Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának
Lakáskoncepciója 2008-2013
Elfogadva: 439/2008. (VII.10.) közgy. határozattal
I. Bevezetés Magyarországon az 1990. évi rendszerváltással egy időben a - korábban az élet számos területén jelen lévő - „gondoskodó állam” az addig kialakított és működtetett támogatási rendszerét átalakította, több területről „kivonult”, illetve jelenlétét csökkentette azokon a területeken, amelyek működésének alapja az állami támogatás volt. A folyamat különösen fájdalmasan érintette a lakosság azon részét, amely korábbi életszakaszában az állam intenzív segítségére szocializálódott. A szociálpolitikában az elmúlt években a szubszidiaritás elvének alkalmazása hazánkban is előtérbe került, mely szerint az egyes emberekről történő gondoskodás elsősorban az egyén önmagáért és családjáért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelőssége. Ezen túl van feladata az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak. Az egyén, a kisebb-nagyobb közösségek és a társadalmi csoportok életében adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról elfogadható szinten – átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák a normális életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociálpolitika, a szociális gondoskodás egyik legfőbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthető, de az egyének életében jelentkező speciális élethelyzeteket feltárja, és azokra minél hamarabb reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetők, biztosítva egyidejűleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség védelmét. „A lakáskérdést a kelet-európai országok többségében a rendszerváltás előtt sajátos modell jellemezte, aminek a lényege az volt, hogy az állam kezében tartotta a lakásszektor keresleti és kínálati oldalát is, és nem engedte, hogy a piaci mechanizmusok kialakuljanak, és integráló mechanizmusként működjenek.” 1 Napjainkban a lakás is áru, s így rá is érvényesek piaci mechanizmusok. Magyarországon a társadalmi struktúrát viszonylag pontosan tükröző tényezők közé sorolandók a lakhatási körülmények. Idetartozik a lakással kapcsolatos anyagi terhek viselése csakúgy, mint az otthon teremtés módja és esélye. Az emberhez méltó lakáskörülmények biztosítása ma a társadalom tagjainak jelentős részétől komoly erőfeszítést
1
Hegedűs József-Várhegyi Éva: A lakásfinanszírozás válsága a kilencvenes években
2
követel. A lakás fenntartása, a lakhatás hónapról-hónapra, esetleg napról-napra történő biztosítása egyre növekvő tételként jelenik meg az egyén vagy a családok költségvetésében. A lakáspolitika kiinduló pontja a lakásprobléma meghatározása, társadalmi súlyának és az érintett társadalmi csoportok nagyságrendjének leírása és mindezek alapján a prioritások kijelölése. Ennek megfelelően a koncepció bemutatja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakáshoz jutással kapcsolatos, valamint a mindennapos lakhatással járó - az egyes társadalmi rétegekre és demográfiai csoportokra nehezedő - terheket milyen szociálpolitikai eszközökkel mérsékli annak érdekében, hogy az igényeket és lehetőségeket figyelembe véve a település polgárai olyan lakáskörülmények között éljenek, mely a szó legnemesebb értelmében otthonul szolgál, de legalább hajlékot nyújt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatai között kezeli a lakásgazdálkodást, a helyi lakásstratégia kialakítását és annak továbbfejlesztését. A koncepció az általános helyzetkép bemutatásán túl tartalmazza az elmúlt években végbement folyamatokat, a meglévő problémákat, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó támogatási rendszert érintő kérdések átalakítására. A közelmúlt történéseinek elemzése, az adatsorok vizsgálata alapvetően a 2000-2006/2007. időszakra vonatkozóan történik, illetve felhasználásra kerülnek a Változó Életkörülmények Adatfelvétel (továbbiakban: VÉKA) program keretében „Társadalmi és térbeli kirekesztettség Békés megyében” című 2004. évi kérdőív idevonatkozó adatai is. A VÉKA kutatás célja a társadalmi kirekesztettség lehetséges okainak feltárása volt, többek között olyan határvonalak megtalálása, amelyek utalnak azokra az élethelyzetekre, ahol a hátrányok már olyan mélyek vagy olyan összetettek, hogy abból már nehéz „visszajutni” a társadalomba. A vizsgálat főként a helyi életkörülmények változására fókuszált, kiemelve a gazdasági, térbeli kirekesztődés, valamint a társadalom intézményeiből, a kulturális javakból, a szabadidős aktivitásból való kirekesztődés helyben megmutatkozó formáit. Vizsgálati egysége a háztartás (N= 666 békéscsabai háztartás). A kérdéssor a háztartások élet- és lakókörülményeire, a megélhetési problémák okaira, a munkaerő-piaci és szociális helyzetre, valamint az egészségi állapotra koncentrált. A koncepció elkészítésekor a VÉKA kutatás anyagain túl felhasználásra kerültek a lakáskérdéssel összefüggő hatályos központi jogszabályok és helyi rendeletek:
3
1.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)
2.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv)
3.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.)
4.
6/1994. (IV. 30.) HM rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. végrehajtásáról
5.
41/2000. (XII.12.) BM rendelet a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatások támogatásáról
6.
1107/2004. (X.26.) Kormány határozat az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentéséről, ellátáshoz juttatásáról és az utcai léttel kapcsolatos társadalmi konfliktusok kezeléséről
7.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 32/1994. (VII.7.) önk. rendelete, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
8.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 6/2008. (II.29.) önk. rendelete, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról
9.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 7/2008. (II.29.) önk. rendelete, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
10. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 29/2000. (VI. 8.) önk. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. tv.-ből adódó egyes feladatok szabályozásáról 11. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 33/2003. (XII.11.) rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévők lakhatását segítő adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről
önk.
12. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2005. (III.24.) önk. rendelete, a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről 13. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 7/2007.(II.15.) önk. rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (továbbiakban: Lakásrendelet)
4
II. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán
A Dél-Alföld keleti részén lévő Békés megye legnagyobb települése a közel 64 000 lakosú Békéscsaba.
A
település
1950-ben
nyerte
el
a
megyeszékhely rangot. A várost a dél-kelet kapujaként is említi több szakirodalom, mivel fontos közúti és vasúti csomópont is.
Munkácsy Mihály, a csabai
kolbász és a cserép mellett a város nevét népszerűsítik a hagyományos
élelmiszeripari
és
mezőgazdasági
feldolgozó vállalkozások, valamint az egyre erősödő számítógép- és műszeripari tevékenység. A termelő ágazat nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy piacképes termékekkel tudjon megjelenni az egyre szigorúbb feltételeket támasztó nemzetközi piacon. 2 Bizonyos - gazdaságra vonatkozó - adatsorok csak megyei bontásban állnak rendelkezésre. Az ezekből összeállított mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Békés megyében elért eredmények a Dél-alföldi és az országos átlag alatt vannak, egyes értékei azoktól nagyságrendekkel lemaradnak. 1. sz. ábra
Összehasonlító gazdasági adatok 2006. évben Békés Megye Egy lakosra jutó GDP (ezer Ft)
Dél-alföldi régió
Országos
1 301
1 482
2 186
32 647
131 078
1 118 953
166
1 274
24 176
Külföldi befektetés (millió Ft)
46 803
308 334
13 911 258
Gazdasági szervezetek beruházásai (millió Ft)
80 783
317 175
3 735 731
210 362
235 860
370 926
Regisztrált vállalkozás (db) Külföldi érdekeltségű vállalkozás
Egy lakosra jutó beruházás (Ft)
A gazdasági élet hatással van a térség jövedelmi helyzetére, a fizetőképes kereslet alakulására. A havi bruttó átlagkeresetet tekintve a Dél-Alföld az Észak-alföldi Régiót megelőzve a
2
Internet: www.bekescsaba.hu
5
magyarországi régiók sorában az utolsó előtti helyet foglalja el. A megyei adatsorokban rendszerint csak Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepel Békés megye mögött. A békéscsabai teljes foglalkoztatási létszám
kb.
34
%-a
iparban,
kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezőgazdaságban
dolgozik.
Az
önkormányzat is rendelkezik ipari munkahelyteremtésre
alkalmas
területekkel, de nagymértékben ez a lehetőség sem gyorsította fel az iparosodást és fejlődést. Az okok
2. sz. ábra
elsősorban a közlekedési infrastruktúra korszerűtlenségére, a tőkehiányra, az alacsony szintű nyereség elérhetőségére és a piaci problémákra vezethetők vissza. A megfelelő infrastruktúra kialakítása segítene a jelenlegi fejlettségi szint javításán, ehhez kellene autópálya, de legalább egy gyorsforgalmi út. A vasút és a repülőtér kihasználtságát is meg lehetne erősíteni, melyből az idegenforgalom, az ipar és a kereskedelem is profitálhatna. Békéscsabán a 2007. évi foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok alapján a területi mutató 3 6,7%. Megyei szintű adat áll rendelkezésre a munkanélküliségi ráta4 , (15,9%) a foglakoztatási arány 5 (46,2%) és az aktivitási arány 6 (50,7%) tekintetében. 1234 fő azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nő). Ők tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) tekinthetők. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni,
Nyilvántartott állás k e re s ők s zám a Bé k é s cs abán 2000-2007. é vbe n
mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot
3500 3000
meghaladóan)
2500 2000
nyilvántartott
1500
növekedését
1000 500
munkát.
álláskeresők 2003
óta
nem
A
számának sikerült
megállítani a megyeszékhelyen.
0 2000
keresnek
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
3. sz. ábra
3
A nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában Regisztrált álláskeresők száma a gazdaságilag aktív keresők számához viszonyítottan 5 A foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 6 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül 4
6
A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsabán 2007. június
Egyetem Főiskola 2% 6% Gimnázium 12%
8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 19%
Technikum 5% Szakközépiskola 19% Szakiskola 2%
Szakmunkásképző 34%
4. sz. ábra
Iskolai végzettségüket tekintve a regisztrált álláskeresők egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, illetve a szakiskolát végzettek aránya. Közel hasonló nagyságrendű az érettségizettek aránya, míg az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt. Jelentős változás a 2004. évi szociális szolgáltatástervezési koncepcióban szereplő adatokhoz képest, hogy a munkanélküliek körében a szakközépiskolánál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya növekszik. Foglalkoztatottak megoszlása Békéscsabán
5. sz. ábra
7
Békéscsabán még mindig a feldolgozóipar és a kereskedelem a legjelentősebb ágazat, de számottevő a közszférában dolgozók aránya is. A turizmus terén és vendéglátó iparban foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 1000 főt.
Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben
Az állását vesztett aktív korú népesség jelentős része nem munkanélkülivé válik, hanem a
Hozzátartozói
egyéb
nyugdíjak
munkaerőpiacról
7%
6%
való
kivonulás
legális
formájaként igénybe veszi a korkedvezményes Megváltozott munkaképes-
Öregségi és
ségűek járadéka
öregségi jellegű
10%
nyugdíjellátás
vagy a rokkant nyugdíjazás lehetőségét. Ezáltal relatíve széles társadalmi réteg jut
57%
viszonylag
alacsony,
de
rendszeres
jövedelemhez. Békéscsaba teljes lakosságának
Korhatár alatti rokkantsági
közel
nyugdíjak 20%
egyharmada
részesül
nyugdíjban,
járadékban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Az
6. sz. ábra
ilyen ellátásban részesülő 21 919 békéscsabai
lakos 2006. évben átlag 61 372 Ft ellátást kapott. Az összes ellátott 57 %-a részesül öregségi, öregségi jellegű nyugellátásban, 20 % korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, és közel 10 %-uk megváltozott munkaképességűek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 6 %, egyéb ellátási formában az ellátottak 7 %-a részesül.
Békéscsabát sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fős megyeszékhelyen a 2006. évi adatok szerint alig 64 ezer fő él állandó lakosként. A vizsgált időszakban mintegy
Békéscsaba város állandó lakosainak szám a 2000 - 2006
2000 fővel csökkent a megyeszékhelyen élő állandó lakosok száma. A lakónépesség
66500 66000
66026
(állandó
65555
65500
65141
65000
64626
64500
és
ideiglenesen
bejelentkezett
lakosok együtt) száma 65295 fő, ez az adat 64338 64327
64000
64034
is csökkenő tendenciát mutat.
63500 2000
7. sz. ábra
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A népességszám fogyásának egyik oka az a
nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évről évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre
8
költözők, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követő években a mértékét illetően hullámzás figyelhető meg. Az országos ütemnél nagyobb arányú lakosságszám csökkenésére magyarázat lehet a vázolt gazdasági, társadalmi helyzetkép, azaz a régió kedvezőtlen fekvése a tőkebeáramlás, és munkahelyteremtés szempontjából, az infrastruktúra hiánya, az alacsony jövedelem, aminek további következménye a fiatalok, különösen a magasabb iskolai végzettségűek elvándorlása. A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A „fa” karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban, annak ellenére, hogy a Ratkó-korszak gyermekei még szülőképes korban vannak. A gyermekvállalási szokások az elmúlt időszakban megváltoztak. A fiatalok későbbi életkorban alapítanak családot, mint 1520 évvel ezelőtt, és így kitolódik a szülők életkora az első gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve is radikális csökkenés figyelhető meg. Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 főnél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma – bár nem ilyen ütemben – nő. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létező probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idősebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8.500 főt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14.000 fő. Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. éves 90– X 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4
Fé rfi
Férfitöbblet
3200 2800 2400 2000 1600 1200 800 400
8. sz. ábra
ezer fő
0
Nő
Nőtöbblet
0
400
800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 ezer fő
9
III. Békéscsaba lakásállományának bemutatása Az egyes települések fejlődésének
Eladott OTP beruházású társasház lakások és tanácsi kiutalású eladott OTP lakások Békéscsabán 1986-1991
fontos mutatója a lakásállomány, s 450
ezen belül az évente megépült és
400 350
használatba vett új lakások száma. A
300 250
Eladott OTP beruházású társasház lakások Eladott Tanácsi kiutalású OTP l ká k
200 150 100
nyolcvanas évektől Békéscsabán sem épültek állami lakások, leállt az OTP beruházású
50 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
tanácsi
9. sz. ábra
társasházlakások,
kiutalású
OTP
és
a
lakások
értékesítése. Azokban a társadalmakban, ahol a piacgazdaság működik a lakás eredendően a piaci javak része, melynek elosztását is döntően a piac végzi. Ez azt feltételezi, hogy a lakáspiacon a kereslet-kínálat egyensúlya érvényesül. A piacgazdaságban a lakáshoz jutás elsődleges, alapvető formája a lakásvásárlás. Magyarországon általában erős hagyományai vannak a lakástulajdonlásnak. Békéscsabára ez fokozottan igaz. A városban a lakástulajdon jelentős része mindig is magántulajdonban volt. A lakástulajdonlás, a lakhatási körülmények fontos meghatározói a társadalmi hierarchiában elfoglalt helynek. A békéscsabai lakásállományt részletesebben a 2001. évi népszámláláskor gyűjtött adatokra támaszkodva lehet vizsgálni. E szerint Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint a lakóingatlanok 47,8%-a családi házas területen lévő, 28,1%-a lakótelepi lakás, 19,2%-a városias beépítésű területen fekvő. 3,6 %-a külterületen van., falusias területen található 0,7% és villanegyedben lévő 0,5%.
A történelmi hagyományokban mélyen élő magánerős
(kalákában készített házak) építkezés a 90-es éveket követően fokozatosan visszaszorult. Az új családi házakat elsősorban a városból kivezető utak mentén és általuk körül zárt területeken, valamint az Erzsébet lakópark és a Nyugati kertváros folytatásaként kiosztott városi értékesítésű közművesített telkeken
Épített lakások Békéscsabán 2000-2006 350
építettek a tulajdonosok. A lakásállomány
327
300
területi változásaira jellemző, hogy a város
256
lakások száma
250
belterületén lebontott ingatlanok helyén 2-4
205 200
171
100
148
137
150
szintes,
földszintjén
üzleteket,
emeletein
különböző alapterületű lakásokat magába
88
foglaló lakóépületek - főleg vállalkozói szektor által - épülnek. A szorosan vett üzleti
50
0 2000
10. sz. ábra
2001
2002
2003
2004
2005
2006
negyeden kívül az újonnan épült lakások
év szám
10
általában 4-8 lakásos sorházak, családi házas jellegű társasházak, melyeket szintén jellemzően a vállalkozói szektor készít, értékesítési céllal. Az ilyen típusú lakásokból az utóbbi időben folyamatos a kínálat a piacon, az elkészült ingatlanok értékesítése több hónapig is eltarthat, amiből az a következtetés vonható le, hogy ebből a lakástípusból túlkínálat van a piacon. Az építkezések számának alakulására hatással vannak központi és helyi lakásépítési, vásárlási támogatási rendszerek.
Befolyásolják a magánerős építkezéseket és az önkormányzati
tulajdonú lakásállomány növelését is. A vizsgált időszakban a Békéscsabán épített lakások száma az első öt évben növekedett, majd csökkent. A táblázat az önkormányzati tulajdonú lakásokat is tartalmazza. A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással és önkormányzati hozzájárulással megvalósult beruházások keretében 2003-ban 57 költségelvű bérlakás építése fejeződött be, 2005-ben további 33 garzonlakás készült el a Fövenyes utcában. A békéscsabai lakások m egoszlása kom fort fokozat szerint
A
békéscsabai
összkomfortos,
lakások több
több mint
mint
fele
egyharmada
komfortos. A lakások 93,7%-ában van hálózati vezetékes víz,
13,80%
91,3%-ában WC, és 88,5%-
ában a vezetékes gáz is bevezetésre került. 51,40%
35,80%
Közcsatorna
van
a
lakások
60%-ában.
Központi fűtés van a lakások több mint összkomfortos
11. sz. ábra
komfortos
nem komfortos
felében. Békéscsabán nincs távfűtéses lakás. A 2000 óta épített lakások paramétereit
áttekintve azt láthatjuk, hogy ma már ritkábban épülnek egy-, vagy kétszobás lakások. Ezen lakások közel egy negyede három szobával készült, míg négy és több szobás az újonnan épített lakások mintegy 60%-a. Ez az adatsor utal az életvitel minőségében bekövetkezett változásokra, tükrözi az új építési szokásokat, illetve az építtetők anyagi helyzetére enged következtetni. A városban 1960 és1989 között 18 406 új lakás épült, így nem meglepő, hogy a békéscsabai lakások mintegy fele (49%) kétszobás. A teljes lakásállomány 11%-a egyszobás, és 27%-a háromszobás. 13% fölött van a négy és több szobás lakások száma, ez a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni. A lakások alapterületének átlaga 74,6 m2. A családi házas építési formánál már a ’70-es években is tömegével épültek a 90-100 m2 alapterületű, vagy a fölötti kockaházak, majd a - szintén nagy alapterületű - tetőtér beépítéses lakások terjedtek el.
11
Valamennyi
Lakásállomány Békéscsabán 2000-2006 években
29000
lakásállománya
28735
28800
település,
28605
is
így
Békéscsaba folyamatosan
„mozgásban van”, azaz változik. Ennek
28600 28371
28400
csak egyik oka az új építésű lakások 28085
28200
megjelenése
27954
28000 27810
27738
27800
a
lakáspiacon.
A
lakásállomány közel 30 %-a 1960 előtt
27600
épült, egy részük teljes vagy részleges
27400 27200 2000
12. sz. ábra
2001
2002
2003
2004
2005
felújítása
2006
nem
gazdaságos.
Meglévő
lakóingatlanok felszámolására sor kerülhet
avulás, elemi csapás, területrendezés (pl. elkerülő út építése), vagy éppen lakásépítés miatt. A megszűnő lakások száma évente 20-30 között mozog a városban, ami nem tekinthető számottevőnek. Békéscsaba lakásállománya az elmúlt hét évben összesen közel 1000 darabbal nőtt. A lakásállomány alakulásában és a város Az egy lakásra jutó lakosok szám a Békéscsabán 2000 - 2006 2,400 2,380 2,360
állandó lakosságszámában bekövetkezett változások vizsgálatakor látható, hogy
2,380
az egy lakásra jutó lakosok száma évről-
2,357
2,340
évre csökken. Egy-egy lakásban egyre
2,330
2,320 2,300
2,300
2,280
2,267
2,260 2,240 2,220 2000
2001
2002
13. sz. ábra
2003
2004
kisebb létszámú családok élnek. A 2,248 2005
2,230 2006
népszámlálási adatok alapján a lakások 2007
63 %-ában nem él eltartott tanuló
gyermek, egyharmadában van 1-2, és 3,2 %-ában 3 vagy több gyermek. Figyelemre méltó, hogy a lakott lakások 42,2 %-ában 60 éves vagy idősebb háztartásfő élt már 2001-ben is.
A békéscsabai lakásállomány nagy része – a lakás építésének éve, szobaszáma, alapterülete, felszereltsége alapján - jó minőségűnek mondható. A 2001. évi népszámlálási adatok és a VÉKA eredményei e tekintetben azonosak. Megállapítható, hogy a háztartások méretének növekedésével arányosan csökken a lakásokban az egy főre jutó alapterület. Az egyedülállóak esetében 75 m2, míg a hat-, vagy többfős háztartásoknál 12-14 m2 jut egy főre. A laksűrűség a háztartásokban élő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan még erőteljesebb növekedést mutat.
12
A VÉKA kutatás során a megkérdezett háztartások arra is választ adtak, hogy rendelkeznek-e bizonyos - a mai viszonyok között alapvető szükségletnek tekinthető - tartós fogyasztási cikkel, mint pl. hűtőszekrény, színes tv vagy mosógép. Ezeknek a javaknak a hiánya általában a háztartások egy szűkebb, anyagi gondokkal küzdő rétegét érinti. A megkérdezett háztartások 1 %-ának mosógépe nincs, 2 %-a nem rendelkezik hűtőgéppel, és 5 %-nak nincs színes tévéje. A vizsgált háztartások 46, illetve 63 %-ának van otthon hagyományos, illetve automata mosógépe. A
háztartások
tartós
fogyasztási
cikkel
való
ellátottsága
jelentősen
összefügg
a
lakáskörülményekkel. Minél kevesebb ingó vagyontárggyal rendelkezik egy család, annál inkább valószínű, hogy lakásának kisebb az alapterülete, rosszabb a minősége. A vagyoni helyzet a jövedelmi helyzetnél nagyobb mértékben differenciálhatja a háztartások lakáskörülményeit. A lakásban, illetve a környezetében előforduló negatív tényezőket tartalmazó adatsort is érdemes áttanulmányozni. Az első négy tényezőt a lakásban lakók anyagi helyzete befolyásolja, míg a második négy tényező jelenléte a városi lét esetleges negatív elemeit jelenti.
14. sz. ábra
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A negatív tényezők előfordulása a háztartások lakókörnyezetében Békéscsabán A lakás túl sötét, nincs elég fény Beázik a tető Nedvesek a falak vagy a padlózat A lakás elavult, rosszul záródnak az ajtók, ablakok Zajos szomszédok vagy zajos utca Büdös, kellemetlen levegő A lakókörnyezet szennyezett, szemetes A lakókörnyezetben bűnözés, erőszak, vandalizmus van
% 7,1 % 5,9 % 8,8 % 23,9 % 19,2 % 11,9 % 8,1 % 9,8 %
IV. Önkormányzati tulajdonú lakásállomány Békéscsabán a rendszerváltás időpontjában 3 482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt, melyekben 7 656 fő, a település akkori lakosságának 11,3 %-a lakott. Az önkormányzatok 1990 után tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett működő bérlakás-vagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon
megtartása
lakbéremelést
igényelt
volna.
A
bérlakások
értékesítése
önkormányzati bevételt jelent, helyi lakossági politikai támogatás mellett. 7 Az Ltv. alapján az önkormányzat is értékesítette a bérlakások nagy részét. 2000 évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma nem érte el az 500-t. 7
Dániel Zsuzsa: A bérlakás-privatizáció paradoxona Nemzeti ajándék vagy ráfizetés
13
Békéscsabai lakásállomány jogcím szerinti megoszlása
Önkormányzati tulajdonú bérlakásállomány Békéscsabán 2000-2007 években 600
lakások száma
500
490
511
506
476
544
szociális helyzet alapján 537
530
12%
önkormányzati intézmények számára biztosított
446
bérlőkijelölési jogú HM BM szolgálati lakás
300
200
átmeneti elhelyezést biztosító lakás
100
költségelvű bérlakások
31%
10%
400
9% 11% 27%
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
garzonház lakóegységei
2007
évszám
15. sz. ábra
16. sz. ábra
Az önkormányzati bérlakás állomány öszetétele (db)
szociális
61 164
58
intézmények bérlőkijel. átmeneti
51 59
költségelvű 137
ifj. gazon
17. sz. ábra
A bérlakások száma folyamatosan változik, aminek több oka is van. A lakások értékesítése 2000 novemberében leállt. A lakásszám ettől függetlenül mozgásban van. 2003-ban 57, 2005ben 33 nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakás épült a városban pályázati támogatással. Az önkormányzat további néhány megüresedett, funkcióját vesztett ingatlan saját erőből történő átalakítása révén növelni tudta a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát. A lakott bérlakások egy része ugyanakkor olyan műszaki állapotban van, hogy felújításuk nem lenne gazdaságos, ezért egy részük bontásra, a telkek pedig értékesítésre kerülnek. A vázolt folyamatok hatásaként 2007. év végén 530 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezett Békéscsaba. Az önkormányzati tulajdonú lakásállományt két nagy csoportra lehet osztani, a szociális helyzet (31 %), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokra (69 %). Ez utóbbi csoportba tartoznak az önkormányzati intézmények számára biztosított (27 %), a bérlőkijelölési jogú - HM, BM -, szolgálati lakások (11 %), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9 %), a költségelvű bérlakások (10 %) és az ifjúsági garzonház lakóegységei (12 %). 14
Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszám szerint Békéscsabán 2007. évben
Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint 2007. évben 8% 5%
3% 3% 31%
45% 26%
61%
18% egy szobás lakás
másfél szobás lakás
két szobás lakás
két és fél szobás lakás
három szobás lakás
komfortos
félkomfortos
komfort nélküli
19. sz. ábra
18. sz. ábra
A lakások átlag alapterülete 52 m2.
összkomfortos
Több mint kétharmaduk egy vagy kétszobás. Ez
összhangban van a valós kereslettel, hiszen elsősorban a kisebb alapterületű lakásokat keresik a majdani bérlők, remélve, hogy ezeknek a lakásoknak a havi fenntartásuk is kisebb költséggel jár. A lakások nagyobb része rendelkezik valamilyen komfort fokozattal is, de jelenleg 40 db komfort nélküli lakásra van érvényes bérleti szerződés. Az önkormányzati bérlakás állomány műszaki állapotát meghatározza az építés éve, és az építéskor alkalmazott építési technológia, a
határoló falak, nyílászárók hőszigetelése, a
gépészeti berendezések minősége és állapota, másrészt a lakás belső karbantartottsága, berendezéseinek, szerelvényeinek minősége és állapota. 20. sz. ábra
Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás építés módja szerint 2007. évben Építés módja Lakások darabszáma Ipari technológiával készült épületek 188 lakás Hagyományos építésű több szintes épületek 137 lakás Egyedi építésű bérlakások 158 lakás Kisházas ingatlanok 47 lakás A lakások több mint 60 %-a (324 db) 30 éves, vagy azt meghaladó korú. Az alacsony komfortfokozatú lakások többsége 1960 előtt épült lakóházak átalakításával létesült. A lakások 40 %-a a ’70-es években épült, többségében ún. ipari technológiával – vasbeton vázszerkezetű és panel épületek – illetve középblokkos tégla felhasználásával. Ebből az időszakból az Irányi u. 4-6. szám alatti épület szinte egyedül képviseli a hagyományos építési módot.
15
A lakásállomány 22 %-a (118 db) 10 évnél fiatalabb (Erzsébet lakópark, Fövenyes u. 1/2., Dózsa Gy. út 7.). Az elmúlt három évben jelentősen felgyorsult az állami és önkormányzati támogatással megvalósult lakóépület-felújítások üteme. A Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: CsÜSz. Kft.)
közreműködésével a Derkovits sor 8-13. (önkormányzati
tulajdonú lakások és pincék), a Derkovits sor 14-16. (pincék), a Lepény Pál u. 1-3. szám alatti társasházi épületek korszerűsítése mellett 2007. évben a Vagyonkezelő Zrt. lebonyolításában elkészült az Andrássy út 55-57. szám alatti 82 lakásos épület külső hőszigetelése és gépészeti rendszerének modernizálása. Az Andrássy út 55-57. szám alatti épület külső felújításával párhuzamosan a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásában az itt lévő 42 lakás belső felújítására is sor került. Az elmúlt három évben megkezdődött az Irányi u. 4-6. szám alatti épület elavult lakásainak korszerűsítése. Az 51 lakásban mintegy 130 gázkészülék cseréje, 5 lakásnak pedig a teljes körű felújítása történt meg. V. Az önkormányzati lakásgazdálkodás alapstratégiája, 2000-2005. Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzat
korábbi
Lakáskoncepciója
2000.
novemberében készült és az akkori demográfiai, gazdasági, jogszabályi háttér elemzésére épült. A város lakáspolitikájának fő irányvonalait – a 2000. és 2005. év közötti időintervallumban - a 625/2000. (XI. 16.) közgyűlési határozattal elfogadott Lakáskoncepció adta meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 2000-2005. évre szóló lakáskoncepciójában az alábbi stratégiai célkitűzéseket határozta meg: a) gazdálkodás a meglévő bérlakásokkal, b) alacsony komfortfokozatú lakások kialakítása, c) fiatalok első lakáshoz jutásának elősegítése, népességmegtartás, d) időskorúak lakhatási lehetőségeinek biztosítása, e) magántulajdonú lakások felújításának, korszerűsítésének segítése, f) új típusú támogatás és vegyes finanszírozású lakásszám növelés, g) pénzügyi alapok biztosítása a lakáskoncepció végrehajtására. 16
Megvalósult programok, beruházások 1999-től az önkormányzat a tízemeletes panel épületben lakó nagy összegű díjhátralékot felhalmozó bérlőket (12) alacsony komfortfokozatú lakásban helyezte el (Czuczor u. 14., Mikszáth u. 21., Tavasz u. 69., Kápolna u. 2., Gorkij u. 55.) és kamatmentes kölcsönt nyújtott részükre a díjhátralékuk megfizetésére, melynek havi részlete a család havi nettó jövedelme alapján került megállapításra (2.000-5.000,- Ft). A Közgyűlés döntése alapján két nem lakás céljára szolgáló ingatlan került átalakításra (Aradi u. 12., Könyves u. 66.), ahol hét alacsony komfortfokozatú lakás lett kialakítva. 2003. évben került átadásra a Teleki u. 3. szám alatt három szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás. A fiatal házaspárok (30 év alattiak) lakáshoz jutását segítette az 1999-ben átadásra került Ifjúsági Garzonház (Dózsa Gy. u. 7.), amelyben 28 lakóegység került kialakításra. Ez a lakhatási forma a fiatalok későbbi lakásvásárlását, illetve -építését segíti. A lakóegységekben lakóknak nem kell bérleti díjat fizetni, csak 2.300 Ft összegű lakóegység hozzájárulást. A lakások kis alapterületűek, így azok fenntartási költsége is alacsony. A pályázat útján bekerülő házaspárok legfeljebb 51 hónapig lakhatnak a lakásban. A bentlakás időtartama alatt takarékoskodnak (10.000,- Ft/hó/fő összegű, négyéves futamidőre szóló lakás előtakarékosság megfizetését vállalják), hogy megkönnyítsék a későbbi lakásvásárlást vagy építést. Hasonló feltételekkel vehető igénybe a 2005-ben átadott „Felkelő Nap Háza” (Fövenyes 1/2.), amely szintén a fiatalok lakáshoz jutását segíti. Szintén a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében valósult meg 2003. évben az Erzsébet Lakópark (57 lakással), amely a kvalifikált szakemberek városban tartását, letelepedését segíti. A Békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező házaspárok, gyermeküket egyedül nevelők és élettársi kapcsolatban élők első lakásuk megvásárlásához, illetve építéséhez lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatást kérhetnek az önkormányzattól.
17
Az önkormányzat 1999-2004-ig a magánlakás korszerűsítéséhez - négyemeletes panel épületben lakó tulajdonosok részére az egyedi fűtés kialakításához - kamatmentes kölcsönt (50.000-100.000,- Ft) biztosított. Az időskorúak lakhatási lehetőségét az önkormányzat a „Csabai Életfa” Nyugdíjasház I.-II.III. ütemének felépítésével segítette (99 férőhely) a 2000-2003 között megvalósult beruházás során. Szintén jelentős lépés volt az Egyesített Szociális Intézmény Körgát sori Idősek Otthonának rekonstrukciója és férőhely bővítése, melynek kivitelezése 2005. májusban fejeződött
be.
A
telephelyen
30-30
fős
részlegek
kerültek
kialakításra
idősek,
szenvedélybetegek illetve demensek részére. A Gyvt. alapján a gyermekek átmeneti ellátása keretében először a családok átmeneti otthona kezdte meg működését 2001. évben, majd a helyettes szülői hálózat került megszervezésre 2003-ban. A gyermekek átmeneti otthona 2007. február óta tudja fogadni az ellátást igénybe vevő kiskorú gyermekeket. Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány karbantartására, felújítására felújítási terv nem készült, mindig csak a megüresedő lakások felújítására került sor. 21. sz. ábra
Az önkormányzati bérlakások felújítására fordított költségek 2000-2007. évben Évszám Felhasznált összeg 20.239 eFt 2000. 21.846 eFt 2001. 19.028 eFt 2002. 4.620 eFt 2003. 4.342 eFt 2004. 6.153 eFt 2005. 11.148 eFt 2006. 14.067 e Ft 2007. Összesen: 101.443 eFt A felújítási költségek tartalmazzák a vegyes tulajdonú társasházakban lévő önkormányzati bérlakások egyedi központi fűtési rendszerének kialakítási költségeit is. A 2000-2005. évi lakáskoncepció pénzügyi alapját a lakásprivatizációból befolyt bevételek biztosították.
18
22. sz. ábra
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérbevételének/ üzemelési díjbevételének alakulása 2000-2007 évben Év Lakbér Üzemelés Összesen 29 875 139 550 500 2000. 30 425 639 27 032 738 718 429 2001. 27 751 167 26 127 179 786 348 2002. 26 913 527 28 498 017 952 920 2003. 29 450 937 49 623 061 1 076 473 2004. 50 699 534 54 528 228 1 156 156 2005. 55 684 384 57 794 887 2 563 834 2006. 60 358 721 45 621 654 2 177 478 2007. 1-9.hó 47 799 132 14 363 599 690 607 2007.10-12. hó 15 054 206 Összesen 333 464 502 10 672 745 344 137 247 23. sz. ábra Önkormányzati lakáshasznosítás bevételei 2000-2007. évben (lakásalap) Év Összeg E/Ft 2000. 133 680 2001. 105 740 2002. 93 935 2003. 83 525 2004. 55 461 2005. 57 222 2006. 39 891 2007. 41 093 Összesen: 609 547
Az új koncepció kialakításánál a jelenlegi szükséglethez, gazdasági helyzethez, jogi szabályozáshoz igazodó koncepció elkészítését teszik szükségessé a korábbi lakáskoncepció felhasználásával. VI. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán VI.1. A lakástulajdon megszerzésének, felújításának segítése - Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere Békéscsaba Város Tanácsa 1985-ben vezette be az első lakáshoz jutók pénzbeli támogatását azzal a céllal, hogy a Békéscsabán élők építési és vásárlási terheit enyhítse. Kezdetben szociális helyzetüktől függően vissza nem térítendő, illetve kamatmentes kölcsön támogatás volt adható. A támogatás induló összege 50 ezer és 100 ezer forint között mozgott. 1994-től megszűnt a vissza nem térítendő támogatás, ezt követően csak kamatmentes kölcsön támogatás igényelhető. A lakásvásárláshoz és építéshez nyújtott támogatások mellett 1999-től
19
2004-ig a négyemeletes panel épületek tulajdonosai az egyedi fűtés kialakításához 50 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő kamatmentes kölcsönt igényelhettek. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítéséhez nyújtható támogatások összegét évente felülvizsgálja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése. Jelenleg a magánszemélyek részére nyújtható támogatásokról szóló rendelet 2 fordulós eljárás keretében várhatóan a 2008. évi júliusi Közgyűlésen kerül elfogadásra.
24. sz. ábra
A felújított lakások száma, költségmegoszlása Békéscsabán Felújított lakások Lakások Tulajdonosi Állami Összes költség szám hozzájárulás támogatás Lepény P.u. 1-3 19 db 19345114 Ft 7600000 Ft 26945114 Ft Wlassich sétány 9-11. 25 db 9427713 Ft 4530312 Ft 13958025 Ft Petőfi u. 12-14. 30 db 8999397 Ft 3900444 Ft 12894419 Ft Wlassich sétány 12-14. 25 db 10357998 Ft 4928844 Ft 15286842 Ft Petőfi u. 8-10. 30 db 8771482 Ft 3809680 Ft 12581162 Ft Bartók u.67-69. 84 db 16067490 Ft 6619933 Ft 22687423 Ft Andrássy u. 55-57. 82 db 70565370 Ft 32374630 Ft 102940000 Ft Penza ltp. 1. 38 db 22 960491 Ft 6101986 Ft 29062477 Ft Összesen: 333 db 166489633 Ft 69865829 Ft 236355462 Ft A Békéscsaba, Andrássy u. 55-57. szám alatti lakás tisztán önkormányzati tulajdonú lakás, és a Lepény P.u. 1-3. lakásban is vannak önkormányzati tulajdonú lakások. A listában nem szereplő Wlassich sétány 17-23. szám alatti épület felújítása most van folyamatban, 48,5 M Ft kivitelezési költséggel, ahol 55 lakás felújítására kerül sor. A lakásvásárláshoz, építéshez igényelhető támogatás minimális összege 100 ezer forint, maximális összege 800 ezer forint. Az igénylőknek 5 év alatt kell visszafizetniük a támogatást. Az elmúlt három évben csökkent a támogatást igénylők száma. A támogatást igénylők számát és a támogatás összegét 2001 évtől az alábbi ábra részletezi. 25. sz. ábra
Kamatmentes kölcsön támogatás 2001-2007. év között Év
Támogatott családok száma
Folyósított összeg Ft/év
Maximális támogatás Ft
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
83 73 50 60 55 49 30
29.829.500 Ft 31.900.000 Ft 24.370.000 Ft 36.800.000 Ft 41.075.000 Ft 38.450.000 Ft 24.000.000 Ft
400 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 700 000 Ft 800 000 Ft 800 000 Ft 800 000 Ft
20
VI.2. Lakásbérlemények önkormányzati formái Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állományát a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások képezik. A bérlakás állomány összetételét az alábbi táblázat mutatja. 26. sz. ábra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állománya 2008. évben
Lakásállomány összesen
530 530
Szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások száma
164 164
Nem szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások száma Önkormányzati intézmények számára biztosított
Bérlőkijelölési jogú, szolgálati lakások (HM, BM)
137
59
Átmeneti elhelyezést biztosító lakások
51 366
Költségelvű bérlakások
Ifjúsági Garzonházak lakóegységei
58
61
27. sz. ábra
Önkormányzati bérlakások iránti igények Békéscsaba városában 2007. évben Lakások száma
Megüresedett lakások száma
Beérkezett pályázatok/kérelmek száma
Szociális rászorultság alapján bérbe adható Önkormányzati intézmények számára biztosított Bérlőkijelölési jogú, szolgálati lakások Átmeneti elhelyezést biztosító lakások (Irányi u. 4-6.)
164
9
214 pályázat
137
4
4 kérelem
59
4
4 kijelölés
51
14
17 kérelem
Költségelvű bérlakások (Erzsébet lakópark) Ifjúsági Garzonházak lakóegységei - Dózsa György út 7. - Fövenyes u. 1/2.
58
5
10 pályázat
11
Össz: 51 pályázat
9 2
38 pályázat 13 pályázat
Bérlakás típusa
Össz.:
61 28 33
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról – átruházott hatáskörben – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága dönt.
21
VI.2.1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások A szociális célú bérlakás állomány a szociálisan rászoruló személyek, családok elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait a Lakásrendelet szabályozza. Jelenleg az 530 önkormányzati bérlakásból 164 db szociális rászorultság alapján bérbe adható. Ezek között található szükséglakás, komfort nélküli, félkomfortos, komfortos és összkomfortos lakás is. A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások a város teljes terültén szétszórtan helyezkednek el. 28. sz. ábra
A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások lakbére 2008. május 1-től (bruttó) Komfortfokozat Lakbérövezet/lakbér Ft/m2 /hó Kiemelt
I. övezet
Összkomfortos és komfortos
467
292
II. övezet 251
III. övezet
Félkomfortos
362
209
184
157
Komfort nélküli
274
157
136
115
Szükséglakás
136
92
49
24
212
A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői a Szociális rendelet alapján nyújtható lakásfenntartási támogatást lakbértámogatásra is fordíthatják. A jelenlegi szabályozás szerint kötelező a pályáztatás az önkormányzati bérlakások vonatkozásában, ez alól csak az átmeneti lakások és a szükséglakások jelentenek kivételt. A meghirdetett pályázatokra jelentkezők magas száma azt bizonyítja, hogy nem elegendő a bérlakások száma a városban. 2007. év december 31. napjáig a megüresedett 9 szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásra 214-en nyújtottak be pályázatot. Nehezíti a lakáshoz jutást, hogy a megüresedett lakások száma rendkívül alacsony, a korábbi évek gyakorlata alapján, éves szinten körülbelül 10-12 szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás üresedésére lehet számítani.
22
2007. évben a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokra benyújtott pályázatok 17
Baross u. 6.
10
Szent István tér 16. fsz. 1.
11
Szent István tér 16. fsz. 3.
22
Szent István tér 16. fsz.5
31
Franklin u. 269.
56
Vécsey u. 38. I. 4.
46
0
Franklin u. 205
6
Gorkij u. 55. fsz. 2.
15
Aradi u. 12. fsz. 3. 0
10
20
30
40
50
60
29. sz. ábra
További problémát jelent, hogy a szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások közül több lakás bontása időszerű lenne a lakások gazdaságtalan működtetése és a műszaki állapota miatt. VI. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások Átmeneti lakások - Békéscsaba, Irányi u. 4-6. Az átmeneti lakások frekventált helyen, a város központjában vannak. Lakói elsősorban önkormányzati intézmények dolgozói (tanár, orvos, művész, stb.), illetve korábban szociális rászorultság alapján bérleményhez nem jutott családok. Az Irányi utca 4-6. szám alatt, három lépcsőházban összesen 51 komfortos lakás van, alapterületük 34 m2-től 75 m2-ig tejed. Az Ltv. 23. § (4) bekezdésében foglaltak szerint: „Ha a lakás elemi kár vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat feladata.” Az önkormányzatnak bármely lakosa számára átmeneti elhelyezést kell biztosítania a természeti csapás (földrengés, árvíz, belvíz) vagy más káresemény (pl.: lakástűz) miatt átmenetileg lakhatatlanná vált otthonuk rendbetételéig vagy újjáépítéséig, illetve az önkormányzati bérlakások bérlőinek a lakás tervszerű felújításának időtartamára. 23
A tulajdonost terhelő épület felújítási kötelezettség teljesítésének idejére a szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások bérlői is ezekben a lakásokban kapnak elhelyezést. A bérbeadási feltételek a költségelvű bérlakások feltételeivel megegyeznek (a beköltöző/k nettó jövedelme legalább ötszöröse a lakbérnek), de a lakbér a szociális rászorultság alapján bérbe adható, kiemelt övezetben lévő, komfortos lakás lakbérével egyezik meg (15 411 Ft 35 025 Ft). Önkormányzati intézmények által használt lakások Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 137 lakást biztosít a településen dolgozó Önkorm ányzati intézm ények szám ára biztosított lakások
intézményi
segítésére.
Ezek
alkalmazottak
az
lakhatásának
önkormányzati
tulajdonú
bérlakások – az illetékes szakbizottságok bevonásával - az oktatásban, közművelődésben, egészségügyben Békéscsaba város 69%
Békés megye 31%
dolgozók,
sportolók,
művészek
biztosítják.
Békéscsaba
városban
elhelyezését önkormányzati
tulajdonú lakással csak a települési önkormányzat rendelkezik.
30. sz. ábra
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat
1994-ben kötött megállapodást, 8 mely szerint a város tulajdonában lévő Békéscsaba, Andrássy u. 55-57. szám alatti ingatlanban - összesen 42 lakóegységben - megyei fenntartású békéscsabai intézményekben dolgozók is elhelyezhetőek a városi önkormányzati intézményi alkalmazottakkal azonos feltételrendszer szerint. A Békés Megyei Jókai Színház (Békéscsaba, Andrássy u. 1.) részére 27, a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ (Békéscsaba, Degré u. 59. ) részére 15 lakóegység biztosított. A bérbeadás során kikötésként szerepel, hogy: a) a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól, b) a bérlő a lakásba mást a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be, c) a lakáscsere-szerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes. Az önkormányzati intézmények számára biztosított lakásokban a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbér rendszerét kell alkalmazni, melynek differenciált mértéke függ a
8
489/1994. (IX.29.) sz. közgy. határozat
24
komfortfokozattól és a lakás lakbérövezet szerinti elhelyezkedésétől. A lakásbérleti szerződés időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. Bérlőkijelölési jogú szolgálati lakások Az e tárgykörbe tartozó bérlakásokat a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhely Helyőrségparancsnokság, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda, a Békés Megyei Tűzoltóparancsnokság szakemberei használják. Bérbeadásukra a 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletben, 41/2000. (XII. 12.) BM rendeletben, és az Ltv.-ben foglaltak az irányadók. Költségelvű bérlakások Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg két ütemben (2003-ban) a jelenlegi egyetlen költségelvű, családi ház jellegű lakóparkot, 58 60m2 alapterületű önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot. Az önkormányzat célja a lakópark megépítésével a képzett, kvalifikált fiatalok Békéscsabán való letelepedése, az elvándorlás csökkentése. A bérlakásokban maximum 8 évig lakhatnak a bérlők, az önkormányzati bérlakások közül e lakások lakásbérleti díja a legmagasabb (445 Ft/hó/m2). A bérbeadás további feltétele a négy éves futamidőre szóló, havi 10.000,- Ft összegű lakás elő-takarékosság, valamint 150.000,- Ft összegű óvadék megfizetése, amelyet a lakásból történő kiköltözéskor visszakapnak a bérlők. Az Erzsébet lakópark lakóházainak átadásakor, illetve bérbe adásakor az önkormányzat gazdaságélénkítő, gazdaságfejlesztő céllal hosszú távú (10-20 év) keret-megállapodásokat kötött a város életében jelentős gazdasági szerepet játszó, munkahelyteremtő beruházásokat végrehajtó gazdasági társaságokkal (Csaba Metál Zrt., Linemar Hungary Zrt.), valamint a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézettel, mely szerint az általuk megjelölt személyek a pályázati feltételrendszerrel összhangban jogosultak a lakáshasználatra. A beruházás megvalósulását követően, a lakóházakban jelentkező folyamatos műszaki problémák (a falak vizesedése, penészesedése, repedése és süllyedése) negatív módon befolyásolják a bérlakások utáni érdeklődést. Az igények alakulását 2004-2007. év között (megüresedett lakás bérletére benyújtott pályázatok számának tükrében) az alábbi ábra mutatja.
25
páyázatok darabszáma
Kötségelvű bérlakásokra beadott pályázatok száma Békéscsabán 2004-2007 évben 40 35 30 25 20 15 10 5 0
35 26 16 6
2004
2005
2006
10
2007
évszám
31. sz. ábra
Ifjúsági Garzonházak 1999-ben került átadásra a Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, amelyben 28 lakóegység került kialakításra és a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással 2005-ben építette meg a Fövenyes u. 1/2. szám alatti „Felkelő Nap Házát”. Itt 33 lakóegység lett kialakítva. A 61 lakóegység a munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkező fiatal (35 év alatti) házaspárok, élettársak elhelyezését, otthonteremtését biztosítja. Az ifjúsági garzonházakban történő elhelyezés célja, hogy - a bérlők számára - elősegítse a későbbi lakásvásárláshoz, illetve -építéshez szükséges anyagi háttér megteremtését. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik. A bérlők minimális összegű lakásbérleti díjat (5.088,- Ft/hó/lakás) fizetnek, a lakóegységben maximum 51 hónapig lakhatnak. A bérbeadás további feltétele a négy éves futamidőre szóló, havi 10.000-10.000,- Ft összegű lakás-előtakarékosság, valamint 70.000,Ft összegű óvadék megfizetése, amelyet a lakásból történő kiköltözéskor visszakapnak a bérlők. A munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkező fiatal házaspárok, élettársak elhelyezésére, otthonteremtésének biztosítására a 61 lakóegység szolgál. VI. 3. Pénzbeli és természetbeni ellátások, a lakhatás segítése Normatív lakásfenntartási támogatás Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. 1 m2 elismert havi
26
költsége – mely a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel évente kerül meghatározásra - 2004. évben 400 Ft volt, 2005-2008. években 425 Ft. 32. sz. ábra
Normatív lakásfenntartási támogatás elismerhető lakásméret komfortfokozatra tekintet nélkül 1 fő
35 m2
2 fő
45 m2
3 fő
55 m2
4 fő
65 m2
Ha négy személynél több lakik a háztartásban, akkor 65 m2 fölött minden további személy után 5-5 m2
A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó - 100 Ft-ra kerekített - összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem
Normatív lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2000-2007. évben 70 Ft
1800-Fő 1600-Fő
60 Ft
millió
haladja meg az öregségi nyugdíj
1400-Fő
50 Ft
1200-Fő
40 Ft
1000-Fő
30 Ft
800-Fő 600-Fő
20 Ft
400-Fő
10 Ft
200-Fő
f orint
06
50 %-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás
mértékének
(TM)
07 20
20
20
05
04 20
03 20
02 20
20
20
33. sz. ábra
01
-Fő 00
Ft
mindenkori legkisebb összegének
támogatott személyek száma
szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint.
A TM kiszámítása a következő: TM = 0,3 -
J-0,5 NYM
x 0,15
NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet,az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. Adósságkezelési szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. január óta nyújt adósságkezelési szolgáltatást Békéscsaba rászoruló lakosainak. Kezdetben a víz és az önkormányzati 27
lakbérhátralék esetén nyújtott támogatást az önkormányzat. 2007 őszétől további adósságtípusokra terjesztette ki az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatását. Így az áram-, a gáz- és a lakásszövetkezeti lakbértartozás esetén is igénybe vehető a szolgáltatás. 2008-ban további két szolgáltató bevonására került sor, melynek keretében a CsÜSz Kft. és a társasházközösségek
felé
fennálló
tartozásokra
kiterjesztettük
az
adósságkezelési
szolgáltatást. Fentiek alapján Békéscsaba lakossága az Szt-ben szabályozott szinte valamennyi adósságkezelési szolgáltatást igénybe veheti. A szolgáltatásban részesíthető az a család vagy személy a) akinek az adóssága meghaladja az 50 000 forintot, és b) a fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 -át, egyedül élő esetén 200 -át, és d) akinek vagyona nincsen, és e) aki elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és f) aki vállalja a kezelt adósság legalább 25 %-ának – önrész – megfizetését egy összegben, vagy a hitelezőkkel kötött szerződés alapján legfeljebb 18 havi részletben, és g) aki vállalja a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ adósságkezelési
tanácsadójával
való
együttműködést,
és
abban
az
adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz.
Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át és összege legfeljebb 150 000 forint lehet. A támogatás nyújtható egy összegben, vagy az adós vállalásától függően havi részletekben. Ha az adós egyidejűleg többféle adósságtípus kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatás a kezelt adósságtípusok arányában felosztva kerül meghatározásra. Amennyiben a kezelendő adósságtípusok együttes összege a 200 000 Ft-ot meghaladja, az adósságcsökkentési támogatást ahhoz az adósságtípushoz kell nyújtani, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Ennek nyilvánvaló célja, hogy a további adósságok
28
felhalmozása elkerülhető legyen. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A lakásfenntartási támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz kell folyósítani. Az adósságkezelési tanácsadást a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ munkatársai végzik. Az adósnak az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtásától követően együtt kell működnie a tanácsadóval, akivel az adósság rendezésének feltételeiről adósságkezelési megállapodást köt. Adósságcsökkentési támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben Évszám 2004. 2005. 2006. 2007.
Támogatásban részesítettek száma 8 fő 13 fő 8 fő 26 fő
34. sz. ábra
Támogatásra fordított összeg 288 000 Ft 492 000 Ft 329 000 Ft 337 000 Ft
Kiegészítő lakásfenntartási támogatás A közgyűlés döntése értelmében Békéscsabán kiegészítő lakásfenntartási támogatás nyújtható
millió
35. sz. ábra
25 20 15 10 5
Kiegészítő lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben 1800-Fő Ft 1600-Fő Ft 1400-Fő 1200-Fő Ft 1000-Fő 800-Fő Ft 600-Fő 400-Fő Ft 200-Fő -Fő Ft 2004 2005 2006 2007 Fő
Millió Ft
a
normatív,
illetve
az
adósságkezelési szolgáltatáshoz
kapcsolódó
lakásfenntartási támogatásra jogosult családnak,
személynek amennyiben
normatív,
illetve
és a az
adósságkezelési szolgáltatáshoz
kapcsolódó
lakásfenntartási
támogatás
összege nem éri el a helyi lakásfenntartási
támogatás
szerint meghatározott mértéket. Ha a kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege nem éri el a havi 500 Ft-ot, akkor a jogosult részére 500 Ft összegű ellátást kell megállapítani. Ezen kiegészítő szabály alkalmazásával a lakásfenntartási támogatásban részesülők azonos ellátásban részesülnek.
29
Helyi lakásfenntartási támogatás Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a békéscsabai bejelentett lakóhellyel rendelkező személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek az elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben - tulajdonosként, haszonélvezőként
békéscsabai
önkormányzati
tulajdonú
lakásban
bérlőként
vagy
lakáshasználóként, továbbá magántulajdonú lakásban (al)bérlőként - laknak, és a lakásfenntartás költségei ezt indokolttá teszik. 36. sz. ábra
A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhető lakásméret Elismerhető lakásméret komfortfokozatra tekintet nélkül
A lakásfenntartási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában
1-2 fő
legfeljebb 68 m2
20%
3-4 fő
2
25%
2
30%
legfeljebb 80 m
5 vagy több fő
legfeljebb 90 m
A lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában költség a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztés, a közös költség, a villanyáram-, a gáz-, a víz- és csatornahasználati, továbbá szemétszállítási díj, valamint a tüzelőanyag-költség egésze. A kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a)
10%-át meghaladja az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele gyermek, vagy fogyatékos személy,
millió
b)15%-át meghaladja az a) pontba nem tartozó háztartás esetén. Helyi lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben 30 Ft 1600-Fő 1400-Fő 25 Ft 1200-Fő 20 Ft 1000-Fő 15 Ft 800-Fő 600-Fő 10 Ft 400-Fő 5 Ft 200-Fő Ft -Fő 2004 2005 2006 2007
37. sz. ábra
Millió Ft
Fő
A
helyi
lakásfenntartási
megállapítását
támogatás
megelőzően
az
életkörülmények és szociális helyzet feltárása céljából környezet-tanulmányt kell készíteni. Helyi
lakásfenntartási
támogatás
igénybevételének kizáró oka, ha a kérelmező és a háztartásában együtt élő személy a támogatott lakáson kívül az Szt. szerinti vagyonnal rendelkezik. A
30
normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek és családnak önállóan helyi lakásfenntartási támogatás nem nyújtható. Szemétszállítási díj átvállalás A szemétszállítási díj átvállalását kérheti az a díjfizetésre kötelezett, akinek: a)
az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, gyermekét egyedül nevelő személy esetében 120%-át, egyedül élő személy esetében 150%-át, 60 év feletti egyedül élő személy esetében 170%-át, 70 év feletti egyedül élő személy esetében 200%-át és
b)
nem rendelkezik az Szt-ben körülírt vagyonnal.
A szemétszállítási díj átvállalására vonatkozó ellátást a lakásfenntartási támogatás mintegy „negyedik pilléreként”-ként vezette be
Sze m é ts zállítás i díj átvállalás a Bé k é s cs abán 2000-2007. é ve k be n 3,5
250
1,5
200 150
1
100 0,5
38. sz. ábra
07 20
05
06 20
04
Millió Ft
20
20
03 20
02 20
20
20
00
01
0
személyek száma
forint
300
2
Jogú
Város
hogy a nagy alapterületű, elsősorban
350 2,5
Megyei
Önkormányzat Közgyűlése. A cél az volt,
400
3
millió
Békéscsaba 450
kertes
házakban
kommunális
lakó,
hulladékot
idős,
kevés
„termelő”
családokat tehermentesítse ily módon az önkormányzat.
Lakásfenntartási
50
támogatásban
részesülő
kérelmező
0
szemétszállítási díj átvállalásban nem részesülhet.
Fő
Az évek során a szemétszállítási díjban
részesülők száma és a kifizetett összegek nagysága is csökken, aminek az az oka, hogy az ellátásra szorulók elsősorban lakásfenntartási támogatást igényelnek - amennyiben a jövedelmük alapján erre az ellátásra jogosultak -, tekintettel arra, hogy ezen ellátás magasabb összegű. VI. 4. Lakhatáshoz kapcsolódó intézményi ellátási formák Az ember élete során többször változtathat lakóhelyet. Ezt befolyásolhatja kezdetben szülei helyzete, tanulmányai helyszíne, majd a munkahely és a családalapítás, valamint a nyugdíjas évekre kialakított lakáskörülmények. Krízishelyzetbe került egyének intézményi keretek 31
között biztosított lakhatása több évszázados hagyományra tekint vissza kultúránkban. Békéscsaba Megyei Jogú Város részére e tekintetben a Gyvt. és az Szt. is tartalmaz feladatokat. Mindkét jogszabály elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva ezáltal a hatósági munkát, a pénzbeli és természetbeni ellátásokat és a szolgáltatásokat, ezen belül az alapellátás és a szakellátás rendszerét. Az ellátandó feladatok alapvetően a települések állandó lakosság számától függnek. A feladatellátás címzettjei a települési önkormányzatok. A jogszabályok előírják továbbá, hogy az egyes ellátási típusok férőhelyszámát a lakosság részéről jelentkező ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A Gyvt. a gyermekek, az Szt. az idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátria betegek, és a hajléktalanok csoportját nevezi meg. A Gyvt. szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat kötelező feladata valamennyi személyes gondoskodást nyújtó alapellátás biztosítása, így a bentlakásos ellátás tekintetében a gyermekek átmeneti gondozásának megszervezése a helyettes szülői hálózat, a gyermekek átmeneti otthona és a családok átmeneti otthona működtetése. Az Szt. szerint a megyei jogú város címmel rendelkező település saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül 9 az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások tehát valamennyi ellátotti csoportra vonatkoznak, míg a tartós bentlakásos ellátás már szűkebb kört ölel fel. Békéscsabán a törvény által előírt átmeneti ellátási formák biztosítását a gyermekek vonatkozásában maradéktalanul teljesíti az önkormányzat, míg a felnőttek tekintetében az átmeneti ellátásoknál az előírt öt ellátási forma helyett kettő, a tartós elhelyezési formáknál pedig a törvényben szabályozott három ellátási forma helyett kettő biztosított.
9
ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok
32
Átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó intézményi formák Békéscsabán Gyvt. szerinti ellátások Gyermekek átmeneti elhelyezése
Szt. szerinti ellátások
Felnőttek átmeneti elhelyezése
Helyettes szülői hálózat Gyermekek átmeneti otthona
Felnőttek tartós elhelyezése
Időskorúak gondozóháza
Idősek otthona
Hajléktalanok átmeneti otthona
Szenvedélybetegek otthona
Családok átmeneti otthona
39. sz. ábra
Békéscsaba város korcsoportos bontásban készült adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város lakosságának korstruktúráját tekintve a 18 éven aluliak aránya a népességen belül a vizsgált időszak alatt (2000. év: 12134 fő, 2006. év: 10737 fő) az elmúlt 7 évet tekintve 1000 főnél is nagyobb csökkenést mutat. A 60 év felettiek száma ugyanakkor – bár nem ilyen ütemben – nő (2000. év: 13118 fő, 2006. év: 13982 fő). Békéscsaba Megyei Jogú Városban a lakosság 17%-a tartozik a 18 év alatti korosztályhoz, míg közel 22% a 60 év feletti korcsoporthoz. A bentlakásos intézményrendszer igénybevételének szándéka lehet egy nagyon tudatos és önkéntes elhatározás, de terelheti az egyént a helyzete adta bizonyos értelemben vett kényszerszituáció az ilyen típusú intézmények felé átmenetileg vagy véglegesen is. A bentlakásos intézmény választásánál figyelembe kell venni az egyéni szükséglet mellett, hogy milyen jellegű intézmények állnak rendelkezésre típusuk szerint, melyik fenntartó önkormányzati, egyházi, magán - iránt érez bizalmat a rászorult, másrészt tekintettel kell lenni az egyén, illetve családja anyagi tehervállalási képességeinek határaira is. Bentlakásos intézménybe történő elhelyezés általános feltételei Békéscsaba Megyei Jogú Város Gyvt-ben és az Szt-ben meghatározott kötelező feladatait kistérségi fenntartású intézményekkel látja el. A Békéscsaba közigazgatási területén lévő telephelyeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése vagyonkezelési szerződés keretében adta át működtetésre a kistérség részére. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás három bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményt tart fent.
33
40. sz. ábra
Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott bentlakásos ellátást nyújtó intézmények Intézmény neve Bentlakásos ellátási forma Férőhelyszám Békéscsabai Kistérségi Egyesített
Időskorúak gondozóháza
59 fő
Szociális Intézmény (KESZI)
Idősek otthona
Békéscsaba, Ady E.u. 30-34.
Szenvedélybetegek otthona
31 fő
Békéscsabai Kistérségi „Életfa”
Idősek otthona
93 fő
171 fő
Idősek Otthona Békéscsaba Lencsési u. 85. Békéscsabai Kistérségi
Helyettes szülői hálózat
Gyermekjóléti és Családsegítő Központ
Gyermekek átmeneti otthona
12 fő
Családok átmeneti otthona
16 fő
Hajléktalanok átmeneti szállása
30 fő
Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Összesen:
9 fő
421 fő
Valamennyi intézmény ellátási területe a Békéscsabai Kistérség teljes közigazgatási területére terjed ki. A feladatellátásra az intézmények önálló, 24 órás munkarendben működő szakmai egységeket alakított ki. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat – a jogszabályokban meghatározott módon -, és az esetleges kedvezmények mértékét minden évben a fenntartó állapítja meg. Az intézményvezető ez alapján számítja ki az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat.
A bentlakásos ellátást nyújtó intézmények minden telephelyén érdekképviseleti fórum működik. A fórumba a fenntartó képviselőjét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javaslatára a Társulási Tanács nevezi ki. Az érdekképviseleti fórum működésének részletes szabályait a házirend tartalmazza.
34
Gyermekek átmeneti gondozásának általános feltételei A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Ez magába foglalja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő ellátást és tartalmazza az étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról történő gondoskodást is. A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással akkor kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. A gyermekek átmeneti gondozása ideje az átmeneti gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermeknek az otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülőnek gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt kell vennie. A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatása sem szakadhat meg, ugyanakkor célszerű, ha ebben az időszakban nem következik be iskolaváltás. A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn, vagy ha a gondozás időtartama lejárt. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Az első esetben családi körülmények között, lakáson történik a gyermek ellátása, a második és harmadik esetben intézményi keretek között szervezik meg a gyermek ideiglenes ellátását, felügyeletét a szakemberek. A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a típusú gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
35
VI. 4. 1. Gyermekek átmeneti gondozása lakáson A helyettes szülői hálózat működtetése és irányítása a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ által (Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.) történik. A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja. A gyermek ellátásához szükséges - életkornak megfelelő - tárgyi feltételek biztosítása a helyettes szülő feladata. Helyettes szülői hálózat A helyettes szülői szolgáltatás ellátását 2000 évben 9 fő ellátására szervezte meg Békéscsaba. A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. Helyettes szülőkhöz azok a gyermekek kerülhetnek, akiket a szülei - egészségi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte miatt átmenetileg nem tudnak nevelni. A helyettes szülői hálózat működtetőjének és a helyettes szülői feladatot vállalónak megállapodást kell kötnie - határozatlan vagy határozott időre -, ez jelenti a helyettes szülői jogviszony létrejöttét. A megállapodásban rögzíteni kell a helyettes szülő feladatainak ellátásával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket. A helyettes
Helyettes szülői ellátás igénybev étele Békéscsabán 2003 - 2006. év ben
szülői jogviszony akkor lép életbe, amikor a helyettes szülőhöz beköltözik
741
800 700
a
600
gondozásra
bízott
megállapodásba
500
299
400 300
134
200
4
2
2
2003
2004
2005
2006
0
41 sz. ábra
gyerekek száma
foglalt
A
jogok
és
kötelezettségek a gondozás tényleges időszakára érvényesek. Minden újabb
122
9
100
gyermek.
gondozási napok száma
gyermek
elhelyezésekor
meg
kell
újítani és személyre szabottá kell tenni a
megállapodást.
megváltoztatását
A
megállapodás
kezdeményezheti
a
vérszerinti szülő, a helyettes szülő, a helyettes szülői tanácsadó, a működtető intézmény, illetve az illetékes gyámhivatal.
36
42 sz. ábra A helyettes szülői ellátás igénybe vételéért fizetendő személyi térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben Egy főre jutó Személyi térítési díj Jövedelem Ft/nap Ft/hó/fő 0-10.000,-Ft/hó térítésmentes 10.001,-12.500,-Ft/hó 70,-Ft 2. 100,-Ft 12.501,-15.000,-Ft/hó 90,-Ft 2. 700,-Ft 15.001,-17.500,-Ft/hó 120,-Ft 3. 600,-Ft 17.501,-20.000,-Ft/hó 140,-Ft 4. 200,-Ft 20.001,-22.500,-Ft/hó 160,-Ft 4. 800,-Ft 22.501,-30.000,-Ft/hó 180,-Ft 5. 400,-Ft 30.001,240,-Ft 7. 200,-Ft
A helyettes szülői hálózat működtetőjének feladata nyilvántartás vezetése a férőhelyekről az elhelyezett gyermekek részére egyéni gondozásinevelési terv készítése, a helyettes szülők képzésnek, továbbképzésének a megszervezése, munkájuk segítése, tevékenységük ellenőrzése. A helyettes szülői hálózat igénybe vétele változó, évente jellemzően 1-2 család veszi igénybe, több gyermekkel. Az ellátásért díjat kell fizetni.
Gyermekek átmeneti gondozása intézményben A városközpontban elhelyezkedő, Bartók Béla u. 24. szám alatti, régi polgári házból átalakított ingatlan egyik szárnyában működik a gyermekek átmeneti otthona ellátás, míg a másik szárnyban a családok átmeneti otthona helyezkedik el. Az épület részben akadálymentesített. A lakók - amennyiben családdal érkeznek - külön szobában kerülnek elhelyezésre, ami esztétikus, kényelmes, otthonszerű tartózkodást biztosít. A családtagok számára külön fekvőhelyet, ágyneműt és textíliát biztosít az intézmény. Az intézményben rendelkezésre állnak főzéshez, mosáshoz, tisztálkodáshoz, szabadidő eltöltéséhez szükséges eszközök. Nemenkénti zuhanyzó és WC található az épületben. A közösségi helyiségek tvnézésre, olvasásra, beszélgetésre alkalmasak. A lakóknak látogató fogadására is van lehetőségük a házirendben meghatározottak szerint. Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthona ellátást 2007. februártól lehet igénybe venni Békéscsaba városban 12 férőhelyen. Ebben az ellátási típusban az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az Otthon segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Az intézményben 4 szobában lehet a gyermekeket elhelyezni, melyek korosztályok szerint vannak kialakítva. A testvérek mindig egy szobába kerülnek. A gyermekek átmeneti
37
otthonában elhelyezett gyermekek után az arra kötelezettnek térítési díjat kell fizetni, melynek mértéke megegyezik a helyettes szülői ellátás igénybe vételéért fizetendő térítési díjjal. Nyilvánvalóan időbe kerül az is, amíg az intézmény lakosság részéről történő megismerése, elfogadása megtörténik. Tény, hogy az itt elhelyezett gyermekek nagyobb része hosszabb időt tölt az intézményben, vannak akik közel egy évet is eltöltöttek itt. Szabad férőhely mindig rendelkezésre áll. Az intézmény kihasználtsága 50-90% között van. Családok átmeneti otthona 2001. októberében nyílt családok átmeneti otthona 16 fő befogadására alkalmas, 4 lakószoba van kialakítva. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. 43 sz. ábra A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendő térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben Egy főre jutó Személyi térítési díj jövedelem Felnőtt Gyermek Ft/hó/fő Ft/nap Ft/hó/fő Ft/nap Ft/hó/fő 0-10.000,-Ft/hó térítésmentes 10.001,-12.500,-Ft/hó 100,-Ft 3.000,-Ft 50,- Ft 1.500,-Ft 12.501,-15.000,-Ft/hó 120,-Ft 3.600,-Ft 70,- Ft 2.100,-Ft 15.001,-17.500,-Ft/hó 140,-Ft 4.200,-Ft 90,- Ft 2.700,-Ft 17.501,-20.000,-Ft/hó 160,-Ft 4.800,-Ft 110,- Ft 3.300,-Ft 20.001,-22.500,-Ft/hó 180,-Ft 5.400,-Ft 110, -Ft 3.300,-Ft 22.501,-30.000,-Ft/hó 200,-Ft 6.000,-Ft 120, -Ft 3.600,-Ft
Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés
hiányában
lakha-
tásuk nem lenne biztosított,
és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során - befogadja a krízis miatt otthontalan, védelmet kereső szülőt és gyermekét - befogadja a bántalmazott vagy válsághelyzetben lévő várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, biztosítja a gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalan szüleit, - segítséget nyújt a szülőnek gyermeke ellátásához, gondozásához, neveléséhez, - biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükséges ellátást, - a szülőknek jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, - közreműködik a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében.
38
Családok átmeneti otthona igénybevétel Békéscsabán 2000 - 2007 II.
Cs aládok átm e ne ti otthona igé nybe vé te l Bé k é s cs abán 2000 - 2007 I.
2007
2007
2006
2006
2005
2005 2004
2004 2003
2003 2002
2002
2001
2001
0
10
családok száma
20
felnőt t ek száma
44 sz. ábra
30
40
0
500
1000
1500
gondozási napok száma - gyerek
gyerekek száma
2000
2500
3000
gondozási napok száma - felnőtt
45 sz. ábra
VI. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnőttek részére Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra, teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. 10 Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az átmeneti ellátásban részesülők ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 60%-át. 46 sz. ábra
Átmeneti ellátásban részesülők intézményi térítési díjai 2008. évben Ellátási típus Férőhely Intézményi térítési díj Ft/nap Ft/hó Időskorúak gondozóháza 59 1.700 Ft/nap 54.900 Ft/hó Hajléktalanok átmeneti szállása 30 100 Ft/fő/nap 3.000 Ft/fő/hó
Férőhely hiányában az ellátást biztosító várólistát vezet az elhelyezésre várakozókról. Az időskorúak gondozóházába átlag 5-10 fő várakozik elhelyezésre. Többen „rátartással”, vagy családi krízis alkalmával nyújtanak be kérelmet, mely néhány hét után már nem takar vallós elhelyezési igényt. A hajléktalanok átmeneti szállásán történő elhelyezésre nem kell 10
1993. évi III. tv. 80. §
39
várakozni. Az intézményből senkit nem utasítanak el férőhely hiány miatt. Téli időszakban pótágyakkal is felkészülnek. A VÉKA kérdőíve nem tesz különbséget az egyes speciális átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípusok között. A lakosság megközelítőleg 50 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri az átmeneti ellátási formát. A háztartások valamivel több mint 9 %-a rászorultság esetén elképzelhetőnek tartja, hogy éljen az átmeneti elhelyezés lehetőségével. 47 sz. ábra
Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.
Korcsoport 18-39 év 40-59 év 60-79 év 80-
%-os megoszlás 22,0 % 42,0 % 34,2 % 1,8 %
Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók legnagyobb arányban (64%) a 60 év alatti korosztályból kerülnek ki. Valószínűsíthetjük, hogy az ő igényük az olyan átmeneti elhelyezési formák igénybe vétele lenne, amelyek jelenleg nem elérhetők Békéscsabán (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezése). Időskorúak gondozóháza Az időskorúak bentlakásos ellátásának egyik típusa az időskorúak gondozóháza. Ez a szakosított ellátási forma az idősek átmeneti elhelyezésére szolgál. Az ellátási forma - bár nem a jelenlegi telephelyeken - 1965 óta működik a városban. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni 11 . Békéscsaba az 59 férőhely három telephelyen működik. Az időskorúak gondozóházai kis létszámú intézményekben működnek. A szobák 70%-a 1-3 ágyas, és 1-1 lakószobában van 5, illetve 6 ágy. A helyiségek kialakításnál meghatározó volt az épület eredeti funkciója, mely behatárolja az ellátható gondozottak számát, és az egyéb helyiségek kialakíthatóságát is. Az épületek teljes akadálymenetesítése nem megoldott. Az időskorúak gondozóháza fekvőbeteg ellátást nem végez, de az intézményben dolgozók természetesen közreműködnek a háziorvosokkal való kapcsolattartásban, az általuk előírt utasítások betartásában. 11
1993. évi III. tv. 82. §
40
Telephelyek férőhelyszámai az időskorúak gondozóházaiban
Szobák megosztása az időskorúak gondozóházában Békéscsabán
4-esHonvéd Utcai Időskorúak Gondozóháza Orosházi Úti Időskorúak Gondozóháza Urszinyi Utcai Időskorúak Gondozóháza
48. sz. ábra
1 ágyas szoba
2 ágyas szoba
3 ágyas szoba
4 ágyas szoba
5 ágyas szoba
6 ágyas szoba
49. sz. ábra
A bentlakók napi tevékenységeikhez (étkezés, tisztálkodás) általában csak kismértékben igénylik a gondozók segítségét. Az intézmény jellegéből adódóan kiemelt feladat a lakók mentális gondozása, valamint szabadidejük hasznos eltöltésének segítése. A lakók átlagéletkora 74 év, a legfiatalabb lakó 51, a legidősebb 94 éves. Nagy probléma, hogy a mobilitás nehezen szervezhető az ellátottak körében. Az intézményből a saját lakókörnyezetbe történő visszaköltözés nem jellemző, ezért is fordulhat elő, hogy néhány lakó már több, mint 10 éve él az átmeneti ellátást nyújtó időskorúak gondozóházában.
Hajléktalanok átmeneti szállása Szegénység a magyar társadalomban már a rendszerváltás előtt is volt. 1989. évtől a változások hatásaként a korábbiakhoz képest felgyorsult bizonyos társadalmi rétegek elszegényedésének üteme, és jelentősen nőtt a szegények száma. Az elszegényedésnek az a foka, amikor már a legfőbb életfunkciókhoz szükséges javak is hiányoznak - fedél a fej fölé, ruha a testre, étel a gyomorba, - a hajléktalanságban csúcsosodik ki. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra 12 . Békéscsaba az elsők között, még 1989-ben megnyitotta a Hajléktalanok Átmeneti Szállását, melyben 30 fő számára biztosítható férőhely. 8 ágy van a külön bejáratú női, 22 ágy a férfi részlegen. Az épület nem akadálymentesített. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása naponta 16 órát (16-08 óráig) van nyitva. A szállásra az a nagykorú személy vehető fel, aki egyéni szerződésben vállalja, hogy kész együttműködni a szociális munkással és írásban tudomásul veszi a házirendben foglaltakat.
12
1993. évi III. tv. 84. § (2) bek.
41
A beköltözést követő első 30
8000
100
6000
80 60
4000
40
2000
napra ennél az ellátási formánál nem kell térítési díjat fizetni. Fontos, hogy minden lakónak fő
napok száma
Hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevétele Békéscsabán, 2000-2007. évben.
20
0
0 2000
2001 2002
2003
2004 2005
Igénybevett napok
2006
Igénybevevők száma
50 sz. ábra
tekintettel kell lennie a közösségi együttélés
szabályaira.
A
Hajléktalanok Átmeneti Szállását elfoglalni csak józan állapotban lehet,
azaz
olyan
állapotban,
amellyel a lakó nem veszélyezteti a saját és lakótársai nyugalmát és testi épségét. Probléma, hogy a szálló a városközponttól messze van, és csak földúton közelíthető meg. Az épület műszaki állapota rendkívül leromlott, felújítása nem gazdaságos, csak új építésű épületben lehet hosszabb távon gondolkodni. Ennek a megépítése - a fenntartó és a feladatellátásra kötelezett települési önkormányzat együttműködésével - külső forrás bevonásával valósulhat meg. Az adatsorokból jól látható, hogy a hajléktalanság a vidéki nagyvárosban sem tekinthető átmeneti jelenségnek.
VI. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtóintézmények felnőttek részére Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról, ezen belül napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg 13 . Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. 51 sz. ábra
Tartós bentlakásos ellátásban részesülők intézményi térítési díjai 2008. évben Férőhely Ellátási típus Intézményi térítési díj Ft/fő/nap Ft/fő/hó Idősek KESZI Általános szint 171 1.630-1950 48.900-58.950 otthona Életfa Általános szint 15 2.342-2.549 70.249-76.460 Emelt szint 78 Szenvedélybetegek otthona 31 1.950 58.950
13
1993. évi III. tv. 67.§
42
Az Szt. 117. § (2) bekezdése szerint a tartós elhelyezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi rendszeres jövedelmének 80 %- át. A tartós elhelyezést nyújtó intézménybe várokozókról a kérelmek beérkezésének sorrendjében vezetnek nyilvántartást az intézmények. A soron kívüli elhelyezési kérelmek elbírálására működik a Soronkívüliséget Elbíráló Bizottság, mely havonta, illetve szükség szerint ülésezik az idősek otthonaiban. A tartós elhelyezési formáknál a megkérdezett háztartások 88,5 %-a nyilatkozta azt a VÉKA kérdőívben,
hogy ismeri az idősek otthoni intézményi szolgáltatást. Az igénybe vételi
szándék felmérése során a lakosság 18,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén szeretné igénybe venni az idősotthoni szolgáltatást. Az ezt nyilatkozók 2/3-ada nő volt. 52 sz. ábra
Idősek otthoni elhelyezési formát igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. Korcsoport %-os megoszlás 1. 18-39 év 18,2 % 2. 40-59 év 39,2 % 3. 60-79 év 36,2 % 4. 806,4 %
Az idősotthoni elhelyezésben részesülők magas számban kerülnek ki a 80 év feletti korosztályból is, mégis kevesen nyilatkozták azt, hogy szeretnék igénybe venni ezt az elhelyezési formát. Valószínűsíthetjük, hogy az egyes intézményi elhelyezések mögött az érintett egyén szándéka és az a tény feszül egymásnak, hogy a családok nem tudják vállalni hozzátartozójuk 12, adott esetben 24 órás felügyeletét. A 60-79 évesek több mint 1/3-ada nyilatkozta, hogy szükség esetén igénybe venné ezt a szolgáltatást. A szolgáltatást leginkább elfogadó korosztály a 40-59 éveseké, akik még életkoruknál fogva távol állnak ennek az ellátási formának az igénybe vételétől. A szenvedélybetegek tartós elhelyezésére szolgáló intézmény, a szenvedélybetegek otthona gyakorlatilag 2006. januárjában kezdte meg működését Békéscsabán. A megkérdezettek 7,4 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a szenvedélybetegek otthona szolgáltatást. Az igen válaszolók 32 % férfi, 68 % nő volt. 53 sz. ábra
A szenvedélybetegek otthona ellátást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. Korcsoport %-os megoszlás 1. 18-39 év 25,0 % 2. 40-59 év 47,6 % 3. 60-79 év 25,0 % 4. 802,2 %
43
Idősek Otthona Az idősek otthonaiban azoknak az ápolását, gondozását végzik elsősorban, akik a nyugdíjkorhatárukat betöltötték, és egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Felvehető az is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni, ha betöltötte a 18. életévét és ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Idősek ápolását biztosító tartós bentlakásos intézményt először egyházi fenntartók működtettek Békéscsabán. Az állami fenntartó csak az ’50-es évek végén kapcsolódott az ellátásba és jelenleg 5 telephelyet működtet eltérő létszámmal (25-90 fő). Telephelyek férőhelyszámai az idősek otthonában
Életfa Idősek Otthona 90 fő
Bartók Béla Úti Idősek Otthona 44 fő
54. sz. ábra
Ady Utcai Idősek Otthona 60 fő Csaba Utca Idősek Otthona 42 fő
Bankó Utcai Idősek Otthona 25 fő
Szobák férőhely szerinti megosztása az idősek otthonaiban 4 ágyas szoba
5 ágyas szoba
3 ágyas szoba
1 ágyas szoba
2 ágyas szoba
55. sz. ábra
Két idősek otthona viszonylag új építésű, magas színvonalúak a tárgyi feltételek. Három idősek otthona ellátást nyújtó épület nem felel meg tárgyi feltételeit tekintve a hatályos jogszabályi előírásoknak. Többek között a lakószobák alapterülete (30%) kisebb, mint az előírás (6 m2/fő). Ezeknek az épületeknek az akadálymentesítése is hiányos. Az idősek otthonában lakók átlagéletkora 77 év. A legfiatalabb lakó 36, a legidősebb 98 éves. A legrégibb lakó 1965-ben költözött az intézménybe. Éves szinten összesen 30-50 új beköltözőt tudnak fogadni az intézmények, illetve telephelyeik. A mentális gondozás fontos feladat, s ennek részeként, illetve kiegészítéseként többféle munkafolyamatba, vagy kulturális tevékenységbe kapcsolódhatnak be a lakók. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Jelenleg egy 30 fős demens részleg működik, de ennél magasabb számú demencia kórképpel rendelkező ellátott van az idősek otthonában. Ellátásuk, felügyeletük fokozott figyelmet igényel ápolóik részéről. Az „Életfa Idősek Otthonában” emelt szintű szolgáltatás igénybe vételére is lehetőségük van az ott lakóknak. Ebben az intézményben valamennyi lakóegység egy, vagy másfél szobás, 44
teakonyhával és fürdőszobával ellátott, 19-30 m2-es apartmanok, és mindegyikhez önálló terasz tartozik. A megváltozott finanszírozási feltételek miatt a fenntartó döntése értelmében az emeltszintű megüresedett férőhelyeket 2007. júniusától folyamatosan általános szintű ellátást biztosító férőhelyekké kell átminősíttetni.
Szenvedélybetegek Otthona A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történő felvételt megelőző -, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges. 14 Szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona 2005. második félében kezdte meg a működését Békéscsabán. A 31 fő részére kialakított részlegben korszerű, kultúrált körülmények között folyik az ellátás. Az épület akadálymentesített, több amputált végtagú, mozgáskorlátozott ellátott is él itt. Az intézményen belül a nemenkénti arányok rugalmasan igazodnak a szükségletekhez. A működés kezdetekor a rendelkezésre álló szakorvosi dokumentumok, a tényleges életmód és egészségi állapot alapján az idősek otthonaiból átirányítással kerültek ebbe a részlegbe az ellátottak. Az ellátottak egy része korábban békéscsabai hajléktalanként élt a város utcáin, közterületein, vagy a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának lakója volt. A közösségi együttélés szabályinak betartása néhányuk számára nehézséget okoz. Emiatt van, aki a tavaszi időszak kezdetekor elhagyja az intézményt, és már az is előfordult, hogy a házirend megszegése miatt az Érdekképviseleti Fórum javaslatára kizárásra került a lakó. Nem jellemző, hogy sorban állás alakuljon ki a szabad férőhelyekért. Az elhelyezési kérelmek viszont gyakran krízishelyzethez kapcsolódva, sürgősséggel jelentkeznek. A szenvedélybetegek otthonában lakók átlagéletkora 64 év. A legfiatalabb lakó 47 éves, a legidősebb 82. Éves szinten kb. 5 férőhely üresedik meg.
14
1993. évi III. tv. 71/A §.
45
Az ellátottak foglalkoztatása kiemelt feladat. Néhányuk az intézményen belül portási feladatokat lát el, de egyéb munkafolyamatba is szívesen kapcsolódnak be, mint pl. a virágoskert gondozása. Jelentős a kulturális élet is a részlegen. VII. Törvényben nem szabályozott ellátási formák Ebben a fejezetben azoknak a lakhatáshoz kapcsoló újszerű, innovatív ellátási formák bemutatására kerül sor, amelyek megtalálhatók Békéscsabán, és mint jó gyakorlat, a közeljövőben is célszerűnek látszik alkalmazni, vagy az elérhetőségét még több ember számára biztosítani. VII. 1. Előrefizetős fogyasztásmérő készülékek Az
Ifjúsági,
Családügyi,
Szociális
és
Esélyegyenlőségi
Minisztérium
előrefizetős
áramfogyasztást mérő órák tekintetében 2005. évben elindított egy modellkísérleti programot, melynek célja a jövedelmi helyzetük miatt lakásfenntartási költségeiket fedezni nem, vagy nehezen
tudó,
adósságterhekkel
küzdő
lakossági
rétegek
számára
a
folyamatos
villamosenergia-fogyasztás biztosítása, valamint a hátralékok keletkezésének elkerülése. A 2006. októberéig tartó program keretében az – akkori nevén még – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1.310.976,-Ft-ot nyert. Ebből az összegből 15 családnál kerülhetett felszerelésre az előrefizetős fogyasztásmérő készülék. A program három fő eleme: a) az új mérőkészülék felszerelése az áramszolgáltatókkal közös finanszírozásban, b) hozzájárulás a család villamos energiafogyasztáshoz, c) bizonyos esetekben áramdíj-tartozást csökkentő támogatás nyújtása. A családok nagysága eltérő volt, jellemzően 3-5 főből állt. A háztartások havonta 110 kw/h áramot (3.600 Ft értékben) kaptak térítésmentesen, egy éven át. A pályázati összegből a korábban felhalmozott tartozások rendezéséhez is hozzájárult az intézmény. Az előrefizetős Tám ogatáson felüli vásárlási érték a m érőóráknál 12 hónap alatt nem vásárolt
ugyanúgy működik, mint a feltöltőkártyás telefon. A támogatott családok havonta, a családsegítőkön
0-10000 Ft 10001-20000 Ft
keresztül juthattak hozzá azokhoz a kódokhoz, amelyek
20001-30000 Ft
biztosították számukra lakásuk áramellátását. Ezen
30000-40001 Ft 40000-50001 Ft 50001-60000 Ft
56. sz. ábra
áramfogyasztást mérő órák rendszere gyakorlatilag
felül a családoknak lehetőségük volt saját költségük terhére
áramot
vásárolni.
A
postán
befizetett
pénzösszeg ellenértékének megfelelő árammennyiségre külön kódot kaptak – szintén a 46
családsegítőtől – a családok. 5 család nem vásárolt plusz áramot az egy év alatt. 10 család összesen 297.150 Ft-ot költött a támogatáson felül áramdíjra. Az előrefizetős fogyasztásmérő alkalmazása egy egészen új gyakorlatot jelent a háztartások villamos energia ellátásában. Az előrefizetős fogyasztásmérőt igénybe vett klienseknél a program befejezésekor lejárt esedékességű tartozást nem tartottak nyilván. A kliensek számára átláthatóbbá és közvetlenebbé vált a fogyasztás és a fizetés közötti kapcsolat. Mivel a rendszer nem engedi, hogy a fogyasztónak hátraléka keletkezzen, elkerülhető az eladósodás, a ki- és visszakapcsolás költsége. A programba bevont klienseknél egyfajta látásmódváltás figyelhető meg. A családok kivétel nélkül jobban, tudatosabban figyelnek a fogyasztásra, folyamatosan ellenőrizték az áramfogyasztásukat. Ezt a hozzáállást gyermekeiknek is megtanítják a családok. A hosszú távú haszon nyilvánvalóan az lesz, ha ez a szemlélet, magatartás idővel, megfelelő segítséggel és támogatással az élet egyéb területein, cselekvéseiben is megjelenik. A program lejárta után 12 család döntött úgy, hogy megtartja a mérőórát. Valamennyien normatív lakásfenntartási támogatásra is jogosultak voltak. VII. 2. Hajléktalanok lakhatásának támogatása Az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentéséről, ellátáshoz juttatásáról és az utcai léttel
kapcsolatos
társadalmi
konfliktusok
kezeléséről
szóló
1107/2004.
(X.26.)
Kormányhatározatban foglaltak alapján a hajléktalan emberek önálló lakhatásának támogatását a hajléktalanellátó intézményeken kívüli elhelyezéssel segítette egy pályázati projekt. A program célja a hajléktalan lét felszámolása volt az új, szállást nyújtó férőhelyek kialakítása helyett. A pályázat tehát a hajléktalanok elsősorban albérletbe vagy más, külső férőhelyre költözését célozta meg a költségekhez történő jelentős hozzájárulással. A program célcsoportjai: a) Átmeneti szállások és éjjeli menedékhelyek lakói, akik képesek az önálló életvitel fenntartására, és pusztán azért vannak a hajléktalan-ellátásban, mert a lakáspiacon nem jutnak megfizethető lakhatáshoz b) Hajléktalan házaspárok, élettársi viszonyban élők, akiknek elhelyezését a jelenlegi szállásrendszer nem képes biztosítani. c) Utcán élő hajléktalan emberek, akik a tömegszállás körülményeihez és követelményeihez nem tudnak alkalmazkodni, bizalmatlanok a hajléktalan-ellátó rendszer iránt. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ a pályázati program keretében először 21 fő hajléktalan személy lakhatási költségeire nyert támogatást 2005. év 47
végén. A támogatás egy főnek 12 hónapon át volt adható, maximum 20.000 Ft/hó erejéig, azaz évi 240.000 Ft/fő fordítható lakhatási támogatására (albérleti díjra, rezsiköltségekre, kaucióra). A szociális munkások segítettek az albérletkeresésben, a szerződéses albérleti viszony kialakításában, nyomon követték a kliensek életét az albérletben, az albérlet megtartását, a munkakeresést, stb. Az albérletkeresés időszakában sok kudarc érte a hajléktalanokat. A főbérlők előítéletével, elutasításával többen szembesültek. Nehezítette a helyzetet, hogy Békéscsabán igen magasak az albérleti díjak, amiket a hajléktalanok inkább csak ketten vagy többen együtt tudták fizetni. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, a mindennapi együttélés szabályainak betartása legtöbbjüknek nehézséget okozott, sok volt a konfliktus és a kudarcélmény. Az ilyen jellegű problémák feloldására, megoldására egyéni és csoportos megbeszéléseket is tartottak a családgondozó munkatársak. Próbálták motiválni a program szereplőit, hogy akinek a jövedelme megengedi, az takarékoskodjon, hogy a támogatás lejárta után is tudjon fizetni lakhatásáért. A program befejezését követően országos szinten hozzávetőleg a résztvevők 30%-a képes albérletét önerejéből megtartani Kisebb számban tudtak önállóvá válni azok, akik korábban már intézményekben éltek. Békéscsabán a program résztvevőinek közel 50%-a tudott támogatás nélkül is lakhatásáról gondoskodni. A jelenleg futó programtól is hasonló eredményeket várnak a helyi szakemberek. VII. 3. Hétpróba Ház – a védett szállás Az országban 1958-ban elsőként alakult meg civil kezdeményezésre a békéscsabai AE (Alkohol Ellenes) Klub, gyógyulni vágyó szenvedélybetegek részvételével. A civil szerveződés később Névtelen Alkoholisták, ma Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület néven működik. Az egyesület tagjai gyógyult szenvedélybetegek, illetve szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberek. Az egyesület a régióban is egyedülálló módon 2006. júliusában elindította a Hétpróba Ház nevű védett szállás működtetését. A védett szállás közösségi jellegű elhelyezés, mely biztosítja az életvitelhez szükséges feltételeket, s mellette rendszeres mentális segítséget is nyújt. A szállón azokat a gyógyulni kívánó szenvedélybetegeket fogadják, akik elhatározták, hogy szeretnének szenvedélybetegségükből kigyógyulni, és részt vettek valamilyen rehabilitációs kezelésen.
A
Hétpróba
Ház
működésének
a
célja,
hogy
azoknak
a
gyógyult
szenvedélybetegeknek segítsen a lakhatási problémáiknak a megoldásában, akiknek betegségük alatt leépültek a családi, baráti kapcsolataik, és a lakhatásuk nem megoldott. Az 48
ellátást igénybe vevők nem kényszerülnek sem az utcán, sem hajléktalan ellátó intézményben élni. A védő, támogató környezet, az elő, pozitív példák (sorstársak) és a folyamatos megerősítés hatványozottan ad erőt a teljes gyógyuláshoz. A szállón lakás feltételeként szerződésben kell vállalni a lakónak, hogy absztinens marad, a közösségi együttélés szabályait betartja, előtakarékoskodik és megfizeti a szállásért a havi 15000 Ft-os hozzájárulást. Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli élethelyzet esetén a szállás díja csökkenthető. Bár a szállóra beköltözők egy része rendelkezik rendszeres jövedelemmel (pl.: rokkantsági járadék), a Hétpróba Házban lakóknak egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell vállalniuk. Ebben segíti őket az egyesület, és a Regionális Munkaügyi Központ kirendeltsége is. Folyamatosan igénybe vehetnek életvezetési, életmód tanácsadást. A civil szervezet tagsága önkéntes munkával segíti az itt lakók családi kapcsolatainak újraépítését, társadalmi reintegrációját, és támogatást nyújt az önálló életvitelre való felkészülésben. A Hétpróba Házban maximum két évig lehet lakni. Több lakót kellett már elbocsátani a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegésért. Jellemzően az absztinencia tartása a legnagyobb probléma, de volt, aki nem akart munkát vállalni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 280/2007. (V.31.) sz.. közgy. határozatában döntött arról, hogy a Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. sz. alatti ingatlant térítésmentesen, határozatlan időre az Egyensúly Szabadidő Klub Egyesületnek átadja. Itt működik az Egyensúly Háza, melynek része a Hétpróba Ház is. Az Egyesület négy férfi és négy női lakót tud fogadni, jelenleg a szolgáltatást hatan veszik igénybe. VIII. Célok, javaslatok, feladatok A jelenlegi szükségletek, a gazdasági helyzet valamint a jogi szabályozás által nyújtott lehetőségek alapján jelen fejezetben olyan elképzelések megfogalmazására kerül sor, amelyek megvalósítása a koncepció során feltárt problémák megoldását szolgálják. Az ajánlások arra irányulnak, az egyének, családok lakáshoz jutással kapcsolatos és lakhatással járó terheit az önkormányzat képes legyen csökkenteni. A koncepcióban megfogalmazott javaslatok alapján lehet elkészíteni a lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái működését szolgáló cselekvési tervet.
49
Javaslatok:
1.
Az első lakáshoz jutók támogatásának (lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás) maximális összegét célszerű felemelni I)
a jelenlegi 800 0000 Ft-ról 1 000 000 Ft-ra,
II) kettő illetve több gyermekes családok esetében 1 300 000 Ft-ra. 2.
A 2008. december 31. után megépülő és felújítandó szociális alapon bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakásokba célszerű kizárólag előrefizetős villany- és gázórákat felszerelni.
3.
Törekedni kell a társasházak ösztönzésére, hogy minél több lakótömb vegyen részt az iparosított technológiájú épületek részére meghirdetett felújítási programban. Támogatni kell a lakóközösségek pályázaton való részvételét azzal, hogy az önkormányzat nyújtson segítséget a pályázati lehetőségek felkutatásában és a pályázat elkészítésében. Az előkészületek során az elkészült épületek tapasztalatait lehessen felhasználni.
4.
Meg kell vizsgálni, hogy az adósságkezelési szolgáltatás keretében együttműködő szolgáltatók körét szélesebb körre ki lehet-e terjeszteni, különös tekintettel a pénzintézetekre.
5.
Az ifjúsági garzonházakba (Békéscsaba, Dózsa Gy.u.7. és Fövenyes u. 1/2.) történő felvétel felső korhatárát célszerű negyven évre megemelni.
6.
Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a Békéscsaba, Irányi utcai átmeneti lakások elsősorban a helyi szakemberek elhelyezését szolgálják, valóban átmeneti jelleggel.
7.
A bérlakás állomány iránti keresletet folyamatosan figyelemmel kell kísérni a beérkezett pályázatok alapján. A lakástípusonkénti igények alakulásáról minden év márciusában beszámolót kell készíteni a pályázatokat elbíráló szakbizottságnak. A szakbizottság a beszámoló alapján javaslatokat készíthet a közgyűlésnek. 50
8.
El kell végezni a bérlakás állomány műszaki felmérését, valamint az eddig készült felmérés elemzését. A felmérés alapján meg kell határozni és rangsorolni a felújítási igényeket, és a kivitelezésére ütemtervet kell készíteni.
9.
Fokozottan figyelemmel kell kísérni a lakással, lakhatással kapcsolatos pályázati kiírásokat (pl. a pszichiátriai betegek, hajléktalanok, fogyatékkal élők, idősek, az ifjúsági korosztály tekintetében), és kedvezőbb lehetőség esetén az indokolt fejlesztéseket végre kell hajtani. A pályázatokról évente tájékoztatni kell a szakbizottságot a 7. pontban foglalt beszámoló keretében.
10.
A jelenleg szükséglakásként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú bérlakásokat fel kell számolni, illetve, ha a műszaki paraméterek lehetővé teszik, meg kell vizsgálni, hogy átminősíthetők-e magasabb kategóriába.
11.
Lépéseket kell tenni az önkormányzati tulajdonú lakásokban keletkezett kintlévőségek csökkentésére, a díjhátralékok behajtására.
12.
El kell készíteni a bentlakásos intézmények (idősellátást nyújtó intézményhálózat, hajléktalan szálló) felújítási és fejlesztési igényét, a működtetés racionalizálására tett javaslattal együtt.
13.
Minden esetben meg kell vizsgálni a kisajátítási eljárás keretében önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok bérlakásként történő hasznosításának lehetőségét.
14.
Az
önkormányzati
fejlesztés
útján
közművesített
telkeken
kedvezményes
telekvásárlási lehetőségét kell biztosítani. 15.
A szociális alapon bérbe adható bérlakás állomány növelése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a 136/2008. (II.28.) közgy. határozat végrehajtására. Ennek keretében a) biztosítani kell a beruházás évenkénti költségvetési forrás fedezetét,
51
b) fel kell térképezni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő azon beépítetlen ingatlanokat, amelyek alkalmasak a szociális alapon bérbe adható lakások építésére. c) az új építésű ingatlanok esetén figyelemmel kell lenni a területi megoszlás arányosságára. 16.
Ki kell dolgozni a szociális alapon bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakások lakóinak mobilitását segítő intézkedéseket, ennek keretében I) zárt pályázati rendszer keretében elősegítendő a lakásmobilitás, II) célszerű bérleti díj kedvezménnyel összekötött támogatási konstrukció bevezetése, melynek végső célja, hogy a bérlők piaci viszonyok között képesek legyenek a lakhatásuk megoldására. a) A minimum 4 évre megkötött 10 000 Ft/hó/ háztartás lakás előtakarékossági szerződés megkötését követő 3. hónap után minden 10 000 Ft után 3 000 Ft bérleti díj kedvezmény adható a lakás előtakarékosság idejére. b) 20 000 Ft /hó esetében a kedvezmény mértéke 5 000 Ft/hó lehet.
17.
Át kell tekinteni az önkormányzati rendeletben szabályozott lakáshoz jutás pályázati szempontrendszerét.
18.
Át kell tekinteni az önkormányzati intézmények által használt bérlakások egyes ágazatok közötti megosztását.
52
53
Az ábrák forrásmegjelölése Ssz. 1.
Az ábra címe Összehasonlító gazdasági adatok 2006. évben
2.
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete
3.
Nyilvántartott álláskeresők száma Békéscsabán 2000-2006. évben A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsaba 2007. július Foglalkoztatottak megoszlása Békéscsabán
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben Békéscsaba város állandó lakosainak száma 2000-2006. Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. Eladott OTP beruházású társasház lakások és tanácsi kiutalású eladott OTP lakások Békéscsabán 1986-1991. Épített lakások Békéscsabán 2000-2006. Békéscsabai lakások megoszlása komfort fokozat szerint Lakásállomány Békéscsabán 2000-2006. Az egy lakásra jutó lakosok száma Békéscsabán 2000-2006. A negatív tényezők előfordulása a háztartások lakókörnyezetében Békéscsabán Önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány Békéscsabán 2000-2007. években Békéscsabai lakásállomány jogcím szerinti megoszlása Az önkormányzati bérlakás állomány összetétele Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszám szerint Békéscsabán 2007. évben Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfort fokozat szerint 2007. évben Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás építés módja szerint 2007. évben A bérlakások felújítására fordított költségek 2000-2005. évben Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérbevételének/ üzemelési díjbevételének
Az ábra forrása Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztály Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt
54
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
41. 42. 43.
alakulása 2000-2007 évben Önkormányzati lakáshasznosítás bevételei A felújított lakások száma, költségmegoszlása Békéscsabán Kamatmentes kölcsön támogatás 2001-2007. év között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állománya, 2008 Önkormányzati bérlakások iránti igények Békéscsaba városában 2007. évben A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások lakbére 2007. évben a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokra benyújtott pályázatok Önkormányzati intézmények számára biztosított lakások A költségelvű bérlakásokra benyújtott pályázatok száma Békéscsabán 2004-2007. évben Normatív lakásfenntartási támogatás elismerhető lakásméret - komfortfokozatra tekintet nélkül Normatív lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2000-2007. évben Adósságcsökkentési támogatás Békéscsabán 2004-2006. évben Kiegészítő lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhető lakásméret Helyi lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben Szemétszállítási díj átvállalása Békéscsabán 2000-2007. években Átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó intézményi formák Békéscsabán Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott bentlakásos ellátást nyújtó intézmények Helyettes szülői ellátás igénybevétele Békéscsabán 2003-2007. évben A helyettes szülői ellátás igénybe vételéért fizetendő személyi térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendő térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben
Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ
55
44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
52. 53. 54.
55.
56.
Családok átmeneti otthona igénybevétel Békéscsabán 2000-2007. I. Családok átmeneti otthona igénybevétel Békéscsabán 2000-2007. II. Átmeneti ellátásban részesülők intézményi térítési díjai 2008. évben Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Telephelyek férőhelyszámai az időskorúak gondozóházaiban Szobák megoszlása az időskorúak gondozóházában Békéscsabán Hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevétele Békéscsabán, 2000-2007. évben Tartós bentlakásos ellátásban részesülők intézményi térítési díjai 2008 évben
Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ
Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona Idősek otthoni elhelyezési formát igénybe Központi Statisztikai Hivatal Szegedi venni szándékozók %-os megoszlása Igazgatósága Békéscsaba Képviselet A szenvedélybetegek otthona ellátást igénybe Központi Statisztikai Hivatal Szegedi venni szándékozók %-os megoszlása Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Telephelyek férőhelyszámai az idősek Békéscsabai Kistérségi Egyesített otthonaiban Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona Szobák férőhely szerinti megosztása az idősek Békéscsabai Kistérségi Egyesített otthonaiban Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona Támogatáson felüli vásárlási érték a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti mérőóráknál 12 hónap alatt. és Családsegítő Központ
56
TARTALOM I. Bevezetés…………………………………………………………………………...……2. II. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán…………………………………........5. III. Békéscsaba lakásállományának bemutatása………………………………………..10. IV. Önkormányzati lakásállomány…………………………………………………........13. V. Önkormányzati lakásgazdálkodás alapstratégiája 2000-2005 …………………........16. VI. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán......19. VI.1. A lakástulajdon megszerzésének, felújításának segítése - Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere……………………………………………………....19. VI.2. Lakásbérlemények önkormányzati formái…………………………………....….21. VI.2.1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások…………………….….…22. VI. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások………………...….23. VI. 3. Pénzbeli és természetbeni ellátások, a lakhatás segítése.…………………….…....26. VI. 4. Lakhatáshoz kapcsolódó intézményi ellátási formák……………………….…...31. VI. 4. 1. Gyermekek átmeneti gondozása lakáson....……………………………………36. VI. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnőttek részére……………...…...39. VI. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtóintézmények felnőttek részére………..……..42. VII. Törvényben nem szabályozott ellátási formák ….. ……………………………..…..….46. VII. 1. Előrefizetős fogyasztásmérő készülékek………………………………………....46. VII. 2. Hajléktalanok lakhatásának támogatása………………………………………..47. VII. 3. Hétpróba Ház – a védett szállás………………………………………………….48. VIII. Célok, javaslatok, feladatok…………………………………...……………..…...…49. Mellékletek: Békéscsaba Megyei Jogú Város lakbérövezetei………………………………….…….....53. Az ábrák forrásmegjelölése………………………………………………………..……....54.
57
