Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzat
Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely Újpalota Önkormányzata Drogstratégiája
Bevezetés Hazánkban a rendszerváltást követı idıszakban az illegális kábítószerek (továbbiakban: drogok) terjedése és fogyasztása, valamint az ezzel összefüggı problémák jelentıs társadalmi problémává váltak. A rendszerváltást megelızı években az egészségügyi kezelésbe került betegek, illetve a visszaélés kábítószerrel bőncselekményt elkövetık gyakorlatilag a kábítószer tartalmú gyógyszereket, vagy máknövényeket használták illegálisan. A drogfüggık, illetve az elkövetık és a járulékos bőncselekmények (kórházi szer-lopások, vényhamisítások, gyógyszertári betörések) viszonylag alacsony száma, sem a közegészségügyi, sem pedig a bőnügyi, közbiztonsági helyzetet nem befolyásolták jelentısen. A 90-es évek elején megkezdıdött a klasszikus kábítószerek beáramlása hazánkba, az addigi „tranzit-ország” helyett, illetve ezt a jelzıt megtartva, immár „célországgá” is váltunk. Az Egységes Rendırségi és Ügyészségi Bőnügyi Statisztikai Rendszer adatai szerint, a 2003-as évet leszámítva, töretlen a „fejlıdés” az ismertté vált visszaélés kábítószerrel típusú bőncselekmények számában. Míg 1990-ben 34, 2000-ben 3445, 2004-ben 6675 db. bőncselekmény vált ismertté. Ezen bőncselekmények elkövetıinek életkori megoszlása a fiatalkorúak ( 14-18 év) és a fiatal felnıttek (18-24 év) dominanciáját mutatja.
2
E két korosztály részesedése az elmúlt 5 évben, 71-75 % között változott, a jellemzı elkövetési magatartás a szer-kipróbálás, fogyasztás. Hasonló növekedési tendencia figyelhetı meg az egészségügyi intézményekben kezelésre jelentkezett kábítószer-fogyasztók számának alakulásában is. 1995-ben valamivel több, mint 3. 500 fı, ebbıl az új betegek száma meghaladta 1. 300 fıt, 2000-ben közel 12. 800 fı, ebbıl új beteg közel 5 ezer fı, 2003-ban közel 15. 000 fı, ebbıl új betegként regisztráltak 6000 fıt. A magyarországi felnıtt lakosság meglehetısen egyöntetően foglalt állást az illegális kábítószerekkel kapcsolatban. Ezen állásfoglalásra a felfokozott és kevésbé differenciált veszélyészlelés jellemzı. Ez mind az egyes drogok, mind pedig a szerhasználat gyakoriságára egyaránt jellemzı. Egy 2003-ban publikált felmérés szerint a más társadalmi elítélés alá esı csoportokhoz (romák, börtönviseltek, alkoholisták, homoszexuálisok, idegbetegek, AIDS betegek) viszonyítva, az illegális kábítószer-fogyasztók képezik a legkevésbé tolerált réteget. A felnıtt lakosság 80%-a negatívan viszonyul a kábítószeresekhez a szomszédsági viszony lehetıségének felmerülése esetén. A 90-es években kibontakozó veszélyes tendenciákra figyelemmel a Magyar Köztársaság Országgyőlése politikai konszenzussal elfogadta a 96/2000.(XII. 11.) Ogy. határozatot a „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében” címő programot. A stratégiában az alábbi 4 fı célt fogalmazták meg: • „A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószerprobléma visszaszorításában (közösség, együttmőködés) • Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelızés) • Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogproblémákkal küzdı egyéneket és családokat (gyógyítás, rehabilitáció) • Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét (kínálatcsökkentés)”
3
A stratégia eszközrendszerében többek között, kiemelt helyet kap az egészségügy, az oktatásügy, az ifjúságpolitika, a gyermek-és családvédelem szakembereinek és intézményeinek, valamint az állampolgárok, civil szervezıdések, egyházak, önkormányzatok együttmőködése. A drogprobléma vonatkozásai a társadalom széles rétegét érintik, ezért a megoldása is társadalmi összefogást kíván. A széles kerületi-társadalmi összefogás céljait, tartalmát, eszközeit kívánja drogstratégiánk megfogalmazni. I. A kerület helyzete Adatok és tények
Lakosság számának alakulása: (december 31. adatok.) 2003.
2004.
összlakosság:
84047
83235
ebbıl férfi:
38931
38484
nı:
45116
44751
0-18 éves:
13836
14545
4
A kerületi Rendırkapitányság adatai szerint a visszaélés kábítószerrel bőncselekmények miatt indult eljárások adatai a következık:
Lefolytatott ügyek száma: Gyanúsítottak száma: ebbıl fiatalkorú: Befejezés módja: Vádemelési javaslat: Megszüntetés: Vádelhalasztás: Felfüggesztés: Megrovás: Áttétel: Folyamatban:
2002.
2003.
2004.
21 db 21 fı 0
45 db 62 fı 15 fı
27 db 44 fı 20 fı
11 8 1 0 0 1 0
8 4 29 2 1 0 0
3 2 18 1 0 0 1
A kerületben 2004. június elején megalakult a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (továbbiakban: KEF). A KEF tevékenységével törekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvetı fontosságú négy terület a közösség és együttmőködés, a megelızés, a gyógyítás és rehabilitáció, valamint a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkájában.
A KEF egységes szakmai és módszertani szemléletmód kialakítására törekszik, segít a helyi erıforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplık tevékenységét. Szakmai ajánlóként koordinálja és elısegíti az országos, illetve a nemzetközi pályázatokon való részvételt. A KEF összetétele is mutatja, (lásd: tájékoztató) hogy az illegális kábítószer fogyasztással, fogyasztóval a szervezetek, intézmények milyen széles köre találkozik.
5
E szervezetek és intézmények a törvényekben, jogszabályokban meghatározott feladatukat végzik, ezeket a KEF nem veheti és nem is, kívánja átvenni. Munkájának középpontjában az elemzı, kezdeményezı, egyeztetı munka áll, mely arra irányul, hogy a helyi stratégia megvalósulását monitorozza, értékelje, és meghatározza a stratégiából adódó aktuális feladatokat. A kerületben mőködı iskolákban megközelítıleg 8500 fı tanul, ebbıl a drog által legveszélyeztetettebb korosztály (12-18 évesek) létszáma megközelíti a 6000 fıt. A kerületi fenntartású oktatási-nevelési központok mindegyikében mőködik gyermekvédelmi felelıs, szabadidı-szervezı. Drogkoordinátori feladatokkal megbízott személy 7 intézményünkben van. A kerületi oktatási intézményekben 2005. év folyamán a 380 fıs mintán, a nemzetközi standardoknak megfelelı kérdıívekkel reprezentatív felmérést végeztettünk el. A felmérés kiterjedt a fiatalok, dohányzási, alkohol és kábítószer fogyasztási szokásaira. A felmérés összegzése elkészült. Az illegális kábítószer fogyasztással kapcsolatos néhány adat: A megkérdezett 7.-8. évfolyamos diákok 17, 7%- a, a 9-10. évfolyamos diákok 26, 2%-a, és 11.-12. évfolyamos diákok 34, 6%-a nyilatkozta azt, hogy már életében legalább egyszer kipróbálta az illegális szereket.
a. „Hallottál-e már a következı drogokról?” kérdésre az igennel válaszolók aránya: 7.-8. évf. 9.-10. évf. 11.-12. évf. Marihuana v. hasis LSD Amfetamin Crack Kokain Heroin XTC
86,91% 71,49% 50,93% 41,12% 89,25% 91,59% 88,31%
85,22% 70,00% 54,54% 42,04% 84,09% 86,36% 84,09%
89,74% 89,74% 73,07% 56,41% 87,17% 88,46% 87,17%
6
b. A hozzáférés lehetıségét firtató kérdésre az „inkább könnyő, nagyon könnyő” választ adók aránya:
Marihuana v. hasis LSD Amfetamin Crack Kokain Heroin XTC
7.-8. évf.
9.-10. évf.
11.-12. évf.
22,43% 12,61% 10,74% 8,87% 8,87% 10,28% 15,42%
30,68% 18,18% 15,90% 17,04% 15,90% 15,90% 23,86%
47,43% 29,48% 26,92% 43,59% 21,79% 20,51% 19,23%
c. „Milyen drogot fogyasztott elıször?” kérdésre:
Nem fogyasztott Marihuana v. hasis LSD Amfetamin Crack Kokain Heroin XTC egyéb, nem tudja
7.-8. évf.
9.-10. évf.
11.-12. évf.
82,24% 6,07% 0,93% 0 0 0,46% 0,93% 1,40% 3,73%
73,86% 14,77% 0 0 0 0 0 1,13% 3,40%
65,38% 20,51% 0 0 0 0 0 2,56% 6,40%
d. Kitıl kapta az elsı adagot kérdésre:
idısebb testvértıl idısebb baráttól azonos korú baráttól ismerıstıl idegentıl baráti társaságban közösen baráttól vettem
7.-8. évf.
9.-10. évf.
11.-12. évf.
1,40% 3,27% 6,07% 0 0 5,60% 0,93%
0 5,68% 2,27% 0 1,13% 10,22% 3,40%
1,28% 7,69% 2,56% 0 0 11,53% 2,56%
7
ismerıstıl vettem idegentıl vettem szülıktıl kaptam elvettem otthonról más módon
0 0 0,46% 0,46% 0,93%
0 0 0 0 0
0 0 2,56% 1,28% 5,12%
e.„Hány évesen fogyasztott elıször?” kérdésre:
11 évesen, ill. elıtte 12 évesen 13 évesen 14 évesen 15 évesen 16 évesen ill. utána
7.-8. évf.
9.-10. évf.
11.-12. évf.
2,80% 5,14% 10,75% 8,50% 1,88% 0,47%
3,42% 1,14% 2,28% 7,99% 9,10% 2,28%
0 0 2,56% 6,41% 6,41% 11,54%
f. Az illegális drogok fogyasztási gyakorisága a 7-8. évfolyamos tanulók között: (alkalom) 0 1-2 3-5 6-9 10-19 20-39 40+ Fecskendıvel bevitt 100 Marihuana v. hasis 89,0 LSD 100 Amfetamin 100 Crack 100 Kokain 100 Heroin 97,1 XTC 95,2
0 7,2 0 0 0 0 1,0 3,8
0 1,4 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 1,4 0
0 0,5 0 0 0 0 0,5 0
0 0 0 0 0 0 0 1,0
0 1,9 0 0 0 0 0 0
8
g. Az illegális drogok fogyasztási gyakorisága a 9-10. évfolyamos tanulók között: (alkalom) 0 Fecskendıvel bevitt 97,6 Marihuana v. hasis 80,5 LSD 95,3 Amfetamin 97,6 Crack 97,6 Kokain 98,8 Heroin 98,8 XTC 96,4
1-2 1,2 9,1 3,5 0 0 0 0 1,2
3-5
6-9
0 3,9 0 1,2 1,2 0 0 0
0 2,6 1,2 0 0 0 0 1,2
10-19 0 1,3 0 1,2 0 0 0 0
20-39 1,2 1,3 0 0 1,2 1,2 1,2 1,2
40+ 0 1,3 0 0 0 0 0 0
h. Az illegális drogok fogyasztási gyakorisága a 11-12. évfolyamos tanulók között: (alkalom) 0 1-2 3-5 6-9 10-19 20-39 40+ Fecskendıvel bevitt Marihuana v. hasis LSD Amfetamin Crack Kokain Heroin XTC
100 73 97,3 97,3 98,6 100 100 100
0 0 0 14,9 4,0 2,7 1,35 1,35 0 2,7 0 0 1,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 1,35 0 0 0 0 0 0
0 1,35 0 0 0 0 0 0
0 2,7 0 0 0 0 0 0
9
II.
Jövıkép
A kábítószer-probléma valamennyiünket érint, és összefogást igényel. A helyi szinten megvalósuló együttmőködési formák és összehangolt cselekvések döntı módon befolyásolják a probléma kezelését, így annak megoldásában a helyi közösség szerepe elsıdleges. Minden eredményes prevenció a családban kezdıdik, ezért az együttmőködés fókuszában a helyi lakóközösségek, a családok állnak. Reményeink szerint a mikroközösségek fölismerik a közösségi összefogás és cselekvés szükségszerőségét, így képesek lesznek növelni problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában. A helyi közösség drogpolitikájának motorja a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum, amely összehangolja a helyi intézkedéseket és kezdeményezéseket, biztosítja a stratégiai gondolatok valósággá válását. Hisszük, hogy a KEF ismertsége és szerepe teljessé válik a helyi társadalomban, tagjai és szakértıi egy hálózati együttmőködésen alapuló, jól mőködı információs- és jelzırendszer alapján mőködnek. A prevenció területén komplexebb és egymásra épülı programok, szolgáltatások jelennek meg, a megelızést célzó tevékenységek koordinációja valósul meg, és hatékonyságuk áttekinthetıvé, mérhetıvé válik. A nevelési – oktatási központok nemcsak a diákok, hanem pedagógusok és szülık részére is preventív programokkal szolgálnak majd. A kezelés, ellátás, rehabilitáció területén, a meglévı intézményi háttér szakszerő üzemeltetése (drogambulancia), speciális programok, személyre szabott terápiás módszerek bevezetésére kerül sor. A kínálat-csökkentés területén a fiatalok által szívesen látogatott szórakozóhelyek rendszeresebb ellenırzése valósul meg. Ezeket az ellenırzéseket a társ hatósági szervezetekkel és polgárırszervezetekkel együttmőködve a kerületi rendırkapitányság végzi.
10
Feladatok
1. A helyi közösségek érzékenységének és problémamegoldó készségének fejlesztése a drogkérdések kezelése iránt. • A szülık, családok tájékoztatása, az illegális kábítószerekrıl, a kábítószerek hatásáról, a szerfogyasztás felismerésérıl, a segítségnyújtó szervezetekrıl, intézményekrıl • A legális és illegális drogfogyasztási szokások alakulásának figyelemmel kísérése, a felmérések elemzése, a változásoknak megfelelı feladatok kidolgozása. A felmérések eredményeinek nyilvánosságra hozása • Az önkormányzat honlapján létrehozni egy, az illegális drogfogyasztással, a segítıszervezetek bemutatásával, a téma aktuális híreivel foglalkozó rovatot. • A célt szolgáló médiaprogramok, drogkérdésekkel foglalkozó szülıi értekezletek, tanácsadó szolgáltatások szervezése. • Kortárs-segítı képzések szervezésének ösztönzése, folyamatos támogatása. • A KEF tevékenységének bemutatása, népszerősítése. • Az oktatásban, a szociális területen, valamint az egészségügyben dolgozók felkészítése, folyamatos tájékoztatása a legális és illegális drogokról, azok hatásáról, fogyasztásuk felismerésérıl • A polgárırszervezetek, a gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó alapítványok, civil szervezetek, kerületi egyházak tájékoztatása az illegális kábítószerekrıl, azok hatásáról, a szerfogyasztás felismerésérıl, a segítséget nyújtó szervezetekrıl intézményekrıl. • Helyi média fokozottabb bevonása a drogprobléma kezelésébe. 2. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé váljanak a pozitív életstílus kialakítására, a drogok visszautasítására.(megelızés) • A megelızés területén mőködı szervezetekrıl, intézményekrıl, egyházakról egy mindenki által elérhetı adatbázis létrehozása. Ebben szerepeljen az általuk végzett szakmai tevékenység bemutatása. • Minden olyan területen szükséges mőködtetni egészségfejlesztı, életvezetési, drogprevenciós programokat, ahol a fiatalok felnınek (család, közoktatás, kiegészítı oktatási rendszerek, szabadidıs és más közösségi tevékenységek, sport, egyházi élet.) Ezek a programok érjék el a kerületi fiatalok lehetı legszélesebb rétegeit, a közoktatásban résztvevıket, az iskolából kimaradókat, a munkanélküli fiatalokat, és más pszichoszociális okokból veszélyeztetett rétegeket.
11
• Az egészségfejlesztı, életvezetési, drogprevenciós programokkal el kell érni, hogy növekedjék az érintettek drogokkal és használatukkal kapcsolatos tudása, és ezzel együtt erısödjön velük szemben az elutasító attitődjük. • oktatási-nevelési intézmények készítsék el saját drogstratégiájukat, cselekvési tervüket, melyben a legális és illegális drogfogyasztás megelızésével kapcsolatos feladataikat megfogalmazzák. • Az oktatási-nevelési intézményekben ki kell alakítani az iskolai drogkoordinátorok hálózatát. A drogkoordinátor feladata az iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, megfelelı információ biztosítása a tanárok, a diákok és a szülık számára. Kapcsolatot tart az iskolán kívüli segítı szervezetekkel. A drogkoordinátor munkájának segítésére célszerő bevonni a diákönkormányzatot, az iskolában dolgozó egészségügyi dolgozókat, valamint a kortárs-segítıket. • A szabadidısport, a technikai, és az extrém sportok mőködési feltételeinek, elérhetıségének javítása. • Olyan szabadidı eltöltési lehetıségek megteremtése, biztosítása, melyek megelızik, vagy éppen helyettesítik a droghasználatot, ezek a segítségnyújtás színterei is egyben.
3. Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogproblémákkal küzdı egyéneket és családokat. • A szociális területen mőködı intézményeink dolgozóinak, valamint házi orvosok, gyermekorvosok, védınık érzékenységének növelése, rendszeres továbbképzésük, a megszerzett ismereteik folyamatos bıvítése a drogprobléma felismerésében, kezelésében, a segítı szervezetek tevékenységérıl elérhetıségükrıl. • Az alacsony küszöbő szolgáltatások (megkeresı programok, tanácsadás, jogsegély) lehetıségeinek kialakításába és mőködtetésébe be kell vonnia kortárssegítıket, a szociális munkásokat és az egészségügyi szakembereket. • A szenvedélybetegek nappali intézményének és átmeneti otthonának kialakításának lehetıségét vizsgálni szükséges. Megvalósításuk a Bp. XV. ker. İrjárat u.1.-5. ingatlan hasznosításának keretein belül is elképzelhetı. • Az Eü. minisztérium által kiírt pályázaton elnyert pénzbıl kialakított ambulancia mőködéséhez támogatást biztosítani szükséges. • A kerületben mőködı Addiktológiai TÁMASZ Gondozó Intézet az alkoholbetegek ellátása mellett drogbeteg kezelést is végez. 4. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét (kínálatcsökkentés)
12
A kínálatcsökkentés elsısorban jogi és bőnüldözési eszközökkel történik. Intézményrendszere a Rendırség, Vám-és Pénzügyırség, a Határırség, a Polgári Nemzetbiztonsági szolgálatok, Polgárır szervezetek. • A kerületi rendırkapitányság, Palotai Önvédelmi Védegylet, a Palotai Polgárırség, az ÁNTSZ ellenırzı tevékenységének összehangolása, és mőködési feltételeinek javítása. • A szórakozóhelyek, kereskedelmi egységek ellenırzésének növelése, a különbözı területek szakembereinek bevonásával ( Rendırség, VÁM-és Pénzügyırség, polgárırség, ÁNTSZ, fogyasztóvédelem). Ellenırzéseik során a maffiaellenes törvény csomag rendelkezéseinek betartása is kapjon nagyobb hangsúlyt. A drogstratégiában rögzítettek anyagi fedezetét az önkormányzat költségvetésébıl és pályázati forrásokból lehet elıteremteni. A stratégiában megfogalmazott célok elérését szolgáló konkrét feladatok a bőnmegelızési koncepció éves cselekvési programjában kerüljenek megfogalmazásra. A képviselıtestület négyévente értékelje a stratégiában megfogalmazott célok megvalósulását, és amennyiben szükséges, módosítsa drogstratégiáját.
Budapest, 2006. február „ „
Hajdu László polgármester A képviselıtestület elfogadta: 2006. február 22.-én a 25/2006.(II. 22.) határozatával.
13
TÁJÉKOZTATÓ a XV. kerületi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum jelenlegi tagjairól:
A KEF elnöke: Hajdu László polgármester, alelnöke: Dr. Németh Péter gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó titkára: Bakay Gyöngyi Ágnes ifjúsági ügyintézı tagjai: Dr. Lechner Gabriella fıorvos – ÁNTSZ Mellen Katalin fıvédını – ÁNTSZ Dr. Neszt Kálmán igazgató fıorvos – Egészségügyi Intézmény Dr. Peti Erzsébet addiktológus – Támasz Gondozóintézet vezetıje Marsovszky Györgyné képviselı – SZEB elnök Tóth Imre képviselı Szarvák Mónika gyermekvédelmi koordinátor – Fıvárosi Gyámhivatal Urbán Beatrix szociális munkás – „Fióka” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ Reiszné Naszádi Magdolna gyermekvédelmi ügyintézı – Gyámhatóság Vargáné Kalán Ilona osztályvezetı – Gyámhivatal Tánczos Zsuzsanna vezetı – MUFTI Domonkos Ildikó Zsófia – Hétszínvilág Egyesület Nádai Miklósné elnök-igazgató – Kolozsvár Ált. Isk. és Összevont Óvoda Morvai Béláné drogkoordinátor – Kossuth NOK Kisvári Anna fejlesztı pedagógus – Kontyfa NOK Jantsek Laura diák-képviselı – Dózsa György Gimnázium Papp Barnabás elnök – PÖV Vona János elnök – Palotai Polgárırség Kallóné Gergely Zsuzsanna gyermek- és ifjúságvédelmi elıadó – XV. ker. Rendırkapitányság Dr. Dóczi Noémi EU tanácsadó – XV. ker. Polgármesteri Hivatal
