dr. Varga JózsefJ Budapest 2004

5. Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói dr. Varga József Budapest 2004

A mutatók típusai „ „ „ „ „ „ „ „ „

1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik. 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája 3.1. Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonysági mutatók 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók

dr. Varga József: A tananyagban használt mutatók I. Likviditási mutatók A./ ABSZOLÚT MUTATÓK „

1. Forgóeszköz befektetés:

Készlet + Vevők - Spontán követelések

„

2. Nettó forgótőke:

Összes forgóeszköz – Rövid kötelezettség

„

B./ RELATÍV MUTATÓK 3. Likviditási ráta:

Forgóeszközök Rövid kötelezettségek

„

4. Gyorsráta :

Forgóeszközök - Készletek Rövid kötelezettségek

„

5. Pénzeszköz arány:

Forgóeszközök - Készletek - Követelések Rövid kötelezettségek Értékpapírok + Pénzeszközök Rövid kötelezettségek

II. Eladósodottsági (tőkeszerkezeti) mutatók VÁLLALATI VAGYONHOZ VISZONYÍTVA „

1., Adósságfedezeti mutató:

Összes eszköz Összes idegen kötelezettség

2.a., Tőkeellátottsági mutató:

Saját tőke

2.b., Tőkeáttétel:

Összes eszköz Összes eszköz Saját tőke

JÖVEDELEMSZEMPONTÚ MUTATÓ „ 3., Kamatfedezeti mutató: CASH-FLOW FÜGGVÉNYÉBEN „ 4., Adósság visszafizető képesség: 5., Eladósodottsági mutató:

Üzemi eredmény Fizetett kamatok Összes kötelezettség Cash-flow Cash flow Összes kötelezettség

III. Jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók „

1., ROE :

Adózott eredmény Saját tőke

„

2., ROA:

Adózott eredmény Összes eszköz

„

3., Módosított ROA: Adózás és kamatfizetés előtti eredmény Összes eszköz

„

4., Értékesítés jövedelmezősége:

Adózott eredmény Nettó árbevétel

„

5., Eszközök forgási sebessége:

Nettó árbevétel Összes eszközérték

1. Likviditási mutatók Abszolút mutatók 1.1. Forgóeszköz-befektetés készletek + követelések - (szállítók + egyéb rövidlejáratú kötelezettségek) spontán finanszírozás „ értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 1.2. Nettó forgótőke készletek+ követelések + pénzeszközök + értékpapírok - (szállítók + egyéb rövidl. köt.+ rövidl. hitel) = összes forgóeszköz - összes rövid lejáratú kötelezettség „ értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással

Abszolút likviditási mutatók mérlegbeli szemléltetése

1. Likviditási mutatók „

Hányados típusú mutatók

1.3. Likviditási ráta „ forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek „ értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut „ nettó forgótőke = likviditási ráta (abszolút összeg) (hányad típusú mutató) „ nemzetközi mércéje: 2, hazai mércéje: 1,3

1. Likviditási mutatók 1.4. Gyorsráta forgóeszközök - készletek rövid lejáratú kötelezettségek az igen likvid forgóeszközök „ értelmezése: mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre „ nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 1.5. Pénzeszköz arány (cash ratio) (pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek

Vállalattípusok a rövid távú önfinanszírozás mértéke szerint

2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók A/ FLOW 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás „ értelmezése: az adósság mely része fizethető vissza adott időszak alatt 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás „ értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság „ pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke

2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók B/ STOCK

2. 3. Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése: „ 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut „ probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték „ probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem? 2. 4. Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság Értelmezése: „ 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut „ nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 „ tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül „

2.3. és 2.4. egymás reciprokai

2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók 2.5. Tőkeellátottság = ST / MF 2.6. Tőkeáttétel = MF / ST „ a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma „

2.5. és 2.6. egymás reciprokai

3. Működési mutatók „

Tartalma: a menedzsment működésének eredményessége

„

Típusai: A) Jövedelmezőségi mutatók B) Hatékonysági mutatók

A) Jövedelmezőségi mutatók 3.1.Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke „ minden stock mutató esetében célszerű kronologikus átlagot számítani

3. A) Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség - adó) / összes eszköz átlagos értéke „ „ „

EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség Hitelezési esettanulmány a ROA 1 és ROA 2 használatára ROA = eszk. forgási sebessége * árbevételarányos nyereség árbevétel nyereség nyereség ----------------- * -------------- = ----------------átlagos eszközérték árbevétel átlagos eszközérték

Példa ROA számítására „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

A vállalkozás átlagos összes eszköze 1.000 millió Ft, adó-és kamatfizetés előtti nyereség 400 millió Ft, a fizetendő kamat 100 millió forint társasági adó kulcsa 18 %. Mennyi az eszközarányos nyereség1 és 2 mutató értéke? EBIT 400 - kamat 100 adóalap 300 adó 54 adózott eredmény 246 ROA1 = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke = = 246/1000 = 0,246 = 24,6 % ROA2 = Adó és kamatfizetés előtti nyereségadó/Összes eszköz átlagos értéke = (400-54)/1000 = 0,346=34,6 %

A Du-Pont-féle mutatópiramis

A banki hitelezési gondolkodás fő sémái Vagyoncentrikus hitelezés „ múlt- és fedezetcentrikus „ „negatív” gondolkodás „ hitelezői kérdések

CF-centrikus hitelezés „ jövőcentrikus „ „pozitív” gondolkodás „ hitelezői kérdések

Magas likviditási ráta Magas gyorsráta Magas pénzeszköz-arány

Magas likviditási ráta ? a) magas számláló ? b) alacsony nevező ? Többi mutató vizsgálata

3. A) Jövedelmezőségi mutatók „ „ „ „

3.3. Fedezeti mutató (gross profit margin) = Bruttó fedezet / Nettó árbevétel Csak forgalmi költséges eredménykimutatás esetében számolható Számlálóban: árbevétel + egyéb bevételek - értékesítés közvetlen költsége Nevezőben: árbevétel + egyéb bevételek A fedezeti mutató a jövedelmezőséget méri, az alkalmazott árrést mutatja. Magas árrés erős piaci helyzetet, míg alacsony árrés kompetitív piacot takar.

3. A) Jövedelmezőségi mutatók 3.4. Operatív nyereséghányad = Működésből származó nyereség / Nettó árbevétel „

Működésből származó nyereség: bruttó fedezet működéssel kapcsolatos ráfordítások

Mo. ERKI: Üzleti tevékenység eredménye 3.5. Árbevétel-arányos nyereség = „

Adózott nyereség / Nettó árbevétel

3. B) Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit. Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni.

3. B) Hatékonysági mutatók 3.6. Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték „ „ „ „ „ „

Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1= nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Tárgyi eszközök forgási sebessége Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja

Vevők forgási sebességének korrigálása Probléma: számláló: ERKI Nettó árbevétel ÁFA nélkül nevező: MÉRLEG Vevők ÁFA-val így a képlet alulbecsüli a forgási sebességet „

„ a) b)

Megoldás: korrigálás Áfa-val növeljük az árbevételt Áfa-val csökkentjük a vevőállományt

3. B) Hatékonysági mutatók 3.7. Forgási idő =

év napjainak száma / forgási sebesség

forgási sebesség: abszolút szám, a forgások száma forgási idő: időtartam, a forgások hossza

Összefoglaló tanulságok „

„

„

Eltérő szakmabeli gondolkodásmód: pl. mérnök-közgazdász, orvos-menedzsment, orvos-mérnökmenedzsment Témánkban: pénzügy vs. számvitel gondolkodás jelenérték – folyó érték, - adósságmutatók - elhatárolt veszteség - amortizáció Azonos mutatók – eltérő megközelítésmód: a hitelezési filozófiák eltérése kapcsolódó példa: cserearányromlás (pénzügytan)

Összefoglaló tanulságok A mutatószámelemzés nem lehet mechanikus: - eltérő érdekek (menedzsment, tulajdonosok, külső szállítók, hitelezők, hatóságok stb.) - mérleg: befektetett eszközök-forgóeszközök rugalmas beosztása - céltartalék: saját tőke-idegen kötelezettség-egyik sem - jövedelmezőségi mutatók: az EBIT szerepe - forgási sebesség: az áfa szerepe „

3. Pénzügyi megtérülési mutatók „

„

Jelenértéket nem használó mutatószámok:

Megtérülési idő Fordulatok száma Pénz jelenértékét felhasználó mutatók: 1. NPV 2. PI 3. IRR

3.1. Nettó jelenérték (NPV) „

A nettó jelenérték kiszámításának a képlete: n

NPV = − C 0 + ∑ t =1

„ „ „

Ct

t

(1+r )

csak abban az esetben használható, ha a befektetett összeget egy összegben és azonnal kifizetjük egyéb esetekben: a hozamok együttes jelenértékéből kivonjuk a ráfordítások együttes jelenértékét A képlet tehát:

NPV = PV (H) – PV (R) PV (H) = hozamok jelenértéke PV (R) = ráfordítások jelenértéke

Egy vállalkozás beruházást szeretne végrehajtani. Kérdés: beruházásba befektetett összegek megtérülnek-e. A tőke alternatív költsége 20%. (A pénzáramokat az év végére vegyük figyelembe. Jelen időpont a beruházás kezdete.) Év

Befektetett tőke

1.

9 000 000

2.

5 000 000

Hozam

3.

7 000 000

4.

9 000 000

5.

8 000 000

6.

6 000 000

9.000.000 5.000.000 7.000.000 9.000.000 8.000.000 6.000.000 NPV = − − + + + + = 2 3 4 5 6 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 = −7.500.000− 3.472.222+ 4.050.926+ 4.339.441+ 3.215.434+ 2.009.377 = = −10.972.222+13.615.178 = 2.642.956

3.2. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index) „

A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. n

∑ PI „

=

t =1

C t t (1 + r ) C 0

Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat:

PI =

PV ( H ) PV ( R )

3.3. Belső megtérülés ráta (IRR – Internal Rate Of Return) „

A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével. PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0 Képletben:

n

0 = −C + ∑ 0

t =1

C

t

(1+ IRR)

t

A belső megtérülési ráta számolása Nézzünk meg egy példán keresztül: Egyszeri beruházási ktg: 10.000 1. év múlva esedékes bevétel: 7.000 2. Év múlva esedékes bevétel: 6.000

7.000 6.000 −10.000+ + =0 2 1+ IRR (1+IRR)

legyen 1+IRR = X

Rendezve az egyenletet és osztva ezerrel: - 10 X2 + 7X + 6 = 0 A másodfokú egyenlet megoldó képletébe behelyettesítve:

− b ± b − 4ac X 1, 2 = 2a

− 7 ± 49+ 240 − 7 ±17 ebből X1 = 1,2 az = X2 = -0,5 (nem értelmezhető) − 20 − 20

Ha X = 1+IRR, akkor 1,2 = 1+IRR tehát az IRR = 0.2 azaz 20%

2

Az IRR értelmezése „ „

„

„

Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb A belső kamatláb a projekt belső hozamát mutatja meg Kiszámítása során matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozik Ekkor több megoldás is lehetséges matematikailag, közgazdaságilag nem

Az IRR és az NPV összefüggése „

Az NPV mutató a piaci hozam feletti többletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben

„

Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r Ha NPV>0, akkor IRR> r Ha NPV<0, akkor IRR< r.

„ „