LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Miért pont Lengyelország?

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2007

2007. november

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 www.wphi.hu e-mail: [email protected]

Miért pont Lengyelország?

1

Lengyelország 2007. I félévi gazdasági helyzetének elemzése

6

Magyar–lengyel kereskedelmi áruforgalom 2006. évben és 2007. év elsô felében

21

Beruházási hírek

23

Közúti infrastruktúra

27

Turisztikai információ 2007.

31

Tisztelt Hölgyeim/Uraim!

A budapesti Lengyel Nagykövet­ ség Kereskedelemfejlesztési és Beruházás Ösztönzési Osztálya a varsói Gazdasági Minisztéri­ um alá rendelt része a Nagykö­ vetségnek. A világ számos piacán tevé­ keny­kedô Kereskedelemfejlesz­ tési és Beruházás Ösztönzési Osztályok rendszerének eleme­ ként mûködünk. Alapvetô feladatunk a len­ gyel – magyar gazdasági együtt­mûködés fejlesztése, a szélesen értel­ mezett kereskedelmi árucsere, a gyártási kooperáció és a magyar és lengyel gazda­ sági alanyok beruházási érdeklôdéseinek ösztönzése, a lengyel áruk és szolgáltatások magyar piacra való bejutására irányuló törekvések támogatása, valamint a kétol­ dalú együttmûködés fejlôdését meghatáro­ zó gazdasági feltételek elemzése. Fontos to­ vábbi feladatunk Lengyelország, mint az Európai Unió gazdaságilag fontos tagja, arculatának alakítása. Magyarország országunk vonzó és fontos partnere. Nem lényegtelenek a Len­

gyelország és Magyarország népei között fennálló szívélyes kapcsolatok, amelyek az országaink 1000 éves barátságából és konfliktusmentes történelmébôl erednek. A kétoldalú kapcsolatok jelenleg elôre­ haladott állapotban vannak, azonban to­ vábbra is vannak lehetôsé­gek a kereskedel­ mi együttmûködés fejlesztésére, szorosabb kooperációs kapcsolatok kialakítására vagy új tôke beruházások megvalósítására. Törekedve a gazdálkodó alanyok és a magánszemélyek elvárásainak kielégítésé­ re, publikációink és honlapunk közvetíté­ sével tesszük közzé információinkat, ame­ lyek széles körben bemutatják a gazdaság és a kétoldalú együttmûködés kérdéseit. Remélem, hogy az általam 2007. szep­ tember 24-e óta vezetett Kereskedelemfej­ lesztési és Beruházás Ösztönzési Osztály által elôkészített anyagok kedvet adnak Önöknek közelebbi kapcsolathoz Lengyel­ országgal. Meggyôzôdésem, hogy Lengyel­ ország jelenleg és a jövôben is olyan or­ szágként jelenik meg a magyar vállalkozók egyre szélesebb körének szemében, amel�­ lyel érdemes üzletet kötni és ahol érdemes beruházni.

Marcin Sowa Tanácsos A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Kereskedelemfejlesztési és Beruházás Ösztönzési Osztály Vezetôje

Információ 2007/november

1

Lengyel Tájékoztatási és Külföldi Beruházási Ügynökség

MIÉRT PONT LENGYELORSZÁG?

Lengyelország kivételes üzleti és beruházási feltételeket biztosít. Egyike az Európai Unió legnagyobb tagállamainak, ennek révén garantálja a stabilitást, biztonságot és jólétet. Az üzlet-barát körülmények megfelelô feltételeket teremtenek a siker eléréséhez. A fôbb okok, amiért érdemes mérlegelni a befektetést Lengyelországban: Beruházási potenciál •G  DP növekedése kétszer akkora, mint Nyugat-Európában • 2 . hely az Európában tervezett beruházások ranglistáján (Ernst&Young jelentés) • 2 . hely Európában a beruházói bizalom szempontjából (AT Kearney jelentés) • 7 . hely a közvetlen beruházások lokalizálásának ranglistáján (Ernst&Young jelentés) •K  iváló termelési hatékonyság Emberi Erôforrások • 2 0 millió fiatal képzett és idegen nyelveket beszélô személy • 2 4 millió lengyel aktív életkorban (a társadalom 61%-a) •K  b. 2 millió felsôoktatási hallgató • 4 48 felsôfokú oktatási intézmény Stratégiai helyzet •A  kontinentális Európa szívében • 2 50 millió fogyasztó elérhetôsége 1000 km sugarú körön belül •A  transz-európai közlekedési folyosó része

• A gazdasági tevékenység versenyképes költségei Jelentôs értékesítési piac • 38 millió fogyasztó és a kiskereskedelmi piac évi i 10%-os növekedése Beruházás ösztönzés • 90 Mrd euró elérhetô alapfejlesztésre, infrastruktúrára és emberi erôforrásokra • 14 Speciális Gazdasági Övezet és több tíz Technológiai Park ösztönzô ajánlatokkal Európai szolgáltatások és K+F központja • A világ és a régió szolgáltatási és gyártási központja • 4. hely a világon a K+F beruházások vonzását tekintve (AT Kearney jelentés) • Európai szolgáltató központ (BPO)

A GDP növekedése kétszer akkora, mint Nyugat-Európában A lengyel GDP növekedése 5,8%-ot tett ki 2006-ban. A lengyel gazdaság sokkal gyorsabban növekszik, mint az euró övezet, átlagával megelôzi az Unió 27 országának átlagát is (2,7%). A lengyel GDP növekedését az export, az ipari termelés és a beruházások növekedésének köszönhetjük. Nô a foglalkoztatottság is. Lengyelország megelôzi a régió országait az egy fôre jutó GDP szempontjából is.

A bérek szintjének emelkedése, a javuló munkaerô piac és az alacsony kamatlábak hozzájárulnak a fogyasztás és a beruházások növekedéséhez az egymást követô években. A lengyel export 2006-ban 19%-kal nôtt. A lengyel GDP növekedésének prognózisa a legközelebbi években év 2007 2008 GDP növeke6,3 5,0 dés %-ban Forrás: Pénzügyminisztérium, 2007. március

2. hely a tervezett beruházások ranglistáján Európában Lengyelországot úgy tekintik, mint a potenciális beruházások vagy a projektek Európára történô kibôvítésének helyszínét. Ahogy az Ernst&Young "Európa Beruházási Vonzása" c. jelentésében olvasható, Lengyelország a vezetô helyek egyikét foglalja el a kiváló termelékenységi mutatóknak és a foglalkoztatás rugalmas szabályozásának köszönhetôen. Új beruházások vagy az Európára kibôvített projektek számba vett helyszínei (% adott ország választása) Ország százalék Németország 20 Lengyelország 18 Csehország 13 Franciaország 12 Magyarország 12 Nagy Britannia 11 Oroszország 11 Forrás: "Európa Beruházási Vonzása" Ernst&Young 2007

2

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A legnagyobb bizalmat keltô országok a BIZ szempontjából

• Kb. 2 millió felsôoktatási hallgató • 448 felsôfokú oktatási intézmény 2197

Kína (1) 1951

India (3) 1420

USA (2)

1398

Nagy Britannia (4)

1363

Lengyelország (12)

1341

Oroszország (11)

1336

Brazília (17)

1276

Ausztrália (7)

1267

Németország (5) Hong Hong (8) Magyarország (19)

1208 1157

Csehország (14)

1136

Törökország (29)

1133

Franciaország (6)

1097

Japán (10)

1082

Forrás: FDI Confidence Index Report, AT Kearney 2006

A populáció felsôfokú képzettséget szerzô hányada a 20-29 éves korcsoportban

0 500 1000 1500 2000 2500 Megbízhatósági mutató 0-tól – 3-ig (zárójelben, a tavalyi évben elért helyezést mutatjuk) 2. hely Európában a beruházói bizalom szempontjából: Az AT Kearney tanácsadó cég 2006. évi jelentése igen pozitíven ítélte meg Lengyelországot, mint dinamikus környezetet a közvetlen beruházások számára (BIZ). A jelentésben olvassuk, hogy négy beruházóból egy, egyre pozitívabb véleményt mondd a lengyel piacról. A világ beruházói közül tízbôl egy mutatott Lengyelországra, mint a jövôbeli beruházásának színhelyére. A világ távközlési cégei Lengyelországot elsô helyen értékelték a világnak a közvetlen külföldi beruházások szempontjából vonzó helyszínei között. A szolgáltatási piac és az új technológiák fejlôdési távlatai is optimisták. Az AT Kearney jelentése elôrevetíti, hogy rövidesen a Lengyelországba érkezô távközlési beruházások beáramlásában hatalmas növekedés lesz megfigyelhetô. Lengyelország második helyet foglalja el a leginkább elôtérbe helyezett beruházási helyek szempontjából az energetikai és gáz ágazatban, harmadik helyet a mezôgazdaság, az erdészet és a halászat szempontjából. A jelentés aláhúzta Lengyelország növekvô gazdasági potenciálját, a szolgáltató központok helyszíneként, így például

pénzügyi központok vagy telefonos kiszolgáló központok (az ún. callcenterek) részére. 7. hely a világ legjobb közvetlen külföldi beruházási helyszíneinek ranglistáján Az Ernst&Young (2007, évi) jelentése szerint a legnagyobb korporációk elnökei Lengyelországot a 7. helyre helyezték a világon a beruházások számára a régión belüli legjobb országok ranglistáján. A közvetlen külföldi beruházások számára legvonzóbb országok (együtt 100% - 3 választási lehetôség) ország Kína USA India Németország Oroszország Nagy Britannia Lengyelország

A lengyel társadalom a legfiatalabb Európában, de a dolgozó személyek száma nem a legnagyobb Közép-Európában. A társadalom kb. 47%-a fiatalabb 35 évnél, de 32%-ának alacsonyabb az életkora 25 évnél is. A lengyelek fiatal generációja a legjobban képzett Európában. A 19 és 24 év közötti személyek több mint 55%-a folytat tanulmányokat különféle felsôoktatási intézményekben.

százalék 48 33 26 18 12 11 11

Forrás: " Európa Beruházási Vonzása" Ernst&Young 2007

Emberi erôforrások • 20 millió fiatal képzett és idegen nyelveket beszélô személy • 24 millió lengyel aktív életkorban (a társadalom 61%-a)

ország Egyetemisták %-a Lengyelország 30,2 Németország 27,9 Hollandia 25,5 Magyarország 23,7 USA 23,4 Írország 22,6 Csehország 18,9 Szlovákia 14,5 Forrás: "Education at a glance" OECD 2006

Több mint 2 millió fiatalember tanul jelenleg felsôoktatási intézményekben. 2006-ban 394 000 volt a felsôoktatási intézmények végzôseinek száma. Egyre több személy tanul tovább a kisvárosokból és a falvakból. A lengyelek képezik Európa egyik legmagasabban képzett társadalmát. Lengyelországban 448 felsôoktatási intézmény van. Lengyelországban 130 állami felsôoktatási egység mûködik, ebben: 18 egyetem, 22 felsôfokú mûszaki oktatóhely (mûszaki egyetem, mûszaki akadémiák) valamint 318 nem állami oktatási intézmény. Ezeken belül több mint százezer kutató dolgozik, ezek fele doktori címmel rendelkezik. Évente 240 ezer egyetemista fejezi be társadalomtudományi, üzleti és jogi tanulmányait, 51 ezer fejezi be azokat mérnöki, termelési és építészeti szakokon, 20 ezer reálszakokon – matematika, informatika, viszont filológiai tanulmányokat 3,2 ezer személy folytat. Lengyelország kiválik az informatikai tanulmányokat folytatott végzôsök számát tekintve, amelyet évi 40 ezer

Információ 2007/november

3

ember fejez be. Az informatika oktatás magas minôségi szintjét igazolják a lengyel informatikus egyetemisták által elért sikerek a nemzetközi programozói versenyeken. Lengyelek jó helyezést kapnak a nagyhírû TopCoder ranglistán, szintén jó helyeken vannak a The Google Code Jam világversenyein, vagy az IBM által szervezett Linux Scholars Challenge vetélkedôkön. Az IT szektor lengyel specialistáit nagyon szívesen alkalmazzák külföldön. Nehézség nélkül találnak munkát a legnagyobb informatikai cégeknél. Magas hányadát képezik a kutató fejlesztô (K+F) osztályok tevékenységéért felelôs menedzserek csoportjának a világ legnagyobb korporációinál, mint pl. Microsoft vagy Nokia. A Szilíciumvölgyben 300 lengyel informatikus dolgozik. A nyelvismeret igen gyorsan nô a fiatal lengyelek között. Legnépszerûbb az angol, ezt követi a német és az orosz. A lengyel társadalom 44% meg tudja értetni magát idegen nyelven, 33% ismer két idegen nyelvet. Alá kell húzni, hogy az egyetemisták 96, 3%-a beszél angolul. A Koreaiak után a lengyelek képezik a legszorgalmasabb társadalmat. Az 2006. évi OECD jelentés szerint 2005-ben átlag 600 órával dolgoztak többet, mint a német vagy francia dolgozók.

A külföldi beruházók magasan értékelik a lengyel dolgozók elhivatottságát. Nagyon sok esetben a külföldi cégek lengyel részlegei voltak a világon a legtermelékenyebbek. Az Ernst&Young jelentésében Lengyelország az ötödik helyen van a dolgozók képességeinek szintje szempontjából Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Skandinávia mögött. A legjobb városok a képzett személyzet elérhetôsége szempontjából: (a pontok visszatükrözik a megnevezések átlagos számát az elsô, második és harmadik helyre) Pozíció Város Eredmény 1 London 1,44 17 Varsó 0,21 23 Prága 0,15 25 Budapest 0,13 Forrás: European Cities Monitor 2006, Cushman & Wakefield

Stratégiai helyzet • A kontinentális Európa szívében • 250 millió fogyasztó elérhetôsége 1000 km sugarú körön belül • A transz-európai közlekedési folyosó része • A gazdasági tevékenység versenyképes költségei Lengyelország földrajzi helyzete Európa szívében igen sok lehetôséget teremt, ami bevonzza a beruházásokat Nyugat-Európából, az USA-ból és

Az idegen nyelveket tanuló diákok aránya a líceumokban Ország Lengyelország Magyarország Csehország Szlovákia

angol 96,3 73 98,1 97,3

német 72,5 51,4 72,2 75,2 Forrás: Eurostat, 2006

francia 12,1 6 22,4 14,4

orosz 16 1 1 6,5

A lengyelek szorgalmasak és elhivatottak Ország Korea Lengyelország Csehország Mexico Japán Görögország USA Magyarország Szlovákia

Ázsiából. Megkönnyíti ez a logisztikai folyamatot is, amely az Európába és azon kívülre irányuló exporttal függ össze. Kiváló légi, közúti, vasúti és tengeri összeköttetések léteznek a kontinens legfontosabb fôvárosai felé.

Átlag éves - egy dolgozóra esô - ledolgozott munkaóra szám 2351 1970 1923 1920 1829 1811 1809 1802 1791 Forrás: OECD Employment Outlook, 2006

Lengyelország a magasan fejlett Nyugat-Európa és Kelet-Európa között fekszik, amelyek dinamikusan növekvô piacokkal rendelkeznek, mint pl. Oroszország vagy Ukrajna. A beruházások Lengyelországban elérhetôvé tesznek 500 millió személy NyugatEurópában és 250 milliót Kelet-Európában. Tizenegy repülôtér rendelkezik közvetlen összeköttetéssel a világ legfontosabb városaival. Van továbbá három tengeri kikötônk a Balti tenger partján,amelyek összeköttetéseket ajánlanak a világ legfontosabb kikötôi felé. Minden közlekedési útvonal jelenleg korszerûsítés és átépítés alatt van az EU alapok eszközeinek igénybe vételének köszönhetôen, így például a Trans-European Network szállítási folyosó. Lengyelországnak esélye van arra, hogy Európa kulcsfontosságú áruforgalmazási központjává váljon. A korszerû raktárak majdnem 80%-a Varsó közelében található. Viszont az olyan városok, mint Łódz´, Poznan´, Gdan´sk, Wrocław és Katowice szintén stratégiai helyzetben vannak, mint raktárközpontok, a szomszédos piacok igen jó megközelíthetôségével. A Cushman&Wakefield cég szerint, Varsó továbbra is a legjobb elhelyezési lehetôség a beruházások számára. Európában is a második helyet foglalta el, a többi piac könnyû megközelíthetôsége szempontjából.

4

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály További kibôvítés - Európa

Az EU új országainak lakossága (ezerben)

Város

Iroda létesítését tervezô cégek száma Varsó 50 Moszkva 45 Budapest 34 Prága 30 London 17 Forrás: European Cities Monitor 2006, Cushman & Wakefield

36,9%

0,4% 9,7% 1,9% 5,2%

0,7%

2,2%

7,5% 1,3%

9,9%

Legjobb városok az értékesítési piacok könnyû elérhetôsége szerint (a pontok visszatükrözik a megnevezések átlagos számát az elsô, második és harmadik helyre)

GUS, 2007

Hely Eredmény 1. London 1,42 18. Prága 0,17 19. Varsó 0,16 25. Budapest 0,10 Forrás: European Cities Monitor 2006, Cushman & Wakefield

3,3%

20,9%

A lenti táblázat mutatja be a költségek különbségeit a különbözô energiaforrások költségei között az Európai Unió egyes kiválasztott országaiban.

Növekvô értékesítési piac • 38 millió fogyasztó és évi 10% kiskereskedelmi piaci növekedés

Ahogy a fenti táblázatból következik, Lengyelország továbbra is versenyképes munkaerô költségekkel rendelkezik úgy a privát, mint a termelôi szektorban. Ebbôl a szempontból meg­elôzzük konkurenseinket a régióban: Csehországot és Magyarországot. Az elektromos energia költsége az ipar részére Lengyelországban kevesebbet tesz ki, 6 euró-centnél kilowattonként.

Lengyelország a Közép-Európa legnagyobb és a kontinens nyolcadik legnagyobb piaca. Itt él jelenleg 38,16 millió ember, ami azt jelenti, hogy ez a világon a 30. legnagyobb piac. Lengyelország értékesítési piaca nagyobb, mint a fennmaradó kilenc „új” EU tagország piacai együttesen. 38,16 millió lengyel

Ledolgozott munkaóra költsége EUR-ban Magán szektor

Termelô szektor

Lengyelország

5,9

5,2

Magyarország

6,7

6,1

Csehország

7,4

6,7

Szlovénia

11,9

10,8

Nagy Britannia

26,5

26,6

Németország

28,7

32,0

Dánia

33,8

32,3

Forrás: Eurostat, 2007 Gáz (euró/GJ) és az elektromos energia árai (euró/kWh) Egyéni fogyasztók Elektromos energia Gáz Ipar Elektromos energia Gáz

fogyasztó több mint 10% éves kiskereskedelmi piacnövekedést vált ki.

Beruházás ösztönzés

A gazdasági tevékenység folytatásának versenyképes költségei

Ország

Lengyelország (36,9%) Málta (0,4%) Magyarország (9,7%) Szlovénia (1,9%) Szlovákia (5,2%) Lettország (2,2%) Csehország (9,9%) Litvánia (3,3%) Románia (20,9%) Észtország (1,3%) Bulgária (7,5%) Ciprus (0,7%)

Lengyelország

Szlovákia

Írország

Portugália

Magyarország

0,0919

0,1292

0,1465

0,1420

0,1019

8,76

9,64

14,74

13,22

5,97

0,0541

0,0932

0,1125

0,0842

0,0812

7,54

8,00

9,30

7,76

9,48

• 9 0 Mrd euró elérhetô alapfejlesztésre, infrastruktúrára és emberi erôforrásokra • 14 Speciális Gazdasági Övezet és több tíz Technológiai Park ösztönzô ajánlatokkal A tagországok között Lengyelország kapta meg a hozzáférést az EU alapjainak legnagyobb pénzösszegeihez. Több mint 90 Mrd euró fordítható a fejlesztésre, infrastruktúrára és az emberi erôforrásokra 2007-2013 között. Lengyelország a külföldi beruházókat az igényeikhez igazított ösztönzôk széles skálájával várja. A támogatások különféle formái érhetôk el beleértve a dotációkat, szubvenciókat, ösztönzôket és adókedvezményeket. A regionális fejlesztés támogatásának keretében létrejött 14 Speciális Gazdasági Övezet. Ezeken a területeken a beruházási tevékenységet kedvezményes feltételekkel támogatják. A speciális gazdasági övezetben gazdasági tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezô befektetôk sokféle kedvezményt vehetnek igénybe: • Jövedelmi adó mentesség (regionális támogatási formaként) • Telkek versenyképes árakon • Ingyenes segítség a beruházási formalitások intézésében • Ingatlan adó alóli mentesség • Dotáció dogozók képzésére

Információ 2007/november

•D  otáció új munkahelyek teremtésére

Európai szolgáltató és K+F központ •V  ilág és regionális szolgáltató és gyártó központ • 4 . hely a világon a K+F beruházások versenyképessége terén •E  urópai szolgáltató központ (BPO) Lengyelország vonzása a kutatófejlesztô (K+F) és szolgáltató (BPO) központokba történô befektetések helyszíneként lavinaszerûen nô. Erre igen sok tényezô hat ki, többek közötti: stratégia elhelyezés, emberi erô­ forrá­sok vagy a befektetés ösztön­zôk. Lengyelország a regionális és a világot felölelô szolgáltatás platformmá válik. A nemzetközi korporációk élénken érdeklôdnek saját kutató-fejlesztô központjaik lengyelországi elhelyezésében. Egy ilyen központ megnyitása Lengyelországban lehetôvé teszi a hatékonyság növelését és a költségek lecsökkentését, továbbá a cég termékei minôségének javítását. Jelenleg Lengyelországban létezik több mint 40 K+F központ és állandóan újak keletkeznek. A K+F központok Lengyelországban több mint 2 000 személyt foglalkoztatnak. A befektetôk Lengyelországot választják tekintettel a magasan képzett szakembergárdához való hozzáférésre, a számos oktató intézmény létezésére és a hatóságok támogatására. Többek között a következô befektetôk helyezték el saját K+F központjaikat Lengyelországban: ABB, Avio, Fujitsu, Glaxo Smith Kline, IBM, Intel, Lincoln Electric, Motorola, Oracle, Simens, TRW Automotive,

5

Whirlpool. Ezek pozitív tapasztalatai és kitûnô eredményei azt eredményezik, hogy a többség a tevékenység körének és skálájának bôvítése mellett dönt. A német Siemens cég megnövelte a foglalkoztatást a wrocławi központjában 40%-kal. Az AT Kearney jelentése szerint az európai befektetôk Lengyelországot a világon a negyedik helyre tették a K+F beruházások vonzása szempontjából. Lengyelországot kiváló helynek tekintik a cég nem-termelô funkcióinak letelepítésére, ilyenek pl. a pénzügyi részlegek, call-centerek vagy raktárak. Lengyelország az offshoring (BPO)

szolgáltatások európai központjává válik. 2005-tôl a BPO szektorhoz tartozó befektetôk igénybe vehetik a Speciális Gazdasági Övezetek ajánlatait, pl. adókedvezmények terén. Elôreláthatólag jelentôs növekedés következik be a könyvelési és a call-center szolgáltatásokat ajánló cégek terén. Lengyelország liderré lehet a BPO szektorba történô befektetések beáramlása szempontjából A Lengyelországban saját BPO központtal rendelkezô cégek között vannak például: Accenture, Avon, Electrolux, Fiat, IBM vagy a Lufthansa.

Néhány BPO központ Lengyelországban

Forrás: PAIiIZ 2006

6

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

LENGYELORSZÁG 2007. I. FÉLÉVI GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

Szintézis • A lengyel gazdaság jelenleg a gyors gazdasági növekedés fázisában van, egyidejûleg fenntartva a stabil inflációt és megôrizve a biztonságos külsô helyzetet. A gazdasági növekedés forrásai (a beruházási kereslet megélénkülése, a fogyasztás stabil, nagymértékû növekedése és a dinamikusan növekvô export) arra mutatnak, hogy a gazdaságban jelenleg megfigyelhetô tendenciák tartós jellegûek. •A  Lengyel Statisztikai Hivatal, a GUS adatai szerint a GDP növekedése a 2006. évben 6,1%-ot tett ki. A növekedési tendenciák fennmaradtak a 2007. év elején is és a GUS elôzetes becslése szerint az I. negyedévben a növekedés 7,4% volt. A II. negyedévben elért kissé gyengébb eredményeknek köszönhetôen, a GM Elemzési és Prognosztikai Fôosztálya (DAP MG) szerint az év I. felében a GDP növekménye 6,5%-ot tesz ki. • 2007.  I felében az értékesített ipari termelés növekedése 10,7%-ot tett ki (a 9 fônél többet foglalkoztató gazdasági alanyoknál). A termelés növekedése az ipari feldolgozás terén figyelhetô meg (12,8%), azonban a többi szekcióban csökkenések tapasztalhatók. • F.  év január-június hónapjaiban az épí­tô-szerelô ipar termelése a 9 fô­nél többet foglalkoztató gazdasági alanyoknál megnövekedett 30,2%-kal, ami az elsô két hónapban megfigyelt igen magas növekedés eredményeként jelentkezett. Ez a ked­ve­zô idôjárási viszonyoknak volt kö­szön­he­tô, de érez­ he­tô ebben a 2006. év eleji alacsony bázis hatása is. Azonban a félév utolsó hónapjában a növekedési dinamika érezhetôen alacsonyabb volt.

•A  belkereskedelemben megfigyelt 2006. évi jó eredmények megmaradtak az idei év elsô felében is és a kiskereskedelmi értékesítés volumenének növekedése 15,6%-ot tett ki (a 9 fônél többet foglalkoztató gazdasági alanyoknál). • A GUS elôzetes adatai szerint 2007. január-májusa közötti idôszakban az export értéke 38,9 Mrd Eurót tett ki és 12%-kal haladta meg a 2006. év azonos idôszakának eredményét. Az import értéke 45,1 md Eurót tett ki és az elôzô évhez viszonyítva14,5%-kal volt magasabb. A külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege tehát 6,1 Mrd Eurót tett ki, amelynek jelentôs romlása a fejlôdô országokkal folytatott áruforgalmi hiány jelentôs megnövekedésének valamint fejlett országokkal, az Európai Unió tagjaival folytatott kereskedelemben meglévô többlet csökkenésének eredményeként alakult ki. A reláció egyedül Közép-Kelet Európa országainak csoportjában javult, ahol a hiányban csökkenés következett be. •A  Lengyel Nemzeti Bank, az NBP elôzetes adatai szerint a 2007. január-május közötti idôszakban a negatív szaldó romlása következett be a folyó fizetések számlájának mérlegében az elôzô év azonos idôszakával történô összehasonlításban. A nagyobb deficit meghatározó okait elsôsorban az áruforgalmi számla negatív szaldójában valamint a jövedelmi számla alakulásában kell keresni. Kisebb volt a tôkeberuházások beáramlása, a közvetlen külföldi beruházások beáramlása pedig kis mértékben nôtt. • A CPI mutatóval mért infláció a 2007. január-május közötti idôszakban magasabb volt, mint 2006-ban és 2,2%-ot tett ki. Egyidejûleg megfigyelhetô

az inflációs nyomás fokozatos növekedése. Az értékesített ipari termelés ármutatója 2007 hat hónapjára jelentôsen magasabb volt, mint egy éve 2,7%-ot tett ki, ugyanakkor az építô-szerelôipari termelés árai 6,8%-kal növekedtek. • A munkaerôpiacon a helyzet további javulása következett be. A 2007. január-június közötti idô­szakban az átlagos foglalkoztatottság a vállalati szektorban 4,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel ezelôtt. 2007. június végéig a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma 2006. decemberéhez viszonyítva 18%-kal csökkent, a nyilvántartott munkanélküliségi ráta pedig 12,4%-ot tett ki (a 2006. decemberi 14,9%-kal szemben). •A  2007. január-június közötti idô­ szak­ban, reálértékben nôttek a vállalati szektorban teljesített kifizetések, valamint a mezô­gazdaságon kívüli társadalombiztosítási rendszerben ki­fizetett nyugdíjak és járadékok is. Emelkedett a mezôgazdasági egyéni gazdálkodók nyugdíjainak és járadékainak vásárlóereje is. A havi átlagos névleges bruttó fizetés növekedése a vállalati szektorban 4,3 százalékponttal haladta meg a me­zô­gaz­ daságon kívüli társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyhavi nyugdíjak és járadékok növekedését. • A költségvetés megvalósításának eredményei 2007. I félévében arra mutatnak, hogy a költségvetési hiány teljesítése lényegesen alacsonyabb volt, mint az elmúlt év azonos idôszakában, amihez hozzájárult a kiadások alacsonyabb teljesítése a jövedelmek teljesítéséhez képest. Egyidejûleg úgy a jövedelmek, mint a kiadások körében növekedés figyelhetô meg az elôzô évhez viszonyítva. A jövedelmek növeke-

Információ 2007/november

7

dése fôként a magasabb bevételeknek volt köszönhetô úgy a közvetett adók, mint a cégadó és a SZJA címén. A kiadások növekedését jelentôs mértékben befolyásolta a külföldi adósságállomány kiszolgálási költségeinek és a területi önkormányzatok egységei részére nyújtott általános támogatásoknak növekedése. • 2007.  I félévében a Pénzpolitikai Tanács kétízben emelte meg a kamatlábakat. Az emelésrôl (0,25 százalékponttal) a Tanács csupán áprilisban hozott döntést. Az ismételt emelésre júniusban került sor (0,25 százalékponttal). A 2007. január-június közötti idôszakban növekedés következett be a szélesen vett pénzátutalások és a szûkebb pénzmozgások, azaz a készpénzforgalom körében, a 2006. év azonos idôszakával összehasonlítva. • A valutapiacon 2007. I félévében a złoty megerôsödött úgy a dollárhoz, mint az euróhoz képest, a 2006. év azonos idôszakával összehasonlítva. Ezt fôként a nemzetközi valutapiac helyzete váltotta ki, amelyen a dollár veszít értékébôl az euróhoz képest. Gazdasági megélénkülés...

A gazdasági megélénkülés 2002-ben megfigyelhetô elsô jelei a soron követ­kezô években folytatódtak. 2006-ban a GDP növekedési üteme az elôzô évinél 6,1%-kal volt magasabb. A belsô kereslet fennmaradó megélénkülése a külkereskedelmi mérleg hiányának további elmélyülését váltja ki.

A GUS elôzetes becslése szerint a GDP növekedése 2007. év I. negyedévében 7,4%-ot ért el. A teljes elemzett idôszakban az általános fogyasztás volt a kereslet oldaláról jelentkezô, a gazdasági növekedés szempontjából legnagyobb jelentôséggel bíró tényezô. A GDP létrehozásában hasonlóan fontos tényezôt jelentettek a beruházási ráfordítások, amelyek dinamikája jelentôsen felgyorsult az iparban és az építôiparban tevékenykedô vállalatok megnövekedett aktivitásának eredményeképpen. Jelenleg a felélénkülés széles körben fejti ki a hatását és az egész gazdaságot felöleli. Annak ellenére, hogy kissé gyengébb eredmények figyel­ hetôk meg úgy az iparban, mint az építôiparban, a közeljövôben a növekedési tendenciák fennmaradása várható. Továbbra is dinamikusan, bár az elmúlt évhez képest lassabban nô az export, amelyhez azonban, a foglalkoztatás és a termelés emelkedésének eredményeképpen megnövekedett hazai kereslet miatt, még gyorsabb importnövekedés társul. Végeredményben a hiány mégis negatívan hat a gazdasági növekedés tempójára. Az I. negyedévben DAP MG becslése szerint, a GDP növekedése 6,5%-ot ért el. Fennmaradt a belsô kereslet jelentôs hatása, az egyéni fogyasztás 6,4%-os növekedése eredményeként. Az egyéni fogyasztás egy évvel ezelôttinél magasabb növekedési ütemére, a rendelkezésre álló névleges jövedelmek magasabb dinamikája valamint a háztartások részére felvett

fogyasztási célú hitelek emelkedô növekedési üteme volt hatással (ebben az idôszakban az éves átlagos növekedési ütem majdnem elérte a 40%-ot). A magasabb fogyasztási kiadásokra döntô hatással voltak a többek között: a munkaerô piaci helyzet javulása, a fizetések növekedése, a társadalmi juttatások értékének javítása, a keresô emigráció átutalásai, de a mezôgazdák számára teljesített közvetlen támogatások is. A fogyasztás növekedését segítette elô a fogyasztók nagyon kedvezô hangulata is. A fogyasztás növekedését igazolja a kiskereskedelmi értékesítés növekedése is (a több mint 9 fôt foglalkoztató vállalatoknál a növekedés 15,6%-ot tett ki az egy évvel ezelôtti 10,5%-os növekedéssel szemben). A bruttó felhalmozás 24%-kal nôtt. A jelentôs növekedés az állóeszközökre kiadott bruttó ráfordítások gyors növekedési ütemével (26%) összefüggésben volt lehetséges, a tartalékok változatlanul alacsony szintje mellett. A beruházási ráfordítások magas szintjére vonatkozó várakozások a legnagyobb mértékben az elsôsorban beruházási javakat gyártó vállalatok termelésének gyors növekedésébôl valamint az építôipari-szerelô termelés dinamikus növekedésébôl, továbbá a magas beruházási keresletbôl következnek. Figyelembe véve a vállalatok jó pénzügyi helyzetét és a legközelebbi idôszak konjunktúráját érintô pozitív értékelést, feltételezzük, hogy ez elsôsorban a cégek jelentôs beruházásainak továbbá az uniós pénzeszközök gazdálkodó egységek és önkormányzatok általi

1. táblázat A GDP növekedése a 2003-2007 években  

2003

2004

2005

2006

R/R

3,9

5,3

3,6

6,1

R/R

2007

I-III

IV-VI

VII-IX

X-XII

I-III

IV-VI

VII-IX

X-XII

I-III

IV-VI

VII-IX

X-XII

I-III

IV-VI

VII-IX

X-XII

I-III

IV-VI

2,4

4,0

4,2

4,7

6,9

6,0

4,8

4,0

2,4

3,2

4,3

4,4

5,5

6,0

6,3

6,6

7,4

6,0*

* MG DAP becslése Forrás: GUS 2. táblázat A hozzáadott bruttó érték a szekciók szerint a 2000-2007 közötti években Ipar Építôipar Piaci szolgáltatás * MG DAP becslése Forrás: GUS

2000

2001

2002

2003

2004

2005

106,3

99,2

99,5

107,8

110,5

103,5

2006 109,2

I-VI 2007* 107,9

99,6

92,5

91,0

97,1

101,8

107,8

114,7

121,8

104,6

102,5

103,3

102,5

104,2

103,6

104,9

106,9

8

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

jobb felhasználásának az eredménye. A nagyobb számú vállalkozás megvalósítását és - amit érdemes aláhúzni - a hatékonyabb módon történô felhasználását részben visszatükrözi a 2007. I. félévének magas dinamikája. A DAP MG becslése szerint 2007. év január-június közötti idôszakában a bruttó hozzáadott érték a gazdaságban kb. 6,9%-kal nôtt, elsôsorban a bruttó hozzáadott értéknek a piaci szolgáltatások szektorában mutatott stabil, kb. 6,9%-os növekedése révén, amelynek a bruttó hozzáadott érték alakulásában játszott szerepe mintegy kb. 50%. A hozzáadott érték növekedése az iparban mintegy 7,9%-ot tett ki (erre mutat szintén az ipar értékesített termelésének növekedése is). Az elemzett idôszakban, a legnagyobb mértékben, az építôiparban növekedett a hozzáadott érték (22%-kal). A növekedés mértékérôl az építôipariszerelési termelés határozott (a 9 fô feletti létszámot foglalkoztató vállalatoknál ez 30,2%-kal nôtt). Az elsô két hónapban ez a szektor rekordnövekedést mutatott, amelyek többek között az egy évvel ezelôtti eredményekhez való viszonyításból adódtak (akkor csökkenés volt észlelhetô), de összefüggésben vannak a kedvezô idôjárási feltételekkel is.

Az értékesített ipari termelés dinamikájának felgyorsulása... 2006. évben az ipar értékesített termelése a gazdálkodó alanyok teljes körét tekintve, a 9 fônél többet foglalkoztató vállatokban 11,3%-kal nôtt, a tavalyi évhez viszonyítva. Egyedül a IV. negyedévben volt a növekedés alacsonyabb az éves átlagnál és 10,8%-ot tett ki (év/év). Az idei év I. felében megmaradt a növekedési tendencia. Az ipar értékesített termelésének növekedése 10,7% volt (az elôzô év azonos idôszakában elért 12,3%-hoz képest). Azt is észre kell azonban venni, hogy a havi mutatók éves viszonylatban a termelés dinamikájának lassulását mutatják (a januári 15,4%-ról a júniusi 5,6%). Az értékesített termelés az év I. felében az ipari feldolgozás szekcióban bekövetkezett gyorsulás eredménye volt. (növekedés 12,8% év/év). Ugyanakkor annak korlátozójaként hatott az elektromos energia, gáz és víz elôállítás és ellátás terén bekövetkezett csökkenés (5,9%-kal). Legfontosabb ipari csoportok közül az eladott termelés a leggyorsabban a tartós fogyasztási cikkeket és beruházási javakat termelô alanyoknál nôtt (mindkettô kb. 18%). Az elsôsorban ellátási cikkeket elôállító egységek

1. grafikon A bruttó hozzáadott érték növekedési dinamikája a gazdaság szektorai szerint 2000-2007 között (az elôzô év azonos idôszaka=100) 150 140

Przemys?

Budownictwo

Us?ugi rynkowe

130 120 110 100 90 80 IV-VI X-XII IV-VI X-XII IV-VI X-XII IV-VI X-XII IV-VI X-XII IV-VI X-XII IV-VI X-XII IV-VI 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007* *MG DAP becslése Forrás: GUS Statisztikai Értesítôk 2000-2007 A 2007. évben a GDP növekedését kb. 6,5%-ra prognosztizáljuk. Becslésünk szerint az állóeszközökre irányuló bruttó ráfordítások, a 2006. évhez viszonyítva kb. 20%-kal nônek, a beruházások uniós eszközökbôl történô pénzügyi támogatása mellett. Az egyéni fogyasztás növekedésének kb. 6,2%-ot kell kitennie.

az értékesítésüket kb. 15%-kal növelték, a nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó cégek pedig kb. 9% értékesítés növekedést jegyezhettek fel. Egyedül az energiával összefüggô javak csoportjában következett be csökkenés, kb. 4,5%-kal. Magasabb dinamika vehetô észre azon gyártási ágazatokban és ipari csoportokban, amelyeket a technikai haladás hordozójaként ismernek el. Ezek termelése a 2007. január-június közötti idôszakban 12,6%-kal volt magasabb1, mint az elôzô év azonos idôszakában. Ehhez a növekedéséhez hozzájárult a gépjármûvek, utánfutók és pótkocsik értékesítése. A 2007. január-június közötti idô­ szak­ban az elôzô év azonos idô­ sza­kánál magasabb termelési szintet ért el 26 a 29 iparágazat közül. Jelentôs mértékben nôtt a termelés az alábbi nagyobb részarányú ágakban: Nem-fém egyéb nyersanyagokból termékek gyártása gépek és berendezések gyártása fém termékek gyártása gumi ás mûanyag termékek gyártása villamos gép és készülék gyártása

28,4% 24,8% 22,9% 19,8% 19,0%

2006. I felével összehasonlítva az értékesített termelés egyedül a ruházati és szôrme cikkek gyártása terén csökkent 2,8%-kal. A bányászatban 2007. január-június közötti idôszakban 0,3-százalékos értékesített termelésnövekedést jegyeztek fel, ugyanakkor a kôszén és a barnaszén ágazatokban a termelés szintje 6,4%-kal csökkent. Az egy évvel ezelôttinél alacsonyabb volt a termelés szintje az elektromos energia, gáz és víz elôállítás és ellátás szekciójában, 5,9%-kal. A szekció termelésének csökkenése az elektromos energia, gáz, vízgôz és forró víz elôállítása és továbbítása ágazatában bekövetkezett csökkenés (6,4%) hatásaként alakult ki. Az értékesített termelés növekedésében, ugyanúgy, mint egy éve, az élelmiszer és ital cikkek gyártási ágaza1

A 9 fônél többet foglalkoztató vállalatok.

Információ 2007/november

9

2. grafikon A bruttó hozzáadott érték növekedési dinamikája a gazdaság szektorai szerint 2000-2007 között (az elôzô év azonos idôszaka=100) 116 2005

114

2006

2007

112 110 108 106 104 102 100 I

I-II

I-III

I-IV

I-V

I-VI

I-VII

I-VIII

I-IX

I-X

I-XI

I-XII

Forrás: GUS Statisztikai Értesítôk 2005-2007 *MG DAP becslése

toknak volt a legnagyobb pozitív hatása, amelynek az értékesítése 5,7%-kal nôtt meg. Lényeges pozitív hatása volt a gépjármûvek, utánfutók és pótkocsik, továbbá a vegyipari termékek és a fémcikkek gyártásának is. A munka termelékenysége az iparban egy foglalkoztatottra vetítve 2007. január-június közötti idôszakban 7,0%-kal volt magasabb, mint egy évvel ezelôtt, átlagosan 3,4%-kal magasabb foglalkoztatás mellett. Elôreláthatóan az ipar értékesített termelésének növekedése az idei évben tovább folytatódik és kb. 12%-ot tesz majd ki.

A dinamika gyorsulása az építô­iparban... 2006-ban a beruházási megélénkülést az építôipari termelés dinamikus növekedése kísérte. Az építô-szerelô ágazat termelésének növekedési skálája a gazdálkodó alanyok ös�szességét tekintve 12% volt, a több mint 9 fôt foglalkoztató vállalatoknál pedig 17,5%-ot tett ki. Az igen jó konjunktúra az év eleje óta fennmaradt. Az év I. felében a termelés 30,2%-kal nôtt az elôzô év azonos idôszakával összevetve (a több mint 9 fôt foglalkoztató vállalatoknál). A fenti eredmény értékelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt és elején az idôjárási feltételek januárban és februárban a termelés csökkenését váltot-

ták ki (2005. év azonos hónapjához viszonyítva néhány százalékkal) és az elôrejelzések a következô hónapokra sem voltak jók. Az idôjárási feltételek kedvezô kihatása ez év elsô két hónapjában alapvetô jelentôségû volt a szektor eredményeire és arra nézve, hogy ebben az idôszakban az egész évre vetítve 60%-os növekedést ért el. A termelés növekedését úgy a felújítási jellegû (34,5%), mint pedig a beruházás jellegû (  28,6%) munkák értékesítésének jelentôs növekedése eredményezte. A 2007. év január-június idôszakában az építôipari vállalatoknak az elvégzett munka szerinti csoportjain belül minden csoportban termelésnövekedés volt megfigyelhetô. Hasonlóan, mint

az elmúlt évben igen magas növekedés (31,5%) jellemezte az épületek és építmények megvalósításával, szárazföldi és vízi építészettel foglalkozó cégeket. Ez annál inkább kielégítô eredmény, mert ezen csoport vállalatainak termelésben képviselt részaránya meghaladja a 80%-ot. Szintén lényeges (kb.25%) termelésnövekedés következett be az építészeti installációk kivitelezésére specializálódott (részarányuk kb. 13%) valamint az építési területek elôkészítésével foglalkozó vállalatokban (ahol az elmúlt év azonos idôszakában a termelést már 63%-kal megnövelték). 2007. év I. félévében az építô-szerelôipari termelés a befejezô munkálatokat megvalósító vállalatokban 6,2%-kal nôtt (a több mint 1-százalékos csökkenés után 2006. I. félévében). A 2007. év január-június idô­sza­ká­ ban 52,7 ezer lakást2 adtak át a felhasználóknak, ami 4,7%-kal többet jelent, mint az elmúlt év ugyanezen idôszakában. Egyedül a magánerôs és az üzemi építkezéseken adtak át nagyobb számú lakást a 2006. év azonos idôszakával összehasonlítva. (megfelelôen 15,7%-kal és 72,0%). Ennek eredményeképpen a magánerôs építkezések részesedése az elmúlt évihez képest kismértékben megnôtt - 57,4%-ra. A növekedésre minden bizonnyal hatással volt a háztartások 2

a GUS elôzetes adatai

3. grafikon Az építô-szerelôipari termelés dinamikája a 2005-2007 közötti években (az elmúlt és azonos idôszaka=100) 165 155 145 135 125 115 105 95 2005

85 I

I-II

I-III

I-IV

I-V

I-VI

I-VII

I-VIII

2006 I-IX

I-X

2007 I-XI

I-XII

Forrás: GUS Statisztikai Értesítôk 2005-2007 A 2007. évben, az építôiparban a növekedés jelentôsen nagyobb lesz, mint 2006. évben és több mint 25%-ot tesz ki.

10

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

javuló pénzügyi helyzete és a lakáshitelek hozzáférhetôségének javulása. A használatra átadott lakások teljes számán belül jelentôs részt képviselnek az értékesítésre vagy kibérlési célra épített lakások, azonban ebben az esetben csökkenés észlelhetô (1%). A legnagyobb csökkenés a szociális bérlakások és a kommunális lakások számában következett be (megfelelôen 20,6% és 46,5%), azonban ezek részaránya a struktúrában nem nagy. A lakásépítkezések terén uralkodó nagyon jó konjunktúrát igazolják az elôkészítô munkákra vonatkozó statisztikai adatok is. A 2007. január-június közötti idôszakban építési engedélyt adtak ki 114,4 ezer lakásra. A kiadott építési engedélyek száma egyedül a szociális bérlakások terén csökkent (26,4%-kal). Az építkezések többi formájában jelentôs növekedést jegyeztek fel, az eladásra vagy bérbeadásra szánt lakások esetén ez 71,5% volt, a magánerôs építkezésekben pedig 46,3%, Ennek hatásaként jegyezték fel az új engedélyek számának 54-százalékos növekményét. Egyidejûleg megkezdték 86,2 ezer új lakás építését azaz  43%-kal többét, mint a múlt év ugyanezen idôszakában.

Mezôgazdaság... A GUS becslése szerint a 2006. évben a növénytermelés 5,5%-kal csökkent, ugyanakkor az állattenyésztés termelése 2,5%-kal nôtt. Ennek eredményeképpen a teljes termelés értéke 1,4%-kal csökkent. Az alapvetô gabonafélék betakarítása a gabona keverékekkel együtt 19,1%-kal csökkent. A betakarított mennyiség jelentôsen (13,4%-kal) kevesebb volt burgonyából, valamint cukorrépából (3,7%), továbbá szántóföldi zöldségekbôl is (7,9%). Az elmúlt év közepén a csapadék hiánya és a

rendkívül magas hômérsékleti értékek kihatottak a terméseredmények leesésére. Az ezt követô esôs idôszak megnehezítette a termények betakarítását. A vágó marha termelés növekedése 13,8%, a sertésé 9,3%, a baromfiféléké pedig 2,1% volt. Az alapvetô gabonák felvásárlása 2006. július –2007. június között 26,8%-kal volt alacsonyabb, mint a 2005/2006 azonos idôszakában. A búza felvásárlása 27,0%-kal esett, a rozsé 25,6%-kal esett az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Az alacsony gabona kínálat és a szemes terményekkel szembeni magas kereslet kihatottak a gabonák árának jelentôs növekedésére az év folyamán. 2007. júniusában kb. 38,6%-kal kevesebb gabonát vásároltak fel, mint 2006. júniusában. A búza ára 39%-kal volt magasabb, mit egy évvel ezelôtt, a rozs ára 62,1%-kal. A vásárokon úgy a búza, mint a rozs ára magasabb volt, mint egy évvel korábban (megfelelôen 58,8% és 71,1%). Magas szinten alakultak a burgonya árai is, amelyek szintén jelentôsen, 59%-kal emelkedtek júniusban, felvásárlásuk csökkenésének hatására. Ugyanebben a hónapban a vásárokon is magasabbak voltak a burgonyák árai, mint az elmúlt évben, 61,3%-kal. Az állati eredetû termékek piacát 2007. január-június idôszakában a vágósertés 7%-kal megnôtt felvásárlása jellemezte. Ebben az idôszakban az élô vágómarha felvásárlása (húsra átszámítva) 20,2%-kal nôtt, a sertésé 10,3%-kal. Az élô baromfi kínálat kismértékben csökkent, 0,1%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint az elmúlt év azonos idôszakában. A mezôgazdasági piacokon a termények többségének átlagárai 2007. I félévében magasabbak voltak, mint egy éve. 2007. január-június idôszakában

3. táblázat A mezôgazdasági termelés dinamikája a 2000-2006 években (stabil árakon ) Összesen

2000 94,4

105,8

98,1

99,2

107,5

95,7

2006 98,6

Növénytermelés

94,2

108,6

93,3

94,3

116,7

88,1

94,5

94,7

102,5

103,4

104,8

97,3

105,2

102,5

Állattenyésztés Forrás: GUS

2001

2002

2003

2004

2005

az élô vágósertés ára valamivel alacsonyabb volt, mint 2006. év azonos idôszakában (2,8%-kal a felvásárlóknál és 1,7%-kal a vásárokon). A vágóbaromfi ára az elôzô évhez viszonyítva fenntartott kínálat mellett nôttek és a felvásárló helyeken f. év január-június idôszakában 26,7%-kal fizettek többet, mint egy ével korábban. A tej kínálat felvásárlásra megnôtt 2006. évi azonos idôszakhoz képest, az árnövekedés január-június között 2006, átlagosan 5%-ot tett ki. A GUS elôzetes becslései szerint, 2007.évben az alapvetô gabonák terméseredményei a gabona keverékekkel együtt 23,2-29,7%-kal lesznek magasabbak, a repce hozama 8,2-13,9%-kal, a szántóföldi zöldségeké kb.  9,5%-kal, ugyanakkor a fán termô gyümölcsök hozama alacsonyabb lesz, 58,7-51,3%-kal, a bokron termôké pedig kb. 21,7%-kal, a 2006. évben elértekhez viszonyítva.

Belkereskedelem – az értékesítés növekedése… 2006-ban a kiskereskedelmi értékesítés volumene az összes gazdálkodó alanyt tekintve kb. 8,1%-kal meghaladta a tavalyi szintet, ugyanakkor a több mint 9 fôt foglalkoztató egységekben még kedvezôbben alakult a helyzet és az értékesítés növekedése 11,9%3 volt. Ez az egymást követô negyedévekben növekvô értékesítési dinamika eredménye volt. A 2007. január-június idôszakában a kiskereskedelmi értékesítés állandó árakon meghaladta a 2006. évi azonos idôszakban elért szintet 15,6%-kal. Figyelembe véve az elmúlt év azonos idôszakában bekövetkezett 10,5%-os növekedést, ez az eredmény annál inkább felemelô. Minden kereskedelmi vállalatcsoportban az értékesítés növekedését jegyezték fel, a legnagyobb mértékben a fonalak, ruházati cikkek és cipô üzletekben -  39,1% (a 2006. év azonos idôszakában elért 28,5% növekedéshez képest). Dinamikusan fejlôdött a gépjármûvek, motorkerékpárok és alkatrészeik értékesítése, (a 3

változatlan árakon

Információ 2007/november

növekedés 34,6%, a 2006. I-VI havi 8,9%-kal szemben), továbbá a sajtó, könyvek és egyéb cikkek értékesítése a szakosított üzletekben (33,1% szemben a 2006. évi 11,7%-kal). A bútorokat, szórakoztató elektronikát és háztartási gépeket árusító helyek értékesítésüket 27,1%-kal növelték (a 16,0%-kal szemben). A nem szakosodott egyéb kiskereskedelmi értékesítô helyek 24,8%-o növekedést értek el, a korábbi év azonos idôszakában elért növekedéshez viszonyítva (21,2%).

11 1. grafikon A kiskereskedelmi értékesítés dinamikája (az elôzô év azonos idôszaka = 100, állandó árakon) 120 115 110 105 100 95 2005

2007. I félévében a több mint 9 fôt foglalkoztató kereskedelmi vállalatokban megvalósított nagykereskedelmi értékesítés, 16,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban4. Ez a vállalatok majdnem minden tevékenységi formájában bekövetkezett növekedés eredménye volt. A legnagyobb növekedés a szórakoztató elektronikát és háztartási gépeket, eszközöket forgalmazó nagykereskedelmi cégeket jellemezte (22,3%). Egyedül a megrendelésre megvalósított termékek értékesítésében jegyeztek fel csökkenést (3,1%-kal).

Az infláció fokozatos felgyorsulása… A fogyasztási cikkek és szolgáltatások áremelkedése 2006-ban 1% körül alakult. Az ár dinamika 2006. III. negyedévében bekövetkezett felgyorsulása ellenére ez továbbra is az inflációs küszöb alatt maradt és a IV. negyedévben 1,3%-ot ért el. 2007. január-június idôszakában a CPI mutató már elérte az inflációs céltól való eltérések sávját (2,2% az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva.). Ez a kedvezô gazdasági helyet hatása volt, amely ösztönözte a belsô fogyasztást. Erre a növekedésre hatással volt továbbá az élelmiszerek és alkoholmentes italok ár dinamikájának felgyorsulása is, amelyek az elmúlt év I. félévében 3,9%-kal nôttek. Ez az eredmény részben az elmúlt év elején megfigyelhetô baromfi árcsökkenés megfordításának hatására jött 4

folyó árak

2006

2007

90 I

I-II

I-III

I-IV

I-V

I-VI

I-VII

I-VIII

I-IX

I-X

I-XI

I-XII

Forrás: GUS Statisztikai Értesítôk 2005-2007

létre. Az egész elemzett idôszakban növekedésük. 17,3%-ot tett ki. Lényeges volt továbbá a zöldségek árainak közel 12-százalékos növekedése (a 2006. évi azonos idôszakában elért 11,3%-kal szemben). Augusztustól az egymást követô hónapokban a cukor árának növekedése éves szinten megmaradt (az elmúlt év január-június között a növekedés 3,0% volt). Egyetlen élelmiszerfajta esetén sem jegyeztek fel árcsökkenést. Magasabbak voltak a lakás használat díjai (4,0%-kal), azonban a növekedés struktúrája ebben a kategóriában az energiahordozók kárára változott meg. Továbbra is fenn-

maradt a gáz árak dinamikus növekedése, amelyek 8,6%-kal voltak magasabbak. A teljes elemzett idôszakban az üzemanyagok ára kismértékben nôtt (1,1%-kal). Fennmaradt tovább a ruházati cikkek és lábbelik árának csökkenése (7,5%-kal) valamint az audiovizuális termékeké (10,8%-kal). 2006. második felétôl az infláció alakulásában jelentôséget kapnak a szolgáltatási szektor árai, ezen belül fôleg az internetes szolgáltatások árainak változásai, továbbá a gazdasági növekedés felgyorsulása és a munkaerô piaci helyzet javulása (különösen ebben a szektorban).

4. táblázat Bázis infláció (elôzô év azonos hónapja=100) I 2007 2006 2007 2006 2007 2006 2007 2006 2007 2006 2007 2006

CPI 1 2 3 4 5

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

101,6 101,9 102,5 102,3 102,3 102,6 100,6 100,7 100,4 100,7 100,9 100,8 101,1 101,6 101,6 101,2 101,4 101,4 101,5 101,6 101,7 101,5 101,6 101,8 100,8 100,8 100,7 101,0 101,0 101,0 101,3 101,4 101,4 101,3 101,6 101,6 101,5 101,8 102,3 102,6 102,6 102,7 99,4

99,7

99,4

99,4

99,6

99,5 100,1 100,7

101

100,9 101,3 101,2

101

100,8

101,2 101,5 102,0 101,8 101,9 102,2 100,2 100,1 99,9 100,2 100,4 100,5 100,8

101

101

101,1

101,5 101,7 101,9 101,8 101,9 102,2 99,9

99,9

99,8

100

100,1 100,2 100,6 100,8 101,1 101,1 101,4 101,5

101,1 101,2 101,7 101,9 101,8 102,2 100,8 100,8 100,7 100,8 100,9 100,9

101

101,2 101,1 101,1 101,1 101,1

1. Bázis infláció nettó (az élelmiszer és üzemanyag árak kizárása után) 2. Bázis infláció az ellenôrözött árak kikapcsolása után 3. Bázis infláció a legnagyobb ingadozást mutató árak kikapcsolása után 4. Bázis infláció a legnagyobb ingadozást mutató árak és üzemanyag árak kizárása után 5. Bázis infláció – 15% átlag levágva Forrás: Lengyel Nemzeti Bank

12

2005. novemberétôl a bázis infláció 2006. júniusáig (az ellenôrzött árak kikapcsolása után) negatív szinten alakult. Ez a tendencia megfordult az év második felében, kiváltva a bázisinfláció növekedését f. év júniusában 2,7% szintre. Ez az üzemanyagárak jelentôs növekedésének volt az eredménye. Hatásaként ez tette lehetôvé a mutató átlagosan 2,2% szinten történô alakulását az I. félévben. A „nettó” infláció az élelmiszerárak és az üzemanyag árak kikapcsolása után az elsô hat hónap alatt az 1,6% szinten ingadozott és ez év júniusában elérte az ebben az idôszakban legmagasabb 1,8%-os szintet. Ennek a mutatónak az infláció szintje alatt tartása arról tanúskodik, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok árai felgyorsították annak növekedését. A legnagyobb ingadozást mutató árak kikapcsolása utáni bázis infláció is nôtt a I. félévben és ez év január-június közötti idôszakban átlagosan 1,8%-ot tett ki, júniusban azonban elérte a 2, % szintet. A 15 % átlag levágásával képzett bázis mutató értéke az ez év I félévében megmaradt az 1,6%, szinten, de júniusban felgyorsult a 2,2% szintre.. Megállapítható, hogy fôként az élelmiszerárak és az üzemanyag, valamint az egyéb energiahordozók árai voltak az infláció felgyorsulásának kiváltó tényezôi. Az ipari termékek értékesítési árai 2007. január-június közötti idôszakban átlagosan 2,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2006. év azonos idôszakában. A dinamika felgyorsulását a legnagyobb mértékben a nyersanyagok áremelkedései eredményezték. A legnagyobb áremelkedés a bányászatban következett be, (5,6% a 2006. év azonos idôszakához képest), bár ezeknek a PPI alakulására kifejtett hatása csökkent. Az viszonylag magas volt árak éves dinamikája az energia, gáz és víz elôállító és forgalmazó ágazatban – az átlagos áremelkedés 4,4%-ot tett ki. Ebben az idôszakban az ipari feldolgozás terén az árak 2,1%-kal nôttek a 2006. év azonos idôszakához viszonyítva. Hozzá kell tenni, hogy egy évvel korábban, eben a szekci-

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

óban árcsökkenés volt észlelhetô, a növekedés pedig 2006. májustól kezdôdött, és ez vezetett az ez évi jelentôs felgyorsuláshoz. Júniusban határozottabban jelentkezett az ipari értékesített termelés árainak februártól megfigyelhetô lelassulása, így az árak csupán 1,8%-kal nôttek a tavalyi év azonos idôszakához képest. A bányászatban az áprilisig megfigyelhetô jelentôs áremelkedés kisebb lett, amit kiegyenlített az energia, gáz és víz elôállításának és forgalmazásának áremelkedése (3,5%). A bányászatban a gyári árak 2,1%-kal nôttek, ugyanakkor az ércbányászatban az árak 5,8%-os csökkenése következett be, az elmúlt év azonos idôszakában észlelhetô 86,1%-os növekedéssel szemben. Kisebb áremelkedés volt az ipari feldolgozásban (1,4%). Ennek alacsony skálájára kihatottak a koksz és a kôolaj finomítási termékek elôállításában (2,8%), továbbá a gépjármûvek, utánfutók és pótkocsik gyártásában (2,6%) bekövetkezett árcsökkenések Az építôszerelô termelés árai az elsô féléves idôszakban 6,8%-kal nôttek az elôzô év azonos idôszakához képest. Ezt a helyzetet, a kereslet kínálatot meghaladó többlet váltotta ki, amely az építôanyagok hiányához vezetett, de úgy tûnik, hogy ez csak átmeneti jellegû. 2007-ben az infláció részben a belföldi kereslet magas dinamikájának hatása alatt, másrészt pedig az EU országokon belül továbbra is legmagasabb munkanélküliség hatása alatt fog alakulni. Egyidejûleg, figyelembe véve az egyes szakmákban jelentkezô munkaerôhiányt, várható a bérekkel szembeni elvárások további növekedése. A kedvezôtlen idôjárási viszonyok eredményeképpen a mezôgazdaságban kialakult helyzet árakra kifejtett hatása az év további részében veszélybe hozhatja az inflációnak a kitûzött cél alatt tartására vonatkozó törekvéseket. Továbbra is várjuk a zloty értéknövekedését. Az összes tényezôt figyelembe véve úgy értékelhetô, hogy az árak alakulása legfeljebb a 2,1%-os szintet fogja elérni.

Munkaerôpiac – a helyzet javulása… A magas munkanélküliségi ráta és az alacsony foglalkoztatási mutató a lengyel gazdaság egyetlen továbbra is fennálló legjelentôsebb problémáját jelentik. Figyelembe véve a lengyel munkaerôpiac sajátosságait – a munkanélküliség strukturális jellegét és a munka kínálata és kereslete egymáshoz való illeszkedésének meglévô hiányát a munkaerô-piaci problémák a jövôben elmélyülhetnek. A képzett dolgozók növekvô pénzkereseti emigrációjához Lengyelországból a szakmailag aktív dolgozók5. számának csökkenése társul. 2003. II. negyedévétôl fokozatos, habár lassú javulás figyelhetô meg azonban a munkaerô piacon, amely többek között a gazdaságban dolgozók számának növekedésében jelentkezik. Ehhez hozzájárul a dolgozók jelentôs átáramlása a mezôgazdaságból, elsô­ sor­ban az iparba és a szolgáltatási szférába, emellett a szolgáltatási szektornak van a legnagyobb részesedése a dolgozók számának növekedésében. A BAEL adatai szerint 2007. év I. egyedévében a dolgozók száma (15 éves korban és a felett) az elmúlt évi állapothoz viszonyítva nôtt (741 ezer fôvel) továbbá emelkedett a szakmailag inaktív személyek száma is (151 ezer fôvel). Ezen túlmenôen észlelhetô volt a munkanélküliek számának csökkenése (807 ezer fôvel) és a munkanélküliségi rátának esése is (4,8 százalékponttal). A lengyel gazdaságra jellemzô a foglalkoztatás alacsony szintje a szakmailag aktív legfiatalabb és legidôsebb személyek körében. Ennek ellenére a helyzet fokozatosan javul. 2007. év I. negyedévében a munkanélküliségi ráta a 24 éven aluliak körében 25,6%-os szinten alakult, a 2006. évi IV. negyedévi 27,0%-kal szemben. Fel kell figyelni azonban arra is, hogy 2006. év elején a GUS megváltoztatta a dolgozó személy definícióját, ami részben a szakmailag aktív személyek számának csökkenését okozta (a személyek egy részének inaktiv állományba való átsorolása következtében, akiket eddig a dolgozók közé számított ).

5

Információ 2007/november

A  2006. év I. negyedévével szemben ez a mutató 8,7 százalékponttal volt alacsonyabb. A munkaerôpiac helyzetének alakulására kiható legfontosabb konjunkturális tényezôk közé sorolhatók az alábbiak: • A munkatermelékenység magas növekedése, • Visszavonulás a munkaerô-piacról (inaktív állományba lépés) a munkahely elvesztése és a munkanélkülivé válástól félve (elônyugdíjak, rokkantnyugdíjak)6. A strukturális tényezôk között kell megemlíteni: • Az emberi tôke nem kielégítô színvonala, különösen a 35 életév felett, • Átlagában magas munkaerôköltségek, összefüggésben az ún. adó-olló fennállásával, • A kereslet és kínálat illeszkedésének hiánya a munkaerôpiacon (a munkanélküliek alacsony képzettsége), • Alacsony szakmai és földrajzi mobilitás. 2007. év elsô félévében a mun­ka­ erô­piac helyzetében fokozatos javulás lépett fel. Hasonlóan a 2006. év azonos idôszakához, 2007. elején a vállalati szektor átlagos foglalkoztatottságában a rendszeres növekedés volt megfigyelhetô, úgy éves, mint havi szinten. 2005. kezdetétôl 2007. júniusáig a vállalatoknál foglalkoztatott személyek száma 8,6%-kal növekedett. Tovább csökkent a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta. Az átlagos foglalkoztatottság a vállalati szektorban a 2007. január-június közötti idôszakban 4,4%-kal magasabb volt, mint az elôzô év azonos idôszakában. A növekedés a szektor majdnem minden szekciójában megfigyelhetô volt: építôipar (9,7%), ingatlanok és cégek kiszolgálása (6,2%), kereskedelme és javítások (5,9%), szállodák és éttermek (5,1%), és az ipar (3,4%). Ezen túlmenôen növekedést jegyeztek fel az ipari feldolgozásban is (4,3%) vaKülönösen Az elôzetes nyugdij juttatásokról szóló 2004.04.30-i törvény életbelépését megelôzô idôszakban 6

13 5. táblázat A BAEL alapvetô mutatói 2005-2007 közötti években 05. 05. 05. 06. 06. 06. 06. II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év Szakmai aktivitási 54,5 együttható (%) Foglakoztatási mutató 44,6 (%) Munkanélküliségi 18,1 ráta (%) Dolgozó személyek 13 947 száma (ezer) Munkanélküli személyek száma 3 072 (ezer) Szakmailag inaktív személyek száma 14 223 (ezer) Forrás: GUS

07. I.n.év

55,7

55,2

53,5

53,6

54,5

54,1

53,2

46,0

45,9

44,9

46,1

47,4

47,5

47,2

17,4

16,7

16,1

14,1

13,0

12,2

11,3

14 359

14 390

14 098

14 459

14 926

14 911

14 839

3 017

2 893

2 701

2 365

2 237

2 076

1 894

13 841

14 051

14 575

14 537

14 319

14 394

14 726

6. táblázat Átlagos foglalkoztatottság a vállalati szektorban (ezer fô) 2006. I-VI

2007. I-VI

Összesen

4 880

5 096

104,4

Ipar

2 467

2 551

103,4

181

178

98,3

2 085

2 174

104,3

201

199

99,1

317

348

109,7

892

945

105,9

Bányászat Ipari feldolgozás Elektromos energia, gáz, víz elôállítás és szolgáltatás Építôipar Kereskedelem és javítás Szállodák és éttermek

2007/2006

84

89

105,1

Szállítás, raktárgazdálkodás és távközlés

493

506

102,7

Ingatlanok és cégek kiszolgálása

458

486

106,2

Forrás: GUS Statisztikai Értesítôk 2005-2007 években

lamint a szállításban és a távközlésben (2,7%). Az elôzô évnél alacsonyabb foglalkoztatást a bányászatban (1,7%-kal) és az energetikában jegyeztek fel (0,9%). Az ipari feldolgozás ágazatai között, 2007. év január-június közötti idôszakban, a foglalkoztatás leg-

nagyobb mértékû növekedése a gépjármûvek, utánfutók és pótkocsik (13,9%), rádió, televízió és távközlési eszközök és berendezések (12,4%), elektromos gépek és készülékek (10,3%), továbbá a fémtermékek (10,0%) gyártásában következett be. A foglalkoztatás csökkenésére a ruhá-

5. grafikon A nyilvántartásba vett munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta 3 600,0

liczba bezrobotnych

osób 3tys. 400,0

stopa bezrobocia rejestrowanego

% 22 20

3 200,0 3 000,0

18

2 800,0

16

2 600,0 2 400,0

14

2 200,0

12

2 000,0 1 800,0

10 I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V

2002

Forrás: GUS

2003

2004

2005

2006

2007

14

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

zati és szôrmetermékek gyártásában (4,8%), a koksz és a kôolaj-finomítási termékek elôállításában (2,7%) valamint a textiliparban (0,7%) került sor. A nyilvántartásba vet munkanélküliek száma 2007. júniusában 1,89  M személy szintjén alakult, azaz 23,8%-kal volt alacsonyabb, mint az elôzô év júniusában. A munkanélküliségi ráta 2005 januárjától, amikor 19,4%-ot tett ki, folyamatosan csökkent (kivéve az év elsô hónapjait) és novemberben 14,8%ot tett ki. Az év fordulóján kisebb korrekcióra került sor, ciklikus tényezôk eredményeként, – a mutató 2007. január végére 15,1%-ot tett ki. 2007. elsô felében a munkanélküliség állandóan csökkent és annak rátája 2007. júniusának végére 12,4% volt. A munkanélküliségi rátának az év fordulóján jelentkezô növekedése és a vakáció idôszakában való csökkenés szezonális jelenség. Azonban a mutatónak a következô hónapokban megfigyelhetô csökkenése a munkaerôpiac helyzetének hosszú távú javulását igazolja, bár emlékezni kell arra is, hogy a munkanélküliség mutatójának csökkenése részben a Lengyelországból történô kereseti célú emigráció hatását tükrözi. A munkaerô piac helyzetének javulására kihat a termelés növekedése is, elsôsorban a szolgáltatások terén valamint a gazdasági növekedés, amelyek maguk után vonják a munkahely kínálat bôvülését, tükrözve ezzel a szolgáltatásoknak az iparénál magasabb munkaigényességét is.

A gazdaság kb. 6,5%-os szinten alakuló éves növekedését feltételezve a foglalkoztatás további növekedése várható a nemzetgazdaságban. A makro-ökonómiai prognózisból, továbbá a beérkezô folyó adatokból következik a munkaerô iránti kereslet növekedése 2007-ben, amelynek garantálnia kell a munkaerô piacot jellemzô mutatók javulását (többek között a munkanélküliségi ráta megmaradását a 13%-os szint alatt).

A fizetések és a társadalmi juttatások növekedése… A munkaerôpiac jó konjunktúrája, valamint az árak növekedése a munkabér emelési nyomás további növekedését okozza. Ennek felerôsödése bekövetkezhet a szakmailag aktív személyek számának csökkenésének következményeként is. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a bérek növekedése, a foglalkoztatás egyidejû emelkedése mellett megnöveli a háztartások rendelkezésére álló jövedelmeket, ami ösztönzôleg hat a kereslet növekedésére. A 2007. január-június közötti idô­ szakban az átlagos havi bér a vállalati szektorban 2  775 zł-t tett ki (a növekedés 8,4% volt az elôzô év azonos idôszakához képest). A legmagasabb bérnövekedés az építôiparban (14,6%), a kereskedelem és a javítások terén és az ipari feldolgozásban (mindkettô 9,1%) valamint az energetikában (8,9%) következett be. Az ipari feldolgozás ágazatai közül a legna-

7. táblázat Bruttó névleges átlagbérek a vállalati szférában 2006. I-VI

2007. I-VI

2007/2006

Összesen

2 561

2 775

108,4

Ipar

2 587

2 805

108,4

Bányászat

4 128 2 372

4 418 2 588

107,0 109,1

3 431

3 735

108,9

Ipari feldolgozás Elektromos energia, gáz, víz elôállítás és szolgáltatás Építôipar

2 406

2 758

114,6

Kereskedelem és javítás Szállodák és éttermek Szállítás, raktárgazdálkodás és távközlés

2 408 1 886

2 627 2 045

109,1 108,4

2 803

2 983

106,4

Ingatlanok és cégek kiszolgálása

2 615

2 807

107,3

Forrás: Statisztikai Értesítôk 2006-2007 évekbôl

gyobb bérnövekedés a fakitermelés és faipari gyártás (14,2%), egyéb nem fém termékek (12,9%), koksz és kôolajszármazású termékek (12,6%), egyéb szállítóeszközök (11,6%), fémtermékek (11,3%) valamint a gumi és mûanyag termékek gyártásában (9,4%) következett be. Az átlagbérek csökkenésére egyedül a rádió, televízió és távközlési eszközök és berendezések gyártási ágazatában következett be (o 1,2%). Az átlagbérek vásárlóereje a vállalati szektorban, 2006-ban 4,2%-kal növekedett az elôzô évi azonos idôszakban bekövetkezett 1,2%-os növekedéssel szemben. A növekedés tovább tartott 2007. I. félévében is, amikor 6,2%-kal nôtt és 2,1 százalékponttal volt magasabb az elmúlt év azonos idôszaká­ ban feljegyzett szintnél. A 2005. II. negyedévétôl szakadatlanul reálértékben megfigyelhetô bérnövekedés A rokkantnyugdíj-járulék csökkentése 2007. június 15-én elfogadták a társadalmi biztosításokról szóló és néhány más törvény módositásáról szóló törvényt, amely többek között a nyugdíjjárulék mértékének csökkentését vezeti be két lépcsôben. A járulék, amely a kivetitési alap 13%-át tette ki és felerészben a dolgozü, felerészben a munkaadó által kelt befizetésre, 2007. július 1-tól 10%-ra csökkent, azzal, hogy 3-százalékos csökkentés kizárólag a foglalkoztatott személy által befizetett részre vonatkozott. Ôk ettôl kezdve nem 6,5% hanem 3,5%-ot fizetnek. A második lépcsôben – 2008. január 1-tôl további csökentésre kerül sor – 10%-ról 6%-ra. A munkáltatók akkor 2 százalékponttal kevesebbet fizetnek majd, azaz. 4,5%-ot, a munkavállalói rész is további 2 százalékponttal csökken – a kivetitési alap 1,5% -ára. Ez a változás a dolgozói fizetések növekedését eredményezi, továbbá a kisvállalkozási szféra mûködési költségeinek csökkenését, kiváltva annak fejlôdését.

Információ 2007/november

15

6. grafikon A bérek és a társadalmi juttatások 3,5

tys. z?

3,0 2,5 2,0 1,5

przeciêtne wynagrodzenie - sektor przedsiêbiortsw

1,0

przeciêtna emerytura i renta

0,5 0,0 I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V VII IX XI I III V

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: GUS Statisztikai Értesítô a 2000-2007közötti évekbôl Elôrelátható, hogy 2007-ben az átlagbérek reális növekedése jelentôsen meghaladja a 2006. évit, figyelembe véve a nominálbérek dinamikus növekedését, még az elmúlt évinél magasabb inflációs környezetben is.

elsô­sorban az alacsony fogyasztói árnövekedés mellett bekövetkezett dinamikus nominálbér növekedésnek kö­ szön­hetô. Az utolsó negyedévekben a növekedésnek kedvezett továbbá a gazdasági megélénkülés, a munkaerô­ piacon bekövetkezett fokozatos javulás valamint a képzett dolgozók hiánya a gazdaság néhány szektorában (pl. az építôiparban). A 2007. év január-június közötti idô­ sza­kában a társadalmi juttatások is magasabbak voltak, mint az elôzô év azonos idôszakában. Az átlagos járadék és nyugdíj a mezôgazdaságon kívüli társadalombiztosítási rendszerben a 2007. év I. félévében 1  293 zł szinten alakult és 4,1%-kal volt magasabb az elmúlt év azonos idôszakához viszonyítva (a reálnövekedés 1,4%). A mezôgazdasági egyéni gazdálkodók átlagos havi járadéka és nyugdíja viszont ebben az idôszakban 2,9%-kal nôtt (reálértéken számítva 0,2%) és 815 zł-t tett ki.

Költségvetés… 2006-ban az állami költségvetés nominális bevételei 197,6 Mrd zł-t tettek ki. A kiadások 222,7 Mrd zł szinten alakultak. Az elôzô évvel összehasonlítva a bevétele megvalósítása alacsonyabb volt 1,7 százalékponttal (101%), a költségvetési kiadásoké pedig 0,6 százalékponttal (98,6%). Ennek ered-

ményeképpen a költségvetési hiány határozottan alacsonyabb volt, mint az elmúlt évben nominálértéken és 25,1 Mrd zł-t tett ki, szemben a 2005. évi 28,4  Mrd zł-val. Azonban, a törvény végrehajtását figyelembe véve az eredmény 1 százalékponttal rosszabb volt, mint 2005-ben (a költségvetési törvény végrehajtása megfelelôen: 82% a 81%-kal szemben).

A 2007. év január-június közötti idôszakban az állami költségvetés bevételei 115,3 Mrd zł-t tettek ki és  a költségvetési törvényben betervezett 50,4%-át képviselik. A bevételek 24,9%-kal haladták meg az elmúlt év azonos idôszakának szintjét. A költségvetési kiadások ebben az idôszakban 119 Mrd zł szinten alakultak, ami a törvényben betervezett 45,9%-át jelenti. Az elmúlt évvel szemben azonban kisebb mértékben növekedtek, mint a bevételek, növekedésük 8%-ot tett ki. A bevételi oldalon legnagyobb jelentôségûek a közvetett adókból befolyó összegek voltak. Az ebben az idôszakban megvalósított bevételek összességének 62%-át tették ki és névleges értékben 16,3%-kal voltak magasabbak az ezen a címen 2006. év I. félévében megvalósított bevételeknél. A teljes bevétel következô fontos részét képezik a természetes és a jogi személyek jövedelmi adóiból befolyt összegek képezik, amelyek az összes bevételben megfelelôen 14,7% és 10,3% arányt képviselnek és megfelelôen

8. táblázat A költségvetési terv megvalósítása 2007-ben (w Mrd zł) BEVÉTELEK Adó és nem-adó bevételek Közvetett adók SZJA Cégadó Állami költségvetési egységek bevételei EU eszközök és más forrásból kapott nem visszatérítendô eszközök KIADÁSOK Belsô hitelek kiszolgálása Külföldi hitelek kiszolgálása Nyugdíj-járadék alapok rendszer támogatása FUS támogatás Általános szubvenciók a regionális önkormányzati egységek költségvetései részére HIÁNY A HIÁNY FEDEZÉSÉNEK FORRÁSAI BELFÖLDI Kincstárjegyek Kötvények Privatizációs bevételek Feladatok elôfinanszírozása EU eszközök részvételével KÜLFÖLDI Forrás: Pénzügyminisztérium

Ktgvetési törvény 229,0 214,3 138,5 22,1 31,6 19,1

Teljesítés 115,3 109,8 71,3 11,9 16,9 8,9

% 50,4 51,3 51,5 54,1 53,5 46,4

14,7

5,5

37,2

259,0 21,8 6,3 14,0 20,5

119,0 9,7 3,8 6,9 7,8

45,9 44,6 60,2 49,3 37,8

36,8

21,5

58,3

-30,0 30,0 21,0 0,0 37,2 3,0

-3,7 3,7 0,1 -5,7 11,7 1,0

12,3 12,3 0,5 31,4 33,9

-2,8

0,1

-

9,0

3,7

39,5

16

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

38,7%-kal és 31,4%-kal, voltak magasabbak az elôzô évinél. Az közvetett adóbevételek növekedése a jövedéki adó (amely a közvetett adóból származó bevételek 32%-át képezi) és az ÁFA címén befolyt bevételek növekedésébôl ered, amelyek elsôsorban a jelentôsen nagyobb kiskereskedelmi értékesítés következményei. Ugyanakkor a jövedelmi adó bevételek növekedése a bérek növekedésének és a gazdálkodó alanyok jó pénzügyi kondíciójának eredménye volt. A kiadások oldalán 2007. év január-június közötti idôszakában a legnagyobb jelentôsége a területi önkormányzati egységeknek nyújtott általános szubvencióknak volt (18%), amelyek az azonos idôszakhoz képest o 6,7%-kal növekedtek. A kiadások elôzô évhez viszonyított növekedése a külföldi adósságok kiszolgálása te-

rén következett be (10%), de ezek részaránya már sokkal kisebb volt és 3,2%-ot tett ki. A Társadalombiztosítási alap – amelynek részaránya 6,5% számára adott dotációk, névleges értéket tekintve 40,5%-kal csökkentek. Lecsökkentek a hazai adósságok kiszolgálási költségei is (18,7%-kal) valamint a nyugdíj-járadékalapnak adott dotációk is 9,4%-kal.

Monetáris politika… A kamatláb redukciók utolsó hulláma a 2005. és 2006. éveket ölelte fel. A Pénzpolitikai Tanács hét kamatlábcsökkentést hajtott végre és ös�szességében azokat lecsökkentette 2,5 százalékponttal (emellett a váltó rediszkont kamatlábat összesen 2,75 százalékponttal). A Tanács döntéseit fôként a csökkenô inflációs mutatók, a

7. grafikon Az állami költségvetés hiányának teljesítése 100

% 2006

90

2007

80 70 60 50 40 30 20 10 0 I I-II I-III Forrás: Pénzügyminisztérium

I-IV

I-V

I-VI

I-VII

I-VIII

I-IX

I-X

I-XI

I-XII

8.grafikon Az NBP kamatlábainak értéke a 2001-2007 években 25

% Lombardowa

Redyskontowa

Referencyjna

Depozytowa

20 15 10

0

2001-01-01 2001-03-01 2001-05-01 2001-07-01 2001-09-01 2001-11-01 2002-01-01 2002-03-01 2002-05-01 2002-07-01 2002-09-01 2002-11-01 2003-01-01 2003-03-01 2003-05-01 2003-07-01 2003-09-01 2003-11-01 2004-01-01 2004-03-01 2004-05-01 2004-07-01 2004-09-01 2004-11-01 2005-01-01 2005-03-01 2005-05-01 2005-07-01 2005-09-01 2005-11-01 2006-01-01 2006-03-01 2006-05-01 2006-07-01 2006-09-01 2006-11-01 2007-01-01 2007-03-01 2007-05-01 2007-07-01

5

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank

várható infláció beszûkülése valamint az értékesített ipari termelés alacsony dinamikája és a magas bérfegyelem alapozta meg. Az inflációs nyomás forrásává válhattak volna a növekvô kôolajárak, de azok hatását kompenzálta az erôsebb zloty árfolyam. Ez év elsô félévében a kamatlábak két ízben kerültek megváltoztatásra A kamatlábak felemelése áprilisban és júniusban következett be, mindkét esetben 0,25 százalékponttal. Ennek eredményeképpen a következô kamatláb szintek alakultak ki: referencia 4,5%, lombard 6,0%, depozit 3,0%, és a váltó rediszkont kamatláb 4,75%. A Tanács szorosabbá kívánta tenni a pénzpolitikát, a középidôszakban az infláció alakulását nagyobb valószínûséggel feltételezve az inflációs cél felett, mint az alatt. Az M3 pénzkiáramlás ez év júniusában 14,9%-kal nôtt összehasonlítva 2006. júniusával. A forgalomban lévô készpénz mennyisége (a bankok pénztárain kívül) 14,4%-kal nôtt, ugyanakkor a letétek és egyéb kötelezettségek az elmúlt év azonos idôszakával összehasonlítva 27,4%-kal. A növekedés mögött rejlô alapvetô tényezô a nemmonetáris pénzintézetek letétjeinek és egyéb folyó kötelezettségeinek megnövekedése (73,9%), amelyek átlagos növekedése az I. félévben 63,4%-ot tett ki. A letétek és egyéb kötelezettségek növekedése megfigyelhetô a háztartásokban is (28,0%), amire fôként a háztartások gazdasági helyzetének javulása hatott ki. A vállalatokban lévô letétek növekedése 23,1% szintre a szektor stabil helyzetét igazolja. Egyidejûleg arra is mutat, hogy a cégek rendelkeznek eszközökkel, amelyeket részlegesen vonnak be beruházási vállalkozásaikba, valamint a tartalékok és s forgótôke finanszírozásába. Ezt igazolja a tartós állóeszközök ráfordításainak jelentôs megnövekedése. A hitelek nagysága 2007. júniusában 29,1%-kal nôtt 2006. júniusához képest. Erre mindenekelôtt a háztartások részére nyújtott hitelek jelentôs növekedése (37,7%) volt hatással, a háztartások pénzügyi helyzetének további javulását követôen, valamint

Információ 2007/november

a jövôbeli konjunktúra pozitív értékelés. Ez adódott úgy a lakáshitelek, mint a fogyasztási célú hitelek növekedésébôl. Az ingatlanpiaci árok további növekedése, a lakáshitelek iránti kereslet esését vonta maga után, de mégsem hatott azok dinamikájára. Megnôtt a háztartások részére dolgozó nem kommerciális intézmények hitelállománya is (29,7%-kal). A vállalatoknak nyújtott hitelek volumen növekedése jelentôsen felgyorsult és ez év júniusában 22,1%-ot tett ki. A hitelek iránti vállalati kereslet a hitelfeltételeknek a banki szektorban jelentkezô verseny hatására bekövetkezett enyhítése után megnôtt. Megfigyelhetô a beruházási hitelek dinamikájának stabilizálódása is, egyre gyakoribb, hogy az új beruházások finanszírozása saját eszközök felhasználásával történik. Dinamikusan nônek a vállalatok ingatlanvásárlásra felvett hitelei, amelyek dinamikája hasonló skálájú volt, mint a háztartásoké. Várható továbbá a vállalatok eladósodásának további növekedése, amit igazol vállalatok által a jövôbeni makro-ökonómiai helyzet pozitív értékelése, valamint a bankok nyilatkozatai a hitelpolitika enyhítésére vonatkozóan. Ez elôrevetíti a beruházások növekedési ütemének további gyorsulását. Nagyobb jelentôséget kap a hitel, mint a fúziók és átvételek megvalósításának eszköze.

17

kor legyengült az euróhoz viszonyítva. 2007. II. negyedévében a złoty tovább erôsödött a dollárral szemben, az euróval szemben viszont bekövetkezett a trend megfordulása. A valuta erôsödôsére kihatottak a gazdasági növekedési ütemére és a bérek dinamikájára vonatkozóan beérkezett hírek. Kihatott erre részben a valutáknak a feljövô piacokon bekövetkezett megerôsödése is. A dollár esetében ez ennek a valutának a világpiacon érvényesülô érték leszórításának eredménye volt. Nem volt jelentôség nélkül az a bankok közötti kamatláb különbség sem, ami az NBP és az Európai Központi Bank (az NBP-nél 0,5 százalékponttal alacsonyabb) valamint az USA FED Bank esetében fellépett (az NBP-nél magasabb 0,75 százalékponttal).

Államokban jobb, mint az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta az USA-ban, júniusban 4,5% volt, míg az euró övezetben a harmonizált munkanélküliségi ráta júniusban 6,9% szinten alakult. Az infláció mutatója kissé magasabb az Egyesült Államokban (2,7% 2007. júniusában 2006. júniusával szemben) mint az euró övezetben (1,9%).

A külsô tényezôk esetében jelentôs szerepet játszanak az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából érkezô makro-ökonómiai adatok. Az amerikai gazdaságot viszonylag alacsony gazdasági növekedés jellemzi, bár az utolsó negyedév kivételesen jó volt (a GDP 2007. II. n.évben – 3,4%, 2007. I. n.évben – 0,6%, 2006. IV n.évben – 2,1%, a III. n.évben – 1,1%), hasonlóan, mint az Európai Unió országaiban (euró övezet 2007. I. n.évben – 3,1%, a IV n.évben – 3,3%, III. n.év – 2,5%). A munkaerô piac helyzete az Egyesült

A külkereskedelmi forgalom növekvô hiánya…

A lengyel valuta értéknövekedésére a gazdasági növekedés gyorsulására rámutató makro-ökonómiai adatok hatottak. A valuta érfolyam értékének alakulására kiható további lényeges tényezô volt a termelés magas dinamikája, a felerôsödött beruházási és fogyasztási kereslet valamint a munkaerôpiac helyzetének folyamatos javulása.

Az idei év január-június közötti idôszakában az export folyó árakon 182,6 PLN, az import pedig 210,5 PLN volt. Az elmúlt év azonos idôszakával összehasonlítva az export 11, 3%-kal nôtt, az import pedig 13,7%-kal. A negatív szaldó 27,9 Mrd PLN (az elmúlt év azonos idôszakában mínusz 21,1 Mrd PLN). Export USD-ben kifejezve 63,1 Mrd USD-t tett ki, az import 72,7 Mrd USD-t. Az elmúlt év azonos

A valutaárfolyam… 9. grafikon złoty az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva (névleges árfolyamok) PLN 5,0 1 USD

1 EUR

4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2000-01-03 2000-04-03 2000-07-03 2000-10-03 2001-01-03 2001-04-03 2001-07-03 2001-10-03 2002-01-03 2002-04-03 2002-07-03 2002-10-03 2003-01-03 2003-04-03 2003-07-03 2003-10-03 2004-01-03 2004-04-03 2004-07-03 2004-10-03 2005-01-03 2005-04-03 2005-07-03 2005-10-03 2006-01-03 2006-04-03 2006-07-03 2006-10-03 2007-01-03 2007-04-03 2007-07-03

2006-ban valutánk megerôsödött úgy az Euróval, mint a dollárral szemben, 2005 évivel összehasonlítva (megfelelôen 13,8% valamint 17,7% a 2004. évvel szemben). Egyedül 2006. I negyedévében volt megfigyelhetô a valutapiacon a złoty árfolyamának bizonyos gyengülése a dollárral szemben. Az USD/PLN árfolyam 2006-ban 4,1%-kal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos idôszakában, ugyanakkor az EUR/PLN átlagárfolyama 3,2%-kal volt alacsonyabb. Az euró átlagárfolyama 3,8951 zł-t tett ki, az amerikai dollár pedig átlag 3,1025 złba került. Ez év I. negyedévében a złoty megerô­ sö­dött a dollárral szemben, ugyanak-

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank

18

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

idôszakával összehasonlítva az export 22,0%-kal nôtt, az import pedig 24,7%-kal. A negatív szaldó 9,6 Mrd USD szinten alakult (az elmúlt év azonos idôszakában mínusz 6,6 Mrd USD). Az Euróban kifejezett export 47,5 Mrd EUR volt, az import 54,7 Mrd EUR, a negatív szaldó pedig 7,2 Mrd EUR, az egy évvel korábbi mínusz 5,4 Mrd EUR-val szemben. (Az export növekedése 12,2%, az importé 14,6%). Negatív szaldó alakult ki a fejlôdô országokkal mínusz 26,9 Mrd PLN (mínusz 9,3 Mrd USD), z a Közép-Európai országokkal mínusz 5,1 Mrd PLN (mínusz 1,8 Mrd USD). A fejlett országokkal pozitív szaldót sikerült elérni 4,1

Mrd PLN (1,4 Mrd USD) szinten, ebbôl az EU 9,1 Mrd PLN (3,1 Mrd USD). Az Európai Unió országaival folytatott árucserében pozitív szaldó figyelhetô meg 2005. év eleje óta. A fejlett országok export részaránya összesen 84,9% (ebben az EU 79,8%), az importban pedig 71,7% (ebben az EU64,9%). Németország részaránya alacsonyabb volt, minta z elmúlt évben 1,1 százalékponttal és 26,3%-ot tett ki, az importban magasabb volt 0,1 ponttal és 24,2%-ot tett ki. A negatív szaldó értéke 2,8 Mrd PLN (mínusz 0,7 Mrd EUR), miközben az elmúlt évi szaldó pozitív volt és 0,4 Mrd PLN (0,1 Mrd EUR) volt. Negatív szaldó figyelhetô

meg 2006. év II. félévétôl. Lengyelország legfontosabb kereskedelmi partnerei közül a forgalom dinamikája alapján kiemelkedik export Ukrajnába és Oroszországba, Nagy Britanniába, Belgiumba, Hollandiába és a Cseh Köztársaságba, az import pedig Kínából, Magyarországról, Hollandiából, Belgiumból, a Cseh Köztársaságból, Nagy Britanniából és Németországból. Az elsô tíz partnerünkkel megvalósított forgalom képezte a teljes forgalmon belül az export 68,9%-át (az elmúlt év azonos idôszakában 69,1%) és az import 66,9%-át. (megfelelôen 66,4%). 2007 szeptember 5-i adatok szerint.

5. Táblázat: Külkereskedelmi forgalom 2007. január és június között I–VI 2007

Megnevezés

M USD

2006 I-VI

2006 =

= 100

I-

2007 VI

EXPORT

182581

63076,4

47477

111

122,0

112,2

100,0

100,0

IMPORT

210480

72728,9

54733,2

113,7

124,7

114,6

100,0

100,0

SZALDÓ

-27898

-9652,5

-7255,4

X

X

X

X

X

Forrás:NBP,2007 6. Táblázat: Külkereskedelmi forgalom fontosabb országok szerint I-VI 2007 Megnevezés

M zł

M USD

M EUR

2006 I -VI 2006= 100 zł

USD

EUR

2007

A struktúra %-ban

EXPORT 1. Németország

48 062,5

16 602,9

12 498,6

106,9

117,3

107,8

27,4

26,3

2. Olaszország

12 673,2

4 376,3

3 295,0

111,2

122,0

112,1

6,9

6,9

3. Franciaország

11 198,0

3 868,3

2 912,0

103,8

113,9

104,7

6,6

6,1

4. Nagy Britannia

10 816,1

3 735,3

2 812,3

118,5

129,9

119,5

5,6

5,9

5. Cseh Köztársaság

10 197,3

3 525,0

2 652,2

111,4

122,3

112,3

5,6

5,6

6. Oroszország

8 106,5

2 799,1

2 107,2

128,5

140,8

129,6

3,8

4,4

7. Hollandia

7 118,4

2 457,0

1 850,5

113,3

124,1

114,2

3,8

3,9

8. Ukrajna

6 757,7

2 333,9

1 756,8

129,0

141,3

130,2

3,2

3,7

9. Svédország

5 921,6

2 045,3

1 539,8

110,9

121,6

111,8

3,3

3,2

10. Belgium

5 384,9

1 859,1

1 400,2

114,9

126,0

115,8

2,9

2,9

IMPORT 1. Németország

50 832,5

17 562,7

13219,1

114,1

125,2

115,1

24,1

24,2

2. Oroszország

18 031,6

6 238,8

4 692,1

100,1

109,9

101,0

9,7

8,6

3. Olaszország

14 462,2

4 996,8

3 760,5

112,2

123,0

113,1

7,0

6,9

4. Kína

14 215,7

4 914,2

3 697,7

139,2

152,9

140,4

5,5

6,8

5. Franciaország

11 305,3

3 905,8

2 940,0

103,7

113,7

104,6

5,9

5,4

6. Cseh Köztársaság

7 580,2

2 620,2

1 971,3

115,9

127,2

117,0

3,5

3,6

7. Hollandia

7 136,0

2 463,9

1 855,0

125,3

137,4

126,3

3,1

3,4

8. Nagy Britannia

6 286,1

2 171,5

1 634,6

115,0

126,1

116,0

3,0

3,0

9. Belgium

5 630,3

1 945,8

1 464,1

117,9

129,4

119,0

2,6

2,7

10. Magyarország

4 823,2

1 664,5

1 253,6

130,0

142,4

131,1

2,0

2,3

2007. szeptember 5.-i adatai.

Információ 2007/november

A fizetési mérleg romlása… A fizetési mérleg elôzetes adatai 2007. év január-május közötti idôszakára a helyzet romlását mutatják a 2006. év azonos idôszakához képest. A folyószámlán nagyobb negatív szaldó alakult ki – 3,86 Mrd Euró a 2006. év azonos idôszakában elért 2,38 Mrd Euróval szemben. Ezt az eredményt elsôsorban az áruforgalmi számlán kialakult deficit növekedése alakította ki, (-2  683 M euró a 2006. évi -900 M Euróval szemben.), a bevételi számlán kialakult negatív szaldó növekedésével (1 205 M euró). A folyó fizetési számlán lévô meg növekedett többlet (2  820 M euró a 2006. évi 1 931 M Euróval szemben) valamint a pozitív szolgáltatás szaldó eredményeképpen (614 M euró, az 1 107 M euróhoz) a hiány növekedési skálája kissé csökkent. A tôke és pénzforgalmi számlán a szaldók pozitívak voltak és magasabbak, mint egy évvel ezelôtt megfelelôen 151 M euró a 616 M euróval szemben és 5 151 M euró a 3 201 M euróval szemben. A külföldi portfolió beruházások címén beáram-

19 7. táblázat Fizetési mérleg 2003-2007 közötti években (M euróban)

Folyó számla

2003

2004

2005

2006*

I-V 2007*

-4 109

-8 652

-4 125

-6 333

-3 862

Áruk: szaldó

-5 076

-4 557

-2 245

-3 906

-2 683

Bevételek exportból

53 814

65 836

77 601

93 233

41 846

Kiadások importból

58 890

70 393

79 846

97 139

44 529

430

791

1 536

1 749

1 107

-3 189

-9 255

-9 010

-10 669

-5 106

3 726

4 369

5 594

6 493

2 820

Szolgáltatások: szaldó Jövedelmek: szaldó Folyó fizetések: szaldó Tôke számla

-40

948

789

1 685

767

Pénzügyi számla Közvetlen lengyel beruházások külföldön Közvetlen külföldi beruházások Lengyelországban

7 794

6 909

11 558

9 230

8 352

-269

-643

-2 487

-3 320

-409

4 084

10 225

7 717

11 567

4 871

Portfolió beruházások: aktívák Portfolió beruházások: passzívák

-1 138

-1 046

-1 993

-3 598

-1 977

3 395

8 561

11 771

1 560

873

-423

-9 413

-2 239

-2 470

-543

2 902

-925

-1 404

6 987

5 944

Egyéb beruházások: aktívák Egyéb beruházások: passzívák * elôzetes adatok Forrás: Lengyel Nemzeti Bank

lott tôke 873 M euró (az egy évvel ezelôtti 2,4 Mrd Euróval szemben). Jelentôsen megnôtt viszont az egyéb beruházások címén beáramlott tôke, amely 5 944 M eurót tett ki (a 2006. év azonos idôszakában megvalósult

2 028 M euró beáramlással szemben). A tárgyalt idôszakban a közvetlen külföldi beruházások címén beáramlott tôke kismértékben nagyobb volt (176 M euró, a 4 871 M euróval szemben).

GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Elemzô és Prognosztikai Fôosztály Varsó, 2007. július LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI EREDMÉNYEI 2006-2007 ÉVEKBEN Megnevezés

Egység

2006

%

Fogyasztás általában Magánfogyasztás

GDP

Felhalmozás Állóeszköz ráfordítások bruttó

2006. VI.

2007.VI.

2007.I-VI.

20071

106,1

106,55

106,5

%

104,9

105,55

105,2

%

105,2

5

106,4

106,3

%

114,1

124,05

118,0

%

116,5

5

126,0

120,0

%

101,0

100,8

102,6

102,2

102,1

%

102,3

103,0

101,8

102,7

103,0

Árak Fogyasztói áruk és szolgáltatások éves átlagár indexei Értékesített ipari termelés éves átlagár indexei Termelés

%

Ipar értékesített termelése

%

111,3

112,2

105,6

110,7

112,0

Építô-szerelôipar termelése

%

112,0

115,7

103,7

130,2

125,0

Havi átlagbér a nemzetgazdaságban, ebben:

zł

2 477

- a vállalati szektorban

zł

2 644

2 625

2 870

2 775

2 738

zł

1 178

1 273

1 298

1 293

1 314

zł

754

805

808

816

826

2

Bérek

Átlagos nyugdíj és járadék - a mezôgazdaságon kívüli társadalombiztosítási rendszerbôl - egyéni mezôgazdák

20

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Megnevezés

Egység

2006

2006. VI.

2007.VI.

2007.I-VI.

20071

Munkaerô piac Átlagos foglalkoztatottság a vállalati szektorban

ezer fô

4 918

4 918

5 144

5 096

5 067

Nyugdíjasok és járadékosok átlagos száma

ezer fô

9 151

9 152

9 191

9 178

9 132

ezer fô

7 565

7 564

7 659

7 624

7 605

ezer fô

1 586

1 588

1 532

1 551

1 527

%

14,9

15,9

12,4

12,4

12,7

M euró

-12 8583

-6 1334

Export

M euró

87 9263

38 9294

Import

M euró

100 784

45 0634

- a mezôgazdaságon kívüli társadalombiztosítási rendszerbôl - egyéni mezôgazdák Munkanélküliségi ráta (idôszak végi állapot) Külkereskedelem a GUS szerint Kereskedelmi forgalmi szaldó

1 - 2 - 3 - 4 - 5 -

3

DAP MG prognózis az összes alanyra vonatkozik 2006-ban i prognózis 2007-re, a többi adat a 9 fônél többet foglalkoztató vállalatok részére elôzetes adatok elôzetes adatok január-május idôszakraj DAP MG becslés

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Bruttó Hazai Termék (változás)

%

7

6,2

7,1

5

4,5

4,3

1,2

1,4

3,9

5,3

3,6

6,1

Egyéni fogyasztás (változás) Állóeszköz ráfordítások bruttó (változás) Ipar értékesített termelése (változás) Építô-szerelôipari termelés (változás)

%

3,2

8,8

7,1

5

5,4

3,1

2,3

3,4

2,0

4,4

2,0

5,2

%

16,5

19,7

21,8

14

6,6

2,7

-9,7

-6,3

-0,1

6,4

6,5

16,5

%

9,7

8,3

11,5

3,5

3,6

6,7

0,6

1,1

8,3

12,6

3,7

11,3

%

8,1

4,6

17,1

11

9,4

1,4

-11,7

-4,1

1,6

1,8

8,0

12,0

%

27,8

19,9

14,9

11,8

7,3

10,1

5,5

1,9

0,8

3,5

2,1

1,0

 

Infláció (éves átlag) Infláció (XII/XII) Dolgozók a nemzetgazdaságban Átlagos foglalkoztatás a vállalati szektorban Munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta Átlagos nominálbér bruttó a nemzetgazdaságban Átlagos reálbér bruttó a nemzetgazdaságban Átlagos nominálbér bruttó a vállalati szektorban Átlagos reálbér bruttó a vállalati szektorban Átlagos reálnyugdíj és járadék a mezôgazdaságon kívüli társadalombiztosítási rendszerbôl bruttó Áru és szolgáltatás forgalom szaldója (GUS szerint) Export értéke (GUS szerint) Export dinamikája (GUS szerint) Import értéke (GUS szerint) Import dinamikája (GUS szerint) Készült: Az Elemzési és Prognosztikai Fôosztály Makro-ökonómiai Elemzô Csoportjában Monika Krupa-Leon´czyk Michał Szymczuk Marcin Zelman Jóváhagyta: Graz˙yna Henclewska Fôosztályvezetô

egység

%

21,6

18,5

13,2

8,6

9,8

8,5

6,3

0,8

1,7

4,4

0,7

1,4

M fô

15,5

15,8

16,2

16,2

15,9

15,5

15,0

12,8

12,6

12,7

12,9

13,1

Ezer fô

5738

5664

5745

5856

5795

5312

5138

4912

4724

4684

4773

4918

Ezer fô

2629

2360

1826

1831

2350

2703

3115

3217

3176

3000

2773

2309

%

14,9

13,2

10,3

10,4

13,1

15,1

17,5

18,0

20,0

19,0

17,6

14,9

PLN

691

874

1066

1233

1697

1894

2045

2098

2185

2273

2361

2477

%

2,8

5,5

5,9

3,3

4,7

1,0

2,5

0,7

3,4

0,7

1,8

4,0

PLN

754

957

1162

1349

1835

2057

2203

2277

2342

2439

2516

2644

%

3,2

5,8

5,5

3,7

3

1,3

1,6

1,5

2,0

0,8

1,2

4,2

%

3,2

2,1

4,6

2,2

3,9

-2,3

4,7

4,6

4,1

0,6

0,3

6,2

Mrd EUR

-

-

-

-

-

-18,7

-15,8

-15,0

-12,8

-11,7

-9,7

-9,9

Mrd EUR

-

-

-

-

-

34,4

40,2

43,5

47,5

59,7

71,4

80,3

%

-

-

-

-

-

Mrd EUR

-

-

-

-

-

%

-

-

-

-

-

53,1 -

16,9

8,2

9,3

25,6

19,6

12,5

56,0

58,5

60,4

71,4

81,2

90,2

5,6

4,4

3,2

18,2

13,8

11,1

Információ 2007/november

21

Magyar-lengyel kereskedelmi áruforgalom 2006. évben és 2007. elsô félévében

Általános információk 2006-ban Magyarország az Európai Unión belül Lengyelország 8. kereskedelmi partnere volt7, 3,35% forgalmi részaránnyal, ugyanakkor Magyarország részére Lengyelország összességében 6., az EU-n belül8 pedig az 5. partner volt. 2006-ban 7

8

 émetország, Olaszország, Franciaország, N Nagy Britannia, a Cseh Köztársaság, Hollandia és Svédország után Németország, Ausztriai, Olaszország, Franciaország és Kína után

Az export szerkezete 2006. folyamán a lengyel export szerkezetében eléggé kifejezett változások következtek be. Határozottan emelkedett a mezôgazdasági-élelmiszer termékek, gépek és berendezések, jár­ mû­vek részesedése, ugyanakkor csökkent az exporton belül a vegyipari termékek, a papír, finommechanikai, textilipari termékek valamint az ásványi anyagok részesedése. Magyarországról fôként gépeket és berendezéseket, jármûveket és azok alkatrészeit

Az export dinamikája Az elmúlt évben a lengyel exporton belül – a fontosabb árucsoportok között – a legnagyobb dinamika az élôállatok és állati eredetû termékek esetében volt megfigyelhetô (96%-os növekedés), továbbá a gépek és berendezések (60%-os növekedés), mûanyagok (47%-os növekedés), fém-

w M Euró 2003 Export 1.142,2 Import 1.076,6 Forgalom 2.218,8 Egyenleg +65,5 Forrás: GM (GUS adatok)

2004

2005

2006

1.532,7 1.346,4 2.879,2 +186,3

2.035,1 1.466,6 3.501,7 +568,5

2.672,1 2.164,3 4.836,4 +507,8

Dinamika 2005=100 131,3 147,6 138,1 *

2007 (6 havi)

Dinamika 2006=100

1.357,4 1.253,6 2.611,1 +103,8

111,3 131,1 120,0 *

a Magyarországra irányuló lengyel szállítások dinamikája az egyike volt legmagasabbaknak a jelentôs uniós partnerek között és 31,3%-ot tett ki. Lengyelország Magyarországgal

szemben kialakult pozitív kereskedelmi egyenlege (508 millió Euró) magasságát tekintve a harmadik volt az EU-n belül, Nagy Britannia és Csehország mögött.

valamint mûanyagokat importálunk. A Magyarországra irányuló export fôbb

árucsoportjai 2006-ban a következôk voltak:

gépek és berendezések (részesedés 26,2%)

698,1 M Euró (export érték)

jármûvek és alkatrészeik (16,1%)

430,3 M Euró

mezôgazdasági-élelmiszeripari termékek (13,8%)

372,1 M Euró

fémtermékek és fémek (12,3%)

330,7 M Euró

vegyipari termékek (6,9%)

186,5 M Euró

mûanyagok (5,8%)

156,6 M Euró

különféle termékek (bútorok)* (4,6%)

121,8 M Euró

papír (3,9%)

104,3 M Euró

kerámiai anyagok (2,3%)

62,4 M Euró

*A  különbözô termékek közé kerültek besorolásra a bútoron kívül órák, játékok, lámpák, amelyek exportja nem jelentôs

termékek (50%-os növekedés) valamint a jármûvek (24%-os növekedés) esetében. Egyidejûleg igen magas export dinamika mutatható ki olyan árucsoportokban, amelyek ez idáig jelentéktelen részarányt képeztek a teljes forgalmon belül, mint például: a nemesfémek, (258%-os növekedés - 1,2

M Euró), zsiradékok (71%-os növekedés - 6,5 M Euró), cipô (66%-os növekedés - 3,1 M Euró), bôr és bôripari termékek (56%-os növekedés - 18 M Euró). Ez annak jele, hogy újabb lengyel cégek újabb termékekkel folytatnak erôteljes piaci munkát, amelyek mostanáig nem voltak, vagy nem túl jelentôs körben voltak jelen a magyar piacon.

22

Az exportban szereplô fôbb áruk (a legfontosabb szekciók) Gépek és berendezések Diesel motorok 194 M Euró Motor és diesel motor 96 M Euró alkatrészek TV készülékek 91 M Euró Alkatrészek TV készülékekhez 89 M Euró Szigetelt drót 49 M Euró Jármûvek és alkatrészeik Személygépkocsik 274 M Euró Jármûalkatrészek 95 M Euró Tehergépkocsik 34 M Euró Autóbuszok 22 M Euró Mezôgazdasági-élelmiszeripari termékek Cigaretta 55 M Euró Édesipari pékárú 40 M Euró Élô sertés 36 M Euró Csokoládé termékek 26 M Euró Sajt és túró 23 M Euró Gázzal dúsított és csöndes 20 M Euró ásványvíz Fémtermékek Különféle alumínium termékek 75 M Euró Rézdrót 55 M Euró Acél tömbök és huzalok 54 M Euró Vegyipari termékek Kozmetikumok 60 M Euró Gyógyszerek 39 M Euró Mosóporok 22 M Euró Mûanyagok Gumitermékek 32 M Euró Gumiabroncsok 26 M Euró Papír Egészségügyi papír 25 M Euró Könyvek 23 M Euró Kerámia termékek „Float” Üveg 17 M Euró Edzett üveg 15 M Euró Ásványi anyagok Kôolajtermékek 29 M Euró Kôszén 25 M Euró Különféle termékek Egyéb bútorok 64 M Euró Ülôbútorok 33 M Euró

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Az import szerkezete

2007. év

A Magyarországról érkezô importban erôsen domináns szerepet játszik a gépek és berendezések szekciója, amely az import több mint 1/3 részét képezi (765 M Euró) valamint a jármûvek és alkatrészeik (17%-os részarány és 371 M Euró). Az importban lényeges szekciót képeznek a mûanyagok (11,6%-os részesedés és 251 M Euró) valamint a vegyipari termékek (9,1%-os részesedés és 196 M Euró). A mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek a Lengyelországba irányuló magyar szállítások 6,8%-át adják és értékük elérte a 148 M Eurót. A Magyarországról érkezô import legfontosabb termékei: személygépkocsik – 302 M Euró, rádiótelefon adóberendezések – 186 M Euró, gyógyszerek – 81 M Euró, hengerelt lapos acél termékek – 69 M Euró, etilén polimerek– 62 M Euró, szivattyúk és kompresszorok – 61 M Euró, elektron lámpák – 60 M Euró, TV készülékek – 58 M Euró, PVC – 45 M Euró, gumiabroncsok – 42 M Euró, számítógépek– 38 M Euró.

2007. elsô félévében – elsôsorban az igen magas összehasonlítási bázis miatt – a lengyel export 11,3%-kal nôtt. A legfontosabb termékcsoportok exportjának növekedése azonban mégis egész idô alatt tart – a bútoroké 20%, jármûveké és alkatrészeiké 18%, mûanyagoké 17%, gépeké és berendezéseké 26%, a feldolgozott élelmiszereké 9%. Továbbra is fennmarad az igen magas növekedési ütem a kisebb árucsoportokban is: nemesfémeknél 437%-os növekedés, zsiradékoknál – 71%, a bôr és bôrtermékeknél – 67%. A magyarországi import legfontosabb tételei az alábbiak voltak: gépek és berendezések (29,3%-os részarány), jármûvek (19,2%), mûanyagok (13,7%) valamint a mezôgazdaságiélelmiszeripari termékek (10,9%). Az idei évben továbbra is érvényesül a jármûvek és alkatrészeik, valamint a növényi eredetû termékek csoportjában megvalósuló szállítások igen magas dinamikája. WPHI Budapest anyaga

Információ 2007/november

23

Beruházási hírek

Több mint 5,6 Mrd Euró beruházás 2007. július végéig külföldi cégek Lengyelországban beruháztak 5,6 Mrd Euró. A Lengyel Nemzeti Bank tájékoztatása szerint csak júliusban a közvetlen külföldi beruházások értéke 1,1 Mrd Euró volt. A beruházások ez évi beáramlása kismértékben meghaladja a 2006. év azonos idôszakának eredményét, amikor az új beruházások értéke 5,1 Mrd Euró-t tett ki. A PAIiIZ 2007. elsô félévét rekord számmal zárta - 31 projektet szolgált ki. Az Ügynökség munkájának legfontosabb hatását a 10,5 ezer új munkahely megteremtése jelenti, amelyek a projektek megvalósításának eredményeként jönnek majd létre. A megvalósított projektek értéke 746 M Eurót tett ki, ami az elmúlt évvel összehasonlítva közel 320%-os növekedést jelent. A fenti adatok visszaigazolást nyernek a beruházási vonzásról készített jelentésekben is. Az Ernst & Young cég jelentése szerint Lengyelország a világon a hetedik helyet foglalja el a külföldi beruházók vonzása szempontjából. Az Európai Munkaadók Federációjának (FedEE) augusztusi rangsorában Lengyelországot a 31 európai ország közül a legvonzóbb helyként határozta meg a beruházások szempontjából.

Megvolt az új tôzsdei megjelenések következô rekordja Ez év elsô három negyedévében a Varsói Értékpapír Tôzsdén (GPW) megjelent elsôizben 53 társaság. Ez a legjobb

eredmény 1998 óta, amikor a parketten 57 új cég jelent meg. A legjobb év 1997, amelyben a parkettre 62 cég lépett ki. Az év végéig azonban még három hónap van és minden jel arra mutat, hogy a tíz évvel ezelôtti rekord megjavításra kerül. Az ez évi ajánlatok révén a társaságok a piacról több mint 16,6 Mrd PLN-t nyertek. Ebbôl az összegbôl közel 14,2 Mrd PLN az új kibocsátások értéke. A GPW történetében ez abszolút rekordot jelent. Ezt a külföldi társaságoknak, mindenekelôtt az osztrák Immoeast developer cég nyilvános ajánlatának köszönhetjük, amelynek értéke 10,7 Mrd PLN volt. (A lengyel beruházók kb. 463 M PLN értékben vásároltak részvényeket.). A hazai társaságok az új részvények kibocsátása eredményeképpen ez idáig több mint 2,6 Mrd PLN összeghez jutottak - ami 175 M PLN-nel több mint a teljes 2006 évben. A tôzsdei konjunktúrán a már meglévô részvények tulajdonosai is nyertek, akik azok értékesítésébôl 1,9 Mrd PLN összeghez jutottak. Az elmúlt évben a papírokat értékesítôk számláira került 1,7 Mrd PLN. A beruházók pénze után egyre több nagy hazai magáncég is kinyújtja a kezét. Bizonyos mértékben ezek töltik be az állami vállalatok üresen maradt helyét, amelyek a számos bejelentés ellenére továbbra is hiányoznak. A három negyedév után a privatizációból származó bevételek elérték az 1,4 Mrd PLN összeget, de a tôzsdén keresztül az állam nem adott el egyetlen céget sem. A NewConnect új piacon, amelyet ez év augusztus 30-án indítottak be, a privát ajánlatok keretében a cégek közel 77 M PLN összeghez jutottak. Jelenleg ezen tíz cég kerül jegyzésre.

Lemezvágó Központ Siemianowicében Októberben, saját gyárat Siemianowice S´la˛ski-ban indította be az Ugine&Alz Polska Kft. cég, amely a francia Arcelor Mittal csoporthoz tartozik. A lemezvágó központban, amely kb. 36 M PLN költséggel épült fel, 85 személy talál munkát. Társaság új kiszolgáló központja 9 ezer négyzetméter felülettel rendelkezik, egy nem egészen 5-hektáros telken jött létre. Az üzemben többek között lemez felvágással foglalkoznak majd, elsôsorban a háztartási gépgyártás és a jármûipar szükségleteinek kielégítésére. Az Ugine&Alz már a második cég, amely úgy döntött, hogy a székhelyét a Katowicei speciális gazdasági övezet (KSSE) siemianowice-i területein nyitja meg. Az elsô a Johnson Controls volt, amelynél majdnem ezer személy talált munkát, ezen belül Siemianowice S´la˛ski több lakosa. A becslések szerint a siemianowicei KSSE területén kb. 1500 munkahely jön létre.

A Katowice-i SSE területén következô négy cég ruház be közel 0, 5 Mrd PLN-t Közel 500 M PLN kerül beruházásra a Katowicei Speciális Gazdasági Övezetben (KSSE) négy új beruházó által, akik megkapták az engedély az Övezetben gazdasági tevékenység folytatására. Összességében több mint 600 személy talál munkát. A Kronospan csoport cégeinek beruházásai (Kronospan és Malta-Decor) valamint a Korea Fuel-Tech társasága és a Mussett Polska a beruházási ráfordítást tekintve azon legnagyobb cégek

24

közé tartoznak, amelyeket ebbe az évben az övezet megszerzett. A Kronospan 2012. év végéig legalább 200 fôt foglalkoztat majd, és a beruházásra legalább i 62,4 M Euró-t ad ki. A cég faforgácslapok, faipari termékek, és csomagolóanyagok gyártásával foglalkozik. A Malta-Decor legalább 50 M Euró összeget ruház be a lapokat, padlópaneleket és léceket elôállít üzembe. 2010. év vége elôtt a cég legalább 100 új munkahelyet létesít. A KSSE területén az elsô koreai beruházó a Korea Fuel-Tech Corporation Inc.-hez tartozó Korea Fuel-Tech Poland társaság lesz. Egy több mint 3,5-hektáros telken fog beruházni Da˛browa Górnicza területén. A vállalkozás legalább 55,2 M PLN összegbe fog kerülni és kb. 200 személynek biztosit majd munkát. A tevékenység elsô fázisában a beruházó mûanyag jármûipari termékek gyártásának beindítását tervezi, elsôsorban a Hyundai Csehországban és a Kia Szlovákiában lévô gyárai részére. A következô fázisban a társasági ki akarja bôvíteni ajánlatát plasztik komponensekre az elektronikai cikkek és háztartási termékek számára. Új beruházó lesz Gliwicében a Mussett Polska is, amely a brit Mussett Aerospace Limitedhez tartozik. A cég végsô célkitûzése közel 150 személy foglalkoztatása. A beruházás nem egészen 22 M PLN-be fog kerülni. A cég fôbb termékei az olaj-gáziparban használatos alkatrészek lesznek. A jövôben, a beruházás elôrehaladtával, tervezik részegységek szállítását a repülôgépipar részére is. A 10 évvel ezelôtt létrehívott KSSE a legnagyobb z 14 lengyel különleges gazdasági övezet között. Kezdetben kb. kb. 800 hektárt ölelt fel, jelenleg – több mint 1,2 ezer ha. A tervek szerint területe elérheti a 1,5-2 ezer hektárt is. A beruházók összesen kb. 35 ezer új munkahelyet, hoztak létre (vagy tettek ígéretet létrehozásukra), beruházva több mint 4 Mrd Eurót (a kiadott és tervezett együttesen). Kiadtak számukra kb. 155 mûködési engedélyt a KSSE területén, ebbôl tízegynéhányat ebben az évben.

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

A Toshiba gyár megnyitása w Biskupice Podgórne területén A Toshiba október 16-án, kedden beindította Toshiba Television Central Európe (TTCE) televízió gyárát a Wroclaw környéki Biskupice Podgórne területén. 2012-ig a konszern az üzembe több mint 134 M PLN-t (6 Mrd yent) ruház be, három év a alatt a konszern 1000 fôt foglalkoztat.. 2009-ig. A TTCE üzem 3 M televíziókészüléket fog gyártani, elsôsorban a nagyképernyôs (32 coll és nagyobb) LCD készülékekre koncentrálva. A TTCE a beruházó stratégiájának kulcselemét képezi, amely feltételezi az LCD TV piacon elfoglalt részesedésének megnövelését és gyártásának és értékesítésének kibôvítését Európában. A biskupice-i gyár 2007. júliusában indult be és most érte el teljes gyártási kapacitását.

Krakkó alatt beindul a MAN gyára Október elején sor került a MAN tehergépkocsi gyár ünnepélyes megnyitójára Niepołomicében. Több mint 90 M Euró költséggel jött létre az üzem, amelybôl évente 15 ezer tehergépkocsi fog kigördülni. A német konszern beruházásának köszönhetôen több mint 600 személy talált munkát. A gyár a Niepołomice-i Ipari Övezet területén jött létre, az elsô tervek létrejöttétôl számított két éve alatt. A jövôbeli dolgozók legnagyobb része Németországban került szakmai továbbképzésre. A központi üzem mellett, Krakkó alatt, a MAN-nal együttmûködô cégek üzemei is létrejöttek. Niepołomice már a német konszern harmadik üzeme Lengyelországban. A vezetôség tagjainak kijelentése szerint a jövô évben további beruházásra kerül sor Starachowicében – ott a MAN autóbuszait fogják gyártani. A Niepołomicében gyártott teherautókat Kelet-Európa piacain, ezen belül Oroszországban fogják eladni. A MAN csoport egyike a legnagyobb haszonjármû gyártóknak a világon.

Az elmúlt évben a konszern 70 ezer tehergépjármûvet és több mint 6 ezer autóbuszt adott el. A MAN jövô évi forgalma Lengyelországban 700-800 millió Eurót tesz majd ki.

A Cooper Standard Automotive gyár megnyitása A Cooper Standard Automotive-hoz tartozó gyár ünnepélyes megnyitására szeptember végén került sor Mys´lenicé-ben (małopolskie vajdaság). Az üzem építése, ahol mostanáig, 100 személy kapott munkát, kb. 18,5 M PLN összegbe került. Az új gyárban, amely egy 3,8 ha területû telken jött létre, tömítéseket fognak gyártani plasztik mûanyagokból, elsôsorban a jármûipari gyártók részére. A Mys´lenice-i üzem a Cooper Standard Automotive konszernnek már második üzeme Lengyelországban. Az elsô üzem 1998. évben jött létre Bielsko – Białá-ban és jelenleg egyik legjobb üzem Európában. Éppen a bielsko-i dolgozók elkötelezettségének és kiváló minôségû munkájának köszönhetô, hogy a cég Ügyvezetése az Egyesült Államokban egy következô gyár létrehozása mellett döntött Lengyelországban. Ma a Bielsko – Biała-ban és Mys´lenicé-ben lévô gyárak egy szervezetet képeznek és együttesen 890 személyt foglalkoztatnak. A mys´lenice-i gyár tervezi a foglalkoztatás fokozatos növelését. Mindkét gyárban a legkorszerûbb technológiát és automatizált, számítógépes vezérlésû gépparkot alkalmaznak. A két gyár termékeinek 98%-ban exportra kerülnek.

Csomagolások Lubaczowból A belga conTeyor konszern Lubaczowban szeptember 27-én csomagolóanyag gyárat nyitott meg. Az év végéig a gyárban 150 személy talál munkát. Az üzemben textilbetétes csomagolóanyagok gyártására kerül sor, amelyekben a komponens speciálisan megtervezett zsebekben felfüggesztve kerül elhelyezésre. Ezek törékeny, festett vagy szállítás közbeni karcolódásnak kitett termékek számára készült

Információ 2007/november

csomagolások. A gyártás a jármûipar, az elektronikai ipar és a háztartási gép gyártás igényeit elégíti ki. A conTeyor csoport már rendelkezik már egy üzemmel Lengyelországban – Czechowice-Dziedzicé-ben. A Kárpátaljai beruházás céljaként a tevékenység többi Kelet-Euurópai országra való kiterjesztés lehetôvé tételét tûzték ki volt. Az elhelyezés melletti további lényeges érv a helyi önkormányzati szervek (úgy a városiak, mint a járásiak) kedvezô hozzáállása és szakértelme volt, amelyek sokoldalú érdemi segítséget nyújtottak a potenciális beruházóknak. 

A Toshiba Kobierzyce-ben fektet be az LCD televízió készülék gyárban Több mint 167 M PLN-t fektet be a Toshiba a folyadékkristályos televíziókészülék gyárban Alsó-Sziléziában 2010-ig. Az új gyárban a célkitûzés szerint több mint ezer fô dolgozik majd. „Cégünk Kobierzycét választotta, elsôsorban az igen jó infrastrukturális feltételek miatt” – mondta a Toshiba Television Central Európe (TTCE) elnöke, Yuji Komori. „Termékeink exportja és értékesítése szempontjából az autósztráda és más gyorsforgalmi utak elérhetôsége Alsó-Szilézia területén volt az ami a gyárunknak helyének éppen ebben a körzetben történt kiválasztásánál döntött ” – tette hozzá a TTCE elnöke. A TTCE elnökének véleménye szerint Wrocławban és Alsó-Sziléziában nagyon jól kiépített iskolarendszer mûködik, ezen belül mûszaki profillal is, ami biztosítja a jól képzett dolgozók elérhetôségét. „- Üzemünkben kb. 750 személy dolgozik. Nagyon meg vagyunk elégedve és kifejezetten jó véleményünk van ezen személyek szorgalmáról – erôsítette meg Yuji Komori.

Tûzoltókészülékek gyára Ropczycé-ben A Gloria GmbH cég, a hordozható tûzoltó készülékek legnagyobb gyár-

25

tóinak egyike Európában, szerdán nyitotta meg gyárát Ropczycé-ben (kárpátaljai vajdaság). Az üzemben, kezdetben 2,4 M tûzoltó készüléket gyártanak évente, foglalkoztatásra talál ott kb. 250 fô. A 13,5 ezer négyzetméter területû üzem nem egészen egy év alatt jött létre, és egyike a régió legnagyobb munkáltatóinak. Összességében kb. 250 személyt, foglalkoztatnak majd. Az új üzem hordozható por-, hab- és szénsav-hóval oltó készülékek gyártásával fog foglalkozni 1 kg-tól 12 kg-ig terjedô térfogattal. Ezek ipari, jármûipari és kereskedelmi használatra készülnek. A Gloria GmbH hetven éve foglalkozik tûzoltó készülékek gyártásával, termékei jelenleg a világ több mint 100 országába jutnak el.

Új gyárak Kostrzynban Az utóbbi idôszakban a Kostrzyn´Słubick-i Speciális Gazdasági Övezetben beindításra került az Unipaco cég csomagolástechnikai gyára továbbá letették a TPV konszern új LCD televíziókészülék gyárának alapkövét. A cég 2006 márciusában kapta meg a mûködési engedélyt és tízegynéhány hónap alatt felépítette Kostrzynban a bevont csomagolóanyagok gyártását végzô korszerû üzemét. A beruházás elsô lépcsôjében, amely már befejezés elôtt áll, a cég 2,13 M Euró-t szándékozik befektetni, a következô lépcsôben pedig - további 4 M Euró-t. Szeptember elején Gorzów-ban lezajlott továbbá a 41 M Euró költséggel építendô gyár ünnepélyes alapkôletétele a tajvani elektronikai konszern, a TPV Technology – a folyadékkristályos LCD monitorok és televíziókészülékek gyártójának elôkészítésében. Az üzemben kb. 1,2 ezer ember talál munkát. Már megkezdôdtek az építôipari munkák. A gorzow-iski TPV üzemnek a tajvani cég elôretolt állását kellene képeznie az európai piaci betörés érdekében. Az elsô LCD monitorok és televíziók a gyártószalagról a jövô év tavaszán futnak le. A gorzow-i üzemben, kezdetben kb. 4 M folyadékkristályos monitort és tv-készüléket fognak gyár-

tani, a célkitûzés szerint ezek gyártása évi 6 M darabra fog megnôni. A tajvani beruházó igénybe vette a város támogatását, amely ellátta a területet az összes közmûvel, és megépítette a jövendô gyárat a Gorzow-ot északról megkerülô úttal. A város a beruházó részére adókedvezményt is bevezetett. A TPV az egyike a világ legnagyobb LCD technológiában gyártott monitor és televízió készülék gyártóinak A csoport hat gyártóüzemmel rendelkezik, amelyek Kínában és Brazíliában találhatók; összességében több mint 25,5 ezer dolgozót foglalkoztat.

Öt új beruházó a lódzi SSEben Szeptember 12-én, szerdán öt új beruházó kapta meg a gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt a Lódz-i Speciális Gazdasági Övezet területén (ŁSSE). Az engedélyt a következô cégek vették át: Procter & Gamble, Huta Szkła Sławno, Turnils, Libner valamint P.P.H.U. Jacek Sukiennik. A Procter & Gamble (P&G) konszern, amely Aleksandrów Łódzki-ban kezdi meg rövidesen az Olay márkájú kozmetikumok gyártását, a legnagyobb az új beruházók közül. Ez már a harmadik nagy beruházása a cégnek az ŁSSE területén. Ez alkalommal a P&G több mint 138 M PLN értékû beruházást valósít meg. 2012 végéig a cég az Aleksandrów Łódzki-ban lévô gyár területén 300 új munkahely létrehozását tervezi. 210 dolgozót közvetlenül a P&G foglalkoztat, 90 fôt pedig a P&G által megválasztott szerzôdô partner. A gyár megnyitását 2009. évre tervezik. A következô cég, amely tevékenységét megkezdi az övezetben, Sławno Üvegkohó, amely csomagoló üvegeket fog gyártani, többek között színtelen befôttesüvegeket és palackokat. Az új beruházás w Sławno-ban jön létre, a tervezett ráfordítások értéke 55 M PLN és a tervek szerint 45 új munkahely jön létre. A Zdun´ska Wola-i Al-övezetben viszont a Turnils redônygyártó társaság kezdi meg beruházását. A Társaság

26

kb. 130 személyt foglalkoztat és beruházási ráfordításai 42 M PLN összeget tesznek ki. Engedélyt kapott továbbá a Franciaországban tevékenykedô Libner társaság is, amely jármû alvázak elôállításával foglalkozik. A cég tervezi egy gyár építését Kutnóban, amely tehergépkocsik részére felépítményeket és pótkocsikat, valamint az ezzel összefüggô szerelôegységeket gyártja majd. A gyár építése rövidesen megkezdôdik, meg-

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

nyitását pedig 2008. elsô félévében tervezik. A cég kb. 40 dolgozót foglalkoztat és közel 9 M PLN-t fektet be. A következô új beruházó a P.P.H.U. Jacek Sukiennik. A cég mûanyag feldolgozással valamint sztirolhabból készült csomagolóanyagok gyártásával foglalkozik. A beruházó Zgierzben építi meg a gyárat, amelyben a legkorszerûbb hulladék-visszanyerési technológiák kerülnek alkalmazásra. A beruházási ráfordítások értéke kö-

zel. 30 M PLN, az új munkahelyek száma pedig 40 lesz. 2007-ben az ŁSSE már 9 engedélyt adott ki új beruházóknak, a prognózisok pedig arra mutatnak, hogy az év végéig azok száma eléri a 20-at. Az elôzetes becslések szerint a beruházók által deklarált ráfordítások az 1 Mrd EUR értékrôl 1,39 Mrd EUR értékre nônek, a deklarált munkahelyek száma pedig a 9,9 ezerrôl 14,5 ezerre emelkedik. Készült a PAIiIZ anyagai alapján

Információ 2007/november

27

A közúti infrastruktúra fejlôdése Lengyelországban

A 2007-ben befejezett fontosabb beruházások

A6 autópálya 2007. augusztusában átadták a forgalomnak az A6 autópálya Klucz és Kijewo csomópontok közötti 7,7 km hosszú szakaszát. A projekt értéke több mint 129 M zloty volt, amibôl a Szektoros Támogatási Program Közlekedés (a továbbiakban SPO-T) keretében nyújtott támogatás 87,6 M zloty-t tett ki. A munkák kivitelezôje a Budimex – Dromex Rt. cég volt. Az A6 átépítése a két szczecini városnegyed - Klucz és Kijewo között 2005. októberében kezdôdött és a régi felüljárók és hidak teljes lebontását és ujjáépítését valamint alapjától új utak építését jelentette. Az átépítés után az autópálya lengyel része 21 km-re hosszabbodott meg. A Közút és Autópálya Fôigazgatóság megkérte az engedélyt a következô szakasz átépítésére Kijewo-tól a Rze˛s´nica csomópontig, amely szintén 7 km hosszú. Elôkészítés alatt áll a Kijewo csomópont átépítési projektje is – amely lehetôvé teszi az autópálya jobb beilleszkedését Szczecin út rendszerébe. Végsô formájában az A6 hosszúsága 75 km lesz és az államhatártól Kołbaskwoban a Goleniów-i csomópontig vezet majd, ahol szétágazik a gyorsforgalmi autóút S3 (S´winoujs´cie felé) és S6 szakaszára (Gdan´sk irányába). Végsô formájában ez az út képezi Szczecin nyugati elkerülô útját, de összeköti a Szczecin-S´winoujs´cie kikötô együttest Lengyelország és Németország úthálózatával.

S10 gyors autóút 2007. szeptemberében adták át a forgalomnak Szczecin környéki Kobylanka, Morzyczyn és Zieleniewo városkák kerülôútját 8,8 km hosszúságban az S10 országos út vonalán, a következô SPO-T keretében támogatott szerzôdés szerint. A projekt értéke 103,26 M zloty volt, ebbôl az EU alapokból kapott támogatás 69,6 M zloty-t tett ki. A munkák kivitelezôje a svéd NCC Aktiebolag cég volt. Az újonnan felépített gyorsforgalmi út részben két-, részben pedig négysávos. Megépítettek továbbá két útcsomópontot is. Az S10 gyorsforgalmi út a jövôben összeköti Szczecin és Torun´ városát (majd tovább Varsót) Piła és Bydgoszcz városokon keresztül. A 2002-2004 között épített Szczecinbôl kivezetô szakasszal együtt az S10 út teljes hossza 15 km. Múlt év májusában versenytárgyalást írtak ki az S10 következô, 13,5 kilométeres szakaszára – a Stargard Szczecin´ski kerülôútjára. Az út fontos elemét képezi a Szczecin-S´winoujs´cie kikötô együttes elérhetôségét javító rendszeren belül.

S17 gyorsforgalmi út A jövôbeni S17 gyorsforgalmi út mentén, amely Varsót köti össze Lublin, Zamos´c´ városokkal valamint az Ukrajnával közös államhatárral, Hrebenne átkelôhelyen át halad Lwów irányába (amely a transz-európai TEN-T szállítási hálózat részét képezi), 2007. szeptember 26-án megnyitották a Garwolin várost elkerülô utat. Az építési feladat teljes költsége több mint 240 M zł volt. A projekt 97%-ban került finanszírozásra az Európai Beruházási Bank AFI programjának eszközeibôl. A munkák kivitelezôje a Herman Kirchner

Gmbh/Mosty-Łódz´ Rt. cégek konzorciuma volt. A gyorsforgalmi út megépített szakaszának hossza 12,8 km. Az építési munkákat 2005. novemberében kezdték meg. Az egyes városokat elkerülô utak építésével kapcsolatos beruházások a lengyelországi úthálózat fejlesztési tervében az egyik prioritást jelentik. Az elkerülô utak, amilyen például Garwolin kerülôútja, a város lakói számára igen nagy könnyebbséget jelentenek, kihatnak a biztonság javítására azzal, hogy a nehéz jármûvek tranzitforgalmát a város határain kívülre viszik. A jármûvezetôk részére egyértelmûen javítják a vezetés kényelmét és biztonságát. Az építkezés felölelte a gyorsforgalmi út két- és négysávos szakaszainak megépítését, kizárólag gépjármû közlekedés részére, valamint három útcsomópont megvalósítását. A projekt keretén belül többek között megépítésre került 3 útcsomópont, 8 közúti felüljáró, 2 gazdasági átvezetô szakasz, gyalogos átkelô valamint a Wilga folyó feletti híd. Hang­el­nye­lô falakat szereltek fel 7,3 km útszakasz mentén. Kiépítettek továbbá 26,5 km párhuzamos és alárendelt utat is. Az építkezés során szenzációs archeológiai leleteket tártak fel – megtalálták néhány mammut csontjait.

Gyorsforgalmi út S 69 2007. év elején került átadásra az S-69 gyorsforgalmi út három szakasza 10,5 km hosszúságban valamint 3,3 km átépített út és a nehéz jármûforgalom átvételére kialakított útszakasz. Az S69 gyorsforgalmi út építése Bielsko-Biała – Zwardon´ (a Szlovákiával közös államhatár) között az LK és a Szlovák Köztársaság Kormányai közötti meg-

28

állapodás eredménye. A VI. Európai Szállítási Folyosó részét képezi majd. A megépített gyorsforgalmi út helyettesíti a DK-69 közutat, amelynek mûszaki paraméterei lehetetlenné teszik a meg növekedett nemzetközi személy és szállítójármû forgalom levezetését. A jövôben az új nemzetközi útvonal lengyel és szlovák szakaszának megvalósítása hatékonyabbá teszi a gépkocsiforgalmat Lengyelország és Magyarország között is. Az elvégzett munkák köre felölelte 17 híd létesítmény megépítését is, amelyek közül a legnagyobb a 660 méter hosszú viadukt Dolina Kameszniczanka felett. A teljes útvonalat nehéz hegyi terepen valósították meg. Az építkezés I. szakaszának befejezéséhez megvalósításra vár még a Szare – Laliki (ebben 700 méteres alagút építése) és a Laliki II – Zwardon´ két útszakasz. Mind a két szakaszon folynak az építési munkák, amelyek 2009-ben fejezôdnek be. Elôkészítô munkák folynak az S69 gyorsforgalmi út többi lépcsôjének, azaz a Bielsko-Biała – Z˙ ywiec szakasznak és a We˛gierska Górka elkerülô útjának (ebben 2 kilométer hos�szú alagút) megépítésére. A tervek szerint a Bielsko-Biała – Z˙ ywiec szakasz megvalósítására, amely 27,0 km hosszú kétsávos gyorsforgalmi út lesz, 2008–2010 között kerül sor, a We˛gierska Górka kerülôútra – 8,5 km hosszú (egy úttestû gyorsforgalmi út) –2009–2011 között.

Fontosabb közúti beruházások, amelyeken folynak az építési munkák A4 autópálya: Zgorzelec Krzyz˙owa közötti szakasz A vállalkozás felöleli az A-4 autópálya nyugati szakaszának építését Zgorzelec-tôl (lengyel-német határ) Krzyz˙owa-ig (összekötô pont az A-18 autópályával) 51,4  km hosszúságban. Az A4 autópálya a III. Európai Szállítási Folyosó részét képezi, amely kelet-nyugat irányban fut majd a német határtól Lengyelország iparosított ré-

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

szén keresztül. Része továbbá az E40: Brüsszel – Aachen – Köln – Erfurt – Wrocław – Katowice – Krakkó – Kijev európai útvonalnak is. Jelenleg Lengyelországban a jármûvezetôk rendelkezésére áll a 347 km hosszú szakasz Krzyz˙owától – Legnicán, Wrocławon, Opolén, Katowicén keresztül Krakkóig. Az említett szakasz építési költségei 317,6 M Eurót tesznek ki, amelyben az uniós eszközök részvétele (Koheziós Alap) 82%. Az építési munkák 2008. novemberében fejezôdnek be.

A4 Autópálya: Krakkó Kelet – Szarów szakasza Az A4 autópálya kiépítésre kerül keleti irányban is. 2007. áprilisában kezdôdött meg a Krakkó déli kerülôútjának végétôl Niepołomicéig tartó szakasz építése („Szarów” csomópont). A beruházás köre felöleli 19,9 km autópálya építését a „Szarów” autósztráda csomóponttal (a pályán lesz még egy csomópont – „Biez˙anów”, de ez más szerzôdés keretében épül meg). Az autópálya ezen szakaszán felépítésre kerül 30 híd létesítmény: 15 autósztráda felüljáró, 6 közúti felüljáró, 5 autósztráda híd, 1 áteresz állatok számára valamint 3 közúti híd. Továbbá, a jármûvezetôk kényelme érdekében megterveztek két Utazókat Kiszolgáló Helyet. Az autópálya mindkét útteste 3 sávos lesz a wielicki csomóponttól a „Biez˙anów”csomópontig, majd kétsávos tovább a „Szarów” cso-

mópontig, mindegyik sáv szélessége 3,75 m. A munkák befejezését 2009. áprilisára tervezik. A szakasz megépítési költségei 839,9 M zloty-t tesznek ki..

A1 Autópálya: Gdan´sk – Grudzia˛dz szakasza Az A1 Autópálya azaz az E75 európai út, a Transz-Európai Észak-Dél Szállítási Folyosó részét képezi, amely Skandináviát köti össze a Földközi tenger mentén fekvô országokkal. A  folyosó a Balti tengertôl fut Lengyelország, Csehország és Szlovákia területén keresztül egészen Ausztriáig, korszerû közlekedési összeköttetést teremt Gdan´sk és Bécs között. A folyosó A1 Autópálya Lengyelország területén futó szakaszának teljes hossza 568 kilométer, Gdan´sk környékén kezdôdik, majd továbbhalad Torun´, Łódz´, Cze˛stochowa és Katowice érintésével egészen a Gorzyczki-ig, az államhatárig. Jelenleg tart az A1 autópálya 90 kilométer hosszú elsô északi szakaszának építése, amely Rusocinben, a Gdan´sktól délre fekvô Pruszcz Gdan´ski mellett kezdôdik és Grudzia˛dz mellett, Nowe Marzy helységben ér véget. Az építkezés 2005. ôszén kezdôdött és az ütemterv szerint halad. Az út forgalomnak való átadását 2008. év végére tervezik. Ennek a szakasznak a megépítésére egy magán cég, a Gdan´sk Transport Company kapott koncessziót.

Információ 2007/november

A1 Autópálya: Gorzyczki (államhatár a Cseh Köztársasággal) – Sos´nica közötti szakasz Az A1 autópálya építése a déli végénél is folyamatban van, az államhatárnál kezdôdô és az annak az A4 autópályával való keresztezôdéséig, a Felsô Sziléziai Gliwice környékéig vezetô szakaszán. Ez a szakasz a TINA hálózat VI B folyosójához tartozik, hossza 48 km. A projekt három lépcsôbôl áll: • Sos´nica (Gliwice)–„Bełk” csomópont –északi lépcsô, hossza 15.4 km • „Bełk” csomópont–S´wierklany– kö­ zép­sô lépcsô, hossza 14.1 km • S´ wierklany–államhatár Gorzyczkiben - déli lépcsô, hossza 18.3 km Jelenleg a középsô lépcsôben folynak a munkák, a határmenti lépcsôre kiválasztották a kivitelezôt és aláírták szerzôdést, az elsô lépcsôre pedig jelenleg zárulnak le a versenytárgyalások. Egyes szakaszok, amelyek építése a nehéz bányászati terepen történik, 2009. év folyamán kerülnek majd átadásra.

S3 Gyorsforgalmi út: Szczecin – Gorzów Wielkopolski közötti szakasz Az S-3 Szczecin – Gorzów Wielkopolski gyorsforgalmi út három szakaszából kettônek indult meg az építése. Az út a „Klucz”csomóponton kezdôdik (a gyorsforgalmi út keresztezôdése a meglévô A6 autósztrádával), lefut Lengyelország nyugati határa mentén a nyugat-pomerániai és a lubuski vajdaságokon keresztül. A tervezett szakasz a „Gorzów Północ” csomóponttal ér véget (amelyet a Gorzów Wlkp. elkerülô út megépítésének keretében valósították meg). Az említett szakasz hossza 81,6 km. S-3 Szczecin – Gorzów Wielkopolski – Zielona Góra – Legnica – Lubawka (államhatár Cseh országgal) gyorsforgalmi út fontos elemet képez a hazai és európai úthálózaton belül. Ez az útvonal köti össze az észak-európai országokat és Lengyelország északi részét az ország déli részével

29

és a Csehországgal közös határral (Lubawka határállomás). Hatékonyabbá teszi a közlekedést a Szczecinben és S´winoujs´cie-ben lévô tengeri kikötôk és az ország többi része, valamint Lengyelországot délrôl határoló országok felé. A építési projekt több mûszaki megoldást tartalmaz, amelyek a természetes környezetre kifejtett káros hatások minimalizálását szolgálják. A környezetvédelmi feladatokat 1245 folyóméter együttes hosszúságú hangszigetelô ernyôk felállításával, a közepes és nagy állatok számára 5, a kisebbek számára pedig 34 áteresz megépítésével oldják meg. A teljes útszakasz el lesz kerítve, megépítenek 11,5 km esôcsatornát valamint 37 esôvíz-tisztító tartályt.

S8 gyorsforgalmi út A vállalkozás felöleli a meglévô 8. számú országút mintegy 36 km hosszú, nagyon leterhelt szakaszának átépítését két úttesttel, négy sávval rendelkezô gyorsforgalmi autóúttá, amely egyedül a csomópontokon keresztül érhetô el. A jövôbeli S-8 gyorsforgalmi út része a nemzetközi útnak E67, amely Litvániát köti össze Varsón és Wrocławon keresztül Prágával. Ez az út egyben az I. Transz-Európai Folyosóban fekszik. Jelenleg ez a vállalkozás felöleli az S-8 gyorsforgalmi út építését a meglévô 8. számú országút (DK Nr 8) nyomvonalán Radzymintôl (a Radzymini kikerülô út végétôl) Wyszków-ig, beleértve ebbe Wyszków elkerülô útját valamint a Bug folyón átívelô új híd építését. A vállalkozás három önálló feladatból áll, melyek: • Wyszków két úttestû elkerülô útjának megépítése (kb.12,8 km) és az új, Bugon átvezetô híd megépítésével (kb. 600m) • A meglévô 8. számú országút (DK Nr 8) átépítése az Radzymint elkerülô úttól a tervezett Wyszków-i elkerülô gyorsforgalmi útig a meglévô úttesten, az új úttest pótlólagos hozzáépítésével (17,3 km), két úttestet átvezetô új híd megépítése a Fiszor folyón. • Radzymin meglévô két úttestû elkerülô útja felületének felújítása

(többek között a bitumen rétegek cseréje és új felsô ráépítés lehelyezése, az alsó rétegen új kötôréteg és koptató réteg lerakása.). A projekt tartalmazza tízegynéhány felüljárónak és a gyorsforgalmi út felett néhány országút átvezetésének, gyalogosátkelônek, átjárónak a megépítését, továbbá 10 aluljáró építését a helyi utak, a gyalogosok és a házi-, valamint vadállatok részére, 2 gyaloghíd építését a falvak területén, a gyorsforgalmi út mentén bekötô utak építését vagy átépítését, a meglévô mûszaki infrastruktúra korszerûsítését, környezetvédelmi létesítmények építését. A minôsített projekt teljes költsége: 168,9 M EUR (ebben vissza nem térítendô támogatás a Koheziós Alapból 140,2 M EUR) A munkák befejezési idôpontja: 2008.12.31.

S7 gyorsforgalmi út: Kielce közúti csomópontja 2007. 06. 25-én kezdôdtek meg az építési munkák az „Észak Kielcei Csomópont” megvalósítására. A beruházás része annak a hatalmas beruházási tervnek, amelynek célja a Gdan´sk – Varsó – Radom – Krakkó – Chyz˙ne (államhatár Szlovákiával) útvonal átépítése négysávos gyorsforgalmi paraméterekkel rendelkezô úttá. A beruházás keretében megépítésre kerül 7 km gyorsforgalmi út, ütközésmentes csomópont a 7. és 73. utak keresztezôdésében, csomópont, amely összekapcsolja a 7. utat a vajdasági 750. úttal, új felüljárók a Varsó – Krakkó vasútvonal felett, vasúti szárnyvonal, gyalogátkelôhelyek és gazdasági átjárók. A 73. út is két úttestet kap. A munkák között szerepelnek továbbá: az utak vízelvezetése, jelzések kiépítése, fák és bokrok ültetése, az „idegen”, az útépítéssel ütközô berendezések átépítései, szerviz-utak építése az út menti területek kiszolgálására, környezetvédelmi berendezések.

S7 gyorsforgalmi út: Grójec Radom közötti szakasz A beruházás célja a Varsó-Radom út (100 km) átépítése négysávos úttá,

30

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

ezen belül a Grójec-i elkerülô úttól Jedlinsk-ig vezetô útszakasz (ok. 55 km) gyorsforgalmi út lesz (ütközésmentes csomópontokkal). Jelenleg elôrehaladott építési munkák folynak az út kb. 22 kilométerén, a következô 18 kilométeren ôszén megkezdôdtek. Az építkezést 3 al-szakaszra bontották, amelyekbôl kettôt 2008–ban, egyet pedig 2009-ben adnak át a forgalomnak.

S12 gyorsforgalmi út: Puławy elkerülô útja A Puławyt elkerülô út, a Visztulán vezetô új híddal együtt, egy nagyobb beruházási feladat része, azaz az S12 gyorsforgalmi út építéséé, Radomból Lublinba. Az utat részben a meglévô 12. országút részleges felhasználásával valósítják meg, emellett egyes meglévô helységeken keresztül haladó szakaszokat (amelyeket nem lehet átépíteni), elkerülô utakkal váltanak ki. Végsô formájában a korszerûsített 12. országos út Radom – Lublin szakaszon (Puławy északi elkerülô útjával együtt) két úttestbôl álló gyorsforgalmi út lesz.. A teljes beruházás megvalósításának eredménye fontos hazai és nemzetközi tranzit útvonal létrehozása lesz, amely eleget tesz a teher és személygépkocsi forgalom, valamint a szezonális turistaforgalom által megkövetelt feltételeknek. Ugyanakkor az elkerülô útvonal I. lépcsôjének megépítése jelentôsen tehermentesíti a Visztulán átvivô hidat és Puławy belvárosát, kü-

lönös tekintettel a Radom–Lublin irányába tranzit útvonalon haladó tehergépkocsi forgalomra. Az út Visztulán való átvezetésére új híd szolgál amelynek teljes hosszúsága 1038,2 m és a folyómeder feletti íves fô áthidalás fesztávolsága pedig 212,0 m. A híd szerkezete és paraméterei jelentôsen meghaladják az ezen a téren elért eddigi hazai eredményeket. Az építkezés befejezése után ez lesz az egyik legszebb lengyel híd. A Puławyt elkerülô út I. lépcsôjének megépítési költségei ok. 400,0 M. PLN összesen tesznek ki, ebben az építôszerelô munkák költségei – ok. 311 M. PLN, a Visztula folyón épített hídé pedig – kb. 170 M. PLN összeget. A munkák befejezését a 2008. év II. negyedévére tervezik

S 22 gyorsforgalmi út 2006-ban kezdték meg az S22 gyorsforgalmi út építését, amely Elbla˛gból a Kaliningrádi Körzettel közös államhatárig, Grzechotki-ig vezet. Az út hos�sza 50,5 km, az építési költségei 485 M zloty-t, az EU támogatás összege pedig 337 M zloty-t tesz ki. Megépítésre kerül 4 közúti csomópont, több tíz felüljáró, híd, gazdasági átkelô és állatok részére áteresz. Az út megvalósítása megjavítja a gépjármûvek tranzit közlekedési feltételeit a Berlin-Kaliningrad útvonalon, a Gdan´skban és Gdyniában lévô tengeri kikötôk megközelítését, biztosítja a régió fejlôdését és megnöveli Frombork és Braniewo turisztikai látványosságainak elérhetôségét. A teljes 50 kilométeres szakasz 2008. közepén kerül átadásra a forgalom részére.

Információ 2007/november

31

Külföldi turisták beutazása és kiadásai a 2006. évben

A lengyel statisztikai hivatal, a GUS adatai szerint a 2006. évben a külföldiek beutazásainak száma 65,1 M volt. A Turisztikai Intézet becslése szerint ebbôl 15,7 M a külföldi turisták beutazásai (3%-kal több mint egy évvel korábban). Összehasonlítva a 2005. évvel, a turisztikai beutazások száma a legnagyobb mértékben nôtt a „15 EU országból Németország nélkül” (+17%) és az „új EU országokból” (+8%). Az Oroszországból, Ukrajnából, Belorus�sziából érkezô turisták száma nem változott, viszont a Németországból érkezetteké - 2%-kal csökkent. A turisták által leggyakrabban meghatározott úti célt Lengyelországban az üzleti és a szolgálati ügyek (27%), a turizmus és a pihenés (20%) valamint a rokonok és ismerôsök meglátogatása (18%) képezik. Jelentôsen megnôtt a vásárlási célú beutazások és tranzit utazások száma. Az üzleti jellegû beutazások egyharmadának célja az önállóan végzett üzleti tevékenység, 30%-ké pedig a cég nevében végzett üzleti tevékenység volt. A vásárokon, kiállításokon vagy konferenciákon való részvételrôl tett említést minden tizedik üzleti utazó (jelentôsen kevesebb, mint 2005-ben). A Lengyelországot meglátogató turisták többsége (de nem kevesebb, mint 2005-ben) a lengyelországi idôtölté­ sének alapvetô jellegeként a városokban való tartózkodást határozta meg (58%). A tájvédelmi-turisztikai értékekkel rendelkezô körzetekben (tengerpart, hegyvidék, tóvidék) történô pihenés emelkedô tendenciát mutat, bár mint cél, eléggé alacsony szinten van. Ezt a tartózkodási formát leggyakrabban a német turisták választották. Ugyanakkor a turisták összességében 13%, a turisztikai-pihenési céllal érkezetteken belül pedig 23% vett részt

országjáró utazáson. A turizmusra-pihenésre orientált turisták között a városi turizmusnak viszonylag kicsi volt a jelentôsége, ennek felerôsödése szezonális jellegû ingadozást mutat: annál kisebb volt a városi turizmus részaránya, minél gyakrabban fordultak elô tartózkodások a hegyvidékeken, a tóvidéken és a tengerparton. Ezekre a hosszú tartózkodásokra leggyakrabban nyáron került sor – közel felerészben, legkevesebb számban pedig az elsô és a negyedik negyedévben. A városokon belüli tartózkodások jelentôs növekedésére pedig pontosan az elsô és negyedik negyedévben került sor. Összehasonlítva a 2005. évi adatokkal, az átlagos tartózkodási idôtartam csökkent és 3,4 éjszakát tett ki. Egyidejûleg a turisták csupán 29%-a vett igénybe több mint 4 szállodai éjszakát. A tartózkodás hosszúsága természetesen az ideutazási céltól függött. A hosszabb lengyelországi tartózkodásnak kedveztek a családi-baráti ideutazások, az egészségügyi célú és a jellemzôen turisztikai utazások, a nagyon rövideknek pedig a vásárlási célú és tranzit beutazások. A beutazások ilyen jellegû motivációja (és ezek az elmúlt évinél nagyobb számban voltak) jelentôsen lecsökkentette a teljes turistaszámra kivetített átlagos tartózkodási idôtartamot. 2006-ban a turisták 72%-a nem vette igénybe utazási irodák szolgáltatásait (kevesebb, mint a 2004. és 2005. években). Teljes csomagot és részleges szolgáltatást csupán az összes turista 10,5%-a vásárolt. A szervezett turizmus iránt legnagyobb mértékben a tengeren túli turisták mutattak érdeklôdést. A szálloda jellegû létesítményekben nyújtott vendégéjszakát a turisták 51%-a vett igénybe. (több mint 2005.

évben). A „15 EU” csoporthoz tartozó országból érkezett vendégek csoportjában, a szállodában éjszakázók részaránya 57% volt (ami a legmagasabb arányt képviselte a többi vendégcsoporttal összehasonlítva). A németek és a többi „15 EU” ország turistáinak kb. egy negyede vett igénybe éjszakai szállást a rokonoknál és az ismerôsöknél, a tengeren túlról (elsôsorban ÉszakAmerikából) érkezett turisták között ez az arány a fenti kétszeres volt. A lengyelországi beutazó turizmus jellemzô vonása egy ugyanazon személy jelentôs számú látogatása egy éven belül. Ez azt jelenti, hogy a Lengyelországot meglátogató turisták száma lényeges mértékben kisebb, mint a látogatások száma. 2006. évben az átlagos látogatási szám 12 hónap alatt (a vizsgálatot megelôzô idôszakra vonatkoztatva) személyenként 3,7-re nôtt, ami több mint 2005-ben. A rendszeresen Lengyelországba látogatók között vannak a németek, akik átlag ötször utaztak be, közülük a 13% több mint tízszer látogatott el ide. A érkezett külföldi turisták Lengyelországba történô beutazásából származó bevételek 2006. évben 3 447 M USD-t, a külföldiek (ezen belül a turisták) beutazásából pedig 7 187 M USD-t tettek ki.

A lengyelek turisztikai aktivitása 2006. évben A Turisztikai Intézet becslése szerint Lengyelország lakói 2006. évben 38,5 M legalább egy éjszakai szállást magában foglaló utazást tettek, (ez 2,6 M-val több mint 2005-ben, de egyben 1,1 M-val kevesebb, mint 2004. évben). Ezek többségét rövid ideig tartó utazások képezték – amelyet 1-3 éjszakai szállást öleltek fel (21,6 M), a hosszabb

32

idôtartamú (4 és több éjszakát felölelô) utazások száma 16,9 M volt. A rövid utazások leggyakrabban meghatározott célja a rokonoknál és ismerôsöknél tett látogatás volt (a közlések 54%-a), turizmus és pihenés (27%) valamint szolgálati cél (12%). A rövid utazásokban részt vevô lengyelek leggyakrabban a rokonoknál és ismerôsöknél szálltak meg (az utazások 58%-a esetén), szállodákban, motelekben, panziókban, menedékházakban és turistaszállókban, (összesen az utazások 18%-a esetén), üdülôtelki házakban (6%), vendégszobákban (5%) valamint kempingházakban, utánfutókban és sátrakban (5%). A lengyelek kedvelt idôtöltési módjai a rövid utazások keretében az alábbiak voltak: nyugodt pihenés és rövid séták (49%), társasági élet és szórakozás (39%), pihenés csendes, emberektôl távol esô helyen, nyugalomban (13%). Olyan elfoglaltságok megjelölése, mint a fizikai erônlét javítása (gimnasztika, fitness foglalkozások, hosszabb séták és kirándulások, úszás, sportos játékok), múzeumok, skanzen, mûemlékek meglátogatása, kávéházba és étterembe járás, rádióhallgatás és tévénézés, nemzeti és tájvédelmi jellegû parkok meglátogatása, vallással összefüggô helyek meglátogatása, valamint tudás és képességfejlesztés (pl. idegen nyelvtanulás) 6% 9% közötti arányban fordultak elô. A kvalifikált turizmusban való részvétel (pl. vitorlázás, kajakozás, hegymászás, lovaglás) a rövid idôtartamú hazai utazások során mindössze 5% megjelölést

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

kapott9. A rövid idôtartamú hazai utazások során a lengyelek leggyakrabban a városokba utaztak, (az esetek 35%-ában), ezt követôen a hegyekbe (17%), a tóvidékre (12%) és a tengerpartra (9%). „Más területek” megjelölésére az esetek 27%-ban került sor a hazai rövid utazások során. A legtöbb rövid utazást az alábbi vajdaságokban valósult meg: a mazóviai (3 M), a kislengyel és a nagy-lengyel (mindkettô 2, 1 M) és a sziléziai (1, 9 M). A hazai rövid idôtartamú utazások során eszközölt kiadások 2006. évben, átlagban 236 PLN összeget tettek ki (átlagosan 84 PLN egy napi tartózkodásra), emellett az utazást megelôzôen kiadásra került átlag 107 PLZ, az utazás során felmerült költségek összege pedig – 129 PLN volt. A hazai hosszú idôtartamú utazások (amelyek minimum 4 éjszakát ölelnek fel) leggyakrabban megjelölt célja a turisztika és a pihenés volt (az utazások 47%-a esetén), ezt követôen a rokonoknál és ismerôsöknél tett látogatás (31%) valamint szolgálati cél (14%). A lengyel turisták valamivel ritkábban, mint a rövid utazások esetén éjszakáztak rokonoknál és ismerôsöknél (37%), gyakrabban viszont szállodákban, motelekben és panziókban (21%), vendégszobákban (15%), kempingházakban, utánfutókban és sátrakban (8%) valamint üdülôkben (7%). 9

 rövid idôtartamú utazások alatti idôtöltés A módjainak adatai a 2005. évre vonatkoznak. A 2006. évi adatokat még nem hozták nyilvánosságra.

A lengyelek kedvelt idôtöltési módjai a hosszú idôtartamú utazások keretében hasonlóak voltak, mint a rövid utazások esetén: nyugodt pihenés és rövid séták (67%), társasági élet és szórakozás (35%), pihenés csendes, emberektôl távol esô helyen, nyugalomban (20%). A fizikai erônlét javítása, múzeumok, skanzen, mûemlékek meglátogatása, kávéházba és étterembe járás, rádióhallgatás és tévénézés, nemzeti és tájképszerû parkok meglátogatása 10 - 19% megjelölést kapott. A kvalifikált turisztikát gyakrabban adták meg, mint a rövid utazások esetén, az idô eltöltésének módjaként (8% jelölte meg). A hosszú idôtartamú belföldi utazások esetén a lengyelek legszívesebben utaznak a tengerpartra (32% jelölte meg) és a hegyekbe (27%), ritkábban városokba (19%), tavakhoz (17%) és más területekre (20%), emellett a tenger, a hegyek és a tavak együttese megjelölési aránya magasabb voltak, mint az elmúlt években, ami összefügghet a 2006 nyarán fellépô kivételesen magas hômérsékleti értékekkel. A legtöbb hosszú idôtartamú utazást az alábbi vajdaságok területén valósították meg: a mazóviai (2,5 M), a tengermelléki (2,2 M), a kis-lengyel és a nyugati-pomerániai (mindkettô 1,7 M). A belföldi hosszú idôtartamú utazásokra kiadott átlagköltség 2006. évben 655 PLN volt, azaz átlag 66 PLN a tartózkodás egy napjára), ebbôl az utazás elôtti költség 248 PLN, annak során kiadott összeg pedig– 407 PLN volt. POIT Budapest anyaga

Mazowsze régió várja Önt! www.turystyka.mazovia.pl www.mazovia.pl

VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel./fax: 269-7809, 269-7810 E-mail: [email protected] www.polska-tourist.info.hu