A jelentést jóváhagyta: dr. Farkas István főigazgató. Budapest, január 31

A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT 2005. ÉVI MŰKÖDÉSI JELENTÉSE

A jelentést jóváhagyta:

dr. Farkas István főigazgató

Budapest, 2006. január 31.

Magyar Geológiai Szolgálat

Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése

TARTALOMJEGYZÉK FŐIGAZGATÓI BEVEZETÉS........................................................................................................................... 3 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT 2005. ÉVI ÁTTEKINTŐ PÉNZÜGYI ADATAI ...................... 7 Költségvetési bevételek (adatok MFt-ban) .................................................................................................... 7 Költségvetési kiadások (adatok MFt-ban) ..................................................................................................... 7 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT MUNKATÁRSAI A 2005. ÉVBEN ............................................ 8 1. FÖLDTANI SZAKHATÓSÁG........................................................................................................................ 9 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 9 Ásványvagyon nyilvántartás ........................................................................................................................ 15 Geotermikus energiavagyon nyilvántartása ................................................................................................ 16 Jogi eszközök előkészítése ........................................................................................................................... 17 Bányászati tevékenységekkel érintett területek felmérése............................................................................ 17 Adattári tevékenység.................................................................................................................................... 18 Nemzetközi kapcsolatok............................................................................................................................... 19 Egyéb tevékenység ....................................................................................................................................... 19 2. A FÖLDTANI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE................................................................. 21 ORSZÁGOS FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI ADATTÁR ............................................................................................... 22 Gyarapodás ................................................................................................................................................. 22 Feldolgozás ................................................................................................................................................. 23 Szolgáltatások.............................................................................................................................................. 24 Az Építési Geotechnikai Adattár működtetése ............................................................................................. 24 Védelem ....................................................................................................................................................... 25 Egyéb tevékenység ....................................................................................................................................... 25 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI OSZTÁLY ........................................................................................................................ 26 Térinformatikai adatbázisok fejlesztése és működtetése.............................................................................. 26 Általános számítástechnikai feladatok......................................................................................................... 27 Közönségszolgálati eredmények .................................................................................................................. 28 A tevékenység kooperációs kapcsolatai 2005-ben....................................................................................... 28 3. GAZDASÁGI HIVATAL............................................................................................................................... 29 Bevételek – Kiadások................................................................................................................................... 29 Követelések – Kötelezettségek ..................................................................................................................... 31 Előirányzat-maradvány ............................................................................................................................... 32 4. HUMÁNPOLITIKA ÉS BELSŐELLENŐRZÉS ........................................................................................ 33 Jogi feladatok .............................................................................................................................................. 33 Humánpolitikai feladatok ............................................................................................................................ 33 Belső ellenőrzés ........................................................................................................................................... 34 Minőségirányítás ......................................................................................................................................... 35 A KÖZPONTI HIVATAL MUNKATÁRSAINAK 2005. ÉVI PUBLIKÁCIÓI ........................................... 36

2



FŐIGAZGATÓI BEVEZETÉS

A Magyar Geológiai Szolgálat 2005. évi tevékenységét a jogszabályokban előírt feladatok és a 2005. évi költségvetési törvény adta keretek határozták meg. A Magyar Geológiai Szolgálat központi hivatala: •

ellátja a földtani hatósági, szakhatósági és szakvéleményezési feladatokat, melyet a jogszabályok előírnak számunkra;

•

vezeti az ország ásványi nyersanyag és geotermikus energia vagyonának nyilvántartását;

•

az Országos Földtani és Geofizikai Adattár működtetésével gyűjti, rendszerezi és szolgáltatja a földtani adatokat és információkat.

Közigazgatási feladatok 2005-ben az MGSZ hatósági, szakhatósági, szakvéleményezői eljárásaiban, a hazai és az Európai Unió közösségi jogalkotásban, és más hivatalos megnyilvánulásában vizsgálta a földtani erőforrásokkal történő gondos és ésszerű gazdálkodás követelményét a rendelkezésre álló lehető legteljesebb földtani információbázis és szakmai tudás birtokában, a körülbelül 50 jogszabály által definiált hatáskörnek megfelelően. Ennek fő elemei: •

a földtani környezet kedvező és kedvezőtlen adottságainak és folyamatainak hatása az életre, a tulajdonra, az élő és élettelen környezetre, a gazdasági tevékenységekre;

•

az emberi tevékenység hatása a földtani környezetre, a földtani környezet fenntartható használatának elősegítése;

•

az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia készleteinek és kiaknázásának mérlegszerű, éves nyilvántartása, e nagyrészt nem megújuló természeti erőforrással történő ésszerű gazdálkodás elősegítésére.

A feladataink ellátását 2005-ben a következő tényezők befolyásolták: •

hatályba lépett a közigazgatási eljárásokról szóló új törvény, végrehajtásában a legnagyobb erőfeszítést az elektronikus ügyintézés bevezetése és a hatóságok közötti adatszolgáltatás követeli;

•

módosult a bányatörvény és kiadták a célkitermelő helyekről szóló jogszabályt, valamint egyéb új szakhatósági hatásköröket telepítettek az MGSZ-hez;

•

elfogadták az Európai Unió bányászati hulladékokról szóló irányelvét, az ennek végrehajtását koordináló tagállami bizottságba az MGSZ képviselőjét delegálta a Magyar Köztársaság;

3


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése •

elkészült az ország megújuló energetikai koncepciója, és a KvVM felügyelete alatt az MGSZ részvételével bizottság alakult a geotermikus energia hasznosítására;

•

a veszprémi és a debreceni területi hivatal új, korszerű hivatali elhelyezést kapott.

2005-ben 5833 eljárásban vettünk részt, melyek közül 5766 első fokú, 67 másodfokú volt (környezetvédelem: 62, építésügy: 3, bányászat: 2). Magyarország ásványi nyersanyagvagyonának nyilvántartása Az MGSZ vezeti a 3200 ismert lelőhely 30,6 milliárd tonna földtani és több mint 7300 milliárd Ft nominális gazdasági eredményt képviselő 12,9 milliárd tonna ipari vagyonát felölelő országos ásványvagyon nyilvántartást. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 644 milliárd tonna földtani és közel 480 milliárd tonna ipari becsült reménybeli vagyont tartunk nyilván. A „Tájékoztató Magyarország 2005. I. 1jei helyzet szerinti ásványi nyersanyagvagyonáról” című, 2005-ben először CD-n megjelent kiadványban bemutatjuk az adatokat nyersanyagonként, országos összesítésben, és ismertetjük a vagyonban bekövetkezett fontosabb változásokat. Kiadványunkat CD-n megküldtük az érdekelt minisztériumoknak, a Területi Hivataloknak, a Magyar Bányászati Hivatalnak, a Bányakapitányságoknak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak és más állami szerveknek. Az ismert földtani vagyon az előző évihez képest 327,4 Mt-val (+1,1%), az ipari vagyon 273,1 Mt-val (+2,2%) nőtt, míg a 2004. évben realizált Nominál Gazdasági Eredmény (NGE) 1,80 Mrd Ft-tal (+1,4%) nőtt. A földtani vagyon növekedése elsősorban az építőanyag-ipari nyersanyagoknál (főleg homok, kavics) és az ásványbányászati nyersanyagoknál valamint a ligniteknél végzett kutatások eredménye. Az építőipari nyersanyagkutatások elsődleges mozgatója az autópálya- és az útépítések továbbra is növekvő nyersanyagigénye. Az ipari vagyon növekedése most is a homok és kavics előfordulásoknál és a lignitnél végzett kutatásoknak köszönhető. A barnakőszén és cementipari nyersanyagok termeléscsökkenését mennyiségben ellensúlyozta a homok és kavics, valamint az építő- díszítőkő növekvő termelése, így a 2004. évi összes termelés 4,2 Mt-val (+4,9%) meghaladta a 2003. évit. Geotermikus energiavagyon nyilvántartása A geotermikus energia statikus készletfelmérését végeztük el 2004-2005-ben, geotermikus provinciánként, átlagolt értékek alapján. Első lépésben a statikus készletek nyilvántartási egységeit, a geotermikus provinciákat határoztuk meg földtani, hidrogeológiai és geofizikai adottságok figyelembevételével. A geotermikus energia hasznosításra legjobban hozzáférhető negyedidőszaki és felső-pannóniai képződmények együttesen legalább 4024 EJ, legfeljebb 5180 EJ hőmennyiséget tárolnak. A súlyponti érték 4666 EJ. Ennek mintegy nyolcad részét raktározza pórusvíz, míg a többit a kőzetváz.

4


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése Részt vettünk a geotermikus energia hasznosítását elősegítő KvVM bizottság munkájában, számos fórumon ismertettük ezzel kapcsolatos tevékenységünket, és külső megrendeléseknek is eleget tettünk. Bányászati tevékenységekkel érintett területek felmérése A tevékenységet céltámogatás keretében végeztük. Áttekintettük a rendelkezésre álló hazai adatbázisokat, és tárgyalásokat folytattunk ezek átadásáról. Felújítottuk jogelődünk, a Központi Földtani Hivatal által előállított meddőhányó kataszter digitális adatbázisát. Elkészült egy egységes adatkezelő felület és az adatbázis feltöltése több, bányászattal fokozottan érintett területen megkezdődött. A Földtani Információs Rendszer fejlesztése A Magyar Geológiai Szolgálaton feladata az ország területén végzett földtani és bányászati kutatások során nyert információk – földtani és geofizikai adatok – gyűjtése, kezelése, rendszerezése és szolgáltatása. Az MGSZ-nek az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG) történő csatlakozásának „adminisztratív” előkészítése megfelelő ütemben megtörtént és a HM Térképészeti KHT-val kötött megállapodás alapján elérhetővé vált számunkra a DTA 50 Digitális Térképi Adatbázis. Földtani adatok fogadása, állomány-gyarapodás: Az MGSZ számára történő éves adatszolgáltatás keretében az OFGA 2 bányászati-kutatási zárójelentést, 1074 fúrási adatlapot (az érintett fúrások összegzett hossza meghaladja a 30 ezer métert), 731 fúráshoz kiegészítő adatsort, és számos egyéb jelentést kapott. Egyre jelentősebb a digitális formában (CD-n, DVD-n, floppyn, kazettán, kartridzson) szolgáltatott, elsősorban geofizikai adatok mennyisége. A Bányászatról szóló törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből finanszírozott kutatások földtani adatainak 2005-ben két nagy adattár átvételére került sor: a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2200 jelentés, 642 fúrásdokumentáció) a Dél-dunántúli, az Észak-dunántúli Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2540 jelentés, 2874 fúrásdokumentáció) a Közép-dunántúli Területi Hivatal vette át. A központi kezelésű állomány az év folyamán a fentieken túlmenően 149 különféle geológiai és 94 geofizikai tárgyú, az MGSZ intézményrendszerének keretében végzett tevékenységhez kapcsolódó tétellel nőtt. Feldolgozás: Folyamatosan történik az MGSZ számára szolgáltatott adatok beépítése adatbázisainkba. A — térképeket is magában foglaló — jelentéstár számítógépes nyilvántartási adatbázisát 5300 dokumentumok adataival egészítettük ki; a jelenlegi rekordszám meghaladja a 124500-at. Fúrási adatbázisainkra támaszkodva az év közben elindult az intézményi, internetes adatszolgáltatási felület („Geoportál”) fejlesztése. Szolgáltatások: Az Adattárban a felhasználók számára történő adatszolgáltatás keretében 962 betekintőt regisztráltunk, számukra 11385 dokumentumba biztosítottunk

5


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése betekintést. Nagy volumenű és/vagy speciális feltárást igénylő adat-összeállításokat készítettünk 16 igénylőnek, összesen 61 alkalommal. Az Építési Geotechnikai Adattár működtetése: Az ÉGA állományának kezelését, az igényelt szolgáltatásokat maradéktalanul teljesítettük — a működtetésre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint. Fogadtunk 435 látogatót, számukra betekintésre kiadtunk 3802 dokumentumot. Cserepartnereink 2005-ben is több száz szakvéleménnyel bővítették az állományt. Ennek eredményeképpen az ÉGA állománya 6500 fúrásfolyóméterrel bővült. Térinformatikai adatbázisok fejlesztése és működtetés: E feladat keretében a tárgyévben a környezetföldtani adatbázisok építése, az alápincézett települések adatbázis GIS moduljának fejlesztése, a felszínmozgás-veszélyes területek térképalapú adatbázisának építése volt a legnagyobb volumenű munkánk. Nemzetközi kapcsolatok és egyéb tevékenység A bilaterális relációkban is megőriztük tevékenységünket: szlovák–magyar (geológiai és területfejlesztési munkacsoport), szlovén–magyar (Interreg, TéT), mongol–magyar (Mongol Geológiai Szolgálat képviselőjének látogatása, államközi gazdasági együttműködési megállapodás előkészítése), szerb–magyar (együttműködési megállapodás, PHARE), de a hangsúly 2005-ben egyértelműen áthelyeződött az Európai Uniós közösségi területre. Nagysikerű 50 fős nemzetközi workshopot szerveztünk az Európai Bizottság TAIEX programjával együttműködve Kisteleken, a geotermikus energia hasznosítás jogi és közgazdasági szabályozóiról. Az ennek eredményeként kiadott, prominens európai személyek által aláírt deklaráció immár az uniós lobbizás alapdokumentuma. Folyamatosan részt vettünk a bányászati hulladék irányelv jogalkotási véleményezési lépéseiben.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat a tervben foglaltaknak megfelelően a költségvetés adta kereteket maximálisan kihasználva teljesítette a jogszabályokban előírt feladatait.

6



A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT 2005. ÉVI ÁTTEKINTŐ PÉNZÜGYI ADATAI

Költségvetési bevételek (adatok MFt-ban) MGSZ-SZIG

MÁFI

MÁELGI

MGSZ-CÍM

BEVÉTELEK

655 104

1 019 285

728 250

2 402 639

költségvetési támogatás intézményi bevételek átvett pénzeszközök 2004.évi maradvány kölcsönök

586 064 50 318 1 025 17 537 160

469 794 438 010 69 527 40 954 1 000

261 036 410 910 45 063 11 241 0

1 316 894 899 238 115 615 69 732 1 160

MÁFI 1 048 725 442 105 141 802 350 844 459 100 149 12 366 1 000

MÁELGI 726 274 262 800 80 769 325 844 919 30 116 25 826 0

MGSZ-CÍM 2 410 328 1 051 283 331 600 770 131 76 600 139 886 39 668 1 160

Költségvetési kiadások (adatok MFt-ban)

KIADÁSOK személyi juttatások munkaadókat terh. járulékok dologi kiadások műk. célú pénzeszk.átadás intézményi beruházási kiadások felújítás kölcsönök

MGSZ-SZIG 635 329 346 378 109 029 93 443 75 222 9 621 1 476 160

7



A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT MUNKATÁRSAI A 2005. ÉVBEN Balogh Józsefné

Kakuk Jolán

Petrócziné Gecse Zsuzsanna

Balogh Zoltán

Katonáné Millei Magdolna

Pozsgai János

Bodor Katalin

Keresztesi Zoltánné

Prakfalvi Péter

Bóna Gézáné

Klement László

Rezessy Géza

Budainé Uitz Judit

Klima Krisztián

Riba Miklósné Mátrai Gyöngyi

Csörgei Péterné

Kneifel Ferenc

Sárkány Lászlóné

Dobi Éva

Kókay Ágoston

Simon Lászlóné

Drazsdik Lajos

Kontsek Tamás

Szakmári Attiláné

Eper Gábor

Kovács Gábor Dr.

Szalai István

Erdélyi Gáborné Dr.

Kovács Lajos Dr

Szanyi János

Erdélyi Judit Eszter

Szebényi Géza

Fodor Béla Dr.

Kovács Sándor Kovácsné Szatmári Tünde Kraft János

Forgó Zoltán

Lengyel Ilona

Szentei József

Gombárné Forgács Gizella

Lovászné Csige Julianna

Szepessy Gábor

Gombor László

Lukács Béla

Szilágyi Tibor Dr.

Göcz István

Lukácsné Zsukán Judit

Szőts András

Gross Tamás

Máté Sándorné

Tóth Álmos

Gruber György

Mikó Lajos

Tóth Csaba Dr.

Hagymási Istvánné

Nagy Béla

Tóth Józsefné

Hámor Tamás Dr.

Nagy Levente

Tóth Károly

Hatvani Istvánné

Nagy Pál Bálintné

Tóthné Weisz Ildikó

Hegedűs Zsigmondné

Nemes Jánosné

Török Istvánné

Héjjas János

Németh János

Treszné Szabó Margit

Hilgert László

Németh Károly

Udránszky Kornélia Dr.

Hlogyik Józsefné

Némethné Bíró Ildikó

Unica Zsuzsanna

Horváth Attila

Nyiri Sándorné

Valusné Orosz Judit

Horváth Csaba

Oszvald Tamás

Vályi Andrea

Illyefalvi Lajos

Pamucsi Sándorné

Vándor Tiborné

Ivancsics Jenő

Pap Béláné

Varga Anett

Jankovich István Dr.

Papp Lajos

Varga Margit

Józsa Gábor

Partényi Zoltán

Veres István

Juhászné Jedlovszky Mária Dr.

Pavelka Zoltánné

Zombori Hubert

Kakas Kristóf

Petró Éva

Zsadányi Éva

Farkas István Dr.

8

Szekér András Szente Erika



1. FÖLDTANI SZAKHATÓSÁG Bevezetés 2005-ben a Szakhatósági Főosztály hatósági, szakhatósági, szakvéleményezői eljárásaiban, a hazai és az Európai Unió közösségi jogalkotásban, és más hivatalos megnyilvánulásában vizsgálta a földtani erőforrásokkal történő gondos és ésszerű gazdálkodás követelményét a rendelkezésre álló lehető legteljesebb földtani információbázis és szakmai tudás birtokában, a közel félszáz jogszabály által definiált hatáskörnek megfelelően. Ennek fő elemei: •

a földtani környezet kedvező és kedvezőtlen adottságainak és folyamatainak hatása az életre, a tulajdonra, az élő és élettelen környezetre, a gazdasági tevékenységekre; • az emberi tevékenység hatása a földtani környezetre, a földtani környezet fenntartható használatának elősegítése; • az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia készleteinek és kiaknázásának mérlegszerű, éves nyilvántartása, e nagyrészt nem megújuló természeti erőforrással történő ésszerű gazdálkodás elősegítésére. A 2005. év fontosabb eseményeinek rövid összegzése az alábbi: • • • • • • • • •

A hazai közigazgatás szereplői továbbra is elismerik a földtani hatóságot, eljárásaikba bevonják. A közigazgatási eljárások száma 2004-ig közel hétszeresére növekedett a hatáskört érintő jogszabályok bővülése és a gazdaság fejlődése miatt, de a növekedés megállt 2005-ben. A hatósági döntés előkészítéséhez felhasználható pénzügyi és humán erőforrások és a rendelkezésre álló idő tovább csökkent. Hatályba lépett a közigazgatási eljárásokról szóló új törvény, végrehajtásában a legnagyobb erőfeszítést az elektronikus ügyintézés bevezetése és a hatóságok közötti adatszolgáltatás követeli. Módosult a bányatörvény és kiadták a célkitermelő helyekről szóló jogszabályt, valamint egyéb új szakhatósági hatásköröket telepítettek az MGSZ-hez. Elfogadták az Európai Unió bányászati hulladékokról szóló irányelvét, az ennek végrehajtását koordináló tagállami bizottságba a Főosztály vezetőjét delegálta a Magyar Köztársaság. Elkészült az ország megújuló energetikai koncepciója, és a KvVM felügyelete alatt az MGSZ részvételével bizottság alakult a geotermikus energia hasznosításának támogatására. Az MGSZ nemzetközi ügyeinek intézése is a Főosztály feladatai közé sorolódott. A veszprémi és a debreceni területi hivatal is új, korszerű hivatali elhelyezést kapott.

9



Közigazgatási eljárások A tavalyihoz képest (6076 eljárás) 4%-os csökkenés figyelhető meg minden eljárástípusnál, kivéve a területrendezési és általában az építési ügyeket. Az 5833 eljárás közül 5766 első fokú, 67 másodfokú volt (környezetvédelem: 62, építésügy: 3, bányászat: 2), ez utóbbiak 2 első fokú állásfoglalást megváltoztattak. A korábbi évekhez hasonlóan a közigazgatási eljárások 94,6%-át a területi hivatalok, a kisebb hányadát a központi hivatali egységek folytatták le. Az építésügy és területrendezés terén mutatkozó növekedés részben az MGSZ szerepének elismerését, részben az infrastrukturális beruházások előtérbe helyeződését tükrözi. Ezen a csoporton belül folyamatosan nő az egyedi építési engedélyezési eljárások száma. Örvendetes tény, hogy ez utóbbi csoporton belül egyre több a hőszivattyús létesítmények száma, ugyanakkor bevonásunk e tárgyban nem kellően szabályozott. Így a gyakran több tíz, sőt száz méter mély fúrások, szondák földtani és geofizikai adatai nem kerülnek szolgáltatásra. A bányászati ügyek számának csökkenése három tényezőre vezethető vissza. Az ásványi nyersanyag lelőhelyek immár jelentős részben lefedettek bányászati (kutatási vagy kitermelési) jogosultsággal; másrészt a nagy útépítésekhez (M3, M5) kötődő fellendülés ideiglenesen, az újabb nagyberuházások folytatásáig (Budapest körgyűrű, M6, M7) lecsengőben van. Ez utóbbi a vonalas létesítmények eljárási száma csekély csökkenésében is tükröződik. A harmadik tényező az, hogy a bányatörvény módosítása bevezette a „kutatási jog adományozása” jogintézményét. 42 esetben végeztünk helyszíni ásványvagyon ellenőrzést, és 40 esetben illegális bányászat helyszíni szemléjét. A MHE Kft. és a MOL Rt. együttesen kb. 60 000 km2-nyi terület szénhidrogén kutatási jogával rendelkezik. Magyarország koncessziós és engedélyes kutatási területeinek nagysága meghaladja a 75 000 km2-t, illetve az ország területének 80%-t. A szénhidrogén-kutatással kapcsolatban megjegyezendő, hogy több cég kivonult a magyarországi kutatásból, de a kutatási jogosultságukat más kutatócégek vették át: POGO Magyarország Kft./Toreador Magyarország Kft., El Paso Magyarország Kft./Athanor Magyarország Kft., Gustavson Associates Inc./TXM Olaj- és Gázkutató Kft. A környezetvédelmi eljárások számának csökkenése elsősorban az Európai Uniós irányelvek végrehajtásához kapcsolódó hulladéklerakó felülvizsgálatok fokozatos lezárulásához illetve a zöldmezős nagyberuházási hullám lezajlásához kötődik. Ugyanakkor továbbra is megfigyelhető egyfajta területi egyenlőtlenség, amely vélhetően az ún. „zöld hatóság” eltérő gyakorlatából adódik, aszerint, hogy szükségesnek ítéli-e az MGSZ bevonását. Új, gyorsan növekvő létesítmény típus a szélerőmű, amelyeknél többnyire geotechnikai vizsgálatokat is előír a földtani hatóság. Az egyéb eljárások között számban vezet a földtani szakértői engedélyek kiadása, de a földtani hatóság szakmai kompetenciájának elismerése a nagy számú, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó eljárás is (77 db).

10



A szakhatósági eljárások számának változása az eljárások típusa szerint 2000–2005. között

2435 2631

3000

Összesen 5833 eljárás

2800 2600

2104

2400 2200

1726 1624

2000

2003 2004 2005

1326

171 228 171 218 301 269

391 493 442

600

2002

1020 1005

686

1000 800

2001

674

1200

389 412 459

1400

972 859

1600

1282 1360 1226 1265 1348 1069

1800

2000

400 200 0

Bányászat

Környezetvédelem Vonalas létesítmény

Rendezési terv

Egyéb

Bányászat: Nyersanyagkutatás, bányászat (szakvélemény a tervezett kutatás, illetve a zárójelentés megfelelőségéről, bányatelek fektetéséhez az ipari vagyonról, a mezőfelhagyás, bányabezárás műszaki üzemi tervének elfogadásához, ásványvagyon ellenőrzés, ásványvagyon igazolás stb.). Környezetvédelem: Környezeti hatásvizsgálat, hulladék-elhelyezés (szakhatósági állásfoglalás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezéséhez, környezeti állapotfelmérések elfogadásához a földtani és ásványvagyon-védelmi vonatkozásokban, települési környezetvédelmi program véleményezése). Vonalas létesítmény: Vonalas létesítmények tervezése (szakhatósági állásfoglalás külterületi utak és távközlési építmények engedélyezéséhez, illetve szakvélemény vasutak, elektromos- és gázvezetékek nyomvonalának kijelöléséhez építésföldtani és ásványvagyonvédelmi szempontok szerint). Rendezési terv: Településrendezési, építésügyi eljárás (szakvélemény a területfejlesztési, területrendezési, településfejlesztési szabályozási tervekhez, szakhatósági állásfoglalás az építésügyi eljárásokhoz a mérnök-, környezet-, hidrogeológiai megalapozottság tekintetében). Egyéb: Földtani kutatás engedélyezése, földtani szakértői engedély kiadása, természetvédelem, vízügy, atomenergia hasznosítása, egyéb eljárások.

11



Az eljárások számának változása régiónként 2000–2005. között 1100

800

Kelet-mao-i TH Nyugat-mao-i TH Budapesti TH Dél-dunántúli TH

700

Észak-mao-i TH

600

Közép-dunántúli TH Dél-alföldi TH

1000 900

500 400 300

Központi Hiv.

200 100 0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Budapesti TH

601

830

687

791

837

893

Dél-dunántúli TH

455

579

534

584

762

799

Közép-dunántúli TH

450

512

506

582

691

626

Nyugat-magyaro. TH

538

645

558

739

980

942

Észak-magyaro. TH

520

630

573

864

761

727

Kelet-magyaro. TH

364

473

431

720

1009

960

Dél-alföldi TH

300

229

387

433

616

573

Központi Hiv. Összesen

331 3559

321 4219

246 3922

234 4947

420

313

6076

5833

A régiónkénti eljárás volumen nagyobb időtávlatú vizsgálatából kitűnik, hogy az évenkénti ±100 eljárásszám változás, amely ±10–15%-ot jelent, nem tekinthető szignifikánsnak. Ennél fontosabb a többéves trendek vagy az előbbinél nagyobb méretű változások értékelése. Ígéretes a nyugat-magyarországi, a kelet-magyarországi és a dél-alföldi régió teljesítménye, ahol az elmúlt hat évben megduplázódott az eljárásszám. Ezt a régiók gyorsuló gazdasági fejlődésének tudjuk be, de valószínűleg tükrözi a területi hivatalok javuló társadalmi, közigazgatási ismertségét és elismertségét is. Ez utóbbi egyben a hivatalvezető és munkatársai munkájának jó indikátora is. Szintén növekvő tendenciát mutat az eljárásszám a dél-dunántúli, a budapesti régióban, a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban, ezek bővülése azért nem annyira látványos, mert eleve magasabb eljárásszámról indultak.

12



A Szakhatósági Főosztály egyéb eljárásai 2005-ben

Egyéb eljárás összesen: 269 db

Szakértői engedély 80 db

Vízügyi eljárás 77 db

Radioaktív hulladék, nukleáris létesítmény 7 db Természetvédelem 24 db

Egyéb 70 db

Az úgynevezett „egyéb” eljárások zöme vízjogi engedélyhez fűződő szakhatósági eljárás, és szakértői engedélyek kiadása volt. Számban kicsiny, de jelentőségben annál nagyobbak a nukleáris ügyekhez kapcsolódó eljárások. A Püspökszilágyi Radioaktív Hulladéktároló környezetének földtani kutatása folyik; ez ügyben kétszer voltunk helyszíni szemlén, egyszer adtunk nyilatkozatot. Folytatódott a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékok, illetve a bodai nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló kutatási program, mindkettő a földtani kutatási fázisánál tart. Bátaapáti területén a felszín alatti kutatási program zajlik, melynek során vágathajtást és főleg geotechnikai jellegű földtani kutatást végeznek. Ezzel kapcsolatos államigazgatási cselekményre ez évben nem volt szükség, a kutatást a koordinációs értekezleteken való lehetőség szerinti részvétellel, helyszíni bejárásokkal ellenőriztük. A Bodai Aleurolit Formáció kutatási programjában 3 határozatot hoztunk, melyekkel a kutatást engedélyező határozatot módosítottuk a következő ügyekben: •

A Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. minőségtervének módosítása;

•

A Bodai Aleurolit Formáció minősítését célzó program 1. kutatási fázisa, a földtani kutatás kibővítése az Me-103/a jelű szeizmikus szelvénnyel;

•

A Bodai Aleurolit Formáció minősítését célzó program 1. kutatási fázisa, a földtani kutatás kibővítése a Bo-4A és a Büv-1/2 jelű fúrásokkal.

•

A kutatási program Szakértői Tanácsadó Testületének ülésein és a koordinációs értekezleteken lehetőségünk szerint részt vettünk.

13



Az egyes Területi Hivatalok illetékességi területére jutó másodfokú eljárások száma Összesen 67 másodfokú eljárás

17

18 16

14

14

11

12 10 8 6

7 5

7

6

4 2 0 Budapesti NyugatKözépTH magyaro. TH dunántúli TH

DélÉszakDél-alföldi Keletdunántúli magyaro. TH TH magyaro. TH TH

A másodfokú eljárásaink zömét környezetvédelmi ügyek jelentették, ezek EKHT, RKT, környezetvédelmi felülvizsgálat, amelyek többek között bányászattal – homok és kavics, kőszén, bauxit-, szélerőművel, sertésteleppel, talajszennyezéssel álltak összefüggésben. Két esetben (Sződ-Csörög hulladéklerakó, Tiszalök talajszennyezés) változtattuk meg az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást. Előbbi esetében a pótlólagosan benyújtott dokumentáció kiegészítés után az engedélyhez hozzájárultunk. Utóbbi esetben a területi hivatal szakmailag kifogástalanul járt el, a MOL Rt. az előírásoktól eltérően már a fellebbezéséhez csatolta a hiánypótlást.

14



Ásványvagyon nyilvántartás Az MGSZ vezeti a 3200 ismert lelőhely 30,6 milliárd tonna földtani és több mint 7300 milliárd Ft nominális gazdasági eredményt képviselő 12,9 milliárd tonna ipari vagyonát felölelő országos ásványvagyon nyilvántartást. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 644 milliárd tonna földtani és közel 480 milliárd tonna ipari becsült reménybeli vagyont tartunk nyilván. A „Tájékoztató Magyarország 2005. I. 1-jei helyzet szerinti ásványi nyersanyagvagyonáról” című, 2005-ben először CD-n megjelent kiadványban bemutatjuk az adatokat nyersanyagonként, országos összesítésben, és ismertetjük a vagyonban bekövetkezett fontosabb változásokat. Kb. 2000 db energiaés fémhordozó és 1600 db nemfémes nyersanyagra vonatkozó adatlapot készítettünk elő és küldtünk meg (nemfémes nyersanyagok esetében a TH-kon keresztül) a bányavállalkozóknak. Az eddig készített 42 féle mérlegkötet számát lecsökkentettük. A szénbányászat visszafejlődése és a bányák bezárása miatt az egyes nyersanyag-fajtánkénti, és régiónkénti mérlegköteteket csak elektronikusan készítettük el és adtunk át az érintetteknek. Kiadványunkat CD-n megküldtük az érdekelt minisztériumoknak, a Területi Hivataloknak, a Magyar Bányászati Hivatalnak, a Bányakapitányságoknak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak és egyéb állami szerveknek. A nyersanyag-fajtánkénti mérlegeket a titokvédelmi előírások figyelembe vételével küldtük el az érdekelteknek (társhatóságok, bányavállalkozók stb.) Az ásványvagyon-gazdálkodás összefoglaló adatait táblázatban mutatjuk be. Az ismert földtani vagyon az előző évihez képest 327,4 Mt-val (+1,1%), az ipari vagyon 273,1 Mt-val (+2,2%) nőtt, míg a 2004. évben realizált Nominál Gazdasági Eredmény (NGE) 1,80 Mrd Ft-tal (+1,4%) nőtt. A földtani vagyon növekedése elsősorban az építőanyag-ipari nyersanyagoknál (főleg homok, kavics) és az ásványbányászati nyersanyagoknál valamint a ligniteknél végzett kutatások eredménye. Az építőipari nyersanyagkutatások elsődleges mozgatója az autópálya- és az útépítések továbbra is növekvő nyersanyagigénye. Az ipari vagyon növekedése most is a homok és kavics előfordulásoknál és a lignitnél végzett kutatásoknak köszönhető. A 2004. évi termeléssel realizált NGE növekedése az inflációnál kisebb. Ennek oka, hogy az olcsóbb és fajlagosan kisebb NGE-t realizáló termékek (építőanyag-ipari nyersanyagok) termelése növekedett, az energiahordozók termelése pedig csökkent. A barnakőszén és cementipari nyersanyagok termeléscsökkenését mennyiségben ellensúlyozta a homok és kavics, valamint az építő–díszítőkő növekvő termelése, így a 2004. évi összes termelés 4,2 Mt-val (+4,9%) meghaladta a 2003. évit.

15


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése Magyarország ásványi nyersanyag-termelése 2004-ben, készletei és ennek értéke 2005. január 1-jén

Termelés 2004-ben

Realizált NGE

Földtani vagyon 2005.I.1.

Ipari vagyon 2005.I.1.

Ellátottság 2005.I.1.

Mt

Mrd Ft

Mt

Mt

év

Kőolaj

1,1

40,14

221,0

19,6

18

Földgáz

3,2

67,30

173,7

67,1

20

Szén-dioxid gáz

0,1

0,03

46,4

30,8

>100

Feketekőszén

0,3

0,06

1 596,6

198,8

>100

Barnakőszén

2,5

1,29

3 203,3

170,3

68

Lignit (külfejtéses)

8,5

4,42

5 803,1

2 933,4

>100

-

-

26,8

-

-

Nyersanyag

Uránérc Bauxit

0,6

0,59

129,0

39,1

65

Ólom-cinkérc

-

-

90,8

-

-

Rézérc

-

-

781,2

0,01

-

Nemesfémércek

-

-

36,6

1,05

-

Mangánérc

0,05

0,03

79,8

2,51

50

Ásványbányászati nyersanyagok

2,9

2,64

3 207,2

1 070,8

>100

Cementipari nyersanyagok

5,4

1,67

2 718,5

1 174,5

>100

Építő–díszítőkőipari nyersanyagok

13,0

5,91

3 840,5

2 113,2

>100

Homok és kavics

46,4

8,60

6 718,8

4 003,1

86

Kerámiaipari nyersanyagok

5,9

1,89

1 789,5

1 001,5

>100

Tőzeg, lápföld, lápimész

0,1

0,09

182,2

110,5

>100

Magyarország összesen

90,0

134,66

30 645,0

12 936,3

-

Termelési és készletadatok millió tonnában, 1000 m3 gáz = 1 tonna. Realizált NGE (Nominál Gazdasági Eredmény): az évi termelés mennyisége szorozva a fajlagos árbevétel (költséghatár) és a fajlagos ráfordítás (reálköltség) különbségével milliárd Ft-ban. Ellátottság években a jelenlegi kitermelést feltételezve.

Geotermikus energiavagyon nyilvántartása A geotermikus energia statikus készletfelmérését végeztük el 2004–2005-ben, geotermikus provinciánként, átlagolt értékek alapján. Első lépésben a statikus készletek nyilvántartási egységeit, a geotermikus provinciákat határoztuk meg földtani, hidrogeológiai és geofizikai adottságok figyelembevételével, melyhez az alapot a Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Főosztálya által digitalizált földtani térképek szolgáltatták. A geotermikus energia hasznosításra legjobban hozzáférhető negyedidőszaki és felső-pannóniai képződmények együttesen legalább 4024 EJ, legfeljebb 5180 EJ hőmennyiséget tárolnak. A súlyponti érték 4666 EJ. Ennek mintegy nyolcad részét raktározza pórusvíz, míg a többit a kőzetváz. Ha a 2002. évi termelési adatok figyelembevételével kiszámítjuk, hogy a termálvíz illetve ivóvíz kivétele során mennyi hőt vettünk ki a geotermikus provinciákból (döntő

16


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése részben a felső-pannóniai és negyedidőszaki képződményekből), akkor megállapítható, hogy az ezekben a rétegekben tárolt mintegy 4666 (EJ) hőmennyiségnél 5 nagyságrenddel kevesebb hőt 26,6 (PJ)-t termeltünk ki, amelyből a hasznosított mennyiség a balneológiai hasznosítással együtt mintegy 3,0 PJ-t tett ki. Az összes hőkivétel mintegy ötöde történt Csongrád megyében 0,58 (PJ). Felkérésre részt vettünk továbbá a geotermikus energia hasznosítását elősegítő KvVM bizottság munkájában, amely az év folyamán tárcaközivé bővült. Számos fórumon ismertettük ezzel kapcsolatos tevékenységünket, és külső megrendeléseknek is eleget tettünk. A témakörben több hazai és Európai Uniós pályázatot adtunk be konzorciumi tagként. Kiemelkedő jelentőségű volt az Európai Bizottság TAIEX irodájával közösen megrendezett nemzetközi workshop. Az ennek nyomán kiadott „Kistelek deklaráció” immár az európai földhő hasznosítási lobby referencia dokumentuma, lásd az EGEC honlapján (http://www.egec.org). Jogi eszközök előkészítése E tevékenységi körön belül legfontosabb az MGSZ igazgatási szolgáltatási és szakértői díjairól szóló GKM miniszteri rendelet tervezet elkészítése volt. A tárcaegyeztetést követő kiadás 2006-ban várható. MGSZ főigazgatói utasítást dolgoztunk ki és vezettünk be az Európai Unió közösségi jogszabályainak és közérdekű információinak figyeléséről. További jogszabály tervezetek véleményezésében vettünk részt: •

EU Tanácsi és Parlamenti irányelv a bányászati hulladékokról;

•

9/2005. (III. 11.) BM rendelet a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2005. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól;

•

46/1997 KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról;

•

Elektronikus hírközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló .../2005. IHM rendelet tervezet;

•

85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról;

•

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról;

•

203/1998. (XI. 14.) Korm. rendelet a bányatörvény végrehajtásáról;

•

OAH-NBI eljárási rendelet tervezet.

Bányászati tevékenységekkel érintett területek felmérése A tevékenységet céltámogatás keretében végeztük. A programot három évre terveztük, de 2006-ra költségvetési támogatás nem biztosított. 2005-ben áttekintettük a rendelkezésre álló hazai adatbázisokat, és tárgyalásokat folytattunk ezek átadásáról. Ezek eredményeként a KvVM átadta az ún. Tájseb adatbázisát, amely mintegy 15000 ezer objektum adatait tartalmazza, de ebből csak mintegy 400 objektum releváns az alábányászottság vagy a bányászati hulladék kataszter szempontjából. Fel-

17


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése újítottuk jogelődünk, a Központi Földtani Hivatal által előállított meddőhányó kataszter digitális adatbázisát, és megkaptuk a SZÉSZEK és a MOL Rt. közötti megállapodás eredményeként létrejött állami felelősségi körbe tartozó meddő szénhidrogén kutak listáját. Ugyancsak átadásra került Magyarország digitális vízkészletgazdálkodási atlasza, amely tartalmazza a BKMI Kft. Által végzett felmérés adatait. Tárgyalásokat kezdeményeztünk a SZÉSZEK-kel a kőszén-medencék felmérési anyagainak átadásáról. A Számítástechnikai Osztály segítségével elkészült a Microsoft Access formátumú egységes adatkezelő felület, és tanfolyamot rendeztünk ennek használata elsajátítására. Az adatbázis szerkezet megtervezésekor már különös gondot fordítottunk arra, hogy alkalmas legyen a bányászati hulladék kataszter, illetve a bezárt bányászati hulladék létesítmények nyilvántartására, és környezeti kockázati minősítéshez szükséges paraméterek felmérésére. Az adatbázis feltöltése több, bányászattal fokozottan érintett területen kezdődött meg. Így például a Sopron–Brennbergbánya 1774–1951 között üzemelt szénmedence 35 letermelt mezejét digitalizáltuk és rögzítettük a 10 nagyobb ismert felszíni meddőhányót és a fő vágatokat is. A rögzített adatokból előállítottuk a GIS rendszerben alkalmazható *shp fájlokat. A Dél-Dunántúlon 3 egykori bányaterületen 34 rekord rögzítése történt meg. További 3 területen – a Mecseki Szénbányák Pécsi, Komlói és Északi bányaterületein – rögzítésre előkészített rekordok száma 182. ÉszakMagyarországon átvettük a Miskolci Bányakapitányság megszűnt bányanyilvántartását, amiben 1217 db bányahely szerepel. A 604 db észak-magyarországi település közül, eddig (kb. 36%-os feldolgozottságnál) 171 db (28%) település közigazgatását érint alábányászottság (ebbe beleértendő a kutató aknától a kutató táróig minden). 677 db meddőhányót tartunk nyilván a három megye területén, amibe beletartoznak az érces, nem érces és szenes meddők is. Adattári tevékenység Területi hivatalaink egyben az Országos Földtani és Geofizikai Adattár területi kihelyezett egységei. Adattáraink állományát és a 2005. évi gyarapodást táblázatban mutatjuk be. Területi Hivatalok adattári állománya Szervezet Budapesti TH Dél-dunántúli TH Közép-dunántúli TH Nyugat-magyarországi TH Észak-magyarországi TH Kelet-magyarországi TH Dél-alföldi TH Összesen

18

Állomány 2004 végén 4 000 7 567 3 313 3 147 22 457 2 127 5 221 47 832

Gyarapodás 2005-ben 480 468 523 340 569 320 279 2979

Állomány 2005 végén 4 480 8 035 3 836 3 487 23 026 2 447 5 500 50 811



Nemzetközi kapcsolatok 2005-től az MGSZ nemzetközi ügyeinek vitele is a Főosztály feladata. A bilaterális relációkban folytattuk tevékenységünket: szlovák–magyar (részjelentés, területfejlesztés munkacsoport), szlovén–magyar (Interreg, TéT), mongol–magyar (Mongol Geológiai Szolgálat képviselőjének látogatása, államközi gazdasági együttműködési megállapodás előkészítése), szerb–magyar (együttműködési megállapodás, PHARE), de a hangsúly 2005-ben egyértelműen áthelyeződött az Európai Uniós közösségi területre. 14 európai országot képviselő 50 fő részt vételével nagysikerű nemzetközi workshopot szerveztünk az Európai Bizottság TAIEX programjával együttműködve Kisteleken, a geotermikus energia hasznosítás jogi és közgazdasági szabályozóiról. A workshop jól fókuszált előadások és előzetesen megszerkesztett és kitöltött kérdőív révén e szabályozók közel teljes áttekintését adta (ld. www.mgsz.hu honlapon és publikációban). Az ennek eredményeként kiadott, prominens európai személyek által aláírt deklaráció immár az uniós lobbizás alapdokumentuma. Két Európai Uniós közösségi pályázatot készítettünk elő. Ásványvagyon gazdálkodás témakörben INTERREG IIIb CADSES pályázatot, geotermikus energia hasznosítás témában pedig Intelligent Energy Agency – Europe pályázatot adtunk be. A EuroGeoSurveys és a European Federation of Geologists szakmai szervezetekkel felvettük a kapcsolatot és közös feladatokat vállaltunk fel, amelyek megvalósítása 2006-ban történik. Figyelőszolgálatot indítottunk be a közösségi jog és a fontos közösségi intézményi honlapok figyelésére. Folyamatosan részt vettünk a bányászati hulladék irányelv jogalkotási véleményezési lépéseiben. 2005-ben 5 munkatárs mintegy 12 nemzetközi kiküldetésen vett részt, ezek mindegyike az Európai Bizottság TAIEX programjaihoz vagy a Közös Kutatási Központ projektjeihez, vagy közösségi pályázatok előkészítéséhez kötődtek. A témák meglehetősen változatosak voltak: ásványvagyon gazdálkodás, geoinformatika, megújuló energiák, bányászati hulladékok környezeti hatása, földtudományi felsőoktatás, hulladékgazdálkodás, környezeti kockázat elemzés. Egyéb tevékenység A Pince- és partfalveszély elhárítási szakértői bizottságban 147 település 179 pályázata érkezett be, amelyeknél a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelet alapján az indokoltságot igazolni kell, azaz a helyszínen kell ellenőrizni. Ezen feladatokat a Szakhatósági Osztály látta el. Ez 190 helyszíni szemlét jelentett (ebből 100 vis maior eset, és 52 nap alatt 149 település). A területi hivatalok is elvégeztek pince-, partfal bejárást, és adtak ki szakvéleményt, összesen 248 esetben. A 2004. évi CXL törvény (Ket.) alkalmazására a Közigazgatási Hivatalok 2 és 5 napos képzésein és Főosztály értekezleteken készültünk föl. Több munkatárs részt vett ECDL tanfolyamon. A Főosztály dolgozói a hazai felsőfokú oktatásban is jelen volt. Prakfalvi Péter környezetföldtan című tárgyat oktatott a Miskolci Egyetemen. Szanyi János docensként a Szegedi Tudományegyetemen és az ELTE-n hidrogeológiát és hidrodinamikai mo19


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése dellezést oktatott. A Dél-dunántúli TH munkatársai a Pécsi Tudományegyetem földrajz szakos hallgatóinak személyes megkeresésére tartottak oktatásokat. Fodor Béla féléves előadássorozatot tartott az ELTE-n ásványvagyon gazdálkodás és bányagazdaságtan tárgykörben. A Főosztály munkatársai több tucat előadást tartottak külföldön és idehaza, és több publikáció is született. A külső bevételek 2005-ben kimagasló értéket értek el az adatszolgáltatás, szakértői jelentések, és az alábányászottság céltámogatási program révén. 2005-ben tovább működtettük az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszert és bevezetésre került a FEUVE kormányzati teljesítményértékelési rendszer. Ennek keretében a teljesítmények számszerű mérésére alkalmas mutatókat alakítottunk egyelőre kísérleti jelleggel. Munkatársaink folyamatos kapcsolatot tartanak a megfelelő közigazgatási szintekkel, és szakmai szervezetekkel, a kollégák gyakran vezető szerepet vállalnak a Magyarhoni Földtani Társulat területi szervezeteinek és tematikus szakosztályainak szervezésében. Sikeresen és remélhetőleg hosszabb időtávra megoldódott a debreceni területi hivatal és a veszprémi területi hivatal elhelyezése.

20



2. A FÖLDTANI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE A Magyar Geológiai Szolgálaton belül az Információs Központ feladata az ország területén végzett földtani és bányászati kutatások során nyert információk – földtani és geofizikai adatok – gyűjtése, kezelése, rendszerezése és szolgáltatása. Az MGSZ számára kötelezően szolgáltatandó adatok körét, valamint az MGSZ által kezelt adatok forgalmazásának rendjét jogszabályok rögzítik. Az MGSZ által kezelt adatok meghatározó része közérdekű, nyilvános adat. Az intézmény külső kapcsolatainak/felhasználóinak elsődleges tájékoztatása alapvetően a honlap közvetítésével valósul meg. Az MGSZ „adatvagyonát” leképező metaadatbázisok külső felhasználók számára jelenleg közvetlenül nem érhetők el, az igényelt szolgáltatások jelentős része azonban már digitális formában történik. Bár az informatikai eszközrendszer, illetve a szolgáltatások fejlesztése az állandósult forráshiány következtében akadozik, kis lépésekben történik, arra törekszünk, hogy a felhasználók számára ez ne váljon a jogszabályokban rögzített határidőn belül történő adatelérés akadályává. A felhasználók által elvárt – általuk a korábbiakban megszokott – azonnali ügyintézés az olvasótermek közvetlen kezelésében lévő dokumentációk betekintésére korlátozódik. Az elmúlt, 2005. év két jelentős feladathoz kapcsolódóan is kiemelést érdemlő előrelépésről számolhatunk be: Az MGSZ Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG) történő csatlakozásának „adminisztratív” előkészítése megfelelő ütemben történt, valamint, a HM Térképészeti KHT-val kötött megállapodás alapján elérhetővé vált számunkra a DTA 50 Digitális Térképi Adatbázis. Természetesen mindkét eredmény tényleges beépülése az MGSZ mindennapi munkájába jelentős további ráfordítást, fejlesztést igényel. Meg kell még említenünk, hogy a 2004. évre előírt intézményi létszámcsökkentés következtében az Információs Központ személyi állománya 2005. január hó folyamán sajnálatosan – ezúttal 3 fővel – ismét csökkent. Az Információs Központ 2005. évi tevékenységének meghatározó részét az előírt alapfeladatok folyamatos ellátása jelentette, ezekről a következőkben részletesebben beszámolunk.

21



ORSZÁGOS FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI ADATTÁR Az Országos Földtani és Geofizikai Adattár (OFGA) legfőbb feladata földtani adattári szolgáltatások biztosítása tudományos vagy nyersanyag-kutatással, bányászattal, környezetvédelemmel, építéssel, területfejlesztéssel stb. foglalkozó cégek, magánszemélyek számára. Ilyen szolgáltatás lehet: •

fúrási dokumentációk (leírások, naplók, kútkönyvek) olvasótermi kiadása, másolása

•

vizsgálati, kutatási, mérési stb. rész- és zárójelentések olvasótermi kiadása, másolása

•

geofizikai szelvények, térképek digitális és papíralapú másolása

•

adott területre eső fúrások, mérések válogatása, elhelyezkedésének megjelenítése

•

adott területre eső fúrások, mérések adatainak/metaadatainak kiadása digitális formában

•

alapadatokból adatcsomagok összeállítása egyeztetett megrendelés szerint; stb.

E szolgáltatások alapját az OFGA egyre jelentősebb méretű, összetett állománya képezi, amelynek 2005. évi növekedéséről, feldolgozásáról, kezeléséről, hasznosításáról az alábbiakban adunk rövid összegzést. Ezen állomány másik fontos szerepe, hogy a fenti tevékenységeket kísérő, államilag szabályozott hatósági-szakhatósági feladatok ellátásához szakmai információbázisként szolgál. Gyarapodás Az Adattár állománya több forrásból gyarapodik. Az olyan, nem rendszeres források, mint egy átvett hagyaték, vagy a főként régi anyagok rendezése során előkerülő, tételesen még nem nyilvántartott, de értékesnek tekintendő dokumentumok, általában kismértékű gyarapodást eredményeznek. Lényegesen több adatot, dokumentumot biztosítanak minden évben a jogilag részletesebben megalapozott folyamatok: a nyersanyag megtalálására irányuló és bányászati célú — jelenleg keletkező — kutatási adatok gyűjtése, a volt állami vállalatok utódainál maradt földtani adatok átvétele, és az MGSZ-en belül keletkező kutatási adatok fogadása. Az OFGA számára történő, jogszabályokban és utasításokban előírt, éves adatszolgáltatás keretében érkező adatokat, jelentéseket, egyéb anyagokat fogadtuk, regisztráltuk, rendeztük és ellenőriztük. Az ellenőrzéshez a folyamatban lévő kutatások megfelelő adatai alapján nyilvántartási adatbázist működtetünk. Ebbe folyamatosan beépítjük a Szakhatósági Főosztály különböző részlegeihez beszolgáltatott dokumentumokra vonatkozó főbb információkat is. 2005-re vonatkozóan (e jelentés készítéséig) az OFGA 2 bányászati-kutatási zárójelentést, 1074 fúrási adatlapot (az érintett fúrások összegzett hossza meghaladja a 30 ezer métert), 731 fúráshoz kiegészítő adatsort, és számos egyéb jelentést kapott. Egyre jelentősebb a digitális formában (CD-n, DVD-n, floppyn, kazettán, kartridzson) szolgáltatott, elsősorban geofizikai

22


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése adatok mennyisége. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a vízügyi ágazat is jelezte, hogy hamarosan megküldi az év során készült új vízföldtani naplókat, összesen kb. 700 darabot. A Bányászatról szóló törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből finanszírozott kutatások földtani adatainak és mintaanyagának 1999-ben új jogszabályi alapon és teljeskörűen elvégezett felmérése kb. 40 cégnél rögzített a törvény hatálya alá tartozó adatkezelést. E cégek életében lezajló változások következtében azonban azóta minden évben át kell vennünk kisebb-nagyobb állományokat. 2005-ben két nagy adattár átvételére került sor: a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2200 jelentés, 642 fúrásdokumentáció) a Dél-dunántúli, az Észak-dunántúli Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2540 jelentés, 2874 fúrásdokumentáció) a Középdunántúli Területi Hivatal vette át közreműködésünkkel. Közben az érintettek közül ismét több cég jelezte, hogy a közeljövőben adattárát vagy annak egy részét át kívánja adni az MGSZ-nek. Az átvétel előkészítése folyamatban van. Sajnos azonban már most nyilvánvaló, hogy az összes anyag elhelyezéséhez az OFGA-nak nincs elegendő célszerű raktározási tere. Így az átvétel minősége, sikere megfelelő bővítés függvénye is. A központi kezelésű állomány az év folyamán a fentieken túlmenően 149 különféle geológiai és 94 geofizikai tárgyú, az MGSZ intézményrendszerének keretében végzett tevékenységhez kapcsolódó tétellel nőtt. Feldolgozás A — térképeket is magában foglaló — jelentéstár számítógépes nyilvántartási adatbázisát 5300 dokumentumok adataival egészítettük ki; a jelenlegi rekordszám meghaladja a 124500-at (ez tartalmazza a Területi Hivataloknál lévő, illetve a külső cégek kezelésében maradt dokumentumok számát is). Az egységes szerkezetű fúrásnyilvántartási adatbázisban jelenleg 184841 fúrás alapadatait tároljuk, ill. ehhez az adatbázishoz illeszkedik a Területi Hivataloknál lévő fúrásdokumentációk (~11000) nyilvántartása. Csatlakozó, többé-kevésbé eltérő szerkezetű adatállományokban kezeljük a közelmúltban átvett — pl. bauxitkutató — fúrásokét (~42000), és a külső cégek kezelésében lévő fúrási dokumentációk nyilvántartását, amelynek öszszegzett mérete eléri a 33000-est. Ezekre és néhány további fúrási adatbázisra támaszkodva az év közben elindult, intézményi, internetes adatszolgáltatási felület („Geoportál”) fejlesztésében jelenleg a fúrási referencia-adatbázis kidolgozásához járulunk hozzá. A Stefánia úti épületben kezelt, korábban leltározott dokumentumok egy kis része tartalmaz digitális adathordozóra írt adatokat, mellékleteket. Ezeket az adathordozókat kikerestük, és a védettebb tárolás érdekében külön helyeztük el. Ezt mind a dokumentumon, mind az adathordozón jelöltük. A fentebb már említett, újabb adatszolgáltatások során gyakran nem rendezetten beérkezett, összesen közel 2000 kartridzsot átcímkézés és a feliratok kiegészítése, javítása mellett újra leltároztuk, ezzel biztosítva a gyors kereshetőséget.

23



Szolgáltatások Az Adattárban a felhasználók számára történő adatszolgáltatás keretében 962 betekintőt regisztráltunk. A tényleges látogatók száma azonban (tehát azok is, akik csak az olvasótermi kartonokat, illetve az olvasóteremben elérhető számítógépes adatbázisokat használták) ennek kb. a kétszerese. Az olvasótermekben 11385 dokumentumba biztosítottunk betekintést, amelyek közül sokat az intézményrendszer munkatársai hosszabb-rövidebb időre ki is kölcsönöztek. A hagyományos, olvasótermi adattári szolgáltatás mellett nagy volumenű és/vagy speciális feltárást igénylő adatösszeállításokat készítettünk 16 igénylőnek, összesen 61 alkalommal. Ezen adatkérések teljesítése időnként rendkívüli erőfeszítést követelt az Adattár dolgozóitól: több száz kútkönyvet készítettünk elő betekintésre, illetve másolásra, több mint 2000 folyóméter (A0-A3) papírmásolat készült elsősorban karotázsszelvényekről, 750 szeizmikus szelvény (digitális, illetve szkennelt és/vagy papír) másolatát adtuk át igénylőknek, számos információs térkép kinyomtatásáról, 8000-nél több oldal fénymásolat elkészítéséről kellett gondoskodnunk. Közreműködtünk 2 magminta-vásárlásban. Szolgáltatásaink hatékony végrehajtása érdekében összesen kb. 150 alkalommal végeztünk főként budapesti, néhány esetben vidéki anyagszállítást. Lekérdezéseket, olykor bonyolult és időigényes kereséseket végeztünk az Adattár számítógépes adatbázisaiban, leggyakrabban a MÁFI és az ELGI munkatársai, illetve MGSZ-munkacsoportok kérésére, továbbá más cégek, magánszemélyek részére a fent említett adatszolgáltatások kapcsán. Talán jellemzi e tevékenység – egyébként évről évre növekvő – méretét, hogy 2005-ben összesen kb. 200 alkalommal végeztünk eredményes lekérdezést. Az Építési Geotechnikai Adattár működtetése Az ÉGA állományának kezelését, az igényelt szolgáltatásokat maradéktalanul teljesítettük — a működtetésre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint. Ez nem jelentéktelen eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy 2004 végén az ÉGA személyzete 1 főre csökkent, 2005-ben pedig végig — a korábbi évekéhez képest — csökkentett nyitvatartással működtünk. Az év elején szolgáltatásaink árát közel 50%-kal emeltük, ami jó lépésnek bizonyult, merthogy az összbevétel érzékelhetően nőtt. 2006-ban megpróbáljuk elérni, hogy az ÉGA önfenntartóvá váljon. Kiszolgáltunk 435 látogatót, számukra betekintésre kiadtunk 3802 dokumentumot. A visszajelzések szerint ügyfeleink a tanulmányozott dokumentációkból 3654 szakvélemény adatait közvetlenül felhasználták munkájuk során, így a korábban előállított, megfelelő adatok beépültek a jelenlegi tervezési dokumentációkba. A vidéki felhasználók számára pár éve bevezetett, faxon történő adatszolgáltatás változatlanul jól működött. Többször vállaltunk és teljesítettünk adatszolgáltatást postai levelezés útján is. Cserepartnereink 2005-ben is több száz szakvéleménnyel bővítették az állományt. Ennek eredményeképpen az ÉGA állománya 6500 fúrásfolyóméterrel bővült. Az FTV Rt. költözése kapcsán, ill. a dr. Németh Géza hagyatékaként hozzánk került anyag rendezése — a működtetéshez rendelkezésre álló források szűkülése miatt — 2005-

24


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése ben lelassult. Cél, hogy az új anyagok a rendezéssel párhuzamosan, folyamatosan kerüljenek be a számítógépes nyilvántartási adatbázisba. Az Interneten (a Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata, ill. az MGSZ honlapján), ill. a BME és műszaki főiskolák hallgatóinak körében közvetlenül is népszerűsítettük az Építési Geotechnikai Adattárat. Védelem A dokumentumállomány jogszabályokban és utasításokban megadott szempontok szerinti minősítését naprakészen követtük, az adatvédelmet biztosítottuk. Az elmúlt években kialakított és a gyakorlatban egyedül alkalmazhatónak tűnő módszer, amely szerint a betekintési igény megérkezésekor ellenőrizzük a kiadhatóság feltételeit, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mindazonáltal a szénhidrogén-kutató fúrások adatainak kiadhatósága számos esetben nem egyszerű kérdés, ezért a kiadhatóság gyors megítélését egy új, a tárgykörben rendelkezésünkre álló minden információt felhasználó adatbázis alkalmazásával kívánjuk segíteni; az adatbázis 2006-ban készül el teljesen. 2000-ben a megelőző évihez képest számottevően csökkent, azóta évről-évre még egyre szűkösebb forrásokat használhattunk fel a dokumentációk tárolására szolgáló raktárak karbantartására, takarítására, felújítására. Az ÉGÁ-t nem számítva, jelenleg 7 épületben 20 nagyobb és néhány kisebb helyiségben tárolunk anyagokat. Ezek közül egy-kettőben történt takarítás, rakodás és rendezés; mindez immár kizárólag belső munkatársak közreműködésével. Úgy véljük, hogy felelősséggel több helyiség alapos felújítását sem lehet már késleltetni. Ez mindenekelőtt a Hársfa utcai raktárra igaz, ahol 2002-ben aggasztó penészedés kezdődött, és azóta sem tűnik megállíthatónak aktív szellőztetési rendszer kialakítása nélkül. Itt 2005-ben az épület egyik — a többi tulajdonossal — közös szennyvízelvezető csövét kellett kicseréltetnünk, repedés miatt. Egyéb tevékenység Korszerűsítettük és folyamatosan gondozzuk, fejlesztjük az MGSZ honlapját. Hozzájárultunk az MGSZ hálózati hardverrendszerének korszerűsítéséhez, a 2006. évi terv CD-s előállításához, a „pince-partfal” térinformatikai adatbázis feltöltéséhez, a Budapesti Területi Hivatal adattári nyilvántartásának bővítéséhez. Részt veszünk a szlovák-magyar intézményi együttműködésben, két OTKA-kutatásban, két nemzetközi tudományos együttműködésben; megjelent három publikációnk, benyújtottunk további ötöt. Részt vettünk négy nemzetközi pályázat összeállításában, ebből kettő viszonylag nagy, EU-s pályázat (GEOMIND – 15, MULTG – 13 résztvevő intézmény). Számos alkalommal vezetéses adattár-bemutatást tartottunk hazai vagy külföldi érdeklődőknek. Két munkatársunk jelenleg is felsőfokú képzésben vesz részt.

25



SZÁMÍTÁSTECHNIKAI OSZTÁLY Térinformatikai adatbázisok fejlesztése és működtetése A térinformatikai adatbázis-rendszer fejlesztése keretében tárgyévben a környezetföldtani adatbázisok építése volt a legnagyobb volumenű munkánk. Három szennyeződés-érzékenységi megyetérkép feldolgozását fejeztük be, ezzel az MGSZGIS rendszerbe integrált – shp formátumú – megyetérképek száma nyolcra nőtt. A MÁFIval folytatott együttműködés keretében a fenti térképek dgn változatát átadtuk a Régiógeológiai Osztálynak, ahonnan megkaptuk az ott feldolgozott 10 megye térképét dgn formátumban, egy megyét pedig közösen dolgoztunk fel: az MGSZ-ben elkezdett feldolgozást a Régiógeológiai Osztály munkatársai fejeztek be. Ugyancsak beillesztettük a környezetföldtani adatrendszerbe a felszín alatti vizek védelmét célzó 219/2004 korm. rendelet mellékleteként megjelent térképsorozat digitális változatát. Részt vettünk a Szakhatósági Főosztályon futó, a bányaműveletekkel veszélyeztetett területek adatbázisának felépítését célzó programban, az adatrögzítésre szolgáló MS-Access felület kialakításával. A Szakhatósági Osztály részletes térképeinek digitalizálásával folytattuk az alápincézett települések adatbázis GIS moduljának fejlesztését, és megkezdtük felszínmozgás-veszélyes területek térkép-alapú adatbázisának építését (előbbi témában az Adattár, utóbbiban a MÁFI Régiógeológiai Osztálya is együttműködő partner volt). A környezetföldtani vonatkozású feladatok teljesítését segítheti elő, hogy integráltuk az MGSZGIS adatrendszerbe a védett területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek) térkép-alapú adatbázisát, amelyet a KvVM Természetvédelmi Hivatal bocsátott a Szolgálat rendelkezésére, az állami feladatok ellátásához. Az MGSZ fúrási adatbázisai közül 2005-ben aktualizáltuk a fúrásnyilvántartási adatbázis térinformatikai verzióját, amely jelenleg 167 295 fúrást tartalmaz – az ország területén 1825 és 2005 között mélyült és az Adattárban nyilvántartott több mint, 180 000 fúrás közül azokat, amelyek koordinátával rendelkeznek. Ugyancsak aktualizáltuk a Bányatörvény életbelépése óta, nyersanyagkutatási céllal mélyített fúrásokat tartalmazó, az Adattárban gondozott adatbázis GIS vátozatát, amely az 1994-2005 közötti időszakra 6381 fúrást tart nyilván. Részt vettünk a szénhidrogén-kutató fúrások adatvédelmi szempontú besorolását („nyílt” vagy „üzleti titok”) célul kitűző adattári projektben. Térinformatikai eszközökkel határoztuk meg, hogy mely fúrások találhatók bányahatósági engedéllyel rendelkező területen (bányatelken vagy kutatási területen) mélyítésük óta megszakítás nélkül – ezek dokumentációja a bányavállalkozó üzleti titkának minősül, ellenkező esetben az adatok nyílttá válnak. A végleges minősítést az Adattár végzi, mivel azt egyéb szempontok is befolyásolhatják. A lelőhely-nyilvántartási adatbázisok közül a bányatelkek és a kutatási területek adatbázisait tavaly is negyedévente frissítettük (elkülönítve a szilárd ásványi nyersanyagok, valamint a szénhidrogének érvényes, ill. törölt vagy lejárt területeit), és eljutattuk a Szolgálat egységeihez. Az Ásványvagyon Nyilvántartási Osztály adatai alap-

26


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése ján aktualizáltuk a nemfémes ásványi nyersanyagok lelőhelyeinek településenkénti megoszlását mutató térképi adatbázist. A 2005. év folyamán számos digitális térképet kapott meg az MGSZ más intézményektől: vízminőség-védelmi térképeket, védett területek térképét, ill. vízföldtani térképeket a KvVM különböző egységeitől, a Földtani Atlaszban megjelent 9 db 1:500 000-es térkép digitalizált változatát a MÁFI-tól, valamint a DTA-50 Digitális Térképi Adatbázist a HM Térképészeti Kht.-tól. Ezek hasznos segítséget jelentenek a Szolgálat napi tevékenységében. Az eltérő formátumok miatt viszont integrált használatuk nem minden esetben megoldott, ehhez nagy volumenű adatkonverzió, vagy szoftverfejlesztés szükséges. A térinformatikai adatbázisok felhasználásával – lekérdezésekkel, adatelőkészítéssel, térképszerkesztéssel és -nyomtatással, GIS adatcsomagok összeállításával – az elmúlt évben is számos alkalommal végeztünk adatszolgáltatást, ill. közreműködtünk az Adattárhoz beérkezett adatszolgáltatási igények teljesítésében. 9 országból 12 másik földtani-geofizikai intézménnyel – köztük az ELGI-vel – közösen pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottság által meghirdetett eContentplus programra. A GEOMIND (Geophysical Multilingual Internet-Driven Information Service) projekt célja egy integrált európai geofizikai információs rendszer kifejlesztése. A pályázat eredményessége 2006. márciusban lesz ismeretes. Általános számítástechnikai feladatok Az elmúl évben is aktívan részt vettünk az MGSZ központi egységeiben végzett adatfeldolgozó tevékenység számítástechnikai hátterének biztosításában, a hálózat és az eszközpark karbantartásában és fejlesztésében. Ezen belül feladatunk volt: •

az internet-szerverrel és a GH-hálózattal kapcsolatos rendszeradminisztrátori teendők folyamatos ellátása;

•

közreműködés az UTP-hálózat fejlesztésében;

•

az Egységes Kormányzati Gerinchálózatra való csatlakozás előkészítése;

•

az adatbiztonságot veszélyeztető vírusokkal, kémprogramokkal stb. szembeni folyamatos küzdelem;

•

a hardver-, szoftver- és adatbázis-nyilvántartás vezetése a Szolgálat központi egységeiben;

•

konzultációk, tanácsadás (új szoftverek telepítése, beüzemelése, kisebb hardverhibák elhárítása stb.).

27



Közönségszolgálati eredmények •

Korszerűsítettük és folyamatosan gondozzuk, fejlesztjük az MGSZ honlapját.

•

Számos alkalommal vezetéses adattár-bemutatást tartottunk hazai vagy külföldi érdeklődőknek.

A tevékenység kooperációs kapcsolatai 2005-ben Magyar Bányászati Hivatal Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. Szlovák Földtani Szolgálat

28



3. GAZDASÁGI HIVATAL A Magyar Geológiai Szolgálat, és a keretében működő Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évre jóváhagyott intézeti költségvetés kiemelt előirányzatai részben az állami alapfeladat, illetve a kisegítő, kiegészítő tevékenység keretében végzett szolgáltatások ellátásra szolgálnak. Az államháztartási támogatás csökkentése, valamint a reálisan megtervezett bevételi előirányzat a támogatás arányt jelentősen befolyásolta. Ennek következtében a kiadások finanszírozásához elengedhetetlenül szükséges a külső bevételek elérése. Az ehhez kapcsolódó kiadások dologi előirányzat igénye igen nagy, a többi kiemelt előirányzatot szinte alig terheli. Szemben a költségvetési feladatok ellátáshoz kapcsolódó személyi és beruházási előirányzatok szűk keresztmetszetű felhasználást tesznek lehetővé. Ilyen feltételek mellett a gazdálkodás fontossága, elemzése még inkább előtérbe kerül. Bevételek – Kiadások Az intézményi működési bevételek részben a külső környezetből adódó lehetőségek kihasználásból, illetve pályázatok elnyeré140 séből következően – az 120 MGSZ esetében kismér100 SZÁMÍTOTT tékben – a tervezett szin80 MUTATÓK tet megközelítették, illetve 2005 60 40 – a két kutatóintézet vo20 natkozásában – elmarad0 tak attól. A 2005. évi költMGSZ MÁFI ELGI 114,69 95,57 97,24 tervezés megalapozottsága ségvetési tervezés, a (telj./eredeti ei.) 85,64 80,87 89,97 pénzügyi teljesítés teljesítés alapján megala(mód.ei./telj.) 133,91 118,18 108,07 pozottnak mondható, bár módosítás aránya (mód/eredeti ei.) a pénzügyi teljesítés 8074,68 84,61 92,53 indokoltsági mutató (eredeti/mód ei.) 90 % körüli értéket mutat. 105,93 108,69 104,84 kiadások dinamikája A módosított előirányzatok pénzügyi teljesítése mindhárom intézet esetében 100,0 % alatt maradt. Ami azt jelenti, hogy a kiadások teljesülése nem minden esetben a tervezett felhasználás szerint alakult (külső környezet). A teljesítési adatok alakulását nagymértékben befolyásolta a saját bevételek tervezettől való elmaradása (MÁFI, ELGI) és mindhárom intézet vonatkozásában a 2005. évi maradvány tartási kötelezettség. A pénzügyi teljesítés értékelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az előirányzatmódosítás jogszabályi kötöttségét sem. Az előirányzat-módosítások aránya mindhárom intézet esetében igen magas. Jellegét tekintve előirányzat-átcsoportosítások kerültek végrehajtásra ezek részben a saját bevételt (MGSZ), részben, pedig a jogszabály alapján kötelezően képzendő felújítást érintették.

29


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése A bevételek megBevételek megoszlása 2003 - 2005 oszlását vizsgálva elmondható, hogy Kölcsönök belső szerkezeti Hitelek, értékp.bev. 100% megoszlásuk szinte Pénzeszk.átvét. évek óta változatlan. Felhalm.bev. 80% A hatósági feladatoPénzforg.nélk.bev. Intézm.műk.bev kat ellátó MGSZ ese60% Költségvetési tám. tében magas támo40% gatás arány és alacsony külső bevételi 20% szint jellemző. A két kutatóintézetnél ez az 0% 2003 2004 2005 2003 2004 2005 2004 2004 2005 arány fordított. Az MGSZ MÁFI ELGI alacsony támogatás arány következtében a kiadások finanszírozásához elengedhetetlenül szükséges a külső bevételek elérése. A külső bevételek keletkezése jellemzően nem az év első hónapjaira tehető, bár ezt a terepi munkák idény szerűsége is indokolja. A kiadási szerkezet meghatározó elemei a személyi, dologi és beruházási jogcímek. Szerkezeti alakulásukat befolyásolja az intézeti – Alapító okirat, Korm. rendelet szerinti – tevékenység. Az MGSZ esetében a személyi kiadások magas aránya jellemző, míg a másik két intézetnél a feszített személyi előirányzat behatárolja a lehetőségeket, így aránya kisebb a többi jogcímhez képest. A felhalmozási kiadások viszonylag nagy arányt képviselnek az összes kiadáson belül. Ez valójában a külső szerződések végrehajtásához szükséges beruházást mutatja a saját bevétel terhére.

A költségvetési támogatás a felhalmozási kiadá-

30

Kiadások megoszlása 2003 - 2005 Kölcsönök

Hitelek, értékp.bev.

100%

Pénzeszközátadás

Felhalmozási kiadás 80%

Felújítás

Dologi kiadások

Madókat terh.jár.

60%

Személyi juttatások

40%

20%

0% 2003

2004

2005

2003

2004

MGSZ

2005

2004

2004

2005

MÁFI

Támogatás felosztás 2002 - 2005 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2002 2003 2004 2005 2006

2002 2003 2004 2005 2006

MGSZ

személyi

tb

MÁFI

dologi

pe.átad.

beruházás

felújítás

2002 2003 2004 2005 2006 ELGI


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése sokra már nem nyújt fedezetet (MÁFI, ELGI). Az MGSZ beruházási kerete az összes kiadáson belül elenyésző, már a költségvetési tervezés során is látható volt, hogy a rendelkezésre álló kiadási előirányzat a hatósági feladatok ellátása következtében nagy részben személyi és dologi előirányzatot igényel. A bevételek alakulására jellemző a növekedés, amiből az árnövekedést nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nagyságát a külső környezeti tényezők alakulása befolyásolja, mely elsősorban a két kutató intézetnél érezteti hatását. Kiadásaik alakulása ennek megfelelően hullámzó. A kiadások átlagos növekedési üteme az intézeteknél 4,0 - 8,0 % között van. Követelések – Kötelezettségek A számlázott – befolyt bevételek alakulásával kapcsolatban elmondható, hogy az MGSZ-nél az egymáshoz viszonyított arányuk szinte megegyezik. Így év végére szinte 100% alig marad nyitott követelésük. 80% Nem így a két kutató intézetbefolyt bevétel nél, akiknél a terepi munkák 60% kintlevőségek idényszerűsége nagy-ban be40% (nyitott) folyásolja a számlázható bevé20% telek nagyságát, ebből követ0% kezően beérkezésük is halaszMGSZ MÁFI ELGI tódik. A számlázás indítása – figyelembe véve a szerződés teljesítés határidőit – gyakorlatilag a terepi munkák befejezése után lehetséges. Ez miatt az év vége felé a számlázott bevételek aránya meghaladja a befolyt bevételek arányát.

Követelések megoszlása (saját bevétel) 2005

kötelezettség vállalás megoszlása 2005

100% 80%

teljesített

60%

nyitott

40% 20% 0%

MGSZ

MÁFI

ELGI

Mindhárom intézet – szerződés, illetve megrendelés alapján – kötelezettség vállalásait 2005. év végére szinte teljesítette. Alacsony a nyitott kötelezettségek aránya. Az összes kiadáshoz viszonyítva a szerződések, megrendelések aránya a hatósági feladatot ellátó MGSZ-ben alacsony, míg a két kutató intézet (MÁFI, ELGI) esetében – a külső bevételi előirányzat teljesítése érdekében vállalt kötelezettségek nagy száma miatt – igen magas.

31



Előirányzat-maradvány Előirányzat-maradvány 2005.év

Az előirányzat-maradvány a 2005. évi maradványtartási kötelezettség miatt a 2004. évihez hasonlóan alakult. MGSZ-CÍM szinten a legnagyobb arányt a MÁFI képviseli, majd az ELGI és az MGSZ.

M GSZ

M ÁFI ELGI

Bevételek alakulása 1994 - 2005

eFt 1 600 1 400 1 200 1 000

MGSZ

800

MÁFI

600

ELGI

400 200 0 1994

1995 1996

1997

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Kiadások alakulása 1994 - 2005

MFt 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

32

1998

kiadások kiadások kiadások

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005



4. HUMÁNPOLITIKA ÉS BELSŐELLENŐRZÉS Jogi feladatok A jogszabályok gyakori módosulása megköveteli, a változások figyelemmel kísérését és az MGSZ -t érintő jogszabályok által előírt kötelezettségek, napra kész elvégzését. A jogi feladatok mindig szoros határidőt jelentenek, ezért fontos, a hivatalos jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott, Főigazgatói Utasítások időben történő elkészítése. Szükséges a jogi képviselet a peres, valamint a nem peres eljárásokban egyaránt. A szerződések esetében azok előkészítése illetve véleményezése, egyes esetekben elengedhetetlenül fontos, miután a szerződések legkülönbözőbb fajtája kerül napirendre. Humánpolitikai feladatok A Humánpolitikai feladatokat elsősorban a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 7/2002. (III. 12.) BM rend. rendelkezései határozzák meg. Ezen kívül közel 30 egyéb – különböző szintű – jogszabály foglalkozik a dolgozókat közvetlenül érintő, munkaviszonnyal valamint a köztisztviselői jogviszonnyal összefüggő kérdésekkel. A humánpolitikai feladatok elvégzése során szintén fontos szempont a napra készség és a pontosság. A dolgozó személyi és munkaügyi adatainak vezetése, a besorolásával, előresorolásával, béremelésével összefüggő okmányok elkészítése, az egyik legfontosabb feladat. A Jubileumi Jutalmak számítása, a Bányász Szolgálati Oklevél, valamint a Főigazgatói Dicséret előkészítése és nyilvántartása szintén jelentős, hiszen ezek a plusz juttatások fejezik ki a köztisztviselők, munkavállalók intézeti szintű elismerését. Emellett rendszeresen magasabb szintű megbecsülésre is sor kerül Miniszteri Kitüntetés, valamint más állami elismerés formájában. A dolgozók elismeréséhez az évente elkészített Teljesítményértékelés ad alapot, amelynek során a dolgozók évi munkája kerül értékelésre. Az éves Szabadságolási terv elkészítése, a szabadságolások nyilvántartása, a helyettesítések elrendelése, biztosítják a dolgozók zavartalan pihenését. Évről évre visszatérő feladat a vagyonnyilatkozatok megtételével kapcsolatosan keletkezett anyag kezelése, nyilvántartása, a BM felé történő jelentése.

33


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése A köztisztviselők képzésére vonatkozó iránymutatással összhangban, rendszeres, a köztisztviselők szakmai és egyéb továbbképzése. Alap vagy szakvizsga letételére valamennyi köztisztviselő köteles, ezért ennek intézése folyamatos. Ezen kívül a jogszabályi változásoknak történő megfelelés érdekében, szükségesek a speciális képzések, mint például a KET. bevezetése idején. Az MGSZ Humánpolitikai Osztálya folyamatos kapcsolatot tart fenn a BM Közszolgálati Főosztályával, valamint egyéb szerveivel, a személyi adat nyilvántartás, a tartalékállomány, a vagyonnyilatkozat és a főtisztviselői adatjelentés terén. A Megbízási Szerződések elkészítése, a ruhapénz, a túlóra és az éjszakai pótlék kiszámítása, a szociális juttatások, és az üdülés intézése, szintén rendszeres feladata a Humánpolitikai Osztálynak. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos előkészítési feladatok nagy körültekintést igényelnek, hiszen nincsen két azonos kritériummal rendelkező dolgozó. A Humánpolitikai Osztály, feladata ellátása során, folyamatos és közvetlen kapcsolatban áll az MGSZ valamennyi szervezeti egységével. Jó szakmai munkakapcsolatot tart fenn a GKM Humánpolitikai Főosztályával, Jogi Főosztályával és a Költségvetési Főosztállyal. De jó a kapcsolat a Belügyminisztérium említett szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal, és az egyéb szakmai azonosságot mutató intézmények humánpolitikai szerveivel. Belső ellenőrzés A 2005. évi belső ellenőrzések 193/2003. (XI. 26.) Korm. Rendelet, a 2005. évi belső ellenőrzési terv, illetve a Belső Ellenőrzési Kézikönyv előírásai szerint történtek. A Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatalára vonatkozó ellenőrzések : Az MGSZ 2005. évi pénzmaradványának ellenőrzése Az MGSZ 2005. évi intézményi költségvetési beszámolójának ellenőrzése Az ásványvagyon nyilvántartás végrehajtási rendszerének ellenőrzése Munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátásának utóellenőrzése A Magyar Állami Földtani Intézetre vonatkozó ellenőrzések : Az optimális képzettség/tudásbázis fenntartása a Magyar Állami Földtani Intézetnél A Magyar Állami Földtani Intézet 2004. évi kutatási tervének ellenőrzése A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetre vonatkozóan : A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet működési kiadások tervezésének ellenőrzése A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenőrzése

34



Mindhárom intézetre vonatkozóan : •

A 2005. évi belső ellenőrzési tevékenységet bemutató Éves ellenőrzési jelentés.

•

A Magyar Geológiai Szolgálat és a keretében működő Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évre tervezett ellenőrzései mind megvalósultak. Az ellenőrzéseket gátló tényező, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény gyanúja, nem merült fel a végrehajtás során. Az elvégzett ellenőrzések lényeges hibát nem találtak. Az ellenőrzések során tett javaslatok maradéktalanul végrehajtásra kerültek. A 2006. évi belső ellenőrzési terv összeállítása kockázatelemzésen alapult, és figyelembe vette a felügyeleti ellenőrzés ajánlásait.

•

Részvétel a GKM által 2004. év folyamán lefolytatott „ A Magyar Geológiai Szolgálat és intézményei kontrollrendszerének ellenőrzése” és 2005. év folyamán végrehajtott ” Az MGSZ 2004. évi költségvetési beszámolójának megbízhatósági ellenőrzése” tárgyú fejezeti felügyeleti ellenőrzések kapcsán készült intézkedési tervek pontjainak időarányos teljesítésének koordinálásában. A GKM felügyeleti ellenőrzése az MGSZ belső ellenőrzésének működését 2005.évben is megfelelőnek találta.

•

Közreműködés a Magyar Geológiai Szolgálat folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerének kiépítésében és működtetésében. Kialakításra került az MGSZ FEUVE rendszerén belül észlelt szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend. Megtörtént az MGSZ tevékenységét lefedő folyamatok leírása, folyamatgazdák és az ellenőrzési nyomvonalak kijelölése az ellenőrzési pontok feltüntetésével, illetve a folyamatok kockázatelemzése. A FEUVE rendszer működtetése évente egy alkalommal felülvizsgálatra kerül.

•

Részvétel az MGSZ teljesítménymérési rendszerének működtetésében. Az MGSZ célkitűzései alapján kijelölt mutatószámkészlet szerint történő teljesítménymérés 2005. évi próbaüzemeltetését a 15/2004. (12.21.) számú főigazgatói utasítás rendelte el. A bevezetett teljesítménymérési rendszer évente egy alkalommal vezetői felülvizsgálatra, kiértékelésre kerül. Az MGSZ teljesítménymérésére kialakított mutatószámkészlete az MGSZ honlapján is elérhető.

Minőségirányítás A Magyar Geológiai Szolgálat ISO 9001:2000 szabvány szerint működő minőségirányítási rendszerének sikeres (hiba mentes) éves felülvizsgálatára 2005. 10. 05. – 06án került sor. Az audit három egységnél, az Információs Központnál a geológiai és geofizikai adatok gyűjtése, kezelése és szolgáltatása, a Budapesti- és Veszprémi Területi Hivataloknál a geológiai hatósági feladatok ellátására vonatkozóan történt. Megállapításra került, hogy az MGSZ megfelelően működteti minőségirányítási rendszerét, összhangban a szabvány követelményeivel és az MGSZ minőségpolitikai céljaival. A felülvizsgálatot az SGS Hungária Kft. nemzetközi tanúsító cég végezte.

35



A KÖZPONTI HIVATAL MUNKATÁRSAINAK 2005. ÉVI PUBLIKÁCIÓI

BREZSNYÁNSZKY K., HÁMOR T.: Beszámoló az EUROGEOSURVEYS és a FOREGS 2004. október 5–9-i berlini üléséről – Földtani Kutatás XLII. évf. 1. szám, pp: 39. FARKAS I: A bányászati tevékenység geológiai megalapozottsága. A Bányászat és Jogi Környezet Konferenca – Budapest, 2005. október 25. FODOR B.: Ásványvagyon-politika, ásványvagyon-gazdálkodás és értékelés Magyarországon. – Bányászati és Kohászati lapok - Bányászat 138. évf. 2. szám, 2–8. G. JOST-KOVÁCS, R. KOCH, F. KNEIFEL: Ungarn: Kalkstein, Sandstein. – Tuff Naturstein 2005/9. HÁMOR T., FRANCISKA H. KÁRMÁN, KURUNCZI M.: The Kistelek Workshop – IGA News No 60. pp. 8–9. HÁMOR T., HÁMOR-VIDÓ M.: Petrography and isotope geochemistry of Hungarian power supplay coals – Előadás és poszter. ICCP Konferencia, Patras, 2005. szeptember 19–23. HÁMOR T., HORVÁTH A., SZANYI J.: Minerals management and waste assessment in Hungary – Előadás. TAIEX seminar on Mining–health, safety and environmental regulatory issues in the European Union, Miskolc, 2005. november 23. HÁMOR T., SZANYI J.: Regulatory and Economic Tools Governing the Enhanced Exploitation of Geothermal Energy in the European Union TAIEX Geotermális Workshop, Kistelek. 2005. április 6–8. HÁMOR T.: Interreg III. B CADSES Neighbourhood Programme – Előadás. Belgrád, 2005. szeptember 5–6. HÁMOR T.: „The energy policy of Hungary, the Community legislation on geothermal energy”. – Előadás. TAIEX INFRA Event 200682 – Seminar on the Energy Community Treaty for South-Eastern Europe, Belgrád, 2005. október 27–28. HÁMOR T.: A geotermikus energia kiaknázásának Európai Uniós szabályozása – Előadás. A geotermikus energiafelhasználás lehetőségei Konferencia, CEU, Budapest, 2005. május 24. HÁMOR T.: A geotermikus energia kihasználásának Európai Uniós szabályozása és ennek összhangja a hazai jogszabályi környezettel. Előadás – „A korszerű geotermális energiahasznosítás és/vagy versenyképesség” c. Konferencia, Szentes, augusztus 26. HÁMOR T.: Beszámoló az Európai Unió Közös Kutatási Központjában 2001–2004 között végzett tevékenységről. – Előadás. MGSZ 2004. évi „nagy” beszámoló. Budapest, 2005. január 20.

36


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése HÁMOR T.: European Union Community waste and landfill legislation and their adoption in Hungary with special regard to regional landfills – Előadás. TAIEX workshop on EU policy on landfill and composting and its implementation on a regional level, Sevlievo, 2005. november 10. HÁMOR T.: Hazardous legislation and other related EU policies and their adaption in Hungary – Előadás. Galati, 2005. június 24. HÁMOR T.: Tudósítás „A geotermikus energia növelt hasznosításának jogi és közgazdasági szabályozói az Európai Unióban” című konferenciáról. – Földtani Kutatás XLII. évf. 1. szám, pp: 40–42. HORVÁTH A, KLIMA K.: Konferencia Tomaszowice Manorban – Beszámoló a „Kitermelő ipari szektor ásványi nyersanyag hozzáférésének Uniós szabályozásáról és jogi kezdeményezéseiről” c. konferenciáról, Tomaszowice Manor, Lengyelország, június 13–15., Földtani Kutatás XLII. évf. 2. sz. pp: 43–44. IVANCSICS J.: A Kisalföld földrengés-veszélyeztetettsége. – Előadás. Győr–Moson– Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokság parancsnoki állománygyűlés, Sopron, 2005. január 14. IVANCSICS J.: Földrengésveszélyeztetettség és földtani veszélyforrások. – Előadás. Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokság parancsnoki értekezlet, Győr, 2005. szeptember IVANCSICS J.: Megyénk földrengés veszélyeztetettségének ismertetése és felkészülés lehetséges formái. – Előadás. Győr–Moson–Sopron Megyei Védelmi Bizottság, Győr, 2005. május 31. JÓZSA G., PRAKFALVI P. et al: Újabb eredmények a magyarországi bentonitok kutatásában. – Előadás. MFT Agyagásványtani és Ásványtani Szakosztály előadóülése Budapest, 2005. április 18. JÓZSA G.: Salgótarján város felszínmozgásai. – Előadás. Földtani Veszélyforrás Konferencia, Eger, 2005. május 25–27. KNEIFEL F.: Mindennapi köveink. – Előadás. IV. Díszítőkő Konferencia, Eger, 2005. június 15. KNEIFEL F.: Vízmosás vagy alagút. – Előadás. MFT előadóülés Veszprém, 2005. december 15. KONTSEK T.: A magyar bányászat statisztikai adatai 1990–2003. – Bányászati és Kohászati lapok - Bányászat 138. évf. 2. szám, 18–21. Földtani Kutatás 2005. XLII. évf. 2. szám. MARTÍN-FERNÁNDEZ J. A., BARCELÓ-VIDALL C., PAWLOWSKY-GLAHN V., Ó.KOVÁCS L., KOVÁCS P. G. (2005): Subcompositional patterns in Cenozoic volcanic rocks of Hungary. Mathematical Geology, vol. 37, no. 7, pp. 729-752. MIKÓ L., SZŰCS P., VIRÁG M.: Az országhatárral osztott Szamos alluvium vízföldtani modellje. – Előadás. DAB ankét, Debrecen, 2005. április 4. OSZVALD T.: „Az elmúlt két évben történt” – Előadás. Földtani Veszélyforrás Konferencia, Eger, 2005. május 26–27.

37


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése OSZVALD T.: „Változások a veszélyelhárítási pályázati rendszerben” – Előadás. Földtani Veszélyforrás Konferencia, Eger, 2005. május 26–27. PRAKFALVI P. et al: A Balaton-felvidéki, Buda–pilisi, nézsai, nagyharsányi és aggteleki bauxitkutatás története. – Előadás. Szent György napi Bauxit Találkozó. MFT Tudománytörténeti Szakosztály és az Országos Műszaki Múzeum Alumíniumipari Múzeum előadóülése. Székesfehérvár, 2005. április 18. PRAKFALVI P.: A Mátraverebély–szentkúti Betyár barlang földtana, vízföldtana és kutatástörténete. – Ismeretterjesztő füzet, Salgótarján, 2005. PRAKFALVI P.: Salgótarján fürdői és vízellátásuk. – Előadás. Magyar Tudomány Ünnepe előadóülés Salgótarján, 2005. november 15. REZESSY G., HÁMOR T.: Geotermikus aktualitások. – Előadás. Magyar Termálenergia Társaság Előadóülése, Hódmezővásárhely, 2005. május 30. REZESSY G.: Felszíni geofizikai mérések a Gerecse délkeleti előterében – Földtani Kutatás XLII. évf. 3/4. szám pp: 79–88. SZANYI J., HÁMOR T.: National inventories of static geothermal resources. – Előadás. Kistelek, 2005. április 7. SZANYI J., KOVÁCS B.: Vízkivétel hatására bekövetkező térszínsüllyedés szimulációja. – Előadás. MFT Geomatematikai szakosztály rendezvénye; Miskolc, 2005. február 19. SZANYI J., REZESSY G., HÁMOR T.: Geotermikus energia készletezése fuzzy aritmetika használatával. – Előadás. Geomatematikai Ankét, Mórahalom 2005. május 20– 21. SZANYI J., REZESSY G., HÁMOR T.: Magyarország statikus geotermikus energia készletének nyilvántartási rendszere. – Előadás. MGSZ „nagy” beszámoló. Budapest, 2005. március 30. SZANYI J.: A Délalföldi Régió geotermikus energia kincse, mint a jövő energiahordozója. – Előadás. „Felelőséggel Jövőnkért” Konferencia, Békéscsaba, 2005. szeptember 29. SZANYI J.: Felszín alatti víztermelés környezeti hatásai Debrecen környékén. – Előadás. MTA DAB Hidrogeológiai Munkabizottság; Debrecen, 2005. február 22. SZANYI J.: MGSZ feladata és működési területe. – Előadás a SZTE környezettudomány szakos hallgatóinak. 2005. április 14. SZŐTS A.: Az északbakonyi bauxitkutatások története – Előadás. „Szent György Napi” Bauxit Konferencia, Székesfehérvár, 2005. április 25. TÓTH Á.: A Gerecse-DK terület bauxittörténete 1987-ig. – Földtani Kutatás XLII. évf. 3/4. szám, pp: 67–78. TÓTH Á.: Földtani egypercesek. – Földtani Kutatás XLII. évf. 3/4. szám, pp: 90–95. TÓTH Á.: A földtani gondolat térhódítása, tükröződése Magyarországon. – Előadás. Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika és orvostörténet köréből. MTA “Novemberi Napok”, 2005. november 22.

38


Központi Hivatal 2005. évi Működési Jelentése TÓTH Á.: A gerecsei bauxittörténet. – Megnyitó és előadás. Szent György Napi Bauxit Találkozó. Magyar Alumíniumipari Múzeum. Székesfehérvár, 2005. április 25. TÓTH Á.: Bányatan magyarul Szentkirályi Zsigmond előtt. Előadás. Országos Magyar Bányászati–Kohászati Egyesület Történeti Bizottsága, 2005. március 2. TÓTH Á.: Bárdossy György a nyersanyagkutató és iparpolitikus. – Előadás. Bárdossy Gy. akadémikus 80. ünnepség. MTA 2005. december 6. TÓTH Á.: Bauxit egypercesek. In: A Mi múzeumunk. – A magyar Alumíniumipari Múzeum Baráti Körének lapja. 20. pp: 21–23; 21. pp: 17–21; 22. pp: 11–14. TÓTH Á.: Kacskovics Lajos földtudományok első akadémikusa. – Előadás. Múzeumi Nap, Rudabánya, Ércbányászati Múzeum, 2005. október 19. TÓTH Á.: Kacskovics Lajos, a földtudományok első akadémikusa. In: Kacskovics L. Az Alsó-Magyarországi Ércmívelésről. – Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya kiadványa, pp: 3–10. TÓTH Á.: Kósa Attila Karszt- és barlangkutató emlékezete. – Kósa Attila karszt és barlangkutató hagyatéki könyvtára a Magyar Földrajzi Múzeum és a Magyar Állami Földtani Intézet szakkönyvtáraiban. – Magyar Földrajzi Múzeum kiadványa, 2005. pp: 1–4. TÓTH Á.: Orosháza szülötte: Vitális István. – Előadás. Orosháza Szántó Kovács Múzeum, 2005. szeptember 22. TÓTH Á.: Pallag–parrag–péreg, kopolya és társaik. Hajdó Mihály nyelvész, egyetemi tanár köszöntése 70. születésnapja alkalmából. – Az orosházi Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 7., pp: 351–256. TÓTH Á.: Régi barlangjárók a múló időben – Előadás. Szombathely Karsztkonferencia, 2005. március 18. TÓTH Á.: Régi barlangjárók a múló időben. Kasztfejlődés X. Berzsenyi Dániel Főiskola Temészetföldrajzi Tanszék, Szombathely kiadványa. pp: 29–33. TÓTH Á.: Rozlozsnik Pál az elfeledett “bauxitos”. – Előadás. Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztály. Rozlozsnik Pál-125 emlékülés, 2005. október 24.

39

A jelentést jóváhagyta: dr. Farkas István főigazgató. Budapest, január 31

Recommend Documents