Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9.
Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Koncepció „Desz Desztin tinációs ációs Menedzs edzsment ment:: Versenyelőny teremtése a desztináció számára”” számára HOSSZÚ TÁV
Tourisztikai Desztinációs Menedzsment: A versenyképes turizmus fenntartható fejlődésének elősegítése a desztinációban
A TUR TURIZ IZM MUS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSE Közös felelősségünk, hogy a fenntartható fejlődés jelszóból – a TDM segítségével – valósággá váljon.
JELSZÓ TDM VALÓSÁG
A fenntarthatóság megvalósítása
Hosszú távon csak az tartható fenn, ami valamennyi szereplő számára előnyös.
A turizmus egymással szorosan összefüggő elemekből álló sokszereplős rendszer. A turizmus emellett nyílt rendszer, amely környezetével szoros kölcsönhatásban van.
A Kölcsönös függések rendszere TERMÉSZET TUDOMÁNY
POLITIKA
KULTÚRA
GAZDASÁG
TURIZMUS
TECHNIKA TÁRSADALOM
A turi turizzmus rendszere TERMÉSZET KULTÚRA KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG
KERESLET A TURISTA −
KÍNÁLAT
travels
Turisztikai
TERMÉK
− Vonzerő
Motiváció
− Szabadidő
− Közlekedés
− Szabadr..
− T.
jövedelem
− Biztonság,
marketing KÜLDŐ PIAC
szolgáltatások higiénia
− Vendégszeretet...
DESZTINÁCIÓ
TUDOMÁNY POLITIKA KÖRNYEZET TECHNIKA MŰVÉSZET
A turizmus rendszerének hosszú távra szóló kialakításával és működtetésével a desztináció képes elősegíteni a fenntartható fejlődés eszméjének megvalósítását, és versenyképesebb turizmust létrehozni.
Ebből adódik a TDM küldetése.
A TDM küldetése A TDM küldetése a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése a térségben. Ezt a küldetést a TDM turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése által töltheti be.
Definíció A TDM azon tevékenységek összessége, amelyek egy adott desztináció (turisztikai fogadó terület) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra ottani tartózkodásuk során tökéletes utazási élményt nyújtson úgy, hogy ennek hatásai hosszú távon kedvezőek legyenek valamennyi szereplő (a helyi közösség és a turisztikai szektor) és a természeti környezet számára egyaránt. Ezt mutatja be a fenntartható turizmus VICEVICE-modellje c. ábra.
A fenntartható turizmus VICE modellje modellje Visitor (látogató)
Environment (környezet)
Industry (turisztikai szektor)
Community (helyi közösség)
Forrás: Destination Management Handbook, Handbook, English Tourist Board and Tourism Management Institute, 2003
A TDM szervezeti rendszer Alapelvek:: Alapelvek
Alulról felfele való kiépítés + 3P
Partnerség (minden szereplő bevonása) Partnerség Professzzionaliz Profess ionalizmus (szakszerűség minden területen) Pénz (az önállósághoz szükséges saját források jelképeként)
Főszereplő: a desztinációs menedzser
A desztinációs menedzser feladatai A VICE modell adaptálása a desztinációra A des deszztin tináció áció helyzetének felmérése TDM terv kidolgozása Kutatások elvégzése A sok szereplő integrálása (partnerség kiépítése) A turizmus integrált tervezése és fejlesztés menedzsment A monitoring feladatok elvégzése Des Deszztin tinációs ációs marketing, különösen e-business Fenntarthatósági tervek és díjak készítése Szakképzés és az üzleti vállalkozások segítése (… eltérő hangsúllyal a különböző TDM szinteken!)
A regionális TDM kiépítése ☺ TÉRSÉGI MENEDZSER
A turizmus regionális ágazati szerve
▫ HELYI MENEDZSER ◊ HELYI HATÓSÁG
Együttműködés
□ CIVIL SZERVEZETEK
Régió
☺
O KKVk o HELYI LAKOSSÁG
Mikro régió
☻
Helyi szint oO ▫ ◊ □ Oo▫◊
☻ oO ▫ ◊ □ Oo ▫ ◊ □
☻ oO ▫ ◊ o▫◊□
o▫◊□
Közvetlen részvétel
oO ▫ ◊ □
o
▫ ◊
oO ▫ ◊
A TDM koncepciója – összegzés A jól felfogott TDM elősegíti a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtését a desztinációban, mert minden szereplő érdekeit szem előtt tartó tevékenység, melynek feladata: a turistáknak tökéletes utazási élmény, a fogadó közösség számára pedig gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nyújtása;
a turizmus rendszerének egészét átfogja:
ezáltal a kereslet és a kínálat megmeg-megújuló összhangját képes megteremteni az adott térségben;
ellátja a turizmus térségi irányításának valamennyi feladatát
a turizmus integrált tervezése, a fejlesztés, a marketing, a szakmai képzés, a monitoring és az adminisztráció egymást feltételező tevékenységek a sikeres turizmus megteremtése érdekében (természetesen szintenként eltérő hangsúllyal alkalmazva azokat).
Magyarország esete
Háttér
A turizmus intézményrendszere 1990 előtt. A rendszerváltozást követően a régi intézményi struktúrákat felszámoltuk a turizmusban is, de nem helyettesítettük korszerű újjal. 2005 – A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia előirányozza egy korszerű TDM szervezeti rendszer kialakítását valamennyi régióban. A 2007 – 20132013-ra szóló II. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjaiban szerepel a TDM rendszer kiépítésének a támogatása (strukturális alapok). 2006--ban megkezdődött egy minta projekt kidolgozása a 2006 TDM szervezeti rendszer kiépítésére a Balaton régióban. Gyenesdiás példája (külön előadás)
A turizmus jelenlegi szervezeti rendszere
Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005
Felkészülés a TDM TDM--re Heller Farkas Főiskola (HFF) – a szakmai képzés jelentősége, program a TDM számára 2001-től a HFF egyik szakiránya a TDM. Tematika A HFF Turizmus Kutatóműhelye a gyakorlatban is részt vesz a TDM rendszer kiépítésében:
HFF-MATUR előterjesztés a TDM-ről az OIB számára (2005); A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja (2005); Kutatás a Balatoni TDM szervezeti rendszer kialakításának megalapozására és egy modell kidolgozása a többi régió számára is; Részvétel a Balatoni Partnerségi Program szakmai találkozóin; Tanfolyami továbbképzés a térségi menedzserek számára.
MASTER program kidolgozása és akkreditálása a TDM képzésre (2006) Együttműködés a Turisztikai Szakállamtitkársággal a magyarországi TDM szervezeti rendszer kialakításához szükséges követelmények (standardok) kidolgozásában.
A gyakorlati megvalósítás gondjai
A turizmus átfogó ismeretének hiánya a szakembereknél is. Az együttműködési készség hiánya a szereplőknél. A partnerség előnyeit nehéz elfogadtatni a marketingen kívül más tevékenységekre (pl. tervezés, képzés), amelyek pedig a fenntarthatóság megteremtéséhez elengedhetetlenek. Az önállósághoz szükséges saját erőforrás megteremtése. Turisztikai bevételekkel még nem rendelkező települések bevonása az együttműködésbe. Az államiállami-magán szerepvállalás mértékének és arányainak meghatározása a különböző szinteken.
Következtetések
A TDM elősegítheti fenntartható és versenyképes turizmus megteremtését egy térségben a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén. A TDMTDM-koncepció gyakorlati megvalósításához különös figyelmet kell fordítani a különböző szintű (települési, mikro--régiós és regionális) TDM szervezetek összefüggő mikro rendszerének a kialakítására. A magyarországi esettanulmány egy folyamatot mutat be arról, hogyan igyekszünk felkészülni a turizmus fejlődésének új szakaszára a TDM szervezeti rendszer kiépítésével az ország valamennyi régiójában. Munkánk folytatásához igen hasznosak lehetnek az itt megismerhető külföldi tapasztalatok és a konferencia ajánlásai.
A konferencia vitájához ajánlott témák
A TDM koncepciója (nem csupán marketing!) A TDM hálózat alulról felfelé való kiépítése Állami részvétel a különböző szinteken A jól felkészült desztinációs menedzser (elvárt készségek, képességek és szakmai ismeretek) A turizmus integrált (ágazati és/vagy területi) tervezése a különböző szintű desztinációkban A desztinációs ee-marketing, mint a TDM egyik feladata
Jó budapesti TDM konferenciát mindenkinek!
Dr. Lengyel Márton
[email protected] +36 1 3226879