BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE

2008 – 2011. 138/2008. (II. 28.) közgy. határozat

2

Tartalomjegyzék I.

Bevezető

II.

A sportkoncepció alapelvei

III.

Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata

IV.

Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek

V.

Önkormányzati sportigazgatás

VI.

A sport területei – az Önkormányzat szerepvállalása

1. Gyermek- és ifjúsági sport: – óvodai sport – iskolai testnevelés – diáksport – utánpótlás-nevelés – sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció 4. Fogyatékkal élők sportja 5. Sportegészségügy 6. Nemzetközi sportkapcsolatok 7. Sportturizmus 8. Sportrendezvények 9. Elismerések, kitüntetések 10. Sportlétesítmények VII. Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvető értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei 4. A finanszírozás alapelvei – prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: – diáksport – kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek – nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek 7. Versenysport, élsport – élsportolók – csapatsport egyesületek 8. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények VIII. Mellékletek 1. Értelmező rendelkezések 2. Békéscsaba sporthelyzetének SWOT-analízise 3. Közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújítási, fejlesztési terve, ifjúsági parkok létrehozása 4. A sporttámogatás keretei

3

I. Bevezető 1. A sportkoncepció szükségessége: a kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben előrelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve – természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket – az Önkormányzatnak szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerrel. A cél eddig valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következő évekre szabályozni a legfontosabb tennivalókat, meghatározni a sportágazatban kötelezően és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről. 2. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. A napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának évről évre történő csökkenése, a tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben; Békés megyében, Békéscsabán pedig különösen. A rendszerváltást követően megszűnt a sport kivételezett szerepe, s míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nőttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult és zúdul ma is, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy „mecénásai” – állami vállalatok, szövetkezetek – jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így a sporttevékenységet támogató hajlandósága általában megszűnt. Az új cégek, letelepedett „multik” kevés kivételtől eltekintve nem mutatnak szándékot a testkultúra támogatására, szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt-húsz évben rendkívül jelentős veszteségeket szenvedett. A közgazdász szakemberek véleménye szerint hosszútávon annak az alapelvnek kell érvényesülnie, mely szerint elsősorban az egyének saját maguk élvezik a sportolásból és a sportlátványosság nézéséből származó előnyöket, így alapvetően nekik kell viselniük azok költségeit is. Csakhogy jelenleg még mindig nem alakult ki egy ilyen jól működő sportszféra, így jelenleg átmeneti időszakot élünk, melyben az önkormányzat segítsége nélkül a sport működése bizonytalanná, sőt lehetetlenné válhat. (Ugyanakkor sajnos sok sportegyesület az önkormányzati támogatást nem támogatásként, hanem járandóságként kezeli. Valósággal elvárja, hogy a számlájára mielőbb odakerüljön az általa méltányosnak tartott pénzösszeg. Ez persze gyakori konfliktusforrás. Csakúgy, mint a régi sportegyesületből kiváló, illetve újonnan alakult sportkörök kezelése, támogatása.)

4 Tehát bátran kijelenthető: ha a települési önkormányzatok az elmúlt időszakban nem vállalták volna fel a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy 180.000.000,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezeteket (a támogatott egyesületek száma: 49), s további kb. 12.000.000,- Ft-ot fordított a szakfeladati költségvetési soron saját lebonyolítású sportrendezvényekre. E támogatási összeghez hozzájön még az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények bérleti díj nélküli biztosítása (számítások szerint 2007-ben ez mintegy 64.000.000,- Ft érték), valamint az oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak ingyenes használata (forintra „lefordítva”: 27.715.600,- Ft – szintén 2007-es adat). Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 60–65 százalékát biztosította! Ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. 4. Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt időszakban alapvetően helyesen határozták meg a célkitűzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetőségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fő hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. BÉKÉSCSABA SPORTJÁNAK TRADÍCIÓI

(E) = (erősség)

(L) = (lehetőség)

– Nemzeti Sportváros (1997.), a város rangos sportmúltja; – régóta (évtizedek óta) működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók; – köztünk élő példaképek; – az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára lehetett; évente két „Békéscsaba Sportjáért” kitüntetés adható; – változatos sportolási lehetőségek; – a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; – sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok.

– létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezésének bővítése; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – kistérségi, megyei, regionális együttműködés; – sportturizmus fejlesztése; – az értékek összegyűjtése (Sportmúzeum, sportkönyvek, stb.) – országos, nemzetközi sportesemények rendezése; – a média adta lehetőségek jobb kihasználása – a sportdiplomácia további javítása; – a sportértékek beépítés a városmarketingbe; – lokálpatriotizmus; – hagyományok, hagyományos rendezvények továbbvitele.

(GY) = (gyengeség)

(V) = (veszély)

– a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek működtetését illetően az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; valójában az önkormányzati szerepvállalás nélkül a csabai sportélet gyakorlatilag összeomlana; – nincs nemzetközi szintű csapatunk, a legnépszerűbb sportág (labdarúgás) nagy mértékű visszaesése; – a legutóbbi olimpián csupán egyetlen olimpiai résztvevőnk volt; – nem becsüljük meg igazán a legtehetségesebb, legsikeresebb szakembereinket, sportolóinkat; – a legsikeresebb edzők, szakemberek nagy számban távoznak el Békéscsabáról.

– elfelejtődhetnek a sikerek, ha nem örökítjük meg azokat valamilyen megfelelő módon (Sportmúzeum, Békéscsaba sporttörténelmével foglalkozó könyv, könyvek); – a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; – tovább nő a Békéscsabát elhagyó sikeres sportolók, sportszakemberek száma; – ha nincsenek hagyományok, kézzel fogható értékek, még kevesebb gyermek lesz motivált a sporttevékenység űzéséhez.

SWOT-mátrix 1.

II. A sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a városi sportkoncepció megalkotása során – összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival – alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, a sportról szóló 2004. évi I. törvényt.

5 2. A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvető joga. 4. A testi nevelésnek – mint pozitív társadalomformáló eszköznek – megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: – az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; – jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; – a nemzeti öntudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; – a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; – elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; – kulcsszerepet „vállal” a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; – pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; – országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; – fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén. 5. A testnevelés és a sport részterületei – az óvodai mozgásfejlesztéstől („óvodai testneveléstől”) a hivatásos sportig – egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: – a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; – a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; – a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; – a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönző minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 6. A sportolási lehetőségek alapfeltétele a megfelelő szintű és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 7. Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi sajátja. 8. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek.

6 9. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékben előre ismertnek kell lennie, bizonyos részét objektív módon, pontérték táblázat felhasználásával, más részét pályázati úton célszerű elosztani. 10. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 11. A sport támogatásában – mint közfeladatban – az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 12. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen.

III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései Az Önkormányzat feladatait a Sportról szóló 2004. évi I. törvény határozza meg az alábbiak szerint: – 55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fővárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,

7 f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén – adottságainak megfelelően – ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata – ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység – végezzék akár hivatásos sportolók, akár amatőrök, rendszeresen vagy alkalomszerűen –, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Amellett, hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentősége is van: elősegíti a társadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerte Európában. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen vagy közvetett, hosszú távon érzékelhető hatást gyakorol. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: – a sport, mint gazdasági tevékenység, a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kell működnie. – a sport, mint társadalmi jelenség, társadalmi értékei miatt az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, és erre ösztönzi a tagállamait is. Az EU-csatlakozás sportra gyakorolt hatásai a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvő életszínvonal és a több szabadidő révén a szabadidős kultúra is fejlődik, s hazánkban is növekszik a rendszeres testmozgást végzők száma. Az Európai Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sportszervezetek projektjeihez ne nyújtana pénzügyi támogatást, ugyanis a sport beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékkal élők beilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (Leonardo Ifjúsági program, Strukturális Alapok programjai, kutatási programok, stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében EU-s támogatásban részesülhet. Olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események egyáltalán nem támogathatóak. Mindemellett nagyon fontosnak tartható az ún. Fehér Könyvnek (az Európai Bizottság adta ki 2007 júliusában) az a fejezete, amely szerint a „sport felhasználása az EU fejlesztési politikájában” címet viseli. Ez a felhívás azt sugallja, hogy a strukturális és kohéziós alapok

8 forrásai is megcélozhatók a sport számára a jövőben, elsősorban az infrastrukturális feltételek megteremtése érdekében. Nagyon lényeges az is, hogy a Fehér Könyv kapcsolt támogatási lehetőségek sorát említi, pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beilleszkedési Alap, az Európai Polgárokért programok, továbbá az élethosszig tartó tanulás, és a cselekvő ifjúsági programok révén. Tulajdonképpen a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió sport általi erősítéséről van szó az említett programokban. A Fehér Könyvben található javaslatok szerint szerepet kap a sport az erőszakos és rasszista cselekmények megelőzésében, a bűnüldözési szervek és a sportszervezetek együttműködésében. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására a Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT operatív programjai között vannak olyanok, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetővé. A Regionális Operatív Program, DAOP (Dél-alföldi Operatív Program) támogatható tevékenységek köre: ● Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése: meglévő gyógyfürdőkben új szolgáltatatások létrehozása, valamint a meglévő szolgáltatások színvonalának emelése, fejlesztése; a meglévő gyógyfürdőkben az egészségturisztikai szolgáltatások – gyógyászati, wellness, sport – fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrasturktúra színvonalának emelése. ● Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés – aktívturisztikai fejlesztések: vizek mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabad strandok, kikötők és egyéb vízi sportoláshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése, kiépítése, felújítása turisták vízi sportokhoz kötődő igényeiknek kielégítésére; gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenőhelyekkel, valamint kerékpáros – és vízi túra útvonalak mentén kiszolgáló helyek, pihenőhelyek kialakítása. Kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása (kerékpártárolók, pihenők kialakítása; termékcsomagok kialakítása; kerékpárkölcsönzők kialakítása, stb.) A természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések, pl. helyi természeti értékek, területek, egyedi tájértékek turisztikai célú bemutatására alkalmas többfunkciós bemutatóterek, természeti és tájvédelmi tematikájú szolgáltató létesítmények kialakítása az aktív turisztikai helyszíneken (gyalogos, vízi túraútvonalak mentén). ● Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése: Az intézmények udvarának felújítása, baleset-mentesítése, tanulást segítő térként való bekapcsolása az oktatás folyamatába (pl.: udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, játszótér, sportpálya, kerítés, zöldterület). Telekhatáron belül mellékhelyiségek, higiéniás és ellátó létesítmények, szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek, a szocializációt segítő helyiségek (pl.: tornaterem, tornacsarnok, tornaszoba) akadálymentes kialakítása, tanuszoda/tanmedence korszerűsítése, felújítása és ezen beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések ● Kerékpárút hálózat fejlesztése. ● Szociális jellegű városrehabilitáció: Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek: akadálymentesítés, parkok, jóléti zöldfelületek fejlesztése és újak kialakítása; közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, kialakítása; közösségi célú sport- és szabadidős létesítmények, terek kialakítása, létesítmények bővítése, felújítása. Kapcsolódó ESZA (Európai Szociális Alap) típusú tevékenységek: közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését szolgáló szolgáltatások, képzési programok kialakítása meglévő épületekben (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). Ifjúsági és szabadidős programok. A DAOP egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magába foglalja. Ugyanezen

9 program intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban kívánja hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékkal élő tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatóak. Határokon átnyúló projektek esetében civil szervezetek – esetünkben sportszervezetek – együttműködését is számos pályázat segíti (pl.: INTERREG-pályázatok). A további intézkedések esetében is elképzelhető a sportjellegű projektötletekkel történő pályázás, amennyiben az egyes területekhez megteremthető a „sportos” kapcsolódási pont. Az Uniós pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon való részvétel, az intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása ezen pályázatokra, kiemelten fontos önkormányzati feladat.

IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1.

Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat).

2.

Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat).

3.

Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére.

4.

A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot – ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot –, valamint a szabadidősportot kell állítani. – a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet.

10

–

Elsődleges cél a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksportrendezvények szervezése, valamint az iskolai keretek folyó diáksport feltételeinek javítása lehet. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő)sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő és népszerű programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg – egyre inkább élve a térség adta lehetőségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminőségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához.

b.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni „az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek között, versenyezzen hétről hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az elmúlt időszakban csökkent az olimpiai résztvevőink száma, a célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelő támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük

11 alapján a legnagyobb, legjelentősebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteinket illetően a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a női kézilabdasport elérje a nemzetközi szintet, míg labdarúgásban a biztos másodosztályú szereplést követően – megfelelő szakmai és anyagi alappal rendelkezve – élvonalbeli csapata lehessen a városnak. Tradicionális és feltörekvő sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlődésének, előrelépésének lehetőségek szerinti segítése, támogatása. 5.

A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport „idegenforgalmának” bővítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont.

6.

A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének („városimázs”) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetőségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkőzés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzőtáboroztatási lehetőségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, sportmúzeum alapítása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetőségeinek biztosítása, stb.

7.

A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására.

8.

Városunk sportéletének működése érdekében az önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: – – – –

9.

versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei működésének segítése; együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport-naptár összeállításában; közreműködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben.

A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást.

10. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erősítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következő időszak nyertesének érezhesse magát.

V. Önkormányzati sportigazgatás Az önkormányzat számára a sporttörvényben előírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintű koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya látja el.

12 Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: –

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása.

–

A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzőhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok előkészítésében, végrehajtásában való részvétel.

–

Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása.

–

Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése.

–

Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan.

–

A „Békéscsaba Sportjáért” kitűntetés gondozása.

–

Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel.

–

Közreműködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében.

–

Az éves eseménynaptárak összeállításának koordinálása.

–

Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerű felhasználásának ellenőrzése.

–

Közreműködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidősport feltételeinek biztosításában.

–

Közreműködés az olimpiai utánpótlás műhelyek segítésében.

–

Közreműködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében.

–

Közreműködés a város és a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében.

–

A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése.

–

A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel.

–

Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az őket érintő pályázatokra.

–

A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, „életben tartásának” segítése.

–

A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerűsítése.

(diáksport-,

szabadidősport-,

versenysportnaptár)

13

VI. A sport területei – az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek és ifjúsági sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés VI. 1. 1. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. VI. 1. 1. 1. Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következők: – egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; – a tendenciák, a feladatok hasonlóak; – a lényeges különbség a „hol folyik a sporttevékenység?”-ben van; – a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; – a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az „élsportoló” kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; – az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből (de nem átfedéséből) fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. VI. 1. 1. 2. A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsősorban a XX. század végén megjelenő szociokulturális okokra vezethető vissza. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI. 1. 1. 3. Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre

14 szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés „másként ható” terhelésével, ami az egész személyiségfejlődést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejeződik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat, melyeket az állam a helyi önkormányzatokon keresztül lát el. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, kötelezően előírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását, melyhez az ugyancsak kötelezően működtetendő iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelően az iskolai diáksport a következő területeken tevékenykedik: – Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetőséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); – Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; – Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); – A városi szabadidősport-rendezvényeken való részvétel; – Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat, bár a kör egyre bővül; – Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); – Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI. 1. 1. 4. A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen – kedvező esetben – az iskolai testnevelésre, diáksportra épülő, korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sőt még a felnőttkori szabadidősport megfelelő gyakorlása is elképzelhetetlen.

15 VI. 1. 2. Óvodai sport VI. 1. 2. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezően ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben – intézményesített formában – az óvodában jelenik meg. A 3–6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, későbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetőségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónők a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún. 5–10 perces testmozgást („mozgásos percek”), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1–2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsősorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az óvónők. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevő mozgáslehetőségek biztosítására. Az óvodai napirendbe épített, tanfolyam jellegű foglalkozások – néptánc, modern tánc, gyermektorna („Bukfenc Akadémia”), úszás (városi „vízhez szoktatási-program”), lovaglás is segítik a gyermekek testi fejlődését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap. Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet előírja, hogy az óvodákban kötelező a tornaszoba megléte az előírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda mindkét telephelye, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája. (A problémákat valamelyest enyhítendő: a Ligeti Sori Óvodában, valamint a Kazinczy Utcai Óvodában csoportszobák vettek át tornaszobai funkciót.) Ezekben az intézményekben – főleg a téli időszakban – nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása. A többi óvodában megfelelő a „sportlétesítmény-ellátottság”, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az mindenképpen pozitívum, hogy a Szigligeti Utcai Óvodában tanuszoda üzemel. A létesítmény állapota jó, a kihasználtsága közel 80 százalékos. Az óvodaidőn túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna, ovifoci, ovis kick-box, stb. VI. 1. 2. 2. Fő feladatok: – Az Önkormányzat feladata az óvodai sporttevékenység tekintetében elsősorban az óvodai épületek állagmegóvásában, felújításában, tornaszobák kialakításában, korszerűsítésében van, illetve az óvodavezetők segítése pályázatok – óvodák – korszerűsítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó – elkészítésében, benyújtásában. – Az óvodás korosztály bekapcsolódásának segítése a rendszeres testmozgásba – programokkal, egyesületek inspirálásával – attól függetlenül, hogy az intézményben vannak testnevelési foglalkozások. VI. 1. 3. Iskolai testnevelés VI. 1. 3. 1. A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése,

16 miközben a diáksport-foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza. VI. 1. 3. 2. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az általános iskolai korosztálynál intézményeinkben az 1–4. évfolyamokban 3, az 5–6. évfolyamokban 2,5, a 7–8. évfolyamokban pedig általában heti 2 testnevelés óra van. Az oktatási intézmények többsége a jogszabályokban előírt kötelező testnevelés óraszámot tanítja, ugyanakkor – elsősorban ott, ahol a létesítményhelyzet jobb, illetve az iskola és a testnevelők lehetősége, hozzáállása pozitív a testnevelés irányában – előfordul eltérés (emelkedés), Emelt szintű testnevelés mindössze két intézményben van: az Erzsébethelyi Általános Iskolában (1–4. évfolyamban: heti 5, 5–6. évfolyamban: heti 4,5, 7–8. évfolyamban: heti 4 óra) és a 2. Számú Általános Iskolában (1–6. évfolyamokban: 5, 7–8. osztályban: heti 4 óra). A középfokú oktatási intézményeinkben általában heti 2 testnevelés órában részesülnek a tanulók, de szerencsére itt is vannak olyan iskolák, amelyek ennél többet (2 és fél, 3 órát) is tartanak. Összefoglalva: a békéscsabai iskolák nagy részében a kötelező testnevelés óraszámot oktatják, csak néhány esetben térnek el kis mértékben ettől. A pedagógiai programokban az iskolák megvalósították azt a célt, amely szerint a diákok számára a hét minden napján legyenek szervezett délutáni sportfoglalkozások. Ezen a téren meglehetősen vegyes a kép a városunkban, mind a biztosított órák számát, mind a szóba jöhető helyszíneket (létesítményeket), mind a gyakorolható sportágakat tekintve. Ennek egyik fontos oka az, hogy tanulók sportolási lehetőségei az oktatási intézményeken belül csak részben adottak. De a lényeg az, hogy mára rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások. Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözőit tekintve viszont igen lehangoló a kép. Az önkormányzati fenntartású oktatási létesítmények tornatermeinek átlagéletkora 40 év! (Sajnos vannak „extrém” esetek, mint például a Rózsa Ferenc Gimnázium tornaterme, amelyet még a XIX. században építettek, vagy a Petőfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermünk a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Gerlai ÁMK-ban, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban található, mindhármat 1993-ban adták át.) Békéscsabán 20 oktatási intézményben van tornaterem, a Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Tessedik Sámuel Főiskola tornatermében tartja testnevelés óráit, míg a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Kós Károly Tagiskolája számára csupán egy tornaszoba áll rendelkezésre rossz idő esetén. A tornatermek állapota – egy 2007 év végén történt felmérés alapján – közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet, a követelményeket tudják teljesíteni az intézmények.

17 Érdekes szempont a létesítmények kihasználtsága is: intézményeink ¾ részében 100 %-os a kihasználtság (a délelőtti és a délutáni időszakot is tekintve), míg a fennmaradó ¼ részében is legalább 85 %-os. Tornaszobával (konditeremmel) 9 oktatási intézmény rendelkezik. Ugyanakkor mindkét fedett létesítmény 8 intézményben is található (persze ezek nagyobb része eleve az integráció során összevont, azaz több telephelyű intézmény). A sportudvarokat tekintve is igen változatos a kép. Van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs szorosan vett sportudvar (a játszóudvart, illetve az iskolaudvart használják sportcélokra), ugyanakkor van olyan intézményünk is, amelyben villanyfényes pálya (Arany János Kollégium), atlétikai pálya (József Attila Általános Iskola), műanyag borítású pálya („Közgé”), több füves futballpálya (Szabó Pál Téri Általános Iskola) is található. A sportudvarok mintegy 95 %-a aszfalt borítású, s a nagy többségében szabványos (40 x 20 méter) kézilabdapálya méretű. Az állapotuk általában rossz (az aszfalt töredezett), a felszereltség viszont közepes. Az öltözők mérete jórészt megfelelő, ugyanakkor a nagy többség felújításra szorul. Általános megállapítás, hogy a zuhanyozók száma kevés. ÓVODAI SPORT, ISKOLAI TESTNEVELÉS

(E)

(L)

– az óvodai, iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége; – óvodai sport: „vízhez szoktató oktatás”, Óvodai Sportnap, Bukfenc Akadémia; – kötelező úszásoktatás az általános iskolások számára; – jól felkészült testnevelők; – rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások.

– a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; – az egészségnevelés, az egészséges életmód propagálása az oktatásban; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése; – programok szervezése, egyesületek bevonása az óvodai sportba, a testnevelési órák változatosabbá tételébe; – a hatályos közoktatási törvény lehetővé teszi a testnevelés órák növelését (mindennapi testnevelés bevezetése).

(GY)

(V)

– nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítményellátottság (különösen hiányzik: uszoda); – a testnevelés tantárgy csökkenő szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; – az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása, – pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; – a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza; – a hatályos közoktatási törvény a sportszakemberek véleménye szerint túl alacsony számban határozta meg a kötelező testnevelés órák számát, lehetővé teszi, hogy az 1–4. évfolyamokon nem csak szakképzett pedagógusok tarthatnak testnevelés órát; – a tanulóifjúság körében egyre terjed a dohányzás, az alkohol, a drog használat.

– Pótolhatatlan időszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különböző (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; – központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás;

SWOT-mátrix 2.

VI. 1. 4. Diáksport A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen. Átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minőségi sport utánpótlásnevelése között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett is nagy hangsúlyt kell fektetni a minden tanuló számára lehetőségek kínáló iskolán belüli, és iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai és városi sportnapok, játékos

18 vetélkedők). Teret kell kapnia a szabadidősport jellegű, illetve az igény és természet adta lehetőségű foglalkozásoknak (országjárásnak, túráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak, stb.) is. VI. 1. 4. 1. Az oktatási intézmények diáksportjának támogatását illetően komoly, alapvető változtatásokat eredményező központi döntések születtek az elmúlt esztendőkben: a korábban kötött felhasználású (1300 Ft/tanuló) normatív támogatás 2005-ben szabadon felhasználható lett. 2006. évben viszont e körből is kikerült a diáksport támogatása (magyarán: e célra nem érkezett külön központi támogatás az Önkormányzathoz), valójában a Közgyűlés jószándékú döntésének volt köszönhető, hogy 2006-ban a 2005. évi támogatásnak 70 százaléka (11.473.000,- Ft) a költségvetésben maradt, s az intézmények között feloszthatóvá vált. 2007ben ezen összeg csökkent ugyan – a költségvetési rendelet 10.000.000,- Ft-ban határozta meg a diáksportra adható támogatást –, de legalább rendelkezésre állt. (Több megyei jogú városnál is előfordult, hogy e forrást egyszerűen megszüntették, ott a diáksport-versenyrendszer gyakorlatilag össze is omlott, avagy nem működik megfelelően. Ugyanakkor akad olyan Önkormányzat is, ahol viszont évről évre emelni tudják e keretet.) Városunkban valamennyi oktatási intézményünkben működik ISK, DSK és/vagy DSE – az intézmények között 1/3–1/3 arányban megosztva. VI. 1. 4. 2. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az elmúlt években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igen sokat próbált tenni annak érdekében, hogy az általános- és középiskolák sportéletét megélénkítse. Igyekeztek különböző új programokba (versenyekbe, versenyszámokba) bevonni az intézményeket, a diáksportra használható pénzt motivációs rendszerhez kapcsolni, stb. A tapasztalat azonban az, hogy a tanulók, a pedagógusok és az intézmények – kevés kivételtől eltekintve – nem vevők a versenyeztetésre, szándékosan kategorikusan fogalmazva: a sportolásra és sportoltatásra, így a próbálkozásokat nem sok siker koronázta. Egy 2006-ban elkészült felmérés alapján: 134 játéknapon 5924 sportoló vett részt – ez a szám azonban bár nem tűnik kevésnek, mégis csalóka, hiszen a résztvevők fele egyetlen programon – Középiskolai Sportparádé – vett részt, míg a további versenynapokon, sportrendezvényeken gyakorta ugyanazokkal a gyerekekkel találkozhattunk. Bár valamennyi településen tendencia a mind kisebb létszámú indulás, Békéscsabán az elmúlt 6-8 évben – minden erőlködés, újítási törekvés dacára – folyamatos a csökkenés. A diákolimpiai versenyeken, a középiskolás alapfokú bajnokságokon mind kevesebb és kevesebb csapat, illetve diák indul el. A visszaesés okaként az alábbiak sorolhatók fel: – eleve egyre kevesebb gyerek érdeklődik a sport iránt, nem szeretnek annyian mozogni, mint akár 8-10 évvel ezelőtt (ez össztársadalmi probléma); – sok gyermeket nem vonz a versenyezés, hanem „csak” sportolni szeretne – sajnos ezen gyermekek száma is egyre kevesebb; – az iskolák versenyeken történő indulási szándékát mindig is befolyásolta az intézményvezető sporthoz való hozzáállása, beállítottsága: ha nem szereti a sportot – nem is nagyon támogatja; – a testnevelő tanárok nem motiváltak abban, hogy a gyerekeket versenyekre vigyék (az új jogszabályok ráadásul nem is segítik a testnevelők ilyen irányú vállalásait); – a rossz létesítmény helyzet; – az oktatási intézmények eddig létszámarányosan kapták a diáksport-támogatásukat (csupán 20-30 százalékot osztott az Önkormányzat másként), így nem voltak motiváltak abban, hogy a versenyrendszerben több gyermeket indítsanak, jobb eredményeket érjenek el, stb.

19 Az Önkormányzat felismerte, a folyamatot meg kell állítani, de sokkal inkább meg kell fordítani! Ennek érdekében már lejárta előtt (2007 tavaszán) módosította a Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer diáksportra vonatkozó fejezetét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazottak szerint: a rendelkezésre álló pénzösszeg (2006-ban 11.473.000,- Ft) 80 százalékát (9.178.000 Ft-ot) létszámarányosan, 20 százalékát pedig (2.294.000 Ft-ot) motivációs célzattal osztotta fel az intézmények között. Ezen utóbbi összeg a diákversenyen történő indulást, a diákversenyeken elért eredményeket, a diákversenyek során igénybe vett létesítmények használatát támogatta (a koncepcióban meghatározott szempontok, pontérték táblázat alapján). E rendszer azonban nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd: a részvételi csökkenést), ezért egy ennél határozottabb, „keményebb” kritériumrendszert tartalmazó felosztási elvet fogadott el a Közgyűlés. A javaslatot elismert sportszakemberek, továbbá általános iskolai és középiskolai testnevelő tanárok dolgozták ki. A közös álláspont eredménye a módosított sportkoncepció. Az intézmények számára a diáksportpénzt ma már nem kötelező biztosítani, így az Önkormányzat meghatározhatja, mit is vár el az iskoláktól a diáksport támogatásáért. Az elfogadott módosítás valójában azt tartalmazza, mit kell teljesítenie az intézménynek (milyen városi versenyeken kell részt vennie) ahhoz, hogy a támogatást megkaphassa. Azt a támogatást, amelyet azután az iskolán belüli sporttevékenységre fordíthat. Az új rendszer valamennyi intézmény számára könnyen teljesíthető kritériumokat jelölt meg, nem igényel az iskoláktól sem anyagi, sem más jellegű külön befektetést. Csupán részt kell venni néhány meghatározott sportversenyen. Az új támogatási rendszer a 2007/2008-as tanévtől lépett hatályba. A késleltetett indítás oka az volt, hogy a diáksport-támogatást tanévenként érdemes biztosítani (hiszen a versenyrendszerek kiírása, lebonyolítása is ily módon történik), illetve hogy az iskolák időben megismerjék az új rendszert, felkészülhessenek rá. Azt is meg kell említenünk, hogy városunk tanulói a diákolimpiai döntőkben évek óta kiemelkedően szerepelnek, rendszeresen „szállítják” a győzelmeket, az érmes helyezéseket. A diáksport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen mintegy 14.500.000,- Ft-ot fordított (rendezvények – diákolimpiai események, alapfokú bajnokságok, tornák, kupák, Középiskolai Sportparádé – szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésből 4.500.000,- Ft; az oktatási intézmények számára adott támogatás, külön költségvetési soron: 10.000.000,- Ft). VI. 1. 4. 3. Fő feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tűzte ki a testnevelés óra tananyagának megreformálását, a mindennapos testnevelés megvalósítását, ennek infrastrukturális és szakmai feltételeinek biztosítását, a diákolimpiai versenyrendszer megreformálását. Helyi feladat az iskolai testnevelés és diáksport területén: – Az előrelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelműen az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést, mint prioritást fogalmazza meg; – Az oktatási intézmények biztosítsák a sportegyesületekbe nem igazolt tanulók sportolási igényeinek kielégítését, a tervszerű, rendszeres foglalkozásokhoz szükséges szakemberrel (pedagógussal); – Az Önkormányzat anyagi és szakmai segítséget nyújt az általa fenntartott oktatási intézmények diáksportjához. Az Önkormányzat a támogatás módját a „Sporttámogatási rendszer” keretein belül határozza meg.

20 – –

– –

– –

–

Vizsgálja meg az Önkormányzat annak a lehetőségét, hogy az általános iskolák 1– 4. osztályában hogyan illeszthető be a délelőtti kötelező óraszámba a mindennapos testnevelés; Az Önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, s következetesen törekszik további új, színes, a korosztály érdeklődésének megfelelő további sportprogramokat (tornák, kupák, városi sportnapok, stb.) szervezni; Az Önkormányzat biztosítja a városi (körzeti, kistérségi) szintű diákolimpiai versenyrendszer szervezését, lebonyolítását, s finanszírozza azt; Az Önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja – az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl – a saját tulajdonában lévő sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történő egyeztetéssel; Az Önkormányzat közreműködik abban, hogy az oktatási intézmények a délutáni sportfoglalkozásainak megtartásához a helyi sportszervezetektől szakmai segítséget kapjanak; A diákolimpiai döntőkön kiemelkedően szerepelt diákok és testnevelőik jutalmazása (amennyiben a sportág – pl.: karate valamely szakága, cselgáncs, erőemelés stb. – speciális volta miatt a meghatározó nem a testnevelő, hanem a sportági edző szakmai munkája volt, az edzőt illeti a jutalom); Az iskolai tornatermek és sportudvarok ütemezett felújítása, fejlesztése az oktatási és városfejlesztési ágazat bevonásával.

DIÁKSPORT

(E)

(L)

– az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége; – jól felkészült testnevelők; – rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások – felkészült, lelkes sportszervezők, segítők, önkéntesek, aktívák; – országosan is egyedi diáksport rendezvények; – működő országos, jól működő és együttműködő megyei és helyi diáksport-rendszer; – nagy önkormányzati szerepvállalás; – a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető diáksport-támogatás az oktatási intézmények számára.

– a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; – létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése válhat valóra; – országosan is egyedi diáksportos programok, rendezvények, diáksport-rendezvények további bővítése; – diáksport-rendszer fejlesztése, további finomítása, még több gyerek bevonása; az egészségnevelés propagálása az oktatásban; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése, turisztikai programok szervezése; – kistérségi, regionális együttműködés; – országos diáksportesemények rendezése; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítésére; – pályázati források kihasználása – oktatási intézmények „rábírása” a diáksportélet megélénkítésére.

(GY)

(V)

– a testnevelés tantárgy csökkenő szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; – az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása, – pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; – a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű – a normatív támogatás megszűntetése. – az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása – reformra váró országos diákolimpiai versenyrendszer.

– Pótolhatatlan időszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különböző (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; – központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás – ha az önkormányzati szerepvállalás – a nehéz gazdasági helyzet miatt – drasztikusan csökken.

SWOT-mátrix 3.

VI. 1. 5. Utánpótlás-nevelés Az utánpótlás-nevelést (gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folytatott tudatos felkészítését) illetően országos szinten az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy elsősorban gazdasági okok miatt jelentősen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának

21 személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. Központi támogatás hiánya miatt sok helyen szűntek meg az utánpótlás-neveléssel foglalkozó „sportiskolák”. Általános jelenség, hogy ha a sportegyesületek, szakosztályok lehetőségei szűkülnek, azt először nem a felnőtt korosztály, az „első csapat” érzi meg, hanem a serdülő és ifjúsági csoportok működési színvonala esik, csökken az utánpótláskorú sportolók létszáma. Ennek megelőzése érdekében több országos szakszövetség – mindenekelőtt csapatsportágakban – kötelezően előírja a bajnokságban résztvevő sportszervezetek számára, hogy a felnőtt csapat „alatt” mely korcsoportban, milyen számban kell versenyeztetni utánpótlás-csapatokat. VI. 1. 5. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A fentiek figyelembe vételével Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2004– 2007. között hatályos Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazta: nem indokolt a jövőben a „versenysport” addig alkalmazott támogatása, ezért az önkormányzati támogatás elsősorban a gyermek és ifjúsági sportra fordítható. A törekvést – az elmúlt évek tapasztalata szerint – siker koronázta, ugyanis nagyságrendekkel nőtt a szervezett keretek között sportoló gyerekek száma a városban. Egy 2006-ban végzett felmérés alapján az egyesületek igazolt versenyzőinek több, mint 2/3-a utánpótlás korú. A létszám emelkedése mellett örvendetes tény, hogy a korosztályos országos, sőt világversenyeken is kiemelkedően szerepelnek egyesületeink sportolói. Ez lehet az alapja annak, hogy újfent több felnőtt versenyzőnk lehessen jelen az olimpiákon, s szerezzen világés Európa-bajnoki érmeket. Az utánpótlás-nevelés terén több szervezeti modell létezik a városban (ez a sportágak sajátosságaiból is adódik). A legfiatalabbak tanfolyam-jellegű foglalkozásra járnak, a legtehetségesebbek és legkitartóbbak lesznek azután az egyesület tagjai, s alkotják az adott sportág utánpótlásbázisát. A békéscsabai sportszervezetek közül több is tagja lett (lehetett) a különböző országos utánpótlás-nevelő programoknak. A Sport XXI. (NUSI-UPI) Program – 13 sportágat ölel fel – békéscsabai tagjai a következők: Békéscsabai Atlétika Club, Békéscsabai Előre Úszó Klub, Karácsony Lajos Vívó SE, Békéscsabai Vívó Sportegyesület, Békéscsabai Röplabda SE, Békéscsabai Utánpótlásnevelő FC, Békéscsabai Előre SE, Jamina SE. (A Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program – az utánpótlás-nevelés állami támogatásának részeként – a 14-15 éves korosztálynál fiatalabb sportolókat érinti, s a tehetségek felismerését, kiválasztását, képzését és fokozott gondozását teszi lehetővé. Ez ebbe a programba való bekerülés egyértelműen az egyesületeknél folyó remek szakmai utánpótlás-nevelő munka elismerését jelenti.) A 14–18 év közötti, kiemelkedő képességű gyerekek számára komplex tehetséggondozó programot dolgozott ki a Nemzeti Utánpótlás-fejlesztési Intézet (NUPI). A 21 sportágat számláló Héraklész-program 1252 gyermeket támogat, ebből (2007-es adat alapján) 35-en békéscsabaiak: 12 tornász, 8 röplabdás, 6 atléta, 5 kézilabdás, 2 vívó, 1 teniszező, valamint 1 súlyemelő. (A négy évvel ezelőtt készült sportkoncepció 22 csabai sportolót rögzített, mint e programban érdekelt sportolót.) Külön elismerés az is, hogy három békéscsabai edzőt is foglalkoztatnak a Héreklész-program keretein belül: Mátéfi Esztert, Bökfi Jánost és Bereczkiné Harangozó Ildikót. Egy, a Sportcsoport által – az egyesületektől kapott információk alapján – 2007. év elején összeállított statisztika szerint összesen 80 válogatott sportolónk van a különböző sportágakban. Ebből 64-en korosztályos válogatottak (tornász: 5, kézilabdázó: 5, atléta: 13,

22 vívó: 3, karatéka: 14, súlyemelő: 1, teniszező: 1, kosárlabdázó: 1, röplabdázó: 6, labdarúgó: 5, rögbis: 1, lövész: 1, kerékpározó: 2, sakkozó: 1, fitdance-es: 3, agilitys: 2). A minőségi utánpótlás-nevelés (gyermek- és ifjúsági sport) és a versenysport szoros egymásra épülésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy sok a tehetséges sportolónk. Ezt többek között az is jelzi, hogy az elmúlt években a nemzetközi versenyeken elért eredményeket többségében a fiatalabb korosztály „szállította”. Komoly problémaként kell megemlítenünk – többek között –, hogy a városnak nincs megtartó ereje a sportban sem. Csekély a felsőfokú oktatási intézményben való tanulás lehetősége, sokkal jobb infrastrukturális, egzisztenciális lehetőségeket tudnak kínálni más (általában fővárosi) sportszervezetek a gyerekeknek, s a szülők, egyesületek gyakran be is adják a derekukat… Sajnos a jogszabályok sem könnyítik meg a Békéscsabán „tartást”, így előfordulhatott már olyan eset is, hogy egy-egy generáció legtehetségesebb sportolói szinte kivétel nélkül eltávoztak nevelőegyesületüktől… Tehát nem könnyű feladat, de a lehetőségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, korosztályos válogatottak az adottságaiknak megfelelő körülmények között fejlődjenek, majd a junior-felnőtt kort elérve a kiemelkedő eredményt produkáló sportolók minél többen a városunkban maradjanak. A minőségi tevékenységet kifejtő sportegyesületeknek is törekedniük kell arra, hogy játékosállományuk, igazolt versenyzőik zömét békéscsabai sportolók alkossák. Hasonlóan meghatározó szereppel bír az edzők, szakvezetők kérdése. Igen sokat veszíthetünk, ha nem tudjuk felkarolni a csabai tehetségeket, kitűnő sportolókat, edzőket, akik a felnövekvő generációk számára megfelelő példát mutathatnak! VI. 1. 5. 2. Az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának 2007. december 31-éig alkalmazott formái: 1.) Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni sportágak) A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek támogatási alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeiből képződött (annak 58 %-a), a felosztás hatásköre a szakbizottságé. A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek a város legnagyobb múltra visszatekintő és az elmúlt évtizedek legeredményesebb sportkörei, melyek elsősorban utánpótlás-neveléssel, a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozó sportolókkal foglalkoznak: Hungarotel Torna Club Békéscsaba, Békéscsabai Atlétikai Club, Békéscsabai Előre Úszó Klub, Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba, József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya. A támogatást kizárólag az utánpótlás-nevelés érdekében használhatták az egyesületek, a támogatás mértékét az utánpótlás adatai határozták meg. A támogatás mértéke az alábbiak szerint épült fel: alaptámogatás (létszám figyelembe vételével, szorzóval) és eredményességi támogatás (minősítések, nemzetközi és hazai eredmények). 2.) Nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni és csapatsportágak) A nem kiemelt egyesületek támogatási alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök 14%-a. A minél objektívebb felosztás érdekében a támogatási összegek meghatározása pontérték táblázat alapján történt. A felosztható pénzösszeg alaptámogatás (létszám alapján) és eredményességi támogatás (korosztályos bajnokságokban, kupákban elért helyezések, minősítés, hazai és világversenyeken való szereplés alapján) címén került a sportszervezetekhez. Az eredményt – mindkét támogatási forma esetén – az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adta meg. A támogatás odaítélése pályáztatás során történt.

23 3.) Kiemelt utánpótlás-nevelő sportszervezetek (csapatsportágak) tevékenységének támogatása Ezen támogatási alap létrehozásának oka az az elv volt, mely szerint a csapatsportágak – s különösen, az ún. „látványsportban” érintettek – esetében az utánpótlás csapat támogatása nem függhet a felnőtt élcsapat mindenkori eredményességétől. A kiemelt utánpótlás-nevelő csapat-sportszervezetek („látványsport”) tevékenységének támogatása a mindenkori éves költségvetésben szereplő sportfinanszírozás keretein belül történt. E területen a támogatott sportszervezetek – Békéscsabai Előre NKSE, Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club – a sportfinanszírozásban feltüntetett meghatározott összeget kapták meg, s azt kizárólag az utánpótlás korú sportolókból álló csapataikra költhették. Labdarúgás esetében ez – a különböző korosztályokban működő – legfeljebb 11, a kézilabda esetében összesen 3 csapatot jelentett. A támogatások összege 150 e Ft/csapat/hó volt. (Meg kell jegyezni, hogy az Önkormányzat bábáskodása mellett 2005 nyarán létrehozott Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club fiatal sportolóinak a Békéscsaba 1912 Előre SEbe – a városi felnőtt csapatba – áramlása nem volt zökkenőmentes, e problémát valamilyen formában mindenképpen rendezni szükséges!) 4.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, oktatási intézmények ingyenes használata. 5.) A nem önkormányzatai tulajdonban lévő létesítmények használatának támogatása – pályázat alapján. 6.) Önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása (4 sportszervezet számára). 7.) Élsportolók támogatása + olimpikonok támogatása. 8.) Élsportolói fogadás. VI. 1. 5. 2. 3. Fő feladatok: – Az utánpótlás-nevelés további kiemelt támogatása, sportszervezetek inspirálása, hogy a felnőtt korosztály mellett minél több gyermek- és ifjúsági korú sportoló számára biztosítsanak felkészülési és versenyzési lehetőséget; – a lehetőségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, felkészült sportszakemberek városunkban maradjanak, itt teljesedjenek ki, Békéscsaba lakosai számára szerezzenek örömet; – a csapatsportágak utánpótlás-nevelésének egyik fő célja tehát nem lehet más, minthogy az Önkormányzat által kiemelten támogatott csapatsport-szervezetek a felnőtt csapatok számára biztosítsák a jól képzett sportolókat. Meg kell vizsgálni, melyik szervezeti forma garantálja ezt a célt, melyik a legátláthatóbb, az Önkormányzat, a sportolók, a szülők számára a legmegfelelőbb. A legalkalmasabb formát kell alkalmazni. – tradicionális és feltörekvő sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlődésének, előrelépésének lehetőségek szerinti segítése, megemelt támogatása; – a kiemelt utánpótlás-nevelő sportszervezetek pályázat benyújtása nélkül kapnak támogatást, a sportfinanszírozási rendszerben meghatározott módon. A támogatás kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordítható. – a nem kiemelt sportegyesületek ugyancsak kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordíthatják az önkormányzati támogatást. – az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható az utánpótlás számára a kiválasztás hatékonysága;

24 –

a Békéscsabán hagyományos sportágakban meghirdetett országos fejlesztési programokhoz – lehetőség szerint – csatlakozni kell; – a egyesületeknek világos, támogatható fejlesztési stratégiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy az önkormányzattal közösen, hosszútávon biztosítani lehessen a minőségi munkát; – az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli, illetve kedvezményes használati lehetősége; – a teremigényeinek kielégítése céljából kijelölt iskolákkal megegyezésre kell jutni, hogy a gyermek- és ifjúsági sportolók egyes hétköznapi és hétvégi időszakokban ingyen használhassák a tornatermet; – a meglévő, már korábban is e célt szolgáló önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának fenntartása a kiemelkedő sporttevékenységet végző versenyzők, edzők lakásfeltételeinek biztosítása érdekében; – a támogatott sportegyesületek – az önkormányzati finanszírozást csökkentő – vállalkozásainak segítése. – az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának szempontjait a sporttámogatási rendszer tartalmazza. UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS

(E)

(L)

– a város rangos sportmúltja, régóta működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágak; – az utóbbi időkben némileg javuló létesítményhelyzet; – a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; – a korábban hatályos sportkoncepció elvei megvalósultak: emelkedett a gyermek- és ifjúsági korú sportolók száma (az igazolt sportolók 2/3-a ebbe a korosztályba tartozik); – erős lobbiérvényesítő képesség; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok. – a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető az utánpótlás-nevelés támogatása a sportszervezetek számára – nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; – sok és jól szervezett program; – az egyesületek egy része törekszik a saját bevétele növelésére (vállalkozások, pályázatok, stb.); – jól működő külföldi kapcsolatok; – nagyfokú szülői szerepvállalás.

– létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; – színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetősége; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – kistérségi, regionális együttműködés; – országos, nemzetközi sportesemények rendezése; – cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közreműködéssel; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése érdekében, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerűsítésére; – pályázati források kihasználása; – sportdiplomácia további javítása; – együttműködési lehetőség az egyesületek között; – legkönnyebben a női kézilabda sportágban lenne elérhető a nemzetközi porondra való kilépés.

(GY)

(V)

– a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – kevés támogató, szponzor a térségben, emiatt túl nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; – a városnak nincs megtartó ereje, ezért sok sportolónk már utánpótlás korban más sportszervezethez igazol; – szükséges jogszabályi háttér hiánya (igazolás-átigazolás); – a jó szakembereket nem tudjuk kellően megbecsülni; – egyes esetekben hiányzik a kellő együttműködés a felnőtt és az utánpótlás csapat között; – az egyesületi adatszolgáltatás akadozó; – a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetőségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére – nincs nemzetközi szintű csapatunk, kevés a nemzetközi szintű egyéni sportolónk (ez a példaképek, az előrelépés, a motiváció miatt lenne rendkívül lényeges az utánpótláskorúaknál) – nincs együtt gondolkodás, ritka az együttműködés az egyesületek között; – kevés egyesület törekszik a pluszbevételre, a vállalkozásokra.

– sportolói és sportszakemberi elvándorlás; – a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; – központi (pl. szakágazati) támogatások elmaradása; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – sportszakembereink, legtehetségesebb sportolóink elvándorlása a városból; – sportágak, rendezvények iránti érdektelenség.

SWOT-mátrix 4.

25 VI. 1. 6. Sportiskolai rendszer VI. 1. 6. 1. Közoktatási típusú sportiskola Az országos sportvezetés régóta foglalkozik azzal a problémával, hogyan lehetne a sport utánpótlás-nevelés feladatait is beintegrálni a közoktatásba. Ennek érdekében a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 9/2007. (II.27.) OKM rendelettel történő módosításával a kerettantervek köre a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervvel egészült ki. Ez alapján meghatározott sportágak tekintetében az iskolák akkor láthatnak el sportiskolai feladatokat, ha: − Pedagógiai programjuk elkészítésénél figyelembe veszik az adott sportág utánpótlásnevelésével összefüggő feladatokat, helyi tantervüket a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapján készítik el. − Megállapodást kötnek egy vagy több sportegyesülettel és az országos sportági szakszövetséggel, melynek a sportegyesület tagja. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon régóta foglalkozik a tornászok oktatásával, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) bázisiskolái közé tartozik. Az intézmény élve az új lehetőséggel a tornászok nevelését-oktatását 2007 szeptemberétől közoktatási típusú sportiskolai keretek között oldja meg. Ennek érdekében módosította pedagógiai programját és helyi tantervét. Az oktatási intézmény a Hungarotel Torna Clubbal és a Magyar Tornász Szövetséggel megkötötte a szükséges megállapodásokat. VI. 1. 6. 2. Egyesületi típusú sportiskola Magyarországon, s elsősorban a megyei jogú városokban igen elterjedt forma (a legtöbb helyen több mint 15 éve, még a rendszerváltás előtt vezették be), amely során a helyi utánpótlás-képzést oldják meg. Az egyesületi típusú sportiskolai rendszer a délutáni sportfoglalkozásokban testesül meg. Egy-egy ilyen szervezetben több száz utánpótlás korú sportoló végez sporttevékenységet. A szervezet több sportágat, szakágat tömörít. Rendkívül fontos: a helyi oktatási intézményekkel való nagyon szoros együttműködés, valamint az, hogy az utánpótlás korú sportolóknak a városban legyen „felvevő” (felnőtt) szakosztálya, egyesülete. Békéscsabán voltak ilyen típusú sportiskolai rendszer megvalósítására törekvések, anyagok is készültek belőle, de azután lekerültek a napirendről, megvalósításukra nem került sor. VI. 1. 6. 3. Fő feladatok: – Az Önkormányzat tekintse át annak lehetőségét, hogyan bővíthető – ezáltal növelhető a központi támogatás – a közoktatási típusú sportiskolában foglalkoztatott gyermekek száma (pl. a tornászok mellett más békéscsabai tradicionális sportág bevonásával). – Az Önkormányzat tekintse át annak lehetőség, hogyan, s mely sportágakra, sportszervezetekre alkalmazható egy városi fenntartású egyesületi típusú sportiskolai rendszer kiépítése. Az előkészített anyagból legkésőbb 2008. december 31-éig készüljön előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése számára. VI. 2. Versenysport, élsport VI. 2. 1. Versenysporton a sportági szakszövetségek versenyrendszerébe foglalt, versenynaptár és szakmai program alapján végzett tevékenységet értünk.

26 A sport versenyrendszerét illetően a sporttörvény hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszert határoz meg a szakszövetségek számára. Tekintettel arra, hogy a sportról szóló törvény a települési önkormányzatok számára a meghatározott és ajánlott feladatok között a versenysport-tevékenység támogatása nem szerepel, először ki kell térni a versenysport funkcióira, értékeire, az ezen a területen végbement változásokra. Az utóbbi években végbement változások eredményeként a versenysport területén jelentős struktúraváltás következett be. A versenyzők eredményessége szempontjából három, más megítélés szerint négy szférát különíthetünk el. Az elsőbe azok a minősített versenyzők sorolhatók, akik bár rendszeresen versenyeznek, mégsem tartoznak az adott sportág hazai élvonalába. A következőt a honi versenysport élvonalába tartozók azon csoportja alkotja, akik eredményeik alapján nemzetközileg nem kvalifikáltak. Végül az adott sportág nemzetközi élvonalába tartozó sportolók, akik a nagy világversenyeken képviselni tudják a városunkat, országunkat. (Az utóbbiak az élsportolók.) A „plusz kategóriát” az amatőr sportolók és az amatőr versenyrendszer jelentik. Az amatőr versenyzők mezőnye ugyanis időnként a szabadidősport igényeinek felel meg, így őket egyes szakterminológiák inkább a „rendszeresen szabadidősportban résztvevők” közé sorolják. A versenysport funkciói közül kiemelendő a szórakoztatás. A szurkoló az izgalmakért és a látványosságért nézi meg a versenyeket. Ez egyben a napi megszokott tevékenységből való kiszakadással jár együtt, és így, mint a szabadidő eltöltésének egyik hasznos formája, egyben kikapcsolódást és felüdülést jelent a néző számára. Egy település számára jelentős tényező, hogy a nemzetközi vagy országosan elismert szinten teljesítő sportolók a városmarketing szempontjából fontosak, hisz az eredményeken keresztül a város hírnevét növelik, ismertebbé teszik. A sportsikerek emellett növelik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, fejlesztik az egészséges lokálpatriotizmust, s jelentős húzóhatást jelentenek a gyermek- és ifjúsági sportolók, de még a szabadidő-sportolók számára is. VI. 2. 1. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, s születnek szép eredmények nemzetközi szinten is. Kiemelkedő sikereink, illetve a nemzeti bajnokságokban hétről-hétre elért eredményeink révén az országos médiában talán legtöbbször a sporttal kapcsolatban jelenik meg Békéscsaba neve. A nemzetközi szintű sportban évről évre egyéni sportágakban szerepelnek eredményesen városunk sportolói. A korosztályos világversenyeken kick-box, atlétika, torna, vívás sportágakban elértekre lehetünk büszkék, míg a felnőttek között a kick-box-versenyzők, a tornászok és az atléták vitték az elmúlt években a prímet. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a mezőny ma már rendkívül erős minden sportágban, így gyakran annak is örülnünk kell, ha egy-egy világversenyre egyáltalán eljutnak városunk sportolói. A csapatsportágakban sportegyesületeink nem tudják felvenni a versenyt a nemzetközi mezőnnyel, meg kell elégednünk azzal, ha egy-egy sportolónk a válogatott keret tagja lehet. Ám nem feledkezhetünk meg arról, hogy a csapatsportágak hétről hétre több ezer ember szórakozását, kikapcsolódását biztosítják. Bár a magyar labdarúgás iránti érdeklődés mindenütt csökkent, a békéscsabai Kórház utcai stadionban – az országos átlaghoz viszonyítottan – még mindig igen látogatottak a mérkőzések. A nézőtéri létszámot tekintve szintén a magyar élmezőnyhöz tartozik a Békéscsabai Előre NKSE NB I-es csapata. (A magyar női kézilabda-bajnokságot a világon az egyik legerősebbnek tekintik a szakemberek.)

27 A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a főváros sportegyesületeivel, megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erős anyagi háttérrel. Olyannyira, hogy a klubok jelentős része napi gondokkal küzd. Vagyis a minőségi előrelépéshez mindenféleképpen nagyobb támogatásra lenne szükségük. Ugyanakkor városunkban nincs annyi tőkeerős nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. VI. 2. 1. 2. A versenysport önkormányzati támogatásának 2007. december 31-éig alkalmazott formái: 1.) Élsportolók támogatása: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletében meghatározott szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök 8%-a. A pályáztatott támogatás azon egyéni sportágakban versenyző békéscsabai sportolók felkészülési támogatására szolgált, akik évről évre részt vesznek a különböző korosztályos és felnőtt világversenyeken, kimagaslóan szerepelnek a nemzetközi és honi országos bajnokságokon. A minél objektívebb felosztás érdekében az élsportolók támogatási összegeinek meghatározása pontérték táblázat alapján történt. Az eredményt az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adta meg. 2.) Kiemelt csapatsport egyesületek nézőszám alapján történő támogatása: Az ún. „látványsportot” Békéscsaba Megyei Jogú Város a lakossági érdeklődés figyelembe vételével támogatta, egyúttal érdekeltté tette az érintett sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Előre SE /Kft./, Békéscsabai Előre NKSE, valamint 2007 júliusától Békéscsabai Röplabda SE) az érdeklődés növelésében, a szórakoztatás elősegítésében. Ezen sportszervezetek a bajnoki mérkőzéseket megtekintők száma alapján egyaránt 400 forint/néző támogatásban részesültek. A támogatást a sportszervezetek által benyújtott, hitelesített versenyjegyzőkönyvek, adatok alapján utalta át az önkormányzat. 3.) Kiemelt csapatsport egyesületek egyedi döntés alapján történő támogatása: Az ún. „látványsportot” képviselő sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Előre SE /Kft./, Békéscsabai Előre NK, valamint az élvonalban szereplő Békéscsabai Röplabda SE) a város egyedi döntés alapján, úgynevezett alaptámogatásban (is) részesítette. Az elmúlt években ez az összeg több alkalommal is változott, függően attól, hogy épp melyik osztályban szerepeltek a csapatok. 2007. év végén az alábbi támogatási összegeket kapták a sportszervezetek: Békéscsabai Előre NK SE 30.000.000,- Ft/bajnoki év; Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) 20.000.000,- Ft/bajnoki év; Békéscsabai Röplabda SE 2.000.000 Ft/bajnoki év. 4.) Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása: A mindenkori éves költségvetésében, a sportfinanszírozás keretein belül a csapatsportágak eredményességi támogatásban részesülhettek. Az egyesületek a bajnoki rendszerükben való szereplés alapján kapták a támogatást. A támogatás mértéke függött a sportág jellegétől, költségigényétől, népszerűségétől, az egyesület taglétszámától és attól, hogy mely osztályban szerepel a csapat. 2007. évben tizenegy sportszervezet részesült ezen támogatási formában. 5.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények ingyenes használata. 6.) A nem önkormányzatai tulajdonban lévő létesítmények használatának támogatása – pályázat alapján. 7.) Önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása (2 sportszervezet számára). 8.) Élsportolók támogatása + olimpikonok támogatása. 9.) Élsportolói fogadás.

28 Fő feladatok: – A város sportértékeinek megőrzése a sportszervezetek költségvetési támogatásával a „sporttámogatási rendszerben” megfogalmazottak szerint; – A legjobb eredményeket elérő, világversenyeken (Európa-bajnokság, világbajnokság, olimpia, Universiade) induló, országos bajnokságokon rendszeresen kiemelkedően szereplő élversenyzők támogatása – pályáztatás után a sportra fordítható pénzeszközök keretein belül az élsportolói alapból történik; – Az olimpia előtti évben, illetve az olimpia évében a kvalifikáció megszerzése érdekében – lehetőség szerint – külön támogatás a békéscsabai olimpiai kerettagok számára; – A támogatott élsportolók segítése abban a tekintetben is, hogy saját támogatói körre tehessenek szert; – A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteink közül a női kézilabdasport közelítse meg, lehetőség szerint érje el a nemzetközi szintet, míg a labdarúgás a biztos másodosztályú szereplést követően – megfelelő szakmai és anyagi alappal rendelkezve – élvonalbeli bajnokságban szerepeljen, a női röplabda erősítse meg a helyét a magyar bajnokság első osztályában; – A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteink (női kézilabda, labdarúgás) együttműködési lehetőségeinek bővítése más, országon belüli és akár azon túli, jó anyagi, infrastrukturális és szakmai háttérrel bíró sportszervezetekkel, sportvállalkozásokkal; – A sporttevékenység alapfeltételeinek biztosítása, az önkormányzati tulajdonú létesítmények ingyenes használatával, illetve a nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények használati támogatásával (az utóbbi pályázat alapján); – A meglévő, már korábban is e célt szolgáló önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának fenntartása a kiemelkedő sporttevékenységet végző versenyzők, edzők lakásfeltételeinek biztosítása érdekében; – A támogatott sportegyesületek – az önkormányzati finanszírozást csökkentő – vállalkozásainak segítése. VERSENYSPORT, ÉLSPORT

(E)

(L)

– a város rangos sportmúltja, régóta működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágakban való sikeresség; – az utóbbi időkben némileg javuló létesítményhelyzet; – a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; – sok tehetséges sportoló; – a korábban hatályos sportkoncepció elvei megvalósultak: emelkedett a gyermek- és ifjúsági korú sportolók száma – ennek hatása néhány év múlva a versenysportban is kell, hogy jelentkezzen; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok; – a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető a versenysport támogatása a sportszervezetek számára – nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; – a városmarketinget, a sportturizmust erősítő terület – az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba.

– létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; – színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetősége; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – kistérségi, regionális együttműködés; – országos, nemzetközi sportesemények rendezése; – a sportturizmus fejlesztése; – cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közreműködéssel; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése érdekében, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerűsítésére; – marketing javítása; – sportdiplomácia további javítása.

(GY)

(V)

– a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – kevés támogató, szponzor a térségben, emiatt túl nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; – a városnak nincs megtartó ereje, ezért sok sportolónk már utánpótlás korban más sportszervezethez igazol; – szükséges jogszabályi háttér hiánya az utánpótlásnál (igazolás-átigazolás); – az elmúlt évtizedek csalódásai, rossz szellemű klubvezetés:

– sikeres élsport esetén: kényszerből még több önkormányzati szerepvállalás; sportolói és sportszakemberi elvándorlás; – a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; – központi (pl. szakágazati) támogatások elmaradása; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – sportágak, rendezvények iránti érdektelenség.

29 szponzorok, támogatók, szurkolók elfordulása a sportágtól, sportszervezettől; – egy igazán nagy eredményekre képes csapat működtetéséhez nincs meg az anyagi háttér, a „sztárokat” nem tudjuk megfizetni; – a jó szakembereket nem tudjuk kellően megbecsülni; – egyes esetekben hiányzik a kellő együttműködés a felnőtt és az utánpótlás csapatok között; – az egyesületi adatszolgáltatás akadozó; – a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetőségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; – nincs nemzetközi szintű csapatunk.

SWOT-mátrix 5.

VI. 3. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció A szabadidősport nem eredményorientált, hanem kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, helyreállításáért, a mozgás öröméért, időtöltésként végzett sporttevékenység, testedzés. A jövőkutatók szerint a XXI. század gazdaságának, társadalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe, stratégiai ágazata lesz a szabadidősport. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, az egészségtudat megjelenése e terület alapvető felértékelődéséhez vezet. A sporttörvény az önként vállalható feladatok sorában meghatározza a helyi önkormányzatok részére a szabadidősport feltételeinek fejlesztését, továbbá a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását, segítését. A szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni tvnézéssel, amelyre Magyarországon a felnőtt lakosság átlagosan 144 percet fordít naponta. Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. Az időhiány mellett leginkább a megfelelő sportlétesítmények hiányát, illetve az anyagi (a konditerem, a fitness központ, a fallabdapálya, a teniszpálya, stb. bérleti díja bizony nem mindenki számára fizethető meg) okokat említik a megkérdezettek. VI. 3. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Sajnos ma még mindig igen kevesen ismerik fel a rendszeres testmozgás fontosságát, jelentőségét. Az európai országokat tekintve Magyarország a „szabadidő-sportolók” számát tekintve igen hátul kullog. Városunkban sem lehetünk teljesen nyugodtak, bár az utóbbi esztendőkben egyes területeken jól érzékelhetően történt előrelépés – ez elsősorban a szervezet formában megrendezett programokra igaz. Egy 2006-ban készült felmérés alapján: 280 játéknapon, 385 csapat, illetve 9231 amatőr sportoló vett részt az Önkormányzat által szervezett szabadidős eseményeken. Az Önkormányzat által a rendszeresen kiírt, lebonyolított kispályás labdarúgó bajnokságokon és kupákon rendszeresen hetven-nyolcvan csapat vesz részt ezeken (ez a lakosság számát tekintve országos viszonylatban is kifejezetten magas szám). A Városi Labdarúgó Szövetség mintegy 1300 amatőr labdarúgót tart nyílván. Szintén az Önkormányzat lebonyolításában két éve folyik a városi teniszbajnokság, ezeken mintegy 50 fő mozog hétről hétre. A hivatal mindemellett igyekszik további „kampányszerű” eseményekkel is bővíteni a sportolási lehetőségeket (Csabai Sportparádé, Csabai Strandparti, stb.) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága pályázatához csatlakozva, Békéscsaba is kapcsolódott a Tárt Kapus Létesítmények Programhoz, mely során a város három oktatási intézményének (Petőfi Utcai Általános Iskola, Szabó Pál Téri Általános Iskola és Szent László Utcai Általános Iskola) tornatermét, sportudvarát a hétvégeken kinyitják, a sportolni vágyókat fogadják.

30 A Békéscsabai Kistérség sikeres pályázataival milliós nagyságrendű összeget költhetett szabadidős sportrendezvények lebonyolítására. Az Önkormányzat mellett leginkább a Békéscsabai Atlétikai Club szervez rendszeresen szabadidősportos programokat. E rendezvényeken (futóversenyeken) megjelenő létszámmal nem lehetünk elégedetlenek, de sajnos általában ugyanazokat az arcokat látjuk, s a létszámot sokszor az iskolákból „kivezényelt” gyerekek növelik. Sportszervezeteink egy része egyértelműen a szabadidősport gyakorlására szerveződött (József Attila Lakótelepi Tömegsport SE, Gerlai SE, Békéscsabai Szenior Úszó Egyesület, stb.), tagjai elsősorban a mozgás szeretetéért, az egészséges életmód érdekében sportol. A nem szervezett formában történő szabadidősport-tevékenységnek mind többféle megjelenési formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra, karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb. Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) működtetett sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Ezek pedig – ha a túlzsúfoltság miatt igénybe is tudják venni a sportolni vágyók – nem olcsó „mulatságok”. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidősport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehető létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelő színvonalú. Azt viszont örömmel mondhatjuk, hogy a fiatalok számára 2006-ban átadásra került az extrém sportpálya, amelyen a nagy divatnak örvendő „gördülő sportok”, a gördeszka, a görkorcsolya, a BMX-kerékpár gyakorlására nyílik lehetőség. Szintén fontos előrelépésnek mondható, hogy 2008-ban beindul az az öt esztendőre szóló program, amely a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújítását, fejlesztését tűzte ki célul. Ahogyan arról a „versenysport” fejezetben már jeleztük, a békéscsabai sportszervezetek jó része a „rendszeresen szabadidősportban résztvevők” közé tartozik (amatőr sportolók, amatőr versenyrendszerben indulók.) A városi szabadidősport önkormányzati támogatásának eddigi formái: a.) Pályázat vagy kérelem alapján történő közvetlen támogatás egy adott szabadidősportesemény, -program megvalósulására. b.) Pályázat vagy kérelem alapján, a szabadidősport-egyesület működési támogatására. c.) Sportlétesítmények biztosítása „szabadidősportolás” céljaira; d.) Sportlétesítmények, közterületek ingyenes vagy kedvezményes biztosítása egy adott szabadidősport-eseményre, -programra. e.) Közterületeken lévő sportpályák karbantartása, fejlesztése, bővítése. f.) Sportszakmai együttműködés, koordináció, ügyintézés egy adott sportesemény megrendezése kapcsán. g.) Szabadidősport-rendezvények meghirdetése, szervezése, lebonyolítása. h.) Fórumok, konferenciák szervezése. A szabadidősport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen 6.000.000,- Ft-ot fordított (rendezvények szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésből 5.000.000,Ft; szakbizottsági hatáskörben szabadidős sportrendezvényre adott támogatás: 1.000.000,Ft). VI. 3. 2. Fő feladatok: –

Szemléletváltozás ösztönzése, minél több szereplő bevonása a szabadidősportba, a szabadidő-sportolók számának növelése. Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a sok embert rendszeresen megmozgató szabadidősport-programok meghirdetése, szervezése, lebonyolítása, új programok indítása.

31 – A nagyobb sportszervezetek inspirálása szabadidősport rendezvények szervezésére, „nyílt napok” meghirdetése, a rendezvények egységes arculatának kialakítása, lehetőség szerint speciálisan békéscsabai programsorozat („Hajrá, Csaba!”) kialakítása, indítása. – A nagyobb résztvevői létszámot felvonultató, városmarketing szempontjából is jelentős rendezvények – lehetőség szerinti – anyagi, erkölcsi, szakmai segítése. Az Önkormányzat a támogatás módját a „Sporttámogatási rendszer” keretein belül határozza meg. – A szabadidősport segítésének leghatékonyabb módja, ha az Önkormányzat minél több sportlétesítményt tart fent, s – lehetőség szerint – nyit meg a város lakói számára. – A „Tárt Kapus Program” lehetőség szerinti folytatása, bővítése. – Az infrastrukturális feltételek megteremtése tudatos létesítmény-fejlesztéssel. – A városban megrendezendő szabadidősport-rendezvények propagálása. SZABADIDŐSPORT

(E)

(L)

– tradíciók: a város rangos sportmúltja; – az utóbbi időkben némileg javuló létesítményhelyzet; – változatos sportolási lehetőségek; – a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – országosan is egyedi szabadidősport rendezvények; – aktív szabadidősport élet (elsősorban a kispályás labdarúgó bajnokságok, kupák, tornák révén); – jól szervezett, egyre bővülő szabadidősport-program; – vállalkozási kezdeményezések (sportlétesítmények nyitása); – egyre bővül az a rétek, amely meg tudja fizetni a szabadidősporttal járó költségeket; – a középkorosztály egyre tudatosabb egészségszemlélete; – elfogadott program a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésére; – az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; – fejleszthető sportturizmus (edzőtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); – sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok.

– létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; – országosan is egyedi szabadidősportos programok, rendezvények szervezése; – az eddigiek mellett a szabadidős sportrendezvények további bővítése, színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetősége (több generációnak szóló programok); – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – további önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények megnyitása a lakosság előtt; – kistérségi, regionális együttműködés; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése, a szemléletváltás érdekében, sportrendezvények népszerűsítésére; – pályázati források kihasználása; – a természet adta lehetőségek kihasználása: gyalog- és kerékpáros túrák, Élővíz-csatorna, stb.

(GY)

(V)

– kevés szabadidő; – a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – kevés támogató, szponzor a térségben; – a szabadidősport legnépszerűbb ágainak űzését csak kevesen engedhetik meg maguknak; – a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetőségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; – a felnőtt lakosság nagy része még mindig nem ismerte fel a mozgásgazdag életmód előnyeit – a serdülő és ifjúsági korosztály egyre kevésbé mozdítható.

– mozgásszegény életmód: betegségek, korai halálozás; – a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; – központi támogatások elmaradása; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – rendezvények iránti érdektelenség.

SWOT-mátrix 6.

VI. 4. Fogyatékkal élők sportja A 2004. évi I. törvény („Sporttörvény”) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthető fogyatékosnak. E szerint: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.” A lakosság 10–12 %-a valamilyen formában és mértékben fogyatékos. A fogyatékkal élők sportjának egészségmegőrző, -javító, illetve a társadalmi beilleszkedést elősegítő, és az életminőséget javító funkciója van. A fogyatékkal élőket érintő problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. Ennek megoldása túlnő a sportkoncepció keretein. Mivel

32 azonban a sportot, mint az egészségmegőrzés, az életminőség-javítás, a testi és lelki harmónia megteremtésének, valamint a rehabilitáció egyik legfontosabb eszközének tekintjük, így a sportkoncepcióban szólni kell a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről, támogatásuk erkölcsi és anyagi hátteréről. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között a 60. § (1) bekezdés d.) pontjában fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését. VI. 4. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthető módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók – köztük a békéscsabaiakét is – versenyeztetését. 2002-ben – az országban elsőként – Békés megyében fogadták el a fogyatékkal élők sportkoncepcióját és cselekvési tervét. 2005-ben megalakult a Fogyatékkal Élők Békés Megyei Sportszövetsége. E sportszervezet szervezi, bonyolítja a fogyatékosok és egészségkárosodottak sporttevékenységét. Rendezvényeiket központi és megyei forrásból finanszírozzák. Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg csak részben adottak a feltételei. A fogyatékkal élők a megyei szövetségük megalakulásáig meglehetősen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi évben „nyitottak”. Ma már egyre többször látjuk őket a különböző, nem fogyatékkal élők számára szervezett sportprogramokon is. Az önkormányzati támogatásuk eddig háromféle módon történt: – kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; – a sportra fordítható pénzeszközök szabadidősport alapjából egyesületek pályázati úton történő támogatásaként; – rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. Fontos megjegyezni még, hogy a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban az eredményjelzőt már tudatosan, a gyengénlátók problémájának figyelembe vételével cserélte le a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Szintén nem érdektelen megemlíteni, hogy 2006. évben Békéscsaba volt a helyszíne, s az Önkormányzat a fő szervezője az Értelmi Fogyatékosok I. Futsal Európa Kupájának. VI. 4. 2. Fő feladatok: – A korábban alkalmazott támogatási formákat a jövőben is szükséges biztosítani, illetve a támogatások mértékét a lehetőségekhez mérten növelni. – A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit bővíteni a rendelkezésre álló sportlétesítmények kedvezményes (lehetőség szerint ingyenes) használatba adásával, újabb és újabb sportolási lehetőségek (versenyek, tömegsport-rendezvények szervezése) megteremtésével. – A sportlétesítmények, tornatermek akadálymentesítése. – A városi eseménynaptárba be kell építeni a fogyatékosok sportrendezvényeit is – Lehetővé tenni, hogy a sikerrel szereplő parasportolók a mindenkori Élsportolói fogadás résztvevői, jutalmazottjai lehessenek.

33 FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA

(E)

(L)

– az utóbbi időkben némileg javuló létesítményhelyzet; – változatos sportolási lehetőségek; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – jól szervezett és kiemelten finanszírozott rendszer; – több békéscsabai sportszervezet is (elsősorban lovas sportágakban) „specializálódott” a fogyatékkal élők sportoltatási lehetőségeinek biztosítására; – nagymértékű szülői szerepvállalás.

– létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése; – a fogyatékkal élők sporttevékenységének bővítése színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetősége; – kistérségi, regionális együttműködés; – országos, nemzetközi sportesemények rendezése; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése érdekében; – pályázati források kihasználása; – kapcsolatépítés; – „európai” gondolkodás a fogyatékkal élőket illetően.

(GY)

(V)

– a statisztikák szerint: egyre több a fogyatékkal élő; – a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – kevés támogató, szponzor a térségben; – a fogyatékkal élők sportolási lehetőségei korlátozottak; infrastruktúra, elegendő szakember hiánya; – túl nagy szülői szerepvállalás; – ma még nem kellőképpen empatikus társadalmi közeg.

– központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok – a fogyatékkal élők magukra maradnak, késik a társadalomba való integrálódás.

SWOT-mátrix 7.

VI. 5. Sportegészségügy A sportorvosi szakellátás alapvetően a versenysport egészségügyi hátterét adja, de célszerű lenne a szolgáltatást a rendszeresen szabadidősport-tevékenységet folytatóknak is igénybe venniük. A sportról szóló törvény 1. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, ugyanakkor a törvény 61. § (1) bekezdés f.) pontjában a megyék és megyei jogú városok számára is meghatározza a sportorvosi tevékenység támogatását. A versenyek, sportrendezvények egészségügyi biztosítása – megfelelő díjazással – a szervező kötelessége. Ez alapvetően az elsősegélynyújtó felszerelésből áll, illetve a sportesemény jellegétől függően mentőszolgálati ügyeletet, orvos vagy egészségügyi szakdolgozó jelenlétét jelenti. Mindezek kötelezőek, ha a versenyzők létszáma meghaladja a 200 főt, a nézők várható száma az 1000 főt. VI. 5. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsabán az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) fenntartói és szakmai irányításával, úgynevezett térségi feladatellátással történik a sportorvosi ellátás. A Békés megyei sportorvosi rendelő a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban található. A város – a sportorvosi tevékenység támogatása címén – bérleti díj megfizetése nélkül bocsátja az OSI rendelkezésére a helyiséget. Az önkormányzat – lehetőségei szerint – esetenként segíti a feladatellátáshoz szükséges eszközvásárlást. A sportolóknak évente, félévente (korosztálytól függően) részt kell vennie kötelező sportorvosi vizsgálaton. E vizsgálatok igen költségesek, a nagy létszámú egyesületek számára a forrás előteremtése olykor komoly gondot okoz. Probléma továbbá, hogy hosszú a „várólista”, a megyei sportorvosnál gyakorta hetekkel korábban be kell jelentkezni ahhoz, hogy a sportolók sorra kerüljenek, a szükséges vizsgálatokon átessenek, a versenyzési jogot megkapják.

34 VI. 5. 2. Fő feladatok: – Az önkormányzat a jövőben is a sportorvosi rendelő bérleti díj megfizetése nélküli biztosításával, illetve a szakfeladatok ellátáshoz szükséges eszközvásárlás – lehetőségei szerinti – támogatásával segíti a sportorvoslást. – További feladat, hogy ellenőrizze a jogszabályokban előírtak betartását, és szükség esetén koordináljon a sportszakma és a sportegészségügy között. VI. 6. Nemzetközi sportkapcsolatok A sportszakmai előnyökön túl számtalanszor bebizonyosodott, hogy egy város külföldi kapcsolatépítésének egyik leghatékonyabb formája a sport. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a sport az a nemzetközi „nyelv”, amelyet a világ minden táján művelnek és szeretnek. A különböző nemzetközi sportrendezvények mindig pozitív fogadtatásra találtak és találnak. VI. 6. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A rendszerváltást megelőzően aktív kapcsolata volt a békéscsabai sportegyesületeknek, szakosztályoknak a testvérvárosok, partnervárosok hasonló szerveződéseivel. Jó 10–15 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt újra elmondhassuk. Az utóbbi években többek között az atléták, a kézilabdázók, a kosárlabdázók, a labdarúgók, a röplabdázók, a lövészek, a tornászok, az úszók, a vívók kerestek és találtak sportkapcsolatot külföldön – elsősorban Aradon, Zrenjaninban (Nagybecskerekben), Tarnowskie Gory-ban, Székelyudvarhelyen, Ungváron, Zentán, Besztercebányán, Wittenbergben, stb. Rendszeresekké váltak az odavisszahívások nemzetközi tornákra, versenyekre, edzőtáborokba. Mindemellett további, igen komoly tartalékok vannak a testvérvárosokkal való kapcsolatokban: további közös sportprogramok, viadalok, szakmai fórumok, együttműködések képzelhetők el. VI. 6. 2. Fő feladatok: Tekintettel a sport már említett egyetemes, országhatárokon túlmutató összetartó erejére, valamint kitűnő kapcsolatteremtő mivoltára, Békéscsaba városa támogatja a jövőben is a sportszervezetek, egyesületek, iskolák ilyen jellegű kapcsolatainak ápolását, újak kialakítását. Emellett kezdeményeznie kell újabb, sportszakmai és várospolitikai okokból is indokolt nemzetközi kapcsolatok kiépítését, mindenekelőtt Békéscsaba testvérvárosainak irányába. VI. 7. Sportturizmus VI. 7. 1. Bár manapság egyre gyakrabban használják a „sportturizmus” kifejezést, valójában most még nincs hivatalos definíciója, egyelőre nemigen van szakirodalma. Mégis mit érthetünk rajta? Az alábbi „hívószavakat”: nemzetközi sportrendezvények, világversenyek; sportkonferenciák; aktív turizmus (gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász turizmus); sportmúzeumok, sportlétesítmények; „kirakatcsapat” kialakítása, versenyeztetése; edzőtáborok; sportfesztivál; kiállítás és –vásár. Békéscsaba városa nemigen rendelkezik turisztikai attrakciókkal. Ezért bátran elmondható, hogy az idegenforgalom megélénkítésének egyik formája lehet a városban a sportturizmus – még ha nem is minden felsorolt eleme bír realitással. A sportturizmus a különböző turisztikai ágakkal szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Így például egyes elemei a rendezvényturizmus, a konferenciaturizmus, a

35 fesztiválturizmus, a „kulturális turizmus” szerves része. Az aktív turizmus pedig a sportturizmusba épül be. 1.) Nemzetközi sportrendezvények, világversenyek A rendezvényturizmuson belül a sportágazat is helyet vívott ki magának. Magyarország nagy tapasztalatokkal bír a különböző világversenyek megrendezésében. A szervezők munkájával a nemzetközi szövetségek, illetve a sportolók általában igen elégedettek, így évről évre otthont adhatunk valamilyen világversenynek. E programoknak leginkább a Budapest és újabban Debrecen ad otthont. Mindemellett a Dél-alföldi régió is rendezett már komoly világversenyeket, gondoljunk csak a kajak-kenu világbajnokságra (Szeged), fogathajtó világbajnokságra (Kecskemét), 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokságra (Békéscsaba). Ezek mindegyike igen komoly szakmai, erkölcsi és anyagi sikerrel járt, a turizmust felélénkítette. A világversenyek megrendezése mellett igen komoly hozadéka lehet az egyéb sportrendezvényeknek: kupadöntők, nemzetek közötti összecsapások, stb. Leginkább a csapatsportágak iránt nagy az érdeklődés (vízilabda, kézilabda, stb.). Ezen programok leginkább csak egy-egy mérkőzésre koncentrálódnak. A nemzetközi megmérettetésekhez, világversenyekhez a legfontosabb a megfelelő infrastruktúra (stadion, sportcsarnok, egyéb sportlétesítmények). Az infrastruktúrát illetően – bár történtek komoly fejlesztések – a városunk sajnos nem áll a legjobban… A nagy országos és nemzetközi viadalok, illetve a világversenyeket illetően óriási a konkurencia a városok között. Ennek ellenére – a tapasztalatok alapján – elmondható, hogy a válogatott csapatok szívesen jönnek Békéscsabára, mert nagy odafigyeléssel szervezzük a programokat, s valamennyi alkalommal igen nagy volt a mérkőzések iránt a szurkolói érdeklődés. Az ilyen programok szervezése azért jó és fontos, mert: – remek szórakozást nyújt a csabai polgároknak; – lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy sikeres sportolókkal, világsztárokkal (példaképekkel) találkozhassanak a fiatalok; – marketing szempontból jót tesz a városnak; – bevételre tehetünk szert, mely összeg újra sportcélokra fordíthatók; – sportdiplomácia javítása; – megfelelő reklám a helyszínnek (pl.: Árpád fürdőnek); – szurkolók érkezhetnek más városokból, sőt országokból; – indukálja a sportlétesítmény- és sporteszköz-fejlesztést; – több helyszín esetén összefogást, együttgondolkodást eredményez a megye városai és a megyei önkormányzat között; – tovább erősíthetjük testvérvárosi kapcsolatainkat, hiszen e rendezvényekre meghívhatjuk a testvérvárosaink képviselőit, csapatatait, stb.; – az előmérkőzések során helyi utánpótlás csapatokat ismerhet meg a szurkolótábor; – megteremtetjük (megtartjuk) annak esélyét, hogy a későbbiek során további rangos sportrendezvények házigazdái lehessünk; – közvetett módon bevétel a város számára (szállodák); – stb. 2.) Sportkonferencia A konferenciaturizmuson belül mindenképpen helye van a sportkonferencia-turizmusnak. Bár Békéscsabán évről évre rendezünk valamilyen országos vagy régiós sportkonferenciát, sportfórumot, ezek leginkább csak egynaposak.

36 3.) Aktív turizmus: gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász Az aktív turizmus városunk egyik húzóágazata lehet, hiszen a feltételek adottak: az Élővízcsatorna jelenléte, a Körösök közelsége, parkok, erdők, horgásztavak a városban, s a város közvetlen közelében, az egyre javuló kerékpárút-helyzet… 4.) Sportmúzeum A sportmúzeumok látogatása a „kulturális turizmus” része. Ma már mind több városban érzik úgy a sportban tevékenykedők, hogy lenne mit „megmutatniuk” az utókornak: egyre több helyen alakítanak ki sportmúzeumot. Békéscsabán ma még nincs sportmúzeum, de a sporttradícióink, a hagyományaik, a számtalan nagy sikert elérő sportolóink mind „kiáltanak” azért, hogy mielőbb valósuljon meg. (A békéscsabai illetőségű Gedó György, München olimpiai bajnoka 2007 nyarán felajánlott egy egyedi, általa nyert serleget egy majdan, Békéscsabán megvalósuló sportmúzeum javára.) 5.) „Kirakatcsapat” kialakítása, versenyeztetése Egy-egy kedvenc csapat mérkőzéséért akár több száz, akár több ezer kilométert is hajlandó utazni a szurkoló („sportturista”). Ez a szegmens bár igen szorosan kapcsolódik a sportrendezvény-turizmushoz, érdemes megkülönböztetni. Egy valóban eredményes, a média által is kiemelten szerepeltetett, népszerű csapat fenntartása és versenyeztetése komoly, s állandó turisztikai érdeklődéssel járhat. Külföldi csapatokat figyelembe véve: egy Manchester United, vagy egy Barcelona mérkőzés hihetetlen érdeklődést válthat ki. Ilyen lehetőségeink Magyarországon nincsenek, de azért akadnak olyan sportágak és egyesületek, amelyek rendszeresen az élmezőnyben szerepelnek a honi pontvadászatokban, s nemzetközi kupákban indulnak. Nos, ezek, a városhatárokon túlról is nagy számban vonzzák az embereket (pl.: labdarúgásban a Ferencváros, kézilabdában az MKB-Veszprém és a Pick Szeged, vízilabdában a DominóHonvéd, kosárlabdában a Pécsi VSK, stb.). Békéscsabán jelenleg nincs ilyen csapat, régiónkban is csupán a Pick Szegedről mondható el ez. Arra, hogy nemzetközi kupában is induló együttesünk legyen, talán a női kézilabdacsapatnak van a legnagyobb esélye. Ám ahhoz, hogy ez valóra váljon, az eddigieknél jóval nagyobb önkormányzati, valamint támogatói, szponzori szerepvállalásra is lenne szükség. 6.) Edzőtáborok A sportolók felkészülésének bizonyos szakaszában kifejezetten fontos, hogy a megszokott közegükből kiszakadva, csak a sporttevékenységre koncentráljanak. Az edzőtáborok valójában erre szolgálnak. A különböző sportágak más és más infrastruktúra-igénnyel bírnak, de elmondható, hogy Békéscsabán több sportág edzőtáboroztatásra is van lehetőség. (Rendszeresen itt készül a kick-box válogatott, egy-egy korosztályos kézilabda válogatott keret, gyakori vendég egy-egy arab futball csapat is, stb.) Alapvetően jellemző, hogy a sportolók ilyenkor az alacsonyabb fokozatú szállásokkal is beérik. Éppen ezért kifejezetten ideális például az iskolacentrum, mint helyszín, hiszen kis sugarú körön belül megtalálható a kollégiumi szállás, az étkező, a sportcsarnok, de még a Kórház utcai sportlétesítmény is. 7.) Sportfesztivál, -kiállítás, -vásár A különböző ágazatok rendszeresen szerveznek fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat. Ebből a sportágazat sem maradhat ki. Annak ellenére sem, hogy egyelőre szinte csak Budapesten, a Hungexpo területén dívik rendszeres „sportkiállítás”. De ha idevesszük az ország különböző pontjain, rendszeresen megrendezett autó- és motorkiállításokat, s megnézzük a látogatói létszámokat, akkor elmondható: ez egy igen jól működő terület. Ez békéscsabai vonatkozásban is igaz. Ezek szervezői általában vállalkozók.

37 Fő feladatok: – A sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. Ennek érdekében a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, rangos nemzetközi sportrendezvények, konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, „sportturisták” számára is vonzó programok szervezése, támogatása; a városmarketing-tevékenységen keresztül a sportágazattal kapcsolatos lehetőségeinek (edzőtáborozás, aktív turizmus) „kiajánlása”, a sportdiplomácia további javítása. SPORTTURIZMUS

(E)

(L)

– fejleszthető sportturizmus (edzőtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); – tradíciók: a város rangos sportmúltja, régóta működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágak; – hagyományos sportrendezvények; – az utóbbi időkben javuló létesítményhelyzet; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – országosan is egyedi rendezvények; – az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba (tapasztalatok gyűjtése); – adottságok az aktív turizmus gyakorlására, bővítésére (erdők, vizek, kerékpárutak, lovasfarmok, stb.); – egyre több pályázat (aktív turizmus fejlesztésére); – egyes sportágakban adottak az edzőtáboroztatás lehetősége (kollégiumok, létesítmények); – sportmúzeum megvalósításának lehetősége (van mit megmutatnunk!); – sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok.

– fejlődőképes infrastruktúra; – létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; – országosan is egyedi diák- és szabadidősportos programok, rendezvények; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – kistérségi, megyei, regionális együttműködés; – országos, nemzetközi sportesemények rendezése; – a média adta lehetőségek még jobb; – városmarketing javítása; – sportmúzeum megvalósítása; – nemzetközi szintű csapat; – pályázati források kihasználása; – sporttal kapcsolatos kiállítások, konferenciák rendezése; – sportdiplomácia további javítása.

(GY)

(V)

– a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – nincs nemzetközi szintű csapatunk; – a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetőségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; – nincsenek kész marketing anyagok, amelyeket kiajánlhatnánk az ide látogató sportszervezeteknek, sportrajongóknak; – olcsó, illetve az éppenhogy igazán színvonalas szálláshelyek hiánya; – nagy országos konkurencia a nemzetközi események megrendezését illetően – egyre több város felismerte a sportturizmusban rejlő lehetőségeket: óriási a konkurencia – a térség rossz megközelíthetősége.

– a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; – központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; – a jövőben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – rendezvények iránti érdektelenség; – a sport alulfinanszírozott, a sportturizmus profitorientált.

SWOT-mátrix 8.

VI. 8. Sportrendezvények VI. 8. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A sportrendezvények támogatása az alábbi forrásokból történt: – a sportra fordítható pénzeszközök sportrendezvény alapjából (a szakbizottság a rendezvénynaptár alapján választotta ki és támogatta a különböző nemzetközi viadalokat, országos, megyei, városi sporteseményeket, nagyobb szabadidősport-rendezvényeket); – Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei a sportra fordítható sporteszközök kiemelt sportrendezvények soráról (Békéscsaba–Arad–Békéscsaba szupermaratoni futóverseny, EU-Goal Fesztivál, Streetball Fesztivál, nemzetek közötti mérkőzések – felosztása szakbizottsági hatáskörben történt); – egyéb nagy nemzetközi sportrendezvények (pl.: 2004. évi Női Kézilabda Európabajnokság, Tour de Hongrie nemzetközi kerékpárverseny, stb.) a költségvetés külön során, a Közgyűlés egyedi döntése alapján; – nem várt események alapja (szakbizottsági hatáskörben, a beérkezett kérelmek alapján);

38 – sportrendezvények természetbeni önkormányzati támogatása: ingyenes (kiemelt sportrendezvények), illetve kedvezményes (egyéb sportrendezvények – kérelem alapján) közterület-használat biztosításával. A városmarketing, valamint a mozgás iránti érdeklődés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetőség a minél több rangos, nagy tömegeket vonzó sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének már komoly hagyományai vannak. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már „beazonosít” Békéscsabával, s a helyi érdeklődés is egyre nagyobb. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthető egy-egy szabadidősport-esemény (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezők az utóbbi időszakban nem is hagyják ki ezt a lehetőséget. Az elmúlt években több sporttörténelmi jelentőségű, igen nagy szurkolói és médiaérdeklődést kiváltó program házigazdája lehetett Békéscsaba: 2004-ben: 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság, Magyarország–Ukrajna nemzetek közötti női kézilabda válogatott-mérkőzés; 2005-ben: Magyarország–Macedónia nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező, Pannon GSM Karácsony Kupa négy nemzet kézilabda tornája (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia); 2006-ban: Magyarország–Románia nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzések; 2007-ben: Magyarország–Olaszország nemzetek közötti női vízilabda-mérkőzés. VI. 8. 2. Fő feladatok: A város kulturális életének, a lakosok szórakozási és sportolási lehetőségeinek, valamint a „sportturizmus” bővítése érdekében törekednie kell arra, hogy Békéscsaba minél több egyedi, reprezentatív, jelentős média- és szurkolói érdeklődésre számot tartó, kiemelt sporteseménynek („Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei”), nagy résztvevői létszámot vonzó szabadidősport-rendezvénynek legyen a házigazdája. SPORTRENDEZVÉNYEK

(E)

(L)

– tradíciók: a város rangos sportmúltja, régóta működő, sikeres sportszervezetek, hagyományos sportrendezvények; – az utóbbi időkben javuló létesítményhelyzet; – a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; – nagymértékű önkormányzati szerepvállalás; – nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; – felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; – jól szervezett, egyre bővülő, változatos programkínálat; – országosan is egyedi diák- és szabadidősport rendezvények; – aktív szabadidősport élet (elsősorban a kispályás labdarúgó bajnokságok, kupák, tornák révén); – az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; – jó szervezői gárda; – fejleszthető sportturizmus; – sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok; – jól működő sportdiplomácia.

– létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; – országosan is egyedi diák- és szabadidősportos programok, rendezvények; – az eddigiek mellett a szabadidős sportrendezvények további bővítése, színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetősége; – sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; – kistérségi, megyei, regionális együttműködés; – sportturizmus; – országos, nemzetközi sportesemények rendezése; – cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása a rendezvények támogatásába; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése érdekében; – pályázati források kihasználása; – sportdiplomácia további javítása.

(GY)

(V)

– a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; – kevés támogató, szponzor a térségben; – nincs nemzetközi szintű csapatunk; – a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetőségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; – nagy országos konkurencia a nemzetközi események megrendezését illetően.

– a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; – központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; – a jövőben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; – rendezvények iránti érdektelenség.

SWOT-mátrix 9.

39 VI. 9. Elismerések, kitüntetések VI. 9. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A sportban tevékenykedők számára évről évre egyre kevesebb az elismerések adományozásának lehetősége. Ez a szakminisztérium (ISM, később GYISM), majd az önálló intézmény (NSH) megszűntetése óta tovább csökkent (pl.: ma már nem adják ki a 2004-ben még létező Eszterházy Miksa-díjat, a Kemény Ferenc-díjat, s a sportminiszteri elismerő oklevelet sem). Az állami kitüntetések közül pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt fokozata a legmagasabb elismerés, melynek eléréséhez legalább olimpiai bajnoki cím szükséges. A sportági szakszövetségek elismeréseinek adományozása az esetek nagy részében ad hoc jelleggel történik, s az adott szakterületen tevékenykedők a felterjesztők. Sajnos 1991-től a Békés Megye Sportjáért kitüntetés is megszűnt, míg a Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adományozásának lehetősége a korábbi évi háromról előbb egyre csökkent, majd kettőre emelkedett. A Békéscsaba Sportjáért kitüntetésre évről évre 15–20 javaslat érkezik, ami jelzi: a helyi sporttársadalomban még igen sok az olyan szakember, sportoló, akit méltónak tartanának az elismerésre. A „Békéscsaba Sportjáért” kitüntetés mellett az alábbi elismerésekben részesítheti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az arra méltó sportembereket: „Békéscsaba Díszpolgára”, „Békéscsabáért” kitüntetés, valamint „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének elismerése”. Mindenképpen az elismerések kategóriájába tartozik, hogy az Önkormányzat az év végéhez közeledve esztendőről esztendőre megrendezi az Élsportolók Fogadása elnevezésű rendezvényét, melyen a város vezetői kis ajándékokkal köszöntik az év legeredményesebb sportolóit, edzőit, sportvezetőit. Egy másik eseményen a diáksport legjobbjait köszöntik: a diákolimpiai bajnokok és a testnevelő tanárok részesülnek elismerésben. VI. 9. 2. Fő feladatok: Törekedni kell arra, hogy a város arra érdemes sportembereinek (egykori és jelenlegi sportolók, edzők, sportvezetők, egyéb sportban tevékenykedő szakemberek) munkája, teljesítménye, eredménye országos és helyi szinten is elismerésre kerüljön. VI. 10. Sportlétesítmények VI. 10. 1. A sporttörvény a települési önkormányzatok kötelező feladatai között határozza meg a tulajdonában álló sportlétesítmények működtetését, fenntartását, továbbá önként vállalható sportfeladatoknál megfogalmazott ajánlások között szerepel a sportlétesítmények fejlesztése, új sportlétesítmények építése. A jogszabályi előírás mellett a sportlétesítmény-fejlesztés prioritásként való kezelését a következő elvek indokolják: - Valamennyi sporttevékenység – gyermek- és ifjúsági sport, szabadidősport, versenysport – végzésének alapvető feltétele a megfelelő létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a sportolók számára az óvodásoktól az élsportolóig, a hivatásosoktól a lakossági sportot űzőkig, az egyesületeknek óriási segítséget nyújtanak az eredményes munka elvégzése érdekében, de a nézők, szurkolók számára is fontos, hogy igényes, kultúrált környezetben tölthessék el szabadidejüket. - Létesítmények építése, fejlesztése maradandó értéket hoz létre, hosszú távra szóló, biztonságos befektetést jelent. Ugyanakkor egy jó állapotú sportlétesítményt

40 még a sport területén is sokoldalúan lehet használni, arról nem beszélve, hogy más (pl. kulturális, gasztronómiai, iskolai) rendezvényeknek is otthont adhat. VI. 10. 2. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): VI. 10. 2. 1. Az önkormányzati tulajdonban lévő létesítmények fenntartója, üzemeltetője a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Békéscsaba Megyei Jogú Város a sportlétesítményeket tekintve – a 2003-ban elkezdődött sportlétesítmény-felújító program fejlesztései ellenére sem áll igazán jól. A program a korábbi Ifjúsági és Sportminisztérium által kezdeményezett stadionrekonstrukciós program „továbbgondolt” változata: mely során nem kizárólag a Kórház utcai labdarúgó stadionra fordítható az összesen 535.000.000,- Ft-os támogatás (2/3os állami vállalás: 355.000.000,- Ft, 1/3-os önkormányzati forrás: 180.000.000,- Ft), hanem további sportlétesítményekre is. A Békéscsabán lévő létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. Az elsődleges probléma, hogy a sportlétesítményekből kevés van, illetve a meglévők egy része mára már leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák állapota kritikus, illetve állapotuk műszaki, szociális színvonala nem felel meg a kor követelményeinek). További probléma, hogy egyes létesítmények (elsősorban a Kórház utcai–Vandháti úti új, felújított sportlétesítmények) állagmegóvása, a pályák előkészítése, s ami ugyancsak lényeges: az őrzése megnyugtató módon nem megoldott. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények jelenlegi állapota, illetve az elmúlt években, ezekben történt fejlesztések: – Kórház utcai székház (Kórház u. 6.) A több, mint négy évtizede épült létesítmény – melyben labdarúgó öltözők, illetve különböző sportszervezetek irodái találhatók – az elmúlt években több alkalommal is kisebb „szépítészeti” beavatkozáson, átalakításon átesett, de a valóban hatékony felújításra sohasem volt elegendő pénz. Holott az épület mára alaposan leromlott, méltatlan a város sportéletének és egyesületeinek múltjához. – Kórház utcai labdarúgó stadion (Kórház u. 6.) A létesítményben található a centerpálya, a műfüves labdarúgó pálya, valamint az ún. Fű 3pálya. A sportlétesítmény-felújító program keretein belül a centerpályán megépült a villanyvilágítás (2004-ben történt az átadás), 2006-ban megtörtént a környezet rendezése (kerítés cseréje, pálya rendbehozatala, járdák kialakítása, ülőhelyi lelátó festése). Műfüves pálya: 2005 decemberében történt meg az átadás. A sportlétesítmény-felújító program keretein belül, valamint pályázati pénzek bevonásával történt villanyvilágítással ellátott, nemzetközi mérkőzések lejátszására is alkalmas létesítmény átadása. Az infrastruktúrát tovább javítja, hogy a Békéscsabai UFC egy sikeres pályázata során konténeröltözők és –zuhanyozók kihelyezésére került sor. „Fű–3 pálya”: a sportlétesítmény-felújító program keretein belül 2006-ban felújításra került (a kerítés cseréje, füvesítés, villanyvilágítás megoldása, stb.) Elfogadott közgyűlési határozat értelmében – a sportlétesítmény-felújító program keretein belül – sor kerül a teniszpályák felöli kapu mögött egy keresztlelátó megépítésére. A megvalósítás 2007 novemberében elkezdődött.

41 – Vívóterem (Kórház u. 4.) Jelen pillanatban a Kórház u. 4. szám alatti egykori sörház alagsorában tartja foglalkozásait a Karácsonyi Lajos Vívó SE. Egészségtelen, rossz körülmények között. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Karácsonyi Lajos Vívó Sportegyesület) számára átadta. Elfogadott közgyűlési határozat értelmében a sportlétesítmény-felújító program keretein belül új vívócsarnok építésére kerül majd sor. Az új helyszín: a Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti terület. A vívócsarnok építése 2007 novemberében megkezdődött. – Teniszpálya (Kórház u. 4.) Jó állapotban lévő salakos teniszpálya. További fejlesztése a sportlétesítmény-felújító program keretein belül tervezve van. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Békéscsabai Előre Tenisz Klub) számára átadta. – Tornacsarnok (Kórház u. 6.) Több, mint 30 éve épült, kizárólag a tornászok által használt létesítmény, mely belül erősen amortizálódott. Ugyanakkor 2002-ben megépült az ún. Tornászközpont, mely egy újabb teremmel, kiszolgáló helyiségekkel, valamint egy 6 szobás panzióval bővült – ez nagyban javított a tornászok helyzetén. 2005 nyarán megtörtént a tornacsarnok akadálymentesítése, az előtér bővítése, a csarnok nyílászáróinak cseréje. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Hungarotel Torna Club Békéscsaba) számára átadta. – Súlyemelőterem (Vandháti út) A Tünde utcai futófolyosó Vandháti úti végén elhelyezett létesítmény. Jól felszerelt, kisebb versenyek rendezésére is alkalmas. Ez elsősorban a termet üzemeltető Békéscsabai Előre Súlyemelő Club vezetőinek köszönhető. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Békéscsabai Előre Súlyemelő Club) számára átadta. – Atlétikai bázis: műanyag borítású atlétikai pálya, dobópályák (Vandháti út) 2005 nyarán átadott létesítmény (a Tisza ezen oldalán csupán Debrecenben és Nyíregyházán van hasonló pálya), mely további kisebb fejlesztésekkel nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmassá válhat. – Tünde utcai futófolyosó (Tünde utca) A téli időszakban elsősorban az atléták által használt létesítmény. Eléggé amortizálódott, a műanyag borítású talaja mindenképpen felújításra szorulna. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a két atlétikai létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Békéscsabai Atlétikai Club) számára átadta. – Békéscsabai Városi Sportcsarnok (Gyulai út) 2008-ban lesz 20 éves a Békéscsabai Városi Sportcsarnok. A létesítmény elöregedett, annak ellenére is, hogy 2004-ben (a VI. Női Kézilabda Európa-bajnokság kapcsán) komoly átalakítási, felújítási munkálatok történtek benne. Sajátos atmoszférájú, a nézők és a csapatok által kedvelt helyszín. Az elmúlt időszakban több nemzetközi megmérettetésnek is otthont adott. Ezek kapcsán újabb kisebb-nagyobb felújítások (pl.: eredményjelző cseréje, sportburkolat megvásárlása) történtek a létesítményben. A sportesemények mellett a város nagyobb rendezvényeinek színtere (Csabai Kolbászfesztivál, Csaba EXPO, Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, stb.)

42 2007. december 31-éig a Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján vállalkozó üzemeltette. – Gerlai labdarúgó pálya Kizárólag szabadidősport céljaira alkalmas nagyméretű labdarúgó pálya. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Gerlai SE) számára átadta. – Modellező Klub (Kinizsi utca 11.) Két iroda áll rendelkezésére a városi modellező klub tagjai számára a Kinizsi utca 11. sz. alatti (volt MHSZ-épület) irodaházban. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Városi Modellező Klub) számára átadta. – Sportlőtér (4-es Honvéd utca 1.) Az elmúlt években összesen mintegy 10 millió forintos fejlesztés történt – elsősorban a lőpályát üzemeltető cég részéről. A cég, illetve a lőteret használó sportszervezetek további fejlesztéseket is terveznek, mellyel tovább bővítheti a repertoárt. A lőtér akkreditált, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas. Jogszabály szerint csak megfelelő akkreditációval rendelkező cég üzemeltethet lőteret. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az ilyen akkreditációval bíró Szituációs Szolgáltató és Sportszervező Bt. számára átadta. – Bessenyei utcai sporttelep (Bessenyei u. 13.) Füves és salakos labdarúgópálya, aszfalt kézilabdapálya, salakos kézilabdapálya, székház, öltözők, büfé. (Az aszfalt kézilabdapálya rendkívül balesetveszélyes, a sportolás nem lehetséges rajta.) Amortizálódott létesítmény, ám az elmúlt időszakban folyamatos fejlesztések történtek (új füves pályák építése, a 20 x 40 méteres salakos futballpálya teljes felújítása – mindezt a Jamina SE önerőből végezte). Szándék fogalmazódott meg egy 20 x 40 méteres műfüves pálya építésére. A Közgyűlés ezt a törekvést határozattal is támogatja. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a létesítmény üzemeltetését, működtetését szerződés alapján az elsődleges használó (Jamina SE) számára átadta. – Kisstadion (Baross utca) Volt SZTK-pálya: atlétikai pálya, két aszfalt kézilabdapálya, öltözők. Iskolai testnevelés és szabadidősport céljaira használjuk. Sajnos folyamatosan romlik az állapota. VI. 10. 2. 2. A városban a manapság divatos szabadidősportágak (görkorcsolya, BMX, gördeszka, utcai kosárlabda, strandröplabda, stb.) gyakorlásának csak részben vannak meg a feltételei. 2005-ben megvalósult a fiatalok által nagyon várt extrém sportpálya (a Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti területen), de itt – a még jobb és hatékonyabb „szolgáltatás” érdekében – további fejlesztések szükségesek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 471/2007. (IX. 20.) közgy. határozatában elfogadta a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújításáról, fejlesztéséről, ifjúsági parkok létrehozásáról, a fejlesztések ütemezéséről szóló határozatot. A döntés meghozatalára, a fejlesztések ütemezésére azért volt szükség, mert egyrészt az igényekhez mérten kevés a pálya, másrészt a meglévő létesítmények igen rossz állapotúak, nem feltétlenül az igényeknek megfelelőek, korszerűtlenek. Az elfogadott terv (a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer melléklete tartalmazza!) értelmében 2012-ig a város különböző részén 15 sportpálya felújítására, fejlesztésére kerül majd sor.

43 A sportlétesítmény-helyzetet javíthatja az az önkormányzati szándék is, mely szerint a közeljövőben 3 db 40 x 20 méteres műfüves labdarúgó pálya épül az alábbi helyszíneken: Főiskola tornacsarnoka melletti területen, a Bessenyei utcai sportlétesítményben, a Kórház utcai sportlétesítményben – 355/2007. (VI. 28.) közgy. határozat. Szintén bővülhet a szabadidősportos repertoár a városfejlesztési tervek között szereplő turisztikai témapark megépítésével. VI. 10. 2. 3. A sportolási helyszínek taglalásakor mindenképpen meg kell említenünk az Árpád fürdőt. (Az Önkormányzatnak tulajdonrésze van a fürdőt működtető Békés Megyei Vízművek Zrt.-ben.) Az Árpád fürdőt 2002-ben, a Széchenyi-terv keretein belül felújították. Az 50 méteres uszoda alkalmas nemzetközi sportesemények megrendezésére. (2006-ban: Magyarország–Románia férfi vízilabda-mérkőzések, 2007-ben: Magyarország–Olaszország női vízilabda-mérkőzés, de ne feledkezzünk meg az évről évre lebonyolított országos és nemzetközi úszóversenyekről sem.) Az Árpád fürdő jelenleg csupán a helyi lakossági igények kielégítését tűzheti ki célul. A tapasztalat az, hogy a megnövekedett sportolói igényeknek – a nem elegendő vízfelület miatt – nem tud megfelelni. A „vizes sportágakban” (úszás, vízilabda) való előrelépéshez, de talán még a szinten tartáshoz is elengedhetetlen lenne egy új uszoda megépítése. Az Önkormányzat fontolgatja az Árpád Fürdő városi tulajdonba történő visszavételét. Békéscsabán az elmúlt esztendőkben több alkalommal is felmerült jégcsarnok vagy jégpálya építése. A megvalósítás, illetve a majdani üzemeltetés azonban igen költséges, így ebben érdemi előrelépés nem történhetett. Ugyancsak többször szóba került a Békéscsabai Városi Sportcsarnok tőszomszédságában egy multifunkciós, könnyűszerkezetű rendezvénycsarnok megépítése, melyet a sport céljainak szolgálata mellett – tehermentesítve, illetve kiegészítve a sportcsarnokot – más városi nagy rendezvény (Csabai Kolbászfesztivál, Csaba EXPO, egyéb kiállítások, vásárok, stb.) során is használni lehetne. VI. 10. 2. 4. A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendőkben egyre több cég, vállalkozó működtet valamilyen szabadidő-sportolásra alkalmas létesítményt. A már említett Árpád fürdő mellett, teljesség igénye nélkül: – Szabvány kézilabdapályát is magában foglaló fedett sportbázis fallabda pályákkal, asztaliteniszezési, fitness lehetőségekkel (Mester Klub); – Salakos futball- és teniszpályák (Tréning Center); – Repülési, sárkányrepülési, ejtőernyőzési lehetőség (repülőtér); – Aszfalt borítású teniszpálya, fallabda pályák (Csaba Tenisz és Fallabda Center); – Golf tanulópálya (Póstelek) – Fitness és kondicionáló termek (Buffalo Gym, Colosseum Fitness, Elite-Fitt Női Konditerem és Szolárium, Bajza utcai Fitness Központ, Forma Bontó Rekreációs Központ, Spinning Center, stb.); – Bowling pálya (Csaba Center); – Lovaspályák (Bábolnai Arab Lovasfarm, Cavallo Lovasklub, Csiernyik Lovasfarm, Dér Tanya, Gyeraj Lovastanya, Pegazus Lovasiskola, Remonda Szabadidős, Lovas- és Sportegyesület, Rosemarie Farm, Szaszák Ádám vállalkozó, Tréten Lovasklub, Váradi Lovasfarm); – Stb. VI. 10. 2. 5. A létesítményhelyzet taglalásakor mindenképpen ki kell térnünk a tornatermekre és az oktatási intézmények sportudvaraira is, hiszen az iskolai testnevelés feltételeinek biztosításán túl, a rendelkezésre álló időkeretben a városi sport számára is színhelyül szolgálnak.

44 Egy 2007 őszén elkészített felmérésből az alábbiak derültek ki: Tornatermek: a.) Szabvány méretű pályával (20 x 40 méteres) csupán a békéscsabai 2. Számú Általános Iskola, és a nem önkormányzati tulajdonú Tessedik Sámuel Főiskola (az Önkormányzat és a Főiskola közötti szerződés értelmében a Szent-Györgyi Albert Gimnázium tanulói használják) rendelkezik. A többi tornaterem jóformán csupán egyéni sportágak edzéslehetőségeire, illetve szabadidősport gyakorlására alkalmas. b.) Méretek szerint: 18 x 40 m: 1 db (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium), 18 x 36 m: 2 db (Szabó Pál Téri Általános Iskola, Erzsébethelyi Általános Iskola), 24 x 30 m: 1 db (Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola), 24 x 18 m: 5 db (BÉKSZI - Trefort Ágoston Szakképző, Kemény Gábor Szakközépiskola, József Attila Általános Iskola, Szent László Utcai Általános Iskola, Arany János Kollégium). A többi iskola ezeknél is kisebb alapterületű, zömében 12 x 24-es méretű. Vannak olyan intézmények is, melyek csak tornaszobával bírnak. c.) Állapot szerint: átlagosan valamivel jobb, mint közepes. Az intézményvezetők által jónak tartott tornatermek: BÉKSZI - Trefort Ágoston Szakképző, Kemény Gábor Szakközépiskola. Vannak egészen rossz állapotban lévők, ezek az alábbiak: Szent László Utcai Általános Iskola, 2. Sz. Általános Iskola, József Attila Általános Iskola. d.) A tornaterem felszereltsége alapján: a tantervi követelmények végrehajtása szempontjából valamennyi oktatási intézmény megfelelően felszerelt. Kirívóan rosszul ellátott iskola nincs. A legjobban felszerelt intézményünk a 2. Sz. Általános Iskola. Kilenc olyan önkormányzati fenntartású iskola van Békéscsabán, amely rendelkezik tornaszobával. Ezek többsége ma már inkább kondicionáló teremként üzemel. Ezek felszereltsége igen jó, állapota viszont – kevés kivételtől eltekintve – inkább rossznak, amortizáltnak nevezhető. Van olyan intézményünk (BÉKSZI – Kós Károly Tagiskola), ahol csak egy 15 x 6 m-es tornaszoba van, tornaterem és sportudvar nincs. Sportudvarok: Igen változatos a kép. Az iskolák döntő részében van sportudvar, illetve sporttevékenység folytatására alkalmas szabadtéri terület. Másként fogalmazva: 5 olyan intézményünk van, ahol nincs sportudvar. Ezek: a 2. Sz. Általános Iskola, Szent László Utcai Általános Iskola, BÉKSZI – Kós Károly Tagiskola, Gerlai ÁMK, Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai telephelye). Azokon a helyszíneken, ahol van sportudvar, általában elhelyezhető egy 20 x 40-es szabvány kézilabda pálya. Ezen létesítmények nagyon kevés kivételtől eltekintve aszfalt borításúak, s rossz, sokszor balesetveszélyes állapotúak. Akadnak jó példák is: az iskolák igyekeznek önerejükből fejleszteni (Petőfi Utcai Általános Iskola: strandröplabda pálya, Szabó Pál Téri Általános Iskola: füves futballpálya, Rózsa Ferenc Gimnázium: atlétikai dobópálya). Összefoglalva: az oktatási intézményekben lévő tornatermek, tornaszobák száma kevés, állapotuk nem kielégítő. A sportudvarok fejlesztésre szorulnak. VI. 10. 2. 6. Sportlétesítmények használata: a.) Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket a 2007. december 31-éig hatályos Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer az alábbiak szerint szabályozta: – Meghatározta a használati kört (konkrétan megnevezte a sportszervezeteket, oktatási intézményeket), amelyek térítési díj megfizetése nélkül használhatta az adott

45 sportlétesítményeket. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a „természetbeni” támogatást külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében finanszírozta. A Vagyonkezelő Zrt. – az érintettekkel egyeztetve – folyamatosan elkészítette a létesítmény-használati beosztást. Egy 2007 őszén készült kimutatás alapján a város ilyen típusú támogatása „pénzre átfordítva” több, mint 64.000.000,- Ft-ot tesz ki. A fentebb vázolt rendszer komoly hátránya, hogy a sportszervezetek és (főleg a Békéscsabai Városi Sportcsarnok esetében) a különböző ingyenes használók a legkisebb mértékben sem költségérzékenyek. A bérleti díj fizetése nélküli rendszerben gyakorta okozott gondot, hogy korlátlan szolgáltatást jelentett térben, időben és pénzben. Jellemzően még a belépő díjas, vagy nevezési díjas használat esetén sem vállaltak részt a költségekből. b.) Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeinek használata: a város szinte valamennyi „valamire való” tornaterme telt házzal működik, délelőttönként az iskolai testnevelés, délután az iskolai sportfoglalkozások, illetve a sportszervezetek edzései miatt. A sportszervezetek – a 2007. december 31-éig hatályos Sportkoncepció értelmében – bérleti díj megfizetése nélkül használhatták az oktatási intézmények tornatermeit. Az Önkormányzat a mindenkori költségvetési rendelet elfogadásakor az érintett intézmények bevételi kötelezettségét a bérleti díj összegével csökkentette. 2007 őszén tizenhét oktatási intézmény volt érintett, s tizenhárom sportszervezet számára tudott ily módon az Önkormányzat támogatást nyújtani. (Amennyiben az egyesületeknek a bérleti díjat ki kellett volna fizetniük, az mindösszesen mintegy 25.000.000,- Ft-ot tett volna ki. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a nehéz helyzetben lévő sportegyesületeink ezen összeget semmiképpen sem tudták volna előteremteni.) c.) A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használata: a létesítményhasználati támogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeinek felhasználásával történt. A felosztás a szakbizottság hatásköre volt. Mértéke: a szakbizottság hatáskörben felosztható pénzeszközök 14,5%-a. – Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára pályázat nélkül, a valós költségek figyelembevételével; – Nem kiemelt egyesületek számára pályáztatás útján, a reális igények figyelembe vételével történt. A pályáztatás feltételeit a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozta meg. VI. 10. 3. Fő feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tűzte ki az országos létesítmény-helyzet javítását. Ennek keretein belül multifunkciós létesítmények építését, sportpályák állapotának javítását, vízibázisok építését, a szabadidősport fejlesztését célzó fejlesztések (szabadidőparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak, városi futópályák, erdei tornapályák, jégpályák, jégcsarnokok megvalósítását), egyéb sportágspecifikus létesítmények építését fogalmazták meg, s tornaterem-építési program beindítása is szerepel a koncepcióban. Helyi feladatok a létesítményeket tekintve: A kiemelt cél az, hogy a város a jelenleg meglévő sportlétesítményeket – a lehetőségeihez mérten – karbantartsa, rendbe hozza, folyamatosan fejlessze, biztosítsa az állagmegóvást, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelően új létesítményeket építsen a sport valamennyi területén tevékenykedők (szabadidősportot, versenysportot űzők, stb.) számára.

46 Cél emellett, hogy az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket – a sport természetbeni támogatásaként – a sportolni vágyók, a sportszervezetek minél olcsóbban, lehetőség szerint bérleti díj megfizetése nélkül használhassák. A célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatok ellátását vállalja az önkormányzat: VI. 10. 3. 1. Biztosítja a tulajdonát képező sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait. VI. 10. 3. 2. Folyamatosan karbantartja, elfogadott terv szerint felújítja, fejleszti a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítményeket, ifjúsági parkokat. VI. 10. 3. 3. Törekszik a divatos szabadidősportágak gyakorlási feltételeinek javítására, bővítésére. VI. 10. 3. 4. Törekszik arra, hogy a saját tulajdonát képező fedett és szabadtéri sportlétesítmények, valamint az oktatási intézmények tornatermei a fogyatékos és egészségkárosodott sportolók részére is megközelíthetővé váljanak. VI. 10. 3. 5. Az Önkormányzat a felújítások, üzemeltetések, új sportlétesítmények építése, oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak fejlesztése, állagának javítása érdekében minél több központi pályázati lehetőséggel kíván élni. VI. 10. 3. 6. Az Önkormányzat a „Sporttámogatási rendszerében” meghatározza, hogy a tulajdonát képező sportlétesítményeket a tanintézmények, illetve sportszervezetek milyen formában használhatják. VI. 10. 3. 7. Felül kell vizsgálni a 2007. december 31-éig folytatott rendszert, s (még 2008. évben!) koncepciót kell kidolgozni az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használatát illetően. A cél: – az átláthatóság biztosítása; – a létesítmény-használati támogatások (természetbeni önkormányzati támogatások) meghatározása, kategorizálása; – az önkormányzati bevételek növelése; – az önkormányzati kiadások csökkentése (a létesítményeket használó sportszervezetek és egyéb használók érdekeltté tétele a költségtakarékosságban); – létesítmények jövőbeni működtetésének hatékonyabbá tétele. VI. 10. 3. 8. Az Árpád Fürdő városi tulajdonba történő visszavétele esetén szabályozni szükséges a „vizes sportszervezetek” (Békéscsabai Előre Úszó Klub, Thermal Vízilabda Sportkör, Békéscsabai Senior Úszó Egyesület) uszodahasználati lehetőségeit, körülményeit. VI. 10. 3. 9. A város valamennyi tulajdonát képező fedett és szabadtéri sportlétesítményét térítési díj megfizetése nélkül vehetik igénybe az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály által szervezett felmenő rendszerű diákolimpiai bajnokságokon és alapfokú diákbajnokságokon résztvevő csapatok – az elkészített versenynaptár alapján. (A versenynaptárt a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hagyja jóvá.) VI. 10. 3. 10. Az Önkormányzat a „Sporttámogatási rendszerében” meghatározza, hogy az egyesületeket a nem a saját tulajdonában lévő városi sportlétesítmények, illetve az iskolai tornatermek használatát illetően milyen módon támogatja.

47 SPORTLÉTESÍTMÉNYEK

(E)

(L)

– tradíciók: a város rangos sportmúltja, régóta működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágak; – az utóbbi időkben némileg javuló létesítményhelyzet; – önkormányzati szándék a sportlétesítmények fejlesztésére, bővítésére (épülőben: vívócsarnok; Kórház utcai lelátó; az Árpád Fürdő önkormányzati tulajdonba történő visszavétele, stb.); – változatos sportolási lehetőségek; – a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; – elfogadott program a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésére; – az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; – országosan is egyedi diák- és szabadidősport rendezvények; – fejleszthető sportturizmus (edzőtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); – vállalkozói kezdeményezések (sportlétesítmények építése, működtetése).

– létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése; – színvonalas, rangos sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetősége; – az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények működtetésének, üzemeltetésének átgondolása, koncepció készítése; – bevételek nővelése; – sportturizmus; – a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerűsítésére; – pályázati források kihasználása; – sportdiplomácia további javítása.

(GY)

(V)

– a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság (különösen hiányzik: uszoda), elöregedett, rossz állapotú sportlétesítmények (tornatermek) mind az iskolai testnevelés, mind a szabadidő- és a versenysport szereplői számára; – tornatermek, tornaszobák állapota, ellátottsága; – egyre amortizálódó létesítmények; – nem megoldott megnyugtatóan a pályák őrzése, illetve előkészítése; – a fogyatékkal élők sportolási lehetőségei korlátozottak; infrastruktúra hiányzik; – a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetőségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; – drága a létesítmények fenntartása; – a sportlétesítmények használói nem kellően költségérzékenyek.

– központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; – a jövőben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; – megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok.

SWOT-mátrix 10.

VII. Önkormányzati sporttámogatási rendszer VII. 1. Alapvető értékek, meghatározások Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, és azok következetes betartása határozzák meg. A testkultúra támogatása területén az Önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a sportszervezetek működéséhez. VII. 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái a) közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, sportoló részére; b) önkormányzati tulajdonú, fenntartású sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; c) nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának támogatása; d) az e célra kijelölt önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása; e) közterületeken lévő szabadtéri sportpályák karbantartása, fejlesztése, az Önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek – kedvezményes vagy ingyenes – használatának biztosítása sportrendezvényekhez; f) szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttműködés a sportszervezetekkel.

48 VII. 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei (I-XIII. keret) VII. 3. 1. A közvetlen anyagi sporttámogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében jelenik meg. A sportfinanszírozási rendszer magában foglalja az alábbiakat: ● A diáksport támogatása (I. keret). ● A szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) ○ Sportlétesítmény-használati támogatás (II. keret, 13–15 %-a); ○ Sportrendezvények támogatása (II. keret, 3,5–4,5 %-a); ○ Élsportolók, olimpikonok támogatása (II. keret, 7–9 %-a); ○ Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni sportágak) támogatása (II. keret, 55– 58 %-a); ○ Nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni és csapat sportágak) támogatása (II. keret, 14–16 %-a); ○ Tartalékalap (II. keret, 1,5–2,5 %-a). (A szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (csapatsportágak) munkájának támogatása (III. keret). ● Kiemelt csapatsport egyesületek nézőszám alapján történő támogatása (IV. keret). ● Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása (V. keret). ● Kiemelt sportrendezvények támogatása (VI. keret). ● Egyes – speciális felkészítést igénylő – sportágak edzőinek személyi foglalkoztatásának költségei (XI. keret). VII. 3. 2. A költségvetési rendeletben meghatározott, belső kezelésű szakfeladatra elkülönített források – Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály hatáskörében (VII. keret). VII. 3. 3. A költségvetési rendeletben – a városi közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények középtávú terve alapján – meghatározott, szabadtéri sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére elkülönített pénzeszköz (VIII. keret). VII. 3. 4. Az e célra kijelölt önkormányzati lakásokkal kapcsolatos és az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatához kapcsolódó költségek biztosítása a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében (IX keret). (A sportszervezetek számára biztosított önkormányzati lakáshoz kérelem alapján lehet hozzájutni. A szakbizottság évente egy alkalommal, az önkormányzati tulajdonban lévő sportlakások napirend tárgyalásakor dönt.) VII. 3. 5. Egyedi döntések alapján – az önkormányzati költségvetés részét képező – sporttevékenységet érintő (pl. névszponzori, stb.) támogatás, kiadás (X. keret). VII. 3. 6. Egyes – speciális oktatási rendszer működtetését igénylő – sportág, sportegyesület oktatási képzésében való önkormányzati szerepvállalás (XI. keret). VII. 3. 7. Óvodások és általános iskolások úszásoktatása (XII. keret). VII. 3. 8. Sportszervezetek önkormányzati fenntartású oktatási intézményeinek tornateremhasználati támogatása (kompenzáció) (XIII. keret).

49 VII. 3. 9. A közterületeken rendezett sportesemények természetbeni támogatása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei: ingyenes közterület-használat (e sporttámogatási rendszer alapján); további sportrendezvények: kedvezményes közterülethasználat (kérelem alapján, polgármester általi egyedi döntéssel). (XIV. keret). VII. 4. A finanszírozás alapelvei – prioritások az önkormányzati támogatásban VII. 4. 1. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények lehetőség szerinti fejlesztése – melyek alapfeltételeit jelentik a gyermek- és ifjúsági sportnak csakúgy, mint a verseny- és szabadidősportnak. VII. 4. 2. A gyermek- és ifjúsági sport (óvodai és iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlásnevelés) feltételeinek megteremtése, fejlesztése, kiemelt támogatása. VII. 4. 3. A mindennapos testedzés, a diáksport feltételeinek megteremtése, az iskolai diáksport műhelyek eredményességi, részvételi, létszámarányos és létesítmény-használati támogatása. (I. keret) VII. 4. 4. Az utánpótlás-nevelés kiemelt szerepének megtartása VII. 4. 4. 1. Kiemelt utánpótlás-nevelő sportegyesületek (egyéni sportágak) támogatása. ♦ A sportág, sportszervezet tradíciói, népszerűsége, Békéscsaba hírnevének öregbítése; ♦ Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; ♦ Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; ♦ A sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidő mértéke; ♦ Az egyesület (szakosztály) országos és nemzetközi szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; ♦ Évfolyamos utánpótlás-nevelő rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; ♦ Országos és nemzetközi versenyek rendezése Békéscsabán; ♦ Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyűlés annak tekint. Egy sportágban csak egy sportszervezet részesül kiemelt státuszban, közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből történik (II.,IX., XIII. keret). VII. 4. 4. 2. A nem kiemelt utánpótlás-nevelő sportegyesületek (egyéni és csapatsport egyesületek) támogatása. ♦ Utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenység; ♦ Rendszeresen sportolók, versenyzők, egyesületi tagok száma; ♦ Városi tradíció, helyi specialitás. Közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből (II.,IX., XIII. keret) pályázat kiírásával, pontérték táblázat alapján. VII. 4. 4. 3. Kiemelt utánpótlás-nevelő csapatsport-egyesületek munkájának támogatása. ♦ A sportág utánpótlásbázisa széleskörű, kiépült és biztonságosan működő; ♦ Kiemelt fontosságú sportági és városi tradíciók;

50 ♦ Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; ♦ Az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; ♦ Évfolyamos utánpótlás-nevelő rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; ♦ Országos és nemzetközi versenyek rendezése Békéscsabán; ♦ Magas költségigény, országos bajnokság. ♦ Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyűlés annak tekint. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II.,III., IX., XIII. keret). VII. 4. 5. A szabadidősport létesítmény-feltételeinek megteremtése, tömegeket megmozgató rendezvények támogatása (pályázat kiírásával) (II.,VI., VIII. keret). VII. 4. 6. Országos, nemzetközi szintű, jelentős média- és szurkolói-, nézői érdeklődésre számot tartó sportesemények rendezése. „Békéscsaba kiemelt sportrendezvényéinek” támogatása a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (pályázat kiírásával) (VI. keret). VII. 4. 7. Az élsportolók, olimpikonok támogatása. ♦ Városmarketing szempontjából a sportág, a sportoló eredményes szereplése, népszerűsége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; ♦ A korosztályos és felnőtt világversenyeken (olimpia, világ- és Európa-bajnokság, Universiade) rendszeresen elinduló, országos bajnokságokon huzamosabb ideje kimagaslóan szereplő sportoló felkészülésére, versenyeztetésére fordítható. Támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből (II. keret, pályázat alapján. VII. 5. Csapatsport egyesületek támogatása VII. 5. 1. A kiemelt csapatsport egyesületek („látványsport”) támogatása. ►Városmarketing szempontjából a sportág, sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; ►Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal program a szabadidő hasznos eltöltésére; ► A bajnoki rendszerben elért eredmények, és a lakossági érdeklődés figyelembevételével. ► Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyűlés annak tekint.

Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II., IV., V., IX., XIII. keret), valamint egyedi döntés alapján (X. keret). VII. 5. 2. Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása. ► Az egyesületek a felnőtt bajnoki rendszerükben való szereplés során, a megszerzett pontok alapján kaphatnak támogatást.

51 Az egyesület tradíciói, a sportág népszerűsége, magyarországi és helyi eredményessége, a sportág költségigénye, a bajnoki rendszerben elfoglalt helye (mely osztályban szerepel) alapján.

►

Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II., V., IX., XIII. keret). VII. 6. Eredményesen szereplő sportolók, sportszervezetek év végi jutalmazása, köszöntése (II., VII. keret) VII. 7. A fogyatékkal élők sportjának segítése létesítmények biztosításával, programok szervezésével és közvetlen anyagi támogatásával (II., VII., IX., XIII. keret). VII. 8. A városi szakszövetségek működésének, illetve városi versenyrendszerek kialakításának, működésének segítése, nemzeti és nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, ápolása (II., VII. keret). VII. 9. Sportorvosi tevékenység támogatása (VII., IX. keret). VII. 10. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói VII. 10. 1. Önkormányzati támogatást csak a törvény szerint előírt formában működő sportszervezet kaphat. VII. 10. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a támogatás folyósítását felfüggesztheti, amennyiben a támogatott szervezettel szemben adóhatósági, büntető, felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb, a támogatott szervezet működésével kapcsolatos eljárás indul. VII. 10. 3. Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzata az általa támogatott sportszervezetek számára számadási kötelezettséget ír elő a részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. Amennyiben a finanszírozott szervezet az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartamáról – mely az elszámolási határidő lejártának napjától két évnél nem lehet kevesebb – a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság dönt. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a szakbizottság dönt arról, hogy terheli-e visszafizetési kötelezettség a felhasználót. Ezek a szabályok az irányadók abban az esetben is, ha a támogatott magánszemély. VII. 10. 4. Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. A kizárás időtartamáról a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. VII. 10. 5. Az a sportszervezet, amely hamis adatokat szolgáltatott be, kizárható a támogatási rendszerből. A kizárás időtartamáról a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. VII. 10. 6. Az a sportszervezet, amelynek köztartozása van, nem részesülhet önkormányzati támogatásban. A köztartozásokról szóló igazolásokat a tárgyév március 1-jéig kell eljuttatni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságához.

52 VII. 10. 7. Egy adott sportszervezet esetében az éves Önkormányzati támogatás összege nem haladhatja meg a sportszervezet éves költségvetésének 50 %-át, indokolt esetben a 60 %-át. VII. 10. 8. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a támogatott sportszervezet támogatói szerződést köt. VII. 10. 9. A sportszervezetek a támogatás összegének felhasználásáról évente (határidő: a tárgyévet következő esztendő január 31. napja) kötelesek tételes, számlákkal igazolt elszámolást adni a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság felé. Az elszámolásoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat: » tartalomjegyzék, összesítő; » tételes, hitelesített számlamásolatok; » az eredeti számlákon az elszámolási évre vonatkozóan az alábbi felirattal: „A … évi önkormányzati sporttámogatás elszámolásához”; » a fénymásolt számla hitelesítése: „A számla az eredetivel megegyezik” – aláírás, bélyegző; » rövid szakmai beszámoló. VII. 10. 10. Az újonnan alakult sportkörök a törvényes bejegyzést követően legkorábban egy, az anyaegyesületből kivált sportkörök pedig a törvényes bejegyzést követően legkorábban két évvel részesülhetnek csak önkormányzati támogatásban. VII. 10. 11. A sportszervezetek az alábbi célokra kaphatnak önkormányzati támogatást: VII. 10. 11. 1. Működés kapcsán: 1. személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok (az utóbbi legfeljebb az erre a célra felhasznált támogatás 30 %-áig): ● sportolók ösztöndíja, sportolók foglalkoztatásának költségei, sportolók premizálása, díjazása, jutalmazása; ● a felkészítést segítő szakemberek, edzők, pszichológus, masszőr, a sportszervezet alkalmazásában lévő személy foglalkoztatásának költségei; ezen sportszakemberek premizálása, díjazása, jutalmazása; 2. hazai és külföldi versenyen és edzőtáborokban való részvétel költségei (az esemény és az eseményen résztvevők megnevezésének feltűntetésével): ● nevezési, részvételi, regisztrációs díj; ● játékvezetői- és versenybírói díj; ● sportolók és edzőik (felkészítőik) szállás- és étkezési költségei; ● sportolók és edzőik (felkészítőik) utazási költségei (repülő, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés), utazással kapcsolatos biztosítási díjak (utas- és poggyászbiztosítás); ● edzőtáborozás; ● sportorvosi költségek; ● sportegészségügyi költségek (kiegészítő egészségügyi és étkezési szerek: vitaminok, kenőcsök, az OSEI által bevizsgált táplálékkiegészítők); ● sportlétesítmény-használat, ● sportrendezvénnyel kapcsolatos költségekre ● sportszerek, sportfelszerelések javítása, vásárlása, bérlése, szállítása; 3. postai költségekre.

53 VII. 10. 11. 2. Rendezvények kapcsán: ● személyi kiadásokra (pl. játékvezetői-, versenybírói, kiküldetési díjakra); ● sportorvosi, egészségügyi költségekre; ● bérleti díjra (terem, sportszer, speciális felszerelés); ● versenyrendezési jogdíj, versenyzői és versenybírói licencdíj; ● marketing költségekre; ● sportszerek, sportfelszerelések, a rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök szállítási, bérleti, illetve vásárlási költségeire; ● sportolók étkeztetésére, frissítők biztosítására; ● reprezentációs költségekre; ● biztosítási költségekre; ● biztonsági kiadásokra; ● postai költségekre; ● díjazásra, jutalmazásra. VII. 10. 12. A sportszervezeteknek valamennyi nyilvános megjelenési lehetősége kapcsán Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mint támogatót fel kell tüntetnie (amennyiben ehhez városi jelképet kívánnak használni – városi zászlót, címert, logót –, azt kizárólag a városi jelképekről szóló 36/1992 (XII. 18.) önkormányzati rendelet alapján tehetik). VII. 10. 13. A sportszervezetek, támogatott sportolók vállalják, hogy az Önkormányzat felkérésére a sport, az egészséges életmód népszerűsítése céljából – hivatalos felkérésre, előre egyeztetett időpontban – részt vesznek a városi kiemelt sportrendezvényein. VII. 11. Gyermek és ifjúsági sport: VII. 11. 1. Diáksport Az Önkormányzat a diáksportot a mindenkori költségvetésben szereplő pénzösszeggel támogatja oly módon, hogy a rendelkezése álló összeg 90 százalékát az általános és középfokú intézmények között 50–50 százalékban osztja szét, a fennmaradó 10 százalékát pedig létesítmény-használati támogatásként, jutalmazásként oszt fel, illetve pályázati alapként használ fel (I. keret). ● Rendelkezésre bocsátás: A támogatáshoz az oktatási intézmények két részletben, a feltüntetett kritériumok teljesítését követően juthatnak hozzá. Első részlet: a költségvetési rendelet elfogadását követően (márciusban). Második részlet: az előző tanév eredményeinek ismeretében (mindenkori októberi szakbizottsági döntést követően). Az oktatási intézmények a megszavazott összegeket az önkormányzati kiskincstári rendszeren belül támogatásként kapják meg. ● A diáksport támogatására biztosított előirányzat felhasználási lehetőségei: A rendelkezésre bocsátott pénzösszeg kizárólag a sport céljait szolgálhatja! Részletezve: ○ Utazási költség – helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, időpont, időtartam, a verseny minősítése – diákolimpia, előkészületi, stb.). ○ Terembérleti díj – más sportlétesítmény bérlése, ha nem rendelkezik tornateremmel, illetve saját rendezésű verseny szervezése esetén. Igazolás a számlán: a terem megjelölésével, óradíjjal, és milyen céllal vették igénybe (verseny, délutáni foglalkozás, stb.). ○ Uszoda-, kondi-, illetve fitnessbelépő, bérlet vásárlása – a testnevelési órán, illetve azon kívüli iskola által szervezett szabadidős tevékenység esetén. Igazolás a számlán az általános szabályok szerint.

54 ○ Nevezési díj – sportrendezvényeken való indulás részvételi díja. Igazolás a számlán az általános szabályok szerint. ○ Étkezési költség – helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, időpont, időtartam, a verseny minősítése – diákolimpia, előkészületi, stb., létszám). ○ Szállásköltség – helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, időpont, időtartam, a verseny minősítése – diákolimpia, előkészületi, stb., létszám). ○ Sportszerek, sporteszközök vásárlása, beszerzése, bérlése – Igazolás a számlán: a sportszerek darabszámának, árának, illetve bérleti díjának pontos feltüntetésével. ○ Személyi juttatások (versenybírói díj, játékvezetői díj, sportfoglalkozás vezetési díj). Igazolás a számlán: a verseny, vagy sportfoglalkozás pontos megjelölésével (megnevezés, időpont, időtartam, a verseny minősítése – diákolimpia, előkészületi, stb.), díjösszeg; sportfoglalkozás megjelölése, óradíj, alkalmak. ○ Jutalmazás (testnevelő tanárok, foglalkozásvezetők, eredményes diákok). Igazolás: számlával és átvételi elismervénnyel. ○ Díjazás (serlegek, érmek, oklevelek, díjak). Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, időpont, időtartam, a verseny minősítése – diákolimpia, előkészületi, stb., létszám), a díjak darabszámának, és árának pontos feltüntetésével. ○ Sikeres pályázathoz önrész felhasználása. Igazolás: a pályázatot, az önrész felhasználását igazoló számlát mellékelni szükséges. ● Elszámolás: az elszámolásokat nem szükséges beküldeni az Önkormányzathoz, viszont az ellenőrzések során külön kigyűjtés alapján igazolni kell, hogy valóban sportcélokat szolgált a felhasználás. Ezeket az ellenőrzéseket nem csupán a háromévenként jogszabály szerint egyébként is esedékes alkalmakkor, hanem szúrópróbaszerűen is megteszi az önkormányzat illetékes osztálya. VII. 11. 1. 1. A diáksport célokra rendelkezésre álló pénzösszeg felosztása: 90%- az általános iskolák és középfokú intézmények között 50-50%-ban történik. A különválasztott keretek további felosztása: 50% – létszámarányosan felosztható pénzösszeg azon iskolák között, amelyek az alapkritériumokat teljesítik. (A továbbiakban részletezve!) 30% – részvétel alapján felosztható pénzösszeg, csak a kötelező feletti indulásokért: 1. A kötelezőn feletti létszámmal vagy csapattal indul el. 2. A kötelező sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. 20% – eredményesség alapján felosztható összeg. Azon iskolák, amelyek nem teljesítik az alapkritériumokat, nem kapnak támogatást. (Az ily módon „bennmaradó” pénzösszeggel az országos döntőket támogató pályázati pénz növekszik, avagy a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság kiír egy más jellegű – pl.. sportszervásárlásról szóló – pályázatot, a legalább az alapkritériumot teljesítő intézmények számára. Ez az adott helyzet, illetve a rendelkezésre álló pénzösszeg figyelembe vételével aktuálisan döntendő el.) VII. 11. 1. 2. Az intézményi diáksport támogatásának alapkritériumai: Általános iskolák kötelező versenyszámai:

55 1. Atlétika: a.) mezei futóverseny: Alsó tagozatosoknál: a lehetséges 4 számból (I. korcsoport leány, II. kcs. leány, I. kcs. fiú, II. kcs. fiú) kettőben kötelező elindulni. (Egy csapat 5 főből áll, 4 eredménye számít.) (A 200 főnél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 1 csapattal kötelező elindulni.) Felső tagozatosoknál: A lehetséges 4 számban (III. korcsoport leány, IV. kcs. leány, III. kcs. fiú, IV. kcs. fiú) kötelező elindulni. (A 200 főnél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 2 csapattal kötelező elindulni.) b.) többpróba: nemenként legalább két-két korcsoportban (a lehetséges 8-ból) való elindulás kötelező. Összesen: 4 csapat, amely 24 főt jelent (6 fő/csapat). (A 200 főnél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: összesen 2 csapattal kötelező elindulni.) c.) ügyességi csapatbajnokság: a lehetséges 8 számból (súlylökés, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás) legalább 4-ben, valamint a 10x200 méteres váltóban való elindulás. (A váltó kiváltható egy másik számmal.) Csapatlétszám: 5 fő (4 fő eredménye számít). (A 200 főnél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 2 csapattal kötelező elindulni.) 2. Labdajátékok: a.) labdarúgás: a felsoroltak közül minimum háromban kell elindulni! - I. korcsoportos fiú - II. korcsoportos fiú - III. korcsoportos fiú - IV. korcsoportos fiú - III–IV. korcsoportos leány - IV. korcsoportos teremlabdarúgás (A 200 főnél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 2 csapattal kötelező elindulni.) b.) egyéb labdajátékok: a felsoroltak közül minimum kettőben kell elindulni! - III. korcsoportos leány kézilabda - III. korcsoportos fiú kézilabda - IV. korcsoportos leány kézilabda - IV. korcsoportos fiú kézilabda - III. korcsoportos leány röplabda - IV. korcsoportos leány röplabda - III. korcsoportos fiú kosárlabda - IV. korcsoportos fiú kosárlabda (A 200 főnél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 1 csapattal kötelező elindulni.) A labdajátékoknál egyéb szabályok: a.) A kötelező indulási létszám a labdajátékoknál: 5 (3+2). Ebből az 5-ből nem lehet mind az 5 fiú vagy leány csapat! Minimum egy leány vagy egy fiú csapatnak kell szerepelnie! b.) Ha valamely csapat ki nem állás miatt kizárásra kerül, nem számítható bele a kötelezők közé! c.) Egy kötelezően indítandó csapatot kiválthat az érintett iskola a következőkkel: - 12 fő asztalitenisz diákolimpiai versenyen való indítással. - 12 fő úszás diákolimpiai versenyen való indítással. - 1 csapat a játékos sportvetélkedőn való indulással. - 1 csapat a torna diákolimpiai versenyen való indulással. Az iskolák csak a kötelezőn feletti indulásokért gyűjthetnek részvételi pontokat: 1. A kötelezőn feletti létszámmal vagy csapattal indul el a versenyeken.

56 2. A kötelező sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. Ezek a sportágak: asztalitenisz, úszás, torna, játékos sportvetélkedő. VII. 11. 1. 2. 1. Középiskolák kötelező versenyszámai: 1. Atlétika: a.) mezei futóverseny – a nemenként két-két korcsoportra (V., VI. korcsoport) bontott középiskolás versenyrendszer esetén, korcsoportonként 1-1 csapattal való elindulás (két fiú és két leány) – összesen: 4 csapat, amely 20 főt jelent (5 fő/csapat). (Azokban az iskolákban, amelyekben a lányok létszáma nagyon alacsony, ott engedélyezett két fiú csapat indítása.) b.) megyei atlétikai csapatverseny (súly, diszkosz, gerely, magasugrás, távolugrás, váltófutás, svédváltó) – kötelező 3-3 számban elindulni – összesen: 6 csapattal, amely 30 főt jelent (5 fő/csapat). (Azokban az iskolákban, amelyekben nagyon nagy a különbség a fiúk és a lányok létszáma között, akár mind a 6 kötelezően indítandó csapat lehet egy nemhez tartozó.) c.) megyei atlétikai csapatbajnokság (nemenként 20-20 versenyszám és 2-2 váltó) – kötelező 10 számban és 2 váltóban elindulni. A váltót kiválthatja másik 5 versenyszám. 2. Labdajátékok: A felsoroltak közül minimum négyben kötelező elindulni! De ha valahol a felsoroltak közül az adott iskola két csapatot elindít, az egy esetben kiválthat egyet a kötelezők közül (pl. valamely intézmény elindul két kézilabda csapattal, az kettőnek tudható be a kötelezően indítandó csapatok létszámánál). Ha valamely csapat ki nem állás miatt kizárásra kerül, nem számítható bele a kötelezőknél! - városi amatőr fiú labdarúgó bajnokság - városi leány labdarúgó bajnokság - városi amatőr leány röplabda bajnokság - városi amatőr fiú röplabda bajnokság - városi amatőr fiú kézilabda bajnokság - városi amatőr leány kézilabda bajnokság - városi leány kosárlabda bajnokság - városi fiú kosárlabda bajnokság 3. Úszás („B” kategória) Iskolánként minimum 4 fővel elindulni (8 szám van)! Az iskolák csak a kötelezőn feletti indulásokért gyűjthetnek részvételi pontokat: 1. A kötelezőn feletti létszámmal vagy csapattal indul el a versenyeken. 2. A kötelező sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. 3. Középiskolai Sportparádé – eredményesség szerint: * fiú, illetve leány összetett: megegyezik a városi bajnokság csapatsportágak eredményességi pontszámával * összetett: ugyanezen elv szerinti pontszámítás, duplázva – részvétel szerint: * csapatsportág: 2 pont/csapat (maximum 2 csapat/sportág) * egyéni sportág: 1 pont/fő (maximum 3 fő/sportág) 4. Katex-Rucanor atlétikai verseny részvétel szerint: egyéniben 0,5 pont/fő (maximum 4 fő/versenyszám) váltóban 2 pont/csapat (maximum 2 váltó/versenyszám). 5. Békés megyei, illetve városi középiskolás labdarúgó torna (résztvevő csapatonként 5 pont).

57 VII. 11. 1. 2. 2. Eredményességi ponttáblázatok: Egyéni versenyek – a testnevelési tantervben szereplő sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

1. 8 16 32

2. 6 12 28

3. 4 10 26

4. 8 24

5. 6 22

6. 4 20

7. 18

8. 16

2. 5 12

3. 4 11

4. 3 10

5. 2 9

6. 1 8

7. 7

8. 6

Egyéni versenyek – egyéb sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

1. 6 14

Csapatversenyek - a testnevelési tantervben szereplő sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

1. 20 40 100

2. 15 32 85

3. 12 26 78

4. 22 74

5. 20 70

6. 18 65

7. 60

8. 50

2. 12 36

3. 10 32

4. 8 28

5. 6 26

6. 4 24

7. 22

8. 20

Csapatversenyek - egyéb sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő

1. 15 40

A testnevelési tantervben szereplő sportágak: atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, úszás, torna. VII. 11. 1. 2. 3. Részvételi ponttáblázatok: Általános Iskola a.) Egyéni sportágak: Atlétika, asztalitenisz, úszás egyéni verseny esetén minden induló 2 fő után 1 pontot kap az iskola, de maximum 15 pont kapható egy-egy sportágnál! b.) Csapatversenyek: SPORTÁG

Atlétika Játékos sportversenyek Kézilabda

VERSENYSZÁM Többpróba ügyességi csb. mezei futóbajnokság egyéni körzeti bajnokság körzeti bajnokság

KORCSOPORT I–IV. III–IV. I–IV. IV. I–II. III–IV

PONT/ CSAPAT 5 5 5 5 10 10

Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Torna „B” kategória

58 körzeti bajnokság körzeti kispályás bajnokság körzeti nagypályás bajnokság teremlabdarúgó bajnokság leány bajnokság, körzeti városi bajnokság körzeti bajnokság

III–IV I–III. IV. IV. III–IV. III–IV. I–IV.

10 10 10 10 10 10 10

VII. 11. 1. 2. 4. Középiskola a.) Középiskolák városi csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG Atlétika: mezei futóverseny Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

VERSENYSZÁM városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság

KORCSOPORT PONT V–VI. 5 V–VI. 10 V–VI. 10 V–VI. 10 V–VI. 10

b.) Középiskolák megyei csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG

Atlétika

VERSENYSZÁM távolugró CSB súlylökő CSB diszkoszvető CSB gerelyhajító CSB magasugró CSB váltófutás svédváltó váltó egyéni mezei futóverseny

KORCSOPORT PONT V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5 V–VI. 5

VII. 11. 1. 3. A diáksport célokra rendelkezésre álló pénzösszeg felosztása: a fennmaradó 10%-ot a szakbizottság visszatartja. Ezen összegnek a felosztása két nagyobb keretet képez, melyeket fele-fele arányban oszt fel a szakbizottság: „A” keret (5%): – 75 %-a létesítményhasználati-támogatás (3,75 %) – 15 %-a diákolimpiai bajnokok díjazása (0,75 %) – 10 %-a testnevelők köszöntése (0,5 %) – a legeredményesebb 3-3 testnevelő díjazása. „B” keret (5 %): Az országos döntőkbe jutott iskolák csapatainak, sportolóinak támogatása (utazási és szállás költség). A felosztás pályáztatással történne, bizottsági hatáskörben.

59 VII. 11. 2. Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni sportágak) A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek Békéscsaba Megyei Jogú Város legnagyobb múltra visszatekintő és az elmúlt évtizedek legeredményesebb sportszervezetei, melyek elsősorban utánpótlás-neveléssel, a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozó sportolókkal foglalkoznak: − Torna Club Békéscsaba, − Békéscsabai Atlétikai Club, − Békéscsabai Előre Úszó Klub, − Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba, − József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya. ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). ● Mértéke: a keret 55–58 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Támogatás: a felosztás a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, s meghatározott elvek alapján történik. A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév első havának 10. napjáig történik. Az e jogcímen kapott támogatás kizárólag az utánpótlás-nevelés érdekében használható fel. A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek a városi költségvetés és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig előfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet erről másként nem rendelkezik, akkor az előfinanszírozás összege az előző évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.) Ezt követően kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 1. pontja szerint. ● Elszámolás: a támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. VII. 11. 2. 1. Alaptámogatás (a kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára rendelkezésre álló keret 70 %-a) A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek meghatározott szempontok (lásd: VII. 4. 4. 1. pontot) alapján szorzót kapnak, a rendelkezésre álló keretet osztjuk a szorzópontok arányában. SPORTEGYESÜLET Torna Club Békéscsaba Békéscsabai Atlétikai Club Békéscsabai Előre Úszó Klub Karácsonyi Lajos Vívó SE József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya

SZORZÓ 5 5 3,5 3,5 2

VII. 11. 2. 2. Eredményességi támogatás (a kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára rendelkezésre álló keret 25 %-a) A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek az alaptámogatás összegének megállapítása után fennmaradó, egyéni sportágakra fordítható pénzösszegeket kapják az alábbi pontérték táblázat szerint. A nem olimpiai sportágat képviselő szakosztály (József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya) esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk.

60 a.) Minősítések alapján juttatott támogatás (az eredményességi támogatási keret 32 %-a) A tárgyévet megelőző esztendőben szerzett minősítési pontok, vagy a hazai ranglistán szerzett 1–10. helyezés. A minősítések, illetve a ranglistahelyezések után járó pontszámok közül csak az egyiket számolhatják el a sportszervezetek – azt, amelyik a kedvezőbb számukra. A rendelkezésre álló keretet elosztjuk az előző évben szerzett minősítési/ranglista pontokkal, majd az egy adott pontra eső összeget megszorozzuk az egyesület összes minősítési pontjával. MINŐSÍTÉSEK Nemzetközi junior Junior I. osztály Nemzetközi ifjúsági sportoló Ifjúsági aranyjelvényes

PONTSZÁM 50 12 40 5

RANGLISTA HELYEZÉSEK 1. 2-3 4-6. 7-10.

PONTSZÁM 20 15 10 5

b.) A nemzetközi eredmények alapján (az eredményességi támogatási keret 40 %-a) A hivatalos világversenyeken elért helyezések szerint történik a felosztás. Az egyesületek által szerzett pontok összegét megszorozzuk az adott pontra jutó összeggel. A világversenyeknél (olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság, Universiade) csak az utánpótlás korosztályba tartozó sportolókat vesszük figyelembe. ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság

1. 500 80 75 50 60 50

2. 300 75 65 40 50 40

3. 200 65 55 35 40 35

4. 125 50 45 30 40 30

5. 100 45 35 25 30 25

6. 90 40 30 20 25 20

7. 85 35 25 15 20 15

8. 80 25 20 10 15 10

RÉSZVÉTEL 150 45 35 25 30 25

Nemzeti válogatott sportolók után +2 pont, minden dokumentált nemzeti válogatott viadalon (mérkőzésen) való szereplésért +0,5 pont. c.) Hazai eredmények alapján (az eredményességi támogatási keret 28 %-a) Az országos egyéni- és a csapatbajnokságokon elért helyezések szerint történik a felosztás. KOROSZTÁLY/HELYEZÉS „A” korosztály* „B” korosztály** „C” korosztály*** Csapatbajnokság

1. 8 12 8 10

2. 6 10 6 9

3. 4 8 4 8

4. 3 5 3 6

5. 2 4 2 5

6. 1 3 1 4

7. 1 2 1 3

8. 1 1 1 2

* Torna: gyermek, serd.; Atlétika: gyermek, serd.; Vívás: gyermek, újonc, serd.; Úszás: béka, delfin, cápa; Kick-box: gyermek, serd. ** Torna: kadett, ifjúsági; Atlétika: ifjúsági, junior; Vívás: kadett; Úszás: gyermek, serdülő; Kick-box: ifjúsági. *** Torna: junior; Atlétika: utánpótlás; Vívás: junior; Úszás: ifjúsági; Kick-box: junior.

Az országos csapatbajnokságon elért helyezések az egyéni eredményekkel azonos módon kerülnek elszámolásra. VII. 11. 2. 3. Létszám szerinti támogatás (a kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára rendelkezésre álló keret 5 %-a) A rendelkezésre álló pénzkeretet osztjuk az összlétszámmal.

61 VII. 11. 3. Nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni és csapatsportágak) ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). ● Mértéke: a keret 14–16 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A minél objektívebb felosztás érdekében a támogatási összegek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. A felosztható pénzösszeg alap- és eredményességi támogatás címén kerül a sportszervezetekhez. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett, a város önkormányzata által kiemelt támogatásban nem részesített sportegyesületek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendőben maximum 15 sportszervezetet (a pontérték táblázat szerinti 1–15. helyezett) támogat. ● Megemelt támogatás: Tradicionális és feltörekvő békéscsabai sportágak sportszervezetei (Békéscsabai Kosárlabda Klub, Békéscsabai Röplabda SE, Thermál Vízilabda Sportkör) megemelt támogatásban részesülnek: a pontérték táblázat alapján megkapott összeg 1,5szörösét kapják. A megemelt támogatásban részesülők közé kérelem alapján lehet bekerülni, a kérdésben a szakbizottság egy esztendőben egy alkalommal, a sportköltségvetés felosztásakor dönt. Az emelt támogatottsági körből kikerülni ugyancsak bizottsági határozattal, szakmai javaslat alapján lehet. ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben történik. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 1. pontja szerint. ● Elszámolás: a támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. VII. 11. 3. 1. Alaptámogatás (a nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára rendelkezésre álló keret 60 %-a) Csapatsportágak: az alaptámogatást a különböző bajnoki rendszerekben indított csapatok és az e felett foglalkoztatott utánpótlás csapatok függvényében az alábbi pontérték táblázat alapján kell meghatározni. CSAPAT Gyermek, serdülő Ifjúsági Junior

KOROSZTÁLY 14 éves korig 15–18 év között 19–21 év között

PONTSZÁM 35 pont/csapat 40 pont/csapat 50 pont/csapat

Egyéni sportágak: az alaptámogatást a legalább hat havi egyesületi tagsági díjat fizető sportolók létszáma alapján az alábbiak szerint kell meghatározni: KOROSZTÁLY 6-14 év között 15-21 év között

PONTSZÁM 4 pont/fő 5 pont/fő

62 VII. 11. 3. 2. Eredményességi támogatás (a nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára rendelkezésre álló keret 40 %-a) Békéscsaba Megyei Jogú Város támogatja a kimagasló sporteredményeket elért sportszervezeteket. Az eredményességi támogatásban csak az adott sportág versenyrendszerében elért eredményeket lehet elismerni. Az országos Nemzeti Bajnokság kategóriájában csak az olyan versenyszámok eredményeit lehet figyelembe venni, melyekben rendeznek olimpiát, világ- és/vagy Európa-bajnokságot. Az eredményességi támogatás felosztása az előző esztendőben elért eredmények alapján történik. CSAPATSPORTÁG / HELYEZÉS Korosztályos élvonal Nemzeti Korosztályos másodosztály Bajnokság Korosztályos harmadosztály, megyei bajnokság Magyar Kupa* OIK OIS

1. 2. 120 100 55 45 20 15

3. 90 40 10

4. 80 35 7

5. 70 30 6

6. 60 25 5

7. 35 20 4

8. 30 15 3

100 35 25

75 30 20

75 30 20

50 20 10

50 20 10

50 20 10

50 20 10

90 32 22

* A 9-16- helyezésig 30 pont.

Válogatott sportolók után +2 pont, minden dokumentált válogatott mérkőzésen való szereplés alapján +0,5 pont. EGYÉNI SPORTÁG / HELYEZÉS Nemzeti Junior-ifjúsági Bajnokság Gyermek-serdülő Magyar csapatbajnokság

1. 10 6 10

2. 8 4 9

3. 6 3 8

4. 5 2 6

5. 4 1 5

6. 3 1 4

7. 2 3

8. 1 2

A ki nem hirdetett, vagy el nem döntött helyezéseknél az érintett helyezések pontjainak átlagát kell adni. Egyéni sportágakban a magyar csapatbajnokságon elért helyezésekkel azonos módon kerülnek elszámolásra a külön bajnoki rend szerint lebonyolításra kerülő csapatversenyek is. MINŐSÍTÉSEK Kiváló Ifjúsági sportoló

Ifjúsági aranyjelvényes* Ifjúsági ezüstjelvényes* Ifjúsági bronzjelvényes* *

PONTSZÁM 25 5 2 1

RANGLISTA HELYEZ. (UTÁNPÓT.) 1. 2-3 4-6. 7-10.

PONTSZÁM 20 15 10 5

2. 300 140 70 35 35 21

RÉSZVÉTEL 150 80 60 60 60 50

Egyesületenként legfeljebb 5 fő.

ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság

1. 500 180 90 45 45 27

3. 200 120 60 30 30 18

4. 150 100 50 25 25 15

5. 120 80 40 20 20 12

6. 90 60 30 15 15 9

7. 60 40 20 10 10 6

8. 30 20 10 5 45 3

A nem olimpiai sportágat képviselő sportszervezetek esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk.

63 VII. 11. 4. Kiemelt utánpótlás- nevelő egyesületek (csapatsportágak) ● Támogatási keret: Sporttámogatási költségvetés „Kiemelt utánpótlás-nevelő csapatsportszervezetek” sora (III. keret). ● Mértéke: A támogatások összege 150.000,- Ft/csapat/hó. ● Támogatás: A támogatandó csapatok száma: labdarúgás esetében – a különböző korosztályokban működő – legfeljebb 11, a kézilabda esetében összesen 3 csapatot jelent. ● Támogatandók köre: Békéscsabai Előre Női Kézilabda SE, Békéscsabai Utánpótlásnevelő Futball Club ● Átutalás: A szakbizottsági döntést követően támogatási megállapodást köt az Önkormányzat és a sportszervezet. A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév első havának 10. napjáig történik. Az e jogcímen kapott támogatás kizárólag az utánpótlásnevelés érdekében használható fel! A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek a városi költségvetés és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig előfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet erről másként nem rendelkezik, akkor az előfinanszírozás összege az előző évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.). Ezt követően kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 1. pontja szerint. ● Elszámolás: a támogatott sportszervezetek – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. ● Kiemelt támogatásban részesülők: A kiemelt támogatásban részesülők közé kérelem alapján lehet bekerülni, a kérdésben a szakbizottság egy esztendőben egy alkalommal, a sportköltségvetés felosztásakor dönt. Az emelt támogatottsági körből kikerülni ugyancsak bizottsági határozattal, szakmai javaslat alapján lehet. VII. 12. Versenysport, élsport VII. 12. 1. Élsportolók, olimpikonok támogatása A támogatás azon egyéni sportágakban versenyző békéscsabai sportolók felkészülési, világversenyeken való részvételi támogatására szolgál, akik évről évre részt vesznek a különböző korosztályos és felnőtt világversenyeken, kimagaslóan szerepelnek a nemzetközi és honi országos bajnokságokon. ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). ● Mértéke: a keret 7–9 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. A minél objektívebb felosztás érdekében az élsportolók támogatási összegeinek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. Az eredményt az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adja meg. Az olimpia évében, illetve az olimpiát megelőző, a kvalifikáció szempontjából fontos évben a szakbizottság – pluszforrás bevonásával, esetleg más, a hatáskörében felosztható pénzeszközök átcsoportosításával – külön támogatásban részesítheti az olimpiai kerettag sportolókat. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek élsportolói. A szakbizottság ezen támogatási

64 alapról egy esztendőben maximum 10 élsportolót támogat. (Amennyiben nem érkezett be tíz érvényes pályázat, a beérkezettek között kell felosztani a rendelkezésre álló összeget.) ● Pályázati feltétel: Az élsportolói támogatásban kizárólag az az aktív élsportoló részesülhet, aki az előző két évben legalább egy világversenyen (olimpia, korosztályos világ- és Európabajnokság, Universiade) elindult, illetve a nemzetközi versenyeken, az országos bajnokságokon kimagasló eredményt ért el. A pályázatot a versenyző és az egyesület közösen nyújtja be. A pályáztatás feltételeit a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozza meg. A pályázatokat űrlapon kell benyújtani. ● Átutalás: A pályázaton nyert összeget az Önkormányzat az egyesület számlájára utalja át. A szakbizottsági döntést követően támogatási megállapodást köt az Önkormányzat, a versenyző, és a versenyző egyesülete. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben történik. ● A támogatás felhasználható: ○ a sportoló és edzői (felkészítői) szállás- és étkezési költségei; ○ a sportoló és edzői (felkészítői) utazási költségei (repülő, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés), utazással kapcsolatos biztosítási díjak (utas- és poggyászbiztosítás); ○ sportorvosi költségek; ○ sportegészségügyi költségek (kiegészítő egészségügyi és étkezési szerek: vitaminok, kenőcsök, az OSEI által bevizsgált táplálékkiegészítők); ○ nevezési, részvételi, regisztrációs díj; ○ sportlétesítmény-használat; ○ sportszerek, sportfelszerelések javítása, vásárlása, bérlése, szállítása; Az Önkormányzat fenntartja a jogát, hogy kötelezze a sportolót és/vagy a sportegyesületet az anyagi támogatás visszatérítésére, ha a sportoló a pályafutását a tárgyévben befejezi (kivéve, ha a sportoló a sportpályafutását lehetetlenné tevő sérülést szenved), vagy ha a sportoló sportpályafutását fegyelmi okok, illetve doppingvétség miatt fel kell függeszteni. Amennyiben a sportoló a támogatás évében más, nem békéscsabai egyesületbe igazol, úgy a támogatás időarányosan számítandó be. ● Elszámolás: a támogatott sportoló sportegyesülete – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy, az élsportoló tárgyévéről szóló rövid szakmai beszámolót. A pontok számításánál a szakbizottság a tárgyévet megelőző két esztendő eredményeit veszi figyelembe oly módon, hogy a tárgyévet két esztendővel megelőző év eredményeit 50, a tárgyévet megelőző évet pedig 100 %-ban számítja be. A csapatban elért helyezések az értékelésnél fele annyi pontot érnek, mint az egyéniben elértek. A több szakágas sportágaknál (torna, úszás, atlétika, stb.) a bizottság az egyes sportolónál minden eredményt számításba vesz, de oly módon, hogy csupán egyet (a legeredményesebbet) számítja be 100 %-ban. A többit pedig arányosan csökkentve (1.: 100 %, 2.: 65 %, 3.: 45 %, 4.: 25 %, 5.: 15 %.). A szakbizottság döntése értelmében, táblázatban nem szerepeltethető nagy nemzetközi viadalokon (pl.: Bécs–Pozsony–Budapest szupermaratoni futóverseny) sikerrel szerepelt, s az élsportolói támogatásra pályázó sportoló is részesülhet e támogatási formában. A támogatás mértéke a verseny hagyományaitól, sportszakmai értékétől, városmarketingben betöltött szerepétől függ, de nem lehet magasabb szintű, mint az Universiade kategóriája.

65 ESEMÉNY / HELYEZÉS Olimpia Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Korosztályos világbajnokság Universiade Korosztályos Európa-bajnokság Felnőtt országos bajnokság Korosztályos országos bajnokság

1.

2. 3. 4. Olimpiai sportágak 1000 750 500 350 240 220 200 180 200 180 160 130 180 160 140 100 160 140 120 100 120 100 80 70 45 35 25 25 20 15 -

5. 300 160 120 90 90 60 -

6.

7.

8.

275 260 250 140 120 100 100 90 80 80 70 60 80 70 60 50 40 30 -

RÉSZVÉTEL 350 120 90 85 90 80 -

A nem olimpiai sportágat képviselő sportszervezetek esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk. VII. 12. 2. Csapatsport egyesületek A nagy lakossági érdeklődésre számot tartó sportágakat Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a mindenkori éves költségvetés sportfinanszírozási rendszerén belül támogatja. A Közgyűlési döntés elősegítése érdekében a Sportkoncepció az alábbi elveket fogalmazza meg: ● a támogatás vegye figyelembe, a sportág népszerűségét, magyarországi és békéscsabai eredményességét, valamint azt, hogy a Nemzeti Bajnokság mely osztályában szerepelnek az érintett csapatok; ● a támogatás legyen összhangban az eredményességgel; ● a látványsport jellegre való tekintettel vegye figyelembe a lakossági érdeklődést (eladott jegyek, bérletesek száma). VII. 12. 2. 1. Kiemelt csapatsport egyesületek nézőszám alapján történő támogatása Az ún. „látványsportot” Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakossági érdeklődés figyelembe vételével támogatja, egyúttal érdekeltté teszi az érintett sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Előre SE, Békéscsabai Előre NKSE, valamint az élvonalban szereplő Békéscsabai Röplabda SE) az érdeklődés növelésében, a szórakoztatás elősegítésében (IV. keret). ● Támogatási keret: A sporttámogatási költségvetés „Kiemelt sportszervezetek nézőszám alapján adható támogatások” sora. ● Mértéke: A támogatások összege 400,- Ft/néző/mérkőzés; a 2008/2009-es bajnokságtól: 350,- Ft/néző/mérkőzés. ● Támogatás: A bajnoki mérkőzéseket bizonyítottan (igazoltan) megtekintők száma alapján. ● Támogatandók köre: Békéscsabai Előre Női Kézilabda SE, Békéscsaba 1912 Előre SE, az NB I-ben szereplő Békéscsabai Röplabda SE. ● Átutalás: A támogatást a sportszervezetek által benyújtott, hitelesített jegyzőkönyvek alapján utalja át az Önkormányzat – negyedévenként. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 1. pontja szerint. ● Elszámolás: Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, a Békéscsabai 1912 Előre Kft. két sportegyesületet működtet. E két egyesület (Békéscsabai Előre NKSE és Békéscsaba 1912 Előre SE) esetében: a Közgyűlés előtt esedékes kötelező beszámoló időpontja, a tárgyévet követő május 31-éig. A két egyesület ezen időpontig – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. A Békéscsabai Röplabda SE esetében: – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót.

66 VII. 12. 2. 2. Kiemelt csapatsport egyesületek egyedi döntés alapján történő támogatása Az ún. „látványsportot” képviselő sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Előre SE, Békéscsabai Előre NKSE, valamint az élvonalban szereplő Békéscsabai Röplabda SE) a város egyedi döntés alapján támogatásban részesíti (X. keret). A bajnoki mérkőzéseken történő szereplés és a nézőszámok alakulása a sportszervezetek számára bizonytalan, kiszámíthatatlan, az így kapható támogatás előre nem tervezhető. A sportszervezetek biztos működése érdekében ezért kívánatos egyfajta alaptámogatás biztosítása. ● Támogatási keret: A sporttámogatási költségvetés „Kiemelt sportszervezetek egyedi döntés alapján nyújtott támogatások” sora. A sportszervezetek ily módon történő támogatását a Közgyűlés minden bajnoki évad előtt felülvizsgálja. ● Mértéke: Békéscsaba 1912 Előre SE: 20.000.000,- Ft/bajnoki évad (NB III-as szereplés esetén); Békéscsabai Előre NKSE: 30.000.000,- Ft/bajnoki évad (NB I-es szereplés esetén); Békéscsabai Röplabda SE: 2.000.000,- Ft/bajnoki évad (NB I-es szereplés esetén). ● Támogatás: A Közgyűlés egyedi döntése alapján. ● Támogatandók köre: Békéscsabai Előre Női Kézilabda SE, Békéscsaba 1912 Előre SE, az NB I-ben szereplő Békéscsabai Röplabda SE. ● Átutalás: A támogatás átutalása negyedévenként történik. A kiemelt sportszervezetek a városi költségvetés és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig előfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet erről másként nem rendelkezik, akkor az előfinanszírozás összege az előző évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.) Ezt követően kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 1. pontja szerint. ● Elszámolás: Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, a Békéscsabai 1912 Előre Kft. két sportegyesületet működtet. E két egyesület (Békéscsabai Előre NKSE és Békéscsaba 1912 Előre SE) esetében: a Közgyűlés előtt esedékes kötelező beszámoló időpontja, a tárgyévet követő május 31-éig. A két egyesület ezen időpontig – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. A Békéscsabai Röplabda SE esetében: – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. VII. 12. 2. 3. Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása A csapatsport-szervezetek felnőtt korosztályú csapatait Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata eredményességi támogatásban részesíti. A kiemelt csapat-sportszervezetek mellett a város további egyesületei számára ez az egyetlen lehetőség az önkormányzati támogatáshoz való jutásnak. ● Támogatási keret: A sporttámogatási költségvetés „Csapatsport-szervezetek eredményességi támogatások” sora. ● Mértéke: A lentebb olvasható táblázat szerint. ● Támogatás: Az egyesületek a bajnoki rendszerükben való szereplés alapján kaphatnak támogatást. A támogatás mértéke függ a sportág jellegétől, költségigényétől, népszerűségétől, az egyesület taglétszámától és attól, hogy mely osztályban szerepel a csapat. A sportegyesületek támogatásának mértékét a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság minden évben, az új bajnokság kezdete előtt felülvizsgálja (az esetleges feljutások, kiesések, megszűnések ismeretében). ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett csapat-sportszervezetek felnőtt bajnokságban szereplő csapatai.

67 ● Átutalás: A támogatást a sportszervezetek által benyújtott, hitelesített versenyjegyzőkönyvek (mérkőzésenként 3 db) alapján utalja át az Önkormányzat – a jegyzőkönyv-másolatok beérkezését követően. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 1. pontja szerint. ● Elszámolás: Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, a Békéscsabai 1912 Előre Kft. két sportegyesületet működtet. E két egyesület (Békéscsabai Előre NKSE és Békéscsaba 1912 Előre SE) esetében: a Közgyűlés előtt esedékes kötelező beszámoló időpontja, a tárgyévet követő május 31-éig. A két egyesület – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – ezen időpontig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az összes többi sportszervezet esetében: – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – a tárgyévet követő év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. SPORTSZERVEZET

OSZTÁLY

TÁMOGATÁS

Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.)

NB III., harmadosztály

Békéscsabai Előre NKSE

NB I., első osztály

Belvárosi DSK férfi kézilabda szakosztálya

NB II., harmadosztály

Thermál Vízilabda Sportkör

OB I/B, másodosztály

Békéscsabai Kosárlabda Klub

NB II., harmadosztály

70.000,- Ft/pont - döntetlen 210.000,- Ft/győzelem 1.200.000,- Ft/pont - döntetlen 2.400.000,- Ft/győzelem 15.000,- Ft/pont - döntetlen 30.000,- Ft/győzelem 25.000,- Ft/pont - döntetlen 50.000,- Ft/győzelem 0,- Ft/pont (nincs döntetlen, de

NB I., élvonal

35.000,- Ft/győzelem 0,- Ft/pont (nincs döntetlen, de

pontot a vesztes is kap)

Békéscsabai Röplabda SE

pontot a vesztes is kap)

Jamina SE

Megyei I., negyed osztály

Békéscsabai MÁV SE

Megyei II., ötöd osztály

Gerlai SE labdarúgó szakosztálya

Megyei III., hatod osztály

JALTE női kézilabda szakosztálya

Megyei I., negyed osztály

Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub

NB II., másodosztály

120.000,- Ft/győzelem 40.000 Ft/pont - döntetlen 120.000,- Ft/győzelem 7.500,- Ft/pont - döntetlen 22.500,- Ft/győzelem 6.000,- Ft/pont - döntetlen 18.000,- Ft/győzelem 4.000,- Ft/pont - döntetlen 8.000,- Ft/győzelem 10.000,- Ft/pont - döntetlen 20.000,- Ft/győzelem

VII. 13. Szabadidősport (lakossági sport) – rekreáció Békéscsaba Megyei Jogú Város a szabadidősportot (lakossági sportot) programok szervezésével, rendezvények támogatásával, a létesítmények biztosításával, valamint a szabadidősport események propagálásával tudja hatékonyan támogatni. Az Önkormányzat által szervezett programok szervezése, lebonyolítása az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály szakmai irányításával történik, az anyagi forrást az Önkormányzat költségvetésében szereplő szakfeladat ellátására biztosított forrás adja (VII. keret). A nagyobb szabadidősport-rendezvények támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése költségvetési rendeletében meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) sportrendezvények támogatására elkülönített alapjából történik. (Lásd: VII. 14. pontot!)

68 A létesítmények biztosítása a szabadidősport gyakorlására Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletében a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények fejlesztése során (VIII. keret), illetve a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében jelenik meg. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények (IX. keret) közül a lakosság számára – térítésmentesen – az alábbiak vehetők igénybe: Kórház utca 6. (műfüves labdarúgó pálya, „Fű-3” labdarúgó pálya), Vandháti úti atlétikai pálya, a Tünde utcai salakos labdarúgó pálya, Bessenyei utcai sportlétesítmény kijelölt pályái, a Gerlai futballpálya, a Kisstadion (Baross utcai sportlétesítmény). Ezen létesítmények kizárólag a pályahasználati szabályok betartásával vehetők igénybe. A pályákat használni kívánók az edzéseket, az egyesületi sportfoglalkozásokat nem akadályozhatják. Mérkőzések, versenyek idején a létesítmények a lakosság számára nem vehetők igénybe. VII. 14. Sportrendezvények VII. 14. 1. Sportrendezvények támogatása E forrás felhasználható nemzetek közötti versenyek, nemzetközi versenyek, országos bajnokságok, 100 fő sportolónál nagyobb létszámot megmozgató szabadidősport események támogatására. ● Természetbeni támogatási forma: – ha a sportrendezvény helyszíne közterület – kérelemre, egyedi, polgármesteri döntéssel kedvezményes közterület-használat biztosítása (XIV. keret). ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). ● Mértéke: a keret 3,5–4,5 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendőben maximum 20 sportrendezvényt támogat. ● Pályázati feltétel: 1. A sportszervezetek éves versenynaptárukat határidőre (mindenkori körlevél alapján) benyújtsák az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályra. 2. A pályázatnak tartalmaznia kell a rendezvény költségvetés-tervezetét. ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben történik. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 2. pontja szerint. ● Elszámolás: A sportrendezvénnyel kapcsolatos elszámolásra a rendezvény megtartását követő 2 hónapon belül kell sort keríteni. Az elszámolást a szakbizottság számára kell benyújtani. A benyújtott elszámolásnak – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – tartalmaznia kell az alábbiakat: a támogatás mértékéről szóló elszámolást a hitelesített számlamásolatokkal, a tényleges költségekről szóló tájékoztatót, valamint a rendezvényről szóló rövid szakmai beszámolót. VII. 14. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei Országos, nemzetközi szintű, jelentős média-, szurkolói-, nézői érdeklődésre számot tartó, egyedi, reprezentatív sportesemények megrendezése, melyek „Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei” elnevezést viselik.

69 ● Természetbeni támogatási forma: – ha a sportrendezvény helyszíne közterület – kérelemre, egyedi, polgármesteri döntéssel ingyenes közterület-használat biztosítása (XIV. keret). ● Támogatási keret: Sporttámogatási költségvetés „Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei” sora (VI. keret). ● Mértéke: 5.000.000,- Ft. ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendőben maximum 5 sportrendezvényt támogat. ● Pályázati feltétel: 1. A sportszervezetek éves versenynaptárukat határidőre (mindenkori körlevél alapján) benyújtsák az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályra. 2. A pályázatnak tartalmaznia kell a rendezvény költségvetés-tervezetét. ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a rendezvényt megelőző 30 napon belül, egy összegben történik. ● A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII. 10. 11. 2. pontja szerint. ● Elszámolás: A sportrendezvénnyel kapcsolatos elszámolásra a rendezvény megtartását követő 2 hónapon belül kell sort keríteni. Az elszámolást a szakbizottság számára kell benyújtani. A benyújtott elszámolásnak – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – tartalmaznia kell az alábbiakat: a támogatás mértékéről szóló elszámolást a hitelesített számlamásolatokkal, a tényleges költségekről szóló tájékoztatót, valamint a rendezvényről szóló rövid szakmai beszámolót. VII. 15. Tartalékalap ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). ● Mértéke: a keret 1,5–2,5 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett, a város önkormányzata által kiemelt támogatásban nem részesített sportolók, sportszervezetek. A támogatási kérelmet az ún. „Támogatási kéreleműrlapon” kell benyújtani (hozzájutni az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályon lehet). ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben, illetve – ha a szakbizottsági döntés így szól – eredeti számla felmutatásával, készpénzkifizetéssel történik. ● A támogatás felhasználható: A támogatás az előre nem látható kiadások (rendezvények, átmeneti működési nehézségek, az esztendő közben eldőlő világversenyen való részvétel támogatása) használható fel. ● Elszámolás: a támogatott sportolóknak, sportszervezeteknek az átutalást követő 2 hónapon belül – a sporttámogatási rendszer VII. 10. 9. pontja szerint – hitelesített számlamásolatokkal kell elszámolniuk. ● További felhasználás: A forrás egy része az élsportolók, edzők, sportvezetők év végi jutalmazására, a sportolók sikereinek figyelembe vételével sportszervezetek plusztámogatására – „Élsportolói fogadás” – használható fel. A összeg a sportszakfeladati költségvetés előirányzatát növeli.

70 VII. 16. Sportlétesítmények VII. 16. 1. Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeinek használata Az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály minden év november 15-éig begyűjti a sportszervezetektől és az oktatási intézményektől az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeinek használatáról szóló információkat. A beérkezett adatok összegzését követően, a szükséges egyeztetéseket a Pénzügyi és Gazdasági Osztály végzi el. A Közgyűlés a mindenkori költségvetési rendelet elfogadásakor az érintett intézmények bevételi kötelezettségét a bérleti díj összegével csökkenti (kompenzáció). A sportszervezetek így – természetbeni önkormányzati támogatásként – bérleti díj megfizetése nélkül használhatják az oktatási intézmények tornatermeit (XIII. keret). ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek, amelyek működéséhez elengedhetetlen a tornaterem-használat. VII. 16. 2. Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonban lévő sportlétesítmények használata Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények sportegyesületek által történő használatáról a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. – a létesítmények üzemeltetője – koncepciót készít elő, melyet a Közgyűlés várhatóan még 2008. évben elfogad. A koncepció elfogadásáig, illetve az új szabályozás életbe lépéséig érvényes az itt szereplő létesítményhasználati rendszer! Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket kizárólag az alábbi sportszervezetek és iskolák használhatják térítési díj megfizetése nélkül (a használói kört – az egyesületek megszűnése, újak alakulása, a létesítmények állapotának változásai miatt – a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság rendszeresen felülvizsgálja). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a „természetbeni támogatást” külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében (IX. keret) finanszírozza. A Vagyonkezelő Zrt. – az érintett sportszervezetekkel egyeztetve – minden év októberében (szükség esetén aktuálisan) elkészíti a létesítmény-használati beosztást, melyet a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hagy jóvá. A létesítményekben található sportszerekkel kapcsolatosan: minden sportszervezet csak a saját tulajdonában lévő sportszereket használhatja. Amennyiben más sportkör sportszereit kívánja használni, meg kell állapodnia a sportszer tulajdonosával. VII. 16. 2. 1. Kórház utca 4. LÉTESÍTMÉNY Teniszpályák (6 db), teniszöltözők „Vívógödör”

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Békéscsabai Előre Tenisz Klub Karácsonyi Lajos Vívó SE

VII. 16. 2. 2. Kórház utca 6. LÉTESÍTMÉNY Labdarúgó pályák (3 db – ebből 1 db műfüves), világítással

Tornacsarnok, tornászközpont, öltözők, panzió

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) – Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Torna Club Békéscsaba

71 Székház irodái

Székház öltözői

– Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) – Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC – Torna Club Békéscsaba – Békéscsabai Atlétika Club – Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) – Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC

VII. 16. 2. 3. Tünde utcai–Vandháti úti sportlétesítmény LÉTESÍTMÉNY Futófolyosó

Műanyag borítású atlétikai pálya, dobópálya, öltözők

Súlyemelő terem

Salakos labdarúgó pálya

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Békéscsabai Atlétikai Club – Csabai Atléták SE (előzetes egyeztetéssel!) – Egyéb békéscsabai sportszervezetek – alapozás időszakában (előzetes egyeztetéssel!) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Békéscsabai Atlétikai Club – Csabai Atléták SE – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Egyéb békéscsabai sportszervezetek (előzetes egyeztetéssel!) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) – Békéscsabai Előre Súlyemelő Club – Egyéb békéscsabai sportszervezetek – alapozás időszakában (előzetes egyeztetéssel!) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) – Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC – Lakosság (lásd VII. 13. pontot!)

VII. 16. 2. 4. Békéscsabai Városi Sportcsarnok LÉTESÍTMÉNY Küzdőtér, öltözők

„3-as büfé”

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Békéscsabai Előre NKSE (felnőtt, utánpótlás) – Belvárosi DSK férfi kézilabda szakosztálya – Békéscsabai Kosárlabda Klub – Önkormányzat (az OKSO által szervezett rendezvényekre) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) Békés Megyei Kano Judo SE

VII. 16. 2. 5. Békéscsaba, Kinizsi u. 11. (volt MHSZ-székház) LÉTESÍTMÉNY 2 db iroda

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Városi Modellező Klub

VII. 16. 2. 6. 4-es Honvéd utcai sportlőtér LÉTESÍTMÉNY Sportlőtér

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Silver Falcon Lövész Klub – Békéscsabai Városi Lövészklub – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Megkötött megállapodás alapján a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Békéscsaba Városi Rendőrkapitányság

VII. 16. 2. 7. Bessenyei utcai sporttelep LÉTESÍTMÉNY Centerpálya

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Jamina SE – Békéscsabai Benny Bulls Rugby Club

72

További salakos és füves pályák

– Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) (előzetes egyeztetéssel!) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Jamina SE – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Lakosság (lásd VII. 13. pontot!)

VII. 16. 2. 8. Gerlai sportpálya LÉTESÍTMÉNY 1 db füves pálya

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Gerlai SE – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Lakosság (lásd VII. 13. pontot!)

VII. 16. 2. 9. Kisstadion (Baross utcai sportlétesítmény) LÉTESÍTMÉNY 2 db aszfalt pálya, testnevelési eszközök, öltözők

HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) – Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidősport rendezvényekre) – Testnevelés órára – Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (előzetes egyeztetéssel!) – Lakosság (lásd VII. 13. pontot!)

VII. 16. 3. A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használatának támogatása. ● Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). ● Mértéke: a keret 13–15 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendőben, a városi költségvetés elfogadását követően – a megjelölt keretek, százalékok között – határozza meg.) ● Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. ● Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendőben maximum 15 sportszervezetet támogat. ● Pályázati feltétel: 1. A sportszervezeteknek a pályázati űrlaphoz mellékelniük kell a létesítmény tulajdonosával/működtetőjével megkötött szerződés egy hitelesített másolatát. 2. Létesítmény felújítására, fejlesztésére vonatkozó pályázat esetén mellékelni szükséges a költségvetés-tervezetet. ● Átutalás: a szakbizottsági döntést követően szerződéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerződés aláírását követően, egy összegben, illetve – ha a szakbizottsági döntés így szól – eredeti számla felmutatásával, készpénzkifizetéssel történik. ● A támogatás felhasználható: 1. Nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények bérleti, használati díjára. 2. Sportlétesítmények kisebb felújítására, fejlesztésére. ● Elszámolás: A létesítmény-használattal kapcsolatos elszámolásra a tárgyévet követő január 31-éig kell sort keríteni. Az elszámolást a szakbizottság számára kell benyújtani. Az elszámolásnak tartalmaznia kell az adott létesítmény használatáról, fejlesztéséről

73 (felújításáról) szóló rövid szakmai beszámolót. A benyújtott elszámolásnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a támogatás mértékéről szóló elszámolást a hitelesített számlamásolatokkal; létesítmény-felújítás, -fejlesztés esetén a tényleges költségekről szóló tájékoztatót is. ÖNKORMÁNYZATI SPORTTÁMOGATÁS

(E)

(L)

– tradicionálisan nagy önkormányzati szerepvállalás a város sportéletében; – széles konszenzuson alapuló Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer; – a sportszervezetek számára tervezhető, biztos, emellett objektivitásra törekvő a városi sporttámogatási rendszer; – jó kapcsolat az országos és helyi sportszervezetekkel.

– cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közreműködéssel; – pályázati források kihasználása; – sportdiplomácia javítása.

(GY)

(V)

– kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek működtetését illetően az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; – egyes sportszervezetek erős lobbizása az elmúlt időszakban több alkalommal is felboríthatta a támogatási rendszert; – sok sportszervezet az önkormányzati támogatást járandóságnak tekinti.

– az önkormányzati szerepvállalás nagymértékű csökkentése a csabai sportélet összeomlásához is vezethet; – a nehéz gazdasági helyzet miatt a jövőben az Önkormányzat jóval kisebb terhetek vállalhat az önként vállalt feladataiból, így a sportszervezetek támogatásából; – a biztos önkormányzati támogatás „elkényelmesítheti” a sportszervezeteket (nem keresnek más forrásokat); – egyes sportszervezetek erős lobbi ereje felboríthatja a széles konszenzuson alapuló támogatási rendszert.

SWOT-mátrix 11.