LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2009/1

2009. március

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: [email protected] Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl

1. 2008 IV. negyedév makrogazdasági információk 6. Forradalmi könnyítések a lengyel gazdasági törvényekben 8. A Lengyel kerámialap szektor 13. Bútorgyártás - lengyel nemzeti iparág 22. A poznani építôipari vásár BUDMA 24. Az ékszer, mint a kölcsönös kereskedelmi forgalom tárgya 25. Bemutatjuk Lengyelország legnagyobb félpótkocsigyárát a Wielton S.A.-t. 28. Infrastruktura fejlesztés Lengyelországban

Hagyomány szerint, 2009. március 6-án a HungOro Vásár alatt a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztálya a lengyel ékszerészeti konferenciát rendezte meg. A „Polska Biżuteria” főszerkesztősége a legújabb szakmai katalogust és az ékszerdivat legújabb trendeket mutatta be.

Információ 2009/március

1

2008 IV. negyedév makrogazdasági információk

Közvetlen külföldi befektetések beáramlása A teljes 2008 évben, az NBP (Lengyel Nemzeti Bank) adatai alapján, Lengyelországba összességében 11 150 M EUR áramlott be közvetlen külföldi befektetésként. Alá kell húzni, hogy ezek előzetes adatok és a valódi szám magasabb lehet (összehasonlításként az előzetes becslések szerint az FDI beáramlás 2007-ban 12,8 Mrd

EUR volt), de nyugtalanító az a tény, hogy decemberben, 2006 augusztusa óta először, a nettó befektetési érték negatív volt, vagyis a beruházás kiáramlás magasabb volt a Lengyelországban befektetett tőkénél. A beruházások utoljára 2004 decemberében mutattak negatív értéket. A negatív beruházási érték nem magas, csupán -125 M EUR, de ez az eredmény a válság által a lengyelországi kül-

1. ábra Az FDI beáramlás 2007 és 2008 évben (kumulált értékek)

Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008: előzetes adatok 1. táblázat: Külföldi beruházások beáramlása Lengyelországba 2008 és 2007 évben (M EUR) I

II

III

2008 1 092 1 397 2007

IV

V

VI

954 2 224 1 119

VII

130

1 373 1 785 1 054 1 354 1 010

VIII

747

879

IX

X

721

874 1 076

XI

XII -125

418 1 585 1 453 1 322 2 873 1 241 1 181

Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008: előzetes adatok 2. táblázat: Az infláció dinamikája (%) az utolsó 6 hónapban, illetve 2007 és 2008 évben. Év Hónap

2007

2009

2008

I-XII I-XII

VIII

IX

X

XI

XII

I

Összehasonlítva az előző év azonos hónapjával

2,5

4,2

4,8

4,5

4,2

3,7

3,3

3,1

Összehasonlítva az előző hónappal

X

X

-0,4

0,3

0,4

0,2

-0,1

0,5

Forrás: GUS

földi befektetésekre gyakorolt hatásának növekedését mutatja. Ahogy az alábbi grafikonon látható, 2008 első hónapjaiban az FDI beáramlás összehasonlítható volt az előző év azonos időszakával. Júniustól kezdve azonban észrevehető a beáramlás jelentős csökkenése. GDP GUS előzetes adatai szerint a GDP növekedése 2008. évben 4,8%-os volt, a IV. negyedévben a növekedés 3%-os volt. Infláció 2009 januárjában az áruk és szolgáltatások fogyasztói árai, az előzetes adatok szerint, 0,5%-kal magasabbak voltak, mint az elmúlt év decemberében, ugyanakkor 3,1%kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A január az inflációt fékező hónap volt, ez a trend a világgazdasági helyzet romlásával egyidejűleg kezdődött meg. A júliusban és augusztusban bekövetkezett áremelkedési csúccsal összehasonlítva, amely 4,8% volt, az infláció 1,7 százalékponttal csökkent. A január volt a soron következő ötödik hónap, amelyben az árnövekedés ütemének csökkenését lehetett észlelni. A januári infláció jelentősen alacsonyabb, mint a teljes 2008 évben (4,2%), de még mindig magasabb, mint a 2007 évben, amelyben az egész évi áremelkedés csupán 2,5% volt. Az előző évivel összehasonlítva többet kellett fizetni az élelmiszer termé-

2

kek többségéért, továbbá a szeszes italokért és dohányárukért. Jelentős mértékben nőttek januárban a lakással kapcsolatos kiadások (1,9%), ezen belül a médiák díjai, a víz, a szemétszállítás, a fűtés, az elektromos energia, a bérleti díjak, valamint drágultak a lakberendezési termékek és szolgáltatások. Drágultak továbbá az oktatáshoz, egészséghez, pihenéshez és kultúrához, a társadalmi ellátáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, továbbá a kozmetikai termékek és szolgáltatások. Árcsökkenést jegyeztek fel a szállítás és az üzemanyagok árai terén. Alacsonyabbak voltak továbbá az elektronikai termékek árai. Az előző évhez képest 3,4%-kal alacsonyabbak voltak a ruházati termékek és a cipők árai. Termelés Előzetes adatok szerint, az ipar értékesített termelése állandó árakon (a több mint 9 főt foglalkoztató vállalatoknál) ez év januárjában 14,9%kal volt alacsonyabb, mint egy éve és 5,8%-kal maradt az elmúlt év decemberében elért szint alatt. A termelésre ható szezonális tényezők hatásának kiküszöbölése után az értékesített termelés 12,7%-kal alacsonyabb szinten alakult, mint az elmúlt év azonos hónapjában és 0,5%-kal alacsonyabb volt az elmúlt év decemberéhez viszonyítva. Az elmúlt év januárjához képest az értékesített termelés csökkentését jegyezték fel az ipar 26 ágazatában (34ből). A csökkenés mértéke következőképpen alakult: a fémiparban – 40,1%, jármű, pótkocsi és utánfutógyártásban – 6,3%, kőszén és barnaszén kitermelésében – 20,9%, vegyszerek és vegyipari termékek előállításában – 19,7%, a fa, parafa, szalma és ves�sző termékeknél – 18,5%, a gumi és műanyagiparban – 18,3%. Az ipar értékesített termelésének növekedése, az elmúlt év januárjával összehasonlítva, 8 iparágazatban következett be, többek között a gyógyszeripari termékek gyártásában –13,2% és az italok előállításában – 4,4%. A korábbi évekkel összehasonlítva az ipari termelés további csökke-

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

nése látható, amely januárban elérte a 2006 közepe óta észlelhető legalacsonyabb szintet. Január a harmadik hónap, amelyben az ipar értékesített termelésének csökkenése következett be és valószínű, hogy ez a trend a legközelebbi időszakban nem fog megváltozni. Munkanélküliség 2009 januárjában, összehasonlítva a 2008 decemberével, bekövetkezett a munkanélküliek számának és a munkanélküliségi rátának a növekedése. A munkanélküliségi ráta 10,5% volt, azaz 1 százalékponttal több, mint decemberben, de még mindig alacsonyabb, mint egy éve, 2008 januárjában, amikor a munkanélküliség 11,5% volt. A munkanélküliség növekedésének fő okai a következők voltak: • A cég általi elbocsátások számának emelkedése, • szezonalitás – december végén lezárult számos ideiglenes szerződés az építőiparban, a kereskedelemben és a szállításban, • nagyszámú csoport visszatért a nyilvántartásba vételhez a 2008. december végén lezárult aktív formákban való részvétel után.

A legmagasabb elbocsátási szint a következő ágazatokban jelentkezett: • feldolgozóipar (gép és csomagolás, cement, gumitermékek, műanyagok, háztartási gépek, TV készülékek gyártása, ruházat, bútorok, fémipar, üvegkohók), • turisztika, • pénzügyek, • járműipar, • szállítás. A munkanélküliség legnagyobb mértékű növekedése az alábbi vajdaságokban következett be: • lubuskie –16,5% (7,7 ezer fővel, 46,3 ezer fő szintről 54,0 ezer főre); • wielkopolskie – 14,7% (13,4 ezer fővel, 91,4 ezer fő szintről 104,8 ezer főre.); • opolskie – 13,9% (5,0 ezer fővel, 35,7 ezer fő szintről 40,7 ezer főre). A munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek száma 2008. december végén 1473,8 ezer főt tett ki (ebben 833,4 ezer nő) és 75,3 ezer fővel (azaz 5,4%-kal) volt magasabb,

2. ábra: Az ipar értékesített termelése havi bontásban, 2005-2009 közötti években. (a 2005. évi havi átlag=100)

Forrás: GUS1 1 2009-től a GUS az adatokat a Lengyel Tevékenységi Besorolás (PKD 2007) alapján prezentálja, amelyet az Európai Gazdasági Tevékenység Besorolás (NACE Rev. 2) alapján dolgoztak ki. Ezek az adatok nem teljes mértékben összehasonlíthatók a PKD 2004 (NACE Rev. 1) felbontás alapján korábban publikált adatokkal.


3

mint egy hónappal korábban. Éves viszonylatban lecsökkent 272,8 ezerrel (a 2007 év azonos időszakában annak csökkenése következett be, 562,8 ezerrel.). A munkanélküliek 45,5%-a lakik a falvakban. Átlagkereset Az átlagos havi kereset a vállalati szektorban, 2009 januárjában 3 215,75 złotyt tett ki. A nyereségrészesedés kifizetése nélküli számítva pedig 3 213,62 złotyt. A vállalati szektorban a foglalkoztatás 2009 januárjában 5 374,2 ezer fő szintjén alakult.

Külkereskedelmi forgalom 2008. évben (az előzetes adatok szerint) a folyó árakon számított export 399,3 Mrd PLN, az import pedig 485,8 Mrd PLN volt. Összehasonlítva a 2007. évvel az export növekedése 3,3% volt, az importé pedig 6,3%. Ez a növekedés jelentős lelassulását jelentette, hiszen 2007-ben az export 12,4%-kal emelkedett, az import pedig 15,9%-kal. A negatív egyenleg 86,5 Mrd PLN szinten alakult ki (a 2007. évben mínusz 70,2 Mrd PLN volt). Az amerikai dollárban kifejezett export 2008-ban 169,5 Mrd USD, az

3. táblázat: A regisztrált munkanélküliségi ráta az utolsó 6 hónapban Év

2008

Hónap Munkanélküliségi ráta

2009

VIII

IX

X

XI

XII

I

9,3

8,9

8,8

9,1

9,5

10,5

Forrás: GUS 4. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta vajdaságonként a 2008. novemberi állapot szerint. Regisztrált munkanélküliek ezer fő

Vajdaságok Lengyelország

Munkanélküliségi ráta

1634.4

10.5

Dolnośląskie vajdaság

126.9

11.3

Kujawsko-Pomorskie vajdaság

120.8

14.5

Lubelskie vajdaság

110.8

12.2

Lubuskie vajdaság

53.7

14.1

Łódzkie vajdaság

109.9

10.0

Małopolskie vajdaság

108.8

8.3

Mazowieckie vajdaság

192.9

7.8

40.7

11.1

Opolskie vajdaság Podkarpackie vajdaság Podlaskie vajdaság Pomorskie vajdaság

126.2

14.1

51.9

10.9

76.6

9.4

138.1

7.7

Świętokrzyskie vajdaság

83.3

14.8

Warmińsko-Mazurskie vajdaság

96.4

18.1

Śląskie vajdaság

Wielkopolskie vajdaság Zachodniopomorskie vajdaság

104.8

7.2

92.6

14.8

Forrás: GUS 5. táblázat: Átlagos havi bruttó kereset a vállalati szférában az utolsó 6 hónapban X

XI

XII

I

Átlagkereset összesen (bruttó, PLN)

3 320,90

3 320,94

3 419,82

3 215,75

2009

X 3 241,81

2008 IX 3 171,65

Év Hónap

Forrás: GUS

import 206,1 Mrd USD volt. Összehasonlítva a 2007. évvel, az export emelkedése 22,2%, az importé pedig 25,5%. A negatív egyenleg szintje 36,6 Mrd USD szintet ért el (2007-ben mínusz 25,4 Mrd USD volt). A 2008. évi export euróban kifejezve 114,6 Mrd EUR-t tett ki, az import pedig 139,3 Mrd EUR-t, a negatív egyenleg 24,7 Mrd EUR, egy évvel ezelőtt mínusz 18,6 Mrd EUR volt (az exportemelkedés 12,5%, az importé 15,7%). Az előző évben a forgalom negatív egyenleget mutatott a fejlődő országokkal – mínusz 66,4 Mrd PLN (előző évi: mínusz 27,9 Mrd USD), Közép-Európa országaival – mínusz 15,8 Mrd PLN (mínusz 6,8 Mrd USD) valamint a fejlett országokkal – mínusz 4,3 Mrd PLN (mínusz 1,9 Mrd USD), ezen belül az EU országokkal folytatott kereskedelem pozitív egyenlegének értéke elérte a 10,8 Mrd PLN szintet (4,5 Mrd USD). A teljes exportban a fejlett országok részaránya 82,7%-ot tett ki (ebben az EU 77,5%), az importban pedig 68,9% (ebben az EU 61,4%). Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország részesedése a 2008. évben alacsonyabb volt a 2007. évinél, az exportban 0,9 ponttal és 25,0%-ot tett ki, az importban pedig 1,3 ponttal és 22,8%-ot tett ki. A negatív egyenleg 11,2 Mrd PLN (3,2 Mrd EUR) volt, 2007-ben az egyenleg szintén negatív volt és 9,8 Mrd PLN (azaz 2,6 Mrd EUR) szinten alakult. Lengyelország fontosabb kereskedelmi partnerei közül 2008-ban a legmagasabb forgalomnövekedési dinamika az Oroszországba, Hollandiába, a Cseh Köztársaságba és Franciaországba irányuló exportban, valamint az Oroszországból, Kínából, a Koreai Köztársaságból és a Cseh Köztársaságból érkező importban volt megfigyelhető. A legjelentősebb tíz közé számított kereskedelmi partnerünkkel megvalósított forgalom képezte a teljes export 67,7%-át (2007-ben 68,5%) és a teljes import 66,5%-át (megfelelően 66,7%).

4


6. táblázat: A külkereskedelmi forgalom 2008. január-december I – XII 2008 Részletezés Export Import Egyenleg

M PLN

M USD

M EUR

399353,3 485832,8 -86479,5

169536,5 206074,7 -36538,2

114566,8 139328,5 -24761,7

I – XII 2007 = 100 PLN USD EUR 103,3 122,2 112,5 106,3 125,5 115,7 X X X

2007 2008 I – XII összetétel % 100,0 100,0 100,0 100,0 X X

Forrás: GUS 7. táblázat: A külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint I – XII 2008 Részletezés

2007 2008 I – XII

I – XI 2007 = 100

M PLN

M USD

M EUR

PLN

USD

EUR

összetétel %

99,6 104,8 94,2 99,5 105,4 118,3 107,5 98,7 102,1 98,7

118,1 124,1 111,4 117,9 124,9 138,9 127,3 116,9 120,9 117,1

108,5 114,0 102,4 108,4 114,8 128,8 117,0 107,9 111,2 107,5

25,9 6,1 6,6 5,9 5,5 4,6 3,8 4,0 3,2 2,9

25,0 6,2 6,0 5,7 5,7 5,3 4,0 3,8 3,2 2,8

100,9 121,4 120,6 99,5 98,5 109,1 104,1 95,8 113,1 100,1

119,7 143,1 140,4 117,7 116,5 129,8 123,2 113,2 130,7 119,0

110,0 132,1 130,9 108,2 107,1 119,0 113,4 104,3 122,4 109,2

24,1 8,7 7,1 6,9 5,1 3,5 3,4 3,1 2,3 2,5

22,8 9,9 8,1 6,4 4,7 3,6 3,3 2,8 2,5 2,4

1. Németország 2. Franciaország 3. Olaszország 4. Nagy-Britannia 5. Cseh Köztársaság 6. Oroszország 7. Hollandia 8. Ukrajna 9. Svédország 10.Magyarország

99692,9 24682,0 24042,6 22855,7 22580,2 21108,8 15905,3 15100,7 12691,2 11084,7

42383,4 10477,8 10193,1 9712,3 9594,5 8932,6 6750,9 6443,1 5399,7 4722,7

1. Németország 2. Oroszország 3. Kína 4. Olaszország 5. Franciaország 6. Cseh Köztársaság 7. Hollandia 8. Nagy Britannia 9. Koreai Köztársaság 10. Belgium

110900,6 48317,7 39304,7 31169,2 23009,3 17247,5 16233,9 13620,5 12086,0 11595,2

47221,4 20535,6 16502,9 13229,3 9761,2 7365,0 6904,2 5778,8 5038,2 4941,7

EXPORT 28609,7 7072,6 6884,7 6558,3 6479,6 6060,7 4559,2 4349,8 3643,2 3183,0 IMPORT 31834,2 13870,7 11254,4 8931,2 6590,6 4955,8 4661,1 3907,5 3450,0 3331,8

Forrás: GUS

Valutaárfolyamok A január a lengyel valuta drasztikus legyengülésének következő hónapja volt. A dollárhoz viszonyított relatív gyengülés nagyobb mértékű volt, mint az euróval szembeni, januárban átlagosan az egy dollárért fizetett érték 3,17 PLN, egy euróért pedig EUR 4,22 PLN, január végére az USD árfolyam elérte a 3,42 PLNt, az EUR árfolyama pedig 4,44 PLN volt. Jelen elemzés készítésekor, azaz

2009. február 26-án, az USD árfolyam már 3,69 PLN, az EUR árfolyam pedig 4,71 PLN. Csupán 2009. év elejétől a lengyel valuta 20%-ot veszített értékéből a dollárhoz és 11%-ot az euróhoz viszonyítva. 2008 júliusával összevetve, amikor a lengyel valuta rekord erősséget ért el, a zloty legyengülése 45%-ot tesz ki a dollárhoz (2,02 PLN/USD szintről) és 32%ot az euróhoz képest (3,21 PLN/EUR szintről).

8. táblázat: Átlagos havi valutaárfolyamok az utolsó 6 hónapban

Év Hónap 1 USD 1 EUR Forrás: NBP

VIII 2,1926 3,2884

IX 2,3497 3,3712

2008 X 2,6980 3,5855

XI 2,9209 3,7207

XII 2,9715 4,0177

2009 I 3,1717 4,2181

Kamatlábak A Pénz Politikai Tanács (RPP) 2009. február 26-i határozata alapján új kamatlábak léptek életbe. Ezek 0,25 százalékponttal alacsonyabbak a korábban érvényeseknél. Ez a negyedik az egymást követő kamatláb csökkenések közül. 2008 novemberében a kamatok csökkenése 2 százalékpontos volt. A kötelező tartalékalap ráták nem változtak. A kamatcsökkentés egyértelműen alacsonyabb volt a korábbinál, mert az RPP el akarta kerülni a zloty további gyengülését. A kamatláb csökkenés általában kiváltja a portfolió befektetések egy részének visszahúzódását külföldre, így hatással lehet a zloty árfolyamára.


A gazdasági konjunktúra A konjunktúra általános légköre a feldolgozóiparban, februárban negatívan értékelhető, rosszabb, mint januárban és az elmúlt utolsó tíz év azonos hónapjaiban volt. A vállalkozók hangulatát a múlt havinál is fokozottabban pesszimista irányba befolyásolja a jelenlegi megrendelés állomány és a termelés értékelése. A vonatkozó prognózisok negatívak, közel állnak a januárban megfogalmazottakhoz. Tovább romlanak a kedvezőtlen értékelések, úgy a folyó, mint a jövőbeli pénzügyi helyzetet illetően. A konjunktúra általános légkörének értékelése az építőiparban, februárban negatív, rosszabb, mint januárban volt és az elmúlt utolsó tíz év azonos hónapjaiban. Ennek oka a jelenlegi és a jövőben várható megrendelés állomány, az építés-szere-

5

lési tevékenység valamint a vizsgált vállalatok pénzügyi helyzete értékelésének romlásában kereshető. A konjunktúra általános légkörének értékelése a kereskedelemben, februárban rosszabb, mint januárban, valamint az utolsó két év azonos hónapjaiban volt. Erre a folyó és a jövőben várható eladás és a vállalatok pénzügyi helyzetének negatív értékelése van kihatással. Februárban a vizsgált szolgáltató vállalatcsoportok többségében a konjunktúra értékelése rosszabb, mint az elmúlt hónapban volt. A legpesszimistább értékelést a szállítmányozás és raktárgazdálkodás szektorához tartozó egységek fogalmazzák meg, a legjobbat pedig – a romlás ellenére – a pénzügyi és biztosítási szektorhoz tartozó cégek. Csupán a kultúrával, szórakoztatással és pihenéssel,

valamint az ingatlan piac kiszolgálásával összefüggő tevékenységet végző szekciók egységei hirdetnek valamivel jobb véleményt, mint januárban, illetve a szállásadással és vendéglátással foglalkozó cégek által adott kedvezőtlen értékelés tekinthető kevésbé pesszimistának, mint az elmúlt hónapban volt. A konjunktúra romlása határozottan észrevehető az FDI beáramlásban, az ipari termelés esésében, a foglalkoztatás csökkenésében, a nemzetközi árucsere lelassulásában. Különösen erősen érintettek a feldolgozóipari cégek, különösen a fémiparban, a járműiparban, a bányászatban és a vegyiparban. Nehézségekkel találkoznak a pénzügyi és a szállítási szektor vállalatai is. 2009.02.26-i állapot.

9. táblázat: Az NBP alapvető kamatlábai Kamatlábak Referencia kamatláb *) Lombard kamatláb Letéti kamatláb Váltó leszámítolási kamatláb Kötelező tartalék ráta - a látra szóló zloty betétek után - a határidős zloty betétek után - a látra szóló külföldi valuta betétek után - a határidős külföldi valuta betétek után *) – 7 napos pénzletétek minimális jövedelmezősége Forrás: NBP

kamatszint 4,00 5,50 2,50 4,25 3,5 3,5 3,5 3,5

Érvénybe lépés 26.02.2009 26.02.2009 26.02.2009 26.02.2009 31.10.2003 31.10.2003 31.10.2003 31.10.2003

6


A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítása

Társasági törvény – forradalmi könnyítések lépnek életbe Nem 50 ezer csak 5 ezer złotyt tesz ki a minimális alapító tőke a korlátolt felelősségű társaságokban, a részvénytársaságokban pedig nem fél milliót, hanem csak 100 ezer złotyt. Ezek a Társasági törvény módosításaiban található legfontosabb változások. Adam Szejnfeld miniszterhelyettes vezetése alatt a „Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag” keretében kidolgozott előírások ez év január 8-án léptek életbe. A Társasági törvény eddigiekben érvényes előírásai komoly korlátokat állítottak Lengyelországban a cégek fejlődése és működése elé. Többek között számos költséges és gyakran felesleges szankciót és adminisztratív kötelezettséget róttak ki rájuk, ilyen volt például a betéti társaságok cégjegyzékbe vett társaságokká való alakításának követelménye. Ez abban az esetben vált követelmén�nyé, ha a betéti társaság nettó jövedelme a két utolsó évben elérte azt az értéket, amelytől a cég köteles teljes körű könyvelést vezetni. Az életbe lépő törvénymódosítás ezt a terhes kötelezettséget megszünteti. Ezen túlmenően az eddigi Törvény előírásai megnehezítették új társaságok létrejöttét, az alapító társak rendelkezésére álló induló tőke túlzottan magas szinten való elvárásának követelménye révén. A Szejnfeld miniszterhelyettes által javasolt változtatások a minimális alapító tőke értékének radikális csökkentését irányozzák elő, a korlátolt felelősségű

társaságokban 50 ezer helyett 5 ezer zlotyra, a részvénytársaságokban pedig 500 helyett 100 ezer zlotyra.A törvény módosításai a gazdasági tevékenységet megnehezítő más tényezőket is megszüntet. A Gazdasági Minisztérium által kidolgozott megoldások többek között az alábbiakat ölelik fel: 1. A személyi társaságok társtulajdonosai által az apportként bevitt egyszemélyes vállalkozás kötelezettségeiért viselt felelősségének lecsökkentése a megvásárolt cég értékéig. Ezen túlmenően az elszámolások során mérvadó a társaság bevitelkor érvényes pénzügyi helyzete, ugyanakkor a hitelezők kielégítésének napján érvényes árakat kell figyelembe venni. 2. Formális követelmények korlátozása az egyszemélyes tőketársaságok számára. A módosításoknak köszönhetően a társtulajdonosok vagy a részvényesek szándéknyilatkozat megtételekor már nem kötelesek aláírásukat közjegyző előtt hitelesíteni. 3. Az osztalék kifizetési napjának pontos meghatározása a tőketársaságokban. 4. A cég pénzügyi jelentésében kimutatott veszteség utáni ráfizetés visszatérítési időtartamának lerövidítése. Ezeket vissza lehet téríteni a társaknak már egy hónappal a ráfizetés visszatérítésének szándékára vonatkozó hirdetmény közzétételét követően (mostanáig ez az időszak 3 hónapig tartott).

5. A részvénytársaságok határozatainak és jelentéseinek közzétételére vonatkozó kötelezettségek jelentős korlátozása. Megszüntették többek között a 405. cikk alapján, azaz formális összehívás nélkül lefolytatott közgyűlésen hozott határozatok (Monitor Sądowy i Gospodarczy) Cégbírósági Közlönyben történő közzétételének kötelezettségét. 6. Csökkentésre került a kereskedelmi társaságok ügyvezetőségi tagjaira kirótt büntetés mértéke a nem komplett kereskedelmi megrendelés vagy egyéb információ megküldéséért, amelyekről az 5 § 127. cikkében van szó, 10 helyett 5 ezer zlotyra. A LK Elnöke aláírta a „Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag” következő nagyon fontos törvényét – a Köz- és Magánszféra Partnerségéről szóló törvényt. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítás A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosításának II. részét az Elnök ez év január 9-én írta alá. Az abban foglalt forradalmi változásoknak köszönhetően lehetségessé válik a cégalapítás az ún. egyablakos rendszerben, és a vállalkozókat nem fogják fárasztani felesleges ellenőrzésekkel. A jogszabály tervezete a „Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag” terv részét képezi, amelynek szerzője


Adam Szejnfeld, gazdasági miniszterhelyettes. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítása (SDG) a kormánynak a gazdasági szabadság lengyelországi bevezetésére tett ígéretét valósítja meg. A bevezetett változtatások példa nélkül álló lépéseket jelentenek a könnyítések irányába, amelyek célja a gazdasági tevékenység folytatásához Európában a legjobb feltételek megteremtése. Három területre összpontosítanak: az „egyablakos rendszer”, az „ablak nélküli rendszer” valamint a vállalatoknál végzett ellenőrzések korlátozása. Adam Szejnfeld miniszterhelyettes véleménye szerint az „egyablakos rendszer” (a törvény rendelkezésének megfelelően március 1-től lép életbe) a céget alapítani kívánó személyek részére lehetővé teszi a gazdasági tevékenység megkezdésének nyilvántartásba vételére egy kérvény beadását. Mostanáig négy kérvényre volt szükség. Szejnfeld miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy ugyanilyen módon lehet bejelenteni a cég tevékenységében bekövetkezett változásokat is. Az „egy ablakos rendszer” átmeneti megoldás lesz, amely előkészíti a hivatalokat a miniszterhelyettes szerzői ötletének, azaz - „az ablaknélküliség” elvének bevezetését. Az „ablaknélküliség” koncepciója (amely 2011. július 1-től lép életbe) az olyan rendszer, amely lehetővé teszi a cégalapítás lefolytatását az interneten keresztül, bármelyik hivatal meglátogatásának szüksé-

7

gessége nélkül. A cégbejegyzés folyamata gyors és egyszerű lesz: • A vállalkozó kitölt egy ún. integrált kérvényt, • Beküldi azt az interneten keresztül (elektronikus aláírás alkalmazásával) vagy beadja bármelyik önkormányzati hivatalban, • A nyilvántartásba vétel azonnal megtörténik, minden felesleges időhúzás nélkül (az elektronikus rendszer felhasználásával), • Az informatikai rendszer átadja az adatokat a gazdasági tevékenység bejegyzésével foglalkozó hivataloknak. A cégek által kitöltött kérvényekben szereplő információkat a Gazdasági Tevékenység Nyilvántartás és Központi Adatbank tárolja (CEIDG). Ez szabadon hozzáférhető és ingyenes informatikai portált képez, amelybe bekerülnek a cégek adatai. A rendszert ezen kívül összekapcsolják más szervek központi nyilvántartásával és adatbankjával is. Szejnfeld miniszterhelyettes elképzelése szerint a CEIDG megkönnyíti a cégek kölcsönös kapcsolatfelvételét, meggyorsítja a kereskedelmi forgalom növekedését az ország egyes részeiben működő cégek között. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény módosítása forradalmi módon rendezi a gazdasági tevékenység ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályokat, amely összességében 58 törvényt érint. A tervezet teljesen újszerű módon közelíti meg a vállalatoknál végzett ellenőrzések kérdé-

sét. Alapvető változás mindenekelőtt az ellenőrzés tárgyának meghatározása – a törvény rámutat, hogy annak nem a vállalkozónak kell lennie, csupán az általa végzett gazdasági tevékenység. A cégeknél végzett ellenőrzésekre vonatkozó alapelvek célja: azok időtartamának csökkentése, a vállalkozónál folytatott egynél több, egyidejű ellenőrzés kiküszöbölése, illetve szankciók alkalmazása az ellenőrzést a jogszabályokat megsértő módon folytató hivatallal szemben. *** A gazdasági tevékenység folytatásának szabadságáról szóló törvény módosítása egyike az Adam Szejnfeld gazdasági miniszterhelyettes vezetésével kidolgozott több mint 20 törvénytervezetnek, amelyeket a „Vállalkozásfejlesztési törvénycsomag” tartalmaz. A módosítás I. részét a Szejm elfogadta és az Elnök aláírta. A jogszabályok 2008. szeptember 20-án léptek életbe. Többek között könnyítéseket vezettek be a gazdasági tevékenység ideiglenes felfüggesztése terén, illetve abban, hogy a hivatal köteles a nem teljes körű dokumentumokat is elfogadni, kibővítették a kötelező érvényű jogszabályi interpretációk kiadásának lehetőségét, és megszüntették a jogszabályok előirányzataiban nem szereplő dokumentumok bekérésének lehetőségét. A módosítások II. részét az Elnök ez év január 9-én írta alá. A Lengyel Törvénytárban való megjelentetésüket követő 14 nap elteltével lépnek életbe.

8


A lengyel kerámialap szektor

Lengyelország jelenleg a negyedik legnagyobb kerámialap gyártó Európában. A hazai gyárak döntő többsége igen korszerű gyártósorokkal van ellátva. A lengyel termékek minőségi és formatervezési szempontból összehasonlíthatók Olaszország és Spanyolország élenjáró gyártóinak termékeivel. Lengyelország 2000 óta vitathatatlanul vezető helyet tölt be Közép-Kelet Európában. A régió országai számára is fontos szállítónak számít. A gyártó kapacitások fokozatos kiépítése a szektort a lengyel nemzetgazdaság jelentős tényezőjévé teszi, exportjának növekedési üteme pedig az egyik leglényegesebbnek tekinthető a lengyel iparban. A hazai gyártók sikerének alapvető elemét a jó logisztika és az elfogadható áron kínált, kiválóan formatervezett termékek jelentik. Ez nem csak a földrajzi elhelyezkedésből, hanem főként a kereskedelmi ajánlatnak az egységesített európai piachoz való illesztéséből adódik. Érdemes megemlíteni, hogy az iparágat egészében lengyel vállalkozók építették ki. A szektor alapvető átvevője a hazai piac, de az utóbbi időben megindult expanzió előrevetíti a szektor számára a régión belüli vezető szerep ellátását. A kerámialap gyártás hagyományai A lengyel kerámialap gyártás kezdetei 1883-ig nyúlnak vissza, amikor megkezdte tevékenységét az első égetett agyag járólapot gyártó üzem Opocznóban. A hagyományo-

kat folytatják a mai napig. A kereskedelmi ajánlat sikeréről tanúskodnak az akkori díjak: az 1897. évi Kijevi Kiállítás Aranyérme, az 1900. évi Párizsi Világkiállítás Nagy Arany Érme vagy az 1903. évi Brüsszeli Aranyérem. 1950-ban a gyárat államosították. A 80-as évek végéig folyamatosan kiépítették az üzemeket. A 90-es években korszerűsítették a gépparkot és új gyártási technológiákat vezettek be. 2000-ben megkezdődött a vállalat privatizálási folyamata, amely 2004-ben zárult le, miután a Credit Suisse First Boston Ceramic Partners megszerezte az ellenőrző részvény csomagot. 2005ben vezették be az OPOCZNO S.A. (Rt.) részvényeit a Varsói Tőzsde parkettjén a nyilvános értékesítési forgalomba. A 2005 – 2006 közötti időszak az OPOCZNO számára az országhatárokon kívüli beruházások időszaka volt. 2005. évben a társaság többségi részvénycsomagot szerzett a „Dvarcioniu Keramika” cégben, Litvániában. 2006-ban pedig nyilvántartásba vették az „Opoczno Ukraina” céget, kijevi székhellyel, valamint az „Opoczno (Rus)” céget moszkvai székhellyel. 2007. évben, az OPOCZNO S.A. részvényeinek majdnem fele a CERSANIT Tőkecsoport kezébe került, ami végül a két cég tényleges egyesítéséhez vezetett 2008-ban. Az első lengyel kerámia lapokat gyártó magáncég az Edward Pilch által 1980-ban alapított – Ceramika PILCH cég volt. A 80-as években jött létre továbbá a Ceramika

TUBĄDZIN és a POLCOLORIT vállalat. A szektor dinamikus fejlődésére a 90-es években került sor. Ekkor jöttek létre a PARADYŻ Csoport, a Ceramika NOWA GALA, a Ceramika KOŃSKIE és a CER-ROL üzemei. A 90-es években a Ceramika JOPEX beindította a kőporcelán (gres) gyártási technológiát. A szektor kialakulása a jelenlegi felépítésben a jelen század elején fejeződött be, a Ceramika GRES termelésének beindításával és a CERSANIT szektorba való belépésével. A következő évek a tulajdonosi átalakulások, a gyártási kapacitások kiépítése és az új technológiák bevezetése jegyében zajlottak. A legutolsó időszak a szektor konszolidálódásának és a külföldi piacokra való betörésének időszaka volt. Vezető szerepet ebben a CERSANIT és a TUBĄDZIN játszik. Ezek a hosszú évekre visszatekintő hagyományok igen széles piaci ajánlat kialakítását teszik lehetővé a szektor számára. Jelenleg Lengyelországban a burkoló lapok teljes termék és technológiai választékát gyártják, a kerámia dekorációs elemek teljes skálájával együtt. Legrégibb hagyományokra a mázas falburkoló lapok gyártása tekinthet vissza. Ezek a gyártók többségének ajánlatában szerepelnek. Hasonlóan régi hagyományai vannak a mázas padlólapok gyártásának, amelyek népszerű neve a terrakotta. Részarányuk fokozatosan csökken a kőporcelán technológiában gyártott lapok javára, de nem valószínű ezek teljes


kivonása a piacról, mert a terrakottát úgy tekintik, mint a belső terek és a kevésbé megterhelt felületek burkolására szolgáló terméket. A teljes kínálaton belüli legnagyobb részarány növekedést, mutató terméket az utóbbi időszakban a kőporcelán típusú lapok jelentik. Ezen belül három csoportot lehet megkülönböztetni: műszaki kőporcelán, mázas kőporcelán és a legújabb termék: máz nélküli dekorált kőporcelán1. Legrégebben, a 90-es évek elején kezdték meg az ipari kőporcelán gyártását. Ezt a terméket széles körben alkalmazzák az ipari létesítmények és a középületek burkolatainak kivitelezése terén. Fagyálló és felhasználható a nagy közlekedési terhelésnek kitett felületeken is. Lengyelországban két fajta műszaki kőporcelán kerül gyártásra. A népszerű változatot jelent a „bors és só” valamint az egyszínű, ún. monokolor lapok. A termék esztétikai értékét növelő további technológiai művelet a polírozás. Az ilyen jellegű lapok legnagyobb hazai termelője a CERSANIT és az OPOCZNO S.A. együtt, valamint a PARADYŻ Csoport. Az utóbbi évek slágerét jelentik a kőporcelán típusú lapok. Annak ellenére, hogy ezeknek a lapoknak a gyártása már a 90-es évek végén beindult, ma is ezek képezik a legnagyobb termékválaszték csoportot a padlóburkoló lapok teljes kínálatán belül. A terméket ún. moduláris termékrendszerekben kínálják. Ezek az általában 30,0 x 30,0 cm vagy ahhoz közeli formátumú alaplapokból, továbbá 1/2 alaplap méretű téglalap alakú és 1/4 alaplapnyi négyzet alakú formátumokból és nagyobb, (40,0 cm feletti) formátumú lapokból állnak. A rendszerhez továbbá dekorációs (dekor) és kiegészítő elemek tartoznak (szegélyléc, sarokelemek, lépcsőfok lezáró elemek stb.). Ilyen termékrendszereket ajánl a Máz nélküli, tömegében dekorált kőporcelán (gres) – háromdekorációs technológiát alkalmaznak: más színű granulátumok hozzákeverésével a préselés előtt, (ez a „só és bors” típus) vagy egybefüggő elemekkel; kétszeres beszórás módszerével vagy a teljes tömegében történő dekorálással.

9

CERSANIT, a PARADYŻ Csoport, valamint a NOWA GALA. Esztétikai tulajdonságaiknak köszönhetően ezeket a padlólapokat nem csak a padlóburkoláshoz használják fel. Felhelyezik azokat falfelületekre is, épületeken belül és kívül egyaránt. Ezek fagyálló és teljes mértékben univerzális felhasználású lapok. Az alkalmazott technológiák lehetővé teszik igen széleskörű szín és mintázati választék skála előállítását. Kiegészítő díszítő elemet képez a gyakran alkalmazott felületstrukturálás, valamint a polírozás. Az említett kedvező tulajdonságok a felületek kiképzésében sokkal szélesebb körű lehetőségeket biztosítanak, mint a hagyományos burkolólapok. Ennek köszönhetik hatalmas népszerűségüket. Jellemző példát képeznek a rusztikus kiképzésű lapok. A padlólapok közül ezt a csoportot jellemzi a legnagyobb számú kiegészítő és kerámiai dekor elem. A mázas kőporcelán padlólapok legjelentősebb gyártói a CERSANIT, a PARADYŻ Csoport és TUBĄDZIN. A hazai gyártók ajánlatának legújabb elemét a máz nélküli, dekorált lapok képezik. Az alkalmazott gyártási technológiák lehetővé teszik a természetes kövekhez rendkívül hasonló strukturáltság létrehozását. Ezek fagyálló lapok, a végső külalakjukat a polírozás után érik el. Jelenleg ezek képviselik a legalacsonyabb százalékos arányt a padlólapok és általános felhasználású lapok csoportjában, ugyanakkor a legmagasabb értékesítés növekedési üte-

met mutatják. A padlóburkoláshoz való felhasználáson túlmenően ezek a lapok nagyszerűen felhasználhatók az épületek homlokzatának szerelése során is. Különösen érdekes a piaci kínálaton belül a Ceramika NOWA GALA ajánlata, amely teljes tömegében megmunkáló technológiai rendszerben gyártja azokat. A padló és általános burkolólapok iránti hatalmas keresletnövekedés nem lett volna lehetséges a dekorációs és használati elem választék ajánlatának bővítése nélkül. A burkolási munkáknál évek óta alkalmazzák a kerámia léceket és dekorációs elemeket (vágott elemek, betétek, taco, négyzetek stb.). Kezdetben ezek kizárólag importból voltak beszerezhetők, de jelenleg már nagyrészt hazai gyártásúak. Minden gyártó kollekciójának standard részét képezik. Gyártásukhoz új technológiákra, mint például homokszórásra volt szükség. A korábbi években megjelentek új, korábban nem ajánlott dekorációs elemek is: teljes körű modulrendszer a kerámia felületek kiképzéséhez. Ezek nem csak a kínálatot teszik vonzóbbá, de megnövelik annak gyakorlati alkalmazhatóságát is. A kerámia dekorációk jelenleg minden gyártó ajánlatában szerepelnek. Gyártják azokat az anyacégek, illetve erre szakosodott cégek is, mint a CERKOLOR vagy a Ceramika IZA. Lengyelországban gyártanak továbbá klinker lapokat is. A leggazdagabb és legszélesebb kereskedelmi ajánlattal a Radom-i CERRAD cég rendelkezik.

1. ábra A lengyel kerámia lap szektor mérlegének alakulása [millió m1]

Belföldi gyártás Export Import Kínálat a belsô piacra

1

A GUS 2008. évi külkereskedelmi forgalomra vonatkozó ellenőrzött adatai a 2009 júliusában kerülnek nyilvánosságra.

1

10


Alapvető adatok a szektorról. A lengyel kerámiai szektor értékesített termelésének értéke 2008ben több mint 2,0 Mrd zlotyt tett ki, megközelítve a 100 millió m2 szintet. Hangsúlyozni kell, hogy ez többéves növekedés eredményeként alakult ki. A gyártók 2008. IV. negyedéves eredményei azt mutatják, hogy ez a tendencia a 2009-es évben is fenn-

marad. A világpiacon jelentkező dekonjunktúra ellenére a lengyel kerámia lapok szektora továbbra is fejlődik A kerámialapok hazai kereslete 2008ban körülbelül 74,0 millió m2 szinten becsülhető. A tervek szerint a gazdasági konjunktúra körülményei között elérheti akár az évi 100 mil-

2. ábra A lengyel kerámia szektor értékesített termelésének alakulása [millió m2]

Csempe Járólap Gres Összesen

3. ábra A máz nélküli lapok exportjának irányai (m2).

lió m2 szintet is. A piac fejlődésének fontos elemét jelenti a hazai gyártók piaci túlsúlya. A 2000. évig a kereslet túlnyomórészt import révén került kielégítésre. A legnagyobb lengyelországi exportszállítók Spanyolország és Olaszország volt. Ezekből az országokból drágább és választékosabb tervezésű burkolólapokat importáltak. A lengyel gyártók alacsony feldolgozási szintű csempéket ajánlottak, viszont vonzó, alacsony áron. A megvalósított beruházások és a technológiai fejlődése lehetővé tették a 2001. évtől kezdve a tendencia megfordítását. Jelenleg a hazai gyártók értékesített termelése jelentősen meghaladja az import értékét és ajánlatuk domináns piaci hányaddal rendelkezik. A termelési szerkezetben a mázas kőporcelán típusú burkolólapok gyártása dominál, de a fal és padló lapok gyártása, a csökkenő növekedési ütem ellenére, a kereskedelmi ajánlat fontos részét képezi.

ág

a

sz

jn

ro r

ra

ag

ya

Uk

vá

kia

ia án

Sz lo

m

zo ro s

M

O

Né m

Ro

rs

sz

zá

g

ág

a M

et or

do v

zá rs

ol

g

a ni

tto

tv á

ág

Le

Li

sz zt

or

rs

És

Fe hé

rO

Cs e

ro s

ho

zo

rs

zá

zá

g

g

2000-től dinamikusan nő az export. 2008. évben ennek becsült értéke megközelíti az 50 millió m2 szintet2. a máz nélküli lapok legfontosabb átvevői Lengyelország keleti szomszédjai: Ukrajna és Oroszország. Magas exportnövekedési ütemet mutatnak Lengyelország déli szomszédjai, köztük Magyarország.

4. ábra A mázas lapok exportjának irányai (m2).

Hasonlóan alakulnak a mázas burkolólapok, ezen belül a mázas kőporcelán exportjának irányai is. Azonban ebben a választékban az Ukrajnába és Oroszországba irányuló export közel azonos szinten van.

ág

a

ro r

sz

aj n Uk r

ag ya

kia vá lo

án

ia Sz

m Ro

zá g rs zo

or

ro s O

et m

M

ol d

sz

ov

ág

a

g zá rs to

án

ia Le t

Li tv

ág zt

or

sz

sz És

or eh Cs

Né

M

Fe hé

rO

ro s

zo

rs

zá

ág

g

Globális skálán a lengyel kerámia termék legnagyobb átvevője Ukrajna. Az elmúlt évben az ebbe az országba irányuló export meghaladta a 10 millió m2 szintet. A második átvevő Oroszország, amelybe majdnem 8 millió m2-t exportáltak. Nagyon magas volt a lengyel gyártóktól a délről szomszédos orszá2 A GUS 2008. évi külkereskedelmi forgalomra vonatkozó ellenőrzött adatai a 2009 júliusában kerülnek nyilvánosságra.


11

sz ág

jn a

ya ro r M ag

Uk ra

ia

Sz lo vá kia

m án Ro

sz ág

or

O ro sz or

sz ág

va M ol do

m et Né

ia

rs zá g tto Le

Li tv án

rs zá g

sz ág

sz ág

És zt o

or Cs eh

rO ro sz or hé

Perspektívák A kerámia lapok jelenleg a belső terek standard kiképzését képezik. Számos esetben jelentik a minimális kiépítési szintet az ipari és a vendéglátó-ipari létesítmények esetén. Technológiai szempontból a hazai termelés már néhány évvel ezelőtt elérte a világpiacon érvényesülő standard színvonaladat. A piaci siker alapvető tényezője továbbra is a vevők preferenciáinak megfelelő értelmezése és az annak megfelelően kialakított kereskedelmi ajánlattal való fellépés. A lengyel gyártók értékesítési eredményei arra mutatnak, hogy kihasználták a kerámia lapok technológia fejlődésében rejlő

5. ábra A kerámia lapok exportjának irányai (m2)

Fe

gokba irányuló export növekedési üteme. Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország felé kiszállított export együttesen 2008-ban meghaladta a 10 millió m2 szintet.

lehetőségeket. Kihasználták azokat az esélyeket is, amelyeket a piaci helyzet kínált fel. A fejlődésbe történő okos és következetes befektetések lehetővé tették a lengyel szektor részére a domináns piaci szerep

megszerzését a hazai piacon, illetve együttműködési partnerkapcsolatok kiépítését a nemzetközi piacokon. mgr Jacek Skwierczyński SKWIERCZYŃSKI MANAGEMENT

A legnagyobb lengyel kerámialap gyártók A CERSANIT Csoport A Cersanit tőzsdei tőkecsoport, amely az egészségügyi (szaniter) kerámia és a fürdőszoba felszerelési cikkek gyártására specializálódott. 2001-ben a csoport beindította a Cersanit III S.A. részvénytársaság működését – kerámia lapokat és kőporcelán lapokat gyártó korszerű üzemmel. További beruházások évi 15,0 millió m2 szintre növelték a vállalat kapacitását. 2006ban a Cersanit Ügyvezetése döntést hozott a kerámia lapok gyártási kapacitásainak évi 100 millió m2 szintre történő emeléséről. A stratégia megvalósításának legfontosabb elemét az Opoczno S.A. Részvénytársaság megvétele képezte. Ukrajnában megkezdték az új beruházást, amelynek tervezett évi kapacitása 11,0 millió m2. A Cersanit Románia beruházása, a Romanceram cég átvé-

tele, a fejlesztések elvégzése után 14 millió m2 kapacitással rendelkezik. A Cersanit utolsó vásárlását 5 orosz társaság jelenti, amelyek együttes kapacitása 7,5 millió m2 lap, amelyet a tervek szerint meg akarnak kétszerezni. PARADYŻ Csoport Első üzeme a NORDBUD volt Opoczno-ban. Az üzemet 1991-ben indították be. 1993-ban került beindításra a Paradyż-ban lévő üzem. 2002 júniusában kezdte meg működését a Ceramika PARADYŻ Sp. z o.o. (kft). Tomaszów Mazowieckiben. Jelenleg három termelőüzem működik. Mindegyik üzem valamilyen területre szakosodott a Csoport által ajánlott rendkívül széles termékválasztékon belül. Paradyżben falburkoló és klinker lapokat gyártanak, Opoczno-ban mozai-

kot, dekorokat valamint kis formátumú lapokat, ezen kívül technikai és zománcozott kőporcelán lapokat. A „Tomaszów 1” Gyártó Üzem technikai kőporcelán lapokat és nagy formátumú falburkoló lapokat gyárt, továbbá kettős anyagbeszórással előállított lapokat. A „Tomaszów 2” Gyártó Üzem rektifikált nagy formátumú lapokat, a Paradyż Sp. z o.o. (Kft.), Tomaszów Mazowieckiben pedig padlóburkoló lapokat. 2008-ban a Paradyż Csoport több mint 22 millió m2 kerámialapot értékesített, amelyek együttes értéke meghaladta a 600 millió zlotyt. Ceramika Csoport - Tubądzin A Csoport két szervezetileg önálló, de egymással szoros termelési és kereskedelmi kapcsolatban álló vállalatból áll, ezek: a Ceramika Tubądzin

12


– Tubądzinben, ahol falburkoló lapokat és kerámia dekorokat gyártanak valamint a Ceramika Tubądzin II w Ozorków-ban, ahol padló és falburkolólapokat valamint kerámia dekorokat gyártanak. 2008-ban a Csoport megvásárolta a klinker gyártó német – Korzilius céget. A beruházásnak köszönhetően a Csoport kibővíti termékajánlatát a klinker lapokkal és megnöveli termelési kapacitását évi 15 millió m2 szintre. A Csoport a közeljövőben további beruházásokat tervez. 2008ban az értékesítés volumene elérte a 350 millió zloty szintet.

lán gyártási technológiát üzemelt be, amely teljes tömegében történő rendszerben állítja elő a termékeket. 2005-ben beindult a második, a gres porcellanato terméket előállító üzem, 2006-ban pedig a száraz mázas technológiát alkalmazó gyártó üzem. 2007-ben a cég átvette a 2001-ben létrejött Ceramika GRES céget. Az átvételnek köszönhetően a Csoport lapgyártó kapacitásai az évi 4.7-ről 9.1 millió m2 szintre emelkedtek.

Grupa Ceramika Nowa Gala – Końskie-ben

A cég falburkoló és általános felhasználású lapok gyártására specializálódott. Becsült termelési kapacitása évi 3,2 millió m2. 2006 júniusában kezdte meg működését a zöldmezős beruházásként felépített Ceramika Marconi Spółka z o.o. (Kft.), amely tőkekapcsolatban áll a Polcolorittel.

A Ceramika Nowa Gala 1995-ben jött létre. 1998-ban indították be a Końskie-ben lévő üzemet. 2000től a cég a zománcozott padlóburkoló lapok termelésére szakosodott. 2002-ben a cég innovatív kőporce-

Polcolorit – Piechowicében, Jelenia Góra mellett

Grupa Ceramika Końskie Końskie A vállalat 1996-tól működik külföldi tőkerészvételű társaságként. 2005ben beindították a termelést két kerámia üzemben: StarDust Sp. z o.o., (Kft.) amely a zománcozott kőporcelán lapok gyártásához granulátumot állít elő és a mázas kőporcelán lapokat gyártó StarGres Sp. z o.o., (Kft.). A falburkoló lapokat gyártó üzem mellett a Ceramika Końskie a máz nélküli márványhatású dekorelemek (biskwit) tömegtermelésre szakosodott. Az előállított évi majdnem 9 millió m2 dekor mennyiséget a cég hazai és külföldi vevőknek értékesíti. Jopex - Zabrze A cég Lengyelországban elsőként kezdte meg a kőporcelán műszaki burkolólapok gyártását, amelyek jelenleg is a fő termékét képezik. Becsült termelési kapacitása 3,5 millió m2.


13

Bútorgyártás – lengyel nemzeti iparág

Maciej Formanowicz, a Lengyelországi Bútorgyártók Gazdasági Kamarája elnökének nyilatkozata Lengyelország belépett a világ élenjáró bútorgyártói közé. Bekerült a bútor exportőrök szoros élvonalába is. Ebben a rangsorban az évente kb. 8 Mrd USD értékű exportjával a negyedik helyet foglalja el. A lengyel gyárak egyben a harmadik legnagyobb bútorszállítót jelentik az európai piacon, ahová kb. 5 Mrd € értékben kerülnek ki gyártmányai. A legnagyobb megelégedést a külföldi áruforgalom egyenlege adja. 2007-ben az export többletét kb. 19 Mrd zlotyra becsülték. Az ágazat exportjának növekedési ütemét tekintve Lengyelországot csak Kína előzi meg. A kedvezőtlen valutaárfolyam relációk ellenére (erős zloty a gyenge dollárral és euróval szemben) a lengyel bútoripari ágazat értékesített termelése 2008 első félévében kb. 10 %-kal emelkedett és értéke a még nem közzétett adatok szerint elérheti a 27 Mrd zloty szintet. A lengyel bútoripar sikerei nem egyik napról a másikra keletkeztek. A nagy, ezen belül a külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok, valamint az elsősorban lengyel tőkével működő – többségében családi vállalkozásokat képező – közepes és kisvállalatok hosszabb időszakot felölelő dinamikus tevékenységének eredményeképpen jöttek létre. A bútoripar hatalmas és fontos munkáltatót jelent, amely több mint 118 ezer

embert foglalkoztat, gyakran olyan településekben, ahol a bútorgyártáson kívül nincs semmilyen más ipari tevékenység. Növekszik a bútorgyártásban foglalkoztatottak száma, és ezen iparág hozzájárulása a lengyelországi GDP megtermeléséhez több mint kétszerese az európai országok átlagának. Jelenleg ez a mutató meghaladja a 2,1 %-ot. A lengyel bútoripar gazdaságunk stratégiai területévé vált, messzire visszatekintő és tiszteletre méltó hagyományokkal, amely vonzza a dinamikus, korszerűen gondolkodó embereket. Növekszik a munka termelékenysége is. Ezen tényezők összekapcsolódásának és a lengyel bútorok állandóan növekvő minőségének köszönhetően, sikerült erős pozíciót kivívniuk a külföldi piacokon. Nem volt könnyű ezt elérni és nagyon nehéz megtartani az olcsó, elsősorban ázsiai gyártók agres�szív versenyével szemben. Erre való tekintettel a bútorgyártást, mint a gazdaság fontos ágazatát, a közvélemény pozitív érdeklődésének, valamint a hatóságok támogatásának kellene kísérnie. A bútorok gyártásának növekedése ugyanis Lengyelország jól felfogott érdekében áll. Az eddigi sikerek ugyan büszkeségre adhatnak okot, de nagy figyelemmel kell kísérni, értékelni és elemezni a bútoripar további fejlődését befolyásoló esélyeket és az azt fenyegető veszélyeket Lengyelországban. A legfontosabb esélyek a következők:

• a keresetek emelkedésével, valamint a lengyelek nagyobb kényelemre és az életminőség javítására való törekvésével együtt növekvő belső kereslet, amelyen belül a bútoroknak alapvető jelentősége van; • a munka emelkedő hatékonysága; • az ipari formák, előállítási technikák és az alkalmazott anyagok korszerűsége; • a bútorgyárak, kooperáló üzemek együttműködésének fejlődése és az ágazaton belüli közös álláspont képviselete és az érdekvédelem szükségességének egyre nagyobb mértékű felismerése; • a lengyel bútormárkák hazai és külföldi promóciója; • a promóciós tevékenység összekapcsolása Lengyelországnak, mint korszerű, fejlett kultúrával és civilizációval rendelkező európai államnak a promóciójával. Tudatosítani kell, és aktívan fel kell venni a harcot a veszélyekkel is, amelyek az alábbiak: • a globális konkurencia, különösen az alacsony élőmunka költségekkel és kedvező adórendszerben, az Európai Unión kívül működő gyártók részéről, illetve a tevékenységüket az Európai Unió területére áthelyező gyártók részéről; • az innovációra és a beruházásokra fordítandó tőke növekvő költségei;

14


• a növekvő bérköltségek Lengyelországban; • a munkaerő hiánya; • a faszármazék alapú lemezeket előállítók és a faanyagokat szállítók magas koncentrációja, ami a termelési alapanyagok magas árszínvonalának tartós fennmaradását vonja maga után; • a fa alapanyagok értékesítésére vonatkozó hosszú távú stratégia hiánya az Állami Erdőgazdaságok részéről, ami nyersanyaghiányt idéz elő a piacon; • a bútoripar fejlődése Ázsiában; • az anyagok növekvő szállítási költségei; • a gyártóknak alacsony árakat diktáló bútorforgalmazók erős, koncentrált szervezete; • kedvezőtlen árfolyam relációk. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy tovább erősítsük a lengyel bútoripar sikereit. Ehhez a bútorgyárak, a lemezanyagokat szállítók, a fafeldolgozó üzemek és az állami hatóságok rendszeres, baráti és eredményes együttműködésre van szükség. Az anyagokra fordított kiadások képezik az összes költség több mint 60 százalékát, és jelenleg ezek fejtik ki a legnagyobb hatást a késztermékek végső árának kialakítására. A lengyel bútorok versenyképességét leszorítják a növekvő anyagárak és bérköltségek (amelyek emelkedése Lengyelország Európai Unióba történő belépését követően meghaladta a 20 százalékot). Elengedhetetlenül szükség van tehát a bútorgyárak, az anyagokat beszállítók és a központi hatóságok együttműködésére az ágazat további fejlődési lehetőségeinek megteremtése érdekében. Nemcsak a negatív tényezők hatásának kiegyenlítésére van szükség, hanem beruházási kedvezményekre, valamint a lengyel bútorok hazai és a külföldi piacon történő promóciójának támogatására is. Érdemes vigyázni a lengyel bútoriparra – ez Lengyelország számára igen nagy érték. Maciej Formanowicz

A lengyel bútorok export sikerei és az ágazat jelentősége a lengyel gazdaságon belül Az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom nemzetközi összehasonlító statisztikái igazolják, hogy a bútoripar azon kevés ágazatok egyike, amelyeken belül Lengyelországot a világpiac legnagyobb szereplői közé sorolják. A 2007. év decemberében Nápolyban, az Ipari Kutatóintézet (CSIL) által közzétett jelentés alapján, a világ teljes bútorgyártásának becslések szerinti értéke jelenleg kb. 307 Mrd USD, amelynek majdnem 3/4 része a legnagyobb tíz gyártó országra jut. Ezt a kört az alábbiak képezik: Egyesült Államok (a világ termelésének 21%-a), Kína (18%), Olaszország (8%), Németország (7%), Japán (4%), Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, India és Lengyelország (az utóbbi országok mindegyike kb. 3%). A fenti becslések igazolják Lengyelország magas pozícióját, amely a korábbi statisztikákon alapul. Az Európai Bútor Gyártók Szövetségének a múlt évi sajtókonferenciáján, Poznanban nyilvánosságra hozott anyagaiban szereplő 2005. évi adatok a világ legnagyobb gyártóinak listáján (habár valamivel alacsonyabb, a teljes világtermelésben elért 2 százalékos részaránnyal) szintén a 10. helyre tették országunkat. Még magasabb, a negyedik helyet ítélte meg 2007. évben az idézett jelentés Lengyelország számára, Kína, Olaszország és Németország után), a világ legnagyobb bútor exportőreinek ranglistáján. A világpiac teljes bútor forgalmazásának értéke 2007-ben kb. 97 Mrd USD-t tett ki (a CSIL becslése szerint), ami kb. 7% növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A CSIL prognózisa a 2008. évre ennek a kereskedelemnek további, kb. 5%-os növekedését feltételezi kb. 102 Mrd USD értékre. Emellett felhívja a figyelmet a világ bútorpiacán az utolsó tíz évben bekövetkező

„nyitási” folyamatra, amely a helyi „bútorfogyasztás” fokozatosan növekvő import részarányában fejeződik ki. Ez a mutató a világkereskedelem egészében az 1997. évi kb. 20%-ról 2001-ben 25%-ra, 2006-ban pedig közel 30%-ra nőtt. Feltételezik, hogy ez a viszony a következő, legközelebbi években is fennmarad. Ennek a „nyitottságnak” köszönhetően a bútorok nemzetközi kereskedelme gyorsabban növekedett a világ bútorgyártásánál. A CSIL jelentés aláhúzza az elsősorban Kínából és Lengyelországból származó export utolsó tíz évben bekövetkezett növekedésének magas dinamikáját, amelynek eredményeképpen Lengyelország a nyolcadik helyről a negyedik helyre került; ugyanebben az időben Kína megnövelte részarányát a világ exportjában 1997. évi 4%-ről 2007-ben 19%-ra és a világ legnagyobb exportőrévé vált, letaszítva a trónról a hagyományosan vezető Olaszországot. A lengyel bútorexport értéke, dollárban kifejezve, 2007-ben kb. 7,66 Mrd USD-t tett ki, ami a teljes világpiaci forgalom közel 8%-át jelenti. Az érték növekedési mutatója az előző évivel összehasonlítva kb. 22%. A jelentés szerzőinek véleménye szerint a növekedés legfontosabb kiváltó tényezőit úgy Kínában, mint Lengyelországban, az olyan új gyártóüzemekbe való beruházások képezték, amelyeket az exporttermelési célra terveztek és építettek fel. A bútoripari ágazat magas fokú exportra való szakosodását igazolják a bútorok gyártására és exportjára vonatkozó adatok. A GUS adatai szerint, Lengyelországban a bútorok értékesített termelési értéke 2006. évben (a legalább 10 dolgozót foglalkoztató gazdasági egységekben) meghaladta a 21 Mrd zlotyt, és 5%-kal volt több mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az évben a bútorgyártás közel 19,5 Mrd zloty volt. A két érték egymás mellé állítása kimutatja, hogy a teljes termelésen belül az export rész-


aránya a 92%-ot meghaladó szinten alakul. Figyelembe véve, hogy az export statisztikában sem veszik figyelembe a viszonylag alacsony értékű, (a bejelentési kötelezettség alól felmentett) éves szállításokat, a fenti mutató a reálishoz közeliként tekinthető. 2007-ben a bútorgyártás és export további jelentős növekedése következett be. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján végzett becslés szerint (a nagy, legalább 50 dolgozót foglalkoztató gazdálkodó egységek esetén), az értékesített termelés összességében 9,3%-kal nőtt az elmúlt évhez viszonyítva. Hasonló növekedési mutató figyelhető meg az exportban is, amely kb. 10% -kal haladta meg a 2006. évi szintet. A fenti indexeket összevetve az idézett 22%-os mutatóval, amelyet a 2006-2007. évi, amerikai dollárban kifejezett export érték alapján számítottak ki, egy nagyon lényeges problémára derül fény, ami az exportnak a teljes lengyel bútorértékesítésen belüli igen magas arányával van összefüggésben. Nevezetesen arra, hogy a bútoripari ágazat eredményei rendkívüli mértékben függenek a külföldi piacokon jelentkező konjunktúrától, illetve a zloty értékének a többi valutához, ezen belül elsősorban az euróhoz viszonyított árfolyamának változásától. Az utolsó három évben az Európai Unió tagországaiba irányuló szállítások képezték a teljes lengyel bútorexport kb. 86%-át. Ez azt jelenti, hogy a bútorértékesítés végleges eredményei, azaz a teljes (zlotyban kifejezett) bevétele kb. 80%-ban az euró árfolyam változásaitól függ. A statisztikai eredményeknél fontosabb azonban a zloty megerősödésének a bútorgyártás jövedelmezőségére kifejtett hatása. A forgalom bruttó nyereségességi mutatója (az ágazat nagy egységei számára) a 2004. évi 6,4%-ról a 2007. évben lecsökkent 4%-ra; a nettómu-

15

tató (megfelelően) 5,4%-ről 3,5%-ra. A teljes lengyel ipar (nagy gazdálkodó alanyokra vetített) jövedelmezőségi mutatói az elmúlt évben az alábbiak szerint alakultak: bruttó – 7,0%, nettó – 5,9%; az ipari feldolgozás ágazatában: bruttó – 6,6%, nettó – 5,5%. A bútoripari ágazat jövedelmezősége már néhány éve jelentősen elmarad az országos átlagértéktől. A megfelelő értékesítési skálát biztosító export a lengyel bútorgyártás fejlődésének alapvető hajtómotorja volt, jelenleg is az, és valószínűleg a továbbiakban is az marad, az ezzel összefüggő gazdasági problémáktól függetlenül. Termékei megalapozott világpiaci pozíciójának köszönhetően a bútoripari ágazat nagy jelentőségre tett szert és azt meg is tartja a lengyel gazdaság egészét tekintve. A hozzáférhető statisztikai adatok szerint a bútoriparnak a teljes hazai termelés értékéhez történő hozzájárulása kb. 1,2%, ezen belül a teljes ipari termék értékéhez kb. 3,3% szinten alakul (a 2006. évi adatok alapján). A bútorgyártás részesedése a hozzáadott érték előállításában kb. 0,8%-ra tehető, ha pedig mutatót megfelelően csak az iparhoz viszonyítjuk, akkor pedig kb. 3,3%-ra. A bútorgyártásnak a lengyel gazdaságban elfoglalt magas pozícióját hangsúlyozza ki az „European business – Facts and figures” című uniós kiadvány legfrissebb (2007. évi) kiadása is, amely a bútoripar jelentőségét tekintve Lengyelországot az Unió öt élenjáró országának csoportjába helyezi (amelyet együtt kezel a teljes „egyéb, máshol nem specifikált gyártási tevékenységekkel”) az egész gazdaságban. A kiadványban bemutatott (2004. évi) adatok szerint, ezen ágazat részaránya a teljes gazdaság eredményében (kizárva a pénzügyi szférát) a következők szerint alakult: a forgalom értékéhez viszonyítva – 1,5%, a hozzáadott értékhez – 1,7%, a vállalatok számához – 1,7%, a foglalkoztatáshoz – 2,8%.

A bútoripar értékesített termelése a 2006. évben (a GUS adatai szerint) több mint 3,2%-át képezte az értékesített iparcikk termelés teljes értékének. A 2007. évi értékesített termelési értéket figyelembe véve, leszűkítve a nagy gazdasági egységek körére, a bútoripar az alábbi hozzájárulási értékeket adja: a teljes értékesített termeléshez viszonyítva – 2,7%, a feldolgozóipar szektor értékesített termeléséhez viszonyítva pedig – 3,1%. Az átlagos foglalkoztatottság a bútorgyártás nagy egységeiben 2007. évben 118,2 ezer főt tett ki, ami a teljes iparon belüli foglalkoztatottság 5,6%-a, magához a feldolgozóipari ágazathoz viszonyítva pedig több mint 6,7%. A bútorgyártás jelentőségét az egész lengyel gazdaság részére azonban nem szabad csupán a bemutatott, kizárólag erre az ágazatra vonatkozó statisztikai adatok tükrében elemezni. Figyelembe kell venni azt a hatást is, amit a bútoripar a vele kooperáló iparágakra, ezen belül elsősorban a faszármazék alapú lemezek gyártására fejt ki. Egyes kiválasztott nyersanyagok hazai fogyasztásából kiderül, hogy a teljes hazai fogyasztás közel 3/4e, a faforgácslap előállítás volumenét tekintve pedig kb. 55%-a esik a bútoriparra. Ezen adatok alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a bútorgyártás szintén nagy részaránnyal rendelkezik a további faszármazék alapú lemezek (rétegelt, ragasztott és pozdorja lemezek) felhasználásában is. A lemeztermékek ágazatának 2007. évi értékesített termelése meghaladta a 7,5 Mrd zlotyt. A bútoriparra esik továbbá a hazai fenyő fűrészáru felhasználásának és termelésének kb. 15%-a. A lombos fa fűrészáru esetén minden bizonnyal még magasabbak ezek a mutatók (nincs megfelelő statisztikai kimutatás). A fűrészipar értékesített termelése (csak a nagy gazdasági alanyoknál) az elmúlt évben túllépte

16


ok sz ág

lla n

A világ 20 legnagyobb bútorexportőre. Forrás: UEA 2005.

M ás

EU

or

Ho

sz ág an

yo lo r

nn Sp

ita gy br

di a

a 3 Mrd zlotyt. A faszármazék alapú lemezeket gyártó nagyüzemekben az átlagos foglalkoztatás 2007-ben közel 13 ezer fő, a fűrészüzemekben több mint 18 ezer fő volt.

ia

sz tri a Na

Au

sz ág or Cs eh

lg iu m Be

ni a Dá

rs zá g ci ao an Fr

Le

ng

ye lo r

sz ág

sz ág or m et Né

O la sz or

sz ág

EU-n belüli bútorszállítók 2006-ban, millió EUR, Forrás: UEA adatok.

A bútoripar kondíciójának a többi faipari területre kifejtett hatására vonatkozó fenti információk – amelyeket a bútorok kis és nagykereskedelemben játszott szerepét bemutató adatokkal is ki kellene egészíteni – igazolják a bútoripar által, jelentős mértékben az ágazat export orientáltságának köszönhetően elért magas pozícióját a lengyel gazdaságban. A BÚTORIPAR JELENTŐSÉGE A LENGYEL GAZDASÁGBAN Lengyelország a vezető bútor gyártók élvonalába tartozik. A bútorok világszintű kereskedelmével foglalkozó minden alapvető statisztika szerint a lengyel bútoripari ágazat élenjáró pozíciót tölt be. Az európai piac harmadik legnagyobb bútoripari exportőre vagyunk, a bútorok világpiacán pedig a negyedik helyen állunk. A nemzetközi forgalomban kialakult kereskedelmi szaldót tekintve a lengyel bútoripart csak a kínai és az olasz előzi meg.

Szaldó a nemzetközi bútorkereskedelemben. Forrás: De Turck, Kimtsaris 2006

Az ágazat jelenlegi pozíciójának eléréséért számos vállalkozó dolgozott, úgy a nagy, külföldi tőkével működő cégek keretében, mint a közepes és kisvállalatoknál, amelyeket elsősorban lengyel tőkére támaszkodva hoztak létre – igen gyakran családi alapon. A lengyel bútorgyártás és export értéke az utolsó öt évben megkétszereződött, ha pedig az 1989 évvel kezdődő időszakot tekintjük át, a bútorexport dollárban számítva kb. 4300%-kal nőtt! A bútoripari ágazat jelentősége a lengyel gazdaságon belül abban a tényben fejeződik ki leginkább, hogy az ágazat értékesített termelésének hozzájárulási aránya a GDP előállításához Lengyelországban több mint kétszerese az EU országokra kiszámított átlagnál. Ez a rész-


arány a 2003-2006. közötti években 1,9%-ról 2,1 %-ra nőtt, miközben az EU országokra kiszámított átlagos mutató megmaradt 0,9% szinten. A bútor export rendkívül fontos a nemzetközi kereskedelmi forgalom szempontjából, tekintettel arra, hogy évről-évre magas pozitív szaldót generál – amely 2006. évre közel 16,5 Mrd zlotyt tett ki. A lengyel bútoripari ágazat ezen kívül fontos munkáltató is, amely több mint 110 ezer főt foglalkoztat. A 2000. és 2006. közötti években a bútorgyártásban legalább 25 ezer személy talált munkát, ami ezen iparág teljes foglalkoztatásának 32%-kal való növekedését jelentette. A bútoripari ágazat helyzetét leggyakrabban a többi rokon ágazattal, azaz a faipari ágazattal (ebben: fűrészipar, faszármazék alapú lemezek, csomagoló faanyagok, építőipari nyílászárók, fa tömegcikkek gyártása, stb.) valamint a papírgyártással összefüggésben vizsgálják. Ezen elemzések során fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az összes fa feldolgozáson alapuló iparágon belül a bútoripari ágazat értékesített termelésének részaránya 42%, a foglalkoztatásra vetítve 50%, az export értékén belüli részaránya pedig 53%. Az ágazat fejlődését és főbb mutatóinak alakulását az alábbi grafikonok mutatják be. A BÚTORGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉNEK ESÉLYEI ÉS VESZÉLYFORRÁSAI A több éves kereskedelmi kapcsolatok, valamint Lengyelország belépése az Európai Unióba, hozzájárultak a külföldi átvevők lengyel gyártókkal szembeni bizalmának növekedéséhez. A lengyel bútorok kedvező ár-minőség aránya lehetővé tette a külföldi piacok meghódítását. Ennek a pozíciónak a megtartása érdekében áll a lengyel gazdaságnak, mint egésznek, de különösen a teljes faipari ágazathoz tartozó vállalatoknak. A lengyel bútoripar kedvező fejlődésére számos esély van,

17 A lengyel bútoripari ágazat fejlődése. Forrás: GUS, saját becslések.

Termelés (>9) Termelés (>49) Export Import Belsô piac

de vannak veszélyforrások is, amelyek képesek tönkretenni a külföldi piacok meghódítására fordított közel két évtizedes erőfeszítést és munkát. Az esélyek között megemlíthetők: - a keresetek növekedésével együtt növekvő belső kereslet; - a munka hatékonyságának javulása; - az ipari formák, előállítási technikák és az alkalmazott anyagok korszerűségének növekedése; - a bútorgyárak közötti és a kooperáló üzemekkel való együttműködés fejlődése; - az erős lengyel bútormárkák hazai és külföldi promóciója; - a versenyképesség növekedése a minőség és a termelékenység növekedésének köszönhetően. A veszélyek között az alábbi tényezőket kell megemlíteni: - a globális konkurencia és a gyengülő versenyhelyzet, különösen az olcsóbb Európai Unión kívüli termékekkel, illetve az Európai Unió területén gyártottakkal szemben; - az innovációra és a beruházásokra fordítandó tőkenövekvő költségei; - a dolgozók emigrációja és a növekvő bérköltségek Lengyelországban; - a faszármazék lemezeket előállítók és a faanyagokat szállítók magas koncentrációja;

- az Állami Erdőgazdaságok kedvezőtlen fa alapanyag értékesítési politikája; - nyersanyaghiány a piacon és az anyagok magas szállítási költségei; - a bútorforgalmazók erős, koncentrált szervezete; - kedvezőtlen árfolyam ingadozások. A lengyel piac jelenlegi helyzetében, amikor állandó faanyaghiány lép fel, komolyan elemezni kell ezen nyersanyagok alternatív beszerzési lehetőségeit. A következő források említhetők meg: - faimport a szomszéd országokból (főleg Keletről), de Afrikából, Ázsiából vagy Dél-Amerikából is; - felhasználás után visszanyert fa újrafelhasználása; - a gyorsan növekvő faültetvények fejlesztése (energetikai fűz és nyárfa, valamint a gyorsan növekvő más növények, mint a bambusz és hasonlók fagyálló fajtáinak elterjesztése). A Lengyelországba történő faimport két alapvető akadályba ütközik, nevezetesen akadályt képeznek a rönkfa exportra kivetett magas vámok, valamint a szigorú növényegészségügyi előírások. Ugyan a fa nyersanyagok ára a szállítással együtt számítva is versenyképes lehet, de az erdőkkel rendelkező országok többségében alkalmazott magas kiviteli vámok miatt a vállalkozás kifizetődési szintje gyorsan csök-

18

ken. Az értékelések szerint a Lengyelországba importált rönkfa teljes összesített mennyisége éves szinten kb. 2 millió m3. Jelenleg azonban az egész világon a természetes tartalékok védelme, ezen belül a rönkfák kivitelére vonatkozó előírások szigorítási tendenciája érvényesül. Az utolsó két évtizedben az ázsiai országok, különösen Malézia és Vietnam, kiterjesztették a gumifa ültetvények területét. Az ültetvények termelési ciklusa kb. 20 évet ölel fel, így ennek következtében a kaucsukon, mint alapvető nyersanyagon kívül, jelentős mennyiségű fa is megjelenik a piacon. Tekintettel arra, hogy a nyersfa exportja, ahogy korábban is említettük, igen korlátozott, ezért ezekben az országokban egyre gyorsabb fejlődésnek indult a fafeldolgozó ipar, ezen belül a bútoripar, amely egzotikus tömör fából állít elő olcsó bútorokat. Ez a gyártás a közeljövőben komoly konkurenciát jelenthet a lengyel bútoripar termékei részére, ami egyre jobban észrevehető a világ ezen térségében tevékenykedő gyártó cégeknek az európai nemzetközi vásárokon kifejtett aktivitásának növekedésében. A költség jellegű korlátokon kívül az Ázsiából történő fa importot hatékonyan lefogja a kínai piacon jelentkező hatalmas keresleti potenciál. Kína jelenleg nagy mennyiségű fát vásárol fel Ázsia egész területéről és Afrikából. 10 évvel ezelőtt az afrikai faanyag legnagyobb átvevői az európai országok voltak, ma azonban már Kína vált a domináns vásárlóvá. Nagy erdőterületek találhatók DélAmerikában is, olyan országokban, mint például Brazília. Ezek viszonylag stabil politikai és gazdasági helyzetű országok. Az előrejelzésekben pontosan a dél-amerikai országokat veszik figyelembe alternatív fa ellátási forrásként Európa részére. Ezen belül azonban hangsúlyozni kell azt is, hogy az Európába irányuló


export legnagyobb részét fűrészáru, fa félkész termékek és egyéb feldolgozott elemek képezik majd. A korlátozott hazai fatartalékok valamint a faanyagok növekvő árai mellett a lengyel bútoripar kénytelen lesz kooperációs kapcsolatokat kiépíteni Ázsia és Dél Amerika cégeivel. Ez jelentősen lefékezheti a fafeldolgozó iparágazat fejlődését Lengyelországban, különösen, ami a fűrészipart illeti. Teljes mértékben elhanyagolt terület Lengyelországban a használt faanyagok kihasználása, amihez tartoznak a használt bútorok, bontott faanyagok (építőipari nyílászárók, tetőgerendák, stb.). A használt faanyagok rosttartalmának ITD által becsült együttes értéke eléri akár az 5 millió m3 éves szintet is. A használt faanyagok ismételten felhasználhatók a bútorlapok gyártására vagy energetikai célokra. Tekintettel ennek az anyagkészletnek a rendkívüli szétszórtságára, valamint eltérő minőségére, a benne található vegyi és fémszennyeződésekre, nagy problémát jelent az anyagokat összegyűjtő és kiválogató helyek megszervezésének folyamata. A használt fa összegyűjtését és válogatását végző országos hálózat megszervezése komoly pénzügyi ráfordításokat igényel és az állam részvétele nélkül igen nehéz lenne megvalósítani. Ilyen hálózat működésének lehetőségét igazolja Németország példája, ahol sikeresen folyik a fa visszanyerése és annak ismételt felhasználása. Lengyel feltételek között a faszármazék alapú termékek gyártására, illetve energetikai célokra szolgáló nyersanyagok további lehetséges forrását jelentik a gyorsan növekvő növények ültetvényei. Különösen nagy hatékonysággal alkalmazható az ún. energetikai fűz, néhány egyéves növény, illetve a nyárfa. A megfelelő jogi szabályozás alkalmazása és az eszmének a gazdák közötti hatékony népszerűsítése segítségével ez könnyen és gyorsan kihasználható tiszta faanyag-forrássá válhat.

Az ültetvényeken létrehozott biomassza hasznosításának és a használt faanyagok újrafeldolgozási rendszerének megszervezése azonban jelentős pénzügyi ráfordításokat igényel. A környezetvédelemhez lényegesen hozzájáruló fenti vállalkozások megvalósítása jelentős arányban finanszírozható azonban az Európai Unió alapjainak részvételével, pl. az Infrastruktúra és a Környezet Operatív Program keretein belül. A lengyel bútoripar által beindított tevékenységeket elemezve megállapítható, hogy a gyártók tisztában vannak az előttük álló esélyekkel és bátran, teljes determinációval teszik meg lépéseiket a fent leírt összes tevékenységi területen. Sokkal ros�szabb a helyzet a veszélyek terén, amelyek nagymértékben függetlenek a vállalkozóktól. A korábban bemutatott veszélyt jelentő tényezők negatív hatása elleni fellépés csupán a bútoripari ágazat és a vele kooperáló ágazatok, a központi hatóságok és egyre gyakrabban a helyi önkormányzatok együttes fellépése esetén hozhat eredményt. A LENGYEL BÚTORIPAR FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A lengyel bútoripar mai sikereiben számos tényező játszott szerepet. Közülük az alábbiakat lehet megemlíteni: • többéves tapasztalatok a bútorok kereskedelmében Nyugat-Európa piacain és ezen piacok magas minőségi és műszaki követelményeinek való megfelelés követelménye, • Nyugat Európa nagy felvevő képességű piacainak közelsége, • aktív termékfejlesztési politika, ezen belül az ipari formák állandó tökéletesítése és a cégmárkák arculatának építése, • nyitottság a külföldi befektetésekkel szemben, • a dolgozók gyártási tapasztalatai és az irányítási rendszerek kül-


földi befektetésekkel összefüggő korszerűsítése, • a viszonylag alacsony termelési költségek, ezen belül az alacsony bérköltségek, • a nyersanyagbázis közelsége és gazdagsága, úgy a tömör faanyagok, mint a fa származású félkész termékek vonatkozásában, • viszonylag „sekély”, de fejlődő hazai piac. A lengyel bútorgyártás sikereinek kezdetei az LNK időszakába nyúlnak vissza, amikor a Szovjetuniótól függő államok csoportjában Lengyelországra osztották a bútoriparra való szakosodást. Az ebben az időszakban megszerzett termelési tapasztalatok az 1989-ban bekövetkezett átalakulás után dinamikus fejlődésre adtak lehetőséget. A lengyel bútoripari vállalatok először a keleti blokkhoz tartozó államokkal kereskedtek. Ezt követően, az 1997-1998 évi válság után az export természetes módon átirányult Nyugat-Európa országaiba. Az Európai Unióba való belépést hosszú időszakkal megelőzően, a lengyel bútorgyártó cégeknek alkalmazkodniuk kellett a konkurens nyugat-európai piacok szigorú követelményeihez. Ebben nagy segítséget nyújtottak a külföldi beruházók tapasztalatai és azok kapcsolatai. A termékeknek a külföldi piacokon történő értékesítése megkövetelte az ott érvényes speciális követelmények teljesítését a minőség, a műszaki paraméterek és az ipari formák terén egyaránt. A követelmények teljesítését a növekvő exporteredmények tanúsították, majd az európai bútoripari szervezet, az UEA (Európai Bútor Gyártók Szövetsége) által megvalósított FACTS projekt eredményei révén került véglegesen felülvizsgálatra. Az Európai Unióba belépő országok (beleértve Romániát és Bulgáriát is) bútoripari és fafeldolgozó üzemekben lefolytatott auditálások alapján megállapították, hogy a lengyel cégek a bútorgyártással kapcsolatos uniós irányelveket nagyobb szám-

19 Az EU irányelveknek való megfelelés (a bútorgyártás területén)

ban tartják be, mint a többi vizsgált ország cégei. Hasonlóan az összes bútorgyártással kapcsolatos uniós irányelvet betartó cégek között is a lengyel cégek képviselték a legnagyobb részarányt. Számos cég tett óriási erőfeszítéseket a cég arculatának és a lengyel termékek, mint kiváló használati és esztétikai értékű márkás áruk arculatának kiépítésében. Ma számos olyan márka sorolható fel, amelyek Európa-szerte, és egyre gyakrabban annak határain kívül is ismertek. Ebben a körben meg kell említeni az alábbi márkákat, mint pl.: KLER, NOWY STYL, FORTE, MAZURSKIE MEBLE, BYDGOSKIE MEBLE, MAZUR COMFORT, FURNEL, PAGED, KLOSE, DĄB, BALMA, MIKOMAX, PROFIM. A lengyel bútorgyártás hazai és külföldi pozíciójának megalapozását célzó tevékenységként megemlítendő továbbá az ágazati minőségi rendszer megalapítása: LENGYEL BÚTOROK – IGAZOLT MINŐSÉG (POLSKIE MEBLE – POTWIERDZONA JAKOŚĆ (angolul: POLISH FURNITURE – PROVEN QUALITY) néven, amelynek alkalmazását számos ismert gyártó cég vállalta Lengyelországban. A nagy cégek csoportjában-többségben vannak a vegyes tőkeérdekeltségű vállalatok. A lengyel bútoriparban megvalósított külföldi beruházások összege az 1990

– 2004 közötti időszakban 282 millió USD-t tett ki (a PAIZ szerinti adat, az 1 M USD feletti beruházások figyelembevételével). A külföldi beruházások biztosították az értékesítési piacokhoz való hozzáférést és megkönnyítették az ágazati technológiák valamint az irányítási tudásanyag transzferálását. A bútoripar fejlődéséhez hozzájárultak továbbá a faszármazású anyagokat előállító iparágakban megvalósított beruházások is, ahol a ráfordítások több mint 1600 M USD-t tettek ki, azaz többszörösét a magába a bútoriparba beruházott értéknek. Ahogy korábban már említettük, a lengyel piac beruházási vonzása részben a kedvező gyártási költség viszonyokból is adódott. Az alacsony munkaerő költségek az alacsony gépesítettség-fokú bútoripari üzemek létesítését ösztönözték Lengyelországban. Különösen vonatkozik ez a kárpitozott bútorok gyártására, ahol az élőmunkát a gyártási folyamat számos lépcsőjében nem lehet kiküszöbölni. Lengyelországban magasan képzett technológusok és termelő munkások gárdája áll rendelkezésre. Ehhez két felsőfokú tanintézet járult hozzá: a Varsóban működő SGGW (Mezőgazdasági Főiskola) Faipari Technológiai Kara és a poznani Természettudományi Egyetem Faipari

20


A bútorgyártás szerkezete

Technológia Kara, amelyek már 60 éve végzik a faipari és bútoripari szakemberek képzését. Az iskolák végzősei gond nélkül találnak munkát hazai cégeknél, de egész Európában keresett szakembernek számítanak. Érdemes megemlíteni, hogy számos bútoripari-faipari profilú szakközépiskola és szakmunkásképző intézet működik szerte az országban. A bútoripari termelés fejlődésében nem elhanyagolható szerepet játszott a nyersanyagbázis elérhetősége, úgy a tömör faanyagok, mint a faszármazású félkész termékek terén, amelyek jelenleg a bútorgyártás alapvető nyersanyagait képezik. Ahogy korábban volt róla szó, a faszármazású termékeket gyártó ágazatokban számos külföldi beruházás valósult meg, amelyek Lengyelország részére élenjáró pozíciót biztosítanak a fa származású lemezek előállítása terén. A bútoripari ágazat export jellege a viszonylag sekély hazai piacnak is köszönhető. Lengyelországban Bútorfogyasztás (euró/1 lakos)

jegyzik az Európában egyik legalacsonyabb bútorfogyasztási mutatót. Egy lengyel statisztikai állampolgár évente bútorra 21 eurót ad ki, miközben Ausztria lakosai 300 eurót (6.5 ábra) [De Turck, Kimtsaris 2006]. A LENGYEL BÚTORIPAR FEJLŐDÉSI PERSPEKTÍVÁI A lengyel bútoripar a konjunktúra ingadozásai ellenére kellemes meglepetést okozott a magas fejlődési tendenciát diktáló exporttal. A bútorexport fejlődésének 1998. évi prognózisa 50%-kal alacsonyabbnak bizonyult. A tényleges export értéke már 2004-ben túllépte a 2010 évre előrevetített szintet, azaz a 16 Mrd zlotyt. Az export értéke 2005-ben elérte a 4 Mrd eurót, a több mint 9 főt foglalkoztató alanyok által realizált értékesítés pedig már 2004-ben meghaladta a 4 Mrd euró szintet. A lengyel bútoripar jelenlegi helyzete jó jövőképet vetít előre. Az elvégzett vizsgálatok és becslések az export és a hazai piaci értékesítés

növekedésének eredményeképpen a bútoripari termelés további növekedését prognosztizálják. A jelenlegi feltételek között ki kell emelni azokat az esélyeket és veszélyeket, amelyekkel a bútoripar a legközelebbi évek távlatában találkozni fog. Az esélyekhez sorolhatók az alábbiak: - a világpiaci elvárások teljesítése és a bútort importáló országok piacaira való bejutás, mint pl.: Európában Németország, Nagy-Britannia, Franciaország; a világ többi részén USA, Japán, Kanada, - a fejlődő orosz piac közelsége, - a nyugat-európai bútor gyártók nehéz helyzete, - Lengyelország euró övezetbe való belépésének perspektívája, - A lengyel piac fejlődési potenciálja. A veszélyek között felsorolhatók: - a feketegazdaságban működő cégek tevékenysége, - a tömör fa nyersanyag bázis beszűkülése és a faszármazású termékek gyártás koncentrációja, - a bútoripari termékek eredményes promóciójának hiánya, - a természetes környezet kiaknázásának korlátozása a nemzetközi megállapodások értelmében, - a Kínából származó import növekedése. A lengyel bútoripar az exportra van „ítélve”. Évek óta a termelés 80%-a exportra kerül. Potenciális fejlődési irányt jelentenek tehát a bútort importáló országok jó felvevő képességű piacai. Különösen az európai országok, tekintettel földrajzi közelségükre, természetes célpiacot jelentenek a lengyel bútoripari termékek számára. A bútorokkal szembeni keresletjelentős növekedésére tizenegynéhány év távlatában lehet számítani az orosz piacon illetve a kelet-európai blokk több országában is. Ez egy hatalmas potenciállal rendelkező piac, ahol jelenleg igen alacsony a bútorfogyasztás szintje. A bútoripar dinamikus fej-


lődésének esélyt jelenthet a nyugat-európai cégek nehéz helyzete. A 15 régi uniós országban egymásra rakódnak a magas előállítási költségekből, az alacsony befektetési ráfordításokból, továbbá a képzett munkaerő nem elegendő számából adódó kedvezőtlen hatások. A lengyel exportőröknek van esélye a régi Európa csökkenő termelésének helyén kialakult hiány betöltésére. Lényeges tényező országunk csatlakozása az euró övezethez, amely kiegyenlítheti a kedvezőtlen árfolyam relációk jelenségét, amely különösen élesen lépett fel 2005-ben. A zloty megerősödésével kapcsolatos árfolyam tényezők lerontják az exporton alapuló iparágak által elért eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az euróban számított export 2005ben közel 15 %-kal emelkedet 2004hez viszonyítva, ugyanakkor zlotyra átszámítva azt, csupán a sokkal alacsonyabb, 3,3% értékre redukálódik. Az árfolyamból eredő tényezők kiküszöbölésére irányuló tevékenységek a hazai piacon megvalósított értékesítés növelését célozzák. A lengyel piac, annak ellenére, hogy a bútorfogyasztás szintje az egyik legalacsonyabb az EU-n belül, egy nagy fejlődési potenciállal rendelkező piac. A kereslet fejlődési potenciálja a társadalom jövedelmének reális növekedésétől függ, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán várható. A bútoripar további fejlődése várható, részben a világpiacon elért magas pozíció „spirális” hatásának következtében is. A lengyel export növekedése a 49 főnél többet foglalkoztató cégekre vonatkoztatva A fejlődési perspektívák reális értékelésekor tekintetbe kell venni számos veszélyeztető tényezőt is, amelyek a következő években különféle erősséggel jelentkezhetnek. A hazai piacon történő értékesítés fejlesztésében jelentkező nehézségek részben a feketegazdaságban működő cégek tevékenysé-

21

gének köszönhetők. A hazai piaci értékesítés fejlesztése terén nehézségekbe ütköznek a kis és közepes nagyságú cégek, amelyeknek nincsenek elegendő eszközeik a reklámra és promócióra kiadott nagyobb ráfordításokra. Ugyanez a jelenség vonatkozik a nagy cégekre is, amelyek saját márkájuk fejlesztését tervezik a külföldi piacokon. Nem teljes mértékben értékelt veszélyt jelenthet a nyersanyagbázis korlátozott fejleszthetősége, úgy a tömör faanyagok, mint a faszármazékok vonatkozásában. Az erdőkkel való gazdálkodásra vonatkozó többéves tervek nem irányozzák elő a rönkfakinyerés lényeges növelését. A faszármazású bútorlapok gyártásának fejlődését lelassító tényezővé válhatnak a széndioxid légkörbe történő kibocsájtására vonatkozó nemzetközi korlátozások. A bútoripar dinamikus fejlődését veszélyeztető utolsó tényező a bútorimport növekedése Délkelet-Ázsia fejlődő országaiból, különösen pedig Kínából, ahol a bútoripar az utóbbi 10 évben ötször olyan gyosan fejlődött, mint a bútorgyártás Lengyelországban. A kínai termékek állandóan növekvő betörése a világpiacokra megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a lengyel termékek versenyképességére úgy a minőség és az ipari formák, mint az árak tekintetében. Az eddigiekben észre nem vett veszélyt jelentenek a megfelelően képzett munkaerő megszerezhetőségének problémái. Ez a műszaki személyzetre és a képzett

szakmunkásokra egyaránt vonatkozik. A bútoripar termékei terén jelentkező konjunktúra és a gazdaság ezen ágazatának dinamikus fejlődése kiváltotta az ilyen képzettségűekkel szembeni szükséglet jelentős emelkedését. A határok megnyitásával és a külföldi munkavállalás megkönnyítésével egyidejűleg nehézségek merültek fel a megfelelő hazai szakemberekkel való ellátásban. A szakember hiány hatásának kiegyenlítését a műszaki jellegű képzés országos szintű promóciója hozhatná meg, ami a jelenlegi iskolarendszer mellett igen bonyolult feladatot jelent. KÖVETKEZTETÉSEK A fentiekben bemutatott piaci és globalizációs feltételek alapján a következő 5 évben várható a lengyel bútoripari ágazat évi 10% ütemű fejlődése. Ehhez a fejlődési tempóhoz a kedvező körülmények fennállására, az ösztönző tényezők túlsúlyára van szükség. Kedvezőtlen feltételek mellett a fejlődés évi átlaga 5% lesz. A becslések deviza megközelítésben, euróban készültek, ami reális összehasonlítási alapot ad. A zlotyban kifejezett eredmények összehasonlítása az iparág teljes mértékű exportorientáltsága mellett igen komoly és nehezen becsülhető hibalehetőséget rejt. A pesszimista és optimista változatot feltételezve a lengyel bútoripar termelésének értéke 2010-ben 6,27,8 Mrd euró határértékek között alakul majd.

22


A poznani építőipari vásár csillagos ötös eredménnyel zárult

A január 20-23 között megrendezett BUDMA 2009 Poznani Nemzetközi Építőipari Vásár „a természet által ösztönözve”, a természetbarát megoldások promóciója jegyében zajlott. A szervezők igen sikeresnek tartják az ez évi vásárt. – Elégedettek vagyunk a BUDMA vásár, illetve a vele párhuzamosan megrendezett Sportlétesítmény Építészeti Központ és a WinDoortech Ablak, Ajtó, Kapu és Homlokzat Gyártó Gépek és Komponensek Vására által hozott eredményekkel – mondja Danuta Kubasik, az építőipari vásár igazgatója. – A kiállítók és a látogatók egyaránt hozzájárultak ehhez – teszi hozzá. Ebben az évben Poznanban, a 41 000 m2 kiállítási területen megrendezett vásáron a világ 35 országából közel 1350 cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait, igazolva ezzel a rendezvény nemzetközi jellegét. A kiállítást majdnem 65 000 hazai és külföldi látogató tekintette meg. A statisztikai adatok a tavalyi évihez hasonlóan alakultak. Különféle ágazatok részére A BUDMA Nemzetközi Építőipari Vásár olyan cégek felsorakozása, amelyek ajánlataikat többek között a kivitelezőkhöz, a beruházás-fejlesztőkhöz, az egyéni és intézményi beruházókhoz, az építőipari tervezetek megvalósításában érdekeltekhez címezik, a projekt fázisától a zárt, nyers állapottal bezárólag. A

vásár által képviselt minőség, a megjelent cégek és a márkák sokszínűsége alapján a piac ajánlata ebben az évben nagyon imponáló képet nyújt. A kiállítók néhány tematikus szalon keretében mutatták be lehetőségeiket, mint: Falak és homlokzatok; Ajtók, ablakok, kapuk; Tetők; Fa az építőiparban; Kő az építőiparban; Utak és járdák; Informatika az építőiparért. A vásár résztvevőinek lehetőségük volt meglátogatni a Sportlétesítmény Építészeti Központot, amely érdekes ajánlatokat mutatott be a sport infrastrukturális objektumok valamint a családi szabadidős létesítmények megvalósítása terén. Párhuzamosan került megrendezésre a WinDoortech Ablak, Ajtó, Kapu és Homlokzat Gyártó Gépek és Komponensek Vására, értékes ismereteket nyújtva a gyártási ágazatra vonatkozóan. Építőipar a környezet érdekében A látogatók kivételesen nagy érdeklődéssel kisérték ebben az évben az ökológiai és a takarékossági szempontokat tiszteletben tartó építészeti megoldások bemutatását. A vásáron megszervezett Faházak Faluja kiállítás éppen ezért szünet nélkül nagy látogatottságnak örvendett. Az ott található passzív ház a magánerős építkezések terén megjelent új trendnek a példája, amely lehetővé teszi a lakóépületek üzemeltetési költségeinek jelentős csökkentését. A korszerű építőipari anyagokra vonatkozó ismeretek kiegészítését

szolgálta a Natura 2009 bemutató és vásár, ahol a kiállítók olyan megoldásokat népszerűsítettek, amelyek a gyakorlatban teszik lehetővé a természet tiszteletben tartásával történő építkezést. WinDoor-tech Igen pozitív fogadtatásra talált az első alkalommal megrendezett WinDoortech Ablak, Ajtó, Kapu és Homlokzat Gyártó Gépek és Komponensek Vására úgy a kiállítók, mint az ajánlatuk iránt érdeklődő látogatók részéről. A kiállítási terület egyértelmű elválasztása (kb. 6500 m2), amelyen 130 kiállítót helyeztek el 29 országból, megkönnyítette a nyílászáró ágazatban alkalmazott legkorszerűbb és legtermelékenyebb technológiákkal való megismerkedést. A szegmenshez tartozó gépeket és komponenseket gyártók és forgalmazók ajánlatai között figyelemre méltóak voltak azon megoldások, amelyek lehetővé teszik a gyártás optimalizálását és a végtermékek minőségének emelését. A WinDoor-tech vásár legközelebb két év múlva, 2011 évben kerül megrendezésre. Sport Létesítmény Építési Központ A Poznani Nemzetközi Vásár és a Lengyel Sport Infrastruktúra Klub, azaz a Sportlétesítmény Építészeti Központ szervezőinek meghívására a vásárt számos önkormányzati képviselő is meglátogatta, akik a kiállítás keretében ajánlatukat bemutató cégek számára kulcsfontosságú partnereket


jelentenek. A három pavilonban elhelyezett több mint 100 kiállító a témák szerint elkülönített területek keretében korszerű megoldásokat mutatott be. Az ez évi Sportlétesítmény Építészeti Központ bebizonyította, hogy a sportlétesítmény építészeti szektor nem csupán jó kondícióban van, hanem érdekes távlatok is állnak előtte. További pozitív jelzést jelent a kormány által támogatott olyan programok megvalósítása, mint az „Orlik 2012 – Az én sportpályám”, amely mindenki számára elérhető, ingyenes sportpálya együttesek építését jelenti, a hozzá tartozó öltözőkkel és szociális épületekkel együtt, minden lengyel községben. Figyelemre méltó rendezvények A poznani építőipari vásár rendkívül vonzó és sokrétű kiállításaihoz számos, nem kevésbé érdekes konferencia és találkozó program csatlakozott, amelyekből ebben az évben több mint 60 került megrendezésre. Az Építőipari Mérnökök Napja keretében, amelyen részt vett Olgierd Dziekoński miniszter és az Infrastrukturális Minisztérium képviselői is, érintették az építőipari objektumok energetikai értékelésének kérdését is. Az ilyen jellegű ismeretek iránti érdeklődés meghaladta a várakozásokat, a szervezőket kellemes meglepetés érte. A résztvevőket legjobban az energetikai tanúsítvány megszerzésének feltételei illetve a termo-korszerűsítési célú hitelek nyújtásának feltételei érdekelték. A vásár alatt fontos programpontnak bizonyult az Építészek Napja, ahol a SARP és a Lengyel Építészek Kamarája a táj- és a területvédelem szerepéről beszéltek az építészetben. A találkozó olyan végkövetkeztetéssel zárult, hogy az építésznek a projektek megvalósítása során be kell töltenie a tanácsadó szerepét is, ahogyan a tervezés során is figyelembe kell vennie az ökológiai és társadalmi szempontokat. Az Építészek Napja az az Év SARP Kitüntetettjeinek szentelt kiállítás megnyitó

23

rendezvényével kezdődött. A KLAFS cég szívességének köszönhetően a kiállítás keretén belül bemutatták a „Roadshow Delta 115° - SPA berendezések látnoki építészete” című újszerű munkát. Az immár másodszor megrendezett Lengyelországi Falburkoló Kupa nagyszámú szakembert gyűjtött össze az egész országból, akik drukkoltak a korábbi, regionális döntők alatt kiválasztott 20 versenyző közötti küzdelmek során. Versenytémaként Leonardo da Vinci széles körben ismert „Vitruviánus ember”, az emberi test arányait bemutató rajzának mintája szerepelt, ahol egy emberalak egy négyzetbe és egy körbe van beírva. A Lengyel Falcsempe Szövetség, a verseny társszervezője a legjobban sikerült versenymunkákat árverésen értékesítette. Az árverés jövedelmét az „Ünnepi Segítség Nagy Zenekara” jótékonysági szervezet számlájára fizetik be. Presztízst adó kitüntetések A BUDMA vásáron bemutatott tizenhárom termék, valamint a Sportlétesítmény Építészeti Központból további kettő kapta meg a Poznani Nemzetközi Vásár Aranyérem kitüntetését. Az MTP Aranyérem közel 30 éves hagyományokkal rendelkezik és olyan kitüntetés, amely segít a piaci verseny során; a termék tulajdonságainak, korszerűségének és innovatív tulajdonságainak szimbólumát jelenti. Az ünnepélyes díjkiosztás során a BUDMA, a CBS és a WinDoor-tech kiállítóinak átadták az Acanthus Aureus kitüntetéseket is, amelyeket azoknak a cégeknek ítélnek oda, amelyek kiállítói standjai kiemelkedő módon tükrözik a marketing stratégiát. A BUDMA vásár alatt immár ötödször rendeztek meg az Év Építőipari Márkája és Forgalmazója díjkiosztási ünnepségét. Az idei rangsorolás alapján – amelyet az ASM – Piackutató és elemző cég és a Poznani Nemzetközi Vásár együtt állított össze, összesen 60 cég kapott kitüntetést és díjat.

Ezen túlmenően a Vásár alatt kiválasztották a III. „Mesterséges Megvilágítás az építészetben” jelszó alatt megrendezett verseny helyezettjeit is, amely során a verseny támogatójaként fellépő Philips cég fényforrásainak felhasználásával kialakított világítási rendszer megoldásokat vetettek össze. A jövő évi BUDMA és BUMASZ 2010 A poznani BUDMA vásár megrendezésére legközelebb 2010-ben január 19-22. között kerül sor, a kiegyensúlyozott építészet jelszava alatt. Egyidejűleg megrendezik az Építőipari és Útépítő Gépek, Járművek és Eszközök Nemzetközi Vásárát, a BUDMASZ-t, valamint ismételten helyet kap a Sportlétesítmény Építészeti Központ. A szervezők remélik, hogy a következő poznani „építőipar ünnepe” még teljesebb és komplementárisabb lesz az előzőnél. A vásári ajánlatban megjelennek a lakásépítési, ipari-útépítési megoldások valamint a műszaki infrastruktúra (erőművek, gázvezetékek) illetve a közhasznú építészeti objektumok megvalósítására vonatkozó elképzelések.

A BUDMA 2009 vásár szervezője: Poznani Nemzetközi Vásár Tiszteletbeli támogató: Cezary Grabarczyk Infrastrukturális Miniszter Lengyel Köztársaság Országos Építész Tanácsa Lengyel Városfejlesztő Társaság CBS 2009 Szervezői: Poznani Nemzetközi Vásár, Lengyel Sport Infrastruktúra Klub Tiszteletbeli támogató: Mirosław Drzewiecki Sport és Turisztikai Miniszter WinDoor-tech 2009 Vásár szervezői: Poznani Nemzetközi Vásár

24


Lengyel-magyar kereskedelmi árucsere 2004-2008 között Az ékszer, mint a kölcsönös kereskedelmi forgalom tárgya

Magyarország Lengyelország fontos kereskedelmi partnere. A kereskedelmi forgalom a lengyel külkereskedelemben 2,25%-os részarányt tesz ki, ezen belül az exportban 2,81%-ot, és a lengyel importban pedig 1,79%ot. Az EU országok között Magyarország 10. helyen áll a forgalomban képviselt 3,29%-os, az exportban 3,63%-os, az importban 2,90%-os részaránnyal. Lengyelország viszont Magyarország 8. partnere összességében, és 7. az EU országok között, 4,0%-os aránnyal a magyar külkereskedelemben.

euró értéket, amelyből 3.022,8 M euró a Lengyelországból kiszállított export, 2.324,4 M euró pedig a Magyarországról származó import. A kereskedelmi forgalom egyenlege Lengyelország részére pozitív és 698,4 M eurót tesz ki.

A lengyel adatok szerint (2008. év 11 hónapjában) a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom elérte a 5.347,2 M

A nemesfémek és az ékszerek igen kicsi árucsoportot képeznek a kölcsönös forgalomban (0,07% rész-

A Lengyelországból teljesített kiszállítás 27,9%-át a gépek és berendezések tették ki, a járművek – 18,1%, az élelmiszer – 14,3%, fémtermékek – 10,6%, műanyagok – 6,4%, vegyipari termékek – 6,2% valamint bútorok – 4,6%.

aránnyal a lengyel exportban), de a szállítások növekedési üteme magas. A 2005. évben a lengyel ékszerszállítások értéke még 342 ezer euró volt. A 2008. év 11 hónapjában a szállítások értéke 2,08 M euróra emelkedett és 18,2%-kal haladta meg a 2007. év azonos időszakában elért szintet. A csoporton belül a legnagyobb értéket a mesterséges ékszerek szállításai érték el. A lengyel aranyművesekkel való együttműködésben érdekelt magyar cégek ajánlatkéréseinek száma alapján feltehető, hogy az elkövetkező években a lengyel ékszerek exportja tovább nő.

A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom 2004-2008 között (lengyel adatok, GUS) M euróban

Export Import Forgalom Szaldó

2004

2005

2006

2007

1.532,7 1.346,4 2.879,2 +186,3

2.035,1 1.466,6 3.501,7 +568,5

2.672,1 2.164,3 4.836,4 +507,8

2.960,0 2.536,4 5.496,4 +423,6

2008 (11 hó) 3.022,8 2.324,4 5.374,2 +698,4

Dynamika 2007=100 110,0 98,8 107,0 *

Forrás: GUS - DAP MG PCN kód 7108 – arany 7113 – díszmű termékek 7114 – ékszerészeti termékek 7116 – gyöngy termékek 7117 –ékszerutánzat Együtt XIV. szekció

Adatok: GUS, millió euróban

2005 0,0 0,252 0,014 0,0 0,077 0,342

2006 0,0 0,311 0,0 0,009 0,903 1,224

2007 0,032 0,255 0,002 0,0 1,471 1,760

2008 (11 hónap) 0,0 0,500 0,054 0,001 1,527 2,08


25

Bemutatjuk Lengyelország legnagyobb félpótkocsigyárát a Wielton S.A.-t.

Erő, hosszú élettartam, minőség, érték, a vevők elégedettsége és az innováció mind jól ismert kifejezések. De ha ezek a félpótkocsi gyártás alapvető mozgatórugójaként működnek, egy olyan, kevés gyártó által megértett jelentést hordoznak, amik csak a legnehezebb feladatokat ellátó járművek esetén nyernek értelmet.

különbségek a járművek tervezési és gyártási folyamatainak apró részleteiben rejlenek. Nélkülük elképzelhetetlen lenne a költséghatékony munkavégzés. A sok apró, mégis pénzben mérhető előnyt nyújtó eltérések együttes jelenléte emeli a Wielton félpótkocsikat a legmagasabb minőségi kategóriák közé.

A fuvarozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik a nyereséges tevékenység megtartása érdekében. A kiélezett verseny, a kiszámíthatatlan szabályozás, az állandóan változó megrendelői igények folyamatos kihívást jelentenek a legjobban szervezett fuvarozók számára is. Éppen ezért a legtöbb vásárlói döntést az befolyásolja, hogy hogyan lehet a lehető legkisebb ráfordítással megfelelő járműveket beszerezni, üzemeltetni.

A Wielton gyár Lengyelország legnagyobb félpótkocsi és pótkocsi gyára, Európa 10 vezető gyártójának egyike. Vevői között megtalálhatók a lengyel szállítmányozók, építőcégek, termelő vállalatok, mezőgazdasági cégek, valamint a haszonjárműveket árusító külföldi kereskedők, elsősorban Oroszországban, Ukrajnában, Litvániában, Lettországban, Csehországban, Bulgáriában, Romániában, Németországban, Olaszországban és Magyarországon.

A piacon megtalálható, egymásra sokszor kísértetiesen hasonlító félpótkocsik között a lényeges különbségek csak közeli vizsgálódás után fedezhetők fel. Ezek a

A Wielton név 1996 óta jól ismert név a lengyelországi és az európai félpótkocsi gyártásban. Terhelhető

26


és megbízható szállítójárművei már több mint 10 éve sikerrel vannak jelen a piacon. Rengeteg fejlődésen ment át a gyár, amióta a legelső Wielton félpótkocsi elkészült. Új gyáregységek építése és a termékválaszték kibővítése után mára már több mint 60 féle pótkocsit és félpótkocsit gyárt. Kínálatában acél- és alumíniumteknős billencsek, ponyvás és függönyponyvás félpótkocsik akár mega és vasúti kivitelben is, hűtős félpótkocsik, mozgópadlós félpótkocsik, kihúzható alvázas konténerszállító félpótkocsik, különféle és tandemtengelyes pótkocsik, valamint nyitott platós, ponyvás, függönyponyvás és billenős felépítmények, illetve cserefelépítmények egyaránt szerepelnek, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindegyik termékre jellemző, hogy a rossz útviszonyok és az esetleges túlterhelés okozta extra igénybevételeket hosszú távon is jól tűrik. A vállalat úttörő szerepet játszik a legújabb gyártási technológia alkalmazásában. A modern gyártási részlegeknek, az automatizált folyamatoknak és a robottechnológiának köszönhetően a Wielton gyár mind minőségben, mind termékskálában fel tudja venni a versenyt a nemzetközi élmezőnnyel. A Wielton sikerében továbbá olyan neves beszállítók játszanak szerepet, mint például a BPW, az SAF, a Wabco, a Knorr, a Hyva, a Thermo King vagy a Jost. A gyártási folyamat automatizálása és robotizációja azóta sem állt meg. Az állandó fejlesztések középpontjában a

minőség fenntartása és javítása, illetve a költséghatékonyság áll. Ennek jegyében eddig is megvalósult beruházásoknak köszönhető a csúcstechnológiájú fényező és homokfúvó rendszer, a félpótkocsi gyártósor robottechnikája, a billencsek robotvezérlésű gyártása, a gyártás előkészítés és a raktárak automatizálása, és a kettes gyáregységben felállított összeszerelő részleg. A vállalat stratégiai célja a lengyel piacon kivívott vezető pozíció megtartása, és a kiválasztott kelet-európai piacokon való megerősödés. A Wielton pótkocsik kezdetei a vállalat felügyelő bizottságában jelenleg is tevékenykedő két személy, Ryszard Prozner és Krzysztof Tylkowski munkásságához fűződik, akik 1991-ben használt nyugat-európai félpótkocsikat és pótkocsikat importáltak Lengyelországba. Ezek felújítás után kerültek eladásra lengyel vevőknek. 1996-ban a piaci helyzet elemzése után a saját járművek gyártása mellett döntöttek, Wielton márkanév alatt. A minőségbiztosítás legmagasabb szintjének elérésére tett erőfeszítéseket siker koronázta, amikor 2000 októberében a gyár megkapta az ISO minősítést. A TÜV CERT Thüringen német cég független vizsgálat után megállapította, hogy a Wielton a bevezette és sikerrel alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert a DIN EN ISO 9001:2000 szabványoknak megfelelően a következő területeken: félpótkocsik, pótkocsik és alvázak termékfejlesztése, tervezése, gyártása, eladás és szervizelése, valamint alkatrészgyártás és kapcsolódó szolgáltatások.


2004 és 2006 között a gyár több mint 60 millió zloty beruházást valósított meg, létrehozva két, a legmodernebb eszközökkel felszerelt automatizált gyáregységet. 2006. harmadik negyedévében további 11 milliós beruházást eszközöltek. 2006 végére a gyár 550 alkalmazottat foglalkoztatott, jelenleg ez a szám eléri a 680-at. A magyar piacon a Wielton 2006 óta van jelen, és egyre szélesebb körben válik nem csak ismertté, hanem elismertté is. A kizárólagos magyarországi vezérképviseletet az Union Trailers Kft. látja el. Vevőik között a kisebb,

27

egyéni vállalkozó fuvarozók között egyre inkább megjelennek a nagyobb flottát üzemeltetők is, akik már gyárlátogatáson is meggyőződhettek a gyár korszerű technológiájáról és kivételes termelési minőségéről. A Wielton 2 éves általános garanciáján felül a tengelyekre a gyártók által meghatározott, 5 éves vagy 1.000.000 km-es garancia vonatkozik. A Wielton félpótkocsik Magyarországon is garanciális szakszervizzel rendelkeznek. Ezen felül bármely, Wielton képviselettel rendelkező európai és egyéb keleti országban, többek között Ukrajnában és Oroszországban garanciális szakszerviz áll a fuvarozók rendelkezésére.

A Wielton termékekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségen várja a magyarországi forgalmazó az érdeklődőket: Union Trailers Kft. (2040 Budaörs, Rákóczi u. 40. – tel: 0623/428-927, www.felpotkocsi.hu.)

28


Infrastrukturális befektetések

Hosszabb lesz az A4 autópálya Az A4 autópálya keleti szakaszok építésére vonatkozó tendereket hirdetett ki a GDDKiA (gyorsforgami úthálózatért felelős állami ügynökség). A Niepołomice-Tarnów 57 kilométeres szakasz építkezést három alszakaszra bontották, amelyek egy időben kell megvalósulnia. A munkák még 2009 elindulnak. A határmenti Jarosław-Korczowa 47 kilométeres szakasz „Tervezd meg és építsd fel” rendszerben valósulnak meg. Építés kezdete 2010 várható. S7 gyorsforgalmi út fejlesztése Kielce környékén A 7. számú gyorsforgalmi út vonalán a Skarżysko – Występa közötti szakasz megépítésére vonatkozó szerződést 2009. január 27-én írták alá a Lengyel Közút és Autópálya Építő Igazgatóság, valamint a Strabag és a Mota-Engil cégek konzorciuma között. A świętokrzyskie vajdaság legnagyobb közúti befektetésének megvalósítása 18 hónapot vesz igénybe. A vállalkozás költsége pedig 643,5 millió złotyt tesz ki. A 7. számú Gdansk – Warszawa – Kielce – Kraków gyorsforgalmi út új kétpályás szakaszának hossza közel 17 kilométer lesz. A Skarzysko-n keresztül már meglévő új átjárót köti össze az építés alatt álló Észak-Kielcei csomóponttal. Skarzysko-t elhagyva, Kielce felé az első 3 km-es szakaszon az új kétpályás út a 7. számú út jelenlegi nyomvonalán fut. Ezt követően pedig a jelenlegi 7. számú úttól nyugatra vezetik, Suchedniów, Ostojów, Łączna és Występy számára körgyűrűt kialakítva.

A beruházás keretében 29 műszaki létesítmény jön létre, így többek között 4 felüljáró, 8 viadukt, 2 híd, 10 kis hídjellegű létesítmény, 2 gyaloghíd és 2 áteresz állatok számára, valamit támfal. A legnagyobb 290-méteres völgyhidat a Bzin víztározó felett tervezték meg. Betervezték számos környezetvédelemmel összefüggő berendezés megépítését is, ezek között zajcsökkentő ernyőket, retenciós-elpárologtató tározókat, szennyvíz ülepítőt, illetve a növénytakaró rekultivációját is. Hosszabb lesz az A1 autópálya és S8 gyorsforgalmi út 2009. január 22-én aláírták az A1 autópálya Stryków – Pyrzowice szakaszának megépítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést. A 180 km hosszú – az eddig megvalósítottak közül a leghosszabb – szakasz megépítésére PPP rendszerben kerül sor az Autostrada Południe (Déli Autópálya) társaság révén. A szerződés, aláírásától számítva 35 évre szól. A pályaszakaszon való áthaladásért a személyautóknak kilométerenként 0,20 PLN, tehergépkocsiknak pedig 0,46 PLN díjat kell fizetni. A teljes szakasz megépítési költségét a társaság 7,5 Mrd PLN összegre becsüli (1,7 Mrd Euró) – ez kilométerenként 41,6 millió PLN (9,6 M Euró) összeget jelent (az aláírás napján érvényes árfolyamon). A munkák ütemterve az autópálya megvalósítását három szakaszra bontja: (1.) Stryków - Tuszyn (41 km) és (2.)Tuszyn - Częstochowa (82 km),

amelyek 2012. május 31.-ig épülnek meg. Tekintettel arra, hogy a (3.) Częstochowa - Pyrzowice közötti szakaszon (57 km) az autópálya erősen urbanizált területen halad át, továbbá arra, hogy a bányászati károk kiküszöbölésére igen költséges, speciális eljárásokat kell alkalmazni, ez a szakasz készül el legkésőbben, a szerződés aláírását követő 60 hónapon belül. Az A1 autópálya Stryków - Pyrzowice szakaszán 21 Autóspihenő Kiszolgáló Egység (MOP) és 4 Autópálya Fenntartó Állomás épül fel. Zárt díjbeszedő rendszert építenek ki, azaz kapukat helyeznek el az autópálya felhajtási pontokon, a beszedett díj pedig a megtett kilométerekkel arányosan kerül meghatározásra. Az A1 Autópálya, amelyet Borostyán Autópályának is neveznek, a nemzetközi E75 út nyomvonalán fut, amely a VI. Transz-európai közlekedési folyosó részét képezi. A Hármasvárost (Gdansk, Gdynia, Sopot) köti össze Felső-Sziléziával. Łódźtól északra, Strykówban keresztezi az A2 autópályát, Gliwice városban pedig (Sośnica csomópontban) az A4 autópályát. Az autópálya a Gorzyczki-ben lévő határátkelőhelyen ér véget. Az A1 autópálya teljes hossza 568 km. Kihirdették a tendert a 8 sz. főút a gyorsforgalmi úttá átépítésére a Piotrków Trybunalski (A1 autópályától) Rawa Mazowieckáig. Az említett majdnem 62 kilométeres szakasz „Tervezd meg és építsd fel” rendszerben valósul meg.

A1 és S8 autópálya központi szakasza - tenderek

S7 gyorsforgalmi út fejlesztése Kielce környékén

A4 autópálya keleti szakasza - tenderek

Működő autópálya

Épülő autópálya

Kihírdetett tenderek

Működő két úttestű gyorsforgalmi út

Épülő két úttestű gyorsforgalmi út

Előkészítési munkák folyamatban, környezetvédelmi engedély kiadva

Működő egy úttestű gyorsforgalmi út

Épülő egy úttestű gyorsforgalmi út

Aláírt szerződés koncessziós autópályára

VÁROSLÁTOGATÁS, ÜZLETI UTAZÁS, KONFERENCIA, KONGRESSZUS SZERVEZÉS, VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN GYÓGYÜDÜLÉS = TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG. LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Tel./fax: 269-7809, 269-7810 1075 Budapest, Károly krt. 11. E-mail: [email protected] Tel./fax: 269-7809, 269-7810 www.lengyelorszag.travel E-mail: [email protected] Honlap: www.lengyelorszag.travel

LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

Recommend Documents