BGF Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Konferenciakötet. A II. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások

BGF Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Konferenciakötet

A II. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 „Komplex tehetséggondozás a BGF-en” címû európai uniós támogatású projekt keretében készült.

Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN 978-963-7159-54-1

TARTALOMJEGYZÉK Köszöntô .................................................................................................................................................................................5 Némethné dr. Pál Katalin: Válságos évtized ..................................................................................................................6 BGF SZAKKOLLÉGIUMOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE ...........................................................................................13 Balogh Adél – Cser Bernadett – Németh László: Hálózatkutatás közösségi modulhoz kapcsolódóan közösségi hálózatok offline és online témában..........................................15 ZÖLD FELSÔOKTATÁS – ZÖLD GAZDASÁG ...........................................................................................................19 Mike Éva: Magyar-kínai kapcsolatok, különös tekintettel a környezettechnológiára...........................................21 Vörös Enikô: ENSZ klímakonferencia, Durban 2011..................................................................................................26 Ilyés Csaba: Termálvíz hasznosítás példái és tapasztalatai Magyarországon........................................................33 Pákolicz Orsolya – Erdélyi Éva: Zöldülô ipar – zöldülô környezet – zöldülô társadalom.................................40 Szekeres Diána: Zöld jog..................................................................................................................................................49 TEHETSÉGGONDOZÁS KÖZÉPISKOLÁTÓL A PHD-IG ...........................................................................................55 dr. Kovács Tamás: BGF-KKK Pro Scienciától a Bolyai ösztöndíjig ...........................................................................57 Veres Pál – Fazekas Róbert: Földes Ferenc Gimnázium ...........................................................................................62 dr. Majoros Pál: Tehetséggondozás a fôiskolától a PhD-ig, avagy a kutatásmódszertan szerepe a tehetség kibontakozásában.........................................................................67 Zsupanekné dr. Palányi Ildikó: Tehetségmenedzsment a felsôoktatási gyakorlatban........................................72 PERSPEKTÍVÁK ÉS LEHETÔSÉGEK A SZAKKOLLÉGIUMOKBAN ...........................................................................77 Veréb Szilvia: Külker Szakkollégium – Akkor és most................................................................................................79

3

VÁLSÁG ELÔTT, VÁLSÁG UTÁN....................................................................................................................................81 Ilyés Tamás: A háztartások vagyoni szerkezetének és eladósodottságának statisztikai elemzése ...................83 Bakk Ádám – Sándor Lajos: Fiscal Cliff, az államadósság csapdája........................................................................89 Murányi Dániel: A hagyományos monetáris politika válsága...................................................................................93 Németh László: Csapdában – Likviditási csapdák a fejlett országok gazdaságaiban ..........................................98 MARKETING ÉS NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS....................................................................................................103 Percze Szabolcs – Molnár Bálint: Tudásdiverzifikációval kialakítható helyi termék hálózat a piacvezérelt hálózati gazdaságban .....................................................................................105 Horváth Annamária: Szexipar – A feketegazdaság húzóágazata .........................................................................117 Boda Ádám: Fenntartható irodaépületek – térfoglalás?...........................................................................................123 Dr. Engelberth István: Afrika - mint Kína épülô erôtere: .........................................................................................128 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK..........................................................................................................................................137 Supka-Kovács Damján: Iszlám bankolás.....................................................................................................................139 Szennay Áron: A Magyar Katolikus Egyház finanszírozása, különös tekintettel a katolikus közoktatásra ...............................................................................................................140 Csizmadia Áron: Várakozások és eredmények Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? ..................................144

4

KÖSZÖNTÔ Kedves Olvasók! Ez a kötet a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Karán 2013 januárjában megrendezett II. félévzáró szakmai konferencia elôadásainak írásos anyagát tartalmazza. Szakkollégiumról lévén szó, természetes, hogy mind fiatal kutatójelöltek, mind pedig tapasztaltabb, de nem lankadó kutatói kíváncsiságuknak köszönhetôen örökifjú oktatók írásai megtalálhatók a kötetben. Együttes munkájuk komoly biztosíték arra, hogy a kutató szellem nem vész ki iskolánkból, hanem folyamatosan erôsödni fog. Mind kutatóként, mind oktatóként igen nagyra értékelem azt, hogy az elhangzott elôadások (és itt olvasható írásos változataik) valódi problémákkal foglalkoznak. A szakkollégiumi keretek komoly lehetôséget kínálnak az érdekektôl mentes, szakmai érdeklôdésbôl, kíváncsiságból fakadó kutatómunkára. A konferencia és ez a kötet is azt bizonyítja, hogy szakkollégistáink éltek, élnek ezzel a lehetôséggel. agyon fontos, a fiatalságra oly jellemzô, de késôbb is megôrzendô közös vonása e munkáknak a bátor problémafelvetés. A bátorság – amely természetesen nem egyenlô a vakmerôséggel – az újszerû megközelítésben, a szokásostól eltérô kérdésfelvetésben, valamint több esetben a „hagyományostól” eltérô válaszokban, következtetésekben is megmutatkozik. Természetesen a bátorság csak akkor nem válik vakmerôséggé, ha e problémákat a kutató rendszerszerûen, tágabb összefüggésekbe illesztve közelíti meg. Abban, hogy a szakkollégisták munkája e tekintetben is megállja a helyét, saját tehetségükön, szorgalmukon kívül jelentôs szerepe van a kutatásaikhoz tanácsokat, iránymutatást nyújtó oktatók szakmai támogatásának. A kötet pillanatfelvételnek is tekinthetô egy folyamat – tehetséges hallgatók és elkötelezett oktatók közös munkája – jelenlegi helyzetérôl. A kép azt mutatja, hogy ez az együttmûködés értékes eredményeket hozott. Ez erôt adhat a további munkához, hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Bízom abban, hogy a folytatás nem marad el, s a következô szakkollégiumi konferencia legalább annyira sikeres lesz, mint a mostani. Addig is szívbôl kívánom, hogy olvassák e kötetet ôszinte érdeklôdéssel, valódi kutatói kíváncsisággal. Dr. Szemlér Tamás dékán BGF Külkereskedelmi Kar

5

NÉMETHNÉ DR. PÁL KATALIN kutatásvezetô, GKI Gazdaságkutató Zrt.

VÁLSÁGOS ÉVTIZED Milyen válságot éltünk meg? Köztudott, a harmadik elsô évtizedének végén súlyos válság söpört végig a világon, a nemzetgazdaságok zömében visszaesést, de még a szerencsésebbekben is növekedéslassulást okozva. Arra már kevesebben emlékeznek, hogy az évized – még a new yorki ikertornyok lerombolása elôtt – már az ún. dotcom válsággal indult. Ez elôször az infokommunikációs cégek részvényeit forgalmazó NASDAQ tôzsde összeomlásával járt, de a IT-buborék kipukkanása megrázta a többi üzletágat is. Bár elhangzottak katasztrófa-jóslatok az internetes világ végérôl, a visszaesés ekkor nem volt sem túl mély, sem tartós, ellentétben a 2008-2009-essel. 1. ábra Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2014 (elôzô év = 100)

Forrás: Európai Bizottság, GKI Az is eltérô volt az évtized eleji és végi válságok között, hogy a 2001-esrôl elég hamar kiderült: klasszikus túltermelési válságról van szó, amit a modern technika gyors fejlôdése okozott: a kereslet egyszerûen nem volt képes lépést tartani a lehetôségekkel. Ezért is volt inkább csak növekedéslassulás, majd némi strukturális átrendezôdés után újabb gyors növekedés a következménye. Az évized végi válság okáról, természetérôl még ma is megoszlanak a vélemények. A kezdeti megítélés – ti., hogy befektetôi pánik okozta pénzügyi válságról lenne szó – túl optimistának bizonyult. Elég hamar megfogalmazódott, hogy a piaci versenyen alapuló kapitalizmus került válságba. Soros már 2008-ban a piaci fundamentalizmusban látta a szuperbuborék kialakulásának okát (Soros 2008), a válságot (nem egyedüliként) megjósló és így a Dr. Végzet nevet elnyerô Nouriel Roubini 2011-ben már Marx-nak adott igazat egy a Wall Street Journal számára adott interjúban. Kenneth Rogoff (2012) cikkében ismerteti és cáfolja azt a Peter Thiel, Garry Kasparov és Robert Gordon által képviselt nézetet, hogy az ipari forradalommal elkezdôdött innováció vezérelte növekedési korszak érkezett el a végéhez és ez robbantotta ki a válságot. Joseph Stiglitz (2013) írásaiban amellett érvelt, hogy a válság oka és elhúzódása a megnôtt jövedelemkülönbségek következménye, ezzel Paul Krugman (2013) vitába szállt. Tom Palmer (2012) pedig már a jóléti állam végérôl beszél. A közgazdász szakma tehát nem csupán a válság elôrejelzésével maradt adós, de a mai napig nem sikerült közös álláspontot kialakítani a válság okát, természetét illetôen sem, ami megkérdôjelezi a kibontakozásra vonatkozó javaslatok, elôrejelzések hitelességét is. Az ezredforduló utáni idôszak egyik fontos fejleménye a világban az új feltörekvô régiók megerôsödése. A BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) már nem kistigrisek, hanem az erôviszonyokat alapvetôen megváltoztatni képes óriások.

6

2. ábra A feltörekvô régiók szerepének változása, 2000-2012 Exportvolumen, 2000=100

Részesedés a világ GDP-bôl, PPP

Forrás: IMF World Economic Outlook

Az ezredforduló utáni évtizedben tehát a gazdasági teljesítmények és jövedelmek mind nagyobb része keletkezett a feltörekvô országokban. Ezt a tevékenység kiszervezések még gyorsították is. A feltörekvô országoknak az olcsó munkaerôn és alacsony telephelyi költségeken kívül volt más vonzerejük is, a visszafogott költségvetés, ami a gazdaságban hagyta a jövedelmek jelentôs részét. 3. ábra Kormányzati bevételek a GDP arányában, százalék

Forrás: IMF World Economic Outlook Az elszivárgó mûködô tôke befektetések, a kivívott jóléti szolgáltatások költsége miatt a fejlett országok versenyképessége romlott (errôl ijesztô ábrát közölt a The Economist online kiadása 2012.12.10-i száma Misery farm címmel) a jövedelmi különbségek pedig a lakosság egyes csoportjai között kiélezôdtek. A nagy létszámú alsó jövedelmi decilisek relatív elszegényedése a fizetôképes kereslet elégtelenségéhez vezetett, amit a jelzáloghitelezés csak ideig-óráig volt képes elfedni.

7

4. ábra A felsô jövedelmi decilis tagjainak részesedése az összes jövedelembôl tôkejövedelemmel együtt

Forrás: The World Top Incomes Database A változások elsôsorban a rutinszerû munkákat érintették hátrányosan, ezek tûntek el a fejlett országokból. Ezt nem lehet csak az outsourcing számlájára írni. A rutin folyamatokat ugyan a legegyszerûbb betanítani, de automatizálni is. Ez a technológiai fejlôdés bizonyos szakaszaira jellemzô jelenség. (Ld. pl. Goldin-Katz 1998) Ilyenkor a dolgozók azon része boldogul, amelyik kellôen rugalmas, tanulóképes és hozzá is jut a piacképes képzéshez. Úgy tûnik tehát, hogy mégsem innováció hiány van a világban, de a jóléti állam valóban bajban van: gondok vannak a szolgáltatásaival és a hatékonysággal is. 5. ábra Egyes munkatípusok arányának változása a foglalkoztatáson belül az USA-ban, 1981-2011

Forrás: US Bureau of Labor Statistics

Az elveszett évtized Magyarország története ebbe a világtendenciába illeszkedik. Hazánk a rendszerváltáskor él-tanulóként indult, a Kádár-rendszer utolsó évtizede már messze nem volt tervutasításos szocializmus. Az állami vállalatok korlátozott és bôvülô gazdálkodási önállóságot élveztek, és bizonyos mérethatárok alatt a magánvállalkozások számára is megnyílt a terep. Nem egy késôbbi sikercég indult gmk-ként, kisszövetkezetként a nyolcvanas években. A rendszerváltás utáni sokkon túljutva az immár privatizált gazdaság lendületes növekedésbe kezdett a kilencvenes évek közepén. A legelsô ábrán látható, hogy a 2001-es IT válság alig érintette meg az országot. Így nem alap nélkül néztünk szép reményekkel az uniós csatlakozás elé. Sajnos, a remények elsôsorban arra

8

irányultak, hogy a beáramló fejlesztési pénzek milyen növekedést gyorsító hatást érhetnek majd el, arra kisebb hangsúly került, hogy egy hatalmas piac szereplôivé válunk. Az áruk, szolgáltatások és tôke, majd késôbb a munkaerô szabad áramlása kellemetlen meglepetésként érte a gazdaság és a közélet számos szereplôjét. Hiába kaptuk meg a remélt pénzek zömét – sokáig azzal büszkélkedhettünk, hogy milyen magas arányban tudjuk lehívni a rendelkezésre álló kereteket – Magyarország gazdasági versenyképessége és teljesítménye lemaradt a velünk csatlakozó volt szocialista országoké mögött. Ez nem csupán a jövedelemtermelésre igaz, de a jövôt megalapozó beruházásokra és a lakosság jólétét jelentô fogyasztásra is. 6. ábra Új EU-tagok növekedése, 2000-2014 (1990 = 100)

Fogyasztási volumen

Állóeszköz felhalmozás

Forrás: Európai Bizottság, GKI Mindez jelentôs makropénzügyi egyensúlyhiány mellett valósult meg. Magyarország az uniós csatlakozás óta túlzott deficit eljárás alatt van, a költségvetési hiányt csak egy-egy évben és igen nagy növekedési áldozatok árán sikerült leszorítani 3% alá, az intézkedések közbizalmat romboló hatása pedig tovább rontotta a vállalkozási és befektetési kedvet. Az Európai Unióban a tôke lábbal szavaz: már nem csupán a külföldi mûködô tôke befektetések értéke esett vissza, de a hazai vállalkozók kiáramlása is erôsödik. Lábbal szavaz a képzett munkaerô is, megy a munkahelyek után.

9

A kép romlásához az is hozzájárult, hogy sokáig épp a versenyszféra dolgozói élvezhették a legkevésbé az uniós csatlakozás jótét hatásait: az ô reáljövedelmük a válságig elmaradt a közszféra bérei és a nyugdíjak emelkedése mögött, csak 2010-ben zárult össze a növekedési ütemkülönbség. Így tehát a versenyszférában dolgozók úgy érezhették, hogy az ô munkájukat terhelô elvonás mások zsebébe megy, ami valószínûleg erôteljesen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozókkal egyetértésben a fekete foglalkoztatásba menekültek a közterhek elôl. Mindez ahhoz vezetett, hogy Magyarországon az évtized folyamán megnôtt a szegénység. A nyugdíjjal együtt értett társadalmi transzferek nélkül nagyjából minden második ember szegénységi küszöb alatt élne az országban. 7. ábra Szegénységi küszöb és arány, 2000-2010 százalék

ezer Ft

Forrás: KSH A társadalmi és különösképpen a nemzedékek közötti szolidaritás persze épp arra való, hogy segítse azokat, akik önerôbôl nem képesek jövedelemhez jutni. Ennek szervezett lebonyolítása a jóléti állam értelme. Csakhogy: mi van akkor, ha egyre kevesebb az újraosztható jövedelem? A fenti sötét képet tovább rontja, hogy Magyarország egyre csúszik le a versenyképességi rangsorokban, ország-minôsítô listákon. Az országban mûködôként regisztrált cégek több, mint 95%-a 10 fô alatti mikrovállalat, a közepes méretû cégek aránya 0,7%, a 250 fô felettieké 0,1% volt 2010-ben. A cégmegszûnések aránya 2005 óta minden évben elmaradt az új bejegyzésektôl, ráadásul az újak csupán fele érte el 2010-ben a hároméves túlélési rátát. Bár 2010-ben a vállalatok 30%-a jelezte, hogy valamilyen (termék- technológiai-, marketing-, szervezési-vezetési) innovációt valósított meg az elmúlt három év folyamán, ez az arány a kisvállalatoknál csupán 26% volt. Ez utóbbiaktól várható, hogy növekedést generálnak, új munkahelyeket teremtenek, ha el nem buknak. Egy lefagyott, egyre rosszabbul élô országban vagyunk, ahol sorra merülnek le a növekedés lehetséges hajtóerôi. A válság utáni kilábalásban végzetesen leszakadunk már nem csupán a fejlett uniós tagországoktól, de a velünk csatlakozóktól is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint 2014-ben a legfontosabb számokkal nem érjük el a csatlakozás elôtti állapotot: Néhány mutató 2014 évi volumene melyik évinek felel majd meg GDP Fogyasztás Beruházás

2006 2003 2000

Forrás: GKI Ilyen módon a mi jóléti államunk sem képes hosszú távon mûködni. Ma a gyermekkorúak (18 év alattiak) aránya a munkaképes korúakhoz viszonyítva 21%, az idôskorúaké (64 év felettieké) 25%. Bár ez nem egészen a dolgozó-eltartott arány, hiszen munkaképes korúak közül nem mindenki dolgozik, a két másik csoportban

10

viszont vannak dolgozók is, azért látható, hogy nagyjából 2 jövedelmet termelô fôre jut egy újraelosztásból élô. A nyugdíj ugyan járadékfizetéssel szerzett jog, de forrása a keresôk által fizetett járadék. Magyarország korfája ebbôl a szempontból tragikus: a három alsó kohorsz (0-14 év között) létszáma a jelenleg 50-64 évesek háromnegyedét sem éri el. 8. ábra Magyarország népessége korcsoportok szerint, 2012. január 1.

Forrás: KSH Kiutat e helyzetbôl a jóléti állam mûködésének újragondolása hozhat. Ha megtermelt jövedelmek központosítása és újraosztása nem mûködik – sôt fékezi magát a jövedelemtermelést -, akkor az egyéni, helyi, kisközösségi kezdeményezések lehetnek azok, amelyek hatékonyabban valósítják meg a társadalmi és nemzedékek közötti szolidaritást. Az állam feladata ez esetben az e kezdeményezések kibontakozásának útjában álló akadályok lebontása. Számos jele van annak, hogy még e rosszkedvû, perspektíva hiányos országban is vannak ígéretes innovációk, vállalkozások. Ezek felfutásában rejlik mindannyiunk jövôje.

Irodalomjegyzék GOLDIN, C. – KATZ, L. F. (1998): The Origins of Technology-Skill Complementarities. Quarterly Journal of Economics, CXIII. Pp. 693–732. KRUGMAN, PAUL (2013): Inequality and Recovery. The New York Times, 2013. január 20. http://krugman.blogs.nytimes.com/2013/01/20/inequality-and-recovery/?smid=twNytimesKrugman&seid=auto PALMER, TOM G. (2012) (ED.): After the Welfare State. Atlas Network, jason Books Inc. Ottawa, Illinois. ROGOFF, KENNETH (2012): Innovation Crisis or Financial Crisis? Project Syndicate, 2012. december 4. http://www.project-syndicate.org/commentary/technological-stagnation-and-advancedcountries--slow-growth-by-kenneth-rogoff ROUBINI, NOURIEL: Karl Marx Was Right. http://live.wsj.com/video/nouriel-roubini-karl-marx-wasright/68EE8F89-EC24-42F8-9B9D-47B510E473B0.html#!68EE8F89-EC24-42F8-9B9D-47B510E 473B0 STIEGLITZ, JOSEPH E. (2013): Inequality Is Holding Back the Recovery. The New York Times, 2013. január 19. http://opinionator.blogs.nytimes.com/2013/01/19/inequality-is-holding-back-the-recovery/ SOROS GYÖRGY: A világméretû hitelválság és következményei. Scolar Kiadó, Budapest, 2008.

11

BGF SZAKKOLLÉGIUMOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE Szekció elnökök: Németh László Külker Szakkollégium Dr. Fehér Katalin tudományos fômunkatárs BGF-KKK

BALOGH ADÉL - CSER BERNADETT - NÉMETH LÁSZLÓ HÁLÓZATKUTATÁS - KÖZÖSSÉGI MODULHOZ KAPCSOLÓDÓAN KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK OFFLINE ÉS ONLINE TÉMÁBAN A közösségi hálózatok részesei életünknek, megismerésük egy komplex feladat, és a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi karának szakkollégiuma feladatául tûzte ki ezen hálózatok részletes megismerését, és a kutatásban történô aktív munkavégzést. A kutatás menete Elsôként a források feldolgozásával kezdtük meg kutatásunkat, ahol próbáltuk részletesen megismerni a téma szakirodalmát, így az üzleti kapcsolatok kialakításáról, a közösségi média térhódításáról és egyre inkább befolyásoló szerepérôl, a szociometria mai alkalmazási lehetôségeirôl, a hálózati társadalom kialakításáról kaptunk átfogó képet. A következô szakirodalmakat dolgoztuk fel, és készítettünk róluk rövid összefoglalót: • A szociometria mai alkalmazási lehetôségei - Gebauer Ferenc cikke • Gelei Andrea, Mandják Tibor - Dzsungel vagy esôerdô? - Az üzleti kapcsolatok hálójában • Nicholas A. Christakis - James H. Fowler: Kapcsolatok Hálójában • Lisa Gansky - MESH vállalkozások - miért a megosztásra épülô üzleteké a jövô? • Anna Buss és Nancy Strauss - Mire kell figyelnünk közösségi oldalunk létrehozásánál? Továbbá több, tudományos elôadáson is részt vettünk, hogy tovább tágítsuk ismereteinket a témakörben. 2012. május 7-én Hálózatkutatás, a jövô tudománya - üzleti lehetôségek és social média témakörben hallgattunk meg egy nagyszerû elôadást Vásárhelyi Orsolya, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. képviselôjének közremûködésével. 2012. május 9-én, Vitanapunkon a Net-biztonság és a felelôs nethasználatról Hideg Róbert, a közösségi média szerepérôl a marketingkommunikációban pedig Banga Gábor, és az üzleti világ hálózatairól Dr. Gelei Andrea (BCE) tolmácsolásában kaphattunk bôvebb ismereteket. Ezek az elôadások mind nagyon hasznosak voltak az interjú kérdéseinek összeállításához, és elkészítéséhez, mivel kialakult bennünk egy olyan átfogó kép, amely segítette a kutatás következô lépésébe történô átívelést. Kutatási módszertannak a strukturált mélyinterjút alkalmaztunk, így próbáltunk a kutatási kérdéseinkre választ kapni, és ez által értékes információkat nyerni az általunk megkérdezett interjúalanyoktól. Ehhez fô szempont volt a megfelelô kutatási kérdéssor megfogalmazása, amelyet közösen állítottunk össze, és 12 kérdésbôl állt. Fejenként öt interjú készült el, így összesen egy 15 darabos minta állt a rendelkezésünkre a kutatás során. Az interjúkat 2012 nyarán készítettük el, titoktartási nyilatkozatot alkalmazva az adatok biztonsága érdekében. A sokaságból történô mintavétel során próbáltunk minél szélesebb körbôl mintát venni annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a valós helyzetrôl, ezért többféle vállalati szektorból, kis-, közép- és nagyvállalatokat is beleértve készítettük el az interjúkat. A fôbb vizsgált szektorok a következôk voltak: biztonságtechnika és vagyonvédelem, élelmiszeripar, IT, KKV szektor, turizmus és vendéglátás, üzleti, kommunikációs szolgáltató szektor. Az interjú kérdéseit stratégiai kérdések alapján állítottuk össze, melyek a következôk voltak: • A különféle szektorokba tartozó különbözô méretû vállalatok használnak-e közösségi médiát, ha igen, milyen gyakran, milyen profillal, milyen célból, milyen jelentôséggel. A közösségi média a vállalat mindennapjainak részévé vált-e, vagy csak azért használja, mert a partnerei, versenytársai is, tehát funkcionális, versenyszerû, vagy látszathasználatról van-e szó. Ha pedig nem használ a vállalat közösségi médiát, akkor ennek oka az, hogy a vállalat jellegénél fogva nem használhatja (pl. vagyonvédelmi cég esetében), vagy egyszerûen nem él még ezzel a lehetôséggel. • Várható-e a közösségi médiahasználatban változás a jövôben? Az interjú kérdései: 1. Mi alapján választ a cég partnereket? 2. Mennyire befolyásolja a céges adatokból, ajánlatokból, körülményekbôl kialakult sorrendet (több ajánlat esetén) a kapcsolatok útján szerzett információ? 3. Milyen módszerrel bôvíti a cég kapcsolatrendszerét? 4. Mennyi idô átlagosan egy új partnerrel való kapcsolat kialakítása? Mik ennek a bevett lépései Önöknél? 5. Hány emberen múlik, míg a kapcsolatfelvételtôl a végsô partnerségig/szerzôdésig eljutnak?

15

6. Kapcsolatfelvétel után milyen módon vizsgálják meg a leendô partnert? 7. Milyen módon ápolja a cég meglévô kapcsolatait? 8. Hogyan reprezentálja magát az Önök cége a közösségi médiában? Milyen csatornákat használnak ki, és melyiknek mi a célja? 9. Milyen arányban használja a közösségi médiát ellenôrzés céljából? (személyt, partnert, vállalatot, referenciát) 10. Mennyire elfogadott Ön számára, hogy egy másik cég facebook oldalán üzenjen? (Vállalati oldallal egy másik vállalat oldalára, személyként egy másik vállalat oldalára, személyként egy konkurens cégnél dolgozó másik személy oldalára) 11. Tervezett-e már elôre partneri láncot, vagy ez a véletlen múlik? 12. Szüntetett-e már meg partnerkapcsolatot két partner összeférhetetlensége miatt? A kérdésekbôl látható, hogy a vállalatok többféle tevékenységérôl próbáltunk információt szerezni, mindezt kapcsolatba hozva a vállalatok közti hálózatokkal offline és online.

Az interjúkból nyert válaszok értékelése és a kutatás eredményei Az interjúk elkészítése során nem merült fel olyan kérdés, amelyre nem kívántak az alanyok választ adni, mind nagyon készségesek voltak, de több esetben is elôfordult, hogy egy kérdést nem volt lehetôségük megválaszolni. Ezek fôként az adott vállalat belsô titoktartási kötelezettségei és a cég adatvédelmi intézkedéseibôl fakadtak – például egy biztonságtechnikai vagy vagyonvédelmi cég esetén nincs lehetôség arra, hogy kiadjanak olyan belsô információkat, amelyek a nyilvánosság felé nincsenek publikálva vagy belsô folyamatokhoz tartoznak. Sok esetben voltak egészen hosszú és részletes válaszok is, ahol az interjúalany az általunk feltett kérdések mellett saját maga is mesélt a cég kapcsolatrendszerérôl és a közösségi médiában kialakított profiljáról. Továbbá az interjúk során kiderült, hogy az üzleti kapcsolatrendszer bôvítését a vállalatok rendkívül fontos, stratégiai kérdésnek tekintik, és próbálják minél inkább kiszélesíteni. Workshopokon, szakkiállításokon, konferenciákon és networking rendezvényeken vesznek részt és képviselik cégük tevékenységét. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a partneri lánc vonatkozhat beszállítókra és vevôkre is, és a kettô sok esetben több szempontból is eltér egymástól, ezért külön kell ôket kezelni a közösségi médiahasználat szempontjából is. Az interjúkból egyértelmûen kiderült, hogy az egyes vállalatok hogyan viszonyulnak a közösségi médiához, és az is kiderült, hogy fôleg két dologtól függ annak használata: • A vállalat méretétôl: a kis- és középvállalatok sokkal nyitottabbak a közösségi média, és az itt felkínált lehetôségek használatára, nagyobb cégek esetében több alkalommal is teljes körû elzárkózást vagy látszathasználatot észleltünk, mert megbízhatatlannak tartják az ott történô kommunikációt. • A vállalat tevékenységi körétôl: Általában a cégek a fogyasztókkal történô kapcsolattartásra használják a közösségi médiát, akciókat hirdetnek ki felhasználói oldalukon, kuponokat sorsolnak ki – ezt egy pub esetében figyeltük meg, melyet ott lehet elhasználni, valamint a legújabb termékeiket hirdetik a közösségi média felületein is. Ritka, hogy a partnerekkel, beszállítókkal történô kapcsolattartásban alkalmazzanak közösségi médiát, erre inkább az e-mail, telefon, vagy személyes kapcsolattartás szolgál, és éppen ezért jellemzô, hogy inkább pl. a szolgáltató, élelmiszeripari cégek használnak közösségi médiát, tehát azok a cégek, akiknek közvetlen kapcsolatuk van a fogyasztóikkal. Egy új partneri kapcsolat kialakításánál fontos szempont a leendô partner átvilágítása, amelyet a honlap és egyéb referenciák alapján vizsgálnak, hiszen minden vállalat számára fontos, hogy kedvezô áron, kiváló minôségû terméket vagy szolgáltatást kapjon megbízható partnertôl. A partneri láncolat kialakításánál ezt mindvégig szem elôtt tartják, azonban partnerek, beszállítók ellenôrzésére nem jellemzô a közösségi média használata, kivéve, ha személyekrôl van szó. Egy pub esetében figyelhetô meg, hogy az új alkalmazottakat megkeresik a közösségi médiában is, de vállalatok keresése ez nem elterjedt. Az sem figyelhetô meg a mintában szereplô vállalatok esetében, hogy a vállalat, illetve az egyes alkalmazottak személyes felhasználói között lenne kapcsolat, általában ezek elkülönülnek egymástól, és a partnerek felhasználói oldalai közt sem lehet minden esetben kapcsolatot felfedezni. A leggyakrabban használt közösségi oldal a Facebook, melynek nagy elônye, hogy a világ legtöbb országában már vannak felhasználói, számuk elérte a több mint 1 milliárd fôt – csak Magyarországon 4 221 580 regisztrált tagja van, amelybôl jól látható, hogy az oldal népszerûsége napról napra növekszik és egyre nagyobb virtuális piacot kínál a vállalatok számára. A felhasználók fôként a 18-44 éves korosztályból kerülnek ki, amely

16

generáció egyre inkább nyitottabbá válik az internet nyújtotta lehetôségekre, ugyanakkor az idôsebb korosztályok elzárkózása figyelhetô meg a közösségi médiától, így a Facebooktól is. A globális jelenlétnek köszönhetôen tehát olcsó és nagy közönséghez eljuttatható reklámozási felületnek számít a Facebook, ugyanakkor sokszor torz információk keringenek rajta, ezért vigyázni kell, nehogy ezek által csorbuljon egy vállalat hírneve, megítélése.

Összegzés, kitekintô A kutatás alapján elmondható, hogy a vállalatok közel sem használják ki teljesen a közösségi média nyújtotta lehetôségeket, sôt többen elzárkóznak tôle, mert bizalmatlannak tartják. Azonban már egyre több vállalat ismeri fel, hogy a közösségi média mai használata számos új és olcsó lehetôséget nyújt, amelyeket érdemes kihasználni a jövôt illetôen, így a jövôben várhatóan növekedni fog a vállalatok körében annak használata. Ezen tendencia meghatározása azonban további kutatásokat igényel, melyekbe érdemes még több szektorból és típusból bevonni vállalatokat, valamint több kérdést feltenni, hogy még több területet tudjunk lefedni. Érdemes lenne még egy másik módszertannal is vizsgálódni, hogy még árnyaltabb képet kaphassunk, valamint megfigyelni a jelenséget nemcsak a vállalatok, hanem a közösségi média oldaláról is, illetve azt vizsgálni, hogy a közösségi oldalak milyen lehetôségeket tudnak kínálni a vállalatoknak, illetve mely funkciókkal bôvülve tudnának még több vállalatot bevonni a használatukba.

17

ZÖLD FELSÔOKTATÁS – ZÖLD GAZDASÁG Szekció elnökök: Mike Éva Külker Szakkollégium dr. Szabóné dr. Erdélyi Éva tanszéki osztályvezetô, egyetemi docens BGF-KVIK

MIKE ÉVA Külker Szakkollégium

MAGYAR-KÍNAI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZET-TECHNOLÓGIÁRA Bevezetés Magyarország és Kína környezeti helyzetképének elemzése rámutat a környezettechnológiai fejlesztések fontosságára és a fenntartható fejlôdés megteremtéséhez nélkülözhetetlen szemléletváltás szükségességére. Ha ezeket nem vesszük kellô mértékkel figyelembe, akkor a túlzott mértékû fogyasztás és szennyezôanyagkibocsátás rövid idôn belül elpusztítja a Föld készleteit. A téma aktualitásából következik, hogy a két ország számára hosszútávon gyümölcsözô lehet a környezettechnológián belüli együttmûködés. Kína nyitott a modern magyar technológiák alkalmazására, amit a hazai kis – és középvállalkozásoknak ki kell használniuk. A távol-keleti ország hatalmas piaca lehetôséget biztosít a vállalatoknak a gyors fejlôdésre, hiszen nagy – és egyre növekvô – a korszerû termékek és tudásigényes szolgáltatások iránti kereslet.

Együttmûködési lehetôségek A nyersanyagok feldolgozása, a folyamatok anyag és energiaintenzitásának csökkentése (keresleti oldal) tekintetében Magyarország az elmúlt években jelentôs tapasztalatokat szerzett. A ’90-es években az országba települt vállalkozások által alkalmazott modern technológiákat a szakemberek eltanulták, és kamatoztatni tudták a hazai iparban. A technológiák ismerete, valamint a híres magyar mûszaki szaktudás kiváló alapja lehetne a Kína és Magyarország közötti „win-win” típusú kapcsolatoknak. Az energiaintenzitás mellett az épületek energiapazarló jellege is komoly problémát jelent Kína számára. Az épületek energiafogyasztása az épületállomány növekedésével egyre meghatározóbb: 1970-2007 között az épületek hûtése és fûtése által elhasznál energia részaránya 10%-ról 27%-ra nôtt a teljes energiafogyasztást tekintve. A növekvô energiaárak a kínai vezetés figyelmét is felhívták a fejlôdés súlyos következményeire, ami abban is megnyilvánul, hogy a kormány terveiben már középpontba került a fenntartható fejlôdés, minden szektornak efelé kell konvergálnia, a csökkenô energiafelhasználás jegyében (Fleischer, 2009). Az energiahatékonyság növeléséhez az építôipar az intelligens építkezéssel nagy mértékben hozzájárulhat. Ezt felismervén a kínai nagyvárosokban már érvényben van a kötelezettség, miszerint az 1980-as évek építônormáihoz képest 50%-os hatékonyságjavulást kell elérni. A már meglévô épületeket sem szabad figyelmen kívül hagyni – hiszen évente 15-20 millió ember költözik vidékrôl a városokba – ennek szellemében 2015-re irányozták elô az épületek 25%-ának energia-hatékonnyá tételét. Ehhez hozzászámolva az új épületek megvalósulását is, körülbelül 300-500 Mrd eurós beruházásra számíthatunk. A kibocsátást érintô célkitûzés: 2010re a szén-dioxid és a kén-dioxid 10-10%-kal történô csökkentése a 2005. évi szinthez képest. A diverzifikálást tekintve a kínai vezetés középtávú célja, hogy 2020-ra az ország energiaellátásának 16%-át megújuló energiaforrásból fedezze (Fleischer, 2009, p.231). Emellett egyre sürgetôbb a vízminôség és a levegôminôség javításának kérdése is, ugyanis Kína vízkészletének fele súlyosan szennyezett (Alternativenergia.hu, 2013a) emellett az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a levegôt károsító anyagok az egészségügyi határérték negyvenszeresét is meghaladják az ország számos területén (Alternativenergia.hu, 2013b). A kínai kormány 12. ötéves tervében alapelvként szögezi le a környezetvédelem fontosságának növelését (OECD, 2012). Úgy vélem, hogy a 2011. szeptemberében kiadott magyar Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvizsgálásával számos olyan terület kiemelhetô, ahol lehetôség van jövôbeli kooperációra Magyarország és Kína között a klímapolitika, és a környezetvédelemi innovációs technológia terén. Kína egy fôre esô energiaforrás ellátottsága alacsony, ezért a hosszú távú energiabiztonság érdekében nagyobb szerepet kell a tudományos kutatásoknak szánnia. Nagy volumenû környezetvédelmi fejlesztéseihez innovatív technológiára van szükség, amihez a magyar vállalatok is sok segítséget nyújthatnak. A 2009-es pekingi tárgyaláson Oláh Lajos, az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Qiu Hong kereskedelmi

21

miniszterhelyettessel tárgyalt, aki a környezetvédelmet „országa legfontosabb politikai vezérfonalai között említette”. A miniszterhelyettes szerint a megközelítôleg 100 Mrd euró nagyságú környezetipar a gazdaság húzóágazatává válik. Elmondta, hogy a kínai piacon szívesen látják a magyar cégeket és ösztönzik, hogy „a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a környezettechnológia meghatározó szerepet kapjon” (KVVM, 2009).

A kínai nyersanyag-láz vége? Kína hatalmas növekedése rendkívül nyersanyagigényes. Valószínûsíthetô, hogy a bôvülés hasonló ütemben folytatódik, ami a keresletet még jobban növelni fogja a nyersanyagok iránt. Mivel ezeknek az anyagoknak nagy része a kimerülô energiaforrások részét képezi a nyersanyag világpiaci árának emelkedése várható. A „nyersanyagszerzési-láz” egyetlen kimenetellel zárulhat: a globális környezeti állapot fokozódó romlásával, még a készletek teljesen ki nem merülnek. Egyetlen országnak sem érdeke egy ilyen forgatókönyv, tehát tudatosan változtatni kell a gazdasági növekedés motorján. A bôvülés nyersanyagfaló gépezetét nem bírja el a földünk, a fenntarthatóság érdekében szükséges az anyag- és energiaintenzitás csökkentése a termelésben. A kínai vezetôk is felismerték, hogy a készletek kimerítése és a környezet terhelése az ország túlélésének és fejlôdésének alapjait veszélyezteti. Hu Jintao az ENSZ éghajlatváltozásról szóló konferenciáján tartott beszédében a környezetvédelmet illetôen négy pontot emelt ki. Elmondása szerint Kína az energia-megtakarításra, az energiahatékonyság növelésére törekszik és komoly erôfeszítéseket tesz azért, hogy 2020-ra a széndioxid kibocsátás egységnyi GDP-re jutó mennyiségét a 2005-ös szintre csökkentse. Másodikként a megújuló- és az atomenergia használatának növelését említi a nem-fosszilis tüzelôanyagok elsôdleges energiafogyasztáson belül történô részesedésének bôvítésével párhuzamosan. Az erdôk területének 40 millió hektárra történô növelésének szükségessége mellett kiemeli a zöld gazdaság meghatározó szerepét, a K+F környezetvédelmi fontosságát és a klímabarát termékek és technológiák iránti növekvô igényeket. A kínai államfô beszédében utal országa kibocsátás-csökkentô ütemtervére és a „zöld gazdasági fejlôdés” egyre meghatározóbb szerepére (People’s Daily Online, 2011). Az ország környezetvédelmet illetô terveibôl is látszik: tudatában van annak, hogy a legtöbb szenet fogyasztó nemzetgazdaság lévén, vezetô CO2-kibocsátóként felelôsséggel tartozik a túlhasználat és a szennyezés csökkentéséért.

Környezettechnológia, mint az együttmûködés fô platformja „Környezettechnológiának azok a megoldások számítanak, amelyek kisebb környezeti terheléssel járnak, mint a hagyományos/létezô eljárások. Ezek magukba foglalják a szennyezést kezelô technológiákat, eljárásokat, a kevésbé szennyezô, kevésbé erôforrás-igényes termékeket, szolgáltatásokat, továbbá azokat a módszereket és szervezeti innovációkat, amelyek az erôforrás-felhasználást hatékonyabbá teszik” (NKIS, 2011, p.2). A definícióból következik, hogy a környezettechnológia „gyûjtô elnevezésként” az innovációk rendkívül széles skáláját öleli fel a környezetvédelem, az energiatakarékosság, és az energiahatékonyság terén, magában foglalva a víz,- és hulladékgazdálkodás tágan vett körét és a megújuló energiák hasznosítását (Nemzeti Külgazdasági Hivatal, 2011). A környezeti háttéripar növekedése Magyarországon 2004-ben, az európai uniós csatlakozásra történô felkészüléssel vette kezdetét. Az iparág 274 Mrd forintos forgalmából az export részesedése 2006-ra elérte a 72 Mrd forintot. A környezeti háttéripar több mint 20 ezer fôt foglalkoztat, és 300-350 cég mûködik a szektorban. Az iparágban rejlô rendkívüli exportlehetôségek miatt Magyarország kiemelten kezeli a környezeti háttéripart, többek között Kína piacain is segítséget nyújt magyar vállalkozásoknak termékeik, szolgáltatásaik bemutatásában és az üzleti kapcsolatok kialakításában.

22

1. ábra: Környezetvédelmi célú beruházások 2005 és 2010 között (Mrd Ft)

A válság a környezeti háttéripar legnagyobb export- és beruházás csökkenését eredményezte. A kormányzat a nemzetközi gazdasági helyzet javulásával továbbra is folytatni kívánja az állami beruházásokat és infrastrukturális fejlesztéseket. A KSH által közölt adatok szerint 2009-ben a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásai 124 Mrd Ft-ot tettek ki (1. ábra). Ennek 87%-a közvetlen, 13%-a pedig folyamatba integrált környezetvédelmi beruházás formájában realizálódott. 2010-re a beruházások 153 Mrd Ft-ra emelkedtek, amihez nagy mértékben hozzájárult a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése (KSH, 2012d).

A környezeti háttéripar alágazatai A környezeti háttéripar a kivitel szempontjából perspektivikus alágazatai közül az egyik a vízgazdálkodás, vízkezelés. Ide tartozik az ivóvízbázisok védelme, laboratóriumi mérések végzése illetve a kommunális és ipari szennyvizek kezelése, tisztítása. Ezek mellett a „vízközmûvek tervezése, karbantartása, felújítása, a vízveszteség mérése szintén olyan területek, ahol a magyar szaktudás színvonala magas” (Nemzeti Külgazdasági Hivatal, 2011) és árszínvonala versenyképes, ami számos üzleti lehetôséghez juttatta már a magyar vállalatokat. A környezeti háttéripar másik fontos területe a hulladékgazdálkodás. A magyar vállalatok sikeresek a lakossági begyûjtés, szemétlerakók tervezése, bezárása, rekultivációja, a kármentesítés és újrahasznosítás terén. A megújuló energia hasznosításával foglalkozó magyarországi vállalatok legnagyobb része a biomassza hasznosításával foglalkozik. Több cég is foglalkozik a pelletkazánok gyártásával, fûtési rendszerek tervezésével és kiépítésével, valamint a biogáz hasznosítás is fontos terület, habár itt a kivitel jelenleg kisebb mértékû. Megjegyzendô, hogy a magyar tudás és tapasztalat üzleti kapcsolatokká alakítható, tehát élni kell a lehetôséggel. A napenergia hasznosítás terén még kevés cég tevékenykedik, de exportjuk egyre jelentôsebb. Párhuzamot véltem felfedezni a – 2011 januárjában közzétett Új Széchenyi Tervben bemutatott – magyar és a kínai gondolkodás között a környezetvédelmi ipar versenyképessége terén, miszerint az meghatározó a jövô szempontjából, hatékony környezetvédelmi megoldásokat biztosítva a gazdaság többi ágazata számára. Ebbôl azonos következtetést vontak le: mindez elôsegítheti a fenntartható fejlôdést, a versenyképes gazdaságot, és a jobb foglalkoztatást. A Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia a globális környezeti változások kihívásaira keresi a választ úgy, mint nyersanyagok- és energiahordozók szûkössége, éghajlatváltozás, valamint a fenntartható fejlôdés követelményeinek teljesítése (NKIS, 2011, p.3). A Kínával történô együttmûködésben a fenntarthatóbb termelési modellek kidolgozásával a két ország válaszolhatna a kihívásokra.

23

A Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia a következô – környezettechnológiákat közvetlenül alkalmazó – környezet-ipari szektorokat különíti el (NKIS, 2011, p.25): • Horizontális jellegû technológiai innovációk (fenntartható anyaggazdálkodás, kulcstechnológiák) • Hulladékgazdálkodás • Vízgazdálkodás (vízellátás, szennyvíztisztítás) • Levegôtisztaság-védelem, szaghatás-, illetve zaj és rezgés elleni védelem • Agrárium (környezetkímélô termesztési technológiák, öntözés stb.) • Kármentesítés • Megújuló energia termelése • Ökoépítészet Ezek közül már a 2009-es pekingi tárgyaláson Wu Xiaoqin környezetvédelmi miniszterhelyettes is hangsúlyozta, hogy „Kína nyitott a korszerû magyar technológiák alkalmazására, különösen a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, termálvíz programok és a megújuló energiák alkalmazása terén” (KVVM, 2009). A környezetvédelmi munkálatokkal mindkét fél a technológiai innováció felé halad, a szellemi tôke a magyarok számára kamatoztatható, a magyar mellett a kínai tôke is befektetésre kerül, és új munkahelyeket teremt. Nem utolsó sorban fontos megjegyezni, hogy a sikeres együttmûködés további közös projektek alapjául is szolgálhat, fôként az országok igényeit és kapacitásait vizsgálva meghatározott 5 kulcs területen: hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, levegôtisztaság-védelem, megújuló energiatermelés, és ökoépítészet.

Összefoglalás Magyarország és Kína álláspontja megegyezik arról, hogy a környezettechnológia lehet a jövô új húzóágazata. A környezetvédelem minden ország számára egyaránt fontos kell, hogy legyen, ha egy élhetô világot akarunk fenntartani. Magyarország környezetvédelmi akcióterveire alapvetô hatással van a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia, ami a fenntartható fejlôdéssel kapcsolatos célkitûzések meghatározását, és az alágazatok perspektivikus fejlesztési lehetôségeinek kiaknázását szolgálja. Kína 2011 és 2015 között érvényben levô 12. ötéves tervében is a fenntartható fejlôdés biztosítására koncentrál, prioritásként említve a környezetvédelmet és az energiahatékonyságot, emellett akciókat fogalmaz meg olyan kiemelten problémás területek kezelésére, mint a víz- és hulladékgazdálkodás. A világ vezetô széndioxid kibocsátójaként tudatában van annak, hogy nagy mértékben csökkentenie kell a károsanyag-emisszióját. Kína és Magyarország gazdaságának fejlesztése során a környezetvédelmi háttéripar húzóágazatként jelenik meg az elkövetkezendô években, hiszen a környezetvédelmi beruházások hosszú távú elônyt jelentek, garantált megtérüléssel. Magyarországnak az olyan szellemi tôke és technológiatranszfer igényes területen van lehetôsége érvényesülni a kínai piacon, mint a környezettechnológia. Számos szegmense rejt együttmûködési lehetôségeket, ezek közül a legfontosabbak a víz- és hulladékgazdálkodás, a levegôtisztaságvédelme, a megújuló energiák és az építôipar. Az ezeken a területeken felhalmozott magyar tudásanyag és tapasztalat az exportbôvülés forrása lehet. A megnövekedett színvonalnak és a bôvülô termelékenységnek beruházásösztönzô, munkahelyteremtô, és ez által gazdaságélénkítô szerepe is van, amely mindkét ország számára meghatározó tényezô.

24

Irodalomjegyzék FLEISCHER TAMÁS (2009): Kína, mint a globális környezetvédelem és éghajlatváltozás egyre fontosabb szereplôje. In: Kína és a válság. Kína a változó világpolitikai és világgazdasági erôtérben; Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest ALTERNATIVENERGIA.HU (2013A): Elképesztô méreteket ölt a vízszennyezés Kínában, http://www.alternativenergia.hu/elkepeszto-mereteket-olt-a-vizszennyezes-kinaban/58024; Letöltve: 2013.02.20. ALTERNATIVENERGIA.HU (2013B): Kína belefullad a szmogba http://www.alternativenergia.hu/kina-belefullad-a-szmogba/57970; Letöltve: 2013.02.19. KSH (2012D): Környezeti helyzetkép, 2011. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep11.pdf; Letöltve: 2012.11.17. KVVM (2009): Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Oláh Lajos Vietnámban és Kínában környezetvédelmi együttmûködési kérdésekrôl tárgyalt, http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2164 Letöltve: 2011.10.31. NEMZETI KÜLGAZDASÁGI HIVATAL (2011): Környezeti Háttéripar, http://www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=921ccf9d-6035-4886-9644-2eaeee08f0f0 Letöltve: 2011.10.31. NKIS (2011): Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011-2020. In: Magyar Közlöny, 2011. évi 103. szám; Letölthetô: http://www.kormany.hu/download/4/e2/50000/Nemzeti%20K%C3%B6rnyezetechnol%C3 %B3giai%20Innov%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia.pdf Letöltve: 2011.11.02. OECD (2012): China in Focus: Lessons and Challenges http://www.oecd.org/china/50011051.pdf; Letöltve: 2012.11.17. PEOPLE’S DAILY ONLINE (2011): Reducing Environmental Costs for a New-Type Industrialization of China; http://english.people.com.cn/100668/102793/102812/7459114.html Letöltve:2011.10.25.

25

VÖRÖS ENIKÔ Külker Szakkollégium

ENSZ KLÍMAKONFERENCIÁI: 2011. DURBAN, 2012. DOHA Az idô múlásával egyre gyakrabban figyelhetünk fel olyan szavakra-szókapcsolatokra, mint a klímaváltozás, a szélsôséges idôjárás, az erôforrások csökkenése, a veszélyeztetett ökoszisztémák. Világunk fenntartása érdekében ezekre elegendô figyelmet kell fordítanunk, nyomon kell követnünk, és megoldást kell találnunk rájuk. Az ENSZ Klímakonferenciái ezeket a problémákat szeretnék orvosolni, kordában tartani. A 2011-ben Durbanben megtartott klímakonferencia a tizenhetedik a riói földcsúcsnak köszönhetô tárgyalások sorában, ahol a kiotói jegyzôkönyv folytatásának, a kibocsátás-csökkentés kiterjesztésének módja volt a fô kérdés. A tavalyi tizennyolcadik dohai találkozón a jegyzôkönyv meghosszabbítása valamint egy globális megállapodás létrehozása volt a célkitûzés. De mi a történet alfája és ómegája?

A történet kezdete A klímakonferenciák gyökere az 1989-es Brandt Bizottságig nyúlik vissza, ami elôször vizsgálta a világunk problémáit, és ezekre megoldást javasolt két jelentés segítségével. A Római Klub volt a tudósok következô csoportja, akik a problémák megoldását igyekeztek felvázolni. Az elsô jelentésükben modelleket állítottak fel, melyben az élelmezés, a nem megújuló erôforrások, a népesség, az ipari termelés, és a szennyezôdés problémáját elemezték. Ezen felül még további hét jelentést adtak közzé, melyek témái közé tartozott a fejlôdôk felzárkózása, új problémák felmutatása, a pazarlás megállításának és a fejlôdés fenntartásának mikéntje. Mindezek után egyre inkább szükség volt egy nemzetközi szervezet létrejöttére, ami a kezébe venné ezen ügyek intézését. Az ENSZ hiányosságokat mutatott, de az alulról építkezésnek (környezetvédelmi mozgalmak, környezetvédelmi ügynöksége, zölddiplomácia) köszönhetôen megindult az UNEP (United Nations Environment Programme, az ENSZ Környezetvédelmi Keretprogramja) kutatásának a mélyítése Bruntland norvég miniszter asszonynak köszönhetôen. A tudósok három tézist állítottak fel: 1- Természeti erôforrások korlátozottak, a természet teherbíró képessége véges 2. Nem folytatható a gazdaság növekedési kényszere 3. A technológiai fejlôdés nem oldja meg az emberiség problémáit Ezekre a biztos alapokra támaszkodva került sor 1992-ben a riói földcsúcsra az ENSZ szervezésében, melynek a legnagyobb eredményeket köszönhetjük. Ekkor kezdtek az éghajlatváltozás elleni lépésekrôl- a kibocsátás csökkentésérôl beszélni, a fajok részére rezervátumok létrehozását, a trópusi erdôk exportja helyett azok telepítését szorgalmazták. A Riói Nyilatkozatot ratifikáló országok vállalták, hogy ötévente jelentést küldenek az elvállalt feladataik aktuális helyzetérôl. A konferencia dokumentumainak aláírása fakultatív volt, és egyesek éltek is a lehetôséggel - nem írták alá-, például az Egyesült Államok. A konferencia után elégedetlen légkör fogadta a fejleményeket, többet vártak tôle, de visszatekintve jelentôs elôrelépés történt, ez a földcsúcs indította meg a klímakonferenciák sorát. Hatása megkérdôjelezhetetlen, hiszen az Európai Unió szintén ennek a hatására adta ki 1993-ban a Fehér Könyvét, melynek üzenete, hogy zöldebbé kell válni, meg kell ragadni a tiszta technológiát. Ezzel a gyors, példamutató reagálásával az élre tört, kifejezve, hogy szívén viseli a klímaváltozás megállítását, visszafordítását. Mint említettem, Riót klímakonferenciák sorozata követte, melybôl az elsô két tag a berlini és a genfi klímakonferencia, melyeken az emisszió kereskedelmet, a kibocsátási kvóták adásvételének rendszerét alakították ki. Ez megosztotta a világot, hiszen a fejlett országok könnyebben tudják a kibocsátásukat csökkenteni, ezáltal kvótákat eladni, viszont a fejlôdôknek ez nehezebb feladat, nem beszélve arról, hogy nekik vásárolniuk is kellene illetve félnek attól, hogy ha csökkentik az emissziójukat, a gazdaságuk növekedése is lelassul, sôt leáll. Az elutasítás mellett tették le a voksukat az olajexportôr országok illetve a liberálisok.

26

Emisszió-csökkentés mértéke? Ebben a zavaros helyzetben kezdôdött a kiotói klímakonferencia, ahol az üvegházgázok csökkentése került a központba. Heves vita alakult ki a csökkentést támogatók köre (Európai Unió, Japán, Kanada) és az USA között. Ugyanis míg az elsô csoport 9-10%-os csökkentést tûzött ki célul, az USA 3-4%-ot szeretett volna. A vita után az ENSZ felkérésére a tudósok megállapították, hogy a klímaváltozás megállítása érdekében 60%-os emisszió csökkentésre lenne szükség. E tény nyilvánosságra kerülését követôen az EU kijelentette, hogy 20%-os, sôt ha akad partnere, 30%-os csökkentést vállal.

Végül sajnos nem akadt partnere, de a vita megoldódott: az USA aláírta a jegyzôkönyvet és 5%-os, az Unió pedig 8%-os csökkentést vállalt. Azonban az Egyesült Államok akkori elnökének, Clintonnak nem sikerült elfogadtatni a döntést a szenátussal, nem lépett életbe a vállalása. Azonban hasonlóan az EU-hoz számos ország aláírta a Kiotói Jegyzôkönyvet, többek között: Kanada, Japán, Ausztrália és természetesen a veszélyeztetett országok, mellyel 2008-2012 között a kibocsátásuk csökkentését vállalták. 2001-ben Marokkóban volt a következô klímacsúcs, ahol USA már a Kiotói Egyezményen kívüli pozícióban jelenik meg (elnökváltás, Bush). Létrejön az Esernyô Koalíció, melynek tagjai: EU, Japán, Kanada és Ausztrália. Ôk négyen elhatározzák, akár az USA nélkül is megvalósítják a jegyzôkönyvben ígérteket. Igyekeznek Oroszországot „megtéríteni”, újravizsgálják a kibocsátását, és a vizsgálat eredményeképp kijelentik: nem köteles a kibocsátását csökkenteni, sôt, Japán megveszi a kvótáit. Mindezek ellenére azonban nem sikerült meggyôzni, de új célt tûzött ki a Koalíció, USA megnyerése. 2002. Johannesburg, a mindenki által várt második földcsúcs. A számonkérés ideje, az öt éves jelentések áttekintése, határidôk megszabása. – Ezek az elvárások azonban nem teljesültek. Nem ellenôrizték elég szigorúan a vállalt feladatok teljesítését, nem volt elszámolás, a témák nem a környezetvédelem prioritásait, hanem a fenntartható fejlôdés kérdéseit fedték le. Az elôkészített témák helyett más programot hirdetett a tárgyalások idején az ENSZ fôtitkár. Az USA elnöke kijelentette, hogy nem jelenik meg a záró konferencián és a külügyminiszter ment helyette, aki egy környezetbarát országról kezdett el beszélni- ki kellett menekíteni. Létrehozták a Johannesburgi Chartát, mely segélyt ígér a fejlôdôknek, szolidaritási alapot a szegények segélyezésére, a vízellátásban új célt tûz ki: 2015-re felére kell csökkenteni a vezetékes víz nélküliek számát, nem szabadalmazott gyógyszerek küldését ígéri a fejlôdôk számára, 2010-re a fajok, fajták pusztuló folyamatának csökkentését garantálja.

27

A következô konferenciát Moszkvában rendezték meg, ami természetesen Oroszország „megtérítésének” következô helyszíne. Erre azért volt szükség, mert a Kiotói Jegyzôkönyv csak akkor léphetett életbe, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-áért felelôs országok aláírják. Azonban egyre több jel mutatta, hogy az ország nem fogja ratifikálni. 2003 decemberében Milánóban Oroszország igazolta a jóslatokat, azonban az Esernyô Koalíció nem adta fel, és elemzései után rájöttek, hogyan tudják bevonzani az egyezménybe. Az aláírásért cserébe WTO tagságának támogatását ígérték neki, aminek például Kína is köszönheti a gazdasági növekedését. 2004 októberében az oroszok bejelentik a Jegyzôkönyv ratifikálását, és ezzel a Jegyzôkönyv életbelépését garantálták. Végül 2005-ben a kanadai Montreálban sikerült a Jegyzôkönyvbeli teendôkrôl, annak mûködési szabályzatáról tárgyalni. Megfogadták, hogy 2013-2020 között az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik, arról tárgyalásokat kezdenek. A mértékérôl itt sem volt megegyezés, az Esernyô Koalíció a fejletteknek 15-20%-os csökkentést javasolt, az USA makacsul elzárkózott, Kína, India, Brazília és több fejlôdô ország kijelentette távolmaradását, hiszen nem ôk idézték elô, szerintük az tegyen érte, akinek köszönhetô, szerintük ez a fejlett országoknak a feladata. Nairobiban, 2006-ban a Kilimandzsáró olvadó jégsapkájának hátterével zajlott a konferencia. Az Egyesült Államok blokkolta az együttmûködést, a felmelegedés következményeit továbbra is bagatellizálta, mellyel sok ország nemtetszését váltotta ki. A 2012 utáni csökkentésrôl illetve a 2020-2050 köztirôl is tárgyaltak, ez utóbbit sokan elítélték: akkor már nem fognak élni a döntéshozók. Azonban történt egy váltás: már senki se kételkedett a felmelegedésben, csak a következmények nagysága volt kérdéses. Fontos lett volna ekkor dönteni a több milliárdos beruházásokról (bányászat, erômûvek, K+F…) is, fôleg a Stern-jelentés tükrében. 2006-ban a brit kormány arra kérte a tudósokat, hogy vizsgálják meg, hogy a globális felmelegedés veszélyezteti-e a világgazdaságot. Az eredményeket, a Stern-jelentést ezen a konferencián mutatták be. A jelentésben egyértelmûen szerepel, hogy a klímaváltozás igazi probléma (USA is láthatja), olyan drámai folyamat a világgazdaságra nézve, mint az 1929-es válság vagy a világháború. Elkerülhetô az emisszió csökkentéssel, követve az EU vagy Ohio, Kalifornia, Michigan példáját követve. Feltárták, hogy nem 2-3°C-os átlaghômérséklet-emelkedés várható 2100-ra tétlenségünk révén, hanem legalább 5°C-os, ami komplex válságot eredményezne. Azonban elismerik, ez nem egyszerû feladat, hiszen a gázok összetételének megváltoztatása a világ GDP-jének 1%-át követelné meg, ami késôbb akár 5%-ra is nôhet, és ôszintén: nincs rá forrás, hogy 5%-ot nélkülözzön a világ, így is küzd a növekedésért. Nemzetközi összefogással a tudósok szerint 2030-ra 30%-os csökkentést elérve megoldódhat a probléma, de ehhez feltétlen kellenek a nagy kibocsátók: USA, Kína, India. A megoldáshoz, ösztönzéshez, kényszerítéshez ajánlottak egy új adófajta, mely szerint minden szennyezônek fizetnie kellene a természetnek okozott kárért. Ezzel a K+F-t ösztönöznék. A tudósok azonnali cselekvésre szólították fel a jelenlevôket. 2007-es klímakonferencián - Baliban - szintén a konkrét lépésekrôl, a finanszírozásról folytak a tárgyalások. A Kiotói Egyezményt követô új megállapodásról vita folyt. Az Egyesült Államok a konkrét szám nélküli klímatervet támogatja, Indiát, Kínát, Brazíliát nem sikerül bevonni az együttmûködésbe, melynek köszönhetôen az eddigiek is meginognak (lásd: Japán), Ausztrália - aki Oroszországhoz hasonló helyzetben van- csak most írja alá a szerzôdést. Megalkotják az Éghajlati Tudományos Nyilatkozatot, mely egy évtizednyi idôt ad a globális kibocsátás megállítására, visszafordítására, 2050-re 50% alatti csökkentést tûz ki célul 1990. évi kibocsátáshoz viszonyítva, mellyel minimális igényét kifejezi: az éghajlatváltozás ne lépje túl a 2°C-os növekedést! Alkalmazkodásra (oktatás, gátak, mezôgazdaság), technológiai cserére, az erdôirtás megállítására bíztat.

A posztkiotói megállapodás Poznani 2008-as klímacsúcsot mindenki nagy lelkesedéssel várta. Az USA erôs elkötelezôdését és olajtól való függetlenedést ígért, India és Kína energiatakarékossági és hatékonysági program indítását jelentette be, Indonézia, Brazília és Paraguay ôserdôirtások megállításáért tevékenykedik. Ezekhez a példákhoz képest azonban kevés eredményt mutathat fel a konferencia. Az egyik, hogy létrejött az Adaptációs Alap (Adaptation Fund), mely a szegény országokat segíti azok a társadalmának és a gazdaságának védelme céljából. De a forrásokról még nem állapodtak meg.

28

Pozitívum még, hogy az EU kijelentette, hogy 20%-os csökkentést vállal 2020-ig, bár a 2020-as tetôzéshez nyugati világnak 30%-ot kellene. Az EU Koppenhágában vállalja ezt, feltéve, hogy a többi ország is felsorakozik mögé. Poznanban ezen kívül létrejött a Poznan Technológiai Transzfer Program, mely a fejlôdô országokat segíti haladó zöld technológiákkal, illetve itt indult meg egy új globális éghajlatvédelmi megállapodás elôkészítése, melyet várhatóan a következô évi koppenhágai klímacsúcson fognak ratifikálni. Az elôkészítendô megállapodás célja, hogy az éghajlatváltozást 2°C-ban maximalizálják, melyhez 2050-re 50 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást, mely az emisszió 2020-as tetôzését jelentené. 2009-ben Koppenhágában volt az a konferencia, ahol a Kiotói Jegyzôkönyvet követô új klímavédelmi megállapodást ratifikálni kellett volna, azonban ez nem történt meg. Ennek a konferenciának nem született semmilyen konkrét lépése, a felek a kibocsátás-csökkentés mellett sorakoztak fel, utólag küldte el mindenki a saját vállalását. Konkrétum esetleg az, hogy közös a céljuk: 2°C-os növekedés alatt tartani az átlaghômérséklet változását az iparosodás elôttihez képest. Ehhez a felek a következô emisszió csökkentést vállalták: EU: 20% 1990-es szinthez képest-, ha a többiek is elég sokat vállalnak, ô akár 30%-ot is! India, Brazília, Kína: 20-25%, 36-39%, 40-45%-kal a 2005-ös kibocsátáshoz képest Japán: 25% 1990. évihez képest USA: 17%-kal a 2005-ös szinthez képest, mely 3-4%-ot jelent 1990-es szinthez mérten Látható, az országok nagyon eltérô vállalása, mely nem biztos, hogy elegendô a cél megtartásához.Ezen kívül történt még, hogy 30 milliárd dolláros rövid és 100 milliárd dolláros hosszú távú támogatásban állapodtak meg a fejlôdô országok számára, azonban a forrásokról nem esett szó. A cancúni 2010-es konferencián sikerült minden fél kedvére tenni. A felek egyetértésüket fejezték ki a kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatban: 2020-ig 25-40%-os csökkentés kellene, hiszen a jelenlegi vállalásokkal 3,2 Celsius-fokos felmelegedésnél tartunk, és 2 °C cél. A Kiotó-szkeptikus Japánnak és Oroszországnak kibocsátás-csökkentésük elhalasztására ad lehetôséget a megállapodás, de teljes bizonyossággal utal a Jegyzôkönyv folytatására. A nagy kibocsátók kibocsátás-csökkentésének külsô ellenôrzési rendszerét is megalkották, az MVR szabályokat (Measurement, Reporting & Verification- Mérés, Jelentés és Hitelesítés). Kína megelégedésére ezt a nyugati államok finanszírozzák, és USA elégedettségére külsô, független ellenôrzés alá vonják Kínát és Indiát. Megerôsítették, hogy 2010-2012 közötti rövid távú 30 milliárd dolláros támogatás jön létre a fejlôdôk kibocsátás-csökkentési és adaptációs terveire vonatkozóan, mely érték 2020-ra 100 milliárdra nô. Ezek Zöld Klíma Alap alá tartoznak, azonban ezen ügyek finanszírozása kérdéses- lehet, hogy a légi és a tengeri forgalom adóztatása lesz a megoldás. A konferencián létrehozott REDD+ mechanizmusok révén az erôirtások megállítása is elérhetôbbé vált.

A durbani konferencia 2011-re egyre sürgetôbb helyzet jelezte, már nem lehet sokáig várni a megállapodással. Kiotó folytatását, a következô évek vállalásait meg kell végre tárgyalni. Megjelentek újabb jelentések: • 2010-ben szeptemberig 21000 ember vesztette életét a klímaváltozásnak köszönhetô szélsôséges idôjárás miatt. • Oroszországban 14°C-kal melegebb volt júliusban és augusztusban az átlagnál. • A csendes-óceáni Tuval szigeten 5-6 milliméteres vízemelkedés ellehetetleníti a gabonatermelést. • A ma született spanyol és olasz gyerekek 2080-ban 7 Celsius-fokkal magasabb nyári hômérsékletet tapasztalhatnak meg az Európai Környezetvédô Hivatal (EEA) szerint • Oxfordi Egyetem tudósai és a brit kutatóintézet szakemberei szerint, ha a következô évtizedben nem csökkentik meredeken a kibocsátást a világ országai, akkor a felmelegedés 2060-ra meghaladja a 4°C-ot! • Ha az emberiség folytatja az üvegházhatású gázok jelenlegi szintû kibocsátását, a vízszint 2 méterrel fog emelkedni, sôt 2500-ban sem fog megállni. 1,5°C-os cél megtartását német kutatók szerint a kibocsátások 2015-tôl való apadásával lehetne elérni, és ez esetben 2070-tôl sikerülne kivonni a CO2-ot a légkörbôl. • A veszélyeztetett helyzetben levô szigetországok követelték, hogy sürgôsen jöjjön létre egy klímavédelmi megállapodás már a konferencia kezdete elôtt. Talán ezek hatására, de ez a konferencia végre sikeresnek mondható, hiszen sikerült megállapodásra jutni a Jegyzôkönyv folytatását illetôen. 2012-ben jár le ugyanis a Kiotói Jegyzôkönyv hatálya, és ezen a konferencián megállapodtak a felek, hogy a Kiotót folytatják, a második vállalási idôszak 2013-tól kezdôdik, a végét pedig majd a 2012-es durbani konferencián fogják egyértelmûen meghatározni.

29

Ez azonban akadályokba ütközött USA, Kína, India részérôl, akik nem írták alá az 1997-es Jegyzôkönyvet sem, illetve a korábbi ratifikálók közül Japán, Kanada és Oroszország is csak akkor hajlandó a második vállalási idôszakot aláírni, ha az USA és Kína nagyobb mértékben csökkenti kibocsátását. A feltörekvô országok (Kína India) pedig a régebb óta nagyobb kibocsátó fejlettektôl követelik, hogy nagyobb csökkentést vállaljanak. Tehát az EU és a kis szigetországok – akik együtt a globális kibocsátásért 14%-ban felelôsek- igyekeztek hatást gyakorolni a nagy kibocsátókra a konferencián, ami úgy tûnik, sikerült. Elfogadták ezen kívül még, hogy egy új üvegházgáz-csökkentési útitervet alakítanak ki 2015-ig, és az jogilag kötelezô globális végrehajtó rendszerként 2020-tól életbe lép. 9. ábra SAGA Commodities: Trend sin global co2 emissions 2012 Report

A dohai konferencia A 2012-ben megrendezésre kerülô konferencia helyszíne nem is lehetett volna megfelelôbb Katarnál. Ez az ország az egy fôre jutó szén-dioxid kibocsátást tekintve világelsô. A folyósított földgáz legnagyobb exportôr országa, aki a termelésének két harmadát exportálja, bruttó hazai terméket tekintve a legelsôk közé számít. Az ország napenergiával képzeli el a jövôjét, sótalanító üzemek esetében szeretné a jelenlegi villanyáram helyett megújuló energiával mûködtetni. Ezzel a projekttel az ország az energiaigényének 16%át megújuló energiaforrással elégítené ki. A versenytárgyalást 2014-re írták ki, az erômû valószínûleg 2018-ra készülhetne el. Bár Katar ezzel a lépéssel tett egy lépést a környezetvédelem területén, nem hajlandó kibocsátás-csökkentést vállalni. A konferencia talán segített ilyen irányba terelni az ország vezetôit, nemcsak azért, hogy Katar, hanem hogy a szomszédos országok – akik eddig szintén nem léptek e téren- kövessék példáját. Nemcsak a helyszín, de különféle kutatások, a világ helyzete is sürgette a megállapodásokat: Egy új tanulmány szerint lehetetlen 2°C alatt tartani az átlaghômérséklet növekedését. Fôleg annak tekintetében, hogy 2009-es szintrôl 2010-re a kibocsátás 5%-kal, illetve ez még 2011-ben 2,6%-kal tovább nôtt. Ez az 1990-es évinek a 158%-át jelenti. Ez a konferencia nem hasonlít az elôzôre, itt nem sok pozitívum (+), de annál több negatívum (-) sorolható fel. Látható, csak látszat megállapodás született ezen a klímakonferencián. + Létrejött a Doha Climate Gateway, mely Kiotó második vállalási idôszakát 2013-220 között határozta meg. Aláírói Európa országai és Ausztrália. + Az emissziós kvóták továbbvitelét engedélyezték, mely Közép-Kelet-Európa érdeke. (A befolyt pénzbôl gazdaság és zöldtechnológiai fejlesztésekre költhetnek.)

30

+ + -

-

-

Lefektették az új globális klímavédelmi keretrendszer alapjait (konkrétumait a következô klímakonferencián tárgyalják) A Zöld Klíma Alap székhelyét és vezetôségét meghatározták. (Magyarország és Lengyelország az igazgatóság egymást váltó EU-s tagja) Továbbra sem sikerült bevonni: USA, Kína, India, Brazília Kilépnek: Kanada, Japán, Oroszország A második vállalási idôszak aláírói a globális kibocsátás 14%-át fedik le. A csökkentés mértéke nincs meghatározva, o a ratifikálóknak 2014 áprilisáig kell benyújtani a vállalásaikat o EU 20%-os csökkentést vállal- továbbra is vállalna 30%-osat, ha a nagy kibocsátók társulnának hozzá (de nem társulnak) A kvóták továbbvitelével 13 milliárd tonna plusz kibocsátást engedélyeztek, mely az EU 1,5 éves emissziója Kétséges a Zöld Klíma Alap megvalósulása, mert kétséges a finanszírozás, nem érkeznek felajánlások (várnak Katartól, Egyesült Államoktól) Többet vártak az USA-tól, hiszen a konferencia elôtt is megtapasztalhatta a klímaváltozás eredményét, a szélsôséges idôjárást (Sandy hurrikán) A konferencián jelentették be: Ha továbbra is ilyen lassan folynak a tárgyalások, 2100-ra 6,4-7,2°C-kal nôhet az átlaghômérséklet!

A jövô 2013-ban Varsóban tartják a klímakonferenciát, ahol a vállalt csökkentés, a jogilag kötelezô, globális végrehajtó rendszer kialakítása a feladat, míg 2014-ben, Párizsban a jogilag kötelezô, globális végrehajtó rendszer aláírása a cél. 2020-tól pedig mindenki számára beindul a kibocsátás-csökkentés és annak ellenôrzése. Vajon tényleg a tervek szerint fog alakulni a jövô és kordában tudjuk tartani a klímaváltozást?

Irodalomjegyzék MEDVÉNÉ DR. SZABAD KATALIN (SZERK.): A környezetgazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Bp. 2004. DR. HUBAI JÓZSEF: Környezetgazdálkodás és környezetvédelem Külkereskedelmi Fôiskola, Bp. 2001 DR. HUBAI JÓZSEF: Az uniós csatlakozás hatása Magyarország természeti erôforrás-gazdálkodására, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006 BRUXINFO: Poznanban nem aratott egyértelmû sikert a brüsszeli áttörés Brüsszel, 2008. december 15. http://bruxinfo.hu/cikk/20081215-poznanban-nem-aratott-egyertelmu-sikert-a-brusszeliattores.html BRUXINFO: Klímacsomag: csöpögtet az elnökség az új tagállamoknak Brüsszel, 2008. december 11. http://bruxinfo.hu/cikk/20081211-klimacsomag-csopogtet-az-elnokseg-az-uj-tagallamoknak.html BRUXINFO: Zöldek: Európa csak beszél vezetô szerepérôl a klímaküzdelemben, Brüsszel, 2008. november 25. http://bruxinfo.hu/cikk/20081125-zoldek-europa-csak-beszel-vezeto-szereperola-klimakuzdelemben.html SZABÓ IMRE a poznani klímacsúcs elôkészítésérôl tárgyal Varsóban, https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/kvvm20081014.html KLÍMA MA. ÉS HOLNAP?: A Koppenhágai Klímacsúcs – kérdések és válaszok 2009.11.30. http://klima.blog.hu/2009/11/30/klima_blog_hu KITEKINTÔ: Koppenhága újratöltve, Matus Dóra, 2010. február 4. http://kitekinto.hu/global/2010/02/04/koppenhaga_ujratoltve/ [ORIGO]|2010. 11. 30. http://www.origo.hu/idojaras/20101129-rutintanacskozason-takaritjak-akoppenhagai-klimakudarc-romjait.html PETHÔ ANDRÁS 2009. 12. 19.http://www.origo.hu/itthon/20091219-koppenhagai-klimakonferenciazarodokumentum-nincs-komoly-egyezseg-a-koppenhagai-egyezmeny-szovegeben.html [ORIGO] 2009. 12. 18., 14:37 http://www.origo.hu/itthon/20091218-koppenhagai-klimakonferenciamegallapodas-tervezet-konkretumok-es-elorelepes-nelkul.html SIPOS GÉZA 2010. 12. 09., 17:55 Utolsó módosítás:2010. 12. 11., 10:12 http://www.origo.hu/idojaras/20101209-cancun-klimavaltozas-ensz-uj-kudarccal-fenyeget-acancuni-klimakonferencia.html ALTERNATÍV ENERGIA: Kötelezô megállapodás alapja lehet a cancúni egyezmény http://www.alternativenergia.hu/klimacsucs-kotelezo-megallapodas-alapja-lehet-a-cancuniegyezmeny/26851

31

ALTERNATÍV ENERGIA: WWF: Szerény megállapodás Cancúnban http://www.alternativenergia.hu/wwf-szereny-megallapodas-cancunban/26868 ALTERNATÍV ENERGIA: Klímacsúcs: Sokkal drámaiabbak az éghajlati problémák, mint eddig hitték, forrás: mti, Megjelenés: 2010.12.10. http://www.alternativenergia.hu/klimacsucs-sokkaldramaiabbak-az-eghajlati-problemak-mint-eddig-hittek/26818 ALTERNATÍV ENERGIA: Megállíthatatlannak tûnik a klímaváltozás forrás: mti, Megjelenés: 2012.12.03. http://www.alternativenergia.hu/megallithatatlannak-tunik-a-klimavaltozas/55288 ALTERNATÍV ENERGIA: Klímacsúcs - Megállapodás született Cancúnban forrás: mti, Megjelenés: 2010.12.13., 10:45 Utolsó módosítás: 2010.12.13., 10:45 http://www.alternativenergia.hu/klimacsucs-megallapodas-szuletett-cancunban/26835 ALTERNATÍV ENERGIA: Klímacsúcs - Tudósok jegyrendszert vezetnének be az ipari országokban forrás: mti, Megjelenés: 2010.12.02., 14:32 Utolsó módosítás: 2010.12.02., 14:32 http://www.alternativenergia.hu/klimacsucs-tudosok-jegyrendszert-vezetnenek-be-az-ipariorszagokban/26575 ALTERNATÍV ENERGIA: Klímacsúcs - Dél-Európában 7 fokkal lehet melegebb a nyár 2080-ra forrás: mti, Megjelenés: 2010.11.30., 19:57 Utolsó módosítás: 2010.11.30., 19:57 http://www.alternativenergia.hu/klimacsucs-del-europaban-7-fokkal-lehet-melegebb-a-nyar2080-ra/26511 ALTERNATÍV ENERGIA: Tétlenül nézik a klímakatasztrófát forrás: wwf.hu, Megjelenés: 2012.12.11., 20:18 Utolsó módosítás: 2012.12.11., 15:45 http://www.alternativenergia.hu/tetlenul-nezika-klimakatasztrofat/55594 GREENFO: Véget ért a klímacsúcs Durbanben greenfo/MTI, 2011. december 11. 19:43 http://greenfo.hu/hirek/2011/12/11/veget-ert-a-klimacsucs-durbanben ALTERNATÍV ENERGIA: Naperômûbe fektet a világ gázellátója Megjelenés:2012.12.05. http://www.alternativenergia.hu/naperomube-fektet-a-vilag-gazellatoja/55329 AZ ÁRAM ÁRA: Klímacsúcs Durbanben - Apa, kezdôdik! 2011.11.28. http://azaramara.blog.hu/2011/11/28/klimacsucs_durbanben_apakezdodik MAGYAR TERMÉSZETVÉDÔK SZÖVETSÉGE: A klímacsúcs elsô hete - klímaszakértônk szemével Írta MTVSZ_Alexa , 2012. december 03. 16:51 http://mtvsz.blog.hu/2012/12/03/a_klimacsucs_elso_hete_klimaszakertonk_szemevel KITEKINTÔ: Katarban dôl el Kiotó sorsa Csató Gábor 2012. november 30. http://kitekinto.hu/global/2012/11/30/katarban_dl_el_kioto_sorsa/ HVG: Megkezdôdött a klímacsúcs Dohában, 2012. november 26. http://hvg.hu/vilag/20121126_Megkezdodott_a_klimacsucs_Dohaban GLOB-AL-GORITMUS: Katar és a dohai csúcstalálkozó: kép- vagy példamutatás? 2012.12.22. http://globalgoritmus.blog.hu/2012/12/22/katar_es_a_dohai_csucstalalkozo_kep_vagy_peldamutatas

32

ILYÉS CSABA2 TERMÁLVÍZ-FELHASZNÁLÁS PÉLDÁI ÉS TAPASZTALATAI MAGYARORSZÁGON Magyarországon régóta és sokféle technológiát alkalmaznak a termálvíz hasznosítására. Elôadásomban ezekbôl mutattam be eltérô példákat. Hódmezôvásárhelyen egy komplex rendszer dolgozik, használati melegvizet és fûtésre használt vizet alkalmaznak. Miskolcon egy egész városrész távfûtését oldják meg 100 fokos melegvíz segítségével kétkörös megoldással, míg Jászkiséren már 30 éves tapasztalat áll rendelkezésre az egykörös, nem visszasajtolt technológiából. Bólyon egy alacsony hômérsékletû, szintén egykörös rendszert alkalmaznak, így a felhasznált víz nem jut vissza a felszín alá, hanem elfolyik, ezzel az utánpótlódást veszélyeztetve. A rendszerek 40-100 fokos vizeket alkalmaznak, amit vagy azonnal visszajuttatnak, vagy uszodákban hasznosítanak, ami után a kezelt víz már nem kerülhet vissza a vízadó rétegbe.

Bevezetés Magyarország geotermális adottságai kiválóak. A Pannon medence kontinentális alapkôzete vékonyabb, hôvezetése jobb a világátlagnál, így a magmából áramló hô hatékonyabban melegíti a rezervoárokban meghúzódó fluidumokat, hévizeket készítve belôlük. A geotermikus gradiens értéke a Kárpát-medencében kb. 20 méterenként 1°C lefelé haladva, tehát 2000 méteres mélységben már akár 100°C-os hômérséklet áll rendelkezésre. A Föld belsô hôje, a geotermikus energia a víz segítségével kiaknázható, hasznosítható. A tanulmányban megvizsgálom a termálvíz felhasználás elônyeit, hátrányait, felhasználási lehetôségeit, és a jelenlegi helyzetet, kitérve a gazdaságosságra, és milyen példákat lehet találni, illetve ezek milyen hatásfokkal mûködnek Jászkiséren, Bólyon, Hódmezôvásárhelyen, Miskolcon illetve a Turán alkalmazott termálvízzel fûtött üvegház esetében. A téma fontosságát jelzi, hogy az Európai Unió megújuló energiákkal kapcsolatos vállalása, hogy 2020-ra az energiafelhasználás körülbelül 20 %-át megújuló forrásokból fedezzék a tagországok.

A termálvíz, mint energia A geotermális energia felhalmozódási területeit a lemeztektonikai egységek közötti szubdukciós zónák és törésvonalak mentén kialakult vulkáni tevékenység területei, és az üledékes eredetû, víztározó porózus kôzetekbôl (rezervoár) álló medencék képzik. Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ami nagy részben üledékes kôzetekkel feltöltött, leginkább kis entalpiájú készlet lelôhelye, de kimutattak már nagy entalpiájú, nagy hômérsékletû, túlnyomásos rendszereket is. A Kárpát-medence a világ legnagyobb, igen kedvezô geotermális adottságú területe. Ennek fô oka, hogy a Karpát-medencében vékonyabb a földkéreg (15-25 km), így a magma felôl a felszínre irányuló ún. földihôáram majdnem kétszerese a kontinentális átlagnak, ezért a medencére a nagy átfûtöttség jellemzô. 1. sz. ábra: Geotermális energia geológiai adottságai

(forrás: naturenergy.eu) 2

Miskolci Egyetem MFK Hidrogeológus mérnök MSc; BGF-KKK Kereskedelem és Marketing BA

33

A felhasználás két döntô szempontja: a hasznosítás lehetôségét alapvetôen a készletek hômérséklete határozza meg, míg a kombinált integrált kaszkád rendszerû energiahasznosítás segíti a megvalósíthatóságot és növeli a gazdaságosságot. A geotermális hô energetikai hasznosításon belül megkülönböztetünk villamosenergia-elôállítást és közvetlen hôhasznosítást. A geotermális energia felhasználás elônyei Dr. Takács János és Nagy Sándor (2009) munkája alapján: a) alkalmas helyi viszonylatban egy adott fogyasztó igényének akár 100%-át is kielégíteni. b) sokoldalú lehetôséget nyújt a komplex hasznosításra, és környezetbarát technológiák megvalósítására. c) a geotermikus rendszerek CO2-kibocsátása elhanyagolható d) használata nem tartalmaz semmilyen szállítási kockázatot e) megújuló energiaforrás: a felhasznált meleg víz a kitermelési helyre vissza is nyomható f) az erômû nem zavarja a természetes tájképet sem, így a természetbe történô beavatkozás a lehetô legkisebb mértékû, a berendezések kialakítása jobban illeszthetô az adott természeti tájba. Hátránya, hogy viszonylag alacsony hômérséklete miatt a hasznosítási köre, valamint az egy adott ponton kitermelhetô geotermikus energia mennyiségi kötöttsége miatt a hasznosító berendezés hôellátási lehetôsége korlátozott, hasznosítása mûszakilag jóval bonyolultabb, így fajlagos beruházási költsége is nagyobb. A továbbiakban nézzünk végig négy példát az alkalmazásra.

Hódmezôvásárhelyi projekt A Hódmezôvásárhelyi Geotermikus Közmûrendszer öt év alatt készült el, szakaszos üzembe-helyezéssel: a Hódtói HMV kút 1994 júniusában, a fûtési kút 1996 márciusában, míg a vízvisszasajtoló kút, – tehát a teljes geotermikus közmûrendszer – 1998 májusában került átadásra. Az itt kialakított rendszernek kettôs célja volt. Egyrészt kiváltani a helyi távfûtômûvekben a hideg ivóvízbôl földgázzal elôállított és szolgáltatott meleg vizet, másrészt a termálvíz hôtartalmának minél szélesebb felhasználása a földgáz kiváltására hosszútávon fenntartható technológiával, így a projekt két részbôl áll: A használati melegvíz-ellátó (HMV) rendszerbôl, illetve a fûtési rendszerbôl. Hódmezôvásárhelyen 1000-1300 méter mélyen lévô rétegekben 43-45°C-os hômérsékletû ivóvíz minôségû hévíz, illetve a 2000-2300 méter mélybôl kinyerhetô 80-86 fokos hômérsékletû termálvíz található. A projekt két célját, e két rétegbôl nyert víz segítségével próbálták megvalósítani. A HMV rendszer két 1300 méter mély kútból nyeri a felhasznált vizet. A kutakból kinyert jó minôségû termálvíz nyomásfokozó szivattyúk és 4200 fm szigetelt távvezeték közvetítésével kerül 2800 távfûtött lakásba, 10 közintézménybe, és a városi uszodába. A rendszer évente 170 000 m3 termálvizet használ, ami 23 TJ gáz kiváltását eredményezi, a rendszer vize a szennyvíztározóba kerül használat után. A geotermikus fûtési rendszert három 2000 méter alatti mélységû termelôkút, és két visszasajtoló kút szolgálja. A kinyert 80-86 fokos víz sorba kapcsolt távfûtômûvekbe kerül. A visszasajtolást két kör biztosítja. Az egyik 40-45 hômérsékletû többször lefûtött közege egy nyitott strandmedence víz fûtését biztosítja, majd 27-30 fokon 1700 méter mélyre jut vissza. A másik kör a fedett uszoda 3,2 MW-nyi hôigényét biztosítja, majd egy szintén 1700 méter mély visszasajtoló kútba kerül visszatáplálásra. A két kör évente 110-120 TJ mennyiségû fûtési hôenergiát használ fel. A rendszer teljesen automatikus, számítógép vezérli. A projekt HMV része a 200-600 m közé esô ivóvízbázis terhelését kíméli, ezáltal a helyi ivóvízkincset. A két rendszerrel évente mintegy 4-4,5 millió m3 földgáz kiváltása történik meg, továbbá az ennek elégetésébôl származó 7600 t/év CO2 légszennyezéstôl is megóvja a környezetet, ami a város leglakottabb belterületeit tehermentesíti. A város hôszükséglete jelenleg 82,83%-ban biztosított ezekbôl a rendszerekbôl. A projekt legnagyobb elônye költségeiben rejlik. A használati melegvíz-rendszer önköltsége 15-20%-a a földgázalapúnak, míg a fûtési hôenergia, visszasajtolással együtt 30-35%-a a hagyományosnak. A projekt élettartama 50-70 évre becsült, megtérülése 6-7 év.

34

2. sz. ábra: A hódmezôvásárhelyi termálvizes fûtési rendszer vázlata

(forrás: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, mnnsz.hu)

Miskolci geotermikus projekt A MIHÔ Kft. és a PannErgy Zrt. hozta létre a Miskolci Geotermia Zrt. nevû társaságot, aminek alapja a Mályi térségében fúrt geotermikus kút. A mályi kútból 2310 méteres mélységben 110-120°C-os víz nyerhetô ki 60006600 liter/perc mennyiségben. Ez a magas vízhozam lehetôvé teszi a fûtési felhasználás mellett a villamos-energia termelést is, de ezzel egyelôre nem számolnak. A kút hozama kimagaslóan magas, Magyarországon csak három nagyobb vízhozamú kút mûködik, ám ezek hômérséklete 20 fokkal kevesebb. Az elsô ütemben 900 lakásba, három iskolába, egy kollégiumba, és egy szociális-ellátóba szállítja a hôenergiát a rendszer. Ennek a beruházásnak az összértéke 1,3 milliárd Ft volt, ami egy termelô és egy visszasajtoló kútból a szállító vezetékekbôl és hôcserélôkbôl áll. A fûtési rendszer 2012 végétôl, a második ütem részeként már az Avasi lakótelepnek is szolgáltat hôt, ez a beruházás 4-4,5 milliárd forintba került, ami hatására 32 ezer lakás távfûtése váltható ki, melynek energiafelhasználása 560 ezer GJ. A Mihô Kft. 9-15%-al olcsóbban jut hozzá a melegvízhez, és a cég számításai szerint akár 1 millió GJ hôenergia is kinyerhetô a Miskolc közeli kutakból, fûtésre, vagy másodlagos felhasználásra, továbbá 1,9 ezer tonna CO2 kibocsátás takarítható meg. A rendszer két hidraulikai kört tartalmaz, geotermikus kör, ami a termelôkutat és a visszasajtoló kutat összekötô szigetelt távvezeték, és a szekunder kör, ami a hôcserélô állomást köti össze az avasi hidraulikai központtal.

35

3. sz. ábra: A geotermikus rendszer mûködése

(Forrás: VGF szaklap) A távvezetékek nyomvonala több mint 10 km, továbbá a terep nehézségeit is le kell küzdeni a termelôkút és az avasi lakótelep között. Emiatt a rendszer számos pontján mérnek térfogatáramot, hômérsékletet és nyomást, továbbá a víz kémiai összetétele miatt kiválasztott vízkezelési eljárást, hiszen a vezetékek korrodálódhatnak, vízkô rakódhat le, vagy gáz válhat ki, ami nem megengedett. A 150 l/s vízhozamot egy különleges búvárszivattyú biztosítja, utána következik a vízkezelés, majd tovább jut a víz a puffertartályba. A tartály feladata, hogy a vízszint emelésével, vagy csökkentésével akadályozza meg a szivattyú hirtelen terhelésváltásait. Ezután jut el a termálvíz a hôcserélôbe, ahol az energia átadás után a víz visszajut a visszasajtoló kút helyén a felszín alá a mélységi rezervoárba. A szekunder kör a hôcserélô állomáson át juttatja el a vizet a lakótelepre a vezeték hossza miatt különbözô köztes berendezések segítségével. 2013. január elején megkezdôdtek az utolsó munkálatok, melynek során a gépészeti terheléspróbák, a távvezetéket érintô befedés, illetve az ezt megelôzô nyomáspróbák, valamint az üzemelés biztonságát hosszútávon szavatoló munkák valósulnak meg.

Jászkiséri modell Jászkisér mellett szénhidrogén kutatás során 1972-ben termálvizet találtak, több mint 1200 méteren. A tanács 1982-ben kezdte meg a termálfûtési rendszer tervezését. A pályázatban a termálkútból kitermelt gázmentesített melegvíz egy közbensô víztározóból szivattyú által létrehozott nyomás által jutott el a lefektetett csôvezetéken át az egyes fogyasztókhoz. Innen a rendszer keringtetô szivattyúja áramoltatja végig a termálvizet az épületek központi fûtési rendszerén. A hévíz közvetlenül adta a hôenergiát az egyes helységek hôleadóiban. Innen a hôjét leadott termálvíz a település szélén lévô víztározóba került. 1.sz. táblázat: A K-38-as kút adatai Mélység (m) Vízadó kôzet Nyugalmi vízszint (m) Vízhozam (+1,9 m-en) (l/perc Talphômérséklet (1224 m-en) (°C) Összes oldott só (mg/l) Összes metán/víz viszony (m3/m3)

1 225 felsôpannon homok +29,8 1 873 80 1 468 0,18

Forrás: Magyar Épületgépészet, LVIII. évfolyam, 2009/10. szám

36

A rendszer elemei: termálkút, gáztalanító, 10 m3-es betonból készült elôtározó, I. sz. szivattyúház, szállító szivattyúkkal, elôremenô termálvíz-vezeték, visszatérô csapadékvíz csatorna, II. sz. szivattyúház, szállítószivattyúkkal, fogyasztói hôközpontok, melyek a termálvizet közvetlenül fogadják A munkát 1982 novemberében kezdték, és 1983 nyarán fejezték be, az 1983/84-es fûtési idényben már mûködött a rendszer. Elsô körben a vízhozam 66%-át használták, ez 9,58 millió Ft-os beruházással történ meg, majd 1985-ben még hat épületet kapcsoltak a rendszerbe, ez 1,15 millió Ft-os beruházás volt. A rendszer beüzemelése után számos alkalommal mérték a víznyomást. 1988-ban elvégzett mérés szerint 9,5%-al maradt el a vízhozam, a kútmegnyitáskor mért maximálistól. A kút üzemszerûen 1,15 bar kútfejnyomás mellett termel. 1988-ban a kút szabad kifolyása csökkent, de még mindig 1330 l/min volt, majd annyira lecsökkent, hogy búvárszivattyút kellett alkalmazni 13 m-en. A nyomásváltozás valószínû oka, hogy a közelben egy másik hévízkutat fúrtak, valószínûleg ugyanabból a rétegbôl nyerik a vizet. Az üzemeltetés második évétôl igen sok gondot okozott a víz CaCO3 tartalma, ami vízkôkiválást eredményezett. A beruházás 5 év alatt megtérült, de ebben szerepet játszott, hogy a kút már létezett a hasznosítás elôtt is, lényegesen lecsökkentek a személyes, és fûtôanyag költségek. Az egyes hôközpontok 20 K hôlépcsôvel dolgoznak, a községházán 55 fokos belépô víz 35 fokosként távozik, ennek figyelembevételével a település intézményeiben 20 000 GJ geotermikus energiát használnak fel, ami 588 000 m3 földgázegyenértéknek felel meg. Problémák, hogy az idôjárás függvényében nem tudják a fûtést szabályozni, a víz kémiája miatt a vízkôképzôdést folyamatosan figyelni kell, a kútfejnyomás folyamatosan csökken, ezért újabb búvárszivattyút kell alkalmazni, továbbá, hogy a hasznosított, lehûlt termálvizet felszíni tározókba vezetik. Ezzel szemben az üvegházhatás csökkent, mert nem kerül sor tüzelôanyagok elégetésére, az intézmények emissziókibocsátása megszûnt, aminek következtében évente 725 t széndioxid, 949 kg kéndioxid és kb. 682 kg nitrogéndioxid megtakarításával járul hozzá az öko-mérleghez. 2004-ben a kútból 17 épület fûtésére 237 985 m3 vizet termeltek ki, miközben a termelôkutat egy hónapra minden évben lezárják, karbantartás miatt.

Bólyi példa Bóly határában az 1980-as években fedeztek fel termálvizet 1300-1400 méteres mélységben, miközben uránércet kerestek. A 2000-es években kezdték el a beruházást. A kút jellemzôje, hogy a nem túlságosan nagy vízhozamú kút alacsony hômérsékletû, 40 fokos, ezért a padlófûtésre esett a választás. A fûtési rendszer vize egy 700 m mélyen lévô vízadóból jön a felszínre, miután az elsôdleges felhasználás után a vizet a település tanuszodájába vezetik. A mérések alapján az 1300 méter mélyen lévô víz minôsége alkalmatlan az uszodai hasznosításra. Mivel a nyugalmi vízszint alacsony, ezért búvárszivattyút alkalmaznak. A kút után elhelyezett gáztalanító tartályban a kevés gázt leválasztják a termálvízrôl, majd a vezérelt szivattyúk továbbítják a termálvizet a három épülethez, ahol hôcserélôn keresztül adja a meleget a padlófûtésnek. Mindhárom épület fûtése szabályozható. A rendszer összteljesítménye kb. 400 kW. Mivel a környék idôjárása az országos átlagnál enyhébb, így a –15°C-hoz képest csak –11°C volt a tervezési hômérséklet és eddig pótenergiát még nem kellett fûtésre fordítani. A projektet folytatták: a második ütemben 2007/08-ban 1300 méter mélyen lévô vízbázist használták energetikai célra, és a többi közintézményt is rácsatlakoztattak a hálózatra. A mélyebb rétegben 70-80 fokos a víz, így akár a radiátoros fûtés mellett döntöttek, míg a radiátortokban lehûlt vizet további padlófûtésre is fel lehet használni. Miközben a régi rendszer hasznosított vizét egy termálfürdôbe vezették, az energetikai célú hévizet a jelenlegi törvények szerint vissza kell sajtolni a vízadó rétegbe, ellentétben az uszodai célra igénybe vett, balneológiai célú vízzel, ami használat során „szennyezett” lesz. A visszasajtolás Bóly esetében nem problémás, mivel a víz repedezett kôzetbôl származik. A második ütem teljes költsége 407,75 millió Ft, amibôl 239,26 millió Ft vissza nem térítendô EU és hazai támogatás.

37

4. sz. ábra: A bólyi termálvizes fûtés elvi képe

(Forrás: Szita Gábor: Termálvíz energetikai hasznosítása c. elôadása) Az elsô ütemben telepített búvárszivattyú beépítései mélysége 100 m, emelési magassága 80 m, míg összesen 1,5 TJ/év energiát használ fel. A második ütem évente 125 ezer köbméter termálvíz felhasználásával teljesen fedezi a fogyasztók 19 098 GJ/év hôigényét, így 685 016 m3/év földgázt takarít meg.

Összefoglalás A geotermális energia, melegvíz eredményesen használható továbbá növényházak, fóliasátrak fûtésére. Magyarországon már 1980-ban 748 000 m2 növényház felületét, és 1,064 millió m2 fóliaházat fûtöttek termálvízzel. A geotermális energiát sokféleképpen lehet hasznosítani: belsô terek fûtésére, használati melegvíz-szolgálattásra, termálfürdôkben, ipari célokra és mezôgazdaságban. A termálvíz fûtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása az energiaárak emelkedésével egyre jobban kezd elterjedni. Termálvízzel nemcsak közösségi, iroda- és egyedi lakóépületek, kórházak, raktára, mûhelyek, stb. fûthetôk, hanem egész háztömbök is. Erre az 1950-es évektôl van példa Magyarországon. 5. sz. ábra: Miskolc melletti geotermikus kút

(Forrás: Borsod Online, boon.hu)

38

Irodalomjegyzék ÁDÓK JÁNOS: A hódmezôvásárhelyi geotermikus fûtési rendszer, geotermia.lapunk.hu, http://geotermia.lapunk.hu/tarhely/geotermia/dokumentumok/adokjanos_cikk_hodmezovasa rhelyi_geot_fut_rendszer.pdf letöltve: 2013. január 30. ÁGOSTON BENCE – DR. KOZÁK PÉTER PHD – DR. TÖRÖK JÓZSEF: A termálenergia hasznosítási lehetôségei a Dél-Alföldi régió területén, XXVI. Országos Vándorgyûlés Miskolc, 2008. július 2-4, Magyar Hidrológiai Társaság ÁRPÁSI MIKLÓS: A termálvíz többcélú hasznosításának helyzete és lehetôségei Magyarországon, Bányászati és kohászati lapok. Kôolaj és Földgáz, 2002/9-10 sz. 109-121. o. BARCSIK JÓZSEF: Termálvíz fûtési célú felhasználása Jászkiséren, Magyar Épületgépészet LVIII. szám, 2009/10, 17-21 o. FÜLÖP MIKLÓS: Geotermikus fûtésre váltanak Miskolcon is, Víz, gáz, fûtéstechnika 2011/6 http://www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=2269 HAMAROSAN ELKÉSZÜL A MISKOLCI GEOTERMIKUS TÁVFÛTÉSI RENDSZER, zoldtech.hu, http://zoldtech.hu/cikkek/20130122-Miskolc-geotermikus-tavfutes 2013. 01. 22. letöltve: 2013. január 30. KURUNCZI MIHÁLY: A termálvíz, mint energia, Magyar Építéstechnika 2009/6 13-15. o. SZITA GÁBOR: Termálvíz energetikai hasznosítása c. elôadása, http://geotermia.lapunk.hu/tarhely/geotermia/dokumentumok/szita_gabor_eloadasa_20110325.pdf DR. TAKÁCS JÁNOS – NAGY SÁNDOR: A termálvíz-hasznosítás környezetvédelmi igénye, A Miskolci Egyetem közleményei A sorozat Bányászat, 2009. 77. köt. 169-180. o TERMÁLVÍZ FÛTI AZ ISKOLÁT BÓLYBAN, Világgazdaság Online, http://www.vg.hu/kkv/nemzetifejlesztesi-terv/termalviz-futi-az-iskolat-bolyban-241868, letöltve: 2013. január 30. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁSA FÛTÉSI CÉLRA BÓLYBAN, gepnet.hu, 2007. 03. 28. http://www.gepnet.hu/index.php?func=hirek&hea=5&art=90, letöltve: 2012. november 21. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS – FÛTÉS TERMÁLVÍZZEL, http://www.naturenergy.eu/termalviz, letöltve: 2013. január 30. ZÖLDENERGIÁK TÁVHÔ CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA - BIOGÁZ, BIOMASSZA, geotermikus energia, Gazdasági tükörkép magazin, 2010/10 11. o.

39

PÁKOLICZ ORSOLYA3 – ERDÉLYI ÉVA4 ZÖLDÜLÔ IPAR – ZÖLDÜLÔ KÖRNYEZET – ZÖLDÜLÔ TÁRSADALOM 1. Bevezetés „A jövô ma kezdôdik!” – különösen fontos ez a mondat akkor, ha a környezetvédelem kerül szóba. Ahhoz, hogy a jövô generációk igényeinek elôteremtését ne veszélyeztesse jelenlegi életvitelünk, nem elég a holnapról beszélni, ma kell cselekedni. A most élôk felelôssége az élhetô jövô megteremtése a jövô generációinak számára, amelynek egyik eszköze a zöld oktatás-nevelés (ökoedukáció). Mint nagyon sok megszerzett képesség, ez akkor a leghatékonyabb, ha egész kis gyermekkorban elkezdôdik. Azonban az oktatás mit sem ér nevelés nélkül, illetve a közvetlen környezet pozitív példája nélkül. A zöld oktatás-nevelés azonban nem érhet véget a gyermekkorral vagy az iskolák befejezésével, a környezetünket alakító kormányoknak, vállalatoknak, egyéb szervezeteknek jelentôs a felelôsségük az egész társadalom környezeti szemléletének formálásában minden létezô információs csatornán keresztül. A kormányoknak a törvényi szabályozás és támogatási rendszer kialakításával, a vállaltoknak ökoinnovációs beruházásokkal, pozitív média szerepléssel… A vállalkozások versenyképességének már napjainkban is egyik fontos pillére, hogy milyen lépéseket tesz a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. A tendenciák afelé mutatnak, hogy a jövôben a versenyképességet egyre inkább befolyásolja, hogy a vállalkozás milyen eszközökkel és mekkora mértékben törekszik a környezetterhelés csökkentésére, a társadalmi felelôsségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) mekkora mértékben szerepel tevékenységükben, üzleti terveikben és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikban. Tehát a vállalatokat már nem csak saját belátásuk, hanem a piaci versenyképesség is motiválja termékeik és vállalatuk zöldebbé tételében. Egy ökoinnovációs fejlesztés, a karbonlábnyom élelmiszeripari termékeken való feltûntetése hozzájárulhat környezetünk és társadalmunk „zöldebbé” tételéhez. Környezetterhelésünk olyan jelentôs, hogy három Földgolyó is kevés lenne mai szükségleteink tartós kielégítésére. A környezetterhelés különbözô mérôszámait ismerjük. A legismertebb az ökológiai lábnyom, mely azt a területet jelenti, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia, ...). Egyre többször emlegetik ma már a vízlábnyom fogalmát is, mely megmutatja, hogy egy fô mennyi édesvizet használ fel, beleértve azt is, hogy az életszínvonala biztosításához indokolt termékek elôállításához hány liter víz szükségeltetik. Egy környezetterhelési mérôszám a karbonlábnyom (szénlábnyom, caarbon footprint) is, mely valamely termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkezô szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok, szén-dioxid egyenértékben kifejezett, együttes mennyiségét jelenti. Az élelmiszerek elôállításával és felhasználásával kapcsolatos karbonlábnyom jelentôs részét teszi ki a környezetünket érô negatív hatásoknak, azonban ezt még új fogalomként emlegetik. Konkrét számításokat ez idáig szinte csak az Egyesült Államokban és néhány nyugat-európai országban végeztek. Használata számszerûen is mérhetôvé teszi azt, hogy az adott tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. Számításakor egyaránt számba kell venni a nyersanyagtermelés, a feldolgozás, a szállítás és az értékesítés során felhasznált energia, és a felhasznált anyagok mennyiségét, illetve egyéb tényezôket – például az újrahasznosítás lehetôségét vagy az eltérô logisztikai rendszerek sajátosságait – a termelôtôl a fogyasztóig vezetô úton. A karbon-védjegy termékjelölést több nyugat-európai ország is használja, és kísérleti jelleggel több cég is bevezette a termékein a klímaváltozás elleni kötelezettség-vállalásainak részeként. Ez a jelzés információval könnyíti meg a környezettudatos vásárlást, ezáltal pedig közvetett támogatást nyújt a környezetbarát termékek elôállításához; szükségessége a 2009-es koppenhágai klímacsúcson megfogalmazott nyilatkozat javaslataiban is körvonalazódik. Várhatóan a karbon-védjegy termékmegjelölés hazánkban is bevezetésre kerül, amint a módszertan engedi, hogy az egyes termékek szénlábnyoma összehasonlítható és könnyen számolható legyen. A kísérletek és vizsgálatok során csatlakozott vállalatok elônyt élveznek a többiekkel szemben, a vásárlók hamarabb tájékozódhatnak az általuk gyártott termékek környezetbarát mivoltáról, és a környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásokból is nagyobb részhez juthatnak.

3 4

Budapesti Gazdasági Fôiskola, Külkereskedelmi Kar, [email protected] Budapesti Gazdasági Fôiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, [email protected]

40

A különbözô termék-védjegyek ismerete már egész kisgyerekkorban megkönnyíti a felnôttkori környezeti kihívásoknak való megfelelést. Ahogy természetes a technika órákon a kresz táblák oktatása, úgy természetessé kell, hogy váljon a termék-védjegyek oktatása is, hogy a gyermekek környezettudatos vásárlókká váljanak, és ha maguk csak kis lépéssel is, de hozzájárulhatnak a környezetterhelés csökkentéséhez.

2. Hogyan számítható a karbonlábnyom? A szénlábnyom egyes termékekre vagy szolgáltatásokra való kiszámítása és megjelölése hazánkban még nincs jelen sem a köztudatban, sem a gyakorlatban, azonban a külföldi példák alapján vannak törekvések erre vonatkozóan. Európai példaként megemlíthetô többek között Nagy-Britannia, ahol a ”Carbon Trust” nevû cég foglalkozik szénlábnyom számítással. Az ô módszertanukra alapozva és a magyarországi viszonyokra adaptálva mutatjuk be azokat a szénlábnyom kiszámításához szükséges lépéseket, amelyeket Magyarországon is célszerû lenne használni és hazai, fôleg élelmiszeripari termékekre meghatározni, lehetôség szerint továbbfejleszteni. A szénlábnyom számítás egyfajta lánc analízis, melynek segítségével kimutatható azon üvegházhatású gázok mennyisége, melyek egy termék elôállítása során keletkeznek. Ez a módszer a nyersanyag megtermelésétôl, mindennemû szállításon át az eladásig követi nyomon a termék által kibocsátott szén-dioxid (illetve arra átszámolt egyéb káros kibocsátott anyag) mennyiségét, de nem számol a termék használata közben már a vevônél keletkezô emisszióval. Olyan esetekben, ahol annak egyértelmû lépései meghatározhatók, célszerû azt a tényezôt is bevenni a vizsgálatba. A módszertan öt fô lépést foglal magába. Minden egyes lépés szorosan ráépül az ôt megelôzôre és természetesen több rész-számításon alapszik.

2.1. A termék „belsô életének” analízise A termék illetve a gyártási folyamat alapos, minden részletre kiterjedô ismeretét jelenti. Magába foglalja a nyersanyag elôállítást a termék minden egyes összetevôjére vonatkozóan, az elôállítási és egyéb folyamatainak lépésenkénti részletes elemzésével, ami az ún. termék életciklus elemzés (Lifecycle Analysis, LCA); melyhez szükséges a gyártás, a tárolás, a szállítás, a hulladékgazdálkodás, és ha van rá lehetôség, akkor a vevôfelhasználás teljes procedúrájának ismerete (1. ábra).

1. ábra A termék életciklus fôbb lépései

41

2.2. Nyersanyag térkép készítése Ebben a lépésben történik az összes nyersanyag útjának végigvezetése, melyekbôl az adott termék összeáll, és lekövetése egészen a boltok polcáig. A késztermék „output” elôállítása történhet egy vagy akár számos alapanyagból is. Ezen alapanyagok mindegyike egyenként komplex analízisre szorul, a nyersanyag elôállítástól, a tároláson és szállításon át. Vizsgálataink a kevés alapanyagból készülô termékekkel indultak az egyre több nyersanyagot igénylô, bonyolultabbak felé. Ez a lépés minden termék esetében egyedi tervezést és elemzést igényel. A 2. ábrán példaként mutatjuk be a rizs nyersanyagtérképét (Process Map). 2. ábra A rizs nyersanyagtérképe és életciklusának vázlata

2.3. Kezelhetô adatbázis létrehozása Ahhoz, hogy a módszertan egyaránt legyen megalapozott, praktikus és könnyen kezelhetô ésszerûen limitálni kell a bevitt adatok számát. Ha minden egyes termék esetén 100%-os adat inputtal dolgoznánk az adatok kezelhetetlenné válnának és a vizsgálat extrém költségeket vonna maga után. Jelenleg a vizsgálat a termék nyersanyagainak 90%-os analízisét teszi lehetôvé. Mindez a jövôben felülbírálható lehet a módszertan továbbfejlesztésével. Létfontosságú továbbá egy határt szabni, ahol a vizsgálat indul, illetve ahol a vizsgálat megáll. Ez a határ lehet pl. az a pont, amikor a nyersanyag átfordul késztermékké, vagy amikor a késztermék olyan állapotba kerül, hogy már nem bocsát ki szén-dioxidot. El kell dönteni, hogy a nyersanyag elôállítási folyamatának során is végzünk-e elemzést, vagy azt adottnak tekintjük, és attól a ponttól kezdjük végezni a számításokat. Újabb döntés kérdése, hogy a bolt polcáról való lekerülés után is nyomon kövessük-e a termék útját és megvizsgáljuk a felhasználás során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Fontos, hogy a szénlábnyom összehasonlítható legyen a különbözô termékek esetén, ezért a meghozott döntések következménye, hogy a szénlábnyomot a késôbbiekben minden termékre hasonlóan kell számolnunk.

42

2.4. Elsôdleges és másodlagos adatok összegyûjtése Ez a lépés tartalmazza az adatok összegyûjtését, melyek az anyag-egyensúly meghatározásához és az üvegházhatású gáz kibocsátás mértékének kiszámításához szükségesek. A számítás során az elsôdleges, tehát a gyártótól származó források preferáltak, de másodlagos források, tehát nemzetközi és hazai szabványok, korábbi tapasztalatokból nyert adatok átlagai is figyelembe vehetôek, ha az elsôdlegesek adatai nem hozzáférhetôek.

2.5. Az üvegházhatású gázok mértékének kiszámítása a nyersanyag térkép alapján Befejezô lépésként kiszámításra kerül a termék anyag-egyensúlya az eljárás minden lépésénél, és e kalkuláció segítségével az üvegházhatású gáz kibocsátás mértéke is. Az emisszió mennyiségét direkt, és az energia kibocsátás figyelembevételével határozzuk meg, emissziós együtthatót használunk szén-ekvivalenssé konvertálásra. Miután a folyamat minden lépése ismert, valamint az elemzéshez szükséges minden adat rendelkezésre áll, a számítás lépésenként elvégezhetô. A számítást egy egyszerû alapképlet segítségével végezzük, mely a számítás minden elemére értelemszerûen más-más egységben és kibocsátott mennyiségben adható meg és a tényezôkre vonatkozó értékek lineáris kombinációjából adódik. A szénlábnyom kiszámításának egyszerûsített képlete:

Egy termék szénlábnyoma = = Bevitt adat (tömeg/egység/kWh/km) x Emissziós tényezô (*CO2 emisszió/egység) A szénlábnyom számítás kérdéskörét egy nagyon bonyolult ok-okozati kapcsolatrendszer, ún. hatáslánc szövi át. Figyelembe kell venni az indikátorrendszer egyes elemeit, valamint a másodlagos indikátorokat, továbbá hogy mely értékek milyen mértékben befolyásolják a szénlábnyom nagyságát. Számítását, az általános alapelveket és lépéseket követve termékspecifikusan kell végezni. Célszerû elôször termékcsoportokra pontosítani, majd azon belül az egyes termékre specializáltan végezni az elemzést.

3. Egy élelmiszeripari mintatermék karbonlábnyomának számítása Az élelmiszeripari termékek környezetterhelésének vizsgálatát a Biopont Kft-vel együttmûködve kezdtük meg. A gondolatot nagyon pozitívan fogadták, mintaterméknek több szempont alapján elsôként a Bulátát választottuk ki (3. ábra). 3. ábra: A Buláta termék

(Forrás: Biopont.hu) Ennek a terméknek a szén-dioxid kibocsátása az egyik angliai chips termékhez képest a harmada. Az elemzés és a számolás lépései a nyersanyag, valamint a feldolgozás minden lépésének, adatainak figyelembe vételével történt, a Biopont Kft. ügyvezetôjével készült interjúk segítségével, beleértve a termék és a csomagolóanyag szállítását is, a PAS 2050 (How to assess the carbon footprint of goods and services) szabályzat útmutatását nyomon követve. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szénlábnyom fele a nyersanyag (búza) elôállításából származik, a többi összetevôje a szállítás, technológia, kiskereskedelem, és a hulladék. A számolás

43

egy tonna termékre vonatkozik, az értékek kg CO2-ben adottak (200g-os csomagra vonatkoztatva: 0.195 kg CO2) a 4. ábra a mérôszám összetevôinek százalékos megoszlását mutatja be. 4. ábra: A Buláta termék karbonlábnyomának összetevôi

A termesztés lépése meghatározó, és elég komplex vizsgálatot igényel, számottevô adatigénye van. A számítás lépéseinek meghatározásánál és az adatok összegyûjtésére termesztôk bevonása szükséges, a pontosság igénye miatt arról a területrôl, ahonnan a nyersanyag származik. A felhasználói lépés is meghatározható, mivel a termék nem igényel otthoni sütés-fôzést, sem hûtést, így a felhasználásból adódó szén-dioxid kibocsátás már elhanyagolhatóan kicsi. A karbonlábnyom kiszámításának egyik fô célja, hogy rámutasson azokra az életciklus-elemekre, amelyek megváltoztatásával jelentôsen csökkenthetô a termék szén-dioxid kibocsátása szem elôtt tartva azt, hogy a termék funkciója (minôsége, eltarthatósága …) ne romoljon, sôt akár javuljon. A számítások igazolták, hogy a legjelentôsebb csökkentés a termékek és csomagolóanyagaiknak a szállítása során érhetô el. Elsôdleges cél tehát minden esetben az lehet, hogy a termesztés és gyártás koncentráltan egy régióban legyen. A szállítás számos lépésbôl tevôdik össze, hiszen szállítás történik a gyártás helyére, a gyártás helyérôl a csomagolás helyére, a csomagolóanyag gyártási helyérôl a csomagolás helyére, a csomagolás helyérôl a raktárba, az elosztóhelyrôl az értékesítési helyekre. Minden egyes lépésnél fontos törekedni arra, hogy a távolságokat minimalizáljuk, illetve jelentôs a szállítás szervezése is, hiszen nem mindegy, hogy a jármû csak az odafelé vezetô úton, vagy a visszafelé vezetô úton is mennyire kihasznált. A szállítás különbözô módjának hatását a CO2 lábnyom mértékére a Buláta termék konkrét szállítási lépésein keresztül elemeztük és mutatjuk be. A Biopont Kft. egy felelôs vállalkozás, nagy figyelmet fordít az egészség- és a környezetvédelemre is. A szállításokat egy régióra koncentrálva oldja meg (5. ábra). Kalocsa környékérôl származik a búza alapanyag, Kalocsán van a malom, ahol az ôrlés és extrudálás történik egy helyen, majd Nagytéténybe szállítják a terméket, ahol a csomagolás megtörténik, a csomagolóanyag Pírtóról érkezik (ott gyártják), végül a vecsési raktárba kerül a termék és onnan terítik szét az értékesítési helyekre. Számításaink alapján elmondható, hogy 10 km-enként 2,3 kg CO2 e kibocsátással növekszik a szállítás környezetterhelése. 5. ábra: Szállítási útvonalak a Buláta életciklusa során

44

A gyártó nagyon jó logisztikával dolgozik, minden (oda-vissza) úton a szállítás során 100%-os a jármûvek kihasználtsága. Ez a vizsgált termék esetében (azon kívül, hogy minden folyamat egy régióra koncentrálódik) a szén-dioxid lábnyom még 9,49%-os csökkenését eredményezi. A 6. ábrán látható, hogyan alakulna az egyes életciklus-elemek szén-dioxid kibocsátása, ha a kamion a szállítások után a visszautat üresjáratban tenné meg. A teljes karbonlábnyom emelkedése mellett a szállítással kapcsolatos kibocsátás 18,98 %-át tenné ki az egész karbonlábnyomnak, szemben 10,49 %-os üresjárat nélküli kibocsátással. 6. ábra: A Buláta karbonlábnyom összetevôinek alakulása visszafelé üresjárat esetén

4. A karbonlábnyom számításának jelentôsége Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az élelmiszeripari termékek szén-dioxid kibocsátása csökkenthetô, ha az életciklus-elemzést a lehetô legtöbb részletre kiterjesztve, alaposan végezzük. Megismerhetjük pontosan mely területek felelôsek az adott termék karbonlábnyomának jelentôsebb részéért. Ez alapján ajánlás tehetünk a gyártónak, mely életciklus-elem átgondolásával és ésszerû megváltoztatásával érhetô el mérhetô csökkenés a környezetterhelésben. A bemutatott példák alapján a legnagyobb csökkenés a szállításnál érhetô el azzal, hogy a termék alapanyagait, csomagolóanyagát a gyár régiójából szerzik be, illetve a terjesztésnél is nagyobbrészt a környékre koncentrálnak. Nem elhanyagolható a csökkentési lehetôség a termelési, gyártási technológia módosításánál, illetve a csomagolóanyag, ezen keresztül a hulladékgazdálkodás átgondolásánál. A szénlábnyom nagyságának feltüntetése az egyes termékeken segítheti a vevôt a környezettudatos vásárlásban, elôtérbe kerülnének a helyi, illetve eredetvédett termékek. Szélesebb körben terjedne az egészségesebb, növényi alapú termékek fogyasztása. A 7. ábra mutatja, hogy az egészségesebb táplálkozási mód (az élelmiszer termékek elôállítására vonatkozó) kisebb környezetterheléssel párosul.

7. ábra: Táplálkozási piramis

45

A koppenhágai nyilatkozatban szereplô néhány javaslat is alátámasztja megállapításainkat. A javaslatok az étrend és az ezzel együtt járó szemlélet változás elôsegítésére, ezáltal közvetve a szén-dioxid emisszió csökkentésére irányulnak. Ilyenek az ún. karbonlábnyom jelölés bevezetése a hústermékeken, helytálló információ biztosítása a növényi alapú étrendekrôl, és számos elônyérôl, az egészséges és megfizethetô növényi alapú élelmiszerek elérhetôségének fokozása, a helyben termesztett, bio növényi élelmiszertermelés támogatása, iskolákban, és egyéb élelmezési programokban változatos, növényi alapú választék biztosítása, az élelmiszergyártók bátorítása az egészséges, tápláló hús alternatívák számának növelésére, ehhez anyagi, és egyéb ösztönzôk biztosítása, videók, az internet, és más modern kommunikációs módszerek használata az emberek oktatására a fenyegetések természetérôl, az azokat csökkentô tettek fontosságáról, és a növényi alapú étrendek egészségi, környezeti, és egyéb elônyeirôl. Fontos annak hangsúlyozása, hogy szükség van a növényi alapú étrendek felé való jelentôs eltolódásra, azoknak az üvegházgáz kibocsátás csökkentési céloknak az eléréséhez, amiket a tudósok szükségesnek tartanak az éghajlat súlyos zavarainak elkerüléséhez, a fenntartható technológiák, és a zöld, klímabarát életmód támogatása. További vizsgálataink élelmiszercsoportok kialakítására irányulnak, amelyeknél a karbonlábnyom nem hosszú és aprólékos munkával számolható, hanem a kialakított módszertan segítségével közeli becslés adható rá. Meg kell vizsgálnunk továbbá a vásárlók hajlandóságát a környezeti szempontok figyelembe vételére, van-e reális esély arra, hogy a társadalom kisebb- nagyobb része megváltoztassa étkezési és vásárlási szokásait saját egészsége és a környezet védelmében, áldoznánk-e több idôt és/vagy anyagi ráfordítást arra, hogy kisebb szénlábnyomú termékeket válasszunk, biztosan többlet költséggel jár-e a környezettudatos vásárlás, hogyan befolyásolhatjuk pozitív irányba a vásárlási szokásokat a hazánkban termesztett gyümölcsök és zöldségek felé. Mindez további vizsgálatokat igényel, de a szemléletváltáshoz több információra is szükség van, tehát nekünk és a gyártóknak kötelességünk és érdekünk a változást kezdeményezni, a tájékoztatás valamint az oktatás révén a társadalom széles rétegeit a fenntartható fejlôdés irányába terelni. Hamarosan el kell érni, hogy egy termék megvásárlásakor a vevô a környezetvédelmi szempontokat közvetlenül a funkcionális szempontok után értékelje. A vállalatoknak a társadalmi felelôsségvállalás keretében kiemelt helyen kell kezelniük a környezetterhelés csökkentését elôsegítô ökoinnovációt.

5. A karbonlábnyom és további ismert környezetterhelési mérôszámok oktatásának jelentôsége Egy, a közelmúltban elvégzett kutatás5 szerint a középiskolásoknak mindössze 12 %-a állítja, hogy vásárlásai alkalmával inkább a környezetbarát címkével ellátott termékeket részesíti elônyben. A fôiskolások, egyetemisták körében ez az arány már 66 %. A különbség oka (és annak oka, hogy sem a középiskolásoknak, sem a fôiskolásoknak nem 100 %-a részesíti a környezetbarát címkével ellátott termékeket elônyben) a megkérdezettek saját bevallása alapján részben az információhiány, vagyis nem tudnak eleget „ezekrôl a dolgokról”. Másrészt sokan kényelmi okok miatt, illetve anyagi okok miatt nem a környezetbarát terméket választják. Meglepô eredmény, hogy a középiskolások 14 %-a nem látja értelmét a környezettudatos életmódnak, mert a környezeti problémák megoldása véleménye szerint úgysem a saját életmódján múlik, azonban bíztató, hogy a fôiskolásoknál ez az arány már csak 3 %. Az említett kutatás következtése az ismertetett eredményekbôl többek között, hogy (1) „a belsô érdeklôdést és motivációt mindenképpen emelni kell a diákokban – mind a felsôoktatási, mind a középiskolai szinten. (2) jobban össze kell hangolni a környezeti oktatás tartalmát annak érdekében, hogy a képzés biztosítsa a folytonosságot és a környezeti kérdések, problémák mélyebb tudatosulását.” A közoktatás felelôssége tehát, hogy már a középiskolások is megismerjék a környezetvédelem fontosságát, mindennapi életükben rutinná váljon, hogy a boltok polcán a környezetbarát termékeket keressék. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy megismerik a különbözô környezetterhelési mérôszámokat (pl: ökológiai lábnyom, vízlábnyom, szénlábnyom), illetve a termékeken elhelyezhetô környezetbarát termékmegjelöléseket (pl: környezetbarát termék, egészséges tanyasi élelmiszer …).

5

Zsóka, Ágnes and Marjainé Szerényi, Zsuzsanna and Széchy, Anna (2011) A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában.

46

8. ábra: Környezetbarát termékmegjelölés

Forrás: okocimke.kvvm.hu A környezeti oktatás fejlesztése, szélesebb körben elterjedése összhangban van az Európai Unió lefektetett környezetvédelmi alapelveivel. Magyarország is kötelezô érvényûnek tartja magára nézve, így erôsödik az iskolák mûködtetésében a környezettudatos szemlélet és gyakorlat, az oktatási segédanyagokban egyre nagyobb teret kap a környezetvédelem. A kezdeményezések tehát megvannak (Ökoiskola, Zöld Óvoda, Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda program…), de ezek szélesebb körben való mielôbbi elterjesztése elengedhetetlen. 6. Javaslat a fiatalabb korosztályok egészséges táplálkozásának és környezettudatos magatartásának fejlesztésére 1.) A lábnyomok fogalmának bevezetése minden korosztály számára egyszerûen elérhetô, érthetô és figyelemfelkeltô módon 2.) Élelmiszer termékek szénlábnyom számításának módszertana 3.) Kisgyermekek és fiatalok körében népszerû élelmiszer termékek feltérképezése, majd élelmiszer csoportok meghatározása a szénlábnyom számításhoz 4.) Gyakorlatban jól használható egységes és könnyen kivitelezhetô stratégia felállítása valamint bevezetése széles körben, pl.- iskolákban a tudatos táplálkozás és fenntartható életmód népszerûsítésére. Javaslatok a fiatalok „megszólítására”: - Minden egyes korosztály számára érthetô, elérhetô, de legfôképpen megérintô és megélhetô javaslatok kidolgozása és ezek megfelelô „nyelvre” lefordított kommunikációja. Kisgyermekek esetében reprezentálhatjuk mondanivalónkat egy újonnan kitalált vagy meglévô mesefigurával (állatfigura, család, állatcsalád stb.); lehet köré egész történetet szôni, melyen keresztül a kicsik számára jobban köthetô, illetve könnyebben nyomon követhetô a mondanivaló. - Kizárólag pozitív megerôsítéssel tanítani, végiggondolva az adott korosztály étkezési szokásait. Kihangsúlyozva, hogy hogyan tehetnek jót önmaguknak és a Földnek helyi termékek vásárlásával. - Korosztályonként jól átgondolt „megragadó” ideológiájú játékok, foglalkozások kidolgozása. - Az adott korcsoportok „megnyerési” lehetôségeinek feltérképezése, annak érdekében, hogy ne csak néhány eleve fogékony fiatalhoz jusson el az üzenet. - „Mennyibe kerül ez a Földnek?” kifejezés és szemlélet bevezetése: hány darab fába, mekkora összegbe kerül az adott környezeti terhelés, ha azt nézzük, hogy egy fa élete során mennyi elônyhöz juttatja szûkebb és tágabb környezetét, stb. - Egységes, jól áttekinthetô, egyszerû, figyelemfelkeltô oktató rendszer kidolgozása, melynek eszköztára szinte kizárólagosan újrafelhasznált, vagy takarékos és környezetbarát. - Az egyes élelmiszerek címkézése, ikonokkal való ellátása, melyek a gyermekek és fiatalok számára könnyen észrevehetô módón, arányaiban, egymáshoz viszonyítva tüntetik fel az adott termékek szénlábnyomának nagyságát. - „Kis gyereknek kicsiben, nagy gyereknek nagyban” kell megmutatni, hogyan tud segíteni. Átgondolt stratégiával minden korosztály elérhetô.

47

Irodalomjegyzék AZ ELSÔ MAGYAR KARBONSEMLEGESÍTÔ INTÉZET (EMAK) CO2 KALKULÁTORA, http://www.emkas.hu BIOPONT, http://www.biopont.hu, http://www.biopont.hu/en/products/biopont/organic_snacks CARBON TRUST, www.carbontrast.co.uk ”CSINÁLJUK JÓL FÜZETEK” Energiahatékony technológiák alkalmazása a malomiparban, Legjobb Gyakorlat (Best Practice) módszer kiadvány, http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh_body/csinaljukjol/szam04.htm EIPRO STUDY, Environmental Impacts of Products, Analysis of the life cycle, environmental IMPACTS IN RELATED TO THE FINAL CONSUMPTION OF THE EU-25, 2006 p.139., http://ec.europa.eu/environment/ipp/pdf/eipro_report.pdf FENNTARTHATÓ FOGYASZTÁSI LEHETÔSÉGEK STRATÉGIÁK A VÁLTOZTATÁSHOZ UNEP, 2001 GENF, http://www.rec.hu/hftf/doc/SCOPEhu.pdf GUIDE TO PAS2050: How to asses the Carbon footprint of goods and services http://www.bsigroup.com/en/Standards-and-Publications/How-we-can-help-you/ProfessionalStandards-Service/PAS-2050/ IVÁNYI ATTILA SZILÁRD, HOFFER ILONA: Innováció a vállalkozásfejlesztésben, Aula Kiadó, 2010. JANKÓNÉ DR. FORGÁCS JUDIT: Élelmiszeripari technológiák, Szeged, 2006. PAS 2050 - ASSESSING THE LIFE CYCLE GREENHOUSE GAS EMISSIONS OF GOODS AND SERVICES, http://shop.bsigroup.com/en/Browse-by-Sector/Energy--Utilities/PAS-2050/ SZABVÁNYOK: ISO 14025 (TERMÉKEK KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ HATÁSÁNAK MÉRTÉKÉRÔL, 2006) ISO 14040 (ÉLETCIKLUS ELEMZÉSRÔL,1997) ISO 14045 (AZ ÖKOLÓGIAI HATÉKONYSÁGRÓL, FOLYAMATBAN) ISO 14067 (TERMÉKEK SZÉNLÁBNYOMÁRÓL, 2009) SZILÁGYI JÓZSEF, MÉSZÁROS SÁNDOR: Mezôgazdasági termékek áruismerete, Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2002. THE CARBON TRUST: Product Carbon Footprinting & Labelling, http://www.sustainablebizness.com/PkgForum_Ana09/CarbonFootprintingLabelling.pdf WALKERS, TAKING STEPS TO REDUCE OUR CARBON FOOTPRINT, http://www.walkerscarbonfootprint.co.uk/ ZSÓKA, ÁGNES AND MARJAINÉ SZERÉNYI, ZSUZSANNA AND SZÉCHY, ANNA (2011) A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában. In: Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, pp. 90-109. ISBN 9789635034659

48

SZEKERES DIÁNA BGF-GKZ Közgazdasági és Módszertan Intézeti Osztály6

ZÖLD JOG 1. A környezet fogalmi meghatározása A környezet definíciója értelmében a fizikai, kémiai és biológiai kötényezôk összessége, amelyek körül veszik az életterünket, ténylegesen a világ azon részét jelentve, ahol életvitelünket folytatjuk és tevékenykedünk. Maga a foglom több részegységre osztható, az ökoszisztéma alkotóegységei a föld, víz, levegô és az élôvilág (flóra és fauna), valamint ide tartozik az épített környezet is, amelyet infrastruktúrával ellátott települések alkotnak; összegezve pedig együttes megnevezéssel az alkotórészek a tájat képezik. A Környezet- és Természetvédelmi Lexikon fogalom-meghatározása értelmében a környezetvédelmet a következôként definiálja: „… olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezôgazdasági, bányászati tevékenységébôl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelôzése az élôvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében.” A tevékenység tudományos alapját a mûszaki tudományok, az alkalmazott természettudományok és az ökonómia képzik. Hatékonysága és mûködôképessége a használók felelôsségén alapuló törvényi szabályozás, valamint az intézményrendszer által biztosított.7 A környezetére igényes, megfelelô külsô körülmények, természetes környezet iránt elkötelezett emberek számára az 1970-es évektôl kezdôdôen egyre inkább igény merült fel a megfelelô környezet, élettér biztosítására és fenntartására, a megelôzésre. Elmondható, hogy „… az 1950. évi Európai Emberi Jogi Konvenció nem tartalmazza a környezethez való jogot, az Európai Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata arra mutat, hogy a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezet, amelyet a konvenció elismer.”8 Nemzetközi környezetjog alapelvei közé tartozik a természeti erôforrások feletti szuverenitás és annak következményeként a károkozás tilalma, az együttmûködés elve, azaz a tájékoztatási, értesítési, segítségnyújtási, konzultációs kötelezettségek teljesítése. Ide tartozik továbbá a védelem és megôrzés, az elôvigyázatosság, a fenntartható fejlôdés, valamint a szennyezô fizet elve. A nemzetközi környezetjogi szerzôdések köre vonatkozik a tengeri környezet védelmére, a nemzetközi vízfolyások megôrzésére, az atmoszféra védelmére, a természetvédelem biztosítására, valamint a veszélyes anyagok, a hulladékok és a nukleáris tevékenység figyelemmel kísérésére és a megelôzésre.

2. Környezetvédelem globális megközelítésének filozófiai motívumai - a környezetvédelem területén globális értelemben vett konferenciák köre a teljesség igénye nélkül 1962-ben jelent meg a Néma tavasz címû könyv Rachel CARSON tollából, a természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezôtlen biológiai hatására felhívva a figyelmet, a nemkívánatos körülményeket megrázóan, figyelemfelkeltôen és hatásosan ábrázolja. Az UNESCO Ember és Bioszféra programja a környezet megóvását társadalmi mozgalommá emelte, elôretörést eredményezve. Elôtérbe került az élôvilág és az emberi tevékenység kölcsönhatása, az éghajlat, a helyi ökoszisztémák, a folyók, a tavak, a tenger, a tengerparti övezetek és a szigetvilág flórája és faunája. A globálisan gondolkodó zártkörû elit értelmiség vitafórumaként 1968-ban alakult meg a Római Klub, amely jelentéseket tett közre az emberi környezetet érintô külsô hatásokkal kapcsolatosan. A földünket érintô globális FORRESTER világmodell 1971-ben: „A világ dinamikája” címmel jelent meg, majd Római Klub részérôl az elsô jelentést Dennis MEADOWS és kutatócsoportja 1972-ben hozta nyilvánosságra „A növekedés határai" címmel.9 Az ENSZ 1972-es Stockholmi Konferenciáján10 – június 5. azóta a Környezetvédelmi Világnap– az Emberi Környezetrôl szóló nyilatkozat az egyéni érdekvédelmet tekintve a jóléthez, valamint az alapvetô emberi jogok érvényesüléshez fûzôdô alapvetô aspektusnak tekinti a természetes, továbbá az ember által kialakított

6 7 8 9

10

GF GKZ adjunktus, PTE-ÁJK Doktori Iskola Doktorjelölt Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I-II. Akadémiai Kiadó, 2002. BÁNDI Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 64. o. Csáki Csaba: A RÓMAI KLUB KEZDETI ÉVEI – EGY MEZÔGAZDASÁGI VILÁGMODELL KIDOLGOZÁSA, 19-27 In: „A jövôkutatás helye a 21. században. A jövôkutatás fejlôdése és tudományterületi kapcsolatai” VII. Magyar (Jubileumi) Jövôkutatási Konferencia 40 éves a magyar jövôkutatás. Konferencia kötet, Palatia Kiadó és Nyomda, Gyôr 2009. Forrás: http://www.keteg.hu/admin/file/JKB_kotet_vegleges.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://www.nfft.hu/a_brundtland_bizottsag_es_a_fenntarthato_fejlodes/ (Letöltés dátuma: 2013. február 21.)

49

környezetet.11 A konferencia mérföldkôként szolgált, hiszen megállapítást nyert, hogy a környezetszennyezés globális szinten elôzhetô meg. Ennek érdekében meghatározásra kerületek irányelvek: többek között a természetes erôforrások megôrzése érdekében, a minôségi környezethez való jog biztosítása mellett, elkerülve az ökológiai egyensúly megbomlását, védelmet a tömegpusztítástól, elôsegítve az oktatási-kutatási szemléletrendszer kialakítását. Mihajlo MESAROVIC és Eduardo PESTEL modelljét 1974-ben publikálta „Fordulóponton az emberiség” címmel, arra hívva fel a figyelmet, hogy az emberi tudatot környezetkímélôbbé, takarékosabbá és jövôorientáltabbá kell átalakítani annak érdekében, hogy ne következzen be globális méretû regionális szinteken különbözô idôpontokban bekövetkezô világkatasztrófa.12 Wassily LEONTIEF 1976-ban „A világgazdaság jövôje” címmel világmodelljében kiutat vázol fel a környezet védelmének stabilitása érdekében, a fejlôdés mértékének csökkentése és segélyezés növelése segítségével.13 Jan TIMBERGEN 1977-ben „A nemzetközi rend átalakítása” címmel a fejlôdésben mutatkozó egyenlôtlenségek reformokkal történô megszüntetését tartja a jövô motorjának.14 Az ENSZ közgyûlése 1987-ben az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlôdési Világbizottságának elnökétôl Gro Harlem BRUNTLAN-tól „Közös jövônk” címmel környezetbarát, fenntartható fejlôdési modellt ki dolgozását kérte a jelen szükségletek biztosításával, anélkül, hogy a jövô esélyét az „egészséges” környezetre veszélyeztetné.15 Megoldásként paradigmaváltásra szólítanak fel: a jövô nemzedék érdekében, mivel „a fenntartható fejlôdés a fejlôdés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövô generációit saját szükségleteik kielégítésének.” Helsinkiben 1975-ben került sor az Európai Bizottsági és Együttmûködési Értekezletre, valamint ugyanitt került sor az ún. SO2-egyezmény elfogadására 1985-ben. Az ózonréteg védelmérôl 1987-ben született megállapodás Montreal-ban, míg az ún. NOX egyezményt 1988-ban Bulgáriában, Szófiában fogadták el. A Bázeli Egyezmény a Hulladékok nemzetközi szállításával kapcsolatos kötelezettségeket helyzete a vizsgálódás középpontjába 1989-ben.16 Az ENSZ második világkonferenciáját 1992-ben Rióban rendezte meg, ahol a fenntartható fejlôdés fogalmi elemmé vált. Az Agenda 21 elnevezésû a „Feladatok a XXI. századra” címmel ajánlásokat és javaslatokat magában foglaló dokumentum a fenntartható fejlôdés érdekében a gazdaság, a társadalom és a környezet egy rendszerbe történô integrálását fogalmazza meg alapelvként. New York-ban került sor az Éghajlat-változási keretegyezmény elfogadására 1992-ben. Johannesburgban 2002-ben került sor a Fenntartható Fejlôdés Világkonferenciára.17 Az 1993-as Luganói Egyezmény a környezetkárosítással, a környezeti károkkal kapcsolatos jogi szankcionálás kérdéseirôl, az azzal kapcsolatos polgári felelôsségrôl szólt az Európa Tanács Nemzetközi megállapodásaként.18 2009-ben Koppenhágában Klímakonferenciát tartottak.19

3. Magyarország részvétele nemzetközi természetvédelmi egyezményekben a teljesség igénye nélkül „A nemzetközi jelentôségû vadvizekrôl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérôl” szóló Ramsar-i egyezmény Magyarországon az 1979. évi 28. törvényerejû rendelettel került kihirdetésre. Az egyezmény maga Ramsarban (Irán), 1971. február 2-án került elfogadásra, amelyet 1982-es és 1987-es módosításokkal egységes szerkezetben a nemzetközi jelentôségû vadvizekrôl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérôl szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történô kihirdetésérôl szóló 1993. évi XLII. törvény hirdetett ki. A magyar kormány a Washingtonban 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élô állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérôl szóló, az 1986. évi 15. törvényerejû rendelettel kihirdetett Egyezmény végrehajtásáról a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élô állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérôl szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelettel rendelkezett, azaz az egyezménnyel kapcsolatos új szabályozást Magyarország életbe léptette. (CITES) (Washington 1985.) A vándorló, vadon élô állatfajok védelmérôl szóló 193-as ún. Bonn-i egyezményt (CMS) a 1986. évi 6. törvényerejû rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élô állatfajok védelmérôl szóló egyezmény kihirdetésérôl léptette hatályba, melyhez a késôbbiekben az EUROBATS „Az európai denevérfajok populációinak megôrzésérôl” szóló megállapodás is kapcsolható, amelynek magyarországi közzétételére 1994-ben került sor. 11

12 13

14 15

16 17 18 19

http://www.zoldeletter.eoldal.hu/cikkek/kornyezetvedelmi-egyezmenyek/1972-stockholm---ensz-konferencia-az-emberi-kornyezetrol.html (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) World modeling: the Mesarovic-Pestel world model in the context of its contemporaries. Lexington Books, Lexington, Mass., United States, 1980. xi. SOMOGYI Sándor: KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA ÁTALAKULÁSI, INTEGRÁCIÓS DILEMMÁI ÉS A MEZÔGAZDASÁG FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE (The dilemmas of integration in the transition of Central and Eastern Europe and sustainable development in agriculture). Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 27-38. o. Külgazdaság, 24. évf. 6. sz. / 1980.Új könyvek rovat, Jan Tinbergen: A RIO-jelentés. A nemzetközi rend átalakítása (Török Ádám) 75-76. LÁNG István akadémikus, az NFFT társelnöke: A Brundtland Bizottság és a fenntartható fejlôdés. Egyenlítô címû folyóirat 2008/11. szám http://www.nfft.hu/a_brundtland_bizottsag_es_a_fenntarthato_fejlodes/ (letöltés dátuma: 2013. február 23.) Egyenlítô címû folyóirat 2008/11. szám HÁNCS Péter: VIII. TERMÉSZETVÉDELEM – JOGSZABÁLYISMERET. Forrás: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok08.htm (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://www.ff3.hu/stock.html (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:C2009/319/01:HU:HTML (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://www.nfft.hu/dynamic/mi_az_a_COP15.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.)

50

1979. szeptember 19-én Bernben fogadta el az Európa Tanács az európai vadon élô növények, állatok és természetes élôhelyek védelmérôl szóló európai, regionális Berni egyezményt, (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats - Bern Convention, 1979.)20 amelynek Magyarország 1990-óta a tagja. Célja az állat- és növényfajok, illetve különösen azok természetes élôhelyeinek számára alapvetô védelmi elemek biztosítása, kiemelt védelem a veszélyeztetett fajok esetén, továbbá az ágazati tervezési rendszerekben és szakpolitikákban történô természetvédelmi érdekek érvényre juttatása.Biológiai Sokféleség Egyezmény, Rió de Janeiróban, 1992. június 5-14. között került aláírásra a Magyarország által is elfogadott természetvédelem tárgyában íródott globális nemzetközi szerzôdés, amelyet Magyarország az 1995. évi LXXXI. sz. törvénnyel hirdetett ki. Alapvetô célja az élôvilág védelme, beleértve a növény- és állatfajok, az élôhelyek és a mikroorganizmusok védelmét is, a biológiai sokszínûség és sokféleség, valamint a genetikai sokféleség megôrzése. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kiterjed a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységre is, ezért részletes szabályozás kidolgozására került sor jegyzôkönyv keretén belül 1995 és 2000 között, amelyet Cartagena Jegyzôkönyv címmel 2000. január 29-én fogadtak el. A magyar környezetvédelmi miniszter is aláírta 2000 májusában -Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt, a biológiai biztonságról szóló jegyzôkönyv- és a Cartagena Jegyzôkönyv 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, hazánkban a 2004. évi CIX. törvény21 hirdette ki. A jegyzôkönyv célja, hogy „megfelelô szintû védelmet nyújtson a modern biotechnológiából származó azon élô, módosított szervezetek biztonságos szállítása, kezelése és felhasználása során, melyeknek káros hatásaik lehetnek a biológiai sokféleség megôrzésére és fenntartható hasznosítására, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is, különös tekintettel a határokon átnyúló mozgásokra.”22

4. Európai Unió környezetvédelmi szakpolitikájáról A közösségi környezetvédelmi politikát tekintve, elsô lépésként az Egységes Európai Okmány hatályba lépéséig -1986- terjedô idôszak szembesült a fenntarthatóság, illetve az ahhoz fûzôdô normaalkotási tevékenység megjelenésével. Közös politikaként de jure a Maastrichti szerzôdés határozza meg, majd Az Amszterdami szerzôdésig terjedô idôszak globális probléma-feloldási tevékenyégként tekint a környezetvédelemre. A környezeti integráció követelményének megjelenése az európai integráció történetében elôször az Egységes Európai Okmány, módosító rendelkezéseihez fûzôdik,23 EKSz. Környezetrôl szóló VII. cím alapelveket részletezô cikkébe, majd pedig a módosításoknak köszönhetôen határozottabb megfogalmazásúvá, elhelyezését tekintve rangosabb helyre került, és a Lisszaboni Szerzôdés módosító rendelkezéseinek köre is megtartotta az elôirányzott változtatásokat.24 A EU Alapjogi Kartája is tartalmazza a környezeti integráció elvét, amely az EUSz. 6. cikkének értelmében ugyanolyan jogi kötôerôvel rendelkezik, mint a Szerzôdések. Az Alapjogi Karta vonatkozó IV. Szolidaritás címû fejezetének 37.cikke értelmében be kell építeni a környezet minôségének javítását, a magas színvonalú környezetvédelmet, összhangban a fenntartható fejlôdés elvnek megvalósulásával és megvalósításával.25 Uniós környezetvédelmi elôírások legalapvetôbb célja a veszélyeztetett fajok és élôhelyek védelme és a természeti erôforrások hatékonyabb felhasználása, melynek érdekében ösztönözve az innovációt és a vállalkozói tevékenységet biztosítható a gazdasági növekedés.26 Magyarország területének mintegy 21%-val részese a Natura 2000, azaz az EU ökológiai hálózatának, amely során alapelvként szolgál a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás elôsegítése, olyan fenntartható emberi tevékenység végzésére alkalmas területen, ahol az élôhely és a fajok veszélyeztetése nem merül fel.27 A biológiai sokféleség eszméjének megôrzése érdekében a TANÁCS 79/409/EGK (1979. áprilisi 2.) sz. irányelve a vadon élô madarak védelmérôl rendelkezik, és a TANÁCS 92/43/EGK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élôhelyek, a vadon élô állatok és növények védelmét biztosítja. Az EU természetvédelmi szabályozás kialakításnak fontos területének tekinthetô továbbá a veszélyeztetett fajok védelme érdekében megalkotott Washingtoni Egyezmény (CITES) európai uniós végrehajtására hozott rendeletek köre, a CITES közösségi végrehajtásának szabályait megállapító 338/97/EK 20 21 22

23

24

25 26 27

http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/l28050_en.htm (letöltés dátuma: 2013. február 23.) 2004. évi CIX. törvény a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzôkönyv kihirdetésérôl A Környezetrôl és Fejlôdésrôl szóló Rio-i Nyilatkozat 15. elvében foglalt elôvigyázatos megközelítéssel összhangban a Jegyzôkönyv 1. cikkének célkitûzése Forrás: http://www.complex.hu/kzldat/t0400109.htm/t0400109_5.htm (letöltés dátuma: 2013. február 23.) Horváth Zsuzsanna: A környezeti integráció alapelvének közösségi jogi aspektusai. In: Andrássy György (szerk): Ünnepi kötet Jóri János 75. születésnapjára. PTE ÁJK, Pécs 2008. 83-98. o. Horváth Zsuzsanna – Pánovics Attila: Környezetvédelem és fenntarthatóság az új Alaptörvényben 86-87 o. In: Drinóczi Tímea (szerk.): Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2011 http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/C2007303HU.01000101.htm (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://europa.eu/pol/env/index_hu.htm (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://www.natura.2000.hu/ (Letöltés dátuma: 2013. február 21.), Lásd Natura 2000 - Európai hálózat a természeti értékekmegôzésére - ÖKO Rt. 2002. Szerkesztô: Demeter András Forrás: http://www.natura.2000.hu/doc/Europai%20halozat%20K1%20beliv%20vegleges.pdf (letöltés dátuma: 2013. február 23.)

51

rendelet, vagy a LIFE alap pályázati feltételeit meghirdetô jogszabályok is ide tartoznak.28 Az 1998-as Cardiffi Folyamat megindulása: a tagállamok strukturális politikáinak önkéntes összehangolása a foglalkoztatás növelése érdekében.29 A környezetvédelmi politika fejlôdéstörténete, szerzôdéses és jogi alapjai alapvetôen három fôbb idôszakra bonthatóak: az alkotmányos alap nélküli környezetpolitika, az 1993-ig, Maastrichtig tartó jogalap megerôsítésének idôszakát képzô idôtartamra, valamint a környezeti szempont és a fenntartható fejlôdés további hangsúlyozásának, a környezet magas szintû védelmének idôszakára. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fektet a Hatékony erôforrás-felhasználás, a vízkészlet és a vízi ökoszisztéma hatékony védelmezésére, a levegôminôségi célértékek elérésének szükségességére és a hulladékártalmatlanításra a környezet- és természetvédelmi projektfinanszírozás megteremtésével. Az Európai Unió környezetvédelmi területét, szakpolitikáját érintô finanszírozást támogató pénzügyi eszközként 1992-ben hozták létre a LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environnement) programot, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 614/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközrôl (LIFE+) program váltott fel a 2007-2013-as költségvetési idôszakban a következô három területre koncentrálva: „Természet és iodiverzitás”, „Környezetvédelmi Politika és Irányítás” és „Információ és Kommunikáció.”30 A LIFE + program jogi hátterét képezik továbbá: az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élô madarak védelmérôl szóló ún. madárvédelmi irányelv, valamint a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élôhelyek, valamint a vadon élô állatok és növények védelmérôl már említett ún. élôhelyvédelmi irányelv. A 2014-2020 közötti idôszakra pedig az Európai Parlament és a Tanács rendelete vonatkozik a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról. Az EU környezetjogának forrásai közé tartozik az ún. elsôdleges jog (a szervezetet létrehozó alapszerzôdések és módosító köre), az Európai Bíróság által megfogalmazott alapelvek, valamint a másodlagos jogforrások köre. Az európai bíróság alapelvei közé tartozik a tiszta és egészséges környezethez való jog biztosítása, a meghallgatás joga, az arányosság, valamint a szubszidiaritás alapelve. A szubszidiaritás elve a Maastrichti Szerzôdés óta a hatáskörök meghatározása a szubszidiaritás elvére épül. A szubszidiaritás dinamikus fogalom, melyet a Szerzôdésben meghatározott célkitûzések alapján kell alkalmazni. A szubszidiaritás tartalmát tekintve az Unió a Szerzôdés által ráruházott hatásköröket jelenti az abban meghatározott célok keretei között eljárva. Hatásköri rendszer átalakítása a Lisszaboni Szerzôdés alapján: a Konvent (Az Alkotmányszerzôdés kidolgozója) céljai közé emelte egy egyszerûbb, áttekinthetôbb, letisztultabb rendszer megalkotását, a hárompilléres rendszer megszüntetését. A Lisszaboni Szerzôdés nevesíti a hatáskörök különbözô típusait, ezzel átláthatóbbá teszi a rendszert. A hatásköri rendszer meghatározza azokat a területeket, ahol az Unió és a tagállamok között a hatáskörök megosztottak. Rendelkezik azokról, amelyek alapvetôen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Az Unió támogatja, kiegészíti, esetenként összehangolja a tagállamok tevékenységét. A Lisszaboni Szerzôdés jelentôs változást hoz az Unió hatásköreinek rendszerében, alapjaiban változtatja meg az EU hatásköreinek rendszerében, alapjaiban változtatja az EU közjogi struktúráját. A szabályozás pontosabb és konkrétabb, mint korábban. A tagállamok megôrzik jogalkotási jogosítványaik jelentôs részét, a közigazgatás irányításának jogát, megtartják a nemzetközi szerzôdések megkötésére vonatkozó jogaikat. Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik a tengerek biológiai erôforrásainak megôrzése a közös halászati politika keretében. A Szektorális szabályozás területe a környezetvédelem területén az EU-ban a következô területeket öleli át: a horizontális jogalkotás, a levegôtisztaság-védelem, a vízvédelem, a természetvédelem, a veszélyes anyagok és biotechnológia, az ipari tevékenységbôl eredô kockázatok, a hulladék, valamint a zajártalom elleni védelem területét. Környezetpolitikai jellemzô jegyeket azaz a környezetvédelmi politika létének, létjogosultságának fô okait a következôképpen csoportosíthatjuk: ide sorolva a környezet számos elemének közjó jellegét, az externáliákat, amelyek lehetnek pozitív illetve negatív externáliák, valamint a védelmi intézkedések költsége és azok hasznának megjelenése, amely idôben elkülönül, valamint annak haszonélvezôje és költségviselôje, akik szintén elkülönülhetnek. Az Európai Unió környezetpolitikája rendkívül kiterjedt környezetpolitika, alapja az ún. három-tíz éves, idôszakra elôirányzott környezetvédelmi akcióprogramokban rögzített, politikai kinyilatkoztatások szintjén megfogalmazott. Az Akcióprogramok 3-10 éves idôszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat. Az elsô 28

29

30

II. kötet: Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon - MME 2002. Szerkesztô: Lovászi Péter http://www.natura.2000.hu/doc/Madaras%20beliv.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://europa.eu.int/comm/internal_market/en/update/economicreform/ http://europa.eu.int/comm/environment/integration/cardiff_status.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) http://ec.europa.eu/environment/life/; http://ec.europa.eu/environment/life/about/index.htm#lifeplus, http://europa.eu/legislation_summaries/agriculture/environment/l28021_hu.htm (Letöltés dátuma: 2013. február 21.)

52

akcióprogram 1973-ban született célkitûzései között az elôvigyázatosság, a megelôzés, a szennyezô fizet elv, a forrás elve, az integrálás elve, a lehetô legmagasabb szintû védelem, a regionális különbségek figyelembevétele, az együttmûködés, a megosztott felelôsség, valamint a szubszidiaritás elvével.31 Európai Közösség Bizottsága felkérte 2000-ben Michael DECLERIS szakértôt a fenntartható fejlôdés fogalmi meghatározására, mivel annak „szabályai nem léteznek, azokat ki kell alakítani. A társadalom tagjainak a fenntartható fejlôdés érdekében kifejtett magatartása sem adott, hanem azt meg kell teremteni. Sem az intézmények, sem a polgárok megfelelô magatartása ma még nem ismert.”32 A 2002-2010-ig terjedô VI. KAP33 célkitûzéseinek fôbb területei: az éghajlatváltozás kihívása, a biodiverzitás és a természetvédelem kérdéskör ténylegességének megteremtése, a környezet-egészségügyet elôtérbe helyezôdése, továbbá az erôforrásokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodás, annak hasznosítását érintô problematika megoldásának megteremtése.34 Az Európa 2020 stratégia:35 inkluzív, intelligens, hatékony és fenntartható növekedést helyezi elôtérbe, középpontjában a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatos célkitûzések állnak.36 Az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás célkitûzés elérése érdekében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 1990-es szinthez képest 20%-kal kell pedig rendelkezésre állna a szükséges feltétel, akár a 30%-os csökkentést is célként lehet kitûzni. Ehhez azonban szükséges a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történô növelése, miközben az energiahatékonyságot 20%-kal javítani kell. Prioritást élvez az Európai Unióban a természeti erôforrásokkal történô megfelelô gazdálkodás. Az Európa 2020 stratégia „Erôforrás-hatékony Európa” elnevezésû kiemelt kezdeményezés célja a fenntartható növekedés erôforrás-hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra történô átállással való megvalósítása.37

5. Magyar környezet(védelmi) jog A teljesség igénye nélkül a környezetvédelmet, környezetpolitikát érintô területen keretjogszabályként a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a szakosított jogszabályok, így a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a természet védelmérôl szóló 1996. évi LIII. törvény jelenik meg. A vonatkozó jogszabály 4. § 29. pontja értelmében a fenntartható fejlôdés: „társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megôrzi a jelen és a jövô nemzedékek számára, a természeti erôforrásokat takarékosan és célszerûen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminôség javítását és a sokféleség megôrzését.” Ugyanezen jogszabályhely 32. pontja értelmében pedig a környezetvédelem: „olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelôzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelôzô állapot helyreállítása.” Valamint a jogi szabályozási területhez tartoznak a vonatkozó végrehajtási rendelkezések és részletszabályok is, továbbá a helyi szintû jogszabályok, mint az önkormányzati rendeletek és az ún. speciális technikai jellegû jogszabályok, szabványok köre tartozik az adott terület szabályozásához. A végrehajtást a megfelelô intézményrendszer biztosítja a nemzeti jogban. Magyarországon a végrehajtás letéteményesei közé tartoznak: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôségek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, a jegyzô, valamint az igazságszolgáltatás területén a bírsági rendszer. A környezet védelmének alapelvei: elôvigyázatosság, megelôzés, helyreállítás, felelôsség, együttmûködés, a tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság. Magyarországon jelenleg a természetvédelem jogi szabályozására vonatkozóan: a természet védelmérôl szóló 1996. évi LIII. törvény szabályrendszere nyújt áttekintést. Magyarország Európai Unióhoz történô csatlakozási folyamatának elôsegítése érdekében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1998-ban az elôcsatlakozáshoz fûzôdô PHARE program38 keretén belül a környezetvédelem területét elôtérbe helyzete a „Magyarország környezetvédelmi jogi szabályozásának közelítése az EU környezetvédelmi jogi szabályozásához” c. program részeként.39 Magyar környezet(védelmi) jog területei: a vízgazdálkodás, vízvédelem, a levegôtisztaság-védelem, a természetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a zajártalom elleni védelem, a veszélyes vegyi anyagok és biotechnológia, 31

BÁNDI Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, 2006. 28. o. BÁNDI Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, 2006. 32. o., http://www.nfft.hu/dynamic/NFFT_muhelytanulmanyok_6_Bandi_etal_nemzetkozi_jog_2011.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) 33 III. KVAP (1982-86), IV. KVAP (1987-92) 34 ORRBÁN Annamária: Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája. Forrás: http://www.publikon.hu/application/essay/491_1.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) 35 http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/targets/index_hu.htm (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) 36 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_hu.pdf (Letöltés dátuma: 2013. február 21.) 37 http://ec.europa.eu/resource-efficient-europe/index_hu (letöltés dátuma: 2013. 02. 23.) 38 KOVÁCS Teréz: Vidékfejlesztési politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003. 204.o. 39 http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok (letöltés dátuma: 2013. február 23.) 32

53

az ipari tevékenységbôl származó kockázatok rendezés, a föld védelme, az épített környezet védelme és a területfejlesztés. A magyar környezetjogi alapelvek közé tartozik: a megelôzés, elôvigyázatosság, helyreállítás, a fenntartható fejlôdés, a tervszerûség, az állam kötelezettség- és felelôsségvállalása, a társadalmi részvétel, az együttmûködés, valamint a „Szennyezô fizet” elv. Szabályozási módozatok közé tartoznak a hagyományos eszközök (az állam erôteljes szerepe), amelyek az elsôdlegesek, ide tartozik továbbá a gazdasági/piaci eszközök, valamint az önszabályozás területe.

5.1. Az Alaptörvény „zöld” köntösben40 Az Alaptörvény „Nemzeti hitvallás” címmel illetett preambulumában szerepel, hogy „a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk,” valamint az, felelôsséget vállalunk a jövô nemzedékek védelméért, az utódokért érzett felelôsség nevében. Az Alaptörvény Q) cikkének elsô bekezdése deklarálja, hogy „Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megôrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlôdése érdekében együttmûködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.” Magyarország számára az együttmûködésben a nemzetközi környezetvédelemben való részvétel kapcsán egyrészrôl az Európai Unióhoz történô csatlakozásból adódó feladatok ellátása, másrészrôl a legmagasabb szintû környezeti biztonság eléréséhez fûzôdô globális cél határozható meg tényezôként. Magyarország és az általa állampolgárai számára rendelkezésére álló természeti erôforrások (a termôföld, a vízkészletek, az erdôk stb.) minôsége, mennyisége és állapota, a természeti javak feletti önrendelkezés érvényre juttatása, a természeti erôforrásokkal történô gazdálkodás megtartása élhetô környezet kialakítása szuverenitásunk kulcseleme. Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása 1. cikk. - hatályos: 2012. XII. 22-tôl- megállapította, hogy „a természeti erôforrások, különösen a termôföld, az erdôk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik,” így az állam és minden polgára kötelezettsége a védelem, fenntartása, valamint a jövô nemzedékek számára történô megôrzés. Az EK-Szerzôdés 6. cikke -az EUMSz. 11. cikke- értelmében: „A környezetvédelmi követelményeket — különösen a fenntartható fejlôdés elômozdítására tekintettel — be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.” Tartalmát és érvényesíthetôségét tekintve a „fenntartható fejlôdés” és a „fenntarthatóság” fogalomrendszerének kérdésköre számtalan megközelítésben értelmezhetô. Herman DALY szerint, például „a fenntartható fejlôdés a folytonos társadalmi jól-lét megvalósítása, anélkül, hogy a környezet eltartó-képességét veszélyeztetnénk.” A Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Tanács (NFFT), az Országgyûlés által 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat41 alapján létrehozott egyeztetô, véleményezô, javaslattevô testület.42 Az NFFT által 2009 novemberében elfogadott, „Jövôkeresô” címû jelentés fogalom meghatározása értelmében „…a fenntarthatóság egy olyan viszonyrendszert, kultúrát jelent, amelyben az emberek egymás közötti és a természetes környezetükkel való viszonya megteremti a harmónia lehetôségét”43 Az NFFT számos esetben hangsúlyozta, hogy szubszidiaritás elvének következetes alkalmazása a fenntartható társadalom lényeges elemeként szolgál.44 Az Alaptörvény „Szabadság és felelôsség” címû fejezetének XXI. cikkében megfogalmazott egészséges környezethez való jog értelmében „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” és környezeti károkozás esetében helyreállítási, vagy a helyreállítás költségének viselésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik a kárt okozó személynek, azaz a rendelkezés a környezeti kár megtérítési kötelezettségre való leszûkítését tartalmazza.45

40

41 42

43 44

45

HORVÁTH Zsuzsanna – PÁNOVICS Attila: Környezetvédelem és fenntarthatóság az új Alaptörvényben 77-97. o. In: DRINÓCZI Tímea (szerk.): Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2011 http://www.complex.hu/kzldat/o07h0100.htm/o07h0100.htm (letöltve: 2013. február 23.) Az Országgyûlés 57/2008. (2008. május 19.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Tanács közjogi jogállásáról, jogkörérôl, összetételérôl és feladatairól, valamint mûködési kereteirôl 1. pont http://www.nfft.hu/dynamic/Jovokereso_Roviditett_A5_HUN_Screen.pdf, http://www.nfft.hu/dynamic/Jovokereso_osszefoglalo.pdf (letöltve: 2013. február 23.) A Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Tanács állásfoglalása a földforgalmi törvényjavaslatról. Forrás: http://www.nfft.hu/dynamic/NFFT_allasfogl_foldforgalmi_tvrol_vegleges_2012.11.07.pdf (letöltés dátuma: 2013. február 23.) Az Alaptörvény XXI. cikkének (2) bekezdésében arról rendelkezik, hogy „aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.”

54

TEHETSÉGGONDOZÁS KÖZÉPISKOLÁTÓL A PHD-IG Szekció elnökök: Ilyés Tamás Külker Szakkollégium dr. Kovács Tamás fôiskolai docens BGF-KKK

DR. KOVÁCS TAMÁS BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

A PRO SCIENTIA ARANYÉREMTÔL A BOLYAI ÖSZTÖNDÍJIG Bár a cím azt sugallja, hogy kizárólag a felsôoktatási tanulmányaim végén kapott Pro Scientia Aranyérem megszerzését követô idôszak tudományos értékû eseményeirôl kívánok beszámolni, azonban ezt több okból is szeretném idôben kiterjeszteni, egészen a középiskolai tanulmányaim kezdetéig. Az egyik ilyen ok, hogy maga a szekció, amiben az elôadás elhangzott azt a címet viselte, hogy „Tehetséggondozás középiskolától a PhD-ig”, másfelôl pedig abszolút egyetértek azokkal a megállapításokkal, melyeket kollégáim tettek elôadásaik során, miszerint az aktív tehetséggondozásnak már a középiskolában meg kell kezdôdnie. Harmadrészt az egész folyamatban a kontinuitás a lényeg, ahogyan az egyes lépcsôfokok optimális esetben egymásra épülnek, ebbôl a nagyjából másfél évtizedes folyamatból – a középiskola kezdetétôl a PhD 30 éves kor körüli megszerzéséig – nem volna szerencsés csupán pár évet kiragadni. Sokat gondolkoztam, hogy miként lehetne ezt a tanulmányt úgy megírni, hogy az általánosságban, mintegy sémaként leegyszerûsítve vezesse végig egy diák útját onnan kezdve, hogy elôször belép a középiskola kapuján, egészen odáig, hogy átveszi a PhD oklevelét. Végül arra jutottam, hogy sehogy… Az egész az én történetem és bár fiatalnak tartom még magam ahhoz, hogy valami emlékirat szerût írjak – talán majd ötven év múlva… –, kétségtelen tény, hogy életem és kutatói pályám egy jelentôs szakaszát végképp lezárhattam 2008-ban. Az egésszel azonban nem az a célom, hogy bármiféle önreklámot csináljak, az eddigi sikerekbôl és kudarcokból elég pontos visszajelzéseket kaptam, hanem egy olyan kezdeti pályafutást szeretnék bemutatni, ami bárki által követhetô, sôt sokkal jobban is végigcsinálható. Hiszem, hogy mindenki életében jönnek lehetôségek, amiket ha megragadunk, akkor elôre tudunk lépni, de csak akkor, ha önmagunk részérôl is hozzátesszük azt a munkát és alázatot, ami cél eléréséhez szükséges. Soha nem tudtam azonosulni azokkal és igazából mindig egy belsô fanyar mosollyal hallgattam azokat az egyetemi, vagy doktorandusz társaimat, akik mindig találtak valami „logikusnak tûnô” magyarázatot arra, hogy nekem, vagy másoknak miért könnyebb, mint nekik és hogy számukra soha semmilyen jó lehetôség nem adódik. Aki elolvassa ezt a pár oldalt, az remélhetôleg úgy fogja látni, hogy gyakorlatilag bármely lépése másolható – sôt, napjainkban a világ még jobban kinyílt kutatási szempontból is, mint mondjuk tizenpár évvel ezelôtt – és bízom abban, hogy lesznek olyanok, akik a saját adottságaik alapján megpróbálnak egy hasonló utat végigjárni. Ehhez mindenkinek sok erôt és kitartást kívánok. Szerencsét azért nem, mert ez nem az az út, amin a szerencsének bármi szerepe van, mindenkit érnek majd jó és rossz dolgok, amit ki kell használni, illetve tanulni kell belôle. Sikert pedig azért nem kívánok, mert akiben megvan az erô és a kitartás, annak a siker automatikusan meg fog jönni, illetve az út végén garantáltan meg fogja azt találni.

A középiskolás évek fontossága Miskolci lévén középiskolai tanulmányaimat a Földes Ferenc Gimnáziumban folytattam, mely a 90-es években a hazai top három gimnázium között volt, napjainkban is igen jelentôs tényezô a középiskolák palettáján. Speciális matematika tantervû osztályba jártam, ami azzal járt, hogy a négy év során soha nem volt olyan félévünk, amikor heti kilenc matematika óránál kevesebb lett volna. A jócskán több viszont nem egyszer elôfordult. Ez az osztály nem az én választásom volt – bár általánosban kimondottan jó matekos voltam –, de eszem ágában nem volt matekkal tovább tanulni. Édesapám mondta mindig, hogy ennek nem az a lényege, hogy majd egyszer matematika professzor legyek, hanem ad egy szemléletmódot, egy logikus gondolkodást, egy általános problémamegoldó készséget. Ezt akkoriban ugyan vonakodtam elhinni – azóta tudom, hogy 100%-ban igaz volt –, de beadtam a derekam, specmatekos lettem. A legelsô hetekben finoman szólva is megkérdôjeleztem a döntés helyességét, mikor egyik napról a másikra rendszeresen feladták a matek házit. Elsôre nem hangzott túl vészesnek, hogy másnapra csináljuk meg pl. 15-tôl 24-ig a példákat. Gondoltam tíz példa nem kevés, de nem is olyan lehetetlen. Aztán kiderült, hogy ez nem a példaszámokat, hanem a feladatgyûjtemény oldalszámait jelentette… Persze más tárgyakból is volt mit tanulni, lévén osztályfônökünk történelem-magyar szakos volt, így kvázi történelem-magyar tagozat is voltunk, miközben a nyelvekre kimondott hangsúlyt fektetett az iskola. Értelemszerûen amikor 14 évesen még este tízkor is házit írt az ember, nem igazán hitte, hogy ez az ô épülésére szolgál. Ehhez kellett pár év, talán egy évtized is – és nem csak azért, mert az idô sok mindent megszépít –, hogy megértsük, sôt hálásak legyünk azért, hogy ezt a mennyiségû házit szisztematikusan számon is kérjék, ha kell, kijavítsák.

57

Megingathatatlan meggyôzôdésem, hogy ami módszertani alapokat az ember nem sajátít el készség szinten középiskolában, azokat soha nem fogja tudni pótolni. Még ha rá is szánja valaki magát fôiskolai hallgató létére, hogy újra elôvegye a középiskolai matekot (volt már ilyen egyáltalán?!), biztosan nem fog annyit és olyan mélységig gyakorolni, hogy alapvetô rutinná váljanak azok az algebrai ismeretek, amikre alapozunk/alapoznánk a módszertani tárgyakból. Ez az „alapozás” nagyjából az elsô évben tartott, amihez a mi kitartásunkon túl kellett a töretlen lelkesedése Veres Pál és Vass Iván tanáruraknak, akiknek így utólag is hálás vagyok azért a stabil matematikai alapért és szemléletmódért, amire az egész késôbbi pályámat nyugodt szívvel építhettem. Mindezek ellenére nem vált belôlem top matekos, kapásból fel tudok sorolni a negyven fôs osztályból tíz embert, aki nálam lényegesen jobb volt. Ôszintén bevallom, hogy már nem tudom megfogalmazni a Fermat sejtést, nem emlékszem az összes számelméleti fejtegetésre (anno sem csíptem különösképp…), viszont 100%os biztonsággal megmaradt minden, ami statisztikából, pénzügybôl bármikor is kellett. Számomra valahol abban volt a lényege a specmatekos képzésnek, hogy késôbb az egyetemen kizárólag a szakmai tárgyakat és azoknak is csak a közgazdasági részeit kellett tanulnom és soha semmilyen problémát nem okozott az, hogy miként is kell megoldani számszerûen a feladatokat. Amikor nekem magyarázták statisztikából, hogy vigyázzunk, mert a ∑x2 még véletlenül sem ugyanaz, mint (∑x)2, vagy hogy lehetôség szerint ne akarjunk gyököt vonni a ∑dx2-bôl, akkor gondoltam, most biztos viccelnek, hogy ezt bárki is nem tudja. Amikor most én mondom ugyanezt a hallgatóinknak, akkor látva az érintettek 90%-ának az arcát és azt, ahogyan izzik a papír, amilyen tempóban ezt igyekeznek leírni, olyankor arra gondolok, hogy ez most részemrôl egy vicc, miszerint azt gondolom, hogy ezt bárki is tudja? Persze az egész középiskolai képzés erodálását és a matematika érettségi követelményeinek a Füles szintjére történô levitelét végigszemlélve nem is csoda, hogy erre a szintre jutottunk. Félreértés ne essék, még véletlenül sem akarok megbántani egyetlen, középiskolában oktató kollégát sem. Egyrészt „hozott anyaggal” dolgoznak, másrészt köti ôket az idôjárással azonos gyakorisággal változó, szó szerint alap tanterv, aminek egyenes következménye, hogy a leendô közgazdászok nagy része oly sokat kínlódik minden olyan tárggyal, aminek a legkisebb köze is van a matekhoz. Ezért van aztán szükség a fôiskolán matematika felzárkóztatóra, statisztikából „felesleges” ismétlésekre, melyek mind attól veszik el az idôt, hogy nagyobb óraszámban lehessen tanítani mindazt, amiért a hallgatók valamelyik közgazdász alapszakra jelentkeztek. Szerencsére azért még mindig vannak olyan hallgatóink – számuk ugyan csökkenô tendenciát mutat –, akiknek semmilyen megerôltetést nem okoznak a módszertani tárgyak. Ôk szinte kizárólag azoknak az elit gimnáziumoknak a növendékei, ahol nem csak papíron folyik matematika oktatás és ôk azok, akik ténylegesen is alkalmasak arra, hogy belôlük közgazdász legyen. Ilyen szempontból tehát a reál tárgyak irányába affinitást mutató diákok tudásának középiskolai megalapozása elsôdleges fontosságú.

A fôiskolai/egyetemi tehetséggondozásról Érettségi után, 1996-ban a Miskolci Egyetemen kezdtem meg közgazdász tanulmányaimat, ahol érdeklôdésem értelemszerûen azok felé a tárgyak felé fordult, melyekrôl úgy gondoltam, hogy ténylegesen van közük a közgazdaságtanhoz és várhatóan a jövôben is fel tudom majd használni az abból tanultakat. Még középiskolásként hallottam és azóta is maximálisan egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy „mindenben annyi a tudomány, amennyi a matematika”. Az ezen körön kívüli tárgyakat csak „fél-pizzás” tárgyaknak hívtuk – volt belôlük bôven –, mert a félév végén, a vizsga elôtti napon egy pizzériában pont annyi idô alatt fel lehetett belôlük készülni négyes szintre, amíg egy fél pizzát elrágott az ember. (Tegyük hozzá, nem eszek túl lassan… ) Apropó, észrevették már, hogy a tárgyak kreditértékének és komolyságának szorzata rendszerint konstans? Ennek megfelelôen kaptam a lehetôségen és amikor a Pénzügy Tanszék felvételt hirdetett demonstrátoroknak, rögtön jelentkeztem. Negyedévesként két félévig vittem pénzügy gyakorlatokat, majd utolsó két félévben a Statisztika Tanszék demonstrátora voltam. Elôzôleg, még 1998 nyarán volt lehetôségem egy Tempus ösztöndíj keretében a strasbourgi Université Louis Pasteur-re kijutnom egy nyári egyetemre. Némi szervezési nehézség mutatkozhatott, mivel kiérkezésünkkor a számunkra kijelölt kapcsolattartó professzorról kiderült, hogy javában nyaral valahol a Riviérán és az egyetlen mozgósítható személy egy bizonyos Willinger professzor volt, aki csak azért volt Strasbourgban, mert éppen festette a házát. A következô felajánlást tette: vagy négy héten keresztül napi 4-5 órában a gépteremben adatokat rögzítünk Excelben és akkor semmilyen számonkérés nincsen, vagy az ô kutatási témájában kijelölt cikkeket olvasunk 3 héten keresztül és az utolsó héten beszámolunk neki. Július volt, szokatlan forróság, éppen

58

zajlott Párizsban a focivébé végkifejlete, így kettônk számára a strand és a foci egyértelmûen nyomósabb érvnek tûnt az egyébként sem túl kreatív adatbevitellel szemben. Ekkor még nem gondoltam, hogy egy kulcsfontosságú döntés született meg. Professzor úr ugyanis egy nemcsak számomra, hanem abban az idôben egész Magyarország számára ismeretlen tématerülettel, a kísérleti gazdaságtannal (experimental economics) ismertetett meg. Némiképp furcsállta, hogy mi errôl semmit nem tanultunk, de azt látta, hogy a módszertani alapjaink rendben vannak, így a szükséges modellezési technikák elsajátítása nem fog gondot okozni. Magyarországra hazatérve úgy gondoltuk, hogy azt a témát, amin éppen akkor dolgozott, mi is meg tudnánk valósítani, kicsit adaptálva a magyar sajátosságokhoz. A téma az irreversibility effect tesztelése volt, aminek nagyjából az a lényege, hogy a döntéshozók hajlandóak-e többet fizetni egy olyan információért, mely alapján a jelenben egy jobban visszafordítható döntést hozhatnak a jövô tekintetében. A szépsége volt a dolognak, hogy abszolút újszerû módszertannal, de statisztikai modellezéssel és elemzéssel, valódi, „embereken lefolytatott” kísérlettel lehetett a témát vizsgálni, szépséghibája pedig az volt, hogy mindez eléggé sokba került (legalábbis a mi akkori pénztárcánkhoz képest 1999-ben kétszázezer forint sok pénz volt). Az egész ügy nem teljesedhetett volna ki – és itt hangsúlyoznám a tehetséggondozás és támogatás sokféle formáját –, ha ehhez nem lett volna segítô személy és támogató szervezetek. Azt ugyanis elhatároztuk, hogy ebbôl mindenképpen TDK-t szeretnénk írni, viszont a téma újszerûsége miatt egyértelmû volt, hogy nem lesz egyszerû konzulenst találni, hiszen senkinek a meghirdetett témái között nem volt még hasonló sem. Ehhez egy rugalmas, a TDK területén jártas és a módszertani megalapozottságú kutatásokra nyitott konzulens kellett. Ez alapján kerestük meg dr. Ilyésné dr. Molnár Emese tanárnôt, aki örömmel elvállalta a szakmai segítségnyújtást, hogy az a dolgozat valóban olyan legyen, ami eljuthat az OTDK-ra. Az anyagi rész megteremtéséhez némi kreativitás és kitartás kellett, hiszen a kísérletek költségei mellett még néhány francia utat is finanszírozni kellett, hiszen professzor úr szakmai segítségére is szükségünk volt. Az összes szóba jöhetô céget, intézményt, szervezetet és oktatót megkerestük, aminek eredményeképpen két-három év alatt összesen 11 alapítványtól és 5-6 cégtôl kaptunk kisebb-nagyobb támogatást. Gyakorlatilag önfenntartóvá vált a dolog, néha megélhetési költségek terén kellett hozzátenni, de a szakmai és utazási költségeket mindenképpen fedezték a támogatások. Általános tanulságként megállapítható, hogy ha valakinek van jó ötlete, kutatási elképzelése, akkor fog találni olyan oktató kollégát, aki érdemben tud segíteni, de ehhez tevékenynek és kezdeményezônek kell lenni, nem feltétlenül azt kell várni, hogy az órai értelmes tekintetünk alapján egyszer majdcsak leszólít minket egy tanár, hogy ugyan írjunk már egy TDK-t. Nyilván a legtöbb kolléga törekszik arra, hogy felfedezze a tehetséges hallgatókat, de ha valakiben megvan legalább egy csekély szándék némi plusz munkára, az bátran keresse meg a neki tetszô tárgy, vagy tématerület oktatóját. Ami pedig az anyagiakat illeti, ma sokkal szélesebb körû lehetôségek állnak a hallgatók elôtt, egyszerûen csak kitartónak kell lenni, több pályázatot be kell adni (amihez szintén lehet a konzulens segítségét kérni, hogy az jó is legyen) és elôbb-utóbb össze fog jönni az a támogatás, ami a kutatáshoz kell. Arról nem is beszélve, hogy vannak az én témámnál jóval olcsóbb területek is. Mivel az elvégzett kutatás társszerzôs munka volt – jó barátommal, Csukás Csongorral vittük végig az egész francia vonalat, aki a mûszaki egyetem hallgatója volt akkor –, így természetes volt, hogy mind a BME-n, mind a ME-en beneveztük a dolgozatot. Egy intézményi elsô és egy második hely birtokában került a 2001-es szegedi OTDK-ra a dolgozat, ahol a téma újszerûsége és az önálló kutatómunka túlsúlya miatt megnyerte a tagozatot.

A Pro Scientia Aranyérem és a doktori évek Ha valaki megnyeri a dolgozatával az OTDK bármelyik szekciójának bármelyik tagozatát, az pályázhat a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács által adományozott Pro Scientia Aranyéremre. A kétévente rendezett OTDK-kon közel 300 gyôztes dolgozat születik, aranyérmet viszont kétévente csak 45 fô kaphat. Ehhez a belépô az elsô helyezés, a rangsorolást az dönti el, hogy ki mit tud még mellette felmutatni. Feltehetôleg az idôközben elkezdett és párhuzamosan folytatott jogi tanulmányok, a demonstrátori munka és egy-két publikáció segített hozzá ahhoz, hogy bekerülhettem a 2001-ben Pro Scientia Aranyéremben részesülôk közé. Az számomra külön öröm volt, hogy ezzel azonos alkalommal kapott Ilyésné tanárnô Pro Scientia Mestertanári kitüntetést eredményes TDK felkészítô munkájáért, melybôl számos OTDK gyôztes dolgozat született. Igazából itt tudatosodott bennem – utolsó éves voltam közgázon –, hogy ha most végzek és a versenyszférát választom, akkor ez az egész csak egy kalandnak fogható fel és biztosan nem lesz folytatása. Másik oldalon viszont igaz volt, hogy ezekkel az eredményekkel képtelenség lett volna, ha nem vesznek fel nappalis

59

doktorandusznak. Végül az utóbbi mellett döntöttem, bekerültem a ME doktori iskolájába, a kísérleti gazdaságtan szerepe a bizalom és viszonosság mérésében címû (vagy valami nagyon hasonló) kutatási témával. Az eredmények tükrében mondhatnám, hogy az ott töltött három év alatt a doktori iskolában kiteljesedhetett a kutatómunkám, de egy ilyen visszatekintô cikkben illik igazat írni. Tényszerûen ezt inkább úgy lehetne megfogalmazni, hogy három évet eltöltöttem a nevezett doktori iskolában és közben – késôbbi francia konzulensemnek és egyetemen kívüli kutatási ösztöndíjaknak köszönhetôen – kiteljesedhetett a kutatómunkám… Ennek alátámasztásául csupán néhány tényszerû adat: 2001 és 2004 között 12 konferencián (ebbôl 7 külföldi) vettem részt és megjelent 15 publikációm (melybôl 8 volt angol nyelvû és szintén 8 volt lektorált). Részt vettem legalább 10 francia tanulmányúton, a közös kutatások finanszírozására eredményesen pályáztunk egymást követôen egy TéT-Balaton és egy Eco-net programot (mindkettô kétéves lefutású, kormányközi finanszírozású kiemelt kutatási projekt volt). A doktori tárgyaim maradéktalan teljesítése és a fenti konferencia részvételi és publikációs teljesítmények fényében második doktoranduszi évem végén megkértem az abszolutóriumot, mely meggyôzô lehetett akkori témavezetôm számára is, mert igen hízelgôen megfogalmazta azt a szívélyes ajánlást, miszerint „az abszolutórium kiállítását nem ellenzem”… Ezen a ponton úgy éreztem, hogy ha továbbra is a doktori iskola tehetséggondozó tevékenységére apellálok, akkor fokozat nélküli tanársegédként fogok nyugdíjba menni, így döntöttem: inkább vállalom egy neves francia intézmény némileg keményebb doktori követelményeit és azt, hogy a disszertációmat angolul írom meg (egy francia intézményben…), mert azzal tisztában voltam, hogy további iránymutatásra és szakmai segítô kézre szükségem van. Hangsúlyozni szeretném, hogy egyfelôl a tehetséggondozás biztosítása a hallgató felé intézményi kötelezettség, az viszont a hallgató felelôssége, hogy ha úgy látja, más intézményben, más konzulens jobban tudja segíteni a kutatásait, akkor adott esetben a nehézségeket és nagyobb terheket is fel kell vállalni a siker érdekében. A töretlen továbblépést az jelentette, hogy Willinger professzor úr elfogadta kérésemet és az oly gördülékenyen kiállított magyar abszolutóriumot – hála a 2004-es EU csatlakozásnak – elismerve beiratkozhattam az Université Montpellier doktori iskolájába. Klimatikus viszonyait tekintve a szó szoros és átvitt értelmében is elônyösebb fekvésû egyetemen folytathattam tehát tanulmányaim, ami szó szerint ég és föld különbséget jelentett. A szakirodalmi hozzáférés, a konzultációk, a szaknyelv tökéletesítése terén rengeteget segített, anyagilag viszont olykor nehézségeket okozott. Közben itthon tanítottam az egri Eszterházy Károly Fôiskolán, konzultálni és kutatni pedig két-három hetekre kijártam Montpellierbe. Az e-mailes konzultáció ideig-óráig mûködhet, de aki próbálta már, az tudja, hogy egy háromszáz oldalas disszertációt nem lehet e-mailekben megbeszélni. Ellenemre nyilván nem volt a rendszeres utazás, de a disszertáció írás mellett hatalmas energiákat emésztett az állandó pályázati munka is, hogy a forrását az utaknak és a lefolytatott kísérleteknek elôteremtsem. Ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak az alapítványoknak és egyéb szervezeteknek, melyek támogattak. 2007 nyarára elkészült és még év végén megvédésre került „trés honorable” minôsítéssel az Experimental Investigation of Individual Characteristics Determining Trusting and Reciprocal Behaviour címû értekezésem. Mivel angolul, azaz a nemzetközi szakirodalom nyelvén íródott egy olyan doktori iskolában, ami a kísérleti gazdaságtan témakörében a top három francia kutatóhely közé számít, így esetemben fel sem merülhetett, hogy a téma hazai újdonságát kihasználva csupán ollózós-fordítós technikával, hivatkozás nélkül adjam le esetleg egy bolgár vagy más nemzetbeli szerzô munkáját… A doktorimban bemutatott eredmények közül egy fejezet azóta megjelent a Journal of Economic Development címû nemzetközileg elismert lapban, egy másik fejezet részét képezi a Routledge kiadónál Londonban tavaly megjelent politikai gazdaságtani tankönyvnek (The Charismatic Principle in Social Life), míg egy harmadik fejezete jelenleg megjelenés alatt áll a kaliforniai Berkeley Egyetem lapjában, a The B.E. Journal of Theoretical Economics-ben. Adminisztratív szempontból a neheze ez után következett, bár álmomban sem gondoltam volna. Szép elképzelés lenne a nagyra értékelt EU-n belül, ha az engedélyek, végzettségek, diplomák kölcsönös elismerése valóban mûködne, de ez jelenleg még utópia. Legalábbis semmilyen emberi magyarázatot nem találtam arra, hogy az érettségit, a bachelor és a master diplomát, sôt még a habilitációt is gond nélkül lehet egyik országból a másikba „magunkkal vinni”, addig miért pont a PhD kivétel Magyarországon? Jelenleg ez az egyetlen olyan végzettségi szint az EU-ban, amit honosítani kell, bár többen bajban lennének, ha a magyar-szlovák határ túloldalán szó szerint szerzett habilitációjukról itthon számot kellene adniuk. Mindenesetre nekem kerek egy évbe és nem csekély, honosítási díjként aposztrofált, „önkéntes” adományba tellett, amíg magyarul is

60

megállapították, amit addig is tudtam, hogy teljesítettem a doktori fokozat adományozásához szükséges követelményeket. A procedúra során az ME-GTK doktori iskolája szakszerûen megállapította, hogy a témám nem is közgazdasági téma, majd az Egyetem doktori iskolája szolidan figyelmeztette a nívós testületet arra, hogy szó szerint ugyanezt a témát fogadták be hat évvel korábban és akkor még közgazdaságinak tartották. Így már csak különbözeti vizsgaként kellett letennem egy olyan szigorlatot, amiben az általam kutatott témakörhöz állítólag kapcsolódó két tárgyból kellett bizonyítanom, hogy van hozzá valami lövésem, miközben a témám Magyarországon továbbra is újnak számít, alig találni olyan embert, aki aktívan foglalkozik vele és közülük biztosan senki nem tagja a ME doktori iskolájának. Miután a hatalmas felkészülést igénylô és tudományos látókörömet szignifikáns módon bôvítô szigorlatot eredményesen letudtam, pár hónap múlva kézbe vehettem a honosító határozatot – vagyis papírt kaptam arról, hogy van papírom a PhD-rôl.

A posztdoktori idôszak A cikk elején említettem, hogy az egész elmúlt másfél évtized egy folyamat volt, az események lépcsôzetesen egymásra épültek és egyre inkább úgy látom, hogy egy sikeres kutatói munkában ez mintegy automatizmusként be is következik. Két évvel a PhD megszerzését követôen a kutatómunkám folytatását, az eredmények magyarországi disszeminációját támogatandó megkaptam az MTA által adományozott Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 2009-2012 között az ösztöndíj keretében foglalkoztam a kísérleti gazdaságtannak a társadalmi tôke vizsgálatában alkalmazható modelljeinek a magyarországi megismertetésével és továbbfejlesztésével, melynek záró beszámolóját jó minôsítéssel elfogadta az Akadémia. Abban, hogy ezt a kitüntetést és rangos ösztöndíjat egy vidéki kisváros fôiskoláján oktatva megkaphattam – a kutatási terven túl – döntô szerepet játszott a francia PhD, ami felé sosem indultam volna el, ha nincs a Pro Scientia Aranyérem által adott lökés, amihez kellett egy OTDK gyôztes dolgozat, stb. Ez már az az idôszak, amikor a tehetséggondozás jelentôsége háttérbe szorul, hiszen PhD fokozattal úgymond autonóm kutatóvá válik az ember, ami természetesen nem jelenti, hogy ne lenne szüksége a nála tapasztaltabbak szakmai tanácsaira. Inkább csak megfordul a helyzet, innentôl elvárható, hogy valaki a tehetséggondozásban elkezdjen aktív szerepet vállalni és segíteni a hallgatókat.

Zárszó Visszatekintve erre az elmúlt több, mint húsz évre, tisztán kirajzolódnak számomra azok a lépcsôk, melyeken nem tudtam volna továbblépni, ha nincs szakmai oldalról mindig egy olyan személy, aki irányt mutat és továbblendít. Természetesen a saját kitartásomon túl kellett egy stabil családi háttér is, ezek elengedhetetlenek. De a cikk során említett középiskolai, egyetemi és késôbbi tanáraimnak egytôl egyig sokat köszönhetek és remélem egyszer, a közeljövôben, lehetôségem lesz nekem is valaki(ke)t ráterelni az enyémhez hasonló útra, melynek egyik kezdô lépése egy TDK dolgozat lehet. Mindenkit arra tudok bíztatni, hogy próbálja ki, veszíteni valója nincsen. Ha úgy érzi, hogy van érdeklôdési körébe illeszkedô témája, bátran keressen meg egy kollégát, biztosan segíteni fog. Ha pedig pont a gazdaságpszichológiához, viselkedés gazdaságtanhoz, ezek jelenségeinek statisztikai modellezéséhez érez kedvet, akkor pedig bátran keressen meg engem.

61

VERES PÁL - FAZEKAS RÓBERT útmutatásai alapján összeállította

A FÖLDES FERENC GIMNÁZIUM BEMUTATÁSA A Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Kara a magyar felsôoktatás intézményi palettájának egyik rendkívül sajátos eleme. Az intézmény nevében is megjelenô külkereskedelemre specializálódás a gazdasági élet egyetlen szeletét jelenti, ám ennek a tevékenységnek az eredményes elméleti elsajátításához, majd a gyakorlati alkalmazásához nagyon egyértelmû szakmai elkötelezettségre, és számos olyan kompetenciára van szükség, melyek kialakítása az életkori sajátosságok miatt csak a közoktatás ideje alatt valósítható meg eredményesen. Azok a tehetséges középiskolások, akik ebben az intézményben tovább tanulnak, korábban megszerzett képességeiket hasznosítva, tudásokat elmélyítve szereznek rendkívül mély szakmai ismereteket. A korábban ismertetett tények alapján az sem meglepô, hogy a fôiskola növendékei jól felkészült, nagy tudású, sikeres munkavállalók. A felsôoktatási környezet (az intézmények integrációja, a mûszaki és természettudományi képzés oktatáspolitikai preferálása) nem mondható optimálisnak, a BGF KKK ennek ellenére is a beiskolázások terén sikeres, hallgatói ezer szállal kötôdnek iskolájukhoz, és a végzés után is büszkék alma materükre. A rendkívül mély emocionális kötôdésnek egyszerû oka van: az ambíciókkal érkezô diákok számtalan lehetôség közül választhatják ki azokat, amelyek leginkább segíthetik fejlôdésüket. A szakkollégiumokban tudományos igényességgel folyó kutatómunka több, mint a legtehetségesebb diákok kísérletezése. Nagy tudású tanárok szakmai támogatásával, gondoskodásával, széles út nyílik az önképzésre hajlandó, elmélyült tudásra vágyó hallgatóknak. A BGF KKK életében fontos mérföldkövek azok a tudományos konferenciák, melyek lehetôséget biztosítanak az ifjú tudósoknak a bemutatkozásra, kutatási eredményeik közlésére. A szorgos mûhelymunka eredménye tárul elénk minden alkalommal. A szakkollégiumok és tudományos diákkörök biztosítják a kutatás szervezeti kereteit, a felkért oktatók pedig garanciát jelentenek a minôségi és eredeti munkára, a tehetség gondozására. A BGF KKK a felsôoktatási intézmények között is az elsôk között volt, amelyik felismerte, hogy milyen fontos együttmûködni a tehetséggondozás korábbi szakaszában meghatározó intézményekkel. A szakkollégium tudatosan vállalta és kereste az együttmûködés lehetôségét olyan közoktatási intézményekkel, amelyek a tehetséggondozás területén is eredményesek, és tapasztalatcserére is készek. Az együttmûködés mélyítésének és szélesítésének is alapvetô feltétele a partnerek minél árnyaltabb megismerése. Ez a konferencia a korábban taglalt erényei mellett azért is nagy jelentôségû, mert alkalmat teremt a tehetséggondozásban eredményeket felmutató gimnáziumoknak a szakkollégiumban folyó munka jobb megismerésére, egyben bemutathatják egyéni módszereiket. Ez a transzparencia új lehetôségeket villanthat fel mind az együttmûködésben, mind a tehetséggondozásban. A Földes Ferenc Gimnázium vezetôsége nagy örömmel fogadta a BGF KKK Szakkollégiumának megkeresését. Kitûnô lehetôség a felsôoktatási intézményekkel kialakított kapcsolataink további szélesítésére, tehetséggondozó tevékenységünk bemutatására, a jó gyakorlatok terjesztésére. Ugyanakkor ösztönzést kapunk arra, hogy újra áttekintsük ezen a területen folytatott munkánk szervezeti rendszerét, hatékonyságát, az értékek megerôsítésére, és a nehézségek megoldására tett lépéseinket. A Földes Ferenc Gimnázium története, szellemi öröksége a 16. század közepén kezdett kibontakozni. 1560ban a református egyház megalapította felekezeti iskoláját, ami a debreceni kollégiumhoz hasonlóan nemcsak a város, hanem a környék református vallású nebulóit is oktatta. A gimnázium a reformkor kiváló borsodi költôjének és politikusának, Lévay Józsefnek a nevét vette föl. Majd kétszáz évvel késôbb, 1730-ban a minorita rend tagja Kelemen Didák alapított római katolikus iskolát, ami állami gimnáziumként Fráter György nevét kapta. A két felekezeti iskola két pedagógiai szellemiséget hordozott. Ez a kettôsség akkor találkozott, amikor a két intézményt 1953-ban összevonták, az 1950 óta Földes Ferenc Gimnáziumként mûködô, ma is otthonát jelentô épületben, ami korábban nemcsak a Fráternek adott otthont, hanem az 1948-ban alapított Miskolci Egyetemnek elôdjének is. Az egyetemnek otthont adó campus használatba vételéig az egyetemi képzésnek is otthona volt.

62

Ezek az elôzmények már egy virágzó iskola csíráját sejttették. Az összevont gimnáziumok pedagógiai nézetei, a két intézményben tevékenykedô pedagógusok tudása, ambíciója termékenyítôleg hatott az iskola szellemiségére. Megôrizte mindkét iskola, mindkét pedagógia erényeit, magas színvonalú tárgyi tudást várt el a tanároktól és a diákoktól, nevelési ars poeticajat a hívô tanárok keresztény humanizmusa formálta. Az összevonást követô tíz év a közoktatás útkeresésével telt, a fiú iskola koedukált lett, gimnáziumi jellegét a politechnikai képzés beindítása halványította, ami a szakközépiskolák alapításával ismét egyértelmûvé vált, és az iskola is megkezdte a tehetséggondozás rendszerének kialakítását. A kitûzött cél megvalósítása több szakaszban elôre és visszalépésekkel tarkítva haladt, és a folyamatosan változó körülményekre reagálva soha nem tekintettük lezártnak. Az iskola akkori igazgatója, Kálmán László tanár úr, maga is matematika-fizika szakos tanár, kitûnô kollégákat maga köré gyûjtve elindította a matematika és fizika tagozatos képzést. A kor politikai viszonyainak ismeretében merésznek, egyben haladónak is minôsíthetjük, hogy a képzési rendszerben megjelent az angol nyelv magas óraszámú oktatása. Az indítás sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy 1966-ban speciális matematika tagozattal bôvült a képzési paletta. A folyamat öngerjesztônek mutatkozott az újdonságokra nyitott tanárok és a tudásra éhes diákok újabb és újabb specializációkat igényeltek és teremtettek. A matematika nem csak a tanítás tárgya, hanem a gondolkodás és a nevelés eszköze is volt. A tudományterület szemléletformáló ereje sarkallta az iskolavezetést már 1971-ben az elsô számítógép oktatási célú beszerzésére. A ’70-es évek elején meg voltak feltételek ahhoz, hogy a biológiát, kémiát tagozatos szinten oktathassuk. Bôvítettük számítógép parkunkat, a számítástechnika oktatás tagozatos oktatásához, és a város aktív sportélete életre hívta a testnevelés tagozatunkat. A tagozatok mûködésének személyi feltételei is biztosítottak voltak. A szaktárgyak akkor és most is jól ismert tanárai tanítottak iskolánkban. Szikszai József és Szabó Kálmán a matematika, Dr. Árokszállássy Zoltán a biológia, Barzó Pálné a kémia, Dusza Árpád a számítástechnika területén alkotott maradandót. Az évtized végén oktatáspolitikai okokból tagozataink közül csak a speciális matematika maradt, a magasabb színvonalat fakultációs keretek között biztosítottuk. Rövid idô is elég volt annak igazolására, hogy elmélyült tudás elsajátításához a szabad órakeret elégtelen, ezért 1985-ben a tagozatokat újra megszerveztük. A tagozatok másodvirágzása ekkor kezdôdött el, és tart napjainkban is. A nagy elôdök mellett az iskola kinevelte a tagozatos tanárok fiatal és nagyon sikeres generációját, akik a szaktárgy oktatásában tovább növelték az iskola hírét. A matematika fiatal tanárai ifj. Szabó Kálmán, Vass Iván, Veres Pál a megelôzô generációhoz tartozó Pirkó Béla szakmai irányításával, Zámborszky Ferenc, Zsudel László és Szabó Kálmán a fizika, Endrész Gyöngyi a kémia területén ért el hazai és nemzetközi sikereket. A ’80-as évtized második fele és a 90-es évek gimnáziumi diákjai a társadalomtudományok irányába tanultak tovább. A kevésbé népszerû természettudományos tagozatainkat megôrizve, megindítottuk a történelem tagozatot, melynek megvalósításában Kaló Lászlónénak és Barna Istvánnak volt elévülhetetlen szerepe. Sikerességét mi sem mutatja jobban, hogy egész osztályok választották továbbtanulásuk céljaként a jogi, vagy közgazdasági egyetemeket. A társadalomtudományok iránti érdeklôdés évek óta kimutathatóan csökken intézményünkben, ennek ellenére történelem tagozatunk, illetve az átszervezések után a történelem orientáció rendkívül sikeres, országos történelmi versenyeken döntôsök és helyezettek tanítványaink. A történelem tagozat eredményeinek éltetésében Dr. Szabó Istvánné és Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet tanárnôk munkája szakmai körökben is elismert. Iskolánk és a tehetséggondozás életében is új távlatok nyíltak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok indulásával. A Földes Ferenc Gimnázium fiatal kollégákból alakult szakmai teamje egyedi hatosztályos oktatási programot dolgozott ki, amely számos iskolában eredményesen fut. A képzés elôször 1991-ben indult és ma is a legtehetségesebb diákok kerülnek egy osztályba. A képzés szerkezetén kisebb változtatás következett be, 2008-ban az osztálylétszám fele matematika tagozatosként került beiskolázásra. Mára egyértelmûvé vált a változtatás sikere, a tanulók matematikaversenyeken kiválóan szerepelnek, mellette más tantárgyi, sôt sport és mûvészeti megmérettetéseken is remekelnek. Az országot, de régiónkat különösen és sajnos tartósan jellemzô gazdasági visszaesés az oktatásra is kihatott. Egyre kevesebb család képes a gyerekek tanulmányaiba befektetni. Ennek messze ható következményeit felismerve a Földes Ferenc Gimnázium alapítóintézménye volt az Arany János Tehetséggondozó Programnak. A struktúra kialakítása, a program kidolgozása és szakmai irányítása az iskola akkori igazgatója, Veres Pál és munkatársai tevékenysége nélkül elképzelhetetlen. A program életképességét mutatja, hogy alapítása óta

63

újabb elemekkel bôvült. Ugyanakkor az iskola osztálystruktúrájára is kihatott, hiszen a négy és hatosztályos képzés mellett megjelent az ötosztályos képzés is. A nappali képzésben utoljára 2010-ben történt érdemi változás. Ekkor indítottuk elsô nyelvi elôkészítô osztályunkat, melynek hagyományai megvoltak a hatvanas években mûködô angol tagozatban. A helyi program kidolgozásában ide nyúltunk vissza, és beépítettük rendszerünkbe más iskolák sikeres programelemeit. Ez volt iskolánkban a második ötosztályos képzési forma. A két ötosztályos program terveink szerint önálló osztályokban mûködik, ám a fenntartó önkormányzat ezek összevonására ösztönzött. Meggyôzôdésünk, hogy a tehetséggondozás nem áll meg az iskola kapujánál és valljuk azt az alapelvet, hogy mindenki lehet tehetséges valamiben. Természetesen nem vállalkozhatunk arra, hogy a tehetséggondozás minden területét felvállaljuk, mert ez meghaladja erôforrásainkat. Ugyanakkor vállaltuk azt az úttörômunkát, hogy a felnôttképzésben is segítsük az ambiciózus embereket terveik megvalósulásában. Ennek a szemléletnek az eredményeképpen született 2003-ban konzorciális formában a Digitális Középiskola. Nem a tanulót hoztuk be az iskolába, hanem az iskolát juttattuk el a tanulóhoz a számítógép és a világhálón keresztül. A tananyagokat iskolánk innovatív tanárai készítették, az oktatásban is ôk a legaktívabbak. Az itt megszerzett tapasztalatok a nappali képzés szintjén is visszaköszönnek az órák IT támogatásában ugyanúgy, mint a tananyagok strukturáltságában. Iskolánk alapelve a továbbtanulás elôkészítése volt. Ez az alapelv a felsôoktatás kiszélesítésével némi könnyebbséget eredményezett, ám a felszabaduló erôforrásokat a tehetséggondozásra koncentráltuk. Jelenlegi képzési rendszerünk kialakulásában a fenntartó önkormányzatunk oktatáspolitikai szempontjai is közrejátszottak, némileg szûkültek beiskolázási lehetôségeink. Bízunk abban, hogy a fenntartóváltást követôen ezek a korlátok megszûnnek. Hagyományosnak tekinthetô négyosztályos képzésünkben biológia, kémia, fizika tagozatokat indítunk, és speciális matematika tagozatot is mûködtetünk, a jelenlegi struktúrában fél-fél osztályokban. Ennek az osztályszám szûkítésnek eredményeként az érdeklôdô tanulók egy része más iskolában folytatja tanulmányait, ám az itt tanulóknak remek és egyre javuló infrastrukturális hátteret tudunk biztosítani. Az ötosztályos képzésben is csökkent az osztálylétszám, ezért két, nagyon különbözô képzési rendszer került egy osztályba. Az osztály egyik fele az AJTP programban, a másik fele a NYEK programban folytatja tanulmányait. A képzési szerkezet bôvítésében reménykedve egyelôre egy osztályban, hatosztályos gimnáziumi képzésben speciális matematika tagozatot és általános tantervû osztályrészeket mûködtetünk. A tehetség hatékony fejlesztése, illetve az alacsony osztály és magas tagozatszám is arra ösztönöz minket, hogy csoportbontásokat alkalmazzunk. Ebben a formában oktatjuk a matematikát, a tagozatos tantárgyakat, és sávban oktatjuk mind választott fakultációs tárgyakat, mind a tudásszint alapján létrehozott csoportokban az idegen nyelvet. Az iskola képzésében számos további egyedi elem van, ami a tantervekben és a munkamegosztásban jelenik meg. A tagozatok munkáját a kötelezô óraszámon felül plusz két órarendi órával segítjük. A délutáni idôkeretben gyakorlatokat, projekteket valósítunk meg. Több alkalommal szervezünk szakmai témájú kirándulásokat, mint a történelem orientáció honismereti kirándulásai, vagy a természettudományi tagozatos diákok egyetemi laborlátogatásai. Számos pályázattal és rendezvényekkel törekszünk az interdiszciplináris és tantárgyon kívüli érdeklôdéssel bíró tehetségek gondozására. A tehetséges tanulókkal való együttes munka nagyon nagy öröm, hatalmas felelôsség és igen komoly többletmunka, ezért elengedhetetlen a jól szervezett munkamegosztás. A munkamegosztásban a munkaközösség-vezetôk szerepe döntô fontosságú. A sok idôt, energiát és figyelmet jelentô munka mellett folyamatos tanár továbbképzésre is szükség van. Kollégáink fejlôdését azzal is megpróbálja az iskolavezetés könnyíteni, hogy a képzôket az intézménybe hívja. A belsô képzés szervezését nagymértékben megkönnyíti, hogy iskolánk tanárait számos alkalommal kérik fel külsô szervezetek szakmai elôadónak. Az elmélyült tudás megszerzése nemcsak kitûnô diákokat, felkészült szakembereket, infrastruktúrát igényel, hanem elegendô idôt is. A tudományok rendkívüli tempójú fejlôdése és az új tudományterületek megjelenése választ vár az oktatástól. Mi úgy reagáltunk rá, hogy az egyre szélesebb körû igényeket is igyekszünk formába önteni. Ezek egy része minden iskolában meglévô, vagy kialakítható forma, ám egyik-másik eredményeihez a közoktatás általános keretei elégtelenek. Szakkör minden iskolában szervezôdhet, ahogy nálunk is évfolyamonként és szintenként, csakúgy, ahogy tantárgyanként. Ugyancsak a legtöbb iskolában mûködik énekkar, esetleg zenekar, diákszínpad. Az iskolai sportélet szervezésében fontos szerepet kap a DSE, ennek köszönhetôen évente két alkalommal szervezünk sí tábort, érdeklôdés szerint vízi tábort, bicikli túrát, országjáró túrákat.

64

Vannak olyan iskolai programok, melyek kifejezetten tantárgyakhoz kapcsolódnak. A legkisebbeknek, más általános iskolában tanuló 5-8 osztályosok vehetik igénybe tantárgyi Kis Baráti Köreinket. Ez nem felvételi elôkészítô, kifejezetten tehetséggondozó, versenyfelkészítô kiscsoportos foglalkozás-sorozat. Kifejezetten a továbbtanulás támogatására szervezünk igények szerint emelt szintû érettségi elôkészítôket. Ezeket nemcsak iskolánk diákjai látogatják szívesen. Egy-egy tudomány elmélyült tanulmányozására csúcs-szakköröket szerveztünk, melyek regionális igényeket elégítenek ki. Ehhez a projekthez kapcsolódik a tudományos illetve mûvészvilágban sikereket elért egykori diákjaink iskolai látogatása, ahol kutatási vagy alkotási területüket mutatják be. A tehetséggondozás országos programjaiban is szívesen veszünk részt. Tanítványaink minden évben részesei az olimpiai felkészítô szakköröknek, az Erdôs Matematika Iskolának. Kiemelkedô két, társadalomtudományi országos programban vállalt szerepünk is. A MEP a Modell of European Parliament program, melyben tíz kiemelt iskola vehet részt a program megvalósulásában, és a MNB által támogatott Pénziránytû program, melynek kitûzött célja a pénzügyi ismeretek megismertetése. A tehetséggondozásnak szerves része, hogy felmérjük a tanítványaink fejlôdését és összehasonlítsuk teljesítményüket másokéval. Ennek kitûnô formája a versenyzés. A versenyfelkészülés és maga a versenyzés is nagyon jó ösztönzô, ezért szívesen ajánljuk tanítványainkat az indulást. Szívesen veszünk részt a versenyek szervezésében adunk helyt számukra. Magunk is örömmel szervezünk versenyeket. A saját versenyeink ma már túlnôttek a város határain. Több mint egy évtizede szervezzük töretlen sikerrel az Általános Iskolások Megyei Történelemversenyét. Eleinte egyéni, késôbb csapatversennyé szervezôdött programunk szervesen illeszkedett a Kis Történészek Baráti Körének programjához. A döntôben résztvevôket a konkrét személyes jutalom mellett honismereti kirándulásra vittük megyénkben. Az évtizedes hagyományokkal rendelkezô versenyek közül a Dr. Árokszállásy Zoltán Biológia és Környezetvédelmi Verseny volt az elsô, ami országossá vált és ma a diákolimpia válogatóversenye. A korosztályonként kialakított verseny minisztérium által támogatott és a szaktanárok számára ma már konferencialehetôséget is jelent. Iskolánk egykori tanára, a számítástechnika oktatásában úttörô szerepet vállaló Dusza Árpád Informatika Emlékversenyt hagyományosan az ISZE szervezi, döntôjének pedig iskolánk ad helyet. Az informatikai csapatverseny egyrészt tisztelgés korán elhunyt kollégánk emlékének, másrészt jó alkalom a szakma grémiumának találkozója. Legfiatalabb, de a leggyorsabb karriert befutott verseny több szálon kötôdik iskolánkhoz. A Dürer Verseny szervezôi olyan fiatal kutatók és egyetemisták, akiknek többsége korábban iskolánk tanulója volt. A többnapos és több természettudományt magába foglaló csapatverseny rendkívül népszerû a diákok körében, kísérôrendezvényei a felkészítô tanárok számára is nagy élmény, különleges tartalmú elôadásai jól illeszkednek a középiskolai tananyaghoz. A versenyeknek minden területen nagy szerepük van a tehetséges tanulók fejlesztésében. Ezért teremtettünk a diákok javaslatára, közremûködésével olyan programokat, ahol nemcsak a szereplésnek, hanem a vetélkedésnek is helyet adunk. Több évtizede töretlen sikere van a Földes Kulturális Napnak. A másfélnapos program a tudomány és a mûvészet területén kínál lehetôséget a bemutatkozásra. A tantárgyakból tudományos pályázatok megírásával és bemutatásával vetélkedhetnek diákjaink, a mûvészetek területén pedig több kategóriában mérik össze tehetségüket. Ezekbôl a mûvészi elôadásokból áll össze a Földes-est programja, ami évente ismétlôdô programja a miskolci Nemzeti Színháznak. A képzômûvészeti alkotások pedig iskolánk galériáját díszítik. A Földes Kulturális Naphoz mérhetô a jelentôsége a sokkal fiatalabb Földes Konferencianapoknak. Ezen a rendezvényen minden évben iskolánk volt diákjai tartanak elôadást tudományterületük kutatási eredményeirôl. Ennek a programnak köszönhetôen évente találkozhatunk iskolánkra büszke hazai és nemzetközi hírû tudósokkal, akadémikusokkal, egyetemi doktorokkal, tanszékvezetôkkel, tudományos intézetek fômunkatársaival.

65

Egy iskola akkor tud az iskolahasználók igényeinek leginkább megfelelni, ha folyamatos párbeszéd van közöttük. A Földes Ferenc Gimnázium vezetôsége és tantestülete nagy bizalommal fordul mind a szülôk közössége, mind a diákok képviselôi felé. Együtt alakítjuk az iskola életét, gondozzuk múltját, ôrizzük értékeit, alakítjuk jövôjét. Kiemelkedôen jó kapcsolatot ápolunk öregdiákjainkkal, akiknek segítô, támogató ereje krízis helyzetekben is képes volt az iskolát segíteni. Nagy jelentôségû és erejû az iskolai diákönkormányzat. A jogszabályok gondosan körülírják a DÖK lehetôségeit, ám megtapasztalva diákjaink érettségét az iskola életének minden területén szívesen mûködünk együtt velük. Ennek a kiváló munkakapcsolatnak és a demokratikus értékrend kialakításában és megôrzésében elévülhetetlen érdemei a DÖK támogató kollégának Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet tanárnônek van, aki kitûnô érzékkel végzi és tudatosan vállalja a tanulókkal kialakult viszony rendkívül összetett rendszerének ápolását. Támogató munkája közvetítô és érdekegyeztetô feladatokkal is kiegészül. Az iskola életét a pénzügyi-anyagi korlátok erôsen befolyásolják. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek, különösen Veres Pál igazgató vezetése idején egy új szemlélet alakult ki az intézményben, melynek lényege, az oktatáshoz való viszonyulás változása. Az iskolai költségek nem kiadások, hanem befektetések, tehát nem a pénzügyi keretekhez igazítjuk az oktatást, hanem nagyon célszerûen minden támogatni való kezdeményezéshez forrást kell teremteni. Ennek a szemléletnek köszönhetôen 2005?-ben befejezôdött az iskola torzó épületének építése, és egy új szárnnyal bôvült az oktatás tere. Tudományos, szakmai és infrastrukturális fejlesztésekhez pályázatokból biztosítottunk forrásokat. Az iskola értékeinek megôrzése alapvetô igény. Ezek az értékek immateriálisak. Az iskola egészét a demokratikus szellemiség uralja, amit egy független szervezet, a Kurt Lewin Alapítvány vizsgálatai megerôsítettek. A diákokat és a tanárokat, sôt, nagyon sok szülôt összekapcsol az erôs identitástudat, a sokat hangoztatott „Földes-szellem”, ami megjelenik a hagyományaink ápolásában és az öregdiákok aktivitásában. A szülôk hatalmas közössége is átéli ezt a Földes identitást, ezért példaértékû az iskolával való együttmûködésük. Sok ezer iskolatársam nevében mondhatom, hogy Földes diáknak lenni jó, itt tanulni és érettségizni rangot jelent, és a diákságra ez is nagy, ösztönzô hatással van. A tanári kar jelentôs része ennek az iskolának a tanulója volt. Hordozza magában a „Jót s jól” elvet. Szeretnénk munkánkat még jobban végezni, tapasztalatainkkal másokat segíteni. Sok kollégám tantárgyi szakértô, vezetôtanár, tankönyvíró, tudományos publikációk fûzôdnek nevéhez. Ez az egységbe forrt sokszínû és hatalmas közösség eredményesen mûködik. A Földes Ferenc Gimnázium Tehetséggondozó Középiskola, Akkreditált Kiváló Tehetségpont, a 36 kiváló gimnázium egyike, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem bázisiskolája, a Nemzeti Tankönyvkiadó (2013. február 1-tôl) Nemzedékek Tudás Kht referencia iskolája. Az elmúlt öt évben 19 OKTV helyezést szerzett, és 6 olimpikont adott az országnak. Az évente megismételt kompetenciamérések magas hozzáadott értéket mutatnak ki. Eredményeink, értékeink nem függetlenítenek minket sem hazánk és régiónk problémáitól. Oktató-nevelô munkánk felelôsségteljes végzéséhez a nehézségekkel is tisztában vagyunk, hatásukat mérlegelnünk és következményei ellen tennünk kell. Az iskola létét alapvetôen határozza meg a fenntartó. A Földes Ferenc Gimnázium 2013. január 1-én a Klebelsberg Intézményfenntartó tagintézményévé vált, mûködését a Miskolci Közintézményeket Mûködtetô Központ biztosítja. A szervezetek munkarendje és tevékenységi köre mûködés közben alakul ki, ami lelassítja az iskola életében meglévô folyamatokat. A kettôsség hátrányai, ma még elég élesen jelentkeznek, az iskola érdekeit tekintve egy pillanatnyilag káros folyamatról beszélhetünk. Az oktatáspolitika természettudományokat preferáló álláspontja viszont kedvezô számunkra. Miskolc iskolahálózata kifejezetten gazdag, több szomszédos megye nem büszkélkedhet azzal, hogy annyi iskolája lenne, mint városunknak. Ebben az iskolahálózatban 15 gimnáziumi képzést folytató intézmény van. Ezt a magas intézmény számot a demográfiai folyamatok nem indokolják, 20 év alatt a városban élô nyolcadikos diákok száma 70%-kal csökkent. A létszám csökkenés mértékét az is fokozza, hogy a régió népesség kibocsátó, ami számunkra az is jelenti, hogy tanítványaink gyermekei már egy másik város iskolájában tanulnak. A kisebb gyerekszám, az elvándorlás és a tanári pálya presztízscsökkenése megnehezíti a tanár utánpótlást is. A kissé borúlátó helyzetkép ellenére világos jövôképet fogalmaztunk meg. Iskolánk a tehetséggondozás bázisa kíván maradni, ez adja az identitástudatát, ez a legerôsebb összetartó erô, ebben a kérdésben a tantestület teljesen egységes. Tudjuk, hogy ezt az elkötelezettséget újra ás újra meg kell erôsíteni, hiszen a tehetség felkutatása, fejlesztése nem csak nekünk, hanem társadalmunknak is létkérdés.

66

DR. MAJOROS PÁL46 TEHETSÉGGONDOZÁS A FÔISKOLÁTÓL A PHD-IG, AVAGY A KUTATÁSMÓDSZERTAN SZEREPE A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁBAN Fôiskolai tanárként (és nem mellesleg egyetemista koromban 4 TDK dolgozatot írójaként) mindig is nagyon fontos feladatomnak tartottam a tehetséggondozást. Az egyetemi-fôiskolai oktatásban sajnálatosan ez a tevékenység kissé háttérbe szorult az elmúlt évtizedben. Ennek alapvetô oka a jelentôsen megnôtt hallgatói létszám (miközben az oktatói létszám jó esetben stagnált, de inkább csökkent), a tanári leterhelés növekedése, ill. felgyorsult világunkban mindenre egyre kevesebb idô jut, sajnos erre is. Pedig - nyugodtan mondhatom – az oktatói, nevelôi pálya talán legszebb feladata éppen a tehetséges fiatalok irányítása: felfedezni az érdeklôdô hallgatóban az önálló gondolkodót, a kreativitást, segíteni-irányítani abban, hogy gondolataihoz megtalálja az elméleti alapokat, kutatni tudjon, és az eredményeit strukturáltan, olvasmányosan legyen képes leírni, ill. bemutatni. Az igazi tanár számára az elismerés nemcsak az, hogy elkészül egy jó dolgozat (ez lehet tudományos diákköri munka, de kiváló szakdolgozat is), hanem ha a diák publikál, továbbtanul (mesterképzésen, PhD kurzuson). Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy több volt hallgatóm megszerezte a PhD fokozatot, sôt van, aki már túl is nôtt a tanáron: már Dr. habil fokozattal bír. Egy dolog azonban szinte mindegyikükben közös: tudományos diákköri munkával kezdték. Ezért is nagyon örülök, hogy kifejthetem gondolataimat tehetséggondozásról. Úgy vélem mindenkiben van tehetség: igaz, mindenkiben más iránt. Lehet valakibôl kiváló balett táncos, festô, matematikus, baleseti sebész, jogász, vagy közgazdász. A kiválóság mércéje nem feltétlenül a tudományos fokozat, de akinek sikerül az a kiválóak közé tartozik. Mi tanárok azt támogatjuk, hogy minél több tehetséges diákunk képes legyen kihozni magából a tehetségét, legyen képes a fokozat megszerzésére. Ez azonban nem könnyû feladat: senkit sem akarok abban a hitben ringatni, hogy kis erôfeszítéssel elérhetô a cél, és majd büszkén a neve elé írhatja a Dr. titulust. (Érdekes megfigyelésem, hogy erre a szülôk többnyire büszkébbek, mint maga a fiatal, de ez fordítva is igaz. A mesterképzést követôen - már egy jó állás birtokában - a tehetséges hallgatók egy része azért megy PhD képzésre, hogy a szülôknek szerezzen örömöt.) A munka, benne a kutatómunka akkor lesz igazán eredménye, ha azt örömmel csináljuk. A kötelezô, kényszer szülte munkákat mindig ímmel-ámmal, kicsit vonakodva végezzük. Aki már írt akárcsak egy TDK dolgozatot, tudja, ismeri az öröm érzését. Annak az örömét, hogy valamit sikerrel befejeztünk. Ez felszabadulttá tesz, de ezen túl megnyugtat, és eltölt a siker érzése. Nem véletlenül emelem ki az örömmel végzett munka elônyét: az ilyen munkára mindig van idô, a diák szívesen megy a könyvtárba, hogy elolvasson 1-2 cikket, anyagot, információt gyûjtsön, szükség esetén primer kutatást folytasson. És amikor eljön az ideje a tanulmány megfogalmazásának, leírásának, akkor erre is lesz ideje, kedve. Az írás a kezdetekben nehéz (gyakorlott kutatóknak is), az elsô néhány oldal megfogalmazása kifejezetten nehezen megy, de nem szabad feladni: írni kell. Ne mondják azt, hogy most nincs ihletem, tessék írni. Lehet, hogy késôbb a kezdeti oldalakt kidobja (vagy jelentôsen átírja), de csinálni kell, és egy idô után jönnek a gondolatok, és már azzal a gonddal fog küzdeni, hogy nem bír olyan gyorsan gépelni, mint ahogy a fejében a gondolatok követik egymást. Ahhoz, hogy ide eljussanak, azonban dolgozni kell, kutatni kell. A kutatás, mint olyan (bár szakmánként eltérô jellegzetességekkel bír) hasonló készségeket igényel. Ezért a fiatal kutatójelöltek számára kiemelt fontossággal bír a kutatás-módszertani ismeretek elsajátítása. Sajnálatos módon a magyar egyetemi-fôiskolai képzés nem fordít kiemelt figyelmet az ilyen készségek fejlesztésére, pedig erre nem csak a kutatásban, hanem a késôbbi értelmiségi lét szinte minden percében szüksége lesz a diáknak. Az élet ugyanis folyamatos kutatás: új ismeretek szerzése, azok alkalmazása a munkahelyen, esetleg új eredmények felfedezése. Az intellektuális értelmiségi lét kihívás: nem lehet, nem szabad ülni a babérokon, mindenkor fejlôdni kell, alkalmazkodni gyorsan változó világunkhoz. Egyetemi, fôiskolai tanulmányai során többször találkozik azzal a feladattal, hogy ismereteit, nézeteit, gondolatait egy-egy témában összefoglalva, írásban fejtse ki (például évfolyamdolgozat, Tudományos Diákköri 46

Budapesti Gazdasági Fôiskola, Külkereskedelmi kar, intézetvezetô fôiskolai tanár, CSc.

67

dolgozat, diplomamunka keretében). A tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy ez sokaknak nehézséget okoz. Bizonyos fokig ez érthetô is, hiszen középiskolás korában nem kellett több tízoldalas, összefüggô, strukturált írásmûvet elkészítenie. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és még több fejlett gazdaságú és kultúrájú országban a kutatás-módszertani kurzus elvégzése (egy tanév, de legalább egy szemeszter) nemcsak a diplomaírás, hanem a diploma megszerzésének is alapfeltétele. Tudatosodott a felsôoktatás szakembereiben, hogy az értelmiségi lét velejárója a kutatási képesség és jártasság: a diák elsô komolyabb ilyen jellegû produkciója a szakdolgozat, de késôbb munkája során sok hasonló munkát kell elvégeznie. Magyarországon kutatás-módszertani alapokat még mindig kevés, bár növekvô számú intézményben tanulnak a hallgatók; a PhD-kurzusokon ugyan már formálisan is oktatják, de a graduális oktatásban csekély számú intézménytôl eltekintve nem tanítják. Az esetek többségében a konzulens tanár beszél a kutatásról, a kutatómunka sok más követelményérôl, de gyakran úgy gondolják, hogy ha kell, majd magától is megtanulja a hallgató azt, amire szüksége van. A magyar felsôoktatásban a szakirányú képzés mellett értelmiségi képzés is folyik. Az értelmiségi pályára lépés megköveteli, hogy egy adott témát írásban szabatosan és logikusan tudjon kifejteni. Mint leendô közgazdásznak, Önöknek gazdasági-gazdálkodási munkájában is szükségük lesz az íráskészségre, hiszen vállalatánál, vállalkozásánál, egy üzlet megkötése elôtt célszerû ország-, piac-, terméktanulmányt készíteni. Egy közgazdász számára az anyag- és forrásgyûjtés, a rendszerezô¬készség, a világos, szabatos fogalmazás elengedhetetlen feltétel, ha területének megbecsült, jól felkészült szakemberévé szeretne válni. A felsôfokú tanulmányokhoz nélkülözhetetlen a különbözô tanulási, kutatási technikák elsajátítása: a kézikönyvekben és adatbázisokban való kereséstôl, a jegyzetelésen keresztül a vizsgákra való célirányos és hatékony felkészülésig. Az önálló szakmai munkához ismerni kell az anyaggyûjtés fortélyait, az írás szakmai és formai követelményeit, szabályait. A kutatásmódszertan segít a témaválasztásban, az idôbeosztásban, a bibliográfiai kutatásban, a kutatói munkában, az összegyûjtött anyag rendszerezésében, elemzésében, az anyag megírásában, a dolgozat formai megvalósításában, vagyis abban, hogy a témaválasztástól függetlenül megtanulja rendszerezni, és írásos formába önteni gondolatait. Nem mentesül ezzel a konzulens (témavezetô, témafelelôs) tanárral való közös munka alól sem. Feltétlenül tisztáznia kell vele a kívánságait, figyelembe kell vennie javaslatait, meg kell ismernie az intézményben, a tanszéken kialakult szokásokat, speciális igényeket. A kutatás, tanulmánykészítés a felsôoktatásba kerülô új hallgatónak még ismeretlen feladat. Az I–II. évben írott évfolyamdolgozattól azonban egyenes út vezethet a diplomamunkáig. Az évfolyamdolgozat az elsô próba, az elsô tapasztalat. Ajánlható, hogy még II. éves korában készítsen TDK-dol¬gozatot is (persze tanárként nagyon örülünk az I. évesek dolgozatainak is), mert ezáltal komoly gyakorlatot szerez, íráskész¬ségre tesz szert. Ilyen alappal már könnyebb a jó diplomadolgozat elkészítése. A TDK-dolgozat – azon túl, hogy kiváló elôtanulmány – azért is fontos, mert két szakember bírálja, megvitatásra kerül, s ezekbôl annyi többletinformációhoz, javaslathoz, ötlethez lehet jutni, hogy ezeket felhasználva, aktualizálva a diplomamunka már lényegesen jobb minôségben készülhet el. Sokéves tapasztalatunk szerint a gyakorlattal az igényesség is nô, és a hallgató maga érzi fontosnak a dolgozat még kiválóbbá tételét. Az igazán jó dolgozat elôkészítéséhez szükséges tényezôk a következôk: a szakmai felkészültség; logikus, analitikus gondolkodásmód; a lényeglátás, az általánosítás és a szelektálás tehetsége; a kreativitás, gondolati szabadság; fegyelem, az erôs akarat és a kitartás. Figyelni kell arra is, hogy a különbözô dolgozattípusok esetén mást és mást várunk a hallgatótól. Az évfolyamdolgozatnál (kb. 10-20 oldal) egy szûk téma tananyagon túli megvilágítása szükséges. A TDK-dolgozat (20-50 oldal) a választott téma mélyebb összefüggéseinek feltárása, a történelmi, nemzetközi, társadalmi összefüggések bemutatása a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. Az alapképzést lezáró szakdolgozatban (40-70 oldal) a témát komplexitásában, gyakorlati felhasználhatóságával együtt kell elkészíteni. A mesterképzés diplomamunkájában (intézményenként eltérô a mennyiségi igény, de általában 60-100 oldal közötti) a téma nemzetközi szakirodalmát is illik bemutatni. Emeli a dolgozat értékét, ha a szerzô önálló megközelítésmódra törekszik (pl. szociológiai felmérés vagy statisztikai adatbázis használata stb.). A doktori (PhD) értekezés (60150 oldal) elkészítése már önálló kutatói jártasságot feltételez, és az adott téma széles körû ismeretén és rendszerezésén túl valamilyen új tudományos eredményt, illetve már meglévô eredmény új típusú bizonyítását követeli meg. Valamennyi tanulmánytípus esetében elengedhetetlenül szükséges a szakirodalom mély ismerete, a kutatómunka, a rendszerezô-készség. Fontos az eltérô vélemények ütköztetése, a viták bemutatása.

68

A munka értékét emeli, ha önálló, primer kutatást végez, és állást is foglal a hallgató. A tanárok díjazzák a kreatív, egyéni gondolkodást, az önállóságot A felsôoktatási törvény értelmében a szakdolgozat elkészítése és megvédése nélkülözhetetlen a diploma megszerzéséhez. Ebben arról a képességrôl kell tanúbizonyságot tenni, hogy a hallgató képes az adott témában feltárni és rendszerezni a szakirodalmat, és ebbôl, ill. a saját primer kutatásaiból el tud készíteni egy strukturált, jól felépített nagyobb méretû dolgozatot. Ez tanúsítja az önállóságot, hogy elsajátította, és a gyakorlatban is képes alkalmazni a tanultakat. Ez a munka ugyanis fontos képességet bontakoztathat ki a készítôben: annak az útnak a tudatos, megfontolt elôkészítését, ahogyan a probléma felismerésétôl el lehet jutni a módszeres megoldásig. A dolgozat írása közben pedig megmutathatja, hogy képes szabadon, nyitottan szemlélni a világot és közvetlen környezetét, tudatosan, felelôsen elvégezni azt a munkát, amit szabadon választott. Ezek a tapasztalatok a diploma megszerzése után is kamatoztathatók. Mai világunkban a boldogulás és a siker egyik kulcsa a megismerésre való hajlam és képesség. A tudományos kutatás valójában nem más, mint tudatos, módszeres megismerési gyakorlat, amely képessé tesz a világ újdon¬ságainak megismerésére, és feltérképezésére, és ezáltal olyan eszközöket ad az ember kezébe, amelyek segítenek megbirkózni a szokatlan problémákkal és helyzetekkel. A kutatás (és módszertana) azonban nem csak eszköztárat jelent, hanem nyitottságot az új, a még ismeretlen iránt, és lehetôséget, igényt a folyamatok mélyebb megismeréséhez, megértéséhez. A kutatás tehát nem cél: a kutatás a megismerés eszköze, a kutatás az út, amelyen haladva eljuthatunk a célhoz. Beszéltem korábban az örömmel végzett munkáról: nos ebben az elsô, és legfontosabb, hogy olyan kutatási témát válasszon a hallgató, amely érdekli, amivel szívesen foglalkozik. A kutatás módszertani eszközeinek ismerete nagyon fontos, de ha nem talál a hallgató olyan, aktuális, elméleti és gyakorlati szempontból is fontos témát, amely érdeklôdési körébe esik, akkor nem lesz öröm a kutatómunka. Vagyis a jó témaválasztás az örömmel végzett kutatómunka talán legfontosabb feltétele. A konkrét, témaválasztást befolyásoló tényezôk bemutatása elôtt egy fontos dologra fel kell hívni a figyelmet. Tisztában kell lenni azzal, hogy a kutatási tevékenység minden esetben egy speciális probléma megoldása. A témaválasztás tehát a megoldandó probléma megtalálását jelenti. A témaválasztást megkönnyíti, ha a jelölt sokat olvasott, s alapos közgazdasági, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik. A téma megválasztásánál fontos az érdeklôdési kör, továbbá a szakirodalmi és gyakorlati ismeretek összhangja. A végleges döntés elôtt törekedni kell a téma felmérésére (szûkítési és szélesítési lehetôségeire) oly módon is, hogy problémává alakítja át a témát. (Ez azt jelenti, hogy kérdésként próbálja megfogalmazni a kutatási célt. Ha ez jól sikerül, tulajdonképpen megtörtént a dolgozatírás egyik legfontosabb feladata, hiszen a „mit?”, a „hogyan?” és a „miért?” kérdések döntôen befolyásolják a kutatás további fázisait. A problémafelvetés a sikeres munka záloga és elôfeltétele.) Végül is mit válasszunk, hogyan válasszunk? Látni kell, hogy „a téma az utcán hever”. A témák nagyrészt maguktól adódnak, mert az adott kor szükségletei, a gazdasági helyzet, a tudomány és a gyakorlat adott kor által megkövetelt igényei megszámlálhatatlanul sok témát vetnek fel. Az érdeklôdô hallgató segítséget kaphat: • a tantárgyi programokban szereplô anyagokból, elôadásokból; olyan kérdéskörrel találkozik, amely felkelti érdeklôdését és további vizsgálatokat igényel; • az elôadók gyakorta felhívják a figyelmet érdekes témákra; • napi hírek (sajtó) aktualitások is adhatnak ötleteket; • a szakmai gyakorlatok során felbukkanhat érdeklôdésre számot tartó téma; • esti és levelezô tagozatos, az újabb diplomás hallgatók munkahelyükrôl választhatnak érdekes, mélyebb feldolgozásra váró témát (elônye az információhoz jutás könnyebbsége, veszélye a bizalmas adatok kezelése; • látogassa a könyvtárat, és a szakirodalom, a korábbi szakdolgozatok tanulmányozása is adhat ötletet. A témaválasztás szempontjából nagy elôny egy vagy több idegen nyelv ismerete. Mielôtt véglegesen eldöntené, milyen témában írja meg a dolgozatát, meg kell vizsgálnia a rendelkezésére álló forrásokat, irodalomjegyzéket, hogy ne legyenek nyelvi nehézségei. Nem szabad olyan témát választani, melynek legfontosabb szakirodalma az Ön számára ismeretlen nyelven született; úgy kell témát választani, hogy az ne igényelje ismeretlen nyelv használatát, illetve más ország helyzetének elemzésekor elengedhetetlen a vizsgált ország nyelvének (pl. orosz–magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok esetén az orosz nyelvnek) az ismerete. Tudni kell, hogy a gazdaságtudományok területén az elsôdleges publikációs nyelv az angol, tehát erre gyakorlatilag minden kutatási témához szükség van.

69

Az egyéni érdeklôdés, az elôzetes ismeretek, a problémaérzékenység függvényében egyre inkább körvonalazódik a vizsgálati téma. A végleges és jó választáshoz célszerû elgondolkodni a következôkön: • A választás fontos kritériuma a kiszemelt téma aktualitása, idôszerûsége. Tulajdonképpen itt a kérdés fontosságáról, az adott kor követelményeihez való igazodásról van szó. Az aktuális azonban nem azonos a divatossal. (Vigyázat: ezt a csapdát elkerülni csak állandó szellemi készenléttel, a kritikát és önkritikát is vállalva lehet!) Végig kell gondolni: az adott idôszak igényeihez igazodó, sokakat érdeklô témáról van-e szó? Válasszon tehát érdeklôdésre számot tartó témát, ami már a dolgozatírás idôszakában is érdekes, de a jövôben válik még érdekesebbé. (De ne olyat, amit már nagyon sokan vizsgálnak, ne legyen „lerágott csont”, hanem olyan terepet nézzen ki magának, amelyen viszonylag kevés versenytárs akad.) • Célszerû tájékozódni a választás elôtt a téma ismertségérôl, szakirodalmi feldolgozottsági fokáról. Vane egyáltalán hozzáférhetô irodalma, tényanyaga? Milyen nyelven jelentek meg a legfontosabb publikációk? Milyen könyvtárban, hol lehet megtalálni ezeket? Foglalkoztak-e vele mások is, ha igen, milyen eredményeket értek el? Fel kell figyelni a szerzôk közötti koncepcionális vitákra, eltérésekre. Ezeket egyértelmûen ki kell mutatni. E szempontok végiggondolása a késôbbi kutatómunka folyamatát fogja könnyíteni és meghatározni. • Célszerû elgondolkodni a választott téma gyakorlati hasznosságáról is. A gyakorlattal való szembesítés arra készteti a jelöltet, hogy elgondolkodjék munkájának hasznosságáról: vajon sokak érdeklôdésére számot tartó témáról van-e szó, vagy a kutatás öncélúnak tekinthetô? Van-e gyakorlati haszna a kutatásnak? (Megjegyzendô, hogy sok tudományos eredménynek nincs azonnali közvetlen, gyakorlati haszna; még tovább megjegyzendô – nem okvetlenül vezérlô szempontként –, hogy a gyakorlati megoldásokat az érintett – pl. egy vállalat – gyakran kézzelfogható módon is hajlandó értékelni...) Hallgatói szempontból azonban feltétlen gyakorlati haszon, hogy elsajátítja a kutatási munkamódszert (ez késôbbi gyakorlati munkája során megtérül), s a megszerzendô tapasztalat szemszögébôl a téma majdhogynem mellékes. • Jól körülhatárolható, valódi témát válasszon. A választott témát inkább mélyebben dolgozza fel, törekedjen a kérdések mély elemzésére. Ne akarjon dolgozatot írni a magyar külgazdaság-politikáról, mert a bíráló mindig talál hiányt benne, s ezt kifogásolja. Idôben is határolja be a témát. Ne akarjon a magyar királyok külkereskedelmi politikájáról írni az Árpád-háziaktól a Habsburgokig, mert az így lehetetlen vállalkozás. Legyen a vizsgált kérdés valódi, megoldatlan (de a dolgozatban megoldható) feladat, s ne álkérdés, amely egyszerû bemutatást, ismertetést igényel. Már a témaválasztáskor próbáljon meg kérdéseket megfogalmazni: ha csak a „mi?”, „mit?” kezdetû kérdései vannak, akkor még tovább kell gondolkodni. Ha a „hogyan?” és a „miért?” típusú kérdések is megjelennek, akkor már jó úton jár. • Mindezek után célszerû elgondolkodni még azon is, hogy a választandó téma és a rendelkezésre álló kutatási anyag mennyire határozza meg a kifejtés logikáját, mert a dolgozat célja, a téma és a választandó tanulmánytípus (ismertetés, kivonatolás, összehasonlítás, elemzô-értékelô ismertetés; tényfeltáró közlés; kiegészítés, tisztázás, bizonyítás; vita; rendszerezés; összefoglaló monográfia) szigorúan meghatározzák egymást. • Gondoljon a dolgozat tervezett terjedelmére, ennek függvényében kell a téma szélességét és mélységét meghatározni. A hallgatók gyakran abban a tévhitben élnek, hogy az oldalszám növelésével nô a színvonal is. Pedig gyakran a terjedelem túlzott növelése a minôség rovására megy, mert a központi témához szervesen nem kapcsolódó kérdések is megjelennek benne. A bôbeszédû csapongás inkább negatív emóciókat vált ki a bírálóból. • A végleges választás elôtt ismerni kell azt a határidôt is, amikorra el kell készülnie a dolgozatnak. Ez szintén döntést befolyásoló tényezô: olyan témát kell választani, amit el is lehet készíteni a határidôre. (Néha ez komoly gondot okoz: egy téma rendkívüli szellemi izgalmat ígér, de nem áll rendelkezésre elegendô idô. Ilyen esetben félre kell tenni a témát és máskor kell feldolgozni. Esetleg mód lehet „csak” az alapvetô probléma felvetésére is, hogy majd mások dolgozzák ki a témát.) Ugyanakkor a határidô a legjobb motivációs tényezô. • A döntéshozatalkor a dolgozat írójának tisztában kell lennie önmagával is: van-e kedve, ideje és fôleg képessége a választandó téma kidolgozásához. • A legjobb, ha olyan témát választ a jelölt, amely felkeltette érdeklôdését, amelyik tetszik, mert ilyenkor könnyebben megy a munka, s minden könnyebben sikerül. Válasszon szerethetô témát, amellyel örömmel foglalkozik: a lyukas órán beül a könyvtárba, hogy elolvasson 1-2 cikket; a villamoson hazafelé is a kapcsolódó könyvet olvassa; ill. ha hall, vagy az interneten talál egy érdekes kapcsolódó információt utánajár. A témaválasztás alapszabályai tehát a következôk: • a téma feleljen meg a jelölt érdeklôdési körének; • a téma – lehetôleg – legyen idôszerû, elméleti és gyakorlati szempontból is fontos; • a felhasználandó szakirodalom legyen hozzáférhetô; • a jelölt nyelvismerete feleljen meg a rendelkezésre álló szakirodalomnak és témának; • a jelölt alapismeretei (felkészültsége) feleljenek meg a témának, illetve a kutatási módszernek.

70

Olyan témát kell tehát választani, amely a jelölt tudásának és lehetôségeinek leginkább megfelel. Nem egyszerûen megoldandó, hanem megoldható témát kell találni. Az egyik legfontosabb kérdés a kutatás megvalósíthatóságára vonatkozik: van-e szakirodalma, és az hozzáférhetô-e, gyûjthetôk-e adatok és információk a témáról, elég-e a rendelkezésre álló idô a kutatáshoz, elégséges-e az akarat és a kitartás, a technikai és pénzügyi lehetôségek adottak-e, milyen kockázata van a kutatás elvégezhetôségnek, a témavezetô elérhetôsége stb. Elôadásom végéhez közeledvén újra szeretném hangsúlyozni a kutatásmódszertani ismeretek kiemelt fontosságát, tudván, hogy a kutatási módszer csupán eszköz a kutatási cél elérése érdekében. Immanuel Kant gondolata „A tanuló ne a gondolatokat tanulja, hanem gondolkodni tanuljon!” röviden kifejezi a módszertani ismeretek fontosságát. A tehetséggondozásban akkor lehetünk sikeresek, ha az érdeklôdô hallgatóval sokat beszélgetünk, igyekszünk terelgetni a sikeres, jó témaválasztásban, segíteni a kutatómunkájában. A diákok kutatómunkája a tanulmányok kezdetétôl fogva tudatos felkészülést jelent a diplomaírásra, és a legjobbak esetében ez elvezethet a PhD disszertációig. Remélem ez sokuknak sikerülni fog.

Irodalomjegyzék DR. MAJOROS PÁL: Tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozatíróknak, avagy a kutatásmódszertan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest, 2011.

71

ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ Ph.D47 TEHETSÉGMENEDZSMENT A FELSÔOKTATÁSI GYAKORLATBAN A Tudományos Diákkör (TDK) a tehetséggondozás egyik színtere a magyar felsôoktatásban. Gyakran halljuk ezzel kapcsolatosan, hogy a TDK egy HUNGARIKUM. 17 éves TDK-elnöki tapasztalatokkal a hátam mögött elsôsorban karunk, a Budapesti Gazdasági Fôiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (BGF GKZ) tehetségmenedzsment tevékenységének bemutatására vállalkozom. A kari TDK-munka gyakorlati oldaláról közelítem meg a tehetség- és tudásmenedzsment során felmerülô TDK-elnöki feladatokat. Célom kettôs: egyrészt szeretném kiemelni a tehetségmenedzsment kari fókuszpontjait, másrészt a kari tehetséggondozás irányítása során végzett sokrétû és az évek alatt „bevált” TDK-vezetôi (szervezô, pályázatíró,…) tevékenység bemutatásával a „benchmarking” irányába is szeretnék elmozdulni. Végül utalok a TDK, s így a TDK-elnökök elôtt álló kihívásokra is.

Tehetséggondozás fontossága napjainkban Napjaink tudásalapú társadalmáról rengeteget olvashatunk. Fókuszba került a tudás, s így a tehetségek felismerése, gondozása is. A tehetség révén kibontakoztatott tudás, az ennek eredményeképpen létrejövô magas minôségû munkaerô, a tárgyiasult formát öltô újítások, stb. megkülönböztetô versenyelônyt jelenthetnek egyéneknek, az ôket foglalkoztató cégeknek, fôiskoláknak, egyetemeknek, a társadalomnak. Ahogy ezt a következô idézetben is olvashatjuk: „A tehetség olyan megújuló társadalmi tôke, amely a magyarság elôre haladásának legfôbb erôforrása. A tehetségek felfedezése és segítése ezért nemzeti ügy. A tehetség ezerféle, és mindenkiben ott szunnyad egy vagy több fajtája. A feladat, hogy segítsünk mindenkit abban, hogy megtalálja, kibontsa és hasznosítsa a tehetségét a maga, s a közösség számára.” Forrás: A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában. I. Országos Konferencia, Budapest, 2008. Megerôsíti a fentieket az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnökétôl, Prof. Dr. Szedrô Pétertôl származó gondolat is: „Magyarországnak nincs jobb újratermelôdô energiaforrása a mezôgazdaságon kívül, mint a szürkeállomány.”48 A tehetségek felismerése, gondozása, fejlesztése elemi kötelességünk. A tehetségek azonosítását érdemes minél fiatalabb korban elôbb elkezdeni, majd a tehetségkibontakoztatást folyamatosan segíteni, nyomon követni. „A kiemelkedô tehetségek speciális fejlesztésében a felsôoktatásban lehet „feltenni a pontot az i-re”. (Balogh-Fónai, 2003) E folyamatban való közremûködés mind konzulensként, mind TDKelnökként hálás, de ugyanakkor nehéz feladat is. A tehetség definiálásával számos kutató foglalkozott. Napjainkban az egyik legelfogadottabb modell Renzulli (1978) nevéhez köthetô. Renzulli a tehetség három összetevôjét vázolja fel: • átlag feletti általános képességek, • kreativitás, • feladat iránti elkötelezettség. Harsányi István (1988) meghatározása szerint „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülô, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni." Czeizel Endre 2X4+1 faktoros tehetségmodellje49 megkülönbözteti a tehetséget és a tálentumot50. A tehetség adottság, amelynek sikeres fejlesztése eredményeként a tehetségbôl „talentum” válik. Czeizel helyesen írja azt is, hogy a tehetség kibontakoztatásához szükségesek külsô, környezeti elemek is (család, iskola, kortárscsoportok, társadalom), vagyis kellenek olyan szereplôk, akik támogatják a tehetségek kibontakozását a lehetôségek megteremtése által. Egy ilyen lehetôséget jelentenek a magyar felsôoktatásban az intézményekben mûködô TDK-mûhelyek.

47 48 49

50

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Forrás: Anderle szerk. (2005/ 24. o.) „A Renzulli-féle háromkörös modellbôl indul ki Czeizel Endre (1997). A fent említettek mellett még a támogató társadalmi közeget is fontosnak tartja. Tehát szerinte a tehetség négy genetikai adottság (általános értelmesség, specifikus mentális adottságok, kreativitás és motiváció) és négy környezeti tényezô (család, iskola, kortárscsoportok, és általános társadalmi környezet: elvárások, lehetôségek, értékrend) eredôjeként alakul ki.” Forrás: Gömöri (2010/22. o.) Czeizel Endre: A tehetség „nemcsak a génektôl függ”. http://www.metropol.hu/cikk/788345 Letöltve: 2013. január 19.

72

Tehetségmenedzsment a gyakorlatban Mit tehetünk a felsôoktatásban azért, hogy –a fenti gondolatokat folytatva - a tehetségbôl talentum váljon? Melyek a tehetségmenedzsment kari (BGF GKZ) fókuszpontjai? • Tehetségek mielôbbi felismerése, motiválása: statisztikai számítások mutatják, hogy karunkon a mielôbbi tehetség-kiválasztás, tehetségprogramba történô bekapcsolás, valamint a TDK-konferenciákon elért helyezések51 között erôs kapcsolat-szorosság mutatható ki. • Kis létszámú kar52 elônyeinek kihasználása: kis fôiskolai kar révén - a felsôoktatás tömeges jellegének hátrányaitól mentesülve - a személyesebb, gyakoribb hallgató-tanár interakciók révén nagyobb lehetôségünk van a tehetségek korai felismerésére és tehetségprogramba történô bevonásra. • Elkötelezett TDK-konzulensek táborának gyarapítása: fontos feladat a tehetséggondozásban résztvevô mesterek körének folyamatos bôvítése, a fiatal oktatók bevonása e munkába. • A tehetség-kibontakoztatási folyamatának követése: a tehetség felismerése után elengedhetetlen minden támogatás megadása a mentorált hallgatónak, azért, hogy a képességei kibontásához a megfelelô formákat közösen megtaláljuk. Ha szükséges, akkor változtatni kell a korábban alkalmazott tehetségmenedzselési módszereken mindig az egyén adottságaihoz, fejlôdési menetéhez igazodva. • A tehetségkibontakoztatás feltételeinek megteremtése: nem elég a jó képességû hallgató felismerése, kiválasztása, nagyon lényeges azon feltételek megteremtése, amelyekkel a hallgatói tehetsége mindinkább kitejesedhet, ami kihívást jelent, elismer, további munkára késztet (például: speciális tehetséggondozó kurzusok; szakmai programok; hazai és külföldi konferenciákon való megjelenés, ahol a mentorált visszaigazolást kap elvégzett munkájáról,…) • A TDK-munka, a tudományos eredmények megismertetése, vagyis a tudás-disszemináció: a hallgatói tudományos eredmények közlése a karon átnyúló formákban. • a korábbi évek TDK-s hallgatóival való kapcsolattartás erôsítése: ez a kötôdés addicionális elônyökkel szolgálhat a jelen tehetségei számára, hisz a régi TDK-sok saját életútjuk ismertetésén keresztül motiválhatnak, karrierlehetôségeket felismerését segíthetik. A régi TDK-sok jó hátországot jelenthetnek empirikus kutatások esetén is, ezért fontos a karunk számára a régi kapcsolatok megôrzése, ápolása, a végzett tehetségek életútjának követése. • Munkaerôpiaci kapcsolatok szélesítése: jó lehetôséget ad a hallgatói tudományos kutatásokhoz (anyaggyûjtés, vállalati adatokhoz való hozzáférés, mélyinterjúk vállalatvezetôkkel, gyakorlati szakemberekkel, elhelyezkedés,…) Mit tehet a TDK-elnök az elôbbi fókuszpontok alapján? Elsôdleges feladat az oktatói kör ösztönzése a tehetséges hallgatók kiválasztására. Kis kar révén a hallgatóoktató közti interperszonális kapcsolatok (kis létszámú gyakorlati foglalkozások) jelentik elsôdlegesen azt a teret, ahol a tehetség azonosítása megtörténik. Fontos a motiválás a hallgatók esetében is, hiszen sokszor hiányzik az ambíció a tehetséges hallgatókból. A tehetség-kibontakozást segítô rendezvények szervezése, színvonalas lebonyolítása jól illeszkedik a kari tehetséggondozás céljaihoz. A tehetségkibontakoztatáshoz megfelelô feltételeket szükséges teremteni, ehhez folyamatosan pályázatokat kell írni, tehetséggondozó projekteket szükséges menedzselni (Tehetségnap, „Kutatók hete”, külföldi konferencián való hallgatói részvétel elôsegítése, TDK-kiadvány megjelentetése,…). A tehetségek megmérettetését szolgáló rendezvényekhez elengedhetetlen a szponzorok megkeresése, meggyôzése (például helyezettek jutalmazása legtöbbször ilyen forrásból valósítható meg), hisz a felsôoktatást jelenleg jellemzô gazdasági körülmények ezt indokolják. E feladathoz kapcsolódva tehát folyamatosan a kapcsolati tôkét kell építeni a térség munkaerô-piaci szereplôivel. Lényeges elem a kari TDK-tevékenység (rendezvények, kutatások), illetve eredményeinek kommunikálása kifelé és befelé.

51 52

Ez a mutatószám a legáltalánosabban elfogadott indikátora a felsôoktatás keretében végzett tehetséggondozásnak. A BGF GKZ nappali tagozatos hallgatói létszáma közel 600 fô volt a 2012/2013. I. félévben.

73

A BGF GKZ TDK-mûhelymunkájának bemutatása A karunkon mûködô TDK-mûhelyben vannak idôszakosan és folyamatosan végzett tevékenységek. Az 1. ábra idôrendi sorrendben mutatja be TDK-mûhelyünk idôszakos tevékenységeit, rendezvényeit. 1. ábra: A BGF GKZ TDK-mûhelyének idôszakos tevékenységei

Szeptember

Október

TDK nyílt délután a TDK-klubban (a TDK általános ismertetése) Ötletbörze (aktuális kutatási témák keresése) Új hallgatók jelentkezése TDK kutatásindító workshop (Kutatási terv készítése, módszertani alapozás,….)

November

„TDK- Konferencia ráhangoló” Intézményi TDK (BGF TDK)

Decemberjanuár

TDK-karácsony OTDT-regisztráció (páratlan években) „Kutatók hete” –a tehetséges fôiskolai hallgatók képzése bentlakásos kurzuson (pályázati forrásból finanszírozva) Beiskolázás –a TDK-múhelymunka bemutatása

Februármárcius

Készülés az OTDK-ra (páratlan években) kutatást segítô workshopok (szakkollégiummal közösen pályázati forrásokból)

Április

OTDK (páratlan években) TDK-elôadássorozat a Fôiskolás Napokon (az éves TDK-mûhelymunka eredményeinek bemutatása, a következô évi TDK elôkészítése), Közösségépítô rendezvény: fôzôverseny

Május-június

Tehetségnap szervezése (pályázati forrásból) Az évente megjelenô Zalaegerszegi Zsengék címû, az adott évi TDK-kutatásokat tartalmazó kiadvány elôkészítése (szponzoráció, pályázati forrás) TDK-kiadvány szerkesztése, megjelentetése

A tanév során folyamatosan zajlanak az alábbi tevékenységek: • kutatások, konzultációk, • tehetségazonosítás (az oktatók feladata a jövôbeni potenciális TDK-ás hallgatók felfedezése), • pályázatfigyelés, pályázatírás (forrásgyûjtés), • TDK-kutatások disszeminációja (TDK-kutatások bemutatása a témához kapcsolódó fôiskolai kurzusokon; helyi lapokban való megjelenés53: Zalai Hírlap, ZalaEgerszeg; Zalaegerszegi televízió: riportok tehetséges hallgatóinkkal, „Fiatal kutatók a jövô szolgálatában”címû DVD-sorozat kiadása,…) Nagyon fontosnak tartjuk a TDK-s hallgatói kör valódi közösséggé formálását. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy igény van a közösségépítô programokra a hallgatók részérôl (lásd 1. ábra TDKKarácsony,…). Önálló helyiséggel rendelkezô TDK-mûhelyünkben a feltételek is adottak a hallgatók rendszeres találkozásához, a rendezvények lebonyolításához. TDK-mûhelyünk tagjai kiváló bázist jelentenek a karunkon megrendezésre kerülô egyéb rendezvények szervezô, lebonyolító munkáihoz.

Az elôttünk álló feladatok Jelenleg karunkon a tehetség-kiválasztás elsôsorban az oktatói kör tapasztalatain, „éles szemén” nyugszik, de nem szeretnénk elküldeni egyetlen kutatni vágyó, önként jelentkezô hallgatót sem addig, amíg az ehhez szükséges mentori háttér (kapacitás) rendelkezésre áll. A jövôben megfontolandónak tartjuk a tehetségkiválasztási módszerek (például tesztek) alkalmazásával kibôvíteni a tehetség-azonosítási folyamatunkat. A mentori kör bôvítése egyre fontosabbá válik, hiszen néhány mentor leterheltsége nagyon magas. Szeretnénk a hallgatók publikálási lehetôségeinek körét bôvíteni (például elektronikus publikálási formákkal) A TDKkutatások minôségének javítása céljából további szakmai, kutatás-módszertani képzéseket tervezünk lebonyolítani. Nagy potenciált látunk az interdiszciplináris kutatások preferálásában, melyhez a helyi felsôoktatási intézmények TDK-tevékenységének összekapcsolása is teret adhat. Terveink szerint a hallgatók hazai és külföldi konferencia-szereplésének elôsegítése továbbra is fókuszban marad. A TDK-eredmények 53

TDK-mûhelyünk több tagja állásajánlatot kapott már a cikkek révén.

74

belsô és külsô kommunikációs formáinak kiszélesítését tervezzük. Az egyre nehezedô gazdasági körülmények miatt a pályázatírás szerepe megítélésünk szerint a jövôben fokozódni fog. Ebbe a tevékenységbe a hallgatókat is szeretnénk aktívabban kapcsolni, hiszen az oktatott kurzusaink között több szakirányon is találkoznak pályázatírással. Így már a fôiskolás évek alatt az elméleti tudás mellett a gyakorlatban is kipróbálhatják ezt a tevékenységet. Potenciális lehetôséget jelent számunkra a hallgatók bevonása vállalatoktól kapott kari kutatásokba is.

Összefoglalás Mi kell a sikeres tehetségmenedzseléshez? Tehetséges, érdeklôdô, szorgalmas, HALLGATÓK, valamint lelkes, a TDK iránt elkötelezett MENTOROK. A megfelelô feltételek kialakításához egyre inkább szükség van menedzseri képességekkel felvértezett TDK-vezetôkre. Ez azt várja el a TDK-vezetôktôl, hogy mozgósítsák szervezôkészségüket, kommunikációs készségüket, erôsítsék motiváló, meggyôzô, katalizátor szerepüket, fokozzák a csapatépítô, problémamegoldó (legtöbbször forráshiányt megoldó) képességüket. A fenti három tényezô (hallgatók, mentorok, TDK-vezetôk) szimbiózisa eredményezheti azt, hogy a fiatalok tehetségének, tudásának menedzselése megkülönböztetô versenyelôny-forrást jelent a hallgató, a kar, az ország számára. A tehetséggondozó – oktatói, mentori, TDK-vezetôi - munkánk remélhetôleg magas hozzáadott értéket teremt, amely aztán a jövôben az egész társadalom javára kamatoztatható.

Irodalomjegyzék ANDERLE ÁDÁM SZERK.( 2005): A magyar Tudományos Diákköri Konferenciák története (1951-2011) Országos Tudományos Diákköri Tanács. Diáktudós XXII. évf. különszám HU ISSN:0238-4787 BALOGH L. (2007): Elméleti alapok a tehetséggondozó programokhoz. In: Tehetség, 1, pp. 3–5. BALOGH L., FÓNAI M. (2003): Tehetséggondozási formák a Debreceni Egyetemen. Magyar Felsôoktatás, 2003/4-5-6; 13–14. CZEIZEL ENDRE (1986): A tehetség az orvosgenetikus szemével. Pedagógiai Szemle, 1986. 9.sz. p. 877-891. CZEIZEL ENDRE: (1997): SORS ÉS TEHETSÉG. MINERVA KIADÓ, BUDAPEST. CZEIZEL ENDRE: A tehetség „nemcsak a génektôl függ”. http://www.metropol.hu/cikk/788345 Letöltve: 2013. január 19. GÖMÖRY KORNÉLIA (2010): Az iskolai tehetségfejlesztés pszichológiai háttértényezôinek vizsgálata felsôtagozatos korban Ph.D értekezés http://dea.unideb.hu/dea/bitstream/2437/104992/7/G%C3%B6m%C3%B6ry%20Korn%C3 %A9lia%20-%20%C3%A9rtekez%C3%A9s-t.pdf Letöltve: 2013. január 20. HARSÁNYI ISTVÁN(1988): A tehetségvédelem kis kalauza. Budapest. : PMPI, 1988. p.48 RENZULLI, J. (1978): What makes giftedness? Reexamining a definition. Phi Delta Kappa, 60, 180-184, 261 RÉTALLÉRNÉ GÖRBE ÉVA (2012): Tehetséggondozás a felsôoktatásban. XXI. Század-Tudományos Közlemények 2012/27. pp.111-124. A SIKERT LÁNGRA LOBBANTÓ SZIKRA http://issuu.com/petererdos/docs/hvg_kp2011/18 Letöltve: 2013. január 19.

75

PERSPEKTÍVÁK ÉS LEHETÔSÉGEK A SZAKKOLLÉGIUMOKBAN szekció elnökök: Bakk Ádám Külker Szakkollégium Medvéné dr. Szabad Katalin oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes BGF

VERÉB SZILVIA Külker Szakkolégium

KÜLKER SZAKKOLLÉGIUM – AKKOR ÉS MOST A BGF Szakkollégiumok Félévzáró Konferenciája és a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Komplex tehetséggondozás a BGF-en pályázat lezárása jó alkalom arra, hogy áttekintsük a Külker Szakkollégium elmúlt két évét, kitérve az eddig megvalósított és tervezett programokra, a szervezeti struktúra fejlôdésére, valamint az említett félévzáró konferencia szervezésére. A Külker Szakkollégium nevében elôször is szeretném megköszönni mindazoknak a részvételt a Félévzáró Konferencián, akik eljöttek és akár részvételükkel, akár elôadásukkal hozzájárultak az esemény színvonalas megszervezéséhez. Köszönjük továbbá mindazon BGF-es és nem BGF-es oktatóknak is, akik a konferencia elôtt, közben és után is jelentôsen hozzájárultak a szervezés lebonyolításához. Büszkék vagyunk arra a csapatra, amely a vizsgaidôszak nehézségei mellett még idôt szakított arra is, hogy szakkollégiumunk eddigi legnagyobb szabású eseményét megszervezze. A Külker Szakkollégium eddigi 2 éves mûködésének egyik kiemelkedô eseménye volt ez a konferencia, nemcsak azért, mert a Komplex tehetséggondozás a BGF-en Európai Uniós pályázat utolsó ilyen konferenciájának tekinthetjük az eseményt, hanem azért is, mert a konferencia megszervezése során egyedülálló projekttel találtuk szembe magunkat, hiszen az alapító okiratunk 2011. júniusi aláírása óta ilyen volumenû szervezési feladattal még nem találkoztunk. Megalakulásunk óta a szakkollégiumon belül azon dolgozunk, hogy minél stabilabb szervezeti kereteket alakítsunk ki magunknak, amelyre majd az elkövetkezô generációk is építkezhetnek. Ennek elsô és legfontosabb pontja a hallgatók felé való kommunikáció, a velük való ismerkedés és újabb szakkollégisták felvétele. 2011. óta négy tagfelvételt tartottunk, melyeken átlagosan 10 tagot vettünk fel. 2011. szeptemberben ez a tagfelvétel még jobbára ismerôsi körben mûködött, majd 2012. februárban már plakátokon és Neptun üzenetekben hívtuk fel a hallgatók figyelmét a szakkollégiumi felvételire. A 2012. szeptemberi és a 2013. februári tagfelvételek tekinthetôk az eddigi legszervezettebbeknek, ugyanis a vezetôség ekkor már kidolgozott egy olyan objektív felvételi rendszert, amelyben egy – a közgyûlés által választott – 3-5 fôs felvételi bizottság végezte a felvételivel kapcsolatos feladatokat, beleértve az egész folyamatot. Célunk, hogy minél szervezettebb promócióval kísérjük a tagfelvételeket, így például a plakátok és Neptun üzenetek mellett az online felületeink - mint például a facebook és a hírlevél - erre a célra való kihasználása. A jelentkezôknek elsô körben egy írásbeli jelentkezési lapot kell beadniuk, amit a felvételi bizottság elôzetesen értékel, majd ezután a jelentkezôk egy szóbeli felvételi beszélgetésen vesznek részt. Itt jelentkezésüket ki kell egészíteniük egy szakmai önéletrajzzal, elôzô két félév tanulmányi eredményeik közlésével, esetleg tanári ajánlást is mellékelhetnek. Mindezeket figyelembe véve egy elôzetesen kialakított pontozási rendszer alapján dôl el, hogy felvételt nyernek-e a szakkollégiumba. Bár az aktuális fluktuációt eddig mindig sikerült áthidalnunk és új generációkat bevonni a szakkollégium további mûködéséhez, mégis úgy gondoljuk, hogy a szakkollégiumi tagság iránti érdeklôdést még lehet és kell is fokozni. Szakmai programjaink szintén sokat fejlôdtek az alapítás óta. A pályázat biztosította lehetôségeknek köszönhetôen már a kezdetek óta minden félévben indul szakkollégiumi kurzus, amit sikerrel fogadtattunk el a fôiskolán, így ennek teljesítése más tárgyakhoz hasonlóan kreditértékkel bír. Kezdetben Tanulás- és kutatásmódszertan, majd FMCG termékek marketingstratégiája, az utóbbi két félévben pedig Makrogazdaság és tôke néven indult kurzusunk. Célunk, hogy ezt egy olyan kurzusrendszerré fejlesszük tovább, ahol az alapozó ismeretek elsajátítása után az érdeklôdésükhöz igazodó szakmai kurzusokon vehessenek részt a szakkollégisták, ezzel elôsegítve tudományos munkájukat és fejlôdésüket. 2012. februárban indultak el a vitaestek, azzal a céllal, hogy már a kezdetektôl bevonjuk az újonnan csatlakozott tagokat a tevékenységünkbe. Az aktuális gazdasági- és közéleti témából választott elôadásuk után mindannyian megtárgyaljuk annak részleteit, a felmerülô dilemmákat, és amennyiben tudunk, közös álláspontot alakítunk ki. Egy-egy ilyen vitaestet a kollégium épületében megszervezve a kar hallgatóságának is nyitottá teszünk.

79

Szakmai elôadásaink a legszélesebb skálán mozognak. Már a kezdetek óta együttmûködünk karunk egyik vendégelôadójával, akivel közösen félévente legalább két alkalommal szervezünk közös, általában makrogazdasági, pénzügyi témájú, gyakorlatias szemináriumokat, ilyenek voltak például a Kötvénypiaci esettanulmányok, vagy a Diákhitelezés az USA-ban címû elôadások. Ezen kívül tartott már elôadást a Magyar Nemzeti Bank munkatársa a készpénz-logisztikai tevékenységrôl, a Kitekinto.hu online portál szakembere pedig az internetes médiáról. 2012. ôszi félévében a Külkereskedelmi Kar Közgazdaságtani tanszékével és a kari MKT ifjúsági bizottságával közösen szerveztünk konferenciasorozatot aktuális közgazdasági kérdésekrôl. Mindezek mellett aktív résztvevôi vagyunk a kar és a fôiskola más rendezvényeinek is, melyek közül mindenképpen ki kell emelni az EU Akadémiát, amelyet már több szakkollégista is sikeresen elvégzett, illetve a Magyar Tudomány Ünnepén való aktív részvételünket. Indultunk a fôiskolai Tudományos Diákköri Konferencián és idén is több szakkollégista képvisel majd minket és a fôiskolát a XXXI. Veszprémben megrendezésre kerülô Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Aktívan részt veszünk tanulmányi versenyeken, mint például az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny, a Diák Menedzsment Bajnokság vagy a Negomoot szimulációs versenye és a Hajós György matematikaverseny. Ebben a félévben indítottuk útjára szervezetfejlesztés projektünket, melynek céljául azt tûztük ki, hogy egységes és szervezett kereteket dolgozzunk ki a Külker Szakkollégiumnak. A projekt még jelenleg is fut, ennek keretében már meghatároztuk a szakkollégium küldetését, mely szerint „ ..célunk a BGF Külkereskedelmi Kar hallgatói kiválóságának a legjobb egyetem szintjére emelése”. Ösztönözzük és elôsegítjük hallgatóink szakmai fejlôdését, lehetôséget teremtünk számukra a tudományos kutatásokba való bekapcsolódásra a saját kereteinken belül. Bízunk benne, hogy erre építve olyan közösség alakul a szakkollégiumból, amely a késôbbiekben méltón képviseli karunkat a hazai és nemzetközi közgazdász körökben.

80

VÁLSÁG ELÔTT, VÁLSÁG UTÁN Szekció elnökök: Lóga Máté Külker Szakkollégium Némethné dr. Pál Katalin kutatásvezetô, GKI Gazdaságkutató Zrt.

ILYÉS TAMÁS Külker Szakkollégium

A HÁZTARTÁSOK VAGYONI SZERKEZETÉNEK ÉS ELADÓSODOTTSÁGÁNAK STATISZTIKAI ELEMZÉSE 1. Bevezetés A kutatásomban a magyarországi háztartási szektor eladósodottságát és vagyoni szerkezetének változását elemzem. A rendszerváltást követô évektôl kezdve a háztartások hitelállománya nagymértékben megnövekedett, amit a 2000-es évek lakástámogatási programjai felgyorsítottak. Az intenzív hitelfelvételnek köszönhetôen a 2002-es évben már a makrogazdasági szektorok közötti finanszírozási arányok is felborultak, a vállalatok a rájuk jellemzô forrásbevonás helyett nettó megtakarítóként viselkedtek. A kormányváltást követôen a lakástámogatások visszaszorulása ellenére a háztartási szektor kötelezettségvállalásai tovább növekedtek, amelyek jelentôs részét már devizaalapú hitelek képezték. A 2008-as pénzügyi válság a központi költségvetés finanszírozási gondjai mellett a háztartásokat is érzékenyen érintette, amelyek felvett hiteleinek már több, mint 70 %-át a devizaalapú hitelek tették ki. A probléma súlyát jelzi, hogy az új kormányprogram az adósság elleni harcot tette meg egyik fô prioritásának. A háztartások esetében az eladósodottság szokásos vállalati fogalmai nehezen alkalmazhatók, a vizsgált szereplôk viselkedése jelentôsen eltér egy profitorientált vállalatétól, így ezen definíciók kiegészítésre szorulnak. A kutatásomban a következô kérdésekre kerestem a választ: • Milyen módon lehet vizsgálni és számszerûsíteni a háztartási szektor eladósodottságát? • Ezen módszerek alapján a szektor Magyarországon eladósodottnak tekinthetô-e? • A 2000 és 2010 közötti idôszak intenzív hitelfelvétele magyarázható-e racionális indíttatásokkal? A kutatásom elsô részében bemutattam az eladósodottság vállalati definícióit, azok alkalmazásának problémáit. Ezen fogalmakat kiegészítettem az elemzésemhez a háztartási szektor speciális tulajdonságainak figyelembe vételével. A dolgozatom következô fejezetében számba vettem a háztartások azon vagyonelemeit, amelyek bár nem szerepelnek a makrogazdasági statisztikai kimutatásokban, de a hitelfelvétel során fedezetként szolgálnak. Számszerûsítettem a pénzügyi eszközök, a reáleszközök, az ingatlanok és gépjármûvek értékét, illetve a jövôbeli bérnövekedésekre vonatkozó várakozásokat. Részleteztem ezen vagyonelemek becslésének a módszereit, illetve a számbavételük során alkalmazott közgazdasági feltételeket. Miután megvizsgáltam a háztartási szektor kötelezettségeinek szerkezetét és állományát bemutattam, hogy a statisztikai számbavétel és a jelenérték-számítás milyen eltérô eredményekre vezet. A kutatásom következô részében részletesen bemutattam az elemzésem során alkalmazott módszertant, a jövôbeli kamatvárakozások becslését, valamint az eltérô betéti és hitelkamaton alapuló jelenérték-számítást. Végül a kapott eredményeket megvizsgáltam abból a szempontból, hogy a háztartások pénzügyi viselkedése fenntarthatónak tekinthetô-e, illetve, hogy a 2008-as pénzügyi válság okozott-e törést ezen viselkedési mintákban. A kutatásomhoz a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisait használtam fel, a számításokat Excel és Eviews programok segítségével végeztem el.

2. Az eladósodottság közgazdasági tartalma Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a háztartási szektor eladósodottnak tekinthetô-e Magyarországon, elsôként definiálni kell, hogy mit értünk eladósodottságon. A klasszikus közgazdasági elmélet és logika alapján több egymástól elkülönülô fogalmat lehet értelmezni. Ezek közül a fizetésképtelenség és a csôd lehet releváns az elemzés szempontjából. Fizetésképtelennek akkor tekintünk egy vállalatot, gazdálkodó egységet, ha folyó fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Ez az állapot nem feltétlenül jelenti, hogy a vállalat nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek fedezni képesek a kötelezettségeit. Elôállhat olyan helyzet, amelyben a vállalatnak kellô mértékû fedezete, tartaléka van, azonban ezek nem likvidek és rövidtávon nem képes fizetési kötelezettségeit ezekkel teljesíteni. A

83

háztartási szektor esetében ez a fogalom nem vagy csak korlátozott mértékben alkalmazható, mert a háztartások pénzügyi portfóliójának jelentôs részét készpénz és betétek alkotják, amelyek egyértelmûen likvid eszköznek számítanak. (Bánfi (sz.)[2008]) A háztartási szektor készpénz és betétállománya egészen a 2009-es év végéig meghaladták a felvett hitelek állományát, így mivel a tôketartozás csak kis része jelentkezik törlesztô részletként, ezért makroszinten megállapítható, hogy a folyó fizetési kötelezettségeinek eleget tudtak tenni, azaz a fizetésképtelenség ebben az értelemben a vizsgált idôszakban egyáltalán nem állhatott fenn. Tehát a fizetésképtelenség ezen definíciója a háztartási szektorra a sajátosságai miatt nem alkalmazható. A fizetésképtelenség mellett értelmezhetô a csôd fogalma is a háztartások pénzügyi helyzetére. Pénzügyi szempontból a csôd jelen esetben úgy definiálható, hogy a háztartások vagyona nem fedezi a vállalt kötelezettségeit, azaz a háztartások tartozása nagyobb, mint amennyi eszközzel rendelkeznek. A csôd esete a fizetésképtelenséghez hasonlóan makrogazdasági szinten teljes mértékben elvethetô, mert az ábráról leolvasható, hogy a háztartási szektor jellemzôen nettó finanszírozó makroszinten, a pénzügyi eszközeinek az állománya jelentôsen nagyobb, mint a kötelezettségeké. Tágabb értelmezésben csôd esetén egy szektor nettó hitelfelvételével szemben egy másik szektor nettó finanszírozási képességének kellene állnia. Hosszú távú statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az államháztartás és a nem pénzügyi vállalatok normál mûködés esetén hitelfelvevôk, azaz a vállalatok forrást vonnak be a mûködésük, beruházásaik finanszírozására, a központi költségvetés pedig jelentôs finanszírozandó deficittel rendelkezik. Az is megállapítható, hogy a pénzügyi vállalatok megközelítôleg egyensúlyban tartják a pénzügyi portfóliójukat, kihelyezett hiteleik mögött azonos mennyiségû külsô forrásuk van. Az egyetlen szektor, amivel szemben technikailag eladósodhat a háztartási szektor, a külföld. Annak ellenére, hogy a külföld Magyarország esetében finanszírozó szektorként van jelen, a vizsgált idôszakban, 2000 és 2010 között megállapítható, hogy a háztartások folyamatosan megtakarítóként viselkedtek. Mivel a pénzügyi eszközökön felül egyéb reáleszközök is megjelennek vagyonelemként, teljes mértékben elvethetô a csôd esete makrogazdasági szinten. A szokásos két pénzügyi definíción felül további értelmezési lehetôségei is lehetnek az eladósodottság vizsgálatának. Elsôként a „lakhatási költségekkel túlterhelt háztartások” (housing cost overburden rate) statisztikai definíciójához hasonlóan definiálhatjuk az eladósodottságot, mint azt az esetet, amikor a háztartások a költségvetésüknek már egy bizonyos szintet meghaladó arányát fordítják a kötelezettségeik, hitelek törlesztésére. Egy ilyen arány meghatározása teljesen önkényes, a lakhatási költségek esetében ezt a szintet a statisztikai módszertan a jövedelem 40 %-ánál határozza meg. Annak ellenére, hogy nem adható meg konkrét küszöbérték, idôben elemezhetô, hogy ezen kiadási arány hogyan változott, azaz nôtt-e a háztartási szektor törlesztési kötelezettségeinek súlya a kiadásokon belül. Második lehetôségként az eladósodottságot a fenntarthatóság fogalmával lehet szembeállítani. Azaz egy bizonyos pénzügyi portfólióval rendelkezô szektort akkor tekintünk eladósodottnak, amennyiben az adott jövedelem, kamat és egyéb gazdasági viszonyok között hosszútávon nem fenntartható a pénzügyi portfóliója. Míg a túlterheltség a fizetésképtelenség vállalati definíciójával, addig ez a csôddel állítható párhuzamba. Amennyiben a teljes pénzügyi portfólió jelenértéke negatív, a háztartások összességében túlvállalták a terheiket. Ez az eset a tôkealapon elszámolt hitelek miatt akkor is fennállhat, amikor a pénzügyi számlákban megjelenô állományok szerint nettó megtakarítók a háztartások. Erre a technikai problémára az 6. fejezetben térek ki részletesen. Végsô soron a fenntarthatóságot keresztmetszeti adatokra is definiálhatjuk, azaz a pénzügyi kötelezettségek jelenértékét az összes jelenlegi vagyonhoz is viszonyíthatjuk. Ekkor az eladósodottság csak relatíve értelmezhetô. Így azt a megállapítást tehetjük, hogy eladósodik, vagy eladósodottabb a szektor, ha a vagyonának nagyobb arányában vállal kötelezettségeket. A dolgozatomban a két klasszikus pénzügyi fogalommal, a fizetésképtelenséggel és a csôddel szemben a túlterheltséget, illetve a fenntarthatóságot alkalmaztam. A vállalati fogalmaktól való eltérést az indokolja, hogy a háztartások esetében a pénzügyi fizetôképesség még nem jelenti a normál mûködést. Mivel a nulla pénzügyi eredmény csak a szektor pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését jelenti, ezen felül a pénzügyi számlákban meg nem jelenô kiadások is terhelik a háztartást, például a fogyasztási kiadás. Így bár technikailag a háztartás fizetôképes, nem tudja fedezni a fogyasztási kiadásait az általa elvárt szinte, tehát eladósodottnak tekinthetô.

84

A csôddel szemben a fenntarthatóság fogalma figyelembe veszi a háztartási szektor jövôbeli jövedelmi, kamat és hozam várakozásai, folyamatában vizsgálja ezek egyenlegét szemben a csôd statikus értelmezésével.

3. A számítási eredmények és értékelésük A dolgozatomban részletesen tárgyalt módszertan alapján a pénzügyi számlákban megjelenô értékekhez képest a számításaim során átértékeltem a pénzügyi portfólió tartásának a hasznát, valamint a jövôbeli várt megtakarítások jelenértékét. A pénzügyi portfólió esetén az adott eszközök és kötelezettségek folyamatos tartásának a hozamát és költségét számoltam át jelenértékre. Ez a módszer a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából vizsgálja a pénzügyi vagyon értékét. Az eredmények alapján megfigyelhetô, hogy a nettó pénzügyi pozíció folyamatos növekedése ellenére a portfólió tartásának jelenértéke csak kis mértékben nôtt a vizsgált idôhorizonton. A pénzügyi pozíció statisztikai és jelenértéke közötti arány nagymértékben csökkent a 2000-es évektôl kezdôdôen. A romló aránynak az egyik fô oka, hogy az eszközöket a jelenérték-számítás a kötelezettségekhez képest jelentôsen alulértékeli, így még ha a szerkezet nem is változik, a magasabb mérlegfôösszeg önmagában rontja az értékelési arányt. Az ilyen módon átértékelt portfólión a 2008-as pénzügyi válság hatása is erôteljesen megjelenik. Megállapítható, hogy a válság hatására a pénzügyi eszközök és kötelezettségek hosszú távú tartásának az értéke nagyobb mértékben csökkent, mint a statisztikai érték alapján. A jövôbeli várt megtakarítások elemzése során két eltérô jövôbeli várakozást feltételeztem. Az elsô esetben a háztartások jövôbeli bér és inflációs várakozása az adott idôszaki növekedési ütem kivetítése. A második esetben az elôzô három év átlagát tekintik hosszú távú inflációs és jövedelemnövekedés várakozásnak. 1. sz. ábra A háztartások jövôbeli megtakarítási várakozásainak jelenértéke (mrdFt)

Megállapítható, hogy mindkét esetben a háztartási szektor jövôbeli várakozásai jelentôs mértékben romlottak a vizsgált idôszakban. A 2005-ös év végéig a háztartási nominális jövedelemnövekedése meghaladta az implicit árindexet, a reáljövedelem nôtt. Ezen növekedés növelte a háztartási szektor jövôbeli megtakarításainak a vártható értékét és egy lakásvagyon mértékével összemérhetô implicit vagyoneszközt teremtett. Ez a kiemelkedô mértékû többlet okozhatta feltehetôleg azt, hogy a háztartási szektor növelte a jelenlegi fogyasztását intenzív hitelfelvételen keresztül, aminek a fedezetét a reálbérek várt növekedése adta.

85

A 2006-os évben a háztartások fogyasztásának implicit árindexe meghaladta a jövedelem nominális növekedési ütemét, amely így csökkentette a reálbéreket. Amennyiben a háztartási szektor a fogyasztási szintjét fenn kívánta volna tartani 100 ezermilliárd Ft vagyonnal kellett volna rendelkezni. Mivel ez az érték többszörösen meghaladja a teljes hazai GDP-t, megállapítható, hogy a háztartási szektor fogyasztási szintje az adott jövedelem és inflációs viszonyok között fenntarthatatlan volt. Abban az esetben, ha azt feltételezzük, hogy a háztartások jövôbeli várakozásai az elmúlt évek átlagának felel meg, az eredmények kis mértékben módosulnak. Ez a feltevés közgazdasági értelemben azt jelenti, hogy a háztartások a 2006-os évek csökkenô reálbéreit csak ideiglenes változásnak tekintették és csak kis mértékben módosították a várakozásaikat, hosszú távon továbbra is reálbér növekedésre számítottak. Azonban az ezt követô évek folyamatos reálbércsökkenései során átértékelték a várakozásaikat és ezáltal a jövôbeli várható megtakarításaikat, szabad pénzeszközeiket. Ezen feltevés szerint a változás lassabban ment végbe és csak a 2008-as év végére lettek a hosszú távú reálbér-várakozások is negatívak. Összefoglalóan az a megállapítás tehetô, hogy a háztartási szektor további hitelfelvételét magyarázhatta az a hatás, hogy az elindult reáljövedelem csökkentô folyamatokat csak átmenetinek tekintették és a háztartások hosszú távú várakozása csak a 2008-as évben változott meg jelentôsen. Ezek után áttekintem, hogy ezen várakozások milyen arányban vannak a kötelezettségek állományával. A kötelezettségeket, hiteleket több eltérô vagyonelemnek az arányában is ki lehet fejezni. Ez a fedezeti arány azt mutatja meg, hogy a háztartások a meglévô fedezeteik mekkora részében vállalnak jövôbeli kötelezettségeket. Az ilyen típusú eladósodottság-mutatók széles körben elterjedtek a makro-ökonómiai elemzésben – pld. GDP arányos államadósság. Megállapítható, hogy a háztartások pénzügyi kötelezettség vállalásai a teljes vizsgált idôszakban a jövedelem növekvô arányát tették ki. A pénzügyi kötelezettségek aránya a 2010-es évben már meghaladta a folyó jövedelem 85 %-át. A számolt trend magas magyarázóerôvel rendelkezik azonban megállapítható, hogy a 2008-as évben szignifikáns törés van az idôsorban. A töréspont ellenére a 2008 utáni idôszakban is növekvô arányt a kötelezettségek átértékelôdése és a stagnáló jövedelmek okozzák. Amennyiben a kötelezettségeket a teljes vagyon arányában vizsgáljuk, azaz figyelembe vesszük a folyó jövedelem mellett a pénzügyi és reáleszközöket, az ingatlan és gépjármûvagyont, az idôsor alapvetô jellege nem változik. A vizsgált idôszak utolsó éveiben a növekedés megszakad, aminek oka, hogy a lakásberuházások és gépjármûvásárlások vagyonnövelô hatása kompenzálta a hitelek árfolyamveszteségét. Az eredmények nem változnak abban az esetben sem, ha a hitelek értékét megnöveljük azzal az értékkel, amennyivel a jelenértékszámítás során kevesebbre értékeljük a pénzügyi portfóliót, mint a statisztikai módszertan. Ekkor figyelembe vesszük a romló kamatkilátások értékcsökkentô hatását, illetve a magasabb hitel törlesztô-részletek nagyobb jelenértékét. A fedezeti számításokat kibôvítettem azzal az esettel, amikor az implicit vagyont is figyelembe vesszük. Ez esetben a háztartások eladósodottságának az idôbeli lefolyása jelentôsen módosul. Az implicit vagyon értékelésénél a mozgóátlag alapú jövôbeli várakozásokat alkalmaztam. Megállapítható, hogy az implicit vagyon számbavételével a vizsgált idôszak elsô hét évében nem figyelhetôk meg az eladósodottság jelei. A 2003-as és 2006-os évben is relatíve csökkent a hitelek aránya a teljes vagyonhoz képest. A vizsgált idôszak kezdetétôl egészen a 2008-as válság kitöréséig a hitelek aránya enyhén növekedett, azonban a válság után ez az arány drasztikusan megugrott. Ez azzal magyarázható, hogy ekkorra már a hosszú távú várakozásokba is beépült reálbércsökkenés csökkentette a jövôbeli várakozásokat és ezáltal a vagyon nagyságát. Ez esetben 2008-ban a Chow-féle törésponti teszt erôsen szignifikáns eredményre vezet, azonban a fentiekkel ellentétben itt az arány növekedése nem visszaesik, hanem éppen ellenkezôleg, jelentôsen megugrik. Összefoglalásként megállapítható, hogy az eltérô fedezetfogalmak ellenére minden esetben folyamatosan, trendszerûen nôtt a háztartások kötelezettségeinek az aránya. Ezen trendekben csökkenô, korrekciós töréspont figyelhetô meg a 2008-2009-es években, amelyek alapján megállapítható, hogy a háztartások a válság hatására korrigálták a hiteleik arányát. Amennyiben a jövôbeli jövedelemvárakozásokat is figyelembe vesszük, az a megállapítás tehetô, hogy a háztartások hitelfelvétele a válság elôtt megközelítôleg fenntartható pályán mozgott, azonban a válság utáni inflációs és hitelezési állapot hosszú távon teljes mértékben fenntarthatatlan növekedési pályára került. A válság elôtt felvett hitelek várt jövedelmi fedezete a csökkenô reálbérek következtében megszûnt, sôt a magas infláció miatt a jelenlegi fogyasztás fenntartása további külsô

86

forrás bevonását tette szükségessé. A fenntarthatóságot a fogyasztás drasztikus visszafogásával, vagy a hitelpozíciók leépítésével lehetne helyreállítani. A háztartások döntési szabályainak statisztikai tesztelése során arra a megállapításra jutottam, hogy a vizsgált idôszakban, 2000 és 2010 között a fogyasztási döntéseket alapvetôen a folyó jövedelmi viszonyok határozták meg, sem a reálvagyon mértéke, sem a jövôbeli jövedelem-várakozások nem tekinthetôk szignifikáns magyarázóváltozónak. A kötelezettségek esetében mind állományi, mind tranzakciók szintjén a folyó jövedelemmel szemben a jövôbeli jövedelem és inflációs várakozások alapján számolt várt szabad pénzösszeg, megtakarítás rendelkezik magas magyarázóerôvel. Ezek alapján megállapítható, hogy a háztartási fogyasztási döntések esetében nem, ellenben a hitelfelvétel során statisztikailag is kimutatható a jövôbeli várakozások hatása. Tehát a háztartási szektor nagymértékû hitelfelvétele az idôszak elsô felében magyarázható a magas jövôbeli reálbér-várakozássokkal.

4. Összefoglalás A dolgozatomban a magyar háztartási szektor eladósodottságát és vagyoni szerkezetének a változását vizsgáltam. A kutatásom elsô részében bemutattam az elemzésem során használt fogalmakat, a fizetôképtelenség és a vállalati csôd pénzügyi fogalma alapján definiált fenntarthatóság és túlterheltség fogalmát. Ezután részletesen kifejtettem a háztartási szektor pénzügyi és reáleszközeinek becslési módszereit, számbavételének problémáit. Megállapítottam, hogy a magyar háztartási szektor nemzetközi viszonylatban kiemelkedôen nagy ingatlanvagyonnal rendelkezik, amely fôként a saját tulajdonú lakások magas arányával magyarázható. Ezen vagyon arányaiban kellô mértékû fedezetként szolgálhat a kötelezettségei teljesítéséhez. A vagyoneszközök meghatározása és számszerûsítése után meghatároztam a háztartási hitelállomány értékét, összetételének múltbeli változásainak okait. Arra a megállapításra jutottam, hogy a vizsgált idôszakot négy részre lehet osztani abból a szempontból, hogy alapvetôen milyen külsô változók hatottak a hitelállomány összetételének alakulására. Az is megállapítható, hogy a hitelállomány növekedési üteme a vizsgált idôtáv jelentôs részében többszörösen meghaladta a legfontosabb makrogazdasági változók alakulását, így hosszú távon ez a növekedési ütem fenntarthatatlan volt. A kutatásomban bemutattam a jelenérték-számítás módszerét eltérô betéti és hitelkamat feltételezése mellett, amely alapjaiban változtatja meg az idôtranszformáció problémáját. Mivel a két kamatlábat használó jelenérték-számítás elveszti az eredeti módszer additivitását, módszertani megfontolásokból a vagyonelemeket csak együttesen lehet értékelni, valamint a kötelezettségek között a jövôbeli elkötelezett fogyasztási kiadásokat is szerepeltetni kell. A számítási eredmények alapján az a megállapítás tehetô, hogy a háztartási szektor hitelfelvételi üteme meghaladta a fedezetként szolgáló vagyoneszközök növekedését és így hosszútávon egy nem fenntartható pályára került. Az is megállapítható, hogy a 2008-as válság hatására a háztartások hitelfelvételi döntési szabálya megváltozott, a hitelállomány jelentôs korrekciója, leépítése kezdôdött meg. A kutatásomban arra a következtetésre jutottam, hogy az ezredfordulót követô évek magas reálbér növekedése okozhatta azt, hogy a háztartási szektor a jövôbeli magasabb várt jövedelmeinek fedezetére fokozta a hitelfelvételét. Azonban a 2006-ban elkezdôdô és a 2008-as válság hatására kiteljesedô reálbércsökkenés hatására megszûnt a háztartások várakozásaiban képzett fedezet és a háztartások egy fenntarthatatlan fogyasztási és hitelezési pályára kerültek. Feltételezhetô, hogy a magas inflációs kilátások és gyenge makrogazdasági növekedés következtében a háztartások nettó pénzügyi pozíciója tovább fog romlani, amely a fogyasztás, illetve a hitelezés további visszaesését vetíti elôre.

87

Irodalomjegyzék BÁNFI TAMÁS (SZERK.) (2008): Pénzügytan. Tanszék Kft. Budapest BREALEY, RICHAR A. – MYERS, STEWART C. (2005): Modern vállalati pénzügyek. Panem Kiadó. Budapest CSEKÔ IMRE (2006): Bevezetés az általános egyensúlyelméletbe. Jegyzet, Budapesti CORVINUS Egyetem FRIEDMAN, MILTON (2008): A theory of the consumption function. National Bureau of Economic Research HAJDÚ OTTÓ (2003): Többváltozós statisztikai számítások. Oktatási Minisztérium. Budapest HAMILTON, JAMES D. (1994): Time Series Analysis. Princeton University Press. Princeton HUNYADI LÁSZLÓ – VITA LÁSZLÓ (2002): Statisztika Közgazdászoknak. Oktatási Minisztérium. Budapest HUNYADI LÁSZLÓ – VITA LÁSZLÓ (2008): Statisztika I. AULA Kiadó Bp HUNYADI LÁSZLÓ – VITA LÁSZLÓ (2008): Statisztika II. AULA Kiadó Bp HÜTTL ANTÓNIA – VITA LÁSZLÓ (2005): Gazdaságstatisztika. Egyetemi jegyzet. Budapest ILYÉSNÉ MONÁR EMESE – LOVASNÉ AVATÓ JUDIT (2006): Statisztika Feladatgyûjtemény I-II. Perfekt Kiadó. Budapest KRUGMAN PAUL R. – OBSTFELD MAURICE (2003): Nemzetközi gazdaságtan. Budapest, Panem kiadó MADDALA, G. S. (2001): Introduction to Econometrics. Prentice Hall. MANKIW, N. GREGORY (2005): Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest MARINOVICH, ENDRE (SZERK.) (2009): Tranzitológia: Átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba. BGF, Budapest 196 o. MAS-COLELL, ANDREU – WHINSTON, MICHAEL D. (1995): Microeconomic Theory. New York, Oxford University Press RAMANATHAN, RAMU (2003): Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal. Panem Könyvkiadó, Budapest VARIAN, HAL R. (2005): Mikroökonómia középfokon: Egy modern megközelítés. Akadémiai Kiadó, Budapest 745 o. VARIAN, H.: (1992): Microeconomic Analysis, W. W. Norton & Co., New York GREENE, WILLIAM H. (2002): Econometric Analysis. Prentice Hall. New Jersey ZALAI ERNÔ (2011): Matematikai közgazdaságtan I.: Általános egyensúlyi modellek és mikroökonómiai elemzések. Budapest: Butterworth ; Akadémia Kiadó, 2011. XV+640 p. (ISBN:978 963 05 9150 8) ZALAI ERNÔ (2012): Matematikai közgazdaságtan II.: Többszektoros modellek és makrogazdasági elemzések. Budapest: Butterworth ; Akadémia Kiadó, 2012. XI+721 p (ISBN:978 963 05 9151 5)

88

BAKK ÁDÁM – SÁNDOR LAJOS Külker Szakkollégium

USA 2013 – AVAGY A VÁLASZTÁSOKTÓL A „FISCAL CLIFF”-IG Pár szó az USA-ról Az Amerikai Egyesült Államok mondhatni már több mint fél évszázada a világ vezetô hatalma, mind katonai, mind gazdasági téren. Egyértelmûen a világ, és egyben a világgazdaság legmeghatározóbb szereplôje, hiszen a világkereskedelmi tranzakciók java amerikai dollárban bonyolódik le. Több mint 300 millió lakos, majd 10 millió km2, GDP-je nagyjából 15000 mrd USD, több meghatározó nemzetközi szervezet központja. Egy ilyen óriási gazdaságú országban nagyon nem mindegy, hogy mi történik belföldön, milyen társadalmi, és még inkább gazdasági lépéseket tesz otthon, hiszen talán nincs is más olyan ország a Földön, melynek belpolitikai helyzete nagyobb kihatással lenne a világgazdaságra, ezáltal más országok gazdaságára is, mint az USA. Nem véletlen az sem, hogy a 2008-ban indult, az egész világot pénzügyi, gazdasági válságba sodró események gyökere is Amerikába vezet. Csakhogy hiába ez a nagy hatalom, vannak olyan dolgok, amivel az USA-nak is szembe kell néznie. Ugyan nem kis gazdasági teljesítményre utal a 2011. évi GDP adat, mely nagyjából 15000 mrd USD, viszont ennél is elképesztôbb az államadósság száma, amely még ezt az óriási értéket is meghaladja, körülbelül 16400 mrd USD. Ha nem tesznek gyorsan radikális intézkedéseket, vagy ha esetleg ezen radikális intézkedések rossz hatással lesznek közvetlenül a belföldi gazdaságra, az USA könnyen válságba süllyedhet, a gazdasági növekedés a mostani rendkívül alacsony 1-2 % közti értékbôl akár negatívba is mehet, és így közvetve a világ többi országát is magukkal húzhatják a recesszió mély gödrébe.

Demokrata Párt Az USA két nagy pártjának egyike a Demokrata Párt, Amerikában leghosszabb ideje folyamatosan mûködô párt, és egyike a legrégebben alapított politikai csoportosulásoknak. Az Egyesült Államokbeli viszonyokat tekintve baloldali párt, hazájában a szociális liberalizmus képviselôje. Általános gazdaságpolitikai nézete, hogy az államnak igen is be kell avatkoznia a gazdaságba. Erôs a hitük a kormány intervenciói által szabályozott szabad vállalkozásokban, illetve a személyi szabadság, és egyenlôségi jogok betartatásában. Szerintük az állam feladata a szegénység visszaszorítása, és a társadalmi igazságtalanságok leküzdése, enyhítése, akkor is, ha ez a kormány hatáskörének szélesítését vonja maga után. Tehát egyértelmû, hogy a Demokrata Párt állami beavatkozás elvû mind gazdasági, mind társadalmi téren. Alapvetôen a demokraták úgy gondolják, hogy a fennálló óriási költségvetési hiány akadályozza a gazdasági fejlôdést, egyre inkább fenyeget a recesszió veszélyével. Ez a nagy költségvetési deficit a piac instabilitását okozza, melyet egyszerû módon az állami kiadások csökkentésével, illetve bevételek növelésével lehet ellensúlyozni. Ennek legkézenfekvôbb módja bizonyos állami szolgáltatások beszüntetése, illetve adók emelése, esetleg új adók kivetése. Ez a gondolkodásmód meg is fog mutatkozni a dolgozatunk alapjául választott „fiscal cliff” megelôzésének demokrata szemléletében.

Republikánus Párt Az USA jelenkori politikájának másik legmeghatározóbb pártja a Republikánus Párt, amit Amerikában gyakran GOP - Grand Old Party – néven is emlegetnek. Ez a párt a mai amerikai politikai élet két nagy pártja közül a gazdaságilag szabadabb elgondolású, társadalmilag viszont konzervatívabb. Ugyan az utóbbi idôkben két választáson is alulmaradtak a demokratákkal szemben, ennek ellenére a törvényhozásban nagyjából egyenlô szerepet vállalnak a jelenben is kormányzó Demokrata Párttal. Társadalmi kérdésekben jobban ragaszkodnak az elmúlt idôk hagyományaihoz, vagyis konzervatívabbak, míg gazdasági kérdésekben liberálisabbak a demokratáknál. Erôsen kötôdnek az amerikai vállalkozói réteghez, mind a kis, mind a nagy vállalatokhoz. Nem véletlen, hogy a 2012-es elnökválasztáson indított jelöltjük is egy sikeres üzletember, Mitt Romney volt. Ennek megfelelôen szavazóik társadalmi bázisát is alapjában véve a kereskedelemben dolgozók, az abból megélô emberek adják. Ez a bázis a társadalom középsô, illetve felsôbb rétege, vagyis inkább a tehetôsebbek szavaznak a republikánusokra, ellentétben a demokrata szavazókkal, akik inkább az alsóbb, szegényebb rétegbôl kerülnek ki.

89

A kihívó, Mitt Romney Obama kihívója, Mitt Romney, amerikai üzletember és politikus, a Republikánus Párt elnökjelöltje. Romney korábban Massachusetts kormányzója is volt. 2008-ban indult a republikánus párt elnökjelölési harcában, ám Mormon vallása miatt sokan esélytelennek tartották, és nem is nyerte el pártja támogatását. Mint sikeres, dollármilliomos üzletember, kampánya során üzletemberi mivoltát igyekezett minél inkább kihangsúlyozni, hogy a gazdasági gödörben lévô Amerikának pont egy olyan üzleti életben, gazdaságban jártas elnökre van szüksége, mint ô.

Barack Obama eddig Hivatalos elnökségbe való 2009-es beiktatása elsô lépéseként visszavonta Bush elnök azon rendelkezéseit, amelyek még nem léptek érvénybe. Az amerikai törvényhozás által heteken keresztül vitatott 787 milliárd dolláros gazdasági ösztönzô csomag harmadik, végleges változatát Obama 2009. február 17-én írhatta alá. A csomag a pénzügyi válság hatásait hivatott tompítani, mely az USA-ban robbant ki még 2008-ban. Továbbá politikájának rendkívül fontos lépése volt egy egészségügyi reformcsomag elfogadása, ami az amerikai egészségbiztosítási rendszer reformjaként volt felfogható. Obama külpolitikája éles fordulatot hozott George Bush-éhoz képest, többek között elôfeltételek nélküli tárgyalást kezdeményezett több korábban ellenségesként kezelt országgal. Ugyanakkor kivonultatta a hadsereget Irakból, mára már csak tanácsadói, kiképzô, és terrorelhárító feladatokat látnak ott el, és nyitott a muszlim világ felé is.

A választások Mint más országokban, úgy az USA-ban is már hagyománnyá vált a választások elôtti televíziós vita, melyben szavazók – az USA esetében – milliói követhetik élô egyenes adásban az elnökjelöltek vitáját. A 2012-es választásokon három ilyen vita volt, különbözô témakörökben, melyek közül talán az 1992-es választások óta nem látott jelentôséggel bírt a második, azaz a gazdasági kérdésekrôl szóló vita. Mindez egyáltalán nem véletlen, ugyanis a már korábban említett, 2008-ban az USA-ban kirobbant gazdasági válság még mind a mai napig érezteti hatását az országban. A több mint 300 milliós országban 9 millió munkahely tûnt el ez idô alatt, ami így az USA-ban kritikusan magasnak számító 8%-ra emelte a munkanélküliségi rátát, míg a gazdasági növekedést 1-2 % közti szinten tartja. Ez az érték pedig közgazdászok szerint nem elég arra, hogy legalább szinten tartsa a munkanélküliségi rátát, nem hogy esetleg csökkentse azt. Még a választások elôtt megjelent munkanélküliségrôl szóló októberi adatok jobbak voltak a vártnál, hiszen több munkahely teremtôdött, mint amire számítottak. Ennek megfelelôen Obama ezt igyekezett minél inkább kihangsúlyozni beszédében, míg Romney azzal érvelt ezen tény ellen, hogy ez a szint még mindig nem éri el a regnáló elnök hivatalba lépésének idején regisztrált foglalkoztatottsági szintet.

Obama A demokrata elnök egész kampánya során igyekezett arra a tényre építeni, hogy a már korábban említett, a 2008-2012-es ciklusában elfogadtatott 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítô csomag 4,5 millió új munkahelyet hozott létre. Szerinte ennek a segítségével sikerült az országnak kilábalnia a 2008-as válságból. Az általa szorgalmazott egészségügyi reformcsomag segítségével a 65 év alatti amerikai állampolgárok csaknem 95%-a lett biztosított. Obama elôrejósolhatóan a már kampánystratégiájában beharangozott eszközöket használta a még bizonytalan választópolgárok megnyerésére. Ez pedig az ellenfél, Mitt Romney tetteinek, és kijelentéseinek egymással való szembeállítása, és ebben azért van is egy kis igazság. Például a republikánus jelölt most a szénbányászat fejlesztése mellett kampányolt, míg korábban a szennyezés ártalmasságáról beszélt. Vagy, a Kínával szembeni gazdasági bekeményítésének ígérete a mostani kampányban, holott korábban ô maga fektetett be Kínában dolgoztató amerikai vállalatokba. Az energiahordozók preferálásának terén is egyértelmû a szembenállás, ugyanis Obama elkötelezett a zöld, megújuló energiaforrások népszerûsítése és a hagyományos, kôolajszármazékok visszaszorítása mellett.

Romney Romney a kampánya során, így a televíziós vita során is, a regnáló elnök gazdasági sikertelenségét emelte ki, a gyenge és egyre lassuló gazdasági növekedést, valamint a munkahelyek alacsony ütemû teremtôdését. Eközben hangsúlyozta a kisvállalkozások támogatásának elengedhetetlen fontosságát, ugyanis ezek adják az amerikai foglalkoztatottságának a gerincét. Romney inkább a tehetôsebb, gazdagabb állampolgárok számára biztosítana kedvezményeket, hagyna több pénzt a zsebükben. Szerinte a mai amerikai gazdaság túlontúl

90

szabályozott, inkább hagyni kéne azt önmagában mûködni, hadd tegyen rendet az a bizonyos láthatatlan kéz. Szerinte elengedhetetlen az Obama egyik legnagyobb haditettének tekintett egészségügyi reformnak a visszanyesése, mivel az szerinte elviselhetetlen terheket ró a kisvállalkozásokra, amik így nem tudnak új munkahelyeket teremteni. Az energiahordozók kérdésében nem okozott meglepetést a republikánus jelölt álláspontja, ugyanis a hagyományos energiahordozók mellett tette le a voksát. Nagy terve, hogy a hagyományos, illetve új energiák segítségével a külsô energiapiacoktól függetlenné tegye Észak-Amerikát, amivel újabb munkahelyek is együtt járnának.

Fiscal Cliff fogalma és gyors történeti leírása A „Fiscal Cliff” jelentése ”költségvetési szakadék”, mely megnevezést elôször Ben Bernanke használta 2012 februárjában egy kongresszusi meghallgatáson. Elsôsorban annak érzékeltetésére, hogy megértesse a politikusokkal, mekkora problémát jelenthet ez az amerikai gazdaságnak. Sokan a „Fiscal Cliffet” egyetlen intézkedéscsomagnak veszik, pedig valójában két lényeges költségvetési esemény egyidejû bekövetkezésérôl beszélhetünk. Az egyik, a még a Bush-érában hozott jelentôs mértékû adókedvezmények kifutása és a rendkívül magas államadósság (a GDP 100%-át meghaladó) miatt bevezetett BCA vagyis Budget Control Act. A BCA bevezetését még akkor határozták el, mikor 2011-ben a demokraták és a republikánusok képtelenek voltak megegyezni a költségvetési kiadás lecsökkentésének mikéntjében. Azt határozták el, ha 2013-ig nem döntenek a módról, akkor egy azonnali 600mrd dolláros költségcsökkentés fog életbe lépni vita és törvényalkotási folyamat nélkül. Már novemberben megjelentek olyan jóslatok, miszerint a körülbelül 600 mrd dolláros GDP 4 %-a kiadáscsökkentô, és az adóemelô csomag elsôsorban a gazdasági növekedést tompítaná le. A félelem leginkább a hitelminôsítôk figyelmeztetéseiben nyilvánul meg, akik közül a Fitch például már 2011 novemberében kilátásba helyezett egy leminôsítést. Egy másik nagy nemzetközi hitelminôsítô, a Standard & Poor's, már tavaly augusztusban megvonta az Egyesült Államoktól az AAA szuverén adósosztályzatot, egy fokozattal AA pluszra rontva az amerikai besorolást, amelyre negatív kilátást hagyott érvényben. A Standard & Poor's annak idején azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a tavalyi adósságlimit-emelési vita lezárásaként létrejött államháztartási konszolidációs terv elégtelen a középtávú amerikai államadósság-pálya stabilizálásához. Az ok tehát inkább a politikai bizonytalanság mint az adósság mértéke, tehát valójában a két nagy párt megállapodásán múlik a siker. Sokkal inkább befektetôi félelemnek lehet nevezni a „Fiscal Cliff”-et, mint politikainak. Igazából a fiscal cliff elkerülése leginkább a republikánusok érdeke lenne, mivel a lakosság a felmérések alapján elsôsorban ôket hibáztatná a megszorítócsomag életbe lépésekor. Mind a republikánusok, mind a demokraták, másképp képzelték el a reformot. A Fiscal Cliff mint szó elsôsorban Bernanke kitalációja és ô inkább a pénzügyi szektor esetleges mélyrepülésére gondolt abban az esetben, ha nem születik meg a megállapodás. Valóban alkalmas ijesztgetésre a szó, de akár használhatnánk a Fiscal Hill (költségvetési domb) vagy Fiscal Slope szavakat. Egyrészt ez a hihetetlenül magassá vált amerikai államadósságra utal (hill) és esetleg bekövetkezô növekedésbeli lassulásra (slope). Többször kritizálták Bernankét azért, mert ijesztegette a befektetôket. Mint említettem a szakadék két részbôl áll. Egyrészt Bush még az elsô kormányzása idején meghozott igen jelentôs adókedvezményei futnak ki, másrészt a 2011ben nagy nehezen meghozott kompromisszumos törvénytervezet, a Budget Control Act lép életbe, mivel a pártok az elnökválasztás kampányában nem tárgyaltak. Emelés helyett egyelôre csak felfüggesztették a plafon alkalmazását. Május 19-ig halasztották az adósságplafon meghatározásának végidôpontjának. A hitelminôsítôk nem azért minôsítenek le, hogy nehezebb helyzetbe hozzák az USA-át, mivel ez nekik sem érdekük és a világpiacnak sem érdeke csôdre készülni a világ nem hivatalos kulcsvalutája felett rendelkezô legnagyobb gazdasággal. Megszorító csomag azért veszélyes, mert éppen az USA gazdasági életének azt a szegmensét támadná meg, ami jelenleg az egyetlen kitörési pontja a válságos idôkben, a belsô fogyasztást. Az éppen éledezô (mármint a korábbi szinthez képest) kiskereskedelem és ingatlanpiac nem viselné el a hirtelen az adófizetôkre szakadó fejenként 2200 dolláros kiadást. Ez az USA-ba exportáló országoknak, így Kínának és az EU-nak se tenne jót. Így, ha az Amerikai gazdaság növekedése belassul az kihat az egész világgazdaság növekedésére, így az USA költségvetési vitája globális szintû problémává fajulhat. Több szakértô szerint a gazdasági növekedés stagnálásba és recesszióba csaphat és a munkanélküliség újra 10 % fölé kúszhat.

91

Az államadósság Az USA államadóssága az igazi kiváltó oka a megszorító csomagnak, amely jelenleg már meghaladta az amerikai GDP-t és amelynek törlesztése, bár nem közvetlen fenyegeti a gazdaságot, beláthatatlan problémákat okozhat. Obama konkrét célként tûzte ki az államadósság csökkentését az elkövetkezô 10 évben a GDP 70%-ára, ami nehezen sikerül neki, ha nem képes megoldani a költségvetés elképesztôen magas deficitjét. Ehhez viszont dûlôre kell jutnia a republikánusokkal. Persze joggal merül fel a kérdés, hogy Amerika ekkora adósság mellett hogyan képes talpon maradni, míg Írország, Portugália vagy akár Görögország a puszta létért küzd. Egyrészt habár az USA államadóssága abszolút mértékben csillagászatinak tekinthetô, mégis a világ egyik legstabilabb, legsokoldalúbb gazdaságáról beszélhetünk, melynek alapja az elképesztô mértékû belsô fogyasztás. Ezáltal mind az állam, mind a vállalatok jóval stabilabban számolhatnak a bevételeikkel, ami nagy biztonságérzetet nyújt. Se a spekulánsoknak, se a hitelminôsítôknek végsô soron nem érdeke, hogy a kulcsvalutának számító dollárt és az amerikai államadósságot leértékelje, esetleg az állam csôdjére készüljön. Következô oka a stabilitásnak, hogy míg Európában az adósság nagy részét külfölddel szemben kell törleszteni, addig az USA-ban jelentôs mértékû a FED (41%) hozzájárulása az adósság törlesztéséhez, mivel ott nagyobb hatáskörrel rendelkezik a jegybank. A másik ok, hogy a külföldiek által jegyzett adósság nagy része az USA-val általában jó viszonyt ápoló, ill. fontos kereskedelmi partnerek kezében van, akiknek nem érdeke az USA leminôsítése. Ilyen a papírok nagyjából 27-28 %-a (8%) felett rendelkezô Kína a korábban több papírral rendelkezô, de még mindig jelentôs Japán a maga 20%-val (6%) és az Egyesült Királyság 7-8 %-al. Utána pedig olajexportáló és karibi adóparadicsomok következnek, végül egy sor más fejlett vagy regionális hatalommal rendelkezô ország, így a papírok nem összpontosulnak vészesen egy kézbe. Kína és Japán valószínûleg nem akarja, hogy az egyik legfontosabb exportpiaca recesszióba essen. Az ország GDP-arányos államadósság-rátája utoljára a második világháború után, 1947-ben haladta meg a hazai összterméket, 1981-re viszont 32,5 százalékra esett. Még 2007-ben is csupán 64,4 százalék volt, majd a pénzügyi és gazdasági világválság hatására elszabadult a mutató.

92

MURÁNYI DÁNIEL Külker Szakkollégium

A HAGYOMÁNYOS MONETÁRIS POLITIKA VÁLSÁGA 1. A válság kialakulása A 21. század elsô igazán jelentôs válságának kialakulásáról az elmúlt 5 évben több perspektívából született tanulmány, viszont kirobbanásának idôpontját egyöntetûen a médiában sokszor elhangzott Lehman Brothers csôdjéhez kötik. A 2008. szeptember 15-én, megközelítôleg 613 milliárd (Mamudi[2008]) dolláros adósságot felhalmozó befektetési bank bezárásával a lakosság tudomást szerezhetett az addig sebezhetetlennek hitt pénzügyi rendszer Achilles sarkáról. A gazdasági és politikai döntéshozók, illetve a témában jártas személyek 2007 negyedik negyedévétôl már recesszióval számoltak, (Homan[2008]) viszont a média a Lehman-csôd és az AIG megingását követôen kezdett foglalkozni a kialakult krízishelyzettel, ahogy ezt egy hazai értekezés is mutatja (Ács: [2011]). A tanulmány a Thomson Reuters által kifejlesztett Thomson One News Archive adatbázisát felhasználva a krízissel szoros kapcsolatban álló szavak (pl.: crisis, credit, sub-prime, hosuing, financial) variációit tesztelve jutott el az alábbi következtetésekre: • Már 2007 utolsó negyedéves jelentését megelôzôen, nyáron megközelítôleg 400 cikkben szerepelt a krízissel kapcsolatban álló szavak variációja. • A 2007 nyara és 2008 márciusa közötti események – Societe General skandalum illetve a BearStreams állami felvásárlása – közel 3 000 darabra növelték a gazdaság körül kialakuló krízissel foglalkozó sajtóközleményeket. • Melyek a Lehman Brothers bedôlésének negyedévében már elérték az 5 000 cikket. • 2008 évvégére a válsággal kapcsolatos szavakat tartalmazó sajtócikkek száma elérte a csúcsot jelentô 20 000 darabot. Érdemes még megemlíteni, hogy a médiában mennyi idô alatt változott a lakáspiaci válság pénzügyi krízissé. A kezdetben egy szektorra – lakáshitelek, másodrendû hitelek – irányuló hírek száma 2008 év végére apadni kezdett, és helyette a pénzügyi válság szókapcsolat vette át a helyét (kb. 16 000 cikk címében szerepelt a pénzügyi krízis, válság). Érdekességként: • A Lehman Brothers szeptember 15-ei csôdjét követô 3 napban a „Lehman” szó 3 554-szer szerepelt az írott/digitális sajtóban. • A Down Jones Ipari átlagának és a cikkek számának alakulása közötti fordított kapcsolat volt. A jelen válság kialakulásához alapvetôen a lakáshitel boom/lufi kipukkadása kellett, ami ráébresztette a világot a nemzetközi pénzügyi rendszer pilléreinek instabil állapotára – hiszen tovaterjedésével világméretûvé nôtt a krízis. A média „pusztán az elmélyüléséhez segédkezett”, hiszen a pszichológiából ismert csordaszellem/nyájhatáskövetkezményeként az emberek saját döntéseiket a piac többi szereplôjéhez viszonyítva hozták meg. (Szûcs [2005])

1.1. Egy általános modelltôl a 2007-es válságig A válság kialakulásának értelmezéséhez célszerû egy általános modellen keresztül bemutatni annak folyamatát. Választásom Minsky (1964) munkájára esett, mivel bármilyen vagyoneszközre alkalmazható. A modell hét lépésen keresztül mutatja be, hogy a fellendülésbôl miként alakulhat ki pánik: (Szûcs [2005]) 1. Kedvezô gazdasági környezet. 2. Gazdasági fellendülés, hitel iránti kereslet növekedése. 3. Eszközárak növekedése. 4. Buborék kialakulása. 5. Eszközök értékesítése, pánik, recesszió kialakulása. 6. A gazdaság zsugorodása, csôdök. 7. További pánik: cél a likvid eszközök szerzése, amely további pánikba, zsugorodásba torkollik (spirál helyzet).

93

A válság alapjait „szolgáló” faktorok közül már több jelen volt az 1990-es évek végén, viszont ezek közül hármat mindenképp érdemes kiemelni: a deregulációt, az expanzív monetáris politikát illetve az ingatlanok iránti növekvô keresletet. Az 1930-as évek elején bevezetett Glass-Steagall-törvényt (1932) 1999-ben megszûntette a Gramm-Leach-Bliley-törvény, ezzel a kereskedelmi és befektetési tevékenység újra egybeolvadhatott. 1995-ben Bill Clinton idején elfogadták a Community Reinvestment Actet, amivel elôírták a bankoknak, hogy az alacsony jövedelmûek is hitelhez juthassanak lakásvásárlás céljából. Ráadásul a FED folyamatosan csökkenô alapkamatjával – 2001 6%-ról 2004-re 1%-ra mérsékelte - a hitelek felvételét preferáltatták a gazdasági szereplôkkel. A három tényezô együttes hatásából fellendült az ingatlanvásárlás a világon. Az amerikai piacon az ingatlanok reálértéke 1996 és 2006 között 86%-kal növekedett. (Losoncz [2008]) A felelôtlen hitelezés addig még nem ismert jövôbeni problémáit tovább súlyosbították az átstrukturált papírok és az azokat értékesítô árnyékbankok (SPV-k). Az átstrukturálás elve az originate-to-distribute modellbôl származott, amely értelmében a hitelintézetek a kölcsönök kockázatát értékpapírosítás útján részben, vagy teljesen a befektetôkre hárították. (Bord-Santos [2012]) Mivel a hitelminôsítôktôl befektetésre javasolt – AAA – minôsítést kaptak, ezért a befektetési intézmények szívesen vásárolták, amivel a teljes pénzügyi rendszerbe „idôzített bomba kerülhetett”. Mindezen túl a piacon megjelentek a „NINJA” hiteligénylôk, akiket a túlzott jövôbeni profitot remélô bankok készségesen láttak el kölcsönökkel. Az új hitelesek beépítése bár növelte a hozamokat, visszafizetési hajlandóságuk társadalmi és szociális hátterük miatt veszélyeztette a bankok szolvenciáját. Több nagy „guru” jósolta a felelôtlen hitelezés kárait, köztük: Warren Buffet, NourielRoubini, Paul Krugman, Soros György stb.

2. A monetáris politika és eszközei A központi bankok monetáris politikájuk segítségével gyakorolnak hatást a hazai folyamatokra, így teremtve az adott külsô helyzethez optimális környezetet. Ehhez a monetáris politikában elsôdleges célokként kitûzött árstabilitás, teljes foglalkoztatottság biztosítása és az inflációs célkövetés szükséges. A három cél egyikének elérése iránti elkötelezettség adja egy adott jegybank rövid- és hosszú távú cselekedeteinek alapjait. Mindhárom rendszer elvében mûködô intézmények végsô törekvése a stabil, növekvô gazdaság és a tartósan alacsony infláció biztosítása. A három „eltérô megközelítés” végsô célja az infláció és az árszint alacsony szinten tartása, viszont ehhez másmás eszközök alkalmazása szükséges. Ennek a feladatnak az ellátásához jelentôs eszköztárral kell rendelkeznie a jegybankoknak: ezeket megkülönböztethetünk konvencionális és nem konvencionális eszközökként.

2.1. A konvencionális eszközök A monetáris politikában az irányadó kamatláb megváltoztatását tekinthetjük a szokványos eszközök legfontosabb kellékének. Azt a folyamatot, ahogyan az alapkamat megváltoztatása kifejti a makrogazdaságra gyakorolt hatását, transzmissziós mechanizmusnak nevezünk. Az alapkamat megváltoztatása 5 „csatornára” van hatással: 1. Kamatcsatorna 2. Eszközcsatorna 3. Árfolyamcsatorna 4. Hitelcsatorna 5. Várakozási csatorna

2.2. A hagyományos eszközök határai Tanulmányom középpontjában szereplô FED és EKB a szokványos eszközök utolsó lehetôségeit alkalmazták, mikor irányadó kamatjukat a „zero lower bound” (ZLB) szintre csökkentették: a rövid kamatokkal további monetáris lazítást nem lehet eredményezni. A transzmissziós mechanizmus logikáját követve az expanzív monetáris politikának eredményt kellett volna hozni az infláció elszabadulása árán is. Viszont a körülbelül 3 éve rendkívül alacsonynak számító kamatok mellett sem indult be a gazdasági növekedés a vizsgált jegybankok által „vezetett” gazdaságokban. Az elôrejelzések folyamatos változtatása kétségekre adhat okot: de több tényezô együttes hatása hátráltatja a gazdaságot a kilábalásban. Mivel a válság kialakulásához vezetô ingatlan buborék szoros kapcsolatban van a legtöbb és egyben legfontosabb szektorokkal – befektetések: tôzsde; vállalati beruházok: vállalatok értékelése; építôipar; szállítmányozás stb. – az onnan kialakuló probléma kárai szinte minden területre hatást fejt ki. Az elôzôleg

94

említett expanzív monetáris politikának likviditásgerjesztô effektust kellene kiváltania, de a bankokba vetett bizalom hiánya, illetve a regulációk miatt a bajba került szereplôk nem juthatnak forrásokhoz, ami nem vezethet sem a befektetés, sem fogyasztás növekedéséhez.

2.3. A nem konvencionális eszközök Egyes tanulmányok szerint (Borio-Disyatat [2009]) a nem szokványos eszközök alkalmazása a ZLB kamatszint felett is indokolt lehet abban az esetben, ha az elôbb említett csatornák egyike súlyosan sérül. Súlyos bizalomvesztés, piaci pánik miatt a pénzügyi piacokon kialakult zavar esetében a hagyományos kamatpolitika hatástalan. Az MNB ezzel foglalkozó tanulmánya (Krekó-Balogh-Lehmann-Mátrai-Pulai-Vonnák [2012]) alapján például a Lehman Brothers csôdje miatt bekövetkezett bizalomvesztés esetén a nem hagyományos eszközök alkalmazása hatékonyabb lett volna, mint a további kamatcsökkentés. A jelenlegi válságban a nem szokványos eszközök alkalmazása viszont a nulla körüli kamatszint elérését követôen került középpontban, mivel célja, hogy a finanszírozás külsô formái közötti kamat különbözetet csökkentse. Tehát összességében elmondható, hogy a nem szokványos eszközök a kamatszint csökkenését kiegészítve, esetleg a ZLB szint elérést követôen azt felváltva támogassák a jegybankok inflációs céljainak elérését. A nem szokványos eszközöket céljai alapján két dimenzió mentén bonthatóak altípusaira – lejárat és hitelkockázat mértéke. Mind a két esetben a hozamgörbe mérséklése a cél: 1. Az elsô csoportban a központi bank a kockázatmentes hozamgörbe csökkentését hosszabb lejáratú állampapírok vásárlásával, fix kamatok mellett hosszabb idôre kiterjedô kötelezettségvállalással illetve az alapkamat hosszú távon alacsonyan tartásával biztosítja. E dimenzió jellemzôen a rövid ZLB-t alkalmazó országok esetében járhat pozitív hatással. 2. A második esetben a beavatkozás a hozamgörbe egyes szakaszaira van hatással. Célja a hitelpiacon feltûnt kockázati felár mérséklése: ilyen esetek például a vállalatikötvény-vásárlás a vállalati kockázatok, vagy a szuverén kockázati felár mérséklése szándékából vásárolt állampapírok. A nem konvencionális eszközök célja tehát a hozamgörbe mérséklése, a hosszú távú kockázatok csökkentése. A beavatkozás megvalósítása alapján pedig három különbözô kategóriába sorolhatjuk ôket: • kereskedelmi bankoknak likviditást nyújtó eszközök • közvetlen hitelpiaci beavatkozások • állampapír-vásárlás.

4. Összegzés A nem konvencionális eszközök alkalmazásának hatása a csekély tapasztalat hiányában nehezen összegezhetô mivel eddig csak a Japánban meghirdetett program zárult le (2001 és 2006 között), ami a GDP szûkülését és a deflációs hatást hivatott csökkenteni. A Japán példa alapján viszont kijelenthetô, hogy a bevezetett intézkedések pozitív hatást hoztak, hiszen megállította a GDP további szûkülését, illetve a negatív tartományba csökkenô árindexet is élénkítette. Bár hatásait rövidtávon pozitívnak értékelik, a hosszú távú eredmények kérdésesek, hiszen a 2006-ban lezárult programot azonnal követte a gazdasági világválság, ami az addigi intézkedéseket drasztikusan gyengítette. Az Egyesült Államok és az Európai Unió központi bankjait az általuk kezelendô gazdasági környezet eltérése, és a kialakult helyzet miatt viszont nehéz összevetni: • Az amerikai válság kirobbanásának és kezelésének kezdeti idôpontja 2007-2008-tól számítható, addig az Európába átgyûrûzô negatív hatás 2009 és 2011 között jelentkezett. • A kialakult problémák alapjaiban térnek el. A FED a másodrendû hitelválság következményeit, addig az EKB az euró zóna tagállamai szuverén adósságproblémáit kell kezelnie. • A monetáris transzmissziós mechanizmusaik (MTM)jelentôsen eltérnek: még a FED esetében az értékpapírpiacon, addig az EKB estében a kereskedelmi bankokon érzôdik a jegybanki döntések hatása. A megoszlást tekintve: az amerikai jegybanknál az MTM hatása 75%-ban az értékpapírpiacon érzôdik, addig a bankszektorban ez az érték 25%. Az Európai Központi Banknál az arány fordított. • A FED esetében egy költségvetés adósságának problémaival kell küzdeni, addig ez a szám az EKB-nál tizenhét: a döntéshozatal könnyebb az USA-ban. • A monetáris politikai célok eltérôsége: az EKB alapító okiratában elsôdleges célként egyedül az árstabilitás szerepel, addig a FED-nél a monetáris politika nem célt, hanem célokat határoz meg – kettôs mandátum betartása.

95

Mindkét jegybank esetében döntéseik alapját a monetáris politikában meghatározott célok jelentik: bizonyos eszközök negatív hatása más jelentôséggel bír az amerikai, és másként az európai piacokra. Összességében kijelenthetô, hogy a nem konvencionális eszközök alkalmazása a ZLB – vagy ahhoz közeli – szint elérését követôen eredményre vezethetnek: de van néhány felmerülô probléma, ami rövidtávon nem feltétlenül érvényesül: • Számos kutató több elméleti modellen keresztül több tényezô tesztelésével próbált megbizonyosodni az eszközök sikeres alkalmazásáról, de félô, hogy tapasztalati úton szerzett tudás nélkül bizonyos exogén változók ad hoc hatást válthatnak ki, amelyek visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak. • A tapasztalati tudás hiánya miatt a hosszú távra való tervezés lehetetlen: a nem szokványos eszközök használata a piac bizalmatlanságához, így a jegybank tekintélyének elvesztéséhez vezethet. Ennek a következménye hosszútávon számottevô károkat okozhat.

Gondolataimat pedig egy idézettel zárnám, amely további kérdéseket vethet fel a jövôt illetôen: „A válság nem a rendszer hibája, hanem a mûködésmódja.” (Robert Heilbronner, 1999)

Irodalomjegyzék GÁL ZOLTÁN. (2010). Pénzügyi piacok a globális térben, Akadémia Kiadó, Budapest. NOURIELROUBINI ÉS STEPHEN MIHM. (2010). CrisisEconomics, The Penguin Press, New York. ÁCS BARNABÁS. (2011). Elôrejelezhetô volt-e a 2008-as gazdasági válság?, Doktori értekezés. Pécs ACZÉL ENDRE. (2012). Miért Obama?, 168 óra, Budapest, 41-43. o. HTTP://WWW.FEDERALRESERVE.GOV/PUBS/IFDP/2011/1018/IFDP1018.PDF (letöltve: 2012. november 10.), David Bowman – FangCai – Sally Davies – Steven Kamin: QuantitativeEasing and Bank Lending: EvidencefromJapan HTTP://WWW.CSBS.ORG/BANKINGLAW101/BL101%20PDF/GLASS-STEAGALL_ACT.PDF (letöltve: 2012. szeptember 23.), Glass-StegallAct HTTP://WWW.EUROPARL.EUROPA.EU/DOCUMENT/ACTIVITIES/CONT/201208/20120820ATT49767/ 20120820ATT49767EN.PDF (letöltve: 2012. október 25.), Guillermo de la Dehesa: Monetary Policy ResponsestotheCrisisby ECB, FED and BoE HTTP://WWW.NYTIMES.COM/2012/06/12/OPINION/NOCERA-HOW-NOT-TO-SOLVE-A-CRISIS.HTML (letöltve: 2012. október 26.), Joe Nocera: HowNottoSolve a Crisis HTTP://WWW.FRBSF.ORG/PUBLICATIONS/ECONOMICS/LETTER/2011/EL2011-31.HTML (letöltve: 2012. november 8.), John C. Williams: UnconventionalMonetary Policy: LessonsfromthePastThreeYears HTTP://WWW.MNB.HU/ROOT/DOKUMENTUMTAR/MNB/KIADVANYOK/MNBHU_MNBSZEMLE/MN BHU_MSZ_201010/KISS_MNBSZEMLE_1007.PDF (letöltve: 2012. november 10.), Kiss Gergely. (2010). Az európai válságkezelés tapasztalatai: a gazdaságpolitikai koordináció megújulása,MNB-Szemle, 40-46. o. KAPONYA ÉVA – FELCSER DÁNIEL – KRUSPER BALÁZS – BALOGH CSABA KORNÉL – PULAI GYÖRGY. (2012). Monetáris politika Magyarországon, Budapest, 21-28. KRENKÓ JUDIT – BALOGH CSABA – LEHMANN KRISTÓF – MÁTRAI RÓBERT – PULAI GYÖRGY – VONNÁK BALÁZS. (2012). Nem konvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai és hazai lehetôsége,MNB-Tanulmányok 100., Budapest LOSOCNZ MIKLÓS. (2008). Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei. Pénzügyi Szemle, Budapest, 248-264. o. HTTP://WWW.MNB.HU/ROOT/DOKUMENTUMTAR/MNB/KIADVANYOK/MNBHU_MNBSZEMLE/MN BHU_MSZ_200711/SANTA.PDF (letöltve: 2012. november 9.), Sánta Lívia. (2007). A jegybankok szerepe a válságkezelésben – hogyan segítik ezt a válságszimulációs gyakorlatok? – MNB kiadvány, 30-36. o. HTTP://WWW.EUROPARL.EUROPA.EU/DOCUMENT/ACTIVITIES/CONT/201207/20120705ATT48393/ 20120705ATT48393EN.PDF (letöltve: 2012. október 28.), Stefan Collignon: UnconventionalMonetary Policy Measures: A Comparison of the ECB, FED, and BoE. SZÛCS FERENC: A pénzügyi válságok elméleteinek áttekintése. Competitio. Debrecen, 2005. 143-159. o.

96

HTTP://WWW.BLOOMBERG.COM/APPS/NEWS?PID=NEWSARCHIVE&SID=AXADXPKA6IA8 (letöltve: 2012. szeptember 20.), Timothy R. Homan: U.S. Recessionmayhavebeguninlastquater of 2007 HTTP://WWW.ECB.INT/PRESS/KEY/DATE/2011/HTML/SP110225.EN.PDF?8413B27C6CE83B2258433E 708085894D (letöltve: 2012. október 24.), Victor Constancio: The ECB’s experiencewithunconventionalmeasueres HTTP://WWW.NEWYORKFED.ORG/RESEARCH/EPR/12V18N2/1207BORD.PDF (letöltve: 2012. november 3.), Vitaly M. Bord - JoãoA. C. Santos: The rise of theoriginate-todistributemodel and therole of banksinfinancialintermediation HTTP://WWW.FT.COM/INTL/CMS/S/0/12AA937E-EC70-11E1-8E4A00144FEAB49A.HTML#AXZZ2BURDB4QO (letöltve: 2012. október 26.), Wolfgang Münchau: The ECB must stilldoits bit tohelpsolvethecrisis WORLD INVESTMENTREPORT. (2011). UNCTAD. New York BBC.COM: http://www.bbc.com/ BLOOMBERG.COM: http://www.bloomberg.com/ BUREAU OF ECONOMICANALYSIS: http://www.bea.gov ECB HONLAPJA: http://www.ecb.int/home/html/index.en.html EUROSTAT HONLAPJA: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ FED HONLAPJA: http://www.federalreserve.gov/ INTERNATIONAL BUSINESS TIMES HONLAPJA: http://www.ibtimes.com MARKETWATCH HONLAPJA: http://www.marketwatch.com/ MNB HONLAPJA: http://www.mnb.hu/ JEGYBANKI KAMATOK: http://www.global-rates.com/ PORTFOLIO.HU: http://www.portfolio.hu/ THE NATIONAL BUREAU OF ECONOMIC RESEARCH: http://www.nber.org/

97

NÉMETH LÁSZLÓ Külker Szakkollégium

CSAPDÁBAN - STRUKTURÁLIS LIKVIDITÁSI CSAPDA A FEJLETT ORSZÁGOK GAZDASÁGAIBAN A 2008-as válság kirobbanása óta az országok nem tudták visszaállítani a válságot megelôzô növekedési ütemét, sôt legtöbb esetben egyáltalán nem sikerült, az USA kivételével, ahol – szintén alacsony – 2,3%-os GDP növekedési ráta volt tapasztalható, a dolgozatban vizsgált másik 3 országban: Nagy-Britannia, Eurózóna, Japán rendre a 0% körüli érték a jellemzô. A tankönyvek szerint a kamatszint csökkentésével, el lehet érni a növekedés beindulását, hiszen az olcsóbb hitelezés felpörgeti a befektetéseket, így a termelést, aminek megnô a munkaerô igénye, a több dolgozó pedig nagyobb keresletet indukál, ami a motorja a további növekedésnek. De mi történik akkor, ha a kamatszintet már nem nagyon lehet hova csökkenteni? Ekkor jön be a képbe a monetáris politika másik eszköze, a monetáris bázis bôvítése, hiszen, ha pótlólagos likviditást biztosítunk a gazdaságnak, az elméletben arra ösztönzi a szereplôket, hogy befektessenek. Amint kiderült a statisztikai adatok vizsgálata után, a helyzet korántsem így néz ki. Ezt a szituációt nevezi a szakirodalom likviditási csapdának és mivel a helyzet viszonylag stabilnak tekinthetô az utóbbi években az elnevezést kiegészíthetjük a strukturális jelzôvel is. Azért választottam ezt a témát, mert a világgazdaság szempontjából fundamentális növekedés helyreállása nagyon komoly kihívás, és az egész világ változását hozhatja, ha nem történik változás, sôt akkor valószínûleg akkor is ha igen. Tovább erôsített a választásomban, hogy a témában átfogó magyar nyelvû írást nem találtam. A források feldolgozása során arra jutottam, hogy az aktuális helyzet leírásához a meglévô definíciók kritikus szemlélete, és azoknak ötvözete szükséges. A legjobb definíció Alfonso Palacio-Vera tanulmányában kerül megfogalmazásra, ahol az addigi legújabb, szélesebb körben elfogadott elmélet szerinti definíció kritikáját fogalmazza meg ez Michael Woodford: Interest and Prices: Foundations of a Theory of Monetary Policy címû mértékadó munkájában jelenik meg, és ezt egészítettem még ki Keynes eredeti leírásából származó részletekkel. Forrásaim között szerepel John Maynard Keynes, Michael Woodford, Gauti B. Eggertson, ill. Paul Krugman Az aktuális viszonyokat figyelembe véve a következô definícióját írtam fel a strukturális likviditási csapdának: Eszerint a monetáris politika a stabilan alacsony kamatszint okán, már csak a monetáris bázis változtatásával tudná befolyásolni a gazdaságot, és ez az állapot hosszabb ideig is fennállhat, nem csak ideiglenesen. A jövô, definíció szerint kiszámíthatatlan, így egyik gazdasági szereplô számára sem garantált, hogy nem válik fizetésképtelenné, a befektetési hajlandóság ezért alacsony lesz, és megnövekedik az óvatossági, ill. spekulatív célra képzett tartalékok nagysága. A bankok pedig az alacsony kamatszint miatt jócskán szigorítják a hitelezés feltételeit. Ezért a növekedési kilátások borúsak lesznek, ez adja a helyzet csapda jellegét. A következô részben statisztikai adatokat szeretnék diagramok formájában bemutatni. Azokat a mutatókat választottam ki vizsgálatom céljából, amelyek a legjobban illeszkednek a definícióban meghatározott kritériumokra a likviditási csapdákat illetôen. Ezek a mutatók a jegybanki alapkamat, a három hónapos állampapírok hozama és monetáris bázis. A monetáris bázis vizsgálatakor minden esetben az M0 pénzmennyiséget, azaz az összes forgalomban levô készpénz és számlapénzt vettem figyelembe. Dolgozatomban nem térek ki az inflációs nyomás hatásaira, és az infláció teljes pénzmennyiségre kifejtett hatására. A megfigyelt országok az Egyesült Királyság, az USA, az Európai Unió és Japán. Az idôsorok minden esetben a megfelelô országok jegybankjainak hivatalos adatbázisaiból származnak.

98

USA

Európai Unió

Egyesült Királyság

Japán

Forrás: saját szerkesztés a Federal Reserve Bank, a Bank of England, a Eurostat és a Bank of Japan adatsorai alapján Az USA-ban, és az Egyesült Királyságban megfigyelhetôek a quantitavie easingek hatásai, míg Európában a monetáris bázis 2011 szeptemberétôl kezdett igazán drasztikus emelkedést mutatni, mely egyértelmûen Görögország válságának, és a kezdôdô Eurózóna válságnak kezelésének tudható be. A Japánra vonatkozó folyamatok eltérô mintát követnek, hiszen ott a folyamatok jóval korábban elkezdôdtek. Paul Krugman fogalmi meghatározása szerint ebben a helyzetben a forgalomban lévô pénz mennyisége elveszíti a jelentôségét mivel a készpénz és az államkötvények gyakorlatilag tökéletes helyettesítôi egymásnak. Ennek jó indikátora, hogy a rövidlejáratú értékpapírok iránti kereslet szignifikánsan csökkenni fog, melynek illusztrációja a következô grafikon. Egyértelmû, hogy ha a kamatok 0 körüli szinten vannak, az egyének nem fognak lemondani a likviditásról. A kötvények keresletének fellendülését az is jócskán akadályozza, hogy a 0% körüli értékrôl csak felfelé vezet már az út, és a növekedô kamatok csökkenô kötvényárfolyamokat eredményeznek.

Forrás: saját szerkesztés, a Federal Reserve Bank, az Eurostat és a Bank of England adatsorai alapján

99

Rendkívül nehéz feladat a strukturális likviditási csapda megoldása, hiszen a gazdasági szereplôk nem viselkednek a közgazdaságtan alapját képezô tételnek megfelelôen, mely szerint: a gazdasági szereplôk racionálisak és haszonmaximalizálók. Amennyiben tényleg így lenne, akkor a minél alacsonyabb kamatok felpörgetnék a hitelezést, és a növekedô likviditás csak tovább növelné a hitelkihelyezés mértékét, és a gazdaságok fenntartható növekedési ütemet tudnának elérni. A probléma csak az, hogy ebben a klasszikus értelemben a szereplôk nem racionálisak, hiszen hiába az alacsony kamatkörnyezet, a vállalatok elhalasztják a befektetéseiket és inkább kivárnak, mert tartanak a kamatváltozás késôbbi negatív hatásaitól, ill. egy késôbbi deflációs állapotban beálló árcsökkenésre spekulálnak. A likviditási csapda ezen összetevôjét Keynes tökéletesen leírta az Általános elméletben. Az elméleti háttér többi része a poszt-keynesiánus közgazdászok, és Alfonso Palacio-Vera nevéhez köthetô. Az ô felfogásukban - és véleményem szerint, ezt kutatásom eredményeivel is sikerült alátámasztanom – igenis elképzelhetô, hogy a likviditási csapda fennállása hosszabb idôtávon is elképzelhetô, melynek a neve strukturális likviditási csapda. A fejlett világ gazdaságai ebben a jelenségben léteznek napjainkban, és az elkövetkezendô hónapok, évek fontos kérdése, hogy sikerül-e elmozdítani a gazdaságokat ebbôl a helyzetbôl.

Irodalomjegyzék ALLOWAY, TRACY (2011) ’Japan’s savings rate about to go negative, Goldman says’, Financial Times, http://ftalphaville.ft.com/2011/02/14/487246/japans-savings-rate-about-to-go-negativegoldman-says/ (letöltés ideje: 2012.11.02) BBC.COM (2011) Bank of England injects further £75bn into economy, 6.10.2011, http://www.bbc.co.uk/news/business-15196078 (letöltés ideje: 2012.11.01) CASE, DAVID (2010) The Fed’s $600 billion QE2: Love Boat or Titanic?, Global Post, 12.11.2010. http://www.globalpost.com/dispatch/the-americas/101105/federal-reserve-600-billionbanking?page=0,1 (letöltés ideje: 2012.11.01.) CNN.COM (2009) UK introduces quantitative easing to aid economy, 11.03.2009, http://edition.cnn.com/2009/BUSINESS/03/11/uk.quantitative.easing/ (letöltés ideje: 2012.11.01.) DURLAUF, STEVEN N., BLUME, LAWRENCE E. The New Palgrave Dictionary of Economics Second Edition (2008) Macmillan Publishers Ltd EGGERTSON, GAUTI B., WOODFORD, MICHAEL (2003) The Zero Bound on Interest Rates and Optimal Monetary Policy. Brookings Papers on Economic Activity ENGLISH.XINHUANET.COM (2011) ’Japan's monetary base increases 17% in June’ 04.07.2011. http://news.xinhuanet.com/english2010/business/2011-07/04/c_13964113.htm (letöltés ideje: 2012.11.07) HANES, CHRISTOPHER (2006) The Liquidity Trap and U.S. Interest Rates in the 1930s, Journal of Money, Credit, and Banking Volume 38, Number 1 ILGMANN, CORDELIUS, MENNER, MARTIN (2011) Negative Nominal Interest Rates: History and Current Proposals. CAWM Discussion Paper No. 43 – January 2011 INMAN, PHILIP (2011) ’Eurozone crisis: what happens next?’ The Guardian Online ,2011.09.15, http://www.guardian.co.uk/business/2011/sep/15/eurozone-crisis-what-happens-next (letöltés ideje 2011.11.05) KEYNES, JOHN MAYNARD (1936/1965) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete Közgazdasági És Jogi Kiadó KRUGMAN, PAUL (1998) It’s baaack! Japan’s slump and the return of the liquidity trap. Brookings Papers on Economic Activity 1998(2), 137-87 KUEHNEN, EVA. ’Draghi gets ECB backing for unlimited bond-buying’ Reuters Online, 06.09.2012. http://www.reuters.com/article/2012/09/06/us-ecb-eurozone-bondplanidUSBRE8850LW20120906 ( letöltés ideje: 2012.11.05) OHNO, KENICHI (2002) "Nihon Keizai, Micro karano Saisei o" (Renewal of Japan's Economy Begins from Microeconomic Cleanup), Nihon Keizai Shimbun, December 31, 2002. PALACIO-VERA, ALFONSO (2008) THE “NEW CONSENSUS” AND THE POST-KEYNESIAN APPROACH TO THE ANALYSIS OF LIQUIDITY TRAPS, Documento de Trabajo 2008-003, Facultad De Ciencias Economicas y Empresariales, Universidad Complutense de Madrid, 2008. PETE, PÉTER (1996) Bevezetés a monetáris makroökonómiába. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

100

SAPHIR, ANN (2012) New round of quantitative easing biggest yet?, Reuters.com, 14.09.2012 http://www.reuters.com/article/2012/09/14/us-usa-fed-qe3-size-idUSBRE88D13120120914 (letöltés ideje: 2012.11.01.) SCHUMAN, MICHAEL (2012) China Takes a Big Step to Make the Yuan a Rival to the Dollar, 02.07.2012. http://business.time.com/2012/07/02/china-takes-a-step-to-make-the-yuan-a-rivalto-the-dollar/#ixzz2AxbU90Ql (letöltés ideje: 2012.11.01.) ZSCHÄPITZ, HOLGER (2012) Negativrenditen sind die neue Weltordnung. Die Welt Online 12.07.2012 http://www.welt.de/finanzen/article108308314/Negativrenditen-sind-die-neueWeltordnung.html (letöltés ideje: 2012.10.16.) EGYÉB WEBOLDALAK FINANCIAL TIMES LEXICON http://lexicon.ft.com/Term?term=quantitative-easing (letöltés ideje: 2012.10.16.) HTTP://WWW.USGOVERNMENTDEBT.US/ (letöltés ideje: 2012.11.10) STATISZTIKAI IDÔSOROK FORRÁSA EUROSTAT: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database BANK OF ENGLAND: http://www.bankofengland.co.uk/boeapps/iadb/newintermed.asp FEDERAL RESERVE BANK: http://www.federalreserve.gov/datadownload/ BANK OF JAPAN: http://www.stat-search.boj.or.jp/index_en.html

101

MARKETING ÉS NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS Szekció elnökök: Ilyés Csaba Külker Szakkollégium dr. Kopcsay László fôiskolai docens BGF-KKK

MOLNÁR BÁLINT54 – PERCZE SZABOLCS55 TUDÁSDIVERZIFIKÁCIÓVAL KIALAKÍTHATÓ HELYI TERMÉK HÁLÓZAT A PIACVEZÉRELT HÁLÓZATI GAZDASÁGBAN 1. Bevezetés Tudatában vagyunk annak, hogy a jövô nemzedékek sorsa a ma döntésein és tettein múlik, és hogy a jelenlegi gondokat, beleértve a szegénységet, a technikai és anyagi alulfejlettséget, munkanélküliséget, kirekesztést, diszkriminációt és a környezet fenyegetettségét fel kell számolni mind a jelen, mind a jövô nemzedékeinek érdekében. Az emberi cselekedet természete de facto megváltozott. Tetteinkkel kapcsolatos felelôsségünk ezért olyan dimenziókat hordoz magában, amelyek új kihívás elé állítják erkölcsi rendszereinket. Be tudjuk-e építeni a jövô nemzedékek iránti erkölcsi felelôsségünket a társadalmi döntéshozatalba? Mi ennek megfelelôen a lokálpatriotizmusi gazdaságban nyert tapasztalataink által kerestük a megoldásokat az elôzôekben jellemzett kétségek és nyilvánvaló hátrányok kiküszöbölése érdekében. Ebben kitüntetett szerepet szántunk a fôiskola szellemi kapacitásainak célszerû és idôben több dimenziójú felhasználására. Ez a koncepció arra épül, hogy a fôiskola szellemi adottságai egészítsék ki a falvak, kistérségek, (járások) megye gazdaságának aktivitásait, együttesen a modern gazdaság kívánalmainak – világpiac, versenyképesség, infokommunikációs, stb.megfelelve fejlesszék a térség gazdaságát. Rövidtávon a fôiskola vezetésével jöjjenek létre olyan újfajta marketing együttmûködési gazdasági formák, amelyek a helyi gazdaság színvonalának emelkedését eredményezik, hosszútávon pedig a koordinált oktatási keretek között biztosítani kell a szellemi felzárkózást, ami által a helyi gazdaság önmaga fejlesztésének meghatározó szereplôjévé válik. A települési „jólét”, a polgárok „életminôsége” komplex fogalom, mely több tartalmi elembôl áll. Az anyagi, fogyasztási szükségletek kielégítésén kívül ide tartozik a jog- és közbiztonság, a demokratikus közélet és az egyéni életpályamodellek kiteljesedésének lehetôsége, a tanulási és mûvelôdési lehetôségekhez való hozzáférés valamint az ökológiai tudatosság, amelyek együttesen a település fenntartható fejlôdési pályájának zálogát is adják. Egyértelmû, hogy e területeknek csak egy része befolyásolható területi szinten, amelyek viszont igen, azokat befolyásolni a településen élôk kötelessége, és ebben a vidéki felsôoktatási intézeteknek szerintünk igen kiemelkedô szerepe van. Ezért a kutatási területünk gazdasági helyzetével kapcsolatban néhány alapvetô szempontot a tapasztalatok segítségével írunk le.

2. Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének 2,7 %-át (2.544 km2) foglalja el, az itt élô 213 ezer lakos az ország népességének 2,1 %-a. A megyét északon az Ipoly folyó és Szlovákia, délen a Cserhát és a Mátraalja, keleten a Mátra, nyugaton a Börzsöny vonulatai határolják. Településszerkezetében a kis lélekszámú falvak a meghatározóak, városait a 6 kistérségi központ (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény) alkotja. A megye gazdag idegenforgalmi értékekben. A világ kulturális örökségének UNESCO listáján szerepel Hollókô, mely egyedülálló épségében ôrzi a népi építészet alkotásait. A szlovák határhoz közeli Ipolytarnóc ôsmaradvány-parkjában feltárt földtörténeti ôslelet szintén Európa szerte híres. Nógrád megye bányászatra, acél-, illetve üvegiparra épülô gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbement válságfolyamat kedvezôtlenül érintette. A megye két vezetô iparágának (szénbányászat, kohászat) helyzetét tovább súlyosbította az említett válságfolyamattal egy idôben jelentkezô világgazdasági recesszió hatása. A válságot kísérô jelenségek: a folyamatos és jelentôs mértékû piacvesztés, termelés visszaesés, alacsony szintû vagy veszteséges gazdasági eredmények, eladósodás, likviditási problémák, csôd- és felszámolási hullám, a munkanélküliség rohamos növekedése. A folyamat eredményeképpen Nógrád megye a kiemelten elmaradott térségek közé került. Jelenleg Nógrád megye településeire jellemzô feltételek, melyekkel tisztában kell lennünk, ahhoz hogy változtatni tudjunk rajta: • I. TÁRSADALMI DEFICIT (az oktatásban érintett társadalmi szerkezet) • II. TÁRSADALMI TUDAT (az oktatás szerepe) • III. A TUDÁS SZEREPE (megszerzésének lehetôségei) • V. TUDÁSKÖZPONT (helyi, alulról jövô kezdeményezés) 54 55

BGF Pénzügyi és Számviteli Fôiskolai Kar Salgótarjáni Intézet, Gazdaságinformatikus, II. évfolyam BGF Pénzügyi és Számviteli Fôiskolai Kar, Pénzügy Intézeti Tanszék, Gazdasági oktató

105

2.1. Társadalmi deficit Az oktatás készítsen fel a munka világára, segítse elô a munkába állás és a munkahelyi beilleszkedés által igényelt képességek kialakulását, könnyítse meg az átképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos személyes életfeladatok megoldását. 1) Az egyén nem veszi tudomásul, hogy sorsáért önmaga felelôs, az oktatási rendszer ezt sajnos nem közvetíti felé. Ennek része lehet egy vagy több olyan „vidéki térséget fejlesztô felsôoktatási központ” létrehozása, amely az adott térségben rejlô adottságokat jól szervezett marketing tevékenységgel fejleszti, valamint karbantartja.

2.2. Társadalmi tudat 1) Az egyénnek nem sok lehetôsége van ezeken az elmaradott területeken a felemelkedésre. • Tôketulajdonlás: kizárt, mert nincs tôke a kezükben ahhoz, hogy tôkét szerezzen az egyén, tudásra van szükség, a tudást pedig tanulás árán lehet megszerezni. • TANULÁS Ez a kizárólagos lehetôség 2) Kitérô pályák az egyén számára: • Szürkegazdaság • Bûnözés, amely jól megfigyelhetô ezekben a gazdaságilag, kulturálisan elmaradott térségekben. Sajnos mindenütt problémaként említették az elszegényedést, ami nagymértékben összekapcsolódik a kissebséggel, a cigánysággal. Az alapoknál kellene megragadni a probléma gyökerét azzal, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni már az óvodás korúak nevelésére. Hiszen manapság hiába tanítják meg ôket az alapvetô etikettre, ha a szülôk mindennapi viselkedése mindezt lerombolja. A helyi kisebbségi családok többsége nem munkából megszerzett keresetbôl, hanem állami juttatásokból tartja fenn magát, ez a jobbik eset, kisebb részük szánja rá magát a bûnözésre. S azáltal, hogy nem dolgoznak, nincsenek tisztában a civilizált élethez elengedhetetlen magatartási normákkal, így nem tudják ilyesfajta tapasztalataikat átadni gyermekeiknek. Mára már felnôtt egy olyan generáció, akinek a szülei munkanélküliek voltak. Ennek a rétegnek újra meg kell tanítani a munka fontosságát, azt hogy a tanulás által lehet az életben boldogulni.

2.3. A tudás szerepe Adottságok: tudás nélkül nem lehet tartós tôketulajdonlás és alkalmazotti munkavégzés. Ha ezt a tudást bevisszük a tanulás folyamatába, a tanulóknak alkalmat adunk arra, hogy tudományos elveket és társadalmi ismereteket szerezzenek közvetlen környezetükbôl, erôsítve ezzel az iskola és a közösség munkavégzô kapcsolatát, a külsô és belsô eredetû tudás összekapcsolódását. A mai oktatás társadalmi szinten felkészületlen (ami nem biztos hogy jó kifejezés, inkább csak nem ismerte fel még ezt) a helyzet változtatására. Emberi tôke, vagyis az egyének személyes képességei, ismeretei, tudása, tapasztalata, amit minden Magyarországon élônek az ország gyarapításának szolgálatába kellene állítania. Ezt a tôkét növelhetjük az oktatással, képzéssel és tehetség-gondozással, valamint a fiatal és képzett munkavállalók megtartásával, illetve ilyeneknek máshonnan történô odavonzásával. • Az alsó- és közép-szintû oktatás az alsó rétegek gyerekeit nem zárkóztatja fel. • A fôiskola és az egyetem „parkoltat”, nem készít fel a hálózatosodásból következô társadalmi- gazdasági követelményekhez való illeszkedéshez. Nem tanítja meg, hogy mitôl lehetek sikeres a gazdaságban, nem tanítja meg a reálfolyamatokat, azt hogy hogyan lehetek vállalkozó.

2.4. Helyi termék marketing központ Rengeteg féle és fajta helyi termék meghatározással találkoztunk a kutatásaink során abból a célból, hogy melyik volna a legjobb számunkra, ez rengeteg problémát vetett fel. Ezek mindegyike azt tekinti helyi terméknek, ami a mezôgazdaságban képzôdik. A leginkább megfelelô meghatározás, ami a mi elvárásainknak megfelel a következô: Hutflesz Mihály az alábbiak szerint definiálta a helyi termék fogalmát: „Azok a termékek, amelyek hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához, és létrehozásukban a helyi gazdasági rendszer vesz részt. A termelés során létrejövô hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg, helyi szinten járul hozzá az egzisztenciák fejlôdéséhez. A helyi termékeket jellemzôen mikro- és kisvállalkozások termelik, amelyek között jelentôs az önfoglalkoztató vállalkozás.”56 56

http://kozoseg.hu/index.php/miert-jo Letöltve: 2012-11-13

106

A kutatás folyamán arra az elhatározásra jutottunk, hogy nekünk egy egydei helyi termék maeketing központot kell építeni!

Amely két dologra alapozódna

HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE

OKTATÁS

Ennek a helyi termék marketing központnak nem az célja hogy csak tanítson hanem a meglévô tudást is figyelembe vegye és erre is alapozzon. 1. ábra: Helyi Termékmarketing Központ HELYI TERMÉK MARKETING KÖZPONT

RÖVIDTÁVON

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOKKAL EGYÜTT AKARUNK MÚKÖDNI, A HELYI TERMÉKEKET FEL AKARJUK MÉRNI

HOSSZÚ TÁVON

OKTATÁSNAK IS BE KELL KAPCSOLÓDNIA EBBE, ÉS ENNEK KELL LENNI A „MOTORJÁNAK”

MEGLÉVÔ TUDÁSRA ALAPOZVA

ÚJ TUDÁST ELSAJÁTÍTTATNI

MEGYEI KISTÉRSÉGEK HÁLÓZATBA KAPCSOLÁSA ÉS A HELYI TERMÉK MARKETING HÁLÓZATBA INTEGRÁLÁSA

Forrás: Saját szerkesztés Ebben a helyi termék marketing koncepcióban a hallgató, az oktató, a vállalkozás, az önkormányzat és a helyi intézmény rendszer mind a gyakorlati munka résztvevôjeként, mind az egymástól függô folytonos tanulási folyamat részeseként egy újszerû térséggazdaság-fejlesztô marketing stratégiát valósít meg. A hátrányos helyzet figyelembevételével olyan stratégiai megfontolásokat kell eszközölni, amelyek segítik a felzárkózást és támogatják az önfenntartó és önfejlesztô gazdaság megteremtését, amihez elengedhetetlen a marketing. Hiszen egy jó, gazdaságfejlesztô marketing stratégiával - fôleg ha ez online alapú - a meglévô értékeket ki lehet hangsúlyozni, és újakat lehet építeni. A stratégia meghatározásánál a közgazdasági megfontolásokat helyezzük elôtérbe, hiszen a térségpolitika hatékonyságának feltételét ez szolgáltatja. Hiszen ha internet alapon kezdjük el ezt megvalósítani az tényleg nem pénz kérdése, csak egy olyan hálózatot kell kialakítani, ami ezt megfelelôen összehangolja és karbantartja és ebben a vidéki felsôoktatásnak hatalmas szerepe lehet és kell is, hogy legyen. A fent felsoroltakból kiderül, hogy Nógrád megyének van marketing stratégiája csak annyira elaprózottak a feladatok, valamint a megvalósítás, hogy a települések nagy része nem

107

tud bekapcsolódni a hálózati gazdaságba, mert hiányzik az ehhez szükséges tudás és koordinálás. Jóllehet az oktatás a tudás alapú társadalom középpontjában helyezkedik el, a tudás önmagában nem jelent gazdagságot. Szükség van jobb stratégiákra a helyi termékek ismertetésénél, amit legjobban helyi szinten ismernek. A környezeti nevelés professzionalizálódásának hátországa azon tanszékek, intézetek, kutató és fejlesztô mûhelyek világa, ahol a környezeti nevelés (gyakorlatának) elméleti és empirikus kutatása, valamint oktatási programok fejlesztése is zajlik. Európa és az Egyesült Államok nagyon sok egyetemén létrejöttek és sikeresen mûködnek akkreditált tanszékek és szervezeti egységek, ahol Master szintû képzési kínálat jelent meg, és ahol a diploma elnevezése is környezeti nevelôi oklevél. A szakma életpálya tervezése megkönnyített azokban az országokban, ahol ezek a képzési fokozatok a szakmai és tudományos karriert is lehetôvé teszik, és ezekben az országokban, ha az adott hallgató a helyi gazdaság fejlesztésében szerez tapasztalatot, akkor nagyrészt a környéken vállal állást és ez által, a térséget gazdagítja. Hiszen Hutflesz Mihály is úgy tekint a helyi termékre, mint produktumra, ami helyben képzôdik és a polgárok életminôségét javítja. A tudományos technológiai tudás fejlôdése a modern gazdaságok növekedésének legfontosabb tényezôje. Az egyetemek, fôiskolák (mint a Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Fôiskolai Karának is kell lennie) a tudományos ismeretek bôvítôi és terjesztôi, fontos szerepet játszanak a gazdaság fejlôdésében. Néhány kiemelkedôen sikeres ipari régió tapasztalata azt sugallja, hogy – bizonyos feltételek megléte esetén – a fôiskolák, az egyetemek a gazdasági növekedés meghatározó tényezôjévé válhatnak. „Talán az egyik legismertebb sikertörténet, amely a Szilícium-völgy születéséhez kapcsolódik a következô: 1938-ban Fred Terman, a Stanford Egyetem professzora arra buzdította végzôs tanítványát, Bill Hewlett-et, hogy a diplomamunkájában megfogalmazott mûszaki ötlet alapján vállalatalapításba fogjon. Az eredmény a mára már globális méretûvé fejlôdött számítástechnikai óriás vállalat a Hewlett-Packard (HP) megszületése. A HP valószínûleg a világ egyik elsô egyetemi kutatásokon alapuló, úgynevezett SPIN-OFF (kipörgetett) vállalata”57. 2. ábra: Modern gazdaság

Forrás: Saját szerkesztés Ahhoz, hogy a települések bekapcsolódjanak a modern gazdaságba, létre kell hozni egy olyan központot, ami a területre jellemzô helyi termék marketinget kialakítja annak érdekében, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedô kutatási-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttmûködnek a gazdasági szférával, ösztönzôleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlôdésére, s ezen keresztül javítják a régió és az ország versenyképességét. A helyi termék marketing hálózat küldetése egy olyan tudásépítô, generáló és közvetítô központ létrehozása és mûködtetése, amely elôsegíti a szellemi és fizikai értékek megjelenését, fejlôdését és felhasználását. Ezt a célt egy olyan szellemi központ felépítésével lehetne elérni, ahol koncentráltan jelennek meg az alap és alkalmazott online marketinges kapcsolatok, technológiák, termékek és szolgáltatások. 57

http://www.gkk.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Muhelytanulmanyok/gkk0301.pdf letöltve 2013. 01.10

108

Stratégiai cél az is, hogy a megszerzett új ismeretek innovatív projektek formájában a lehetô leggyorsabban tényleges „felhasználásra” tudjanak kerülni, vagyis a helyi termék marketing célja nem csupán a hálózat kialakítása és közvetítése, hanem az ötletek, kutatási eredmények és egyéb szellemi termékek gazdasági hasznosulásának elôsegítése is. A helyi termék hálózat fontos célkitûzése, hogy a régióban, valamint a régión túl több területi sajátosság összefogásával ismertetésével, megmutatásával, a helyi „hungarikumokat” integrálja és ez által egy olyan, hálózati központ jöjjön létre, amely hozzájárul a kiegyensúlyozott, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlôdéshez. A humán erôforrásokra vonatkozó elemeinek megvalósulásához, a technikai feltételek és a képzettség rendelkezésre áll, hiszen a mi elképzelésünk teljesen online alapon mûködtetnénk, ezáltal a tudományos és technológiai eredmények a társadalom minél szélesebb köréhez eljuthatnának, és a hálózatban közremûködô tagok sokkal ismertebbé és népszerûvé válhatnának. A helyi termék marketing hálózat kialakításánál fontos feladatának tartjuk, hogy az egyetemen képzôdô elméleti és gyakorlati tudást igyekezzen az egyetemen kívül is elérhetôvé tenni. Ezt részben új alkalmazott, technológia-használati mûködési formák létrehozásával, részben a fejlesztésekkel, újításokkal kapcsolatos információk minél szélesebb körben elérhetôvé tételével kívánja biztosítani. A hálózat felépítése szempontjából szoros kapcsolatokat ápolunk és építünk vállalkozásokkal, önkormányzatokkal és a lakossággal is annak érdekében, hogy az egyetemen képzôdött tudást és technológiai újításokat integráljuk a gazdaság és a társadalom különbözô szektoraiban és szegmenseiben, illetve segítsük régiós, hazai és nemzetközi szektor-közi projekt alapú együttmûködések létrejöttét. A helyi termék marketing hálózat hiányosságainak kiküszöbölésére a globalizált világnak köszönhetôen az internetet használnánk, ami nem sok pénzt igényel és a tartalom feltöltését a helyi terméket gyártókra bíznánk, természetesen koordinált keretek között. Helyi adottságok integrált kihasználása: • Helyi szellemi erôk koncentrálása • Külsô támogatások bevonása • Gazdasági igény és helyi attrakciók összehangolása • Sikeres gyermek-, hallgatói karriertervek • A helyi lehetôségi szintek összehangolása • A sikeres szülô értelmezése, bevonása a hálózati marketingbe • A gazdaság szereplôi és az önkormányzatok szerepvállalása • Hálózati koncepció kialakítása • A helyi termék marketing hálózat és a helyi iskolarendszer összehangolása • A hallgatói szellemi kapacitások koncentrálása: oktatásban és rendszerfejlesztésben A Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete azt a komplex oktatási fejlesztési célt tûzte maga elé, mint a megye egyik meghatározó gazdaságfejlesztô lehetôsége, hogy egyrészt önmagát fejleszteni kívánja, másrészt a gazdaságot támogassa és a megyében elôforduló helyi termékeket támogassa ezzel is a régió gazdasági integrációját segítse. A helyi termék hálózat szemléletet egy mûködô gazdasági, szellemi és gyakorlat orientáltságot képviselô tudásbázis keretében akarja megvalósítani. Ennek célja: • az elmaradott térségek felzárkóztatása • vállalkozások hálózati foglalkoztatatásának megteremtése • az önkormányzati érdekeltség erôsítése a gazdasági fejlesztésben • a hallgató elhelyezkedésének támogatása és ezen elmaradott térségben való elhelyezkedésének elôsegítése • hallgató modern és komplex tudással való ellátása

109

3. ábra: Helyi termék hálózat

Mint a fenti ábrából is kiderül a mi iskolánk a Budapesti Gazdasági Fôiskola Salgótarjáni Intézete ezen elmaradott térség, régió egyik helyi termék marketing és gazdasági központja kíván lenni. Az iskola szeretné megvalósítani, hogy helyi értékek ne csak helyi szinten jelenjenek meg, hanem sok ember számára ismerté és népszerûvé váljanak. A fôiskola készül kialakítani egy helyi termék kapcsolati hálózatot, amely munkalehetôségeket biztosítana, a kevésbé képzett ám annál ambiciózusabb embereknek. A helyi termék központ létrehozásának célja egy olyan „tudásközpont” kialakítása, amelyben mind a települések, a régiók a megye, és mind a társadalom is bekapcsolódna ezen együttmûködésbe. A helyi termék hálózat kialakítása további hálózatok megszületését eredményezi, amibe a turizmust, a helyi rendezvényeket, nevezetességeket is bele lehetne vonni. Az iskola a tudásközponton belül segítene létrehozni egy klasztert a helyi termékekre és a helyi vendéglátásra. 4. ábra: Generált klaszter hálózat

Termelékenység Munkavállalók és beszállítók jobb elérhetôsége. Speciális információk elérhetôsége Komplementer javak megjelenése Intézmények és közjavak elérhetôsége Jobb motiváltság és összemérhetôség

Helyi termékek szolgáltatása

Innováció A piac jobb megismerése A kapacitás rugalmas kihasználása Kisérletek olcsóbb elvégzése A verseny kényszere és állandó öszehasonlítás

Klaszter

Új vállalkozások Az egységek künnyebben felismerik a termékek és szolgáltatások piaci réseit Az új cégeknek könnyebben rendelkezésre áéé a szükséges tôke, szaktudás, inputok és szakembergárda Új vállalkozáskiválása, létrejötte

Helyi vendéglátó ipar

Forrás: Saját szerkesztés

110

3. Nógrád megyei térségmarketing Az elmúlt tíz évben gyökeresen megváltoztak Nógrád megye társadalmi-gazdasági viszonyai. A települések és a térségek közösségei számára új lehetôségek kerültek a felszínre, ugyanakkor a megváltozott körülmények eddig be nem látható feszültségeket generáltak. Nógrád megye és települései elôtt nehéz, súlyos feladatok tornyosulnak. Egy megváltozott világgazdaságban egyidejûleg kell kezelni a válságot és a megújulást. A területfejlesztés eszközei közül az utóbbi években különleges szerepet kapott a térségmarketing. E fogalom felértékelôdését nem a divat, hanem a praktikus szükségszerûség idézte elô. A nyolcvanas évektôl kezdôdôen folyamatosan tart a világgazdaság átstrukturálódása. 1960-ban a világgazdaság teljes kibocsátásának még csak mintegy 15%-a került be olyan tranzakciókba, amelyek a nemzeti határokon túl érvényesültek. Ez az arány 1995-ben már több mint 35 %-os volt, s ha a gazdasági fejlôdés tendenciái változatlanok maradnak várhatóan ez 2012-ben túllép az 50 %-on is. Ennek köszönhetôen a gazdaságban gyökeret vert a globalizált szintû hasznossági elv, a folyamatok világméretûvé váltak, az áru-, a tôke- és az erôforrás allokáció a globalizált világpiacon történik. Ebben a világméretû allokációs mechanizmusban érezhetô mértékben csökken a nemzetek érdekeinek érvényesítése. A nemzetek terület-kiegyenlítô, un. igazságos erôforrás elosztó szerepe átalakul, erôsödik a közvetett szabályozás és a decentralizáció, így a ´90-es években a térségek, települések több területen közvetlenül a világpiaccal találják magukat szemben. A térségek világpiacon való megjelenése természetességgel hozza létre a térségek közötti versenyt. Bár a nemzeti és nemzetközi érdekszövetségek a verseny könyörtelen hatásait – lemaradó térség – próbálják kompenzálni, a válságos zónák mégis létrejönnek, vannak földrajzi vesztesek. Az a térség, amely nem ismeri ennek a világméretû erôforrás-piacnak és a versenynek a törvényszerûségeit, vagy nem képes alkalmazkodni azok mozgásviszonyaihoz, vagy hihetetlenül gyorsan kikerül az allokációs mechanizmusból és biztonsággal állítható: szinte reménytelenül elmarad. Talán nem okoz nehézséget belátni, hogy a térségek a világban lezajló gazdasági-, politikai- és társadalmi struktúraváltás elemi szereplôivé váltak és megmérettetésük jelentôs részben a világpiacon a versenyfeltételek körülményei szerint történik. Nem kis mértékben függ tehát sorsuk attól, hogy ezen a piacon hogyan képesek érdekeiket érvényesíteni vagy pozícióikat javítani. Ez az alapja tehát annak, hogy a térségek egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a marketing tudomány felé és egyre szélesebb felhasználási területen alkalmazzák a térség- és területfejlesztés eszközeként. A magyar gazdaságfejlôdés, a gazdasági növekedés nagyobb hányadát ma már az elôbb jelzett tranzakciók, a külföldi mûködô tôke (erôforrások, beruházások) beáramlására épülô állami modernizációs folyamatok determinálják, hiszen beruházásra hazai tôke alig áll rendelkezésre. A megyék, a térségek, közöttük Nógrád megye számára nem marad más lehetôség tehát, mint olyan orientációs politika felépítése és alkalmazása, amely támaszkodva a megyei adottságokra és az önfenntartó képesség növelésének igényére, befolyást gyakorol az állami támogatási és a külföldi befektetôi szándékra, annak érdekében, hogy a terület intenzíven bekapcsolódhasson a világméretûvé váló társadalmi-, gazdasági tranzakciókba és a megye nagyon rég várt felzárkózása megindulhasson. Kutatásunk kiinduló pontja volt a világhálón található http://keresdahelyitkampany.hu/ oldal, ahol a helyi termékeket elôállítóknak ajánlanak egy ingyenes lehetôséget, azáltal, hogy beregisztrálhatnak és az általuk készített „portékákat” hirdethetik. Mivel ebben az adatbázisban csak régiókra lehet keresni, és Nógrád megye az Észak-magyarországi régióba tartozik, ezért az itt megjelenô helyi termékekbôl készítettem egy diagramot (ez egy 611 fôs adatbázis volt 2012. május 10-én), amiben feltüntetem a termelôk számát termékcsoportonként.

111

5. ábra: Észak-magyarországi termelôk száma (fô) termékcsoportonként

Ebbôl jól látszik, hogy melyek azok a termékcsoportok, amibôl a legtöbb regisztrált kistermelô van az adott honlapon, ezek a következôk: • méz és más méhészeti termék, • BIO termék, kézmûves termék, • Kézmûves termékek, • Szántóföldi növények • Gyümölcs/gyümölcslé. Ez nem tekinthetô túl nagy adatbázisnak, fôleg ha azt nézzük, hogy három megyét foglal magában. Véleményem szerint vannak még olyan nem regisztrált termelôk, akik az itt feltüntetett valamelyik termék gyártásával foglalkoznak. Nekik, ezt az olcsó marketing lehetôséget biztosítani kellene, ezáltal sokkal szélesebb körben volnának képesek termékeiket bemutatni, valamint nagyobb volna a piacra jutási esélyük

3.1. Helyi termék jellemzôi, avagy miért jó a helyi termék A következôkben vegyük sorra a helyi termék jellemzôit a teljesség igénye nélkül. Elôállítása sajátos földrajzi környezetben történik, egyedi módszerekkel készül. Ára általában drágább, de ez nem feltétlen negatív, hiszen a vásárló ezért a magasabb árért, ha készmûves ipari termékrôl van szó, egy egyedi dolgot kap, ha mezôgazdasági termékrôl, akkor bízhat abban, hogy frissebb. Ez a frissesség megnyilvánulhat abban is, hogy ezek a produktumok nem nagy mennyiségben készülnek, tehát több a hozzáadott emberi munkaerô, ezáltal kevesebb olyan anyag kerül felhasználásra, ami a környezetet károsítja. Ezeket a termékeket jellemzôen mikroés kisvállalkozások, kistermelôk, ôstermelôk, magánszemélyek termelik, állítják elô, ezáltal a közösség pénze helyben maradhat, valamint a helyi gazdaság jobb helyzetbe kerülhet. Értékesítése legtöbbször közvetlen csatornán történik, ezáltal a fogyasztó és a termelô szorosabb viszonyba kerül egymással.

3.2. Helyi termékek marketing megjelenése Nógrád megyében nem sok országos ismertségnek örvendô helyi termék van, ezért ami nem rendelkezik ilyen hírnévvel, népszerûvé és ismertté kell tenni. Minél szélesebb körben, kommunikálni kell, hogy léteznek, és hogy hol lehet hozzájuk jutni. Ennek nem csak gazdasági hatása volna a jövôre nézve, hanem lehetôség nyílna a megyére jellemzô hagyományok megôrzésére, újjászületésére, valamint egy élhetôbb vidék megteremtésére. Véleményem szerint ezt a marketing kommunikációt kialakítani, valamint megvalósítani az internet világában nem csak pénz kérdése.

112

Nógrád megye kistérségi adatai 1. táblázat Kistérség Balassagyarmati kistérség Bátonyterenyei kistérség Pásztói kistérség Rétsági kistérség Salgótarjáni kistérség Szécsényi kistérség

Székhely

Terület km2

Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Rétság Salgótarján Szécsény

532,95 273,64 551,58 435,04 474,61 277,69

Települések száma 29 14 26 25 24 13

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1d_megye (2013. 01. 22.) Nógrád megye hat kistérségbôl áll, amelyben összesen 131 település található, és ezek majdnem mindegyike rendelkezik honlappal. Ezeken az internetes portálokon fel lehetne tüntetni az adott településen elôállított helyi termékeket, valamint lehetôséget biztosítani e termékek készítôinek, hogy a szezonalitást figyelembe véve, maguk tartsák karban az adott profiljukat. Ezeket az oldalakat össze lehetne kapcsolni a kistérségek weblapjával, amik társulhatnának a megye honlapjához. Tehát, ha valaki, valamilyen terméket keres a környezetében, akkor az adott megye honlapjáról kiindulva egészen a termelôig el tud jutni, és hozzájuthat az általa keresett áruhoz. Másik lehetséges kiinduló pont a közösségi oldalakon való megjelenés, és ez az, ami tényleg nem pénz kérdése. Ezek logóit szerintem mindenki ismeri, nem kell bemutatni. Ezek közül a Facebook-ot emelném ki, mint egyik lehetséges ingyenes megjelenési formát. Ezen az oldalon lehetne termékcsoportonként létrehozni felhasználói profilokat, hiszen ehhez csak egy regisztrált élô email cím kell. Ennek az oldalnak egyik elônye, hogy egyszerre több felhasználó is be tud lépni és fel tudja tölteni, az adott kategóriának megfelelô, általa elôállított terméket. Vagy másik alternatíva az, hogy ennek a marketing kommunikációnak a kialakításában szerepet vállalna Nógrád megye egyetlen felsôoktatási intézménye, a Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete. Az itt tanuló hallgatók felmérnék a megyében készülô helyi termékeket, ezekbôl kategóriákat képeznének, és ezen kategóriákból készíthetnének egy-egy profilt a fent említett közösségi oldalon. Ebben az esetben az adott termékcsoportba tartozó termelô valamilyen kommunikációs csatornán (email, telefon) közölné az adott profilért felelôs hallgató(k)nak, hogy éppen milyen terméke van eladó. Ennek a megjelenési formának egyik nagy elônye, hogy itt fényképet is meglehet osztani, ezáltal a vevô valamelyest szembesülhet az adott termék megjelenési formájával is. A Facebook nem csak ilyen lehetôséget kínál, hanem ezekkel a felhasználói profilokkal együtt különbözô „eseményeket” is létre lehet hozni, és ez egyfajta kapcsolódási pont lehet a megyében megrendezésre kerülô különbözô kulturális eseményekhez. Itt már nem csak a helyi terméket elôállító termelôk kerülnek elôtérbe, hanem a turizmus is megjelenik, mint lehetséges megyefejlesztési koncepció. Ennek a lehetséges modellnek az ábrájával szeretném zárni eszmefuttatásomat, ahol a BGF-PSZK Salgótarjáni Intézete lenne ennek a fejlesztési lehetôségnek központja, hiszen a vidéki fôiskoláknak nem csak az oktatás volna a feladata, hanem a megye gazdaságának a fejlesztése és a lehetséges innovatív utak megtalálása és kidolgozása. 6. ábra: Fôiskola, mint marketing központ

113

Ebben a megvalósítási koncepcióban a fôiskola szervezésében létre lehet hozni egy Nógrád megyei helyi terméket népszerûsítô profilt, amin a különbözô termékeket elôállító helyi termelôk/gyártók gyakorlatilag ingyen reklámozhatnák magukat. Minek készíteni saját honlapot és azt fenntartani, amikor gyakorlatilag a közösségi oldal minden szükséges lehetôséget biztosít számunkra, amivel a „NÓGRÁDIKUMOKAT” menedzselni lehet.

4. Facebookos alkalmazás Nézzünk pár lehetôséget, amit a Facebook, mint közösségi oldal kínál nekünk és ez által rengeteg reklámozási költségtôl megkímél minket. Ezt úgy lenne érdemes megvalósítani, hogy az azonos termékeket elôállítókat raknánk bele ebbe a csoportba, akiknek ezáltal lehetôséget tudunk biztosítani arra hogy, megosszák tapasztalataikat, kedvezményeket egyeztessenek és a közös profilon amire ôk is be tudnak lépni akár egy idôben is, hirdethetik magukat. 7. ábra: Csoportlétrehozás a Facebook-on

Ezen hirdetések megfogalmazásában és kialakításában a fôiskola Hallgatói is segítséget tudnak nyújtani, akár tervezésben akár megfogalmazásban, akár egy reklámújság megszerkesztésében, amit itt online alapon ki is lehetne adni. 8. ábra: Lista létrehozása a Facebook-on

A következô lehetôség, amit a rendszer rugalmassága és sokoldalúsága révén igénybe tudunk venni az, hogy listákat tudunk készíteni, amibe az adott oldal ismerôseit be tudjuk rakni. Ez azért jobb ebbôl a szempontból, mint a csoport, mert itt az adott listán szereplô nem látja, hogy mi milyen kategóriába soroltuk be.

114

9. ábra: Oldal létrehozása a Facebook-on

Itt létre tudunk hozni akár minden termékre egy oldalt, amit egy profil alatt tudunk kezelni, karbantartani. Ebben olyan lehetôségek vannak, hogy a képen a jobb felsô sarokban szerepel a márka vagy termék fül, ami egy már felfuttatott termékre érdemes alkalmazni. 10. ábra: Esemény létrehozása a Facebook-on

Ennek az opciónak ott nyílna lehetôsége, hogy a különbözô települések ezen tudnák népszerûsíteni saját helyi attrakcióikat, és errôl a különbözô helyi terméket elôállítok is könnyen értesülhetnek, és be tudnák mutatni a rendezvényre ellátogatóknak „produktumaikat”, ezáltal saját magukat is képesek lennének „marketingelni”. 11. ábra: Leírás létrehozás a Facebook-on

115

Ebben a lehetôségben is számos dolgot ki lehet aknázni. Ilyen például hogy lehetôség van fényképekbôl mappákat csinálni, és ezekbe a mappákba olyan figyelem felhívó képeket feltölteni, ami az adott mappacímnek megfelelôen leírja vagy bemutatja az adott terméket vagy annak elôállítóját.

Irodalomjegyzék DANIEL S. JANAL: Online marketing kézikönyv I. és II., Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2002 BESZÁLLÍTÓI HÁLÓZATOK LOGISZTIKÁJA, Hálózatban könnyebb ROP-3.3.1.-05/1-2005-12-0006/31 DE SOLLA PRICE, DEREK (1979) Kis tudomány - Nagy Tudomány, Akadémiai, Budapest HÁLÓZATOK, HÁLÓZATI SZINTEK ÉS A HÁLÓZAT ÁLTAL KISZOLGÁLT SZINTEK, Magyar Tudományos Akadémiai Világgazdasági Kutatóintézet, Mûhely-tanulmányok, Budapest 2006. december 74. szám. HTTP://ELIB.KKF.HU/OKT_PUBL/SZF_23_10.PDF DR. ENGELBERTH ISTVÁN: Nógrád megye társadalmigazdasági helyzete napjainkban (hogyan segítheti a salgótarjáni felsôoktatás a válságból történô kilábalást?) (letöltve: 2012.máj.10.) HTTP://HU.SCRIBD.COM/DOC/96012124/SIKERES-ONLINE-MARKETING SZALONTAI TERÉZ: A sikeres online marketing titkai (Letöltve 2012 máj. 10.) HTTP://KERESDAHELYITKAMPANY.HU/ (letöltve: 2012. ápr. 30.) HTTP://PANNONELEMZO.HU/AAS_SZOVEG/FILE/63_ELEMZO_IRODA.PDF (letöltve:2012.máj.10.) HTTP://WWW.ORSZAGOSHELYITERMEK.HU/HELYI_TERMEK (letöltve: 2012. ápr. 30.) PERCZE SZABOLCS MTA VEAB Gyôri Konferencia anyaga (2012. május) RODRIGE, J-P ET AL. (1998) Transport Geography Web Site., Bishop’s University, Dep. of Geography SWANN G. M. PETER (2002) „The Functional Form of Networtk Effects”, Information Economics and Policy, Vol. 14, No. 3, pp.: 417-429. VÁMOS TIBOR (1983) „Kooperatív rendszerek, új fejlôdési távlatok”, Valóság, Vol. 27, No.4. WESTLUND, HANS (1999) „An Interaction-cost Perspective on Networks an Territory” Annals of Regional Science, Vol. 33, No. 1, pp.: 93-121.

116

HORVÁTH ANNAMÁRIA Külker Szakkollégium

SZEXIPAR – A FEKETEGAZDASÁG HÚZÓÁGAZATA A feketegazdaság egyik legnagyobb és legjobban virágzó ágazata napjainkban a szexipar. Ez az iparág magába foglalja a prostitúciót, pornográfiát, emberkereskedelmet szexturizmust és számos egyéb tevékenységet. Évente több ezer fiatalkorút, nôt és férfit kebelez be. Rohamos terjeszkedésében és egyre nagyobb népszerûségében meghatározó szerepet játszik a gazdaság, társadalom, politika, az internet megjelenésével és a technikai fejlôdéssel pedig megszûntek az akadályok és a távolságok is. Azt, hogy az országok gazdaságában mekkora helyet foglal el a szexipar, csak becsülni tudjuk. Az iparágban tevékenykedô bûnözôi csoportok ellen az államok különbözô módszerekkel próbálnak meg fellépni a kiesô állami bevételek és a bûnözés megakadályozása miatt. Rendkívül költséges a részvétel ebben az ágazatban, naponta hatalmas összegek forognak jórészt a feketegazdaságot gyarapítva.

Történeti áttekintés A szexipar legôsibb és legmeghatározóbb ágazata már az ókorban is virágzó tevékenységnek számított, egyesek szerint a házasság létrejöttekor jelent meg. A vallásban, mûvészetekben és a tudományokban is meghatározó szerepe volt. Bordélyházak, városi fürdôk adtak otthont, majd a szifilisz megjelenésével visszahúzódott az iparág. 18. században megjelent a pornográfia a prostitúció pedig ismét hatalmas méreteket öltött. A 19. században az üzlet a drogokkal és fegyverkereskedelemmel foglalkozó maffiahálózat kezébe került. Meghatározó szerepet játszott a második világháború a szexipar tényleges kialakulásában és elôsegítette a szexturizmus és az emberkereskedelem fellendülését. Rengeteg bordélyházat hoztak létre az idegen országokban állomásozó katonák számára összegyûjtött, és kéjelgésre kényszerített helyi fiatal lányokból. Ezek az akciók többnyire hivatalosak voltak és a kormány segítségével zajlottak például Japánban, Vietnámban vagy Jugoszláviában. Ez a jelenség megfigyelhetô napjainkban is a háborús országokban, például Koszovóban, ahol a prostitúció és az emberkereskedelem fellendülését generálta a békefenntartók jelenléte. A magyar prostitúció története a városiasodás idôszakára vezethetô vissza. A 19. század második felétôl virágzó tevékenység volt Budapesten, és a város a harmadik legjobb helyen állt Európában a prostituáltak száma szerinti statisztikában. Megpróbálták törvényekkel és jogszabályokkal rendszerezni és meghatározni a prostituáltak számát hazánkban, azonban a terjeszkedés megállíthatatlannak bizonyult. A 20. század elején az országhatárokat áttörô emberkereskedelem olyan méreteket öltött, hogy az államok nemzetközi szerzôdésekben is foglalkoztak a témával, és megalakultak a nemzetközi szervezetek. 1950-ben Magyarország is aláírta a New York-i egyezményt, amelyben garantálta a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítását A rendszerváltás után megjelentek az elsô hazai pornófilmek és szexújságok, valamint pornócsatornák a televízióban. A bûnözés és a prostitúció évszázadok óta szoros kapcsolatban áll egymással és a 20. század végére ez a kapcsolat alakította világméretû iparággá a prostitúciót és hozta létre a szexipart.

A szexipar felépítése A prostitúciónak nevezik a személyi szabadság kiszolgáltatását fizetségért vagy befolyásért cserébe. Ennek a tevékenységnek számos fajtáját elkülöníthetjük foglalkozási elkötelezettség és a foglalkozási környezet differenciáltsága alapján. Az elkötelezettség az alapján mérhetô, hogy a személy milyen gyakran vesz részt a szexuális szolgáltatást nyújtó tevékenységben. A foglalkozási környezet azt határozza meg, hogy a prostituált milyen környezetben és milyen kapcsolattípus alapján dolgozik. Ez alapján felállíthatunk egy "társadalmi ranglétrát": kitartott nôk, call-girl, háziprostituáltak, szalonos prostituáltak.

117

Manapság gyerekeket is sokszor prostitúcióra kényszerítenek megélhetési problémák miatt. A férfi prostituáltakat az alapján csoportosíthatjuk, hogy azonos, vagy ellenkezô nemû kliensekkel. Transzvesztita vagy transzszexuális szolgáltatók is megjelentek a prostitúciós piacon. Míg az elôbbiek férfiként nôi külsôt öltenek smink paróka segítségével, az utóbbiak orvosi beavatkozásokat is végeztetnek magukon testük nôiesebbé tételéért. A pornográfia legmeghatározóbb területe a pornófilmgyártás. A filmek költségei nem nagy összegek, mivel a pornószínészek általában alacsonyabb fizetésért dolgoznak, a helyszín bérlése sem kerül sok pénzbe, az eladott példányszámból pedig többszörös profitra tesznek szert a gyártók. A szexturizmus a turizmus és a szexipar olyan ága, amelyben a turista azért látogat meg egy országot, hogy az ott élô helyi lakosok szexuális szolgáltatásait igénybe vegye. Általában a prostitúcióval együtt merül fel a szexturizmus, és inkább férfiakra jellemzô tevékenység, de manapság már nôk is igénybe veszik ezt a szolgáltatást. A férfiak körében kedvelt célpont Ázsia, a nôk pedig szívesen utaznak Tunéziába, Egyiptomba vagy Törökországba. Napjainkban a prostituáltak illetve a futtatóik által kedvelt helyek Svájc, Olaszország illetve Dubai, mivel ezekben az országokban lényegesen nagyobb jövedelemre tehetnek szert az ország kedvezô gazdasági helyzete miatt Az utóbbi évtizedekben az emberkereskedelem egyre súlyosabb problémává vált. Nagyrészt a szexiparban találkozhatunk ezzel a jelenséggel, amely során az elrabolt személyt prostitúcióra kényszerítik, azonban beszélhetünk szervkereskedelemrôl vagy akár rabszolgakereskedelemrôl is.

Magyarország Hazánkban a szakirodalom körülbelül 15000-20000 prostituáltat tart számon, ezen belül Budapesten legfeljebb 7500-an tevékenykednek, vidéken pedig csak becslésekbe bocsátkozhatunk. A szakmabeliek 40% az utcán, 60% pedig különbözô ügynökségeknél dolgozik. Felmérés szerint hazánkban a szexuális szolgáltatásokat nyújtók nagyjából negyede nem magyar állampolgár, a külföldiek fele pedig keletrôl, illetve a Balkánról érkezett. A férfi prostituáltak száma meglepôen alacsony, csupán 4-5%-a a magyarországi prostituált társadalomnak. A prostitúcióra kényszerítettek pedig a hazai piac körülbelül 1-2%-át teszik ki. A külföldön dolgozó örömlányok és örömfiúk fô célországai Olaszország, Ausztria és Németország.

Pénzügyi vonatkozások Bevételek A prostituáltak havi keresete eltérô, körülbelül 150000-1000000 forintig terjed, a prostituált ranglétrán elfoglalt helyétôl függôen. Egy dolog azonban közös: a bevételek minden esetben feketék. Az örömlányok szolgáltatásainak árai a lányok típusai szerint változatosak. A ranglétra alsó felén helyet foglaló hölgyeknél egy félórás találka extrák nélkül körülbelül 7000, egy óra pedig 10000 vagy akár 150000 forint is lehet. A ranglétra tetején elhelyezkedô hölgyek, azaz luxusprostituáltak díjai alkalmanként elérhetik akár a 250000 forintot is. Ha ügynökségnek dolgozik a prostituált, akkor magasabb órabért számol, óránként körülbelül 30000 forintot, mivel 7000 és 15000 forint közötti díjat levesz a kiajánlással foglalkozó cég. Az utcán dolgozók naponta 3 vagy akár 10 vásárlót fogadnak, a többiek forgalma nehezen nyomon követhetô, mert aki megteheti, nem dolgozik mindennap. Az örömlányok és fiúk a megélhetésükért küzdenek, nincs idejük karrierépítésre. Hiába keresnek jól, még így is egyik napról a másikra élnek, mivel ha éppen nem a futtatójuk zsebére dolgoznak, akkor adósságaikat törlesztik. Aki már egy ideje ezt a tevékenységet végzi, hozzászokik egy bizonyos életszínvonalhoz, amit csak úgy képes fedezni, ha mindennap feléli a pénzét, így képtelenek félretenni némi pénzösszeget.

Kiadások Bevételeikkel szemben számos költség is felmerül. A KSH becslése szerint 2005-ben a prostituáltak tevékenységükre összesen több mint 47,5 milliárd forintot költöttek. Egyrészt a foglalkozásukhoz szükséges egészségügyi igazolás ára 25000-30000 forintba kerülhet a kiállító intézmény tarifáinak függvényében. Másrészt, ha a prostituált bérelt lakásban dolgozik, akkor a bérleti díj is pénzbe kerül, azonban gyakran felmerülhet a költözési költség is, ha a szomszédok feljelentik az illegális tevékenységet. Mindemellett több tízezer forintos kiadást jelenthet havonta a szükséges kellékek, segédanyagok beszerzése. Természetesen a szépségre és az ápoltságra is ügyelni kell, így a fodrász, kozmetikus, mûkörmös, vagy a plasztikai sebész ára

118

szintén jelentôs költség. A kliensek biztosítása érdekében elengedhetetlen a hirdetés, reklám feladása különbözô újságokban vagy az interneten, ami szintén pluszköltség. A bevételeket tovább csorbítja, ha a szexuális szolgáltatást nyújtó személy futtatóval rendelkezik, vagy ügynökség foglalkoztatja. Az adatokból és az összegekbôl megállapíthatjuk, hogy a bevételek legnagyobb része azonnal el is megy különbözô szükséges kiadásokra, így valóban nincs esély a pénz megspórolására.

Hirdetések A prostituáltak legfôbb költségei tartoznak a hirdetések, mivel az aktív tevékenykedéshez szükség van a kuncsaftok toborzására. A hirdetés megjelentethetôségérôl, és formájáról a reklámtörvény rendelkezik. A törvénybe foglaltak szerint szexuális szolgáltatás, illetve szexuális inger kiváltására irányuló termék reklámját tilos közzétenni, azonban ez alól kivételt élveznek a lefóliázott szexlapok. Sajnos ennek ellenére még a napilapokban is rábukkanhatunk illegálisan megjelent, de cselesen leplezett szexuális tartalommal bíró hirdetésekre.

Erotikus lapok A Magyar Lapterjesztô Zrt. adatai szerint 2006-ban csaknem 858 ezer erotikus lap talált gazdára, 2004-ben több mint 1,3 millió, 2005-ben pedig 1 millió ilyen újságot vásároltak. A lapok átlagára pedig 870-980 forintot tesz ki. A lapok eladásából származó bevételhez azonban még hozzáadódik a hirdetésekbôl származó bevétel is. A legnépszerûbb lap impresszumában található tarifatáblázat szerint egy oldal 400 ezer, egy fél oldal 200 ezer forintba kerül. Ezekbôl az adatokból könnyen megállapíthatjuk, hogy a havonta megjelenô kiadvány egyetlen számában akár 30 millió forintnyi hirdetés is megjelenhet, ami jelentôs összeget jelent a lapok eladásából származó bevétel mellett. Ennek ellenére az internet és a technika fejlôdésével egyre hanyatlik a lapok népszerûsége.

Internet, szexshopok Az internet szintén alkalmas hirdetések feladására a szexiparban tevékenykedôknek. Lényegesen alacsonyabbak a hirdetési összegek, egy-egy erre szakosodott oldalon akár 10 ezer forintért is hirdethetünk. Szinte megszámlálhatatlanul sok szexuális tartalmú magyar és külföldi oldalra juthatunk a világhálón akár egy kattintás segítségével is, amely során hirdetési tarifák széles skálája tárul elénk. Interneten rendelhetünk ma már szexlapokat, prostituáltakat és szexuális segédeszközöket online boltokból. Ezek az online boltok nem hatnak kedvezôen a hagyományos szexshopok mûködésére, mivel az emberek szívesebben vásárolnak interneten keresztül manapság. Magyarországon körülbelül 200 hagyományos szexboltot találhatunk meg, amelyek bevétele a becslések szerint több 100 millió forintra tehetô, mivel 50-100%-os hasznot tudnak realizálni egy-egy terméken. Elhelyezkedésük azonban nehézkes, mert a boltok nem kerülhetnek templomok, iskolák közelébe, ráadásul a ház tulajdonosai és lakói hozzájárulása is szükséges. Így a virtuális shopok üzemeltetése is használata kedvezôbb a lakosság számára. Az internet segítségével már lehetôségünk van a pornófilmek, pornóképek letöltésére is, ami a hagyományos pornófilmipart csorbítja. Évek óta csökken a DVD-k kereslete, egyesek szerint a piac ma már 30-40%-al kisebb, mint pár évvel ezelôtt. A szexipar interneten terjedô legújabb vívmánya a cyberszex. A virtuális szex, azaz a cyberszex egy aktus nélküli szeretkezés, amely során két ismeretlen, vagy ismerôs, egy idôben, de egymástól távol esô helyen hozzák erotikus izgalomba egymást. Ennek megvalósításához nem kell más, csak egy laptop, internetkapcsolat, és legalább kettô kiéhezett felhasználó.

Forgalom Magyarország A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2008-ban Magyarországon a férfiak mintegy 165 milliárd forintot hagytak csak a prostituáltaknál. A számítások szerint a 15 évesnél idôsebb férfiak átlagosan 32000 forintot költöttek az örömlányoknál. 2007-ben a prostituáltak bevétele összesen 175 milliárd forint volt, ebbôl 152 milliárd forintot tett ki az illegális tevékenységbôl származó összeg. A KSH adatai azonban becslésen

119

alapulnak és csak az illegális, illetve nem regisztrált tevékenységre vonatkoznak. A legálisan és regisztráltan végzett szexipari vállalkozások adatait lehetetlen külön kimutatni, mert ezeket a cégeket fôtevékenységük szerint sorolják be. A statisztikai hivatal a rejtett gazdaság nagyságát 2005-ben 3285 milliárd forintra becsülte Magyarországon, ami a magyar GDP 14,9 %-át tette ki. A szexshopok és szexuális segédeszközöket forgalmazó internetes oldalak forgalma a szexiparból befolyt bevételek egy kisebb hányadát teszi ki.

Világ A világon minden másodpercben 3000 dollárt költenek pornóra az interneten, 29 000-en néznek pornográf tartalmakat, és minden másodpercben 372-en gépelnek be szexuális tartalmú keresôszavakat egy nemzetközi felmérés szerint. Csak az USA pornóbevételei meghaladják az országos hálózattal rendelkezô televízió és rádiócsatornákét. A szexipar bevétele összesen nagyobb, mint a technológiai óriásoké: a Microsoft-é, a Googleé, az Amazon-é, az eBay-é, a Yahoo!-é, az Apple-é, a Netflix-é és az EarthLink-é együttvéve. Ugyanezen a kutatás szerint közel 100 milliárd dolláros lehet a világ szexbizniszének forgalma együttesen, ami hatalmas összeg. Az Egyesült Államok befektetôinek, a szexiparban, vagy ahogy ôk nevezik, a felnôtt szórakoztatási területen is nyílik befektetési lehetôségük, mint minden más iparágban. Többek között a Playboy és a New Frontier Media részvényei is felvásárolhatóak voltak a tôzsdén. A Playboy lapalapítója és a magazin több mint 70%os tulajdonosi jogát birtoklója Hugh Hefner 2011-ben részvényenként 6,15 dollárért felvásárolta a magazint, ami így újra magánkézbe került.

Az állam és a szexipar Magyarország Az állam számára hatalmas kiesô jövedelmet jelent a szexipar illegális oldala. A prostitúcióhoz kapcsolódó számos tevékenység, például a lányok futtatása, a prostituáltak/vevôk kerítése, védelmi pénzek szedése, vagy a szoba kiadása prostitúciós célra illegális, ezért az örömlányok és örömfiúk nagy többsége jövedelmét nem vallja be, és adót sem fizet utána. Egyéni vállalkozási engedéllyel legfeljebb 1000 magyar szexmunkás tevékenykedik. A szexipar lekörözte a fegyver és drogkereskedelem térnyerését is. Ebben az iparágban tevékenykedni rendkívül veszélyes és kockázatos dolog. Magyarországon a Btk. szerint bûncselekménynek számít a futtatás, a prostitúció elôsegítése, az emberkereskedés, valamint tilos bordélyházat üzemeltetni. A hatóságok elsôsorban az utcai prostitúció visszaszorítását tekintik feladatuknak, mivel ez a legelterjedtebb és a legveszélyesebb formája ennek a tevékenységnek. Az még nem büntethetô, ha valaki prostituált, azonban ha nem megfelelô helyen ajánlkozik fel, már bûncselekménynek számít. A törvény szerint a védett övezetben a felajánlkozás elfogadása szintén szabálysértésnek minôsül, így a lányok és klienseik is ugyanazt jogsértést követik el. A hazai szakemberek szerint komolytalan a prostitúció itthoni szabályozása. Magyarország aláírta a legalizálást tiltó New York-i egyezményt 1950-ben, viszont a szervezett bûnözés elleni törvény türelmi zónák létesítését írja elô, ahol a prostitúció nem tiltott, ám ezeknek a zónáknak a kijelölésére még nem került sor. A törvények létezésének ellenére mindennapos, hogy a város közepén, nappal, kamaszok árulják magukat, és kuncsaftjaik félelem nélkül, a nyílt színen kötnek üzletet velük. Évek óta elôtérbe kerül az ipar legalizálásának és ellenôrizhetôségének igénye, ami a tevékenység megadóztatásán kívül a visszaszorítását is elôsegíthetné. A külföldi tapasztalatok szerint azonban a legalizálással többnyire csupán a prostitúciós ipar fenntartói járnak jól, az intézményesített szexiparban pedig komoly nehézséget jelentene a legális és illegális ipar elkülönítése. A prostitúció visszaszorításához olyan törvényi szabályozásra lenne szükség, amely alapján lehetôség nyílik a futtatók és kizsákmányolók elleni hathatós fellépésre

Európa Az Európai Unióban nincs egységes szabályozása a prostitúciónak, a tagállamonként eltérô a törvények és jogszabályok rendszere. Ugyanakkor általános követelmény a prostitúcióra kényszerítés, a kiskorúak prostitúcióra való rábírása és az emberkereskedelem büntetôjogi üldözése, valamint a prostituáltak kizsákmányolásának tiltása. Luxemburgban, Németországban és Franciaországban a prostitúció megtûrése felmerülô kérdés. Ausztriában a prostitúció gyakorlása mûködési engedélyhez van kötve. Az örömlányok

120

rendszeres hatósági vizsgálat és orvosi ellenôrzés alatt állnak. Hollandiában létrejött a törvény által szabályozott szexuális szolgáltatási üzletág: a prostituált munkavállaló, az infrastruktúrát biztosító vállalkozó pedig munkáltató, annak minden jogi következményével. 2011 novemberétôl a bécsi tartományi törvény megtiltotta az utcai prostitúciót és a szigorúbb engedélyeztetési eljáráshoz kötötte a nyilvánosházak létesítését. Hatósági engedély szükséges a nyilvánosházak üzemeltetéséhez és ennek igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie az igénylônek. Több türelmi zónát is kijelölnek, ahol az általános tilalom alóli kivételként közterületen is árulhatják szolgáltatásaikat. Büntethetô lett az is, aki tiltott övezetekben szexuális szolgáltatást vesz igénybe vagy arra kísérletet tesz. Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon évek óta bevezették az újítást, amely során azt büntetik, aki tiltott szexet vásárol. Svédországban a törvény eredményét igazolja, hogy visszaszorult a prostitúció mértéke. 2008 ôsze óta Nagy-Britanniában bûncselekménynek számít, kiskorú prostituálttal üzletet kötni, vagy olyan személlyel, aki az emberkereskedelem áldozata, esetleg kényszerítették arra, hogy prostituáltként dolgozzon. Mivel a brit fogyasztók nem rendelkeznek semmilyen információval a prostituáltak elôéletérôl, így minden esetben akár a börtönbejutás lehetôségét kockáztathatják.

Összefoglalás A szexipar a világ minden országában jelenlévô, hatalmas, a bûnözéssel szorosan összefüggô, nemzetközi hálózatot alakított ki hosszú évek alatt. Ezeknek a hálózatoknak a nyomon követése és felszámolása még nehezebbé vált, mivel nem csak az országhatárokon belül tevékenykednek. Különbözô törvényekkel és jogszabályokkal próbálják megfékezni a további terjeszkedését a hatóságok, azonban a tökéletes megoldás még nem született meg sehol sem. Európában és hazánkban is felmerült a szexipar legalizálása, de még nem született végleges döntés a bevezetésrôl. Fontos és sürgetô problémát jelent a világ számára, hiszen a feketegazdaságba beáramló pénzösszegek tovább csorbítják a legális állami bevételeket, és a bûncselekmények mennyiségének növekedése egyre aggasztóbb méreteket ölt.

Irodalomjegyzék A VÖRÖS POSTAKOCSI. (2012. március 26). Forrás: http://www.avorospostakocsi.hu/2012/03/26/pornografizacio-szexualitas-a-mediaban-es-afiatalokra-gyakorolt-hatasa/ BLOGTER. (2009. május 5). Forrás: aron.blogter.hu/339850/az_unioban_is_kuzdenek_a_prostitucioval DEALBOOK. (2011. január 10). Forrás: http://dealbook.nytimes.com/2011/01/10/playboy-to-go-private-with-hefner-bid/ DÍVÁNY. (2010. november 12). Forrás: http://divany.hu/intim/2010/11/12/dubai_csapdai/ DUBAJOZÁS. (2012. február 24). Forrás: http://dubajozas.hu/kiskoruakat-is-futtatott-a-miss-hungary-szervezoje/ DUBAJOZÁS. (2011). Forrás: http://dubajozas.hu/dubajozas/ HETEK. (2004. JÚNIUS 11). Forrás: http://www.hetek.hu/hatter/200406/evi_egymillio_gyermek_a_szexipar_igenye HETEK.HU. (2004. JÚNIUS 3). Forrás: http://www.hetek.hu/interju/200406/legalisan_is_pokol HÍREXTRA. (2011. FEBRUÁR 23). Forrás: http://www.hirextra.hu/2011/02/23/cyberszex-avagy-az-aktus-nelkuli-szeretkezes-18/ HÍR-NÔK. (2006. JÚNIUS). Forrás: hirnok.wordpress.com/teljes-szovegek/anka-laszlo-a-budapesti-prostitucio-es-szexpiac-tortenete/ HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN. (2006). Forrás: http://www2.hu-berlin.de/sexology/ECU6/html/historical_note.html HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN. (2007). Forrás: http://www2.hu-berlin.de/sexology/ECU6/html/prostitution.html HVG.HU. (2006. AUGUSZTUS 14). Forrás: http://hvg.hu/itthon/20060814szexpiac HVG.HU. (2006. SZEPTEMBER 13). Forrás: http://hvg.hu/hvgfriss/2006.37/200637HVGFriss251

121

HVG.HU. (2011. OKTÓBER 28). Forrás: http://hvg.hu/vilag/20111028_becs_prostitucio_szabalyozas HVG.HU. (2011. JANUÁR 5). Forrás: http://hvg.hu/velemeny/20110105_prostitucio_szex_jovedelem INDEX. (2011. JANUÁR 3). Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/01/03/szazmilliardokat_kolt_szexre_a_magyar/ INDEX. (2004. MÁJUS 7). Forrás: http://index.hu/kulfold/siw2290/ HTTP://MAGYARNARANCS.HU/LELEK/EMBERKERESKEDELEM_LANYOK_ELADOSORBAN-53207 MAGYAR NARANCS. (2009. SZEPTEMBER 17). Forrás: http://magyarnarancs.hu/gasztro/noi_szexturizmus_-_szinjatek_de_isteni-72198 NÉPSZABADSÁG ONLINE. (2007. MÁRCIUS 31). Forrás: http://www.nol.hu/archivum/archiv-441112 NÉPSZABADSÁG ONLINE. (2009. MÁJUS 29). Forrás: http://www.nol.hu/belfold/20090528-a_prostitualtak_ugyfeleit_buntetnek_nalunk_is_a_jogvedok ORIGO.HU. (2004. NOVEMBER 27). Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20041122torvenyserto.html ORIGO.HU. (2010. SZEPTEMBER 29). Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20100929-lehallgattak-keleti-gyorgyit-az-uzletszerukejelges-elosegitese-miatt-folyo-eljarasban.html ORIGO.HU. (2010. JANUÁR 26). Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20100126-egy-szervezet-szeirnt-az-uniosszexipar-egyik-foszereploje-magyarorszag.html PROSTITUCIO.HU. (2005). Forrás: http://www.prostitucio.hu/new.york-i.egyezmeny.htm PSZICHOLOGIA.COM. (2007). Forrás: http://pszichologia.com/cikkek/villamcikekk/a-prostitucio-tortenete.html SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. (2006. MÁRCIUS 20). Forrás: http://www.u-szeged.hu/uj/hangsuly/penzert-gyonyort?objectParentFolderId=8396 SZOCHÁLÓ. (2012. FEBRUÁR 20). Forrás: http://szochalo.hu/cikkek/4527 VELVET.HU. (2007. SZEPTEMBER 13). Forrás: http://velvet.hu/szex/dubai070913/

122

BODA ÁDÁM Külker Szakkollégium

FENNTARTHATÓ ÉPÜLETEK – TÉRFOGLALÁS? Fenntartható épületek – Térfoglalás? A fenntarthatóság gondolata a 21. században egyre nagyobb hangsúlyt kap, s számos dimenzióban értelmezhetô: a társadalmi, környezeti vonatkozások mellett a gazdasági vonatkozása is egyre fontosabbá válik. Elôadásomban igyekeztem a fenntarthatóság ,,zöld” gondolatának és az üzleti világ egyik szimbólumának – az irodaházak építésének – közös gondolatát bemutatni. A fenntartható a fejlôdés, ha a társadalmi, a környezeti és a gazdasági vonatkozások egyszerre valósulnak meg. Ez azt jelenti, hogy a minket körülvevô környezet egyszerre elviselhetô, igazságos és élhetô. Mindez az irodaházakkal kapcsolatosan a következôképpen fogalmazódik meg: Az épület a természeti és a humán erôforrásokat hatékonyan használja fel, miközben a környezetére – közvetlen, közvetett környezetére és a globális értelemben vett környezetre – a legkisebb hatást gyakorolja, azaz minimalizálja az ökológiai lábnyomát. A természeti erôforrások vonatkozásában kiemelt hangsúlyt kap a vízgazdálkodás kérdése, valamint az energiafelhasználás mértéke is központi kérdés. A természetre gyakorolt hatás minimalizálására való törekvés mellett – projektekrôl, beruházásokról lévén szó – gondot kell fordítani a majdani bérlôk/tulajdonosok igényeinek legmagasabb fokú kielégítésére éppúgy, mint a projekt rentábilis mûködésére.

Fenntartható épületek A fenti két szóról sokaknak leginkább a napjainkban egyre nagyobb számban megépülô, ún. passzív házak, passzív lakóházak jutnak eszébe. A házak, melyek minimalizálják a felhasznált energia mennyiségét, ugyanakkor a biztosítják a bennük élôk kényelmét, elôször a ’90-es évek elején Németországban és a skandináv államokban jelentek meg, majd a környezettudatos gondolkodás térhódításával terjedtek az egész világban. Terjedôben van azonban a kereskedelmi ingatlanok között is az a gondolkodásmód, amely szakít a korábbi pazarló, sokszor feltûnôen hanyag tervezésbôl fakadó gazdaságtalan mûködéssel, és igyekszik a fenntarthatóság gondolatát a kereskedelmi ingatlanok tervezésébe, kivitelezésébe és mûködésébe integrálni. Az elôadás a kereskedelmi ingatlanokat minôsítô nemzetközi rendszereket, azok alapelveit, a minôsítô rendszerek használatának elônyeit és hátrányait igyekszik bemutatni. A vizsgálat tárgyát képzi a három legelterjedtebb minôsítô rendszer, valamint a budapesti irodapiac és a hazai zöld irodaépületek bemutatása is.

Minôsítô rendszerek Az elôadás a három elterjedt minôsítô rendszer és azok szempontrendszerét mutatja be, valamint ezen rendszerek által minôsített épületek volumenérôl ad tájékoztatást. A három minôsítô rendszer eltérô súlyozású szempontrendszert alkalmaz a minôsítési eljárás során, azonban az alapelvek egyeznek. A minôsítô rendszer alkalmazása egy beruházás során önkéntes. A minôsítés szempontjainak meghatározása a piac vezérelte elvek mentén, konszenzusos alapon, az épület teljes életciklusára vetítve történik. Az alkalmazás céljai között szerepel a pazarlás és az épület által – teljes életciklus alatt – termelt hulladék mennyiségének csökkentése. Prioritásként kezelendô területek az energia és víztakarékosság kérdései, valamint az egészségesebb, biztonságosabb – munkahelyi – környezet kialakítása, az ergonómia és a funkcionalitás. A fenntartható épületek esetében nem csak az adott épületre vonatkoznak a sztenderdek, hanem az azt körülvevô környezetre is, így egy ilyen épület létesítése pozitív hatással van a fizikai és társadalmi környezetre egyaránt. Legfontosabb célként a káros anyagok kibocsátásának és az említett ökológiai lábnyom csökkentését tûzik ki. A minôsítési rendszerek alkalmazásának van néhány további vonatkozása is. Számos országban adókedvezménnyel, ill. egyéb támogatásokkal ösztönzik a fenntartható épületek építését, továbbá elképzelhetônek tartom, hogy a közeljövôben – de középtávon mindenképpen – építési és mûködési engedélyek kiadását fogják a minôsített épület cím megszerzéséhez kötni. Nem utolsó szempont ugyanakkor az üzenet, amit a fenntartható épületek tulajdonosai – bérbeadói – közvetítenek a piac számára: a minôsítés megszerzése

123

javíthatja a bérbeadó versenyképességét, egyfajta presztízst teremtve magának, valamint jelezheti vezetô innovációs szerepét. Ehhez természetesen szükség van az ingatlant bérlôk – esetleg saját használatra építtetôk és használók – egy rétegére, akik igénylik ezt a ma még pluszként számon tartott körülményt. Kissé továbbgondolva, a fenntartható épületek építése – a vele járó ,,környezetfejlesztés” miatt akár – nevezhetô CSR tevékenységnek is. Fenntartható épület címre nagyon típusú épület pályázhat: lakóépületek, ipari épületek, kereskedelmi épületek, iskolák, kórházak és egészségügyi feladatokat ellátó épületek, börtönök, hotelek, laboratóriumok és kutatóintézetek.

1. LEED – Leedership in Energy and Environmental Design Az Egyesült Államokban mûködô Green Building Council – Zöld Épületek Tanácsa – által 1993-ban létrehozott minôsítô rendszer által besorolt épületek ma 135 országban, kb. 750 millió négyzetméter alapterületen találhatóak meg. Ez hozzávetôlegesen 50 ezer olyan projektet jelent, ami a LEED rendszer valamely minôsítésével rendelkezik. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokon kívül létesült – minôsített – projektek aránya 50 százalék feletti.

2. BREEAM – Building Research Establishment Environmental Assessment Method A rendszert 1990-ben, az Egyesült Királyságbeli, fenntartható épületekkel foglalkozó testület fejlesztette ki. Napjainkban több, mint 50 országban, kb. 15 ezer projekt révén vannak jelen a BREEAM – minôsített épületei, kb. 45 millió négyzetméter alapterületen. A BREEAM rendszer fôként Európában kedvelt, míg a LEED rendszere világszerte – különösképpen Ázsiában – népszerû.

3. DGNB – Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen A harmadik általam bemutatott rendszer Németországból származik, melyet a Fenntartható Épületek Szakmai Szövetsége alakított ki 2007-ben. A szövetség folyamatos képzéseket kínál a rendszerben résztvevô tagszervezeteinek, melybôl 2012-ben már 1100 volt. Ahogy azt majd a késôbbiekben ismertetem, ez a minôsítési rendszer a legszigorúbb a három közül.

Értékelés Ahogy már korábban említettem, a három rendszer hasonló szempontrendszer alapján alakítja ki a végsô minôsítés fokozatát. Ez a LEED esetében négy – certified, silver, gold és platinum, azaz elfogadott, ezüst, arany és platina minôsítést – a BREEAM esetében öt – pass, good, very good, excellent és outstanding, azaz elfogadható, jó, nagyon jó, kiváló és kimagasló minôsítést – a DGNB esetében pedig három – bronze, silver és gold, azaz bronz, ezüst és arany – fokozatot jelent. A minôsítés egy 100 pontos skálán történik, igen szerteágazó szempontok figyelembe vételével. Az értékelés során a következôket veszik figyelembe:

• Építési terület • Alapanyagok és hulladék • Épület illeszkedése a környezô épületcsoportba • Regionális sajátosságok figyelembe vétele

124

• Víztakarékosság • Beltér minôsége és élhetôsége • Kivitelezés szakaszának környezeti hatásai

• Energiaigény és káros anyag kibocsátás • Elhelyezkedés és kapcsolódási pontok • Innováció (kivitelezésben vagy mûködtetésben)

Az értékelés során az egyes szempontok eltérô súllyal esnek latba, azonban a végeredmény összehasonlíthatósága miatt a maximális pontszám mindig 100 pont. Ezek alapján a következô táblázat állítható össze a különbözô rendszerekben megszerezhetô minôsítésekrôl.

Megjegyzés: A DGNB standard esetében meg kell említeni az ún. Nominal Performance Index-et, amely azt a százalékot fejezi ki, amelyet az épületnek minden minôsítési szempontban minimálisan el kell érnie, hogy az eredménynek megfelelô minôsítést megkaphassa. A minôsítési rendszerekkel már mûködô épületek és új projektek is minôsíthetôek. A rendelkezésre álló sémák a következôk: Attól függôen, hogy az épület milyen minôsítést szerzett, a következô certifikát adható ki: pl. LEED New Construction Gold

A zöld épületek értéke A vizsgálódás során felmerült a kérdés, amelyet tekinthetünk akár hipotézisnek is: Megéri-e az épületet minôsítô certifikát? Azaz, érdemes-e fenntartható (iroda)épületet építeni vagy építtetni? Kérdéses lehet ugyanis, hogy a minôsítési eljárás költségeit, valamint a magasabb és speciálisabb igények miatti megemelkedett beruházási költségeket fedezni fogja-e az irodaház a bérbeadási idôszakban; egyszóval könnyebben és drágábban adható ki a minôsített irodaház? A BSRIA (Building Services Research and Information Association) 2012. szeptember havi elemzésébôl kiderül, a fejlesztôk 96 százaléka használná újra valamelyik minôsítô rendszert. Általánosságban pedig az mondható el, hogy az épület minôsítése hozzávetôlegesen 20 százalékkal magasabb realizálható bérleti díj bevételt eredményezhet a minôsített épületben és kb. 1,5 – 6 százalék közötti bérleti díj emelkedést a környezô épületekben. Ez az a pozitív „vákuum-hatás” amit korábban említettem. Az anyagi vonzatok mellett említést kell tenni a presztízs-hatásról, a tudatos tervezés és kialakításból fakadó alacsonyabb üzemeltetési költségekrôl és az alacsonyabb átlagos mûködési költségrôl. A tanúsítvány és a minôsítési eljárás költsége épülettípusoktól függôen a következôképpen alakul: • 2.000 – 4.000 $ / 1000 nm (LEED) • 3.000 – 4.500 £ / 10000 nm (BREEAM) • 1.900 – 3.000 ¤ / 1000 nm (DGNB) A minôségi elvárásokból fakadóan várhatóan az építési költségek is magasabbak lesznek, valamint nem szabad megfeledkezni arról, hogy az irodapiacon uralkodó keresleti-kínálati viszonyok erôteljesen befolyásolják a bérlôk bérleti aktivitását.

125

Budapesti irodapiac Az elôadás második felében a globális ismereteket igyekszem a hazai, pontosabban a budapesti irodapiacra konkretizálni. Ehhez elôször bemutatom a budapesti irodapiac 2012 év végi állapotát, majd ezen belül a minôsített épületek állományát vizsgálom. A BIEF – Budapesti Ingatlantanácsadók Egyeztetô Fóruma58 – által összeállított szempontrendszer alapján a budapesti irodákat A, B és C kategóriába sorolják. A besoroláshoz 5 elsôdleges és 10 másodlagos szempontot vizsgálnak. Az elsôdleges szempontok szerint az irodának rendelkeznie kell 24 órás biztonsági szolgálattal, korszerû szellôztetô, fûtô-hûtô rendszerrel, megfelelô mennyiségû parkolóhellyel, valamint olyan belsô kialakítással, amely lehetôvé teszi az IT megoldások használatát (emelt padló, álmennyezet, energiaoszlop, kábelcsatornák), továbbá elvárás a megfelelô kivitelezési, berendezési minôség, világítástechnika és a hangszigetelés is. A 10 másodlagos szempontból az elsôdleges szempontok mellett legalább hatot kell egy A kategóriás irodaépületek teljesítenie. Ezek a következôk: 1. Modern, nagy sebességû lift 4. 2,65 métert meghaladó tiszta belmagasság 7. Hang és hôszigetelô dupla vagy tripla üvegablak 10. Magas minôségû kivitelezés

2. Presztízst sugárzó recepció 5. Magas szintû építészeti tervezés 8. Posta, bankfiók, edzôterem

3. Rugalmas válaszfalazás 6. Tartalék áramforrás 9. Büfé vagy étterem az épületben

Az 1990 után épült irodaházak többsége A és B kategóriás besorolással rendelkezik. A B kategóriás irodaház jó minôségû új építésû vagy felújított, de a luxus irodaházaknál egyszerûbb, olcsóbb kivitelezésû irodaházak. A C besorolású épületek mûszakilag általában elavultabbak, de rendszeresen karbantartottak, melyekben nem jellemzôek a központi szolgáltatások vagy a korszerû gépi berendezések megléte. Kategória

Nettó kiadható terület (nm)

Megoszlás (%)

A B C

2.104.587 940.952 130.261

66,27 29,63 4,10

A budapesti irodapiac – Helyzetkép A teljes budapesti irodapiac állomány 2012 negyedik negyedévében 3.175.800 négyzetméter. 2012-ben összesen két új ingatlan átadása történt, az új kínálat mértéke csökkenô tendenciát mutat 2009 óta, amikor az új építésû irodaingatlanok alapterülete meghaladta a 350.000 négyzetmétert 2012-ben ez alig 55.000 négyzetméter. A kínálat csökkenése mellett a kereslet is csökkenô tendenciát mutat, összesen 350.000 négyzetméter irodaterületre kötöttek szerzôdést, de a piacot a szerzôdéshosszabbítások dominálják, bérlôvezérelt piacról beszélhetünk. A kihasználatlansági ráta az új irodakínálat elmaradása ellenére sem csökken, 2012 év végén átlagosan 21 százalék a fôvárosban. A legmagasabb érték az agglomerációban (32,7%), a legalacsonyabb a piac dél-budai szegmensében (16,9%) mérhetô. A bérleti díjak alakulása is csökkenô trendet követ, az átlagos havi bérleti díj négyzetméterenként 10 és 12 euró (A kategóriás irodaépület) és 7 és 9 euró (B kategóriás irodaépület) között mozog.

Minôsített épületek Magyarországon A hazai minôsített épület állomány túlnyomó részét irodaházak alkotják. Összesen 22 minôsített épület található az országban, melybôl 18 darab (63%) irodaház, 3 darab kiskereskedelmi épület (34%) és 1 darab (3%) ipari-logisztikai épület . 2012 év végén a hazai fenntartható irodaépületek állománya 240 ezer négyzetmétert tesz ki, ami a teljes irodaállomány 7,5 százaléka. A 18 irodaépület esetében használat minôsítési rendszert a következô táblázat mutatja. 58

A BIEF tagjai: CB Richard Ellis, Colliers, Cushman & Wakefield, DTZ és Jones Lang LaSalle

126

Minôsítés BREEAM új épületre BREEAM üzemelô épületre LEED új épületre LEED üzemelô épületre LEED saját irodaterületre

Egységek (db)

Részesedés (%)

6 4 3 1 4

34 28 7 3 28

Részesedés (ezer nm) 81,6 67,2 16,8 7,2 67,2

A Colliers International 2012 negyedik negyedéves elemzése szerint a zöld irodaépületek esetében 10 százalékos kihasználatlanság mérhetô, ami jelentôsen alacsonyabb, mint az irodapiacon tapasztalható 21 százalékos rátánál. Az alacsony értéket azonban részben a saját használatú valamint az utólagosan minôsített épületeknek köszönhetô. Az elemzés az átlagos havi bérleti díjat négyzetméterenként 13 euróban állapította meg a zöld irodaházak esetében, ami magasabb az A kategóriás irodaházak esetében elérhetô havi átlagos négyzetméterenkénti 10 – 12 eurós bérleti díjnál. A tényadatok tehát alacsonyabb kihasználatlanságot és magasabb realizálható havi bérleti díjat mutatnak, azonban ez a körülmények ismeretében (magas arányú tulajdonosi használat) csak feltételesen fogadható el.

Kitekintés – Mi várható? A fenntartható irodaépületek állománya 2014 év végére várhatóan eléri majd a teljes irodapiaci állomány 10 százalékát, ami a következô években összesen kb. 112 ezer négyzetméter új zöld irodaterületet feltételez. Várható a szabályozási környezet olyan irányú változása, amely elôbb segíti, majd késôbb – várakozásaim szerint – elôírja a minôsített épültek építését, továbbá várható, hogy a bérlôk és az építtetôk egyre tudatosabban fognak a zöld irodaépületek és általánosságban a fenntartható épületek felé fordulni. Összegzésként elmondható, hogy a megfogalmazott kérdés – hipotézis – fenntartásokkal ugyan, de elfogadható. Az irodapiacon – és az építôiparban általában tapasztalható – beruházási hajlam csökkenése ellenére a zöld irodák állománya növekvô tendenciát mutat és – részben külföldi trendekre alapozva – növekedése továbbra is várható. A kezdeményezés sikerét ugyanakkor számos tényezô befolyásolja, mint például a szabályozási környezet, a befektetôk tudatos döntései, a piaci kereslet-kínálat viszonya és a fizetôképes kereslet megléte.

Irodalomjegyzék DRÉO, JOHANN (2006): Sustainable Development, http://en.wikipedia.org/wiki/File:Sustainable_development.svg Letöltve: 2013. 01. 26. LEED HONLAPJA ELÉRHETÔ: http://new.usgbc.org/leed Letöltve: 2013. 01. 28. BREEAM HONLAPJA ELÉRHETÔ: http://www.breeam.org/ Letöltve:2013.01.29. DGNB HONLAPJA ELÉRHETÔ: http://www.dgnb.de/ Letöltve: 2013. 01. 28. BSRIA REPORT, THE VALUE OF BREEAM, 2012. SZEPTEMBER Elérhetô: https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=8&sqi=2&ved=0CHEQFj AH&url=http%3A%2F%2Fwww.ukgbc.org%2Fsystem%2Ffiles%2Fprivate%2Fdocuments%2F FINAL%2520REPORT%25202012%2520The%2520value%2520of%2520BREEAM_0.pdf&ei =OTQqUenWN9HHsgazwYHQBQ&usg=AFQjCNHxe4te3XNiCKBhOFDu1q_zuxLCbQ&sig 2=eRt8norC7Fa3WllEawy8rA Letöltve: 2013. 01. 28. COLLIERS INTERNATIONAL FENNTARTHATÓ ÉPÜLETEK IRODAPIACI JELENTÉS, 2012H2 Elérhetô: http://www.colliers.hu/images/marketreport2012/mr_green_2012_H2_hun.pdf Letöltve: 2013. 01. 26. IRODAHÁZ.INFO HONLAPJA ELÉRHETÔ: http://irodahaz.info/ Letöltve: 2013. 01. 29.

127

DR. ENGELBERTH ISTVÁN60 AFRIKA - MINT KÍNA ÉPÜLÔ ERÔTERE A világgazdaság térszerkezetének átalakulása mindinkább érezhetô napjainkban. Felemelkedô – egykor elmaradottságukban egy helyben álló – államok egyre inkább meghatározó szereplôi a világgazdaságnak. A kínai elôretörés már kézzelfogható a mindennapokban az európai átlagpolgár számára is. De elindult a változás (fejlôdés) útján, felfelé Latin-Amerika és India is. És a problémákkal teli – éhség, szegénység, betegségek, háborúk, korrupció stb. -, sokáig joggal a legszegényebb kontinensnek tekintett Afrikában is megmozdult „valami”.

Afrika a XXI. század küszöbén A fekete kontinens már más arcát mutatja a XXI. század elején, mint a II. világháború utáni évtizedekben. Néhányan már a gyarmati rendszer felbomlása után sokan gyors fellendülést jósoltak a kontinensen. Azonban olyan évtizedek következtek, amelyek során az afrikaiak egyre szegényebbek lettek. Az 1990-es évek közepétôl azonban viszonylag gyors gazdasági növekedés indult el, és napjainkban kijelenthetô, ez jelentôs fordulópontként értékelendô. Azóta a gazdaság évi 5-6%-kal növekedett, ütemesebben, mint a gyarmati rendszer felbomlása után bármikor, majdnem olyan gyorsan, mint a világgazdaság összesen, és gyorsabban, mint a fejlett országoké. A 2008. utáni gazdasági-pénzügyi válság ugyan visszavetette a kontinens fejlôdését, de a recessziót – szemben például Európával – elkerülte. (1. ábra) A Szaharától délre lévô államokban erôteljesebb a bôvülés, mint a kontinens északi – hagyományosan gazdagabbnak tekintett - részén. A Szubszaharai-Afrika válhat az elkövetkezô évtized feltörekvô piacává, és a világ hamarosan az afrikai „oroszlánokról” beszélhet majd, úgy, mint a nyolcvanas években az ázsiai „tigrisekrôl”. 1. ábra: Az afrikai kontinens GDP-jének növekedése 2003-2011.

Forrás: Afrikai Statisztikai Évkönyv 2012. (African Statistical Yearbook 2012) A gazdasági fejlôdés felgyorsulását számos tényezô okozta az elmúlt években. A nyersanyag- és energiaárak jelentôs emelkedése – a korábban perifériálisnak tekintett – afrikai nyersanyagtartalékok kitermelése iránt érdeklôdést teremtett. A profit reménye könnyebben „emészthetôvé” tette a befektetôk számára a kontinens megannyi problémáját: a belsô konfliktusokat, a zord természeti viszonyokat. A potenciálok felismerésével a nagyhatalmak versenyfutása kiélezôdött az afrikai országok „újragyarmatosításáért”, így mára Afrika az egyik legfontosabb stratégiai területté vált. A tét nem kicsi! Az erôforrások birtoklása stratégiai kérdés, a pozícióharcokból nyertesen kikerülôk jelentôsen átrendezhetik a jelenlegi globális erôviszonyokat. (Például a világ olajkészletének kb. 10%-a található Afrikában. A becslések szerint a következô 20 évben duplájára is nôhet a kontinensen a „fekete arany” kitermelt mennyisége, miközben más térségekben már ma is komoly gondot okoz az ellátás. Az olajon kívül a kontinens tradicionálisan gazdag egy sor más ásványkincsben, így rézben, vasércben, földgázban is, s ezeknek nagy része még feltáratlanul pihen a föld mélyén.) 60

BGF PSZK Budapest

128

A fellendülésben jelentôs szerepe van az ázsiai nagyhatalmak látványos fejlôdésének is. A gyorsan emelkedô kínai és indiai nyersanyagszükséglet gondoskodott arról, hogy az afrikaiak több pénzt kapjanak az exportért, mint korábban. A felemelkedésben fontos tényezô, hogy a kontinens gazdaságilag is nyitottabb lett, mint volt. A piaci mechanizmusok is szabadabban mûködnek már, a béreket, az árakat és a valutaárfolyamokat, amelyekrôl korábban a bürokraták döntöttek, ma már sok helyen a piac szabályozza. (Világgazdaság Online, 2008.03.15.) Furcsának hat, de Fekete-Afrika ma békésebb, mint az utóbbi ötven évben bármikor. Ahol béke uralkodik és szabadok az emberek, ott a világon mindenhol ugyanaz történik: találékony vállalkozók és befektetôk kihasználják a lehetôségeket – és gyarapítják az egész társadalom jólétét. 2000 óta - Etiópia szomáliai beavatkozását leszámítva - nem dúlnak államok közti háborúk. Enyhült az összecsapások súlyossága is, becslések szerint 1999-ben 100 ezren vesztették életüket közvetlenül a harcok miatt, 2005-ben kevesebb, mint négyszázan. A határokat átlépô menekültek száma is csökkent: 1994-ben még majdnem 7 millióan éltek hazájukon kívül, 2007-ben már csak 2,5 millióan. De a kontinens nem csupán békésebb, liberálisabb is lett. A Freedom House Index – amely a világ összes országában a politikai szabadságot méri – a Szaharától délre fekvô területen az elmúlt tíz évben jelentôsen javult. Természetesen számos tényezô nehezíti napjainkban is a fekete földrész gazdasági felzárkózását a fejlett térségekhez. Az 1 milliárd fôs kontinens továbbra is a legszegényebb kontinens, ahol a lakosság mintegy fele (45%) kevesebb, mint napi egy dollárból él. (Afrikai Fejlesztési Bank, 2010.) Továbbra is magas az analfabéták aránya (kb. 50%), és a kontinens nagy része még napjainkban is a „technológiai sivatag” jelzôvel illethetô. Magas a fiatalok aránya (45% 15 éven aluli), ami súlyos problémákat okoz, igaz a népességnövekedés üteme csökken. Ugyanakkor kialakulóban van egy „középosztály”, akik 2-20 dollárt költenek naponta, ami kb. 326 millió fôt jelent. Ez a kontinens népességének harmada, szemben a 10 évvel ezelôtti 25%-os aránnyal (Afrikai Fejlesztési Bank, 2010.). Az afrikai országok kereskedelmi forgalmának alig több 10%-át adja az egymás közötti, aminek legfôbb oka, hogy még a XXI. század küszöbén is mindenütt többnyire hasonló termékeket - azaz nyersanyagokat és nem iparcikkeket - állítanak elô. Nehezíti az elôrelépést a fejletlen infrastruktúra is. Jórészt a gyarmati korban épültek a vasutak és a közutak, amelyek elsôsorban a bányákat és a mezôgazdasági területeket kötik össze a kikötôkkel. Nem ösztönöz az árutermelésre az sem, hogy a kontinens tengertôl elzárt országaiban a fuvarköltség átlagosan a teljes export értékének közel egyharmadát teszi ki, ami négyszerese más fejlôdô régiókénak. Nehezíti a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlôdését a piac széttöredezettsége, az egyenetlen településszerkezet, az áthatolhatatlan lakatlan területek nagy aránya, a városiasodás alacsony foka. (HVG, 2007.03.07)

Kína számára Afrika:„a kitörési pont” A XXI. század elején elmondható, a globális világgazdaság relatíve „legszüzebb kontinense” még mindig Afrika. A robosztus növekedéssel bíró Kína versenytársai (USA, EU) kevésbé vannak itt jelen, mint más kontinenseken. Ráadásul Fekete-Afrika annak az Európai Uniónak a külsô terét alkotja, mely ennek a hármas versenyfutásnak a leggyengébb eleme. A fekete kontinens egykori gyarmatosítói (Nagy-Britannia, Franciaország) súlyukat vesztik a globális versenyben, befolyásuk csökkenôben van. Ezt erôsíti a gyarmatosítók sokszor negatív megítélése az egykori kolóniákon. Kína társadalom- illetve természetföldrajzi helyzetének jellemzôi jelentôsen eltérnek más nagyhatalmakhoz képest. Hátrányos geopolitikai helyzetet jelent, hogy a többi nagyhatalom (versenytárs) által leginkább körbevett és így ellenôrizhetô ország a Földön. Északon Oroszország, délen a szintén gyorsan fejlôdô India, keleten Japán és a pacifikus térséget uraló USA „határolja”. Nyugaton az instabil muzulmán régióval érintkezik, amelyiknek Kínával kapcsolatban is rengeteg fenntartása van. Úgynevezett expanziós törekvései tehát rengeteg korlátba ütköznek, és ebbôl a „harapófogóból” lehet egyfajta kitörési pont Afrika. Ezzel az elszigeteltséggel Kína egyedi a nagyhatalmak történetében. A szigetország Nagy-Britannia egyfajta „úszó anyahajó volt”, ahonnan mindenfelé hajózhatott a világban, mint kereskedôhatalom. Az Egyesült Államok a Csendes- és az Atlanti-óceán felé is korlátlanul tudott terjeszkedni. (Az USA XVIII. század végétôl egy évszázadon keresztül tulajdonképpen a maga országát hódította meg, aztán túllépett saját határain is.) Oroszország terjeszkedését nem korlátozta semmilyen természeti akadály, megvolt a saját hatalmas területe (Szibéria). Kínának nincsenek ilyen területei, történelme során mindig is eléggé behatárolt volt. Dél felôl

129

falszerûen határolt a Himalája által, északon a fagyott sivatagok, nyugaton pedig a hatalmas turkesztáni sivatagok kerítik el. Ez a tényezô jelentôsen korlátozza a feltörekvô állam globális gazdasági, illetve geopolitikai lehetôségeit. (Le Monde, 2008.) A jelek szerint Kína felismerte saját korlátait a globális világ „sakktábláján” és nincs szó arról, hogy agresszív, katonai-politikai eszközöket is bevetô expanziót szeretne folytatni. Sokkal inkább – igazodva a kialakult nemzetközi „eszközrendszerhez” – gazdasági módszerekkel igyekszik saját erôterét kialakítani. Egyfajta kereskedôhatalom szeretne lenni, diplomáciai aktivitása is elsôsorban ezt szolgálja. Ezt alátámasztja, hogy több tényezô is hiányzik ahhoz, hogy Kína klasszikus szuperhatalommá váljon a következô évtizedekben. Egyelôre a kínai hadsereg nem túl modern, és a jelenlegi fejlesztések nem azt az irányt mutatják, hogy egy agresszív terjeszkedô politikát folytasson a jövôben. (Bár Peking egyre többet költ fegyverkezésre, és ezt vetélytársai szóvá is teszik.) Ugyanakkor Kína rendkívül ráutalt a világgazdaságra, mind az elôállított termékek exportját, mind pedig energia- és nyersanyagimportját tekintve. Kereskedelmének több mint kétharmadát az Egyesült Államokkal, illetve az Európai Unióval bonyolítja. Ha teljesen megromlana viszonya ezekkel a térségekkel, és elvágnák ezeket a kötelékeket, gyakorlatilag összeomlana a kínai gazdaság. Energetikai szükségleteit csak úgy tudja kielégíteni, ha egyeztet és politikai párbeszédet folytat a társ-nagyhatalmakkal, amelyeknek befolyásuk van ezekre a forrásokra. (USA, Európa, India, Brazíliára, Oroszország.) Már csak a kényszer miatt is kialakult - a korábbi elzárkózó helyett - egyfajta együttmûködô politikai kultúra, amelyet napjainkban követ a kínai politikai-gazdasági elit. Mindezek arra késztetik a pekingi vezetést, hogy terjeszkedô politikáját óvatosan folytassa, kerülje a nyílt konfliktusokat a versenytársakkal szemben. Igaz ez a megállapítás Afrikára is, magára az afrikai államokra is. A nyugalom biztosítása miatt, amennyire csak lehet az afrikai partnerekkel, is „kesztyûs kézzel” bánik, nehogy azok megriadva az ellenfeleknél kérjenek védelmet Pekinggel szemben, felborítva így sikeres terjeszkedésének politikáját. Ez a megfontolás ölt testet abban is, hogy Kína igyekszik az afrikai országok társadalmainak rokonszenvét támogatását is megszerezni. Kétségtelen, az elmúlt két évtizedben Afrika gazdasági meghódításában Kína lépett a leggyorsabban! Napjainkban már szinte minden afrikai államban vannak kínai vállalatok, több mint 40 állammal van kétoldalú kereskedelmi szerzôdése. Látványos a kínai kereskedelem emelkedése a kontinens kereskedelmében, ami 2010-ben meg is haladta a 100 milliárd dollárt. Ez természetesen töredék a teljes kínai kereskedelmen belül, ugyanakkor az afrikai államok életében sorsdöntô arány. 2011-ben már Kína volt a fekete kontinens legfontosabb kereskedelmi partnere, megelôzve az Egyesült Államokat. Ebben a „versenyfutásban” kiemelten elônyös volt Peking számára a világgazdaság válsága, hiszen ezt a kínai gazdaság alig érezte meg, még a globális versenytársak gazdaságai jobban. Az eredmény: Kína erôsíteni tudta pozíciót Afrikában, a többiek rovására. 2. ábra: Afrika kereskedelmének megoszlása (import és export, %, 2011)

Forrás: Afrikai Statisztikai Évkönyv 2012. (African Statistical Yearbook 2012)

130

Kulcskérdés: a kôolaj Civilizációnk kulcskérdésévé vált a folyamatos és biztonságos energiaellátás. Napjainkra az ezt célzó energiapolitika minden államban kulcskérdés. Amely ország ezt nem képes biztosítani, az óhatatlanul lemarad a globális versenyben. A motorizált társadalmakban alapkérdés a kôolaj-ellátás folyamatos biztosítása. Kína gazdag ország, európai nagyságú területén azonban kevés a szénhidrogénforrás. (Ebben hasonló a helyzete ázsiai vetélytársával, Indiával.) A gyors gazdasági – az elmúlt két évtizedben átlagosan 9%-os - fejlôdésnek köszönhetôen napjainkra Kína a világ második legnagyobb olajimportôrévé vált. (2009-ben már – lehagyva az USA-t, a legtöbb gépjármûvet is itt értékesítették.) Igényeinek kielégítésére új szabad termelôkapacitásokat keresett. 2008-ban már szükségletének több mint egyharmadát fedezte afrikai forrásokból, és 27 fôbb olaj- és gázipari projektben vesz részt a kontinensen, fôleg Nigériában, Szudánban, Angolában és Kongóban, valamint növekednek a kínai befektetések Egyenlítôi-Guineában, Gabonban, Zambiában, Algériában, Dél-Afrikában és Csádban. Szudán kôolajexportjának nagyobb része Kínába irányul. Még nagyobb a viszontfüggôség a fekete kontinens részérôl, hiszen a Kínába irányuló afrikai kivitel közel háromnegyedét teszi ki a kôolaj! A kontinens súlya ezen a téren csak növekedhet, hiszen a kôolajat valósággal szomjazza a kínai gazdaság. A következô években a becslések szerint évi 10%-kal nô majd a kínai olajigény, amivel 20 év alatt feléli saját készleteit. Jelenleg olajfogyasztásának kb. felét kell importból fedeznie, de ez az arány 2030-ra eléri a 77%-ot. Miközben 2006-ban a kínai olajfogyasztás még 3,5 millió hordó volt naponta, ez 2030-ra elérheti a 13,1 millió hordót. (Háromszoros növekedés!) Meg kell jegyezni: Kína afrikai térfoglalását – kiváltképpen a kôolajforrások biztosítását tekintve – tulajdonképpen a versenytárs nagyhatalmak is ösztönözték. Peking csak józan válaszokat adott lépéseivel a globális sakktáblán. A Közel-Keletre instabil térségként tekint Peking, miközben – regionális olajszállítóját - Iránt, mint szövetségesét folyamatosan védi az ENSZ szankcióival szemben. A 2001. szeptember 11-i merénylet illetve az ezt követô események („nyugati beavatkozások” Irakban, Afganisztánban) tovább erôsítették azt a kínai félelmet, hogy a Közel-Kelet instabil régió, a gazdasági kapcsolatok folyamatossága nem biztosított hosszú távon. A másik jelentôs olajban gazdag régió Latin-Amerika, itt azonban az USA érdekei érvényesülnek, illetve a kitermelt olaj döntô része is Észak-Amerikába áramlik. A viszonylag közeli – szintén jelentôs olajtermelô – Oroszország pedig – akár csak az USA - Kína potenciális globális ellenfele a jövôben.

A fekete kontinens kínai szemszögbôl Mit jelent Kína számára Afrika? A kínai Kereskedelmi Minisztérium Afrikát egy fontos fejlôdô régiónak tekinti, gazdag nyersanyagforrásokkal, olcsó munkaerôvel és potenciális piacnak 1 milliárd fôvel, amelyekkel egy ideális expanziós területe a gyorsan fejlôdô távol-keleti hatalomnak. (Die Zeit, 2006. 09. 14.) Afrika segíthet Kínának a fejlôdését nehezítô némely tényezô megoldásában is, mint például a népességfölösleg levezetése, vagy – még ha ez meglepô is lehet Afrika esetében - az élelmiszerellátás biztosítása. Már az is szóba került, hogy kínai befektetôk Afrikában vásároljanak termôföldeket, hogy ily módon is biztosítsák a Föld legnépesebb országának élelmiszerellátását. Ez meglepôen hathat, hiszen a kontinens területének mintegy 6%-a termôföld. (Hivatalnokok, azt is kiszámították, hogy kb. 300 millió embert kell Afrikába küldeni ahhoz, hogy Kína megoldhassa túlnépesedési-, és ebbôl adódó mindennemû gondjait.) Tény, hogy Kína elsôsorban a saját jól megfontolt érdekeit követi, nem pedig morális megfontolásokat. Sokan bírálják ezért a pekingi vezetést ugyan, de nem válogat a rezsimek között, bárkivel hajlandó üzletet kötni, akár diktatúrákat is támogat, és érdektelenséget mutat az emberi jogi kérdésekben. Peking kész fegyvereket is eladni bármelyik afrikai vezetônek, a nyugatiak által kínált árnál jóval olcsóbban. Nem avatkozik be az egyes államok belsô politikai (gyakran etnikai) vitáiba sem. Így gyakran más megvilágításban tûnnek fel a kínaiak a helyiek szemében, mint az egykori gyarmatosító európaiak. Fontos látni, hogy a kínaiak afrikai sikerei stratégiájukból is fakad, ugyanis közösségi oldalról, segítségnyújtással is „támadnak”. Az elv egyszerû: az állami vállalatok hosszú távú szerzôdéseket kötnek a kormányokkal, ennek értelmében a bányavállalatok kitermelik nekik a nyersanyagot, ôk pedig cserébe iskolákat, kórházakat, utakat vagy épp erômûveket építenek, de nagy gondot fordítanak (ezáltal saját helyzetüket is megkönnyítik) a számítástechnika, telekommunikáció exportjára is. A hosszú távú szerzôdések egyfajta kiszámíthatóságot adnak az afrikaiak számára, ami kétségkívül növeli a bizalmat a kínaiak felé. Azt a bizalmat, amit az európai gyarmatosítók egykor eljátszottak. Ugyanakkor a kínai

131

jelenlét megítélését javítja az is, hogy gyakran kínai beruházásokkal fejlesztik az infrastruktúrát (utak, vasutak építése, telekommunikáció fejlesztése, iskolák, kórházak stb.). Pontosan azt tehát, amit sokan a múltban is hiányoltak, és a fekete kontinens gazdasági felemelkedésének hátrányát jelentették. De gyakran a beruházások a „kínai nép ajándékaként” jelennek meg a helyi lakosság szemében. Így épült például Togo fôvárosában, Loméban a nemzeti stadion, de szimbolikus jelentôségû az Afrikai Unió Etiópia fôvárosába épített központja is. „Kína elkötelezettsége Afrika irányában kölcsönösen elônyös a feleknek, és az együttmûködés jövôje fényes” – jelentette ki Meles Zenawi etiópiai miniszterelnök az Afrikai Unió vadonatúj épületében. Mást nem is nagyon mondhatott, lévén az új központ építtetését teljes egészében Kína intézte, 200 millió amerikai dolláros „ajándékot” átnyújtva ezzel a kontinensnek. A 2012. februárjában Libreville-ben átadott Kínai–Gaboni Barátság Stadionja már nevében is jelzi, hogy honnan érkezett az építtetô cég, mely olyan presztízsberuházást adott az afrikai államnak, melyet az nem engedhetett volna meg magának. Az ár: kínai jelenlét a gaboni olajmezôkön. A 2010 elején Angola által rendezett labdarúgó Afrika Kupa küzdelmei Luandától Huambóig, Benguelától Lubangóig mind kínaiak által épített stadionokban zajlottak. Az afrikai állam 2010-tôl már Kína elsô számú olajszállítója, megelôzve Szaúd-Arábiát. Peking az olajáért milliárdos hitelekkel fizet, a kamatszint (1,5%) ami igen kedvezô. Jól jellemzi a kínai politikát, hogy a nagylelkû hiteleket ahhoz a feltételhez kötötte Peking, hogy az állami megrendelések 70%-át kínai cégeknek kell megkapniuk. Azonban az ún. kínai „stadiondiplomácia” számos afrikai államban jelen van: Algéria, Angola, Benin, Botswana, Dzsibuti, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kongói DK, Közép-Afrika, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritius, Mozambik, Niger, Sierra Leone, Szenegál, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia, Zimbabwe. Az ajándékok hosszú távú célokat szolgálnak: egyfajta „hozzáférési díj” az afrikai erôforrásokhoz. Kína nem válogat, a nemzetközi diplomáciában „szalonképtelen” vezetôkkel is hajlandó üzletet kötni. Ehhez hozzájárul az is, hogy a keleti értékrend jelentôsen eltér a „nyugatitól”. A kínai politikában ugyanis megjelenik – az emberi jogok nyugati értelmezésével szembeállítva – az ún. „ázsiai értékek” gondolata, amely merít a keleti ideológiákból (pl. konfucianizmus, a buddhizmus). Nem az individuumra, hanem az egyénnek a közösség iránti lojalitására helyezi a hangsúlyt. Elônyben részesíti a szilárd és erôs közösségi hatalmat a politikai pluralizmussal szemben, különösen fontosnak minôsíti a társadalmi harmóniát (a konfrontációra épülô nyugati érdekérvényesítéssel szemben) és nagy súlyt helyez – nyilvánvalóan a nyomorúságos anyagi múlt közelsége miatt – a társadalom tagjainak a munkához, a kielégítô élelmezéshez és a ruházkodáshoz való jogára – azaz a jóléthez! (NÉMETH, 2007) Azaz a kínai „filozófia” része, hogy súlyosabb érv a társadalmi-közösségi jólét növelése annál, mint hogy kivel kötnek üzletet! A kínai logika alapján a fejlôdés fontosabb a politikai jogoknál. A jótékony fellépésekben kétségtelenül benne van a maoista-kommunista szellemi örökség is: „segíteni a partnereken, a „szegény testvéreken”, ezáltal tartósan megnyerni ôket! (Afrika perifériális terepe volt a hidegháború korszakának. A világháború után a Szovjetunió és a szocialista államok ideológiai alapon támogatták a „baráti” országokat Afrikában. Így tettek a kínaiak is, akik például Tanzániában és Zambiában vasutat építettek, máshol stadionok, iskolák, kórházak létesítésével erôsítették a szocialista testvériséget a hatvanas években. Ezt a „szellemi örökséget” viszik tovább napjainkban.) Hiba lenne a segítséget kizárólag valami gonosz és számító kínai stratégiának tartani. Sok afrikai ugyanis azt érzi, hogy Kína partnerként tekint rájuk, aki nem gyarmatosítani akarja szülôföldjüket. A kínaiak kórházakat, iskolákat, utakat és infrastruktúrát építenek szerte Afrikában – amelyek alapfeltételei annak, hogy a kontinens kitörhessen évszázados elmaradottságából! (Az afrikaiak joggal érezhetik úgy, hogy az európaiak és az USA magára hagyta a régiót. Ezen államok még napjainkban is gyakran úgy tekintenek Afrikára, mint „segítségnyújtásra ítélt területre”, és nem úgy, mint üzleti-gazdasági partnerre.)

Kínai jelenlét – afrikai szemszögbôl Ugyanakkor kínai jelenlétet korántsem csak az elismerés övezi Afrikában. Bár nehéz pontos adatokkal szolgálni, de jelenleg kb. 1 millió kínai él Afrikában. A legtöbb kínai a Dél-Afrikai Köztársaságban van. Sokan vannak, akik egy-egy építkezésre jönnek dolgozni, azonban már közben saját szerencséjüket is kovácsolgatják: boltokat, üzleteket nyitnak, ahol a Kínából érkezô árukat adják el helyi viszonyok közt is igen olcsón! Mindez azt is jelenti, hogy az olcsó kínai termékek jelentôs csapást mérnek a helyi afrikai (házi)iparra. Az afrikai városokba is megjelentek az olcsó kínai ruházati termékek. Sôt a kínaiak „ugródeszkának” használják a fekete kontinenst Európa felé. Miközben az Unió igyekszik korlátozni a kínai termékek bejutását Európába, a kínai vállalkozók az afrikai gyáraikban készített termékekkel kerülik meg a kereskedelmi akadályokat.

132

3. ábra: A Dél-afrikai Köztársaság exportjának megoszlása (millió USD)

Forrás: Afrikai Statisztikai Évkönyv 2012. (African Statistical Yearbook 2012) Szaporodnak a kínai üzletek az Európában jellemzô olcsó és gyakran silány minôségû áruikkal, a kínai játéktermek és éttermek, a piaci kínai kifôzdék. De – egyfajta ellenreakcióként - megjelent Afrikában is a kínaiak elleni idegengyûlölet, nem ritka az etnikai konfliktus sem az új betelepülôk és az ôslakosok között. (Például 2007-ben Hu Jintao kínai államfô afrikai útja során le kellett mondania egyik tanzániai programját a heves tiltakozások miatt.) A bírálatok központi eleme az is, hogy gyakran a kínai beruházók inkább kínai munkásokat foglalkoztatnak, mintsem a helyi lakosságot. (Az angolai Benguelában épülôs stadion 950 munkásából mindössze 250 volt helyi munkaerô, a többi kínai.) Az is jellemzô a kínai cégekre, hogy nem képezik az afrikai munkavállalóikat, és nem engedik ôket vezetô pozíciókba. A kínai tulajdonú vállalatok rendkívül alacsony bérért alkalmaznak afrikai munkaerôt, ami nem segíti a tömegek felemelkedését. Ilyen okokból számos konfliktus volt már, és a kis helyi tüntetéseket, sztrájkokat gyakran erôszakkal – a helyi törvényeket is megkerülve – verik le a kínai kapitalisták. A kritikák része, hogy a kínai jelenlét elônyeit a széles és igen szegény néptömegek nem élvezik, igazából a gazdagabbak részesülnek ebbôl. Ehhez jócskán hozzájárul a számos afrikai államban meglévô korrupció, amit az élelmes kínai vállalkozók ki is használnak. Mint látható, nem mindenki örül a kínai térnyerésnek. Afrika eddigi vezetô gazdasági hatalma – gazdasága akkora, mint a többi afrikai államé együttvéve – elveszítheti meghatározó pozícióját a földrészen. Mbeki délafrikai elnök szerint azzal, hogy Kína elsôsorban nyersanyagok beszerzésére összpontosít Afrikában, a fejletlen államok, melyek együttmûködnek Kínával nem tudnak kitörni elmaradott, nyomorúságos helyzetükbôl. Mbeki szerint, „a tömegek nem nyernek az együttmûködéssel, hanem csak a korrupt politikai elit.” (Spiegel, 2007.01.16.) Az elnök szavaiban – a talán jogos aggodalmak mellett – érzôdik, hogy a kínai befolyás növekedésével és az afrikai államok gazdasági fejlôdésével a regionális vesztes a Dél-Afrikai Köztársaság lehet, mely maga is egyre inkább egyre erôsebb gazdasági kapcsolatokat ápol Pekinggel. (3. ábra)

Összegzés A világgazdaság egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a kínai térnyerés. Tény, hogy a kilencvenes évektôl a világgazdaság súlypontja fokozatosan a pacifikus térségbe helyezôdik át. Ennek a folyamatnak egyértelmû vesztese Európa. A délkelet-ázsiai térség fejlôdését, világgazdasági súlyának növekedését a gyors kínai fejlôdés, felemelkedés tovább erôsíti. Az immár három évtizede rendkívül gyors kínai gazdasági fejlôdés egy új gazdasági világhatalom megjelenését vetíti elôre, fenyegetve az USA, az EU és Japán illetve Délkelet-Ázsia (Triád) eddigi világgazdasági vezetô szerepét. Ennek a folyamatnak az erôsödését segíti Kína és Afrika intenzívebb együttes súlya, „összefogása”. Egyes elemzôk szerint, az Afrika kereskedelmi és gazdasági ellenôrzéséért folytatott küzdelem akár egy új „korlátozott” hidegháborút is hozhat (a távol-keleti országokat maga mögött tudó) Kína, (talán Oroszország) és az angolszász hatalmak között.

133

Ugyanakkor más államok is érdeklôdnek a kontinens lehetôségei iránt. A latin-amerikai gazdasági hatalom, a szintén ütemesen fejlôdô Brazília például 1990 óta megnegyvenszerezte kereskedelmét Afrikával. Különösen erôsek kapcsolatai az egykori portugál gyarmatokkal (Mozambik, Angola). Brazíliát is – Kínához és Indiához hasonlóan – elsôsorban az olaj érdekli. De India törekvéseit is meg kell említeni. Indiai kereskedôk már évszázadok óta jelen elsôsorban Kelet-Afrikában, nem egy országban kulcspozícióik vannak a kereskedelemben. India az utóbbi években erôteljesen javította kapcsolatait Afrika többi térségével is, és központi állami stratégiája van az afrikai államokkal folytatott gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Napjainkban az indiai olajfogyasztás 12%-át Afrika fedezi. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió súlya, szerepe illetve ezekkel együtt érdekérvényesítô képessége a globális világban csökkenhet. Az EU, mint fejlett magterület (centrum) elveszítheti egyik fontos külsô erôterét: Afrikát. Kiemelkedô ennek a „veszélye” Fekete-Afrika esetében, ahol a leggyorsabban növekszik a kínai befolyás. Kína, mint feltörekvô világhatalmi pólus erôteret „épít”, és ennek napjainkban legfontosabb eleme a Szaharától délre fekvô afrikai államok. Az európai politika csökkenô súlyát Afrikában, – elsôsorban ebben az ún. a szubszaharai régióban – igyekszik ellensúlyozni a Mediterrán térségben. A 2000-es évek elején – fôleg a francia politika ösztönzésére - az EU tervei között szerepelt egy Földközi-tengeri Unió létrehozása, ezzel az észak-afrikai államok szorosabb kapcsolatának kialakítása Európával. Ezt jól jellemezte a 2007-es lisszaboni EU-Afrika csúcstalálkozó. A világgazdasági válság csak fokozta a kínai térnyerést Afrikában, hiszen a kínai gazdasági növekedés – szemben a versenytársakéval - csak kismértékben tört meg, ezért relatíve gyorsabban tudta – és tudja az elkövetkezô években - növelni gazdasági és kereskedelmi súlyát a fekete kontinensen. Sokan bírálják Kínát afrikai „agresszív” térnyeréséért. Ugyanakkor az érem kétoldalú, és kétségtelen, hogy a kontinensen megmozdult valami. Valami, ami talán a földrész felzárkózását eredményezheti hosszú távon. Fejlôdik az infrastruktúra, intézmények épülnek, munkahelyek születnek. Növekedhet az emberek biztonságérzete. Sokszor a befektetések nem csak az „újgyarmatosítók” érdekeit szolgálják. Van rá példa, hogy az afrikai országok olyan megállapodást kötöttek a kínai vállalatokkal, amelynek értelmében a jövôbeni haszonból az aktuális világpiaci árak arányában részesülnek. Így ha az energiahordozók ára emelkedik, az afrikaiak is jól járnak. A kínai hiteleknek nem csak közvetlen, de közvetett gazdasági haszna is van! A bankok a politikai kockázatok miatt csak magas kamatra hajlandók hitelezni a kontinens elmaradott országainak. A kínai baráti kölcsönök versenyhelyzetet teremtenek a pénzpiacokon is, aminek következtében a nyugati bankok is kénytelenek kedvezôbb feltételeket kínálni. Fontos járulékos haszon az is, hogy Kína tôkés szemlélettel közelít a problémákhoz: hosszú távra tervez, ezért érdekében áll a fejlôdés elôsegítése mellett a rend, a stabilitás és a biztonság erôsítése. (BRAUTIGAM, 2010) Tehát azt szeretné elérni, amit korábban a Nyugat nem tudott megvalósítani Afrikában - sem a gyarmati idôkben, sem pedig azóta, a nemzetközi segélyek korában - és talán az egyik legfontosabb záloga a fejlôdésnek!

Irodalomjegyzék BEHART R: China Storms Africa – Fast Company (2008.06.01.) http://www.fastcompany.com/magazine/126/special-report-china-in-africa.html (2009.10.10.) BRAUTIGAM D.: The Dragon's Gift - The Real Story of China in Africa, Hardback 2010, p.300 HANSON S.: China, Africa, and Oil (2008.06.06.) http://www.cfr.org/publication/9557/china_africa_and_oil.html,The Council on Foreign Relations Honlapja (2009.04.05.) NÉMETH: Az orosz–indiai–kínai háromoldalú együttmûködés, In: Külügyi Szemle 2007/4. pp. 123-140. TILMAN D.: Sudan, Angola and China: Oil, Power and the Future of Geopolitics – TU Dresden Zentrum für Internationale Studien, http://www.tilman-ralle.de/pdf/Sudan,%20Angola%20and%20China%20%20Oil,%20Power%20and%20the%20Future%20of%20Geopolitics.pdf (2009.10.22.) AFRIKA NEMET MOND - Le Monde külpolitikai folyóirat honlapja (magyar nyelvû), (2007. december) http://www.monde-diplomatique.hu/spip.php?article253&var_recherche=Afrika (2008.08.01) AFRICAN STATISTICAL YEARBOOK 2012. - African Development Bank Group, Temporary Relocation Agency (TRA) – Homepage, African Development Bank Group, 2012.05.12. http://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/Yearbook_2012_web.pdf (2013.01.15) ELSZABADULTAK AZ OROSZLÁNOK! – Világgazdaság Online, 2008.03.15 http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=213444 (2008.07.17)

134

A FELTÖREKVÔ KÍNA, AVAGY AMIKOR A PAPÍRTIGRISBÔL ÁLLAMPAPÍRTIGRIS LETT – Le Monde külpolitikai folyóirat honlapja (magyar nyelvû) (2008. júniusi szám) http://www.mondediplomatique.hu/spip.php?article327 (2008.08.01) KÍNA FELVÁSÁROLJA A VILÁGOT. – Népszabadság Online (2010.09.05) http://nol.hu/gazdasag/kina_felvasarolja_a_vilagot (2013.02.28.) KÍNÁNAK KELLENEK KONGÓ KINCSEI – Kitekintô (2008. 04. 20.) http://kitekinto.hu/afrika/2008/04/20/kinanak_kellenek_kongo_kincsei (2008.07.21.) AZ ÖTVEN ÉVE FÜGGETLEN FEKETE-AFRIKA BAJAI: DERÛRE BORÚ – HVG Online (2007. 03. 07.) http://hvg.hu/hvgfriss/2007.10/200710HVGFriss66.aspx (2008.07.18) ÚJ HIDEGHÁBORÚ: FEKETE ARANYÉRT A FEKETE KONTINENSEN – Kitekintô (2008.01.13.) http://kitekinto.hu/hatter/2008/01/13/uj_hideghaboru_fekete_aranyert_a_fekete_kontinense n, Kitekintô (2008.01.13.) KAMPF UM ROHRSTOFFE. WAFFEN, ÖL, DRECKIGE DEALS - WIE CHINA DEN WESTEN AUS AFRIKA DRÄNGT – Spiegel Online (2007. 01. 16.) http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,458968,00.html (2008. 07. 23.) ROHSTOFFJAGD - DIE NEUEN KOLONIALHERREN – Die Zeit Online (2006.09.14.) http://www.zeit.de/2006/38/China-Afrika (2008.08.01) STADIONDIPLOMÁCIA: KÍNA VADONATÚJ ARÉNÁKKAL HÓDÍT VILÁGSZERTE – Nemzeti Sport Online, (2013.02.26) http://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/stadiondiplomacia-kinavadonatuj-arenakkal-hodit-vilagszerte-2115578 (2013.02.28.) AUSWÄRTIGES AMT - http://www.auswaertiges-amt.de/DE/Startseite_node.html THE WORLD FACTBOOK CIA, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook

135

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Szekció elnökök: Chikán Balázs Külker Szakkollégium dr. Vallyon Andrea egyetemi adjunktus BGF-KKK

SUPKA-KOVÁCS DAMJÁN Külker Szakkollégium

ISZLÁM BANKOLÁS Elôadásom megalkotásakor három nagyobb elkülönülô önálló szerkezeti egységet vettem figyelembe : Az iszlám bankrendszer kialakulásának története,a különbözô bankrendszer által kínált termékek és mûködésük, illetve a bankrendszer jelene. Az elsô egységben az árfolyamkockázat és a kamat kapcsolatán kívül a kamattilalomról és a hitelezésrôl írtam pár gondolatot történelmi vonatkozásban. A második egység a kamat kiküszöbölésérôl, illetve az iszlám hit és a gazdaság kapcsolatáról szól . Az elôadás harmadik egyben utolsó szekciója pedig a modern iszlám bankrendszer jelenérôl, annak fontosabb mérföldköveirôl illetve az iszlám pénzügyi termékek fô közvetítôirôl szól. Elôadásomat 3 különbözô szerkezeti egységre bontottam: Az iszlám bankrendszer megalakulásának története, a különbözô kínált termékek és szolgáltatások illetve az ezekre kalibrált mûködési elvek, végül pedig a bankrendszer jelenével foglalkoztam. Történelmileg egészen a középkorig nyúlik vissza az iszlám bankok története, amikor is az aranypénz(dínár) volt a használatos fizetési eszköz , tényleges aranytartalma miatt nem volt árfolyamkockázat,ezért a bevett kamat tiszta hasznot jelentett. Ezért a középkorban tiltották a kamat szedést, ami természetesen gátolta a pénzpiac kialakulását .Az úgynevezett mérleg nyelvét,vagyis a kiskaput zsidóság jelentette,ôk kölcsönöztek pénzt a keresztényeknek kamatra. Közben a Mediciek tevékenysége révén kialakult a pénzpiac a XV. század tájékán, az olasz pad szóból kialakul egy pénzintézet neve a bank. Luther Márton idejére fordulatot vett kamatról szóló keresztény tanítás: a kamat csak a „kockázat díja” mondta az. Azonban az iszlám országokban, egyrészt elszigeteltségük, másrészt erôs hagyománytartásuk miatt átmentôdött az évezredek során e tanítás , és a mai napig érvényes a kamat tilalma. Ezt a totális eltérést a nyugati bankrendszerektôl, különbözô leleményes módszerek segítségével oldották meg. Például: egy ingatlan megvásárláshoz szükséges jelzálog hitel esetén elôször a bank veszi meg az ingatlant, aztán magasabb áron értékesíti azt a vevônek, aki részletekben fizet.( De mivel pénzbôl közvetlenül tilos pénzt csinálni, ha az adós például késik az aktuális részlettel, a bank nem számíthat fel büntetôkamatot.) Az Iszlám bank nem pénzt ad kölcsön kamatra a vállalkozásoknak, hanem közösen vállalkozik azokkal, és az elért haszonból (vagy veszteségbôl) meghatározott részben részesednek. Magánhitelezés esetén nem kamatot, hanem csak a költségeit fedezô jutalékot kérhet a bank, ami fix összeg kell hogy legyen, ami természetesen futamidôtôl független. Mit tilos? Tilos minden olyan gazdasági tevékenységet, amely a szerencsejáték elemeit hordozza, vagy azzal egyenértékû. Az iszlám jog tiltja a szerencsejáték minden formáját. Ezen kívül az iszlám törvényei szerint tilos bármilyen alkohollal,disznóhússal kapcsolatos tevékenységet finanszírozni. Büntetik a környezetvédelemben felelôtlenül eljáró cégeket, s szintúgy az olyanokat, amelyek nem korrektek az alkalmazottaikkal. Büntetik a hazárd kockázatvállalás minden formáját. (A muszlim jogtudósok elkötelezett és egyöntetû véleménye szerint megengedhetetlenek az olyan ügyletek, amelyekben a felek amúgy elkerülhetô kockázatot vállalnak) Ebbôl egyenesen következik hogy tiltanak mindenfajta mennyiségû és típusú spekulatív ügyletet,bármilyen olyan ügyletet, ahol az eladó nincs birtokában az eladandó árucikknek, vagy ahol még kétséges annak rendelkezésre állása. Ide tartozik az összes határidôs tôzsdei ügylet is. (opciós ügyletek, shortolás, longolás) Már a korai iszlám bankrendszerben alkalmazták többek között a váltót, a társaságokat(betéti társaság), a csekkeket, a különbözô hitel megbízásokat(nem kamatra), a trösztöt stb… Mint megannyi mást,ezt is egyszerûen adoptálták és folytatták a középkori Európában… További érdekességek: A hitelezett ajándékot kell hogy adjon a hitelezônek. Az iszlám bankrendszer mérföldkövei: Karachi 1970 (Iszlám pénzügyminiszterek találkozója) Egyiptomi tanulmány 1972 Az Elsô Nemzetközi Iszlám Gazdasági Konferencia Mekka 1976 Nemzetközi Gazdasági Konferencia London 1977 (zöld út az iszlám gazdaságnak, elsô kamatmentes bankok) Iszlám Fejlesztési Bank 1975 (300 intézmény több mint 51 országban, Michigan University Bank, 250 befektetési alap) Standard and Poor : 2009 –ben az iszlám termékek elérték a 400 milliárd USD értéket. Irán, Szaud-Arábia, Malaysia rendelkezik a legnagyobb piaccal. American Finance House: LARIBA pénzügyi cég 1987 júliusa óta közvetít iszlám termékeket

139

SZENNAY ÁRON BGF - PSZK

A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ FINANSZÍROZÁSA 1. Bevezetô Kutatásom témája az egyházak, fôként az egyházi fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának vizsgálata. A téma több okból aktuális. Egyrészt a szocialista rendszer által államosított egyházi tulajdon kárpótlása csak részben sikerült: a kárpótlás során az egyházak nem igényelhették vissza a szocialista rendszer elôtt meglévô jövedelemtermelô képességüket, így tevékenységük fedezetét más forrásokból kell elôteremteniük. Fontos továbbá, hogy az 1997-es ún. Vatikáni-egyezményben rögzített finanszírozási elvek társadalmi elfogadottsága viszonylag kétes. Az egyházak a rendszerváltás óta szabadon tarthatnak fenn iskolát. Fokozott figyelmet azóta kaptak, mióta az anyagi nehézségekkel küzdô, jellemzôen kisebb, települési önkormányzatok iskoláikat az egyházaknak adták át, könnyítve anyagi gondjaikon. A következôkben ezen folyamatok okait mutatom be.

2. Az egyházi közoktatás a számok tükrében 10. ábra A közoktatási intézmények megoszlása fenntartók szerint a 2011/12-es tanévben

Forrás: [KSH, saját szerkesztés] http://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/kozokt/tablkozokt11_05.html letöltve: 2013. február 23. Dolgozatom írásának idôpontjában a legfrissebb KSH adatok még nem számolnak az iskolák államosításával. Az egyházi fenntartású köznevelésre, mint feladatellátásra ez nincs kihatással, az 1. ábra ezért jól szemlélteti az ellátott feladatok volumenét. Ahogy az az ábrából is kitûnik, az intézmények fôként a közszféra fenntartásában mûködnek, az intézmények csupán 21%-a „egyéb fenntartású”, ezen belül is 7% egyházi. Ez a szám azonban nem jellemzi megfelelôen a jelenséget. Az „egyéb fenntartóknak” ugyanis 1990-tôl volt lehetôségük bekapcsolódni a közoktatásba/köznevelésbe, így hiba lenne egy friss, viszont kiragadott számmal jellemezni a folyamatokat. Az 1. táblázatban azt próbáltam érzékeltetni, hogy a közszféra jelentôsége az elmúlt csaknem egy évtizedben, ha nem is komoly mértékben, de visszaszorult ezen a területen.

140

1. táblázat Közoktatási intézmények számának alakulása fenntartó típusa szerint 2005-2011 között Tanév

2005/06. 2006/07. 2007/08. 2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12.

Megyei önkormányzat

Települési önkormányzat

705 713 699 662 672 654 649

8305 8231 7827 7712 7676 7608 7379

Központi költségvetési szerv 127 120 116 111 105 119 109

Egyház

Alapítvány

Egyéb

443 461 495 543 569 598 729

578 643 743 717 755 753 773

347 434 449 454 479 549 594

Forrás:[KSH Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés] A 2005-ös bázissal számolva az intézmények száma 2,59%ponttal csökkent. Maradva a fenti megosztásnál, a vizsgált idôszakban az egyéb fenntartók részesedése 13,02%-ról 20,45%-ra nôtt. A fejlôdés, szintén 2005ös bázissal számolva 153,22%, ami évente átlagosan 7,37%pontos növekedést feltételez. Az egyházi intézmények esetén a fejlôdés még komolyabb mértékû. 2005-höz képest 164,56%-ra nôtt az arány, ez évente átlagosan 8,66%-os fejlôdést jelent.

3. Az egyházi köznevelési intézmények finanszírozása Az egyházi iskolák finanszírozásának törvényi alapja az 1997-es Vatikáni egyezmény. A bilaterális megállapodás alapján az egyház a feladatai ellátásához az önkormányzati/állami intézményekhez hasonló mértékû támogatásban részesül, valamint ehhez jár egy ún. kiegészítô támogatás is. Ez a rendszer egészen a 2012/13as tanév végéig érvényben marad; a továbbiakra a megoldás a dolgozatom írásának idôpontjában még nincs, a törvény a kormányt kötelezi, hogy 2013. március 31.-ig terjessze be a javaslatot a további finanszírozásra.

3.1. Állami támogatások Az 1997-ben megkötött kétoldalú Vatikáni egyezményt végül 1999-ben foglalták törvénybe61, valamint a megállapodás nyomán jött létre az egyházaknak felajánlható SZJA 1% intézménye, valamint egy törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirôl62. „Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsôoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetôleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.”63 A jelenlegi gyakorlat szerint az egyházi intézményfenntartó ugyanazokat a normatív támogatásokat kapja meg, mint az önkormányzati/állami fenntartó. A normatív támogatás számítása a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott szabályok szerint. Egy átlagos önkormányzatnál a normatíva a kiadások nagyjából felét fedezi. Az arány függ az intézmény fajtájától (óvoda, általános iskola, gimnázium stb.), létszámától, annak összetételétôl (a bejáró diákok után külön normatíva jár), az épület állapotától stb. A kiadások fennmaradó részét az önkormányzat saját forrásból egészíti ki. A kiegészítés fôként a kisebb önkormányzatoknál okozott gondot, de az elmúlt években a nagyobb, de rosszabb anyagi helyzetû önkormányzatoknál is adódtak nehézségeket. Az egyházak számára az esélyegyenlôség miatt az önkormányzatok által oktatásra költött összegek pótlására igényelhetô az úgynevezett kiegészítô normatíva. Számítása során az önkormányzatok által elôzô évben oktatásra költött összegeket átlagolják. Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény készítése során mindig egy évvel korábbi pontos adatok állnak rendelkezésre, az önkormányzati költések és a kiegészítô normatíva különbözetét egy évvel késôbb pótolják; ha az egyházi fenntartó több támogatáshoz jutott, azt vissza kell térítenie, ha pedig kevesebbet, akkor az állam egészíti ki. 61

62 63

Ez az 1999. évi LXX. törvény, melyben a Magyar Köztársaság az 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodást hirdeti ki. Ez a megállapodás a középkelet-európai posztszocialista államok között úttörônek számított; a volt Varsói-szerzôdés többi tagállama késôbb állapodott meg a Szentszékkel. További információ a HVG 2011. augusztus 13.-i számában a 40. oldalon – Kegyelmi pillanat 1997. évi CXXIV. törvény 1997. évi CXXIV. törvény 5.§ (1)

141

A fentiekbôl látszik, hogy egy önkormányzatnak költségmegtakarítást jelent, ha az iskoláját átadja egy helyi felekezetnek, hisz így komoly anyagi tehertôl szabadul meg amellett, hogy a feladatot helyben egy szervezet legalább olyan színvonalon ellátja. A kiegészítô normatívák alakulását a következô ábra szemlélteti: 11. ábra Egy fôre jutó kiegészítô normatíva alakulása 2007 és 2012 között

Forrás:Gyôri EKIF, 2012. évi CCIV. tv 35.§ b) Az ábra amellett, hogy mutatja az egyházak támogatását, a számítási metodika miatt bemutatja azt is, hogy egy gyermek/tanuló oktatására egy átlagos önkormányzat mennyit költött. Az elmúlt hat év adatai átlagosan viszonylag csekély növekedést mutatnak, ami reálértéken csökkenést feltételez.

3.2. Pályázatok Ahogy állami/önkormányzati intézmények, úgy az egyházi fenntartásúak is pályázhatnak egyszeri támogatásokért. A pályázatok megfelelô forrásai a régóta halogatott felhalmozási célú kiadásokra: bizonyos, elôre meghatározott önrész mellett az intézmény egy komolyabb összeget fordíthat egy célra. A gyakorlatban egy intézménynek/fenntartónak ritkán van elegendô forrása, hogy önerôbôl vigyen véghez komolyabb beruházást, így leginkább pályázati forrásokból sikerül energiahatékonyabbá tenni az épületeket: külsô szigetelés, modern nyílászárók, korszerû fûtésrendszerek telepítésével. Szintén gyakoriak a megújuló energiákra való átállást segítô projektek, melyek napkollektorok illetve napelemek felszerelésével teszik olcsóbbá a fenntartást. A tanítás korszerûsítése digitális technikával történik, nyelvi laborok valamint számítástechnikai tantermek felszerelése, digitális táblák alkalmazása során. Kutatásom során információkat leginkább a Gyôri Egyházmegyétôl/egyházmegyébôl sikerült gyûjtenem. Az egyházmegye, mint intézményfenntartó 9 intézményért felel, melyben 19 oktatási feladatot (óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégium) feladatot látnak el. A következô táblázat a jelentôsebb sikeres pályázatokat mutatja 2008 és 2010 között: 2. táblázat A Gyôri Egyházmegye köznevelési intézményei által elnyert jelentôsebb pályázati összegek 2008-2010 között Intézmények II. Rákóczi F. (Csorna) Páli Szent Vince (Kapuvár) Szent Orsolya (Sopron) Apor (Gyôr) Hildegard Óvoda (Mosonmagyaróvár) Páli Szent Vince (Kapuvár) Apor (Gyôr) Szent Orsolya (Sopron) Minden iskola Összesen

Pályázati kód

Téma

Összeg

KEOP 6.1.0/A

Fenntartható életmód

TÁMOP 6.1.2

Egészségre nevelés

TÁMOP 3.4.3 TÁMOP 3.2.9 TIOP 1.1.1

Iskolai tehetséggondozás Audiovizuális emlékgyûjtés Intelligens iskola

5 500 000,9 500 000,5 200 000,4 000 000,5 000 000,5 000 000,7 600 000,10 000 000,137 000 000,188 800 000,-

(forrás: Dékány Ferenc: „Az egyházi iskolák rendszere, irányítása, vezetése – különös tekintettel a Gyôri Egyházmegyére”, Gyôri EKIF)

3.3. Fenntartói saját bevételek Az egyházi iskolafenntartó, rendszerint az egyházmegye, maga is bír saját bevételekkel, melyekbôl saját magát valamint az intézményeit tartja fenn. Ezekbôl a forrásokból kiegészítheti az általa mûködtetett iskolákat, megteremtheti a pályázatok önrészét stb. Szintén a Gyôri Egyházmegye adataiból merítve, a 2000-es évek elsô évtizedében az egyházmegye évente átlagosan 100-150 millió forintot költött az iskoláira. Évente egyszer rendeznek gyûjtést a katolikus iskolák javára; egy-egy ilyen gyûjtés alkalmával általában 8-9 millió forint gyûlik össze a hívek adományaiból. Elvben természetesen nem lenne akadálya, hogy évente több adakozást is tartsanak, de mivel a perselypénz alapvetôen a plébánia, így a helyi egyházközség bevétele, az egyház saját magától csoportosítaná át a forrásokat. Az egyházak számára felajánlható SZJA 1% szintén forrása lehet az iskolák fenntartásának. Mértéke a Magyar Katolikus Egyház esetén 2012-ben nagyságrendileg 2,3 milliárd forint volt. Nyilvános adat arra vonatkozóan, hogy ezt az összeget az egyház tételesen mire használta fel, nem létezik. A fenntartó megvalósíthat intézményei közt keresztfinanszírozást is: amennyiben az egyik iskola méretébôl, adottságaiból, felszereltségébôl adódóan rentábilisabban mûködik, az ottani „plusz forrásokat” átcsoportosíthatja egy kevésbé jövedelmezô másik intézményéhez. Szintén figyelembe kell venni, hogy az egyház több jogcímen is kap állami támogatást, melyek között nem mindegyik célhoz kötött, így a fenti saját bevétel forrása végsô soron lehet, szintén törvényi alapon kapott, állami támogatás.

3.4. Intézményi saját bevételek Nem az egyházi intézmények specifikuma, hogy a „klasszikus” bevételi források mellett igyekeznek egyéb tételekkel is növelni a költségvetésüket. Magyarországon szinte mindenhol jellemzô, hogy az intézmények mellett létezik egy alapítvány, ahová a szülôk, támogatók felajánlhatják az adójuk 1%-át, illetve egyéb támogatásaikat, majd az alapítvány segítségével beruházásokat valósítanak meg. További bevételi forrás lehet, hogy az iskola bérbe adja használaton kívüli termeit: este, hétvégén, nyáron ez nem zavarja az oktatási tevékenységet, viszont bevételt generál. Szintén lehetôség van, hogy az iskola konyháját, auláját, tornatermét, kollégiumát, a fôtevékenység zavarása nélkül bérbe adják – ez éves szinten akár milliós nagyságrendû összeggel növelheti a büdzsét, melyet az intézmény saját céljaira használhat fel.

4. Összefoglalás Ahogy az a fentiekben is látszódott, az egyházi fenntartó nem kap több állami pénzt közvetlenül az oktatási feladat ellátására, mint egy települési önkormányzat. A forrástöbbletet leginkább az adja, hogy az egyházi fenntartó más forrásokból képes kiegészíteni az állami normatívát valamint a kiegészítô normatívát – részben szintén állami támogatásból. Az intézmények átvétele miatt sok esetben az önkormányzatok forrásszûkössége, vagy a központilag megszabott minimális osztálylétszámok miatt közelgô iskolabezárás áll, nem a vallási meggyôzôdés. A fenti két tényezô az elmúlt bô egy évtized alatt bizonyos fokig torz rendszerhez vezetett. A változás iránya jelenleg még nem ismert: 2013. március 31.-ig kell beterjeszteni az egyházi iskolák finanszírozásának új megoldását, valamint folyamatban van egy új Vatikáni egyezmény elôkészítése is. Az egyházi iskolák finanszírozásának, ahogy a teljes magyar egyházfinanszírozás problémái, anomáliái egyértelmûen az államosított vagyon nem megfelelô kárpótlásából ered, melyet az államosítás után több mint 70 évvel egy szükségszerûen nehéz politikai döntéssel lehet csak hosszú távon megoldani.

143

CSIZMADIA ÁRON BGF-PSZK

VÁRAKOZÁSOK ÉS EREDMÉNYEK HOGY BIZONYÍTOTT AZ EGYKULCSOS SZJA? BEVEZETÉS Az elmúlt két év gazdaságpolitikai változtatásait heves viták kísérik, ezek közül is talán az egykulcsos személyi jövedelemadó (SZJA) bevezetését érték a legkomolyabb szakmai kritikák. A témával kapcsolatban sok neves közgazdász alkotott véleményt különbözô szempontok szerint. Az egykulcsos SZJA-val kapcsolatos kritikák ismét elárasztották médiát a Magyar Kormány és az IMF közötti hiteltárgyalások kapcsán. Találgatások tárgyát képezte, hogy az IMF hitel egyik feltétele az egykulcsos SZJA eltörlése, és ismételten progresszív adózás bevezetése lehet. Ekkor keltette fel a figyelmemet a téma, és úgy döntöttem érdemes kutatást végezni a kérdésben, hogy magam is állast foglalhassak. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan téma, amely majdnem mindenkit érint a gyakorlatban is. A kormány ezen intézkedése nekem is felkeltette a figyelmemet, ezért célom egy olyan dolgozat megírása volt, mely széleskörûen foglalkozik az egykulcsos személyi jövedelemadó szerteágazó hatásaival. Az alábbi hipotézisekre primer és szekunder kutatással kerestem a válaszokat. Primer, és szekunderkutatást végeztem a témában. Primerkutatásom fókuszcsoportos interjúból áll, melyben 4 középvezetôként több mint tíz éves munkatapasztalattal rendelkezô interjúalany volt segítségemre 2012.november 11-én. Szekunderkutatásom alapját pedig magyar és idegen nyelvû szakmai folyóiratok és internetes honlapok cikkei, statisztikai adatokkal, kimutatásokkal alátámasztott elemzések teszik ki. Dolgozatomban sorra veszem egykulcsos SZJA következményeit: a gazdaság teljesítményére, az adóbevételekre, a háztartások jövedelmére, valamint a beruházások volumenére, és a megtakarításokra vetett hatását. A témát több oldalról közelítettem meg, majd szakmai szempontok alapján foglaltam állást a felvetett hipotézisekkel kapcsolatban.

Személyi jövedelemadóztatás Magyarországon Az 1987-88-as adóreform képezte a késôbbi politikai rendszerváltás alapját. A változtatások eredményeként az adórendszerünk igazodott a nyugat-európai piacgazdaságokban kialakult adórendszerekhez.64 Ebben jelentôs szerepet vállalt 1988. január 1-tól a bérbruttósítással életbe lépô személyi jövedelemadózás, mely kezdetben progresszív, 11 kulcsos formában került bevezetésre. Az adókulcsok száma a kezdeti 11 után csökkent, átlagosan 4-6 adókulcs volt érvényben 1998-ig. 1999-tôl 2004-ig 3 adókulcsot alkalmaztak, míg 2004-tôl 2010-ig két kulcsot. Összességében elmondhatjuk, hogy egy egyszerûsödési folyamat olvasható le az adatokból, a kulcsok száma szerint folyamatosan csökkenô tendenciát mutatott.

Elôzmények A kormány megalakulását követôen, 2010. június 8-án az Országgyûlésben a Miniszterelnök az elsô gazdasági akcióterv lépéseit ismertette. Ennek során elmondta, hogy két év alatt bevezetik az egykulcsos, családi elemekkel könnyített jövedelemadót, továbbá az adójóváírás megszûnik, ezzel átláthatóbbá téve az adórendszert. A személyi jövedelemadó kulcsát 16%-ban javasolta meghatározni. A kormány az egyszerûsítés szükségességét hangsúlyozta, példaként hozta fel a balti országok illetve Szlovákia 64

The Role of tax reform in Central and Eastern European economies [1991.], OECD, Paris

144

gazdasági sikereit. Az egykulcsos személyi jövedelemadó melletti érvek: adminisztráció egyszerûsödése, az alacsonyabb adókulcs ösztönzô hatása a teljesítmény növelésére, továbbá valószínûsítették a fogyasztás és a megtakarítás volumenének növekedését is. Fontos lépésnek tartotta a kormány az adórendszer átalakítását amiatt is, mert a régiós adóversenyben rosszul álltunk az élômunka maga adóterhelése miatt. Továbbá fehéredést is prognosztizáltak a gazdaságban az adókulcs csökkenése miatti adóalap növekedés következtében. 2012-tôl évente 40 ezer új munkahely létrejöttét jelezték elôre.65

AZ EGYKULCSOS ADÓ HATÁSAI A továbbiakban megvizsgáljuk az egykulcsos személyi jövedelemadó hatását a háztartások jövedelmére (ezáltal a fogyasztásra és a beruházásra), továbbá a gazdasági növekedésre, és a foglalkoztatás alakulására vetett hatását.

A háztartások jövedelmére vetett hatás: Az egyik legfontosabb kérdés az egykulcsos adó jövedelmekre gyakorolt hatása. A 2011-es KSH gyorsjelentés szerint 213.100 Ft volt a teljes munkaidôben foglalkoztatottak bruttó átalagjövedelme, mely folyó áron 5,2%kal magasabb a 2010-es adatnál. A nettó keresetek 6,4%-os átlagnövekedést mutattak 2010-hez képest. A két érték összevetése mutatja meg nekünk hogyan változott az adóterhelés. Itt meg kell jegyezni, hogy nagy a differenciálódás a jövedelemkategóriák között. Az éves 3,9%-os inflációval számolva is van reálnövekmény, azonban a keresleti kategóriák között nagyarányú differenciálódás látható. Az adatok alapján beigazolódik a kritika, miszerint az egykulcsos SZJA bevezetése nagyarányú jövedelemátcsoportosítást eredményezett. Az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók nettó jövedelme csökkent az adójóváírás eltörlése és a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése miatt is. Az adóváltoztatások nyertesei a magas jövedelemkategóriába esôk, akiknek a 2010-es 32%-os kulcs helyett a jelenlegi 16%-os kulcs jelentôs nettó jövedelemnövekményt eredményez. 2012-ben az adójóváírás megszûntetésének hatására az átlagbér alatt keresôk nettó jövedelme jelentôsen csökken. Az adatokból leszûrhetjük, hogy változatlan bruttó bér mellett a munkavállalók mindössze kevesebb, mint 20 százaléka járt jól. 2012-ben a teljes munkaidôben foglalkoztatottak átlagkeresete 223000 Ft volt. A nemzetgazdaságban a bruttó keresetek 4,6%-kal (közalkalmazottakat leszámítva 6,3%-kal növekedtek).66

A fogyasztásra és a beruházásokra vetett hatás: A KSH adatai szerint a fogyasztás csökkent 2010-rôl 2011-re: A háztartások összfogyasztása 2010-hez képest 1,2 százalékkal csökkent, a belsô kereslet 0,5 százalékkal mérséklôdött, a végsô fogyasztás pedig 0,1 százalékkal esett vissza. 2011-ben kevesebbet költöttek a háztartások vendéglátásra, szórakozásra, továbbá élelmiszerekre is. Az elôzetes adatok alapján hasonló mértékben csökkent 2012-ben is a fogyasztás. Feltételezhetnénk azonban, hogy a háztartások jövedelemnövekményüket nem költötték el, inkább félretették beruházásra, ezáltal is növelhetnék a gazdaság teljesítményét. Azonban ez az állítás sem tûnik helytállónak, ugyanis a KSH adatai szerint a beruházások éves volumene szintén csökkenô tendenciát mutat, 2010-rôl 2011-re 4,5%-kal. A beruházások volumenének csökkenése mérséklôdhetett az elôzetes adatok alapján 2012-ben.67 65

66

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CC4QFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.liganet.hu%2Fnews%2F6464%2FAz_egykulcsos _szemelyi_jovedelemado_hatasai_-_LIGA_es_MSZOSZ.doc&ei=OHhUITCCsyM4gSoz4GYDw&usg=AFQjCNGjRmQfmdaOwMR4ANv2N2hJ0GcQ2w&sig2=cuZ9QAPplnaYtlG_fbQvJQ (letöltve: 2012. október 18.) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21212.pdf KSH gyorstájékoztató (letöltve: 2013. február 21.)

145

Az egykulcsos SZJA-tól várt (a fogyasztás és beruházás növekedése miatti) gazdasági növekedést pont a kormány végtörlesztési terve ásta alá, ugyanis pont a felsôbb rétegekben volt megfigyelhetô, hogy ki tudták fizetni tartozásaikat, így megtakarításaik csökkentek.68 Az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmény bevezetésével azonban az államháztartás jelentôs bevételi forrástól esett el: a személyi jövedelemadóból származó bevétel 2010-rôl 2011-re 21,8%-kal azaz összesem 385,1 milliárd forinttal csökkent. A kiesett bevétel pótlására adóemelésekhez kellett folyamodni, továbbá csökkent a kormányzati beruházás volumene is, ezek viszont a gazdasági növekedés ellen hatottak. Kis, nyitott gazdaságok esetében nem tud gazdasági növekedést okozni a keresletnövekedés sem, fôleg a magas importarány mellett, mivel így a plusz jövedelmek nagy része külföldre kerül.69

A felsôbb jövedelem kategóriába esôk és az egykulcsos SZJA Érdemes külön vizsgálni a magas jövedelemkategóriába esô munkavállalókat, akiknek nôtt a nettó munkabére az egykulcsos SZJA bevezetésével Primerkutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy akik a bruttó 294 ezer és nagyjából 5-600 ezer forint között keresnek, azok valószínûleg növelték fogyasztásukat. Azt viszont nehéz megállapítani, hogy a többletfogyasztás során milyen arányban vásároltak magyar és külföldi termékeket, illetve mit értünk külföldi termék alatt pontosan. A bruttó 5-600 ezer forint fölött keresôk között viszont általánosságban nem jellemzô a fogyasztás növekedése, ugyanis náluk a többletjövedelem már nem feltétlenül jelent életszínvonal növekedést. Kutatásom alapján ez a réteg elsô sorban kivár, sokan nem bíznak benne, hogy az egykulcsos SZJA hosszútávon tartható lesz, így ezt a jövedelemnövekményt rövidtávú extrabevételnek fogják fel, így azt elsô sorban megtakarítják, miután hiteltartozásaikat rendezték (pl. végtörlesztés). Sokan külföldi pénzintézeteknél fektették be pénzüket, sokan pedig biztosabb gazdasági környezet kialakulása esetén kezdenének beruházásba, így a beruházásra vetett hatás pontos vizsgálatához még kevés idô telt el az egykulcsos SZJA bevezetése óta. Ha kiszámíthatóan hosszútávon megmarad az egykulcsos SZJA, akkor primerkutatásom alapján feltételezhetôen növekedni fog a beruházások üteme. Ezen társadalmi csoportok nagy része egyetért a változtatásokkal, egyszerûbbnek, átláthatóbbnak tartják így az adórendszert. Többen is kiemelték, hogy a kiszámíthatatlannak vélik a magyar adórendszert, mivel az állandóan változik, mind kulcsok, mind kivetett adók tekintetében, ez is hozzátartozhat ahhoz, hogy egyelôre sokan kivárnak. Az interjúalanyok elmondása alapján környezetükben nem hozott fehéredést az egykulcsos adó, az alvállalkozóként alkalmazott munkatársak jellemzôen nem kérvényezték, hogy alkalmazottnak felvegyék ôket. A megkérdezettek elmondása alapján teljesítményösztönzô közvetlen hatást nem lehetett megállapítani az egykulcsos SZJA bevezetése óta,de azt hozzá kell tenni hogy az ember mozgástere, azaz ráhatása arra, hogy mekkora a havi jövedelme elég csekély ezen jövedelemkategóriában.

GDP növekedés Ha megnézzük a GDP növekedési ütemét 2011-ben, illetve az azt megelôzô években elmondható, hogy jelentôs változás nem eredményezett az egykulcsos SZJA, bár Szlovákiában is a második évben ugrott meg az érték jelentôsen, azonban itthon 1,7%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye 2012-ben. Itt is ki kell kötni azonban, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetet nem szabad összehasonlítani a 2004-essel. A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: Érdekes eredményeket kapunk, ha megvizsgáljuk a foglalkoztatásban állók számának változását, és az alkalmazásban állók létszámának változását külön, majd ezeket összevetjük.

67 68

69

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ber/ber21209.pdf KSH Gyorstájékoztató (letöltve: 2013. február 21.) http://privatbankar.hu/ado/az-egykulcsos-ado-sikertelensegre-volt-itelve-246514 (letöltve: 2012. október 12.), Nagy Zsófia, Az egykulcsos adó sikertelenségre volt ítélve? Bod Péter Ákos Ákos [2006] Bevezetés a gazdaságpolitikába, Aula kiadó

146

2011. január és 2012. december között 176 ezer fôvel (4,42%-kal) bôvült a foglalkoztatottak száma. 2012. október-decemberben a 15–64 éves férfi népességbôl 2 millió 84 ezren voltak foglalkoztatottak, 93 ezerrel többen, mint 2011 januárjában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 3,1 százalékponttal, 63,4%-ra emelkedett. A 15–64 éves nôk közül a vizsgált idôszakban 1 millió 804 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 69 ezerrel többen, mint 2011 januárjában. Így a nôkre jellemzô foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 52,4%-ra nôtt. A KSH foglalkoztatási jelentésében is olvasható, hogy a bôvülésben szerepet játszik a közfoglalkoztatás kibôvülése is. A KSH jelentés alapján a növekedés jelentôs részét teszi ki a közfoglalkoztatás, a 2011 és 2012 második negyedéve közötti 68 ezer fôs bôvülésbôl körülbelül 50 ezer fôt, ezt érdemes külön kezelni, ugyanis ez csak átmeneti 2 hónapos foglalkoztatást jelent, és nem járul hozzá érdemben a gazdaság teljesítményéhez. Az MNB legutóbbi inflációs jelentésében szintén arra a megállapításra jutott, hogy a közfoglalkoztatás bôvülésén kívül az eltérésnek további statisztikai okai lehetnek. A bôvülés jellemzôen a 40-44, illetve 55-59 éves korcsoportot, a felsôfokú végzettségûeket (+43 ezer fô), továbbá a középfokú végzettségûeket (+30 ezer fô), 90%-ban határozatlan idôre szóló szerzôdés keretében érintette. A bôvült az ipari szolgáltatások szektora (+43 ezer fô), és a mezôgazdaság is (+21 ezer fô), azonban 21 ezer fôvel csökkent az egyéni vállalkozók száma. Beindult volna egy fehéredési folyamat? Számos szigorítás történt az elmúlt években (rokkantnyugdíj felülvizsgálata, korkedvezményes nyugdíj csökkentése, munkanélküli járadék csökkentése, segélyezés szigorítása), az elôzô évben akár nagyobb mértéket is ölthetett a fehéredési hatás. Olyanokról lehet szó, akik eddig dolgoztak, csak nem vallották be, illetve az alkalmi munkavállalók köre is növekedhetett a segélyezés szigorítása miatt a biztosítási jogviszony megszerzéséért. Ennek viszont ellentmond, hogy a bôvülés nem a kevésbé képzett és inaktív rétegekben történt

ÖSSZEGZÉS Összességében elmondható, hogy az egykulcsos SZJA bevezetésének szerteágazó hatása van. Véleményem szerint kutatásom során sikerült elemeznem a legfôbb területekre vetett hatását. Az egykulcsos SZJA bevezetése közre játszott a balti államok és Szlovákia gazdasági sikerében, azonban pontosan nem megállapítható, hogy milyen mértékben. Magyarországon jelenleg nem mutatkozik az állítólagos beruházásösztönzô hatás, azonban célszerûnek tartanám a késôbbi nemzetgazdasági adatok vizsgálatát, ugyanis, ha beruházásösztönzô hatása van az egykulcsos SZJA-nak, annak eredménye valószínûsíthetôen csak néhány év elteltével fog jelentkezni. A teljesítménynövelô hatást kutatásom alapján nem lehet kimutatni, ez inkább csak az elméletben mûködik. Azzal a gondolattal, hogy az egykulcsos adózás átláthatóbb, és igazságosabb egyet tudok érteni. Primerkutatásom is azt támasztja alá, hogy egy adórendszer annál jobb, minél átláthatóbb, egyszerûbb, és kiszámíthatóbb. Bár az igazságosság megítélése szubjektív dolog, azonban véleményem szerint azonos tevékenységet, azonos adókulccsal kell terhelni, így helytálló az elv, miszerint mindenki 16%-os személyi jövedelemadót fizessen.

Javaslatok a témában: Véleményem szerint az egykulcsos jövedelemadó elve jó, inkább az idôzítés kérdéses, nem biztos, hogy az ország jelenlegi helyzetében indokol volt bevezetni. Továbbá aggasztónak tartom, hogy a személyi jövedelem adórendszer átalakítása miatti bevételkieséseket a kormány különadókkal kompenzálja. Kutatásomat szeretném tovább folytatni a témában, azon belül is a beruházásösztönzô hatását szeretném jobban megvizsgálni, fôleg ha már több év adatai állnak rendelkezésemre.

147

Irodalomjegyzék BENCZÚR PÉTER, KÁTAY GÁBOR, KISS ÁRON, REIZER BALÁZS, SZOBOSZLAI MIHÁLY: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése mikroszimulációs modell segítségével.(5.o.) [2011.] BOD PÉTER ÁKOS ÁKOS [2006]: Bevezetés a gazdaságpolitikába, Aula kiadó SZTANÓ IMRÉNÉ DR. [2012]: Adózás, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. (234.o.) THE 2011 GLOBAL EXECUTIVE, Ernst & Young (1086.o) THE ROLE OF TAX REFORM IN CENTRAL AND EASTERN EUROPEAN ECONOMIES (1-55.O) [1991.], OECD, Paris HTTP://WWW.MFOR.HU/CIKKEK/EGYKULCSOS_ADO__ITTHON_IS_KI_KELLENE_VEZETNI_.HTML# (Letöltés ideje: 2012.október 22.), Székely Sarolta, Egykulcsos adó: Itthon is ki kellene vezetni? HTTP://PRIVATBANKAR.HU/ADO/EGYKULCSOS-ADO-MI-LEHET-A-REGIOS-ORULET-MOGOTT247425 (Letöltés ideje: 2012. október 30.), Nagy Zsófia, Mi lehet a régiós ôrület mögött? HTTP://PRIVATBANKAR.HU/ADO/AZ-EGYKULCSOS-ADO-SIKERTELENSEGRE-VOLT-ITELVE-246514 (Letöltés ideje: 2012. október 12.), Nagy Zsófia, Az egykulcsos adó sikertelenségre volt ítélve? HTTP://HVG.HU/GAZDASAG/20121030_TRUKKOS_VAGY_MEGMAGYARAZHATATLAN_HOGY_TOB (Letöltés ideje: 2012. november 10.), hvg.hu, Nehezen érthetô mitôl bôvül a foglalkoztatás http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/belfoeld/10451-most-akkor-bvuel-a-foglalkoztatasvagy-nem (Letöltés ideje: 2012. november 10.), portfolio.hu, Most akkor bôvül a foglalkoztatás, vagy nem? HTTP://BLOGS.WSJ.COM/EMERGINGEUROPE/2012/06/08/HUNGARY%E2%80%99S-FLATPERSONAL-INCOME-TAX-STILL-UNDER-FIRE/?MOD=WSJBLOG Letöltés ideje: 2012. november 19.) Hungary’s flat personal income tax still under fire HTTP://WWW.BLOOMBERG.COM/NEWS/2012-01-18/IMF-SAID-TO-MAKE-HUNGARY-S-FLATINCOME-TAX-PART-OF-BAILOUT-NEGOTIATIONS.HTML (Letöltés ideje: 2012. november 19.), IMF Said to Make Hungary’s Flat Tax Part of Bailout Talks HTTP://WWW.MNB.HU/ROOT/DOKUMENTUMTAR/MNB/KIADVANYOK/MNBHU_MNBSZEMLE/MN BHU-MSZ-201110/BENCZUR-KATAY-KISS-REIZER-SZOBOSZLAI.PDF (Letöltés ideje: 2012. november 19.) HTTP://WWW.KSH.HU/DOCS/HUN/XFTP/GYOR/LET/LET21212.PDF KSH GYORSTÁJÉKOZTATÓ (Letöltés ideje: 2013. február 21.) HTTP://WWW.KSH.HU/DOCS/HUN/XFTP/GYOR/BER/BER21209.PDF KSH GYORSTÁJÉKOZTATÓ (Letöltés ideje: 2013. február 21.)

148