Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat JEGYZŐKÖNYV a 2015. február 10-én, 17.00 órakor kezdődő, az Észak-pesti Kórház hasznosítása tárgyában készült lakossági tájékoztatóról Készült: 2015. február 10-én 17.00 órai kezdettel, a Kolozsvár utcai Általános Iskolában Helyszín: Budapest, XV. kerület, Kolozsvár u. 1. Jelen vannak:
Hajdu László polgármester Németh Angéla alpolgármester László Tamás országgyűlési képviselő
Képviselők: Agárdi János, Báder György, Bencsics Lászlóné, Bitvai Nándor, Csonka László, Király Csaba, Merk Péter, Monostori Zsolt, Móricz Eszter, Szilvágyi László, Tóth Imre, Tóth Jenőné, Vékás Sándor, Victorné dr. Kovács Judit. Önkormányzat részéről: Sipos Gábor főépítész, Németh Tibor a Városüzemeltetési Főosztály vezetője, Oláh Béla a RUP-15 Kft. vezetője, dr. Sárosi Magdolna a Polgármesteri Kabinet vezetője, Reiszné Naszádi Magdolna az Intézményfelügyeleti és Humán Főosztály vezetője, dr. Hegyesi Kálmán referens, Nikovits Tamás lakásügyi ügyintéző Tajti Réka rendezvényszervező: Köszönti a jelenlévőket. Hajdu László polgármester urat, Németh Angéla alpolgármestert, László Tamás országgyűlési képviselőt és a jelenlévő kerületi képviselőket, lakosokat és a hivatal munkatársait. Sipos Gábor főépítésznek adja meg a szót az Észak-pesti Kórházzal kapcsolatos prezentáció ismertetésére. Sipos Gábor főépítész: A prezentáció a jelenlegi helyzetet mutatja be, most egy folyamat közepén vannak. Kész tervek nincsenek, tehát még az elhangzottak is befolyásolhatják az elképzeléseket. Pestújhely, Rákospalota, Újpalota térképén látható az Észak-pesti Kórház területe, ami Pestújhely viszonylag nagy részét foglalja el. Az épületállomány és a terület hasznosítása nem kis feladat. A kórház története 1903-ra nyúlik vissza, amikor Niedermann Gyula neves ideggyógyász egy elmegyógyintézeti szanatóriumra kért engedélyt és Baumgarten Sándor főépítész tervei alapján, 1904-ben elkezdődött a megvalósítás. A pirossal jelölt épületek műemléki védettséget kaptak, zömmel szecessziós stílusban épültek. A Pestújhelyi út-Adria utca sarkán épült egy Bauhaus ház, Fischer Iván és Molnár Farkas tervei alapján. A szecessziós korszaknak jellemzői a mai kórház épületében megtalálhatóak. Több helyen a homlokzat díszei már eltűntek. Az I. számú sebészet épülete kiemelkedik mind tömege, mind mérete miatt. A Molnár Farkas féle ház ma már szomorú állapotban van. A terület, adottságai alapján jelentős zöldterületi, egészségügyi funkcióhoz kötött intézményi övezetben helyezkedik el. A területhez tartozik egy szabályozási terv, ami az építési helyeket és a paramétereket rögzíti, figyelembe véve a műemléki adottságokat. A területtel kapcsolatban változatos tulajdonviszonyok vannak. Legutóbb 2003-ban, a GYEMSZI kapta meg kezelésbe a terület tulajdonának a felét. Ekkor már elindult egy gondolkodás, hogy a funkciókat hogy lehetne beépíteni az épületekbe. Ennek eredményeképpen az Őrjárat utcaNeptun utca sarkán megépült a mentőállomás, illetve elkezdődött a 13-as épületnek a
2 koncepcionális előkészítése, terveztetése. Részletes tervek vannak, illetve folyamatban van a 13-as épülettel kapcsolatos megvalósítás, mely a 70-es években épült, és az Adria utca mentén helyezkedik el. Az önkormányzat döntése, illetve az egészségügyi szolgálattal egyeztetve olyan funkciók kerülnek az épületbe, ami több, különböző helyen lévő egészségügyi intézmény összevonásával jár. A földszintre kerül a Szentmihályi út 17. szám alatt lévő Tüdőszűrő és tüdőgondozó állomás, az Adria utca felől, egy új bejárat megnyitásával. Egyik oldalán az egészséges ellátás, a másik oldalán a betegellátás fog működni. Az első emeletre a Hősök úti 3. szám alól a fizikoterápia – gyógytorna részleggel – kerül át, illetve ide kerülnek a Bezsilla utcai orvosi rendelők, kiszolgáló helyiségekkel. Az épületnek a jogerős építési engedélyei megvannak, a kiviteli tervek készen állnak, a költségvetés függvényében még az idén lezárulhat a költöztetés. A következő épület, – melynek az előkészítése folyamat van – a 3-as épület, mely szintén az Adria utca mentén található, igen siralmas műszaki állapotban. Az önkormányzat szintén döntött a 3-as épülettel kapcsolatos koncepcionális elképzeléseiről. A földszinten olyan idősek klubja alakulna ki, kiszolgáló irodai blokkal, mely a Klebelsberg Kunó Idősek Otthonát szolgálná ki, étkeztetési lehetőséggel, éttermi kiszolgálással. Az 1. és 2. emeleten az idősek ellátásának átmeneti lehetőségeit, annak bővítését célozta meg az önkormányzat. Mivel csak az átmeneti ellátás az önkormányzat feladata, ezért maximum 2 évig helyezhetőek el az idősek a több ágyas részlegben. Egyre inkább égető probléma a demens ellátás kezelése, ezért a 3. emelet egyik szárnyában a járóképes, a másik szárnyban a járóképtelen betegek demens ellátása valósulna meg. Ennek az engedélyeztetése folyamatban van. A 13-as épület 400 millióba, a 3-as épület felújítása, átalakításának költsége több mint 700 millió forintba kerül. Az újrahasznosítás, funkcióval való megtöltés mind nagyon költséges beavatkozást jelent. Igyekeztek olyan alternatívákat nyújtani a képviselő-testület felé, ami csökkentheti a költségeket. Ilyen lehetőség, hogy a 13-as épületbe bekerülő funkciók eredményeképpen a felszabaduló ingatlanok értékesíthetők lesznek. A látványtervek részletesen bemutatják a jövőbeni terveket. A bontásra javasolt épületek között sok olyan van, amely életveszélyes és funkciójában felújításra alkalmatlan. A bontásra javaslatot tettek, ami 25 millió forint/éves költséggel kivitelezhető. Több határozat született. Az egyik ilyen határozat, melyben az önkormányzat 2014. márciusban kezdeményezte a Magyar Államtól a fele tulajdonrész ingyenes átadását a kerület részére. 2014. szeptemberben elindult egy kezdeményezés, mely szerint a terület teljes hasznosítására vonatkozóan egy koncepció készül. Ennek alapján a tervezők elkezdhetik a feladat végrehajtását. Folyamatban van, hogy a Kormány ingyenesen átadja az 50 %-os tulajdonrészt a kerületnek. Ezzel kapcsolatban több kötöttség van, melynek meg kell felelni az átadás-átvétel, illetve a további hasznosítás során. Ezek zömmel azokat a funkciókat érintik, melyek az önkormányzat alapellátását, az önkormányzati törvényben rögzített feladatait érintik. Többek között ilyen az egészségügyi alapellátás, a kulturális- és sport funkciók biztosítása, az önkormányzat általi lakásépítés stb. Összefoglalva, az 5-ös épület elkészült, a mentőállomás formájában, a 13-asba, – mely kivitelezés előtt áll – az említett intézményeket költöztetik, a 3-as épületben pedig az idősek ellátásával kapcsolatos funkciót szeretnék biztosítani. László Tamás országgyűlési képviselő: Az érdeklődés az 1990-es éveket idézi, amikor óriási tömeg vonult be a volt orosz kórház területére és a birtokbavételről komoly álmok fogalmazódtak meg a rákospalotai, pestújhelyi, újpalotai lakosokban. Azóta sok év telt el, de inkább a jövőről szeretne beszélni. Az Észak-pesti Kórháznak, 1991-től 2012-ig, a Fővárosi Önkormányzat volt a társtulajdonosa. 2010-2012. között, polgármesterként, több tárgyalást folytatott a fővárosi vezetőkkel, de sajnos a kerület általi kezdeményezések süket fülekre találtak. Látható volt, hogy a Főváros nem kívánt az Észak-pesti Kórházzal foglalkozni. Példaként megemlíti, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak rengeteg olyan szociális intézménye, idősek otthona van, melyek kastély épületekben helyezkednek el, és amelyeket fel kellene újítani. Javasolta, hogy gondolkozzanak el egy olyan programon, melynek keretében a
3 fővárosi idős embereket célszerű lenne felhozni Budapestre. A főváros vezetői jelezték, hogy ez a téma őket nem érdekli, és az Észak-pesti Kórház sem. 2010-2014. között a társtulajdonos, vagyis a Fővárosi Önkormányzat részéről semmi nem változott. 2012-2014. között az állam átvette a Fővárosi Önkormányzat 50 %-os tulajdonrészét. Nem államosítás történt, csupán arról van szó, hogy az ingatlan állami tulajdonban volt, a kezelő a Fővárosi Önkormányzat volt. Ezután az ingatlan kezelője a GYEMSZI lett, mely az összes magyarországi kórházat és egészségügyi intézményt is kezeli. A GYEMSZI eltűrte a kerületi önkormányzat törekvéseit, megengedte, hogy tervezzenek, a mentőállomás áthelyezését az Észak-pesti Kórház területére, de nem kezdeményezett. A Rákospalotai mentőállomást 177 millió forintért építették meg, melyet korábban a Bethlen Gábor utcában akartak elhelyezni. A mentőállomást családi házak között működtetni, nem túl szerencsés megoldás lett volna, és mivel a mentőállomás a sürgősségi betegellátás része, ezért az Észak-pesti Kórház területén van a legjobb helye. A költségek fele önkormányzati, a másik fele állami forrásból lett finanszírozva. Az önkormányzat ezen felül még 10 millió forintot adott új rohamkocsik beszerzésére is. A mentőállomás megépítése nagy erőfeszítések árán készült el, többek között ötoldalas jogi megállapodást kellett készíteni. Elhangzottak olyan mondatok, hogy nagy hiba volt idetelepíteni a mentőállomást, az Országos Mentőszolgálat 99 évig használhatja a területet stb. A mentőállomást Zuglóban akarták megépíteni. Véleménye szerint a sürgősségi betegellátás szempontjából fontos a mentőállomás a kerületben. A 2012-2014. éves időszakban épületeket kezdtek tervezni, a Bezsilla Nándor utcai igen rossz állapotban lévő háziorvosi rendelőre és a hasonlóképpen rossz állapotú Szentmihályi úton lévő tüdőszűrő, tüdőgondozó állomásra vonatkozóan. A cél, hogy a két említett intézmény átkerüljön a 13-as épületbe, mely a 60-70-es években épült és korábban is orvosi rendelőként működött. Az önkormányzat a 2014. évi költségvetésében erre a célra 396 millió forintot biztosított, ami a 2015. évre is átnyúlik. Az építési engedély rendelkezésre áll, a pályáztatás elkezdődhet, és a költségvetés elfogadása után elkezdődhetnek a felújítási munkálatok is. Ezzel már több mint fél milliárd forintot fektetnek be a volt orosz kórház területébe. További tervek is születtek, melyeket röviden ismertetni fognak. A feladat nagyságrendje szerint 7 hektáros területről van szó, nagyobb területről, mint az Uzsoki Kórház. Az Észak-pesti Kórház nagysága és elhelyezkedése alapján alkalmasabb lett volna a korábbi egészségügyi fejlesztésekre, mint az Uzsoki Kórház. A hely potenciájában rendkívüli értékű. A jelenleg érvényes szabályozási terv szerint 30 %-os beépítés mellett, – ami 21.000 m2 nagyságot jelent, – 1,5 szintterületi mutatóval, több mint 100.000 m2 szintterület építhető a területre. Ezt beszorozva 300.000 forinttal négyzetméterenként, 30 milliárd forintos tétel jön ki. Véleményük szerint túlzás lenne egy ekkora területet beépíteni, de ugyancsak túlzás volt a 2010. előtti időszak szabályozási tervében előírt mérték is. A terület a kertvárosi övezettel körülvéve, sokkal szolidabb, barátságosabb és a környezethez illő beépítést érdemel. Véleménye szerint ebbe az irányba haladnak a jövőbeni elképzelések. Többször felmerült az a gondolat, hogy a kerületi önkormányzat vegye meg a társtulajdonos részét. 2015. évi áron 3,2 milliárd forint volt a teljes terület értéke, a 2014. évi értékbecslés alapján 3,6 milliárd forint, ami érdekes, mert véleménye szerint az ingatlan állaga romlott ez idő alatt. Azzal, hogy 2014. októberében az állam átadta a tulajdonrészt, a kerület 1,8 milliárd forint értékkel gyarapodott, ami óriási feladattal és felelősséggel is jár. Ezzel egy 10 éves megfeszített program megalkotását és végrehajtását vállalták. Már az állami tulajdonba vételről való gondolkodásnál kijelentette, hogy véleménye szerint a kerület kevés a hasznosításhoz. Közel 20 telephelyen vannak szétszórva a kerület egészségügyi intézményei, mindössze 8.000 m2-en, ebből 3.000 nm2 telepíthető be az Észak-pesti Kórház területére. A háziorvosi rendelésnek a helyén kell maradnia, de a lokalitást nem igénylő funkciók betelepíthetők. A Bezsilla Nándor utcai háziorvosi rendelő betelepítése észszerű megoldás, hiszen a betegeknek nem lesz sokkal távolabb az új rendelő. 2014. márciusban Orbán Viktor miniszterelnök úrral tárgyalt, melynek során jelezte, hogy ha az államnak nincs szüksége a területre, akkor a kerületi önkormányzat
4 átveszi abban az esetben, ha a fejlesztésben az állam is részt vesz. Jelezte, hogy a kerületnek tanuszodára lenne szüksége, melyre azt az ígéretet kapta, hogy ha egyezik az állam terveivel, a kerületet támogatják a megépítésében. Ez mellett szociális intézményeket kezdtek tervezni. Főépítész úr megemlítette a gondozóházat. Ezen kívül, a 3-as számú épület rekonstrukciójával, demens ellátást biztosító létesítményt is szeretnének létrehozni, melynek a felújítása 600-700 millió forintba kerül. Az 1-es épület felújítása, – 21.000 m2 nettó szintterülettel – 6-7 milliárd forintba kerül. Olyan nagyságrendű felújításokról van szó, hogy ha az említett épületekre nem találnak funkciót, a terület állaga tovább fog romlani. A kormány az októberi döntésében hat funkció kikötésével adta át a tulajdonrészt. A terület nem elidegeníthető, csak közcélra hasznosítható. A megkötöttség súlyos, de azzal, hogy a kormány a korábbi egészségügyi és szociális funkciót újabb funkciókkal egészítette ki, tágabban lehet gondolkodni az Észak-pesti Kórházról, ezáltal több erőforrás hozható a kerületbe. Az egyik ilyen kötöttség az egészségügyi funkció, melynek során a lokalitáshoz nem fűződő funkciók telepíthetők a területre, ezen túlmenően olyan egészségügyi funkciókat kell találni, melyek a tágabb régiókat is szolgálhatják. A második a szociális funkció, melyben az idősgondozás az első helyen áll. Az elkövetkezendő 2014-2020-as uniós ciklus többek között az idősellátásról szól. Ebből a szempontból nincs túl jó helyzetben a kerület, ugyanis a közép-magyarországi régióhoz tartozik és ilyen jellegű pályázati forrásokat nem igen kap, mert nem tartozik a konvergencia régiók közé. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy forrásokat biztosítsanak erre a célra, és amit lehet, saját forrásból kell megvalósítani. A harmadik a rekreációs sport, ezen belül az uszoda funkció, utóbbinak a létrehozása szerepel a kormányhatározatban is. A negyedik funkció az oktatás, elsősorban az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatban, az ötödik a közművelődés funkciója, illetve a hatodik a lakófunkció, amit a korábbi szabályozási terv is, külön leválasztott területen engedélyez. Sajnos a területen nem lesz kórház, erre kezdettől fogva nem volt esély. Az elmúlt 10 évben nagyobb vidéki kórházak felújítása történt meg, mellyel megyei szinten sokkal jobb minőségű ellátás biztosítható, mint a budapesti kórházakban. A pesti oldalon megvalósult a Honvéd Kórház, mely központi, állami kórházként funkcionál. A XV. kerületi lakosoknak nagy problémája, hogy a Honvéd kórházhoz tartoznak, mert másodrangú állampolgárként kezelik őket. Sajnálatos módon a Károlyi Kórház is állandóan veszélyeztetett helyzetben van, ugyanis a Budapesten létrejövő kórház-struktúra szerint azon kórházak közé fog tartozni, melyek rehabilitációs ágyakkal rendelkeznek. Ez nem megnyugtató a kerület számára. Az elhangzottak figyelembevételével fog beszélni a jövőbeni fejlesztésekről. A budai oldalon nincs ilyen stílusú betegellátást biztosító nagy állami kórház, ezért a meglévők nagyszabású átépítésre szorulnak, illetve ezért fog ott megépülni egy kórház. Látható, hogy az egészségügy a járóbeteg szakrendelés erősítése felé halad, mellyel kapcsolatban elindult a háziorvosi rendelés rehabilitációja is. A kormány ezért jelentős lépéseket tett, többek között a háziorvosok járandóságát havonta 130.000 forinttal emelte. A tervek között a járóbeteg szakrendelés és ellátás megerősítése szerepel. A tervek között szerepel egy dietétikai központ létrehozása is, ami egy életmód intézetbe lenne ágyazva, és amelynek az alapjai meg vannak a volt orosz kórház területén, az Adria utca és az Őrjárat utca sarkán lévő épületben. Azon is gondolkodnak, hogy az orvosi ügyeletet a területen kívánják elhelyezni, mellyel a sürgősségi betegellátás ügyeletként működhet. A járóbeteg szakrendelés újabb iránya szerint a cél, hogy ne kelljen kórházi ágyakat foglalni a betegellátás érdekében, ezért az önkormányzat elindítja az egynapos sebészetet. Az infúziós terápia és a járóbeteg szakrendelés több kibővített feladata is ide kerülne. Szükség lenne egy diagnosztikai központra is, ultrahang- és CT vizsgálatok lehetőségével. A területen létesülne egy uszoda, tanuszoda, ami egy 33 méteres medencét tartalmaz, normál általános iskolai oktatás céljából, és ami 8 óra előtt és 17 óra után a lakosság számára is rendelkezésre áll. Az óvodások úszásoktatása céljából egy kisebb, 10 méteres medencét is célszerű lenne kialakítani. A tavalyi év folyamán adták be az uszoda, tanuszoda létesítésére kiírt elhelyezési pályázatot. A tegnapi nap folyamán megerősítette, –
5 polgármester úr egyetértésével – hogy az uszodát a volt orosz kórház területén kívánják megépíteni. Ezzel kapcsolatban felmerült, későbbi bővítési lehetőségként, egy vízgyógyászati központ létrehozása is. Ismét egy közhiedelmet szeretne eloszlatni. A területen nincs olyan gyógyvíz, mint amilyen a Széchenyi fürdő esetében. A kezében van a Földtani Intézettől, 1993-as keltezésű dokumentum, mely szerint 186 méterre fúrtak le, de csak 20 fokos vizet találtak. Ha a fúrást tovább mélyítik, valószínűleg melegvizet fognak találni, de ennek előfeltétele van. Többek között az, hogy a fúrást engedélyezzék, és ha gyógyvizet találnak, annak hasznosítását is engedélyeztetni kell. A jelenlegi tervezési fázisban a fúrás módszertanát és költségét határozzák meg. Jelenleg nem arról van szó, hogy van melegvíz. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. hihetetlen féltékenyen és óvatosan kezeli a Budapest alatt elhelyezkedő melegvíz kincset. Az engedélyeztetés nem lesz egyszerű és néhány száz millió forint kell a fúrásra, majd később további források a hasznosításra is. Az oktatásra és gyógyításra vannak egyéb elképzelések is. Jelenleg öt komplex program szakmai előkészítése folyik, melynek alapján építészeti koncepcióterv készül. Március-április környékén készülnek el a tervek, melyekből látható lesz, hogy milyen forrással kell számolni. Kéri az érdeklődés fenntartását, mert ez komoly támogatást ad minden további lépéshez. Államtitkár úrnak jelezni fogja, hogy a kerületi önkormányzat az ügyben óriási támogatást kap a lakosság részéről. Bízik benne, hogy a tervek egy részét saját forrásból meg tudják valósítani, és a kormányzati támogatás mellett további források is rendelkezésre fognak állni. Tajti Réka rendezvényszervező: Kérdések következnek Orosz Miklósné kerületi lakos: Az uszodával kapcsolatban van egy javaslata. Tudomása van arról, hogy az Ázsia központ háta mögötti részen több mint 10 éve fúrtak, az uszodához még a csap is megvan. A fúrás során vizet találtak, ami a Széchenyi Fürdő vizével megegyezik, ezért a további fúrásokra nem kellene további száz milliókat költeni. Méterre pontosan meg tudja adni a paramétereket. Véleménye szerint a területre strandot kellene építeni. Pintér Sándorné kerületi lakos: A volt orosz kórház területén lévő rendelők könnyebb megközelítése érdekében van valamilyen terv a közlekedésre vonatkozóan? Milyen járművekkel kívánják a jövőben a könnyebb megközelítést biztosítani? Dr. Hetyei László kerületi lakos: A megépült uszodát ki fogja fenntartani? Újpesten is évek óta zárva van az uszoda. Horribilis összegről van szó, melyet az állammal együtt szeretnének fedezni vagy milyen más elképzelés van a fenntartásra vonatkozóan? László Tamás országgyűlési képviselő: Valóban, Csömör határában volt az említett fúrás, több ezer méter mélységbe mentek le. A tulajdonjogával kapcsolatban vizsgálatok folynak. Az is elképzelhető, hogy ott, a város szélén létesüljön az uszoda, de a lakott környezet, vízgyógyászattal ellátva, célszerűbb helymeghatározás lenne. Jelenleg a 7 hektáros területet csekély mértékben használja a lakosság, de ha ide jelentős intézmények költöznek, azonnal elkezdik a tárgyalásokat a hatékonyabb tömegközlekedés megvalósítása érdekében. Véleménye szerint az eseményeket egymással összefüggően kell kezelni. Újpesten, az Árpád úton lévő uszoda valóban be van zárva, de helyette egy nagyon jelentős méretű uszodát – Halassy Olivér néven – létesített az önkormányzat, melyet működtetni tud, és ami minta értékű lehet a kerületnek is. Az önkormányzatnak nem alapfeladata, de kötelezettsége egy uszoda fenntartása a kerületi lakosok számára. Az uszoda létesítése sokba kerül, de ha jelentős állami forrást kap, nem az önkormányzatot fogja terhelni a megépítés teljes költsége. Az éves működtetésbe viszont valóban nagy összeget kell befektetni.
6 Major Jánosné kerületi lakos: Több, mint 10 éve ígérik, hogy a gondozó házat kiköltöztetik a nyugdíjas házból, a kórház területére, de egy szó nem esett erről. Tele van a gondozó ház hajléktalanokkal, demens emberekkel, akik zavarják a nyugdíjasokat. Szeretné, ha a Polgármesteri Hivatalból kijönnének és meghallgatnák az ott lakókat. Sumics János kerületi lakos: Az elmúlt négy évben a képviselő-testület 54 db határozatot hozott az Észak-pesti Kórházzal kapcsolatban, melyek közül csak a mentőállomás létrehozása valósult meg. Praktikus lenne a maradék határozatok közül azokat ismét elővenni, melyek megvalósíthatók lennének az Észak-pesti Kórházzal kapcsolatban, és amelyet az 1570/2014. (X.10.) kormány határozat több pontban felsorol. Ezzel egyet kell érteni, mert szerencsés és szükségszerű az abban foglaltak megvalósítása. Az uszodával kapcsolatban, 2013. március 20-ai keltezéssel, polgármester úr a GYEMSZI-nek írt levelében ajánlatot tett egy 50 méteres uszoda és egy tanuszoda, illetve egy wellness strand megépítésére. Ezek az elképzelések a 2014. szeptember 17-ei keltezésű képviselő-testületi határozatokban is szerepelnek. Kéri, hogy ezeket a célokat támogassa továbbra is. Az uszoda létesítése a 80 000 ezer kerületi lakos számára valóban szükséges. A Tudományos Kutatóintézet oldaláról másolta ki azokat az eredményeket, melyek alapján Budapest egész területén bárhol lefúrva, 1 700 méteren jó vízhozam van. A fúrásnak 100 millió forint költsége van, utána járt a kutatóintézetnél és a kivitelezőknél is. A fúrás megvalósítható, amennyiben az önkormányzat egyetért, és ha a kerület országgyűlési képviselője támogatja azt, hogy a miniszterelnök úr által ígért 3 milliárd forintot megkapja a kerület. Ha hozzáteszik a másik 3 milliárd forintot, gyönyörű eredményeket érhetnek el az elkövetkezendő öt évben. 2015. évben, ha a közel 20 db romos épületet lebontják, – melynek a költsége közel 300 millió forint – a terület csodálatos lesz. Antal Pálné kerületi lakos: A tervek többé-kevésbé láthatóak, de szeretné azt kérni, – mint a 90-es évek elején – hogy egy látványterv formájában részletesebben mutassák be a terveket. Szóba került a Kormány előírása alapján a lakások építése is. Milyen jellegű lakásokra gondolnak? Bérlakásokra, vagy értékesíthető lakásokra gondolnak? Elhangzott az is, hogy a költségeket csökkenteni kell, de azzal nem ért egyet, hogy ennek érdekében értékesíthető lakásokat építsenek a területre. 2010-ben, az önkormányzat, kötvény formájában, 2,5 milliárd forintot vett fel az Észak-pesti Kórház hasznosítása céljára. Mi történt ezzel a pénzzel? Sárközi Ferenc kerületi lakos: A volt orosz kórház területén javasolja a fogyatékosoknak egy klubot létrehozni. Korábban a területen nővérszálló működött, melyet most szociális lakásokká lehetne átalakítani. Többször jelezte, hogy a környéken nincs focipálya, az erre alkalmas helyet a volt polgármester szétbontatta. Kerületi lakos: László Tamás országgyűlési képviselő jó ötletnek tartja, hogy a Tüdőszűrő és a Tüdőbeteg Gondozót, illetve a Bezsilla Nándor utcából áthelyezett háziorvosi rendelőt egy épületbe költöztetik? Tudomása szerint a fertőzés elkerülése érdekében, a járóbetegektől elkülönítve szokták ellátni a tüdőbetegeket. Szlatényi Mária kerületi lakos: Az Életképek című kerületi újság legutóbbi számából idézi azt a cikket, mely a Keleti Orvoslási Központ létrehozására vonatkozik az Észak-pesti Kórház területén, amiről László Tamás országgyűlési képviselő is többször nyilatkozott. A mai tájékoztatón erről egy szó sem esett. Alig várták, hogy az oroszok elmenjenek, és most a kínaiak szállják meg a kerületet? Nagyon köszönik László Tamás országgyűlési képviselőnek. Kerületi lakos: A tervek között szerepel, hogy ismét gyermekorvosi ügyelet legyen a kerületben?
7 László Tamás országgyűlési képviselő: A Nyugdíjasházban egy 12 ágyas Gondozó ház van. Elhibázott döntés volt ezt a két idősellátási funkciót összerakni. Ezért tervezi az önkormányzat, hogy a demens ellátásra a Kontyfa utcában létesítenek egy egységet és a volt orosz kórház területén, 80 fő férőhelyes létesítményt valósítanak meg. Sajnos ennek a funkciónak a létrehozására – az említett helyeken, – még nincs meg a forrás. Azért kellett folyamatosan foglalkozni a volt orosz kórházzal, hogy állandóan stimulálják a társtulajdonost annak érdekében, hogy biztosítva legyenek arról, a kerület valamit tenni akar a hasznosítással kapcsolatban. Ennek a deklarálása volt, hogy a terület hasznosítására vonatkozóan folyamatosan előterjesztések készültek és ezek közül a 2010-2014-es évek alatt több elképzelés valósult meg, mint az előtte lévő időszakokban. A kormányzati határozatban 50 méteres medence, óvodás úszásoktatás és wellness központ szerepel, ami megvalósulhat, de a kormány országos tanuszoda programjában maximum 33 méteres uszoda szerepel. Seszták Miklós miniszter úrnak jelezte, hogy az önkormányzat esetleg kiegészíti a 33 méteres uszodát 50 méteresre, de azt a választ kapta, hogy ezekről a kérésekről szavazni kell. Az elmondottak miatt egyelőre a 33 méteres uszodáról és az óvodások úszásoktatásáról lehet gondolkodni. A kutatóintézetnek igaza van, de hol van a 100 millió forint? Sumics János kerületi lakos: 50 millió forintot ajánl fel a fúrásokhoz, a másik 50 milliót tegye hozzá László Tamás országgyűlési képviselő. László Tamás országgyűlési képviselő: Sajnos nincs 50 millió forintja erre a célra. A 20 db romos épület lebontása szerepel a tervekben, melyre az induló költségvetés 20 millió forintot tartalmaz, és amit a szabad pénzmaradványból, az év folyamán ki lehet egészíteni. Antal Pálné Kinga kerületi lakos kérésére, amikor elkészülnek a szakmai program és az építészeti tanulmányterv, egy rövidített változatot az önkormányzat a lakosság tájékoztatására, közzé fogják tenni. A kerületben nem merkantil érdekeltségű lakásépítések fognak megvalósulni. Olyan lakások építésében érdemes gondolkodni, melyek az idősellátást szolgálják. A nővérszállóval jelenleg kísérleteznek, egyelőre az egészségügy nem jelezte a központi nővérszálló létrehozásának szükségességét a területen. Lokálisan ott hozzák létre a nővérszállót, ahol helyileg szükség van rá. A két világháború között működtetett nővérszálló elsősorban az OTI Kórház nővérei számára épült. A 2 és fél milliárd forintos kötvénykibocsátásnak a fő célja valóban a volt orosz kórház fejlesztése volt, de mivel ennek nem volt esélye, így az önkormányzat más feladatok megvalósítására használta fel ezt az összeget. Szerencsére az adósságkonszolidáció révén lényegesen több forráshoz jutott a kerület, és így a 2,5 milliárd forint úgy tűnik, hogy fejlesztési forrásként rendelkezésre áll. A fogyatékosok klubjának létrehozásán valóban el kell gondolkodni, továbbra is várnak ilyen és ehhez hasonló ötleteket. A 4-es jelű épületben nem biztos, hogy nővérszálló lesz, de az eredeti állapotnak a helyreállítása a „Fecskeház”, vagy hasonló jellegű funkció kialakítását lehetővé teszi. Nem arról van szó, hogy a tüdőgondozót és a háziorvosi rendelőt összevonják. A programot természetesen a kerületi egészségügyi intézmények orvosai és az ÁNTSZ is vizsgálta, melynek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy az épület minden olyan elkülönítéssel rendelkezik, mellyel a két funkció biztonságosan működtethető. A keleti orvoslás intézményével kapcsolatban, 2014-ben a Magyar Kormány részéről Balogh Zoltán miniszter úr és a hagyományos kínai orvoslás képviselője szándéknyilatkozatot írt alá arra vonatkozóan, hogy Magyarországon létrehoznak egy Közép- és Kelet-európai hagyományos kínai orvoslás gyógyító központot. Ez a Kormány elhatározása alapján jönne létre, egyrészt magyar, másrészt a határon túli, többségekben ez iránt érdeklődő orvosok alapképzése számára. Ehhez tartozna egy gyógyító részleg is. Véleménye szerint a hagyományos kínai orvoslás több mint ezer éves tradícióval bír, aminek a kultúráját érdemes bevinni az európai orvoslásba is. Szó sincs arról, hogy a kínaiak elfoglalják Magyarországot. Ezzel, ha itt valósul meg a hagyományos kínai orvoslás gyógyító- oktató központ, a kerület csak nyerhet. A
8 gyermekorvosi ügyelet szükségességével kapcsolatban az előző ciklust végigkísérte ez a kérés. A gyermekorvosok azt mondták, hogy nincs rá szükség, de folyamatosan jelezték, hogy igenis szükség van rá. Ezt a témát újra és újra elő kell venni, és ha a kerületben kialakul a felnőttorvosi ügyelet, akkor érdemes újra megfontolni, hogy ezzel párhuzamosan gyermekorvosi ügyelet is működjön. Az önkormányzat nyitott erre az igényre, a szakemberek fogják megmondani az igény jogosságát. Jelenleg a gyermekorvosi ügyeletet a Heim Pál Gyermekkórház látja el, mellyel kapcsolatos panaszokat kéri jelezni az önkormányzat felé. Szabó András kerületi lakos: Hosszúra nyúlt László Tamás országgyűlés képviselő hozzászólása, az elejére senki nem emlékszik, már nagyon unták. Mivel a Fidesznél nagy hagyománya van a konzultációnak, ezért még azelőtt kellett volna megkérdezni a lakosságot, mielőtt Orbán Viktor miniszterelnök úrral, vagy Seszták Miklós miniszter úrral egyeztettek volna. Az útdíj bevezetése előtt nem hallották László Tamás országgyűlési képviselőt. A kerületben sok idős ember van, ezért az őket érintő elképzeléseket kell megvalósítani. A szomszéd kerületekben van uszoda, a XVI. kerületben kettő is, ezért a kerületben nincs rá szükség. A kerületben lévő uszodát sem tudják fenntartani, nagyon rossz állapotban van. Az elmondottakból nem derül ki, hogy milyen lakásokat akarnak építeni? Véleménye szerint pihenőparkot akarnak létrehozni, – uszodával – a káderek részére. Az idős emberek véleményét kell kikérni. Öregek házát, pihenőparkot, egészségügyi- és gondozó házat kell létrehozni, mert ez a gyönyörű fás terület erre a funkcióra alkalmas. A szórakoztató központ létrehozását felejtsék el, mert ez egy csendes környék. A templom mellett lévő szabadtéri színpad elég az itt élőknek, ahol minden rendezvényt meg lehet tartani. Az embereket kell megkérdezni, hogy mit szeretnének, ne a képviselők döntsenek a lakosság helyett. Javasolja megfontolni a lakosság részéről elhangzott javaslatokat. Véleménye szerint a jelenlegi polgármesternek kellett volna szót adni. Az országgyűlési képviselőtől azt várta a kerület, hogy az útdíj bevezetése ellen hatékonyan fellépjen. Minden fideszes településvezető elérte azt, hogy ne kelljen útdíjat fizetni az ott élőknek, és ha a kerület országgyűlési képviselője annyira jóban van a miniszterekkel, akkor neki is el kell érnie ugyanezt. Folyamatosan azt hallják, hogy ez még csak a próbaüzem, és ha ez így van, akkor hatékony intézkedést kér a kerületben élők érdekében. Kerületi lakos: A Törökszegfű térnél lakik, ahol úgy építették meg a dühöngőt, hogy az ott lakók, akik betegek, nem tudnak pihenni. Szó volt a XV. kerületi orvosi ügyeletről, ami „semmit nem ér”. A férje nagyon beteg. Vasárnap hajnalban rosszul lett, ezért felhívta az orvosi ügyeletet. Érszűkületes a lába, ezért nem tud lemenni a lépcsőn, mégis azt a választ kapta, hogy nem tudnak kimenni, nem tudnak mit tenni. Sajnos a XV. kerületi orvosi ügyelet semmit nem ér. Hajdu László polgármester: László Tamás országgyűlési képviselő, mint volt polgármester jártas a témában, ezért hívta meg a mai tájékoztató fórumra. Sipos Gábor főépítész egy prezentáció során mutatta be az ingatlan jelenlegi helyzetét és a közeljövőben megvalósításra kerülő fejlesztéseket. Sajnos többen nem fértek be a terembe, ezért a prezentációt sem láthatták, amiért elnézést kér. A témáról most beszélnek először a nyilvánosság előtt, ez még csak egy hangos gondolkodás. Az ingatlan most, a közeljövőben kerül a kerület 100 %-os tulajdonába. Eddig mindig más volt a tulajdonostárs, és mindenkinek más volt az elképzelése az ingatlannal kapcsolatban. A Főváros nem akart kórházat, még egy szabad ingatlant, és nem akart közös fejlesztésbe kezdeni a kerülettel. Jelenleg egy kormányhatározat van a kezükben. A képviselő-testület felhatalmazta a szerződés aláírására, ami csak akkor történhet meg, ha a GYEMSZI elfogadja a képviselő-testület által hozott döntéseket, a telekkönyvezés ezután kezdődhet el. Semmiről nem késtek le. Nincsenek végleges döntések, ezért most kezdhetnek el a hasznosításról beszélni. Valószínűleg még sokszor fognak ez ügyben találkozni, ugyanis a
9 fejlesztések a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelő ütemben fognak haladni. Ha a nagyobb fejlesztésekhez nem tudják előteremteni a szükséges forrásokat, akkor csak a kerület pénzügyi forrásait figyelembe véve tudnak előre haladni. Így tudták megvalósítani a mentőállomást az Észak-pesti Kórház területén, vagy a 13-as épület felújításával kapcsolatos lépéseket megtenni, ennek ellenére folyamatosan, további forrásokért lobbiznak. A felsorolt hat pontba foglalt hasznosítási elképzelések megvalósítása érdekében remélhetőleg magánbefektetőket is találnak, melyre sajnos a mai piaci viszonyok között kevés az esély. Nagyon fontos az is, hogy a kormányközi megállapodás részleteit megismerjék és fontos a pozitív hozzáállás, mert még számos esetben kell az ingatlan sorsáról beszélni. Ezt azért jegyezte meg, mert voltak olyan hozzászólások, melyek keményebb hangnemet ütöttek meg és nem az ingatlanhoz kapcsolódtak. Szabó úr hozzászólásával kapcsolatban elmondja, hogy László Tamás országgyűlési képviselővel együtt küzdöttek az útdíj ellen. Számos esetben írtak az államtitkár úrnak és László Tamás személyesen járt el az ügyben. Az eredeti tervek alapján az M3-ason a Kacsóh Pongrác úttól kellett volna útdíjat fizetni, de azt sikerült elérniük, hogy csak a Szentmihályi úttól kelljen fizetni. Ez jelentős eredmény, amit László Tamás személyes közbenjárásával sikerült elérni. Ezt azért említette meg, mert a kerület polgármestere és az országgyűlési képviselője más pártban vannak, de a kerület fejlesztése ügyében – ebbe beletartozik az Észak-pesti Kórház hasznosítása is – közösen gondolkodnak. László Tamást, mint nagy befolyással bíró kormánypárti képviselőt felkérte, hogy együtt lobbizhassanak a hasznosítás ügyében. Több tárgyaláson vannak túl, rengeteg levelezést folytattak le, és két hetente egyeztető tárgyalásokon vesznek részt az Észak-pesti Kórházzal kapcsolatban. Jelenleg a jó tárgyalási pozíció elérése a cél és az, hogy több variáció rendelkezésre álljon az ingatlannal kapcsolatban, mert ha a forrás rendelkezésre áll, azonnal lehet lépéseket tenni. Ha nincsenek tervek, – melyekhez szeretnének támogatást kapni – akkor nem tudnak tovább lépni. A hasznosításra vonatkozó elképzelések nem kell, hogy haragot generáljanak, ugyanis most elhangzott, hogy nem kell uszoda, de ugyanebben a körben hangzott el az is, hogy uszoda kell. Egy másik lakos azt mondta, hogy strandfürdő kell a kerületbe, de akkor kinek van igaza? Mindenki szeretne valamit, de sajnos minden ötletet lehet mindent megvalósítani. A fő szándék, hogy az elérhető forrásból megvalósíthatóak legyenek az elképzelések. Valószínűleg az idős ellátással kapcsolatos fejlesztésekre – akár apartman házak építésére is – tudnak forrást szerezni. A több mint 20.000 m2-es épületet nem biztos, hogy le kellene bontani, valamilyen korrekcióval kerületi célokat, vagy budapesti, vagy akár egész régiót ellátó szolgáltató központot lehetne létrehozni. Ezeken gondolkodnak ma és azért hívták meg a lakosságot, hogy megvitassák a hasznosításra vonatkozó elképzeléseket. A jelenlévő lokálpatrióták együtt gondolkodnak azok helyett is, akik most nincsenek itt, és ezt nagyon köszöni. Mindenkinek meg van a szerepe ebben a közös beszélgetésben, amit a lehetséges fórumokon közzétesznek. Olyan nagyméretű beruházásról van szó, amit nem valósíthatnak meg egy-két ötlet alapján. Az Észak-pesti Kórház hasznosításához minden kerületi lakosnak köze van. A mai beszélgetést tekintsék egy hangos gondolkodásnak, melynek a jelenlévők részesei voltak és remélhetőleg azok is szeretnének maradni egészen a megvalósításig, az ünnepélyes átadásig. Több szakmai észrevétel elhangzott, melyek között volt olyan is, melyhez hatósági- és építési engedély megléte szükséges. Olyan helyzet nem fordulhat elő, hogy a tüdőgondozó a pestújhelyi lakosokat veszélyezteti. Kéri a további hozzászólásokat. Sumics János kerületi lakos: László Tamás jól képzett építészmérnök, aki 2006-ban tanulmányt készített az Észak-pesti Kórházról, melyben hathatós javaslatok szerepelnek, és amit felajánl a Hivatal részére. 2011-ben, 6 millió forintért készült egy másik tanulmány is. Kéri polgármester urat, hogy az abban foglaltakat tanulmányozza és hasznosítsa a jelenlegi koncepcióba. Kéri, azokat a kitöltött, kétoldalas kérdőíveket is figyelembe venni, melyeket 2014. nyarán László Tamás volt polgármester tett közzé. Elnézést kér a korábbi
10 megjegyzéséért László Tamás országgyűlési képviselőtől. Veresegyházán a negyedik termálvizes kutat fúrják. Meg kell kérdezni a polgármestert, aki 50 éve irányítja a települést, hogy milyen forrásból történik a fúrás? Hódmezővásárhelyen is fel lehetne tenni ugyanezt a kérdést. 2014. májusban László Tamás volt polgármester úr 1,7 milliárd forintot osztott szét a 2013. évi pénzmaradványból. Akkor is elmondta és most is elmondja, hogy a kerület nagy lépést tett volna mindenki megelégedésére, ha ezt az összeget az Észak-pesti Kórházra fordították volna. Varjú Sándor újpalotai lakos: Kéri az elhangzottakat tiszteletbe tartani, de vegyék figyelembe azt is, hogy súlyos problémák vannak. Meg kell nézni, hogy Budapesten milyen állapotban vannak a kórházak. Van olyan műtő, ami műtét közben beázik. Elvették a BM kórházat, amiről nem tudni, hogy milyen sorsa lesz. A Honvéd Kórház és a BM Kórház összevonása eredményeképpen ugyancsak elvették a Jávor utcai Mozgásszervi Rehabilitációs Központot. Az egészségügy Magyarországon „nagyon beteg”. Kéri a kerület vezetőségét, hogy írjanak ki népszavazást egy uszodával egybeépített, mozgásszervi rehabilitációs központ létrehozása érdekében. Kerületi lakos: A kerületben sok betörés van, ezért kéri, hogy a rendőrök járőrözzenek az utcákon, ne csak az irodákban üljenek. Szlatényi Mária kerületi lakos: Sok idejük van, de már 25 éve várnak az Észak-pesti Kórház hasznosítására. Tajti Réka rendezvényszervező: László Tamás országgyűlési képviselőnek adja meg a szót válaszadásra. László Tamás országgyűlési képviselő: Köszöni Polgármester úrnak, hogy megemlítette az útdíj elleni harcban való tevékenységét. Az ügyben levelet írt Fónagy János államtitkár úrnak, a kerület lakosaiért harcolva. Bízik benne, hogy ez az ügy még nincs lezárva. Sumics János kerületi lakos felsorolt néhány olyan tanulmányt, melyben foglaltakat a most készülő szakmai programba be kell építeni. A feladat valóban az, hogy minden egyes épületre, az ingatlan egészére vonatkozóan sok olyan lehetőséget vázoljanak fel, melyeket a forrás keresése során elő lehet venni. Jelzi, hogy senkinek nem jutott eszébe szórakoztató központot létesíteni a területen, és nem is fogják hagyni ennek az ötletnek a megvalósítását. Egy rengeteg elemet tartalmazó komplex programon dolgoznak, melynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a benne lévő elemek egymással együttműködve erősítsék egymást a megvalósításban. Véleménye szerint az uszodát az idősek is fogják használni, a kerületben lévő intézmények alkalmasak lesznek arra, hogy az egészséget ápolják, a betegséget gyógyítsák. Ez egy olyan emberi erőforrás központ lesz, ami alkalmas lesz a gyógyításra, a megelőzésre, a szűrésre, a diagnosztizálásra, az idős gondozásra. Ezen kívül helyet kapnak benne a művészeti és kulturális tevékenységek is. A termálvizes forrásra még többször vissza fognak térni, de most az a feladat, hogy az árát, a módszerét és az eljárást vázolják, tárgyaljanak a Földtani Intézettel, illetve a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt-vel a megvalósításra vonatkozó esélyek meghatározása érdekében. Veresegyház könnyű helyzetben van, ugyanis Budapest termálvizei nem akadályozzák a fúrásban. Örül annak, hogy Sumics János úr megemlítette a kétoldalas kérdőívet, amit a jelenléti íven szereplő lakosoknak el fognak küldeni és kéri, hogy kitöltve küldjék vissza. A programelemek, melyeken gondolkodnak, a kerületi lakosok által kitöltött kérdőív alapján készültek, melyekben az uszoda első helyen szerepel. A kérdőívet kitöltők megjegyezték, hogy kórházat szeretnének a kerületben, ami sajnos itt nem lesz. A 2011-es tanulmányban a mozgásszervi rehabilitáció kiemelt helyen szerepel. Az egészségügyi vezetőkkel történt tárgyalások meggyőzték őket arról, hogy az országban hihetetlen sok,
11 felesleges rehabilitációs ágy van. Ebből következik, hogy a mozgásszervi rehabilitációt ma lehetetlen idetelepíteni, de a programban ez a lehetőség is szerepel, ha a vízgyógyászattal összeköthető lesz. Ennek a feltételei jelenleg nem adottak, de programelemként szerepelni fog. Szlatényi Mária kerületi lakosnak igaza van, 25 éve várnak, de most végre sok esély van arra, hogy a vázolt program több eleme még ebben a ciklusban megvalósuljon. Földvári György kerületi lakos: Kéri röviden ismertetni, hogy a különböző ütemek jelenlegi állása szerint a 13-as épület felújítása mikor fog megvalósulni? László Tamás országgyűlési képviselő: A 13-as épülettel kapcsolatos elképzelések a ciklus első felében biztos, hogy megvalósulnak, melyre a 400 millió forintos forrás rendelkezésre áll. Nagy esély van arra, hogy ebben a ciklusban az országos uszoda-, tanuszoda program keretében, az uszoda, tanuszoda létrejön. Az önkormányzatnak el kell azon gondolkodnia, hogy valamilyen magasabb szintű ellátás érdekében, a tervezetet szükséges-e kiegészítenie. Véleménye szerint ez a programelem meg fog valósulni ebben a ciklusban. A gondozóház és demens ellátás ebben a kerületben, ahol sok idős ember él, alapvető igény. Ezzel kapcsolatban minden hónapban lépéseket kell tenni, ugyanis jelentős mértékű forrásra, 600-700 millió forintra van szükség az ilyen jellegű ellátásnak a kialakításához. A járóbeteg ellátással kapcsolatos elemek, mint az egynapos sebészet, a diagnosztika és hasonló elképzelések, még ebben a ciklusban szintén meg fognak valósulni. A szecessziós műemlék épületekbe ezeknek az ellátásoknak az elhelyezése lehetséges lesz. Véleménye szerint még legalább három-négy épületnek a felújítása meg fog történni. A kápolna és a mögötte lévő épületbe egy művészeti központ kialakítására kerülhet sor, melyre ritkán található külső forrás. A kápolna csakis művelődési-, kulturális célokat szolgálhat. A többi ötlet csakis akkor valósulhat meg, ha találnak rá forrást. Az első feladat az ötletek és koncepciók összegyűjtése, majd a következő lépés a források megszerzése. Az önkormányzat ezeknek a céloknak a megvalósításához néhány száz millió forintot hozzá tud tenni, de a program egésze az önkormányzat erejét meghaladja. Kéri, hogy az elhangzottak figyelembevételével gondolkodjanak el a hasznosításon, de minden megvalósított cél óriási siker lesz a kerület lakosságának és az egész kerületnek. Tajti Réka rendezvényszervező: Több hozzászólás nincs. Aki szeretné, hogy az említett kérdőívet elküldjék számára, kéri, hogy a jelenléti ívet írja alá. Köszöni a részvételt, jó pihenést kíván mindenkinek.
K.m.f.
Hajdu László polgármester
