LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2009/3

2009. szeptember

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: [email protected] Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl 1. Lengyelország gazdasági helyzete 2009. I. félévben 2. Makrogazdasági tájékoztató 6. Lengyel-magyar kereskedelmi áruforgalom 2009. elsô 5 hónapja után 8. Kedvezô hírek a Varsói Értékpapír Tôzsdérôl 9. Lng gáz szállítása Katarból 10. L engyel acélipar 15. Ökológiai beruházások bányászatban 16. B ányagép- és berendezésgyárak a válsággal szemben 18. Termálvízi és kereskedelmi beruházások 20. PESA S.A. – villamosgyár bemutatása 24. Infrastruktura fejlôdése Lengyelországban

s é Mazur a i m r y Wa európai szinten kiemelkedő turisztikaitermészeti értékekkel rendelkeznek. A terület legvonzóbb kincseit a tájak, az erdők, a tavak, a tiszta természeti környezet, valamint a szintén nagyszámban előforduló építészeti és kulturális műemlékek, az archeológiai feltárások és történelmi helyszínek jelentik. A régió rendeltetése mindenekelőtt a rekreációs és a minőségi turisztika fejlesztése – a vitorlázás, lovaglás, gyalogos-, kerékpáros- és autós turisztika. A warmińsko-mazurskie vajdaság az aktív emberek vajdasága. Nyáron vonzza a vitorlázókat, kajakosokat, a windsurfing szerelmeseit, a búvárokat és a horgászokat, télen pedig a kutyaszánokat kedvelőket, a lékhorgászokat és a síelőket, akik a téli sportokat űzhetik a Gołdap melletti Szép hegyen (Piękna Góra), a Mrągowo melletti Négy Szél hegyen (Góra Czterech Wiatrów) a Lidzbark Warmińskiben lévő Kereszt hegyen, (Krzyżowa Góra) és a sífutásra alkalmas számos csodálatos terepen. Az ökológiailag tiszta természetes környezet, a gyönyörű tájképi látványosságok, (2 ezer tó, tájvédelmi körzet és természetvédelmi rezervátum, hatalmas erdőségek, építészeti műemlékek), kedvező sportolási feltételek és a szállodai és vendéglátó-ipari háttér azt támasztja alá, hogy Warmia és Mazury régiója kiváló helyszín a turisztikai beruházások számára.

Információ 2009/szeptember

1

LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE 2009. I. FÉLÉVBEN

• A 2008. év Lengyelország részére a gazdaság fokozatos lefékeződésének időszaka volt. A lengyel gazdaságot azonban továbbra is viszonylag magas gazdasági növekedés jellemezte, a világpiacokon jelentkező válságnak pedig korlátozott következményei voltak. A gazdasági növekedés forrásai (a beruházási kereslet megélénkülése, a magas fogyasztási szint és a dinamikusan növekvő export) lehetővé tették az EU egyik legjobb eredményének elérését. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy ezek a tendenciák az év utolsó hónapjaiban meggyengültek. • Az idei év első felében a GDP növekedése jelentősen lelassult. A GUS előzetes becslései szerint a GDP növekedése a 2009. év I. negyedévében 0,8%-ot tett ki, a II. negyedévben pedig 1,1%ot. A belföldi kereslet már nem fejt ki pozitív hatást a PKB alakulására, viszont megnőtt a külső kereslet hatása. • A 2009. január-júniusi időszakban az ipar értékesített termelése 8,3%-kal csökkent a 9 főnél többet foglalkoztató gazdasági alanyoknál. Ezzel egyidejűleg megállt a dinamika csökkenési trendje, amely az elmúlt év IV. negyedévétől érvényesült. Ez a vállalatok ros�szabb pénzügyi helyzetének és a kereslet csökkenésének eredményeként alakult ki.

• 2009 I. félévében az építőipariszerelő termelés 1,4%-kal csökkent (a 9 főnél többet foglalkoztató gazdasági alanyoknál). Ennek oka a hitelekhez való hozzáférés megnehezítése, valamint a gazdálkodó alanyok rosszabb pénzügyi helyzete volt, aminek következtében csökkent a kereslet. • Az eredmények a belkereskedelemben is romlottak az előző évhez viszonyítva és a kiskereskedelmi értékesítés csökkenése 0,7%-ot tett ki a 9 főnél többet foglalkoztató gazdasági alanyoknál. Ez a reálkeresetek növekedési ütemének lassulása miatt bekövetkezett belső keresletcsökkenés következménye volt. • A GUS előzetes adatai szerint a 2009. év január-június közötti időszakában a változatlan árakon számított export értéke 45,7 Mrd eurót tett ki és 22,5%-kal volt alacsonyabb, mint a 2008. év azonos időszakában. Az import értéke 49,4 Mrd eurót tett ki és 30,6%-kal volt alacsonyabb év/év viszonylatban. A negatív szaldó 3,7 Mrd euró volt, azaz 7,8 Mrd euróval kevesebb, mint a 2008. év január-június közötti időszakában. Az áruforgalom negatív szaldójának csökkenése, a zloty euróhoz és dollárhoz viszonyított depreciációjával kapcsolatos, az exportőrök számára továbbra is kedvező helyzetből fakadt. • Az NBP előzetes adatainak tükrében a 2009. év január-június közötti időszakában bekövetkezett a fizetési mérleg folyó-

számla szaldójának javulása az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A többletet elsősorban az áruforgalmi számlán jelentkező negatív szaldó lényeges csökkenése határozta meg. Egyidejűleg az elmúlt évinél alacsonyabb volt a közvetlen külföldi beruházások beáramlása. • CPI mutatóval mért infláció 2009. év január-június közötti időszakában alacsonyabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában és 3,5%-ot tett ki. Az ipar értékesített termelése 4,6%kal haladta meg a múlt évi szintet, az építőipari-szerelési tevékenység árainak növekedése pedig 1,1%-ot tett ki. • Az elmúlt év vége meghozta a munkaerőpiacon kialakuló rosszabb konjunktúra az első látható jeleit. A 2009. év I. félévében a vállalati szektorban az átlagos foglalkoztatottság 0,5%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. 2009. június végén a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma 2008 júniusához képest 14%-kal nőtt, a nyilvántartott munkanélküliségi ráta pedig 10,7% volt (a 2008. decemberi 9,5%-hoz képest). • 2009. év január-június közötti időszakában nőttek a reálkeresetek a vállalati szektorban, illetve a mezőgazdaságon kívüli biztosítási rendszerből származó nyugdíjak és a rokkantnyugdíjak. Bekövetkezett a nyugdíjak és a mezőgazdák

2

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

egyéni rokkantnyugdíjai vásárlóértékének növekedése is, a 2008. év azonos időszakához képest. • A 2009. év első hat hónapjában a költségvetési deficit határozottan meghaladta az egy évvel korábbit és 16,7 Mrd zlotys szintet ért el (nominálértéken). Az állami költségvetés bevételei 134,3 Mrd zlotyt tettek ki. A kiadások 151,0 Mrd zlotys szinten alakultak. A 2008. évvel összehasonlítva a bevételek megvalósítása 1,0

százalékponttal (5,3%) volt alacsonyabb, a költségvetési kiadásoké pedig 4,6 százalékponttal magasabb (15,2%). A bevételi oldalon a legnagyobb jelentősége a közvetlen adókból származó bevételeknek volt, a kiadási oldalon pedig a legnagyobb részarányt a helyi önkormányzati egységek részére nyújtott általános támogatások képviselték. • 2009 I. félévében a Pénzpolitikai Tanács a kamatlábakat négy alka-

lommal módosította. Januárban a kamatláb redukció mértéke 0,75 százalékpont, februárban, márciusban és áprilisban pedig egyenként 0,25 százalékpont volt. • A valuta piacon 2009 január-június közötti időszakában a lengyel valuta depreciációja következett be. Ez a világpiacon uralkodó általános instabil helyzet, valamint a külföldi befektetőknek a hazai piacról történő visszahúzódásának hatásaként alakult ki.

Makrogazdasági tájékoztató

Közvetlen külföldi beruházások beáramlása Az előzetes adatok szerint, 2009 júniusában, Lengyelországban a nettó külföldi beruházások kiáramlása következett be (leépítés), 192 M eurós szinten. A negatív szaldóra kihatottak a tőkekapcsolatban álló külföldi cégektől felvett hitelek törlesztései, és a negatív reinvesztálások, amelyek meghaladták a saját tőkébe történő beáramlást. A 2009. év első félévében az FDI 962 M EUR volt és ez az elmúlt év azonos időszakában beáramlott FDI értékhez viszonyítva 14%-ot tett ki. Tekintettel a zloty értékének eltérésére a 2008. és 2009. év első féléve között, a zlotyban megadott eredmények kismértékben kedvezőbbek voltak – a beáramlás PLN-ben megfe-

lelt az elmúlt év azonos időszakában elért eredmény kb. 17%-ának. A júniusi FDI beáramlás általában legalacsonyabb az egész évben. Tekintettel arra, hogy a lengyel gazdasággal kapcsolatban számos pozitív információ jelent meg, várakozásunknak megfelelően a FDI vonatkozásában a helyzet javulása várható. Infláció A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 2009 júliusában 0,1%kal emelkedtek az elmúlt hónaphoz képest és 3,6%-kal a 2008. év júliusához képest. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexére kihatással voltak ebben az időszakban a szállítással kapcsolatos díjak emelése (2,1%), és a szeszes italok valamint a dohányáruk áremelkedése

(2,7%). Az élelmiszerárak csökkenése (1,4%) nagymértékben kihatott az áremelkedés lefékezésére. A január – júliusi időszakban fogyasztói cikkek és szolgáltatások árai 3,5%-kal nőttek. Legnagyobb mértékben a szállítással kapcsolatos díjakat (9,3%), a szeszes italok és a dohányáruk árait (7,2%), valamint a lakással kapcsolatos díjakat (4,2%) emelték. Alacsonyabbak voltak, tekintettel a szezonális árcsökkentésekre, a ruházati termékek és a cipők árai (7,2%). A növekedés éves viszonylatban meghaladta a júniusit (3,6% a 3,5%kal szemben) és túllépte a Pénzpolitikai Tanács által az inflációs céltól való eltérések felső határaként megadott értéket (2,5%). A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexének

1. sz. Táblázat: Külföldi beruházások beáramlása Lengyelországba 2007, 2008 és a 2009. évben (M EUR) I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

2007

1 373

1 785

1 054

1 354

1 010

418

1 585

1 453

1 322

2 873

1 241

1 181

2008

1 140

1 376

926

2 245

1 162

65

905

917

848

774

995

60

2009

1 095

-77

291

328

-474

-192

Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008, 2009: előzetes adatok


3 1. sz. Ábra: Az ipar értékesített termelése havi bontásban, 2005-2009 években (a 2005. évi havi átlag = 100)

alakulására a legnagyobb hatással ezen a szinten a lakással kapcsolatos díjak emelése (7,0%) illetve az élelmiszerek és italok áremelkedése volt. A szállítási díjak emelésére (1,4%) elsősorban az üzemanyagoknak a világpiacon elért magas árai voltak hatással. Megdrágult a cseppfolyós gáz (13,8%), a benzin, és a motorolajok (2,9%). Tekintettel a kereslet szezonális emelkedésére, jelentősen megnőttek a turisztikai szolgáltatások árai. A távközléssel kapcsolatos díjak változatlan szinten maradtak. Július volt a következő hónap, amelyben az élelmiszerárak lecsökkentek (1,4% az ez év júniusi 1,2%-kal szemben). Legnagyobb mértékben a zöldségek (18,1%, szezonális hatás) és a cukor (3%, a megnövelt import hatása) ára esett. Csökkentek továbbá a vaj (0,9%), a liszt (0,7%), a növényi zsiradékok, a tojás, a sajtok árai. Növekedtek a hús, a hal, az édességek, az italok árai. Tekintettel a jövedéki adó emelésére, jelentősen növekedtek a dohánytermékek árai. Jelentős ingadozást jegyeztek fel a biztosítások árai körében. Júniushoz képest 0,6%-kal növekedtek, különösen a lakásbiztosítások drágultak meg, tekintettel a biztosító társaságok által folytatott promóciók lezárulására, áraik 4,8%-kal emelkedtek. Ugyanakkor a zloty megerősödése miatt, 3,2%-kal csökkentek a külföldi biztosítások árai. Termelés Az előzetes adatok szerint, az ipar értékesített termelése változatlan árakon (a több mint 9 főt foglalkoztató vállalatoknál) az idei év júliusában 4,6%-kal volt alacsonyabb, mint egy éve és 2,8%-kal ala-

Forrás: GUS1 2009-tól a GUS az adatokat a Lengyel Tevékenységi Besorolás rendszerében mutatja be. (Polska Klasyfikacja Działalnośc - PKD 2007), amely az Európai Gazdasági Tevékenységi Berosolás alapján került kidolgozásra (NACE Rev. 2). Ezek az adatok nem teljes mértékben összehasonlíthatók a korábbi, PKD 2004 (NACE Rev. 1) rendszerben bemutatott adatokkal.

1

csonyabb az idei év júniusához képest. A szezonális tényezők hatásának kiiktatása után az ipari termelés 5,3%-kal alacsonyabb szinten alakult, mint az elmúlt év azonos hónapjában és 1,0%-kal alacsonyabban az idei év júniusához viszonyítva. Az elmúlt év júliusához képest az értékesített termelés csökkenését jegyezték fel 23 iparágban (34 közül), többek között a fém előállításban – 23,8%, a kőszén és a barnaszén kitermelésben – 20,7%, a gépjárművek, utánfutók és pótkocsik – 18,0%, gépek és berendezések – 15,1%, fémipari termékek – 8,2% valamint vegyszerek és vegyipari termékek gyártásában – 5,9%. Az ipar értékesített termelésének növekedése, az elmúlt év júliusával összehasonlítva, 11 ágazatban következett be, többek között a számítógépek,

2. sz. Táblázat: Az infláció dinamikája %-ban, 2008. évben és a 2009. év első 7 hónapjában Év Hónap Az előző év azonos hónapjával összehasonlítva Az előző hónaphoz hasonlítva Forrás: GUS

2008 I-XII

I

II

III

2009 IV V

VI

VII

I-VII

4,2

2,8

3,3

3,6

4,0

3,6

3,5

3,6

3,5

-

0,5

0,9

0,7

0,7

0,5

0,2

0,1

-

elektronikai és optikai termékek – 36,5%, gyógyszeripari termékek – 30,1%, italok – 16,2%, elektromos berendezések előállítása terén – 15,0%. Az idei év január-július hónapjaiban az ipar értékesített termelése 7,6%kal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Munkanélküliség és foglalkoztatás A nyilvántartott munkanélküliségi ráta júliusban 10,8% volt a szakmailag aktív népességre vetítve (idén júniusban 10,7%, 2008 júliusában 9,2%). A legmagasabb munkanélküliség továbbra is a: warmińsko-mazurskie (18,0%), kujawsko-pomorskie és a lubuskie (mindkettőben 14,5%), a podkarpackie (14,4%) és a nyugatitengermelléki (14,2%) vajdaságokban jelentkezik. A legalacsonyabb mutató jellemezte a wielkopolskie (7,9%), mazowieckie (8,3%), sziléziai (8,4%) és a małopolskie (8,8%) vajdaságokat. A munkaügyi hivatalokban nyilvántartott munkanélküliek szá-

4

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 3. sz. Táblázat: A nyilvántartott munkanélküliségi ráta az utolsó 7 hónapban Év

2008

2009

Hónap

XII

I

II

III

IV

V

VI

VII

Munkanélküliségi szint

9,5

10,5

10,9

11,2

11,0

10,8

10,7

10,8

Forrás: GUS 1. sz. Grafikon: A munkanélküliségi ráta 2008. és 2009. év első 7 hónapjában.

12 11,5

%

11 10,5 10 9,5 9 8,5 január Forrás: GUS

február

március

április 2008

május

június

július

2009

ma idén júniusban 1676,1 ezer főt tett ki, (ebben 883,7 ezer nő) és 17,5 ezer fővel, (azaz 1,1%-kal) volt több mint egy hónappal korábban. Éves viszonylatban 253,2 ezerrel nőtt (a 2008. év azonos időszakában csökkenését jegyezték fel, 32,4 ezer fővel, azaz 2,2%-kal). A munkanélküliek teljes létszámának 43,6%a lakik falun. 2009 májusához hasonlítva a munkanélküliek számának csökkenését jegyezték fel 15 vajdaságban, ezek között a legjelentősebb mértékben: • podlaskie 2,5% (1,3 ezer fő), • podkarpackie 2,0% (2,5 ezer fő), • mazowieckie 1,8% (3,6 ezer fő). Egyedül a nyugati-tengermelléki vajdaságban csökkent a munkanélküliség, jelentéktelen mértékben (100 fővel). Ugyanakkor a 2008. év azonos időszakához hasonlítva a munkanélküliség minden vajdaságban nőtt.

sabb mint az előző hónapban, és 3,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Átlagos kereset Az átlagos havi kereset a vállalatok szektorában 2009 júliusában 3361,90 PLN-t tett ki, a nyereségből történő kifizetések nélkül pedig 3335,18 PLN-t. Az átlagos kereset a vállalatok szektorában 2009. júliusában 2,3%-kal volt maga-

Forrás: GUS

Külkereskedelmi forgalom Az idei év I. negyedévében a PLN-ben kifejezett export, változatlan árakon 201,1 Mrd zlotyt tett ki, az import pedig 217,3 Mrd zlotyt. Összevetve az elmúlt év azonos időszakával, az export 3,1%-kal, az import pedig 13,4%-kal csökkent. A negatív szaldó 16,2 Mrd zlotys szinten alakult (az elmúlt év azonos időszakában mínusz 43,2 Mrd zloty). Az USD-ben számított export 60,5 Mrd USD, az import 65,5 Mrd USD volt. Összevetve az elmúlt év azonos időszakával, az export 32,5%-kal, az import 39,5%-kal csökkent. A negatív szaldó 5,0 Mrd USD-s szintet ért el (az elmúlt év azonos időszakában 18,7 Mrd USD-t). Az EUR-ban kifejezett export 45,7 Mrd EUR-t tett ki, az import pedig 49,4 Mrd EUR-t, a negatív szaldó 3,7 Mrd EUR volt, egy évvel korábban mínusz 12,3 Mrd EUR (az export csökkent 22,5%-kal, az import 30,6%-kal).

4. sz. Táblázat: A nyilvántartott munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta. 2009. július végi állapot. VAJDASÁG

Nyilvántartott munkanélküliek ezer fő

Munkanélküliségi ráta %

1676,1

10,8

Lengyelország dolnośląskie

131,1

11,7

kujawsko-pomorskie

120,1

14,5

lubelskie

105,8

11,7

lubuskie

55,2

14,5

115,6

10,6

małopolskie

114,3

8,8

mazowieckie

204,5

8,3

łódzkie

opolskie podkarpackie

40,9

11,2

128,4

14,4

podlaskie

53,0

11,2

pomorskie

81,8

10,1

śląskie świętokrzyskie warmińsko-mazurskie wielkopolskie zachodniopomorskie

150,1

8,4

78,5

14,1

94,6

18,0

114,9

7,9

87,4

14,2

5.sz. Táblázat: Átlagos bruttó havi kereset a vállalatok szektorában az utolsó 7 hónapban Év Hónap

2009 I

II

III

IV

V

VI

VII

Átlagos kereset összesen 3 215,75 3 195,56 3 332,65 3 294,76 3 193,90 3 287,88 3361,90 (PLN bruttó) Forrás: GUS


5

6. sz. Táblázat: Külkereskedelmi forgalom 2009. január–június 2009. I-VI.

Részletezés I – VI Export Import Szaldó

M PLN

M USD

M EUR

201117,8 217316,9 –16199,1

60539,4 65529,8 –4990,4

45655,7 49408,1 –3752,4

2008. I-VI = 100 PLN USD EUR 96,9 67,5 77,5 86,6 60,5 69,4 – – –

Forrás: GUS

Negatív szaldó alakult ki a fejlődő országokkal szemben – mínusz 32,2 Mrd zloty (mínusz 9,7 Mrd USD, mínusz 7,3 Mrd EUR), a Közép-Kelet Európai országokkal szemben – mínusz 6,1 Mrd zloty (mínusz 1,9 Mrd USD, mínusz 1,4 Mrd EUR), pozitív szaldót értek el a fejlett országokkal szemben 22,1 Mrd zloty (6,7 Mrd USD, 5,0 Mrd EUR), ebben az UE tagországokkal a szaldó 26,5 Mrd zlotys szinten alakult (8,0 Mrd USD, 6,0 Mrd EUR). A teljes exportban a fejlett országok részaránya 85,5% (ebben az EU 79,4%), az importban 69,0% (ebben az EU 61,2%). Németországnak, Lengyelország legnagyobb partnerének részaránya az exportban 1,0 ponttal magasabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában és 26,1%-ot tett ki, míg az importban alacsonyabb volt 1,4 ponttal és 22,3%-ot tett ki. A pozitív szaldó 4,0 Mrd zloty (1,2 Mrd USD, 0,9 Mrd EUR) volt, az elmúlt év azonos időszakában a szaldó mínusz 7,3 Mrd zloty (mínusz 3,2 Mrd USD, mínusz 2,1 Mrd EUR) volt.

Lengyelország főbb kereskedelmi partnerei között az export növekedését jegyezték fel Olaszország,

7. sz. Táblázat: Külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint Megnevezés

1. Németország 2. Olaszország 3. Franciaország 4. Nagy-Britannia 5. Cseh Köztársaság 6. Hollandia 7. Oroszország 8. Svédország 9. Spanyolország 10. Ukrajna

M PLN M USD 52398,6 14839,2 13994,0 12576,8 11256,0 8501,7 7305,0 5534,4 5091,3 5085,0

15802,7 4464,8 4226,6 3804,7 3377,5 2571,3 2172,4 1673,6 1532,6 1516,1

1. Németország 48447,3 14611,7 2. Kína 20457,6 6162,6 3. Oroszország 18512,0 5635,2 4. Olaszország 14791,4 4452,4 5. Franciaország 9881,5 2982,1 6. Hollandia 7763,1 2342,9 7. Cseh Köztársaság 7616,2 2290,4 8. Koreai Köztársaság 7280,9 2180,9 9. Nagy-Britannia 6133,8 1855,6 10. Egyesült Államok 5595,5 1682,8

2009. I – VI 2008. I – VI = 100 M EUR PLN USD EUR EXPORT 11912,6 100,4 70,2 80,5 3370,2 112,4 78,4 90,0 3184,1 103,2 72,2 82,8 2865,7 106,5 74,8 85,6 2543,5 97,5 67,8 77,6 1938,2 100,8 70,7 81,1 1647,1 71,0 48,6 56,3 1260,5 82,0 57,6 65,9 1156,0 87,8 61,5 70,4 1147,4 67,0 45,9 53,2 IMPORT 11016,9 81,4 56,9 65,2 4648,5 112,3 78,4 90,0 4240,5 76,9 54,3 62,1 3361,0 88,1 61,3 70,5 2247,7 78,4 54,9 62,9 1764,9 90,2 63,0 72,2 1729,3 82,9 57,4 66,2 1647,3 123,9 85,9 98,8 1396,9 85,8 60,1 68,8 1269,9 109,7 76,1 87,7

I 3,1717 4,2181

II 3,6314 4,6442

III 3,5412 4,6237

2009 IV 3,3480 4,4193

V 3,2337 4,4105

VI 3,2146 4,5081

VII 3,0596 4,3053

Forrás: NBP

9.sz. Táblázat: Az NBP alapvető kamatlábai Kamatláb Referencia kamatláb *) Lombard kamatláb Letéti kamatláb Váltó leszámítolási kamatláb Kötelező tartalék ráta - a látra szóló zloty betétekre - határidős zloty betétekre - a látra szóló valuta betétekre - a határidős valuta betétekre

2008. 2009. I – VI részarány % 25,1 6,4 6,5 5,7 5,6 4,1 5,0 3,3 2,8 3,7

26,1 7,4 7,0 6,3 5,6 4,2 3,6 2,8 2,5 2,5

23,7 7,3 9,6 6,7 5,0 3,4 3,7 2,3 2,9 2,0

22,3 9,4 8,5 6,8 4,5 3,6 3,5 3,4 2,8 2,6

Forrás: GUS

8. sz. Táblázat: Átlagos havi valutaárfolyamok az utolsó 6 hónapban Év Hónap 1 USD 1 EUR

Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia felé, az import növekedése pedig a Koreai Köztársaság, Kína és az Egyesült Államok felől következett be. Az első tíz helyen lévő kereskedelmi partnerünkkel folytatott forgalom képezte az export 68,0%-át (az elmúlt év azonos időszakában 68,2%) és a teljes import 67,4%-át (megfelelően 66,6%).

Kamatszint 3,50 5,00 2,00 3,75

Érvénybe lépett 25.06.2009 25.06.2009 25.06.2009 25.06.2009

3,00 3,00 3,00 3,00

30.06.2009 30.06.2009 30.06.2009 30.06.2009

*) – a 7 napos pénzletétek minimális jövedelmezősége Forrás: NBP

Valuta árfolyamok A zloty megerősödött a dollárhoz és az euróhoz képest. Júliusban az előbbihez képest növekménye 5%, az utóbbihoz 4,5%. Az árfolyam a makrogazdasági tájékoztató írásakor megfelelően a következő volt: 2,85 PLN = 1 USD és 4,09 PLN = 1 EUR, ami igazolja azt a tézist, hogy a zloty megerősödött. Kamatlábak Az augusztusi ülésén a Pénzpolitikai Tanács határozatot hozott a júliusi kamatlábak változatlan, 2009. június végi szinten való tartásáról. Nem változott a kötelező tartalékráta mértéke sem, amely 2009. június 30. óta 3,00%-ot tesz ki.

6


Bruttó Hazai Termék 2009. II. negyedévében a szezonálisan kiegyenlített GDP az elmúlt év azonos időszakához képest 1,4%-kal nőtt, kiegyenlítés nélkül pedig 1,1%kal. A kiegyenlített GDP az előző negyedévhez képest 0,5%-kal emelkedett. Ez nagyon jó eredmény, különösen a Lengyelországgal közvetlenül szomszédos országokkal összevetve. Pozitív az egymást követő negyedévekben látható tendencia is. A GDP a 2008. év II. negyedévétől az előző negyedévekhez képest csökkent, a

legalacsonyabb szintet 2008. év IV. negyedévében érte el, ettől kezdve negyedévről negyedévre a GDP nőtt, ami a lengyel gazdaság kondíciójának fokozatos javulására utal. A GDP részletes alakulását az alábbi táblázatok mutatják. A GDP növekedésének fő tényezőit képezték egyrészt a külföldi kereslet (nettó export), amelynek hatása a gazdasági növekedés ütemére 3,1 százalékpontot tett ki, másrészt a teljes fogyasztás - hatása 1,3 százalékpont. Ugyanakkor negatív hatással

10. sz. Táblázat: A GDP szezonálisan kiegyenlítve; változatlan árakon a 2000. évhez viszonyítva I név.

2007 II név. III név.

+1,8

+1,6

+7,0

+7,0

2008 IV név. I név. II név. III név. IV név. változás (%) az előző negyedévhez +1,2 +2,3 +1,1 +0,9 +0,6 -0,1 változás (%) az előző év azonos negyedévéhez +6,2 +7,1 +6,4 +5,6 +4,9 +2,6

2009 I név. II név. +0,3

+0,5

+1,7

+1,4

Forrás: GUS 11. sz. Táblázat GDP szezonális kiegyenlítettség nélkül; az előző évi változatlan átlagárakon I név. +7,5

2007 2008 II név. III név. IV név. I név. II név. III név. IV név. változás (%) az előző év azonos időszakához +6,6 +6,6 +6,6 +6,1 +5,9 +5,0 +2,9

2009 I név. II név. +0,8

+1,1

Forrás: GUS

volt a GDP növekedésre az akkumuláció (-3,3 százalékpont), ezen belül a 2003. évtől első ízben a beruházási kereslet (-0,6 százalékpont). A bruttó hozzáadott érték a nemzetgazdaságban 2009 II. negyedévében reálértékben 0,9%-kal nőtt. A bruttó hozzáadott érték az iparban 2009 II. negyedévében reálértékben 1,6%-kal csökkent. A bruttó hozzáadott érték az építőiparban 2009 II. negyedévében reálértékben 1,8% növekedett. A bruttó hozzáadott érték a piaci szolgáltatások szektorában 2009 II. negyedévében reálértékben 1,1%kal növekedett. A hazai kereslet 2009 II. negyedévében reálértékben 0,7%-kal csökkent. A teljes fogyasztás 2009 II. negyedévében reálértékben ugyanazon a szinten maradt, mint az előző negyedévben, azonban az egyéni fogyasztás reálértékben, 0,5%-kal nőtt. A bruttó ráfordítások állóeszközökre 2009 II. negyedévében reálértékben 0,4%-kal csökkentek. 2009.08.28-i állapot PAIZ anyaga alapján

Lengyel-magyar kereskedelmi áruforgalom 2009. első 5 hónapja után

Magyarországot – mint olyan országot, amely számára az elmúlt két évtizedben a gazdasági fejlődés motorját az export jelentette – igen fájdalmasan érintették a gazdasági válság következményei. A Magyarországon elhelyezett üzemek gyártmányaira irányuló kereslet hirtelen megszűnése rendkívül nagy zuhanást okozott az ipari termelésben, majd ennek következtében a kereskedelmi forgalomban is.

A 2009. év első 5 hónapja után a magyar export 23,5%-kal csökkent, 23,1 milliárd euróra, az import pedig leesett 30,7%-kal, 21,6 milliárd euróra. A Németországba irányuló magyar export csökkenése 28,2% volt, Ausztria felé 31,9%, Csehország felé 43,2%, Franciaország felé 16,4%, Olaszország felé 19,6%, Románia felé 18,6%, Szlovákia felé 17,0%, Nagy-Britannia felé pedig 11,7%. A magyar export

legfontosabb kereskedelmi partnerei közül csupán Hollandia esetében következett be emelkedés (6,1%). Hasonló helyzet alakult ki Magyarország importjában is, azzal, hogy ebben az esetben a legfontosabb partnerektől származó importban bekövetkezett csökkenések határozottan magasabbak voltak. Az import csökkenése Németországból 34,%, Ausztriából 31,0%, Cseh-


7

országból 38,1%, Spanyolországból 35,8%, Oroszországból 49,0%, Olaszországból 32,4%, Nagy-Britanniából 33,1%, Hollandiából 23,4%, Romániából 24,8%, Franciaországból 14,8%, Szlovákiából pedig 8,4%. Ilyen háttér mellett a lengyel-magyar külkereskedelmi kapcsolatok nem térnek el a szokásostól. Az év elejé-

től kezdve a Magyarországra irányuló lengyel export (a magyar adatok szerint) 29,2%-kal lett alacsonyabb, a Magyarországról származó import pedig 34,5%-kal csökkent. A Magyarországra irányuló szállítások hirtelen csökkenése főként az európai uniós országokba irányuló magyar export drasztikus zuhanása miatt következett be. Lengyelország, mint jelentős

A 2009. év egyes hónapjaiban a lengyel export helyzete a Magyarországon a következőképpen alakult (M euró):

2008 2009 2008/2009

Január

Február

Március

Április

Május

236,8 168,2 71,0

258,8 175,0 67,6

244,6 191,5 78,3

258,3 168,9 65,4

242,1 174,5 72,1

JanuárMájus 1.240,5 878,2 70,8

Forrás: KSH, előzetes adatok Ugyanakkor Magyarországról Lengyelországba megvalósított szállítások az alábbiak szerint alakultak (M euró): Január 2008 2009 2008/2009

286,6 158,9 55,4

Február

Március

255,8 191,7 74,9

Április

Május

284,3 171,9 60,5

258,7 162,3 62,7

267,9 201,4 75,2

JanuárMájus 1.353,3 886,3 65,5

Forrás: KSH, előzetes adatok A lengyel szállítások értéke és az egyes áruszekciókban érvényesülő dinamika az alábbiak szerint alakult: 2009. január – május Szekció megnevezése

Érték M euróban

Élőállat, állati eredetű termékek Növények Zsiradékok Feldolgozott élelmiszer Ásványi termékek Vegyipari termékek Műanyagok Bőrök Fa Papír Textil és ruházat Cipő, sapka Kerámia és kőből készült termékek Ékkövek Nem nemesfémek Gépek és berendezések Járművek Finommechanikai műszerek Egyéb termékek (bútorok) EGYÜTT Forrás: KSH előzetes adatok

Dinamika

%-os részarány a Magyarországra irányuló exportban

26,5

62,5

3,0

5,2 12,0

74,3 210,5

0,6 1,4

119,0

97,4

13,6

6,0 72,9 62,4 7,8 11,2 35,4 22,2 2,6

16,5 89,4 73,5 81,2 71,8 78,5 96,1 136,8

0,7 8,3 7,1 0,9 1,3 4,0 2,5 0,3

14,8

56,5

1,7

0,75 86,5

128,0 69,6

0,1 9,8

224,2

64,9

25,5

114,2

54,9

13,0

4,9

94,2

0,6

44,4

84,4

5,1

878,2

70,8

100,0

alkatrész-beszállító, elsősorban a járműipar számára, emiatt érezte meg a termékeivel szembeni kereslet csökkenését. Párhuzamosan, a magyar belső piacon kialakult egyre nehezebb helyzet (a magán és az állami beruházások visszaszorulása, a fogyasztás csökkenése) egyidejűleg váltja ki a beruházási és a fogyasztási javakkal szembeni kereslet érezhető csökkenését. Figyelemre méltó, hogy azok az árucsoportok, ahol a legnagyobb csökkenés volt megfigyelhető, általában a magyar ipar ellátását szolgálják (gépek, acél, műanyag), esetlegesen drágább fogyasztási cikkek (gépkocsi, háztartási gép). Ugyanakkor a fogyasztási cikkek között vannak olyan csoportok, amelyek a szállítások emelkedését jegyezhették fel (cipő, zsiradék, ékszer), vagy amit a csökkenés nem érintett jelentősen (feldolgozott élelmiszer, ruházat, bútor). Ez a lengyel termékek jó versenyképességéről és a magyar piac mélyebb penetrációjáról tesz tanúbizonyságot, annak ellenére, hogy Magyarországon már évek óta folyik a gazdaság lelassúbbodása. Néhány termékcsoport (áruszekció) amely Lengyelországból Magyarországra kerül leszállításra, az utolsó év folyamán (2008 májusától 2009 májusáig) megnövelte piaci részarányát. Ezek közé tartoznak:

Zsiradékok Feldolgozott élelmiszer Textil és ruházat Cipő, sapka Bizsu ékszer Fémtermékek Egyéb termékek (bútorok)

Teljes importon belüli részarány 2008 májusában 6,3% 15,3%

Teljes importon belüli részarány 2009 májusában 16,3% 16,5%

3,3%

4,0%

1,2% 2,0% 4,3%

1,7% 4,4% 5,5%

13,0%

14,4%

Kidolgozta: Marcin Sowa tanácsos

8


KEDVEZŐ HÍREK A VARSÓI ÉRTÉKPAPÍR TŐZSDÉRŐL

2009. januárjától júliusig egész Közép-Kelet Európában a varsói tőzsde mutatta ki a legnagyobb forgalmat és érte el a legmagasabb tőkésítési értéket. Még a bécsi tőzsdét is maga mögé utasította. Az Európai Tőzsdék Federációjának számítása szerint GPW-n jegyzett társaságok értéke július végére 81 Mrd eurót tett ki, az év elejétől számított forgalom pedig elérte a 20,3 Mrd eurót. Összehasonlításként: Bécsben a társaságok tőkésítése kb. 20 százalékkal volt kisebb, az azonos időszakban megvalósított forgalom pedig 2 Mrd euróval alacsonyabb szintet ért el. Varsó vezető pozícióját nagymértékben a júliusban uralkodó kiváló konjunktúrának köszönheti.

A GPW csillog a kibocsátások terén is, és nem csak a mi régiónkban, hanem egész Európában. A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég által készített IPO Watch Europe jelentésből kitűnik, hogy az idei év II. negyedévében a kibocsátások értékét tekintve a GPW (126 M euróval) egyedül a londoni tőzsdétől maradt le (258 M euró). Azonban az új belépések számát tekintve már a GPW lett az első: hét debütánsa volt (három társaság az alappiacon, négy pedig a NewConnect piacon). Összehasonlításul: Londonnak csak három társasága volt, de azok jóval magasabb értékű ajánlatot tettek. A többi kiforrott tőzsde messze elmaradt a GPW mögött: a Borsa Italiana tőzsde által mindössze két társaság

került bevonásra, 16 M euró együttes ajánlati értékkel, a frankfurti tőzsdén három (15 M euro), a Nasdaq OMX által pedig kettő (28 M euró). Spanyolországban, Norvégiában, Írországban, Ausztriában és Görögországban az elmúlt negyedévben nem volt egy debütáns sem. A GPW ilyen kedvező IPO pozíciója jelentős arányban a privatizált Bogdanka bánya érdeme, amely lábon értékesített egy kibocsátott hatalmas részvénymennyiséget és 116 M euróhoz jutott beruházásaira. A kibocsátás mennyiségét tekintve a Bogdankát csak a Max Property Group társaság előzte meg a londoni AIM piacon - 226 M euróval.


9

LNG GÁZ SZÁLLÍTÁSÁRA KATARBÓL

Aláírták a szerződést az LNG gáz szállítására Katarból 2009. június 29-én a Lengyel Kőolajbányászati és Gázipari Rt. Ügyvezetősége (PGNiG SA) és a Qatargas Operating Company Ltd közösen nyilatkoztak a cseppfolyósított földgáz (LNG) Katarból való eladásáról és Lengyelországba történő szállításáról szóló szerződés aláírásáról. A 20-évre szóló hosszú lejáratú szerződés feltételeinek megfelelően a Qatargas évente egy millió tonna cseppfolyósított földgázt szállít a PGNiG SA részére. Az LNG az új Świnoujściében megépítendő terminálba kerül leszállításra, a 2014. évtől kezdve. A terminál a szállítmányokat az új, Q-Flex típusú hajókról tudja majd fogadni. A PGNiG az LNG-t elsősorban az ipar, a vegyipari üzemek, a privatizált energetikai társaságok, valamint egyéni fogyasztók ellátására kívánja felhasználni. Faisal M. Al Suwaidi, a Qatargas Operating Company Ltd. ügyvezető igazgatója kijelentette: „Nagyon elégedettek vagyunk az új piac fejlődési lehetőségeivel, amely hozzájárul Kelet Európa kiegyenlített gazdasági növekedéséhez és fejlődéséhez. Lengyelország képviseli az új piacot, amelyre kiváló minőségű LNG gázunk bekerül. Mi több, kereskedelmi kötelezettségeink hozzásegítenek az energiaforrások diverzifikálásához.” Michał Szubski, a PGNiG SA Ügyvezető Igazgatója kijelentette: „Örülünk, hogy a Qatargas-zal folytatott

sikeres tárgyalások elvezettek bennünket oda, ahol most állunk. Az LNG import a PGNiG stratégiájának fontos elemét képezi, amelynek célja az ellátási portfólió diverzifikálása és további LNG mennyiségek biztosítása Lengyelország fejlődő piacára. Úgy vélem, hogy jelen szerződés aláírása csupán egy hosszú lejáratú együttműködés kezdetét jelenti, a PGNiG és a Qatargas között.” A Qatargas jelenleg fontos fejlesztési programot vezet be, ebben az évben pedig sikeresen megvalósította nagy, „Train 4.” Projektjét. A Társaság az LNG előállítás a jelenlegi 10 M tonnás szintről az évtized végéig 42 M tonnás szintre való növekedését kívánja elérni. Most az egész vállalkozás sikeréért a legnagyobb felelősség a GazSystemet és annak társaságát, a Lengyel LNG-n terheli, amely közvetlenül felel az előkészületekért és a gázkikötő tényleges felépítéséért Świnoujściében. A terminál felépítésének költségei kb. 600 M euróra becsülhetők. Előzetes tárgyalások folynak az EBOR és az EBI képviselőivel, a projekt finanszírozásának ügyét a jövő év elején kellene lezárni. A GazSystemnek még számos, a továbbító hálózat kiépítéséhez elengedhetetlen beruházást kell megvalósítania Lengyelország észak-keleti részén, annak érdekében, hogy a gáz a terminálból a fogyasztókhoz juthasson. A Polskie LNG kiválasztja a Świnoujściei LNG terminál fel-

ügyeleti szolgáltatásainak kivitelezőjét 2009. augusztus 18-án a Polskie LNG Társaság meghirdette a Świnoujściei LNG terminál felépítésének felügyeletét ellátó cég kiválasztási eljárását. A kivitelező feladatai közé tartozik majd az építőipari, szerelési és installációs munkák megvalósításának felügyelete, a beruházás minden területén, ezen belül különösen: a tervdokumentáció felülvizsgálata, a műszaki átvételek lebonyolítása, részvétel a beüzemelési folyamatokban, tárgy szerinti és pénzügyi elszámolások és az egyéb, jogszabályok által előírt feladatok elvégzése. Az eljárás nyitott jellegű és kétlépcsős. 2009. október 7-ig a Świnoujściei LNG terminál részére végzett szolgáltatások felügyeletének megvalósításában érdekelt gazdasági alanyok benyújthatják kérelmüket az eljárásban való részvételre. 2009 októberében sor kerül 4 ajánlattevő minősítésére és felkérésére az előzetes ajánlatok megtételére. Az előzetes ajánlatok megtételének határideje előreláthatólag 2009. november 30. lesz. Ezt követően sor kerül az ajánlattevőkkel való tárgyalásokra, amelyek után, 2009. február 15-ig, beadhatják végleges ajánlataikat. A Świnoujściei LNG terminál megvalósításának felügyeleti szolgáltatásait ellátó kivitelezővel való szerződéskötést 2010 februárjára tervezik. Az eljárás lefolytatása a 2009. április 24.-ei a Świnoujściei cseppfolyósított gáz visszagázosító terminálja

10

kapcsán megvalósítandó beruházásokról szóló törvény 31. cikk 1. bek. alapján történik (a Közbeszerzési Törvény alkalmazása nélkül), tárgyalásos eljárásban, a Polskie LNG cégnél az LNG terminállal összefüggő beruházással kapcsolatos megrendelések megvalósítására érvényben lévő szabályzatnak megfelelően. Ez a szabályzat az Európai Unió irányelveinek és a Lengyelországban érvényes jogszabályoknak a figyelembe vételével készült. A szabályzat hozzáférhető a társaság www.polskielng. pl honlapján.


Egyidejűleg tájékoztatást adunk arról, hogy 2009. augusztus 6.-án a Polskie LNG társaság tenderkiírást tett közzé a Świnoujściei cseppfolyósított gáz visszagázosító termináljának beruházását megvalósító generálkivitelező kiválasztása céljából. A beruházás generál kivitelezőjének kiválasztására jövő év első félévében kerül sor. *** A Polskie LNG (Kft.) a Świnoujściei terminál felépítésének és üzemeltetésének céljából életre hívott társaság.

Az LNG terminál létrejötte lehetővé teszi a cseppfolyósított földgáz átvitelét és hozzájárul az ország energetikai biztonságának növeléséhez. 2009. július 15-én a Polskie LNG megkapta a Świnoujściei cseppfolyósított földgáz visszagázosító terminálja szárazföldi részére vonatkozó építési engedélyről szóló határozatot, amelyet Marcin Zydorowicz, a nyugat-tengermelléki vajdaság vezetője adott ki. A Polskie LNG társaság tulajdonosa a Gáz Továbbító Vezetékrendszer üzemeltetője, a GAZ-SYSTEM S.A. (Rt.)

LENGYEL ACÉLIPAR Piaci helyzet

Nagyon jó termelési és gazdasági eredményeket mutatott fel a hazai acélipar a 2008. év január-szeptember közötti időszakában. 2008. IV. negyedévétől a piac egy teljes mértékben kedvezőtlen fordulatot vett. A megrendelések az éves átlag 40-60%-ára estek vissza. A kimutatott felhasználás 2008. IV. negyedévében határozottan elmaradt a 2007. IV. negyedévéhez, valamint 2008. év első három negyedévéhez képest. A gépjárműiparban, a háztartási gépgyártásban, a gépiparban és az építőiparban leállásokra került sor. A hazai kohászat termelése 2008. IV. negyedévében 2007. IV. negyedévéhez képest 37%-kal csökkent, a termelési kapacitások kihasználtsága pedig 49%-ot tett ki. Csökkentek az acéltermékek árai is, amelyek 2008. IV. negyedévének végére alacsonyabbak voltak a 2008. III. negyedév végéhez képest, kb. 23%-kal (húzottáru) és 14%-kal (lemezáru). A beruházók a költségek csökkentése terén számos egyértelmű lépést tettek – a dolgozók elbocsátását is beleértve.

Romlott a helyzet a kohók környezetében is (a bankok megszigorították a hitelfeltételeket, néhány országban az ún. válságintézkedések keretében támogatásokat vezettek be a helyi termelők számára). Mindezek mellett Lengyelországban drasztikusan megnövekedett az elektromos energia ára, ami lényegesen rontotta a hangulatot a 2009. év realitásaiba való belépés előtt.

A hazai acéliparban megvalósított fontosabb beruházások A lengyel acéliparban 2008-ban a következő beruházásokat valósították meg (az alábbiakban a legfontosabbakat emeltük ki): • ArcelorMittal Poland S.A. – új meleg hengermű beindítása lemezek előállítására, a nagy kemence korszerűsítése, új folytonos acélöntő berendezés beindítása, kádkemence beindítása

• ArcelorMittal Warszawa Sp. z o.o. – új meleg hengermű beindítása huzalok előállítására • Celsa Huta Ostrowiec Sp. z o.o. – folytonos acélöntő berendezés korszerűsítése, elektromos kemence korszerűsítése • ISD Huta Częstochowa Sp. z o.o. – háromcellás kemence korszerűsítése lemezek meleg megmunkálására, az ACC/MULPIC berendezés korszerűsítése a lemezek gyorsított lehűtésére és edzésére, a 2. számú kemence korszerűsítése a vastag lemez hengerműben • CMC Zawiercie S.A. – új hengermű beindítása hengerelt áru előállítására • HSW Huta Stali Jakościowych S.A. (Minőségi Acélkohó) – harmadik kád-kemence beindítása, salakleverő berendezés beindítása a TRIO hengerművön • Z a k ł a d y Ko k s ow n i c ze Zdzieszowice Sp. z o.o. (Kokszolómű) – új kokszoló egység beindítása


11

Acéltermékek termelése, kereskedelme és felhasználása Termelés 2008-ban Lengyelországban 9,7 M tonna nyersacélt termeltek (8,5%-kal kevesebbet, mint 2007-ben). A konverter segítségével kiolvasztott acél részaránya 53,7% (5,2 M tonna) volt, az elektromos folyamatban kiolvasztotté – 46,3% (4,5 M tonna). A 2007. évhez viszonyítva a konverteracél termelésének 15,7%-os csökkenése, illetve az elektromos acél termelésének 1,6%-os növekedése volt észlelhető. A hazai nyersacél termelési struktúrájában, fajták szerint, csupán lényegtelen változások következtek be. A Lengyelországban termelt nyersacél teljes mennyiségén belül az ötvözetlen acélok aránya 94,8%, az ötvözött acéloké 5,15%, ezen belül a korrózióval szemben ellenálló acéloké 0,05%

volt. Az alapvető kohászati termékek termelési mennyiségére vonatkozó adatok az 1. sz. táblázatban szerepelnek. A melegen hengerelt termékek termelése 2008-ban r. 7,6 M tonnát tett ki és 5,0%-kal maradt el a 2007-ben megvalósított szinttől. A melegen hengerelt termékek teljes termelési struktúrájában: • a lapos termékek (2 837 ezer tonna) 37,3%-ot, • a rúdacélok (4 775 ezer tonna) 62,7%-ot tettek ki. Az acélcsövek teljes termelése 2008ban 409 ezer tonna volt (1,3%-os csökkenés), a hidegen hajlított zárt idomoké pedig – 408 ezer tonna (1,8%-os emelkedés). A hidegen megmunkált termékek körében, 2008-ban a 2007. évihez képest 15,8%-os csökkenés mutatkozott a hidegen hengerelt lemezek

1. sz. táblázat Millió tonnában Termékek Nyersvas Nyersacél Melegen hengerelt termékek

2004 6,4 10,6 7,5

2005 4,5 8,3 6,2

2006 5,3 10,0 7,7

2007 5,8 10,6 8,0

2008 4,9 9,7 7,6

2004 1099 519

2005 852 459

2006 960 509

2007 931 436

2008 784 437

93

86

108

168

171

2006 10,7 4,2 5,5 1,0

2007 12,0 4,8 6,1 1,1

2008 11,4 4,2 6,1 1,1

Forrás: CUI CIBEH S.A. 2. sz. táblázat ezer tonnában Termékek Hidegen hengerelt lemezek és szalagok Horganyzott lemezek és szalagok Szerves bevonatokkal ellátott lemezek és szalagok Forrás: CUI CIBEH S.A. 3. sz. táblázat Millió tonnában Termékek Összesen, ebben: Rúdacélok Lapos termékek Hidegen hajlított csövek és idomok

2004 8,5 3,2 4,5 0,8

2005 8,4 3,1 4,3 1,0

Forrás:HIPH 4. sz. táblázat %-ban Import Export

Öntvények és féltermékek Rúdacélok Lapos termékek Csövek Egyéb 7 24 61 7 1 30 45 20 5 0

Forrás: MF

és szalagok termelésében, 0,2%-os növekedés következett be a horganyzott lemezek termelésében, valamint 1,9% a szerves bevonatokkal bevont lemezek és szalagok gyártásában. A hidegen megmunkált alapvető termékek 2004-2008 évi termelési adatait a 2. táblázat mutatja be. Megjelenő fogyasztás Az acél késztermékek kimutatott fogyasztása (amelyet úgy számolunk, mint a termelés és az import összege, mínusz az export) Lengyelországban 2008-ban 11,4 M tonnát tett ki és 5,4%-kal maradt el a 2007. évihez képest. A kimutatott fogyasztás 2008. IV. negyedévében 17,7%kal csökkent 2007. IV. negyedévéhez illetve 25,9%-kal a 2008. év első három negyedévének átlagfogyasztásához képest. A kohászati késztermékek belföldi fogyasztásában a lapos termékek tették ki a teljes megjelenő fogyasztás 53%-át. A hos�szú termékek fogyasztása 37%-ot tett ki, a csöveké és a hidegen hajlított zárt idomoké pedig 10%-ot. A hengerelt késztermékek 2004-2008. évi fogyasztásának adatait a 3. sz. táblázat tartalmazza. Külkereskedelmi árucsere 2008-ban a kohászati termékek importja Lengyelországba összesen 8,0 M tonnát tett ki és 2,2%-kal volt alacsonyabb a 2007. évben elért szintnél. A kohászati termékek lengyel exportja 2008-ban 5,4 M tonna volt és 4,8%-kal haladta meg a 2007-ben megvalósított értéket. Az áruforgalom mérlege, úgy mennyiségi, mint érték szerinti megközelítésben kedvezőtlen volt Lengyelország részére. 2008-ban mennyiséget tekintve -2,6 M tonnát tett ki, értékben pedig -2,7 milliárd EUR-t. A teljes terms of trade mutató kb. 5%-kal növekedett a 2007. évi szinthez képest. A kohászati termékek 2008. évi importjának és exportjának választékbeli szerkezetét a 4. sz. táblázat mutatja be A lengyelországi acél termék importban továbbra is a lapos termékek dominálnak. A hazai szállítások az

12


ArcelorMittal új meleghengerműjéből (tekintettel annak beindítási fázisára) a helyi piaci igényeknél alacsonyabbak voltak, ami nem fordította meg az ezen termékválaszték lengyelországi importjában jelentkező tendenciáját. A gazdasági-pénzügyi helyzet Az acélipari ágazat gazdasági-pénzügyi helyzete az egész 2008. évben jó volt, annak ellenére, hogy az eredményekben 2008. IV. negyedévében hirtelen romlás lépett fel. A teljes tevékenységből származó bevételek 9,5%-kal emelkedtek és 34,7 Mrd PLN-t tettek ki. A nettó pénzügyi eredmény pozitív volt és 1,9 Mrd PLN-t tett ki. Foglalkoztatás A teljes foglalkoztatás az acélipari szektorban 2008 végén 29 443 főt tett ki, azaz 484 fővel növekedett az előző évhez képest (az emelkedés 1,7%). A piacon fellépő válsághelyzettel összefüggésben, 2008 decemberében egyes beruházók bejelentették

dolgozók elbocsátásának szándékát, vállalaton belüli okokból. Az elbocsátások becsült szintje meghaladta az 1500 főt. A lengyel vas és acélkohászatban foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat 2004-2008 között az 1. grafikon mutatja be (foglalkoztatás ezer főben).

Ökológia a hazai acéliparban CO2 kibocsátási jogosultságok 2008-ban Lengyelországban az acélipar és a vele együttműködő szektorok számára a legnagyobb kihívást „A CO2 Kibocsátási Jogosultságok 2008-2012 évi Országos Elosztási Terve” (KPRU II) terén befejezés előtt álló jogszabály-alkotási munkák jelentették. Az Európai Bizottság Lengyelország számára a kibocsátási jogosultságokra a Lengyel Köztársaság kormánya által kértnél 26,7%-kal alacsonyabb limitet határozott meg. Kezdetben a kormány az acélipari szektornak éves átlagban 14,5 M

1. grafikon Foglalkoztatás az acéliparban

32 31 30 F oglalk oz t at ás

29 28 27 2004

2005

2006

2007

2008

2. grafikon Széndioxid kibocsájtási jogosultságok

villamos erőművek vill.-hőerőművek hőerőművek k ohók cementgyárak k őolajfinomítók egyéb

tonnára való jogosultságot szándékozott megítélni a 2008-2012 közötti időszakra. Azonban, a hazai energetika nyomása alatt csökkentették a kohászatnak és a többi iparágnak korábban megítélt kibocsátási limiteket. A kamara ebben az ügyben tiltakozást nyújtott be az LK kormányának, de a döntést nem másították meg. Végül az acélipari szektor éves átlagban 11 M tonna CO2 kibocsátási jogosultságot kapott a 20082012 közötti időszakra. A szektorban tevékenykedő beruházók, az LK kormányának ezen döntését az acélipari szektor lengyelországi fejlődési elképzeléseivel szembeni ellenséges intézkedésként fogadták. REACH 2008-ban az acélipari szektor vállalatai sikerrel elvégezték a kémiai vegyületek előzetes nyilvántartásba vételét, az Európai Parlament és Tanács ET 1907/2006 sz., a vegyületek nyilvántartásáról, elemzéséről, engedélyezéséről és egyes korlátozások alkalmazásáról szóló REACH (Registration, Evaluation, Autorization and Restriction of Chemicals) rendeletben megkövetelt határidőnek megfelelően. Klimatikai csomag A vas és acélkohászat Lengyelországban a hazai teljes CO2 kibocsátás kb. 4,5%-át képviseli. Az acélipari szektor mindenben elkötelezett és felkészült a CO2 kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos következmények vállalására, de energiaigényes iparágként ki van téve a „carbon leakage” jelenségnek. A szektor kérelmezte a CO2 kibocsátási jogosultságok 100%-os díjmentességét 2012 és 2020 között. (2. grafikon) Gáz és porszennyeződések kibocsátása Az acéliparban kibocsátott gázszennyeződéseken belül a legnagyobb részarányt a CO2 kibocsátás képezi (98,1%). A többi gáz kibocsátása: NO2, SO2, CO kb. 1,9%-ot


képez. Az egy tonna nyersacél előállítására eső por kibocsátása évről évre csökken. 2008-ban a porkibocsátás átlagos mutatója a nyersacél tonnájaként 0,57 kg volt (ez az elektromos és a konverter acélművek átlaga). A tisztítóberendezések által visszatartott porszennyeződések mennyisége 2008-ban 97,3%-os szinten alakult. Víz és szennyvízgazdálkodás Az acélipari szektor vállalatai vízigényüket általában saját vízkivételi művekből fedezik. Az acéliparban a szennyvizek elvezetése kizárólag ülepítőkből és leválasztókból kialakított rendszereken keresztül történik. A felszíni vizekbe vagy a talajba csak esővíz, talajvíz és hűtővíz kerül. 2007-ben a tisztítatlan szennyvizek az összes tisztítást igénylő szennyvíznek csupán nem egész 1%-át képezték, 2008-ban pedig már minden szennyvizet tisztításnak vetettek alá. Termelési folyamatokban keletkezett hulladékok A vas és acélipari szektorban 2008ban a termelési folyamatokból származó hulladék 83%-át hasznosították újra. A fennmaradó hulladék semlegesítésre vagy időszakosan raktározásra került. Tulajdonosi szerkezet 2008-ban a hazai vaskohászatban további változások történtek a kohók privatizációja terén. Az ArcelorMittal felvásárolta a HK Walcownia Blach Grubych Batory (HK Batory Vastaglemez Hengermű) és a Huta Królewska társaságok részvényeit és 2009. január 1-től ezek a társaságok beolvadtak az ArcelorMittal Poland S.A.-ba (Rt.) és annak részlegévé váltak. Forgalmazás Lengyelországban az előállított acéltermékek 40%-70%-a a kohókból közvetlenül a felhasználókhoz kerül eladásra. A forgalmazók eladásban való részvétele azonban évről évre növekszik. A raktárak és a kiszol-

13

gálóközpontok egyre eredményesebben próbálnak eleget tenni az átvevők igényeinek (biztosítva számukra a szervizt, a rendelések rövid határidejű teljesítését).

A LENGYEL KOKSZIPAR Szervezet és tulajdonosi szerkezet 2008-ban a kokszipar Lengyelországban 26 aktív kokszoló egységgel rendelkezett, amelyek együttes termelési kapacitása az év végén 10,2 M tonna/év volt, 7 vállalatba csoportosítva: • Zakłady Koksownicze „Zdzieszowice” Sp. z o.o. - Kokszolóüzem, Kft. Zdzieszowicében (8 egység), • Wałbrzyskie Zakłady Koksownicze „Victoria” S.A. - Kokszolóüzem, Rt. Wałbrzychban (5 egység), • Koksownia Przyjaźń Sp. z o.o. - Barátság Kokszolóüzem Kft. Dąbrowa Górniczában (4 egység), • K ombinat Koksochemiczny „Zabrze” S.A. - Vegyi-Kokszoló Kombinát Rt. Zabrzében (3 egység + 1 beüzemelés alatt), • ArcelorMittal Poland S.A. – (Rt.) Krakkói Részleg (3 egység), • Koksownia Częstochowa Nowa Sp. z o.o. - Kokszolóüzem, Kft. Częstochowában (2 egység), • C ARBO-KOKS Sp. z o.o. (Kft.) Bytomban (1 egység). A piaci helyzetre való tekintettel (különösen 2008. IV. negyedévében) a koksz üzemek termelési kapacitása dinamikusan változott. Leállításra került: az 1.sz. egység a Barátság Kokszolóműben (2008. május - korszerűsítés), az 1. és 2.sz. egység Zdzieszowicében (2008. október, felszámolás), az 1.sz. egység Radlinban (2008. november, felszámolás), valamint a 8.sz. egység Krakkóban (2009. február, felszámolás). Koksztermelés és -értékesítés 2008-ban Lengyelország a nyolcadik helyet foglalta el a világ országainak rangsorában, és

első helyet az EU termelői között. A legnagyobb világpiaci koksz exportőrök ranglistáján Lengyelország, Kína mögött, a második helyen áll. A kokszgyártás Lengyelországban 2008-ban 9,8 M tonnát tett ki és 4,2%-kal maradt el a 2007. évi termeléstől. A hazai piacon 2008ban 3,8 M tonna koksz került értékesítésre, exportra pedig 5,6 M tonna. 2008. IV negyedévében a termelés 0,5 M tonnával csökkent. A gyártóknál lévő koksz tartalékok, 2008. év végére 695 ezer tonnát tettek ki. A kokszgyártásra vonatkozó adatok a 2004-2008. közötti évekre a 8. táblázatban szerepelnek. A világgazdasági válság miatt, amely a lengyel kokszszektort is érintette, 2008. IV negyedévében koksz felesleg jött létre. Az acéltermelésnek a kohókban bekövetkezett radikális (40%-os) csökkenése alacsonyabb koksz-igényeket eredményezett. Gazdasági-pénzügyi helyzet 2008-ban, (a IV. negyedévben bekövetkezett törés ellenére), a lengyel kokszüzemek pozitív pénzügyi eredményt értek el. Környezetvédelem A kokszipari szektorban a környezet védelmében tett intézkedések a légköri kibocsátás tartós csökkentésére valamint a technológiáknak és a megoldásoknak legjobb elérhető technikákra - BAT (Best Available Techniques) - vonatkozó referenciákat tartalmazó dokumentumokban szereplő követelményekhez való illesztésére irányultak. Az utolsó öt évben a lengyel kokszművekben számos környezetvédelmi beruházás megvalósítására került sor, amelyek a kibocsátás visszaszorítására irányultak, a kokszolási folyamaton belül is, valamint a gázok illetve szennyvizek megtisztítására. A kokszipari szerkezetátalakítási program előirányozza, hogy 2008 után az átlagos por-gáz kibocsátási mutató 2,5-3,0 kg szintre csökken le, a betáplált száraz nyersanyagmennyiség egy tonnájára számítva.

14

Beruházások 2008. áprilisában átadták a ZK Zdzieszowice Kft. új, 12. sz. koksz egységét. Az egység termelési kapacitása kb. 750 000 tonna kokszot tesz ki éves szinten. 2008. novemberében a KK Zabrze S.A. (Rt.) új, 1-bis koksz egységet indított be Radlinban, Wodzisław mellett (a termelési kapacitás szintjének megemelése). Az egység termelési kapacitása évente kb. 750 000 tonna kokszot tesz ki. A világválság kapcsán a koszgyártók módosították a beruházási terveiket (korlátozva vagy időben elhalasztva, esetleg lemondva azokat). A kokszipar fejlesztési irányaira Lengyelországban az alábbiak bevezetése lesz jellemző: • új típusú koksz egységek, • l égköri kibocsátást csökkentő megoldások, • új, a nagykemencés koksz minden paraméterét garantáló technológiák, • új megoldások a kokszolási gáz hasznosítására – mint a hidrogén és a metán leválasztása a megtisztított kokszolási gázból, • a technológiai folyamatoknak az emberi munkavégzés visszaszorítását célzó automatizálása, az egészségre leginkább ártalmas munkahelyeken.

LENGYEL TŰZÁLLÓANYAG-IPAR Szervezet és tulajdonosi szerkezet A hazai tűzállóanyag-ipar Lengyelországban teljes mértékben magánkézben van. Az ágazatot négy nagyvállalat alkotja: • Zakłady Magnezytowe Ropczyce S.A. - Magnezitüzemek, Rt.


Ropczycében (hazai tőke, tőzsdén jegyzett társaság), • Vesuvius Skawina Materiały Ogniotrwałe Sp. z o.o. - Vesuvius Tűzállóanyag Kft. Skawinában (Vesuvius Csoport) – a csoport legtőkeerősebb cége, • P rzedsiębiorstwo Materiałów Ogniotrwałych Komex Sp. z o.o. - Komex Tűzállóanyag Gyártó Kft. Krakkóban (ArcelorMittal Csoport), • Polska Ceramika Ogniotrwała Żarów S.A. – Lengyel Tűzálló Kerámia Művek Rt. Żarówban (85% hazai tőke + 15% norvég tőke), és három kisebb: • Chrzanowskie Zakłady Materiałów Ogniotrwałych S.A. - Tűzállóanyag Művek Rt. Chrzanowban (vegyes tőke: ukrán és ZM Ropczyce), • Tabex Ostrowieckie Zakłady Materiałów Ogniotrwałych Sp. z o.o. – Tabex Tűzállóanyag Kft. Ostrowiec Świętokrzyskiben (hazai tőke), • Bolesławieckie Zakłady Materiałów Ogniotrwałych Sp. z o.o. - Tűzállóanyag Kft. Bolesławiecben (hazai tőke), • Górbet Sp. z o.o. (Górbet Kft.) Trzebinában (hazai tőke). A kistérfogatú kerámiaelemek, valamint tűzálló masszák és betonok gyártásával foglalkozik továbbá a Gliwicei Üveg, Kerámia, Tűzálló és Építőanyag Intézet Tűzállóanyag Részlege (a régi Instytut Materiałów Ogniotrwałych - Tűzállóanyag Intézet). Létezik még néhány kisebb üzem, amelyek kiégetés nélküli anyagokat gyártanak, de ezek mennyisége nem haladja meg a Lengyelországban előállított teljes tűzállóanyag termelés 1%-át.

Gyártás és kereskedelem A tűzálló anyagok gyártása Lengyelországban 2008-ban több mint 312 ezer tonnát tett ki, azaz az elmúlt évinél mennyiségben 7%-kal volt alacsonyabb, értékben viszont hasonló szinten alakult. A 2008. évi termelés szerkezetét a 9.sz. táblázat mutatja be. A termelés csökkenése elsősorban a szilikáttartalmú termékeknél lépett fel, amely az ezen anyagokra a kokszipar által Lengyelországban megvalósítandó beruházásokra kiírt tenderek eredményeivel függött össze. A tűzálló anyagok exportja több mint 121 ezer tonnát tett ki, ami a termelt mennyiség több mint 38%a, ezen belül 23 ezer tonna (több mint 7%) az Európai Unión kívülre került kiszállításra. A külkereskedelmi forgalom mérlege pozitív volt, úgy mennyiségi, mint értékbeli vetületben. 2008-ban a nagyobb üzemekben tovább folytatódtak a korszerűsítési munkák, amelyek nagyságrendje különböző volt. A legjelentősebbek a PMO Komex beruházásai voltak. Az év közepén a piacon bekövetkezett törés takarékossági programok bevezetését követelte meg. Teljesítmény A hazai tűzállóanyag-ipari üzemek teljesítménye az 1997-2008 közötti időszakban több mint 3,5-szeresére nőtt az egy foglalkoztatottra eső kb. 44 tonnáról kb. 160 tonna/fő-re 2007-ben, és 2008-ban kb. 156 tonna/fő-re, amely mutató az összes foglalkoztatottra vonatkozik, nem csak a termeléssel közvetlen kapcsolatban állókra. Készült az Acélipari Kereskedelmi Kamara cikke alapján www.hiph.org


15

ÖKOLÓGIAI BERUHÁZÁSOK A JASTRZĘBSKA SZÉNBÁNYÁSZATI TÁRSASÁG ÉS A KOMPANIA WĘGLOWA BÁNYÁIBAN

Idén, június 1-én a Szczygłowice és Sośnica-Makoszowy Ruch Sośnica bányákban beindították a metánból elektromos és hőenergiát termelő aggregátokat. Ennek köszönhetően a bányák több millió zlotyt megtakarítottak, miközben a légkörbe kijuttatott magas kalóriatartalmú gáz a jövőben nem növeli a melegházhatást. A Kompania Węglowa SośnicaMakoszowy és Szczygłowice bányáiban működő aggregátok elektromos teljesítménye 1,95 MW, hőteljesítménye pedig 1,94 MW. A beruházások költsége Szczygłowice esetében nettó 7,5 M z1oty a Sośnica-Makoszowy bánya esetében pedig nettó 7,7 M zloty. Az aggregátok munkája jelentős hasznot jelent a bányáknak. A gázból előállított elektromos áram mennyisége a bánya egy munkanapra jutó teljes szükségletének kb. 10%-át, munkaszüneti napokon pedig a 30%-át fedezi. Egész évre kivetítve, az előirányzatok szerinti aggregátonként a kb. 15 600 MWh elektromos energia megtermelése már igen komoly, több millió zlotyban mérhető hasznot jelentő mennyiség. A Szczygłowice és SośnicaMakoszowy bányák, az Országos Bányászati Intézettel együtt, eljárást folytatnak a metán hasznosításával kapcsolatos minden megvalósított és tervezett vállalkozásnak az ún. Közös Bevezetések Projektbe való besorolását lehetővé tevő minősítésének

érdekében (Joint Implementation), amely a Kiotó-i Jegyzőkönyv mechanizmusai alapján működik. A közös bevezetések mechanizmusának lényege a kibocsátás csökkentése a fejlettebb országoknak más államokban való beruházásai révén. Ez előirányozza, hogy a melegházhatást előidéző gázok kibocsátását csökkentő beruházásoknál a befektető megkapja az ún. ERU-t, azaz a kibocsátás csökkentési egységet, amely egyenértékű a C02 kibocsátási jogosultsággal. Ezt eladhatja olyanoknak, akik számára a megítélt kibocsátási jogosultságok nem elegendőek. Az egységeket megvásárló ország azokat, mint saját egységeit kezeli. Ilyen megállapodásra példa a jastrzębie-i Szénbányászati Társaság által 2008 márciusában a japán Chugoku Electric Power hirosimai társasággal aláírt megállapodás. A metán felhasználása révén a JSW évente kb. 1 M zlotyt nyer az ERU egységek értékesítéséből. Ez a bányáknak további bevételi forrást jelent. Csupán az elektromos áram vásárlásának korlátozásából eredő megtakarítást véve alapul, az kogenerációs aggregátra fordított beruházási költségek megtérülése 2 év 4 hónapot tesz ki. A megtermelt hőmennyiség pótlólagos felhasználása és az ERU egységek értékesítése ezt az időszakot tovább csökkenti. Már most tervezik egy következő - metánból elektromos áramot és hőenergiát termelő - aggregát megépítését, ez esetben a Knurów bányában.

Évente az összes lengyel bányában kb. 870 M köbméter metán keletkezik, amelyből a metánmentesítő berendezésekbe csupán nem egészen 290 M köbméter kerül – ezen belül kb. 160 M köbmétert hasznosítanak gazdaságilag is. A szakértők úgy értékelik, hogy az összes lengyel bányában együttesen potenciálisan lehetséges kb. 500 M köbméter metán hasznosítása. A metán hasznosításában a vezető helyen Jastrzębie-i Szénbányászati Társaság áll. Az 1997-2006 közötti években a JSW a metán energetikai felhasználásával kapcsolatos beruházásokra 116 M zlotyt adott ki. Legtöbbe a Krupiński és Pniówek bányákban megvalósított beruházások kerültek. 2007-ben a szén kitermelése folyamán a JSW-hez tartozó bányákban 321,2 M köbméter metán szabadult fel. A metánmentesítő berendezésekben 124 M köbmétert fogtak fel ebben az időszakban, ennek kb. 80 százalékát felhasználták energia és hő termelésére. 2008-ban a JSW keretében 136 M köbméter metánt fogtak fel, ebből kb. 95,2 M köbmétert, azaz 70%-ot hasznosítottak. A JSW üzemeiben került ebből felhasználásra 7,4 M, 79,5 M-t eladtak a Jastrzębie-i Energetikai Társaságnak, 8,2 M-t pedig a Żoryban lévő Hőerőműnek. 2008 márciusában a Borynia bányában megvalósításra került a bánya metánmentesítéséből származó metánt felhasználó kogenerációs

16


rendszer beruházása, 1,8 MW teljesítményű gázüzemű motorral. A projekt keretén belül, a közös bevezetési Joint Implementation eljárásban aláírták a japán Chugoku Power céggel a redukált kibocsátási egységek (ERU) értékesítésére vonatkozó szerződést, 5 éves időszakra.

2009-ben a Budryk bányában beindították a metánfelfogó berendezést, ahol évente átlagosan 12,2 M köbméter metánt fognak majd fel. Ennek 70 százalékát fogják elektromos energia (az éves termelés 28,3 ezer MWh) és hőenergia (évente 66 ezer GJ) előállítására felhasználni.

A metán felhasználásának köszönhetően a JSW ezen a címen keletkezett megtakarítása 2006-ban 10,1 M zlotyt, 2007-ben 11,1 M zlotyt, 2008ban pedig 12,6 M zlotyt tett ki. A Biuletyn Górniczy 5-6/2009 számában megjelent Donald Dusk cikke alapján

BÁNYAGÉP- ÉS BERENDEZÉSGYÁRAK A VÁLSÁGGAL SZEMBEN – NEM OLYAN ROSSZ A HELYZET

A 2009. év első hónapjai a hazai bányagép- és berendezésgyártók számára elég jónak mutatkoztak. Nehezebbnek ígérkezik azonban számukra az idei év második fele, illetve a 2010. év. A gazdasági válság már lecsapott a Lengyelországban működő bányagép- és berendezésgyártókra. Egy részük már érzi az export-megrendelések csökkenését és a lengyel bányák megrendeléseiben keres menedéket. A lengyel szénkitermelő társaságok viszont, amelyek igen nehéz helyzetben kerültek, visszafogják beruházásaikat. Kopex: jobb lesz, mint a 2008. évben 2009 első negyedévében a Kopex Csoport 38,6 M zloty nettó eredményt mutatott fel, 592,8 M zloty szintű konszolidált értékesítési bevételt elérve. Az elmúlt év azonos időszakában a nettó nyereség 22,2 M zlotyt, a konszolidált bevételek pedig 393,2 zlotyt tettek ki. Maga a Kopex társaság, a 185,8 M zlotyt elérő bevételek mellett, az elmúlt év első negyedévében 3,8 M zloty nettóeredményt ért el. Az elmúlt év ugyanezen időszakában a Kopex SA (Rt.) 167,6 M

zloty bevételt mondhatott magáénak és a nettó nyeresége pedig elérte az 1,6 M zlotys szintet. - A 2009. év első negyedévét jó eredménnyel zártuk. Nyereséget főleg a bányagép- és berendezés, és a bányászati elektronika szegmensekhez tartozó gyárak képeztek: a Zabrzańsk-i Mechanikai Művek valamint a Hansen és Tagor, olyan cégek, amelyek a mi core businessünk terén tevékenykednek. Ezen társaságokra az idei évben jó távlatok várnak, továbbra is fejlődünk és továbbra is látjuk a fejlődési lehetőségeket. - hangzik Krzysztof Jędrzejewski értékelése, a Kopex ügyvezetőségének elnökhelyettese és a társaság többségi részvényese. Veszteségeket a Kopex Csoport kisebb cégei mutattak ki, amelyek megérezték a világméretű pénzügyi válságot. Hazai téren ez a Kopex Eko társaságot és a Stalowa Wola-i Öntödét érinti. Külföldön négy szerb társaság okozott gondot, amelyek nem rendelkeznek saját termékekkel és teljesen a külső megrendelésektől függenek, amelyekből sokkal kevesebb van, mint az elmúlt években. A csoport képviselői hangsúlyozzák, hogy a Kopex Csoport fejlődé-

si stratégiájának alapját az képezi, hogy rendelkezzenek saját termékkel, saját dokumentációval és saját műszaki elképzeléssel, ami az utolsó év nehéz körülményei között nem csak a túlélést tette lehetővé, hanem a fejlődést is. A Kopex képviselői megerősítik, hogy a társaság a következő hónapokra elegendő szintű rendelésállománnyal rendelkezik, ebben az évben már igen sok szerződést szerzett a lengyel piacon és a csoport bevételeiben domináns szerepet játszik a hazai értékesítés. Az idei év májusának végén a Kopex tájékoztatást adott, hogy a csoport 2009. évi rendelésállományának értéke kb. 1,3 milliárd zloty, és ez sokkal jobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez a leszerződöttségi szint a következő negyedévekben jó eredményekben kell, hogy megmutatkozzon. A fenti tervek kihirdetése után a Kopex Csoport társaságai számos, a lengyel bányákba történő gépszállításra vonatkozó szerződést írtak alá. A Kopex Csoport korábban jelzett tervei a 2009. évre az értékesítési


bevételek tízegynéhány százalékos növekedését feltételezik, a működési- és a költséghatékonyság további javulása mellett. A következő évben a Kopex Csoport néhány országba az export növelését tervezi, elsősorban Kínába, Ausztráliába, a Dél-Afrikai Köztársaságba, Argentínába, valamint Vietnamba. A Kopex azzal számol, hogy még a 2009. évben sikerül néhány hatásos átvételt megvalósítania. Az átvételre alapvető jelentkező a Remag. Az Államkincstári Minisztérium bejelentette, hogy a Remag még a 2009. évben privatizálásra kerül, nem biztos azonban, hogy ez a határidő betartható. A Remag iránt érdeklődést mutattak a Famur Csoport képviselői is, így nem kizárt, hogy a Famur és a Kopex egymással fognak harcolni a Remagért. Olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a Kopex és a Famur együtt vásárolják meg a Remagot – mindkét csoport képviselői beszéltek erről. A két csoport együttműködésének már vannak jelei, pl. a China International Tendering Company számára aláírt szerződésnél, amely 85 M dollár értékű bányagép leszállítását irányozza elő. A Kopex érdekelt a Glinik Csoport átvételében is. A gorlicei csoport, amely nemrég még nagyszerűen működött és előkészületeket tett a varsói tőzsdére való kilépésre, jelenleg problémákkal küzd. Egy nagy partnerrel kiépített szoros együttműködés, és tőke-összefonódás létrehozása jelentheti a menekülést. Famur: uniós milliók segíthetnek a fejlődésben A Famur Csoport is jó eredményekkel indult a 2009. év elején. 2009 I. negyedévében a Famur csoport eredményei 283,4 M zlotys szinten alakultak, ami 4,8 százalékos növekedést jelent a 2008. év azonos időszakához képest. A tevékenység operatív eredménye (EBIT) meghaladta a 64,9 M zlotyt, ami 48,8 százalékos növekedést jelent 2008 első negyedévéhez képest. Ugyanakkor 2009 első negyedévében a nettó nyereség meghaladta a 15,9 M zlotyt.

17

A bányászat részére történő gép és berendezés értékesítésben elért bevételek 2009 első negyedévében 35,3 M zlotyval magasabb szinten alakultak, mint az előző év azonos időszakában, 23 százalékos növekedés mellett 187,7 M zlotyt tettek ki. - A 2009. év első negyedévének eredményei megfelelnek várakozásainknak. Lényegesen javítottuk az értékesítési árrést tevékenységünk minden szegmensében. Hazai és külföldi partnereinkkel folytatunk kereskedelmi tárgyalásokat és reméljük, hogy – a nagyon nehéz és instabil piaci helyzet ellenére – ezek tükröződnek majd a 2009. év egymást követő negyedéveinek eredményeiben.– jegyzi meg Tomasz Jakubowski, a Famur ügyvezető elnöke. 2008-ban a Famur Csoport bevételei 1,09 Mrd zlotys szintet értek el, ami 19,8 százalék növekedést jelent a 2007. évhez képes. A nettó nyereség pedig 59,1 M zlotyt tett ki. Idén július végén a Famur 37,72 M zloty támogatást kapott az Innovációs Gazdaság Operatív Program keretén belül. Ezeket a pénzeszközöket a Katowicében lévő üzem kibővítésére fordítják. - A beruházás felöleli a meglévő Famur Gépgyár SA (Rt.) Katowicei üzemének kiépítését és korszerűsítését. A korszerűsített üzemet innovatív technológiával látják el, amelynek részét képezik a speciálisan a Famur Csoport igényei alapján megtervezett újszerű és egyedülálló megoldások. A korszerű műszaki háttér lehetővé teszi az új generációjú gépek és berendezések előállítását– jelentette ki Tomasz Jakubowski. A társaság területén kiépítésre kerül egy kutató-fejlesztő központ is, amely technikailag és technológiailag korszerű gépi meghajtásokat fog előállítani. Az új létesítményben gyártják majd többek között a bányászati kitermelő kombájn meghajtó egységeit és hidraulikai erőátviteli egységeit. Az új gyár felépítési költségei 160 M és 230 M zloty közöttre

becsülhetők. A gyárnak 2011-ben kellene megkezdenie a termelést. Az új gyár felépítését követően a gyártást a Katowicében levő létesítményekből fokozatosan oda fogják átvinni. Miután a teljes termelés átkerült a régi létesítményekből, azokat le fogják bontani. A Famur Katowice-Piotrowicében található területeit 2008 őszén hozzácsatolták a Katowicei Különleges Gazdasági Övezethez. A Famur Csoport 2009 első hónapjaiban a lengyel piacon néhány nagyobb szerződést írt alá, többek között 125 db Fazos frontfejtő fal szegmens szállítására, a Jastrzębie-i Szénbányászati Társasághoz tartozó Borynia bánya részére. A megrendelés keretein belül a Famur Csoport felügyeli majd a berendezések szerelését és beüzemelését, valamint biztosítja a leszállított gépeket kezelő személyzet betanítását. A szerződés értéke nettó 24 M zloty. Januártól a Famur Csoport szerződéseket írt alá a Kompania Węglowa társasággal, együttesen több mint 60 M zloty összegre. – A gazdaságban megfigyelhető lefékeződés ellenére termékeink elismerésnek örvendenek a legigényesebb átvevők körében is - mondja Jakubowski elnök. Ryfama: nagyobb értékesítés A lengyel piaci helyzetre nem panaszkodik a Ryfama sem. – 2009. első félévében a hazai piacon az elmúlt évihez hasonló szintű igényekkel találkozunk a Ryfama termékei iránt, és a jelenleg folyó versenytárgyalások mennyisége és értéke valószínűsíti azt a megállapítást, hogy ez nem lesz másként a második félévben sem. Ehhez hozzátehető, hogy szállítóberendezéseink eladási értéke 2009 első félévében még magasabb is volt, mint 2008 első félévében, pedig az a félév számunkra rekord eredménynek számított – mondja Edward Kusak, a Ryfama elnöke. Kusak elnök úr 2010-re azonban már a helyzet rosszabbodását feltételezi. – A lengyel piac 2010. évi

18


helyzetének prognosztizálásánál a szállítórendszerekkel szembeni igények minimálisan kisebb szintjét feltételezzük – teszi hozzá. Fordított tendencia érvényesül a Ryfama exportjában. 2009-ben a társaság exportja gyengébb, mint az előző évben. Ugyanakkor határo-

zottan érezhető azon bányászati piacok megélénkülése, ahol a Ryfama elhelyezi szállítóberendezéseit, és ez minden bizonnyal áttevődik a megrendelések számának növekedésére 2010-ben. Jól funkcionál a lengyel piacon a többi bányászati gép- és berendezésgyártó cég is. A Bucyrus Polska társaság a JSW Zofiówka

bányájában a széngyalu-berendezés beüzemelését végzi, de aláírta s szerződést a széngyalu komplexumnak a Bogdanka bányába történő leszállítására is, amelynek értéke kb. 40 M euró. Többmilliós szerződéseket írt alá ebben az évben a Fasing is a Katowicei Szénbányászati Holdinggal és a Déli Szénbányászati Konszernnel.

Termálvízi és kereskedelmi beruházások Beruházások a kereskedelem terén

A kereskedelem terén alkalmazott befektetések a felélénkülés első jeleit mutatják. A kereslet elsősorban az élelmiszerboltokra és az építőanyagokat árusító üzletekre koncentrálódik. Az idei év második negyedéve a lengyel kereskedelmi központok számára a feltételek, a pénzügyi intézményekkel való egyeztetések, a stratégiai beruházók keresésének és a konszolidációs programok bevezetésének időszakát jelentette. Az elmúlt negyedévben megfigyelt pozitív jelenség volt a döntési folyamatok fokozatos feloldódása, úgy a beruházásfejlesztők, mint a bérlők oldalán, amely nagymértékben a lengyel gazdaság állapotára és a kiskereskedelmi értékesítés szintjére vonatkozó optimista előrejelzéseknek volt köszönhető. Lengyelországban azonban a kereskedelmi központok fejlődése előtt továbbra is jelentős akadályként áll a finanszírozási forrásokhoz való korlátozott hozzáférés. A második negyedévben 154 ezer m2 területet adtak át használatba kereskedelmi központokban, ami hasonló nagyságrend, mint amen�nyivel a piac az elmúlt év azonos

negyedévében bővült. Ebben az időszakban a legfontosabb események közé sorolható a Renoma Wrocław és a Cuprum Arena Lubin befejezése. A jelenleg átadott létesítmények teljesen eltérőek, úgy elhelyezkedésüket (nagy, közepes és kisvárosok), mint jellegüket (belvárosi, lakótelepi és városon kívüli) tekintve. Egyidejűleg a visszafogott, vagy késleltetett építkezésekről szóló híradások a 2009. évben átadásra tervezett létesítmények egy részének a következő évre való átcsúszását valószínűsítik. A lengyel ingatlanpiacon a tárgyalt időszak jelentős eseménye volt a Starbucks hálózat első kávéházának megnyitása Varsóban, a Nowy Świat utcában. Az ingatlanbérleti piac „kereskedelmi központ” szektorának helyzete szokatlanul dinamikus. Egyrészről az új üzletek lokalizációjára vonatkozó döntések igen nagy óvatossággal születnek meg, a terjeszkedési stratégiák és az üzletek formátumai módosulnak, újratárgyalásra kerülnek a bérleti feltételek, és szélesebb körben alkalmazzák az ösztönző eszközöket. Másrészről viszont új piaci bevezetések, konszolidációk és átvételek megvalósulását figyelhetjük meg. Észlelhetjük

a másodlagos bérleti piac kialakulását a kereskedelmi központokban. Néhány hálózat albérlőket keres saját helyiségeikre. A második negyedév végén építés alatt állt kb. 890 ezer m2 kereskedelmi központi terület, amelyek majd a 2009-2011 közötti években kerülnek ki a piacra. Egyidejűleg kb. 250 ezer m2 terület vár az építkezés újraindítására vonatkozó döntésre. Az egymást követő beruházások megvalósítása a lengyel piacon szorosan összefügg a beruházásfejlesztők finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésével és a bérleti piac kondícióival. A kereskedelmi befektetések piacán a megélénkülés első jelei mutatkoznak, a kereslet főként a szabadon álló élelmiszerboltok és az építőanyagokat árusító üzletek köré koncentrálódik, amelyek csomagban való értékesítése érdekes és biztonságos alternatívát jelent az intézményi befektetők számára. Versenyfutás a termálvizekhez A lengyel községek egyre szívesebben fektetnek be a termálvizek felhasználásába. Az utóbbi három évben a forró vizet felhasználó hőközpontok vagy aquaparkok épí-


tésére fordított kiadások kb. 300 millió eurót tettek ki. A cégek egyre gyakrabban használják a forró vizű forrásokat szórakozási és gyógyászati szolgáltatások ajánlására. A gyógyhelyek és az aquaparkok biztosítják az olyan létesítmények megtérülését, melyek geotermikus energiát hasznosítanak, ennek köszönhetően azt kiegészítőleg házak fűtésére is fel lehet használni. A magyar gyógyhelyeknek, hogy csak a lengyel turisták által leggyakrabban látogatott Hajdúszoboszlót említsük, nemsokára számos komoly versenytárssal kell szembenézniük. Példaként – a mazowszei vajdaságban Gostynin kezdi meg geotermális komplexum építését. Létre fog jönni egy központ, amely magában foglal balneológiai létesítményeket, szabad levegőn lévő úszómedencéket, szállodákat, és amelyben szépítő szolgáltatások igénybevételére is van lehetőség. A beruházás 36 hónapig fog tartani; ez lesz a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény az országban és az első, amelyet a konces�-

19

sziókról szóló új törvény alapján valósítanak meg. A város finanszírozta a feltáró fúrásokat, rendelkezésre bocsátott 17 hektárnyi telket valamint a regionális operatív program keretében is nyújtott támogatást. A fennmaradó költségeket a konces�szió tulajdonosa fedezi. A beruházás értékét 300 millió zlotyra becsülik. Hasonló összeget – 270 millió zlotyt – emészt fel a Máltai Termálfürdő építése Poznanban. A példaként említett gostyni komplexum, amelyben ezer fő talál majd munkát, csak egy példája azon számos geotermális beruházásnak, amelyeket az önkormányzatok kezdeményeznek. Az utolsó két év során az országban öt rekreációs-balneológiai komplexumot indítottak be, további 15 pedig a megvalósítás különböző fázisában található. Hatalmas termálvíz készletet magába foglaló tárolók egész sora található a Lengyel Alföld területének nagy részén. Egymást követik az egyes helyszínek geológiai felmérései, a városok pedig hatalmas érdeklődéssel fordulnak feléjük.

A következő három évben a forró vizű forrásokhoz kapcsolódó beruházások értéke meg fog kétszereződni. A befektetések megtérülése a forrás paramétereitől függ (hőmérséklet és vízhozam), valamint attól, milyen mennyiségű hőt használnak fel az átvevők. A feltáró fúrások kivitelezése és a forrás üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra felépítése 20 – 40 millió zloty kiadást jelent majd. A községek a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alaphoz fordulhatnak támogatásért. Az alap által nyújtott támogatás legfeljebb 7,5 millió eurót tehet ki, a költségek felének fedezésére. Az aquaparkok nem csak a geotermális hőközpontok megtérülését segítik, hanem további turisztikai látványosságot is jelentenek. Ennek példája lehet a két tátrai fürdőhely: a zakopanei aquapark és a Podhalei Termálfürdő. Ebben az évben ezek teljes kihasználtságot értek el, mivel a lengyelek jelentős része szabadságát az országon belül töltötte.

20


PESA S.A. – villamosgyár bemutatása

A PESA Bydgoszcz S.A. (Rt.) történetének és egyben fejlődésének legújabb korszaka (2006-2009) új járművek létrehozásának és a piaci részesedés kiszélesítésének jegyében zajlott. A vállalat ma már nem csak Lengyelországban, hanem több országban is jelen van. Ily módon a PESA következetesen törekedett arra, hogy a termék és piac diverzifikációs politikája érvényesüljön, annak érdekében, hogy ne kerüljön függőségbe egy tevékenységi profiltól (a cégen belül kialakításra került a termeléssel egyenrangú szolgáltatás bevezetése is), egy terméktől illetve egy korlátozott számú átvevői körtől. Ezen politika az évek során kifizetődőnek bizonyult, mivel 2009. évben lehetőséget adott a számos céget érintő gazdasági recesszióval szemben.

A diverzifikáció szempontjából két esemény volt az irányadó: • Szerződés aláírása 2006 júniusában a Ferrovie del Sud Est céggel 13 (célkitűzésként 21) darab háromrészes diesel motorvonatra, Dél-Olaszország helyi vasúti személyszállító cégei részére, valamint • Villamosok szerelvények gyártásának beindítása négy lengyel város – Varsó (15), Łódz (10), Elbląg (7) és Bydgoszcz (2) részére. Ezeknek a korszerű, alacsonypadlójú villamosoknak a gyártása azonban még csak az előfutára volt a cég történetének legnagyobb eseményéhez – az Európában azidáig kiírt legnagyobb versenytárgyalás megnyeréséhez. A projekt Varsó város részére 2010-2013 közötti időszakban 186

villamos leszállítása volt, több mint 1,5 milliárd zloty összértékben. Ugyanebben az időszakban a PESA már Lengyelország régióiba, Ukrajnába és Litvániába szállította sínbuszait. Az export legfontosabb irányává azonban Olaszország vált. A már említett, Ferronovie del Sud Est szerződés aláírását követően, 2008 májusában a PESA részt vett a Torinóban rendezett Ferronoviaria EXPO kiállításon, ezt követően 2008 júliusában átadta Bariban a leszerződött járművek első darabjait. 2009. február 17-én a PESA megjelent észak olaszországi piacon is, aláírva egy szerződést a Ferronovienord Milanoval két három tagú ATR 220


diesel motorvonat leszállítására a festői Brescia-Iseo vasútvonal részére. Ezt követen a szomszédos Szlovéniában is bemutatásra került az említett motorvonat, és a folyamatban lévő tárgyalások alapján ígéretesek a kilátások az ATR 220 motorvonatra itteni jövőjére nézve. Lengyelországban, az utóbbi években az ED 74 elektromos motorvo-

21

nat vált közkedvelt piaci szereplővé. 2007-től tizennégy ilyen jármű közlekedik a két legnagyobb város – Varsó és Łódz között. 2009-től a PESA további 20 darab ilyen jármű szállítására nyerte meg a tendert a Mazowiecki Vasúttársaság vonatkozásában, és további 8 darabra Szilézia részére. Szilézia részére már az új konstrukciójú, alacsonypadlójú változatban készülnek „Elf” néven.

A PESA törekedett a termelési kapacitásának kibővítésére, ezért 2008-ban megvásárolta a ZNTK Mińsk Mazowiecki cég részvényeinek többségi, 60%-os pakettjét is. Így ezzel a nagy hagyományokkal rendelkező, mintegy 700 főt foglalkoztató vállalattal biztosította, hogy Közép-Lengyelországban – Varsó és Łódz városok részére – tökéletes gyártás és szerviz válljon elérhetővé.

Alacsony padlójú villamos

Szeretnénk Önöket megismeretetni a PESA Bydgoszcz SA (Rt.) által gyártott legújabb villamos típussal, mely az utasok és a tömegközlekedési vállalatok egyre növekvő igényeinek is eleget tesz. A cégünk és a Varsói Villamos Közlekedési Vállalat között aláírt szerződés alapján Varsó városa 186 ilyen járművet kap. A jármű korszerű, átgondolt, de vis�szafogott formái összekapcsolják a modern és a klasszikus vonalvezetési elveket, illeszkedve ezzel a város egyedi jellegéhez. A villamos 100 százalékban alacsony padlójú, segítve ezzel az idősebbeket, a mozgásukban korlátozottakat, a mozgássérült kocsival közlekedő személyet, és gyerekkocsival közlekedők mozgását. A járműbe való kényelmes be- és kiszállást biztosítja az automatikusan kitolható rámpa. A belső tér kényelmét biztosítja a klímaberendezés, amellyel az utastér és a vezetőfülke egyaránt el van látva. Az egyterű kialakításnak köszönhetően a villamos utastere meglepően tágas, kényelmes utazási feltételeket és biz-

tonságérzetet biztosít, amit tovább erősít a beépített belső megfigyelő rendszer. A jármű 5 egységből áll, teljes hossza 30120 mm-t ér el. A villamos 201 személyt, ezen belül 40 ülő utast szállíthat. Maximális utazósebessége 70 km/h. Minden jármű el van látva korszerű reklámkivetítő- és az utasokat tájékoztató rendszerrel is. A PESA Bydgoszcz SA (Rt.) cégnek a napjaink korszerű technológiái és műszaki megoldásai adott lehetőséget az új generációjú villamos motorkocsi megtervezésére és megépítésére. A legfontosabb kedvező tulajdonságok között említhetjük meg a jármű végein elhelyezett meghajtó egységet, váltóáramú motor és IGBT technológiával kivitelezett váltóirányítót; a csúszásgátló rendszert; a jármű kiterjedt mikroprocesszoros vezérlőrendszerét; a belső egyterű kialakítását; a légkondicionálást; a kitolható lépcsőfokokat, a széles bejáratokat, a bejárati rámpát; a mozgáskorlátozottak részére kialakított helyeket valamint a két zárt rendszerű WC-t. Az utasok biztonságára külső és belső monitoring rendszer

figyel, az automatikusan működő adattárolók a vezetőfülkében kerültek elhelyezésre. Az utasokhoz a legfontosabb információk az a jól látható, színes kijelzőkön, és az automatikus kihangosítórendszeren keresztül jutnak el. A modulrendszerű felépítésnek köszönhetően minden megrendelőnek lehetősége van a belső tér tetszőleges kialakítására. A jármű méretei (a tagok száma), valamint műszaki paraméterei a megrendelő kívánságai szerint módosíthatóak. Összekapcsolható tagok száma - 5 Vágányszélesség - 1 435 mm A szerelvény teljes hosszúság a kocsik kapcsolóegységei nélkül - 30 120 mm Szélesség - 2 350 mm Magasság - 3 400 mm A sínfejtől számított padlómagasság az ajtónál - 350 mm Ülőhelyek száma - 40 Állóhelyek száma (5 fő/m2) - 161 Maximális haladási sebesség - 70 km/h Tengelyrendszer Bo’2’Bo’ Teljesítmény (aszinkron motorok) 4 x 105 kW

22


Három részes diesel motorkocsi Az ATR 220 három részes diesel motorkocsi egyterű, könnyű dizel üzemű járműként került kialakításra. A szerelvény mindkét végén vezetőfülke került kialakításra. A felszálló ajtók kialakítása úgy valósult meg, hogy a jármű alacsonypadlójú szakaszon közelíthető meg, és a padlószint a sínfejtől számított magassága 600 mm. Lehetőség van a belső tér tetszőleges kialakítására. A jármű maximálisan 300 személyt szállíthat, a


megrendelő igényének megfelelően 130-160 ülőhely alakítható ki. Lehetőség van a szerelvényben I. osztályú szakasz kialakítására is. A konstrukció lehetővé teszi a mozgáskorlátozottak akadálymentes fogadását, valamint el van látva a mozgássérültek kocsiját fogadni képes mosdóval is. A járműben kialakításra került a kerékpárok és terjedelmes csomagok tárolására szolgáló helyeket szakasz is. Az ATR 220 három részes diesel motorkocsis szerelvények jelenleg három olasz régióban, az FSE, FER, FNM vasutaknál állnak szolgálatban.

23

24


INFRASTRUKTURA FEJLŐDÉSE LENGYELORSZÁGBAN

Közúti beruházások Varsó környéken

• 2 átjáró állatok részére • 10,5 km akusztikai védőernyő.

Aláírták az A2 autópálya következő szakaszának - Mińsk Mazowiecki körgyűrűjének felépítésére vonatkozó szerződést

A megkötött szerződés értelmében a kivitelező a munkákat az aláírás napjától számított 30 napon belül megkezdi. A Varsótól keletre fekvő útszakasz, amely Brześć, Mińsk Białoruski majd tovább, Moszkva irányába vezet, Mińsk Mazowiecki városát mentesíti a tranzitforgalom által okozott közlekedési dugóktól.

2009. július 9-én aláírásra került Mińsk Mazowiecki város körgyűrűjének az A2 vonalán történő felépítésére vonatkozó szerződés. A lengyel-olasz konzorciummal megkötött szerződés értéke 567,4 millió złoty. Az autópályát a munkák megkezdésétől számított 27 hónapon belül fejezik be (nem számítva a kétszer 3 hónapos téli időszakot). A Mińsk Mazowiecki körgyűrűjét képező 21 kilométer hosszú autópálya megépítésén belül az alábbiak kerülnek kivitelezésre: • 3 közúti csomópont (Mińsk Mazowiecki, Janów, Kałuszyn) • 5 felüljáró az A-2 vonalán • 10 felüljáró a keresztutak és a szervizutak vonalán • 1 híd létesítmény • 1 gyalogos felüljáró • 13 áteresz • 2 utaskiszolgáló pihenőhely • 3 tér a díjbeszedő állomás kiépítéséhez (a csomópontok öszekötő szakaszán) • 35 km bekötőút valamint a környezet védelmét szolgáló létesítmények:

Szerződés az S-2/S-79 Repülőtér– Marynarska útvonal megépítésére Augusztusban aláírásra került két szerződés a varsói Körgyűrű további két részletének megépítésére. 2009.08.10-én aláírták a szerződést az S-2 gyorsforgalmi út 7,5 km hos�szú szakaszának megépítésére a repülőtéri Lotnisko (Repülőtér) csomóponttól a Puławska csomópontig, a repülőtéri bekötőúttal együtt, amely a Marynarska (S-79) csomóponttal teremt összeköttetést. A szerződést a TEERAG-ASDAG POLSKA Sp. z o.o. (Kft.) / TEERAGASDAG Aktiengesellschaft, Bécs / Intop Tarnobrzeg Sp. z o.o. (Kft.) konzorciummal írták alá, 1.123 M zloty szerződési értékkel és megvalósítására a munka megkezdésétől számított 22 hónap alatt kerül sor (nem számítva a 3 hónapos téli időszakokat).

A vállalkozás két kétszer három közlekedési sávos út megépítését öleli fel: – az S-79 gyorsforgalmi út részeként (Észak-Dél Útvonal) a „Marynarska” csomóponttól a „Repülőtér” csomópontig (4,3 kilométer) – az S-2 gyorsforgalmi út részeként (Varsó Déli Körgyűrűjének szakasza) a „Repülőtér” csomóponttól a „Puławska” csomópontig (3,9 kilométer). A megépített út egyrészt biztosítja a varsói Fryderyk Chopin repülőtér gyors és ütközésmentes megközelítését úgy a városközpont, mint a körgyűrű (S-79 útvonal) felől. A másik szakasz, amelynek építésére kiterjed a szerződés, Varsó Déli Körgyűrűjének egy kis szakaszát fogja képezni. A megépített útvonal teljes hosszában 2x3 közlekedési sávos keresztmetszetű lesz, megépülnek továbbá a felhajtó és lehajtó sávok, és a vészleállósávok. Továbbá minden kereszteződés ütközésmentes lesz.

Megindul a Varsó Körgyűrű északi szakaszának építése a „Modlińska” csomóponttól a „Piłsudski” csomópontig A beruházás tárgyát a 8. számú főút átépítése képezi, paramétereinek a gyorsforgalmi utakkal szembeni követelményekhez való igazításá-


val, a „Modlińska” csomóponttól a Markiban lévő „Piłsudski” csomópontig, 7,1 km hosszúságban. A szerződést a J&P – AVAX S.A. (Rt.) céggel irták alá, 869 M zloty szerződési értékre, végrehajtására a munkák megkezdésétől számitott 22 hónap alatt kerül sor (nem számítva a 3 hónapos téli időszakokat), azaz 2012.04.12-ig. A beruházást a Transprojekt Warszawa Sp. z o.o. (Kft.) Tervezőiroda tervezte meg. A beruházás keretén belül kivitelezésre kerül: • 5 közúti csomópont (Marywilska, Łabiszyńska, Nowo-Wincenty, Ikea, Piłsudski) • fel- és lehajtó utak hálózata • gyalogos járdák és kerékpár utak • közúti átereszek • közmű vezetékek átépítése és azok keresztezéseinek megszüntetse (távközlési, energetikai, víz-csatornahálózat) • vízmentesítő berendezések megépítése • környezetvédelmi berendezések megépítése. Az útvonal sajátos arculatot kap, a zajszint csökkentését szolgáló, üvegből kivitelezett félköríves alagútnak köszönhetően, amelynek teljes hos�sza eléri a 2,5 kilométert. Végső formájában az S-8 gyorsforgalmi út két úttesttel rendelkezik majd, mindkét irányban 3 közlekedési sávval, 2,5m vészleálló sávval, valamint 2,5m - 5m széles elválasztósávval. A fel- és lehajtó utak szélessége 7m. A környező területek kapcsolódását az útpályával és a csomópontokkal összekötött utcák illetve az azokat keresztező fel- és lehajtó-utak biztosítják majd. Az aláírt szerződésnek megfelelően a kivitelező a munkákat a szerződés aláírásának napját követő 30 napon belül kezdi meg.

25

2009. július 6-án aláírták a szerződést Serock város körgyűrűjének megépítésére a 61. számú országút vonalán A Skanska S.A. (Rt.) céggel aláírt 139 millió złoty értékű szerződés megvalósítására a munkák megkezdésétől számított 18 hónapon belül kerül sor (nem számítva a téli időszakokat). A beruházás tervezését a MostyKatowice Sp. z o.o. (Kft.) Tervező Iroda végezte. A vállalkozás célja két közlekedési sávos körgyűrű megépítése Serock városa részére, amely 7 km hosszú, korlátozottan hozzáférhető lesz, szintbeli kereszteződések nélkül, a helyi úthálózat átépítésével, illetve párhuzamos utak megépítésével kialakítva. Serock körgyűrűjének megépítésén belül kivitelezésre kerül 3 közúti csomópont, 4 felüljáró, a 62. számú országút új szakasza, kb. 9,2 kilométer bekötő út, valamint a környezet védelmét szolgáló létesítmények (1250 m akusztikai védőernyő, átereszek, elpárologtató tartályok, csapadékvíz előzetes tisztítását végző ülepítők). A megkötött szerződésnek megfelelően, a kivitelező a munkákat az aláírás napjától számított 30 napon belül megkezdi. A Varsótól északkeletre fekvő körgyűrű mentesíti Serock városát a tranzitforgalomtól. Ez egy nagyon népszerű és - elsősorban a hétvégeken - igen forgalmas útvonal, ugyanis a legrövidebb összeköttetést biztosítja Varsó és a Mazuri Tóvidék között.

Szerződés Żyrardow körgyűrűjének megépítésére Július 21-én, kedden, aláírták a szerződést Żyrardow körgyűrűjének megépítésére az 50. sz. főút (Varsó ún. külső körgyűrűje) nyomvonalán. A szerződést a DROGBUD - Bogl a Krysl k.s. - POL-DRÓG Piła cseh-len-

gyel konzorciummal írták alá. A munkák értéke 212 M zloty, a feladatokat pedig 18 hónap alatt kell befejezni. Żyrardow 15,1 km hosszú körgyűrűje Żyrardow dél-nyugati részén, új nyomvonalon halad majd. A beruházás többek között az alábbiakat öleli fel: • k étszintes „Żyrardów” csomópont építése (a 719. sz. vajdasági út átszelése); • a Miedniewice – Oryszew felé vezető községi úttal való kereszteződés megépítése; • a 719. sz. vajdasági út és a községi utak átépítése a tervezett körgyűrűhöz csatlakozó szakaszokon; • helyi és bekötő utak megépítése 14,9km hosszan; • gyalogátjárók, 6 autóbuszöböl, alárendelt gazdasági utak megépítése; • 7 felüljáró és az Okrzesza folyón átvezető híd megépítése; • környezetvédelmi berendezések – hangelnyelő falak és zöld sávok kivitelezése. Az aláírt szerződésnek megfelelően, a kivitelező a munkákat a szerződés aláírásának dátumát követő 30 napon belül megkezdi.

Közúti beruházások Poznań környéken Szerződéseket írtak alá az A2 autópálya Świecko - Nowy Tomyśl közötti szakaszának finanszírozásáról Ez év június 29-én az infrastrukturális ügyek minisztere, Cezary Grabarczyk aláírta a szerződéseket az Autostrada Wielkopolska II SA részvénytársasággal a Świecko - Nowy Tomyśl közötti A2 autópálya szakasz felépítésének és üzemeltetésének finanszírozásáról. Ezek a szerződések lehetővé teszik az építőipari munkák megkezdését, aminek köszönhetően az A2 az Euro 2012 labdarúgó-bajnokság előtt bekap-

26

csolódik az európai autópálya hálózatába. Az ún. Pénzügyi Lezárási szerződéseket az infrastrukturális ügyek minisztere, Cezary Grabarczyk valamint az Autostrada Wielkopolska II SA részvénytársaság ügyvezető elnöke Andrzej Patalas írta alá, továbbá aláírták még: a GDDKiA (Országutak és Autópályák Főigazgatósága) mb. vezérigazgatója, Lech Witecki, az Európai Beruházási Bank valamint 11 kereskedelmi bank képviselői. A Pénzügyi Lezárás a vállalkozást meghitelező pénzintézetek végső jóváhagyását jelenti, amely a projekt finanszírozási alapját képezi és lehetővé teszi az autópálya építésének tényleges megkezdését. A beruházás megvalósítására szánt pénzeszközök, 1,560 milliárd euró összegben, három forrásból származnak: – az Európai Beruházási Bank által nyújtott 974 M euró összegű hitel (a projekt értékének kb. 62,5%-a); – 11 nemzetközi kereskedelmi bank által nyújtott 394 M euró összegű hitel (a projekt értékének kb. 25,5%-a); – A koncesszió tulajdonos részvényeseinek befizetései 186 M euró összegben, amely a megvalósítás összköltségének kb. 12%-t képezi. Az A2 Nowy Tomyśl és Świecko között már épülő szakasza lesz a leghosszabb betontechnológiával megépített autópálya szakasz Lengyelországban. A felek által elfogadott ütemtervben kezdési időpontként 2009 júliusát határozták meg, a forgalomnak történő átadására pedig az Euro 2012 labdarúgóbajnokság megkezdése előtt kerül sor. 2012 júniusától az A2 autópálya a Świecko-ban lévő németországi határátkelőtől, Poznań, Łódź városokon át Varsóig vezet majd. Jelenleg 250 kilométeres szakasz van készen, Nowy Tomyśl és a Łódź melletti Strzykowo között. A projekt generál kivitelezője az A2 Strada társaság lesz. A munkák köre felöleli többek között:


– 106 km beton útfelületű autópálya megépítését, ebben a meglévő 2. számú országút átépítését; – több mint 80 híd és felüljáró megépítését; – két Autópálya Üzemeltetési és Karbantartási Mérnökség megépítését –6 teljes autópálya csomópont megépítését; –K omplex Utas Pihenőhelyek (MOP) építését; – z árt díjbeszedő rendszer megépítését; –a komplett környezetvédelmi felszerelések és berendezések megépítését.

Aláírták a szerződést Poznan nyugati körgyűrűjének megépítésére (S-11) 1. Jelentős közúti beruházások folynak Wielkopolska területén is. Júniusban átadták a forgalomnak az S-11 gyorsforgalmi út 14 kilométeres szakaszát az A2 autópálya szakasztól Kórnik város körgyűrűjéig. A beruházás rendbe tette a járműforgalmat a félmilliós Poznanhoz tartozó agglomeráció déli részén. A forgalomnak átadott szakasz az S-11 útvonal első részlete, amely Felső-Sziléziától Poznanion keresztül vezet a Balti tenger partjára. 2. Országos Közút és Autópálya Igazgatóság aláírta a szerződést Poznan nyugati körgyűrűjének megépítésére az S-11 nyomvonalán. A több mint 14-kilométeres átvonalszakaszt a Skanska cég építi meg nem egészen 460 M zlotyért. Az építési munkák két évig tartanak majd. A beruházás felöleli 14,2 kilométer hosszú gyorsforgalmi út megépítését: azaz 2 pálya 2-2 közlekedési sávval és vészleálló sávokkal, 4 csomópont (Swadzim, Zakrzewo, Dąbrówka, Głuchowo), 16 mérnöki létesítmény, 2 autós pihenőhely (MOP- Swadzim, MOP- Palędzie), kiegészítő alárendelt utak összességében 12,5 km hosszan, valamint a kisegítő infrastruktúra.

Poznan nyugati körgyűrűje kivezeti az észak-dél irányból érkező forgalmat a városból. Az A2 autópályával való összeköttetésnek és Poznan város részére az S-5 út vonalán tervezett keleti körgyűrűnek köszönhetően az útvonal fontos közlekedési csatornát képez majd Lengyelország térképén. Az építkezés nem csak a Poznań városán való áthaladás időtartamát csökkenti le, hanem az utazók biztonságának és kényelmének növeléséhez is hozzájárul az agglomeráción belüli tranzitutak környezetében. 3. Előrehaladott állapotban van Ostrów Wielkopolski 6 kilométeres körgyűrűjének építése is, az S-11 útvonal mentén. Az új út nem csak a város elkerülését teszi lehetővé, de jelentősen megjavítja a (75 ezer lakosú) Ostrów és a szomszédos Kalisz (200 ezer lakos) közötti közlekedést is. Ezt a szakaszt 2009. novemberében adják át a forgalomnak. Tavasszal pedig megkezdődik a körgyűrű déli irányban történő meghosszabbítása. Ez a 10 kilométeres szakasz már az Euro 2012 előtt készen lesz.

Szerződés az A1 autópálya következő szakaszának megépítésére Aláírták a szerződést az A1 autópálya Pyrzowice és Piekary Śląskie közötti szakaszának megépítésére. A több mint 16 kilométeres útszakasz építési munkáinak értéke 1.829.367.854,48 zloty. A Budimex Dromex S.A. (Rt.) és a Mostostal Warszawa S.A. (Rt.) cégek konzorciuma az építkezést 2012. II. negyedévében fejezi be. Ez az A1 autópálya utolsó felső-sziléziai szakasza, amelyet az állam épít meg. Az útvonal további részeit (Częstochowán át Łódzig) magáncég építi majd meg 2010-ben (a vonatkozó szerződést már aláírták). Az autópálya két közlekedési sávos útként épül meg, kivéve a „Piekary Śląskie” csomópontot, ahol azonnal


27

2x3 sávosként kerül kivitelezésre. Az út teljes hosszában meghagyják a harmadik sáv későbbi időpontban történő megépítéséhez szükséges területet.

szú és a Tyśmienica folyón át kb. 124 m hosszú) híddal és két csomóponttal. Ez az összeg majdnem feleannyi volt, mint amennyit a beruházói költségvetés feltételezett.

A szerződés keretén belül rövidesen az alábbiak építése kezdődik meg:

A beruházás az Infrastruktúra és Környezeti Operatív Program (POIiŚ) részét képezi, és így a teljes vállalkozás költségeinek kb. 75 százaléka uniós forrásokból kerül majd finanszírozásra. A megvalósítás időtartamát 32 hónapban határozták meg a szerződés aláírásának dátumától számítva. A munkák augusztus/szeptember fordulóján indulnak be, az új útvonalat pedig 2012 áprilisában vehetjük igénybe, azaz még a Labdarúgó Európa Bajnokság megkezdése előtt.

– 16,1 km autópálya, – 19 mérnöki létesítmény, ebben: 7 közúti felüljáró, 9 autópálya felüljáró, – 2 híd és 1 vasúti felüljáró, – 2 autópálya csomópont Díjbeszedő Állomásokkal: a „Pyrzowice” (az S1 átszelésénél) és „Piekary Śląskie” (a DW-911 kereszteződésénél), – 2 autós pihenőhely A környezetre kifejtett káros hatások megelőzésére elválasztó zöld sáv, zajelnyelő falak, szeparátorok és retenciós-tisztító tartályok, valamint a bányászati kitermelés okozta károk enyhítését szolgáló berendezések kerülnek megépítésre.

Megindul az S19 szakaszának építése Augusztus 4-én az Országos Közúti és Autópálya Igazgatóság lublini részlege szerződést írt alá a Strabag céggel az S19 gyorsforgalmi út Międzyrzec Podlaski – Lubartów közötti szakaszának, ezen belül Kock és Wola Skromowska elkerülő útjának megépítésére. Ez lesz az első részlete az újonnan kijelölt útvonalnak, amely északról délre fut Lengyelország és egyben az Európai Unió keleti határa mentén. A jövőben a balti államokat köti majd össze a Kelet-Lengyelország, Kelet-Szlovákia, Magyarország és Románia városaival. 169,3 M zloty – ekkora összegre értékelte a kivitelező az egy közlekedési sávos, S kategóriájú út megépítését 7,87 km hosszúságban, két (a Wieprz folyón át 220 méter hos�-

Aláírták a szerződést Mrągowo nyugati körgyűrűjénak megépítésére 2009. augusztus 10-én Olsztynban aláírták a szerződést Mrągowo nyugati körgyűrűjénak megépítésére. A 134,6 M zloty értékű szerződés kivitelezője a Budimex Dromex SA. (Rt.) lesz. A beruházás 15 hónapig tart a munkák megkezdésétől számítva, nem számítva a téli időszakokat. A 6,5 km hosszú új út nyugat felől kerüli meg Mrągowót. Ez nagymértékben meggyorsítja a tranzitforgalmat, lecsökkenti az utazási időt, illetve a tranzitforgalom városközponton kívülre vezetésével javítja a közlekedés biztonságát és a város lakóinak életkörülményeit. A körgyűrűn zajló tranzitforgalom csökkenti a közlekedés által a természetes környezetre kifejtett negatív hatásokat is. Az új úttest három közlekedési sávval készül (keresztmetszete 2+1). Ez azt jelenti, hogy az egyik és a másik irányba haladó járművezetők felváltva rendelkeznek két közlekedési sávval. A fő úton kívül megépítésre kerülnek a körgyűrű más közutakkal való kereszteződései, két felhaj-

tó, felüljárók, gyalogos felüljárók. Megépülnek a bekötő és a lehajtó utak is. Átépítik a meglévő közutak beruházást átszelő szakaszait. Az út hosszában, a beépített területekkel határos szakaszokon hangszigetelő falakat állítanak fel, amelyek együttes hossza 3833 m. Mrągowo nyugati körgyűrűjének az 59. főút nyomvonalán történő megépítésén kívül, a szerződés felöleli az útburkolat felújítását Mrągowo és Marcinkowo területén, valamint számos kereszteződés átépítését Mrągowoban. S8 - Via Baltica – a következő beruházás 1. Augusztusban átadták a forgalomnak Wyszków körgyűrűjét az S8 gyorsforgalmi út vonalán a Bug folyón épült 600 méter hosszú új híddal együtt. Ennek köszönhetően a Varsótól keletre vezető korszerű és ütközésmentes útvonal már 36,7 kilométer hosszúságú. A jövőben összekapcsolódik Marki város körgyűrűjével és Varsó Keleti Körgyűrűjével. A későbbiekben fokozatosan tovább épül keleti irányban, a Fehéroroszország és Litvánia határáig. 2. A trendereljárás végső döntési szakaszában van Zambrów város körgyűrűjének következő 15 km-es szakasza. 3. Az Országos Közút és Autópálya Igazgatóság képviselői aláírták a szerződést az S-8 újabb 24,5 km-es szakaszának megtervezésére és megépítésére a Mota - Engil Polska S.A., Strabag sp. z o.o. (Kft.) és a Transprojekt Gdańsk cégek konzorciumával. A Podlasie első kétpályás gyorsforgalmi útvonala Jeżewo - Białystok között 36 hónap múlva készül el. A beruházás a „Tervezd és építsd meg” rendszerben készül. Ez azt jelenti, hogy a nyertes konzorcium az első fázisban (a szerződés aláírá-

28

sától számított egy évben) köteles elkészíteni a részletes megvalósítási műszaki tervet és megszerezni az építési engedélyt. A második szakaszban, a kivitelezőnek 24 hónap alatt kell megépítenie a 24,5 kilométeres gyorsforgalmi útszakaszt. Az építési munkákra vonatkozó szerződés értéke 675 M zloty. Finanszírozására 85 százalékban az uniós Infrastruktúra és Környezeti Program keretében kerül sor. A fenn-


maradó részt az állami költségvetés fedezi. Az S-8 a Jeżewo-Białystok közötti szakaszon két pályával rendelkezik majd, mindkét irányban két (egyenként 3,5 méter széles) közlekedési sávval, vészleálló sávokkal (mindegyik 2,5 méter széles) és elválasztó sávval (4 m széles). A gyorsforgalmi út többségében a meglévő főút nyomvonalán halad majd, a hozzáépített pálya az északi oldalon jön létre.

A megvalósítandó szakaszon új híd épül fel a Narwia folyón, négy közúti csomópont, autóbusz közlekedési sáv és helyi forgalmi sáv, kerékpárút valamint átereszek az állatok részére. A lakott területeken belül hangszigetelést irányoztak elő. Felszerelnek egy változó tartalmú hirdetőtáblát is, amely tájékoztatást ad arról, mekkora a várakozási idő a Fehéroroszországgal összekötő határákelőhelyeken.

Közúti beruházások Varsó környéken

Közúti beruházások Warmin´sko-Mazurskie vajdaságban

Közúti beruházások Poznan´ környékén

Működő autópálya

Épülő autópálya

Kihírdetett tenderek

Működő két úttestű gyorsforgalmi út

Épülő két úttestű gyorsforgalmi út

Előkészítési munkák folyamatban, környezetvédelmi engedély kiadva

Működő egy úttestű gyorsforgalmi út

Épülő egy úttestű gyorsforgalmi út

Aláírt szerződés „Tervezd meg és építsd meg” rendszerben építés 2010 tavaszán kezdődik

VÁROSLÁTOGATÁS, ÜZLETI UTAZÁS, KONFERENCIA, KONGRESSZUS SZERVEZÉS, VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN GYÓGYÜDÜLÉS = TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG. LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Tel./fax: 269-7809, 269-7810 1075 Budapest, Károly krt. 11. E-mail: [email protected] Tel./fax: 269-7809, 269-7810 www.lengyelorszag.travel E-mail: [email protected] Honlap: www.lengyelorszag.travel

LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

Recommend Documents