Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzat
JEGYZİKÖNYV készült a képviselı-testület 2004. március 3-án 16.00 órakor kezdıdı rendkívüli ülésérıl Helye: Polgármesteri Hivatal Bp. XV., Bocskai u. 1-3. I. emeleti Díszterme Jelen vannak: 22 fı képviselı (Ambrus János, Árkosi Sándor, Baracskay Éva, Bori Ferenc, Csaba Elemér, Fekete István, Gyurcsánszky János, Hajdu László, Király Csaba, Marsovszky Györgyné, dr. Matlák Gábor, Máté Gyula, Mihályi Zoltán, Mirilo Milos, Molnár István, Móric Eszter, dr. Pálinszki Antal, Podmaniczky Elek, Rezács Istvánné, Tóth Imre, Varga Imre, Vizér Klára) A XV. kerületi civil szervezetek részérıl: 56-os Szövetség XV. kerületi Szervezete, ATHOSZ Mővészeti Egyesület, MEASZ, Rákospalotáért Közhasznú Egyesület, Magyarországi Szocialista Romák, Hosszútávú Egészségmegırzı Egyesület, ıszirózsa Alapítvány, Rákospalotai Gazdakör, Nyitott Gondolkodók Egyesülete, Újpalotai Baráti Kör, Toronyhír Média Alapítvány, XV. kerületi Ipartestület, Polgári Érdekképviseleti Egyesület, pestújhelyi Iskoládért Alapítvány, Északi Fény Természetjáró Egyesület, XV. kerületi KÖSE, SZÖVTÁRS, Szociális és Rehabilitációs Alapítvány, ForrásBogács Alapítvány, Segítsd Iskoládat, Nyírpalota Társaság, Palotai Polgárırség, Palotai Sporthorgászok, LABE Lakásbérlık Egyesülete, Pestújhelyi Pátria Egyesület, Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete, LAÉT, Környezetvédelmi Közalapítvány, ROM-SOM Meghívottként jelen van: Dr. Nagy Antal jegyzı, Rónayné dr. Vojnovics Ibolya aljegyzı, Mollnár Andor a Pénzügyi Osztály vezetıje, Moór Árpád az Igazgatási Osztály vezetıje, Millián György az Építésügyi Osztály vezetıje, Németh Tibor a Városüzemeltetési Osztály vezetıje, Lindner Gusztáv az Oktatási, Mővelıdési, Ifjúsági és Sport Osztály vezetıje, Kovácsné Márkus Éva
2
a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetıje, Nagyné dr. Abonyi Katalin a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Osztály vezetıje, dr. Paor Emıke a Jogi és Szervezési Osztály vezetıje, Vargáné Kalán Ilona, a Gyámhivatal vezetıje, Fehér István fıszerkesztı, valamint a KTV munkatársa. A képviselı-testület ülésén részt vett még Szánti Ottóné osztályvezetı Pfliegel Katalin és Tarnay Paula jegyzıkönyvvezetı. Hajdu László: Együttes ülést hívott össze a kerületben mőködı civil szervezetek képviselıivel. Köszönti a megjelent civil szervezetek képviselıit, és a napirendhez érkezett érdeklıdıket. Javaslatot tesz a meghívóban szereplı napirend megtárgyalására. Kéri a kérdéseket, javaslatokat az elıterjesztett napirenddel kapcsolatban. Bori Ferenc: Az elıterjesztés két anyagra vonatkozik, az egyik a civil stratégia, a másik pedig egy rendeletalkotás. Javasolja, hogy két részletben tárgyalják az elıterjesztést, elıször a stratégiát vitassák meg, utána pedig a rendelettervezetet. A civil szervezetek a stratégiát nem régen ismerték meg, az észrevételezés nem volt teljes körő. Azt javasolja, ne a mai ülésen döntsenek a civil stratégia elfogadásáról, a mai vitát tekintsék elızetes tárgyalásnak, egyeztetésnek. Vizér Klára: Most kaptak meg egy módosított rendelettervezetet. Javasolja a képviselı-testületnek, hogy 2. napirendként tárgyalják meg a rendelettervezetet, elıtte a Polgármester úr rendeljen el 15 perces szünetet, hogy át tudják nézni az új tervezetet, és a frakciók egyeztetni tudják álláspontjukat. Hajdu László: Két módosító indítvány érkezett, egyik az anyag két részletben való tárgyalása, a másik 15 perces olvasási szünet elrendelése érdekében. Javasolja, ha kérik a frakciók, a tárgyalás megkezdése elıtt tartsanak szünetet. A két részletben való tárgyalásról szavazást kér, azt a javaslatot nem tudja befogadni. Szót ad Vizér Klárának ügyrendi felszólalásra. Vizér Klára: Nem frakció szüntet kért, hanem kompromisszumos javaslatot tett. Feltehette volna azt a javaslatot is, hogy vegyék le napirendrıl a rendeletalkotást, mert csak most kapták meg a módosított szöveget. Azt kérte a Polgármester úrtól, adjon lehetıséget a vendégeknek és a képviselıknek, hogy át tudják olvasni a módosított szöveget. Kéri, hogy a Polgármester úr méltányosságot gyakoroljon, és engedélyezzen 15 perc szünetet.
3
Hajdu László: 15 perc szünetet rendel el. -Szünet-
szavazást kér róla.
Hajdu László: Bori Ferenc módosító javaslatát ismerteti,
69/2004. (III. 03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy két részletben tárgyalja a napirendi javaslatot. (Szavazati arány: 4 igen szavazat, 5 ellenszavazat, 9 tartózkodás) Hajdu László: A napirend elfogadásáról kér szavazást. 70/2004. (III. 03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete elfogadta az elıterjesztett napirendet. (Szavazati arány: 21 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) 1. Elıterjesztés az önkormányzat Civil Stratégiájának elfogadására, valamint a civil szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló rendelet megalkotására (Ikt.sz: 105-66/2004. sz. anyag) Elıadó: Hajdu László polgármester Hajdu László: A mai napirend megtárgyalására a munkaterven kívül azért kerül sor, mert az elmúlt évben elfogadásra került a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi törvény, amely törvény 2004. január 1.-jén lépett hatályba. E törvény javasolja, hogy az önkormányzatok fogadjanak el kerületi civil stratégiát, és ennek finanszírozását rendeletben szabályozzák.
4
A XV. kerületben évek óta gyakorlat a civilszervezetek támogatása, a civil stratégiát fıvárosi, de országos szinten is elsıként készítették el. Nem új dolog, hogy a képviselı-testület együttes ülést tart a civilszervezetekkel. A korábbi együttes ülésen határozatban fogalmazták meg, hogy évente együttes ülést tartanak. Azt szeretnék elérni, hogy a kerületnek az oktatási, sport, közmővelıdési és kulturális stratégiáján kívül a civilszervezetekre vonatkozóan is legyen stratégiája. A civil szervezetek képviselıi közül heten jelentkeztek hozzászólásra. Javasolja, egyben döntsön a testület arról, kíván-e a jelentkezıknek hozzászólásra lehetıséget adni. Az SZMSZ szerint a hozzászólásokra 3-3 percben van lehetıség. Konkrét javaslat megtételére írásban van lehetıség. Az elıterjesztés elıkészítésével kapcsolatban elmondja, hogy az elmúlt év decemberében kérték a civilszervezeteket az elsı változat megvitatására. Ezt követıen januárban ismételten egyeztetést tartottak a helyi rendeletrıl, és a mai képviselı-testületi ülés elıtt is folytattak egy rövid egyeztetést. A véleménycserék alapján megfogalmazták az önkormányzat részérıl a kerületi civilszervezetek finanszírozásának helyi rendeletét, illetve megfogalmazták hosszabb távra a civilstratégiát. Az elıterjesztést szakmai bizottságok is megtárgyalták, megadja a szót a MOS bizottság elnökének Ambrus Jánosnak. Ambrus János: Polgármester úr kérésére a MOS bizottság és a TVKB összevont ülésen megtárgyalta az elıterjesztést. A vita során néhány módosító javaslat érkezett az írásos anyaghoz. Ezt tartalmazzák a bizottsági határozatok. A 62-es és 63-as határozat az újonnan kiosztott anyagba már bekerült, az elıterjesztı befogadta. Az anyaggal kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a rendelet és a stratégia elfogadása példaértékő. Ennek megfelelıen a bizottság javasolja a képviselı-testületnek az elıterjesztés megtárgyalását és elfogadását. A kiegészítı határozatokról a képviselıtestületnek kell dönteni. A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza 1-tıl 64. sorszámig az önkormányzatnál bejelentkezett civilszervezetek nevét. Ebbıl a 64-bıl három olyan egyesület illetve alapítvány van, amelyiket valamilyen formában az önkormányzat intézményei hoztak létre. Az önkormányzat intézményeinél nemcsak ez a három alapítvány van, ezért kérik az 1. számú melléklet kiegészítését. Kéri a képviselı-testületet, hogy a határozatot támogassa. A bizottság a 2. sz. mellékletet javasolja két részre osztani, 1-tıl 6.ig pont legyen az elsı rész, amely a tényleges civilszervezeteket tartalmazza, a második részbe kerülne a jelenlegi 7-tıl 12. sorszámmal jelölt sportszervezetek felsorolása. Kéri a képviselı-testületet, hogy a MOS 64, 65. sz. határozat ügyében döntsön.
5
Molnár István: A TVKB együtt tárgyalta a MOS bizottsággal az anyagot. A bizottság a határozati javaslatokkal egyetértett és a képviselı-testületnek megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az elıterjesztést. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság polgármester úr felkérésére megtárgyalta a benyújtott anyagot. A bizottság többsége nagyra értékelte azt a kezdeményezést, hogy az önkormányzat úttörı jelleggel stratégiát fogalmaz meg a civilszervezetekkel való együttmőködésre. Felmerült az ülésen, hogy célszerő lett volna ha a stratégia az elmúlt évek tapasztalatait is tartalmazza. Úgy értékelték, hogy a stratégia és a rendelet szoros összefüggéssel van egymással. A III. fejezetben megfogalmazást nyert az is, hogy egy év múlva a tapasztalatokat értékelik, és mód lesz változtatásokra. Csodálkozott, hogy a stratégiát csak a szocialista képviselık támogatták a bizottsági ülésen. A rendelet-módosításokat átolvasva az tapasztalható, hogy jelentısen változott a tervezet, és okafogyottá váltak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságon elhangzott javaslatok, mert azok beépítésre kerültek. A bizottság többségi szavazattal a rendelet-tervezet elfogadását támogatta. Máté Gyula: A JÜKIB március 1-jei ülésén az önkormányzat civilstratégiáját és a civilszervezetek önkormányzati támogatásáról szóló rendelet-tervezetet a képviselı-testületnek megtárgyalásra javasolta. Hajdu László: A módosított rendelet-tervezet az eredetileg postázotthoz képest, tartalmazza a civilszervezetekkel a mai napon tartott egyeztetésen elhangzottakat is. Kéri a képviselıket, hogy a kiosztott anyag alapján egyeztessék a módosításokat. A helyszínen kiadott rendelet megvitatását kéri a képviselı-testülettıl és a jelenlévı civilszervezetektıl. Ismerteti, hogy a civilszervezetek képviselıi milyen sorrendben kapnak szót. Szót ad Vizér Klárának ügyrendi hozzászólásra. Vizér Klára: A vita elkezdése elıtt kéri még egyszer tisztázni, hogy a bejelentkezett civilszervezetek egyetlen egy alkalommal szólhatnak hozzá 3 percben, vagy több alkalommal is hozzászólhatnak összesen 3 perc idıtartamban. Hajdu László: Kéri a képviselı-testület arról szavazzon, hogy a felsorolt civilszervezetek képviselıi egy alkalommal, maximum 3 percben felszólalhassanak. Írásban kértek szót: Matolcsiné Szimon Ildikó, Péterffy Ferenc, Báthori Béláné, Valló Péter, Volentics Józsefné, Szalóczy Lajos és Czibik Tamás. Szavazást kér.
6
71/2004. (III. 03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete úgy döntött, szót ad a hozzászólásra jelentkezett civil szervezetek képviselıinek. (Szavazati arány: 21 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) Hajdu László: Felváltva kapnak szót a képviselık, illetve a civil szervezetek képviselıi. Szót ad Bori Ferenc képviselınek. Bori Ferenc: A 7. § (3) bekezdés d) pontja rendelkezik arról, hogy minden pályázatnál a cégbíróság általi nyilvántartásba vételrıl 90 napnál nem régebbi igazolást kell hozni. Ez megnehezíti a pályázat beadását. Nem túl nehéz kitétel-e egy pályázat benyújtásához ez az igazolás? Dr. Matlák Gábor: A gazdasági társaságok és a civilszervezetek közti különbséggel tisztában van-e az elıterjesztés? A 2. sz. mellékletben felsorolt szervezetek milyen formában mőködnek? A rendelet 11. § (2) bekezdés c) pontjában szerepel két bizottság, akik a koordinációban részt vesznek. Mi alapján döntöttek arról, hogy ez melyik két bizottság legyen? Máté Gyula: Kérdezi, hogy a 62. sorszámú Újpesti Torna Egylet hogy kerül a XV. kerületi civil szervezetek közé és milyen tevékenységet folytat? Hajdu László: Bori Ferenc képviselı úr kérdésére elmondja, hogy a 90 nap arra érvényes aki még regisztráció elıtt van, elsı pályázó. A gazdasági társaság és a civilszervezetek elkülönítése a koncepcióban jelenik meg. Arra nem tud választ adni, hogy melyik civilszervezet profitorientált. A koordinációban résztvevı bizottságok tekintetében elmondja, hogy a MOS bizottságnál kialakult gyakorlat van, mely szerint a sportegyesületek támogatásról dönt, a SZEB azért szerepel mert a pályázatok nagy része szociálpolitikai vagy egészségügyi kategóriába tartozok. Szeretnék elérni, hogy decentralizált döntések szülessenek, amely azt jelenti, hogy a civilszervezetekbıl alakult kollégium tesz javaslatot, a bizottságok pedig döntenek a pályázatokról. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a zárszámadással egy idıben ellenırzi a pályázatoknál felhasznált összegek felhasználásának szabályszerőségét. Máté Gyula kérdésére válaszolja, hogy az Újpesti Torna Egylet a kerületben regisztrálta magát, a címe is a XV. kerületben van, ezért kizárni nem lehet. Az újpesti sportolók nagy része a XV. kerületben lakik.
7
Matolcsiné Szimon Ildikó: (Rákospalotáért Közhasznú Egyesület) Az egyesület az elıterjesztéssel kapcsolatban a következı változtatásokat javasolja. Üdvözlik, hogy a XV. kerületi Önkormányzat szeretne egy ilyen rendeletet megalkotni, hogy civil stratégiát kíván elfogadni, de több problémájuk van ezzel kapcsolatban. Ismerteti észrevételeiket, javaslataikat: A civil-civil kapcsolatokról megfogalmazottakkal nem értenek egyet. A civil kapcsolat formájának az önkormányzat által történı megszabása ellentmond, mind az Uniós elvárásoknak, mind pedig a jelenlegi kormányzat civil stratégiájának. Indoklásuk: Az Európai Unión belül példa értékőnek tartott 1998-as pótmegegyezésbıl idéz: „A Kormány rugalmas és nyitott formában konzultál az önkéntes szektorral, valamint a Kormány megállapítja a reprezentativitás kritériumait anélkül, hogy elvenné az egyes szervezetek jogait attól, hogy kifejthessék saját egyéni véleményüket.” Ebben a megegyezésben a civil-civil kapcsolatok szabályozására utalás sem történik. A jelenlegi kormányzat 2003-as civilstratégiájából idéz: „A civilszervezetek érdekegyesítési pozícióinak elısegítése érdekében támogatni kívánja a civilszervezeteket, a civilszektor képviseletének kialakítása a civiltársadalom belügye, melynek autonom kialakításához a Kormány megadja a támogatást.” A fentiek alapján javasolják az elıterjesztésben a következtetı változtatásokat: 1. Az önkormányzat támogatja a civilszféra egységes fellépését, mőködési és érdekérvényesítési pozícióinak elısegítése érdekében, elismerve, hogy a civilszervezetek koordinációjának autonóm kialakítása a civiltársadalom belügye. 2. A civil és az önkormányzati kapcsolat. Az elıterjesztésben felvázolt kapcsolatformája, mely kizárólag a civilreferensen keresztül történik, egy csatornára szőkül, rugalmatlan, valamint elveszi a civilszervezetek alkotmányos jogát attól, hogy individumként bekapcsolódhassanak a tevékenységüknek megfelelı önkormányzati bizottságok munkájába, illetve az önkormányzat hivatalának egyes osztályaitól megkapják a mőködésükhöz szükséges információkat. Az Európai Unió bizottságának 2002/07.04. sz. közleménye szerint az intézmények és a társadalom közötti együttmőködésen belül a jövıben meghatározandók a konzultáció alapelvei és minimumkövetelményei, melyek hangsúlyozottan elvek és a szervezetek mőködésére vonatkozó követelmények. A bizottság 2002-ben elutasította az egyetlen hivatalos formára szőkülı párbeszéd-formának a létrehozását. Fentiek alapján a változtatási javaslatuk a következı: Az önkormányzat és a civilszervezet rugalmas, nyitott formában konzultál, melynek meghatározza fıbb elveit. Biztosítja a civilszervezetek mőködéséhez szükséges információk áramlását, a társadalom minél szélesebb rétegeinek a jogalkotás folyamatában történı bevonását, valamint a társadalmi párbeszéd kiszélesítése céljából a civilszervezetek segíthetnek a döntések elıkészítésében, véleményezhetik az éves költségvetési törvényben a civilszektorhoz kapcsolódó fejezeteket,
8
kezdeményezhetik az önkormányzati tevékenység továbbfejlesztését, megjeleníthetik a szektorális érdekeket az önkormányzati szintő testületek elıtt. A civilszervezeteknek nyújtott támogatásokon belül, a civilszervezetek osztályozása pontatlan, mely arra enged következtetni, hogy a civilszervezetek önkormányzati támogatásáról szóló rendelet a klubokra és a civilszervezetekre vonatkozik, az elıterjesztés 1. sz. mellékletében felsorolt a XV. kerületben tevékenykedı civilszervezetek többsége önkormányzati kötelezı, vagy önkéntesen vállalt feladatot végez, nem szerzıdéses formában. Dr. Pálinszki Antal: A civilszervezetek képviselıi ritkán vannak testületi ülésen, nem tudják, hogy a csöngı miért szól. Kéri, hogy aki az ülést vezeti jelezze a 3 perces idıt, hiszen a testület tagjai szavazataival járultak hozzá a hozzászólások engedélyezéséhez. A döntést be kell tartani. Péterffy Ferenc: (Nyírpalota Társaság) Az elıterjesztést többnyire nagyvonalúnak és méltányosnak találja. A civilstratégiával kapcsolatban elmondja, hogy az önkormányzat komolyan veszi a civilszervezeteket. Az elıterjesztés hivatkozik a képviseleti demokrácia hiányára. Érdemes érzékenyen, elkötelezetten figyelni a jelzéseket, amelyek általában fontosak. A II. fejezettel kapcsolatban megerısíti az elıtte szólót, hogy a civil-civil kapcsolat ügyében az önkormányzat kompetenciája kérdéses. Praktikus azokat az ajánlásokat, amelyek az együttmőködésre vonatkoznak elsısorban a civil - önkormányzati fejezetbe tenni, ott is kerülni kellene a „kell”, „szükséges”, kifejezéseket. Úgy tőnik, hogy a szabályozás befolyásolni szeretné a szuverenitást, amely a civilszervezetek sajátossága. Az országos közéletben gyakori, hogy politikai besorolással próbálják ellehetetleníteni a szervezıdéseket. Tanácsolja, hogy a kerületben kerüljék el ezt a magatartást a civiltársadalommal kapcsolatban. Báthory Béláné: (Toronyhír Újpalota Alapítvány) A Nemzeti Civil Alapprogram európai szellemiségének megfelelıen a stratégia bevezetıjében az elıterjesztı leszögezi alaptételként az autonómiát és a partnerséget. Ezzel egyetértenek, de gondjuk van a civilstratégia bizonyos pontjaival. Ahogy polgármester úr bevezetıjében említette, magával a rendelettel többször találkoztak, a mostani javított változat elfogadható. A civilstratégiával kapcsolatban az a problémája, hogy a civilszervezeteknek nem volt módjuk azt tanulmányozni, nem volt alkalom egyeztetni és megbeszélni, az egyes pontokról álláspontjukat kialakítani. Ezért kéri, hogy a civilstratégia nyerjen halasztást, és a civilszervezeteknek legyen alkalmuk azt átnézni, véleményezni. Legfıbb gondja, hogy úgy néz ki, mintha a civilstratégia felülírná azt a rendeletet, amely egyébként jónak mondható. Alapvetıen kiemeli, hogy ágazati mőhelyek létrehozása, feladatköreik leírása a civilreferensen keresztül tevékenységük koordinálása, figyelemmel kísérése, felveti a civilszféra
9
intézményesítésének távlati képét, ami ellentmond az autonómia és a partnerség szellemiségének. Ez az autonóm helyi szervezetek elsorvasztását eredményezheti. Ha néhány civilszervezet a fennmaradásához szükséges támogatás fejében hajlandó elfogadni a fenti ágazati mőhelyekben való részvételt, az szalonképtelenné, mint nem együttmőködıt megbélyegezné az önkormányzat szemében a fentiekkel egyet nem értı civilszervezeteket, aminek súlyos következményei lehetnek. Ezért nagy szükség van arra, hogy a civilstratégiát át lehessen beszélni és minden oldalról megvizsgálni.
Valló Péter: Levelet küldtek a Polgármester úrnak, melyben kérték a rendelettervezet kiegészítését bizonyos pontokkal. Ezek már elhangzottak az elızetes egyeztetésen, és elfogadásra kerültek. Néhány még nem került bele a tervezetbe, pedig ık fontosnak tartják. Kimaradt az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenység az 1. § (2) bekezdésébıl, valamint a 4. § 2. bekezdés i/ pontjából. Szeretnék, hogy a 4. § (1) bekezdés d) pontjaként kerüljön felvételre egy szigorítás, a civilszervezetek pályázat benyújtás elıtt dokumentálják írásban az éves tevékenységet. Ezzel szeretnék elérni, hogy ne csak a pénzosztáskor jelentkezzenek egyes szervezetek, hanem a valódi tevékenységet folytatók kerüljenek ide. Külön kérik, hogy a 11. § 2/a bekezdésébe kerüljön be az i/ pont, miszerint az érdekvédelmi tevékenység elbírálása inkább a Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottsághoz kötıdik, mint a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottsághoz. A 11. § (2) bekezdés b) pontjából pedig kerüljön ki az i) pont. Hajdu László: Kéri írásban benyújtani a javaslatot. Bori Ferenc: Több kérdés elhangzott a közrendvédelemmel kapcsolatosan. Melyik bizottsághoz tartoznak a közrendvédelemmel foglalkozó, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek? Ha bizottságok döntenek a különféle pályázatokról, a bizottságok közötti keretfelosztást ki és hogyan, mikor végzi el? A döntések decentralizálása bizonyos belsı mőködési problémát okoz. Vannak olyan szervezetek, melyek a rendeletbe foglalt két bizottságnak a hatáskörét túlhaladják. Ilyen a környezetvédelemmel és a közrendvédelemmel foglalkozó egyesület. Ki és mikor határozza meg azt a keretösszeget, amelyik felett a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság, illetve a Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság dönt? Úgy érzi, itt nehezen mőködtethetı a decentralizálás. Javasolja, hogy maradjon meg testületi döntésben a pályázatok elbírálása. Ez úgy oldható meg, ha a kiosztott módosítás 11. §-a helyett, az eredeti elıterjesztés 11. § 1-2-3. bekezdése kerül be a rendeletbe. Felhívja a figyelmet a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 56. sz. határozatára, amely a korábbi 13. §-t kiegészítette. A korábbi 13. § átkerült az 5. § (3) bekezdésébe, ami így értelemszerően arra vonatkozik, de nem került beépítésre a rendelettervezetbe. Errıl külön szavazást kér.
10
Volentics Józsefné: (HEP Egyesület) A civilstratégiával kapcsolatosan kíván hozzászólni, mert úgy érzi, az nem tükrözi kifejezetten a civilszervezetek gondolatait. Túl sokszor elhangzik benne a „kell” kifejezés. A rendelet 8. § 2. bekezdésébıl kéri kihagyni a „konszenzus alapján” kifejezést, mert ezt rá kellene bízni a civilszervezetekre. dr. Pálinszki Antal: Bori Ferenc hozzászólására kíván reagálni. Nem ért egyet azzal, hogy pályázati pénzekrıl a testület döntsön. A testület nem tekinthetı bármelyik témát nézve szakértınek, politikai döntést tud hozni, ezt azonban el szeretnék kerülni. A civilszervezetek támogatásánál nem szabad politikai döntést hozni, testületi döntés esetén azonban valamilyen szinten óhatatlanul ez következik be. Adott esetben bıvíteni lehet a bizottságokat, mindenképpen elengedhetetlen és fontos a bizottsági szintő döntés, és a testület a rendelet megalkotása után ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Vizér Klára: A kollégiumnak, a polgármesternek, a képviselı-testületnek a feladata a pályázatok elbírálásában az egyik fı vonulata a rendelettervezetnek. Három különbözı variáció után nem érti, hogy miért nem elıbb álltak elı ezzel a javaslattal, hogy a képviselı-testület hatáskörébıl kiveszik, és bizottsági hatáskörbe kerül az elbírálás. Furcsának tartja, hogy az ülés elıtt került kiosztásra a módosító javaslat, valamint nem tartja kimerítı tárgyalásnak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2 órás tárgyalását, továbbá azt, hogy a stratégia megtárgyalásába nem vonták be a civilszervezeteket. Módosító javaslatai: az 1. § 2. pontban felsorolt tevékenységi köröket bıvíteni kéri a közösségfejlesztéssel, érdekképviselettel, 1. § 3. pontban a gondolatjelek közötti részt javasolja törölni, 2. § egész szövegét törölni javasolja, helyette indítványozza: a helyi civilszervezetek kerületünk közéletében a lakosság érdekében kifejtett tevékenységének önkormányzati pénzügyi támogatása kiszámítható és szabályozott módon. 3. § 1. pontba kéri befőzni a mondat végére, „ az alapító okiratának megfelelı tevékenységet folytat a civilszervezet, melynek a pályázatot megelızı 1 évi eseményeirıl a pályázattal egyidejőleg a pályázati dokumentációban írásban számot ad.” 4. § 2. pontba i/ pontként kéri bevenni a közösségfejlesztést, a 3. pontban módosuljon a szöveg, „programjaikhoz és mőködésük biztosítására igényelhetnek pénzügyi támogatást. A 8. § 2. pontja egészüljön ki „konszenzus alapján, vagy ha kérik a civilszervezetek”. 13. §, illetve a módosult 5. § elhagyását javasolja. Amennyiben nem fogadják el ezt a javaslatát, akkor a PGB elfogadott javaslatát kéri elfogadni. Módosításait írásban benyújtja.
11
dr. Matlák Gábor: Megállapítja, hogy két erıs elnök által vezetett bizottsághoz vannak telepítve a jogkörök, és ez bizony politika. Szerinte a bizottsági döntés nem automatikusan szakmai, és kikerül minden politikai szempontot. A testületi döntésben inkább érvényesülhetnek a politikai szempontok, de a közvetítés miatt láthatja a lakosság, a civilszervezetek képviselıi a vitát, hogy ki mit képvisel, megtartja-e az ígéreteit. Ennek ellenére, ha a többség úgy gondolja, hogy a bizottságokhoz telepíti a jogkört, legyen így, de nem érti, miért az a két bizottság döntsön. A Palotai Polgárırség és a védegylet pénzérıl miért a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság dönt? Jóval megfontoltabb és védhetıbb stratégiának tartaná erre a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság kijelölését, ezért javasolja, hogy a 11. § 2. bekezdés egészüljön ki egy c/ ponttal, ahol a JÜKIB van felsorolva, és ide legyen telepítve a 4. § 2. bekezdés e/ pontjai esetében címő szövegrész. Úgy hiszi, ha nem sikerül elfogadtatni, hogy a testület döntsön ezekrıl a kérdésekrıl a nyilvánosság elıtt, akkor legalább több bizottság lássa kibıvítetten, és a szakbizottságokhoz legyenek telepítve. Továbbra is rendkívül fontosnak tartja Bori Ferenc kérdését, hogy ki és milyen formában dönt arról, hogy ezen bizottságok között a felosztandó pénzek hogyan alakulnak. Molnár István: Nem érti mitıl erısebb egyik bizottság a másiknál, javaslatot természetesen mindenki tehet. Az újabb módosításokat azért osztották ki, mert az idıközben lezajlott bizottsági ülések javaslatait építették be. Mindenkinek módjában volt a bizottsági üléseken hozzászólni, és most is kifejtheti a véleményét mindenki. Hajdu László: Ügyrendiben ad szót Vizér Klárának. Vizér Klára: Közli, hogy Varga Imrének a bizottságban elhangzott vitával kapcsolatos megjegyzéseire válaszolt. Hajdu László: Ügyrendiben szót ad Varga Imrének. Varga Imre: Úgy látja, félreértették ıt, azt mondta, hogy 2 órán keresztül tárgyaltak, és mégsem jutottak odáig, hogy támogatni tudják a tervezetet, valamint a javaslatokat az ı értékelése szerint támogatták, és módosításaik beépültek. Most azonban további módosításokat terjeszt be a képviselı asszony, ezért látja a bizottsági tárgyalást feleslegesnek. Úgy gondolja, ezek szerint félmunkát végeztek, kérnie kellett volna az ülés meghosszabbítását.
12
dr. Nagy Antal: Szalóczi Lajosnak ad szót 3 percben. Szalóczi Lajos: Úgy hiszi, fontos állomás, hogy a XV. kerületi önkormányzat képviselı-testülete a civilszférának a tevékenységét igyekszik önkormányzati oldalról megfogalmazni, ennek a támogatási rendszerét, együttmőködési rendszerét, és ezt egy jogszabályban is körvonalazza. Ezt példamutatónak érzi. A rövid idı alatt lezajlott folyamat kölcsönösen erıs vitában telt el, és ez a helyzet abból indult ki, hogy az elsı változat politikai célokat és önkormányzati szemszögbıl való megfogalmazásokat is tartalmazott, kapcsolatrendszert, önkormányzati feladatellátással való vállalkozást tartalmazott az egyesület, a civilszféra részérıl. Ez nagy változáson ment át, kikerültek a nem idevaló politikai szakaszok, ı nagy pozitívumnak értékeli, finomodott az a rész is, hogy nemcsak önkormányzati feladatra vállalkozik a támogatásban az önkormányzat a civilszféra felé. Két területrıl érzi, hogy tisztázásra szorul, a rendelettervezet és a képviselı-testület arra még nem mer vállalkozni, hogy fixen rögzítse a támogatás mértékét, és reméli, hogy bátrabban mondják ki a támogatási forrásoknál, hogy mennyi tízezred százalékot fordítanak rá. Az 5. § 2. és 3. bekezdésében jelölték meg a forrást. Célszerő lett volna pontosítani, hogy a sporttámogatás az átadott pénzeszközök között szerepel, és a 3. bekezdés az 5 milliós keretösszegrıl szól, tulajdonképpen a sporttámogatással együtt errıl szól a rendelet, tehát ennyi pénzösszegrıl. Megtisztelı, hogy jogszabályi szinten ilyen összeggel lebontódik ennek az átadása. Javasolja az ún. civil tanácsadó testületek számát tízre felemelni a jelenlegi hétrıl, összhangban a 4. pontban szereplı feladatokkal, mert ott kilenc pont van meghatározva tevékenységi körként, és célszerő volna bevinni mindegyikre egy-egy civildelegáltat a tanácsadó testületbe. Marsovszky Györgyné: Meglepte ıt Matlák képviselı úr hozzászólása, mivel l994 óta képviselık, és az elmúlt ciklusban együtt voltak a Környezetvédelmi Közalapítványban. Nem tudja, milyen alapon dönt a bizottságok erısségérıl. Most találkozott elıször azzal, hogy a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottsághoz kerül ez a feladat. A Környezetvédelmi Közalapítvány is a civilszervezetekkel dolgozott együtt, nagyon jól írtak ki és bíráltak el pályázatokat több párt képviselıjével együtt. A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság ülésein szintén állandó vendég több civilszervezet és egyesület. A rendeletet csak kölcsönös bizalommal lehet megalkotni. Az a cél, hogy tegyenek valamit a kerületért. Valóban szeretné érvényesíteni a kerületben a szociálpolitikát és az egészségügyet, de ugyanígy azoknak a civilszervezeteknek az érdekéit is, akik pályázni fognak, ha a SZEB-hez kerül. A bizottságok tagjai több pártból tevıdnek össze, ezért nem kellene olyan dolgoknak felmerülni, melyeket képviselıi munkájának
13
14 éve alatt nem tapasztalhatott senki. Mindig konszenzusra törekedett, és ezt nem törölné ki a rendelettervezetbıl, valamint az egymás megbecsülését sem. Hajdu László: Újból civilszervezet képviselıjének, Czibik Tamásnak ad szót 3 percben. Czibik Tamás: A Nyitott Gondolkodók Egyesületének a titkára, köszönik azt az önkormányzati gondoskodást, amit a rendelettervezeti stratégiával az önkormányzat a civilek irányába megtett. Ez az elsı lépés ahhoz, hogy komoly párbeszéd alakuljon ki az önkormányzat, mint döntéshozó szervezet és a civilek között. Ez mindenképpen dicsérendı. Úgy tekinti a rendelettervezetet, hogy jelenleg nem szíve szerinti, de elfogadható, mert el kell valahonnan indulni. Javasolja minden évben az újra tárgyalását, mert az egy év alatt összegyőjtött tapasztalatok fontosak lesznek a módosítás során. Elıtte már nagyon sokan elmondták, amit ı is szeretett volna kiemelni. Egy dologra azonban felhívja a figyelmet. A stratégia anyagban a civil-civil kapcsolat esetében neki is szemet szúrt az imperatívuszban történı megfogalmazás. Nem tetszik neki sem a „kell” szó hangsúlyozása. Az ajánlás, vagy ehhez hasonló szöveg lenne a megfelelı. Nem tetszik neki, és javasolja újra gondolni, azt a részt, ahol a javaslat a szakmai területekre ad utasítást. Ha a civilszervezetek úgy gondolják, hogy célszerőnek tartanak létrehozni különbözı szakmai mőhelyeket, had tegyék, az önkormányzatnak ezt rájuk kellene bízni. Ezzel is biztosítják az autonóm mőködést. A pályázatok elbírálására vonatkozóan fontos a szakmaiság. Ezért ezt a bizottságokra bízná, amennyiben megpróbálnak apolitikus módon, szakmailag dönteni. Egy fontos dolgot nem mondott még senki, az önkormányzat bizonyítaná azt a civilszervezetek irányában, hogy az önkormányzati tulajdonban lévı, de közpénzen mőködtetett médiákat a civilek rendelkezésére bocsátja, biztosítja a megszólalás lehetıségét, és ezért javasolja, hogy azok a civil vélemények, melyek itt elhangzottak a rendelettervezet és a stratégia kapcsán, kerüljenek be a Városházi Naplóba, mint vélemény. Úgy gondolja, hogy ez kezdı lépésnek nagyon jó, és az önkormányzat a baráti gesztust bizonyítaná, ha hozzájárul ehhez. Ambrus János: Meggyızıdése, hogy az önkormányzat jól döntött, egyformán jól mőködı bizottságai vannak. A szakma szerinti megosztásban valóban lehetne egy konszenzust teremteni. Egyetért azzal a javaslattal, hogy bizottságokhoz kerüljön a döntés. A képviselı-testület jól mőködik, de olyan viták szoktak kibontakozni, melyek nem elsıdlegesen a célt szolgálják. A bizottságokhoz telepített pályázatok, illetve ezek elbírálása eddig is jól mőködött, semmi kifogás nem érkezett. Kompromisszumos javaslata van, mely szerinte megvalósítható és az eredeti szándékot is tükrözné.
14
Nevezetesen, a 4. § 2. bekezdés alatt felsorolt különbözı területek úgy oszlanának meg, hogy a 2/a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottsághoz kerüljön, a 2/b pedig, mely eredetileg a szintén a SZEB-hez volt megjelölve, a MOS Bizottsághoz. Ezt a gyakorlat mondatja vele, mivel tipikusan a gyermekek üdültetését és táboroztatását mindig a MOS Bizottság fogadta be, és a bizottsági keretbıl támogatta. Matlák Gábornak az e/pontra vonatkozó javaslatát, hogy belépjen a JÜKI Bizottság is, támogatja. Bori Ferenc javaslatával egyetért, a természeti és épített környezet megóvásával kapcsolatos pályázatok a Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság profiljához tartozik. Az i/ pontnál tanácstalan, ilyen jellegő bizottság nincs, lehet akár szociálpolitika, akár mővelıdési, a/-tól h/ pontig a szakmai megosztásokat jónak tartja, és az eredeti decentralizálás célját is talán megfelelıbben szolgálná. Máté Gyula: Úgy gondolja, Matlák Gábor kissé bıbeszédően mondta el a véleményét a bizottsági és a testületi kompetenciákról, ha a létszámot erısnek vesszük, akkor a MOS Bizottság erısnek minısíthetı. Szerinte jó a bizottsági pénzelosztásnak a módja, nincs különösebb jelentısége, hogy bizottság vagy testület oszt. Az erıviszonyok a bizottságokban ugyanúgy oszlanak meg, mint a képviselı-testületben. Matlák Gábor felszólalásának a lényege az volt, hogy miért van a közrendvédelmi és vagyonvédelmi témakör a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottsághoz utalva. Egyetért Ambrus Jánossal abban, hogy lépjen be a JÜKI Bizottság, és a pénzelosztás szakmai megoldásával is. Bori Ferenc: Véleményé szerint egy döntésnél általában arra van szükség, hogy a döntéshozó az egészet lássa, ami a döntési körébe tartozik. A MOS Bizottság dönteni tud a tanulmányi ösztöndíjakról, mert belátja ezt a témakört. Útépítésekrıl dönt a KVKB, mert ezt a szők szakterületet be tudja látni, és felügyelete van az egész rendelkezésre álló keretösszeg felett. Annak érdekében, hogy a döntéshozó lássa az egészet, vagy az összes érintett bizottság közösen tárgyal, vagy a képviselı-testület vizsgálja meg az eldöntendı kérdést. Ezért indítványozta, hogy a testület hatáskörében maradjon, mert a kerület egészét és szinte minden mőködési formáját lefedi a civilszervezetek tevékenységi köre. Ezért gondolja, hogy bizottsági véleményezés után a testület döntsön, és fenntartja a benyújtott indítványát. Hajdu László: Dr. Matlák Gábornak ügyrendben ad szót. dr. Matlák Gábor: Úgy gondolja, nem volt butaság, amiket felvetett. Konkrétabban fogalmazva, ı nem szokott személyeskedni, most sem kíván.
15
Hajdu László: Mindenkit megkér, hogy ne személyeskedjenek, hanem a témával foglalkozzanak, a civilszervezetekkel, errıl eddig nagyon kevés szó esett. Gyurcsánszky János: A két anyag magába foglal minden lényeges kérdést, és az elsı rendelet, amely megpróbálkozik valamilyen normatív szabályozással. Lehet kritizálni, mert vannak gyenge pontjai, azonban vannak benne elıremutató dolgok is. Ma ezzel kellene foglalkozni és elfogadni. Az önkormányzat és a civilszervezetek kapcsolata már régebben kezdıdött, hagyományai vannak. El kell ismerni, hogy a civilszervezetek ott vannak a lakosság körében, annak érdekeit képviselik, értékeket hoznak létre, és értéket, érdeket védenek. Hivatalosan 250 szervezet van, a lakosságba mélyen beépültek, jól képviselik a lakosságot a legkisebb közösségtıl a legnagyobbig. Az önkormányzat eddig is nyitott volt, eltérı módon és formában. Mindig lehetıség van a párbeszédre. Az önkormányzatnak alapvetı érdeke a civilszférára történı támaszkodás, a javaslatkérés, a döntésekben való részvételükre, a konzultálásra, a kommunikálásra, még akkor is, ha a hatékonyság néha elmarad. Már lehetıvé tették, hogy a bizottsági munkában is részt vegyenek a civilszervezetek, és köszönik azoknak, akik részt is vesznek, és javaslatokat tesznek, a végrehajtás ellenırzésében és kiveszik a részüket. Azt mondják, ez a program az önkormányzat civil stratégiája, nem a civileké. Valószínőleg formálódni fog, más lesz jövıre, kiteljesedik, továbbfejlesztik a javaslatokat. A civilszervezetek döntı többségének is van stratégiája, saját mőködési területén, saját célrendszerén belül, vannak programjaik, melyeket így vagy úgy végrehajtanak. Tapasztalható, hogy a civilszervezetek között is vannak stratégiai elképzelések, akár az egyeztetı fórum, akár a párbeszéd, vagy a közös fellépés bizonyos ügyekben. Örülnének mindannyian, ha a civil érdekegyeztetı fórum vagy a civilszervezetek közössége kialakítaná saját stratégiai elképzelését a kerület ügyeinek képviseletében, és arról, milyen viszonyt képzel el az önkormányzat és a civilszféra között. Jogos észrevételeket is tettek az elıtte szólók a civil oldalról. Nincs olyan szándékuk, hogy direkt vagy indirekt eszközökkel csorbítsák a civilszféra önállóságát, fogalmazási zavarokról lehet csak szó. Ezeket ki kell húzni, és vissza kell térni a tárgyra, tovább kell fejleszteni a kérdést a civilszervezetek jobb bevonásával, elızetes egyeztetéssel és a tapasztalatok ismeretében. A rendelettervezetben, - mely a finanszírozás kérdéseit tárgyalja - szintén vannak erıs és gyenge részek. Többen felvetették, hogy sok dolog nincs szabályozva, pedig vannak korábbi gyakorlati tapasztalatok. Nincs a testület elıtt helye annak, hogy pályázatokat írjanak ki és tárgyaljanak a költségvetéssel együtt. Azzal ért egyet, hogy a polgármester a költségvetésben meghatározott kereteket követıen kiírja a pályázatot a leírt témákban, melyek bıvülhetnek is, és bıvülni is fognak. A rendelet ezt szabályozza. Azok döntsenek, akik a szakmát a legjobban ismerik, be lehet több
16
bizottságot is kapcsolni. Nyitott kérdés a pénz felosztása, mi történik, ha elsı körben nem sikeres a pályázat, és mikor jutnak hozzá a pénzhez a civilszervezetek. Kéri a stratégiai program és a rendelet támogatását. Mihályi Zoltán: Feltette a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság ülésén is azt a kérdést, hogy mi köze az önkormányzatnak a civil-civil kapcsolathoz, és folytatva, mi köze az önkormányzatnak a civil-vállalkozói kapcsolathoz. Megmagyarázzák azt, hogy meg kell találni az együttmőködés lehetséges formáit, mert az önkormányzatnak közvetítıi szerepe lehet, ez elfogadható. A civil-civil kapcsolatot többen is kifogásolták, alaki és formai szempontból is. Egyértelmő belenyúlást jelent az autonómiába, amikor az önkormányzat szakmai területeket javasol a civil-civil kapcsolathoz. A civilszervezetek ki tudják találni maguktól, hogy mit csináljanak, hagyni kell ıket. Javasolja kihagyni az egészbıl a civil-civil kapcsolatot, és a Rákospalotai Közhasznú Egyesület mondatát vegyék be helyette: „Az önkormányzat támogatja a civilszféra egységes fellépését, mőködési és érdekérvényesítési pozíciójának elısegítése érdekében, elismerve, hogy a civilszervezetek koordinációjának autonóm kialakítása a civiltársadalom belügye.” Hajdu László: Megállapítja, hogy nincs több hozzászólás, a vitát lezárja. Több olyan észrevétel hangzott el, melyek gazdagítják a koncepciót és a rendeletet, befogadhatóak. Legfontosabb mondanivalója, hogy ezt a rendeletet nem azért kívánják megalkotni, hogy valamelyik bizottság, vagy a képviselı-testület pénzt osztogasson. Az eddig kialakult gyakorlatban maguk a civilszervezetek osztották el a pénzt, ı azzal volt felhatalmazva, hogy ezt aláírta. Ebben az a változás, a Közigazgatási Hivatal állítólagos észrevétele alapján, hogy az önkormányzat valamelyik bizottságának, vagy magának a képviselıtestületnek kell dönteni, mert a 64 felsorolt civilszervezet között 19 alapítvány van. Az alapítványoknak vagy csak átruházott hatáskörben egy bizottság, vagy maga a testület adhat pénzt. A jól bevált gyakorlat továbbra is marad, nem a bizottságok fognak pénzt osztani, mert akkor nem történt semmi változás. Decentralizáltan a civilszervezeteknél marad továbbra is az 5 millió forint felosztása. Az átruházott hatáskör miatt javasolta, tekintve, hogy a civilszervezetek kb. 2/3-a szociális, egészségügyi, szabadidı és egyébbel kapcsolatos, a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottságot, aki csak engedélyez, de pénzt nem oszt. A képviselı-testület elé nem kell kerülnie, mert formális lenne a vita, a civilszervezetek tudják a legjobban, hogyan kell egymás között differenciálni. Itt jelenik meg a bírált civil-civil kapcsolat, mert ismerniük kell egymást. A bizottság vagy a testület nem tudja megítélni, kinek kell adni a pénzt, és a civilek sem, ha nincs köztük kapcsolat, nem ismerik egymás munkáját.
17
A koncepcióban csak ez van leírva. A civil-vállalkozói kapcsolatra jó példa a LAÉT. Mit hoz a LAÉT-nak a civil-vállalkozói kapcsolat, és mit hoz az önkormányzat által hozzátett háttér? Tömegével lehetne mondani a pozitív példákat mindkét kapcsolatra. A LAÉT klasszikus példa, tavaly 30 millió forint támogatást kaptak egy vállalkozói cégtıl, német támogatásból kb. ugyanennyihez jutottak, és ez mind önkormányzati közvetítéssel jött létre. Kaptak egy szórólapot, melyen felhívással él egy civilszervezet és kéri a mai együttes ülés közvetítését. Lesz-e ebben civil együttmőködés, vagy ı egyedül marad? Ez a civil-civil kapcsolat lényege, egyedül maradnak a 64 regisztráltból, vagy mennyien állnak e mellé a civilszervezet mellé? Erre utal, amit a koncepcióban megfogalmaztak. Általánosan megjegyzi, elég kemény bírálatok hangzottak el az autonómiára vonatkozóan. Az autonómia nem valami parttalanságot, hanem az önkormányzat és civilszervezet esetében partnerséget jelent. Úgy hangzott el, mintha valami parttalan autonómia mőködne. Az önkormányzat elfogadja a civilszervezeteket partnernek, addig van autonómiája a civileknek, amíg partnernek is meg tudnak maradni. Nagyon fontos gondolat, hogy az autonómia valamiféle kölcsönösség a partnerrel. Ez a kölcsönösség nem jelent meg a hozzászólásokban. A civilszervezetek közötti viszonyban, a vállalkozók közötti viszonyban és az önkormányzati viszonyban is valamilyen egyenrangúságot el kell ismerni. Némely hozzászólás úgy hangzott, mintha a civilmozgalom egy felsıbbrendőség lenne, és egy alsóbbrendőség próbál velük valamiféle autonómiát megtörni. Nem, itt egyenrangúság akar kialakulni, intézményesítik, rendeletileg vállalják, elkötelezik magukat, egyenrangúnak tekintik a civilszervezeteket. Ez a törvény január elsején lépett hatályba. Kíváncsi lenne rá, hogy a 3200 önkormányzat közül mennyi tárgyalta meg eddig? İk megpróbálkoznak a tévedés kockázata mellett is. Több éves gyakorlat is van, régóta folyik és nem volt probléma a pénzosztással. A civilszervezetek elosztották a pénzt, a polgármester pedig, aki fel volt hatalmazva, aláírt. Elıfordult, hogy a civilszervezetek egymás közötti lobbizásában nem tartott valamit teljesen elfogadhatónak, és akkor azt közösen korrigálták. Évek óta mőködtet az önkormányzat civil referenst, aki senki felett nem akar uralkodni. Szakterületekre szétbontva, ha a bizottságok döntenek a pénzekrıl, akkor elveszik ezt a döntést a civilszervezetektıl. Ebben az esetben az arányokat is meg kell határozni, mennyi jut a közbiztonságra, a mővelıdésre, stb. Nem ezt akarják, hanem, hogy továbbra is a civilszervezetek között történjen a pénz elosztása, és csak az aláírás marad ı rá. A döntést valamelyik bizottság hozza meg, így a jogszabályoknak is eleget tesznek. Megjegyzi még, a civilszervezeti stratégia kidolgozása egy elfogadott nemzeti civil alapprogramból indul ki, és van erre egy elfogadott törvény is, valamint elfogadott végrehajtási kormányrendelet. Ezt a parlament is elıször csinálta, ahol nagyfokú tájékozatlanság volt tapasztalható. Együtt tárgyalták a civil alapprogramot és a civil törvényt.
18
Ha tévedett is a kormány a nemzeti civil alapprogrammal vagy a beterjesztett törvényjavaslattal, megkísérelték, hogy törvényi szintre emeljék a civilszervezetek rangját. Nagyon sok képviselı nem szavazta meg a törvényt. Reméli, hogy itt elfogadják azt, hogy minden hiba ellenére jót akartak tenni. Eddig is voltak olyan jogszabályok, melyeket figyelembe kell venni. Ilyen a közhasznúságról szóló törvény, vagy a társasházakról szóló törvény, melyrıl eddig nem ejtettek szót, pedig fontos civilszervezeti törvény, és csak utalás volt az egyesülési törvényre. Számos olyan törvény van, melyek ma a civilszervezeteket segítik, és a rendeletben, illetve a stratégiában is próbálkoztak ezekbıl beépíteni. Köszöni a jó gondolatokat és az elismerı szavakat, a hibákért elnézést kér. Vigyázni szerettek volna a sokszor kifogásolt szavakkal, átfésülik a szöveget, és kiszedik az olyan típusú szavakat, melybıl utasítást olvastak ki. Amennyiben a civilszervezetek úgy döntenek, és ezt rájuk bízzák, hogy nem hoznak létre mőhelyt, akkor tudomásul veszik, ez nem kötelezı rájuk nézve. Ezt csak ajánlották, mert így jobban mérhetı, hogy hol tudnak csatlakozni a civilönkormányzat kapcsolatokban. A nemzeti civil alapprogramból vették át, de ki lehet találni egy másik formát. Elhangzott, hogy 10 mőhely legyen, nincs a száma sem megkötve, de 10 esetén még nehezebb dönteni. Mindenkit óv attól, hogy a televízió nyilvánossága elıtt órákig 50 ezer forint elosztásáról döntsenek, az érveket pro és kontra hosszasan taglalják. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 56/2004. (III.2.) számú határozatát befogadja. A többi bizottsági javaslatot már beépítették az anyagba. Ambrus János javaslatát, mely szerint a 2. bekezdés 5. bekezdésként szerepeljen és az utolsó sorban a módosító szó kerüljön beírásra, befogadja. Megadja a szót Ambrus János képviselı úrnak ügyrendi hozzászólásra. Ambrus János: A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság 64/2004. (III.2.) és 65/2004. (III.2.) számú határozatai a mellékletekrıl szólnak, errıl szavazni kell. Ha befogadja a polgármester, akkor nem kell szavazni a határozati javaslatokról. Hajdu László: A módosításokat befogadja. A Rákospalotai Közhasznú Egyesület javaslatai közül nem mindegyik befogadható. A támogatás két szempont szerint valósul meg azaz a II. pontig befogadja a javaslatokat. a többit nem lehet elfogadni. Vizér Klára: A civil szervezetek önkormányzati támogatásához szóló javaslat a 3. § (3) bekezdésben már megvalósult. A javaslat úgy szólt, hogy a hatály nem terjed ki a közalapítványokra sem. Kéri a jegyzı urat nézzék meg ezt.
19
Hajdu László: Ez a javaslat nem a rendelethez szól, hanem a civil stratégiához. Nem lehet a javaslatot megosztani, hogy egyik fele a rendelethez, a másik része a stratégiához szóljon. Dr. Pálinszki Antal: Módosító javaslatot csak képviselı tehet. Amirıl a polgármester úgy dönt, hogy egyetért, azt nem befogadja, hanem saját javaslataként kezeli. Hajdu László: Saját javaslataként a módosító javaslat felét befogadja. A következı módosító indítványt a Polgári Érdekképviseleti Egyesület terjesztette be, de ebben a formában nem lehet elfogadni. Bori Ferenc képviselı úr javaslatát nem támogatja, mely szerint a civil szervezeteknek juttatott költségvetésben jóváhagyott elıirányzatról a képviselı-testület döntsön a kiírt pályázatokat követıen. Szavazást kér Bori Ferenc képviselı úr javaslatáról. 72/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 11. §-a helyett az eredeti elıterjesztés 11. § (1), (2), (3) bekezdése kerüljön. (Szavazati arány: 5 igen szavazat, 9 ellenszavazat, 6 tartózkodás) Hajdu László: Vizér Klára képviselı asszony módosító indítványa tartalmaz olyan javaslatot, amely már oka fogyott. Vizér Klára: Mivel Bori Ferenc képviselı úr is benyújtott hasonló tartalmú javaslatot, ezért a 12. sorszámmal jelzett módosító javaslatot visszavonja. Kéri a benyújtott javaslatokról külön-külön szavazzanak és a polgármester úr ismertesse, melyeket fogadott be. befogadja.
Hajdu László: Az 1. § (2) bekezdéshez tartozó javaslatot
Vizér Klára: A 7. pont 4. § (2) bekezdése ugyanaz. Ha az elsı javaslat szerint a közösségfejlesztés befogadásra kerül, akkor ennél a résznél is be kell fogadni a kiegészítést.
20
Vizér Klára: Kérdése; mely javaslatok váltak oka fogyottá? Hajdu László: Oka fogyottá váltak a 14, 13, 12, 11, és a 7. sorszámú, a 4. § (2.) bekezdéséhez tartozó javaslatok. Vizér Klára: Miért vált oka fogyottá a 11. javaslat? Hajdu László: Oka fogyottá vált Bori Ferenc képviselı úr, és a PGB javaslata miatt. A módosító javaslatokat egyben nyújtotta be a képviselı asszony, ezért nem lehet külön-külön szavazni azokról. Megadja a szót dr. Matlák Gábor képviselı úrnak ügyrendi hozzászólásra. Dr. Matlák Gábor: Kéri, hogy a képviselı asszony kérésének megfelelıen külön-külön szavazzanak a módosító javaslatokról. Dr. Nagy Antal: Ismerteti a módosító javaslatokat. Az eredetileg kiosztott rendelet 1. § (2) bekezdése a következık szerint módosulna: ,,,”közösségfejlesztés, érdekképviselet, esélyegyenlıség.” A polgármester úr az „érdekképviselet” szót befogadta. Az érdekképviseletrıl szóló résszel nem értett egyet, mert a módosított új rendelet 4. § (2) bekezdés i.) része tartalmazza, hogy az érdekképviselet részére pénzügyi támogatás nyújtható. A következı módosítás: az eredeti 1.§ (3) bekezdéshez javasolja, hogy törlésre kerüljön: „az önkormányzat céljainak megvalósítása elısegítı.” Erre vonatkozóan a képviselı-testületnek szavaznia kell. Hajdu László: Ezt a javaslatot nem támogatja. Szavazást kér az elhangzott javaslatról. 73/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 1. § 3. pontjában a gondolatjelek közötti rész, azaz „Önkormányzat céljainak megvalósulását elısegítı” szövegrész törlésre kerüljön. (Szavazati arány: 5 igen szavazat, 12 ellenszavazat, 4 tartózkodás) Dr. Nagy Antal: A következı javaslat a 2. § szövegét módosítja: „a helyi civil szervezetek a kerület közéletében a lakosság érdekében kifejtett tevékenységének önkormányzati pénzügyi támogatása kiszámítható, szabályozott módon”.
21
Hajdu László: A javaslatot nem támogatja. Szavazást kér a módosító javaslatról. 74/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetekrıl szóló rendelet-tervezet 2. § szövege helyett a következı szerepeljen: „A helyi civil szervezetek kerületünk közéletében, a lakosság érdekében kifejtett tevékenységének önkormányzati pénzügyi támogatása kiszámítható, szabályozott módon.” (Szavazati arány: 5 igen szavazat, 9 ellenszavazat, 7 tartózkodás) Dr. Nagy Antal: Az eredeti 3. § (1) bekezdés módosítása: „az alapító okiratának megfelelı tevékenységet folytat, melynek a pályázatot megelızı egy évi eseményeirıl – a pályázattal egyidejőleg – a pályázati dokumentációban, írásban számot ad.” Hajdu László: A javaslatot nem támogatja. Szavazást kér a módosító javaslatról. 75/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 3. § (1) bekezdése a következı szöveggel egészüljön ki: „… az alapító okiratának megfelelı tevékenységet folytat, melynek a pályázatot megelızı egy évi eseményeirıl a pályázattal egyidejőleg a pályázati dokumentációban számot ad.” (Szavazati arány: 6 igen szavazat, 5 ellenszavazat, 10 tartózkodás) Dr. Nagy Antal: Az új rendelet szerint j) ponttal javasolja a közösségfejlesztés fogalmát beemelni. Hajdu László: A módosító javaslatot támogatja. Szavazást kér az elfogadásáról.
22
76/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 4. § (2) bekezdése a következıvel egészüljön ki: „j.) közösségfejlesztés”. (Szavazati arány: 11 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 7 tartózkodás) Dr. Nagy Antal: A következı módosító javaslat szerint a 4. § (3) bekezdés a következıképpen módosuljon: „a (2) bekezdésben meghatározott civil tevékenységet végzı civil szervezetek programjaikhoz és mőködésük biztosítására igényelhetnek pénzügyi támogatást. Hajdu László: Szavazást kér az elhangzott javaslatról. 77/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 4. § (3) bekezdése a következıképpen módosuljon: ’A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységet végzı civil szervezetek programjaikhoz és mőködésük biztosítására igényelhetnek pénzügyi támogatást.” (Szavazati arány: 6 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 12 tartózkodás) Dr. Nagy Antal: A 8. § (2) bekezdése a következıkkel egészüljön ki: „…konszenzus alapján két évre jelölik”. Hajdu László: Szavazást kér a módosító javaslatról. 78/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 8. § (2) bekezdése a következıkkel egészüljön ki: „… konszenzus alapján két évre jelölik”. (Szavazati arány: 10 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 8 tartózkodás)
23
Dr. Nagy Antal: A PGB 56/2004. (III.2.) számú határozatát polgármester úr befogadta. Vizér Klára képviselı asszonyt javaslata szerint az 5. § (3) bekezdése maradjon ki. Hajdu László: Ezt a javaslatot nem támogatja. Szavazást kér a módosító javaslatról. 79/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 5. § (3) bekezdése maradjon ki. (Szavazati arány: 5 igen szavazat, 9 ellenszavazat, 6 tartózkodás) Dr. Nagy Antal: Dr. Matlák Gábor képviselı úr javaslata szerint a 11. § (2) bekezdése egészüljön ki c.) ponttal a következı szöveggel: „…a 4. § (2) bekezdésének e.) pontja esetében a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság dönt”. Tehát a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság hatáskörébıl átteszi a JÜKIB-hez a rendvédelmi szervekre vonatkozó pénzügyi döntést. Hajdu László: Nem támogatja a módosító javaslatot. Szavazást kér az elhangzott javaslatról. 80/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelettervezet 11. § (2) bekezdése kiegészüljön a c.) ponttal a következı szöveggel: „… a 4. § (2) bekezdésének e.) pontja esetében a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság dönt.”. (Szavazati arány: 9 igen szavazat, 7 ellenszavazat, 5 tartózkodás) Hajdu László: A Polgári Érdekképviseleti Egyesület javaslatát befogadja, mely szerint 10 fıre emeljék a tanácsadók számát. Egyetértés esetén szavazást kér az Önkormányzat Civil Stratégiájának elfogadásáról.
24
81/2004. (III.03.) sz. h a t á r o z a t Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete elfogadja az Önkormányzat Civil Stratégiáját. (Szavazati arány: 16 igen szavazat, 1 ellenszavazat, 4 tartózkodás) Hajdu László: Ismerteti a rendeleti javaslatot. A rendelet megalkotásához minısített szavazattöbbség szükséges. Rendeletalkotás Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete megalkotja a civil szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló 12/2004. ök. rendeletét. (Szavazati arány: 18 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 3 tartózkodás) Hajdu László: Megköszöni a képviselı-testület munkáját, a jelenlévık részvételét, az ülést bezárja. K.m.f.
Dr. Nagy Antal jegyzı
Hajdu László polgármester
