BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE

2016 – 2020.

Tartalomjegyzék I. II. III.

IV. V. VI.

VII. VIII.

IX.

Bevezető Jogszabályi környezet – a sportkoncepció alapelvei Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata 3. Magyar Olimpiai Bizottság – Nemzeti Sportstratégia Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek Önkormányzati sportigazgatás A sport területei – az Önkormányzat szerepvállalása 1. Gyermek- és ifjúsági sport: – óvodai sport – iskolai testnevelés – iskolai úszásoktatás – diáksport – utánpótlás-nevelés – sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció 4. Sportrendezvények 5. Sportlétesítmények 6. További területek: – Fogyatékkal élők sportja – Sportegészségügy – Nemzetközi sportkapcsolatok – Sportturizmus – Elismerések, kitüntetések – Sportszakmai Tanácsadó Testület KIEMELT ÖNKORMÁNYZAT FELADATOK – CSELEKVÉSI TERV Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvető értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei 4. A finanszírozás alapelvei – prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: – diáksport 7. Versenysport, élsport – kiemelt sportszervezetek – nem kiemelt sportszervezetek – csapatsport egyesületek – kimagasló eredmény elérésének támogatása 8. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények Mellékletek 1. Értelmező rendelkezések 2. Önkormányzatai tulajdonú sportlétesítmények (2015.) 3. Oktatási intézmények tornatermei, sportudvarai (2015-ös felmérés)

2

I. Bevezető A sportkoncepció szükségessége 1. A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csupán hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat előrelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve – természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket – az Önkormányzatnak kiszámítható szerepet kell vállalnia a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepcióval, illetve ahhoz kapcsolódóan sporttámogatási rendszerrel. A cél valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következő évekre meghatározni a legfontosabb tennivalókat, megjelölni a sportágazat kötelező és önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól, mértékéről. 2. A sportkoncepció szükségességét támasztja alá az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a polgárok felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. Napjainkban is jól érzékelhetőek a gazdasági, jogi és társadalmi változások. A rendszerváltást követően az állam egyre csökkenő szerepet vállalt a sport területén. Bátran kijelenthető: ha a települési önkormányzatok nem vállalták volna fel ebben az időszakban a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! Miután 2010-ben a „sport stratégiai ágazattá” vált, soha nem látott lehetőségek nyíltak a sport szereplői előtt. Az előrelépés természetesen térségünkben, s persze Békéscsabán is tetten érhető. Ugyanakkor szembesülnünk kell(ett) a ténnyel: a tőkeerős cégek (azaz a kevés szponzor, avagy támogató) hiánya nálunk továbbra is problémát jelent. A kialakult jogi környezetben mindemellett – elsősorban a társasági adóból (TAO) – olyan többletbevételekre tehet szert a sportágazat, amely az Önkormányzat számára nemhogy többlet terhet, ellenben a sportinfrastruktúra fejlesztésével nagyfokú vagyongyarapodással, a sportegyesületek számára pedig komoly szakmai előrelépéssel jár(hat). A lehetőségekkel most lehetne/kellene élni! Az Önkormányzat a TAO rendszer bevezetését követően sem lépett vissza az úgynevezett látvány-csapatsportágak támogatása terén, hiszen fejlődés csak úgy érhető el, amennyiben kiegészítő bevételek kerülnek a klubokhoz, nem pedig egymást váltják ki a források. Az Önkormányzat folyamatosan ezt az elvet tartja szem előtt a támogatási rendszer kialakítása során.

3

4. Egy 2014-es felmérés alapján a békéscsabai Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 55–60 százalékát biztosította! (Ugyanez a szám 2010ben 65 % volt.) Ezek az adatok egyben azt is jelentik, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, illetve drasztikus módon történő csökkentése esetén a helyi sportélet rendkívüli károkat szenvedne, egyes területe összeomlana. 5. Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt időszakban alapvetően helyesen határozták meg a célkitűzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetőségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fő hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. 6. A 2011. évben elfogadott városi sportkoncepció hatálya 2015. december 31-ével lejárt. Szükségszerű egy új dokumentum elfogadása, közgyűlési jóváhagyása – az alábbiak figyelembe vételével: – Békéscsaba Megyei Jogú Város életében bekövetkezett folyamatos fejlődések; – további (elsősorban infrastrukturális) fejlesztési lehetőségek és szükségszerűségek; – az esztendők óta tapasztalható kimagasló sporteredmények; – az oktatási rendszerben történt változások; – a mindennapos testnevelés bevezetése; – egyes sportágak előretörése, más (korábbi tradicionális) sportágak szerényebb eredményei; – az állami sportfinanszírozás változásai (TAO-támogatások, sportágfejlesztési támogatások, a MOB új forráselosztási rendszere); – a sportpolitika és sportdiplomácia megnövekedett szerepe; – a lakossági igények változásai.

II. Jogszabályi környezet – a sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a városi sportkoncepció és sporttámogatási rendszer megalkotása során – összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival – alapdokumentumként az alábbi jogszabályokat veszi figyelembe: – Magyarország Alaptörvényét; – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt; – a sportról szóló 2004. évi I. törvényt; – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt; – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt; – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. évi törvényt; – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt; – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének sportról szóló 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendeletét; – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendeletét; – az uniós normákat. 4

2. A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. Az Alkotmány kimondja: az egyén testi és lelki egészség jogának érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a környezetvédelem biztosításával segíti elő. 4. A sportról szóló 2004. évi I. törvény kimondja: Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.

5. A testi nevelésnek – mint pozitív társadalomformáló eszköznek – megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: – az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; – jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; – a nemzeti öntudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; – a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; – elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; – kulcsszerepet „vállal” a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; – pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; – országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; – fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén. 6. A testnevelés és a sport részterületei – az óvodai mozgásfejlesztéstől („óvodai testneveléstől”) a hivatásos sportig – egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: 5

–

a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; – a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; – a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; – a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönző minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 7. A sportolási lehetőségek alapfeltétele a megfelelő szintű és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 8. Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi sajátja. 9. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek. 10. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékében előre ismertnek kell lennie. Felosztásánál törekedni kell az objektivitásra. 11. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 12. A sport támogatásában – mint közfeladatban – az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 13. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen.

III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény az alábbiak szerint határozza meg: 55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket. (3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:

6

a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó

sportrendezvények lebonyolítását, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén – adottságainak megfelelően – ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

/„49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával – részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában.”/

(5) A helyi önkormányzatok – figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is – a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata Az Európai Unió lakosságának körülbelül 60 %-a rendszeresen részt vesz valamiféle sporttevékenységben. Az EU területén mintegy 700.000 sportklub működik. A sport a gazdaság egyik nagy és dinamikusan növekvő ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Az Európai Unió sokáig meglehetősen merev álláspontot fogalmazott meg a sporttal, a sporttevékenység támogatásával kapcsolatosan. Az igazi áttörést a sportról szóló 2007. évi Fehér Könyv, valamint a hozzá csatolt, Pierre de Coubertinről elnevezett cselekvési terv hozta, hiszen ezen dokumentumoknak köszönhetően nagymértékben fokozódott a sporttal kapcsolatos uniós együttműködés és párbeszéd. A sport tehát viszonylag új uniós tevékenységi terület. A Lisszaboni Szerződés 2009-ben nagyobb uniós részvételt tett lehetővé ezen a területen: lefektette az EU első sportpolitikájának alapjait. 2011-ben pedig – újabb jelentős lépésként – az Európai Unió Tanácsa elfogadta a sportra vonatkozó uniós munkatervet (2011–2014). E gyors előrehaladásban elévülhetetlen érdemei vannak a magyar szerepvállalásnak. Mindezek következtében a testmozgás és a sport az Unió több szakpolitikája révén (oktatásés ifjúságpolitika, egészségügy, társadalmi befogadás és regionális politika) már részesülhetett anyagi támogatásban, ám 2014-re elkészült az első olyan uniós program – Erasmus+program (2014–2020) –, amely kifejezetten a sport finanszírozását célozza. 7

Az Unió támogatható tevékenységei a sport területén: – együttműködések, partnerségek; – non-profit európai sportesemények. Az Erasmus+ ezeken túl azokat a tevékenységeket is támogatja, amelyek tények, adatok rendelkezésre bocsátásával megerősítik a szakpolitikai döntéshozatalt (tanulmányok, adat- és információgyűjtés, felmérések stb.), valamint ösztönzik az európai érintett szereplőkkel folytatott párbeszédet (uniós sportfórum, uniós elnökségi események, konferenciák, találkozók, szemináriumok stb.). Ezeket a tevékenységeket az Európai Bizottság közvetlenül, vagy a Végrehajtó Ügynökség közreműködésével támogatja. Az Erasmus+ program konkrét célkitűzései a sport terén a következők:  a sport integritását fenyegető, határokon átnyúló veszélyek, például a dopping, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és az erőszak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció minden formájának kezelése;  a jó kormányzás ösztönzése és támogatása a sportban, valamint a sportolók kettős karrierjének támogatása;  a sport területén végzett önkéntes tevékenységek ösztönzése;  a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás fontosságának tudatosítása a sportban való fokozott részvétel és mindenki számára egyenlő hozzáférési lehetőség biztosítása révén. Az Erasmus+ programról szóló rendeletnek megfelelően az alulról szerveződő sport kerül a középpontba. A sport területén végrehajtott tevékenységek várt hatása a sport európai dimenziójának megerősítése a sporthoz kapcsolódó különböző uniós szintű témákra vonatkozó tapasztalatok és ismeretek megszerzése, megosztása és terjesztése révén. Az Erasmus+ program keretében olyan sportprojektek támogathatók, amelyek növelik a sportban, a testmozgásban és az önkéntességben való részvételt. Hatására o a programországokban nő a sporttal kapcsolatos tudatosság és ismeretek szintje; o növekszik a sport társadalmi befogadást, esélyegyenlőséget és az egészségvédő testmozgást támogató szerepére vonatkozó tudatosság szintje; o megerősödik az együttműködés a sport és a testmozgás terén tevékeny intézmények és szervezetek között; o erősödik a programországok sportszervezetei és egyéb releváns szervezetei közötti hálózatépítés; o erősödik a bevált gyakorlatok megosztása; o megvalósuljon, majd pedig hagyományossá váljon az Európai Sporthét elnevezésű program.

III. 3. Magyar Olimpiai Bizottság – Nemzeti Sportstratégia A 2011 decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. Az addigi öt (Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) – mint 8

állami feladatot ellátó civil szervezet – vette át az irányító szerepet. „A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.” A MOB céljai, feladatai: ● az Olimpiai Mozgalom és az egyetemes magyar sport fejlesztése, előmozdítása és védelme az Olimpiai Chartával és a magyar törvényekkel összhangban, különösen a fiatalok körében; ● a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedékek fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését, a kölcsönös tisztelet, szolidaritás és a becsületes játék szellemében; ● ösztönözni a versenysport, a nem olimpiai sportágak, az utánpótlás-nevelés, a diák- és hallgatói sport, a szabadidősport, valamint a fogyatékkal élők sportjának fejlesztését; ● elősegíteni az állami sportirányítással, országos sportági szakszövetségekkel, országos sportági szövetségekkel, sportszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve a sportolók Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre való felkészülését és azokon való részvételét.

A feladatokból fakadóan immár „nem csupán” az olimpiai sportágak, illetve az olimpia jelenti az egyetlen célkitűzést, hanem a fő cél az, hogy a MOB a hétköznapi emberek felé szimpatikusan, a sportpolitika felé kiszámíthatóan, a Magyar Kormányzat célkitűzéseivel azonosulva, eredményesen irányítsa a sportéletet. Működését a Sporttörvény szabályozza, ugyanakkor működéséhez alapot biztosít a 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégia, valamint a MOB alapszabálya. A MOB kompetenciájába került, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban részesíthető szervezetek körét. A működési alaptámogatás egy pontértéktáblázat alapján állapítható meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással történhet. Állami sportcélú támogatást csak olyan szövetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik a doppingellenes feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatározott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a Parlament ötpárti konszenzussal. A sportstratégia preambuluma a következőképpen fogalmaz: „Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészség állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához …“

A Nemzeti Sportstratégia strukturált formában vázolja fel a magyar sport fejlesztési irányait és területeit 2007-2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Főbb pontjai a következők: • Sport és életminőség – paradigmaváltás. • Helyzetértékelés. • Jövőkép és célrendszer. • A megvalósítás koncepciója, a fejlesztés irányai. • A sport és a környezetvédelem kapcsolata. Sajnos a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítására eddig szinte alig került sor. Ennek legfőbb oka valószínűsíthetően a forráshiány volt. 9

A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása volt. A MOB új szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen mint a magyar sport Parlamentje helyet ad és képviseli a sport szinte minden területét és szintjét. 2010 óta tehát még hangsúlyosabbá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás felé történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást. A MOB szerepének megnövekedéséhez természetesen az Önkormányzatnak is alkalmazkodnia szükséges. A sportdiplomácia és a lobbizás szerepe felértékelődött mind a Magyar Olimpiai Bizottságot, mind az alá rendelt szakszövetségeket illetően. A folyamatos kapcsolattartás és a helyi érdekek képviselete létfontosságú.

IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az Önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. 1. 2. 3.

4.

Az Önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel. Az Önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól, pályázati kiírásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére. Mindezek érdekében az Önkormányzatnak – a pályázatra jogosult sportegyesületek bevonásával és koordinálásával – aktív és domináns szerepet kell vállalnia a társasági adó felhasználásával megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekben. A sporttevékenység részterületei között az Önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot, valamint a szabadidősportot kell állítani. – a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet. Elsődleges cél nem lehet más, mint a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, biztosítása, s ezzel párhuzamosan a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksport-rendezvények szervezése. – Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és 10

b.) c.)

d.)

– –

javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő)sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő és népszerű programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg – egyre inkább élve a térség adta lehetőségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminőségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni „az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek és megfelelő körülmények között, versenyezzen hétről hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlásnevelés) és a szabadidősport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az olimpiai részvétel, az Olimpiai Játékokon való szereplés ma már rendkívüli jelentőséggel bír. A célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelő támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük alapján a legnagyobb, legjelentősebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteinket illetően a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a Békéscsabai Előre NKSE – a világ egyik legerősebb bajnokságában – megtartsa az élvonalbeli szintet, majd (elsősorban a helyi utánpótlásra és szakemberekre építve) újra kilépjen a nemzetközi porondra; a Békéscsaba 1912 Előre labdarúgói „visszahódítsák” a nézőket, s stabilizálják helyüket az élvonalban; 11

–

a Békéscsabai Röplabda SE pedig továbbra is meghatározó szerepet töltsön be a magyar bajnokságban, emellett nemzetközi szinten is „jegyzett” csapat legyen.. 5. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport „idegenforgalmának” bővítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont. 6. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének („városimázs”) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetőségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkőzés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzőtáboroztatási lehetőségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, a sporttörténeti gyűjtemény ismételt létrehozása, fenntartása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetőségeinek biztosítása, stb. 7. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. 8. A sportdiplomácia ma már rendkívüli fontossággal bír a pályázati lehetőségek, támogatások, kapcsolatépítések terén. Ennek javítása a fejlődés érdekében – de a város sportágazatának szinten tartásához is – elengedhetetlen. 9. Városunk sportéletének működése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: – versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; – szakszövetség helyi szervei működésének segítése; – együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport-naptár összeállításában; – közreműködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. 10. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az Önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást. 11. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erősítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következő időszak nyertesének érezhesse magát.

V. Önkormányzati sportigazgatás Az Önkormányzat számára a sporttörvényben előírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintű koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya látja el. Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása. – A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzőhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok előkészítésében, végrehajtásában való részvétel. – Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása. 12

– Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése. – Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan. – A „Békéscsaba Sportjáért” kitüntetés gondozása. – Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel. – Közreműködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében. – Az éves eseménynaptárak (diáksport-, szabadidősport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása. – Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerű felhasználásának ellenőrzése. – Közreműködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidősport feltételeinek biztosításában. – Közreműködés az olimpiai utánpótlás műhelyek segítésében. – Közreműködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében. – Sportrendezvények szervezése (diák- és szabadidősport programok, nemzetközi és hazai viadalok). – Közreműködés a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében. – A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése. – A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. – Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az őket érintő pályázatokra. – A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, „életben tartásának” segítése. – A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerűsítése.

VI. A sport területei – az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek- és ifjúsági sport VI. 1. 1. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. Sajnos Magyarországon nem éppen ieális a helyzet. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora egyik előadásában mondta: egy 2014-ben készült, országosan végzett, három megyét és 1800 alsó tagozatos gyermeket érintő felmérés szerint a diákok 40 %-a egyensúlyzavaros, 60 %-a koordinációzavaros, 50-60 %-a ízületileg instabil, míg 40 %-uk gyógytestnevelést igényel…. VI. 1. 1. 1. Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlásnevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következők: – egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; – a tendenciák, a feladatok hasonlóak; 13

– –

–

–

a lényeges különbség a „hol folyik a sporttevékenység?”-ben van; a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az „élsportoló” kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló.

VI. 1. 1. 2. A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsősorban a XX. század végén megjelenő szociokulturális okokra vezethető vissza. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI. 1. 1. 3. Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés „másként ható” terhelésével, ami az egész személyiségfejlődést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejeződik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. 14

Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, kötelezően előírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását, melyhez az iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelően az iskolai diáksport a következő területeken tevékenykedik: – Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetőséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); – Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; – Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); – A városi szabadidősport-rendezvényeken való részvétel; – Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat; – Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); – Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI. 1. 1. 4. A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen – kedvező esetben – az iskolai testnevelésre, diáksportra épülő, korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sőt még a felnőttkori szabadidősport megfelelő gyakorlása is elképzelhetetlen. VI. 1. 2. Óvodai sport VI. 1. 2. 1. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezően ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben – intézményesített formában – az óvodában jelenik meg. A 3–6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, későbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetőségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónők a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún. 5–10 perces testmozgást („mozgásos percek”), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1–2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsősorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az 15

óvónők. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevő mozgáslehetőségek biztosítására. VI. 1. 2. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága egyetértett azzal, hogy a békéscsabai önkormányzati fenntartású óvodák pedagógiai programja 2015. szeptember 1-jétől kiegészüljön az „Aki nem lép egyszerre” elnevezésű néptánc, népzene, népi gyermekjáték tehetséggondozó programmal. A program 5-7 éves gyermekek számára ajánlott, a foglalkozásokon való részvétel térítésmentes. Szakmai irányító, koordináló: a Hétpróbás Néptánciskola. Korosztályspecifikus szakmai program készült a néptánciskola táncpedagógusainak irányításával. Az óvodapedagógusok továbbképzését 60 órás akkreditált képzéssel biztosítják. A néptánc az óvodáskorú gyermekek komplex fejlesztésére alkalmas tevékenység. Fejleszti a gyermek zenei, mozgásos, értelmi intelligenciáját, ezért az Önkormányzat valamennyi békéscsabai óvodájában bevezette. A néptánc mellett az óvodák számára további lehetőségeket is biztosít a fenntartó: 1. Oviúszás, vízhez szoktatás – Szakmai irányító: a Békéscsabai Előre Úszó Klub Helyszínek: a Lencsési Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium uszodája, valamint az Árpád fürdő. A jogszabályok által meghatározott feltételek szerint a pedagógiai programba beépíthető, óvodánként 10 alkalomra kidolgozott. 2. Labdajátékok megalapozása kisgyermekkorban – Szakmai irányítók a labdajátékok szakosztályai, Rudnerné Sipos Hajnalka, Gaál Sándorné főiskolai tanár. Jogszabály által meghatározott feltételek szerint egész nevelési évben folyik a testnevelés foglalkozások keretében. Az óvodapedagógusok továbbképzése biztosított. 3. Bozsik-program - labdarúgás. Szakmai irányító: Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC. Évek óta futó, az állam által támogatott program, mely szerepel az óvodák pedagógiai programjában. Jogszabálynak megfelelően működik, nem igényel többletköltséget a fenntartótól. Az óvodapedagógusok továbbképzése biztosított. Öt óvodában végzik. Az óvodák szervezeti keretei között egyéb programok óvodai nevelési időben történő, rendszeres igénybevétele nem támogatott. Az egyedi igények kielégítését a szülők az óvodával egyeztetett módon, egyéni szervezésben oldják meg. Az óvodai napirendbe épített, modern tánc, gyermektorna, segítik a gyermekek testi fejlődését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap, amelyre a város valamennyi óvodáját meghívjuk. VI. 1. 2. 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet melléklete előírja, hogy az óvodákban kötelező a tornaszoba megléte az előírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani más intézményben a foglalkozások megtartására. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája a Lencsési Óvoda Lencsési 15. szám alatti telephely óvodája. A problémákat valamelyest enyhítendő a Ligeti Sori Óvodában, csoportszoba vette át a tornaszobai funkciót, a Kölcsey óvodások nagycsoportosai a közeli iskola tornatermében, a Penza és Dr. Becsey Oszkár utcai óvoda a Bajza utcai fitneszteremben 16

tartja foglalkozásait, a Lencsési Óvoda a Lencsési Általános Iskola tornatermében kap lehetőséget. A Kertvárosi Óvoda Szegfű utcai székhely és telephely óvodájának közeli intézmény sem tud lehetőséget biztosítani. Hasonló probléma van a Lenkey óvodában. Tornaszoba hiányában – főleg a téli időszakban – nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása minden korcsoport számára. A többi óvodában megfelelő a „sportlétesítményellátottság”, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az óvodaidőn túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna („Bukfenc Akadémia”), ovifoci, ovis kick-box, stb. Komoly gond, hogy a Szigligeti Utcai Óvoda tanuszoda – ahol önkormányzati finanszírozással a város óvodásainak vízhez szoktatási programja zajlott – 2013. évben, a tetőszerkezet problémái miatt be kellett zárni. Fontos lenne a problémát mielőbb kezelni. A javítási munkálatok költségeinek előteremtésére több kezdeményezés is indult, s tudunk úszószövetségi ígéretekről is. Remélhetőleg 2016-ban megindulhatnak a javítási, felújítási munkálatok. VI. 1. 3. Iskolai testnevelés Az Önkormányzat 2013 óta nem fenntartó, de az általános iskolák és a gimnáziumok tekintetében működtetőként van jelen. A működtető feladata a pedagógiai feladatok ellátásához szükséges ingatlanok üzemeltetése, karbantartása, állagmegóvása, amelynek keretében a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viseli. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, amely az állami feladatok közé tartozik. VI. 1. 3. 1. A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport-foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza.

VI. 1. 3. 2. Helyzetelemzés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény – az egészségesebb társadalom megteremtését szem előtt tartva – nagy hangsúllyal kezeli a testnevelés és az egyéb iskolai sporttevékenységek szervezését. A heti 5 testnevelés óra („mindennapos testnevelés”) bevezetésével jelentős, sőt döntő lépést tett a minden napos testmozgás tényleges megvalósulása felé. Az ezzel járó óraszám-növekedés – a tapasztalatok szerint – nem okozott túlterhelést a diákok számára, sőt a szellemi felfrissülésüket szolgálja. Részben a magyar iskolarendszer infrastrukturális helyzetére tekintettel a jogszabály lehetővé teszi heti két testnevelés óra kiváltását, mindemellett ez az esetek többségében a testnevelés óránál magasabb szintű sporttevékenységet jelent. Ezzel a tétellel, valamint annak engedélyezésével, hogy a sportköri foglalkozásokat pedagógiai végzettséggel is rendelkező szakedzők és sportszakemberek tarthatják, a jogszabály lehetőséget biztosít az iskolák és a sportegyesületek közötti kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére, mely a sportági kiválasztás, illetve az utánpótlás-nevelés szempontjából igen lényeges előrelépés. Az iskolai testneveléssel kapcsolatosan a a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény nagyon fontos elemeket tartalmaz: 17

(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. (11a) Amennyiben a testnevelés óra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. (11b) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 78 § (4) Az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakítását és működését. 97 § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

A város alap- és középfokú oktatási intézményeinek tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözőit tekintve nem túlságosan biztató a kép. Az oktatási intézmények – beleértve az állami és az egyházi fenntartásúakat is – tornatermeinek átlagéletkora 45 év! (Sajnos vannak „extrém” esetek, mint például az Andrássy Gyula Gimnázium vagy az evangélikus gimnázium tornaterme, amelyeket még a XIX. században építettek, vagy a Petőfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermeink a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Szlovák Általános Iskolában, a Gerlai Általános Iskolában, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban találhatók. Mind a négyet 1993. és 1995. között építették.) Békéscsabán 2 oktatási intézményen kívül valamennyiben van tornaterem. A Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Szent István Egyetem Sportcsarnokában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola pedig a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában tartja testnevelés óráit. A tornatermek állapota – egy 2015 nyarán végzett felmérés alapján – közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet. A legnagyobb gond, hogy ezek a termek kisméretűek, egy időben (egy tanóra keretein belül) jó, ha két osztályt tudnak „fogadni”. A 18

megosztás, a térelválasztás is probléma. Ez a mindennapos testnevelés bevezetése (azaz megnövekedett a testnevelésóra szám) miatt hatványozottan gondként jelentkezik. Az iskolai sportlétesítményeinek délelőtti kihasználtsága szinte mindenhol 100%-os. A délutáni órákban a létesítmények 3/4-ében maximális kihasználtságú, míg a fennmaradó 1/4 részében is legalább 85 %-os. Tornaszobával (konditeremmel) az oktatási intézmények több, mint a fele rendelkezik. Van olyan iskola, amelyben mind tornaterem, mind tornaszoba (vagy konditerem) található (de ezek nagyobb része az integráció során összevont, azaz több telephelyű intézményekre jellemző). A sportudvarokat tekintve sem jobb a helyzet. Van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs szorosan vett sportudvar (a játszóudvart, illetve az iskolaudvart használják sportcélokra). Az udvarok multifunkcióssá alakítása (mint pl. a „Közgében”, vagy a Kazinczyban) sokat segíthet az infrastrukturális gondokon. A sportudvarok mintegy 90 %-a aszfalt borítású, s a nagy többségében szabványos (40 x 20 méter) kézilabdapálya méretű. Az állapotuk és a felszereltségük általában közepes. Az öltözők mérete jórészt megfelelő, ugyanakkor a nagy többség felújításra szorul. Általános megállapítás, hogy a zuhanyozók száma kevés. VI. 1. 4. Iskolai úszásoktatás VI. 1. 4. 1. Helyzetelemzés Az iskolai úszásoktatás Békéscsabán jelenleg három helyszínen folyik: a Lencsési Általános Iskola tanuszodájában, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium uszodájában, illetve az Árpád fürdőben. Gond, hogy az utóbbi használata időjárás függő (szabadtéri), így csupán szeptemberben, illetve május-június hónapokban jöhet szóba. A békéscsabai gyerekek jelenleg (és már hosszú évek óta) általános iskolás 2. évfolyamon járnak úszni. A gyerekek úszásoktatását az Önkormányzat – önként vállalt feladatként – ezen korosztály számára biztosítja; korábban az oktató díjazásával és a helyszín rendelkezésre bocsátásával, 2013. óta (a fenntartóváltást követően) pedig az uszodák ingyenes használatának lehetőségével. VI. 1. 4. 2. Ugyanakkor a közelmúltban új helyzet állt elő. A jogszabályok rögzítik, hogy a köznevelési intézmények számára kötelező a helyi úszásoktatás megszervezése a 3–4., valamint az 5–6. évfolyamokon (minimum 18, maximum 36 órában). Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. mellékletben kerül meghatározásra, hogy az 1–2. osztályban az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás alapján szervezhető meg. Ugyanezen dokumentum a 3–4. osztály vonatkozásában a természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatok tematikai egységben 36 órás időkeretet határoz meg. Itt történik az ismeretek/fejlesztési követelmények meghatározása is: „Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt. Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.”

Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. mellékletében kerül meghatározásra az úszás és úszó jellegű feladatok tematikai egység 36 órás időkerete. Itt is megjelennek a már fent idézett ismeretek/fejlesztési követelmények: „Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt.”

Az 5–6. évfolyamon a nevelési-fejlesztési célok a következők: „Az alsó tagozatban tanult úszásnem technikájának javítása. Az új úszásnem jártasság szintű elsajátítása. Fejlődés az aerob állóképesség terén az úszásnemnek megfelelő ritmus kialakításával, valamint folyamatos és távolságot növelő úszással. Az uszoda higiénés szabályainak betartása. Az úszás szerepének ismerete az egészséges életmódban és az életvédelemben.”

19

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is említi az úszásoktatást: 27. § (11a) Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni.

A jogszabályok alapján tehát két évfolyam kerettantervi szakaszában kötelező az úszásoktatás, minimum 18–18 órában. Ugyanakkor a szakemberek véleménye szerint az évfolyamonkénti 18 óra nem elegendő az úszás megfelelő szintű elsajátításához, különösen annak tükrében, hogy az úszásórák az esetek többségében (nyilván kényszerű, avagy praktikus okokból) általában dupla órák. Nem lehet kellően hatékony a tanítás – főleg a kisebb gyermekek esetében –, hiszen a kisdiákok körülbelül csak 20-25 percig tudnak megfelelőképpen figyelni. Amennyiben lehetséges tehát, mindenképpen érdemes a kötelező 18 órát megemelni, s a maximálisan megjelölt 36 órához közelíteni. Ennek megvalósulása – a kevés vízfelület, valamint a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szűkös költségvetése miatt – azonban komoly nehézséget, alapos egyeztetéseket igényel. Mindemellett lényeges szakmai szempont az oktatás folyamatossága is. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy egy-egy kétéves szakaszon belül, egy évfolyamon legyen teljesíthető a két évfolyamra meghatározott időkeret, miként a két évfolyamra történő felosztást is. A feltétel az, hogy az általános iskolai feladatot ellátó nevelési-oktatási intézmény a helyi tantervében ezt rögzítse. A helyi tanterv a pedagógiai program része /Nkt.26.§(2)/, amelynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt /Nkt.70.§(2)a)/ és a fenntartói jóváhagyással válik érvényessé /Nkt.32.§(1)i)/. Az Önkormányzatnak a városi úszásoktatás megszervezésében, biztosításában fontos irányító, koordináló szerepet kell játszania.

folyamatosságának

VI. 1. 5. Diáksport A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen. Átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minőségi sport utánpótlásnevelése között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett is nagy hangsúlyt kell fektetni a minden tanuló számára lehetőséget kínáló iskolán belüli, és iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai és városi sportnapok, játékos vetélkedők). Teret kell kapnia a szabadidősport jellegű, illetve az igény és természet adta lehetőségű foglalkozásoknak (országjárásnak, túráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak, stb.) is. VI. 1. 5. 1. Az oktatási intézmények diáksportjának támogatását illetően komoly, alapvető – sokszor egymásnak teljesen ellentmondó – változtatásokat eredményező központi döntések születtek az elmúlt 10–15 évben (kötött felhasználású normatív támogatás, szabadon felhasználható normatív támogatás megszűnő, majd újra induló diáksport támogatás…) Az Önkormányzat napra készen követte a központi döntéseket, a diáksport támogatásának mértékét mindig azok szerint hozta meg. Az utóbbi években a békéscsabai Közgyűlés – költségvetési rendeletében – rendre 5 millió Ft-ban határozta meg a diáksport támogatását. Városunkban valamennyi oktatási intézményünkben működik DSK és/vagy DSE – az intézmények között fele-fele arányban megosztva. VI. 1. 5. 2. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): 20

A korábbi években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igen sokat próbált tenni annak érdekében, hogy az általános- és középiskolák sportéletét megélénkítse. A feladattal megbízott hivatali sportszakemberek igyekeztek különböző új programokba (versenyekbe, versenyszámokba) bevonni az intézményeket, javasolták a diáksportra használható pénzt motivációs rendszerhez történő kapcsolását stb. A tapasztalat azonban sokáig az volt, hogy a tanulók, a pedagógusok és az intézmények – kevés kivételtől eltekintve – nem voltak vevők a versenyeztetésre, a sportolásra és sportoltatásra, így a próbálkozásokat nem sok siker koronázta. 2004 után ugyanakkor drasztikusan megváltozott a helyzet: valamennyi mutatót tekintve előrelépés történt, egyes sportágakban, illetve versenyszámokban többszörösére nőtt a nevező/résztvevő csapatok, diáksportolók számra. Az Önkormányzat ugyanis felismerte, hogy a korábbi folyamatot meg kell állítani, de sokkal inkább meg kell fordítania! Ennek érdekében többször is módosította a Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer diáksportra vonatkozó fejezetét. Az Önkormányzat valamennyi – általa fenntartott – intézmény számára viszonylag könnyen teljesíthető kritériumokat jelölt meg, melyek nem igényeltek az iskoláktól sem anyagi, sem más jellegű külön befektetést. Csupán részt kellett venniük néhány meghatározott sportversenyen. Az intézmények döntő többsége partner volt a diáksport újbóli megélénkítésének. (Egy 2011-ben elkészült felmérés alapján: 137 játéknapon mintegy 6000 sportoló vett részt.) A 2013. évi fenntartóváltás (hiszen az Önkormányzattól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerülete – továbbiakban: KLIK – vette át az intézményeket) nem segítette a 2004-ben elindított, s éveken át igen sikeresen működő folyamatot. Az iskolák egy része továbbra is partner volt, ám akadtak olyanok is, amelyek – élve a „lehetőséggel”, hogy már nem az Önkormányzat a fenntartó – kevesebb energiát fektetett be a diáksport jó működésébe és működtetésébe. A résztvevői létszám csökkenésének okaként említhető a számos iskolaösszevonás is. A 2015-ös adatok szerint az Önkormányzat által szervezett diáksport-programokon összesen mintegy 4500 békéscsabai diák vett részt. A csökkenés tehát, ha nem is drasztikus, azért jól érzékelhető. Ugyanakkor sok megyei jogú városhoz viszonyítva még mindig nincs szégyellnivalónk. Azt is meg kell említenünk, hogy városunk tanulói az országos diákolimpiai döntőkben éveken át kiemelkedően szerepeltek. A Kazinczy Ferenc Általános Iskola (korábbi nevén: 2. Számú Általános Iskola) több alkalommal is megnyerte a diákolimpiai összetett pontversenyt, avagy dobogó közeli helyezést ért el, míg a középiskoláknál az Andrássy Gyula Gimnázium (korábbi nevén: Rózsa Ferenc Gimnázium) szerepelt hagyományosan kiemelkedően. A múlt idő sajnos bizonyos szempontból indokolt, ugyanis a fenntartóváltás egyik nagy vesztese a diáksport lett. Az önkormányzati támogatás mellé a KLIK – alapvetően forrás híján – alig tudott további segítséget biztosítani, így az iskolák jó része a felmenő rendszerű diákolimpiai programban már nem tudott a korábbi években megszokott módon részt venni (kevesebb versenyre tudtak elmenni, kevesebb pontot tudtak gyűjteni)… A diáksportnak emellett az infrastrukturális nehézségekkel is meg kell küzdenie, hiszen a kevés számú, s kisméretű tornatermek folyamatosan foglaltak, az intézmények a mindennapos testnevelés támasztotta követelményeknek igyekeznek megfelelni, miközben az ajtókon már kopogtatnak a sportegyesületek a létesítménybe bebocsátásra várva… Ettől függetlenül a prioritást az oktatási intézménynek kell élveznie (iskolai testnevelés és diáksport)! Az egyesületi igények, illetve az esetleges fizető bérlők is csak ezt követően jöhetnek a sorban. Az Önkormányzat által 2015-ben rendezett diáksportprogramok a következők voltak: 21

* Diákolimpia városi/körzeti versenyek: asztalitenisz (I–IV. korcsoport); atlétika (mezei futás (I–VI. korcsoport, többpróba I–IV. kcs., ügyességi csb I–IV. kcs., körzeti egyéni III–IV. kcs.); játékos sportverseny (I–II. kcs.); torna (I–VI. kcs.); kézilabda (III–IV. kcs.); kosárlabda (III– IV. kcs.); röplabda (III–IV. kcs.); labdarúgás (I–IV. kcs.). * Középiskolai Sportparádé (asztalitenisz, minitenisz, garatlon, sárkányhajózás, kézilabda, streetball, röplabda, labdarúgás, lábtenisz, floorball). * Háromváros Sportfesztivál (labdarúgás, kézilabda, streetball, röplabda, úszás, asztalitenisz, sakk, sárkányhajózás, szellemi vetélkedő, atlétika, sor- és váltóverseny). * Városi középiskolás bajnokság (kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás). Az Önkormányzat bár már nem fenntartója az alap- és középfokú oktatási intézményeknek, ennek ellenére továbbra is kiemelt szerepet játszik a békéscsabai diáksportéletben. Mind szakmai, mind anyagi szempontból. Egyrészt szervezi, lebonyolítja, finanszírozza az általános iskolák körzeti diákolimpiai versenyeit, segíti a megyei viadalokat, akárcsak a középiskolák programjait. A középfok számára már több, mint 25 éve szervezi, rendezi az alapfokú labdajáték-bajnokságokat. A maga nemében országosan egyedi, hogy ilyen hosszú ideje, folyamatosan, évről évre megszervezzük a csabai középiskolás fiúk és lányok számára a városi kézilabda, kosárlabda, röplabda és kispályás foci bajnokságokat. Az Önkormányzat rendezi a mezei futóversenyt, a Középiskolai Sportparádét is, s ezeket a programokat „le is finanszírozza”. Mindennek költsége 2015. évben összesen mintegy 3,5–4 millió Ft, amelynek forrása a Polgármesteri Hivatal sportszakfeladati előirányzata volt. S ahogyan arról fentebb már volt szó: az oktatási intézményeket évi összesen 5.000.000,- Ftos támogatásban részesíti az Önkormányzat. A Sportkoncepció és sporttámogatási rendszerben foglaltak szerint az iskola létszáma, a diáksport-viadalokon elért eredményei, illetve az ezeken a rendezvényeken történő részvétele alapján. VI. 1. 6. Utánpótlás-nevelés VI. 1. 6. 1. A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény elfogadásával a 2010. május közepén megalakult új Országgyűlés megalapozta a magyar sportfinanszírozás rendszerének átalakítását, megújítását, megnyitva ezzel új, korábbi évtizedekben kiaknázatlan források bevonásának lehetőségét a magyar sport fejlesztése érdekében. A törvény elfogadásával a látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) a társasági adóban (Tao-ban) érdekelt cégektől – meghatározott, s évről évre szabályozottabb keretek között – támogatásban részesülhetnek. A Tao-s támogatás alapvetően képzéssel összefüggő és személyi jellegű kiadások, tárgyi eszköz beszerzés, infrastruktúra-fejlesztés, versenyeztetéssel, valamint utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadások költségeire fordítható. A legutóbbi Sportkoncepció és sporttámogatási rendszerben még ezt írtuk: Az utánpótlásnevelést illetően országos szinten azt tapasztalhattuk, hogy elsősorban gazdasági okok miatt jelentősen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. Központi támogatás hiánya miatt sok helyen szűntek meg az utánpótlás-neveléssel foglalkozó „sportiskolák”. Ha a sportegyesületek, szakosztályok lehetőségei szűkülnek, először mindig a serdülő és ifjúsági csoportoktól vonják el a pénzt, s csökken az utánpótláskorú sportolók létszáma. Azóta nagyot fordult a világ, elsősorban a látványsportágak tekintetében. Az egyesületek (a békéscsabaiak is) több 10 millió Ft-os többlet támogatáshoz jutnak évről évre a társasági adóból. A sportszervezetek, amelyek a Tao-s támogatást igénybe vehetik: 22

– Békéscsaba 1912 Előre SE – Békéscsabai Előre NKSE – Jamina SE Békéscsaba – Békéscsabai MÁV SE – Gerlai SE – Mezőmegyer SE – Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC – Békéscsabai Női Labdarúgó SC – Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub – Békéscsabai Belvárosi DSK – Békéscsaba Diák Kézilabda Sportjáért Egyesület – Békéscsabai Kosárlabda Klub – Wanted Szabadidős Sport Club és Többcélú Egyesület – Atletico Sportegyesület A békéscsabai sportszervezetek körében 2014-ben és 2015-ben is készítettünk felmérést. Ezek alapján a békéscsabai sportegyesületek – elsősorban utánpótlás-nevelés és eszközbeszerzés céljaira – összesen mintegy 235 millió Ft-ot, a következő évben pedig majd’ 440 millió Ft-ot hívtak le a társasági adóból. (Az összeg tehát nem tartalmazza az infrastruktúrafejlesztési támogatást.) A látványsportágak mellett a tradicionálisan sikeres magyar sportágak is „kiemelt” státuszban, s ugyancsak komoly állami segítségben részesülnek. A szakszövetségeken és a MOB-on keresztül pedig a legeredményesebb békéscsabai egyesületek is… A „kör” tagjai: Békéscsabai Előre Úszó Klub, Békéscsabai Atlétikai Club, Alföld Vívó Akadémia, Torna Club Békéscsaba, Békés Megyei Kano Judo SE, Békéscsabai Röplabda SE. Összegezve elmondható: a Kormányzat nemcsak szólamként használta a „sport stratégiai ágazat” szóösszetételt, ellenben tetteiben is folyamatosan igazolja azt. Soha ilyen lehetőségei a magyar sportolóknak és sportegyesületeknek a szakmai munka javítására, a minőségi munkára nem voltak, mint a jelenlegi időszakban. Ez a teljes magyar sportéletre éppúgy igaz, mint a békéscsabai lehetőségekre. VI. 1. 6. 2. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata már a 2004–2007. között hatályos Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazta: nem indokolt a jövőben a „versenysport” addig alkalmazott támogatása, ezért az önkormányzati támogatás elsősorban a gyermek és ifjúsági sportra fordítható. A törekvést siker koronázta, ugyanis nagyságrendekkel nőtt a szervezett keretek között sportoló gyerekek száma a városban. Egy 2015 év elején végzett felmérés alapján az egyesületek igazolt versenyzőinek több, mint 2/3-a utánpótlás korú. (Bár az arány korábban is hasonló volt, a sportoló gyerekek száma volt jóval kevesebb.) A létszám emelkedése mellett örvendetes tény, hogy a korosztályos országos, sőt világversenyeken is kiemelkedően szerepelnek egyesületeink sportolói. Ez lehet az alapja annak, hogy újfent több felnőtt versenyzőnk lehessen jelen az olimpiákon, s szerezzen világés Európa-bajnoki érmeket. Fontos adat, hogy míg 2004-ben, Athénban csupán egyetlen olimpiai résztvevő volt Békéscsabáról (Máté Gábor atléta), 2008-ban ketten utaztak el Pekingbe (Máté Gábor és Böczögő Dorina tornász), 2012-ben pedig már öten is ott lehettek Londonban: a már Pekingben szereplő Böczögő Dorina, valamint Bohus Richárd úszó, Baji Balázs, Márton 23

Anita és Madarász Viktória atléták. Remélhetőleg a tendencia nem változik, s a következő ötkarikás játékokon is legalább ennyi sportoló képviseli majd Békéscsaba városát. Az utánpótlás-nevelés terén több szervezeti modell létezik a városban (ez a sportágak sajátosságaiból is adódik). A legfiatalabbak tanfolyam-jellegű foglalkozásra járnak, a legtehetségesebbek és legkitartóbbak lesznek azután az egyesület tagjai, s alkotják az adott sportág utánpótlásbázisát. A békéscsabai sportszervezetek közül több is tagja lett (lehetett) a különböző országos utánpótlás-nevelő programoknak. Egy, a Sportcsoport által – az egyesületektől kapott információk alapján – 2015. év elején összeállított statisztika szerint összesen 96 válogatott sportolónk van a különböző sportágakban. 74-en korosztályos válogatottak (négy évvel ezelőtt 88 válogatottunk volt, s 71 volt az utánpótlás válogatottban szereplő sportolóink száma). A minőségi utánpótlás-nevelés (gyermek- és ifjúsági sport) és a versenysport szoros egymásra épülésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy sok a tehetséges sportolónk. Ezt többek között az is jelzi, hogy az elmúlt években a nemzetközi versenyeken elért eredményeket többségében a fiatalabb korosztály „szállította”. Komoly problémaként kell megemlítenünk – többek között –, hogy a városnak nincs megtartó ereje a sportban sem. Csekély a felsőfokú oktatási intézményben való tanulás lehetősége, sokkal jobb infrastrukturális, egzisztenciális lehetőségeket tudnak kínálni más (általában fővárosi) sportszervezetek a gyerekeknek, s a szülők, egyesületek gyakran be is adják a derekukat… Sajnos a jogszabályok sem könnyítik meg a Békéscsabán „tartást”, így előfordulhatott már olyan eset is, hogy egy-egy generáció legtehetségesebb sportolói szinte kivétel nélkül eltávoztak nevelőegyesületüktől… Tehát nem könnyű feladat, de a lehetőségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, korosztályos válogatottak az adottságaiknak megfelelő körülmények között fejlődjenek, majd a junior-felnőtt kort elérve a kiemelkedő eredményt produkáló sportolók közül is minél többen a városunkban maradjanak. A minőségi tevékenységet kifejtő sportegyesületeknek is törekedniük kell arra, hogy játékosállományuk, igazolt versenyzőik zömét békéscsabai sportolók alkossák. Hasonlóan meghatározó szereppel bír az edzők, szakvezetők kérdése. Igen sokat veszíthetünk, ha nem tudjuk felkarolni a csabai tehetségeket, kitűnő sportolókat, edzőket, akik a felnövekvő generációk számára megfelelő példát mutathatnak! VI. 1. 6. 3. Az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának 2015. december 31-éig alkalmazott formái: 1.) Kiemelt egyesületek (egyéni és csapatsportágak) támogatása egyedi döntés alapján: Torna Club Békéscsaba, Békéscsabai Atlétikai Club, Békéscsabai Előre Úszó Klub, Alföld Vívó Akadémia, József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület, Békéscsabai Előre NKSE, Békéscsaba 1912 Előre SE, Békéscsabai Röplabda SE. 2.) Nem kiemelt egyesületek (egyéni és csapatsportágak) támogatása – pályáztatással, egyedi döntések alapján 3.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, oktatási intézmények ingyenes használata. 4.) Önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása. 5.) Kiemelt teljesítmény támogatása – csapatsportágaknál: nemzetközi kupaszereplés, egyéni sportágaknál: olimpiai kerettagok támogatása. 6.) Élsportolói fogadás. 24

VI. 1. 7. Sportiskolai rendszer Sportiskola: az a köznevelési intézmény, jogi személy nonprofit gazdasági társaság, sportegyesület, sportvállalkozás, vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely utánpótlás-nevelési feladatokat lát el vagy közreműködik azok ellátásában.

VI. 1. 7. 1. Köznevelési típusú sportiskola A Sporttörvény így fogalmaz: Az a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, évfolyamos vagy korcsoportos sportági képzést biztosító köznevelési intézmény, amely a helyi pedagógiai programját - az országos sportági szakszövetség, illetve országos sportági szövetség vagy fogyatékosok országos sportszövetségének szakmai javaslata alapján, az országos sportági szakszövetség, az országos sportági szövetség, vagy a fogyatékosok országos sportszövetsége és a köznevelési típusú sportiskola közötti együttműködési megállapodásban foglaltakra is figyelemmel sportiskolai kerettanterv alapján készíti el, és biztosítja a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását, valamint a helyi pedagógiai programja összeállítása során figyelemmel van a sportolók felkészítési és versenyeztetési tevékenységére, továbbá a sportági programok megvalósításával kapcsolatos felkészítéssel és versenyeztetéssel összefüggő feladatait jogi személy nonprofit gazdasági társasággal, sportegyesülettel, sportvállalkozással vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal fennálló együttműködési megállapodás alapján végzi.

Az országos sportvezetés régóta foglalkozott azzal a problémával, hogyan lehetne a sport utánpótlás-nevelés feladatait integrálni a közoktatásba. Ennek érdekében a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 9/2007. (II.27.) OKM rendelettel történő módosításával a kerettantervek köre a köznevelési típusú sportiskolai kerettantervvel egészült ki. Ez alapján meghatározott sportágak tekintetében az iskolák akkor láthatnak el sportiskolai feladatokat, ha:  Pedagógiai programjuk elkészítésénél figyelembe veszik az adott sportág utánpótlásnevelésével összefüggő feladatokat, helyi tantervüket a köznevelési típusú sportiskolai kerettanterv alapján készítik el.  Megállapodást kötnek egy vagy több sportegyesülettel és az országos sportági szakszövetséggel, melynek a sportegyesület tagja. A Magyar Olimpiai Bizottság 2015. december 31-én 56 köznevelési típusú sportiskolát tartott nyilván és részesített támogatásban. A legtöbb megyei jogú városban, sőt Békés megyében Orosházán és Gyulán is működik. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola régóta foglalkozik a tornászok oktatásával. Az intézmény a tornászok nevelését-oktatását 2007 szeptemberétől köznevelési típusú sportiskolai (de a lehetőségek miatt inkább: sportosztályi) keretek között oldja meg. Ennek érdekében módosította pedagógiai programját és helyi tantervét. Sőt 2010-től újabb sportággal bővült a kör: a város kis vívói, majd később vízilabdázói kaptak helyet az intézményben. Azt sem szabad elhallgatni, hogy komoly gondot jelent – elsősorban a tornasportág sajátosságaiból adódóan –, hogy a gyerekek a felső tagozatra szinte „elfogynak”. Ez pedig mind a fenntartó (KLIK), mind a sportiskolákat támogató Magyar Olimpiai Bizottság számára nehezen kezelhető és tartható. Vagyis a működtetés a jelenlegi formában hosszabb távon biztosan nem folytatható. (A Jankay egyébként 2015. évben 1.055.000,- Ft támogatásban részesült a MOB-tól.)

25

Mindemellett a köznevelési típusú sportiskola nagyon komoly lehetőségeket nyújthat a város sportágai, sportegyesületei számára. Mindenképpen érdemes elgondolkodni a bővítésen, hiszen a város tradicionális, s igen eredményes sportágai – központi (MOB-on keresztüli) támogatás mellett – tovább javíthatnak utánpótlás-helyzetükön. Az esetleges sportágbővítés több, s magasabb létszámú sportosztály elindítását eredményezheti, mely a Jankay keretein belül már nem biztos, hogy megvalósítható. Érdemes lenne átgondolni más oktatási intézmény bevonását is a rendszerbe. A középfokú oktatási intézményeket illetően a nagy sporthagyományokkal bíró Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola köznevelési típusú sportiskolává alakításának folyamata már elindult, jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyására vár. Hasonló rendszer több ízben is működött Békéscsabán, így a 80-as években, a Békéscsabai Előre utánpótlását nevelő Mező Ferenc Sportiskola a jelenlegi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában működött, a ’90-es évektől pedig a Madách Utcai Focisulit (ma: Erzsébethelyi Általános Iskola) érdemes megemlíteni. VI. 1. 7. 2. Egyesületi jellegű sportiskola A sporttörvény meghatározása alapján: Az a korcsoportos sportági képzést biztosító jogi személy nonprofit gazdasági társaság, sportegyesület, sportvállalkozás, vagy utánpótlásnevelés fejlesztését végző alapítvány (utánpótlás akadémia), amely köznevelési intézménnyel, a MOB-bal, országos sportági szakszövetséggel, országos sportági szövetséggel, vagy fogyatékosok országos sportszövetségével kötött együttműködési megállapodás alapján vesz részt az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásban, sportolók magas szintű felkészítésében és versenyeztetésében, vagy közreműködik az utánpótlás-nevelési feladat-ellátás feltételeinek biztosításában.

Magyarországon, s elsősorban a megyei jogú városokban igen elterjedt forma (a legtöbb helyen több mint 20 éve, még a rendszerváltás előtt vezették be), amely során a helyi utánpótlás-képzést oldják meg. Az egyesületi jellegű sportiskolai rendszer a délutáni sportfoglalkozásokban testesül meg. Egy-egy ilyen szervezetben több száz utánpótlás korú sportoló végez sporttevékenységet. A szervezet több sportágat, szakágat tömörít. Rendkívül fontos: a helyi oktatási intézményekkel való nagyon szoros együttműködés, valamint az, hogy az utánpótlás korú sportolóknak a városban legyen „felvevő” (felnőtt) szakosztálya, egyesülete. Békéscsabán voltak egyesületi típusú sportiskolai rendszer megvalósítására törekvések, anyagok is készültek belőle, de azután lekerültek a napirendről, megvalósításukra nem került sor. VI. 2. Versenysport, élsport VI. 2. 1. Versenysporton a sportági szakszövetségek versenyrendszerébe foglalt, versenynaptár és szakmai program alapján végzett tevékenységet értünk. A sport versenyrendszerét illetően a sporttörvény hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszert határoz meg a szakszövetségek számára. Tekintettel arra, hogy a sportról szóló törvény a települési önkormányzatok számára a meghatározott és ajánlott feladatok között a versenysport-tevékenység támogatása nem szerepel, először ki kell térni a versenysport funkcióira, értékeire, az ezen a területen végbement változásokra. Az utóbbi években végbement változások eredményeként a versenysport területén jelentős struktúraváltás következett be. A versenyzők eredményessége szempontjából három, más megítélés szerint négy szférát különíthetünk el. Az elsőbe azok a minősített versenyzők sorolhatók, akik bár rendszeresen versenyeznek, mégsem tartoznak az adott sportág hazai élvonalába. A következőt a honi versenysport élvonalába tartozók azon csoportja alkotja, akik 26

eredményeik alapján nemzetközileg nem kvalifikáltak. Végül az adott sportág nemzetközi élvonalába tartozó sportolók, akik a nagy világversenyeken képviselni tudják a városunkat, országunkat. (Az utóbbiak az élsportolók.) A „plusz kategóriát” az amatőr sportolók és az amatőr versenyrendszer jelentik. Az amatőr versenyzők mezőnye ugyanis időnként a szabadidősport igényeinek felel meg, így őket egyes szakterminológiák inkább a „rendszeresen szabadidősportban résztvevők” közé sorolják. A versenysport funkciói közül kiemelendő a szórakoztatás. A szurkoló az izgalmakért és a látványosságért nézi meg a versenyeket. Ez egyben a napi megszokott tevékenységből való kiszakadással jár együtt, és így, mint a szabadidő eltöltésének egyik hasznos formája, egyben kikapcsolódást és felüdülést jelent a néző számára. Egy település számára jelentős tényező, hogy a nemzetközi vagy országosan elismert szinten teljesítő sportolók a városmarketing szempontjából fontosak, hisz az eredményeken keresztül a város hírnevét növelik, ismertebbé teszik. A sportsikerek emellett növelik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, fejlesztik az egészséges lokálpatriotizmust, s jelentős húzóhatást jelentenek a gyermek- és ifjúsági sportolók, de még a szabadidő-sportolók számára is. A 2011. évi sporttal összefüggő elfogadott törvénymódosítások lehetőséget adnak a látványcsapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) gazdasági társaságok nyereségadójából történő finanszírozására, sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény igénybevételére. Ily módon a békéscsabai sportszervezetek is komoly bevételre tehetnek (és tesznek is) szert, amely nemcsak az életben maradásban segíthetnek, hanem az előrelépést (szakmai, infrastrukturális, létszámnövekedés stb.) is garantálhatják. VI. 2. 1. 2. Helyzetelemzés (a 2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, s születnek szép eredmények nemzetközi szinten is. Kiemelkedő sikereink, illetve a nemzeti bajnokságokban hétről-hétre elért eredményeink révén az országos médiában talán legtöbbször a sporttal kapcsolatban jelenik meg Békéscsaba neve. A nemzetközi szintű sportban évről évre egyéni sportágakban szerepelnek eredményesen városunk sportolói. A korosztályos világversenyeken atlétika, torna, vívás, úszás és kick-box sportágakban elértekre lehetünk büszkék, míg a felnőttek között a tornászok, az atléták és a kick-boksz-versenyzők vitték az elmúlt években a prímet. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a mezőny ma már rendkívül erős minden sportágban, így gyakran annak is örülnünk kell, ha egy-egy világversenyre egyáltalán eljutnak városunk sportolói. A csapatsportágakat tekintve a Békéscsabai Röplabda SE előretörése a legszembetűnőbb. Az elmúlt két évben bajnoki címeket nyert, a nemzetközi kupában szerepel(t) sikeresen. Több játékosa is tagja a magyar válogatott keretnek. Fontos megjegyezni, hogy a csapatsportágak hétről hétre több száz (olykor: ezer) ember szórakozását, kikapcsolódását biztosítják. Bár a magyar labdarúgás iránti érdeklődés mindenütt csökkent, a békéscsabai Kórház utcai stadionban – az országos átlaghoz viszonyítottan – sokáig még mindig igen látogatottak voltak a mérkőzések. Remélhetőleg a sikeres szereplés újra visszacsalogatja a drukkereket a lelátókra. A nézőtéri létszámot tekintve a magyar élmezőnyhöz tartozik a Békéscsabai Előre NKSE NB I-es csapata. A BRSE nagyszerű szereplése pedig a nézőtéri érdeklődésben is megnyilvánul: a legtöbb drukker a csabai sportcsarnokban jön össze hétről hétre. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a főváros sportegyesületeivel, megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erős anyagi háttérrel. S bár a TAO-s támogatások, illetve a sportági szakszövetségek által nyújtott támogatások 27

sokat segítenek, a klubok egy része napi gondokkal küzd. Ezen klubok esetében az önkormányzati támogatás összege még országos viszonylatban is jelentősnek mondható, a piacról szerzett források aránya azonban sajnos az országos átlag alatt van. Számos más városban működő sportszervezet jutott közvetlen állami vagy minisztériumi támogatáshoz az elmúlt években, így jelentős versenyelőnyre tettek szert a többi klubbal szemben. Kiemelendő mindezek mellett, hogy a békéscsabai sportszervezetek gazdálkodása stabil, a klubok évek óta csak egészen kivételes esetben (névszponzor egyik pillanatról a másikra történő kiválásakor) fordultak kiegészítő működési támogatásért az Önkormányzathoz, a szerényebb körülmények ellenére is összhangban vannak a bevételek, valamint a kiadások, és ez még eredményességgel is párosul. Egyértelműen látszik, hogy a minőségi előrelépéshez mindenféleképpen nagyobb támogatásra lenne szükségük. Ugyanakkor városunkban nincs annyi tőkeerős nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. VI. 2. 1. 3. A versenysport önkormányzati támogatásának 2015. december 31-éig alkalmazott formái: 1.) Kiemelt sportegyesületek – egyéni sportágak – egyedi döntés alapján történő támogatása: Békéscsabai Atlétikai Club, Békéscsabai Előre úszó Klub, József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület, Alföld Vívó Akadémia, Torna Club Békéscsaba. 2.) Kiemelt csapatsport egyesületek egyedi döntés alapján történő támogatása: Békéscsaba 1912 Előre SE, Békéscsabai Előre NKSE, Békéscsabai Röplabda SE. 3.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények ingyenes használata. 4.) Önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása (6 sportszervezet számára). 5.) Kiemelt teljesítmény támogatása – csapatsportágaknál: nemzetközi kupaszereplés, egyéni sportágaknál: olimpiai kerettagok támogatása. 6.) Élsportolói fogadás. VI. 3. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció A szabadidősport nem eredményorientált, hanem kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, helyreállításáért, a mozgás öröméért, időtöltésként végzett sporttevékenység, testedzés. A jövőkutatók szerint a XXI. század gazdaságának, társadalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe, stratégiai ágazata lesz a szabadidősport. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, az egészségtudat megjelenése e terület alapvető felértékelődéséhez vezet. A sporttörvény az önként vállalható feladatok sorában meghatározza a helyi önkormányzatok részére a szabadidősport feltételeinek fejlesztését, továbbá a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását, segítését. A szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni tvnézéssel, internetezéssel. Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. Az időhiány mellett leginkább a megfelelő sportlétesítmények hiányát, illetve az anyagi (a konditerem, a fitness központ, a fallabdapálya, a teniszpálya, stb. bérleti díja bizony nem mindenki számára fizethető meg) okokat említik a megkérdezettek. VI. 3. 1. Helyzetelemzés (a 2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Sajnos ma még mindig igen kevesen ismerik fel a rendszeres testmozgás fontosságát, jelentőségét. Az európai országokat tekintve Magyarország a „szabadidő-sportolók” számát tekintve igen hátul kullog. Városunkban sem lehetünk teljesen nyugodtak, bár az utóbbi esztendőkben egyes területeken rendkívüli előrelépéseket tapasztalhattunk. 28

Egy 2014-ben készült felmérés alapján, Békéscsabán minden harmadik-negyedik polgár sportol, legalább hetente két alkalommal. (A szám amennyire örvendetes, sajnos legalább annyira csalóka, hiszen az adat rögzíti az iskolás gyerekeket, ezáltal a testnevelés órákon való részvételt is.) Az Önkormányzat által a rendszeresen kiírt, lebonyolított kispályás labdarúgó bajnokságokon és kupákon rendszeresen hetven-nyolcvan csapat vesz részt ezeken (ez a lakosság számát tekintve országos viszonylatban is kifejezetten magas szám). A Városi Labdarúgó Szövetség mintegy 1300 amatőr labdarúgót tart nyílván. 2015. évi adatok alapján, az év több, mint 100 napján pattogott a labda a csabai pályákon, s a csapatok 859 mérkőzést játszottak összesen! Egyes tornák részvételi száma ugyan csökkent (elsősorban anyagi okok miatt), de a kispályás bajnokság évtizedek óta elképesztő népszerűséggel működik Békéscsabán – az Önkormányzat koordinálása és szakmai irányítása mellett. Az Önkormányzat mindemellett igyekszik további „kampányszerű” eseményekkel is bővíteni a sportolási lehetőségeket (Sporthétfő-rendezvények, 4 labda bajnokságok, Csabai Strandparti stb.). Az Önkormányzat mellett leginkább a Békéscsabai Atlétikai Club szervez rendszeresen szabadidősportos programokat. E rendezvényeken (futóversenyeken) megjelenő létszámmal nem lehetünk elégedetlenek, de sajnos általában ugyanazokat az arcokat látjuk, s a létszámot sokszor az iskolákból „kivezényelt” gyerekek növelik. Sportszervezeteink egy része egyértelműen a szabadidősport gyakorlására szerveződött (József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület egyes szakosztályai, Gerlai SE, Mezőmegyer Sportjáért Egyesület, Békéscsabai Szenior Úszó Egyesület, Százlábú Turisztikai Egyesület stb.), tagjai elsősorban a mozgás szeretetéért, az egészséges életmód érdekében sportol. A nem szervezett formában történő szabadidősport-tevékenységnek mind többféle megjelenési formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra, karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, kajak-kenu stb. Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) működtetett sportlétesítményekben, iskolák tornatermeiben, avagy a szabadban történnek. A létesítményekben gyakorolt sporttevékenység pedig – ha a túlzsúfoltság miatt igénybe is tudja venni a sportolni vágyó – bizony nem olcsó „mulatság”. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidősport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehető létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelő színvonalú. VI. 3. 2. Békéscsaba területén 15 közterületen lévő sportlétesítményt tartunk nyilván. Ezek kizárólag a szabadidős sport céljait szolgálják, jórészt aszfaltborítású labdarúgó pályák. Meg kell állapítani, hogy bár 2008-ban a Közgyűlés elfogadta a fejlesztési tervet, anyagi okok miatt ezen fejlesztések szinte egyáltalán nem valósultak meg. A pályák állapota tovább romlott, s egyre kevésbé felelnek meg a kor követelményeinek, a jogos elvárásoknak. A létesítmények felújítására, fejlesztésére vonatkozóan új elképzeléseket (koncepciót) szükséges alkotni. Bár a szervezett programokat tekintve egyfajta stagnálást figyelhetünk meg (másként fogalmazva: nemigen jelentek meg új rendezvények, a több éve beváltak állandó létszámmal működnek). Ugyanakkor az önállóan végzett, illetve „csoportosan történő” (olykor közösségi hálón szerveződő) szabadidős sportolás rendkívül divatba jött. Leginkább szembetűnő a kerékpárosok megugró létszáma, és különösen az Élővíz-csatorna mentén futók sokasága.

29

Békéscsabán nagyszerű lehetőségek vannak a kocogásra. A parkokat (elsősorban a Széchenyi ligetet és a CsabaParkot), az Élővíz-csatorna menti sétányokat már „felfedezték” a futók. Komoly segítség lenne a számukra a megfelelő „futóburkolat” biztosítása. Jelenleg ugyanis vagy a járdán, vagy pedig az aszfalton koptatják cipőiket. A budapesti Margitszigeten már bevált műanyag borítású futópálya, illetve a több Nyugat-európai országban szívesen használt (és rendszeresen karbantartott!) fűrészpor borítású pálya kiépítése még többeket ösztönözne a rendszeres mozgásra. Különösen, ha a pályák mentén szabadtéri fitnesz parkok, pihenők kerülnek kiépítésre. Az egyre javuló kerékpárút-hálózat is remek sportolási lehetőségeket kínálnak. Békéscsabáról ma már mind több település megközelíthető kerékpárúton (Békés, Gyula stb.), s ezzel szerencsére mind többen élnek is. A helyzet más sportágak esetében is javulhat. 2015-ben már döntött arról a Közgyűlés, hogy három helyszínen (CsabaPark, Mezőmegyer és Fényes) szabadtéri fitneszparkot létesít, s szándékát fejezte ki abban a tekintetben is, hogy további helyszíneken is hasonló fejlesztéseket hajt végre. Emellett több műfüves pálya építését is elhatározta (2015-ben három helyszínen való megvalósításra adott be pályázatot az Önkormányzat a Magyar Labdarúgó Szövetséghez: CsabaPark, Lencsési Általános Iskola sportudvara és a Bessenyei utcai sportpálya. S egy megállapodás értelmében a Baross utcai volt SZTK-pályán is megépül majd egy 40 x 20 méteres műfüves labdarúgó pálya.) Ahogyan arról a „versenysport” fejezetben már jeleztük, a békéscsabai sportszervezetek jó része a „rendszeresen szabadidősportban résztvevők” közé tartozik (amatőr sportolók, amatőr versenyrendszerben indulók.) VI. 3. 3. A városi szabadidősport önkormányzati támogatásának 2015, december 31-ig folytatott formái: a.) Pályázat vagy kérelem alapján történő közvetlen támogatás egy adott szabadidősportesemény, -program megvalósulására. b.) Pályázat vagy kérelem alapján, a szabadidősport-egyesület működési támogatására. c.) Sportlétesítmények biztosítása „szabadidősportolás” céljaira; d.) Sportlétesítmények, közterületek ingyenes vagy kedvezményes biztosítása egy adott szabadidősport-eseményre, -programra. e.) Közterületeken lévő sportpályák karbantartása, fejlesztése, bővítése. f.) Sportszakmai együttműködés, koordináció, ügyintézés egy adott sportesemény megrendezése kapcsán. g.) Szabadidősport-rendezvények meghirdetése, szervezése, lebonyolítása. h.) Fórumok, konferenciák szervezése. A szabadidősport céljaira az Önkormányzat 2015-ben mindösszesen 8.000.000,- Ft-ot fordított (rendezvények szervezése, lebonyolítása, illetve sportrendezvényekre adott támogatás formájában. (Ez az összeg évek óta stagnál.) VI. 4. Sportrendezvények Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): – a sportra fordítható pénzeszközök pályázati alapjából; – tartalékalap (szakbizottsági hatáskörben, a beérkezett kérelmek alapján); – sportrendezvények természetbeni önkormányzati támogatása: ingyenes (kiemelt sportrendezvények), illetve kedvezményes (egyéb sportrendezvények – kérelem alapján) közterület-használat biztosításával.

30

Az évről évre megrendezett sportprogramok közül a város „kiemelt sportrendezvényei” az alábbiak lettek: – Békéscsaba–-Arad–Békéscsaba szupermaratoni futóverseny és kerékpáros túra; – Streetball Fesztivál; – Sporthétfő-programok a város főterén. A városmarketing, valamint a mozgás iránti érdeklődés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetőség a minél több rangos, nagy tömegeket vonzó sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének komoly hagyományai voltak városunkban. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már „beazonosított” Békéscsabával, s a helyi érdeklődés is egyre nagyobb lett. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthető egy-egy szabadidősport-esemény (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezők az utóbbi időszakban nem is hagyják ki ezt a lehetőséget. Az elmúlt években több sporttörténelmi jelentőségű, igen nagy szurkolói és médiaérdeklődést kiváltó program házigazdája lehetett Békéscsaba: 2004-ben: 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság, Magyarország–Ukrajna női kézilabda válogatott-mérkőzés; 2005-ben: Magyarország–Macedónia férfi kézilabda Eb-selejtező, Pannon GSM Karácsony Kupa négy nemzet kézilabda tornája (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia); 2006-ban: Magyarország–Románia férfi vízilabda-mérkőzések; 2007-ben: Magyarország–Olaszország női vízilabda-mérkőzés. 2009-ben: Magyarország–Görögország férfi kézilabda Eb-selejtező; 2010-ben: Magyarország–Svédország női kézilabda Eb-selejtező és Magyarország– Németország férfi vízilabda-mérkőzés. 2012-ben: Magyarország–Románia férfi vízilabda-mérkőzés; 2015-ben: Magyarország–Grúzia Európa Liga női röplabda-mérkőzések. (Az utóbbi két röplabda-találkozót a Békéscsabai Röplabda SE rendezte, csakúgy mint a 2014-es röplabda férfi és női Magyar Kupa-döntőt, a többi viadalt az Önkormányzat égisze alatt bonyolították.) VI. 5. Sportlétesítmények VI. 5. 1. A sporttörvény a települési önkormányzatok feladatai között határozza meg a tulajdonában álló sportlétesítmények működtetését, fenntartását, továbbá önként vállalható sportfeladatoknál megfogalmazott ajánlások között szerepel a sportlétesítmények fejlesztése, új sportlétesítmények építése. A jogszabályi előírás mellett a sportlétesítmény-fejlesztés prioritásként való kezelését a következő elvek indokolják: - Valamennyi sporttevékenység – gyermek- és ifjúsági sport, szabadidősport, versenysport – végzésének alapvető feltétele a megfelelő létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a sportolók számára az óvodásoktól az élsportolóig, a hivatásosoktól a lakossági sportot űzőkig, az egyesületeknek óriási segítséget nyújtanak az eredményes munka elvégzése érdekében, de a nézők, szurkolók számára is fontos, hogy igényes, kulturált környezetben tölthessék el szabadidejüket. - A Nemzeti Sportstratégia célul tűzte ki az országos létesítmény-helyzet javítását. Ennek keretein belül multifunkciós létesítmények építését, sportpályák állapotának javítását, vízi bázisok építését, a szabadidősport fejlesztését célzó fejlesztések 31

(szabadidőparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak, városi futópályák, erdei tornapályák, jégpályák, jégcsarnokok megvalósítását), egyéb sportágspecifikus létesítmények építését fogalmazták meg, s tornaterem-építési program beindítása is szerepel a koncepcióban - Létesítmények építése, fejlesztése maradandó értéket hoz létre, hosszútávra szóló, biztonságos befektetést jelent. Ugyanakkor egy jó állapotú sportlétesítményt még a sport területén is sokoldalúan lehet használni, arról nem beszélve, hogy más (pl. kulturális, gasztronómiai, iskolai) rendezvényeknek is otthont adhat. Ennek szellemében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-ben pályázati alapot hozott létre a sportinfrastrukturális fejlesztések önerejének biztosítására. A pályázatot sportegyesületek nyújthatják be. Az elnyert összeg Taos, sportágfejlesztési, szponzoroktól kapott, pályázaton nyert, avagy saját forrásból biztosított fejlesztésekhez nyújt segítséget. VI. 5. 2. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket 3 alapvető csoportba sorolhatjuk: 1. Kifejezetten sporttevékenység céljaira épített, elsősorban a versenysportot szolgáló, sportegyesületek által használt létesítmények (üzemeltető: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.). 2. Közterületeken lévő sportlétesítmények (üzemeltető: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Osztály). 3. Oktatási intézmények sportlétesítményei (tornatermek, tornaszobák, sportudvarok, tanuszodák (üzemeltető: Békéscsabai Intézményellátó Centrum, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, majd 2015. július 1-jétől a Békéscsabai Szakképzési Centrum). VI. 5. 2. 1. Sporttevékenység céljaira épített, sportegyesületek által használt létesítmények A Békéscsabán lévő létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. A sportlétesítményeket illetően az elsődleges probléma, hogy számuk eleve kevés, illetve a meglévők egy része mára már korszerűtlen, amortizálódott, rossz állapotú –– az elmúlt évek fejlesztései ellenére is. További probléma, hogy egyes létesítmények állagmegóvása, a pályák előkészítése, s ami ugyancsak lényeges: az őrzése, megnyugtató módon nem megoldott. Az összesen önkormányzati tulajdonban álló 21 sportlétesítmény jelenlegi állapotának felmérése megtörtént, s összegyűjtöttük az elmúlt 5 esztendő fejlesztéseit is, mindezt a mellékelt táblázat tartalmazza. A felmérés rámutatott arra is, hogy további felújításokra, fejlesztésekre is szükség lenne. Egyrészt a békéscsabai sportélet még színvonalasabbá és színesebbé tétele miatt, másrészt a sportturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása kapcsán. A táblázat ugyan tartalmazza a fontosabb fejlesztési elemeket, két szükségszerű beruházást ehelyütt is meg kell említenünk. – Az Árpád fürdő helyzete tarthatatlan: szükség lenne egy új sportuszodára (legalább 33 m-es, s fedett vagy fedhető legyen), illetve egy tanuszodára (ugyancsak fedett vagy fedhető). – Régi probléma, hogy nincs elegendő szabvány méretű (terem)kézilabdapálya a városban. A városi sportcsarnok mellett már egy könnyűszerkezetes csarnok is rendkívül sokat segítene a helyzeten. 32

E két égető probléma (uszoda/tanuszoda és megfelelő méretű terem hiánya) megoldása mellett, természetesen további fontos fejlesztésekre is szükség lenne. A rendelkezésre álló, táblázatban is olvasható adatok, valamint az egyesületekkel, üzemeltetőkkel való konzultáció alapján mielőbb fontos lenne összeállítani egy immár prioritást (is) tükröző sportlétesítményfejlesztési koncepciót. (Az ügy fontossága, sürgőssége, bonyolultsága, illetve a több tízmilliós költségek miatt ez több szakember és szakterület közös feladata kell, hogy legyen.) E lehetséges koncepciónak figyelembe kell venni a (jelen helyzet szerint még igénybe vehető) társasági adóból felhasználható pénzeket, illetve a sportági szakszövetségek által biztosított (biztosítható) sportágfejlesztési támogatásokat, egyes egyesületi kezdeményezéseket, azok megvalósulásának esetleges támogatását is. (Konkrét példa erre a Békés Megyei Kano Judo SE és a Magyar Judo Szövetséggel karöltve egy küzdősportágak sportcsarnokának megépítése). Mindez alapos áttekintést, összességében többhetes intenzív feladatot jelentene a koncepció összeállításával megbízott szakembereknek. (A társasági adó adta infrastruktúrafejlesztési lehetőségekkel sajnos eddig sem a sportszervezetek, sem az Önkormányzat nem élt igazán /ebben az Önkormányzat koordinátorként lehetett volna, illetve lehet a jövőben kulcsszereplő/. Pozitív példaként talán csak a labdarúgók említhetők, hiszen a Békéscsaba 1912 Előre SE és a Békéscsabai UFC összességében több százmilliós fejlesztést tudott végrehajtani.) Nagyon fontos lenne, hogy a koncepció ne kizárólag a táblázatban szereplő 21 létesítményre, avagy a jövőben megvalósuló önkormányzati tulajdonú sportlétesítményekre korlátozódjon, hanem a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények, illetve az oktatási intézmények sportlétesítményei is helyet kapjanak benne. Mert bár más az üzemeltető, s az esetleges támogatások is különböző forrásból lennének lehívhatók/elnyerhetők, kapcsolódások, együttes projektek az iskolákkal, egyesületekkel nemhogy elképzelhetők, szükségszerűek is. A táblázatban szereplő 21 önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmény üzemeltetője – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének több, mint 10 évvel ezelőtti döntése értelmében – a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A VAK Zrt. lehetőségei szerint igyekszik ellátni a feladatot, ám a tapasztalatok szerint a gazdasági szempontok a működtetést illetően jobban érvényesülnek, mint a sportszakmaiak. Emellett a Vagyonkezelő Zrt. azóta számtalan más feladatot is kapott a Közgyűléstől. Oly sok és sokrétű a cég feladatköre, hogy sokszor sem lehetősége, sem elegendő kapacitása nincs arra, hogy a sportlétesítmények ügye is rendben menjen. A dinamikusság, a rugalmasság, a sportszakmai érdekek figyelembe vételével – a sportlétesítmény-fejlesztési koncepció kapcsán – érdemes lenne átgondolkodni az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények jövőbeni üzemeltetésének kérdését is. Fontos kitérni arra is, hogy az Önkormányzat jogos elvárása a létesítményeket használó sportszervezetekkel szemben, hogy a pályák, termek, csarnokok állapotára sokkal jobban vigyázzanak, s próbáljanak pályázatok során minél több fejlesztési, felújítási, karbantartási lehetőséget megtalálni és kihasználni. VI. 5. 2. 2. Közterületeken lévő sportlétesítmények A városban a manapság divatos szabadidősportágak (görkorcsolya, BMX, gördeszka, utcai kosárlabda, strandröplabda, stb.) gyakorlásának csak részben vannak meg a feltételei. 2005ben megvalósult a fiatalok által nagyon várt extrém sportpálya (a Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti területen), de itt – a még jobb és hatékonyabb „szolgáltatás” érdekében – további fejlesztések szükségesek. 2010-ben több elemmel tovább bővült, 2013-ban felújításra került a skate-park. (A városi fejlesztések kapcsán szóba került, hogy az 33

extrémpálya esetlegesen az egyre inkább szabadidőpark funkciót ellátó CsabaParkba kerüljön a későbbiek során.) Mindemellett a gyerekek részéről komoly igény lépett fel egy fedett létesítmény használati lehetőségére. Erre a célra korábbi üzemcsarnokok valamelyike kiválóan megfelelne. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 471/2007. (IX. 20.) közgy. határozatában elfogadta a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújításáról, fejlesztéséről, ifjúsági parkok létrehozásáról, a fejlesztések ütemezéséről szóló határozatot. Az 5 esztendőre (2008–2012) szóló fejlesztési terv, illetve az azonnali „szükségszerű felújításokat” tartalmazó táblázat összesen 15 db, a lakosság által használt békéscsabai sportpályát érintett:               

Pacsira utca (Gerla) Dohány utca (Mezőmegyer) Rózsa utca (Erzsébethely) Tolnai utca Trefort utca Munkácsy tér Vécsey utca Petőfi utca–Wlassits sétány Lehel utca Bánszki utca Szabó Pál tér Lencsési út Zöldfa utca–Dessewffy utca Fényes Sportcsarnok melletti skate-park (a fejlesztési tervben még e körbe tartozott, ám később más felsorolásban szerepeltettük és szerepeltetjük az extrém pályát.)

A „szükségszerű felújítások” még 2008. év első felében megtörténtek, miként a középtávú tervezet 2008-ra elfogadott fejlesztései. 2009-2012 évekre, a Lencsési lakótelepen (Tölgyfa u.) egy nagyobb beruházás (összesen 27,5 milliós) volt tervezve, mely azután – közgyűlési határozatok többszöri módosításával – 2011ben és 2012-ben végül egy másik területen (Szabó Pál tér) valósult meg. Az összesen végül 21,5 milliós beruházás során egy sétány padokkal, füves focipályával, aszfaltborítású streetball pályával, kültéri fitnesz eszközökkel, pingpongasztallal megvalósult. A további – előzetesen betervezett, más helyszínekre vonatkozó fejlesztésekre – ugyanakkor a későbbiek során nem került sor, a mindenkori költségvetési rendelet ugyanis 2010. évtől már nem tartalmazta a 2007-ben elfogadott fejlesztési tervet, illetve az előzetesen elfogadott összegeket. A létesítmények azóta amortizálódtak, s nyilván – a korral, avagy a békéscsabai polgárok jogos elvárásaival haladva – újabb fejlesztésekre is szükség lenne (pl.: futópálya létesítése az Élővíz-csatorna mentén és/vagy a Széchenyi ligetben, kültéri fitnesz eszközök kihelyezése, felnőtt játszóterek létrehozatala stb.) A létesítmények üzemeltetése a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályához tartozik. A karbantartásukat (szerződés alapján) egy vállalkozó végzi. (A megállapodás értelmében nem csupán a sportpályákat tartja rendben, hanem a város játszótereit is). 2015-ben több fejlesztési elképzelés is megfogalmazódott, amelyek a közterületeken történő sportolási lehetőségeket bővíthetik. A Közgyűlés három fitnesspark létrehozataláról határozott. Ily módon 2016-ban Fényesen, Mezőmegyeren és a CsabaParkban egyaránt épül 34

majd ilyen létesítményt. Sőt a képviselők megfogalmazták azon szándékukat is, hogy a város további pontjaira is szándékoznak fintess gépeket telepíttetni. Az elképzelések szerint a kispályás labdarúgást űzők számára is bővülnek majd a lehetőségek, az Önkormányzat több, 40 x 20 méteres műfüves pályát kíván építtetni. 2015-ben három ilyen pályára pályázott, s a legfrissebb információk szerint két pálya 2016-ban meg is valósulhat. A CsabaPark II. ütemének fejlesztési tervei között számos „sportos” elképzelés szerepel: a már meglévő szánkózódomb mellett mászótorony, drótkötél mászópálya felnőttek és gyermekek részére, kanopy pálya, fitness park, műfüves focipálya, futópálya, erdei sétautak… A közterületeken lévő sportlétesítményekre nagy szükség van, a létesítmények állapotának áttekintése sürgős, felújítása, fejlesztése, bővítése fontos és sürgető feladat! Békéscsabán az elmúlt esztendőkben több alkalommal is felmerült jégcsarnok vagy jégpálya építése. A megvalósítás, illetve a majdani üzemeltetés azonban igen költséges, így ebben érdemi előrelépés sokáig nem történt. Ugyanakkor vállalkozói alapon, Pósteleken, megvalósult egy korcsolyapálya, mely a téli időszakban évről évre „beköltözik” a város főterére. VI. 5. 2. 3. Oktatási intézményekben lévő sportlétesítmények A létesítményhelyzet taglalásakor mindenképpen ki kell térnünk az oktatási intézmények tornatermeire, sportudvaraira is, hiszen az iskolai testnevelés feltételeinek biztosításán túl, a rendelkezésre álló időkeretben a városi sport számára is színhelyül szolgálnak. Egy 2015 nyarán elkészített felmérés alapján egy táblázatot állítottuk össze. A városi oktatási intézmények tornatermeiben az elmúlt években több, igen komoly fejlesztés történt, ennek ellenére kijelenthető: a létesítmények száma kevés, a tornatermek, tornaszobák elöregedtek, a mindennapos testnevelés indukálta többletfeladatoknak nem tudnak megfelelni, a sportudvarok kicsik, korszerűtlenek, fejlesztésre szorulnak. Szabvány méretű (20 x 40 m) küzdőtérrel rendelkező tornaterme csupán a Kazinczy Ferenc Általános Iskolának, valamint a nem önkormányzati tulajdonú Szent István Egyetemnek van. A tervek szerint 2016-ban megépül, s átadásra kerül az evangélikus általános iskola és gimnázium tornacsarnoka, amelynek küzdőtere ugyancsak 20 x 40 m-es lesz. A további fejlesztéseket, felújításokat illetően rendkívül fontos az összehangoltság, éppen ezért az esetleges sportlétesítmény-fejlesztési koncepciónak ezt a területet is fel kell ölelnie, együtt kell kezelnie valamennyi városi sportlétesítményt. Fontos megjegyezni, hogy számos oktatási intézmény sportlétesítményét – elsősorban iskolaidőn kívül – sportegyesület is használja. A sportegyesületek, a rendelkezésre álló sportszakági fejlesztési alapokból, illetve a társasági adóból igen komoly forrást tudnak/tudnának lehívni. Mivel nem tudható, hogy a fenti központi keretek meddig állnak rendelkezésre, igen sürgető az oktatási intézményekkel, az egyesületekkel, illetve a fenntartó KLIK-kel és BSZC-vel, valamint a BIC szakembereivel való egyeztetés. VI. 5. 3. Sportlétesítmények használata: a.) Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket (úgymint Sportcsarnok, Kórház utcai létesítmények, Árpád fürdő, Jamina-pálya stb.) a 2015. december 31-éig hatályos Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer az alábbiak szerint szabályozta: 35

– Meghatározta a használati kört (konkrétan megnevezte a sportszervezeteket, oktatási intézményeket), amelyek térítési díj megfizetése nélkül vehette igénybe az adott sportlétesítményeket. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a „természetbeni” támogatást külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében finanszírozta. A Vagyonkezelő Zrt. – az érintettekkel egyeztetve – folyamatosan elkészítette a létesítmény-használati beosztást. Egy 2016 januárjában készült kimutatás alapján a város (esetünkben a Vagyonkezelő Zrt.) 2015-ben mintegy 91.000.000,- Ft-ot fordított a létesítmények fenntartására, működtetésére. (Az Árpád fürdő költségei ebben nincsenek benne. A fürdő 2015. évben több, mint 190 millió Ft-ba került a városnak.) A fentebb vázolt rendszer komoly hátránya, hogy a sportszervezetek és (főleg a Békéscsabai Városi Sportcsarnok esetében) a különböző ingyenes használók nem költségérzékenyek. A bérleti díj fizetése nélküli rendszerben gyakorta okozott gondot, hogy korlátlan szolgáltatást jelentett térben, időben és pénzben. Jellemzően még a belépő díjas, vagy nevezési díjas használat esetén sem vállaltak részt a költségekből. b.) A város oktatási intézményei tornatermeinek használata: a város szinte valamennyi „valamire való” tornaterme telt házzal működik, délelőttönként az iskolai testnevelés, délután az iskolai sportfoglalkozások, illetve a sportszervezetek edzései miatt. A dolgot tovább „súlyosbítja” a mindennapos testnevelés bevezetése. A sportszervezetek – a 2015. december 31-éig hatályos Sportkoncepció értelmében – bérleti díj megfizetése nélkül használhatták az oktatási intézmények tornatermeit. A fenntartóváltást követően (2013. január) az általános iskolák esetében a Békéscsabai Intézményellátó Centrumnál (BIC) jelentkeztek a költségek, míg a középiskolák esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK), 2015. július 1-jétől a KLIK helyét a Békéscsabai Szakképzési Centrum vette át. Az Önkormányzat – a gyakorlat szerint október és november hónapokban – leegyeztette az egyesületi igényeket, illetve a tornatermi lehetőségeket. A városvezetés az összeállított anyagot (amennyiben támogathatónak tartotta) jóváhagyta. Ily módon az elfogadott táblázat szerint a BIC viselte a költségeket, a középiskolák tornatermeinek sportegyesületi használatát pedig az Önkormányzat a KLIK, majd a BSZC számára önköltségi áron (5 Ft/m2/óra) kifizette. Az összeg 2015-ben 4,2 millió Ft volt. Ugyancsak 2015. évi adatok alapján: a BIC 19,5 millió Ft-ot fordított a tornatermekre a sportegyesületi használat kapcsán. (Nem mellesleg, ha a klubok piaci áron bérleti díjat fizettek volna, az 53,6 millió Ft bevételt jelentett volna a város számára. (Természetesen a számítás „sántít”, hiszen aligha tudta volna kiadni ilyen óraszámban a BIC a tornatermeket.) Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy ha a sportklubokat arra késztetnénk, hogy bérleti díjat fizessenek a létesítmény-használatért, az a legtöbb egyesületet megoldhatatlan helyzet elé állítaná, akár csődbe is sodorná. Ám egyfajta egyesületi hozzájárulás bevezetésén ennek ellenére is érdemes lenne elgondolkodni. A kiemelt támogatásban részesülő, illetve TAO-ban érintett klubok vonatkozásában mindenképpen. c.) A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használata: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeinek felhasználásával, pályázat útján történt. VI. 5. 4. Nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendőkben egyre több cég, vállalkozó működtet valamilyen szabadidő-sportolásra alkalmas létesítményt. A teljesség igénye nélkül: 36

– – – – – – – – –

Szabvány kézilabdapályát is magában foglaló fedett sportbázis fallabda pályákkal, asztaliteniszezési, fitness lehetőségekkel, műfüves focipályákkal (Mester Klub); Salakos futball- és teniszpályák (Tréning Center); Repülési, sárkányrepülési, ejtőernyőzési lehetőség (repülőtér); Aszfalt borítású teniszpálya, fallabda pályák (Csaba Tenisz és Fallabda Center); Golf tanulópálya (Póstelek) Fitness és kondicionáló termek (egyre több van belőlük); Bowling pálya (Csaba Center); Lovaspályák; Stb.

VI. 6. A sport további területei VI. 6. 1. Fogyatékkal élők sportja A 2004. évi I. törvény („Sporttörvény”) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthető fogyatékosnak. E szerint: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.”

A lakosság 14–15 %-a valamilyen formában és mértékben fogyatékos. A fogyatékkal élők sportjának egészségmegőrző, -javító, illetve a társadalmi beilleszkedést elősegítő, és az életminőséget javító funkciója van. A fogyatékkal élőket érintő problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. Ennek megoldása túlnő a sportkoncepció keretein. Mivel azonban a sportot, mint az egészségmegőrzés, az életminőség-javítás, a testi és lelki harmónia megteremtésének, valamint a rehabilitáció egyik legfontosabb eszközének tekintjük, így a sportkoncepcióban szólni kell a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről, támogatásuk erkölcsi és anyagi hátteréről. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat feladatai között fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését. VI. 6. 1. 1. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthető módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók – köztük a békéscsabaiakét is – versenyeztetését. 2002-ben – az országban elsőként – Békés megyében fogadták el a fogyatékkal élők sportkoncepcióját és cselekvési tervét. 2005-ben megalakult a Fogyatékkal Élők Békés Megyei Sportszövetsége. E sportszervezet szervezi, bonyolítja a fogyatékosok és egészségkárosodottak sporttevékenységét. Rendezvényeiket központi és megyei forrásból finanszírozzák. Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg csak részben adottak a feltételei. A fogyatékkal élők a megyei szövetségük megalakulásáig meglehetősen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi években „nyitottak”. Ma már egyre többször látjuk őket a különböző, nem fogyatékkal élők számára szervezett sportprogramokon is. Igen komoly előrelépésnek tekinthető, hogy a közelmúltban áttörést tapasztalhattunk a fogyatékkal élők sportját illetően – ezek elsősorban néhány lelkes szakember emberfeletti, rendkívül lelkes munkájának köszönhető. Több békéscsabai versenyző is kiválóan teljesít a Speciális Világjátékokon, a különböző sérülés specifikumokban kiírt világversenyeken, az Alföld Vívó Akadémia beindította a 37

kerekes székes vívás oktatását Békéscsabán, sőt már világbajnoki résztvevője is volt az egyesületnek. A sportsikerek pedig nem maradnak el, ma már rendszeres résztvevői az év végi Élsportolói Fogadásoknak a legjobb parasportolók. Az önkormányzati támogatásuk eddig háromféle módon történt: – kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; – a sportra fordítható pénzeszközök pályázati alapjából történő támogatásaként; – rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. VI. 6. 2. Sportegészségügy A sportorvosi szakellátás alapvetően a versenysport egészségügyi hátterét adja, de célszerű lenne a szolgáltatást a rendszeresen szabadidősport-tevékenységet folytatóknak is igénybe venniük. A sportról szóló törvény 49. § (6) bekezdése arról rendelkezik, hogy az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, ugyanakkor a törvény 55. § g) pontjában a megyék és megyei jogú városok számára is meghatározza a sportorvosi tevékenység támogatását. A versenyek, sportrendezvények egészségügyi biztosítása – megfelelő díjazással – a szervező kötelessége. Ez alapvetően az elsősegélynyújtó felszerelésből áll, illetve a sportesemény jellegétől függően mentőszolgálati ügyeletet, orvos vagy egészségügyi szakdolgozó jelenlétét jelenti. VI. 6. 2. 1. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsabán az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) fenntartói és szakmai irányításával, úgynevezett térségi feladatellátással történik a sportorvosi ellátás. A Békés megyei sportorvosi rendelő a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban található. A város – a sportorvosi tevékenység támogatása címén – bérleti díj megfizetése nélkül bocsátja az OSI rendelkezésére a helyiséget. Az Önkormányzat – lehetőségei szerint – esetenként segíti a feladatellátáshoz szükséges eszközvásárlást. A sportolóknak évente, félévente (korosztálytól és sportágtól függően) részt kell vennie kötelező sportorvosi vizsgálaton. E vizsgálatok igen költségesek, a nagy létszámú egyesületek számára a forrás előteremtése olykor komoly gondot okoz. Probléma továbbá, hogy hosszú a „várólista”, a megyei sportorvosnál gyakorta hetekkel, hónapokkal korábban be kell jelentkezni ahhoz, hogy a sportolók sorra kerüljenek, a szükséges vizsgálatokon átessenek, a versenyzési jogot megkapják. A Békéscsabai Előre NKSE az elmúlt években a TAO források segítségével Békés megye egyik legmodernebb és legsokoldalúbb sportegészségügyi eszközparkját állította össze, a klub közel 13 millió forint összértékben 7 különböző berendezést szerzett be, amelyek hatékonyan segítik a sérülések kezelését, de a prevenció során is komoly szerepet játszanak. A Békéscsabai Röplabda SE szakszövetségi források segítségével a Városi Sportcsarnokban egy sportegészségügyi helyiséget alakított ki, itt kerültek elhelyezésre és üzembe állításra az Előre NKSE által beszerzett eszközök, így a két sportszervezet együttműködése révén mind a helyiség, mind a gépek rendelkezésre állnak. A modern eszközpark által biztosított magas színvonalú szolgáltatás elérhető a város többi sportegyesülete számára is, akik előzetes egyeztetés alapján az Előre NKSE szakemberének segítségével tudják használni a gépeket.

38

VI. 6. 3. Nemzetközi sportkapcsolatok A sportszakmai előnyökön túl számtalanszor bebizonyosodott, hogy egy város külföldi kapcsolatépítésének egyik leghatékonyabb formája a sport. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a sport az a nemzetközi „nyelv”, amelyet a világ minden táján művelnek és szeretnek. A különböző nemzetközi sportrendezvények mindig pozitív fogadtatásra találtak és találnak. VI. 6. 3. 1. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): A rendszerváltást megelőzően aktív kapcsolata volt a békéscsabai sportegyesületeknek, szakosztályoknak a testvérvárosok, partnervárosok hasonló szerveződéseivel. Jó 10–15 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt újra elmondhassuk. Az utóbbi években többek között az atléták, a karatézók, a kézilabdázók, a kosárlabdázók, a labdarúgók, a röplabdázók, a lövészek, a tornászok, az úszók, a vívók kerestek és találtak sportkapcsolatot külföldön – elsősorban Aradon, Zrenjaninban (Nagybecskerekben), Tarnowskie Gory-ban, Székelyudvarhelyen, Ungváron, Zentán, Besztercebányán, Wittenbergben, stb. Rendszeresekké váltak az oda-visszahívások nemzetközi tornákra, versenyekre, edzőtáborokba. Mindemellett igen komoly tartalékok vannak a testvérvárosokkal való kapcsolatokban: további közös sportprogramok, viadalok, szakmai fórumok, együttműködések képzelhetők el. VI. 6. 4. Sportturizmus Hogy mennyire fontos terület, s milyen lehetőségeket is rejt magában a sportturizmus, jelzi, hogy a 2014-ben elfogadott „Békéscsaba Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési stratégiája” elnevezésű dokumentum egy teljes, igen részletesen kidolgozott fejezetet szentel a témának. A Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer az abban leírtakat csak erősíteni tudja. Békéscsaba városa viszonylag kevés turisztikai attrakcióval rendelkezik, ezért bátran kijelenthető, hogy a turizmus élénkítésének egyik igen hatékony formája lehetne a városban a sportturizmus. A sportturizmus egy-két ága már most is jelen van a városban, s ezekhez az infrastrukturális feltételek is (részben) adottak. Ugyanakkor több kiaknázatlan lehetősége is van a városnak. A lakosság elégedettségét, a város ismertségét növeli, s így közvetettem hozzájárul a város pozitív megítéléséhez, imázsához. A sportturizmus esetében mindenképpen ki kell emelni az infrastruktúra-fejlesztés szükségszerűségét, amely nyomán jelentősen növekedhetnek a sportlétesítmények kapacitásai, a szurkolói kiszolgálás minősége, az edzőtáboroztatás (szállás, sportlétesítmények egymáshoz való közelsége stb.) feltételei… Ennek érdekében mindenképpen érdemes lenne kihasználni a társasági és nyereségadó-kedvezményt. A sportturizmus a különböző turisztikai ágakkal szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Így például egyes elemei a rendezvényturizmus, a konferenciaturizmus, a fesztiválturizmus, a „kulturális turizmus” szerves része. Az aktív turizmus pedig a sportturizmusba épül be. 1.) Nemzetközi sportrendezvények, világversenyek A rendezvényturizmuson belül a sportágazat is fontos szerepet vívott ki magának. Magyarország nagy tapasztalatokkal bír a különböző világversenyek megrendezésében. A szervezők munkájával a nemzetközi szövetségek, illetve a sportolók általában igen elégedettek, így évről évre otthont adhatunk valamilyen világversenynek. E programoknak leginkább Budapest, Debrecen és Győr ad otthont. (A 2024-es olimpia esetleges megrendezése óriási lehetőség lenne Magyarország számára.) 39

Mindemellett a Dél-alföldi régió is rendezett már komoly világversenyeket, gondoljunk csak a kajak-kenu világ- és Európa-bajnokságokra (Szeged), fogathajtó világbajnokságra (Kecskemét), 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokságra (Békéscsaba). Ezek mindegyike igen komoly szakmai, erkölcsi és anyagi sikerrel járt, a turizmust felélénkítette. A világversenyek megrendezése mellett igen komoly hozadéka lehet az egyéb sportrendezvényeknek: kupadöntők, nemzetek közötti összecsapások, stb. Leginkább a csapatsportágak iránt nagy az érdeklődés (vízilabda, kézilabda, röplabda stb.). Ezen programok általában csak egy-egy mérkőzésre koncentrálódnak. A nemzetközi megmérettetésekhez, világversenyekhez a legfontosabb a megfelelő infrastruktúra (stadion, sportcsarnok, egyéb sportlétesítmények, avagy szálloda, illetve szállodát is magába foglaló sportkomplexum) megléte. Az infrastruktúrát illetően – bár az elmúlt időszakban történtek komoly fejlesztések – a városunk sajnos nem áll a legjobban… A nagy országos és nemzetközi viadalok, illetve a világversenyeket illetően óriási a konkurencia a városok között. Az infrastrukturális hiányosságaink viszont sajnos nemigen „rúghatunk labdába”. Emellett a szövetségekben történt személycserék után a korábbi kapcsolatrendszerünk „elkopott”, s a sportdiplomáciában elfoglalt pozícióink is romlottak. Pedig bátran állítható, hogy a válogatott csapatok szerettek Békéscsabára járni, mert nagy odafigyeléssel szerveztük a programokat, s valamennyi alkalommal igen nagy volt a mérkőzések iránt a szurkolói érdeklődés. Az ilyen programok megszervezése azért különösen fontos, mert: – remek szórakozást nyújt a csabai polgároknak; – lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy sikeres sportolókkal, világsztárokkal (példaképekkel) találkozhassanak a fiatalok; – marketing szempontból jót tesz a városnak; – bevételre tehetünk szert, mely összeg újra sportcélokra fordíthatók; – sportdiplomácia javítása; – megfelelő reklám a helyszínnek (pl.: Árpád fürdőnek), valamint a város egyéb programjainak, rendezvényeinek, turizmusának; – szurkolók érkezhetnek más városokból, sőt országokból – turizmusélénkítő hatása van; – indukálja a sportlétesítmény- és sporteszköz-fejlesztést; – több helyszín esetén összefogást, együttgondolkodást eredményez a megye városai és a megyei önkormányzat között; – tovább erősíthetjük testvérvárosi kapcsolatainkat, hiszen e rendezvényekre meghívhatjuk a testvérvárosaink képviselőit, csapatatait, stb.; – az előmérkőzések során helyi utánpótlás csapatokat ismerhet meg a szurkolótábor; – megteremteti (megtartja) annak esélyét, hogy a város későbbiek során további rangos sportrendezvények házigazdái lehessen; – közvetett módon bevétel a város számára (szállodák); – városmárka erősítő, imázsnövelő hatása van; – stb. 2.) Hazai sportrendezvények Ne becsüljük le a hazai (helyi, megyei, régiós és országos) sportrendezvényeket se. Mert bár városmarketing szempontból, az országos médiába való bekerülés érdekében a nemzetközi programok előnyt élveznek, a helyi programokban is igen nagy lehetőségek rejlenek. Az egyesületek által szervezett viadalok, a diákolimpiai döntők sok esetben sok száz látogatót, „vendégéjszakát” jelenthetnek a városnak. A kiváló szakembergárda és a rendelkezésre álló sportlétesítmények erre tökéletesen alkalmasak. 40

Igen komoly potenciál rejlik ebben a szegmensben! 3.) Sportkonferencia A konferenciaturizmuson belül mindenképpen helye van a sportkonferencia-turizmusnak. Bár Békéscsabán évről évre rendezünk valamilyen országos vagy régiós sportkonferenciát, sportfórumot, ezek leginkább csak egynaposak. 4.) Aktív turizmus: gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász, repülős, kalandtúrák Az aktív turizmus városunk egyik húzóágazata lehet, hiszen a feltételek adottak: az Élővízcsatorna jelenléte, a Körösök közelsége, parkok, erdők, horgásztavak a városban, s a város közvetlen közelében, az egyre javuló kerékpárút-helyzet… Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájaiban, melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus összekapcsolására. A természetjárás, túrázás, s a ma mind népszerűbb „nordic walking” szerelmeseinek nagyszerű feltételeket kínál a térség. Kiváló útvonalak a tanösvények, melyek példaértékűek a régióban. Azonban ezek a bárki által egyszerűen, olcsón, eszköz nélkül igénybe vehető lehetőségek még nincsenek kiaknázva, a marketingkommunikációban jóval nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjanak. A Körösök-völgye ugyancsak nagyszerű adottságokkal rendelkezik a víziturizmushoz (kajak, kenu, rafting), azonban a turizmusnak ez az ága még infrastrukturális és marketing szempontból is fejlesztésre szorul. Békéscsaba belterületén 27 km kerékpárút épült, ezek 40 %-a az utóbbi 6 év fejlesztése. Egy 2010-es adat alapján a városban kerékpárral közlekedők aránya 29 %, ami országos, de európai viszonylatban is kiemelkedő. Bátran állítható, a számok az elmúlt öt évben csak növekedtek! A kerékpáros-turizmus folyamatosan fejlődik. A 2013-ban átadott Békéscsaba–Nagyszalonta közötti kerékpárút, a Pósteleki Szabadidőpark biciklivel való elérhetősége, Békéscsaba és a közeli települések összekapcsolása kerékpárúttal mind-mind ezt támasztják alá. A lovasturizmust Békéscsabán 6 egyesület szervezi, díjlovaglásra, terápiás lovaglásra, terepés túralovaglásra is van lehetőség, illetve nyári táborokat is szerveznek. A horgászturizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen egy 160 hektáros területen 22 bányató terül el, érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is igen kedvelt horgászhelyek. A vadászturizmus szempontjából Békéscsaba térsége még mindig igen kedvező lehetőségeket hordoz magában, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi időszakban gyengült. Békéscsabán korábban rendszeresek voltak a sportrepülős események. Sajnos az utóbbi években nem rendeztek komoly programot a Békéscsaba határában lévő repülőtéren, holott – ma már tudjuk – kereskedelmi, utasforgalmi célokra sokkal kevésbé alkalmas a reptér, mint sport célokra. A Békéscsabai Repülőtér jó lehetősége lehetne (ismételten) egyes extrémsport űzésére, így a vitorlázó és motoros sportrepülés, valamint a sárkányrepülés, ejtőernyőzés, siklóernyőzés számára. Ezek a szolgáltatások még a teljesen amatőr turistáknak is sportélményt adhatna (tandem ejtőernyőzés és tandem siklóernyőzés). A térségben elhelyezkedő kastélyok, a vadregényes tájak, a Körösök által kínált vízi élmények és a természeti környezet különleges lehetőségeket biztosítanak a ma nagyon kedvelt kalandtúráknak is. Izgalmas, egyedi túrákat, csapatépítő tréningeket lehetne szervezni: nomád vizitúrát, raftingot, kerékpáros és lovas túrákat – távol a nagyvárosok zajától, ahol mindenért meg kell küzdeni…

41

5.) Sportmúzeum A sportmúzeumok a „kulturális turizmus” részeivé váltak. Ma már mind több városban érzik úgy a sportban tevékenykedők, hogy lenne mit „megmutatniuk” az utókornak, ezért egyre több helyen alakítanak ki sportmúzeumot interaktív elemekkel, shoppal. Békéscsabán, 2010 őszén jött létre a Sporttörténeti Gyűjtemény, ideiglenes helyszínen, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban. A sporttradícióink, a hagyományaink, a számtalan nagy sikert elérő sportolóink mind „kiáltottak” azért, hogy mielőbb megvalósuljon, s működjön. Sajnos a kiállítás 2012-ben lebontásra került, s azóta sincs megfelelő helyszíne az egyedi relikviák sokaságának. 6.) „Kirakatcsapat” kialakítása, versenyeztetése Egy-egy kedvenc csapat mérkőzéséért akár több száz, akár több ezer kilométert is hajlandó utazni a szurkoló („sportturista”). Ez a szegmens bár igen szorosan kapcsolódik a sportrendezvény-turizmushoz, érdemes megkülönböztetni. Egy valóban eredményes, a média által is kiemelten szerepeltetett, népszerű csapat fenntartása és versenyeztetése komoly, s állandó turisztikai érdeklődéssel járhat. Külföldi csapatokat figyelembe véve: egy Manchester United, vagy egy Barcelona mérkőzés hihetetlen érdeklődést válthat ki. Ilyen lehetőségeink Magyarországon nincsenek, de azért akadnak olyan sportágak és egyesületek, amelyek rendszeresen az élmezőnyben szerepelnek a honi pontvadászatokban, s nemzetközi kupákban indulnak. Nos, ezek, a városhatárokon túlról is nagy számban vonzzák az embereket (pl.: labdarúgásban a Ferencváros és a Debrecen, kézilabdában az MKB-Veszprém, a Pick Szeged, a Győri ETO, vízilabdában az Eger, a Vasas, a Szolnok, kosárlabdában a Pécs, a Sopron, a Szolnok, a Székesfehérvár stb.). Békéscsabán az elmúlt években igen változatos volt a kép. Bár a legnépszerűbb sportág ma is a labdarúgás, valójában hazai szinten sem nagyon jegyzett. A női kézilabdacsapat 2009. és 2013. között négy egymást követő esztendőben is elindulhatott a nemzetközi kupában (EHFkupa, IHF-kupa és Kupagyőztesek Európa Kupája), ma már inkább a magyar középmezőny elérése a reális cél. Az elmúlt években ugyanakkor „felnőtt” a női röplabdacsapat, amely magyar bajnoki címeket nyert, sikeresen szerepelt (és szerepel) nemzetközi szinten is (Challenge Kupa, CEV-kupa, Közép-Európa Liga). Ám ahhoz, hogy ez a sikeresség tendenciává váljon, s hogy nemzetközi szinten is számottevő eredmény szülessen, az eddigieknél jóval nagyobb önkormányzati, s még nagyobb támogatói, szponzori szerepvállalásra lenne szükség. 7.) Edzőtáborok A sportolók felkészülésének bizonyos szakaszában kifejezetten fontos, hogy a megszokott közegükből kiszakadva, csak a sporttevékenységre koncentráljanak. Az edzőtáborok valójában erre szolgálnak. A különböző sportágak más és más infrastruktúra-igénnyel bírnak, de elmondható, hogy Békéscsabán több sportág edzőtáboroztatásra is van lehetőség. (Egy időben rendszeresen itt készült a kick-box válogatott, egy-egy korosztályos kézilabda válogatott keret, gyakori vendég volt egy-egy arab futball csapat is, stb.) Alapvetően jellemző (elsősorban az utánpótlás korosztályt tekintve), hogy a klubok ilyenkor az alacsonyabb fokozatú szállásokkal is beérik. Éppen ezért kifejezetten ideális például az iskolacentrum, mint helyszín, hiszen kis sugarú körön belül megtalálható a kollégiumi szállás, az étkező, a sportcsarnok, de még a Kórház utcai sportlétesítmény és az Árpád fürdő is. Mindemellett a felnőtt, minőséget képviselő sportágak, egyesületek, sportolók számára a jelenlegi infrastrukturális adottságok (szállás és edzéslehetőségek) nem éppen ideálisak Ezen a területen mindenképpen fontos lenne az előrelépés.

42

8.) Sportfesztivál, -kiállítás, -vásár A különböző ágazatok rendszeresen szerveznek fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat. Ebből a sportágazat sem maradhat ki. Annak ellenére sem, hogy egyelőre szinte csak Budapesten, a Hungexpo területén van rendszeres „sportkiállítás”. De ha idevesszük az ország különböző pontjain, rendszeresen megrendezett autó- és motorkiállításokat, s megnézzük a látogatói létszámokat, akkor elmondható: ez egy igen jól működő terület. Ez békéscsabai vonatkozásban is igaz. Ezek szervezői általában vállalkozók. 9.) Egészségturizmus Minden város esetében fontosak az egészségturisztikai fejlesztések, az egészségturizmus egyébként is egy rendkívül dinamikusan fejlődő ágazat. A Békéscsabai Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet tervei között szerepelnek a sportrehabilitációs fejlesztések. Ez már önmagában is fontos terület, különösen annak tekintetében, hogy a térségben nincs ilyen jellegű specializáció. A részleg – a tervek szerint – egy egészségügyi intézmény részeként működne, ahol az összes társszakterület képviselve lenne, így a szakorvosi és képalkotói (RTG, UH, CT, MRI, DEXA) vizsgálatok lehetősége egyaránt biztosított lenne. Az Önkormányzat által már korábban megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban egy olyan sport-rehabilitációs ellátás kialakítása a cél, amely egyrészt a megye, illetve a térség sportolóinak, másrészt a határon átnyúló ellátások keretében a szomszédos országokból érkező sportolóknak is biztosítani tudná a megfelelő színvonalú ellátást (tornaterem, uszoda, medence, lézeres kezelő, fagyszauna, konditerem, fizioterápiás kezelők, masszázsszobák, 2-3 ágyas hotelrészleg a sportolók számára stb). 10.) Média A város sportéletének, sportsikereinek, kínált sportturisztikai elemeinek megjelenítése a városmarketing szempontjából rendkívül fontosak. A Békéscsabai Médiacentrum nem csak helyi érték, hanem létrehozott lehetőségei – weboldal, országos televíziós kapcsolatok – alkalmasak arra, hogy folyamatosan tájékoztassák a „világ” közvéleményét Békéscsaba sportéletéről, turisztikai lehetőségeiről, adottságairól. A médiacentrum a város sportéletének szervezett program szerinti dokumentálásával és közzétételével kiválóan szolgálhatja a városlakók, a városmarketing-, a békéscsabai sportszervezetek és nem utolsó sorban az Önkormányzat érdekeit is. VI. 6. 5. Elismerések, kitüntetések Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): A sportban tevékenykedők számára jóval kevesebb az elismerések adományozásának lehetősége, mint például a művészetek vagy a tudományok területén tevékenykedők számára. Az állami szinten éppúgy igaz, mint területi (megyei) szinten. Ezért különösen figyelnie kell a sportágazat szereplőinek, hogy az arra érdemesek életpályájuk, avagy kiemelkedő eredményeik megbecsüléseként elismerésben részesüljenek. A sportági szakszövetségek kitüntetéseinek adományozása az esetek többségében ad hoc jelleggel történik, s az adott területen tevékenykedők a felterjesztők (fenn áll a belterjesség veszélye). A Békéscsaba Sportjáért kitüntetésre – évente kettő adható – esztendőről esztendőre 15–20 javaslat érkezik, ami jelzi: a helyi sporttársadalomban még igen sok az olyan szakember, sportoló, akit méltónak tartanának az elismerésre. A „Békéscsaba Sportjáért” kitüntetés mellett az alábbi elismerésekben részesítheti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az arra méltó sportembereket: „Békéscsaba Díszpolgára”, 43

„Békéscsabáért” kitüntetés, „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének elismerése”, avagy „Békéscsabai Életműdíj”. Mindenképpen az elismerések kategóriájába tartozik, hogy az Önkormányzat az év végéhez közeledve esztendőről esztendőre megrendezi az Élsportolók Fogadása elnevezésű rendezvényét, melyen a város vezetői kis ajándékokkal köszöntik az év legeredményesebb sportolóit, edzőit, sportvezetőit. Egy másik eseményen a diáksport legjobbjait köszöntik: a diákolimpiai bajnokok és a testnevelő tanárok részesülnek elismerésben. VI. 6. 6. Sportszakmai tanácsadó testület Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 450/2008. (VII. 10.) határozatában sportszakmai tanácsadó testületet hozott létre. A testület feladata: javaslatot tesz, ajánlásokat dolgoz ki, véleményt alkot, illetve szakvéleményt készít az alábbi témakörökben: o Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és sporttámogatási rendszerének módosítása, aktualizálása, illetve a hatályos koncepció lejárta előtt megalkotása kapcsán; o Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportról szóló rendeletének módosítása, aktualizálása, kapcsán; o Sportszakemberek helyi és országos kitüntetése tárgyában; o Sportolók helyi elismerése tárgyában („Az Év Legjobbjai”); o A közgyűlés Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága (továbbiakban: KIOSB) által konkrétan meghatározott témákban; o A Helytörténeti Kollégiummal együttműködésben: közterületek (utcák, terek, városrészek), illetve önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények neves sportolókról történő elnevezésében; a sportágazattal kapcsolatos emléktáblák köztéri elhelyezésében; o Sportszakmai könyvek, dokumentációk, tanulmányok elkészítése, sportszakmai konferenciák megtartása; o A helyi sporttradíciók megőrzése, ápolása. A sportszakmai tanácsadó testület működése: o A sportszakmai tanácsadó testület 7 főből áll. Tagjait a KIOS Bizottság határozatlan időre választja. A tagok ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. o A tagsági viszony megszűnik: a tag lemondásával, a tag halálával, vagy ha a tagot a KIOS Bizottság a tagság alól felmenti. o A sportszakmai tanácsadó testület alakuló ülésén elnököt és elnökhelyettest választ, továbbá elfogadja SZMSZ-ét. o A sportszakmai tanácsadó testület évente legalább 4 ülést tart. Az ülések összehívását a Közgyűlés, a KIOSB, továbbá a sportszakmai tanácsadó testület legalább 4 tagja kezdeményezheti. o A sportszakmai tanácsadó testület ülését a kezdeményezésre vagy saját elhatározásból az elnök hívja össze, előre meghatározott napirendek megtárgyalására. o Az ülést az elnök vezeti.

44

o Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, ami az elhangzottak lényegét és a többségi szavazattal elfogadott javaslatokat, ajánlásokat, véleményeket tartalmazza. o A sportszakmai tanácsadó testület tárgyalóképes, ha az ülésen legalább 4 tag jelen van. Javaslatait, ajánlásait, illetve véleményeit szótöbbséggel hozza. 4 vagy 6 tag jelenlétekor – szavazategyenlőség esetén – az elnök szavazata dönt. o A sportszakmai tanácsadó testület általában felkérésre és felkérésben meghatározott tárgykörben nyilvánít véleményt, tesz javaslatot vagy készít ajánlást. A megválasztott tagok több mint felének javaslata alapján azonban önálló kezdeményezéseket is kidolgozhat. o A sportszakmai tanácsadó testület javaslatát, véleményét, illetve ajánlását a KIOSB számára küldi meg, amelyet a bizottság csak egyetértése esetén továbbít a Közgyűlés felé. Egyéb szabályok: o A sportszakmai tanácsadó testület a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályával együttműködik. o A sportszakmai tanácsadó testület melletti titkári teendőket a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályának mindenkori sportcsoportvezetője látja el. o Az adminisztrációs feladatok, leírási, postázási munkák ellátásáról és a működés egyéb feltételeinek biztosításáról az osztály gondoskodik.

45

VII. Kiemelt önkormányzati feladatok – cselekvési terv A gyermek és ifjúsági sport témakörében Kiemelt feladat Határidő Az óvodai épületek állagmegóvása, lehetőség szerinti felújítása, tornatermek, tornaszobák építése, kialakítása, a már meglévők korszerűsítése. Az óvodavezetők segítése pályázatok – óvodák korszerűsítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó – elkészítésében, benyújtásában. Az óvodás korosztály bekapcsolódásának segítése a rendszeres testmozgásba – sportprogramokkal, egyesületek inspirálásával – attól függetlenül, hogy az intézményben vannak-e testnevelési foglalkozások. Az óvodások számára már futó programok (néptánc, ovis úszás, labdajátékok megalapozása-program, Bozsik-program) folytatásának biztosítása. A mindennapos testnevelés, valamint az aktív diáksportélet feltételeinek megteremtése, biztosítása az oktatási intézményekben, elsősorban a sportinfrastruktúra fejlesztésével. Tornatermek, tornaszobák/konditermek, multifunkciós sportudvarok, uszodák, tanuszodák építésével, felújításával, kialakításával, bővítésével. Külön figyelemmel kell lenni azon oktatási intézményekre, amelyek nem rendelkeznek tornateremmel, illetve a meglévő tornatermük (a tanulólétszámhoz viszonyítottan) kisméretű, amortizálódott: Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Dedinszky utcai épülete; Petőfi Utcai Általános Iskola; Erzsébethelyi Általános Iskola; Andrássy Gyula Gimnázium; Zwack, Trefort, Szent-Györgyi Szakközépiskola. Törekedni kell a sportudvarok, illetve sportolásra alkalmas udvarok korszerűsítésére, „multifunkcióssá” tételére. Külön figyelemmel kell lenni a Szent László Utcai Általános Iskolára, melynek nincs sportudvara. Az Önkormányzat közreműködik a városi úszásoktatás rendszerének kialakításában. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja az állami fenntartású általános iskolák diákjai számára a városi úszásoktatáshoz a tulajdonában lévő sportlétesítményeket. Szerepet vállal az úszásoktatás szervezésében, folyamatosságának biztosításában, a koordinálásban. Az Önkormányzat anyagi és szakmai segítséget nyújt az állami fenntartású 46

Folyamatos

Felelős

Folyamatos

Polgármester, Alpolgármesterek STRAFO OKSO OKSO

Folyamatos

Polgármester

Folyamatos

Polgármester, Alpolgármesterek

Folyamatos

Polgármester, Alpolgármesterek

Folyamatos

Polgármester, Alpolgármesterek

2016. március 30.

Területért felelős alpolgármester

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester,

Folyamatos

oktatási intézmények diáksportjához. Az Önkormányzat a támogatás módját a „Sporttámogatási rendszer” keretein belül határozza meg. Az Önkormányzat biztosítja a békéscsabai tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó diáksportprogramokat (diákolimpia, alapfokú bajnokságok stb.), s következetesen törekszik további új, színes, a korosztály érdeklődésének megfelelő további sportprogramok (tornák, kupák, városi sportnapok, szabadidős rendezvények, Középiskolai Sportparádé stb.) szervezésére. Az Önkormányzat lehetővé teszi, hogy az oktatási intézmények diákjai más városok tanulóival versenghessenek, sportbarátságokat kössenek (pl. Háromváros Sportfesztivál). Az Önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja – az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl – a saját tulajdonában lévő sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történő egyeztetéssel. Az Önkormányzat anyagi, erkölcsi és szakmai segítséget nyújt ahhoz, hogy Békéscsaba városa minél több országos diákolimpiai döntő, elődöntő házigazdája legyen. Az Önkormányzat közreműködik abban, hogy az oktatási intézmények a helyi sportszervezetekkel kapcsolatot létesítsenek, tőlük szakmai segítséget kapjanak, együttműködjenek. Az Önkormányzat a lehetőségeihez mérten támogatja a diákolimpiai döntőkön kiemelkedően szerepelt diákok és testnevelőik jutalmazását. Az Önkormányzat – elsősorban az általa szervezett programokkal – elősegíti, hogy a békéscsabai gyerekek minél több, a városban űzhető sportággal megismerkedjenek. Támogatja, hogy minél több gyermek rendszeresen sportoljon. Az utánpótlás-nevelés kiemelt támogatásával az Önkormányzat a sportszervezeteket arra inspirálja, hogy a felnőtt korosztály mellett minél több gyermek- és ifjúsági korú sportoló számára biztosítsanak rendszeres sportolási, illetve felkészülési, versenyzési lehetőséget. A lehetőségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, felkészült sportszakemberek városunkban maradjanak, itt teljesedjenek ki, Békéscsaba lakosai számára szerezzenek örömet. Akár a tehetséges gyerekek oktatási költségeinek vállalásával is. 47

Szakbizottság elnöke Folyamatos

OKSO

Folyamatos

Polgármester OKSO

Folyamatos

OKSO, Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.

Folyamatos Folyamatos

Polgármester Területért felelős alpolgármester KIOS Bizottság elnöke OKSO

Minden év december 15-éig

OKSO

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester, KIOS Bizottság elnöke

Folyamatos

Szakbizottság

Folyamatos

Önkormányzat

A csapatsportágak utánpótlás-nevelésének egyik fő célja nem lehet más, minthogy az Önkormányzat által kiemelten támogatott csapatsport-szervezetek a felnőtt csapatok számára biztosítsák a jól képzett saját nevelésű sportolókat. Az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható az utánpótlás számára a kiválasztás hatékonysága. A Békéscsabán hagyományos sportágakban meghirdetett országos fejlesztési programokhoz – lehetőség szerint – csatlakozni kell. Az egyesületeknek világos, támogatható fejlesztési stratégiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy az Önkormányzattal közösen, hosszútávon biztosítani lehessen a minőségi munkát. A teremigények kielégítése céljából kijelölt iskolákkal megegyezésre kell jutni, hogy a gyermek- és ifjúsági sportolók egyes hétköznapi és hétvégi időszakokban ingyen használhassák a tornatermet. A támogatott sportegyesületek – az önkormányzati finanszírozást csökkentő – vállalkozásainak segítése. A fenntartó KLIK kezdeményezése esetén az Önkormányzat tekintse át a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola sportosztályai működésének hatékonyságát, fejlesztésének lehetséges irányait. Egyeztessen egy hagyományos értelemben vett közoktatási típusú sportiskola esetleges létrehozatalának lehetőségeiről.

Kiemelt feladat

Folyamatos

sportszervezetek

Folyamatos

OKSO

Folyamatos

sportszervezetek

Folyamatos

sportszervezetek

2016. december 31.

Területért felelős alpolgármester

Folyamatos

Polgármester

2016. június 30.

Területért felelős alpolgármester

A versenyport, élsport témakörében Határidő

Az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelő támogatásával segíteni azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük alapján a legnagyobb, legjelentősebb sporteseményeken (olimpián, világ- és Európa-bajnokságon) ott lehetnek, városunkat a legmagasabb szinten, eredményesen képviselhetik. Az olimpiai kerettagok és a csapatsportágak esetében a nemzetközi kupaszereplések támogatása – a kiemelkedő eredmények elérésének támogatására létrehozott pályázati alapból történik. A sikeres élsportolóink segítése abban a tekintetben is, hogy saját támogatói körre tehessenek szert. A Békéscsabára telepedni kívánó új vállalkozások bevonása a 48

Felelős

Folyamatos

Önkormányzat

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester Szakbizottság elnöke

Folyamatos

Polgármester, Alpolgármesterek Polgármester,

Folyamatos

sporttámogatásokba, a helyi sportegyesületek segítésébe, a város sportéletének vérkeringésébe. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteinkkel szembeni elvárások: elsősorban a saját nevelésű játékosok közreműködésével, lehetőség szerint – a női kézilabdasport erősítse meg élvonalbeli tagságát, a csabai kézilabda hagyományok szerint szerepeljen; – a labdarúgás – megfelelő szakmai és anyagi alappal rendelkezve – szilárdítsa meg a helyét az élvonalbeli bajnokságban, „hódítsa vissza” a nézőket; – a női röplabda klub tartsa meg vezető szerepét a magyar bajnokság első osztályában, nemzetközi szinten is jegyzett csapat legyen. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteink (női kézilabda, labdarúgás, röplabda) együttműködési lehetőségeinek bővítése más, országon belüli és akár azon túli, jó anyagi, infrastrukturális és szakmai háttérrel bíró sportszervezetekkel, sportvállalkozásokkal. A kiemelt sportszervezetek számára a sporttevékenység alapfeltételeinek biztosítása, az önkormányzati tulajdonú létesítmények ingyenes vagy kedvezményes használatával, illetve a nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények használati támogatásával. A meglévő, már korábban is e célt szolgáló önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának fenntartása a kiemelkedő sporttevékenységet végző versenyzők, edzők lakásfeltételeinek biztosítása érdekében.

Kiemelt feladat

Alpolgármesterek Folyamatos

Békéscsabai Előre NKSE Békéscsaba 1912 Előre Zrt. Békéscsabai RSE

Folyamatos

Békéscsabai Előre NKSE Békéscsaba 1912 Előre SE Békéscsabai RSE

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. KIOS Bizottság

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester

A szabadidősport témakörében Határidő

Lehetőségek szerint: olyan társadalmi csoportok direkt támogatása, amelyek Folyamatos nem tudják megfizetni a sportolásuk árát (nagycsaládosok, fogyatékkal élők, szegények…). Feltételek megteremtése, illetve javítása – elsősorban infrastrukturális Folyamatos fejlesztésekkel – a lehetőségek tükrében (többek között: uszoda-bővítés, kerékpárutak hosszának növelése, az Élővíz-csatorna mentén futópálya kialakítása stb.). Önerővel vagy pályázati lehetőségek igénybe vételével. Akciókkal, szervezéssel, kommunikációval, kampányszerű rendezvényekkel Folyamatos szemléletváltozás ösztönzése, minél több szereplő bevonása a szabadidősportba, 49

Felelős Területért felelős alpolgármester Polgármester Alpolgármesterek STRAFO Területért felelős alpolgármester KIOS Bizottság elnöke

a szabadidő-sportolók számának növelése. Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a sok embert rendszeresen megmozgató szabadidősport-programok meghirdetése, szervezése, lebonyolítása, új programok indítása. A Sporthétfő-programok folytatása. A nagyobb sportszervezetek inspirálása szabadidősport-rendezvények szervezésére, „nyílt napok” meghirdetésére, a rendezvények egységes arculatának kialakítása, lehetőség szerint speciálisan békéscsabai programsorozat („Hajrá, Csaba!” szlogennel) kialakítása, indítása – az Önkormányzat koordinálása, irányítása mellett. Az egyesületek számára a rendezvényekhez támogatás biztosítása. A szabadidősport segítésének leghatékonyabb módja, ha az Önkormányzat minél több sportlétesítményt tart fent, s – lehetőség szerint – nyit meg a város lakói számára. Az Önkormányzat kezdeményezésére jöjjön létre egy szabadidősport egyesület, mely pályázatokkal, különböző támogatásokkal ki tudja egészíteni az önkormányzati szervezésű szabadidőés diáksport-rendezvények költségvetését, ezáltal nagyobb létszámú, még nívósabb sportversenyek megszervezésére kerülhet sor. A sportegyesületbe az Önkormányzat tagként lépjen be. A „Nyitott Iskolaudvarok Program” lehetőség szerinti újra indítása, bővítése.

Kiemelt feladat

Folyamatos 2017. december 31.

Területért felelős alpolgármester Polgármester KIOS Bizottság elnöke OKSO

Folyamatos

Polgármester

2016. december 31.

Polgármester

2016. október 31.

Területért felelős alpolgármester

A sportrendezvények témakörében Határidő

A város kulturális életének, a lakosok szórakozási és sportolási lehetőségeinek, Folyamatos valamint a „sportturizmus” bővítése érdekében törekednie kell arra, hogy Békéscsaba minél több egyedi, reprezentatív, jelentős média- és szurkolói érdeklődésre számot tartó, kiemelt sporteseménynek, nagy résztvevői létszámot vonzó szabadidősport-rendezvénynek legyen a házigazdája. A nagyobb résztvevői létszámot felvonultató, városmarketing szempontjából is Folyamatos jelentős rendezvények – lehetőség szerinti – anyagi, erkölcsi, szakmai segítése, azok „kiemelt városi sportrendezvényekké” nyilvánítása. Az Önkormányzat anyagi, erkölcsi és szakmai segítséget nyújt ahhoz, hogy Folyamatos Békéscsaba városa minél több országos sportrendezvény (bajnokság, kupa, torna) házigazdája legyen. 50

Felelős Területért felelős alpolgármester

Polgármester

Polgármester Területért felelős alpolgármester KIOS Bizottság elnöke

A sportlétesítmények témakörében Kiemelt feladat

Kiemelt feladat

A kiemelt cél az, hogy a város a jelenleg meglévő sportlétesítményeket – a lehetőségeihez mérten – karbantartsa, rendbe hozza, folyamatosan fejlessze, biztosítsa az állagmegóvást, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelően új létesítményeket építsen a sport valamennyi területén tevékenykedők (szabadidősportot, versenysportot űzők stb.) számára. Cél emellett, hogy az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket – a sport természetbeni támogatásaként – a sportolni vágyók, a sportszervezetek minél olcsóbban, lehetőség szerint bérleti díj megfizetése nélkül használhassák. A megfelelő infrastruktúra kialakítása, biztosítása kapcsán egy erre a célra létrehozott (5-7 főből álló) szakmai testületnek át kellene tekintenie valamennyi önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmény jelenlegi állapotát. A grémiumnak ezen adatokra alapozva, illetve a kor igényeinek, és az igénybe vehető források (TAO, sportágfejlesztési támogatások, pályázatok) figyelembe vételével egy teljes körű, konkrét, egyben komplex sportlétesítmény-fejlesztési koncepciót kell előkészítenie a Közgyűlés számára. A szakmai anyagnak tartalmaznia kell az egyesületek által használt sportlétesítményeket, az oktatási intézmények sportlétesítményeit, a közterületeken lévő sportlétesítményeket is, emellett azt is, hogy milyen új létesítményekre van szükség (uszoda, tanuszoda), melyek legyenek a fejlesztés irányai (fitnesz parkok, műfüves labdarúgó pályák, futópályák stb). Az elkészítendő anyagnak a beruházások/felújítások/fejlesztések becsült bekerülési költségét, a megvalósulások (fejlesztések, felújítások) tervezett időpontját is tartalmaznia szükséges. A Közgyűlés által elfogadott sportinfrastruktúra-fejlesztési koncepció a jelenlegi Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer mellékletét képezi majd. Az Önkormányzat – a pályázatra jogosult sportegyesületek bevonásával és koordinálásával – aktív és domináns szerepet vállal a társasági adó felhasználásával megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekben. Az Önkormányzat – lehetőségei szerint – támogatja a sportegyesületek sportinfrastruktúra-fejlesztési törekvéseit, a fejlesztésekhez önerőt biztosít. Az Önkormányzat biztosítja a tulajdonát képező sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait. 51

Kiemelt feladat

Folyamatos

Alpolgármesterek

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester

2016. október 31.

Polgármester

2016. október 31.

Polgármester

Folyamatos

Polgármester KIOS Bizottság Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.

Folyamatos

Az Önkormányzat folyamatosan karbantartja a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítményeket, ifjúsági parkokat. Az Önkormányzat törekszik divatos szabadidősportágak gyakorlási feltételeinek javítására, bővítésére. A Szigligeti utcai óvoda tanuszodájának minél előbbi rendbehozatala. Új uszoda (legalább 25 x 33 méteres, fedett vagy fedhető), illetve legalább egy tanuszoda építésének szükségszerűsége. A CsabaPark szabadidőpark jellegének erősítése érdekében mind több sportolási lehetőség biztosítása, sporteszközök kihelyezése, sportpályák, létesítmények kialakítása, megépítése. Megteremti annak lehetőségét, hogy a saját tulajdonát képező fedett és szabadtéri sportlétesítmények, valamint az oktatási intézmények tornatermei a fogyatékos, egészségkárosodott sportolók részére is megközelíthetővé, használhatóvá váljanak. Biztosítja a fogyatékkal élők számára a megfelelő mellékhelyiségeket is. Az Önkormányzat a felújítások, üzemeltetések, új sportlétesítmények építése, oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak fejlesztése, állagának javítása érdekében minél több központi pályázati lehetőséggel kíván élni. Az Önkormányzat a „Sporttámogatási rendszerében” meghatározza, hogy a tulajdonát képező sportlétesítményeket a tanintézmények, illetve sportszervezetek milyen formában használhatják. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket jelenleg a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. működteti. A cégnek rendkívül szerteágazóak a feladatai. Felül kell vizsgálni, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények hogyan működtethetőek esetlegesen más formában, amely során a sportszakmai érdekek legalább úgy érvényesülnek, mint a gazdaságiak. Ugyancsak felül kell vizsgálni az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használatát az alábbi szempontok alapján: – az átláthatóság biztosítása; – a létesítmény-használati támogatások (természetbeni önkormányzati támogatások) meghatározása, kategorizálása; – az önkormányzati bevételek növelése; – az önkormányzati kiadások csökkentése (a létesítményeket használó 52

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester

Folyamatos

Polgármester

2016. december 31. 2018. május 31.

Polgármester Polgármester

Folyamatos

Polgármester Alpolgármesterek STRAFO Polgármester

2018. december 31

Folyamatos

Polgármester STRAFO OKSO

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester

2016. december 31-éig

Polgármester

2016. december 31-éig

Polgármester Alpolgármesterek Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.

sportszervezetek és egyéb használók érdekeltté tétele a költségtakarékosságban); – létesítmények jövőbeni működtetésének hatékonyabbá tétele. Át kell tekinteni annak lehetőségét, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő 2016. december 31. sportlétesítményeinket neves, sikeres, elsősorban Békéscsaba városához kötődő sportemberekről nevezzük el. A város valamennyi tulajdonát képező fedett és szabadtéri sportlétesítményét Folyamatos térítési díj megfizetése nélkül vehetik igénybe az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály által szervezett felmenő rendszerű diákolimpiai bajnokságokon és alapfokú diákbajnokságokon résztvevő csapatok. Az Önkormányzat a „Sporttámogatási rendszerében” meghatározza, hogy Folyamatos az egyesületeket a nem a saját tulajdonában lévő városi sportlétesítmények, illetve az iskolai tornatermek használatát illetően milyen módon támogatja.

Kiemelt feladat

További területek témakörében Kiemelt feladat

Polgármester Területért felelős alpolgármester

Területért felelős alpolgármester KIOS Bizottság elnöke

Kiemelt feladat

Az Európai Uniós pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon Folyamatos való részvétel, az oktatási intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása ezen pályázatokra. A szakminisztériummal, annak államtitkárságával, a Magyar Olimpiai Folyamatos Bizottsággal, a Magyar Diáksport Szövetséggel, a sportági szakszövetségekkel való folyamatos kapcsolattartás, a helyi érdekek képviselete, lobbizás, a sportdiplomácia erősítése. Ennek érdekében a fenti szervek vezetőinek meghívása Békéscsabára, számukra a városi és az egyesületi sportfejlesztési stratégia bemutatása. A fogyatékkal élők helyi sportkoncepciójának megalkotása. 2017. december 31-éig

Polgármester, Alpolgármesterek, STRAFO Polgármester, Területért felelős alpolgármester, MOB-tag, KIOS Bizottság elnöke

A fogyatékkal élők sportját illetően a korábban alkalmazott támogatási Folyamatos formákat a jövőben is szükséges biztosítani, illetve a támogatások mértékét a lehetőségekhez mérten növelni. A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit bővíteni a rendelkezésre álló Folyamatos sportlétesítmények kedvezményes (lehetőség szerint ingyenes) használatba adásával, újabb és újabb sportolási lehetőségek (versenyek, tömegsportrendezvények szervezése) megteremtésével. A parasportolók teljesítményét éppúgy értékelni és támogatni, mint az ép Folyamatos 53

Területért felelős alpolgármester KIOS Bizottság elnöke

KIOS Bizottság elnöke

Területért felelős alpolgármester

KIOS Bizottság elnöke

sportolókét (pl. a legeredményesebb fogyatékkal élő sportolókat meghívni az Élsportolói fogdásra stb.) Megteremteni annak a lehetőségét, hogy a városnak ne csak olimpiai, hanem paralimpiai résztvevője is legyen. A városi eseménynaptárba be kell építeni a fogyatékosok sportrendezvényeit is Az Önkormányzat a jövőben is a sportorvosi rendelő bérleti díj megfizetése nélküli biztosításával, illetve a szakfeladatok ellátáshoz szükséges eszközvásárlás – lehetőségei szerinti – támogatásával segíti a sportorvoslást. További feladat, hogy ellenőrizze a jogszabályokban előírtak betartását, és szükség esetén koordináljon a sportszakma és a sportegészségügy között. Lehetőség szerint sportegészségügyi konferenciák, fórumok szervezése. Tekintettel a sport egyetemes, országhatárokon túlmutató összetartó erejére, valamint kitűnő kapcsolatteremtő mivoltára, Békéscsaba városa támogatja a jövőben is a sportszervezetek, egyesületek, iskolák ilyen jellegű kapcsolatainak ápolását, újak kialakítását. Emellett kezdeményeznie kell újabb, sportszakmai és várospolitikai okokból is indokolt nemzetközi kapcsolatok kiépítését, mindenekelőtt Békéscsaba testvérvárosainak irányába. A sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása! Ennek érdekében a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, rangos nemzetközi és hazai sportrendezvények, válogatott viadalok, rangos konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, „sportturisták” számára is vonzó programok szervezése, támogatása; a városmarketing-tevékenységen keresztül a sportágazattal kapcsolatos lehetőségeinek (edzőtáborozás, aktív turizmus) „kiajánlása”, a sportdiplomácia további javítása. A média (elsősorban az Önkormányzati tulajdonban lévő Békéscsabai Hírcentrum) felhasználása a város sportéletének bemutatása, „reklámozása”, dokumentálása érdekében. A Békéscsabai Sporttörténeti Gyűjtemény végleges helyének kijelölése, a gyűjtemény megnyitása a nagyközönség előtt. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy esetlegesen mely oktatási intézményhez lehetne kapcsolni a „Sportmúzeumot”. Törekedni kell arra, hogy a város arra érdemes sportembereinek (egykori és jelenlegi sportolók, edzők, sportvezetők, egyéb sportban tevékenykedő szakemberek) munkája, teljesítménye, eredménye országos és helyi szinten is elismerésre kerüljön. 54

Folyamatos Folyamatos

OKSO Területért felelős alpolgármester

Folyamatos

OKSO

Folyamatos Folyamatos

OKSO Területért felelős alpolgármester

Folyamatos

Polgármester

Folyamatos

Békéscsabai Médiacentrum

2016. december 31.

Polgármester MOB-tag

Folyamatos

Területért felelős alpolgármester Sportszervezetek

VIII. Önkormányzati sporttámogatási rendszer VIII. 1. Alapvető értékek, meghatározások Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, és azok következetes betartása határozzák meg. A testkultúra támogatása területén az Önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a sportszervezetek működéséhez. VIII. 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái a) közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, sportoló részére; b) önkormányzati tulajdonú, fenntartású sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; c) nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának támogatása; d) az e célra kijelölt önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása; e) közterületeken lévő szabadtéri sportpályák karbantartása, fejlesztése, az Önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek – kedvezményes vagy ingyenes – használatának biztosítása sportrendezvényekhez; f) szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttműködés a sportszervezetekkel. VIII. 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei VIII. 3. 1. A közvetlen anyagi sporttámogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében jelenik meg. A sportfinanszírozási rendszer magában foglalja az alábbiakat: ● A diáksport támogatása. ● Kiemelt sportszervezetek (egyéni- és csapatsportágak) támogatása. ● A szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök – további sportszervezetek pályázatok szerinti támogatása. ● Sportolók, sportszervezetek kérelem alapján történő támogatása. ● Kimagasló eredmények elérésének támogatása – egyéni sportágak esetén: olimpiai kerettagok (élsportolók), csapatsportágak: nemzetközi kupaszereplés támogatása. ● Sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása önerő biztosításával. VIII. 3. 2. A költségvetési rendeletben meghatározott, belső kezelésű szakfeladatra elkülönített források – Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály felhasználásában. VIII. 3. 3. Az e célra kijelölt önkormányzati lakásokkal kapcsolatos és az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatához kapcsolódó költségek biztosítása a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében. (A sportszervezetek számára biztosított önkormányzati lakáshoz kérelem alapján lehet hozzájutni. Az érintett szakbizottságok – Lakásügyi Bizottság, KIOS Bizottság – évente egy alkalommal, az önkormányzati tulajdonban lévő sportlakások napirend tárgyalásakor döntenek.) VIII. 3. 4. Óvodások vízhez szoktató programjának finanszírozása, illetve az állami fenntartású általános iskolások úszásoktatásához létesítmények biztosítása. VIII. 3. 5. Sportszervezetek önkormányzati fenntartású oktatási intézményeinek tornateremhasználati támogatása. VIII. 3. 6. A közterületeken rendezett sportesemények természetbeni támogatása. Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei: ingyenes közterület-használat (e sporttámogatási rendszer alapján); további sportrendezvények: kedvezményes közterülethasználat (kérelem alapján, polgármester általi egyedi döntéssel).

55

VII. 4. A finanszírozás alapelvei – prioritások az önkormányzati támogatásban VIII. 4. 1. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények lehetőség szerinti fejlesztése – amelyek alapfeltételeit jelentik a gyermek- és ifjúsági sportnak csakúgy, mint a verseny- és szabadidősportnak. VIII. 4. 2. A gyermek- és ifjúsági sport (óvodai és iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés) feltételeinek megteremtése, lehetőség szerinti fejlesztése, kiemelt támogatása. VIII. 4. 3. A mindennapos testedzés, a diáksport feltételeinek megteremtése, az iskolai diáksport műhelyek eredményességi, részvételi, létszámarányos és létesítmény-használati támogatása. VIII. 4. 4. Az utánpótlás-nevelés kiemelt szerepének megtartása. VIII. 4. 5. Kiemelt sportegyesületek (egyéni sportágak) utánpótlásának támogatása. Az Önkormányzat által biztosított támogatás min. 60 %-a utánpótlás célokat kell, hogy szolgáljon! ♦ A sportág, sportszervezet tradíciói, népszerűsége, Békéscsaba hírnevének öregbítése; ♦ Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; ♦ Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; ♦ A sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidő mértéke; ♦ Az egyesület (szakosztály) országos és nemzetközi szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; ♦ Évfolyamos utánpótlás-nevelő rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; ♦ Országos és nemzetközi versenyek rendezése Békéscsabán; ♦ Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, amelyet a szakbizottság annak tekint. A szakbizottság – a Sportszakmai Tanácsadó Testület véleménye alapján, az eredményességet figyelembe véve – a kiemelt sportegyesületek körét évente felülvizsgálja. VIII. 4. 6. A kiemelt csapatsport egyesületek („látványsport”) támogatása. Az Önkormányzat a kiemelt csapatsport egyesületeket és azok utánpótlását külön meghatározott összeggel támogatja. ►Városmarketing szempontjából a sportág, sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; ►Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal program a szabadidő hasznos eltöltésére; ► Az utánpótlás-nevelés fontossága: magas létszámú, széleskörű, kiépült, biztonságosan működő utánpótlásbázis megléte; ► A bajnoki rendszerben elért eredmények, és a lakossági érdeklődés figyelembevételével. ► Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, amelyet a szakbizottság annak tekint. A szakbizottság – a Sportszakmai Tanácsadó Testület véleménye alapján, az eredményességet figyelembe véve – a kiemelt sportegyesületek körét évente felülvizsgálja. Egy sportágban csak egy sportszervezet részesül kiemelt státuszban. A támogatás a költségvetés sporttámogatási keretösszegéből történik. VIII. 4. 7. A nem kiemelt sportegyesületek (egyéni és csapatsport egyesületek) támogatása. Az Önkormányzat által biztosított támogatás min. 50 %-a utánpótlás célokat kell, hogy szolgáljon! ♦ Utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenység; ♦ Rendszeresen sportolók, versenyzők, egyesületi tagok száma; ♦ Városi tradíció, helyi specialitás. 56

Közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből pályáztatással történik. Évente maximum 30 pályázó részesülhet támogatásban. VIII. 4. 8. Eredményesen szereplő sportolók, sportszervezetek év végi jutalmazása, köszöntése. VIII. 4. 9. A fogyatékkal élők sportjának segítése létesítmények biztosításával, programok szervezésével és közvetlen anyagi támogatásával. VIII. 4. 10. A városi szakszövetségek működésének, illetve városi versenyrendszerek kialakításának, működésének segítése, nemzeti és nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, ápolása. VIII. 4. 11. Sportorvosi tevékenység – lehetőség szerinti – támogatása. VIII. 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói VIII. 5. 1. Önkormányzati támogatást csak a jogszabályok szerint előírt formában működő sportszervezet kaphat. – A Támogatott megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Aht.) 50. § (1) bek. a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. – A Támogatott az Áht. 50. § (1) bek. c) pontja értelmében átlátható szervezetnek minősül. – A Támogatottnak a támogatási szerződés aláírásakor nincs esedékessé vált, és meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- és vámtartozása. – A Támogatottal szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn. – A Támogatott a támogatási esztendőt megelőző üzleti év vonatkozásában az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 28–30. §-a és a számvitelről szóló jogszabályok alapján beszámolókészítési, letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. – A Támogatott az Áht., a Knyt., a Civil tv. és más, a támogatásokra vonatkozó hatályos rendelkezésekre tekintettel önkormányzati támogatás igénybe vételére jogosult. VIII. 5. 2. A támogatás nyújtásáról írásbeli „Támogatási szerződést” kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a) a szerződő felek elnevezését, azonosító adatait, b) a támogatás összegét, c) a támogatás célját (projekt), d) a támogatás felhasználásának határidejét, e) a támogatás felhasználásának beszámolási határidejét és módját, az ehhez szükséges mellékleteket, f) visszatérítendő támogatás esetén a visszafizetés ütemezését, g) a támogatási szerződés biztosítékait, h) a támogatási szerződés megszegésének jogkövetkezményeit és i) a támogatásra vonatkozó jogszabályokra, így különösen a „24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelete az önkormányzati támogatások nyújtásáról” rendelkezéseire való utalást. VIII. 5. 3. A Támogató a Projekt megvalósítását a támogatási szerződés aláírásától a beszámoló elfogadásáig bármikor jogosult ellenőrizni. A Támogatott köteles a Támogató, illetőleg megbízottja ellenőrzési munkáját a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában segíteni. Ha a Támogatott az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját akadályozza, ellehetetleníti, a Támogató a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. 57

VIII. 5. 4. A Támogatott köteles a beszámoló elfogadásáig minden, a Támogatási szerződésben megjelölt adatának, elérhetőségének, valamint a Projekt lebonyolításával kapcsolatos lényeges körülményeinek esetleges változásairól a Támogatót haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül értesíteni. VIII. 5. 5. A Támogatott a Projekt megvalósításával kapcsolatban elkészített szóróanyagokon (plakátok, meghívók, szórólapok, sajtóközlemény, sajtóhirdetés stb.) köteles a Támogató nevét és támogatói minőségét feltüntetni. Amennyiben a Támogatott ehhez városi jelképet kíván felhasználni, akkor azt kizárólag Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendeletében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése (városi logó esetén), illetőleg jogerős engedély birtokában (városi címer vagy zászló esetén) teheti meg. VIII. 5. 6. A Támogatott sportszervezet a Támogató hivatalos felkérésére a sport, az egészséges életmód népszerűsítése céljából – előre egyeztetett időpontban – részt kell, hogy vegyen a városi kiemelt sportrendezvényeken. VIII. 5. 7. A Támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén, vagy ha a Támogatott a Támogatással nem, vagy nem határidőben, illetőleg nem megfelelően számol el, a Támogató a támogatási szerződéstől elállhat, illetőleg azt azonnali hatállyal felmondhatja. A Támogató elállása vagy azonnali hatállyal történő felmondása esetén a Támogatott a Támogatást a támogatás átutalásától a visszautalásig terjedő időre számított, a visszafizetés napját megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező mértékű kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. VIII. 5. 8. Amennyiben a Támogatott sportszervezet az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást fel kell függeszteni. Az elszámolás határidőn túli benyújtása esetén a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt arról, hogy a Támogatottat az önkormányzati támogatási rendszerből mennyi időre zárja ki. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a szakbizottság dönt arról, hogy terheli-e visszafizetési kötelezettség a felhasználót. Ezek a szabályok az irányadók abban az esetben is, ha a támogatott magánszemély. VIII. 5. 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a támogatás folyósítását felfüggesztheti, amennyiben a támogatott szervezettel szemben adóhatósági, büntető, felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb, a támogatott szervezet működésével kapcsolatos eljárás indul. VIII. 5. 10. Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget elszámolási és/vagy adatszolgáltatási kötelezettségének, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. A kizárás időtartamáról a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. VIII. 5. 11. Az a sportszervezet, amely hamis adatokat szolgáltatott be, kizárható a támogatási rendszerből. A kizárás időtartamáról a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. VIII. 5. 12. Egy adott sportszervezet esetében az éves Önkormányzati támogatás összege nem haladhatja meg a sportszervezet éves költségvetése bevételének 50 %-át, indokolt esetben a 60 %-át. VIII. 5. 13. Az újonnan alakult sportkörök a törvényes bejegyzést követően legkorábban egy, az anyaegyesületből kivált sportkörök pedig a törvényes bejegyzést követően legfeljebb két évvel részesülhetnek önkormányzati támogatásban. VIII. 5. 14. A sportszervezetek az alábbi célokra kaphatnak önkormányzati támogatást: VIII. 5. 14. 1. Működés kapcsán: a) személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok: 58

● sportolók ösztöndíja, sportolók foglalkoztatásának költségei, sportolók premizálása, díjazása, jutalmazása; ● a felkészítést segítő szakemberek, edzők, pszichológus, masszőr, a sportszervezet alkalmazásában lévő személy foglalkoztatásának költségei; ezen sportszakemberek premizálása, díjazása, jutalmazása; b) hazai és külföldi versenyeken, edzőtáborokban való részvétel költségei (az esemény és az eseményen résztvevők megnevezésének feltűntetésével): ● nevezési, részvételi, regisztrációs díj; ● játékvezetői és versenybírói díj; ● sportolók és edzőik (felkészítőik) szállás- és étkezési költségei; ● sportolók és edzőik (felkészítőik) utazási költségei (repülő, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés), utazással kapcsolatos biztosítási díjak (utas- és poggyászbiztosítás); ● edzőtáborozás; ● sportorvosi költségek; ● sportegészségügyi költségek (kiegészítő egészségügyi és étkezési szerek: vitaminok, kenőcsök, az OSEI által bevizsgált táplálék kiegészítők); ● sportlétesítmény-használat, ● sportrendezvénnyel kapcsolatos költségek; ● sportszerek, sportfelszerelések javítása, vásárlása, bérlése, szállítása; c) egyéb költségek: ● postai költségek, ● sportolók, sportszakemberek oktatási, képzési, továbbképzési költségei. VIII. 5. 14. 2. Rendezvények kapcsán: ● személyi kiadásokra (pl. játékvezetői-, versenybírói, kiküldetési díjakra); ● sportorvosi, egészségügyi költségekre; ● bérleti díjra (terem, sportszer, speciális felszerelés); ● versenyrendezési jogdíj, versenyzői és versenybírói licencdíj; ● marketing költségekre; ● sportszerek, sportfelszerelések, a rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök szállítási, bérleti, illetve vásárlási költségeire; ● sportolók étkeztetésére, frissítők biztosítására; ● reprezentációs költségekre; ● biztosítási költségekre; ● biztonsági kiadásokra; ● postai költségekre; ● díjazásra, jutalmazásra. VIII. 5. 15. A sportszervezetek a támogatás összegének felhasználásáról évente kötelesek a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság felé elszámolást adni. Hacsak a támogatási szerződés valamilyen oknál fogva másképpen nem rendelkezik, az elszámolási határidő: a tárgyévet következő esztendő január 31. napja) VIII. 5. 15. 1. Az önkormányzati támogatások pénzügyi elszámolásának általános követelményei a következők: 1. Kizárólag a támogatott szervezet nevére kiállított, és könyveiben szereplő számviteli bizonylatok elfogadhatóak! 2. Kizárólag a támogatási időszakban felmerült és pénzügyileg teljesített tételek számolhatóak el (kivételt képez az előző év december hónapra járó bér, illetve vásárlást, szolgáltatást tartalmazó számla, amelyeknél a támogatási időszakra esik a fizetési határidő). 3. Nem számolható el szeszesitalt tartalmazó számla. 59

4.

Előleg számla csak akkor fogadható el, ha csatolva van a hozzá tartozó végszámla és annak pénzügyi rendezését igazoló számviteli bizonylat. A két számla kiállítási és teljesítési időpontjának az adott programhoz tartozó támogatási időszak alá kell esnie. 5. Az eredeti számlákra tintával a Támogatott köteles az alábbi szöveget felvezetni: „A projekt a ……….. iktatószámú szerződéssel nyújtott támogatásból valósult meg”, továbbá köteles keltezéssel és a Támogatott képviselőjének aláírásával ellátni. (A kipontozott helyre értelemszerűen a támogatási szerződés számát kell beírni.) 6. Az elszámolást egy példányban hitelesített másolat formájában küldjék meg a támogató részére. Az eredeti számviteli bizonylatok és mellékleteik a támogatott szervezetnél maradnak. 7. Csak a számviteli törvénynek megfelelően könyvelt (kontírozott) számlák fogadhatók el. A könyvelés tényét igazoló kontírszámok, a könyvelés dátuma, illetve a könyvelő aláírása szerepeljen az eredeti bizonylaton. Ha a támogatott szervezet biztosítani tudja, hogy a bizonylatok kontírozása, könyvelésük időpontja, igazolása elkülönítetten nyilvántartható – akkor nem kell az eredeti számlákon ezeket feltüntetni. (pl. napló, mely tartalmazza a bizonylatok természetes azonosítóit). 8. A számlamásolatokat sorszámozni kell a „Beszámoló űrlapon” lévő sorszám szerint, így a tételes ellenőrzés során egyértelműen azonosíthatók lesznek a számlák. Praktikusan: a „Beszámoló űrlapra” fel kell vezetni a számviteli bizonylatokat, és annak sorszámait (első oszlop) a számviteli bizonylatokra visszaírni. 9. Valamennyi benyújtott számlát záradékkal szükséges ellátni. A záradéknak a teljes elszámolni kívánt összegre kell vonatkoznia, amennyiben nem a teljes számlaösszeget kívánja elszámolni, egészítse ki a záradékot az elszámolni kívánt összeggel. 10. Az elszámoláshoz csatolt számlák másolatát hitelesíteni kell a szervezet cégszerű aláírásával és pecsétjével, amely az elszámolás ÖSSZES oldalára vonatkozóan kötelező. A hitelesítés szövege: „A másolat az eredetivel megegyező”. 11. Összetűzött, kétoldalas dokumentumok esetében nem elegendő az utolsó oldalt hitelesíteni. 12. Pénzügyi teljesítés igazolása:  Banki átutalás esetén: a bankszámlakivonatot kell csatolni (a támogatott szervezethez postai úton, a bank által megküldött bankszámlakivonat),  Elektronikus bankszámlakivonat: csak akkor fogadható el, ha abból egyértelműen kiderül, hogy az adott átutalás megvalósult (netbanki tranzakciós bizonylat bank általi igazolás nélkül nem elfogadható),  Készpénzes számlakiegyenlítéskor: a kiadási pénztárbizonylatot kell csatolni. Amennyiben a támogatott szervezet pénzkezelési szabályzatában a pénztárbizonylatok használata nem szerepel, a pénzkezelési szabályzatot és a pénztárjelentést kell csatolni. 13. Az elszámolásban szereplő tételek mellékletei jogcímenként A felsorolt mellékletek a teljesség igénye nélkül kerültek meghatározásra, a felhasználás jogszerűségét igazoló dokumentumokat minden esetben csatolni kell.  Személyi jellegű ráfordítás esetén csatolni kell: - a munka-, vagy megbízási szerződést, valamint a jelenléti íveket, teljesítésigazolásokat; - amennyiben releváns a munkavállalók ekho-s nyilatkozatait; - a bérszámfejtés dokumentumait (egyéni bérszámfejtő lapok, a munkavállalót, illetve a munkáltatót terhelő kötelezettségekre lebontva); - a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokat (bankszámlakivonat, kiadási-bevételi pénztárbizonylat, a pénzügyi teljesítés igazolásánál leírtakat figyelembe véve). Amennyiben a támogatott szervezet csoportos átutalással egyenlíti ki járulékkötelezettségeit kérjük, hogy nyilatkozzon arról, hogy az elszámolni kívánt sportszakemberek járulékai bevallásra és átutalásra kerültek. 60





  





Belföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás kizárólag hivatalos sorszámozott nyomtatvány igénybevételével, magánszemély tulajdonában álló gépkocsi használat esetén a gépkocsi forgalmi engedélyének és kötelező biztosításának hiteles másolatával együtt számolható el. Tárgyi eszköz beruházása/felújítása esetén csatolni kell: - a szerződést vagy visszaigazolt megrendelőt (tartalmaznia kell a megrendelt árucikk megnevezését, egységárát, mennyiségét, a teljesítés időpontját, továbbá a megrendelő és a szállító hivatalos cégadatait); - a felhasználás igazolását (sportszereknél, egyéb tárgyi eszköznél, mellékeljék az igénybevevői névsort, vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet, készlet nyilvántartási dokumentációt, raktár-, vagy szertárkartont); - műszaki cikk esetében a termék pontos beazonosítását elősegítő dokumentáció (pl. termék pontos megnevezése, cikkszám, leírás, használati utasítás stb.) - a pénzügyi teljesítést igazoló dokumentumokat (bankszámlakivonat, kiadási-bevételi pénztárbizonylat); - aktiválás dokumentációja. Személyszállítással összefüggő kiadások esetén csatolni kell: - a szolgáltatásra vonatkozó szerződést, vagy megrendelőt; - kiküldetési rendelvényt; - a menetlevelet és utas listát. Minden útnál hitelt érdemlően igazolják, hogy milyen eseményre történt az utazás (pl.: versenyjegyzőkönyvek, versenykiírások, edzésnaplók, edzőtábori szakmai beszámoló stb.). Amennyiben a sportszervezet saját tulajdonú gépjárművel rendelkezik, ez esetben a benzinszámla kell a gépjárműhasználat elszámolásához. Az adott versenyhez, eseményhez kapcsolódó úthoz az autópálya díj is elfogadható a szervezet nevére szóló számlával. Táplálék kiegészítő vagy gyógyszervásárlás esetén csatolni kell: - az igénybevevői névsort; - csak sportorvos igazolásával ellátott és szakmailag indokolt tételek számolhatóak el. Diagnosztikai felmérések esetén csatolni kell: - igénybevevői névsort, - a felmérés szakmai leírását. Diagnosztikai eszközök, gyógyászati segédeszközök esetén csatolni kell: - a megrendelő/árajánlatokat; - készlet nyilvántartási dokumentációt; - igénybevevői névsort; - sportorvosi ajánlást. Nevezéssel, versenyen való részvétellel összefüggő költségek esetén csatolni kell: - a versenykiírást, vagy meghívót (a hivatalos éves versenynaptári bejegyzés is elfogadható); - a jegyzőkönyvet/eseményigazolást; - részletezést arra vonatkozóan, hogy mit tartalmaz a számla. Versenyrendezéssel összefüggő költségek esetén csatolni kell: - a résztvevő csapatok/versenyzők listáját; - a mérkőzések/verseny jegyzőkönyvét; - versenybírói elszámolásnál a versenybíróval kötött megállapodási szerződést, vagy a hivatalos felkérést; - a sportszolgáltatást tartalmazó számláknál a tevékenység részletezését és a számla kalkulációjának módját. - a terem-, csarnokbérleti szerződést; visszaigazolt megrendelőt; - az igénybevevők névsorát a korosztályok igazolásával; 61



 





- az edzésnaplót, vagy a terem beosztását az edzésidőpontok igazolása céljából. - teljesítési igazolást (2 fél által aláírt); A dokumentációból egyértelműen ki kell derülnie az időpontnak. Szállással, étkezéssel összefüggő költségek esetén csatolni kell: - az igénybevevők névsorát; - verseny esetén a jegyzőkönyvet, edzések esetén az edzésnaplókat; - edzőtábor esetén a helyszín és időpont megjelölésével; - a számla bontását (egységár/fő/éjszaka, egységár/fő/étkezés); - a meghívott, vendégcsapatok szállása és étkezése csak abban az esetben számolható el, ha a nevezési költség – amennyiben van – nem tartalmazza az említett szolgáltatásokat. A versenyengedélyek, játékengedélyek kiállítása díjával összefüggő költségek esetén csatolni kell a vonatkozó sportolók listáját. Sporteszköz, sportfelszerelés beszerzése esetén csatolni kell: - részletesen lásd a tárgyi eszköz beruházása/felújítása elnevezésű jogcímnél. - az elszámolásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a megvásárolt sporteszközök és felszerelések fizikailag hol találhatóak meg (pl.: leltár/szertárkarton, átadás-átvételi dokumentációk). Képzéshez kapcsolódó költségek esetén csatolni kell: - a képzésben résztvevő oktatókkal kötött megbízási szerződést; - a képzésben résztvevők listáját (regisztrációs lapot); - együttműködési megállapodás keretében szervezett képzések esetében az együttműködési megállapodást; - nem saját szervezésű képzés esetén: a képző intézmény és a pályázó szervezet közötti szerződést (lehetőleg szerepeljen a sportoló neve benne) és amennyiben a tanfolyam, vagy képzés befejeződött, akkor az elvégzést igazoló dokumentumot. Amennyiben több évig tart a képzés, akkor az adott számlához kapcsolódó időszak elvégzését igazoló dokumentum hitelesített másolatát. Közreműködői költség esetén csatolni kell: - a közreműködőkkel kötött megállapodást/szerződést; - a teljesítési igazolást.

VIII. 6. Gyermek és ifjúsági sport: VIII. 6. 1. Diáksport VIII. 6. 1. 1. A diáksport célokra rendelkezésre álló pénzösszeg felosztása: Az Önkormányzat a diáksportot a mindenkori költségvetésben szereplő pénzösszeggel támogatja. A felosztás a szakbizottság hatásköre. A diáksport támogatása az alábbiak szerint történik: a rendelkezése álló összeg 90 százalékát az állami (KLIK Békéscsabai Tankerülete vagy Békéscsabai Szakképző Centrum) fenntartású általános és középfokú intézmények között 50–50 százalékban osztja szét, a fennmaradó 10 százalékát pedig létesítmény-használati támogatásként és jutalmazásként használ fel. 90% – az általános iskolák és középfokú intézmények között 50-50%-ban történik. A különválasztott keretek további felosztása: 50% – létszámarányosan felosztható pénzösszeg azon iskolák között, amelyek az alapkritériumokat teljesítik. (A továbbiakban részletezve!) 30% – a sportrendezvényeken való részvétel alapján felosztható pénzösszeg, csak a kötelező feletti indulásokért: 1. A kötelező feletti létszámmal vagy csapattal indul el. 2. A kötelező sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. 62

20% – eredményesség alapján felosztható összeg. Azon oktatási intézmények, amelyek nem teljesítik az alapkritériumokat, nem részesülnek támogatásban. (Az ily módon „bennmaradó” pénzösszeggel a részvétel alapján felosztható pénzösszeget növeljük. Ez az adott helyzet, illetve a rendelkezésre álló pénzösszeg figyelembe vételével aktuálisan döntendő el.) 10 % – a szakbizottság visszatartja, s az alábbiak szerint osztja fel. – 60 %-a létesítményhasználati-támogatás (6 %); – 20 %-a diákolimpiai bajnokok díjazása (2 %); – 20 %-a testnevelők köszöntése (2 %) – a legeredményesebb 3-3 iskola testnevelőinek díjazása. VIII. 6. 1. 2. SZABÁLYOZÁSOK: ● Rendelkezésre bocsátás: A támogatáshoz az oktatási intézmények két részletben juthatnak hozzá. Első részlet: a mindenkori költségvetési rendelet elfogadását követően (lehetőség szerint már március hónapban), az intézményi létszám figyelembe vételével bocsátja rendelkezésre az Önkormányzat. Az összevont oktatási intézmények számára a támogatás biztosítása egy összegben történik. Második részlet: az előző tanév eredményeinek, valamint a rendezvényeken való részvétel ismeretében, lehetőség szerint már a mindenkori szeptemberi, de legkésőbb az októberi szakbizottsági döntést követően juthatnak hozzá az oktatási intézmények. Az összevont oktatási intézmények esetében a támogatás biztosítása tagiskolánként történik, amely egyben azt is jelenti, hogy a tagiskoláknak – amennyiben a 2. keretből támogatásban kívánnak részesülni – külön-külön kell teljesíteniük a feltüntetett feltételeket. A szakbizottsági döntést követően az Önkormányzat „diáksport célok megvalósítására” támogatási szerződést köt a fenntartóval (általános iskolák és a gimnáziumok esetében a KLIK Békéscsabai Tankerületével, a szakképző iskolák esetében pedig a Békéscsabai Szakképzési Centrummal), s az összeget számára átutalja. A fenntartó a szerződésben meghatározott oktatási intézmények számára a szakbizottság által meghatározott összegeket – a saját szabályrendszere alapján – biztosítja. ● A diáksport támogatás ezen formájának hatályba lépése: 2016. április 1. ● A diáksport támogatására biztosított előirányzat felhasználási lehetőségei: A rendelkezésre bocsátott pénzösszeg kizárólag a sport céljait szolgálhatja! Részletezve: ○ Utazási költség – helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. ○ Terembérleti díj – más sportlétesítmény bérlése, ha nem rendelkezik tornateremmel, illetve saját rendezésű verseny szervezése esetén. ○ Uszoda-, kondi-, illetve fitnessbelépő, bérlet vásárlása – a testnevelési órán, illetve azon kívüli iskola által szervezett szabadidős tevékenység esetén. ○ Nevezési díj – sportrendezvényeken való indulás részvételi díja. ○ Étkezési költség – helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. ○ Szállásköltség – helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. ○ Sportszerek, sporteszközök vásárlása, beszerzése, bérlése. ○ Személyi juttatások – versenybírói díj, játékvezetői díj, sportfoglalkozás vezetési díj. ○ Díjazás – serlegek, érmek, oklevelek, díjak. ○ Sikeres pályázathoz önrész felhasználása. ● Elszámolás: A támogatás felhasználásáról a fenntartó – a szerződésben meghatározott időpontig és módon –, a támogatási megállapodás mellékletét képező „Beszámoló űrlapon” köteles az Önkormányzat felé tájékoztatást nyújtani. 63

VIII. 6. 1. 3. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉTSZÁM SZERINTI BESOROLÁSA: Általános iskolák: nagy létszámú iskolák: 500 főnél nagyobb létszámú intézmények közepes létszámú iskolák: 201 és 500 fő közötti létszámú intézmények kis létszámú iskolák: 200 fő alatti oktatási intézmények. Középfokú intézmények: nagy létszámú iskolák: közepes létszámú iskolák: kis létszámú iskolák:

800 főnél nagyobb létszámú intézmények 401 és 800 fő közötti létszámú intézmények 400 fő alatti oktatási intézmények.

VIII. 6. 1. 4. Az intézményi diáksport-támogatás: VIII. 6. 1. 4. 1. Általános iskolák feltételként megjelölt versenyszámai: 1. ATLÉTIKA: a.) mezei futóverseny (8 versenyszám: leány I–IV. korcsoport és fiú I–IV. korcsoport): - Nagy létszámú iskolák: 6 számban való elindulás. - Közepes létszámú iskolák: 5 számban való elindulás. - Kis létszámú iskolák: 3 számban való elindulás. Egy versenyszámban maximum két csapatot lehet indítani! Az indítandó csapatok között legalább egy fiú vagy egy lány csapatnak is szerepelnie kell! b.) többpróba (8 versenyszám: leány I-IV. korcsoport és fiú I-IV. korcsoport): - Nagy létszámú iskolák: 4 számban való elindulás. - Közepes létszámú iskolák: 3 számban való elindulás. - Kis létszámú iskolák: 2 számban való elindulás. Egy versenyszámban maximum két csapatot lehet indítani! Az indítandó csapatok között legalább egy fiú vagy egy lány csapatnak is szerepelnie kell! c.) ügyességi csapatbajnokság (E versenyszámot abban az esetben tekintjük kötelezőnek, ha a Magyar Diákolimpia Szövetség a felmenő rendszerű versenyszámai között szerepelteti!) 8 versenyszám: nemenként III–IV. korcsoport: súlylökés, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás, valamint a 10x200 méteres váltó. - Nagy létszámú iskolák: 4 számban való elindulás + váltó. - Közepes létszámú iskolák: 3 számban való elindulás + váltó. - Kis létszámú iskolák: 2 számban való elindulás + váltó. Egy versenyszámban maximum két csapatot lehet indítani! Az indítandó csapatok között legalább egy fiú vagy egy lány csapatnak is szerepelnie kell! A váltó kiváltható egy másik számmal. Atlétikai versenyszámok kiválthatósága: Két versenyszám (mezei futás, ügyességi CSB, többpróba) kiváltható egy labdajátékkal. A többpróba kiváltható a „Kis iskolák versenyével”. 2. LABDAJÁTÉKOK: a.) labdarúgás (8 versenyszám: I. kcs. fiú, II. kcs. fiú, III. kcs. fiú, IV. kcs. fiú, III–IV. kcs. leány, IV. kcs. teremlabdarúgás) - Nagy létszámú iskolák: 3 számban való elindulás. - Közepes létszámú iskolák: 3 számban való elindulás. - Kis létszámú iskolák: 2 számban való elindulás. b.) egyéb labdajátékok (8 versenyszám: III. korcsoport: leány kézilabda, fiú kézilabda, leány röplabda, fiú kosárlabda; 64

IV. korcsoport: leány kézilabda, fiú kézilabda, fiú kosárlabda. - Nagy létszámú iskolák: 2 számban való elindulás. - Közepes létszámú iskolák: 2 számban való elindulás. - Kis létszámú iskolák: 1 számban való elindulás. A labdajátékoknál egyéb szabályok: a.) Az elindítandó csapat a labdajátékoknál nem lehet az összes fiú vagy leány csapat! Minimum egy leány vagy egy fiú csapatnak kell szerepelnie! b.) Ha valamely csapat ki nem állás miatt kizárásra kerül, nem számítható be a feltételt teljesítettek közé! c.) Egy indítandó csapatot kiválthat az érintett iskola a következőkkel: - 12 fő asztalitenisz diákolimpiai versenyen való indítással. - 12 fő úszás diákolimpiai versenyen való indítással. - 1 csapat a játékos sportvetélkedőn való indulással. - 1 csapat a torna diákolimpiai versenyen való indulással. - 1 csapat a „Kis iskolák versenyével” Az iskolák az alábbi sportágakban és versenyszámokban gyűjthetnek további részvételi pontokat: asztalitenisz, úszás, torna, játékos sportvetélkedő, „Kis iskolák versenye”. VIII. 6. 1. 4. 2. Középiskolák feltételként megjelölt versenyszámai: 1. ATLÉTIKA: a.) mezei futóverseny (városi) – (8 versenyszám: nemenként két-két korcsoport – V., VI.). - Nagy létszámú iskolák: 4 számban való elindulás. - Közepes létszámú iskolák: 4 számban való elindulás. - Kis létszámú iskolák: 3 számban való elindulás. (Azokban az iskolákban, amelyekben a lányok létszáma nagyon alacsony, ott engedélyezett két fiú csapat indítása). b.) megyei atlétikai csapatverseny (E versenyszámot abban az esetben tekintjük kötelezőnek, ha a Magyar Diákolimpia Szövetség a felmenő rendszerű versenyszámai között szerepelteti!) 13 versenyszám – nemenként: súly, diszkosz, gerely, magasugrás, távolugrás, váltófutás, valamint a fiú-lány svédváltó - Nagy létszámú iskolák: 6 számban való elindulás (3 lány – 3 lány). - Közepes létszámú iskolák: 5 számban való elindulás (3 - 2). - Kis létszámú iskolák: 4 számban való elindulás (2 - 2). (Azokban az iskolákban, amelyekben nagyon nagy a különbség a fiúk és a lányok létszáma között, akár mind a 6 indítandó csapat lehet egy nemhez tartozó.) c.) megyei egyéni atlétikai bajnokság (nemenként 24-24 versenyszám, és 2-2 váltó) - Nagy létszámú iskolák: 16 számban való elindulás + 2 váltó. - Közepes létszámú iskolák: 12 számban való elindulás + 2 váltó. - Kis létszámú iskolák: 10 számban való elindulás + 1 váltó. A váltót kiválthatja másik 5 versenyszám. (4 versenyszám) Iskolánként, versenyszámonként, nemenként 3 fő és egy váltó nevezhető. (2 fő és egy váltó nevezhető) Atlétikai versenyszámok kiválthatósága: Két versenyszám (mezei futásnál, vagy atlétikai CSB-nél) kiváltható egy labdajátékkal. Mezei futás egy csapata és az atlétikai CSB egy versenyszáma kiválthatják egymást! Egyéni atlétika 5 versenyszáma kiváltható egy mezei futás csapatával, vagy az atlétikai CSB egy versenyszámával. 65

2. Labdajátékok (8 versenyszám): - városi amatőr fiú labdarúgó bajnokság - városi leány labdarúgó bajnokság - városi amatőr leány röplabda bajnokság - városi amatőr fiú röplabda bajnokság - városi amatőr fiú kézilabda bajnokság - városi amatőr leány kézilabda bajnokság - városi leány kosárlabda bajnokság - városi amatőr fiú kosárlabda bajnokság - Nagy létszámú iskolák: 4 számban való elindulás. - Közepes létszámú iskolák: 4 számban való elindulás. - Kis létszámú iskolák: 3 számban való elindulás. Ha valahol a felsoroltak közül az adott iskola két csapatot elindít, az egy esetben kiválthat egyet a feltételként megjelöltek közül (pl. valamely intézmény elindul két kézilabda csapattal, az kettőnek tudható be az indítandó csapatok létszámánál). Ha valamely csapat ki nem állás miatt kizárásra kerül, nem számítható bele a feltételként megjelölteknél! Egy labdajáték kiváltható három atlétikai csapattal (mezei, atlétikai csb.) Egy intézmény maximum 2 csapattal indulhat el sportáganként, nemenként. Egy feltételként megjelölt labdajáték kiváltható két, a megyei bajnokságban indított csapattal. 3. ÚSZÁS („B” kategória) Iskolánként minimum 4 fővel elindulni (8 szám van)! Kiváltható egy atlétikai csapattal, vagy a megyei egyéni atlétikai bajnokság 4 számával. Az iskolák az alábbi sportágakban és versenyszámokban gyűjthetnek részvételi pontokat: 1. Középiskolai Sportparádé Eredményesség szerint: - fiú, illetve leány összetett: megegyezik a városi bajnokság csapatsportágak eredményességi pontszámával - összetett: ugyanezen elv szerinti pontszámítás, duplázva Részvétel szerint: csapatsportág: 2 pont/csapat (maximum 2 csapat/sportág), egyéni sportág: 1 pont/fő (maximum 3 fő/sportág). 3. Városi középiskolás teremlabdarúgó torna (résztvevő csapatonként 5 pont). 4. Megyei diákolimpiai bajnokságban bármely labdajátékban való elindulásért (résztvevő csapatonként 5 pont). VIII. 6. 1. 5. Az általános iskolák és középfokú intézmények eredményességi ponttáblázatai: Egyéni versenyek – a testnevelési tantervben szereplő sportágak VERSENY/HELYEZÉS

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Városi döntő

8

6

4

-

-

-

-

-

Megyei döntő

16

12

10

8

6

4

-

-

Országos döntő

32

28

26

24

22

20

18

16

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Egyéni versenyek – egyéb sportágak VERSENY/HELYEZÉS

1.

66

Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

6 14

5 12

4 11

3 10

2 9

1 8

7

6

Csapatversenyek - a testnevelési tantervben szereplő sportágak, kivéve atlétika VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

1. 20 40 100

2. 15 32 85

3. 12 26 78

4. 10 22 74

5. 20 70

6. 18 65

7. 60

8. 50

1. 10 20 60

2. 8 15 54

3. 6 12 48

4. 4 8 40

5. 6 35

6. 4 30

7. 25

8. 20

2. 12 36

3. 10 32

4. 8 28

5. 6 26

6. 4 24

7. 22

8. 20

Atlétikai csapatversenyek VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

Csapatversenyek - egyéb sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

1. 15 40

A testnevelési tantervben szereplő sportágak: atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, úszás, torna. VIII. 6. 1. 6. Részvételi ponttáblázatok VIII. 6. 1. 6. 1. Általános Iskolák a) Egyéni sportágak: Atlétika, asztalitenisz, úszás egyéni verseny esetén minden induló 2 fő után 1 pontot kap az iskola, de maximum 15 pont kapható egy-egy sportágnál! b) Csapatversenyek: SPORTÁG Atlétika Játékos sportverseny Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Torna „B” kategória

VERSENYSZÁM többpróba ügyességi csb. mezei futóbajnokság körzeti bajnokság körzeti bajnokság körzeti bajnokság körzeti kispályás bajnokság körzeti amatőr bajnokság teremlabdarúgó bajnokság leány bajnokság, körzeti körzeti bajnokság körzeti bajnokság

KORCSOPORT I–IV. III–IV. I–IV. I–II. III–IV III–IV I–III. IV. IV. III–IV. III–IV. I–IV.

PONT/CSAPAT 5 5 5 15 15 15 15 15 15 15 15 5

VIII. 6. 1. 6. 2. Középfokú intézmények a.) Egyéni sportágak: Atlétika, úszás egyéni verseny esetén minden induló 2 fő után 1 pontot kap az iskola, de maximum 15 pont kapható egy-egy sportágnál! b.) Középiskolák városi csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG Atlétika: mezei futóverseny Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

VERSENYSZÁM városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság

67

KORCSOPORT V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI.

PONT 5 15 15 15 15

c.) Középiskolák megyei csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG

Atlétika

VERSENYSZÁM távolugró CSB súlylökő CSB diszkoszvető CSB gerelyhajító CSB magasugró CSB Váltófutás svédváltó Egyéni atlétikai bajnokság - váltó mezei futóverseny

KORCSOPORT V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI.

PONT 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Az eredményességi pontszámítás esetén a körzeti és a megyei versenyeken szerzett pontokat az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály „gyűjti össze” és összegzi. Az országos versenyeken szerzett pontokat az OKSO által kiküldött nyomtatványon az iskolák összegzik, és a meghatározott időpontig visszaküldik. Amennyiben az iskolától a megadott határidőig nem érkezik be az összesített lista, a pontszámításban nem vehető figyelembe. A beérkezett eredményeket az OKSO ellenőrizheti. VIII. 7. Versenysport, élsport VIII. 7. 1. Kiemelt sportszervezetek támogatása VIII. 7. 1. 1. EGYÉNI SPORTÁGAK A sportszervezetek Békéscsaba Megyei Jogú Város legnagyobb múltra visszatekintő és az elmúlt évtizedek nemzetközi szinten is legeredményesebb sportszervezetei, melyek kiemelkedő eredményeket érnek el az utánpótlás-nevelés terén:  Torna Club Békéscsaba,  Békéscsabai Atlétikai Club,  Békéscsabai Előre Úszó Klub,  Alföld Vívó Akadémia,  József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box szakosztálya. A „kiemelt sportszervezetek” minősítést a szakbizottság – a Sportszakmai Tanácsadó Testület véleménye alapján, az eredményesség figyelembe vételével – évente felülvizsgálja. Amennyiben valamely sportszervezet kikerül a kiemelt egyesületek közül, a döntés évében a támogatási összeg nem lehet kevesebb, mint az előző évi 50 %-a. Az ezt követő évben viszont már csak pályázati úton részesülhet támogatásban. A kiemeltek közül kikerülő sportegyesület, a kikerüléstől számított 3 évig nem lehet kiemelt egyesület. A József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box szakosztálya kiemelt, a többi szakosztálya NEM kiemelt. Az utóbbiak a „Nem kiemelt sportszervezeteknél” pályázhatnak támogatásra. ● Támogatási keret: Sporttámogatások költségvetési előirányzat (szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök). ● Mértéke: a városi költségvetés elfogadását követően a szakbizottság saját hatáskörében határozza meg. ● Támogatás: a felosztás a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, s meghatározott elvek alapján történik. 68

A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév első havának 10. napjáig történik. A kiemelt egyesületek a városi költségvetés és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig előfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet erről másként nem rendelkezik, akkor az előfinanszírozás összege az előző évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.) Ezt követően kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VIII. 5. 14. pontja szerint. ● Elszámolás: A támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VIII. 5. 15. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. ● A kiemelt sportszervezetek (egyéni sportágak) támogatása ezen formájának hatályba lépése: 2017. január 1.

VIII. 7. 1. 1. 1. Alaptámogatás (a kiemelt egyéni sportágak keretének 70 %-a) A kiemelt egyesületek meghatározott szempontok alapján szorzót kapnak, a rendelkezésre álló keretet osztjuk a szorzópontok arányában.

SPORTEGYESÜLET Torna Club Békéscsaba Békéscsabai Atlétikai Club Békéscsabai Előre Úszó Klub Alföld Vívó Akadémia József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box szakosztálya

SZORZÓ 8,5 8,5 3,5 3,5 2

VIII. 7. 1. 1. 2. Eredményességi támogatás (a kiemelt egyesületek /egyéni sportágak/ számára rendelkezésre álló keret 25 %-a) A kiemelt egyesületek (egyéni sportágak) számára az alaptámogatás összegének megállapítása után fennmaradó pénzösszegeket osztjuk, az alábbi pontérték táblázat szerint. A nem olimpiai sportágat képviselő egyesület (József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület) esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk. Ettől csak az olimpiai programban is szereplő teakwon-do szakágban teszünk kivételt, ahol az eredményességet 100%-ban számítjuk. a.) Minősítések alapján juttatott támogatás (az eredményességi támogatási keret 30 %-a) A tárgyévet megelőző két esztendőben szerzett minősítési pontok, vagy a hazai ranglistán szerzett 1–10. helyezés. A minősítések, illetve a ranglistahelyezések után járó pontszámok közül csak az egyiket számolhatják el a sportszervezetek – azt, amelyik a kedvezőbb számukra. A rendelkezésre álló keretet elosztjuk az előző két évben szerzett minősítési/ranglista pontokkal, majd az egy adott pontra eső összeget megszorozzuk az egyesület összes minősítési pontjával. MINŐSÍTÉSEK Nemzetközi felnőtt Nemzetközi junior Junior I. osztály

PONTSZÁM 55 50 12

RANGLISTA HELYEZÉSEK 1. 2–3. 4–6.

69

PONTSZÁM 20 15 10

Nemzetközi ifjúsági sportoló Ifjúsági aranyjelvényes

40 5

7-8. 9-10.

5 3

b.) A nemzetközi eredmények alapján (az eredményességi támogatási keret 45 %-a) A tárgyévet megelőző két esztendő figyelembe vételével, a hivatalos világversenyeken elért helyezések szerint történik a felosztás. Az egyesületek által szerzett pontok összegét megszorozzuk az adott pontra jutó összeggel. ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Nem olimpiai sportágak Világjátéka Felnőtt világbajnokság Világkupa-döntő Felnőtt Európa-bajnokság Európa Játékok Ifjúsági olimpia Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság Gymnasiade, EYOF

1. 600 250 180 120 90 90 90 45 45 27 27

2. 450 150 140 95 70 70 70 35 35 21 21

3. 350 100 120 80 60 60 60 30 30 18 18

4. 200 75 100 65 50 50 50 25 25 15 15

5. 150 60 80 60 40 40 40 20 20 12 12

6. 120 45 60 40 30 30 30 15 15 9 9

7. 80 30 40 30 20 20 20 10 10 6 6

8. 50 15 20 15 10 10 10 5 45 3 3

RÉSZVÉTEL 200 100 80 70 60 60 60 60 60 50 50

Kizárólag olyan világverseny-részvételek és -eredmények vehetők figyelembe, amelyeken az adott kategóriában minimum 5 nemzet képviselői elindultak. Továbbá: A tárgyévet megelőző két esztendő figyelembe vételével a nemzeti válogatott sportolók után +2 pont, minden dokumentált nemzeti válogatott viadalon (mérkőzésen) való szereplésért +0,5 pont. c.) Hazai eredmények alapján (az eredményességi támogatási keret 25 %-a) A tárgyévet megelőző két esztendő figyelembe vételével az országos egyéni- és a csapatbajnokságokon elért helyezések szerint történik a felosztás. KOROSZTÁLY/HELYEZÉS „A” korosztály* „B” korosztály** „C” korosztály*** „D” korosztály**** Csapatbajnokság

1. 8 12 8 6 10

2. 6 10 6 5 9

3. 4 8 4 4 8

4. 3 5 3 3 6

5. 2 4 2 2 5

6. 1 3 1 1 4

7. 1 2 1 1 3

8. 1 1 1 1 2

* Torna: gyermek, serd.; Atlétika: gyermek, serd.; Vívás: gyermek, újonc, serd.; Úszás: béka, delfin, cápa; Kick-box: gyermek, kadett1. ** Torna: kadett, ifjúsági; Atlétika: ifjúsági, junior; Vívás: kadett; Úszás: gyermek, serdülő; Kick-box: kadett2. *** Torna: junior; Atlétika: utánpótlás; Vívás: junior; Úszás: ifjúsági; Kick-box: junior. **** felnőtt

Az országos csapatbajnokságon elért helyezések az egyéni eredményekkel azonos módon kerülnek beszámításra. Az egyéni versenyeken kizárólag azon eredmények vehetők figyelembe, amelyeken minimum 8, a csapatversenyeken minimum 5 induló volt. VIII. 7. 1. 1. 3. Létszám szerinti támogatás (a kiemelt egyesületek számára rendelkezésre álló keret 5 %-a) A rendelkezésre álló pénzkeretet osztjuk az összlétszámmal. 70

Az egyesületi létszámot a kiváltott versenyzői kártyák (licenszek), vagy az országos szakszövetség által hivatalosan dokumentált, neveket és adatokat tartalmazó listával kell igazolni. VIII. 7. 1. 2. CSAPATSPORTÁGAK A nagy lakossági érdeklődésre számot tartó sportágakat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a mindenkori éves költségvetés sportfinanszírozási rendszerén belül támogatja. A döntés elősegítése érdekében a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer az alábbi elveket fogalmazza meg: ● a támogatás vegye figyelembe, a sportág népszerűségét, magyarországi és békéscsabai eredményességét, valamint azt, hogy a Nemzeti Bajnokság mely osztályában szerepelnek az érintett csapatok; ● a támogatás legyen összhangban az eredményességgel; ● a látványsport jellegre való tekintettel vegye figyelembe a lakossági érdeklődést (eladott jegyek, bérletesek száma). Az ún. „látványsportot” képviselő sportszervezeteket – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. (felnőtt csapat) és Békéscsabai 1912 Előre SE (utánpótlás), – Békéscsabai Előre NKSE,

– Békéscsabai Röplabda SE a város egyedi döntés alapján részesíti támogatásban. A bajnoki mérkőzéseken történő szereplés és a nézőszámok alakulása a sportszervezetek számára bizonytalan, kiszámíthatatlan, az így kapható támogatás előre nem tervezhető. A sportszervezetek biztos működése érdekében ezért kívánatos egyfajta alaptámogatás biztosítása. ● Támogatási keret: A Sporttámogatások költségvetési előirányzat 70–75 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.). A sportszervezetek ily módon történő támogatását a szakbizottság minden bajnoki évad előtt felülvizsgálja. ● Támogatás: A felosztás a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, s meghatározott elvek alapján történik. A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév első havának 10. napjáig történik. A kiemelt egyesületek a városi költségvetés és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig előfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet erről másként nem rendelkezik, akkor az előfinanszírozás összege az előző évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.) Ezt követően kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. ● Mértéke: a városi költségvetés elfogadását követően a szakbizottság saját hatáskörében határozza meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága a kiemelt csapatsport-szervezetek adott bajnoki évadra tervezett sporttámogatási összegéből 10 % kiutalását feltételekhez köti. A visszatartott összegekhez a sportszervezetek a szakbizottság által megfogalmazott feltételek teljesítését követően juthatnak hozzá. Amennyiben a sportszervezet a meghatározott feltételeket nem teljesíti, a visszatartott összeg sorsáról a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. Az kizárólag sportcélokra fordíthatja! A szakbizottság a feltételeket – a sportszervezet vezetőségével egyeztetve – a bajnoki évadot megelőzően (de legkésőbb a mindenkori októberi bizottsági ülésen) határozza meg a kiemelt csapatsport-egyesületek számára. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VIII. 5. 14. pontja szerint. 71

● Elszámolás: A támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VIII. 5. 15. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. ● A kiemelt sportszervezetek (csapatsportágak) támogatása ezen formájának hatályba lépése: 2016. augusztus 1. VIII. 7. 2. Nem kiemelt egyesületek (egyéni és csapatsportágak) ● Támogatási keret: Szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök. ● Mértéke: A városi költségvetés elfogadását követően a szakbizottság saját hatáskörében határozza meg. ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A minél objektívebb felosztás érdekében a támogatási összegek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. A felosztható pénzösszeg alap- és eredményességi támogatás címén kerül a sportszervezetekhez. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Gyulai Törvényszék által bejegyzett, a város önkormányzata által kiemelt támogatásban nem részesített sportegyesületek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendőben maximum 30 sportszervezetet (a pontérték táblázat szerinti 1–30. helyezett) támogat. ● Megemelt támogatás: Tradicionális és feltörekvő békéscsabai sportágak sportszervezetei megemelt támogatásban részesülhetnek: a pontérték táblázat alapján megkapott összeg 1,5szörösét kapják. A megemelt támogatásban részesülők közé előzetes kérelem alapján lehet bekerülni. A kérelemben az egyesületnek érveket kell felsorakoztatnia, miért tartja indokoltnak a megemelt támogatást. A kérdésben a szakbizottság egy esztendőben egy alkalommal, a sportköltségvetés felosztásakor (de mindenképpen a pályázatok kiírása előtt) dönt. Az emelt támogatottsági körből kikerülni ugyancsak bizottsági határozattal, szakmai javaslat alapján lehet. ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben történik. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VIII. 5. 14. pontja szerint. ● Elszámolás: A támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VIII. 5. 15. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. ● A nem kiemelt sportszervezetek támogatása ezen formájának hatályba lépése: 2017. január 1. VIII. 7. 2. 1. Alaptámogatás (a nem kiemelt egyesületek számára rendelkezésre álló keret 70 %-a) Csapatsportágak: az alaptámogatást a különböző bajnoki rendszerekben indított csapatok és az e felett foglalkoztatott csapatok függvényében az alábbi pontérték táblázat alapján kell meghatározni. CSAPAT Gyermek, serdülő Ifjúsági Junior Felnőtt

KOROSZTÁLY 14 éves korig 15–18 év között 19–21 év között 21 év fölött

PONTSZÁM 35 pont/csapat 40 pont/csapat 50 pont/csapat 20 pont/csapat

Egyéni sportágak: az alaptámogatást a legalább hat havi egyesületi tagsági díjat fizető sportolók létszáma alapján az alábbiak szerint kell meghatározni: KOROSZTÁLY 6-14 év között

PONTSZÁM 4 pont/fő

72

15-21 év között 21 év fölött

5 pont/fő 2 pont/fő

VIII. 7. 2. 2. Eredményességi támogatás (a nem kiemelt egyesületek számára rendelkezésre álló keret 30 %-a) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a kimagasló sporteredményeket elért sportszervezeteket. Az eredményességi támogatásban csak az adott sportág versenyrendszerében elért eredményeket lehet elismerni. Az országos Nemzeti Bajnokság kategóriájában csak az olyan versenyszámok eredményeit lehet figyelembe venni, melyekben rendeznek olimpiát, világ- és/vagy Európa-bajnokságot. Az eredményességi támogatás felosztása az előző két esztendőben elért eredmények alapján történik. CSAPATSPORTÁG / HELYEZÉS Felnőtt élvonal Korosztályos élvonal Felnőtt másodosztály Nemzeti Korosztályos másodosztály Bajnokság Felnőtt harmadosztály; felnőtt megyei bajnokság Korosztályos harmadosztály, megyei bajnokság Magyar Kupa* OIK OIS

1. 2. 3. 4. 5. 6. 240 200 180 160 140 120 120 100 90 80 70 60 120 100 90 80 70 60 55 45 40 35 30 25 55 45 40 35 30 25

7. 70 35 35 20 20

8. 60 30 30 15 15

20

15

10

7

6

5

4

3

100 35 25

90 32 22

75 30 20

75 30 20

50 20 10

50 20 10

50 20 10

50 20 10

* A 9-16- helyezésig 30 pont.

Továbbá: A tárgyévet megelőző két esztendő figyelembe vételével a nemzeti válogatott sportolók után +2 pont, minden dokumentált nemzeti válogatott viadalon (mérkőzésen) való szereplésért +0,5 pont. EGYÉNI SPORTÁG / HELYEZÉS Felnőtt Nemzeti Junior-ifjúsági Bajnokság Gyermek-serdülő Magyar felnőtt csapatbajnokság Magyar korosztályos csapatbajnokság

1. 12 10 6 12 10

2. 10 8 4 10 9

3. 8 6 3 8 8

4. 6 5 2 6 6

5. 4 4 1 4 5

6. 3 3 1 3 4

7. 2 2 2 3

8. 1 1 1 2

A ki nem hirdetett, vagy el nem döntött helyezéseknél az érintett helyezések pontjainak átlagát kell adni. Egyéni sportágakban a magyar csapatbajnokságon elért helyezésekkel azonos módon kerülnek elszámolásra a külön bajnoki rend szerint lebonyolításra kerülő csapatversenyek is. Az egyéni versenyeken kizárólag azon eredmények vehetők figyelembe, amelyeken minimum 8, a csapatversenyeken minimum 5 induló volt. MINŐSÍTÉSEK Nemzetközi felnőtt Nemzetközi junior Junior I. osztály Nemzetközi ifjúsági sportoló Ifjúsági aranyjelvényes

PONTSZÁM 55 50 12 40 5

RANGLISTA HELYEZÉSEK 1. 2–3. 4–6. 7-8. 9-10.

73

PONTSZÁM 20 15 10 5 3

ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Nem olimpiai sportágak Világjátéka Felnőtt világbajnokság Világkupa-döntő Felnőtt Európa-bajnokság Európa Játékok Ifjúsági olimpia Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság Gymnasiade, EYOF

1. 600 250 180 120 90 90 90 45 45 27 27

2. 450 150 140 95 70 70 70 35 35 21 21

3. 350 100 120 80 60 60 60 30 30 18 18

4. 200 75 100 65 50 50 50 25 25 15 15

5. 150 60 80 60 40 40 40 20 20 12 12

6. 120 45 60 40 30 30 30 15 15 9 9

7. 80 30 40 30 20 20 20 10 10 6 6

8. 50 15 20 15 10 10 10 5 45 3 3

RÉSZVÉTEL 200 100 80 70 60 60 60 60 60 50 50

Kizárólag olyan világverseny-részvételek és -eredmények vehetők figyelembe, amelyeken az adott kategóriában minimum 5 nemzet képviselői elindultak. A nem olimpiai sportágat képviselő sportszervezetek esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk. VIII. 7. 3. Kimagasló sporteredmény elérésének támogatása Egy-egy kiemelkedő sportsiker elérése, a „babér learatása” a sportszervezetek számára olykor nehéz – elsősorban anyagi – terheket róhat. Ilyen például az eredményes hazai bajnokivagy kupaszereplés utáni nemzetközi kupában való indulás, illetve az olimpián, avagy más rangos világversenyen való részvétel kiharcolása. E támogatási forma célja tehát nem lehet más, minthogy az egyesületek ne teherként éljék meg az ilyen jellegű pluszfeladatokat, s ne ráfizetéses legyen számukra a kimagasló eredmény elérése. Ellenben motiválja őket a tudat: az Önkormányzat megfelelő hátteret biztosít számukra. ● Támogatási keret: A mindenkori városi költségvetés külön soron szerepelteti. ● Mértéke: a városi költségvetésben meghatározott összeg. ● Támogatás: A támogatás felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és a csapatsportágak számára az e támogatási forma felosztására rendszeresesített űrlap alapján, az egyéni sportágak számára pedig pályáztatással történik. ● Támogatandók köre: – csapatsportágakban: az alábbi nemzetközi kupákban induló csapat-sportszervezetek kézilabdában: Bajnokok Ligája, KEK, EHF-kupa; labdarúgásban Bajnokok Ligája, UEFA Európa Liga, UEFA Intertotó Kupa; röplabdában Bajnokok Ligája, CEV Kupa, Challenge Kupa, Közép-Európai Liga. – egyéni sportágakban: olimpiai kerettagok, világversenyek résztvevői. (Világversenyen az alábbiakat értjük: olimpia, nem olimpiai sportágak világjátéka, felnőtt és korosztályos világbajnokság, Világkupa-sorozat esetén kizárólag a döntő, felnőtt és korosztályos Európa-bajnokság, Európa Játékok, ifjúsági olimpia, EYOF, Universiade, Gymnasiade.) ● A támogatás feltétele: – csapatsportágak esetében: az előző pontban felsorolt nemzetközi kupában való indulás jogának kivívása, nevezés; – egyéni sportágak esetében: olimpiai kerettagság (aktuális Magyar Olimpiai Bizottsági nyilvántartás alapján), illetve az előző két évben legalább egy világversenyen való részvétel. A pályázatot a versenyző és az egyesület közösen nyújtja be. A pályáztatás feltételeit a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozza meg. ● A támogatás rendelkezésre bocsátása: 74

– csapatsportágak esetében: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, az egyesület számlájára egy összegben történik. – egyéni sportágak esetében: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatási megállapodást a Támogatott részéről az egyesületi vezetőnek és a támogatott sportolónak is alá kell írnia. A támogatási összeget a támogató – a szerződés megkötését követő nyolc napon belül – egy összegben utalja át a versenyző sportegyesületének számlájára. A sportegyesület köteles az átutalt összeget a sportoló, illetve annak szakmai felkészítője (edzője) számára, a szerződésben meghatározott célokra fordítani. Az Önkormányzat fenntartja a jogát, hogy kötelezze a sportolót és/vagy a sportegyesületet az anyagi támogatás visszatérítésére, ha a sportoló a pályafutását a tárgyévben befejezi (kivéve, ha a sportoló a sportpályafutását lehetetlenné tevő sérülést szenved), vagy ha a sportoló sportpályafutását fegyelmi okok, illetve doppingvétség miatt fel kell függeszteni. Amennyiben a sportoló a támogatás évében más, nem békéscsabai egyesületbe igazol, úgy a támogatás időarányosan számítandó be. ● A támogatás felhasználható: – csapatsportágakban: kizárólag és bizonyíthatóan a nemzetközi kupákkal kapcsolatos költségekre, az alábbiak szerint: ● nevezési, részvételi, regisztrációs díjra; ● személyi kiadásokra (pl.: játékvezetői, versenybírói, kiküldetési díj); ● sportolók és edzőik (felkészítőik) szállás- és étkezési költségeire; ● sportolók és edzőik (felkészítőik) utazási költségeire (repülő, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés); ● sportorvosi, sportegészségügyi költségekre; ● versenyrendezési jogdíjra, versenyzői és versenybírói licencdíjra; ● marketing költségekre; ● sportszerek, sportfelszerelések, a rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök szállítási, bérleti, illetve vásárlási költségeire; ● sportburkolat bérlésének, építésének-bontásának, szállításának költségeire; ● sportlétesítmény-használati, terembérleti díjra; ● reprezentációs költségekre; ● biztosítási költségekre; ● biztonsági kiadásokra; ● postai költségekre. – egyéni sportágakban: az olimpiai „A” kerettag, illetve világversenyeken induló sportoló és közvetlen felkészítője (edzője) számára az alábbiak szerint: a) személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok: ● sportoló premizálása, díjazása, jutalmazása; ● a sportoló felkészítését segítő szakemberek, edzők, pszichológus, masszőr, a sportszervezet alkalmazásában lévő személy foglalkoztatásának költségei; b) hazai és külföldi versenyeken, edzőtáborokban való részvétel költségei (az esemény és az eseményen résztvevők megnevezésének feltűntetésével): ● a sportoló nevezési, részvételi, regisztrációs díja; ● a sportoló és edzője (felkészítője) utazási költségei (repülő, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés), utazással kapcsolatos biztosítási díjak (utas- és poggyászbiztosítás); ● edzőtáborozás költségeire; ● sportlétesítmény-használattal kapcsolatos költségekre, ● sportorvosi és sportegészségügyi költségekre; ● sportszerek, sportfelszerelések javításának, vásárlásának, bérlésének, szállításának költségeire; ● postai költségekre, 75

● a sportoló, edzője (felkészítője) oktatási, képzési, továbbképzési költségeire. ● Elszámolás: A támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VIII. 5. 15. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. VIII. 8. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció Békéscsaba Megyei Jogú Város a szabadidősportot (lakossági sportot) programok szervezésével, rendezvények támogatásával, a létesítmények biztosításával, valamint a szabadidősport események propagálásával tudja hatékonyan támogatni. Az Önkormányzat által szervezett programok szervezése, lebonyolítása az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály szakmai irányításával történik, az anyagi forrást az Önkormányzat költségvetésében szereplő szakfeladat ellátására biztosított forrás adja. A nagyobb szabadidősport-rendezvények egyesületi támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése költségvetési rendeletében meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközökből, pályáztatás alapján. A létesítmények biztosítása a szabadidősport gyakorlására a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények működtetése formájában, illetve a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében jelenik meg. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények közül a lakosság számára – térítésmentesen – az alábbiak vehetők igénybe: Vandháti úti atlétikai pálya, a Tünde utcai (most még) műfűvel borított labdarúgó pálya, Bessenyei utcai sportlétesítmény kijelölt pályái, a Baross utcai sportlétesítmény (volt SZTK-pálya). Ezen létesítmények kizárólag a pályahasználati szabályok betartásával vehetők igénybe. A pályákat használni kívánók az edzéseket, az egyesületi sportfoglalkozásokat, a testnevelés órákat nem akadályozhatják. Mérkőzések, versenyek, tanórák idején a létesítmények a lakosság számára nem vehetők igénybe.

VIII. 9. Sportrendezvények ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök. ● Mértéke: a városi költségvetés elfogadását követően, a szakbizottság által meghatározott összeg. ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. Pályázni nemzetek közötti verseny, nemzetközi viadal, országos bajnokság, vagy 100 fő sportolónál nagyobb létszámot megmozgató szabadidősport esemény szervezésének költségeire lehet. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Gyulai Törvényszék által bejegyzett sportegyesületek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendőben maximum 10 sportrendezvényt támogat. ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben történik. ● A támogatás felhasználható: Sportrendezvényekkel kapcsolatos költségekre, úgymint: ● személyi kiadásokra (pl. játékvezetői-, versenybírói, kiküldetési díjakra); ● sportorvosi, egészségügyi költségekre; ● bérleti díjra (terem, sportszer, speciális felszerelés); ● versenyrendezési jogdíj, versenyzői és versenybírói licencdíj; ● marketing költségekre; ● sportszerek, sportfelszerelések, a rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök szállítási, bérleti, illetve vásárlási költségeire; ● sportolók étkeztetésére, frissítők biztosítására; 76

● reprezentációs költségekre; ● biztosítási költségekre; ● biztonsági kiadásokra; ● postai költségekre; ● díjazásra, jutalmazásra. ● Elszámolás: A támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VIII. 5. 15. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. VIII. 10. Tartalékalap ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök. ● Mértéke: a városi költségvetés elfogadását követően, a szakbizottság által meghatározott összeg. ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Gyulai Törvényszék által bejegyzett sportegyesületek, illetve sportolók, mint magánszemélyek. A támogatási kérelmet az ún. „Támogatási kérelem-űrlapon” kell benyújtani (hozzájutni az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályon lehet). ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben, illetve – ha a szakbizottsági döntés így szól – eredeti számla felmutatásával, készpénzkifizetéssel történik. ● A támogatás felhasználható: A támogatás az előre nem látható kiadások (rendezvények, átmeneti működési nehézségek, az esztendő közben eldőlő világversenyen való részvétel támogatása) használható fel. ● Elszámolás: A támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VIII. 5. 15. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. ● További felhasználás: A forrás egy része az élsportolók, edzők, sportvezetők év végi jutalmazására, a sportolók sikereinek figyelembe vételével sportszervezetek plusztámogatására – „Élsportolói fogadás” – használható fel. A összeg a sportszakfeladati költségvetés előirányzatát növeli. VIII. 11. Sportlétesítmények VIII. 11. 1. Oktatási intézmények sportlétesítményeinek használata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonában lévő iskolai tornatermek és uszodák kedvezményes biztosításával támogatja a sportszervetek tevékenységét. Az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály minden év október-november havában összegyűjti a sportszervezetektől és az állami (KLIK és BSZC) fenntartású oktatási intézményektől az oktatási intézmények sportlétesítményeinek (tornatermek, uszodák) használatáról szóló, következő naptári évre vonatkozó adatokat, kérelmeket, információkat. Az önkormányzati tulajdonban lévő iskolai tornatermek használatáról legkésőbb az év utolsó ülésén (december) a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hoz határozatot. A szakbizottság – az összeállított információk alapján – dönt a használókról, az esetleges kedvezményes bérleti díj összegéről. Alapelvként rögzíteni szükséges, hogy a TAO-s sportágakban érintett sportszervezeteknek – a pályázati lehetőségük fennállásáig mindenképpen – hozzá kell járulniuk az oktatási intézmények sportlétesítményeivel kapcsolatban felmerülő költségekhez. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Gyulai Törvényszék által bejegyzett sportegyesületek, amelyek működéséhez elengedhetetlen a tornaterem-, illetve uszoda-használat. 77

VIII. 11. 2. Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használata Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket kizárólag a lenti táblázatban rögzített sportszervezetek, valamint az oktatási intézmények használhatják térítési díj megfizetése nélkül (a használói kört – az egyesületek megszűnése, újak alakulása, a létesítmények állapotának változásai miatt – a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság rendszeresen felülvizsgálja). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a „természetbeni támogatást” külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében finanszírozza. A sporttámogatási rendszerben rögzítjük az ún. „elsődleges használókat”. Minden más sportszervezet csak az elsődleges használóval való egyeztetést követően veheti igénybe az adott létesítményt. Ugyanakkor a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a sportlétesítményeket jogosult díjfizetés ellenében – a koncepcióban rögzített elsődleges használókkal való előzetes egyeztetést követően – egyéb szervezetek számára is használatba adni. Az elsődleges használókat kivéve, valamennyi további létesítményhasználó, a munkaidőn kívüli használat esetén, köteles a felmerült bérjellegű többletköltségeket is megtéríteni. A létesítményekben található sportszerekkel kapcsolatosan: minden sportszervezet csak a saját tulajdonában lévő sportszereket használhatja. Amennyiben más sportkör sportszereit kívánja használni, meg kell állapodnia a sportszer tulajdonosával. VIII. 11. 2. 1. Kórház utca 4. LÉTESÍTMÉNY Teniszpályák (6 db), teniszöltözők

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET)

VIII. 11. 2. 2. Kórház utca 6. LÉTESÍTMÉNY Labdarúgó pályák (3 db – ebből 1 db műfüves), világítással A centerpálya kizárólag az elsődleges használó számára biztosított!

Tornacsarnok, tornászközpont, öltözők, panzió Székház irodái Székház öltözői

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Elsődleges használó: – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. és SE További ingyenes használók: – Békéscsabai Női Labdarúgó SC (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – Jamina SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – Békéscsabai MÁV SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – MLSZ Békés Megyei Igazgatósága (évi max. 60 órában, előzetes egyeztetéssel) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Torna Club Békéscsaba – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. és SE – Békéscsabai Atlétika Club Elsődleges használó: – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. és SE További ingyenes használók: – Békéscsabai Női Labdarúgó SC (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – Jamina SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – Békéscsabai MÁV SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – MLSZ Békés Megyei Igazgatósága (évi max. 60 órában, előzetes egyeztetéssel) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre)

VIII. 11. 2. 3. Tünde utcai–Vandháti úti sportlétesítmény LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Futófolyosó

Elsődleges használó: – Békéscsabai Atlétikai Club További ingyenes használók:

78

Atlétikai bázis: műanyag borítású atlétikai pálya, dobópálya, öltözők

Súlyemelő terem

Labdarúgó pálya

– Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Elsődleges használó: – Békéscsabai Atlétikai Club További ingyenes használók: – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Békéscsabai Súlyemelő és Szabadidő Sportegyesület További ingyenes használó: – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) Elsődleges használó: – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. és SE További ingyenes használók: – Békéscsabai Női Labdarúgó SC (előzetes egyeztetéssel!) – Jamina SE (előzetes egyeztetéssel!) – Békéscsabai MÁV SE (előzetes egyeztetéssel!) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!)

VIII. 15. 2. 4. Békéscsabai Városi Sportcsarnok LÉTESÍTMÉNY Küzdőtér, öltözők

„3-as és 4-es büfé” Orvosi rendelő Extrém sportpálya Vívócsarnok

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Elsődleges használó: – Békéscsabai Előre NKSE (felnőtt, utánpótlás) – Békéscsabai Röplabda SE (felnőtt és utánpótlás) További ingyenes használók: – Belvárosi DSK férfi kézilabda szakosztálya – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Békés Megyei Kano Judo SE Békés megyei és békéscsabai sportorvos Körös-Bike Sport és Rendezvényszervező Egyesület Alföld Vívó Akadémia További ingyenes használó: – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre)

VIII. 15. 2. 5. Békéscsaba, Kinizsi u. 11. (volt MHSZ-székház) LÉTESÍTMÉNY 1 db iroda

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Városi Modellező Klub

VIII. 15. 2. 6. 4-es Honvéd utcai sportlétesítmény LÉTESÍTMÉNY Sportlőtér

Labdarúgó utánpótlás-nevelő bázis

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Viharsarki Sportlövész Egyesület – Békéscsabai Városi Lövészklub – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Megkötött megállapodás alapján a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság és a Békéscsaba Városi Rendőrkapitányság Békéscsabai Labdarúgó Akadémia (Békéscsabai UFC)

VIII. 11. 2. 7. Bessenyei utcai sporttelep LÉTESÍTMÉNY Centerpálya

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Elsődleges használó: – Jamina SE További ingyenes használók: – Békéscsaba Raptors Amerikai Futball Sport Egyesület (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel) – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. és SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!)

79

További pályák

– Békéscsabai MÁV SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel!) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Elsődleges használó: – Jamina SE További használók: – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!)

VIII. 11. 2. 8. Gerlai sportpálya LÉTESÍTMÉNY 1 db füves pálya

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Elsődleges használó: – Gerlai SE További használók: – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!)

VIII. 11. 2. 9. Baross utcai sportlétesítmény LÉTESÍTMÉNY 1 db aszfalt pálya + 1 db műanyag borítású pálya lelátóval

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!)

VIII. 11. 2. 10. Csányi utcai sporttelep (MÁV-pálya) LÉTESÍTMÉNY 1 db füves pálya

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Elsődleges használó: – Békéscsabai MÁV SE További ingyenes használók: – Békéscsaba 1912 Előre Zrt. és SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel) – Jamina SE (alkalmanként, előzetes egyeztetéssel) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – az állami fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – MÁV-dolgozók

VIII. 11. 2. 11. Árpád fürdő LÉTESÍTMÉNY 50 m-es medence

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Elsődleges használók: – Békéscsabai Előre Úszó Klub – Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre)

VIII. 11. 3. A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használatának támogatása. A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használatának támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése költségvetési rendeletében meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközökből, az egyesületi pályáztatás alapján történik.

80

IX. Mellékletek I. sz. melléklet

IX. 1. Értelmező rendelkezések Sport: minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. Versenysport: sportszövetség sporttevékenység.

által

szervezett,

versenyrendszer

keretében

végzett

Diáksport: a diákoknak a kötelező testnevelés órákon kívüli sporttevékenysége, amikor iskolájuk képviseletében más iskolák tanulóival, illetve háziversenyeken, sportköri foglalkozásokon fejtik ki fizikai aktivitásukat. Gyermek- és ifjúsági sport: az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés. Rekreáció: (latin: kikapcsolódás, felüdülés) a szabadidő eltöltésének kultúrája. Az életminőség tana. Az ember felfrissülését, a munkavégző képességének újrateremtését, az igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja. Célja: a felüdülés, jó közérzet, az egészség megszilárdítása. Fejlődési folyamata, állomásai: Tömegsport: a két világháború közötti időszakban keletkezett. Évtizedekig jellemezte a szocialista országok politikáját. Célja a sokoldalú személyiségfejlesztés, a lakosság életmódjának alakítása (Kilián-mozgalom, MHK, MHSZ). Szabadidősport: az egészség megőrzése, fejlesztése, a szabadidő hasznos eltöltése, a szórakozás, a felüdülés céljából végzett rendszeres, folyamatos testedzési, sportolási tevékenység. Fitness: az optimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósítása, az egészségi állapot szintjének emelése. Wellness: az egészség szempontjából fontos tudományos felismerések összekapcsolása, egészség-megőrzési programmá kovácsolása. Sportoló: sporttevékenységet folytató természetes személy. Hivatásos sportoló: az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül. Sportszervezetek: sportegyesületek, sportvállalkozások. Sportegyesület: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, illetve annak feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. Sportvállalkozás: az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. (Stv. 18.§ (1) bek.) Csakis és kizárólag korlátolt felelősségű társasági,

2 illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint azzal, hogy a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető (Stv. 18.§ ). Kiemelt sportszervezet: a szakbizottság által meghatározott sportszervezet az elért eredmények, a város sportéletében betöltött szerep alapján. Személyi kiadások: sportoló ösztöndíja; sportoló foglalkoztatásának költségei; felkészítő sportszakember (edző), sportszervezet alkalmazásában lévő személy foglalkoztatásának költségei. Támogatásra jogosult: minden Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, hivatalosan bejegyzett, sporttevékenységet végző jogi személyiségű sportszervezet, iskolai sportkör, amely a rendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelel. Sporteredmény: a rendezők által az adott sportág versenyszabályai szerint kiírt versenyen egyének, csapatok küzdelme, teljesítményük összehasonlítása. Versenyeztetési kiadások: nevezési díj, játékvezetői- és versenybírói díj, sportorvosi költség, sportolói versenyengedély díja, sportolók és felkészítőik felkészüléssel, versenyzéssel összefüggő utazási, szállás- és étkezési költségei, sportlétesítmény-használat díja, felkészüléssel, versenyzéssel összefüggő sporteszközök, sportfelszerelések vásárlása, javítása, rendezési költségek. Sportlétesítmény: sporttevékenység céljára épült, adott sportágak szabályainak megfelelő objektum.

IX. 2. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények (2015.) Kórház utcai labdarúgó stadion Ssz

Létesítmény neve, címe

Jelenlegi állapota

Legutóbbi 5 év fejlesztései

1.

Kórház utcai székház

Az 50 éve átadott épület rendkívül elhanyagolt és szégyenletes állapotban volt. A Békéscsabai Előre centenáriumának (2012) évében született a döntés, hogy mindenképpen fel kell újítani. Ma már vállalható, jó állapotban van.

2013: teljes belső felújítás (99.500.000,- Ft – TAO + önerő); 2014: tető felújítása, a 2. emelet komplett kialakítása (36.200.000,- Ft – TAO + önerő); épületenergetikai korszerűsítés (59.000.000,- Ft – KEOP + Önkormányzati költségvetés).

Sportlétesítmény-felújító program keretein belül megépült a villanyvilágítás (2004), a környezet rendezése (2006), a keresztlelátó megépítése (2008), ugyanakkor a kor követelményeinek való megfeleléshez további fejlesztések váltak szükségessé. A 2014-ben elindított projekt megvalósulása esetén, hosszú távon is megoldódik a stadion kérdése.

2013: 600 db szék telepítése lelátóra (9.560.000,- Ft – TAO + önerő); WC-konténerek beszerzése (10.400.000,- Ft – TAO + önerő). 2014: lelátó felújítás és 1800 db szék telepítése lelátóra (33.000.000,- Ft – TAO + önerő). 2015: A kormányzati támogatással a centerpálya fejlesztéssel: pályafűtés, öntözőberendezés, vízelvezetés kiépítése; pályavilágítás korszerűsítése. A már elkezdett projekt folytatása (várhatóan) 2016-ban: régi ülőhelyi lelátó helyett új lelátó építése: 2500 fő részére ülőhelyes tribün, mely alatt öltözők, kiszolgáló helyiségek, vizesblokkok, VIP, sajtó, büfé; a korábbi állóhelyi lelátó lefedése; eredményjelzők cseréje. (A várható összköltség: 1.200.000.000,- Ft – központi kormányzati finanszírozás).

A korábbi „Fű-2” pálya korszerűsítésére, műfüves kialakítása 2005 decemberében valósult meg. A villanyvilágítással

2014: műfű-csere, javítások (82.500.000,- Ft – TAO + önerő)

(Kórház u. 6.) Használói: Békéscsaba 1912 Előre SE, Békéscsabai Atlétikai Club, Torna Club Békéscsaba

2.

Kórház utcai labdarúgó stadion (center pálya) (Kórház u. 6.) Használó: Békéscsaba 1912 Előre SE

3.

Műfüves labdarúgó pálya (Kórház u. 6.)

Szükségszerű fejlesztések, távlati tervek

Beléptető-rendszer kiépítése 2016-ra tervezett fejlesztés: A centerpálya, a műfüves pálya és a Fű-3 pálya vagyonvédelme érdekében infrasorompós védelmi rendszer kiépítése kamerával (7.000.000,- TAO + önerő).

Megjegyzés

4.

Használó: Békéscsaba 1912 Előre SE

is ellátott pálya az elmúlt 9 évben rendkívül nagy igénybevételnek volt kitéve, ezért szükségessé vált a cseréje, javítása.

„Fű-3” labdarúgó pálya

Kisebb-nagyobb fejlesztések több alkalommal is történtek a létesítményben, de állandó gondot jelentett az állagmegóvás, a pálya megfelelő szinten tartása, öntözése.

(Kórház u. 6.) Használó: Békéscsaba 1912 Előre SE

2014: pálya újjáépítés alácsövezéssel, öntözőrendszerrel (57.000.000,- Ft – TAO + önerő)

A pálya mögött újabb füves pálya kialakítása, amelyet szabadidősport céljaira használhatnak a város lakói is.

További Kórház utcai sportlétesítmények Ssz

Létesítmény neve, címe

Jelenlegi állapota

Legutóbbi 5 év fejlesztései

Szükségszerű fejlesztések, távlati tervek

Megjegyzés

5.

Rácz Lukács Tornacsarnok

A Tornacsarnok az átadása óta (70es évek) nem volt belül lefestve… A nyílászárókat kb. 10 évvel ezelőtt cserélték, ám a munkát nem fejezték be (a purhab-kitüremkedések ma is ott vannak). A lapos tető miatt sok beázás történt, s bár beázás jelenleg nincs, a korábbiak nyomai nagyon csúnyák a falakon. A világítás korszerűsítésre szorulna, gyakran vannak gondok a lámpatestekkel. A panziót 15 éve adták át, kisebb felújítást igényelne. A sportolói öltözőkre már nagyon ráfért a fejlesztés…

2014-ben elindult, 2015-ben befejezett: tornászok öltözőinek, egyes kiszolgáló helyiségeinek, mosdóinak teljes felújítása, némi bővítéssel (37.000.000,- Ft – Nemzeti Sportközpontok támogatásával)

A panzió felújítása, a beépítetlen tetőtér befejezése, illetve a panzió teljes fűtés rendszerének a korszerűsítése. Leválás a székház kazánházából történő fűtésrendszeréről (jelenleg a székházból történik a fűtés biztosítása, ám ez nem tudja felfűteni a panziót, a téli időszakban nagyon hideg van, a panzió nem tud vendégeket fogadni.) A tornaterem teljes belső felújítása, légkondicionálóval való felszerelése. A világítás korszerűsítése. A balett-terem külső szigetelése.

A tornacsarnok belső felújítási munkálatai 2016ban elkezdődhetnek: a dobogórendszer átépítésével, a teljes belső festéssel, a nyílászárók melletti szigetelés befejezésével. Ezen munkálatok elvégzéséhez az Önkormányzat 3 millió Ft önerőt biztosít a sportegyesület számára.

2013: a labdarúgó centerpálya keresztlelátója alatt öltözők, klubhelyiség stb. kialakítása (25.000.000,- Ft – EU-s pályázat + önerő); 2014: elektromos óra (önerő)

Öntözőrendszer kiépítése égetően fontos lenne. Szükséges a pályatalaj felújítása. Az Önkormányzattal kötött szerződés értelmében 2016-ig legalább 3 pálya befedését el kell végezni.

Az Önkormányzat és a vállalkozó között a szerződés 2012-ben született, s 20 évre szól.

(Kórház u. 6.) Használó: Torna Club Békéscsaba

6.

Kórház utcai teniszpálya (Kórház u. 4.) Használó: szerződés értelmében vállalkozó + Békéscsabai Előre Tenisz Klub

Megfelelő állapotú a 6 salakos pálya (2008-ban történt az utolsó komolyabb felújítás)

Tünde utcai és Vandháti úti sportlétesítmények Ssz

Létesítmény neve, címe

Jelenlegi állapota

Legutóbbi 5 év fejlesztései

Szükségszerű fejlesztések, távlati tervek

Megjegyzés

7.

Tünde utcai salakos labdarúgó pálya

A korábbi Fű-2 pálya műfüvét az egykori salakos pályára terítették. Használható, de nem ideális megoldás.

2014-ben indult: műfű pálya kialakítása (saját forrás, nincs adat.) 2015: TAO-pályázat igénybevételével villanyvilágítás. (14.900.000,- Ft – TAO + önerő)

A pálya füves pályává alakítása (TAOpályázattal).

A villanyvilágítás kiépítéséhez az önerőt az Önkormányzat 3 millió Ft erejéig biztosította.

A 2005-ben épült műanyag borítású pálya borítása és fekvése kiváló. A dobópályák használhatóak, de korszerűsítésre szorulnának.

2010: pályakerítés építése (2.220.000,Ft – VAK Zrt.)

Használó: Békéscsaba 1912 Előre SE

8.

Atlétikai bázis: műanyag borítású atlétikai pálya, dobópályák (Vandháti út) Használó: Békéscsabai Atlétikai Club

9.

Futófolyosó (Tünde utca) Használó: Békéscsabai Atlétikai Club

10.

Súlyemelőterem (Vandháti út) Használó: Békéscsabai Súlyemelő és Szabadidő Sportegyesület

Az épületet 1984-ben adták át, a műanyagborítás a létesítményben egyszer már volt cserélve, de a jelenlegi is közel 20 esztendős. Amortizálódott. A fűtés korszerűtlen, öltöző nincs az épületben. Az épületre ráférne egy festés, mázolás. Az 1984-ben átadott, futófolyosó végében található létesítmény használható (ez elsősorban a gondos üzemeltetésnek köszönhető), ám mára nagyon amortizálódott. Elsősorban a kiszolgáló helyiségeknél vannak gondok, de találhatók helyek, ahol a plafonon át kilátni az égboltra… A szigetelés az oldalfalak mentén is problémákat jelent, „süvít be” a hideg. Mindemellett a terem tűzvédelmi szempontból is aggályos (jelen pillanatban egyetlen menekülési útvonal van).

2013: kisebb fűtés- és világítás rekonstrukció (VAK Zrt.).

Kétszintes, több funkciós épület megépítése (raktár, irodák, időmérőberendezés elhelyezése). Elektromos időmérő berendezés és kellékeinek beszerzése. A futópálya körül burkolat készítése. Mobil lelátó építése. Távolugró hely kialakítása, a rúdugrás feltételeinek megteremtése. A dobópálya korszerűsítése. Festés, mázolás. A műanyag burkolat (760 m2) felújítása (cseréje) – ez a labdarúgók segítségével, TAO-s forrásból megvalósítható. Energetikai korszerűsítés (szigetelés!, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje). Öltöző és kiszolgáló helyiség, valamint konditerem építése. Festés, mázolás. Energetikai korszerűsítés (szigetelés!, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje). Menekülési útvonal kialakítása, biztosítása.

A Békéscsabai Városi Sportcsarnok és a területén lévő sportlétesítmények Ssz 11.

Létesítmény neve, címe

Jelenlegi állapota

Legutóbbi 5 év fejlesztései

Békéscsabai Városi Sportcsarnok

Bár a 2014. évi energetikai korszerűsítés kapcsán az 1988-ban átadott sportlétesítmény szép külcsínt kapott, s a nyílászárók cseréje is sokat segít, a Sportcsarnokban mégis akadnak még gondok. A tető sokáig továbbra is beázott, ennek következtében a küzdőtér parkettája több helyen tönkrement (bár nem is egyszer javították, ez jelenleg is, s továbbra is probléma).

2011: elosztószekrény cseréje (280.000,- Ft – VAK Zrt.); 2014: energetikai korszerűsítés (296.000.000,- Ft – KEOP + Önkormányzati költségvetés) 2015: iroda és közösségi tér kialakítása az I. emeleten; orvosi és rekreációs helyiség kialakítása a földszinten; öltözők felújítása; raktározási lehetőségek bővítése (10.200,- Ft – a Békéscsabai RSE részére, EMMI sportágfejlesztési támogatás).

(Gyulai út) Használók: Békéscsabai Előre NKSE, Békéscsabai Röplabda SE, Belvárosi DSK. A Békés Megyei Kano Judo SE az egykori III-as és IV-es büféből kialakított judótermet használja.

A küzdőtérnél különben az utolsó komolyabb felújítás 2004-ben, a kézilabda Európabajnokság kapcsán történt. Az öltözők (sportolói, játékvezetői), WC-k akkor lettek utoljára felújítva, esztétikai és higiéniai problémák is tapasztalhatóak. A hangosítás és a világítás is korszerűsítésre szorulna. Nem megoldott a mozgássérültek WC-zési lehetőségei. A létesítmény egyes helyiségei 1988-ban voltak utoljára kifestve…

Földszinti (játékvezetői) öltözők és azok vizesblokkjainak teljes körű korszerűsítése; a 2. emeleten 2 db szállodai szoba játékos öltözővé történő átalakítása, vizes blokkal; a lelátó „B” oldalán sajtóhely kialakítása, a médiában dolgozók munkakörülményeinek javítása (10.200.000,- Ft –Békéscsabai Előre NKSE TAO-pályázata).

Szükségszerű fejlesztések, távlati tervek A tető rendbehozatala, hogy az esetleges további beázásokat megakadályozzuk. Parkettacsere a küzdőtéren. Szertárak, raktárak kialakítása, a különböző sportegyesületek számára elkülönítve. Bár több öltözőt is rendbe hoztak, még mindig van, amelyre gondot kellene fordítani. Mosdók (elsősorban a szurkolói vizesblokkok) korszerűsítése, mozgássérült WC-k kialakítása. A televíziós közvetítések feltételeinek biztosítása. A hangosítás és a villanyvilágítás korszerűsítése. A Békéscsabai Előre NKSE irodájának és közösségi helyiségének felújítása. A marketingelemek modernizálása (eredményjelző cseréje, LED reklámeszközök beszerzése, a kapu mögötti molinófal kialakítása). Mindkét lelátórészen a székek folyamatos cseréje. Recepció és információs pult kialakítása a főbejáratnál. Az I. emeleti büféhelyiség funkciójának megtalálása. VIP-helyiség kialakítása. A Sportcsarnok melletti területen egy sport- és szabadidőközpont, sportkomplexum kialakítása már több ízben felmerült. Ennek egyik megvalósulási formája a Sportcsarnok szerkezetének megtartása mellett a belső tér teljes átalakítása, modernizálása is lehet. A komplex fejlesztés keretein belül a tervek között szerepel egy szállodai részleg, illetve uszoda megépítése is.

Megjegyzés A 2015. évi fejlesztésekhez az önerőt az Önkormányzat biztosította.

A városi sportcsarnokot, illetve a körülötte rendelkezésre álló területet illetően több elképzelés is megfogalmazódott az elmúlt évtizedekben. Terveztek oda komplett szabadidőparkot különféle szabadban űzhető sportág létesítményével. Később fedett uszodára, jégcsarnokra, könnyűszerkezetes csarnokra, s strandröplabda pályákra is készültek tervek.

Ami sportszakmai szempontból kétség kívül a legfontosabb lenne: közvetlenül a Sportcsarnok mellett egy másik csarnok (bemelegítő terem) építése, amelynek küzdőtere legalább 40 x 20 m-es (inkább nagyobb), s min. 400-500 néző befogadására alkalmas nézőtér is tartozna hozzá. Az új létesítmény rendezvények alkalmával, tehermentesítené a Sportcsarnokot, másrészt a nagy sporteseményeknél bemelegítő teremként funkcionálhatna.

12.

Vívócsarnok (Gyulai út) Használó: Alföld Vívó Akadémia

13.

Extrém-pálya (Gyulai út) Használó: Körös-Bike Sport és Rendezvényszervező Egyesület

A létesítményt 2008 őszén adták át, ám hamar kiderült, hogy beázási problémák vannak. A kivitelező megszűnt, így a garanciális munkát sem végezték el. Sajnos a világítással problémák vannak, több világítótest is cserére szorulna. A beázást a 2015-ben végzett javítási munkák megszűntették. A városi sportcsarnok melletti skate-parkot 2006 júniusában adtuk át, akkor még mindössze 5 db új elemmel. 2009-ben, egy Budapesten megszűnt pálya 12 db elemével bővültek a „görsportágak” lehetőségei. A pálya azonban 2013 őszére – az állagmegóvás elmaradása, illetve az időjárás viszontagságai miatt – gyakorlatilag használhatatlanná vált. A nagymértékű felújítást követően 2014 márciusában újra megnyílt az extrém sportpálya.

A küzdőtér tetejének javítása, valamint a lapos tető szigetelésének cseréje, a beázások megszűntetése.

A világítás rendbehozatala. A korábbi beázások nyomainak eltüntetése, az érintett területek újrafestése. Az iroda lábazati szigetelésének javítása, rendbehozatala, a konyhaszekrény penészes hátsó falának cseréje. Kondicionáló terem létesítése a Vívócsarnokhoz kapcsolódóan.

További új elemek építése, kihelyezése. Egy fedett létesítmény (egykori raktárépület?) a város területén, amelyet a téli időszakban használhatnának a sportág kedvelői. A gyerekek részéről erre igen nagy igény lenne!

A konditerem létesítésére az AFA a Magyar Vívó Szövetségtől – sportágfejlesztési támogatásként – 7.000.000,- Ft-ot kapott. Az Önkormányzat ezt további 3.000.000,- Ft önerővel kiegészítette. A munkálatok 2015. év végén kezdődtek, a létesítmény több ütemben valósul meg. Egyes elképzelések szerint a pálya a későbbiek során átköltözne a CsabaParkba.

Labdarúgó pályák Ssz 14.

Létesítmény neve, címe

Jelenlegi állapota

Legutóbbi 5 év fejlesztései

Bessenyei utcai sporttelep

A centerpálya minősége jó, ám a pályát körülvevő kerítés, illetve a lelátó amortizálódott. A szurkolói WC-k rendkívül rossz állapotúak. Az ún. „2-es pálya” talaja földes, s igen rossz állapotban van. Már több alkalommal próbálták füvesíteni – nem sok sikerrel. A salakos kis pálya rendben van, az aszfaltpályán viszont feltöredezett a talaj, balesetveszélyes.

2010: külső-belső festés; öltöző, szertár felújítás, külső vakolás, kerítéselemek pótlása (1.000.000,- Ft – Önkormányzat + SE) 2014: az öltöző épületben nyílászárók cseréje, épület szigetelése, új közösségi tér kialakítása, fűtésrendszer korszerűsítése, ké töltöző és egy fürdő teljes felújítása (9.100.000,- Ft – TAO+önerő)

(Bessenyei u. 13.) Használó: Jamina SE

Szükségszerű fejlesztés, távlati tervek A lelátó rendbehozatala, teljes felújítása (újra betonozás, új feljárók építése, ülőlécek cseréje), a szurkolói mosdók „XXI. századivá” tétele. Öltözők korszerűsítésének folytatása. Egy belső közösségi tér kialakítása, a folyosó felújítása, a fűtésrendszer teljes körű felújítása, a kazán cseréje, a régi tároló elbontása, helyette egy modern tároló- és raktárhelyiség építése, a 40 x 20 m-es salakos pálya folyamatos karbantartása, belső parkoló kialakítása. Műfüves pálya (40 x 20 m) kialakítása, a „2-es pálya” rendbehozatala.

15.

MÁV-pálya (Csányi utca) Használó: Békéscsabai MÁV SE

A Csányi utcai létesítmény a legrégebbi ma is működő csabai sportpálya. A pálya talaja jó, a 70-es években épült lelátó állapota elfogadható. Bár történtek felújítások, az öltözők és a kiszolgáló helyiségek továbbra is „problémásak. Az épület évek óta beázik, az elektromos hálózat korszerűtlen, a nyílászárók régiek, amortizálódtak. A fűtés nem megoldott, szenes- vagy olajkályhával próbálnak meleget varázsolni. A pályát körülölelő kerítés hiányos, legalább 100 méternyit elhordtak.

2011: sportlétesítmény megvásárlása (19.500.000,- Ft – Önkormányzati költségvetés); 2015: öltöző-felújítás, WC-kialakítás, szennyvíz-elvezetés megoldása. (3.900.000,- Ft – TAO + önerő) Az öltöző épület összes ajtója (6db), valamint az ereszcsatorna kicserélva. Az öltözők felpúposodott burkolatát felbontották, majd betonozással kijavították a hibákat

Az öltözőépület korszerűsítése: ablakok cseréje, a fűtés problémájának megoldása. Az elektromos hálózat cseréje. Villanyfényes edzőpálya kialakítása (a létesítményen belül lenne rá hely). Kerítés rendbehozatala. Az öltözőépület „lapostetős”, aminek a szigetelése felújításra szorul.

Megjegyzés A Jamina SE TAOpályázaton 10.700.000,- Ft-ot nyert a következőkre: - öltözők, fürdők (jv-i, vendég), valamint mosó-szárító helyiség felújítása; - lelátó és a centerpálya-kerítés felújítása, cseréje; - mobil WC-k telepítése. A munkálatok 2016ban kezdődnek. A fejlesztéshez az Önkormányzat az önerő biztosításával, járult hozzá. A 2015. évi fejlesztésekhez az önerőt az Önkormányzat biztosította.

16.

Gerlai labdarúgó pálya Használó: Gerlai SE

17.

Labdarúgó utánpótlás-nevelő bázis (4-es Honvéd utca ½.)

Használó: 2011–2014. között Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club; 2014-től Békéscsaba 1912 Előre SEvel közösen, Békéscsabai Labdarúgó Akadémia néven.

A pálya a gerlai kastély egykori kertjében található. A pálya minősége átlagon felüli. Az öltözői gondokat jelenleg az iskolában, illetve a faluházban oldják meg.

A rendszerváltást megelőzően a Honvéd Szalvai SE sporttelepe volt, ám teljesen amortizálódott, valójában csak egy nagy füves terület maradt. 2011-ben a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club átvette a létesítmény üzemeltetését, s azonnal igen komoly beruházásokba, fejlesztésekbe kezdett. Ma már 2 db jó minőségű szabvány méretű nagy pálya áll rendelkezésre, s további 13 ezer m2 füves terület, amelyen különböző méretű pályák alakíthatóak ki.

2012: labdafogó háló (200.000,- Ft – TAO+önerő)

Villanyvilágítás kiépítése legalább a pálya egyik térfelére. Mobil öltözők (3 db) telepítése a pálya mellé.

2011/2012: tereprendezés, talajmunkálatok, villamoshálózat, kerítés, automata öntözőrendszer kiépítése, pályaépítés, öltözőkonténerek telepítése (102.000.000,- Ft – TAO + önerő); 2013: öltözőrendszer fejlesztése, villamoshálózat bővítése, járdák építése (12.000.000,- Ft – TAO + önerő); 2014: 144 fős lelátó telepítése; kispadok beszerzése, öltözőrendszer fejlesztése, járdák építése (24.600.000,- Ft – TAO+önerő); öltöző és szaniter konténerek beszerzése, alap kiépítése közműcsatlakozással (12.200.000,- Ft – Akadémiai támogatás + önerő). 2015: 2 db mobil cserepad beszerzése, telepítése, 2 db raktár és szaniteröltöző beszerzése, telepítése (kb. 3.000.000,Ft – TAO + önerő).

Szabvány méretű műfüves labdarúgópálya építése villanyvilágítással.

A pálya (az egykori főúri kert) a kastély tartozéka, azaz amennyiben a kastély megvásárlója él majd a jogával, veszélybe kerül a pálya használata. Ugyanakkor komolyabb TAO-s fejlesztéshez is szükséges lenne a pálya tartós használatba adása.

További sportlétesítmények Ssz 18.

Létesítmény neve, címe Árpád fürdő és uszoda (Árpád sor) Használó: Békéscsabai Előre Úszó Klub, Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub Békéscsabai Senior Úszó Egyesület

19.

Sportlőtér (4-es Honvéd utca 1.) Használó: Békéscsabai Városi Lövész Klub, Viharsarki Sportlövész Egyesület

Jelenlegi állapota

Legutóbbi 5 év fejlesztései

A medencék alapvetően rendben vannak, ugyanakkor az 50 m-es uszodából elfolyik a víz. Javításra szorul! Ugyanakkor az 50 m-es uszoda olyan adottságokkal rendelkezik, amilyennel egyetlen vidéki sem: 1000 fő fér el a lelátón. Az elmúlt években több meccset is játszottak Csabán a vízipólós válogatottak. Mindemellett a vízilabdások és az úszók eredményjelzője, időmérője használhatatlan, bérelniük kell. Problémás a medencék aljának tisztítása is. A sportuszodánál a burkolat sok helyütt töredezett. A sátortető garanciája (10 évre szólt) 2016-ban lejár. Az aggregátor korszerűtlen, cserére szorul. A régi épület nyílászárói közül sok még az 1920-as években került beépítésre, cserére szorulna. Ám ami a legfőbb gond: a rendelkezésre álló vízfelület nem elegendő! A lőtér 1949-ben épült, s számtalan felújításon és bővítésen esett át. Ennek ellenére az épületek meglehetősen rossz állapotban vannak, s a terület rendezésére is szükség lenne. Gyakori panasz a közelben lakók részéről, hogy a lőtér igen zajos.

2011: beléptető rendszer kiépítése (3.550.000,- Ft – VAK Zrt.); 2012: geotermikus hőellátás növelése (272.000.000,- Ft – KEOP+Önkormányzati költségvetés); 2014: lelátó felújítása (8.500.000,- Ft – MÚSZ-támogatás + VAK Zrt.) 2015: 9 db FINA-szabályoknak megfelelő pályaelválasztó kötél tartódobokkal (2.000.000,- Ft – MÚSZ-támogatás).

Szükségszerű fejlesztés, távlati tervek Az uszoda vízelfolyására választ kell találni, a hibát ki kell javítani. Uszodai időmérő rendszer vásárlása (mindkét sportág igényeit képes legyen kielégíteni). Medencetisztító porszívó beszerzése. Aggregátor-csere. Öltözők, elsősorban a vizesblokkok korszerűsítése. A régi épület nyílászáróinak cseréje. Az uszoda körüli burkolat javítása. Sátortető cseréje (a garancia lejártát követően). A kevés vízfelület újra és újra felveti a problémát, mely szerint egy új, legalább 25x33 méteres fedett, vagy fedhető sportuszodára lenne szükség!

Lövedékfogó fal és a lőpálya oldalfalainak megerősítése, zajterhelés elleni fal megépítése. Épületek állagjavítása, területrendezés.

Megjegyzés

20.

Volt SZTK-pálya (Baross utca) Használó: iskolai testnevelés céljára a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola és a Kazinczy Ferenc Általános Iskola.

21.

Modellező Klub (Kinizsi u. 11.) Használó: Modellező Klub

Az egykori SZTK-létesítmény atlétikai pályából, két aszfaltborítású kézilabda pályából, valamint öltözőkből állt. 2007-ben az öltözők lebontásra kerültek, a terület az evangélikus egyházközség számára átadásra került (az evangélikus iskola tornacsarnokot épít). Az egyik aszfaltpálya műanyag borítást kapott, lelátó is épült hozzá, a másik pálya – a korábbi elképzelések szerint – műfüves lesz. A volt MHSZ-irodaház egyik kis garázshelyiségében működik az egyesület.

2010: járdalapok lerakása, kosárlabdapalánk felújítása (310.000,Ft – VAK Zrt.)

Műfüves pálya építése villanyvilágítással.

Az Evangélikus egyházzal történt megállapodás értelmében: az egyházi iskola tornatermét részben a volt SZTKpálya területére építi, illetve az építéshez felvonulási területként az aszfalt borítású pályát veszi igénybe. „Cserébe” az egyház a használt pályán egy műfüves pálya alapjait építi meg.

IX. 3. Oktatási intézmények tornatermei, sportudvarai (2015-ös felmérés) Sportudvar Tornaterem

Intézmény neve

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola

Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola

Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola

1. építés / legutóbbi komolyabb felújítás éve, 2. talaja, mérete (m-ben), 3. állapota, felszereltsége (osztályzat: 1–5), 4. kihasználtsága % (iskola időben, iskola időn kívül) 5. Megjegyzés 1 1901. / 2003. 2. parketta, 20 x 10 (200, 7m2) 3. 3 és 3 4. 150 % és 90 % 5. A tornaterem alapterülete a tanulólétszámhoz viszonyítva nagyon kicsi.

1. 1982. / 2012 2. sportpadló, 44 x 33 3. 5 és 5 4. 100 % és 100 % 5.Az egyetlen olyan tornaterem Békéscsabán, amelynek szabvány méretű kézilabdapályája van. Rendkívül kihasznált! A Békéscsabai Diák Kézilabda Sportjáért Egyesület 2014-ben, Tao-s fejlesztés keretein belül nézőteret építtetett a tornaterembe. 1. 1993. / 2009. 2. sportpadló, 24 x 12 3. 5 és 4 4. 100 % és 100 %

(sportolásra alkalmas udvar)

Tornaszoba 1. építés / legutóbbi komolyabb felújítás éve, 2. talaja, mérete (m-ben), 3. állapota, felszereltsége (osztályzat: 1–5), 4. kihasználtsága % (iskola időben, iskola időn kívül) 5. Megjegyzés 1. 1995. / 2005. 2. parketta, 13 x 6 (56,4 m2) 3. 2 és 2 4. 100 % és 90%

nincs

nincs

Öltöző

1. építés / legutóbbi komolyabb felújítás éve, 2. talaja, mérete (m-ben), 3. állapota, felszereltsége (osztályzat: 1–5) 4. Megjegyzés

1. száma 2. mérete 3. állapota (osztályzat: 1–5)

1. 1965. / 2001., 2007. 2. aszfalt, 47,5 x 23 és 26 x 17 füves 30 x 18 homokos 23 x 15 (összesen: 2420 m2) 3. 2 és 3 2 és 1 3 és 3 4. Bár az intézmény nagy, sportolásra is alkalmas területtel rendelkezik, a pályák minősége és felszereltsége igen rossz. 1. 2012 2. térkő, salak, műanyag borítás 3. kialakított sportpályák: kislabda hajító pálya (65 m), súlylökő hely (19 m), távolugró hely (42 m) 4. 3 és 3 5. A távolugró hely műanyag borítású nekifutó pályája felvált, balesetveszélyes.

1. 2 db 2. megfelelő 3. 3

nincs

1. 6 db 2. megfelelő 3. 3

1. 2 db 2. NEM megfelelő 3. 3

Erzsébethelyi Általános Iskola

1. 1980. / 2004. 2. sportpadló, 36 x 18 m 3. 3 és 3 4. 100 % és 100 % 5. A vizesblokk és a nyílászárók korszerűsítése elengedhetetlen. A sportpadló balesetveszélyes, töredezett. A tető beázik, az üvegfal elemei repedezettek, kihallanak. A termet egyszerre több osztály is használja, ezért térelválasztó beépítésére is szükség lenne. 1. 1964. / 2005. 2. sportpadló, 9 x 18 m 3. 3 és 3 4. 100 % és 50 %

1. 1960. 2. parketta, 10 x 6 3. 2 és 3 4. 20 % és 10 % 5. Egy régi lebontásra ítélt technikai műhelyt alakítottak konditeremmé. Befogadó képessége 15 fő. Korszerűsítésre szorul.

1. 2012. 2. aszfalt, 20 x 40 3. 2 és 2 4. A 2012-ben, önk-i finanszírozásban épült aszfaltborítás korszerűtlen és balesetveszélyes. Nem megoldott a labdafogó háló problémája sem.

1. 3 db 2. NEM megfelelő 3. 2

1. 1964. / 2014. (egy osztályteremből lett kialakítva) 2. laminált parketta, 9 x 6 m 3. 3 és 3 4. 80 % és 40 %

1. 2002. 2. aszfalt, 12 x 25 3. 1 és 2 4. Az aszfaltborítású pálya egy része (kb. 40 m2) használhatatlan, balesetveszélyes. Javításra szorul.

1. 2 db 2. NEM megfelelő 3. 1

Thurzó utca

1. 1982. / 2002. 2. sportpadló, 24,2 x 12,2 3. 3 és 3 4. 100 % és 100 %

nincs

1. 1958. / 1974. 2. aszfalt, 20 x 40 3. 1 és 2 4. Ez egyben az iskolaudvar is…

1. 2 db 2. megfelelő felújítandó 3. 3

Dedinszky utca

nincs

1. 1975. / 2011. 2. balett szőnyeg, 5,35 x 4,15 3. 4 és 2 4. 100 % és 100 %

1. 1985. 2. aszfalt, 25 x 50 3. 2 és 3

nincs

1. 1979. / 1990. 2. aszfalt, 40 x 20, 40 x 10 salak (atlétikai) 173 x 5 (összesen: 2600 m2) 3. 3 és 2 1 és 2 4. Bár nagy szükég lenne rá elsősorban a testnevelés órák kapcsán, állapota egyre romlik 1. 1982. / 1993. 2. aszfalt 43 x 21, 46 x 24 füves 105 x 28, 58 x 55

1. 3 db 2. megfelelő, felújítandó 3. 3

Madách utca

Rózsa utca

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

BIC-épület (József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény)

1. 1979. / 1994. 2. sportpadló, 24 x 16 3. 3 és 4 4. 100 % és 100 % 5. Elvileg egyetlen oktatási intézményhez sem tartozik, ám rendkívül nagy szükség van rá. A BSZC, a Lencsési Általános Iskola, a Lencsési Óvoda, s számos sportegyesület használja.

Lencsési Általános Iskola és AMI

1. 1981. / 1992., 2013 2. parketta, 36 x 18 3. 4 és 4

nincs

1. 1981., 1998. 2. sportpadló és padlószőnyeg, 9 x 6,25 3. 4 és 4

1. 4 db 2. megfelelő 3. 3

Van uszoda: épült: 1982, / felújítva: 2002; mérete: 12,5 x 5; állapota: 4, felszereltsége: 3; kihasználtsága: 100 % és 100 %

Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Van uszoda: épült: 1988. / felújítva: 1998., 2006, 2013, mérete: 25 x 11; állapota: 2, felszereltsége: 2; kihasználtsága: 100 % és 100 %

Gerlai Általános Iskola

Esély Pedagógiai Központ és Speciális Szakiskola

4. 100 % és 100 % 5. A parketta felújításra szorul. A termet használó Békéscsabai Kosárlabda Klub TAOs támogatásból megpróbálja a problémát megoldani. Tao igénybevételével 2014-ben 2 db elektromos felhúzható kosárlabda állvánnyal gazdagodott az intézmény. 1. 1988. / 2015. 2. sportpadló, 36 x 18 3. 4 és 4 4. 100 % és 100 % 5. 2013-ban ablakcsere történt, 2015-ben pedig a sportburkolat cseréjére került sor. Az uszodában - 2012-ben műköjavításra, a férfi és a női zuhanyzó felújítására került sor (BMpályázat); - 2013. az iskolában végzett épületenergetikai fejlesztés egyik elemeként az uszodában hővisszanyerő szellőzőgép és hőszivattyű beépítésére került sor (KEOP). 2014-ben 3 db 25 m pályaelválasztó kötél – Békéscsabai Előre Úszó Klub 2015-ben UV fényes vízfertőtlenítő rendszer beépítése (5.000.000 Ft MUSZ) + uszoda rendszer csőcseréje 7.500.000 Önkormányzat. 2015. oktatáshoz pályaelválasztó kötél vásárlása 100.000,- Bcs.Előre Úszó Klub. 1. 1994. / 2011. 2. parketta, 24 x 12 3. 4 és 4 4. 100 % és 90 % 1. 1999. / 2006. 2. parketta, 10 x 6 x 5 (hatszög alakú) 3. 4 és 4 4. 100 % és 80 %

4. 80 % és 40 % 5. A terem órarend szerinti beosztásának nagy részét az AYRES terápiában részesülő tanulók fejlesztő foglalkozásai töltik ki.

salak 90 x 8 (összesen: 9300 m2) 3. 1 és 1, 1 és 1 2 és 1, 2 és 1 2 és 1

1. 1990. 2. sportpadló, 6 x 5 3. 3 és 2 4. 60 % 5. A konditerem mérete, illetve a gépek miatt testnevelés órákra nem alkalmas, 4-5 tanuló számára megfelelő

1. 1988. / 1990. 2. aszfalt 2 db 40 x 20 (összesen: 5868 m2) 3. 2 és 1 4. A sportudvart 13 órától a napközisek is használják, ami sokszor balesetveszélyes. Az aszfalt állapota nem megfelelő, balesestveszélyes, csakúgy, mint a távolugrásra kijelölt hely.

1. 6 db 2. NEM megfelelő 3. 2 4. Kevés az öltözők száma, előfordul, hogy egyszerre 3 osztály is öltözik.

nincs

1. 2006. 2. aszfalt, 20 x 40 3. 4 és 3

1. 2 db 2. megfelelő 3. 4

1. 1999./ 2008. 1999./ 2010. 2. linóleum, 10 x 5 x 2 (trapéz alakú) linóleum, 2,5 x 3 3. 4 és 4 4 és 4 4. 100 % és 100 %

1. 1999. 2. aszfalt, 24 x 12 3. 3 és 3

1. 2 db 2. megfelelő 3. 4

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

1. XIX. sz. vége / 1995. 2. linóleum, 26 x 10 3. 3 és 4 4. 100 % és 70

nincs

1. 1994. 2. aszfalt (2 db) 44 x 22 és 20 x 18 salakos futópálya, 218 x 2,5 füves pálya 80 x 20 (összesen: 3653 m2) 3. 2 és 3 1. 2012. 2. Műanyag, 6 x 12 3. 5 és 4 4. Multifunkciós sportudvar (BMpályázat)

Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

1. 2005 2. linóleum, 22 x 12,5 3. 2 és 4 4. 100 % és 100 %

1. 2005 2. linóleum, 5,4 x 4 3. 2 és 2 4. 50 % és 50 %

Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiuma

1. 1961. / 2006 2. linóleum, 23 x 18 3. 4 és 3 4. 20 % és 100 %

1. 1996. / 2007 2. padlószőnyeg, 12 x 4 3. 5 és 4 4. 20 % és 80 %

Békéscsabai SZC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola

1. 1966. / 2007. 2. parketta, 27 x 15,5 3. 3 és 4 4. 100 % és 100 %

nincs

Békéscsabai SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola és Kollégium

nincs

1. 1985. / 2006. 2. linóleum, 9 x 6 3. 3 és 3 4. 30 %

1. 1986. / 2005. 2. linóleum, 30 x 24 3. 3 és 4 4. 100 % és 100 % 5. A intézménytől nem kaptunk adatokat, így a 2011.es információkat tudjuk közölni. 1. 1993.

nincs

1. 1978. 2. aszfalt, 40 x 20 (összesen: 946 m2) 3. 3

1. 3 db 2. megfelelő 3. 3

1. 1986. / 1999.

1. 1990.

1. 5 db

1. 2001. 2. aszfalt, 40 x 20

3. 2 és 3 4. Az aszfalt töredezett, balesetveszélyes. A kollégium udvarán található még erdei kondipálya is. 1. nincs adat 2. aszfalt, 27 x 20 3. 1 és 2 4. Az aszfalt burkolat erősen repedezett, balesetveszélyes. A labdafogó háló balesetveszélyes. 1. 1985. / 1990. 2. aszfalt (2 db) 40 x 20 és 30 x 20 3. 1 és 2, 1 és 1

1. 4 db 2. megfelelő 3. 3

1. 3 db 2. 2 megfelelő, 1 NEM megfelelő 3. 3, 3, 2 4. A harmadik öltöző 2015-ben lett kialakítva, nincs benne tusoló. 1. 2 db 2. megfelelő 3. 3

1. 2 db 2. megfelelő 3. 4

1. 6 db 2. megfelelő 3. 3

Testnevelés óráit a Szent István Egyetem tornatermében tartja.

Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai SZC

2. parketta, 24 x 12 3. 3 és 4 4. 100 % és 30 % 5. Az átadás óta nem történt fejlesztés. Festés, mázolás, fénycsőcsere mindenképpen szükséges lenne. 1. 1974. / 2007. 2. sportpadló, 21 x 12 3. 2 és 2 4. 90 % és 10 %

2. linóleum, 6 x 6 3. 3 és 4 4. 100 % és 30 %

2. aszfalt, 40 x 20 salak 80 x 4 műanyag (atlétikai) 20 x 1 (összesen: 1500 m2) 3. 3 és 4.

2. NEM megfelelő

nincs

1. 1974. / 1998. 2. aszfalt (2 db) 40 x 25 és 20 x 15 (összesen: 1300 m2) 3. 4 és 3, illetve 2 és 3

1. 4 db 2. NEM megfelelő

Békéscsabai SZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakképző Iskola

1. 1964. / 2006. 2. parketta, 18 x 9 3. 1 és 2 4. 100 % és 10 %

1.2004. 2. laminált parketta, 8 x 6 3. 2 és 2 4. 50 % + 0 %

1. 2 db 2. megfelelő

Békéscsabai SZC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

1. 1975. / 2010 2. linóleum, 18 x 9 3. 4 és 3 4. 90 % és 20 %

Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Óvoda, AMI és Kollégium

1. 1899. / 2004. 2. parketta, 18 x 9 3. 1 és 1 4. 100 % és 60 % 5. 2015-ben elkezdődött egy új, 40 x 20 m-es küzdőterű tornacsarnok építése. 1. 1995. 2. linóleum, 25 x 13,5 3. 5 és 4 4. 100 % és 100 % 1. 2004. 2. parketta, 24 x 12 3. 5 és 4 4. 100 % és 100 %

1. 2011. 2. szőnyeg 3. 5,8 x 3 3. 4 és 3 4. 100 % + 20 % 1. 1899. / 2011. 2. parketta, 12 x 5 3. 1 és 1 4. 20 % és 0 %

1. 1964. 2. aszfalt 40 x 20 aszfalt 23 x 15 salak 40 x 20 (összesen: 2000 m2) 3. 2 és 2 1 és 2 3 és 3 1. 1975. 2. aszfalt, 40 x 20 3. 2 és 4 1. 1975. / 2000. 2. aszfalt, 36 x 18 3. 2 és 2

1. 2 db 2. NEM megfelelő

nincs

nincs

1. 2 db 2. megfelelő 3. 4

nincs

1. 2007. 2. aszfalt, 44 x 22 3. 4 és 4

1. 2 db 2. megfelelő 3. 4

Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola

Békéscsabai SZC Trefort Ágoston Szakképző Iskola és Kollégium

Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda

(Az adatokat az oktatási intézményektől kaptuk.)

3. 2 4. Az öltözők kicsik, lelakottak.

3. 2 4. Az öltözők kicsik, lelakottak.

3. 4

1. 2 db 2. NEM megfelelő 3. 2 4. Az öltözők kicsik, lelakottak.

3. 2