Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve

2010. év 44/2010. (I.21.) közgy. határozattal elfogadva

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5.

Bevezetés A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere A Közfoglalkoztatási terv célja Fogalmak Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5.1. Foglalkoztatás, munkanélküliség 5.2. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 5.2.1. A roma népesség helyzete 6. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek, a pénzbeli ellátások szabályai 6.1. Jogosultsági feltételek 6.2. Az aktív korúak ellátása 7. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 7.1.1. A rendelkezésre állási támogatás 7.1.2. A rendszeres szociális segély 7.3. Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége 8. A közfoglalkoztatás megszervezése 8.1. A közfoglalkoztatás formái 8.2. A közcélú munka megszervezése 8.3. A foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat 8.4. A közfoglalkoztatás érdekében történő együttműködések 8.4.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat együttműködése 8.4.2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történő együttműködés 8.4.3. Békéscsaba MJV Önkormányzat által fenntartott és egyéb foglalkoztató Intézményekkel, történő együttműködés 9. A 2009 évi Közfoglalkoztatási terv megvalósulása 10. A közfoglalkoztatás 2010 évre tervezett adatai 11. Összegzés Mellékletek:

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet

2

3 4 6 7 8

11 13

15

25 29 31

1. Bevezetés 2009. év január 1-től megnövekedett a települési önkormányzatok feladata és felelőssége a tartósan munka nélkül lévők (addig rendszeres szociális segélyben részesülők) közfoglalkoztatásában. Mindennek eredményességét segíti az „Út a munkához” program, amely jogszabályváltozásokkal, az ellátások átalakításával és a közcélú foglalkoztatás kedvező finanszírozásával, széleskörű tájékoztatással, és kiterjedtebb együttműködéssel (munkaügy és önkormányzat, szociális terület között) komplexen kezeli a helyzetet. Az egyik legnagyobb társadalompolitikai kihívás a tartós munkanélküliség kezelése, emellett egyre több olyan alacsony iskolázottságú fiatal van, aki nem talál állást, így nem szerez munkatapasztalatot sem. Társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy a munkaerőpiacról hosszabb ideje távollevők ne segélyt, hanem munkát kapjanak. A közcélú foglalkoztatás országos 2009-es tapasztalatai szerint jelentős mértékben nőtt a települések közfoglalkoztatottainak száma. 2009. év októberben már 95.000 ember vett részt közcélú foglalkoztatásban. Az elmúlt év tapasztalata alapján elmondható, hogy igen jelentős feladatellátásról van szó, amely mind az önkormányzatok, mind a jegyzők, szociális igazgatási ügyintézők, mind a közcélú foglalkoztatást szervezők, lebonyolítók számára rendkívül nagy kihívás. Ezért is fontos, hogy megfelelő felkészültséggel, összehangolt együttműködéssel, jó tervezéssel legyen megalapozott a közfoglalkoztatás szervezése és lebonyolítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve a program helyi szintű végrehajtását tartalmazza. Célunk, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítani tudjuk az arra rászorulók számára. Ezen belül szeretnénk elérni, hogy akiknél csak lehetséges, a munka világába való visszakapcsolódást elősegítsük. Azt is tudomásul kell vennünk azonban, hogy nem mindenki - és főleg nem azonnal vagy direkt módon - vezethető vissza a munkaerőpiacra. Egyes esetekben az igénybe vevők személyes jellemzői és foglalkoztathatósági helyzetük, más esetekben a helyi munkaalkalom elégtelensége nehezíti a munkaerő-piaci re-integrációt, de ezekben az esetekben is cél a társadalmi integráció erősítése, a pszichoszociális „szinten tartás” és/vagy az értelmes, a helyi közösség szempontjából is hasznos tevékenységek előmozdítása. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása gördülékenyen, szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, és a közfoglalkoztatási terv a Békéscsaba településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzat feladata, de a helyi munkaerő-piaci szerv - Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége - is részt vett az előkészítés folyamatában, illetve részt vállal a 3

megvalósításban. Ez a program ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat és a munkaügyi szervezet közös erővel, együttműködve látják el a feladatokat. Meglátásunk szerint a program és az intézményi szolgáltatások tervezésekor támaszkodni kell a szociális munka széles eszköztárára. A beilleszkedési programok legszélesebb spektruma a családsegítő szolgáltatás keretében jelenik meg, mivel a szociális és mentális problémák kezelését lehetővé tevő programokat is biztosítanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város jól kiépített személyes szociális alapszolgáltatási rendszere erősítheti a program megvalósítását. A településen működő civil szolgáltatókkal hosszú évek óta kiépített együttműködési és partneri kapcsolatok révén sokféle erőforrással és többféle szolgáltatással bővíthető a program működtetése. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási Tervének végrehajtása meggyőződésünk szerint akkor lehet a legeredményesebb, ha ebben a programban is megvalósul a „források” összekapcsolása, szervezetközi és szektorközi együttműködés.

2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere 2009. január 1. napjától az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény alapján (továbbiakban: Eszft.) módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (továbbiakban Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) Módosultak a végrehajtási rendeletek is, az önkormányzatokat érintően a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm rendelettel. Így módosult a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet is. A Közfoglalkoztatási Tervvel összefüggésben a fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különböző szintű - jogszabálya állapít meg a hatálya alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül - normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódik a témához valamilyen szinten. Jogszabályok: ¾ 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) ¾ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) ¾ 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról ¾ 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) ¾ 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól ¾ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt. ) 4

¾ 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (továbbiakban: Met.) ¾ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) ¾ 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról (továbbiakban: Esélytv.) ¾ 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (továbbiakban: Cst.) ¾ 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről ¾ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ¾ 2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (továbbiakban: Pmtv.) ¾ 2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről (továbbiakban: Fbrt.) ¾ 89/2005. (VIII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról (továbbiakban: Fer.) ¾ 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről ¾ 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól ¾ 62/2006.(III. 27.) Kormányrendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól (továbbiakban: Er.) ¾ 63/2006.(III. 27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló (továbbiakban: Ptr). ¾ 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről ¾ 295/2009. (XII. 21.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: Klmr.) ¾ 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról ¾ 1021/2004. (III. 18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről ¾ 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról ¾ 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról ¾ 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról ¾ 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről (továbbiakban: SzCsM rendelet) ¾ 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

5

Ezen jogszabályok együttesen, egymást kiegészítve tartalmazzák azokat a szabályokat a munkanélküliekkel foglalkozó szervezetek számára, amelyek összhangot teremtenek hatóságok tevékenységében.

3. A Közfoglalkoztatási terv célja A Közfoglalkoztatási terv jogszabályban rögzített célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A változások célja többirányú: ¾ a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, ¾ a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, ¾ a foglalkoztatás növelése, ¾ a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. A program alkotása során figyelembe vett és alkalmazott alapelvek: ¾ együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség, ¾ aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, ¾ a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, ¾ a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra. A módosítások hatására a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódott, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejeződik a törvény alcímében is „Aktív korúak ellátása”, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül: a.) a munkavégzésbe bevonhatók: • közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, • pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket. 6

c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni). Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig, csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak, egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük.

4. Fogalmak Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a nyilvántartott álláskereső, aki a 25.életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerezett jogosultságot. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Flt-ben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005. nov. 1-i változása 2006. jan. 1-től volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi. A törvényváltozás következtében 2007. januártól az álláskeresési járadék folyósításának első és második szakaszában lévők valamint a vállalkozói járadékban részesülők. Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és

7

a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. Nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők: a regisztrált munkanélküliek közül azok, akik a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítették és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint megfelelnek az Flt.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. (Az Flt. 2005. nov. 1-i változása után kifutó eszköz.) Aktív korúak ellátása: az Szt. értelmében az aktív korú hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás (RÁT) vagy rendszeres szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak. A szabályok alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek egyik csoportját a közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevők alkotják. Az e csoportba tartozó személyeket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veszik és velük az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt, valamint részükre a települési önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit. Speciális szabály vonatkozik azokra a 35 év alatti fiatalokra, akik az általános iskola 8. évfolyamát nem végezték el. Esetükben a segélyezett életforma állandósulásának megakadályozása érdekében az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel. Aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők létszáma: a létszám a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozott, a TÁMOP 1.1.2 programban valamint a Központi Foglalkoztatási Alaprészből finanszírozott munkahelyteremtő támogatásokban résztvevők létszámát jelenti. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5.1. Foglalkoztatás, munkanélküliség Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának foglalkoztatottsági mutatói az elmúlt években tovább romlottak, egyre több regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván, és a tartós munkanélküliek száma és aránya is növekszik. A különböző ellátási formákban részesülő Békéscsabai aktív korú nem foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai számát az elmúlt 5 év tükrében az alábbi táblázat tartalmazza. 8

Főbb munkanélküliségi adatok Békéscsaba település Reg. mn.össz

Reg.mn> 365 nap

Járadék / járadék tip.ell

Jövpótló / segély tip.ell

Rendsz. szoc.s. /RÁT

Munkav. korú nép.

Területi mutató*

fő

fő

fő

fő

fő

fő

%

2005.

2052

304

955

22

329

42 555

4,82

2006.

2377

417

746

240

427

42 572

5,58

2007.

2824

638

744

250

631

42 955

6,57

2008.

2758

808

624

241

739

42 723

6,46

2009.

3386

755

951

282

714

43 003

7,87

*Területi mutató: a regisztrált álláskeresők a munkavállalói korú népesség százalékában Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Békéscsabán a munkaképes korúak száma 43.003 fő (ÁFSZ - 2009. december). Akik nem dolgoznak, többnyire valamilyen egyéb rendszeres pénzellátásban részesülnek, mely lehet rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, ápolási díj, vagy aktív korúak ellátása.

A Békéscsabán 2009. novemberi adatok alapján a relatív mutató 1 7,96%. A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,92%. Az elmúlt éveket tekintve nőtt azoknak – a tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy, mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. 5.2. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 1

A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában

9

Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A hat terület: ™ Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése ™ A nemek közötti egyenlőség erősítése ™ Az akadály-mentesítés előrehaladása ™ A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása ™ A roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása ™ Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerőpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetőek az esélyegyelőség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idősek, gyermeküket egyedül nevelők. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetőségeit tekintve a roma népesség helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. 5.2.1. A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fő vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fő, - többségük a város BerényiSzarvasi út és a 4-es Honvéd-Bánát-Tessedik utca által határolt részén, jellemzően saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok 10

iránt rendszeresen az érdeklődés a roma lakosság köréből. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsőoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülők is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos gyermekük számára. Az idős- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemző. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különböző munkaügyi programok keretében együttműködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát.

6. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, a pénzbeli ellátások szabályai A munkanélküli ellátások rendszerében az állami munkanélküli ellátás (álláskeresési támogatás) folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttműködések teljesítése esetén a jegyző által megállapítható ellátások elnevezése összefoglalóan az aktív korúak ellátása. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő- piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. 6.1. Jogosultsági feltételek Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy 11

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött. További feltétel a jogosultság tekintetében, hogy a kérelmező saját magának és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát – nem folytat. Ez a szabály korábban is megvolt, és nem változik a jogosultság jövedelemhatára sem. Továbbra is a fogyasztási egység marad a viszonyítási alap, és a nyugdíjminimum 90 %-át nem haladhatja meg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem. Szintén feltétele a jogosultság megállapításának, hogy a családnak ne legyen vagyona. 6.2. Az aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátásnak megállapítása önkormányzatnak figyelembe venni:

során

a

következőket

kell

az

¾ Elsődleges a közfoglalkoztatás. ¾ Ugyanígy fontos, hogy kik azok a 35. életévét be nem töltött személyek, akik képzésre kötelezettek, azaz a program keretében kötelesek befejezni az általános iskolát, vagy akik részére a szakképzésük megszerzése érdekében – a munkaügyi kirendeltségek – felkészítő képzést szerveznek számukra. Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehető személyeket a közfoglalkoztatásba, vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. ¾ Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), és maga önkéntesen nem vállalja a közfoglalkoztatásban való részvételt, továbbá, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében foglalt mentesítési ok fennáll, rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. szabályai alapján. Tehát ilyen módon rendszeres szociális segélyre jogosultak mindazok, akik a közfoglalkoztatásban nem tudnak részt venni családi, vagy egészségi, vagy mentális állapotuk miatt, vagy összetetten több tényező együtteseként nem képesek a közfoglalkoztatást vállalni, így rendelkezésre állási támogatásra sem jogosultak. A települési önkormányzat részére a szociális törvény csupán felhatalmazást ad arra, hogy a mentesítési feltételeket szabályozza, de nem teszi kötelezővé a helyi rendeletalkotást. 12

2009. november 15. napjától főszabályként RÁT-ra egy családban egyidejűleg csak egy személy lehet jogosult. Ez alól kivételt jelent, ha egy családban két személy jogosult aktív korúak ellátására, de az egyik családtag RÁT-ra, a másik családtag pedig RSZS-re jogosult. Abban az esetben viszont, amikor a RSZS-re jogosult személy megállapodás keretében vállalja az együttműködést az önkormányzattal (azaz már RÁT-ra jogosult), akkor a család másik tagja már nem lehet RÁT-os.

7. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 7.1.1. A rendelkezésre állási támogatás (RÁT) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a rendszeres szociális segélyezettek kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Ezt a személyt arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Arra az időtartamra tehát, amikor a személy részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, rendelkezésre állási támogatás illeti meg, amelynek havi összege - a család létszámától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével azonos. 7.1.2. A rendszeres szociális segély Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak (alanyi jogú ellátás). Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében foglalt mentesítési ok fennáll, rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyezettek - az egészségkárosodott személyek kivételével - a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel 13

együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, amely szervezet az elsősorban a családsegítő szolgálat. Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki. A rendszeres szociális segély számítási módjában nincs változás, továbbra is csak egy főnek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét. A segélyre jogosult személy - az önkormányzattal kötött megállapodásban - vállalhatja, hogy elhelyezkedése érdekében az aktív korúak ellátására jogosultak másik személyi körére vonatkozó szabályoknak veti alá magát, azaz az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát és teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, továbbá közfoglalkoztatásban vagy képzésben vesz részt. Ez a megállapodás egy év időtartamra szól, ez alatt a megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. Ebben a helyzetben a rendszeres szociális segély helyett, ha közfoglalkoztatásban vesz részt, akkor munkabér illeti, a nem munkával töltött időben pedig rendelkezésre állási támogatásra jogosult. A megállapodást a települési önkormányzatnak akkor kell megkötnie, ha az érintett személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. 7.2. Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége A rendszeres szociális segély szabályainak 2006-os átalakítása a segély családi alapúvá tétele mellett egy másik fontos elemet is tartalmazott, nagyobb hangsúlyt fektetett a segélyezettek társadalmi integrációját célzó együttműködésre, amely elsősorban a családsegítő szolgálattal valósul meg; ¾ a tartós munkanélküliek ellátási jogosultságának az együttműködés teljesítése alapvető feltétele, elmulasztása szankciókat vonhat maga után, másrészt ¾ ennek keretében lehet a szociális, foglalkoztatási, képzési segítséget egyénre szólóan biztosítani és ösztönzést adni a munkavégzésre, vagy az életmód változtatására, ¾ harmadrészt az együttműködés egy olyan vállalása az ellátásban részesülőnek, amely nyilatkozattétele alapján, írásban, történő megállapodásban realizálódik ¾ (elkötelezettség is egyben), így nyomon követhető az egyén „kitartása”, kapcsolatkészsége.

8. A közfoglalkoztatás megszervezése A munkára való ösztönzés lényeges eleme, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek ne veszítsék el teljesen kapcsolatukat a munka világával. Mivel a munkanélküliként (álláskeresőként) töltött idő eredménytelen volt abban, hogy az 14

elsődleges munkaerő-piacon hosszabb ideig sikerüljön elhelyezkedniük, fontos, hogy a képességet a munkavégzésre valamilyen módon meg tudják tartani. Azok a munkanélküliek, akik az álláskeresési támogatás folyósítási idejét kimerítették és együttműködtek a munkaügyi központtal átkerültek/átkerülnek az önkormányzati szociális rendszerbe. A szociális ellátás időtartama alatt a munkavállalási készségek fenntartása érdekében, valamint annak a társadalmi elvárásnak is megfelelve, hogy ingyen/munka nélkül ne kapjon segélyt senki, 2000-től születtek meg az első olyan szociális törvényi szabályok, amelyek a foglalkoztatási feladatokat az önkormányzatok szervezésében rögzítették (a közhasznú és közmunka mellett a települést érintő egyéb közfeladat is lehetett, amelyet 2001. évben közcélú munkának nevezett el az Szt.). Az aktív korúak ellátására - közfoglalkoztatásban való részvétel mellett - jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege - teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a minimálbérnél. Az Szt. rendelkezik arról, hogy az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították és teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, közfoglalkoztatásban köteles részt venni. A Szt. 35. §-ába épülő (6)-(8) bekezdések kibővítésével az Szt. azokat az esetköröket szabályozza, amelyeknél nem kötelezhető a RÁT-ra jogosult közfoglalkoztatásra: ƒ ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési megállapodás keretében a RÁT-ra jogosult személyt egyéni vállalkozóhoz, vagy gazdasági társasághoz közvetíti ki foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozása érdekében (kivéve, ha közfoglalkoztatás keretében teszi ezt), illetve ƒ ha hazai, illetve uniós forrásból megvalósuló képzésbe, munkaerő-piaci programba, illetve egyéb a foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be. Az állami foglalkoztatási szervnek (munkaügyi kirendeltségnek) a RÁT-ra jogosult személy kiközvetítéséről értesítenie kell az illetékes jegyzőt. Az értesítésnek azért van nagy jelentősége, mert a jegyzőnek tudnia kell arról, hogy a RÁT-ra jogosult személy közvetítés alatt áll, ezért nem vonható be közcélú munkába. Egyébként a közvetítés eredményeként történő foglalkoztatás időtartamát be kell számítani a közfoglalkoztatási kötelezettség teljesítésébe (a 90 munkanap csökkenthető vele). Ugyanakkor a jegyző nem kötelezheti közcélú munkára azt a RÁT-ban részesülő személyt, aki ezen időszak alatt a munkaügyi kirendeltséggel, az álláskeresési megállapodás keretében más programokban vesz részt. Az erről szóló értesítést nem szabályozza az Szt., de értelemszerűen a két szervezet közötti kapcsolattartásban, illetve az ügyfél tájékoztatási kötelezettsége alapján erről is tudomást kell szereznie a jegyzőnek. A települési önkormányzatnak, vagy társulásnak 2009. évtől kezdődően minden év február 15-ig a tárgyévre közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, illetve elfogadni. Két fontos szabályt kell figyelembe venni: ƒ a közfoglalkoztatásról kell tervet készíteni, és nem csak a közcélú foglalkoztatásról (tehát az önkormányzatnak számolnia kell a közmunka,

15

ƒ

közhasznú munka lehetőségével is, és már év elején tervezni a bevonandó személyek körét a másik két közfoglalkoztatási formába 2 is) a közfoglalkoztatási terv minden évben készüljön el és kerüljön elfogadásra, nem lehet az előző évi tervet módosítani, vagy meghosszabbítani, a tárgyévre kell készíteni.

A közfoglalkoztatási terv olyan egyéves időtartamra szóló terv amelyben az önkormányzat/társulás meghatározza azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak változó szabályai mellett, biztos háttérként és egységesen szervezett módon és eljárással, támogató együttműködéssel jelen vannak a munkaügyi kirendeltségek. Bár a munkaügyi szervezet feladatait és eljárását az Flt. szabályai határozzák meg, de mind az önkormányzatoknak, mind a kirendeltségeknek ismerni kell a másik szervezetre vonatkozó törvényi szabályokat, és az együttműködést, a helyben kialakított jó gyakorlatokat közösen működtetni. Az Szt. szabályai meghatározzák a települési önkormányzatok közfoglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségét. 8.1. A közfoglalkoztatás formái A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma – közhasznú, közcélú és a közmunka – tölt be szerepet. Az azonos jellegű, de eltérő finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. ƒ

Közmunka

Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elősegítésére, illetve az Országgyűlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. Az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküliek 3 és az Szt. 37/A. § (1) bekezdésének b) 4 pontjában

2

Közcélú munka: a települési önkormányzat feladata, melyet a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti (Szt. 36. § (1) bek.) - önkormányzati feladat Közmunka: célja az állami, vagy önkormányzati feladatellátás – pályázati rendszerben történő támogatása (az SZMM régiónként ír ki 3-8 hónapos határozott időtartamú közmunkaprogramokat álláskeresők alkalmazására - központi program, pályázat Közhasznú munkavégzés: munkaügyi központ támogatásával, a lakosságot, vagy a települést érintő közfeladat ellátását végezhetik kht., gazdasági társaságok- kiközvetítettek alkalmazása nem üzletszerű gazdasági tevékenységre - régiós, kirendeltségi szintű 3

Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és

16

meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülők számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból - pályázati eljárás alapján - adható támogatás. ƒ Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. §-a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik – a lakosságot, vagy települést érintő közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintő feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkező regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint igényelhető. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: „a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerő-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekű feladatainak ellátására.” (Frey, 2003) ƒ Közcélú munka Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel 5 - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 4 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. 5

37/B) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, d) akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében foglalt mentesítési ok fennáll, rendszeres szociális segélyre jogosult 17

megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény, és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény által szabályozott közérdekű munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2009. február 1-től a Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja látja el. Legfontosabb feladata a rendelkezésre állási támogatásban részesülők munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztály Szociális és Egészségügyi Csoportjával és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetőséget nem vállalja el, együttműködés hiánya miatt nem vállalónak minősül, így kizárja magát a támogatásokból. Közcélú munkavégzés keretében a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik, b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik látható el. Az Szt. ezen bekezdésének módosítását elsősorban a közfoglalkoztatás bővítése indokolta, és még további pontosítás történt azoknak a szerveknek a meghatározásában, akik jogosultak a közcélú foglalkoztatásra. Egyértelművé válik, hogy közcélú munkavégzés keretében a települési önkormányzati feladat, illetve jogszabályon alapuló állami vagy helyi önkormányzati feladat nemcsak költségvetési szervnél, hanem akkor is ellátható, ha többségi tulajdonú önkormányzati vagy állami gazdálkodó szervezet végzi a tevékenységet, így pl. Vízügyi Igazgatóságnál, Városüzemeltetési Kft-nél, stb. Fontos kiegészítés az önkormányzati feladatellátást vállaló társadalmi szervezetek bekapcsolása a közcélú foglalkoztatásba. Ugyanakkor hangsúlyosabbá vált a megállapodás alapján történő közreműködés, ezért fontos, hogy minden esetben történjen meg a foglalkoztatást végző szervezettel a megállapodás megkötése (amelyben a foglalkoztató átvállalhatja a települési önkormányzat által fizetendő közcélú foglalkoztatás 5 %-os összegét). 8.2. Közcélú munka megszervezése Az önkormányzat saját helyzetét, lehetőségeit figyelembe véve dönthet úgy, hogy a közcélú foglalkoztatást maga látja el, illetve társulásban vagy más szervezet útján 18

kívánja elvégezni. Ennek eldöntése az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik, melynek során a munkáltatói jogkör gyakorlásának módját is szükséges végig gondolni. Alapesetben a közcélú foglalkoztatást a települési önkormányzat végzi (Szt. 36.§ (1) bek.) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata: ekkor a munkaszerződés megkötését, módosítását és megszűntetését, és a munkabér kifizetését az önkormányzat végzi. A második esetben, ha a közcélú foglalkoztatás ellátását önkormányzati társulás keretében végzik, több település aktív korúak ellátására jogosult lakosát is érinti a közcélú foglalkoztatás megszervezése. Ekkor nemcsak a munkaszervezést végzi a társulás döntéshozó szerve, hanem a munkáltatói jogokat is (a társulás elnöke, vagy leadott jogkörben alkalmazottja) gyakorolja a közcélú foglalkoztatottak felett. Ugyanakkor a konkrét munkavégzés helye nemcsak a társulás székhelye lehet, hanem az abban résztvevő települések területe is. Célszerű a települések által aláírt társulási megállapodásban részletezni a közcélú munkára vonatkozó szervezési kérdéseket, és azt rögzíteni, hogy a közcélú foglalkoztatás helyszínei hol vannak, mely szervezetek látnak el közfoglalkoztatási feladatokat. A harmadik esetben munkaszerződést munkáltatóként olyan szervezet is köthet, amely a települési önkormányzat által a közcélú munka megszervezésével megbízott, így pl.: vagyongazdálkodási kht., közfoglalkoztatást szervező munkaszervezet. A fenti három esetben két lehetőség állhat fenn: ƒ a munkavégzés helye a munkaszerződést kötő szervezet (pl.: önkormányzat polgármesteri hivatalában a közcélú foglalkoztatott kézbesítő), ilyenkor a munkaszerződés megkötése, a közcélú munka elrendelése, a munka kiadása, az elvégzett tevékenység számonkérése, és minden más munkáltatói jogkör gyakorlása a munkaszerződést kötő szervet illeti meg. ƒ a munkavégzés helye nem a munkaszerződést megkötő szerv, hanem más szervezet (költségvetési intézmény, gazdasági társaság), akkor a munkaszerződésben meg kell jelölni a munkavégzés helyét és a munkáltatói jogok megosztását (pl.: az utasítási jogkör és a számonkérés azon szervezet jogköre, ahol a munkavégzés történik). A negyedik esetben olyan szervezet is köthet munkaszerződést közcélú foglalkoztatásra, mint munkáltató, amely ellátja a közfeladatokat (pl.: szociális intézmény, iskola, óvoda, családsegítő szolgálat). Ilyenkor a teljes munkáltatói jogkör azt a szervezetet illeti meg, ahol a munkavégzés történik. Közcélú munka keretében foglalkoztatható személyek köre: ¾ Akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították (kivéve a rendszeres szociális segélyben részesülő személy). ¾ Olyan személy, aki rendszeres szociális segélyre jogosult, de nyilatkozatában vállalta az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel való együttműködési kötelezettséget. ¾ Aki elhelyezkedése érdekében teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, vagy az Szt. 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy, vagy aki a folyamatban lévő közcélú 19

foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, munkaviszonyának lejártáig. ¾ Akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, munkaviszonyának megszüntetéséig. Mi tekinthető „megfelelő munkának”, milyen munkát kell az álláskeresőnek elfogadnia? Az aktívkorúak ellátására jogosult személy köteles az álláskeresési megállapodás, illetőleg a közfoglalkoztatás keretében neki felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel (az egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas), továbbá b) a munka ba) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az Flt. 25. §-a (2) bekezdése d) pontjának megfelel (a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg), és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, vagy bb) részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában (a ba) pontban jelölt oda- és visszautazás ideje) a meghatározott időtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. Amennyiben a közfoglalkoztatásra köteles személy a közfoglalkoztatásban keresőképtelenségére hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresőképtelenség fennállásának vizsgálatára külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ha segélyezett személy a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést azért nem köti meg, mert keresőképtelenné vált, a keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezésére a jegyző jogosult. A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell: a.) a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, b.) azt, hogy a szerződés közcélú munkavégzésre jött létre, c.) a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének és megszűnésének naptári napját, 20

d.) e.) f.) g.)

a személyi alapbért, a munkakört, a munkavégzési helyet, valamint azt, amiben a felek megállapodnak.

A megkötött munkaszerződés minden esetben határozott időre jön létre, így az idő elteltével megszűnik a munkaviszony. Az ismételt munkába álláskor új szerződést kell kötni. A foglalkoztatás időtartama egy év alatt összesen legalább 90 munkanapot el kell, hogy érjen. Nem feltétel, hogy ezt egybefüggően töltse le a közfoglalkoztatott, de az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében javasolt, hogy ne legyen nagyon széttagolt a foglalkoztatás. Ez foglalkoztatás szervezés a munkáltatónak és a munkavállalónak is érdeke. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi a munkaügyi kirendeltségnek és 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. A munkaügyi kirendeltség, valamint a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. A közfoglalkoztatási tervet 2010. január 1-jétől azonban nemcsak az állami foglalkoztatási szervnek, 2000 fő feletti települések esetében a szociálpolitikai kerekasztalnak, hanem az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak (azaz a településen jelen lévő összes kisebbségi önkormányzatnak) is meg kell küldeni. 2009. október 1-jétől a 15 napos véleményezési határidő 10 munkanapra változott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása folytán. A közfoglalkoztatási tervet az elfogadásától számított 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak, valamint 2010. január 1-jétől az állami foglalkoztatási szervnek, azaz a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségnek is. A települési önkormányzat által elfogadott közfoglalkoztatási terv évközben is módosítható. A módosítás során ugyanúgy kell eljárni, mint az „éves” közfoglalkoztatási terv elkészítése során, azaz véleményeztetni kell a fentebb említett szervezetekkel. A jelenleg hatályos Szt. szerint a közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének időtartama alatt az előírások szerinti körülményekben lényeges változás következik be. A „lényeges körülményekben történő változás”-t az önkormányzatok eltérően értelmezték, értelmezhették, ezért került sor az Szt. ezen bekezdésének pontosítására, amely már a foglalkoztatottak számában történő változáshoz köti a közfoglalkoztatási terv módosításának kötelezettségét. 8.3. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat A közfoglalkoztatás munkaviszony keretében történik, ezért a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése is kötelező. Az alapvizsgálat elvégzését követően a jogszabályok lehetővé teszik a szakvélemények felülvizsgálatát bizonyos esetekben. 21

A foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat költségeit megállapodás alapján a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ állja a közcélú munkavállalók esetében, megállapodás alapján. A megállapodás célja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.), valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Szt.), a 89/1995. (VII: 14.) Korm. rendelet, valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletekben szabályozott közcélú foglalkoztatást megelőző foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal kapcsolatos együttműködés kialakítása. 8.4. A közfoglalkoztatás érdekében történő együttműködések A Közfoglalkoztatási terv és a közfoglalkoztatás megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges az alábbi pontokban felsorolt intézményekkel történő együttműködés. 8.4.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ együttműködése A települési önkormányzat gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről, elsősorban a családsegítő szolgálat útján. Az együttműködésre kötelezettek köre: ¾ a rendszeres szociális segélyben részesülő 55. életévét betöltött személy, ¾ a rendszeres szociális segélyben részesülő 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő, ha a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, illetve a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben, ¾ az aktív korúak ellátására jogosult személlyel a munkaügyi központ által kötött álláskeresési megállapodásban a munkaügyi központ is előírhatja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést mindazok részére, akik munkaképességük miatt rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, vagy maguk vállalták - a rendszeres szociális segély helyett - (kivéve az egészségkárosodottak) a közfoglalkoztatásban való részvételt, és ehhez kapcsolódó együttműködési kötelezettséget a munkaügyi központtal (amely álláskeresési megállapodás megkötését is jelenti). Az együttműködés keretei a kötelezett személy részére: ¾ nyilvántartásba veteti magát, ¾ a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, ¾ teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. Az együttműködésre kijelölt szerv: ¾ figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, ¾ tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, 22

¾ a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, ¾ folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, ¾ legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, ¾ jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, ¾ a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet Az együttműködés teljesítése érdekében szükséges tájékoztatási kötelezettségek: a.) A jegyző kötelezettsége, hogy ¾ a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldje az együttműködésre kijelölt szervnek ¾ az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztassa • az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről, • a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, • a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról. b.) A munkaügyi központ kötelezettsége ¾ ha az aktív korúak ellátására jogosult személlyel kötött álláskeresési megállapodásban előírja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést, az együttműködés előírásáról, valamint a családsegítő szolgálatnál történő megjelenés határidejéről a munkaügyi központ tájékoztatja a családsegítő szolgálatot, ¾ tájékoztatja a családsegítő szolgálatot, ha az álláskeresési megállapodásban foglaltak tartalma a családsegítővel történő együttműködés vonatkozásában módosul, továbbá ha a személyt törölték az álláskeresők nyilvántartásából. c.) Az együttműködésre kijelölt szerv kötelezettségei ¾ jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint ¾ az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt, a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, ¾ jelzi a munkaügyi központnak, ha az álláskeresési megállapodásban előírt együttműködési kötelezettségének az érintett személy nem tesz eleget, valamint 23

¾ az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a munkaügyi központot az álláskeresési megállapodásban előírtak szerinti beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. Az egyénre szóló beilleszkedési program A program meghatározásában, mindig mérlegelni szükséges az egyén szociális helyzetét, mentális állapotát, kapcsolati készségeit, stb. Különösen fontos az együttműködésre kötelezettek „jövőbeni lehetőségeit” figyelembe venni, így pl.: ¾ az 55. életévét betöltöttek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés, ¾ a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére, ¾ de más módszerek szükségesek a munkaügyi központ által küldött személyek esetén, munkára ösztönző és képessé tevő eszközök, családi életvitel segítése. A tartalmi elemek: ¾ foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, ¾ szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése érdekében: egészségügyi – szociális –mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/ tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, ¾ más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci kapcsolódásokról. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008.(II.29.) önkormányzati rendeletében szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. 8.4.2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történő együttműködés Az együttműködésre kötelezettek: ¾ a rendelkezésre állási támogatásban részesülő a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségénél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat (Szt. 35. § (1) bekezdés), ¾ a 35 életévét be nem töltött személy, ha az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, számára az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, 24

hanem a képzésben való részvétel, melynek részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza (Szt. 35. § (4) bekezdés), ¾ a rendszeres szociális segélyre jogosult (kivéve az egészségkárosodott személyt), ha az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a rendelkezési állási támogatásban részesülőkre vonatkozó szabályok szerinti együttműködést (Szt. 37/C. § (4) bekezdés), és a közfoglalkoztatásban való részvételt. 8.4.3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat intézményekkel történő együttműködés

által

fenntartott

A 2. sz. és a 3. sz. melléklet felsorolásban azok az intézmények szerepelnek, amelyek részt vesznek a közfoglalkoztatásban, mint foglalkoztatók. A közcélú munkavállalók munkáltatója az Önkormányzat, munkavégzésre a fogadó intézményben kerül sor, a munkaszerződésben ezt az intézményt, mint a munkavégzés helye kerül rögzítésre.

9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évben szervezett közfoglalkoztatása Békéscsaba Megyei Jogú Város 2009 évi közfoglalkoztatási tervében 800 fő békéscsabai, RÁT-ra jogosult álláskereső foglalkoztatása került tervezésre. Ezt a kitűzött célt sikerült teljesíteni, 2009 évben, közfoglalkoztatásban alkalmazott személyek száma 808 fő. A havi létszámadatok elemzésénél látható, hogy a foglalkoztatás ciklikus. A legkisebb havi létszám 4 fő - januárban -, a legmagasabb 637 fő - augusztusban. A 6 órás foglalkoztatás túlsúlya figyelhető meg.

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

A közcélú foglalkoztatottak létszámának havonkénti alakulása 2009. évben

Teljes munkaidős

4

6

16

17

25

29

43

40

54

54

57

Részmunkaidős

0

89

273

296

357

417

594

477

458

400

261

Összesen

4

95

289

313

382

446

637

517

512

454

318

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

A közfoglalkoztatás megtervezésénél, megszervezésénél elvárás, hogy ne csak a közcélú, hanem a többi közfoglalkoztatási forma nyújtotta lehetőséget is használja ki a települési önkormányzat, az aktív korú, nem foglalkoztatottak érdekében. Közhasznú munkavégzés finanszírozására nyílt lehetőség 2009. szeptember 1. munkakezdéssel, 3 hónapra, 20 fő hátrányos helyzetű regisztrált Békéscsabai álláskereső számára. A munkavállalók bérének, illetve a bért terhelő járulékoknak a 90%-át a DaRMK utólagos finanszírozással megtérítette, illetve munkavállalónként 25

15.000Ft, kis értékű eszközre elkölthető anyagi hozzájárulást is felajánlott, amihez a munkáltatónak 10%-os önrészt kellett vállalnia. A közhasznú munka keretében a munkavállalók városüzemeltetési feladatokat láttak el, a már közterületen munkát végző közcélú brigádokhoz csatlakozva. A 2008. évben olyan közmunkaprogram volt meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzetű kistérségek is nyerhettek, így a Békéscsabai Kistérség által 2009. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás kistérségi szinten. 38 békéscsabai lakos vehetett részt ebben a programban 2008. december 15. - 2009. március 31. időszakban. 2009. évben a vésztői gesztorsággal működő, vasúti meghívásos közmunka pályázat április 14-én indult 6 hónapos időtartamra 2009. október 14-ig, melynek keretében 14 békéscsabai lakos kapott munkalehetőséget. A fél éves foglalkoztatáshoz az önkormányzatnak önrésszel kellett hozzájárulni 104 000 Ft/fő összegben. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. §-a és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 26/A-G §-a alapján központi munkaerő-piaci programot indított 2009. évben. A program célja, hogy a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek közül - akik részére aktív korúak ellátására való jogosultságot állapítottak meg a közfoglalkoztatás szervezők közreműködésével - minél többen kapcsolódjanak be társadalmilag hasznos tevékenységre irányuló közfoglalkoztatási programokba. A pályázat lehetőséget nyújtott arra, hogy a közfoglalkoztatás szervezők alkalmazásának támogatásával alkalmazott szakemberek szakmai segítséget nyújtsanak a közcélú foglalkoztatás hatékony megszervezéséhez, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásához. A támogatás a foglalkoztatás megkezdésének legkorábbi időpontjától (2009. április 1.) legfeljebb 2010. március 31.-ig volt igényelhető a közfoglalkoztatás-szervező iskolai végzettsége és az elvégzendő feladatok figyelembe vételével. A támogatás formája vissza nem térítendő (bérköltség) támogatás a foglalkoztatott személy munkabéréhez és az azt terhelő, ténylegesen kifizetésre kerülő járulékokhoz 100%-os mértékben, legfeljebb 12 hónap időtartamra. A támogatás folyósítása havonta, a támogatás megállapítására vonatkozó hatósági szerződésben nevesített dokumentumok benyújtását követően, utólag történik. A pályázat keretében 8 fő foglalkoztatását lehetett Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának finanszírozni, mely létszámot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium központilag határozott meg. A pályázatból a közfoglalkoztatás adminisztrációjának segítését, a városüzemeltetési jellegű, közfoglalkoztatottakkal ellátandó munkák irányítását és koordinálását oldotta meg az Önkormányzat.

26

Közfoglalkoztatás főbb adatai Békéscsabán 2009. évben Közcélú

Közhasznú

Közfoglalkozt. szervezők

Vésztői közmunka

Összesen

319

5 fő

6 fő

8 fő

338 fő

3 424 670 Ft

10 015 471 Ft

-------

242 894 336 Ft

491 838 Ft

82 820 Ft

1 456 000 Ft

22 789 234 Ft

1 456 000 Ft

265 683 570 Ft

Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma Támogatási összeg Önkormányzati önrész

229 454 195 Ft 20 758 576 Ft

Összesen 250 212 771 Ft 3 916 508 Ft 10 098 291 Ft Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

A havi átlagos statisztikai létszám - a közfoglalkoztatási formákat összesítve – 338 fő volt 2009 évben. A közfoglalkoztatásra összesen 288.472.804 Ft-ot költött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, melyből 265.683.570 Ft Központi költségvetésből származó támogatás, 22.789.234 Ft pedig Önkormányzati önrész. Az elmúlt évek közfoglalkoztatási adatihoz hasonlítva ez a következő tendenciát mutatja. 2007 évben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 115 fő, 2008 évben 135 fő. Ezekben az években számottevő a közhasznú támogatással foglalkoztatott munkaerő aránya. A 2009 évi jogszabályváltozásokat és az azt követő forrásátcsoportosításokat követően a foglalkoztatottak száma ugrásszerűen megnőtt, a havi átlagos statisztikai létszám 338 fő. Ugyan a közfoglalkoztatásra fordított végösszeg is jelentősen megemelkedett, az Önkormányzat, erre a célra fordított kiadása csökkent, a 2007 évi 24,5 millió forintról a 2009. évi 22,8 millió forintra. Közfoglalkoztatás főbb adatai Békéscsabán 2007 - 2009. évben 2007. év

2008. év

2009. év

115 fő

135 fő

338 fő

Támogatási összeg

82 433 050 Ft

101 487 591 Ft

242 894 336 Ft

Önkormányzati önrész

24 501 582 Ft

33 116 963 Ft

22 789 234 Ft

106 934 632 Ft

134 604 554 Ft

265 683 570 Ft

Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma

Összesen

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Közfoglalkoztatottak által ellátott munkakörök széles skálán mozogtak. A foglalkoztató intézmények fogadókészségének köszönhetően az ügyfelek számára megfelelő mennyiségben és minőségben álltak rendelkezésre a felajánlható munkakörök. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló 2009. évi XXXVIII. 27

törvény 11. § (16) és (17) bekezdései 2009. június 1-től módosították az Szt. 36. §-ának több bekezdését, amely a közcélú munkavégzésre vonatkozik: a.) nem volt egyértelmű, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott, a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat érintően a közfeladat csak költségvetési szerv által látható el, vagy nem költségvetési szervnél is lehet foglalkoztatni közfeladatra közcélú munkát végző munkavállalót. b.) a szabályok nem adtak egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a közcélú foglalkoztatottak esetén ki jogosult munkáltatóként munkaszerződés kötésére. Mivel a közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti (Szt. 36. § (1) bekezdés), munkáltató nemcsak települési önkormányzat, hanem több szervezet, intézmény is lehet, és a gyakorlatban alkalmaznak is közcélú foglalkoztatottat. Ebben az esetben a munkáltatói jogok gyakorlásának megosztását egyértelművé kell tenni a jogalkalmazók számára. Szabályozni kellett, hogy ki jogosult munkáltatóként munkaszerződést kötni, illetve ki jogosult a közcélú foglalkoztatottak tekintetében az egyes munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlására pl. irányítási és utasítási jogkört ki gyakorol a konkrét (akár napi) munkavállalói feladatok kiadásában és teljesítésének ellenőrzésében. Ennek értelmében olyan szervezet is köthet munkaszerződést közcélú foglalkoztatásra, mint munkáltató, amely ellátja a közfeladatokat (pl. szociális intézmény, iskola, óvoda, családsegítő szolgálat). Ilyenkor a teljes munkáltatói jogkör azt a szervezetet illeti meg, ahol a munkavégzés történik. A jogszabályváltozás tette lehetővé, hogy azoknak a közfeladatokat ellátó intézményeknek, amelyek közfeladatot látnak el, felajánljuk annak a lehetőségét, hogy részt vegyenek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett közfoglalkoztatásban. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Válságkezelési Koncepció Cselekvési Terve (továbbiakban: Válságkezelési Koncepció) tartalmazza az alábbiakat. „Meg kell vizsgálni a Megyei Jogú Városoknál kialakult jogalkalmazási gyakorlatot közfoglalkoztatás megyei önkormányzati és a civil szolgáltatók, mint munkáltatók irányába történő kiterjesztésére. Írásbeli állásfoglalás kérése az Állami Foglalkoztatási Hivataltól. Megnyugtató megoldás esetén fel kell mérni a városban működő megyei önkormányzati intézmények és civil szolgáltatók foglalkoztatási igényeit és a fenti szervekkel meg kell kötni a foglalkoztatáshoz szükséges megállapodásokat. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megállapodások megkötésére.” A jogszabályváltozás és a Válságkezelési Koncepció értelmében az Önkormányzat felkereste azokat - a civil szervezeteket, amelyekkel az önkormányzat feladat-ellátási szerződést kötött, - a városban működő megyei intézményeket, - a városi közalapítványokat, - a nem önkormányzati fenntartású iskolákat. Az írásbeli tájékoztatót és a személyes konzultációt követően 16 szervezet jelezte munkaerőigényét a Közfoglalkoztatási Csoport felé. Az együttműködés és a finanszírozás pontos szabályozására megállapodást kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és az adott intézmény. 28

A megállapodások alapján - 14 szervezet munkaerő igényeit részben teljesítve - 80 fő állt munkába 2009 augusztusában.

10. A közfoglalkoztatás 2010. évre tervezett adatai A közfoglalkoztatási terv egyéves időtartamra szól, amelyben az önkormányzat meghatározza azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kíván ellátni, valamint az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a feladatok várható ütemezését és a megvalósításhoz szükséges költségeket. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a közfoglalkoztatás keretén belül ellátandó munkakörök részletes felsorolását és az elvégzendő feladat leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A terv kötelezően tartalmazza a közcélú foglalkoztatásban várhatóan részt vevő személyek végzettség szerinti megoszlását. (6. sz. melléklet) A közfoglalkoztatottak által ellátandó munkafeladatokat két fő csoportra lehet bontani: a) az Önkormányzat meghatározott munkákra szervezett brigádjai aa) városüzemeltetési jellegű munkát végzők → zöldterület fenntartás és karbantartás, köztisztasági feladatok ellátására városközpont; → zöldterület fenntartás és karbantartás, köztisztasági feladatok ellátására Lencséi lakótelep; → illegális szemétlerakók felszámolására; → csapadékvíz elvezető árkok karbantartása és átereszek tisztítására; → körgátak karbantartására - 2010 évben először; → parlagfű-mentesítésre – időszakos tevékenység létrehozott brigádok, ab)„intézmény-felújító” brigád - feladata az önkormányzat által fenntartott intézményeknél kisebb és közepes méretű felújítási, karbantartási munkák elvégzése. b) Intézményekben foglalkoztatott munkavállalók ba) Önkormányzat által fenntartott intézményekben bb) nem önkormányzat által fenntartott, jogszabályban meghatározottak szerint Intézményben, megállapodás alapján. A közfoglalkoztatottakat fogadó Önkormányzat által fenntartott intézmények listáját a 2. számú melléklet, a megállapodás alapján közcélú munkavállalókat fogadó nem önkormányzati intézmények felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben év közben további intézmény jelzi, hogy részt szeretne venni, mint munkáltató a közcélú foglalkoztatásban erre lehetőséget biztosítunk abban az esetben, ha megfelel a jogszabályi feltételeknek. A nem önkormányzati intézmények esetében azonban ehhez a polgármester hozzájárulása szükséges. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Tervének végrehajtásához szükséges 2010. évi költségeket a 4. sz. melléklet részletezi. A közfoglalkoztatási programban várhatóan ismételten mintegy 800 fő békéscsabai lakos (RÁT-os) vesz részt. A közfoglalkoztatottak várható havi létszámát az 5. számú melléklet tartalmazza. 29

A változás a 2009 éves foglalkoztatáshoz képest, hogy a minimum 90 munkanapnál hosszabb, esetenként 10 hónapos foglalkoztatást van tervezve. A munkaidőt - napi 6, vagy napi 8 óra - az adott munkakör, illetve a foglalkoztató határozza meg. A 2009 év tapasztalatai alapján magasabb arányban került tervezésre 8 órás foglalkoztatás - a fogadó intézmények igényeinek megfelelően. A 2009. év tapasztalata volt továbbá, hogy magasabb volt a tervezettnél az igény a képzettséget igénylő munkakörök betöltésére, így ez évben már a bérkiadások, ezekhez az elvárásokhoz lettek tervezve. A munkabéreknél a kötelező minimálbér összege az irányadó. 295/2009. (XII. 21.) Korm. rend.

Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

Minimális bér Korm. rend. 2. § (1) bek. 73.500 16.900 3.380 423 Garantált bérminimum* Korm. rend. 2. § (2) bek. 89.500 20.600 4.120 515 ∗ A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (Korm. rend. 2. § (2) bek.). A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állókra is kiterjed. A Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét a Ktv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek is el kell érniük (Korm. rend. 3. § (2) bek.).

A 2009. évben újra meghirdetésre került a Téli-Tavaszi Közmunkaprogram, melyre a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás beadta pályázatát. Amennyiben a pályázat pozitív elbírálásban részesül, úgy 15 fő békéscsabai lakos jut átmenetileg munkalehetőséghez 2010. január-június hónapokban, napi 8 órás munkaidővel. Békéscsaba Önkormányzata számít, a minden évben a vésztői gesztorsággal működő, vasúti meghívásos közmunka pályázat kiírására. Az utóbbi években ennek a programnak köszönhetően átlagosan 14 fő békéscsabai lakos kapott, 6 hónapos munkalehetőséget. Amennyiben újra kiírásra kerül, a foglalkoztatáshoz az önkormányzatnak önrésszel kell hozzájárulni. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázata, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy a közfoglalkoztatás szervezők alkalmazásának támogatásával alkalmazott szakemberek szakmai segítséget nyújtsanak a közcélú foglalkoztatás hatékony megszervezéséhez, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásához. Amennyiben a pályázat időtartama meghosszabbításra kerül, vagy a pályázat újra kiírásra kerül, az Önkormányzat élni fog a lehetőséggel, hiszen hathatós segítséget nyújt ez az eszköz a közfoglalkoztatás lebonyolításához. A közhasznú foglalkoztatás tervezésének érdekében felkerestük a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központot, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az e célra fordítható összeg várhatóan hasonló lesz a 2009. évihez, nagyobb mértékű közhasznú munkavégzés támogatására jelenleg nem látnak lehetőséget. Amennyiben bármilyen mértékben felmerül az ilyen típusú foglalkoztatás lehetősége, az Önkormányzat természetesen élni kíván vele, hiszen ilyen módon további – a közcélú foglalkoztatásban nem bevonható - álláskereső problémája enyhíthető átmenetileg. 30

11. Összegzés Békéscsaba Megyei Jogú Városban 2009. évben 808 fő vett részt közfoglalkoztatásban. A foglalkoztatás területe az év közepétől a jogszabályváltozásnak köszönhetően jelentősen kibővült ezért széles körben tudtunk munkalehetőséget felajánlani a közfoglalkoztatásban részvevőknek. A munkáltatók visszajelzései alapján, - néhány kivételtől eltekintve - összességében elégedettek voltak mind a munkavállalók, mind az őket foglalkoztató intézmények. 2009. évben legalább 20 olyan személy került vissza a munka világába, akiket közcélú foglalkoztatás keretében ismertek meg jelenlegi munkáltatóik. Az „intézmény felújítási brigád” létrehozásával egyrészt segítettük az intézmények kisebb felújítási, karbantartási feladatainak megvalósítását, másrészt a feladatot ellátó közcélú foglalkoztatottaknak saját szakmájuknak megfelelő munkalehetőséget biztosítottunk. A 2009. évben kialakult napi 6 órás foglalkoztatás nem bizonyult elégségesnek, ezért 2010. évben 800 fő napi 8 órás és a 90 napnál hosszabb időtartamú foglalkoztatásának megszervezését tervezzük. A közfoglalkoztatásban résztvevő nem önkormányzati intézmények körét 2010. évben tovább bővítjük. Évközben zajló folyamatok szükségessé tehetik ennek felülvizsgálatát, melyre a jogszabály is lehetőséget ad. A fenti elveknek megfelelően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évben is igyekszik a rászorulónak munkát biztosítani.

31

1. sz. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Városban közfoglalkoztatás keretén belül ellátható munkakörök Munkakör

Feladat

Adminisztrátor

postázás előkészítése, számítógépen adatrögzítés, iktatásra iratok előkészítése

Pedagógiai asszisztens

közoktatási intézményeknél kisegítő jellegű pedagógiai munkák végzése

Számítógép felhasználó

intézményeknél számítógépen történő adatrögzítés, kezelés intézményeknél portaszolgálat közoktatási intézményeknél kisegítő jelleggel könyvtárosi feladatok ellátása

Portás Könyvtáros Gyógypedagógiai asszisztens

közoktatási intézményeknél gyógypedagógiai segítségre szoruló gyermekek gondozásában együttműködés

Adatbázis karbantartó

közoktatási intézményekben hálózati alapú adatkarbantartás intézményekben gépelés, postázás, egyéb adminisztratív feladatok ellátása

Titkárnő Rendszergazda Egyéb magasan képzett ügyintéző

rendszergazda feladatok ellátásában közreműködés közoktatási intézményben felnőttképzésnél történő adminisztratív jellegű közreműködés

Teremőr Információs

közművelődési intézményben teremőri feladat ellátása közművelődési intézményben információs - portás feladatok ellátása

Szakkörvezető

közművelődési intézményben művészeti jellegű szakkör lebonyolításában részvétel

Tanácsadó

közfoglalkoztatásba be nem vont személyekkel történő kapcsolattartás

Dajka

óvodákban, bölcsődékben gyermekek ellátásában nyújtott segítség

Karbantartó szakmunkás

intézmények karbantartásánál szakmunkás tevékenységek intézményekben történő villanyszerelői feladatok elvégzése intézményekben fűtői feladatok ellátása intézmények festése városi kórházban anyagszállításnál, anyagrakodásnál történő közreműködés

Villanyszerelő Fűtő Festő mázoló Targoncás

32

Szociális gondozó ápoló

egészségügyi, szociális intézményekben szakfeladatok ellátásában történő közreműködés

Varrónő

intézményeknél textíliák varrása, karbantartás, mosása, vasalása intézmény felújítási, karbantartási munkáknál történő közreműködés

Kőműves Kertész

intézmények zöldterületének karbantartása, "tanulókert" gondozása oktatási szünetben

Asztalos

intézményeknél felújító - karbantartó jellegű asztalos munkák elvégzése

Burkoló

intézményeknél felújító - karbantartó jellegű burkoló munkák elvégzése

Munkavezető helyettesek

városüzemeltetési munkák elvégzésénél közvetlen munkairányítási feladatok ellátása

Karbantartó/udvaros

intézményeknél segédmunka jellegű kisebb karbantartások, udvarosi teendők elvégzése

Takarító/mosogató

intézményeknél takarítási, mosogatási feladatok ellátása városi kórházban anyagszállításnál, anyagrakodásnál történő közreműködés

Anyagszállító Beteghordó Segédápoló

városi kórházban betegek mozgatásánál történő közreműködés egészségügyi, szociális intézményekben szakfeladatok ellátásában történő közreműködés

Segédmunkás

városüzemeltetési munkák végzése

Karbantartó szakmunkás

intézményfelújító brigádban feladatok ellátása

Nevelő

Egészségügyi intézménynél gyermekfelügyelői, nevelőmunkában történő segítés rehabilitációs célú munka szervezése

Foglalkoztatás szervező Könyvelő Gépkocsivezető Asszisztens

Intézményeknél pénzügyi nyilvántartási feladatoknál történő közreműködés gépjármű-vezetés műszaki, gazdasági, marketing, kulturális területen, intézményi igénynek megfelelően

33

2. sz. melléklet Közfoglalkoztatottakat fogadó önkormányzati intézmények 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Lencsési Lakótelepi Óvoda

20 21 22 23 24 25 26 27

Gerlai Általános Művelődési Központ

28 29 30 31 32 33 34

Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium

Napsugár Integrált Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Lakótelepi és dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda Kazinczy és Trefort Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda Mackó-Kuckó Óvoda Százszorszép Óvoda Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet Petőfi Utcai Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda 10. sz. Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szabó Pál Téri Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium "Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Békéscsabai Kulturális Központ Dr. Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet Egészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

34

3. számú melléklet

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Közfoglalkoztatottakat fogadó "munkáltató" intézmények (bővítés) Intézmény neve Cím AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Kinizsi u. 11. Alapítvány Mi- Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület Kazinczy F. u. 6/1 Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Orosházi út 71. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Degré u. 59. Módszertani Központ Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Gyulai út 1. Békés Megyei Napsugár Bábszínház Árpád sor 2/6. Békés Megyei Jókai Színház Andrássy út 1. Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Kis Ernő u. 3. Békés Megye Képviselő-testülete Ellátó és Szolgáltató Derkovits sor 2. Szervezet Balassi Közalapítvány-Hétpróbás Néptánciskola Luther u. 6. Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány Kinizsi u. 20. Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány Andrássy út 37/43 Voke Vasutas Művelődési Háza és Könyvtára Andrássy út 79-81. Békés Megyei Jókai Színház-programiroda Andrássy út 1.

35

4. számú melléklet 2010. évi közfoglalkoztatás költségvetése Ft-ban Költségek részletezése A=B+C

B

C

Összes költség

Út a munkához program költségvetéséből biztosított 95 %

Saját forrás

Költségek megnevezése

1.

Foglalkoztatni kívánt személyek bére

385 653 750

366 371 062

19 282 688

2.

Foglalkoztatni kívánt személyek járuléka (50 %)

52 063 256

49 460 093

2 603 163

3.

Betegszabadság

3 500 000

-

3 500 000

4.

Betegszabadság járuléka

472 500

-

472 500

5.

Táppénz

600 000

-

600 000

6.

Gyógyszer, vegyszer

30 000

-

30 000

7.

Hajtó- és kenőanyag

2 000 000

-

2 000 000

8.

Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése

980 000

-

980 000

9.

Munkaruha, védőruha beszerzés

1 000 000

-

1 000 000

10.

Kommunikációs szolgáltatások

671 200

-

671 200

11.

Szállítási szolgáltatás - föld elszállítása

5 978 374

-

5 978 374

12.

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások

600 000

-

600 000

13.

Egyéb különféle dologi kiadás

400 000

-

400 000

14.

Vásárolt termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja

2 340 426

-

2 340 426

Költségek összesen (1-14 sorok)

456 289 506

415 831 155

40 458 351

36

5. sz. melléklet

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

Havonkénti létszám tervezete 2010-ben

Január

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Február

0

360

360

360

360

360

240

240

240

240

240

Március

0

0

190

190

190

190

190

190

190

190

190

Augusztus

0

0

0

0

0

0

0

150

150

150

150

Összesen

100

460

650

650

650

650

530

680

680

680

680

Felvétel hónapja

Békéscsaba 8.ált.-nál kevesebb általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum főiskola egyetem ismeretlen ÖSSZESEN:

Regisztrált álláskereső fő 12 623 55 1140 356 744 176 221 57 1 3385

6. számú melléklet RÁT fő 7 185 16 257 77 137 21 13 51 181 945

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatal, 2010.01.07.

37

Szociális ellátások

7. sz. melléklet Havi összege A rendszeres szociális segély Az az aktív korúak ellátására havi összege a családi jogosult személy, aki az ellátásra jövedelemhatár összegének és a való jogosultság kezdő napján jogosult családja havi a) egészségkárosodott személynek összjövedelmének különbözete, Rendszeres minősül, vagy de nem haladhatja meg a teljes szociális b) az 55. életévét betöltötte, vagy segély (RSZS) c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére 1993. évi III. nevel - feltéve, hogy a családban megállapított személyi alapbér tv. (Szoc. tv.) élő gyermekek valamelyikére mindenkori kötelező legkisebb 37/B § 37/C. § tekintettel más személy nem összegének (73.500,-Ft) személyi (2) bek. részesül a Cst. szerinti jövedelemadóval, munkavállalói, 63/2006. gyermekgondozási támogatásban, egészségbiztosítási és (III.27.) gyermekgondozási díjban, nyugdíjjárulékkal csökkentett Korm. rend. terhességi gyermekágyi segélyben összegét. A családi 17/B. § (2) - és a gyermek ellátását jövedelemhatár összege bek. napközbeni ellátást biztosító megegyezik a család fogyasztási intézményben [Gyvt. 41. § (3) egységeihez tartozó arányszámok bek.] nem tudják biztosítani, vagy összegének és az öregségi d) a települési önkormányzat nyugdíj mindenkori legkisebb rendeletében foglalt feltételeknek összege 90%-ának szorzatával. megfelel. Maximális összege: 60.236,- Ft Jogosult Havi összege Az aktív korúak ellátására jogosult Rendelkezésre személyt arra az időtartamra, amikor állási a) közfoglalkoztatásban neki fel támogatás A rendelkezésre állási támogatás nem róható okból nem vesz részt (RÁT) havi összege az öregségi nyugdíj és táppénzben vagy távolléti 1993. évi III. mindenkori legkisebb összege díjban nem részesül, vagy tv. (Szoc. tv.) 28.500,-Ft/hó b) olyan képzésben vesz részt, 37.§ amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg. Jogosult

38