BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS
Ikt. sz.:II. 581/2005.
POLGÁRMESTERÉTŐL
Előadó:
Békéscsaba, Szent István tér 7.
Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 523-801
Mell.:1 db közgy.határozat Hiv. sz.:
Telefax: (66) 523-804 E-mail:
[email protected] NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE A döntéshozatal egyszerű többséget igényel Tárgy: Bűnmegelőzési koncepció és program továbbfejlesztése
Előkészítő: Közigazgatási Iroda Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság Szociális és Lakásügyi Bizottság Kisebbségi Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság Oktatási Bizottság Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés az 574/2004. (X. 20.) Közgy. határozatának az 1. pontjában elfogadta az előterjesztés melléklete szerint a Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának javítására, a bűncselekmények megelőzésére vonatkozó koncepcióját és programját. A határozat 2. pontjában a Közgyűlés elrendelte a koncepció és program továbbfejlesztését arra is tekintettel, hogy a városban milyen feladatok teljesítése szükséges. A koncepció és a program továbbfejlesztésének a tervezete elkészült. A tervezetet és mellékleteit a bizottságok megismerték, megtárgyalták és a következő állásfoglalásokat hozták meg. A Közművelődés, Ifjúsági és Sportbizottság az előterjesztést nem tartotta elég alaposnak, rendezettnek, átgondoltnak, összefogottnak, ezért javasolja a koncepció átdolgozását. A koncepciót az előterjesztés formájában nem javasolja a Közgyűlés elé vinni. A következő bizottság ülésére kéri vissza véleményezésre az előterjesztést. (Öt egyhangú szavazat.)
2 Az előterjesztő álláspontja az, hogy – az időközben átdolgozott – előterjesztés elég alapos, mert egyrészt tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek a már elfogadott koncepcióból eredően teljesíteni lehet és melyek azok a feladatok, amelyek központi intézkedést igényelnek. Az előterjesztés a további lépések megtételéhez, lehetőséget nyújt arra, hogy a Közgyűlés bizottságot hozzon létre a koncepció és program magasabb szintű (intézményes) folytatására. A tervezet másrészt rendezett, mert olyan feladatok fele tartalmaz iránymutatást, amelyek a helyi viszonyokhoz képest teljesíteni lehet. A tervezet átgondolt, ugyanis a jövőben – irányítással és koordinálással elvégezhető feladatokat tartalmaz, mert figyelembe vette azt is, hogy az eddigi bűnmegelőzési munkába, melyek azok a feladatok, amelyek már megvalósultak és, - hogy ezeket hogyan, kiknek kell folytatni. A tervezet összefogott, mert a „Helyzetelemzés”-ből (amely önmagában véve is egy folyamat) a végrehajtás során be lehet emelni feladatokat a koncepcióba és a programba, mint azt, ahogy az Oktatási Bizottság későbbiekben ismertetendő állásfoglalásában javasolta is megtenni. A Szociális és Lakásügyi Bizottság állásfoglalásában a következőképpen foglalt állást: „Bűnmegelőzési koncepció és program továbbfejlesztése” előterjesztést annak nyelvhelyességi, stilisztikai és tartalmi hibái miatt Közgyűlési vitára nem tartja alkalmasnak. (Három igen, két tartózkodás, két nem szavazattal.) A Szociális és Lakásügyi Bizottság – nyolc egyhangú szavazattal – egyetértett azzal, hogy a bizottság egy tagja részt vegyen a Bűnmegelőzési Bizottság munkájában. Az előterjesztő az előterjesztés átdolgoztatásával megszűntette azokat a nyelvhelyességi, stilisztikai, tehát nem érdemi hibákat, amelyeket a két bizottság megjelölt. Az Oktatási Bizottság az alábbi kiegészítésekkel javasolja elfogadásra a tervezetet. A II. 2. oldal 5. pontjába kerüljön át az 1. sz. melléklet 9. oldalának 4. pontja a következők szerint: „Az ifjúság védelmét is szolgáló hatályos jogszabályok betartásával meg kell akadályozni a fiatalkorúak alkohollal történő kiszolgálását, illetőleg a jogszabályokban meghatározott korú fiatal játéktermekben történő megjelenését. A jogszabályok megszegése esetén a megfelelő szankciókat alkalmazni kell.” (A bizottság állásfoglalása öt igen szavazat és egy tartózkodás mellett lett meghozva.) Az előterjesztő az időközben átdolgozott tervezet II. Bűnmegelőzési Program 2. oldalának az 5. pontját kiegészítette az Oktatási Bizottság érdemi javaslatával. A Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság a tervezetet megvitatta és a Bűnmegelőzési koncepció és program továbbfejlesztéséről szóló beszámolót hat egyhangú szavazattal elfogadta és Közgyűlés felé az előterjesztését támogatta.
3 A Kisebbségi Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság öt egyhangú szavazattal állásfoglalásában kifejtette, hogy a Bűnmegelőzési koncepció és program továbbfejlesztésére vonatkozó tervezetet megismerte és Közgyűlési vitára alkalmasnak találta. Tekintettel arra, hogy a tervezettel összefüggő kifogások jelentős részét az anyag átdolgozásával megszüntettük, az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő: Határozati
javaslat
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy A. változat:
Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának javítására, a bűncselekmények megelőzésére vonatkozó 574/2004. (X. 20.) Közgy. határozat 2. pontjának a végrehajtására vonatkozó módosított tervezetet és mellékleteit a Bűnmegelőzési koncepció és program továbbfejlesztésére elfogadja, - a mellékletek szerinti tartalommal - a Bűnmegelőzési Bizottság vezetőjeként tagjaira Pap János polgármester urat, megválasztja a bizottság többi tagjaként Takács Péter képviselő urat és a Szociális és Lakásügyi Bizottság által delegált tagot választ meg, hogy a programból eredő feladatokat koordinálják.
B. változat:
A tervezetet további átdolgozásra és tárgyalásra a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságnak visszaadja azzal, hogy az előterjesztés ismét kerüljön be a Közgyűlés 2005. áprilisi ülésére.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
Pap János polgármester
Békéscsaba, 2005. február 17. Pap János polgármester Jegyzői ellenjegyzés:
Dr. Kurucz Ferenc jegyző Pénzügyi és Gazdasági Iroda ellenjegyzés: Uhrin Nándor irodavezető
……../2005. (I. …..) Közgy. határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Közrendjének, közbiztonságának javítására, a bűncselekmények megelőzésére vonatkozó 574/2004. (X. 20.) Közgy. határozat 2. pontjának a végrehajtására A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a város bűnmegelőzési koncepcióját, egyidejűleg elrendelte a koncepció és program továbbfejlesztését. A városban koncepcióból eredő megvalósítani szükséges feladatok részletezése a következők: I. A bűnmegelőzési koncepcióból eredő feladatok Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén el kell érni, hogy a városban a bűnmegelőzéssel foglalkozó szervek és szervezetek legyenek akár állami, önkormányzati, vagy civil szervezetek összehangoltan, egymás tevékenységéről is tudva – a törvényesség keretein belül – egyre eredményesebben lépjenek fel annak érdekében, hogy Békéscsabán: A./ a bűnözést (a város lakónak a békés életének és az eredményes munkáját veszélyeztető bűncselekmények elszaporodását, terjedési tendenciáját) visszaszorítsák, B./ a bűnözővé válást (a bűnözővé válást és magának a konkrét bűncselekménynek az elkövetését) megelőzzék, C./ az áldozattá válás megelőzését – mind szélesebb körben – elérjék. A bűnözés megelőzése érdekében - folyamatos munkával, - megfelelő eredményeket kell elérni. A bűnmegelőzés eszközeinek egy részét a kormányzatnak kell megteremtenie, más részét pedig az önkormányzatnak. A városi bűnmegelőzési eszközök különösen a következők: 1. A város szociálpolitikájának az alakítása. 2. A város gazdaságpolitikájának az alakítása. 3. A városi oktatáspolitika alakítása. 4. A foglalkoztatáspolitika alakítása. 5. A várostervezési politika. A Közgyűlésnek az 1-5. pontokban meghatározott eszközökön túl lehetősége van arra, hogy alakítsa - a város rendjének, a közterületek tisztaságának az állapotát, szilárdítsa tovább a közterületeken megvalósult közállapotokat, - tovább támogatja a bűnmegelőzéssel foglalkozó állami, önkormányzati és civil szervezetek együttműködését, a Közgyűlés elvárásainak megfelelően, - támogatja a lakosság önkéntes szerveződését a bűnmegelőzésre, - évente beszámoltatja a Bűnmegelőzési Program vezetőjét, az elvégzett munkáról és a következő évben tervezhető feladatokról.
2
A Közgyűlés a városban tevékenykedő bűnmegelőzéssel foglalkozó résztvevőktől a következőket várja el: A résztvevők tevékenysége összehangolt legyen és megfeleljen a Közgyűlés következő elvárásainak: 1. Fékezze a bűnözővé válás folyamatát. 2. Csökkentsék azoknak a lehetőségeknek a számát, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a városban lakó, illetve tartózkodó személyek, bűncselekmények áldozataivá váljanak. 3. El kell érni, hogy a bűncselekmények következményeiként kialakult károk csökkenjenek. 4. Szűkítsék, csökkentsék a társadalmi csoportok közötti – döntően az előítéletekből eredő – feszültségek okait és hatásait. 5. Segítsék elő, hogy a szubkultúrákra fogékonyak megfelelő segítségnyújtásban részesüljenek. 6. Fékezze az elszegényedés és az ehhez kapcsolódó leépülési folyamatokat. 7. Csökkentse a bűnre csábító alkalmakat. 8. Intézkedéseket kell tenni a hajléktalanság felszámolására, - és az elemi szintű un. „megélhetési bűnözés” - visszaszorítására. 9. Arra kell törekedni, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai közül minél kevesebben legyenek bűnelkövetők. 10. Fékezni kell a kábítószer és az alkoholfogyasztás mértékét. 11. Lépjenek fel a környezet károsítása ellen. 12. Akadályozzák a devianciák (társadalomellenes felfogások) kialakulását. 13. Segítsék a büntetett előéletű személyek visszailleszkedését törvénytisztelő emberek közé. A Közgyűlés a lehetőségeihez viszonyítva támogatja azokat a programokat, amelyek alakítói, szervezői megfelelő eredményeket érnek el a helyi bűnmegelőzés terén. A Közgyűlés a bűnmegelőzés koncepciójának a beindítását, megvalósítását és intézményeinek kialakítását, - a jó eredmények hatásainak kiszélesítését - a Polgármesteri Hivatal igénybevételével, kezdi el és fejleszti tovább. A Közgyűlés tagjai sorából a polgármester vezetésével három tagú bűnmegelőzési bizottságot hoz létre. A bűnmegelőzési koncepció végrehajtása a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Bűnmegelőzési programjában ölt testet, a következő II. fejezet szerint.
II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Bűnmegelőzési Programjából eredő feladatok végrehajtása
A városi bűnmegelőzési program végrehajtása akkor lehet eredményes, ha – eredményét tekintve – csökkenti a városi közösségekben azokat az okokat, amelyek a bűncselekményekhez vezetnek és megelőzi (csökkentőleg hat) a sértetté válás kialakulásának a lehetőségeit. A program végrehajtása során nem hagyható figyelmen kívül a város jelenlegi helyzetének az elemzése, hogy a program szempontjából a helyi bűnelkövetés dinamikája hogyan alakult eddig. Az elemzés eredményeit a program 1. sz. melléklete tartalmazza.
A bűnmegelőzési programból eredő Közgyűlésre vonatkozó feladatok 1. Szervezési intézkedéseket szükséges tenni, annak érdekében, hogy már a Közgyűlés elé készítendő előterjesztések készítése során – a szociális, kulturális, város rendezési, oktatási, kommunális, pénzügyi tartalmú előterjesztések készítői - legyenek tekintettel arra is, hogy a döntés, - és majd a döntés végrehajtása, - csökkentse a bűnözést, a bűncselekmények elkövetésének a lehetőségét. 2. A jogszabály keretei között közreműködik abban, hogy bűncselekmények hátrányos helyzetű áldozatainak védelmet nyújt. 3. A Közgyűlés által véleményezett jogszabályokra vonatkozó nyilatkozataiban kitér a bűnözés mérséklésére irányuló akaratára. 4. A Közgyűlés rendelje el azoknak a szervezeteknek a hatékonyabb együttműködését, amelyek a városban eddig eredményesen dolgoznak és ehhez építse ki azt a Polgármesteri Hivatalon belül már működő tisztviselőkből álló szervezetét, akikből létrehozható, - a bűnmegelőzési tanácsadó, az ifjúsági információs és a sértett segítő szolgálat – szervezete. 5. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői aktív közreműködésével – a polgármester irányításával hajtja végre a bűnmegelőzési programot, a következők szerint: Oktatási feladatok Olyan oktatási, közművelődési célokat kell meghatározni, amelyek alkalmasak arra, hogy az ifjúság tudatát úgy formálják, hogy védettebbé váljanak a károsító befolyásokkal szemben. 1. Szabadidő eltöltési programokat, sportolási lehetőségeket kell adni a fiatalok számára. Lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára sport és szabadidős tevékenységekre. Fokozott figyelmet kell fordítani az erőszak kultuszának a csökkentésére és a konfliktusok erőszakmentes feloldására. 2. Az iskolából kimaradt és munkanélküli fiatalok számára integrált képzési, átképzési program, illetve programokat kell indítani és a meglévőket folytatni, fejleszteni kell.
2
3. Meg kell erősíteni a városi oktatási intézményekben az iskolai szociális munkás és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi hálózatot. 4. A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében el kell érni az iskolai szabadidő szervezők felkészítését, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, az egészségnevelő pedagógusok és a kollégiumi felügyelők képzését. 5. Támogatni és fejleszteni kell az iskolai klubokat, valamint a biztonságos szórakozóhely mozgalmat. Az ifjúság védelmét is szolgáló hatályos jogszabályok betartatásával meg kell akadályozni a fiatalkorúak alkohollal történő kiszolgálását, illetőleg a jogszabályokban meghatározott korú fiatalok játéktermekben történő megjelenését. A jogszabályok megszegése esetén a megfelelő szankciókat alkalmazni kell. 6. Támogatni kell a kortárs segítő programokat. Ösztönözni kell a diákönkormányzatokat arra, hogy a fiatalok vegyenek részt társaik integrációs gondjainak megoldásában. Terjeszteni kell a legeredményesebb gyakorlatot. 7. Támogatni kell az általános és középiskolások számára szervezett dohányzás, alkohol, kábítószer, HIV/AIDS felvilágosító iskolai programokat és a korosztálynak megfelelő bűnmegelőzési ismeretek terjesztését. Ezeket az ismereteket a pedagógus továbbképzésben is biztosítani kell. 8. A szülők számára a kábítószer-fogyasztással és -függőséggel összefüggő felvilágosító programokat kell szervezni. 9. Olyan speciális, tanfolyam jellegű továbbképzési programokra kell építeni, amelyek a veszélyeztető és a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felismerésére és helyzetének javítására szervezhetők a gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok és a kollégiumok munkatársai, az iskolai pedagógusok, a nevelési tanácsadók, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok számára. Fel kell készíteni a családon belüli erőszak észlelésére és más intézményekkel együttműködésben történő kezelésére. 10. Ösztönözni kell az oktatás, nevelési intézményeket arra, hogy erősítsék a környezeti és természeti értékek megbecsülését és környezetük tisztaságának megőrzését saját nevelési és foglalkoztatási programjaikban. 11. Az áldozattá válás megelőzése céljából segíteni kell a közművelődési intézményekben az áldozattá válás megelőzéséről szóló kiadványok terjesztését, és ismeretterjesztő rendezvények szervezését. Az oktatási, közművelődési programfeladatok teljesítéséhez szükséges többlet fedezeti igényt – a mindenkori anyagi lehetőségekhez viszonyítva – egyrészt az önkormányzat nyújtja olyan módon, hogy intézményei számára pályázatokat ír ki, másrészt a programból eredő feladatokkal érintett intézmények vezetőinek nyílik lehetőség arra, hogy az önkormányzaton kívül meghirdetett pályázatokkal többletforráshoz jussanak. Az utóbbi esetekben a saját forrás biztosítása a pályázó kötelezettsége. Szociálpolitikai feladatok A város szociálpolitikájának az alakítása csak akkor lehet eredményes, ha az szorosan kapcsolódik a város gazdaságpolitikájának az alakításához, a több munkahely létesítéséhez, mert a munkából eredő jövedelmek egyrészt megélhetést biztosítanak, másrészt nagyobb összegű szociális ellátás nyújtására biztosíthatnak alapot. A program szempontjából a szociális gondoskodás keretében a következőket kell megvalósítani: 1. Az öt évnél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítéltek családját a helyi rendeletben foglalt pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátással támogatni kell.
3
2. A bűnmegelőzési program végrehajtása keretén belül, az önkormányzat egységes Polgármesteri Hivatalának a bevonásával kapcsolatot kell fenntartani a bűntetésvégrehajtási szervekkel annak érdekében, hogy a szabadságvesztést letöltő fiatalkorúnak olyan életfeltételek kialakítására adjanak lehetőséget, hogy ne kövessenek el újabb bűncselekményt. 3. Polgármesteri Hivatal szervezésében és irányításával a roma kisebbségi önkormányzattal közösen olyan ismeretterjesztő előadásokat, foglalkozásokat kell tartani, amelynek a célja az, hogy a romák köréből kevesebb bűnelkövető kerüljön ki és kevesebben váljanak áldozatokká. 4. Az időskorúak, az egyedül élők és a fogyatékkal élők körében bővíteni kell a házi riasztórendszert, hogy technikai eszközök elterjesztésével csökkenthető legyen az áldozattá válásuk és növekedjen a személyes biztonságérzetük is. Bővíteni kell a házi segítségnyújtást és a szolgáltatások körét is. 5. Ki kell dolgozni olyan programokat – a szociális ellátórendszer igénybevételével -, amely elősegítheti a városban a fogékonyságot és a megértést az eltérő anyagi helyzetű polgárok között. 6. A Közgyűlés felvállalja, hogy a város területén felszámolja a hajléktalanságot – és ennek megfelelően - figyelemmel kísérheti a hajléktalansághoz vezető folyamatokat, magát a hajléktalan életvitelt és ezek megszüntetésének a lehetséges és járható módját. 7. A program keretében meg kell vizsgálni a dolgozni akarók körét és azt, hogy melyek a munkával történő ellátási lehetőségek. A szenvedélybetegek és hajléktalanok rehabilitációja és foglalkoztatása céljából - nappali ellátás keretében végzett – képzéseket és szolgáltatásokat kell nyújtani. 8. Az utcai szociális munkát úgy kell megszervezni, hogy az utcán tartózkodó hajléktalan és szociálisan elesett személyek, a koldusok helyzetének, életkörülményeiknek a figyelemmel kísérése folyamatosan megtörténjen és segítséget kaphassanak a legsúlyosabb gondjaik megoldásában. 9. A családok átmeneti otthonában folytatni kell a hatékony krízisintervenciós munkát. 10. Meg kell szervezni, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátásán belül kiemelten kerüljenek a figyelem középpontjába azok az ismeretterjesztő előadások, amelyek eredményeként az érintettek kriminalizációja megelőzhetővé válik.
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok programjának az átfogó feladata az, hogy a gyermekkor kezdetétől segítséget nyújtson ahhoz, hogy a gyermek- és ifjúságkorúak védelme az áldozattá válás megelőzése érdekébe teljes körűvé váljon. 1. Az átalakult védőnői hálózat segítségével figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén kellő időben be kell avatkozni ott, ahol az tapasztalható, hogy a gyermekek áldozattá válhatnak. 2. A gyermek- és fiatalkorúak részére a szabadidő hasznos eltöltése céljából családi napokat, csoportos foglalkozásokat kell tartani, figyelemmel kell kísérni az esetleges segítségnyújtás lehetőségét. 3. El kell készíteni és folyamatosan kézben kell tartani a város drogtérképét és azt, hogy a fiatalokat hol szolgálják ki szeszes, illetve szeszt is tartalmazó italkeverékekkel és intézkedéseket kell foganatosítani a drog- és alkoholfogyasztás ellen. 4. A gyermekek átmeneti otthonába megfelelő időbe kell elhelyezni a veszélyeztetett gyermekeket.
4
Egészségügyi és sport feladatok A városunk lakossága egészségi állapotának javításáért ugyanezen önkormányzat közgyűlése 2004. szeptember 23-án fogadta el azt a Városi Egészségfejlesztési Tervet (VET) az 530/2004. (IX.23.) Közgy. határozattal, mely azzal a deklarált céllal készült, hogy integrálni kívánja a város minden erőfeszítését és programját, amely a lakosság egészségfejlesztését és ezen keresztül életminőségének javítását szolgálja. Egyesíti magában azokat az ágazati és lakossági elképzeléseket, programokat, amelyek eddig önálló, ágazati stratégiai tervek, vagy koncepciók formájában kerültek a köztudatba. Ezen megközelítés alapján a Bűnmegelőzési Program egyes fejezetei és a VET fejezeti szintű célkitűzései között szoros a tartalmi összhang. 1. Teljes a konszenzus a „gyermek és ifjúságvédelmi feladatok” vonatkozásában. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze lehet az értelmes szabadidőprogramok biztosítása és városi szintű szervezése ezen korosztályok számára. 2. El kell készíteni a drogtérképet városunkban. A VET tartalmazza ütemtervében ezt a feladatot is. 3. A sport és szabadidő programok szervezése. A szervezés népszerűsítése érdekében be kell vonni a helyi médiákat. 4. Az alkohol és egyéb szenvedélybetegségek elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozza, hogy kiemelt önálló jelentős fejezetet kapott a VET-ben. A tennivalók száma pedig egyre csak szaporodik, amint azt a VET program ütemterve is szemléletesen bemutatja. Összefoglalva: A Bűnmegelőzési Program és a Városi Egészségfejlesztési Terv koncepcionális összhangja lehetővé teszi a sürgős teendők együttes ütemezett végrehajtását. Foglalkoztatáspolitika, várostervezési politika A bűnmegelőzési programból eredő feladatok teljesítése során – a munka folyamatában – meg kell határozni azokat a célokat, amelyekkel a városfejlesztési politika keretén belül el lehet érni a munkahelyek számának folyamatos növekedését. A program végrehajtásának az éves kiértékelése során a munkahelyek alakulásának az irányát kiemelten és rendszeresen vizsgálni kell, hogy a megfelelő várospolitika alakítása ügyében intézkedéseket lehessen hozni. Békéscsaba, 2005. február 17. Pap János polgármester Jegyzői ellenjegyzés:
Dr. Kurucz Ferenc jegyző
Pénzügyi és Gazdasági Iroda ellenjegyzése: Uhrin Nándor irodavezető
A Bűnmegelőzési Program 1. sz. melléklete
Helyzetelemzés A bűnmegelőzési program kialakítása, teljesítése során figyelembe kell venni, hogy a város adottságai és lehetőségei hogyan alakultak ki a program beindításával egyidejűleg. Adottságok és lehetőségek Békéscsaba közigazgatási területe 19.397 hektár, ezen belül a belterület 3.277 ha 5.172 m2, a külterület pedig 16.118 ha 5.238 m2. A helyzetelemzésben felhasznált adatok egyrészt a 2001. évi népszámlálás eredményeire, másrészt az időközben gyűjtött adatokra hivatkozva készült el, így azok a helyzetelemzés szempontjából csak tájékoztató adatok lehetnek. A város lakossága 67.387 főről 2004. év elejére 64.716 főre csökkent. A város lakásállománya 27.810 db, a Kazinczy lakótelepen 2.108 db, a Millennium lakótelepen 341 db, az Áchim lakótelepen 250 db, a József Attila lakótelepen 3.392 db, a Penza lakótelepen 491 db lakás található. A nagy lakótelepeken összesen 6.582 db lakás található. A város lakásainak a döntő hányada egyedi földszintes vagy emeletes lakóházakból tevődik össze. Békéscsabán foglalkoztatottakból 5.468 vezető értelmiségi, 5.574 egyéb szellemi, 4.196 szolgáltatásban dolgozó, 761 mezőgazdasági, 7.642 fő ipari, építőipari és 2.220 egyéb foglalkozású. A városban élő fiatalok száma (18 évig) 11.875 fő. A közlekedésben 17.295 személygépkocsi, 933 motorkerékpár, 281 autóbusz, 3.102 tehergépjármű vesz részt. A népszámlálás évében a regisztrált munkanélküliek száma 2.109 fő. 2004. év I-XI. hónapjában csökkenő éves tendenciát mutatva 1.711 fő volt, a munkanélküliek száma. A foglalkoztatottak száma a 2001-es évi 91 %-ról 2002-re 97,8 %-ra, 2003-ra 105,7 %-ra nőtt, ugyanakkor a keresetek alakulása emelkedett. A fenti adatok nem tartalmazzák azokat az adatokat akik a regisztrációból és a munkavégzésből kiestek. Békéscsabán a regisztrált vállalkozások száma 8.633 db, az adófizetők száma 31.221 fő volt. A személyi jövedelemadó-alap összege 2001-ben 28.984.809 EFt volt. Az ezt követő két évben ezek az adatok a következők voltak az adófizetők és a fizetett adó tekintetében: 2002ben 28.224 fő 28.155.375 EFt, 2003-ban 31.051 fő 36.176.131 EFt A város költségvetésének és a szociális segélyek nagyságának alakulása: a./ a költségvetés 2000. évben 2001-ben 2002-en 2003-ban 10.517.863 EFt 11.762.713 EFt 14.128.350 EFt 16.607.268 EFt
2
b./ a szoc. segély összege 2000. évben 417.626 EFt
2001-ben 414.700 EFt
2002-en 406.349 EFt
2003-ban 377.655 EFt
A fenti adatokból látható, hogy a város jelentős erőfeszítéseket tesz a szociálisan rászorultak megsegítésére. A hagyományosnak tekinthető kül- és belterület között folyamatosak a változások és ezeknek általában az az iránya, hogy külterületek belterületekbe történő bevonásával nő a belterület nagysága. A belterületbe vont területeken csak folyamatosan alakul ki az az állandóan ott tartózkodók száma, azért ezeknek a területeknek az igazgatása, nagyobb figyelmet és körültekintést igényel. Békéscsabán 2128 tanya található, ebből 317 tanya beolvadt a belterületbe. A lebontásra került tanyák száma 335. A külterületen 1476 tanyában laknak, így lakottnak minősülnek. A lakott tanyák közül – Kisréten 13, Kerekiben 13, Nagyrétben 27, Fényesen 11, Fürjesen 5, Felsőnyomáson 17 – a veszélyeztetett tanya. Békéscsabán a bűnügyi helyzet alakulása kedvezőnek mondható abból a szempontból, hogy a bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat, (Lásd a 2. sz. mellékle). A békéscsabai Rendőrkapitányságnak együttműködési megállapodása van az önkormányzattal elsősorban a családon belüli erőszak, a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A rendőrség megkülönböztetett figyelemmel teljesíti a megállapodásban foglaltak végrehajtását és ennek is betudható az, hogy tovább folytatódik, - a már több éve tapasztalható tendencia hogy évről évre csökken a bűnözés, pontosabban az elkövetett bűncselekményeknek a száma. A rendőrség folyamatosan együttműködik a városi polgárőr egyesületekkel, a Közterületfelügyelet és Mezei Őrszolgálattal. Az együttműködés eredményes. A városban továbbra is a vagyon elleni, a közrend elleni bűncselekmények a meghatározóak. A lopások közül a kisebb súlyú lopások fordultak elő. A lopások főleg az alkalmi lopásokból alakultak ki, ezek okai főleg az őrizetlenségből fakadtak. 2003-as évben 7 db személygépkocsit, míg 1999-ben 64 gépkocsit loptak el. A szándékos testi sértések száma emelkedést mutat. A szervezett bűnözés szerepe, nem jelentős. Említést érdemel a belvárosban bekövetkezett kirakatok betörésével elkövetett lopások ügyei, amelyeket egy több város területén is hasonló cselekményeket elkövető személyek követhettek el. Ilyen jellegű betörésért, a békéscsabai Városi Rendőrkapitányság egy elkövetői csoportot elfogott. Az IBUSZ iroda elleni két betörés tetteseit a rendőrség szintén elfogta. Az eredményes munkát segítette a megfigyelő kamera léte és működése. A csalásokat elkövetők közül egy több megyében is tevékenykedő személyt is elfogott a rendőrség. A Békéscsabai Rendőrkapitányság több demonstratív akciót is lefolytatott ott, ahol vélelmezhető volt a kábítószer fogyasztás, terjesztés.
3
A rendőrség évről-évre jobb felderítési arányokat ér el. A rendőri munka hatékonyságát elősegíti az, hogy jó kapcsolatokat tart fent a bíróságokkal, a pártfogó felügyelőkkel, a Polgármesteri Hivatallal és a Gyámhivatallal. A rendőrség közrendvédelmi munkája szintén jónak ítélhető meg. A 2003-as évtől a „látható rendőrség” igényeihez igazodva a közterületeken több egyenruhás rendőr látható és ez eleve növeli a lakosság biztonságérzetét. A rendőrség eredményes küzdelmet folytat az ittas járművezetők ellen, a közterületen zajló prostitúció visszaszorítására, a szociális feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatalhoz tartozó szervezetek bevonásával feltérképezik a veszélyeztetett családokat. A rendőri állománynak komoly és meghatározó szerepe van a városban rendezett és rendezendő nagy sportesemények megfelelő biztosításában. A Lencsési, valamint a Jaminai KMB-vel együtt fokozottan ellenőrzik a nagy bevásárló központokat és a piacot. A KMB-sek a Szociális Iroda munkatársaival együtt, terv szerint végzik járőr szolgálataikat. A városban a 2004-es évben is növekedett a gépjárművek száma, emellett az is tapasztalható, hogy Békéscsabán is megjelennek azok az egyébként megyei szinten is emelkedő gépjármű mennyiség, amelyekkel a megyeközpontba jönnek, ezért a közlekedésrendészeti tevékenységet külön is elemezni szükséges. Az utak száma, mennyisége lényegében Békéscsabán nem bővült. A városban tapasztalható építkezések, útjavítások, útlezárásokhoz, forgalomelterelésekhez vezetnek és az ebből eredő rendőri feladatok is bonyolultabbá váltak. A városban legveszélyesebb cselekmények közé tartozik az ittas járművezetés, a sebességtúllépés, a kanyarodási és az elsőbbségi jog megsértése. Külön meg kell említeni a kerékpáros közlekedést is, ezen belül a kivilágítatlan kerékpárral történő közlekedést, amely sok balesetnek az előidézője. A rendőrség folyamatos ellenőrzéssel próbálja arra rászorítani a forgalomban részvevőket, hogy önkéntes elhatározásuk alapján, ne kövessenek el közúti közlekedési szabálytalanságokat. A rendőrség igazgatásrendészeti tevékenységét elemezve megállapítható, hogy az ittas járművezetőkkel szemben következetesen alkalmazzák a járművezetéstől való eltiltást. A fokozott ellenőrzések és az igazgatásrendészeti intézkedések együttes hatása visszatartóan hat a közlekedés résztvevőire. A rendőrhatósági munka jó színvonalát támasztja alá az, hogy viszonylag kevés az ügyészi törvényességi felügyeleti intézkedések száma. A rendőrség fegyvertartási engedélyezési eljárásai rendben és jogszerűen folynak. Bűnmegelőzés tekintetében a rendőrség eddig szinte egyedül egyeztette, koordinálta és vezette a városi bűnmegelőzési tevékenységet, az ezzel összefüggő propaganda munkát és az ifjúság felé történő megelőző munka megvalósítását.
4
Tekintettel arra, hogy a rendőrség bűnmegelőzési munkája folytatódik, építeni szükséges azokra a tapasztalatokra - a városi bűnmegelőzési munka kialakítása során - amely a rendőrségnél felhalmozódott. A rendőrhatósági munka eredményes, azonban közösen és tovább kell dolgozni azon, hogy a békéscsabai bűnmegelőzési program hatékonyan előzze meg a bűncselekmények elkövetését, az áldozattá válás lehetőségét, mert például egy olyan gépkocsi tulajdonosára, - akitől a gépkocsiját ellopták és így vált áldozattá - ez a konkrét lopási cselekmény olyan abszolút hatású, hogy őt nem vigasztalja az, hogy csak kevés autót lopnak el. Ezért törekedni kell arra, hogy ne legyen semmilyen bűncselekmény és lehetőleg egy áldozata sem, ez lehet a program elfogadott normájának az egyik alapvető elve. A bűnmegelőzési program további alapvető elve az lehet, hogy mindazokat, az eddig már megkezdett, tehát folyamatban lévő programokat tovább kell folytatni, amelyek eredményesen járultak és járulnak hozzá, ahhoz hogy kedvező folyamatok alakultak és alakulnak ki a bűnmegelőzés terén. Békéscsaba városában lakókra vonatkoztatva részletes szociális elemzés nem készült a bűnmegelőzés helyzetértékelésének a keretein belül, mert a szociális helyzet felmérésére külön tanulmány született. (2004. december 16-i Közgyűlésre a 6/4-es sorszám alatti közgyűlési előterjesztés anyaga.) Sok békéscsabai lakos – szociális helyzete miatt – támogatásra tart igényt és ezt a támogatást a város lehetőségeihez mérten meg is adja a jogszabályok szerint. A szociális helyzet egyénenként nem adhat alapot arra, hogy bárki is hivatkozhatna „a szociális” vagy az ún. „megélhetési bűnözés”-re, mert a városi szociális ellátó rendszer intézményei működnek olyan eredményesen, hogy az ilyen jellegű cselekményeknek idejében útját állja. A szociális helyzet alakulása felvethet olyan kérdéseket, hogy hol az a határ, ahol a szociális ellátórendszernek, intézményeinek – be kell avatkozni a „társadalmi és térbeli kirekesztettség” kialakulása ellen. Ezeknek a folyamatoknak a megelőzéséhez nyújthat segítséget a „A társadalmi és térbeli kirekesztettség megyei jelenségeinek Békéscsabán észlelhető hatásai” című elemzés, illetve annak szempontjai (l. 3. sz. melléklet). A helyzetelemzésből többek között, végső fokon az vonható le, hogy a városban a bűnözés nem mutat olyan növekvő tendenciát - és ez köszönhető a rendőrség és más hatóságok, a Polgármesteri Hivatal és intézményeinek eddigi eredményes munkájának – amely szükségessé tenné a további intézkedések megtételét, azonban a bűnmegelőzési programban az elért eredmények megtartására célszerű törekedni és arra, hogy a bűnmegelőzési munka minél szélesebb körbe, összehangoltan történjen meg Békéscsaba városában. A bűnmegelőzési programot a Közgyűlés – tekintettel arra is, hogy a program végrehajtásának külön pénzügyi fedezete nincs – intézményei, különösen a Polgármesteri Hivatal igénybevételével, konkrétabban az irodavezetők közvetlen irányításával hajtja végre mindaddig, amíg a bűnmegelőzés intézményei ki nem alakulnak. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeiben eddig is eredményesen dolgoztak a bűnmegelőzés érdekében. A Közigazgatási Irodán a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport figyelemmel kíséri a gyermek- és fiatalkorúakat. A csoport dolgozói észlelik azokat a jelenségeket, amelyek kifogásolható irányba terelhetik a fiatalokat. Ilyen jelenségek közé tartoznak azok, amelyek abból fakadnak, hogy a „kulcsos” gyermekek egy része „kulcsos és
5
elhanyagolt” gyermek lesz, a szülők dolgoznak, a gyermekeiknek havi 5-6 ezer forintot is adnak, de nem nézik, nem ellenőrzik, hogy mire költik azt el a gyermekeik. A zsebpénzzel rendelkező gyermek, ill. gyermekek – jobb híján – szórakozóhelyeken költik el a pénzt. A hatóságoknak összehangolt és gyakori ellenőrzéseken kellene vizsgálni azt, hogy a gyermeket, ill. fiatalkorút mivel szolgálnak ki szórakozóhelyeken. Lehetővé kellene tenni, hogy olyan szabadidő eltöltésre alkalmas helyek alakuljanak ki a városban, ahol „füstmentesen” pl. számítógépeket használhatnának. A Kortárs Segítő képzést tovább kellene bővíteni, olyan akciókat kellene beindítani, amelyek során meg lehetne állapítani azt, hogy ki esett ki az oktatásból és ki nem dolgozik sehol, kik a veszélyeztetett fiatalok. Fel kellene tárni azokat a belső és külső okokat, amelyek a veszélyeztetettséget előidézhetik. A Közterület-felügyelet és Mezei Őrszolgálat rendszeresen ellenőrzi és felügyeli a város közigazgatási területén, a közterületeken lévő állapotokat és intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy a közterület zavartalanul biztosítsa a rendeltetésének megfelelő használatot. A külterületen a mezőőri szolgálat vagyonvédelmi tevékenységével előzi meg a lopások elterjedését. A Városüzemeltetési Iroda szervezi a város forgalmi rendjét, engedélyezi a közterületek igénybevételét. Az iroda szorgalmazza a kerékpárutak bővítését, ugyanis a program bővítése csökkentheti a kerékpárosok baleseteit. Az iroda pozitív jelenségként üdvözölné azt, ha a kerékpárosokat is alkoholszondás vizsgálatnak vetnék alá, az ittas állapotban kerékpározók kiszűrésére. A Városüzemeltetési Iroda szeretné, ha a Balesetmegelőzési Bizottság többször ülésezne és lehetősége volna arra, hogy szórólapokon keresztül balesetmegelőzést is tudna végezni, pl. a Lencsési lakótelepről kerékpárral hogyan lehet a kórházhoz eljutni anélkül, hogy a legforgalmasabb utakat vegyék igénybe. Kevésnek ítélik meg az ún. „Sárgamellény osztogató napot”, szeretnék, ha több oktatóprogram indulna be a balesetmentes közlekedés érdekében. A város helyzetének az elemzése során kiemelten kell foglalkozni az ifjúság, különösen a tanuló ifjúság helyzetének az elemzésével abból a szempontból, hogy a város oktatáspolitikája hogyan integrálja és foglalja magába a bűnmegelőzés érdekében kifejtett tevékenységeket. Az Oktatás, Közművelődési és Sportiroda vezetőjének – tanulmánynak is felérő – speciális elemzése a következőket tartalmazza: Elemző részanyag az 574/2004(X.20.) Kgy határozat végrehajtásához az Oktatási, Közművelődés és Sportiroda vezetőjétől A bűnmegelőzés, mint önálló, koncepcionálisan megjelenő kérdés eddig nem szerepelt az önkormányzat tevékenységei között. Természetesen az egyes szakterületeken jelenleg is megtalálhatók azok a szándékok, szervezetek, intézmények, melyek fő feladatukként vagy érintőlegesen részt vesznek ebben a tevékenységben. A bűnmegelőzés egyébként is hol tudatosan, hol látensen, de átszövi a közösségi élet minden területét. Mint más esetekben, itt is megállapítható, hogy az egyes szervezetek különböző ágazatokban, különböző indíttatásból
6
jöttek létre, együttműködésük nem kiépített – ezáltal a lehetséges szinergia sem alakult ki. Így elsődleges feladat a szervezetek és személyek közötti szorosabb koordináció kialakítása, tevékenységük összehangolása, egymás támogatása. Ennek módját a későbbiekben ki kell alakítani. Amennyiben egy probléma társadalmi súlya növekszik, a helyi közügyek közötti szerepe, megítélése megváltozik, úgy új szemlélet kiérlelése válik szükségessé, a problémakezelés eddigi színterein és módjain túllépve, a helyzet súlyának megfelelő új eszközöket, eljárásokat, partnereket kell találni. Az első kérdés tehát annak eldöntése, hogy elegendő-e a meglévő szolgáltatások rendszerbe foglalása, esetleg némi bővítése, javítása, vagy új rendszer kifejlesztése szükséges – annak minden vonzatával. A 115/2003 (X.28) OGY határozat tartalmazza A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját. Ennek alapján fogadta el a Kormány az 1009/2004.(II.26.) Kgy határozatot, mely a rövid, közép- és hosszú távú célok végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokat tartalmazza. Az alábbiakban az ezekben megfogalmazottakhoz kapcsolódva áttekintésre kerül, hogy az oktatás, közművelődés, sport terén Békéscsabán milyen tevékenységek milyen formában vannak jelen, hol mutatkoznak hiányok, ill. hogyan lehet kapcsolódni az országos programokhoz. A gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése (II/A) 1.b.Szabadidő eltöltési programok, sportolási lehetőségek biztosítása Lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára sport és szabadidős tevékenységekre. Fokozott figyelmet kell fordítani az erőszak kultuszának csökkentésére és a konfliktusok erőszakmentes feloldására.
A fiatalok szabadidős programjaira vonatkozó kínálat nem eléggé tervezett és átgondolt városunkban. Jól működnek a hagyományos szakkörök és érdeklődési és sportkörök, ezeket viszont a rendezett családi körülmények között élő, egyébként is motivált gyermekek keresik. A csellengő, céltalan fiatalok a piaci kínálatú szórakoztatóiparral találkoznak dominánsan, ahol nem figyelnek rájuk, csak a pénzszerzés a lényeg. Tapasztalataink szerint a játéktermekben, szórakozóhelyeken a vonatkozó korhatárokat sem tartják be. Szükséges lenne a korosztály igényeinek megfelelő alternatív szórakozóhelyek kialakítására, ahol laza, hozzáértő „irányítással”, kellemesen tölthetnék el idejüket a fiatalok, megóvva őket az alkohol, a drog használatának lehetőségétől. Természetesen ez nem működtethető rentábilisan, városi, állami finanszírozás kell, hogy megteremtse stabil jelenlétét, érdeklődést felkeltő kínálatát, szakmai háttértevékenységét. Helyileg a fiatalok által gyakran látogatott környezetben kell lennie, hogy valódi választékot jelentsen az egyéb szabadidős tevékenységek vonatkozásában. A városban több helyen található szabadidős sportpálya, melyek többnyire egy leaszfaltozott kisméretű pályából, kapukból, kosárlabda palánkból és az azt körülvevő kerítésből állnak, alapvetően labdajátékokra alkalmasak. 2001-ben tekintette át a közgyűlés a szabadtéri szabadidős sportlétesítmények helyzetét. Ekkor született döntés arról, hogy elkészül egy extrém sportok űzésére szolgáló szabadtéri pálya, mely megvalósítása a hely kijelölése miatt azóta is húzódik, pedig a fiatalok körében nagy igény lenne rá.
7
Hasonlóan elfogadott, de forrás hiányában nem megvalósított szándék a Csaba Centerben az Ifjúsági Információs Pont működtetése. A szabadidő eltöltésének kultúrált, biztonságos, változatos, az egyes rétegek eltérő igényeit is figyelembe vevő kínálata hiányzik településünkről. A kiemelt helyeken szociális háttérmunkásoknak is jelen kell lenni, hogy észlelhessék a problémás helyzeteket, jogi és szakmai-etikai előírásokat betartva segítséget tudjanak nyújtani.
1. Az iskolából kimaradt és a munkanélküli fiatalok számára 1.a. integrált képzési, átképzési program biztosítása) Az iskolából kimaradt, ill. a munkanélküli fiatalokkal való foglalkozás az egyik legproblémásabb feladat, hiszen ezeket a fiatalokat már nem lehet olyan könnyen elérni és rájuk hatást gyakorolni, mint iskolában lévő társaikra. Ezért meg kell teremteni azokat a módokat és csatornákat, ahol a nekik szánt programokkal elérhetjük őket. Oktatás, képzés terén elsődlegesen a Békés Megyei Munkaügyi Központra számíthatunk, amennyiben a fiatalok regisztrált munkanélküliek. Ennek hiányában a képzésbe való bevonásuk csak a nyilvánosság bevonásával, elsősorban a médián keresztül lehetséges. Szakképző iskoláink közül különösen a szakiskolák folytatnak átképzést, ill. működtetnek olyan programokat, melyek a fiatal felnőtt tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A Békéscsabai Regionális Munkaerő Képző Központ hasonlóan kiemelt feladatként kezeli ennek a korosztálynak és rétegnek a megsegítését. A hatékony eljárás többirányú gondozást feltételez, a képzésen kívül életmódbeli, pályaválasztási tanácsadást, szociális megsegítést, esetleg speciális gondoskodást is biztosítani kell. Ennek megvalósítására az oktatás területén két kezdeményezés is született: A HEFOP/2004/3.2.2 és a HEFOP/2004/4.1.1 projektek Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozását, ill. infrastrukturális feltételeinek javítását tűzték ki célul. Ezeknek a központoknak éppen a fentebb említett komplex segítségnyújtás az egyik kiemelt feladata. Békéscsaba önkormányzata élt a pályázati lehetőséggel - siker esetén jelentős előrelépés következik be városi szinten a hátrányos helyzetűek, leszakadással fenyegetettek ellátásában. Ennek keretében biztosíthatóak lesznek önismereti, konfliktuskezelő és álláskereső tréningek is, melyek szintén a sikeres életutak kiépítését szolgálják. -
A közoktatási törvény lehetőséget teremtett arra, hogy azok a fiatalok, akik már nem tanköteles korúak, de nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, un. felzárkóztató képzésben speciális tanmenettel és módszertannal egyszerre pótolhassák ezt, valamint szakmát is tanuljanak. Ez nagyon jó lehetőség lesz a kallódó fiatalok megsegítésére. A program kidolgozása és a felkészülés a Kós Károly Szakképző Iskolában folyamatban van, igény esetén 2005 szeptemberétől indulhat.
2. Meg kell erősíteni a városi oktatási intézményekben az iskolai szociális munkás és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi hálózatot. A cél érdekében pályázatot kell kiírni. Az iskolák hagyományos oktató-nevelő funkciójukon kívül az utóbbi ötven évben fontos szerepet töltöttek be a szociális, egészségügyi ellátásban, a szabadidő eltöltésében, a kultúrális
8
szolgáltatásban, a gyermek- és ifjúságvédelemben. Ennek személyi és pénzügyi feltételei hol jobban, hol kevésbé biztosítottak. A Közoktatási törvény a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak között sorolja fel az ezeket a tevékenységeket ellátó személyeket. Jelenleg a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök számára csak a törvény általi minimális álláshely (intézményenként 0,5 fő) biztosított. Szabadidő szervező alkalmazása még nem kötelező, iskoláink órabankjukból a szakkörök, korrepetálások, sportkörök mellett (helyett) erre a tevékenységre is tervezhetnek némi időt. Az önkormányzati költségvetés csak a kötelezően alkalmazandó személyi állományt képes finanszírozni, ezért a kormányhatározatban megfogalmazott pályázati út beindítása számunkra igen fontos. 3. A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében pályázattal kell biztosítani a.) az iskolai szabadidő szervezők felkészítését, b.) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, az egészségnevelő pedagógusok és a kollégiumi felügyelők képzését. A Kormányhatározat azt a hiányt szándékszik pótolni, mely az érintettek felkészültségében jelentkezik. Az alkalmazásban lévő segítők képzését mind a pénzügyi forrás, mind a célirányos programok hiánya gátolta. A kilátásba helyezett pályázati lehetőség vélhetően mindkét problémát kezeli. Ösztönözni kell intézményeinket, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel, adott esetben városi szinten lehet a képzést, továbbképzést megszervezni, mivel ez gazdaságosabb. 4. Pályázatokkal is támogatni és fejleszteni kell az iskolaklubokat, valamint a biztonságos szórakozóhely mozgalmat. 16. Pályázatokkal támogatni kell a kortárs segítőprogramokat. Ösztönözni kell a diákönkormányzatokat arra, hogy a fiatalok vegyenek részt társaik integrációs gondjainak megoldásában. Terjeszteni kell a legeredményesebb gyakorlatot. A célkitűzés is érzékelteti, hogy az iskola nemcsak az ismeretek megszerzésének helye. A fiatalok itt töltik életük jelentős idejét, itt (is) szocializálódnak, alakítják kortárs kapcsolataikat. Ez utóbbi szerepének felhasználása nem tudatosult társadalmunkban. Természetesen ez a fiatalok életének és benne az iskola szerepének átértékelését igényli. A diákönkormányzatoknak túl kell lépni azon, hogy formális létük már funkciójuk kimerülését is jelenti. Mivel a kortárs segítség még nem eléggé ismert és elterjedt, itt is a tudatformálással, felkészüléssel és az ezt koordináló felnőtt segítők biztosításával kell kezdeni. 17. Pályázatokkal támogatni kell az általános és középiskolások számára szervezett dohányzás, alkohol, kábítószer HIV/AIDS felvilágosító iskolai programokat és a korosztálynak megfelelő bűnmegelőzési ismeretek terjesztését. Ezeket az ismereteket a pedagógus továbbképzésben is biztosítani kell. Az általános iskolákban hagyományosan és jól működnek a rendőrség által szervezett DADA programok. Ezek életben tartása, a többi iskolatípusra történő korosztálynak megfelelő kiterjesztése a cél.
9
18. A szülők számára a kábítószer-fogyasztással és –függőséggel összefüggő felvilágosító programokat kell szervezni pályázati forrásokból. 19. Pályázati forrásokat kell biztosítani olyan speciális, tanfolyam jellegű továbbképzési programokra, amelyek a veszélyeztető és a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felismerésére és helyzetének javítására szervezhetők a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekotthonok és a kollégiumok munkatársai, az iskolai pedagógusok, a nevelési tanácsadók, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok számára. Fel kell készíteni a családon belüli erőszak észlelésére és más intézményekkel együttműködésben történő kezelésére. Bár a kábítószerről, az erőszakról, a bűnözésről sok cikk, ismertető anyag jelenik meg, állandó téma a híradásokban, mégis rendkívül felszínes az az ismeret, amellyel a felnőttek rendelkeznek. Reméljük, sikerül megnyerni őket, hogy amennyiben a pályázati források lehetővé teszik a felvilágosító programok megszervezését, élnek a lehetőséggel, és valós segítővé válnak.
22. Pályázattal ösztönözni kell az oktatás, nevelési intézményeket arra, hogy erősítsék a környezeti és természeti értékek megbecsülését és környezetük tisztaságának megőrzését saját nevelési és foglalkoztatási programjaikban. Bár a polgárok többségét zavarja a közterületek állapota, a környezetvédelem iránti érzékenység tradicionálisan alacsony. Ez azért is elkeserítő, mert ezen a területen a gyermekek a mintát a családból, ill. szűkebb környezetükből hozzák. Az iskolai nevelés nehezen tud változtatni a berögzült normákon. A nyári táborok, erdei iskolák jó alkalmat teremtenek arra, hogy közvetlen tapasztalatot gyűjthessenek természeti értékeinkről, megőrzésének fontosságáról. II.D Az áldozattá válás megelőzése 7. Pályázatokkal is segíteni kell a közművelődési intézményekben az áldozattá válás megelőzéséről szóló kiadványok terjesztését, és ismeretterjesztő rendezvények szervezését. Az Ifjúsági Házban jelenleg is működik a Rendőrséggel együttműködve az Áldozatvédelmi Iroda, vagyis nem idegen a szemlélet közművelődési intézményeinkben sem. Megfelelő szakmai anyag birtokában ez a tevékenység bővülhet, hatékonyabbá válhat. Az Önkormányzat által az 574/2004(X.20.) Kgy határozattal elfogadott bűnmegelőzési koncepció az oktatás terén 1. elsődlegesen a direkt akciókat, tanfolyamok, felzárkóztató programok szervezését várja el. Ezek eredményes megvalósításához megfelelő tartalom és képzett szakemberek szükségesek. Az országos cselekvési program mindkét területen tervez előrelépést, támogatást. Ezek igénybevételével a kitűzött célok megvalósíthatók. 2. A legalább annyira fontos, az élet minden területét átszövő indirekt hatás, szemlélet, életmód, valamint a prevencióként is felfogható, a mainál bővebb és sokrétűbb szabadidős tevékenység lehetőségének megteremtése komolyabb szervezést és széles körben értelmezett forrásmozgósítást igényel. Az új gyakorlat elterjesztése kitartást, időt és állandóságot
10
igényel, a kampányjellegű felbuzdulások csak a figyelemfelkeltésre elegendők, tartós hatás állandó tevékenységgel, jelenléttel érhető el. 3. A jelenlegi ellátási formák hatékonyságát is növelné a közös cselekvési stratégia kidolgozása. 4. Kiemelt szempontként kell kezelni az ifjúság védelmét szolgáló hatályos jogszabályok betartatását, megszegésük esetén megfelelő szankcionálását!! Kiegészített szövege beiktatva a program II. 2. oldal 5. pontjához. 5. Amennyiben az iskolák szolgáltatásait a fenntartó ki kívánja bővíteni a szociális feladatellátás, szabadidős elfoglaltság, sportolási lehetőség bővítésével, úgy ennek feltételeit is biztosítani kell. 6. Az intézményesített ellátáson túli törődés lehetséges módjait és helyszineit pedig ki kell dolgozni – erre megfelelő alkalom a készülő városi ifjúsági koncepció jelenlegi munkafolyamata.
A Polgármesteri Hivatal ifjúsági referense az oktatásból fakadó és az ezzel is összefüggő feladatai szempontjából az ifjúsággal kapcsolatos bűnmegelőzési feladatait abban látja, hogy a gyermek, illetve fiatalkorúak kortársaik sérelmére elkövetett bűneseteket megelőzze vagy csökkentse. Az esetek túlnyomó többségében nem „tiszta fejjel”, hanem valamilyen drog hatása alatt követik el a fiatalok a szabálysértést, bűncselekményt, vagy okoznak súlyos balesetet, például ún. diszkóbalesetet. Ugyanakkor egyre többen válnak bűncselekmény áldozatává, s ezek mögött is sejthető a különféle szerek jelenléte. Meggyőződés, hogy a tiltott kábítószerek aránya ezekben az esetekben nem számottevő, az okokat sokkal inkább az ún. legális drogok fogyasztásában kell keresnünk (elsősorban az alkoholéban). Az, hogy Békéscsabán pontosan mennyi a fiatalok sérelmére, illetve a fiatalok által elkövetett bűncselekmény, s ez hogyan függ össze ezeknek a legális drogoknak fogyasztásával, nagyon pontosan és részletesen fel kellene mérni és elemezni. A legális szerek fogyasztásának terén tudomásunk szerint – az utóbbi években – jelentős változás nem történt. 2000-ben a megkérdezett fiatalok 73,8 %-a úgy nyilatkozott, hogy már kipróbálta a cigaretta „varázsát”. A rendszeres dohányosok 22 %-a vallotta, hogy naponta 15 szálnál több cigarettát szív. Valószínűsíthető, hogy ez az arány 2004-ben is igaz. Alkoholfogyasztásban még elrettentőbb a kép. Minden második megkérdezett fiatal minimum már egyszer eljutott az italozás eredményeként a „berúgás” állapotába. S mindezt nem otthon teszik, hanem nyilvános szórakozóhelyeken. Tovább rontja a képet, hogy egyre több köztük a gyermekkorú. A vendéglátóhelyeken szemrebbenés nélkül kiszolgálják őket rumos kólával, vodkás naranccsal, stb. Addig, amíg ezt – lényegében büntetlenül – megtehetik, igazi áttörés nem várható. Kisebb összegű bírság, vagy néhány napos üzletbezárás nem rettenti el a kocsmárost a szabálysértéstől. A klasszikus értelemben vett kábítószerek kipróbálásában, illetve fogyasztásában még jelentősebb a változás.
11
A marihuána fogyasztók száma az elmúlt tíz évben 5 %-ról 7 %-ra emelkedett. Hasonló tendencia tapasztalható az un. „disco-drogok” viszonylatában, hisz az 1995-ös 4 %ról duplájára, 8 %-osra emelkedett az arány. A legnépszerűbb „disco-drogot”, az extasy-t a megkérdezettek több, mint 10 %-a kipróbálta már. Az ópia-féleségek, a heroin, morfin, máktea, nyers ópium okozzák a legkeményebb fizikai és pszichikai függőséget, melyből következik, hogy a legveszélyesebbek közé tartoznak. A „kemény” drogokat fogyasztóknak a száma 1995 óta megtízszereződött! Mára egyértelművé vált, hogy városunk fiataljait sem kerülte el a kábítószer-fogyasztás terjedése, ha nem is a legfertőzöttebb városok közé tartozunk. A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében ezért vált szükségessé egy városi drogstratégia, amely kijelölte a prevenció fő irányvonalait, a különböző szinteken, valamint megoldási javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg. Az ebben megfogalmazott célkitűzések és feladatok megvalósítása előrelépést jelenthet a bűnmegelőzés terén is. A „Nemzeti drogstratégia” is kiemeli a helyi közösségek prevenciós munkájának fontosságát, ezen belül is kiemelt szerepet szánva a szabadidős és sportprogramok szervezésének. A prevenció legfontosabb színterei azonban a család és az iskola. A családnak alkalmassá kell válnia a drogproblémák kialakulásának megelőzésére. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett családokra. A családok számára biztosítani kell a megfelelő információáramlást külső szakemberek, segítők és a média bevonásával. Az iskolák a primer prevenció leghatékonyabb színtere, hisz kis energia befektetésével nagy tömegek érhetők el. Az iskolai drogprevenciós tevékenység hatékonyságának elengedhetetlen követelménye a szakmai hitelesség, ezért szükséges külső szakemberek, segítő intézmények bevonása. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a kortársi hatások sem. A serdülőkori droghasználat kialakulásában a kortársaknak döntő szerepük van. Különösen veszélyeztetettek azon fiatalok, akiknél a szülőkhöz fűződő kapcsolatok már meggyengültek. A kortársi hatások közül az alábbiak játszanak fontos szerepet a droghasználat kialakulásában: - a kortárs csoport alkohol, nikotin, gyógyszer, szerves-oldószer és kábítószer használata, illetve ezekkel kapcsolatos attitűdje; - a kortársak által közvetített identitás („akkor vagy valaki, ha drogozol”); - a környezet általi „címkézés”, negatív megbélyegzés; - a kortársaknak való megfelelni akarás. A megelőzési stratégia során a kábítószer-kereslet csökkentése érdekében a 10-18 év közötti fiatalokat célozzuk meg a szülők, nevelők, pedagógusok, segítő szervezetek, kortárs csoportok képzéseivel és bevonásával. A megvalósítás közvetett és közvetlen eszközei és formái a következők lehetnek: - előadások, interaktív beszélgetések, szituációs gyakorlatok; - videó és filmvetítések; - tájékoztatók, fórumok, konferenciák; - kiadványok; - média bevonásával aktuális információk; - megelőzési programok szervezése, kivitelezése (pl. DADA tábor).
12
A kereslet visszaszorítása, a kábítószer-fogyasztók számának csökkentése érdekében több intézmény és civil szervezet is ténykedik Békéscsabán. A gyermekjóléti szolgálat feladata – többek között – a káros szenvedélyek megelőzését szolgáltató programok szervezése, melynek a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ez idáig maradéktalanul eleget tett, és ezt követően is folytatni fogja ez irányú tevékenységét. Hatékonyan működik a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerük, nagyon jó az együttműködésük a társszervezetekkel, illetve civil szervezetekkel. Tevékenységük a jövőben is kiemelt szerepet kap a városi dorgprevencióban. A civilek közül a „Miértünk” Egyesület, Városi Drogprevenciós Munkacsoport, „Tini Telefonos Alapítvány”, Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány tevékenységét kell megemlíteni. A bűnmegelőzés szempontjából szükség lenne – a fokozottan veszélyeztetett ifjúsági csoportok körében – a veszélyeztetettség mértékének feltárására. Különösen kiemelt figyelmet kell fordítani: - halmozottan hátrányos gyerekekre, - iskolából távol maradó, napközben nyilvános szórakozóhelyen, bevásárlóközpontban tartózkodó fiatalokra, - lelkileg veszélyeztetett fiatalokra, - gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalokra, különös tekintettel a nevelőszülőknél és nevelőotthonokban élőkre. Középtávú cél lehet: - Minden oktatási és nevelési intézményben működjön drogprevenciós program. - Ifjúsági felelősök, drog ellenes koordinátorok kinevezése, képzése és a probléma súlyának megfelelő támogatása minden iskolában. - A már működő kortárs hálózati rendszer fejlesztése, alap- és továbbképzésük feltételeinek biztosítása. - Kultúrált, drogmentes szórakozási lehetőségek támogatása. - Önkéntes segítőrendszerek kiépítése és támogatása. - Városi Diákönkormányzat bevonása a prevenciós munkába.
A Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájának a vezetője a bűnmegelőzéssel összefüggő szociálpolitikai feladatokat a program keretében úgy látja teljesíthetőnek, ha a program keretében fokozottabban figyelemmel kísérik a következőket. Az öt évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek családtagjait a helyi rendeletbe foglalt pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokkal támogatja a város. Együtt kell működni a bűntetés-végrehajtási szervekkel annak érdekében, hogy a fiatalkorúak szabadságvesztésének az utolsó és a szabadulást követő időszakában segítséget kapjanak a beilleszkedéshez. A roma szervezetekkel együtt kell működni, hogy a szociális hátrányok között élő romák ne váljanak bűnelkövetőkké, illetve a romák ne váljanak áldozattá.
13
Az időskorúakat és az egyedül állókat, a fogyatékkal élőket segíteni kell abban, hogy a személyes biztonságukkal összefüggő aggodalmaik csökkenjenek. A szenvedélybetegek és a hajléktalanok számára programokat kell szervezni az esélyteremtés érdekében. Ezeket a programokat úgy kell szervezni, hogy a nappali ellátásuk is megoldható legyen. Az időskorúak és a segítséggel élők körében a jelzőrendszeres ellátottságot és a házi segítségnyújtást szélesíteni szükséges. Ki kell alakítani az utcai szociális munkás hálózatot az utcán tartózkodó hajléktalanok megsegítésére. Folytatni kell a Családok Átmeneti Otthonában folyó krízisintervenciós munkát. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével folytatni kell a drogprevenciós munkát, a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő és a mediációs programokat. Ki kell bővíteni az időskorúakat védő programokat is. Kiemelten kell foglalkozni azokkal a programokkal, amelyek az elhelyezkedéseket elősegítik. Az Egészségügyi Iroda vezetője a város bűnmegelőzési munkáját a saját szakterületén úgy látja végrehajthatónak, hogy az illeszkedjen a már elfogadott tíz évre szóló, Városi Egészségfejlesztési Terv 530/2004. (IX. 23.) Közgy. határozat rendelkezéseivel, mert a VET már tartalmazza, azokat az előírásokat, amelyek a bűnmegelőzésre is hatással vannak. Az Önkormányzati Csoport vezetőjének elemzése szerint a város rendjének, a közterületek tisztántartásának, a bűnözés megakadályozásának a céljából 1994. óta működnek a városban a polgárőr csoportok nevezetesen a Jaminai Polgárőr Egyesület, a Városi Polgárőr Egyesület, a Mezőmegyeri Polgárőr Egyesület és a Gerlai Polgárőr Egyesület. Az elmúlt években a polgárőr csoportok felszereltsége sokat javult, mobiltelefont kaptak, URH adóvevő készülékkel dolgoznak és gépkocsik állnak a rendelkezésükre. A KÉK Bizottság szervezésében és kezdeményezésére időszakonként működik a „Közbiztonsági Kerekasztal” a rendőrség, a polgárőr csoportok és a két civil szervezet részvételével. Négy év óta – 2000-től – működik Áldozatvédelmi Iroda. Az iroda évente 50-60 fős ügyfélforgalmat bonyolít le. A polgárőrség városi szerepét részletesebben kell elemezni, mert működésük nagyon jelentős eredményeket tartalmaz. Nyilvánvaló az, hogy a polgárőrök jó munkája is hozzásegítette a várost ahhoz, hogy javuló tendenciák alakulhattak ki a bűnmegelőzés terén. A helyzetelemzéshez csatolom (lásd: 4. és 5. sz. melléklet) a polgárőrök 2003. és 2004. évi statisztikáját, amelyből megállapítható, hogy eredményes munkájuk folytatásához még több anyagi segítségre lenne szükségük, mert jó helyre megy a támogatás. A polgárőrség napjainkra kialakult szervezetté vált és további feladatok elvállalására is képes és alkalmas is.
14
A közelmúltban kezdeményezés történt arra, hogy „Városőrség” feladatokat lásson el egy ajánlattevő. A polgárőrség vezetője megismerve az ajánlatot, amely mintegy 8-10 millió forintért vállalta volna szerződésben az éjjel-nappali szolgáltatást, tulajdonképpen őrzési feladatokat – úgy nyilatkozott, hogy három millió forint éves támogatás mellett elvállalnák helyben az ajánlott feladatok ellátását. Amennyiben a polgárőrök még 1 millió forintot kapnának a jelenlegi 1 millió forinthoz (főleg üzemanyag költségtérítésre), akkor éjszaka állandó ügyeleti- és járőrszolgálat is lenne, esetenként nappali ügyelettel. Az ÁNTSZ Békéscsabai Városi Intézeténél folyamatos munka folyik, hogy átdolgozzák a Védőnői Szolgálat szervezeti felépítését. Az új szervezeti felépítés eredményeként városi külön körzeti szervezet és külön iskolaegészségügyi munkát ellátó szervezet alakul ki. A módosuló védőnői hálózat tagjai már a gyermekek legfiatalabb korcsoportjával kapcsolatban is fontos szerepet tölthetnek be a bűnmegelőzés folyamatában. A város az elmúlt időszakban gyarapodott az Oltalom Karitatív Egyesület Gyermekotthonával Békéscsabán, a Tábor u. 2. szám alatt. Az intézményben a menekültek védelme terén kiemelkedő eredményeként megnyílt a kísérő nélküli kiskorú külföldi gyermekek otthona. A közép-kelet-európai régióban egyedülálló intézményként működik a városban. Az otthonnak az a célja, hogy megakadályozza embercsempészetet és emberkereskedelmet.
a
gyermekeket
veszélyeztető
Az otthon falai között elhelyezhetők belföldi gyermekek is, ahol a gyermekek védett és fokozott jogi védelemben részesülnek, ennélfogva a bűnmegelőzés szerves részévé is vált. A helyzetelemzésből megállapítható, hogy Békéscsaba területén eddig is komoly és eredményes munka folyt a bűnmegelőzés érdekében és számos szervezet foglalkozik a városi bűnmegelőzés feladataival. Ezeket a tevékenységeket szükséges összehangolni, az együttműködésüket – akár több lépcsőben is – koordinálni kell annak a célnak az érdekében, hogy Békéscsabán minél kevesebb ember váljék bűncselekmény, illetve bűncselekmények áldozatává, valamint azért, hogy a bűncselekmények száma, tehát maga a bűnözés tendenciája nagyobb ütemben csökkenjen.
Békéscsaba, 2005. február 17.
A Bűnmegelőzési Program 3. sz. melléklete
A társadalmi és térbeli kirekesztettség megyei jelenségeinek Békéscsabán észlelhető hatásai Az elemzés szempontjából társadalmi kirekesztettség alatt a következőket lehet fogalomként érteni. A társadalmi kirekesztettség fogalma a társadalmi egyenlőtlenségeken keresztül közelíthető meg, de nem pusztán a társadalmi egyenlőtlenségek különböző dimenzióiban elfoglalt alacsony státuszt jelenti, hanem az alacsony státusz érzékelését az érintett által, valamint a társadalom részéről megnyilvánuló tudatos kirekesztés mozzanatát is magában foglalja. Tehát nem abban tér el a szegénység fogalmának meghatározatásától, hogy a kirekesztettség vizsgált dimenziói – elsősorban az anyagi erőforrásokat „termelő” intézmények másodsorban olyan intézmények, illetve javak, amelyek a város lakosainak a többsége által elfogadottnak tekintett életkörülményekhez, életminőséghez járulnak hozzá, tehát ezekhez hogyan lehet hozzájutni, hogyan lehet megakadályozni, csökkenteni a helyi kirekesztettséget, annak az érzését. A fenti két dimenzión túli aldimenziók a következőkből képződhetnek, figyelemmel az elsődleges dimenzió részletezésére. 1. 2. 3. 4. 5.
Oktatási rendszer Munkaerő piac Háztartásgazdálkodás Szociálpolitikai juttatások Családi rokoni támogatások
A másodlagos dimenzió részletezése 1. Lakhatás és megfelelő lakás minőség 2. A mindennapi létfenntartáshoz szükséges javak 3. Az anyagi fogyasztás 4. Kulturális és szabadidős fogyasztás 5. Megtakarítások 6. Egészségi állapot 7. Egészségügyi szolgáltatások Az elemzés szempontjából lényeges kérdés a havi jövedelmek alakulásának az ügye. Békéscsabán hatvan és hetvenezer forint között található az átlagos havi jövedelem. Lényeges annak a meghatározása is, hogy honnan kezdve beszélhetünk kirekesztettségről, hol jelölhetők ki a szükségleteknek, az egyes javaknak és szolgáltatásoknak az a minimuma, amelyek alatt a kirekesztődéséről beszélhetünk. Olyan határvonalat szükséges megvonni – jobb híján – amely biztosítja azt a határvonalat, amelyek utalnak azokra az élethelyzetekre, ahol a hátrányok olyan mélyek vagy olyan összetettek, hogy abból már nehéz „visszajutni a társadalomba”.
2
Végül vizsgálati szempont lehet a társadalmi kirekesztődés lehetséges okainak feltárása. Az biztos, hogy a társadalmi intézmények működési zavarai mellett az egyéneket, családokat megtartó közösségeknek, szervezeteknek és magának az egyénnek is felelőssége lehet a kirekesztődésben. Emellett számolni kell olyan külső tényezők hatásával, mint a származás, a lakóhely térbeli elhelyezkedése, valamint az ebből adódó előnyök és hátrányok. Ennél a kérdéskörnél lehetne kutatni a szubjektív elemeket, azaz az érintettek kirekesztődés tudatának meglétét. Azonban, mint ahogy a szegénység sem jár feltétlenül együtt szegénység tudattal, itt sem valószínű, hogy egybeesik az objektív tényezők mentén kirajzolódó társadalmilag kirekesztett csoport a kirekesztettség tudattal is rendelkezők csoportjáéval. Mérése így némiképp kockázatos. A fentieket egybevetve megállapítható, hogy a kirekesztődés, annak érzete nem vezethet oda, hogy a nehéz élethelyzetben lévők a helyzetüket bűncselekmények elkövetése útján oldják meg, - illetve ez nem lehet a kivezető út. A leszakadás lehetőségének a vizsgálata folyamatában célszerű azt is figyelni, hogy a kirekesztődésnek van un. területi szerepe is. Az országos adatokhoz hogyan viszonyul Békés megye helyzete, - és ezen belül Békéscsaba viszonya, adatai hogyan türköződnek, jelennek meg a leszakadás kérdéskörében. Békéscsabán kisebb mértékű a leszakadás, kirekesztődés lehetősége, mint a megyei átlagban, illetve a közvetlenül határos településeken, ezért jobbak a békéscsabai kilátások a hátrányos folyamatok csökkentésére.
Bűnmegelőzési program 6. sz. melléklete
ÜTEMTERV
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Bűnmegelőzési programjából eredő feladatok végrehajtásának az időbeli ütemterve: 1.
2005. február 28.
A Közgyűlés elfogadja a program végrehajtását, megválasztja a három tagú Bűnmegelőzési Bizottságot.
2.
2005. május 30-ig:
A Bűnmegelőzési Bizottság összehívja a városban tevékenykedő bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezeteket, ismerteti a város bűnmegelőzési koncepcióját és a programot, javaslatot tesz az együttműködésre. A megbeszélésen egyeztetnek az együttműködés konkrét módjáról, formájáról.
3.
2005. november 30-ig: A Közgyűlés tájékoztatása a novemberi Közgyűlésig eltelt idő eredményéről és arról, hogy a jövőben melyek legyenek a bűnmegelőzési feladatok kiemelt feladatai. Fel kell mérni, hogy a 2006-os évi költségvetésből igényel-e a feladat pénzforrást.
4.
2006. február 28.
A bűnmegelőzési bizottság tájékoztatja a Közgyűlést a bűnmegelőzésben együttműködő városi szervek együttműködéséről.
