1. Dr. Varga József Pénzügytan Pénz-pénzteremtés-pénzáramlás 1-4. pont
1
I. A modern pénz I/1. Számviteli megközelítés Kölcsönadás – a pénz keletkezése Szükséges alapfogalom: mérleg Mérleg: időpontra vonatkozó (stock) kimutatás a vagyonról Milyen csoportosításban érdekes? - milyen formában áll rendelkezésre - saját vagy idegen - jövedelemtermelő képessége - színe, illata, formája stb. Ebből a számvitel az első kettőt használja, tehát a mérleg két alapvető kérdése 2
Mérleg 1. szempont: milyen formában?, azaz MI? 2. szempont: saját vagy idegen?, azaz KIÉ? MI ?
KIÉ?
1. szempont: bal oldal, eszközök 2. szempont: jobb oldal, források Udvarlás: E-F eltolódás 3
A kölcsön gazdasági eseménye Kölcsönadok barátomnak 100 Ft-ot Mi szükséges hozzá? + 100 Kp
+ 100 FH
E 100 Kp - 100 Kp + 100 NYH 4
Bankszámlára befizetés
Kölcsönadás a banknak 100 Ft értékben Mi lesz a 100 Ft a bankban? A betétet a bank - teremti! + 100 Kp
+ 100 FH = 100 Betét = 100 M
E 100 Kp - 100 Kp + 100 NYH 5
Mi a pénz lényege? Modern bankrendszerben a pénz: BANKI ADÓSSÁG, BANKPASSZÍVA A bank saját maga által teremtett pénze mindig forrásoldali tétel! A pénzt használónak ezzel szemben mindig eszközoldali tétel A pénz mindig két helyen jelenik meg: vmely szereplőnél eszköz, a banknál forrástétel ΣM=0: vagyon=tartozás (vs. merkantilizmus) 6
A pénz költése: bankpasszívák átrendeződése Bank - A betéte 100 +B betéte 100 A - 100 M + 100 áru
B + 100 M - 100 áru 7
Σ I/1.Pénzteremtés, pénzmegsemmisülés Pénzteremtés Bankpasszíva keletkezése a semmiből (+) A bank nem betétet fogad el, a bank betétet teremt Befizetés, kamatjóváírás
Pénzmegsemmisülés Banki adósság csökkenése: megszűnés a semmibe (-) A bank betétet semmisít meg Kifizetés, kamatterhelés 8
1. 2. 3.
4.
I/2. A pénzfunkciók
Modern pénz: olyan belső értékkel nem rendelkező bankpasszíva, mely betölti a(z) Értékmérő stock és flow kategóriák pénz-ügy és számvitel alapja Forgalmi eszköz pü. vs. jog: kárpótlási jegy Felhalmozási eszköz a marha: - az udvarlás nehézsége - a gazdagság szimbóluma (filmpl) - I. István: kárrendezés marhában a nő: statikus és dinamikus inhomogenitás Fizetési eszköz funkciókat. A világpénz Filozófiai viszonyulás: felhalmozási/forgalmi funkció KH, asszony-pénz Pénz-e a fillér? 9
I/3. A pénz körének tágítása: a pénzek közötti minőségi különbség A bankszámlára befizetés során feltételeztem a készpénz létét Magyarázata: a készpénz ugyanúgy teremtődik, mint a banki számlapénz = banki adósság a készpénz az azt teremtő bank, azaz a központi bank (jegybank) adóssága, passzívája, forrásoldali eleme Mindenki másnál a készpénz eszköztétel A készpénz a központi banki pénz egyik technikai típusa – a másik a jegybanki számlapénz A készpénz és a jegybanki számlapénz együtt: jegybankpénz (MJB) Nagyerejű pénz (ld. pénzmultiplikátor)
10
Σ I/3. A pénzek tartalmi és technikai csoportosítása A pénz tartalmilag lehet: 1. jegybankpénz 2. banki pénz A pénz technikailag lehet: 1. számlapénz 2. készpénz Valuta / deviza 11
A pénzek tartalmi és technikai csoportosítása Kétfajta szempont, négyfajta pénz mátrixszemléletben Jegybankpénz Banki pénz Számlapénz
bank, vállalat, államháztartás lakosság, államháztartás
Készpénz
vállalat, lakosság, bank 12
A pénz szektorbontása MNB M? Bank MJBkp MJBszla
MJBkp MJBszla M
Ügyfél: V, L, ÁH*
MJBkp MJBszla * M 13
Σ I.: a pénzteremtés szabálya 1. Minden saját magam által teremtett pénz tartozás = forrás, minden idegen (más által teremtett) pénz vagyon, követelés = eszköz A pénz helye szektorális bontásban Külföld: Ft eszköz, valuta forrás MNB: MJB forrás, valuta eszköz, M nincs Bank: M forrás, MJB eszköz V,L,ÁH: minden pénztétel eszköz (az állam nem tud pénzt teremteni!) 2. A nyújtott hitel mindig követelés, eszköz A felvett hitel mindig kötelezettség, forrás 14
I/4. A pénzek közötti mennyiségi különbség Eddig a jegybankpénz és a banki pénz közötti minőségi (tartalmi) különbséget tárgyaltuk. Ennek plasztikus megjelenési formája, hogy a bankmérleg eltérő oldalán helyezkednek el:
MJB
bank
M
minőségi különbség 15
A mennyiségi különbség Vizsgáljuk meg a világ legbiztonságosabb bankját! Pénzügyi csomagmegőrző paradox: a leghamarabb menne csődbe Az ősbankok: a 100 %-os tartalék esete A modern bankok: 100 %-nál kisebb tartalékok elégségessége és szükségessége Mikroszint: abnormális banki működés Makroszint: normális bankrendszeri működés
16
A pénzmultiplikáció A pénzmultiplikáció folyamata Pénzmultiplikátor: m = 1/ t 1. M0 = jegybankpénz = nagyerejű pénz (monetáris bázis): MJBkp + MJBszla
2. M1 = szűken vett pénztömeg:
MJBkp + M látra szóló betét
3. M2 = tágan értelmezett pénztömeg M1+ M határidős + deviza
17
A pénztömeg nagysága 1. A monetáris mérleg köre az IMF-definíció szerint: a monetáris hatóságok (jegybank + kincstár) és a monetáris pénzintézetek konszolidált mérlegének (monetáris mérleg) bizonyos passzívái A definíció értelmezése: 1. A mérleg konszolidált mérlege kizárja a jegybank és a bankrendszer egymással szembeni tartozásait, követeléseit: a bankrendszeren belüli pénz nem pénz 2. Kizárja a nem-monetáris pénzintézeteknél elhelyezett betéteket A monetáris pénzintézeteknek tehát aktívái, a nemmonetáris pénzintézeteknek passzívái záródnak ki a pénztömegből
18
A pénztömeg nagysága 2. Az állam pénze nem számít bele a pénztömegbe Betéteinek nagyságát inkább technikai, mintsem gazdasági tényezők befolyásolják 3. A valuta nem számít bele a hazai pénztömegbe, a devizánál a rezidens tulajdonos rezidens pénzintézetnél elhelyezett betéte számít csak bele a Ft-ba 19
A deviza pénztömegbe számítása Betételhelyező pénzintézet Rezidens
Nem rezidens
Rezidens
+ M2
Külföld tartozása Mo-val szemben
Nem rezidens
Külfölddel szembeni tartozás (akkor is, ha Ftban van)
nincs róla info. 20
Pénzteremtés vs. pénztömegváltozás Pénzteremtés pénztömeg-változás nélkül 1.
2.
MJB befizetés a bank pénztárába a befizetett jegybankpénz nem M, a betétállomány növekedése pénzteremtés és ezzel nő az M Jegybank hitelt nyújt a bank számára
Pénztömeg-változás pénzteremtés nélkül 1.
2.
A költségvetés vásárlásai a ksgvetés betéte csökken, ez nem M, a gazdaság pénze nő, ez M A költségvetés adót fizet vissza a gazdasági szereplőknek
21
A pénzteremtés módjai 1. Világszinten: 1 mód, hitelnyújtással 2. Nemzetgazdasági szinten: 2 mód a) hitelnyújtással b) valuta-, devizavásárlással 3. Banki szinten: 3 mód a) hitelnyújtással b) valuta-, devizavásárlással c) jegybankpénz ellenében Könyvelésük: ld. köv. fólia 22
A pénzteremtés módjainak könyvelése Bank 1. + NYH 2 +$
1. M 2. M Ügyfél
1. M 2. – Áru, + $ 2. - $ , + M
1. FH
23
I/5. A pénz kereslete A pénzteremtés alapegyenlete ∆ M = ∆ NDC + ∆ NFA, ahol M: money, NCD: net domestic credit NFA: net foreign assets. A restriktív és expanzív monetáris politika értelmezése Exportorientált vs. belső keresletvezérelt gazdasági növekedés 24
A Fisher-féle forgalmi egyenlet MV = PÁ a többszöri tranzakciók többször, a tranzakció nélküli áruk egyszer sem szerepelnek (de: a bérleti is tranzakciónak minősül) a pénz forgása sebessége: explicit, az áruk forgási sebessége: implicit kiszámítása elvileg a 0, 1, 2 stb. forgást végzett pénzállományok súlyozott számtani átlaga gyakorlati kiszámítása szinte lehetetlen, ezért egyenlegező tételként kerül meghatározásra 25
A jövedelmi egyenlet a forgalmi egyenleg hibája: Á és P mérése nem megoldott MV = Y = Py Y a nominál-, y a reáljövedelem P és V mást jelent itt, P a változatlan áras nemzeti jövedelem implicit árindexe, V a jövedelemáramlást közvetítő pénzforgások átlaga 26
Eltérés a forgalmi és jövedelmi egyenlet között
1. 2. 3. 4.
Forgalmi
Jövedelmi
valamennyi közbenső tranzakció bruttó értéke a vállalatok vertikális tagolása befolyásolja (v.ö. GDP) benne van a már meglévő eszközök tranzakciója a pénzt forgatják
nettó hozzáadott érték a vertikális tagolás nem befolyásolja csak az új termékeket tartalmazza a pénzt tartják
27
A pénzállományi (cambridge-i) megközelítés
A PÉNZ forgalmi megközelítésben állományi megközelítésben általános egyenértékes az eladásból származó vásárlóerő ideiglenes tartózkodási helye A tartani kívánt pénz arányos a jövedelemmel: k arányossági tényező M = kPy, ahol k a jövedelmi egyenletben szereplő V reciproka Az M = kPy összefüggést a pénz keresleti függvényének is tekinthetjük, ahol P és y a pénzkereslet közvetlen változói, k változó további változókat foglal magában (ekkor k nem konstans) 28
A pénzkeresleti függvény Nominális pénzkeresleti függvény MD = MD (P , y , i) +1, +, Reál pénzkeresleti függvény MD/P = MD/P (y, i) +, Reál pénzkeresleti függvény ábrázolása 29
VÉGE Köszönöm a figyelmet!
30
