Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája

1

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 – 2015.

Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései

3

A helyi kulturális stratégia elvei

5

Kulturális helyzetkép

6

•

Kulturális javak védelme, kulturális örökségünk

8

•

Muzeális intézmények, levéltárak

8

•

Nyilvános könyvtári ellátás, iskolai könyvtári feladatellátás

10

•

Közmővelıdési feladatellátás: intézményrendszere és együttmőködési formái

•

11

– a mindennapok kultúrája – létkultúra

14

– helyi társadalom kultúrája

15

– ünnepi és egyetemes kultúra

15

– az önkifejezés és kreativitás kultúrája

16

– különbözı kultúrák együttélése

16

– közhasznú kulturális szolgáltatások

17

Mővészeti élet

17

– színház, bábszínház

18

– zenei élet

19

– táncmővészet

20

– népmővészet

21

– képzı- és iparmővészet

22

– irodalom

24

2 – film- és médiakultúra

25

Nevelési-oktatási intézményekben folyó kulturális nevelı munka

26

Kultúra és vendégforgalom

27

Finanszírozási alapelvek és a kialakítandó gyakorlat

27

Fejlesztési irányok

30

Mellékletek:

31

I. Ünnepségek, megemlékezések szervezési elvei és rendje

32

II. Feladatterv- a kulturális kínálat elemei

35

III. Békéscsaba kulturális területen adományozott kitüntetései

39

3

Bevezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991-ben megalkotta, majd 1997-ben aktualizálta a város kulturális koncepcióját. A 2008-as stratégia elkészítésének oka elsısorban az, hogy azóta jelentıs változások álltak be a kulturális, közmővelıdési politikában, a társadalom kultúrafogyasztási szokásaiban, és megjelentek az országos kulturális stratégia elemei. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiadta a 2007 -2013 között érvényes Közmővelıdési stratégiát. Beindult az országos szakfelügyeleti rendszer, ami rendszerezettebbé, ellenırizhetıbbé, kézzelfoghatóbbá tette az önkormányzat kötelezettségeinek megfogalmazását, árnyaltabbá tette értelmezését, és számon kérhetıbbé hiányosságait.

Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései A kultúra a nemzeti egység megırzésének és erısítésének kitüntetett területe, elsıdleges cél ezért a kultúrához való hozzáférés minél szélesebb körő biztosítása az esélyegyenlıség növelése érdekében. Egyre jellemzıbbé válik, hogy a kultúra „telekommunikált”, azaz elsısorban a média közvetíti, pedig ez nem pótolja a személyes és közösségi részvételt igénylı mővelıdést. Általános jelenség az igények átlagos szintjéhez képest is az anyagi kondíciók elmaradása. A kulturális nevelés gyermekkorban A kultúra iránti fogékonyság kialakítása gyermekkorban kezdıdik, ezért esélyt kell teremteni arra, hogy a gyermekek a kultúrát örömforrásnak, hasznos útmutatónak, életük részének tekintsék. Cél, hogy a magyar iskolák és közmővelıdési intézmények közvetítsék a kultúrát a tanulóknak. A médiaharcban eltőntek az igényes alkotások. Több hazai játékfilm, tévéjáték, könyv szükséges a kulturális neveléshez, ezért ha nincs elegendı lehetıség új alkotások létrehozására, vissza kell nyúlni a régiek közül azokhoz, amelyek idıtálló, maradandó értékeket képviselnek, közvetítenek. A mővészetoktatás helyzete manapság jelentısen romlik, színvonala felhígul. Az arra érdemes mővészetoktatási: irodalmi, zenei, színházi, tánc, képzı-és iparmővészeti szervezeteket kiemelt támogatásban kell részesíteni.

4 Új közönség elérése: A polgárok a szórakoztatóipar kiszolgáltatottjai. Igényes szórakozási lehetıségek felkínálásával lehet elcsábítani a kulturális szolgáltatásokat nem igénylı felnıttek bizonyos célcsoportjait a tévé elıl. Meg kell küzdeni a tétlen igénytelenséggel. Ezért a támogatott fesztiválokat, nemzeti ünnepeket az igényesség jegyében kell szervezni. Az ifjúság terén a legnagyobb feladat, hogy a fiatalok részvételével zajló rendezvények, valamint az érdeklıdésükön alapuló programok magas színvonalú, közösségépítı hatással bírjanak. A kulturális örökség életközelibbé tétele Meg kell találni a módját a múzeumi győjtemények lehetı legteljesebb és legszélesebb körő hozzáférhetıségének biztosításához. Akciókat kell indítani a könyvtár-használat vonzerejének fokozása érdekében. A hagyományos könyvtáraknak eszközeikben és módszereikben meg kell újulniuk. A tehetségek helyzetbe hozása A szakértık által legtehetségesebbnek minısített fiatal mővészeket ösztöndíjrendszerrel érdemes támogatni. Az alkalmazott és amatır mővészetek tevékenysége is színesítse a kulturális kínálatot. A meglévı rendszer továbbfejlesztésével segíteni kell a tehetséggondozó intézményeket. Segíteni kell az útkeresı kortárs, alternatív mővészeket is, akkor is, ha az új nemzedék új stílusa elıször szubkultúraként jelenik meg. Az új technikák szülte új mővészeti formák befogadására fel kell készíteni a közönséget, és az intézményeket. Kultúra, mint gazdaság és versenyélénkítı Az idegenforgalom feltörekvı gazdasági ágazat, melyen belül növekszik és még tovább növelendı a kulturális összetevı jelentısége. Kiemelt cél a turisztikában rejlı kulturális lehetıségek kihasználása kísérı programok szervezésével, mely egyidejőleg igénynevelési lehetıségeket is rejt. Az elmúlt évek biztató jelei e területen is felvetik a fesztiváltámogatási rendszer minıségi átalakításának szükségességét. A tudomány, a kutatás-fejlesztés eredményeinek népszerő, ismeretterjesztı szinten történı alkalmazása a természettudományi és más civil szervek bevonásával valósítható meg.

5

A közmővelıdési stratégia prioritásai: - A kulturális esélyegyenlıtlenségek csökkentése - A mővelıdéshez való alkotmányos jog gyakorlása - A kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése -A társadalmi kohézió erısítése A fenti a célkitőzések alapjaira épül a helyi kulturális stratégia.

A helyi kulturális stratégia elvei A települések közmővelıdési feladatait az 1997. évi CXL. tv. határozza meg. A törvény 76. § -ában rögzített közmővelıdési tevékenységi formák közül a 77. § szerint az önkormányzat rendeletben szabályozza a konkrét feladatok megoldásának módját és mértékét. A kulturális koncepciónak azonban ennél sokkal szélesebb körő elvi iránymutatást kell tartalmaznia, kivált, ha megyei jogú városról van szó. A kulturális koncepciónak arra kell iránymutatást adnia, hogy a város hosszabb távon mit kíván nyújtani a kultúra valamennyi, helyi szinten értelmezhetı rétegét tekintve különbözı életkorú, nemzetiségő, társadalmi helyzető, képességő, képzettségő, kulturális igényszintő polgárának, az igényesség és minıség elvét szem elıtt tartva. A koncepcióból levezethetınek kell lenni, hogy ehhez milyen fejlesztések szükségesek, a végrehajtás lehetıségeit cselekvési tervben kell rögzíteni. Számba kell venni a lehetséges forrásokat, ill. azok megteremtéséhez szükséges pályázati lehetıségeket. A koncepciónak meg kell határoznia, hogy milyen mértékben kívánja az alkotást, az alkotómunkát, mint az önkifejezés eszközét, illetve a befogadást, a minıségi mőélvezetet támogatni. Ezzel fel kell vállalnia a tehetség kibontakoztatásának egyéni, vagy szők réteget érintı elsıbbségét, vagy az igényes kulturális és szórakoztató, klasszikus mővek befogadására vágyó tömegigény kielégítését, illetve az ezek közötti súlypontozás nem könnyő döntését. Békéscsabán a törvény által elıírt kötelezı kulturális feladatellátás biztosított, fejlesztés csak önkormányzati és más források bevonásával, új partnerek felkutatásával érhetı el. A város kulturális koncepciójából következı cselekvési tervnek kell meghatároznia a fejlıdés irányait, kijelölni a fontossági sorrendet, a feladatellátás jövıbeni módját és mértékét.

6 A város kulturális fejlesztésének kitörési pontja a kulturális stratégia mentén Békéscsaba közmővelıdési feladatellátási hatékonyságának növelése. Ennek egyik alapvetı feltétele az ágazat teljes áttekintése, a fejlıdéshez nélkülözhetetlen döntések meghozatala, a megújuláshoz szükséges racionalizálási terv elkészítése, következetes végrehajtása. Kulturális helyzetkép Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991-ben fogadta el rendszerváltozás utáni elsı közmővelıdési koncepcióját, melyet 1997-ben aktualizált, módosított. A kulturális javak védelmérıl, a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. tv. kötelezı feladatul adta az önkormányzatoknak a helyi közmővelıdési rendelet megalkotását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése helyi közmővelıdésrıl szóló 34/200 (VII.06.) rendeletét a 13/2003.(III.27.) rendeletével módosította. A koncepció célkitőzései a városban az elérhetı szinten megvalósultak Az elmúlt évek legfontosabb eredményei: –

Közmővelıdési intézményeink bıvültek, részleges felújítások folytak. -Akadálymentessé vált az Arany János Mővelıdési Ház, -Nagyteremmel, majd 2007-ben részönkormányzati funkciót betöltı épületrésszel bıvült a Lencsési Közösségi Ház, -2007-ben átadásra került a gerlai közösségi színtér, -2006-ban megújult az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör casinója, majd 2008-ban Art Caffé galériája, -2008-ban átadásra került a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza.

– Új közalapítványi intézményként nyílt meg 2003-ban a Jankay Tibor Győjtemény és Kortárs Galéria. – Az önkormányzat 2000-ben kitüntetést alapított Békéscsaba Kultúrájáért címmel. – Kialakult a finanszírozás új rendszere, amely új alapokra helyezte a megye-város közötti kapcsolatokat is, a Balassi Táncegyüttes, a Bartók Béla Vegyeskar, a Nyíri Lajos Táncsport Egyesület megújult vezetéssel a város kulturális szféráját erısítik. – Az önkormányzat pályázati alap létrehozásával segítette a kulturális élet különbözı szereplıit. Több köztéri mőalkotás és emléktábla került elhelyezésre például Szent László és Boczkó Dániel szobra, a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékmőve, az újraépített Halászlányos és Angyalos kút vagy a Kirándulók címő szobor a sétálóutcán.

7 – Közkedvelt és színvonalas városi rendezvényekké váltak a Városházi Esték, a Garabonciás Napok, Zenit Zenei Ifjúsági Találkozó és Nemzetközi Fúvószenekari Verseny, a Tavaszi Fesztivál. – Nagyon színes, elsısorban alkotó és alkotás központú kulturális élet bontakozott ki a városban, amit a 2004-ben végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálat is elismert. – Továbbra is feladat maradt a Jaminában élık közmővelıdési színterének kialakítása, továbbá a mővészetek házában tervezett kiállítóterek sem valósultak meg, bár a terv elkészült, de más megoldás vetıdött fel a kiállítóterek bıvítése érdekében.

Kulturális intézmény összefoglaló név alatt a mővészeti, közgyőjteményi és közmővelıdési intézményeket kell érteni. Békéscsaba város nem rendelkezik saját fenntartású mővészeti intézménnyel, sem az elıadómővészeti, sem az alkotómővészeti ágban. Nincs saját színháza, bábszínháza, vagy hivatásos mővészeti együttese, és képzı-, ipar-, vagy fotómővészeti intézménye sincs. Ennek ellenére nem kell nélkülözni a színházat és a bábszínházat, mert Békéscsabán mőködik a Békés Megyei Jókai Színház és a Békés Megyei Napsugár Bábszínház is. Békéscsaba nem rendelkezik közgyőjteményi intézménnyel (múzeum, könyvtár, levéltár) sem, de a lakosság ellátását biztosítja a Munkácsy Mihály Múzeum, és a Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum, illetve a Békés Megyei Levéltár szolgáltatásainak igénybevételével. A megyei kulturális intézményekkel történı együttmőködést a városlakók mővelıdési lehetıségeinek minél színvonalasabb kielégítéséért új alapokra kell helyeznünk. Mivel az önkormányzatnak a környezı településekhez képest is kevés saját fenntartású intézménye van, érdemes a többszektoros kulturális struktúra kialakítását szorgalmazni. Ösztönözni kell az önszervezıdések új formáit, a közmővelıdési intézmények és színterek nyitottságát, és a nem önkormányzati fenntartású intézményeket lehetıség szerint be kell vonni a közmővelıdési feladatellátásba. Nagyobb szerepet kell biztosítani az iskoláknak a tanulóik (és családjuk) számára biztosított közmővelıdési feladatellátásban.

8 •

Kulturális javak védelme, kulturális örökségünk

Épített és régészeti örökség A megyei intézmények, mőemlékvédelmi hatóságok munkájának eredményeként a város környékén korábban a közelmúltban is ásatások folytak. Értékes régészeti lelıhelyek feltárása történt meg, melyekrıl a nagyközönség tájékoztatását meg kell szervezni. (repülıtér, Veszei stb.) Helytörténeti győjtemény A több szálon futó helytörténeti kutatások eredményeként és a helyi közösségek önkéntes győjtıszenvedélyének következtében helytörténeti győjteményrészek léteznek, de nem rendszerezetten mőködnek. Közös múltunk értékeinek megırzése, továbbadása városi érdek. Békéscsaba városa újratelepítésének 300. évfordulójára, 2018-ra kitőzhetı cél egységes helytörténeti győjtemény létrehozása. Addig is a gyermek és fiatal korosztály figyelmét felkeltı győjtemény- és hozzá kapcsolódó tevékenységrendszert kell kiépíteni. Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-ben Helytörténeti Kollégiumot hozott létre szakértı, tanácsadó feladat ellátására. Mőködésének eredményessége érezhetı a múlt értékeinek ápolásában. Az emléktáblák, emlékhelyek karbantartására a városüzemeltetési osztály kiemelt figyelmet fordít. •

Muzeális intézmények – levéltárak

A kulturális javak védelmérıl elsısorban a muzeális intézmények gondoskodnak. A Békéscsaba tulajdonában lévı kulturális javak többtípusú szervezeti keretben kapnak védelmet és nyilvánosságot. Saját fenntartású múzeumot nem üzemeltet a város önkormányzata, de polgárainak biztosítja a múzeumi szolgáltatást az alábbiak szerint. •

Közérdekő muzeális győjtemény a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány által mőködtetett intézmény, a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria. Végleges elhelyezésének ügye folyamatosan napirenden van. A nagyhírő Tevan és Kolozsváry család mővésztagjainak felajánlása ezzel egyidejőleg kap méltó kiállítási lehetıséget. A kortárs mővészek számára létrehozott kiállítóhely békéscsabai, a városhoz kötıdı, valamint akár országhatárokon túlmutató képzımővészek bemutatkozására biztosít alkalmat.

9 •

Győjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas mővésznek, Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi győjteménye.

•

Közérdekő muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként mőködı Munkácsy Emlékház. Itt látható a Magyar Nemzeti Galéria díjmentesen rendelkezésre bocsátott múzeumi letéti állománya, melyhez az eredeti Omaszta hagyaték biztosít hangulatában is megfelelı miliıt.

•

Feladatként jelentkezik a városunk díszpolgára, Fekete Pál által felajánlott, 1956-hoz kötıdı győjtemény elhelyezése.

Megoldatlan városunk jeles képzımővészei Békéscsaba számára felajánlott hagyatékainak méltó módon történı elhelyezése, ezért a jövıben olyan felajánlást kíván elfogadni a város, melyet a szakértıi fórumok javasolnak, és hosszú távon is biztosítható a hagyatékok kezelése.

Békéscsabán található a Munkácsy Mihály Múzeum, mellyel élı kapcsolat alakult ki. A város évente kötött szerzıdés szerint veszi igénybe a múzeumi szolgáltatásokat, és jelentıs anyagi erıvel járult hozzá a múzeum felújításához is. A jövıben elsısorban a lakossági ismeretterjesztés célját is szolgáló, a múzeumi közgyőjteményekre jellemzı, sajátos: régészeti, történelmi, mővelıdéstörténeti, helytörténeti stb. anyagokból összeállított kiállítások, esetenként unikális képzımővészeti kiállítások megrendezését kívánjuk „megvásárolni” az intézménytıl. A hagyományos rendezvények esetében a folyamatosság biztosítása a cél az Országos Tervezı Grafikai Biennálé, és a Városi Gyermekrajz kiállítás szokásos megrendezésével. A fenti szolgáltatásokat hosszú távon biztosítani kívánja polgárai számára Békéscsaba Megyei Jogú Város.

Békéscsaba Megyei Jogú Város jó kapcsolatokat ápol a gyulai székhelyő Békés Megyei Levéltárral. A Békés Megyei Levéltár győjtıkörébe tartoznak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó intézmények maradandó értékő iratai, melyek ırzését, rendezését ellátja, és a kutatók, ügyfelek rendelkezésére bocsátja. A polgármesteri hivatalok irattári rendjének jóváhagyás elıtti konzulense, az iratkezelés ellenırzés feladatellátója a Békés Megyei Levéltár. A Békés Megyei Levéltár rendelkezik Békéscsabai részleggel, mely a Polgármesteri Hivatal Szabadság téri épületében található nagymérető raktár és kutatóterem. A rendszerváltást megelızıen

10 külön győjtemény volt a Magyar Szocialista Munkáspárttal kapcsolatos iratanyagok összessége, majd a rendszerváltást követıen a teljes meglévı pártarchívumot átvette a Békés Megyei Levéltár. A jogszabályok által meghatározott feltételek szerint a kutatók és érdeklıdı ügyfelek rendelkezésére áll. A békéscsabai evangélikus egyház szintén rendelkezik levéltári győjteménnyel, mely 1720-tól ırzi Békéscsaba múltját, hagyatékanyagait. A kutatók és történészek érdeklıdésének kielégítésén túlmutatóan a történelem tanárok érdeklıdését is fel kell kelteni, elsısorban a helyi levéltári egység dokumentumainak bemutatásával. A helytörténeti kutatómunkát a levéltári forrásanyagokra alapozva érdemes kiterjeszteni a középkorra is a megfelelı szakemberek bevonásával.

•

Nyilvános könyvtári ellátás, iskolai könyvtári feladatellátás.

Könyv, olvasás, könyvtár, anyanyelvi kultúra A könyvtári szolgáltatás biztosítása az önkormányzatok kötelezı feladata. A városban lévı Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum biztosítja a város minıségi, jó színvonalú könyvtári ellátását. Ezt éves szerzıdésben, lakosságszám arányosan támogatja a város. Ezzel a megoldással költségtakarékosabban biztosítható a nyilvános könyvtári szolgáltatás. Az egyes városrészek könyvtári ellátása városi ingatlanokban a megyei könyvtárral együttmőködve történik: Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési Lakótelepen és Mezımegyeren. A fiókkönyvtárak helyzete felülvizsgálatra szorul, mert a nyitvatartási idı szőkül, és a könyv-, folyóirat állomány sem felel meg a szakmai elvárásoknak és a használók igényeinek. A város által rendelkezésre bocsátott épület állapota és a tárgyi feltételek a Lencsési fiókkönyvtárban a legkevésbé elfogadhatóak, annak ellenére, hogy a közelmúltban megoldódott a lakossági internet - hozzáférés problémája. A könyvtári ellátásban részt vesz a Vasutas Mővelıdési Ház könyvtára is. Békéscsaba Megyei Jogú Város egyetlen, nyilvános könyvtárként számba vehetı szervezete a Gerlai Általános Mővelıdési Központ könyvtári intézményegysége, mely egyben iskolai és nyilvános könyvtári- lakossági szolgáltató feladatokat is ellát.

Békéscsaba valamennyi oktatási intézménye rendelkezik iskolai könyvtárral. Szükség esetén át kell tekinteni a lakossági használat lehetıségét, alapvetı könyvtári állomány digitális

11 hozzáférhetıségének, helytörténeti anyagok interneten történı elérésének biztosítását. Ez a távolabbi cél megegyezik a könyvtárügy 2008-2013 közötti stratégiája célkitőzéseivel.

•

Közmővelıdési feladatellátás intézményrendszere és együttmőködési formái

Az 1990. évi LXV. törvény meghatározza a helyi önkormányzatok feladatait: a II. fejezet 8. § (1) bekezdés „a közmővelıdés, tudomány, mővészeti tevékenység, sport” támogatását írja elı. A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CLX. törvény 76. §-a szövegszerően deklarálja a kultúra azon területeit, melyeket a közmővelıdési gyakorlatban a helyi önkormányzatok kötelesek a feltételrendszer biztosításával támogatni. A közmővelıdési feladatokat elsısorban a közmővelıdési intézményeknek kell ellátni. Különbözı helyzetük, lehetıségeik szerint különbözı mértékben képesek valamennyi feladatot megoldani. A jelenlegi gyakorlat szerint végzett feladatuk a közmővelıdési tevékenységek iránti igénykeltés, az önszervezıdı kezdeményezések számára tér és szakmai támogatás biztosítása, szervezési, lebonyolítási tevékenységük segítése, ill. pénzügyi kezelése, valamint szórakozási és kulturális igények kielégítése. A város által fenntartott önkormányzati közmővelıdési intézmények alkotják a városi kötelezı feladatellátás bázisát. A település kulturális adottságaira, mővelıdési hagyományaira, szokásaira épülve, éves munkaterv alapján végzik alapító okiratban rögzített feladataikat. Az országos és helyi koncepciókban, stratégiákban meghatározott új, illetve változó feladatokat elsısorban a közmővelıdési intézményekhez lehet „telepíteni”, a hozzájuk szükséges feltételekkel együtt. A kulturális szféra kategorizálása, rendszerezése a terület jellegénél fogva kevésbé lehetséges. Ezért a közmővelıdési feladatellátás sem „vegytisztán” jelentkezik– nincs is erre törekvés –, azaz nem különíthetı el a mővészeti élet késıbb tárgyalt területeitıl. Azért sem, mert a közösségi mővészeti alkotó és mőélvezı tevékenység egy részének nyilvánvaló helyszínei a közmővelıdési intézmények. A város kulturális stratégiájának egyik meghatározó célja olyan centrális helyen mőködı Agóra létrehozása, amely ötvözi a hagyományos és a mai kor követelményeinek megfelelı, széles bázisú, tanulási, önképzı és élményt adó közmővelıdési formák kínálatát. Amennyiben szükséges, egyezıen az országos gyakorlattal, a közmővelıdési intézményrendszer racionalizálását végre kell hajtani.

12 A közmővelıdési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetıségeknek megfelelıen a közmővelıdési, közgyőjteményi, mővészeti, tudományos, oktatási intézmények, egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidıs vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. Az általuk biztosított kulturális szolgáltatásokra közmővelıdési megállapodással, konzultációkkal, támogatási eszközrendszerrel tud a város hatást gyakorolni.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, szakmailag önálló, magasabb vezetı irányításával mőködı intézmények: Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Lencsési Közösségi Ház Arany János Mővelıdési Ház, Mezımegyer Békési Úti Közösségi Házak Többcélú intézmény: óvoda, általános iskola, könyvtár, közösségi színtér a Gerlai Általános Mővelıdési Központ. Az intézményi tevékenységek összehangolása nehézségekbe ütközik. Több esetben hiányzik a rugalmasság és lendület. Egy városi kulturális fesztivál hatása sem minden esetben érzıdik az azt szervezı intézmény közvetlen környezetén kívül, a városrészekben szinte egyáltalán nem. Ehhez az együttmőködés objektív feltételei sem adottak. Ugyanakkor bizonyos helyi kulturális igények kielégítése lokálisan is indokolt.

A város egységes színvonalú közmővelıdési alapellátása érdekében a városrészek közmővelıdési és egyéb közösségi célú feladatellátása feltételeinek biztosításáról már döntés született, folyamatban van a jaminai (Erzsébethely), illetve a fényesi közösségi színterek biztosításának elıkészítése. Elsısorban az önkormányzati fenntartású közmővelıdési intézményektıl várható el a közmővelıdés különbözı területein jelentkezı feladatok ellátása. Ennek személyi és infrastrukturális feltételrendszerét az elvárásokhoz szükséges igazítani. A nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, kulturális szolgáltatókkal történı feladategyeztetés, és bevonásuk a közmővelıdési feladatellátásba jelentısen növeli a közmővelıdési szolgáltatások mennyiségét.

Közmővelıdési megállapodás szerint a várossal együttmőködı közmővelıdési intézmények:

13 Olyan feladatellátásra kötött a város közmővelıdési megállapodásokat, amelyek az önkormányzati intézményhálózatban nem, ill. csak részben biztosítottak. A város és térsége közmővelıdési életében hiánypótló szerepet töltenek be, speciális szolgáltatásokkal gazdagítják a kulturális kínálatot. Miután nagy hagyományokkal rendelkeznek, értéket képviselnek, abban érdekelt a város, hogy támogatásukat továbbra is fenntartsa. Csaba Honvéd Kulturális Egyesület, Szlovák Kultúra Háza, Vasutas Mővelıdési Ház, Tudományos Ismeretterjesztı Társulat Közalapítványok által fenntartott intézmények : E típusba tartozó intézmények kötıdése a városhoz szorosabb, mert a város a közalapítványi intézmények alapítójaként, és támogatójaként is megjelenik. Képviselete a jogszabályoknak megfelelıen kurátor útján biztosított. A közalapítványok intézményeket tartanak fenn, az intézmények a városi tulajdonú ingatlanban, ill. bérleményben mőködnek. Kiszámítható alapítói támogatásuk tevékenységük anyagi bázisát képezi, az erre irányuló finanszírozási gyakorlat kialakulóban van. Az önkormányzati támogatás ellenében az alapítói elvárásokat évenkénti támogatási szerzıdés rögzíti. Jankay Galéria – Jankay Közalapítvány Diáktanya – Diáktanya Közalapítvány Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza – a Balassi Közalapítvány mőködtetésében oktatási és közmővelıdési feladatot ellátó intézménynek ad otthont. A Jankay Galéria végleges helyének biztosítása esetén ismét felül kell vizsgálni az intézmény fenntartói státuszát: biztosítható–e a különbözı támogatásokból a közalapítványok mőködése, vagy közvetlenül önkormányzati intézményi szervezetben biztosítható a hatékonyabb mőködés.

Egyéb együttmőködés: az oktatási intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel, mővészeti intézményekkel, kulturális vállalkozásokkal évenkénti rendezvényfórumon történik egyeztetés. Az eddigi gyakorlatnál sikeresebben,- kezdeményezı fellépéssel- meg kell keresni azokat a kapcsolódási pontokat és fórumokat, amelyek a városban mőködı Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Karának szellemi tıkéjét a békéscsabai kulturális életébe integrálja. A korábbi kapcsolat fenntartásában érdekelt a város a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztályával is.

14 Békéscsabán mőködik a Magyarországi Szlovákok Kutató Intézete, amely kutatási területének országosan egyedülálló tudományos bázisa. A fenti intézmények, vállalkozások közmővelıdési feladatellátásban vállalt szerepe alkalmakra korlátozódik, ezért az együttmőködés is alkalomszerő, eseményekhez, rendezvényekhez kötıdik.

A közmővelıdés elemeinek megjelenési formái a közmővelıdés gyakorlatában

A mindennapok kultúrája (létkultúra)

Az országos stratégiai célkitőzéseknek is megfelelıen a város nagyobb figyelmet kíván fordítani azokra a közmővelıdési lehetıségekre, melyek a polgárok életesélyeinek növekedését segítik elı, praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeretés képzettségi szintjének növekedéséhez. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás közmővelıdési intézményekben szervezett lehetıségeinek alkalmazására. Az intézményeknek ehhez tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok, szervezésével kell lehetıséget biztosítani. A lakossági közérzet javításához járulnak hozzá az önismeret fejlesztı, kapcsolatépítı tréningek, csoportos összejövetelek. A mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítésének érdekében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közmővelıdési válasz a kor kihívására. A közmővelıdési intézményekre és közösségi színterekre vonatkozó szakfelügyeleti elemzés célul tőzte ki a létkultúra elemeinek beemelését a közmővelıdés gyakorlatába. Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerei nem állnak rendelkezésre a város közmővelıdési intézményeiben, így a felnıttképzés

és

átképzés

társadalmi

igényeire

sem

tud

választ

adni

az

intézményrendszer.A tudományos ismeretterjesztı tevékenység lakossági igényeinek kielégítéséhez annak a közmővelıdési intézmények napi munkájában történı megjelenése is szükséges, ebben a közmővelıdési megállapodás alapján a Tudományos Ismeretterjesztı Társulat együttmőködésére lehet számítani. Népszerő lehetıség lenne a „Kis csodák palotája” keretében tudományos és ismeretterjesztı interaktív kiállítás létrehozása, de stabil pályázati háttér híján nehéz a fenntarthatóság biztosítása.

15 A helyi társadalom kultúrája: Minden olyan közmővelıdési forma kiemelt figyelmet érdemel, mely a polgárok lelki kötıdését, lokálpatriotizmusát erısíti: emléknapok, rendezvények, hagyományápoló közösségek, civil folyamatok megjelenésével és mőködésével. A helyi politikai és közélet, a helyi nyilvánosság, társadalom kohézióját erısítı programok számára helyet biztosítanak a közmővelıdési intézmények és a növekvıben lévı egyéb kulturális, egyházi, üzleti, vendéglátó egységek. A különbözı civil szervezetek mőködését többek között a Civil Szervezetek Szövetsége számára ingatlan térítésmentes bérbeadásával és Civil Iroda mőködtetésével támogatja Békéscsaba városa. Elkezdıdtek a városi Civil Stratégia elıkészítı munkálatai. A helyi lakossági kohéziót erısítı legnagyobb szabású, népszerő rendezvények rendszeresen élvezik az önkormányzat hozzájárulását: Városházi Esték, Csabai Garabonciás Napok, Csabai Kolbászfesztivál, Jaminális, helyi kitüntetési ünnepségek, évfordulós rendezvények. Kívánatos az egyházak fokozottabb részvételének biztosítása a közmővelıdési feladatellátásában, elsısorban a mentális problémák megoldásában történı közremőködésben és a nemzeti ünnepek méltó megünneplésében. Az együttmőködés évente egyeztetı fórum összehívásával alapozható meg. A kiszámítható, polgárbarát, városi közösségi identitást erısítı rendezvények szervezése érdekében a karácsonyi és szilveszteri ünnepkörhöz tartozó városi, vagy város által támogatott rendezvények, vásárok elnevezését, kulturális, tartalmi elveit, szervezési és finanszírozási feltételeit meg kell határozni és a koncepció mellékleteként kezelni. Az ünnepi és egyetemes kultúra: A kultúrát közvetítı, értékközpontú programok, rendezvények, fesztiválok rendezése, támogatása prioritást élvez. Ebbe a csoportba illeszthetık a nemzeti ünnepek, városi, egyházi ünnepségek. A nagy nemzeti ünnepeket a Polgármesteri Hivatal Oktatási Közmővelıdési és Sport Osztálya koordinálja a Városüzemeltetési Osztály, a Közigazgatási Osztály, és a hivatali ellátó szervezet kiemelt együttmőködésével. A magyar kultúra napja városi ünnepsége a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza mindenkori közremőködésével valósul meg. A közmővelıdési intézmények tevékenységi körükbe illeszthetıen emlékeznek meg a jeles évfordulókról, munkatervüknek megfelelıen. A közoktatás intézményeivel és a központi szervezéső nemzeti ünnepekkel kapcsolatos nézetek rendszere a koncepció mellékletét képezi.

16 Az önkifejezés és kreativitás kultúrája: Az élményközpontú közösségi formák, egyéni ambíciókat összesítı programok, sorozatok, minısítık, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges mőködési feltételek biztosítása egyik erıssége Békéscsaba közmővelıdési életének. Ugyanez hordozza a tagoltság, túlspecializálás, a rétegigények eltúlzott szerepének veszélyét is. A kulturális versenyek, szemlék, alkotótáborok, kreatív gyermektáborok, versenyek, kórusfesztiválok, zenekarok a legszélesebb szervezıi spektrumon valósulnak meg. A közoktatási intézmények nevelési céljainak megvalósulásához a középfokú intézmények könyvtáros tanárait, közmővelıdési szakembereit az eddigieknél hatékonyabban be kell vonni az önkifejezés és kreativitás alapjainak lerakásában. Különbözı kultúrák együttélése és azok támogatása: Kölcsönös empátia és tolerancia kialakítását célzó és segítı közmővelıdési törekvéseknek eddig is tág teret biztosított Békéscsaba városa. A város történetében a különbözı kultúrák békés egymás mellett élése, egymást erısítı, segítı hatása hagyományokra épül, ezért hangsúlyos. Ennek ellenére figyelmet kell fordítani az etnikai, kulturális, vallási, civilizációs konfliktusok kialakulásának megelızésére, kezelésére. Elsısorban a Békéscsabán hagyományokkal rendelkezı kisebbséghez tartozók tényleges igényeinek kielégítése a cél. Ebben jelentıs szerepet vállalnak a városban mőködı kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományırzés. Ennek eredményeként egyre gyakrabban találkoznak a szervezık elképzelései a kisebbségi kultúrák iránt érdeklıdıkkel. A közmővelıdési intézmények is közremőködnek a kisebbségi kulturális feladatok ellátásában: a feladat megoldása önkormányzati szinten a Békési úti Közösségi Ház feladata. Békéscsabán magas szinten mőködı kisebbségi kulturális intézmény a Szlovák Kultúra Háza, és a Szlovák Tájház. Valamennyi Békéscsabán jelenlévı kisebbség kultúrájának közvetítésében minden közmővelıdési intézmény feladata a felmerülı lakossági igények alapján történı közremőködés, közös rendezvények szervezése, kölcsönös kapcsolattartás. A lengyel és a román kisebbségi önkormányzatok egyben szervezıi is az általuk képviselt kisebbség kulturális életének. Az esélyegyenlıség elvének prioritása alapján a cigány kisebbség kultúrájának népszerősítési lehetıségeit a kisebbségi önkormányzat bevonásával fel kell tárni. A megvalósítás során építeni kell az önkormányzat megfelelı szakbizottságának pályázati rendszerére.

17

A kulturális konfliktusok kezelésében, a hátrányos helyzető, elsısorban cigány gyerekek és fiatalok megszólításában szerepet kell vállalnia az állami és önkormányzati forrásokból fenntartott közmővelıdési intézményeknek, de ebben az elvi egyetértésen túl - személyi és tárgyi feltételek híján- nem tud alkotó módon részt vállalni a közmővelıdési intézményrendszer. Az iskolarendszerő oktatásból kimaradt roma fiatalok képzési ajánlatának bıvítése a közösség integrációjának fontos feltétele. Közhasznú kulturális szolgáltatások A közmővelıdés az alábbi szolgáltatásokat biztosítja ezen a téren: információt nyújt, programokat, kulturális utazásokat szervez, tanácsadásban vesz részt, közhasznú kiadványokat készít. Az önkormányzati feladatellátás szervezeti keretei az Ifjúsági Ház -

Patent Diákiroda,

Tourinform Iroda, valamint a Diáktanya - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda mőködésével biztosítottak. A lakossági kulturális tájékoztatás egyre nagyobb jelentıségő lehetısége a városi honlap illetve a Csabai Mérleg önkormányzati sajtótermék. Az info-kommunikációs technológia térhódításával a települési, ill. kistérségi info-kommunikációs szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek megteremtése pályázati úton történhet. Ennek keretében bıvíteni szükséges a térítésmentes, vagy kedvezményes lakossági internet hozzáférést biztosító epontok számát a városban.

•

Mővészeti élet

A városi átfogó kulturális stratégia alkalmas a mővészeti élet egyes részleteinek átgondolására. A város kulturális életében egyidejőleg jelen kell lennie, lehetıleg valamennyi mővészeti ágon belül közelítı arányú támogatottsággal – a cselekvı, önkifejezı, alkotó – és a befogadó, élményszerzı, szórakoztató kulturális, mővelıdési lakossági igény kielégítésének is.

18 A mővek létrehozására irányuló alkotó tevékenység az amatır egyéni és csoportos mővészeti próbálkozásokban, kísérletekben, valamint a professzionális, magasan képzett kezdı, és a már elismert alkotók mővészeti munkásságában is megnyilvánul. A mővek befogadására irányuló, kulturális élményt, szórakozást biztosító tevékenység keretében valamennyi mővészeti ágban biztosítani kell a mővek befogadásának lehetıségét, abban az esetben is, ha a helyi amatır, esetleg a professzionális mővészek, mővészeti közösségek mővészi teljesítménye nem elégíti ki a lakosság mővelıdési igényeit. Ezért hozzáférhetıvé kell tenni a különbözı mővészeti ágak magyar és egyetemes kultúrában, magas mővészi igénnyel létrehozott alkotásainak bemutatását, elıadását a helyben rendelkezésre nem álló értékek felkutatásával és bevonásával. Színház, bábszínház A Békéscsaba egyik legszebb – hajdan közadakozásból, a polgárok összefogásával épült épületében mőködı Békés Megyei Jókai Színház mősortervét a fenntartó megyei önkormányzattal együttmőködésben alakítja ki, erre a városnak nincs érdemi befolyása. A Békés Megyei Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ, az értékes kulturális intézmény útkeresı tevékenységét a városi önkormányzat is támogatóan figyelemmel kíséri. A színház és a bábszínház megyei fenntartásában együttmőködés alakult ki. Ennek alapján eseti darabtámogatásban részesül az intézmény, a megyei és a városi önkormányzat megállapodása szerint. Elıfordul tematikus darab rendezésére történı felkérés is, ezzel a jövıben is lehet élni. A nyári Városházi Esték Békéscsaba egyik legnépszerőbb rendezvénysorozata. Célja a könnyed nyáresti szórakozás biztosítása. A Városházi Esték szervezése a Csabai Garabonciás Alapítvánnyal közbeszerzési eljárás eredményeként 2010-ig kötött szerzıdés alapján, évenkénti programegyeztetéssel történik. Amatır együttesek közül saját alkotói, rendezıi, szereplési ambíciók kipróbálására is van lehetıség. Az ebbe a körbe tartozó tevékenységeknek célszerő közmővelıdési, ill. szakköri keretek között maradniuk, ill. a célközönséget megtalálniuk, ez a tendencia vonatkozik a különbözı helyi és regionális versenyekre, fesztiválokra is. A város a Jókai Színház elıadásaira szóló ifjúsági bérleteket vásárol a középiskolák számára, ezzel járul hozzá a színházkedvelı, elsısorban hátrányos helyzető fiatalok neveléséhez. Az intézmények maguk is jelentıs számban vásárolnak ifjúsági és gyermek bérleteket. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Gyermekszínházi sorozatot, valamint Pódiumszínházat szervez, kamaraszínházi sorozata keretében évente négy kamaradarab megtekintésére van lehetıség.

19 A hiánypótló színházi szervezéseket a nehézségek ellenére érdemes fenntartani. A Diáktanya évente négy alkalommal „színházbuszt” szervez, elsısorban országos hírő sikerdarabok megtekintésére. A „Fiatal Színházmővészetért” Alapítvány fenntartásában Békéscsabán mőködik a megújuló Fiatal Színházmővészek Szakközépiskola, amely jelentıs bázisát képezi a színészek utánpótlásának. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör támogató hátterével a Csabai Színistúdió 15 éve áll a városi amatır színjátszás élén, kiváló nevelı munkáját igazolja az országos karriert befutó színészek és énekesek sora. Az iskolák szakköri formában gyermekszínjátszó köröket mőködtetnek több-kevesebb sikerrel, de azzal a nem elhanyagolható eredménnyel, hogy a foglalkozásokon résztvevı diákok értı befogadókká válhatnak. Hiányként jelentkezik a városban a korszerő, nagy létszámú közönséget befogadó, korszerő színpadtechnikai feltételekkel rendelkezı színházterem.

Zenei élet A zenei élet hátterében nem egyetlen bázisintézmény áll, ezen a területen ideálisan megvalósul a sokszektorúság. Számos jeles mővész fémjelzi a városi zenemővészeti életet, közülük Tóth Péter zongoramővész részesül szponzori támogatásban (hangszerletét formájában) szerzıdés szerint. A városban mőködı kórusok közül a Bartók Béla Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal, de jelentısek az egyházakhoz kapcsolódó (evangélikus, református) és nemzetiségi jellegzetességeket hordozó amatır kórusok. A hangszeres muzsika város által támogatott legjelesebbje a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar, megyei szinten a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar bír több évtizedes hagyományokkal. Az egyesült Körösparti-Vasutas Fúvós zenekar a nemzeti ünnepek állandó szereplıje és fénypontja. A város komolyzenei életének szervezése a Filharmónia Kht.-val együttmőködésben, rendszeres és eseti támogatással történik. Hivatásos együttessel Békéscsaba nem rendelkezik. Szervezı tevékenységükkel jelen vannak a komolyzenei életben az egyházak, a könnyőzenei koncertszervezésben a közmővelıdési intézmények, a civil és a vállalkozói szféra. Újszerőek, igényesek az alkalmi zenei programszervezések is. Jelentıs zenei ismeretterjesztı szerepe van

20 a Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola különbözı zenei rendezvényeinek.

A könnyedebb, szélesebb rétegek számára is érthetı és elérhetı komolyzene iránti igény kielégítése a zeneiskola pedagógusainak, növendékeinek segítségével is történhet, az intézményre - egyeztetést követıen- partnerként lehet számítani. Könnyőzene terén több éves múltra visszatekintı, befutott együttesek: a Grandmother’s Jam és La Bomba együttesek. A zenei nevelés hagyományos formája a kórusokban történı együtténeklés. Békéscsaba város önkormányzata az iskolákkal együttmőködve erıfeszítéseket tesz a zenei nevelésért. Kulcsa a pedagógus, de a gyerekek szemében a dalolás presztízsének emelése hozhatna kívánt öröméneklést városunkban. A népzene oktatás bázisa a Bartók Béla Zenemővészeti szakközépiskola, mely utánpótlásról gondoskodik az országos hírő népzenei együttesek számára is. Közülük meg kell említeni a Békés Banda nevét. Táncmővészet Városunkban több táncmővészeti ágban mőködnek kiváló amatır együttesek. Kiváló eredményeket érnek el a néptánc, társastánc, moderntánc és balett ágban alkotók és résztvevık. Néptánc A Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza megvásárlása új távlatokat nyitott a város eddig megoldatlan feladatainak ellátásához. Békéscsaba Megyei Jogú Város azzal nyilvánítja ki a néptánc és annak oktatása iránti elkötelezettségét, hogy a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Házában adott otthont a néptánc és népzeneoktatásnak is. Ezzel hosszú távon teremtett biztonságos mőködési helyet a magyar néptánckultúra számára is, mellyel több általános iskola rendszeres táncoktatását segíti a közalapítványi fenntartású Hétpróbás Néptánciskola minısített alapfokú mővészetoktatási intézményben.

A Balassi Táncegyüttes, valamint ifjúsági együttesei: Rábai és Hétpróbás együttesek; a Tabán Néptáncegyüttes, a Balkán Táncegyüttes, a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes képzettségük,

21 népszerőségük miatt alkalmasak a néptánc befogadása iránti igény felkeltésére. Nemzeti ünnepeken, évfordulós rendezvényeken, Városházi Esték, kolbászfesztivál rendezvényein szükséges, elvárt esemény a magyar néptánc mősorral vagy mősorrészekkel történı megjelenés. Ugyanilyen elvárás fogalmazódik meg a nemzetiségi, elsısorban szlovák néptánc magas színvonalú megjelenítéséért a szintén támogatott nemzetiségi néptáncegyüttes számára. Országos hírő tánc ünnep a kétévenként megrendezett Országos Szólótánc Fesztivál is. Támogatása hagyomány és városi érdek. Társastánc, moderntánc, balett Békéscsabán több szektor vesz részt a tánckultúra mővelésében is. A Kner Nyíri Lajos Táncsport Egyesület kereteiben folyik az intézményrendszeren kívüli társastáncoktatás, amely részben a tánc, mint közösségi kikapcsolódási lehetıség alapjainak elsajátítását, hagyományos ifjúsági és felnıtt tánccsoportok szervezését, részben a táncsport magas szintő mővelését célozza. A moderntánc és balett produkciók tanfolyami keretben ill. vállalkozásban mőködı képzési helyeken szerzett mozgásmővészeti tudás eredményeként fémjelzik a békéscsabai amatır táncmővészetet. Egyre nagyobb közönségigény mutatkozik a társastánc és moderntánc rendezvények iránt. A Táncvilágnapi Gála, az A Osztályú Társastánc Bajnokság, és a Sziluett Kupa jelentıs réteg szórakozási igényeit elégíti ki a rendszeresen és magas színvonalon, ezért a jövıben is szívesen látott rendezvények a városunkban. Iskolai és iskolán kívüli oktatási formák is jelen vannak a városban: a moderntánc és balett oktatása alapfokú mővészetoktatási intézményben is zajlik, köztük a városi fenntartású József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben. Feléleszthetı hagyomány tinédzserkor kezdetén az iskolákban helyben szervezhetı társastánctanfolyam „tánciskola” is, mint a közösség- és társas kapcsolatépítés klasszikus lehetısége. Az alapfokú mővészetoktatás újraszabályozása folyamatban van. Várhatóan a tanfolyamok szervezése egyszerőbb formát kínál a kultúra egyik legközkedveltebb társasági formájának mőveléséhez. Népmővészet Tárgyalkotó népmővészet, néphagyományok, lovashagyományok Békéscsaba, mint a szlovák nemzetiség népmővészeti bázisa a tárgyi népmővészet és néphagyományok legelkötelezettebb továbbvivıje. Állandó és idıszaki kiállításoknak ad otthont a

22 Szlovák Tájház, a Szlovák Kultúra Háza, a néphagyományok továbbadásáról gondoskodnak a Békési Úti Közösségi Ház programjai és sok lelkes hagyományápoló óvodás, iskolás. A város továbbra is kiemelt feladatának tartja a fentiek szerinti szlovák hagyományok ápolását, a kultúra egyéb elemeinek ırzését, továbbépítését. Ebben támaszkodni kíván a Szlovák Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda és Kollégium intézményére is. Békéscsabán a Békés Megyei Népmővészeti Egyesület által szervezett rendezvényeken jelennek meg a népmővészet különbözı ágaiban a legszínvonalasabb alkotások. Keretéül a Megyei Népmővészeti Egyesület szolgál, mely az élı magyar népmővészet legszervezettebb bázisa. Szervezésükben valósul meg a kiemelkedı színvonalú Országos Textiles Konferencia. A közmővelıdési intézmények és a Diáktanya is törekszenek a „tiszta forrás” bemutatására. Érdekes színfolt a nemzeti ünnepeken megjelentethetı magyar hagyományvilág, új kísérlet a magyar lovashagyományok megjelenése a kulturális területen is. A népmővészet népszerősítése folyamatos kihívást jelent, de a vásárok, fesztiválok, szórakoztató rendezvények kiegészítı tevékenységeként a nagyközönség figyelme is megnyerhetı. A Békési Úti Közösségi Ház, a Munkácsy Emlékház, és a Diáktanya által rendszeresen szervezett népi játszóházak, ünnepkörökhöz kötıdı rendezvények, iskolai szakkörök szolgálhatják a magyar néphagyományok megújítását, erısíthetik az identitástudatot. Erre hosszú távon is szükség mutatkozik.

Képzı és iparmővészet

Békéscsabán több kiemelkedıen tehetséges, magasan képzett képzı és iparmővész él és alkot. Közülük Békéscsaba díszpolgára, a Kossuth díjas Schéner Mihály festımővész országos és határon túli hírnevet szerzett a városnak. Az amatır mővészek között érdemes külön – külön figyelni a képzett, sajátos mővészi elképzelésekkel rendelkezı mővészekre és az autodidakta, kedvtelésbıl alkotó, önkifejezési formát keresı alkotókra. A képzı-és iparmővészek munkájuk során igazi mővészi élményhez juttatják a város mővészetkedvelı polgárait. Viszonzásul Békéscsaba városa törekszik arra, hogy a helyi alkotók bemutatkozási, ezzel megélhetési feltételei javuljanak. Ennek érdekében lehetıségei függvényében továbbra is támogatja kiállítások rendezését, a rendelkezésre álló mőtermek biztosítását, pályázatok kiírását, képzımővészeti albumok megjelentetését, mőalkotások megvásárlását, helyi alkotók megbízását. Építeni kell az új beruházások esetén a beruházás százalékos arányban meghatározott hányadának mővészeti alkotások beszerzésére fordítható keretlehetı-

23 ségére is. Egyéni és csoportos formában a Jankay Galériában, Munkácsy Emlékházban nyílik egyre bıvülı lehetıség a kiállítás rendezésre. Emellett közmővelıdési intézmények kiállítótereiben, iskolák rendezésében, kivételes alkalmakkor a Munkácsy Mihály Múzeumban, a Megyei Könyvtárban, a Jókai Színházban is bemutatkozhatnak a város képzımővészei. Hagyománya van az alkotótáborok és mővészeti tömörülések támogatásának: Nemzetközi Képzımővészeti Tábor, Testvérvárosi Mővésztelep, Békéstáj Mővészeti Társaság, FAMME . Ápolni kell a mővészi közösségek szakmai – közösségi identitását újabb lehetıségek felkutatásával is. A tárlatok-és kiállítások közül legszélesebb körő érdeklıdést vált ki, ezért folytatni kell az Alkalmazott Grafikai Biennálé hagyományos megrendezését és az Alföldi Tárlat támogatását a Munkácsy Mihály Múzeumban. A Jankay Galéria kiállítóterem bázisként mőködik, a közmővelıdési és közoktatási intézmények bıvülı kiállítótér funkciója részben megvalósult, ill. kialakulóban lévı folyamat.(Art Café Galéria az Ifjúsági Házban) Törekedni kell az alkotói körön kívül állók képzımővészet iránti igényének felkeltésére is, a város segíteni kívánja a színvonalas képzı-és iparmővészeti alkotások értı befogadását. A mővészeti nevelés az óvodákban kezdıdik, és nem állhat meg az általános iskola alsó tagozatában. Egy- egy rendezvény jelentıs alkotókedvet ébreszt a gyerekekben, ezért szervezi a város hagyományosan a városi gyermekrajz kiállítást is. Fontosak a mővészeti tevékenységet folytató szakkörök az iskolákban és közmővelıdési intézményekben is.

Városesztétikai kérdések

A közterületek kulturált környezet kialakítása, szobrok, köztéri burkolat és plasztikai elemek, szökıkutak mővészi kivitelezése a polgárbarát, otthonos város jó közérzetének biztosításához szükséges. Elhelyezésük elıkészületeiben történı együttmőködés több hivatali szakosztály együttmőködésének eredménye. Békéscsabán a köztereken, parkokban számos mőalkotás szolgálja a város polgárainak és vendégeinek kikapcsolódását, mővészeti élményszerzését. Az Árpád sori szoborsétány kedvelt pihenıhely. „Békéscsaba a kutak városa” program keretében ismét eredeti szépségében látható az „Angyalos” és a „Halászlányos” kút is. A park- és kertkultúra fejlıdésével újabb, több funkcióval rendelkezı térplasztika elhelyezésére nyílik lehetıség.

24 Megjelentek Békéscsabán a köztéri mőalkotások, emléktáblák létesítésére vonatkozó civil kezdeményezések is. Ennek egyik legnagyobb szabású, jelentıs egyesületi hozzájárulással megvalósuló példája a Trianon emlékmő felállítása, amely folyamatban van. Sík Ferenc emlékezetére Békés megye és Békéscsaba város összefogásának eredményeként jöhet létre a közeljövıben köztéri mőalkotás melynek alapos elıkészítéséhez közös elıkészítı bizottság járul hozzá. A képzımővészeti alkotások létesítésének elıkészítése, megvalósítása, karbantartása jelentıs ügyintézést, napi odafigyelést és anyagi ráfordítást igényel. Jelentısen rombolják a városképet a történelmi fıtér közelében található, romossá váló épületek, közöttük a város legnagyobb közmővelıdési intézménye. Irodalom A csabai irodalom jeles alkotóinak nagy része a Körös Irodalmi Társaság köré csoportosul. A szépirodalmi és ismeretterjesztı mővek szerzıi közül csak kevesen tudják saját finanszírozásban megjelentetni mőveiket. Néhány kivételtıl eltekintve ugyanolyan egzisztenciális gondokkal küzdenek, mint az egyéb mővészeti ágakban alkotó mővészek. Ritka madár címmel öt kötetet adott ki a Magyar Téka kiadó a Békéscsabai Irodalmi Antológia sorozatból. Többségében amatırként induló szerzıbıl, különféle végzettségő író-költıbıl áll a helyi irodalmi alkotói kör. Sok fiatal útkeresı irodalmár vár elsı kötete megjelenésére. A befutott, népszerő írók a Bárka köré szervezıdnek, a legolvasottabb szerzık elsı sikereiket követıen Budapestrıl követik támogató figyelemmel a térség irodalmi életének alakulását. Jelenleg országos ismertségő, közkedvelt szépírók Grecsó Krisztián és Sarusi Mihály. A Bárka az egyetlen Békés megyei irodalmi folyóirat. Országos jelentıségő a Bárka online megjelenése. Az Ünnepi Könyvhét városi rendezvényén a Bárkával történı együttmőködés erıfeszítései példaértékkel szolgálhatnak a közönség érdeklıdésének fenntartására. A Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum az irodalom egyik helyi fellegvára, író-olvasó találkozók, felolvasóestek megırzése a közös célunk. A város támogatási gyakorlatának fenntartása, az együttmőködés lehetıségeinek bıvítése garanciát jelenthet arra, hogy az igényes irodalom kedvelıi hozzájussanak a színvonalas kortárs irodalom értékeihez. A Munkácsy Emlékház, a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria, valamint a közmővelıdési intézmények is rendeznek felolvasóesteket, melyek elsısorban a helyi kortárs alkotások

25 bemutatására irányulnak. Civil kezdeményezések, kiadók, elıadómővészek, vállalkozók is bekapcsolódnak az irodalom iránt — különbözı mőfajokban és szinteken — megjelenı közönségigény kielégítésébe. Közöttük helyet és közönséget talál a jó hangulatú kulturális, társasági szalonrendezvény is, mely jelzi az irodalom különbözı mőfajai és szintjei, a próza és versek befogadása iránti fogékonyságot és igényt. A magyar irodalom páratlan gyöngyszemeibıl történı válogatással, elıadómővészek segítségével érdemes „közönség csalogató” rendezvényeken népszerősíteni a verseket, novellákat. A könyvkiadás támogatása esetleges, általában az egyedi alkotói kérések kielégítése történik. Évente egy-egy értékes könyv, helytörténeti munka, irodalmi alkotás, ismeretterjesztı mő,képzımővészeti album megjelenésének városi támogatása követendı gyakorlat a források függvényében. A városban nagy hagyományokkal rendelkezı, minden közoktatási intézményben és tagin tézményben mőködı iskolai könyvtáraknak segítséget kell nyújtaniuk az irodalmi mővelt ség elsajátításában, irodalmi értékek népszerősítésében is. A közoktatási könyvtári hálózat keretében ki kell dolgozni ennek leghatékonyabb lehetıségeit. Film-és médiakultúra Az országos helyzettıl semmiben sem eltérıen – Békéscsabán is megszőnt a klasszikus értelemben vett filmszínház. Helyét a Csaba Centerben mőködı Center Mozi vette át, amely minden feltétellel rendelkezne ahhoz, hogy a mozi szórakoztató, ismeretterjesztı, kultúraközvetítı funkcióját betöltse. Négy mőködı termében a Magyarországon forgalmazott kommersz, valamint az ART bizottság által mővészfilmnek minısített alkotások kerülnek bemutatásra. A mai világ nem a klasszikus, fıként nem a fekete-fehér mozinak kedvez. Az igényesebb közönség megnyerésére próbálkozások történtek filmklubok szervezésével, de a lejárt forgalmazási jogú filmek nem hozzáférhetıek. A Magyar Filmszemléhez kötıdıen díszbemutatók, filmekhez kapcsolódó közönségtalálkozók, ismeretterjesztı elıadások, kiállítások szervezése a mozi kiegészítı közmővelıdési tevékenysége. A Center Mozi erıfeszítéseket tesz a minıséget képviselı filmek népszerősítésére, ezt a célt szolgálja ART- kártya kedvezményük. A régi magyar gyermekfilmek vetítésének akadálya a kópiák rossz minısége, a filmszalagok törése. Csak remélhetı, hogy az olcsó DVD-ken kiadott, értéket képviselı filmmővészeti alkotások is eljutnak a közönséghez, ill. a Megyei Könyvtár és humán Szolgáltató Centrum az iskolák archívumában is hozzáférhetıvé válnak. Létezik a NAVA program keretein belül a Nem-

26 zeti Audiovizuális Archívum nevő zárt rendszerő szolgáltatási hálózat, mely a szerzıi jog által védett dokumentumok-filmek digitális szolgáltatását teszi lehetıvé könyvtárakban. Alkalmazásának feltételeit meg kell vizsgálni. Az elektronikus média szereplıi többek között békéscsabai középiskolában, ill. felsıfokú képzések keretében sajátítják el ismereteiket, ennek eredményével nap mint nap találkozunk a helyi rádiók, televíziók adásaiban. Fontos szerepet tölthet be a kultúraközvetítésben, valamint elsısorban az információ közvetítésében a Csaba televízió, valamint a Csaba Rádió. Téritésmentes tájékoztatási szolgáltatás elsısorban az önkormányzat városi polgárokhoz ingyenesen eljuttatott lapjától, a Csabai mérlegtıl várható. Nagy hagyománya van a városban a fotómővészetnek, a mőfaj mecénása a Lencsési Közösségi Ház.

A nevelési – oktatási intézményekben folyó kulturális nevelı munka A nevelési-oktatási intézményekben folyó munka helyi irányelveit az oktatási koncepció tartalmazza. Ez alól kivételt képez az intézményekben folyó kulturális nevelı munka, mely Békéscsabán országos szinten is modell értékő feltételrendszer szerint szervezett. A kulturális koncepció illeszkedik az oktatási koncepció által megfogalmazott elvekhez is. Az iskolai közmővelıdési tevékenység fenntartói felügyelete és irányítása hagyományosan a közmővelıdésért felelıs hivatali egység feladata. Az iskolákban e területhez kapcsolódva elsısorban a kultúra befogadására, mőélvezetre nevelés a cél. A város hagyományos – valamint kiemelt évfordulók alkalmával szervezett – városi kulturális versenyei ezt a célt szolgálják. Ezek a rendezvények továbbra is támogatást élveznek. Az iskolák lehetısége a közmővelıdési szakemberek alkalmazására korlátozott. Felsıfokú pedagógiai- könyvtári végzettséggel rendelkezı könyvtáros minden intézményben rendelkezésre áll, annak ellenére, hogy a közoktatási törvény csak a feladatellátást teszi kötelezıvé, a szakember alkalmazását nem (általános iskolában általában fél álláshely, középfokú intézményben egy álláshely). Szabadidı - szervezı alkalmazása részfoglalkozásban vagy órakedvezménnyel oldható meg az összórakeret terhére. Az intézményi sajátosságoktól függıen több iskola eszerint alkalmaz szabadidı - szervezı pedagógust. Néhány integrált intézményben az összevonások alkalmával - az akkor még érvényben lévı törvényi elıírásokat megelılegezveönálló munkakört betöltı közmővelıdési szakember alkalmazását engedélyezte a város.

27 Ünnepségek szervezése, városi kulturális rendezvényen történı részvétel biztosítása személyi feltételek nélkül nehezen oldható meg. Megfelelı koordinációval a városi szinten könyvtári- közmővelıdési tevékenységet végzı mintegy 20 fı közmővelıdési szakember jelentékeny összehangolt kulturális nevelımunka kifejtésére alkalmas. Ezt a humán erıforrást kívánjuk a kitőzött stratégiai célok érdekében megnyerni és bevonni a feladatellátásba.

Kultúra és vendégforgalom A város arculatának és bevételszerzı képességének pozícióit javítja a kultúra, a turisztikai és marketing szakterületek összehangolt mőködése. Fejlesztésének alapja a városi idegenforgalmi és turisztikai koncepciója. Az idegenforgalomban egyre meghatározóbb a kulturális és a fesztiválturizmus. A meglévı lehetıségek áttekintésével új elemekkel lehet gazdagítani az idegenforgalmi jelentıségő nagyrendezvényeket, kihasználva a kistérségi és regionális együttmőködés lehetıségeit is. Törekedni kell arra, hogy a rendezvények a város több pontján valósuljanak meg, a legnagyobbak esetében a városrészekben is érzıdjön a fesztiválhangulat. A békéscsabai és környékbeli lovassport képviselıi a népszerő lovas hagyományok mellett új rendezvények szervezésére is vállalkoznának. A Natúrpark projekt teljes kiépülését követıen létrejött turisztikai, kulturális bázis lehetıségei még kiaknázatlanok. A tömeges mérető kulturált szabadidı eltöltéséhez további feltételeket teremthet a téma-park pályázati projekt elképzelés. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör szervezeti keretei között mőködı Tourinform iroda éves rendezvénytervben összesíti a városban szervezendı programokat. A turisztikai vonzerıvel bíró rendezvények koordinációja az iroda hatáskörébe tartozik. Térségi funkció felvállalása esetén hatékonyabb és intenzívebb koordinálással lényeges látogatószám emelkedés is elérhetıvé válna. A Békéscsaba városhoz tartozó kistérségek bekapcsolódása a közmővelıdés új elérhetıségeibe közös érdek.

Finanszírozási alapelvek és kialakítandó gyakorlat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata éves költségvetésébıl támogatja kötelezı és önként vállalt feladatait. A kulturális kiadások összességében nem érik el a városi költségvetés másfél százalékát, amely az országos, megyei jogú városok által követett gyakorlatban teljesített 3%-hoz képest jelentıs elmaradás.

28 Bevételi oldal: A források alapját az önkormányzatok számára a költségvetési törvényben normatív elven biztosított állami hozzájárulás képezi. A közmővelıdési intézmények eszközfejlesztését szolgálja az érdekeltségnövelı támogatás, kulturális szakemberek képzésének finanszírozására az errıl szóló rendelet alapján igényelhetı állami támogatás. A pályázatokon szerzett források intézményi infrastruktúra fejlesztésre, évfordulós rendezvények szervezésére elnyert alkalmi bevételként vehetık számba. Kiadási oldal: A sokrétő kulturális terület elemei eltérı módszerő és célú támogatásban részesülnek.

1. Az önkormányzat fenntartja és mőködteti intézményhálózatát: a közmővelıdési intézmények alapmőködésükhöz szükséges bázisfinanszírozással rendelkeznek. Az alapító okirat meghatározza az intézmények feladatellátását, az ehhez alapvetıen szükséges szakmai és kiegészítı munkaköröket ellátók munkabérét és járulékait, valamint az intézményfenntartás költségeit biztosítja a technikai, mőszaki feltételek költségeivel együtt. 2. Feladatfinanszírozás keretében nyújt teljes mértékő támogatást, vagy részbeni támogatást különbözı kulturális szolgáltatások igénybevételéhez (könyvtár, színház, bábszínház, múzeum, levéltár). Nagyszabású kulturális rendezvények megszervezését részesíti rendszeres támogatásban (Garabonciás Napok, Jaminális, Városházi Esték). Hozzájárulást biztosít a nem önkormányzati fenntartású intézmények részére, a városi fenntartású intézmények rendezvényeihez; mővészeti csoportok mőködéséhez. A támogatás elvrendszerének, a városi elvárások megfogalmazásának és érvényesítésének, a felhasználás és elszámolás módjának, a támogatási szerzıdésben foglaltak teljesítési mechanizmusának kidolgozása és következetes alkalmazása folyamatban van. 3. Pályázati keretet tart fenn a magánszemélyek és szervezetek, lakossági és civil kulturális kezdeményezések megvalósításához, mővészeti alkotások létrehozásához. A fenti finanszírozási technika alapját a Békéscsaba város éves költségvetésében Kulturális elıirányzat címen elkülönített forrás képezi, mely a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatáskörében osztható fel. A nemzeti ünnepekre, különbözı városi kulturális, ünnepi rendezvényekre, iskolai közmővelıdési versenyekre, valamint kapcsolódó költségekre elkülönített keret a költségvetés köz-

29 mővelıdési fejezeteinél kerül tervezésre. Felhasználása a szakosztály kezelésében történik évenkénti pénzügyi egyeztetéssel. Az önkormányzati támogatás mellett figyelembe vehetı egyéb finanszírozási módszerek: A támogatás egyéb formáinak számbavétele: •

Pályázati önrész vállalás

•

Garanciavállalás

•

Eszközök, ingatlanok, közterületek ingyenes vagy kedvezményes rendelkezésre bocsátása

•

Szabályozási kedvezmények biztosítása

•

Cégek nagy összegő támogatásának beépítése a város kulturális ellátórendszerébe (közalapítványok támogatása) Cél, hogy növekedjen a piacszerően is mőködı elıadómővészeti produkciók jegybevételé-

bıl, belépıdíjból való finanszírozási hányada, ill. a vállalkozók saját befektetéssel történı rendezvényszervezése. Minden támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a koncepció elveinek történı megfelelést, illetve a saját bevételi lehetıségének kiaknázását. A kulturális, közmővelıdési tartalmú, vagy azokat is hordozó szolgáltatások bevétel érdekeltségét ösztönözni kell. A több szektorból érkezı támogatások elızetes pénzügyi felmérése, összegzése szükséges, élni kell a megelılegezés, ill. az elszámolást követı utófinanszírozás eszközével pl. bálok, vásárok, börzék, fesztiválok, konferenciák esetén. A költségvetés megállapítása, a támogatások elosztása elıtt célszerő évente a koncepciónak megfelelı fontossági sorrendet meghatározni. Forráselosztás és - bıvítés feladatai: – A közmővelıdési intézmények biztonságos mőködtetése, tevékenységükhöz szükséges alapvetı források beépítése az intézményi költségvetésbe, a belsı pályázati eljárás mellızése céljából. – Városi közalapítványi intézmények helyzetének, szolgáltatásainak, a városban betöltött szerepüknek stabilizálása után kiszámítható támogatási gyakorlat kialakítása. – Pályázati alap fenntartása, a kulturális, közmővelıdési feladatok megoldásának kiegészítésére. – Új országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezése esetén komplex finanszírozási modell alkalmazása.

30 – A Békéscsabán mőködı pénzintézetek, vállalkozások bevonása a mecenatúrába (pl. egyegy új nagyrendezvény névszponzori lehetıségének felkínálása). – Növekedı költségvetési hányad biztosítása a kulturális célok megvalósítására a költségvetés teherbíró képessége függvényében: cél a koncepció érvényességi idıtartama alatt 3%-os költségvetési hányad elérése. – Mővészeti és tudományos ösztöndíj alapítása a fiatal tehetségek támogatására. – A város mint megrendelı szerepének erısítése az elvárások megfogalmazásában, mindenekelıtt szem elıtt tartva a befektetés közösségi kulturális hasznosodását a kulturális pénzeszközökbıl részesülık esetében:közmővelıdési megállapodással rendelkezık, közalapítványok, színház, múzeum, könyvtár, rendezvények, egyéni pályázók. – Elegendı forrás biztosítása a nemzeti ünnepek, és egyéb, kiemelten kezelt, egyéb forrás bevonásával meg nem rendezhetı városi rendezvények számára. –

Fejlesztési prioritások: az infrastrukturális fejlesztésekben - összhangba helyezve az egyéb területek koncepcióival, pályázati projektek létesítésével - az alábbi prioritások követése szükséges.

Fejlesztési irányok

•

Ifjúsági Ház és Általános Társaskör multifunkcionális centrummá történı fejlesztése pályázati eszközök bevonásával. Olyan közösségi tér, AGÓRA kialakítása, amely alkalmas a kor követelményeinek megfelelı, korszerő, térségi és határon átnyúló kulturális szolgáltatások hozzáférhetıvé tételére is. Stark udvar kialakítása, a környezet kiépítésével újabb közösségi- kulturális terek bevonása a feladatellátásba, városi közmővelıdési centrum kialakításával.

•

A közmővelıdési ágazat bekapcsolódása a létkultúra biztosításába.

•

A Jankay Galéria végleges elhelyezésének megoldása,

•

1956-os győjtemény elhelyezése,

•

területi könyvtári ellátás feladatmegoldása,

•

városrészek közösségi színtereinek megtartása, kialakítása (Jamina, Fényes),

•

A Kossuth tér történelmi fıtér funkciójának visszaállítása, rendezvénytérré alkalmassá tétele.

31 Melléklet I.

Ünnepségek, megemlékezések szervezési elvei és rendje.

Békéscsaba Városi ünnepségek A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe, hivatalos állami ünnep, c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. Szervezıje, koordinálója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, augusztus 20. esetében szervezı az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör. Véleményezı: kulturális területért felelıs szakbizottság, döntéshozó: vezetıi testület. A városi rendezvények szervezésében a hivatali egységek közötti együttmőködés elengedhetetlen. -A feladat- és felelısség megosztást a megfelelı szabályzatokban is meg kell jeleníteni az együttmőködı, és hasonló feladatot ellátó osztályok között: -Jogi, Önkormányzati és Szervezési csoport -Közigazgatási Osztály /közterület felügyeleti csoport -Pénzügyi és Gazdasági Osztály/ költségvetési csoport -Stratégiai –Fejlesztési osztály /Projektmenedzsment csoport -Városüzemeltetési osztály/közterület-kezelı, városi fıkertész, mőszaki – technikai munkatársak -Kabinet/protokoll-szervezési referens, városmarketing referens, sajtóreferens.

32 Lobogózási rend: A nemzeti ünnepek esetén a lehetı legkiterjedtebb városdíszítést kell alkalmazni, a közterületek idızített rendezésével, felhívást kell intézni a város polgáraihoz a tulajdonukban lévı házak fellobogózása érdekében. Emléknapok – városi megemlékezéssel: •

Magyar Kultúra Napja - jan.22.

•

Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - febr.25.

•

Magyar Hısök Emléknapja-május utolsó vasárnapja

•

Aradi vértanúk emlékünnepe - okt.6.

•

Hısök és Mártírok Emléknapja – nov.1.

Az emléknapok és megemlékezések megtartása a közoktatási és közmővelıdési intézmények, kulturális vállalkozók közremőködésével, az Oktatási, Közmővelıdési, és Sport Osztály koordinálásával, és évenkénti egyeztetés szerint történik.

Iskolai ünnepségek

Az oktatási nevelési intézmény igazgatójának törvény által meghatározott feladata a nemzeti ünnepek méltó megünneplésérıl történı gondoskodás. A nemzeti ünnepek szervezésének alapelvei illeszkednek a kulturális koncepció alapelveihez(hazafias és lokálpatrióta szellemiség, közösségépítés, méltóságteli nemzeti ünnepek), valamint az oktatási koncepcióban rögzített preferált nevelési területekhez( érzelmi nevelés, hazafiságra nevelés). Ezért általános és középiskolában nem fogadható el kizárólag az osztályszintő, ill. iskolarádión, televízión közvetített ünnepségek szervezése, mert a fenti elvek hatékonyan nem valósulnak meg általa. Minden nemzeti ünnep kezdetén és zárásakor a tanulók által énekelt, az iskolai kórus által segített Himnusz, ill. Szózat hangozzék el. Rendezvényeirıl valamennyi intézmény küldjön meghívót a szakosztálynak tájékoztatás céljából. Az iskolák aktív közremőködésével elérendı cél, hogy a tanulók vegyenek részt a városi ünnepségeken is. Ehhez a város segítséget kíván nyújtani az egyes korosztályok által szívesen vállalt feladatok felkínálásával (jelmezes szereplés, kokárda és gyertya osztás, kisebb szervezési feladatok).

33

Évente váltakozva készítsenek és adjanak elı rövid emlékmősort: •

Február 25-én a kommunista diktatúrák emlékmővénél, (középiskolák: városi megemlékezés keretében- felkérésre)

•

Március 15-én koszorúzzák meg Boczkó Dániel szobrát, ill. egyéb alkalmakkor az intézményükhöz közelálló szobor, emlékhely gondozásában vegyenek részt, (általános iskolák, saját döntésük szerint)

•

Április 16-án a Holokauszt emléknapján a zsidó temetı emlékhelyénél,(középiskolák, saját döntésük szerint)

•

Május utolsó vasárnapján, a Magyar Hısök Emléknapján a 101-es Honvéd emlékmőnél, (városi megemlékezés keretében, felkérésre)

•

Június 4-én a Trianoni emlékmőnél, (középiskolák, saját döntésük szerint)

•

Október 6-án az Aradi vértanúk emlékhelyénél az Aradi Vértanúk Ligetében, (városi megemlékezés keretében- felkérésre)

•

Okt. 23-ához kötıdıen a Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzésének helyszínén a Kazinczy utcai emléktáblánál, valamint a hısök sírjánál a Berényi úti temetıben (Városi ünnepség keretében-felkérésre),

A megemlékezések évenkénti koordinálása, a költségek tervezése a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályának feladata minden tanévnyitó igazgatói értekezletén. A költségeket a szakosztály kezelésében lévı belsı kezeléső pénzalapok tartalmazzák.

Koszorúzások rendje: Koszorúzások szervezése: A város önkormányzata rendszeresen koszorúzást szervez az alábbi ünnepségek, emléknapok, megemlékezések alkalmából, ennek keretében megkeresi a városi politikai és társadalmi szervezeteket: •

Március 15.– Kossuth szobor

•

Október 23.– Kazinczy utca vagy Nagy Imre tér (eldöntendı)

•

Október 6. – Aradi vértanúk emlékhelye- Aradi Vértanúk Ligete

•

November 1. – Hısök és Mártírok Emléknapja megemlékezése a II. világháborús emlékmőnél – Szabadság tér.

34

A város önkormányzata koszorút helyez el: •

Február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából

•

Nov. 1- Hısök és Mártírok Emléknapján szervezett megemlékezést követıen Harmati Imre és Kovács Zoltán emléktábláinál

•

Eseti, intézményi megemlékezések kapcsán elıre egyeztetett alkalommal, vagy évfordulós megemlékezéseken.

Egyéb emlékhelyeken, – évfordulós alkalmak kivételével – az ünnepséget szervezı közoktatási intézmény, ill. a megemlékezést kezdeményezı civil, vagy fegyveres szervezet helyez el koszorút. A helytörténeti kollégium által javasolt, szakbizottsági támogatást élvezı helyi évfordulók megemlékezéseit az eseti döntésnek megfelelıen kell megszervezni. A fenti ünnepségek és rendezvények esetén különösen fontos az egyeztetett pénzügyi eljárások követése, a különbözı költséghelyeken történı tervezés összehangolása, a technikai költségek elkülönített biztosítása és kezelése.

Egyéb városi rendezvények, közösségi alkalmak, vásárok, szórakoztató rendezvények megrendezése az egyéb kulturális turisztikai rendezvényszervezık, vállalkozói kör megbízásával történik. A városi együttmőködéssel szervezett kulturális-szórakoztató rendezvények szervezıivel folyamatos kapcsolattartás, a rendezvénynaptár összeállítása, továbbítása a városi honlapra történı felkerüléshez a Tourinform Iroda feladata.

35

Melléklet II.

A kulturális kínálat elemei: Békéscsaba Megyei Jogú Város a kulturális stratégiában rögzített elveit az alábbi feladat meghatározás szerint kívánja megvalósítani - a lehetıségek függvényében - a 2008-2015 közötti idıszakban. Az ütemezés a pénzügyi lehetıségek, a szakbizottság javaslatai, a feladatmegoldásba bevonható humánerıforrás mértékétıl függ, éves feladattervben rögzítendı. Lokálpatrióta szellemiség, közösségépítés érdekében: – A városhoz kötıdı régészeti leletek hozzáférhetıségének biztosítása város lakói számára idıszakos kiállítás formájában, legalább 10 évenként, együttmőködve a megyei múzeummal. – Helytörténeti kollégium mőködtetése. –

A városban fellelhetı különféle helytörténeti győjteményrészek felkutatása, a Megyei Könyvtár digitalizált helytörténeti állományának népszerősítése és használata. A megyei könyvtár helytörténeti anyagából Békéscsabára vonatkozó tematikus válogatott bibliográfia összeállítása és annak az iskolai könyvtárak rendelkezésére bocsátása, helytörténeti CD összeállítása.

– Helytörténeti séta - kalandtúra útvonal összeállítása az oktatási és közmővelıdési intézményekben, egyéb szervezeteknél rendelkezésre álló helytörténeti vonatkozású győjteményeket, kiállításokat összefőzve, (Pl. Zwack boltmúzeum, szélmalom, gazdaságtörténet, Ligeti látogatóközpont - helyi ökológia, Szlovák tájház, iskola: szlovák győjtemény, 56-os kiállítás, vasúti épület, templomok, stb.) – Városismereti játékok szervezése a meglévı értékek megismertetése a különbözı korosztályokkal. – Utcák elnevezésének áttekintése, a belvárosi utcanevekhez mővészi kivitelező, egységes ismertetı táblák terveztetése, készítése. Közgyőjtemények hatékonyabb lakossági hozzáférésének érdekében – A helyi képzımővészek kiállításainak rendezése a Jankay Galéria intézmény keretei között mőködtetett kortárs galériában.

36 – A megnövekedett kiállítói igények kielégítése a közmővelıdési feladatot (is) ellátó intézmények, valamint a város nevelési-oktatási intézmények bevonásával. – A Munkácsy Mihály Múzeummal kiépült kapcsolatok újrafogalmazása: a város megrendelésére elsısorban a lakossági ismeretterjesztés célját is szolgáló, a múzeumi közgyőjteményekre jellemzı sajátos, régészeti, történelmi, mővelıdéstörténeti, helytörténeti stb. anyagaiból összeállított kiállítások, esetenként unikális képzımővészeti kiállítások megrendezése. – A Békés Megyei Levéltárral a történelmi, helytörténeti kutatásokban történı az együttmőködési formák kialakítása, szemléletformálás, látókör bıvítés céljából a középiskolák intézménylátogatásának megszervezése, levéltári különlegességekbıl álló kiállítás szervezése, forráskutatás Békéscsaba középkori történetéhez. Könyv, olvasás, könyvtár, anyanyelvi kultúra fejlesztése érdekében: – A Békés Megyei Könyvtárral együttmőködve olvasást, anyanyelvi kultúrát népszerősítı programok szervezése- ünnepi könyvhét, magyar nyelv hete, vetélkedık, stb. – A területi könyvtári ellátás helyzetének áttekintése, a területi könyvtári ellátás számára méltó környezet biztosítása, az ellátatlan területeken az iskolai könyvtárak lakossági hozzáférhetıségének és fejlesztésének biztosítása. – Új információhordozók fokozottabb beépítése a városi ellátásba. – „A könyv házhoz megy” program keretében tanyasi lakókörzetek könyvtári igényeinek kielégítése utazó könyvtáros , tanyasi olvasókörök segítségével. Közmővelıdési feladatellátás különbözı színtereken folyó, egyenletesen magas szintő biztosítása érdekében: – A város egységes színvonalú alapellátása a fényesi és jaminai közösségi tér biztosításával. – A nem önkormányzati intézményekkel, kulturális szolgáltatókkal történı feladategyeztetés, és bevonásuk a közmővelıdési feladatellátásba. –

A koncepcióban feladatként megjelölt cselekvések, rendezvények beépítése a város közmővelıdési feladatellátásában részt vevı, vagy támogatást élvezı intézmények munkatervébe.

A helyi kultúra-igényes tömegkultúra fejlesztése érdekében: – A koncepció alapelveinek megfelelı, új programok beépítése a város kulturális életébe. – A karácsonyi és szilveszteri ünnepkörhöz tartozó városi rendezvények, vásárok elnevezésének, kulturális tartalmi elveinek, és szervezési és finanszírozási feltételeinek meghatározása.

37 – A városi közösségi identitást erısítı rendezvények, kiadványok beindítása. Csabai Advent, családi naptár sorozat szerkesztése, megjelentetése a Csabai Mérleg mellékleteként, 50, 60 éves házassági évfordulók sajátos megünneplése, 100 éves polgárok köszöntése. – Festık napja rendezvény keretében Békéscsaba legszebb középületeinek mővészi ábrázolása. –

A sétálóutcai programok szervezése a tavasztól ıszig tartó idıszakban könnyed kulturális és szórakoztató rendezvények biztosítása.

Ünnepi és egyetemes kultúra közvetítése, a gyermek és ifjúsági korosztály patrióta szellemiségének fejlesztése érdekében: – A városi ünnepek és megemlékezések rendje szerint az oktatási intézmények szerepvállalásának szabályozása az I. sz. melléklet szerint, a nemzeti önbecsülés, magyar identitás építésének céljából. – A gyermek és ifjúsági korosztály érdeklıdését felkeltı külsıségek biztosítása (jelmez, fáklyás menet stb.) egyes kiemelt ünnepséghez kapcsolódva. – Táncház szervezése és meghirdetése a Balassi és a többi, támogatásban részesülı táncegyüttes irányításával különbözı korosztályok részére, a közmővelıdési és közoktatási intézmények koordinációjával évente min. két – két alkalommal a Balassi Bálint Magyar Mővészetek házában. Helyi társadalom közösségi kultúrájának kiteljesítése érdekében: – Az egyházak fokozottabb részvételének biztosítása a közmővelıdési feladatellátásban, elsısorban a mentális problémamegoldásban és a nemzeti ünnepek méltó megünneplésében. – A civil szervezetek „társadalmi tartalékainak” bevonása hasznos célok megvalósításába: pl tanyasi olvasókörök megszervezésébe. – Játszótéri programok szervezése az Ifjúsági koncepció célkitőzéseivel összhangban. Lakóhelyhez közeli közösségépítésre: parkokba, terekre történı kitelepülésre , beszélgetésre, sakkozásra alkalmas helyek kialakítása. (pl. „közhasznú szalonnasütı helyek”) Különbözı kultúrák közötti kapcsolatok építése, identitásának fenntartása érdekében: – A kisebbségek kultúraközvetítı szerepének erısítése. – A cigány kisebbség kultúrájának népszerősítési lehetıségeinek kidolgozása a kisebbségi önkormányzat együttmőködésével, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör koordinációjával. – Országos és határon túli magyar- cigányzenész prímás találkozó megszervezése (névszponzor felkutatásával)

38 A városi mővészeti élet alkotói és befogadói igényeinek kielégítése, és az erre történı nevelés magas szintő szervezése érdekében: – A színház repertoárjának egyeztetésével igényes darabfinanszírozás átgondolása. – Gyermekszínházi elıadás(ok) folyamatos biztosítása. – A környezı országok magyar településeire a békéscsabai színház vendégelıadásainak eljuttatása, együttmőködés a határon túli meghívások alapján. – A város által támogatásban részesített amatır mővészeti együttesek mőködési feltételeinek áttekintése, szereplési lehetıségek felkínálása, szolgáltatási elvárások támogatási szerzıdésben történı rögzítése. – A magyar néptánc és népdalkincs visszaemelése a közkultúrába, ennek érdekében a népdaléneklési verseny és a táncház mozgalom megújítása, kiterjesztése, népszerősítése. – Komolyzene-alapfokon: népszerő mővek népszerő elıadók tolmácsolásában sorozat indítása a támogatott együttesek segítségével. – A magyar népmővészet produktumainak bemutatása, elsısorban városi rendezvényeken, közmővelıdési intézmények által szervezett jeles napokon. – A magyar élı néphagyományok bemutatási lehetıségének megteremtése a Ligeti Natúrpark látogatóközpontban. – Újabb képzımővészeti alkotások, térplasztikák elhelyezése az élhetı város jegyében. – Országos Karikatúra és Utcai Grafika Fesztivál megrendezése a városi képzımővészeti körök bevonásával. – Festık napjának megünneplésével –rendezvényszervezéssel lehetıség felkínálása a polarizált képzımővészeti törekvések városi megjelenéséhez, – Ösztöndíjrendszer kidolgozása fiatal, mővészeti akadémiát végzett tehetségek részére országosan elismert szakemberekbıl álló szakmai zsőri ajánlása alapján. – Évente egy-egy kiemelt mővészeti, helytörténeti értékkel rendelkezı könyv, irodalmi alkotás, ismeretterjesztı mő, vagy képzımővészeti album megjelenésének támogatása. – Tematikus és évfordulós szavalóversenyek rendezése városon túlmutató méretekben. – Klasszikus mővek felolvasóestjeinek rendezése, tematikus irodalmi összeállítások elkészítése és bemutatása. – Közoktatási intézmények bevonása a közmővelıdési–mővészeti feladatok ellátásába: Intézményenként az eddigi gyakorlat áttekintését követıen lehetıség szerint minimum 1 fı nevesített könyvtáros- közmővelıdési szakember biztosítása. A megfelelı tájékoztatás érdekében:

39 –

Kulturális ajánló összeállítása a Csabai Mérleg mellékleteként a város valamennyi kulturális, turisztikai rendezvényérıl, a honlapra történı felhelyezésrıl.

– Lakossági internet hozzáférés áttekintése, újjászervezése

Melléklet III.

Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetésben részesültek névsora 2000. Vári Jánosné köztisztviselı Napsugár Bábegyüttes 2001.Várkonyi János festımővész Csabai Színistúdió 2002. Fodor József kulturális menedzser Vasutas Fúvószenekar 2003. Felkai Eszter színmővész Bartók Béla Vegyeskar 2004. Békéscsabai Vonós Kamarazenekar 2005. Uhrin Zoltán gasztronómiai hagyományápolás 2006. Felczánné Nyíri Mária – Felczán Béla 2007. Széplaky Endre színmővész posztumusz 2008. Szigma Együttes Békéscsabáért kitüntetésben részesültek névsora 1993. Ónodi Henrietta olimpiai bajnok 1994. Bielek Gábor katolikus plébános Horváth László ny. népmővelı Rázga József ny. zeneiskola igazgató 1995.Piller Sándor igazgató, Közgazdasági Szakközépiskola Dr. Ferdinándy Kond fıorvos, Réthy Pál Kórház 1996.Vágréti János festımővész Köles Pál ny. rendırezredes 1997. Ambrus Zoltánné filharmónia vezetı Dr. Borbola József ny. belgyógyász fıorvos, Réthy Pál Kórház 1998. Mladonyiczki Béla szobrászmővész-posztumusz 1999. Gécs Béla grafikus

40 2000. Mlinár Pál koreográfus László István ny. igazgató 2001. Gálfi László színmővész 2002.----2003. Cserei Pál Városvédı Egyesület alelnöke 2004. Dr. Krupa András etnográfus 2005. Dr. Simon Mihály címzetes fıjegyzı Csaba Center Invest KFT. 2006. Franz Rudolf Olbrich –Krampl kereskedelmi tanácsos Dr. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató 2007. Born Miklós koreográfus Békéscsaba Díszpolgára: Fekete Pál Schéner Mihály Ónodi Henrietta