Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat EMLÉKEZTETŐ Készült 2009. február 18-án a Régi MÁV-telep Kerületi Szabályozási Terve tárgyában megtartott Lakossági Fórumról Helye:
Bp., XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Díszterme (Bp., XV., Bocskai u. 1-3. C. épület I. emelet)
Jelen vannak: Polgármesteri Hivatal részéről: Hajdu László polgármester Gyurcsánszky János alpolgármester dr. Pálinszki Antal alpolgármester dr. Nagy Antal jegyző Montvai József főépítész Szabó Endre VÁTI Allocord Kft. részéről Gergelyi Ferenc tervező VÁTI Allocord Kft. részéről Képviselő-testület részéről: Baracskai Éva, Marsovszky Györgyné, László Tamás A lakosság részéről a mellékelt jelenléti ív szerint. Gyurcsánszky János: Polgármester úr nevében is köszönti a megjelenteket. A lakossági fórum témája a Régi MÁV-telep szabályozási tervének a bemutatása. Az önkormányzat részéről jelen van Hajdu László polgármester, országgyűlési képviselő, Montvai József főépítész, Szántóné Pásztor Judit, az Építésügyi Osztály vezetője, a VÁTI Allocord Kft. részéről Szabó Endre igazgató és Gergelyi Ferenc tervező. A fórumról hangfelvétel, illetve emlékeztető készül. Kéri, hogy célratörően, röviden szóljanak hozzá. A hozzászólás előtt mondják el nevüket, lakcímüket, hogy választ tudjanak adni a felvetett kérdésekre. A KSZT-t az áprilisi testületi ülésre szeretnék beterjeszteni. Kéri Gergelyi Ferencet, mutassa be a tervet.
2
Gergelyi Ferenc: A tervezési terület megegyezik a Fővárosi Önkormányzat által rendelettel jóváhagyott helyi védettségű területtel. A védettség a területen lévő, közel száz éves épületek építészeti karakteréből adódik. A területbe beépültek, az M3-as autópálya megépítése mellett, olyan funkciók is, amik nem tartoznak védettség alá, de a védett környezet miatt az építési eljárások ezeknél az épületeknél is megegyeznek a védett épületekével. A terven kékkel jelölt épületek az L7/XV/7 építési övezetbe kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a meglévő lakóépületek felújíthatók, de új épület nem helyezhető el a területen. Ez alól a részben földbe süllyesztett garázs a kivétel. A másik építési övezet az ún. kockaházak és a mentőállomás környéke. Ezen a területen 9,5 méteres építménymagasság a megengedett. A tisztviselő ház és a mellette lévő volt óvoda területe új építési övezet. Ebben az övezetben 35 %-os beépítés mellett 12,5 méteres építménymagasságot határoztak meg. Az azonos jelű építési övezetekben azonos építési paramétereket kell alkalmazni. A telepszerű lakóterületek építési övezetben megmarad az a négy lakóépületet, amelyek az M3-as autópálya mellett vannak. Erre a részre egészségügyi, környezetkárosítási megfontolásból új építési övezetet jelöltek meg. Annak a lehetőségét biztosítanák, hogy ezek a telkek funkciót válthassanak, hasznosíthatók legyenek egyéb intézményi célokra is. A rajzon mutatja be, hogy a területen hol helyezhetők el új épületek, illetve hol helyezhetők el intézmények. A kertészet területe jelentős zöldfelületű intézményi övezetbe van besorolva. Ezen a területen kulturális, egészségügyi, oktatási létesítmények helyezhetők el. A területre meghatározott építési paraméterek nem tiltják meg, hogy lakások is épülhessenek. Lakások esetében azonban a beépítettség nem lehet nagyobb 25 %-nál, a szintterületi mutató 1-nél nagyobb, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet. A tervet több fórumon bemutatták. A Közép-Magyarországi Regionális Tervtanács is véleményezte a tervet. A Tervtanácsnak az volt az álláspontja, hogy a terület alulhasznosított, jelentős beépítésre lenne szükség. Ezzel a véleménnyel nem értettek egyet. Elhangzott érvként, hogy a terület intenzívebb beépítése esetén lehetne a 100 éves épületek felújítására pénzhez jutni. A terv túl van az államigazgatási egyeztetésen. Az államigazgatási szervek, a Baráti Kör, illetve a civilszervezetek kivételével, nem emeltek kifogást a szabályozási tervvel szemben. Egyeztető tárgyalást tartottak az ellentétes vélemények ütköztetése érdekében. A tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a Baráti Kör nem javasolja a szabályozási terv jóváhagyását. Kérés volt, hogy az L7 övezet helyett L4, intenzív kertvárosias besorolás legyen. A jelenlegi beépítési formák, az építménymagasság, a beépítési mértékek, a szintterületek nem teszik lehetővé az L4, illetve L5 besorolás alkalmazását a teljes területen. Elhangzott az is, hogy felszíni garázsépítésre lenne igény. Ennek akadálya, hogy a terület helyi védettség alá esik. A keretövezet módosítással együtt meg kellene tervezni azokat a garázsokat, amelyek harmonizálnának az ott lévő épületekkel.
3
Városrendezési szempontból a garázsok elhelyezése sértené a telekhasználatot. Az önkormányzat a területet rehabilitációs célterületnek minősítette, így célszerű lenne megoldani a garázsok terveztetését is. A keretövezet módosítására a tervező cég nem kapott megbízást. Az esetleges övezetmódosítás előtt a teljes területre hatástanulmányt kellene készíteni. Gyurcsánszky János: Montvai József főépítésznek ad szót. Montvai József: Amikor a privatizáció megtörtént, mindenki örült, hogy tulajdonhoz jutott. Most jönnek elő azok a problémák, amit az akkori jogszabályok nem vizsgáltak. Nem vizsgálták a közműveket, az utak keresztszelvényét, a parkolási lehetőségeket. A MÁV-telep korábban belterjesen működött, saját közösség alakult ki. Mára a korábbi funkciók megszűntek, a fenntartás, karbantartás a tulajdonosokra hárul. A MÁV-telepet kettévágta az M3-as autópálya, ami komoly gondot jelent a közvetlen mellette lévő épületekben lakóknak, mert a zaj- és légszennyezés védelemről nem gondoskodtak. Ezzel a problémával is most kell foglalkozni. A szabályozási terv egy rehabilitációs program előkészítése. A rehabilitációs program azt jelenti, hogy a tulajdonosoknak lehetősége legyen a felújítási, karbantartási közművesítési munkák elvégzésére annak érdekében, hogy a lakótelep visszanyerje a régi fényét. Olyan előírásokat terveznek, melyek szerint vissza kell állítani a régi spalettákat, az ablakokat, a lábazatokat, a homlokzatokat az eredeti formájukba. A védett épületek értéke megtartása érdekében meg kell alkotni a megfelelő szabályokat. Az önkormányzat elkészítteti a rehabilitációs tervet, így lehetőség lesz pályázati pénzek elnyerésére. Az övezet átsorolás hangsúlyos elem a tervben. Az L7-es építési övezetnél alövezetekkel próbálták finomítani a meglévő beépítési állapotokat, annak érdekében, hogy egységes L7 jelű övezet alakuljon ki. Miután ez korábban lakótelep volt, szerepel a Fővárosi Szabályozási Kerettervben L7-es övezetként. A szabályozási terv foglalkozik a közterületi kiszabályozásokkal is, aminek lényege, hogy a szabályozási vonal választja el a közterületet a telkektől. A Vasutastelep utca szabályozásánál van még probléma, amit tisztázni kell. Gyurcsánszky János: Megköszöni a tájékoztatást. Kéri a véleményeket, észrevételeket. Kocsonya József Tegnap beszélt valakivel az önkormányzatban, közölték vele, hogy a Vasutasház utca nem létezik. A telekkönyvbe az van bejegyezve, hogy az a MÁV területe. Ez egy zsákutca, aminek a végét lezárták az M3-as autópálya felé. Egy ott működő cég az utcában keresztbe épített egy kerítést.
4
Arlett Annamária Bizakodással tekintettek a mai nap elé. Az elmúlt két hónap alatt szinte valamennyi önkormányzati képviselővel találkoztak, megvitatták a problémákat. Az egyeztető tárgyalások eredményesek voltak, mert a véleményük bekerült az írásos anyagba. Választ kaptak a jegyző úrhoz írt levelükre is. Írásos bejelentésüket szóban is megerősítik. A képviselőtestület bizottságainak munkáiban tevőlegesen részt kívánnak venni. Szükségesnek tartják a szabályozási tervvel kapcsolatosan minden olyan információ megadását, amely a lakossági tájékoztatást, vállalt feladatukat könnyíti, és lehetővé teszi. Jelzik, hogy a szabályozási terv tervezetének esetleges átdolgozásánál a teljes munkafolyamatban szeretnének részt venni. Továbbra is kérik lakóközösségüket és tulajdonostársaikat képviselve, a törvényi előírások és a fővárosi helyi rendeletek betartását és betartatását a szabályozási terv tervezetét készítőktől. A további huzavonák elkerülése érdekében felsorolja azokat a problémákat, amelyek az eltelt egy év alatt sem oldódtak meg. A törvényi és az OTÉK előírásoknak megfelelő övezeti besorolást kérnek, olyan örökségvédelmi fejezet és tervi alátámasztó készüljön, mely a rendelkezésre bocsátott archív anyagok, és a valóság alapján készül, és figyelembe veszi a MÁV-telep azon sajátosságát, mely egyben az egyik legfőbb védendő értéke, hogy a lakásokhoz kert és gazdasági udvar tartozik a pince és padlástereken kívül. Fontos annak a ténynek az elfogadása, hogy az 1991-ben megkezdett, és napjainkig tartó privatizáció hibás telekkönyvi bejegyzések és földhivatali nyilvántartási hibák alapján készült. Ez okozza a jelenlegi anomáliákat a tervezési terület határvonalain. A privatizáció során nem vették figyelembe a meglévő kerteket és gazdasági udvarokat, valamint a garázsokat és hobbiműhelyeket. A tulajdonosok az értékesítési hibák ellenére a kialakult szokásoknak megfelelően használják a területet, annak kizárólagos használatáról nem kívánnak lemondani. Az M3-as autópálya bekötő szakaszán a megfelelő helyen, a megfelelő módon kell az új zajvédő falakat elhelyezni. Az érintett tulajdonosokkal közvetlenül kell egyeztetni az esetleges funkcióváltás lehetőségéről. A helyi védettség, a valós tulajdoni állapotok helyes megjelölése kizárja, hogy a területet, mint rehabilitációs célterületet, a magántőke bevonásával szerepeltessék a rövid és hosszú távú fejlesztési tervekben. A MÁV-telep tulajdonosai nem készülnek házaik, kertjeik értékesítésére, mely szükséges lenne egy rehabilitációs célterület kijelöléséhez. Szeretnék a MÁV telep értékeihez méltó helyreállítást uniós, műemléki, fővárosi és önkormányzati pályázati pénzek elnyerésével megvalósítani. A terület beépíthetőségét a megfelelően alkalmazott övezeti besorolás és a helyi védettség figyelembevételével lehet tervezni. Kérik, hogy a lakosság, a tulajdonosi közösség érdekeit súlyosan sértő szabályozási tervet adják vissza átdolgozásra a VÁTI Allocord Kft-nek a megfelelő övezeti besorolás megjelölésével, valamint a felsorolt szempontok figyelembevételével.
5
Hídvégi Imréné A lakása ablakai az M3-as autópályára néznek. Az ablakától 2,5 méterre megy a forgalom. A megépített zajvédő fal ellenére nagyon komoly a zaj- és rezgésártalom. A jelenlegi állapot már szinte elviselhetetlen. Lemondana a mostani lakásáról, ha megfelelő megoldást ajánlanának neki. Kristó Annamária: Több tárgyaláson vett már részt, a novemberi lakossági fórum óta semmiféle elmozdulás nem történt. Alapvető problémának tartja, hogy a jövőben a terület besűrítését tervezik. A MÁV 20 évvel ezelőtt akarta beépíteni a telkeket. A mostani helyzet nagyon hasonlít az akkori állapotra. Beépítési területként csak az óvodáról és a kertészetről beszélnek, megpróbálják megoldani az M3-as melletti négy ház problémáját. Hosszú távon azonban azt érzi, hogy komoly beépítést terveznek, ezért ragaszkodnak az L7-es övezethez. Az előző lakossági fórumon is próbált érvelni. Az OTÉK szabályai szerint az övezeti besorolásokat úgy kell elvégezni, hogy az építészeti, beépítettségi, karakterbeli különbségek megmutatkozzanak a különböző övezetek között. Megkérdezte a fórumon, hogy ha a régi MÁV-telep L7-es övezeti besorolásba kerül, akkor az új MÁV-telep milyen övezetbe tartozik? Erre a kérdésére a mai napig nem kapott választ. Elhangzott, hogy az új jogszabályok alapján azt az övezetet kell kiválasztani, ami a legjobban illeszkedik a környezethez, ami jelen esetben az L4-es övezet lenne. A korábbi szabályozásban is különbség volt a két terület között. A tervezetből idéz: „A szabályozási terület L7 telepszerű lakóterületek keretövezetbe sorolta.” A BVKSZ szabályozásában alapvetően az 1960-1970-es években úszótelkes kialakítással nagy közterületekkel létesített lakótelepekre vonatkozóan tesz szabályozási feltételeket. Az az alapvető probléma, hogy magántulajdonban lévő telkekről van szó. „Új lakótelepek létesítése esetére határozza meg a szintterületi mutató mértékét, zöldfelületi mértéket. A keretövezet területén a lakásépítést is lehetővé tevő építési övezetben a beépítés mértékét és a szintterületi mutatót a környezetben elhelyezkedő lakóterületek átlagos beépítési mértékén és szintterületi mutatóján belül kell meghatározni, de ebben az esetben sem haladhatja meg az intenzív kertvárosias beépítés legnagyobb beépítési mértékét, a 25 %-ot, szintterületi mutatóját, az 1 m2/m2-t, a legkisebb zöldfelület mértéke 50.” A tervezők megfogalmazzák, hogy a telepnek mi az építészeti besorolási karaktere. Fenntartják azt a véleményüket, hogy a szabályozási terv elfogadása előtt az övezeti besorolást kell rendbe tenni. Úgy gondolja, hogy lehet garázsokat építeni, azzal nem sértik a kerthasználatot. A gazdasági udvarok helyén lehet garázsokat építeni. A szabályozási tervben ezzel szemben az szerepel, hogy telektömbönként egy teremgarázs létesíthető. A tervezetben az is szerepel, hogy a lakóházak kertjeinek kiépítését kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Az L7-es övezeti besorolás miatt a tulajdonosok nem építhetnek garázst a telkükön.
6
A házak rehabilitációjára már most is van szabályozás, mely a helyi védettséggel érintett épületek felújítására, karbantartására vonatkozik. Nem lehet beavatkozni a házak eredeti megjelenítésébe. A szabályok betartatásában a hatóságnak lennének feladatai. Változatlanul úgy gondolják, hogy a MÁV-telepre nem alkalmazható az L7-es övezeti besorolás. Miért kell az intézményi területhez ragaszkodni, amikor a terület inkább lakóházak építésére lenne alkalmas. Gyurcsánszky János: A mai napon is az elmúlt lakossági fórumon elhangzottakat hallja. Kéri, hogy inkább szakmai vitát folytassanak. László Tamás: Nem a MÁV-telepen lakik, de tisztában van a MÁV-telep értékeivel. Nem csak az épületek, hanem az ottani életmód is védett. A lakosok felismerték, hogy a hely, ahol élnek nagy érték, felismerték azt is, hogy veszélyeztetett érték. A másik oldalon van az önkormányzat, aki nem akar tudomást venni a lakosság értékeiről, észrevételeiről. Két telek eladása kapcsán készül egy szabályozási terv, ami az ott lakókat nehéz helyzetbe hozza. Az egyik az Ozmán utcai óvoda telke, amelyik környezetvédelmi szempontból jobb helyen van, mint az az épület, ahová a gyermekeket áthelyezték. A terv annak a tulajdonosnak az érdekeit szolgálja, aki megvette az Ozmán utcai óvoda telkét. A telekre 150-160 lakás építését tervezi a tulajdonos, amivel megváltoztatja a MÁV telep eddigi életkörülményeit. A kertészet telkén szintén egy hasonló méretű épület épülhet. A tervezők elmondták, hogy a jelenlegi beépítettség 0,18. A terv szerint növekedik a beépítettségi mutató, a szintterületi mutató. A jelenleginél háromszor nagyobb szintterületet lehet építeni. Veszélyben vannak a kertjei, veszélyben vannak azok a kapcsolatok, amelyekkel a lakótelep jelenleg bír. A MÁV Telepiek Baráti Köre rendkívül nagy munkát végzett. Az általuk készített szakvéleményeket a tervezők és az önkormányzat is kidobja az ablakon. A tervezés során ezeket a felméréseket figyelembe kellene venni. Előterjesztést készített a képviselő-testület elé, ami arról szól, hogy a régi MÁV telep övezetét át kell sorolni L5-ös Laza kertvárosias lakóövezetbe. Ennek az övezetnek minden mutatója megegyezik a jelenlegi körülményeknek. A szabályozás alá vont, meglévő védett MÁV-telep lakóterülete, a magántulajdonban lévő házas, telkes ingatlanok, a területjellemzői alapján az OTÉK szabályai szerint kertvárosias területnek minősül, ennek alapján jogszerű lakóövezeti besorolása csak L5-ös, Laza kertvárosias lakóövezet lehet. Ezt az övezeti besorolást kell alkalmazni a még beépítetlen területekre is. Az Ozmán utcai ingatlan tulajdonosai a vételkor tudták, hogy nincs szabályozási terv a területre. Az övezetátsorolással nem éri kár őket. Kérte, hogy az előterjesztést a február 25-i ülésén tárgyalja meg a képviselő-testület. Indoka az, hogy a változatlan keretek közötti továbbtervezés mind építésjogilag, mind szabályozás tekintetében káros állapot továbbvitelét eredményezné.
7
A további jogkövetkezmények elkerülése érdekében azonnal meg kell kezdeni az övezeti átsorolást. Fónyad Eszter: A lakóházuk a védett övezetbe tartozik, de sok szempontból kilóg a sorból. Az önkormányzat szakembereit kérdezi, tudnak-e arról, hogy húsz éve szeretnék megvásárolni a lakásaikat? Minden igyekezetük ellenére ez a mai napig nem történhetett meg. Kiderült, hogy a lakások nem MÁV-é, hanem az önkormányzaté. Az épület a MÁV tulajdonában van, a földterület pedig az önkormányzaté. Erre vonatkozóan semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak. Ez a probléma három házat érint, a Wesselényi u. 1-3., 5-7. és a 9. számút. Kérdése, mi a tényleges helyzet ezekkel az ingatlanokkal, és mikor tudják megvenni a lakásaikat? Fekete Aladárné: Közel 50 éve él a telepen. Addig volt rend, amíg volt gondnokság, azóta nincs. A hatóság sem tesz semmit. Konkrétan, a srégen lévő ház ablakát kivették és helyette alumíniumot építettek, a zsalukat levették. Levelet írt a Polgármesteri Hivatalba, melyben kérte, hogy nézzék meg és intézkedjenek. Az ügyintéző erre azt válaszolta, hogy ezt lehet, hiszen az épület frontja nincs megbontva. Az önkormányzat nem áll a helyzet magaslatán, össze-vissza lehet kerítéseket és műanyag redőnyöket építeni. Senki se ellenőrzi. Miért nem tartja tiszteletben az önkormányzat a tulajdonosok akaratát, miért nem az akaratuk alapján készítik el a rehabilitációs tervet? Szilas Albert: Szomorúan ül itt, már harmadik alkalommal. Nem történt előrelépés. Az önkormányzat semmiféle kiegészítő rendelkezést nem adott a tervezőknek. 40 évig dolgozott a MÁV-nál, számtalan vasút engedélyezési eljárásban és jóváhagyásban vett részt. Tudja, hogy egy tervrajz nem jelent semmit. A rajzhoz szükséges az, hogy a megrendelő pontosan írja le azt, hogy mit akar. Nem tudja, hogy az önkormányzat milyen megrendelést adott le, de az elkészült tervből az a következtetés vonható le, hogy nem tökéletes. Az engedélyezési eljárásnál a terv mellett ott kell lennie a műszaki leírásnak is. A tervezőktől hallani ezt is azt is, de a fórum eredményességéhez a műszaki leírás is szükséges lett volna, azt kellett volna a tervezőknek ismertetni. A műszaki leírás az alapja a képviselő-testület jó döntésének, és ha ez nem így történik, akkor a fórum célja, hogy ki lehessen pipálva, ez is megtörtént. Gyurcsánszky János: Megadja a szót a válaszadásra.
8
Gergelyi Ferenc: Valóban úgy tűnik, hogy nem jutnak előbbre. Ebben az esetben keretövezeti besorolásról van szó. A keretövezet fővárosi közgyűlési kompetencia. A tervező akkor tud javaslattal élni, ha erre megbízása van. A keretövezet módosítás folyamata úgy indul, hogy az önkormányzat határozatot hoz a keretövezet módosítás szükségességéről, erre egy keretövezeti hatástanulmány készül, melyben javaslatot tesznek egy bizonyos mértékű módosításra. A megbízásuk egy szabályozási tervre szólt, melyet a fővárosi keretterv alapján készítettek el. A keretövezettel akkor van probléma, ha nem tudja a szükséges paramétereket biztosítani. Véleményük szerint nem a keretövezet kérdése az alapvető. Az adott paramétereken belül, lefelé mindig lehet mozogni. Vannak olyan létesítmények, épületek a területen, melyek az L5-ös építési övezetbe nem férnek be. László Tamás hozzászólását pontosítva, mivel itt lakóövezeti átsorolásról van szó, és ebben a fővárosnak nincs kompetenciája, tévedés. Abban az esetben nem lenne kompetenciája, ha egy tömbön belül L5-ös és L7-es övezet is lenne. Mivel itt homogén, L7-es lakóövezetről van szó, keretövezet módosítási hatástanulmány kell, melyhez az önkormányzat döntése szükséges. A szabályozási tervnek nincs arra kompetenciája, hogy az életmódot, a kerthasználatot és az összes többi dolgot szabályozza. Ez alapvetően építési szabályozásról szól, nem avatkozik bele olyan kérdésekbe, hogy a lakásokat és a kerteket hogy használják. A kerthasználat révén a garázsok kérdésébe beleütköztek, véleményét továbbra is fenntartja. Nem vitatja, hogy van egy udvarrész, ahol a lakók véleménye szerint elférnének a garázsok, de az építési törvény kimondja, hogy állami alapadatok felhasználásával kell a tervet elkészíteni, tehát a földhivatal által hitelesített rajzon. Ez nem tartalmaz sem udvar, sem belső kerthasználatot, csak telekhatárokat. Tudják, hogy hol vannak a kerítések és a földhivatal szerint szabályosan nyilvántartott telekhatár, de nincs joguk hozzányúlni ehhez a vonalhoz, mert ez ugyancsak önkormányzati kompetencia. Csak akkor változtathat rajta az önkormányzat, ha a forgalomképtelen vagyonából ezt kiveszi. Nem vitatják, hogy kinek van igaza, de arra nincs lehetőségük, hogy a szabályozási vonalat a kerítés határra kivigyék. Abban sincs vita közöttük, hogy az épületek rehabilitálása milyen forrásból történik meg, ez nem tárgya a szabályozási tervnek, de nem kerülhető meg. Az épületek vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a lakosság részéről komoly gazdasági befektetést igényel. A védettséghez hozzá értik az úthálózatot, mert az műszaki létesítmény, illetve a kertet is. A BVKSZ magántulajdonban lévő zöldfelületre vonatkozó mértékeket is megállapít, melyeket akkor is be kell tartani, ha ezt a szabályozási tervet nem fogadják el. Védett épületegyüttesről van szó és valószínű, hogy a pályázatnál követelményként írják elő, hogy nézzenek ki a kertek. Kristó Annamáriával nem vitázik, de kéri, hogy ha idéz, akkor azt teljességében tegye meg, ne csak részleteiben.
9
Nem arról van szó, hogy a tervezők az L7 övezethez ragaszkodnak, de ez az övezet telepszerű lakóterület, nem lakótelep, ami definiálva úszótelkes területeket jelentene. A MÁV telep nem úszótelkes telepszerű lakóterület. A Fővárosi Közgyűlés részéről és részükről sem történt törvénysértés. Amit Kristó Annamária idézett, hogy az L4-es övezetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az IZ keretövezetbe tartozó kertészeti területre vonatkozik, amennyiben ott lakásokat építenének, ott az L4-es építési övezetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Erről magasabb szintű jogszabály rendelkezik. A garázsok helyét nem tudják a szabályozási terven kijelölni, mint építési helyet, mert ahhoz geodéziailag pontosan be kellene mérni az építési helyet. Erre a szabályozási terv nem alkalmas. Úgy gondolták, hogy ezzel párhuzamosan megtörténik a rehabilitációs tervezés, mely a rehabilitációhoz szükséges alapszabályokat tartalmazza. Javaslatot tesz a geodéziailag bemért építési helyekre, ahova a garázsokat elhelyezi, ezekre tanulmányterv szintű építészeti tervet kellene készíttetni, melyet el kell fogadtatni a főváros Értékvédelmi Ügyosztályával. Az IZ keretövezethez nem ragaszkodnak. Ebben az övezetben is azt írják le, hogy lehet lakóházakat építeni, de az IZ keretövezet több lehetőséget tartalmaz, mint önmagában a L4-es, ugyanis az alapintézményeket, melyekre szükség van, el lehet helyezni. A MÁV Telepiek Baráti Kör megkapta a rendeletet, a rendelet-tervezetet és a műleírásokat. Arlett Annamária említette a témát, a régészeti és örökségvédelmi hatástanulmánynak pontos tartalmi követelménye van, ennek a követelménynek az általuk leírtak megfelelnek, ezt az Értékvédelmi Ügyosztály is megállapította. Montvai József: A tervező kolléga minden övezeti átsorolással kapcsolatos kérdésre válaszolt. A rehabilitációs pályázat is szóba került. Nem ez a terv fogja meghatározni a végső kialakítást, de ezek a rendeleti hátterek mindenképpen szükségesek a pályázatokhoz. Körbe járta a területet, és elég vegyes épületeket látott. Volt ahol cserép fedés, máshol más megoldást látott. Valószínűleg hőszigetelési problémái is vannak az épületeknek. Ezek mind olyan tények, melyek a pályázati feltételek, adott esetben egy rehabilitációs terv igazolását szükségessé teszik. Gyurcsánszky János: Azt szűrte le a szakmai polémiából, hogy a kérdések és a válaszok szakszerűek voltak. A tervezők arra kaptak megbízást, hogy egy KSZT-t készítsenek. A lakók kérése, hogy keretövezet módosítás legyen végrehajtva, vagyis az L7-es övezet L4-es vagy L5-ös övezet legyen. A tervezők erre nem kaptak megbízást az önkormányzattól, ezért nem tettek erre javaslatot. A tulajdoni lapokon szereplő adatokkal dolgoztak, Tóth Andrea nem tud részt venni a fórumon, ezért telefonon kérte, hogy válaszoljon pár kérdésére. Kérdezte, hogy valóban 1600 lakás épül-e a területen?
10
Ez nem igaz, de a tulajdonos a szabályozás függvényében 150-160 lakást szeretne építeni. Megkapja-e az engedélyt a tulajdonos az építkezéshez? Az engedély kiadása a szabályozástól függ. Nem tudja, kitől terjedt el a nagy lakásszám megépítésére vonatkozóan. Kérdezte még, hogy az M3-as melletti 4 lakást vállalkozóknak adná el az önkormányzat? Nem igaz a hír, az önkormányzat szeretné lehetővé tenni a tulajdonosoknak a cserét, amennyiben olyan vállalkozó jelentkezik, aki intézményi célra hasznosítaná ezeket az ingatlanokat. A megoldás az lett volna, hogy ezeket az épületeket a főváros megváltja annak érdekében, hogy az ott lakókat nem tegyék ki továbbra is az ott lévő zaj-, és rezgésártalomnak, levegőszennyezésnek stb. A megoldásról valamennyi ott lakónak egységesen kell döntenie. Tóth Andrea véleménye szerint rosszul kommunikál az önkormányzat, ami nem kizárt, de a szándéka nem rossz. Azt mondják, régóta húzódik az ügy, igen, az önkormányzat is még tétovázik, testületi döntés még nincs. Polgármester úr terve, hogy a vitákat és fórumokat követően a képviselő-testület áprilisban tárgyalja meg ezt az ügyet. Az egyik lehetőség, hogy a KSZT-t felfüggesztik és FSZKT módosítással fognak élni. A másik lehetőség, a képviselő-testület dönt, akkor elkezdődhet a tulajdon viszonyok rendezése, a rehabilitációs program előkészítése, de nem a lakosság nélkül. A lakosság egyetértése nélkül nem lehet rehabilitálni egy területet. A telkeket nem lehet beépíteni, hiszen mindenki rendelkezik a saját tulajdonával. Önök, lokál patriótaként szeretik a MÁV telepet, ezért érthető az aggodalmuk. Bejárták a területet és sok változást tapasztaltak. A későbbiekben a változás igényére vonatkozóan egyre nagyobb nyomás lesz, ami nem az önkormányzaton múlik. Abban igazuk van, hogy az építési hatóságnak be kell tartani az építési törvényben foglaltakat, ha azzal ellentétes dolgot tapasztalnak, kéri, jelezzék. A tervezői szakemberek korrekt választ adtak, de Önök az önkormányzat döntését vitatják. Azt tételezik fel, hogy a lakosság akarata ellenére születik meg a döntés. Áprilisban tárgyal a szabályozási tervről, ami az elhangzottakat figyelembevételével készül el. Kéri a további hozzászólásokat. Andaházi Viktor: Tudomása szerint a Fővárosi Önkormányzat uniós támogatást nyert az M3-as melletti épületek hangszigetelésére illetve az ott lakók életkörülményeinek a javítására, különböző műtárgyak megépítésére és a nyílászárók cseréjére. Főépítész úrtól kérdezi, van-e már a XV. kerületnek valamiféle terve arra vonatkozólag, hogy vehetnének részt ezekben a pályázatokban és az ott lakók ebből miként részesülhetnének? Moldovány József: Főépítész úrtól kérdezi, – Gyurcsánszky úr, Montvai úr és László Tamás úr is említette – hogy a beépítendő lakásszám a 40-60-160 lakás. A közlönyben olvasva a Szentkorona útja 17 méter szélességében az egész forgalmat le tudja bonyolítani.
11
Ha csak 40 lakás épül, akkor sem tudná lebonyolítani a meglévő út a megnövekedő forgalmat. Ha valóban megépülnek a lakások, akkor a Mentő utca sarkától a Vasutastelep utca sarkáig, a zöldségesig, meg kellene építeni a járdát, mintegy 250 méter hosszan. Vidéki Béláné: Mi a helyzet akkor, ha az alapító okirat szerint a tényleges terület 100 m2-el kevesebb, mint amit megvásároltak? Vida Péter: Ez egy nyilvános lakossági fórum, nem szakmai fórum. Nyilvános fórumnak nyilvános a jegyzőkönyve, hogy lehet hozzájutni? Milyen lehetőség van arra, hogy a video felvételhez vagy a jegyzőkönyvhöz hozzájussanak? Kéri, hogy minimum a Baráti Kör részére biztosítsák minden ilyen jellegű fórum felvételeit és jegyzőkönyveit, ha nem így lesz, az törvénytelen. Gergelyi úr hozzászólásában sok szakmai hiba van, melyeket jelenleg nem kíván felsorolni. Fónyad Eszter: Feltette a kérdését arra vonatkozólag, hogy mi a helyzet azzal a 3 ingatlannal, aminek a telke az önkormányzat tulajdona, a lakások pedig a MÁV tulajdonában vannak. Tárgyaltak-e már a MÁV-val, mikor tudják megvásárolni a lakásaikat az ott lakók? Nem kapott még választ a kérdésére. Nyíri András: Az elhangzott álláspontok elég világosak és merevek. A tervező elmondta, hogy egy utasítást hajtott végre. Kérik az önkormányzatot, hogy vegye figyelembe a lakosság által elhangzottakat és módosítsa az utasításait, hiszen a lakosok érdekeit kell hogy szolgálják. Gyurcsánszky János: A jegyzőkönyv nyilvános, a betekintésre és kikérésre lehetőség van. A kábel tv felvételét meg lehet vásárolni. Nem azt mondta, hogy ez egy szakmai fórum, azt mondta, hogy szakmai igényességgel szóltak hozzá. A Wesselényi utcai lakásokkal kapcsolatos probléma valós, erről sokáig nem tudtak, a kérdezőnek írásban fognak választ adni. A zajvédő fal megépítésével kapcsolatban Zuglóban, és a XV. kerületben is vannak adósságai a fővárosnak, Egy része megépült a kerületben, ami olyan, amilyen, illetve készültek tervek a Damjanich utca felőli oldalra, a Gábor Áron utcai oldalra nem, mert az ott lévő vállalkozók ezt megakadályozták. Előbbire nem nyertek pályázati pénzt. A jelenlegi helyzet szerint a szükséges pénz döntő része megvan, a fővárosnak finanszírozási gondjai vannak.
12
Ha a kerület 200 millió forinttal hozzájárul a zajvédő fal megépítéséhez, akkor a norvég alap felhasználásával és a főváros hozzájárulásával a Damjanich utca oldalán meg lehet építeni a falat. Ebben az évben el lehet kezdeni, jövőre pedig befejezni. A legutóbbi fórumon kérdezték, hogy a Szentkorona utcában épülneke parkolók? Akkor azt válaszolta, hogy nem támogatnák, mert akkor a kertekből a kocsik kiállnának az utcába, ezzel nehezítenék a közlekedést. Az igaz, hogyha a lakások megépülnek, a járda megépítése szükséges lesz, de ez is forrás függvénye. Az Ozmán utcai telken a tulajdonos azt nyilatkozta, hogy neki akkor éri meg a beruházás, ha legalább 160 lakást tud építeni. Ez attól függ, hogy a KSZT mire ad lehetőséget. A kertészet és a mentő területe MÁV tulajdonban van. A tulajdonos el fogja adni ezeket a telkeket, tudomása szerint a mentőállomás telkét már eladta, de helyettük nyilatkozni nem tud. Reméli, hogy a szabályozási terv a közös érdekeknek megfelelően lesz elfogadva. Abban kellene megállapodni, hogy mi legyen a hasznosítás, ebben lehet egy társadalmi beszédet folytatni. Javasolták, hogy intézmény legyen alul, ami akár a közszolgáltatást segíti, és felette lakások épüljenek, vagy csak ide épüljenek lakások, esetleg maradjon zöldfelület. Ebben már voltak tárgyalások, de ez a szabályozási tervtől függ, ami áprilisban kerül elfogadásra. Közlekedési szakember: Az utca jellemzőihez tartozik egy besorolás, és ahhoz egy kapacitás érték, melyet ki lehet számolni. Megvizsgálták azt, hogy ma mekkora forgalom van a Szentkorona utcában, ez csúcsidőben 10 %, ez kismértékű forgalmat jelent. Ha az Ozmán utcai telek beépül a 150 vagy 160 db lakással, kiszámítva, csúcsidőben az utca kapacitás kihasználtsága 20 %. Még ez is kis forgalomnak tekinthető. Kristó Annamária: A tervező cég valóban nem tehet mást, mint amire megbízást kapott. A tervezők a megbízás alapján elkészítettek egy anyagot, melyet a lakosok ezután megkaptak, és erre reagálhattak. Valóban nem történt elmozdulás az eltelt hónapok alatt, úgy tűnik, hogy elbeszélnek egymás mellett. Ennek okát polgármester úr ismertette, vagyis a tervező egy feladatot elvégzett, de másikra még nem kapott megbízást a képviselő-testülettől. A képviselő-testület a lakosság véleményét most már ismeri, reméli, hogy figyelembe veszik a döntésnél. Úgy tűnik, hogy „a gombhoz készítik a kabátot”. Egy-két dologra reagál. Gergelyi úr említette, hogy az L7-es övezetben az a jó, hogy lefelé lehet mozogni. Az OTÉK szerint van 4 db övezeti besorolás, de a falusi övezetig nem lehet lemenni. Saját tapasztalata alapján egy fővárosi kerületben az L7-es keretövezetet alkalmazzák. Ők még azt a bátorságot is veszik, hogy a 12,5-ről elmozdultak a 16-os értékre. A magasabb szintű jogszabály nem arról szól, hogy a L7-es keretövezet van kijelölve, és közben lemennek egészen a falusi övezetig.
13
Nem kapott választ a kérdésére, ha a régi MÁV telep L7-es övezetben van, akkor milyen övezetbe sorolták Újpalotát,, Gazdagrétet? A Szentkorona útjával kapcsolatban a vállalkozó azt mondta, hogy nekik 160 lakás építése alatt nem éri meg a beruházás. Ezzel szemben a Szentkorona utcában összesen 132 lakás van. Garázs építés akadályait Gergelyi úr ecsetelte, ami nem úgy van, a garázs melléképület. Visszakérdez az építési hellyel kapcsolatban, benne van a szabályozásban, hogy egy tömbön egy mélygarázs, nem látja annak a helyét, az ő garázsa kinek a telkére fog épülni? Az ő, 4,5 000 m2-es telkére nem épülhet. Ez nem így működik. A kertészetre vonatkozóan csak a kertészet területére vonatoznak az építési paraméterek, de ezek az intenzív kertvárosias paraméterek. Az leendő építkezés lesz, és a leendőt akarja a meglévőhöz alakítani. Akkor a többinek is annak kell lennie. A pályázatokkal kapcsolatban főépítész úrnak elmondja, hogy jelenleg is lehet pályázni az ablakokra, a Fővárosi Önkormányzat Értékvédelmi Ügyosztályánál. A társasházon belül az ablakok eltérése abból származik, hogy melyik lakónak mennyi pénze volt. Ezt csak a közös költségből lehetne egyszerre és egyformára megoldani, de ehhez segítség kellene. Gyurcsánszky János: Megadja a szót Gergelyi úrnak. Gergelyi Ferenc: A mélygarázsok építési helyre építhetők, melyet kétféle módon lehet meghatározni. A rendeletben vagy a szabályozási tervlapon. A Baráti Kör kérésére történt egy fórum, melyen ki lettek jelölve a mélygarázsok helyei. Itt történt egy megállapodás, mely szerint nem jelölik a szabályozási tervlapon a mélygarázsok helyét a telekhasználatok miatt. Belátták, hogy ezzel problémák vannak. A lehetőségét meg kell adni. Ha nem lesz más lehetőség, a rendeletben benne van, hogy amennyiben mélygarázs épül, annak mi az építési helye. Vagy rendeletben, vagy a szabályozási tervlapon lesz meghatározva. A felszíni garázsok helyét nem lehet a szabályozási tervlapon meghatározni, mert nem tudják az udvarnak sem rendeleti úton, sem műszaki értelemben a helyét megjelölni. Ezt geodéziailag pontosan be kellene mérni, és ezt vissza kellene csatolni a szabályozási tervhez. Fekete Mariann: A külső kerületekben, családi ház mellett még nem látott még mélygarázst. Nem érti, ki akar itt mélygarázst és hova? Ha valaki a saját társasházába akar mélygarázst építeni, akkor itt, ennek megteremtik a lehetőségét? Erről van szó? Az Építésügyi Osztály vezetőjének, a rehabilitáció szép szó, de az mit jelent? Ha úgy akarják rehabilitálni a területet, hogy annak az értékeit megőrzik, arra még helyi rendeletet is lehetne alkotni, akár az ablakok színéről is.
14
Az Építésügyi Osztály vezetője az ablakokkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem kötelező a Fővárosi Értékvédelmi Hivatalnak az ajánlása. Az önkormányzat Építésügyi Osztálya ezt nem veszi figyelembe, félre söpri. Megtehetné azt is, hogy figyelembe veszi ezt az ajánlást, ez hozzáállás kérdése. Szeretné végre hallani, a rehabilitációs program megtartja a terület eddigi értékeit, vagy ezen szeretne változtatni? Ez a fajta nyilatkozat nem hangzik el az önkormányzat részéről, de az se, hogy „nem akarunk 165 lakásos házat, csak olyat, ami a tájba illik.” A képviselő-testület az, aki olyan rendeletet alkothat, vagy olyan döntést hozhat, mely alapján nem tudnak 165 lakásos házat építeni. Ha az önkormányzat ezt nem nyilvánítja ki a lakók felé, akkor miről beszélnek? Úgyis olyan építési szabályzatokat hoznak, hogy ha akarnak, akkor fognak 165 lakásos társasházat építeni, még akkor is, ha nem illik a környezetbe. Semmiféle biztosítékuk nincs arra, hogy nem épül meg, azt mondták, hogy szavazni fognak róla. Pomázi Gyula: A Mentő állomás és a kertészet területét intézményi területté akarják sorolni. Milyen intézmény elhelyezését tervezi az önkormányzat? Ez a két ingatlan előbb-utóbb magánkézbe kerül, vagy már abban van. A környéken lakó tulajdonosok véleményét is ki kellene kérni. A két területre milyen elképzelései vannak az önkormányzatnak? Gyurcsánszky János: Megadja a szót Gergelyi Ferenc úrnak, válaszoljon a mélygarázzsal kapcsolatban. Gergelyi Ferenc: A mélygarázsok csak lehetőségként vannak feltüntetve, nincs rá kötelezettség. A szabályozási tervnek van egy rendeleti része, a műleírás mellett. Az építészeti, meglévő értékeket felsorolja, melyeket utána átsorol egy rendeleti formába. Ezt egy műemlékekkel foglalkozó személy állította össze. Ez alapján figyelembe kell venni azokat a természeti és építészeti értékeket, melyeket meg kell őrizni és melyek azok a környezeti értékek, melyeket ugyancsak meg kell őrizni. Ez meg van rendeleti formában. Az önkormányzat még erre nem hozott rendeletet, hiszen ez is a szabályozási terv része. Az intézményre vonatkozóan, a rendelet szintén felsorolja, hogy a Testvériség téren milyen intézményi funkciók elhelyezésére van lehetőség. A kertészet területe például alkalmas, – és amennyiben a lakosság igényli, – közösségi szolgáltató, multifunkcionális közösségi ház, posta, szórakoztató egységek, vendéglátás, továbbképzési-, egészségügyi-, szociális-, egyházi-, sportlétesítmények, 300 m2-nél kisebb kereskedelmi létesítmények, nem kereskedelmi célú szálláshely, szolgáltató épület, egyéb nem zavaró hatású közösségi létesítmény, valamint eltérő beépítési feltételek mellett lakóépületek létesítésére.
15
Gyurcsánszky János: A mentőállomást a MÁV eladta. Az önkormányzat azt mondta, maradjon itt a mentőállomás. Ezért egy 50 milliós ingatlant átadott a mentőnek, teljesen ingyenesen, a Beller Imre utcában. A MÁV telepről ugyan kikerült a mentőállomás, de az önkormányzat nem hagyja ellátatlanul a kerületet. Az 50 millió Ft sok mindenre kellene, de ezt fontosnak tartják. Sokan azt gondolják, hogy az önkormányzat egyszer csak rehabilitál. Ez nem így van. Először biztosítják a forrást, hogy készüljön egy terv. Eközben megvizsgálják a tulajdonviszonyokat, a közmű állapotot, a lakások állapotát, a szociológiai helyzetet. A tervezők megbeszélik a lakossággal és az igények alapján készítenek egy rehabilitációs programot. A program alapján lehet pályázni a megvalósításhoz. A Zsókavár utcában egy olyan pályázat volt kiírva, hogy „Ipari technológiával épült lakókörnyezet rehabilitációja”. Három ütemben, erre a célra közel 2 milliárd forintot nyertek. Az első ütemben 460 milliót, az önkormányzat önrésze 110 millió forint. Az elnyert összegből három lakóház szigetelése, akadálymentesítése, építése, szakrendelő rehabilitálása, akadálymentesítése, környezeti átépítés és rendezés, fasor és zöldövezeti rehabilitáció fog megvalósulni. Ennek vannak paraméterei. A pályázat kiírója előírja, hogy mivel kell rendelkezni, és ha ebből legalább öttel rendelkezik az önkormányzat, akkor a pályázatot nagy valószínűséggel megnyeri a pályázatot. Erre kaptak biztató jeleket. Ez egy hosszú folyamat. Ha itt feltárják a lehetőségeket, közösségi hozzáállást, intézményekkel, egyesületekkel együtt tudnak fellépni, akkor nagyobb az esély a pályázatok megnyerésére. Ez nem 1 éves munka, először a terveket kell elkészíteni, többször kell pályázni és több lépcsőben fog megvalósulni a rehabilitáció. A költségvetésben betervezték a tervezési forrásokat. 1 éve tart ez a folyamat, 3 pályázatot készítettek, melyből 1 megfelelt. A városközpontot is tervezték, melyben a Magyarok Nagyasszonya is benne van, annak környéke, az egyházakkal együttműködve, de a pályázat mégse felelt meg. Megadja a szót az Építésügyi Osztály vezetőjének. Szántóné Pásztor Judit: A nyílászáró csere abban az esetben nem engedélyköteles, – jogszabály írja elő – ha a nyílászáró feletti áthidaló méret nem változik. Kivéve olyan helyen, mint a MÁV telep, ami helyi rendelettel védetté nyilvánított. Az említett ablakcsere engedély nélkül történt. Az építési engedély azt is tartalmazta, hogy spalettát is fel kell szerelni. Amikor az engedély nélküli csere megtörtént, az ablak más méretű volt, a könyöklő is különbözött az előírttól és a spaletta sem lett visszaszerelve. A Fővárosi Értékvédelmi Ügyosztály véleményét kikérték, az hozzájárult ebben a formában a fennmaradáshoz, és valóban csak ajánlásokat tettek. Az ajánlást vagy betartják, vagy nem, nincs eszközük arra, hogy kikényszerítsék a megfelelő kivitelezést. A MÁV telepen a homlokzati nyílászáró engedélyköteles.
16
Marsovszky Györgyné: A MÁV teleppel elfogult, mivel a nagyszülei is MÁV-osak voltak. Lokálpatrióta és szereti a kerületet. Ezek a fórumok hasznosak, hogy minél többet beszélhessenek a témáról. A MÁV telepen, ha csak az ablak cserére gondol, abban is lokálpatriótának kell lenni, hogy a házak figyeljék egymást, és mondják ki azt, hogy „eddig és ne tovább”. Van most már egy egyesület, számvizsgáló bizottság, közös képviselő, és azt gondolja, hogy az ott élőknek ezt nem szabad megengedni. Civilként is érdemes ez ellen fellépni. Az udvarokon belül az egységet megbontják, mert azt hiszik, hogy az utcafrontra nem látszik ki. A rehabilitációval kapcsolatban el kell mondani a javaslatokat, van egyesületük, akinek ott kell lenniük a megbeszéléseken. Idő van, a hivatal van a lakosságért, és ezért olyat kell alkotni, ami a lakosság igényeinek megfelel. XV. kerületi lakos: Úgy látszik, hogy Budapesten az építési hatóság vagy nem végzi a dolgát, vagy szemet huny minden felett. Vidéken nem ez a helyzet. A hatóságnak minden településről fényképük van, és ahol a homlokzatot, – nem védett épületnél, – megváltoztatják, több százezer forintos büntetéseket szabnak ki, saját tulajdonú házak esetében. Nem érti, Budapesten ez miért nem így működik? Ott csak az építési hatóság engedélyével lehet változtatni, addig nem. Szántóné Pásztor Judit: Az országos előírás az utóbbi időben elég sokat változott, legutóbb 2008. szeptember 1-jén. Az engedélyhez kötött tevékenységek köre nagymértékben megváltozott és eléggé megnőtt azon tevékenységek köre, melyek engedély nélkül végezhetők. A meglévő épület homlokzati nyílászáró cseréje abban az esetben nem engedélyköteles tevékenység, ha a felette lévő áthidaló mérete nem változik. Ez általánosságban így van, kivéve az önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított épület vagy épületegyüttes, vagy ami műemlék védelem alatt áll. Gyurcsánszky János: Ha valaki elköveti a szabálysértést, és az önkormányzat tudomására jut, felszólítják a szabálysértőt, hogy azt szüntesse meg. Levélváltások történnek, majd 1 hónap múlva kap egy büntetést szabálysértési eljárásban. Az illető nem fizeti be, mert demokrácia van. Ezután még 1 felszólítás megy ki, aminek az a vége, hogy az önkormányzatnak vissza kellene bontani az ablakot. Igen, de a családban van két gyermek, akkor befúj a szél, a televízió felveszi az eseményt, a bírósági eljárás elindul. Eltelik 2 év és közben elköltöttek 40 000 Ft-ot egy 5 000 Ft-os ablak miatt és nincs megoldás. Ez sajnos ma így működik. A megelőzés a megoldás, arra kell ösztönözni az embereket, hogy törvényességet tartsák be, mert ez a közérdek.
17
Megköszöni a jelenlétet, az elhangzott véleményeket, javaslatokat. a lakossági fórumot bezárja. K.m.f.
Gyurcsánszky János alpolgármester
Gulyásné Végh Katalin jegyzőkönyvvezető
Lukács Lászlóné jegyzőkönyvvezető
