Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve

2009. év Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 172/2009. (IV.2.) közgy. határozatával

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5.

Bevezetés A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere A Közfoglalkoztatási terv célja, változások iránya Fogalmak Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5.1. Békés megyei gazdaságföldrajzi helyzete 5.2. Demográfia 5.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség 5.4. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 5.4.1. A roma népesség helyzete 5.5. Átlagkerestek 6. A közfoglalkoztatás formái 7. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek módosítása, a pénzbeli ellátások új szabályai 7.1. Jogosultsági feltételek 7.2 Kizáró okok 7.3.1. A kérelem benyújtása 7.3.2. A határozat meghozatala 7.4. Az aktív korúak ellátása 7.4.1. A közfoglalkoztatás megszervezése 7.4.1.1. Közcélú munka megszervezése 7.4.1.2. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat 7.4.1.3. A munkafeladatok, munkakörök megnevezése 8. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 8.1.1. A rendelkezésre állási támogatás 8.1.2. A rendszeres szociális segély 8.2. Az ellátások megszüntetése 8.3. Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége 8.3.1. Az előzetes együttműködés 9. A közfoglalkoztatás érdekében történő együttműködések 9.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat együttműködése 9.2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történő együttműködés 9.3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat által fenntartott intézményekkel történő együttműködés 10. Összegzés Mellékletek:

3 5 7 8 10 10 11 12 14 15 16 17 20 20 21 21 23 23 24 25 27 27 28 28 28 29 30 30 32 32 35 35 36

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet

37 39 42 43 44

2

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

1. Bevezetés A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulás fájdalmas következménye a munkaerő-piac átrendeződése, a nyílt, tömeges munkanélküliség megjelenése. Mára napjaink egyik legégetőbb problémájává vált a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A munkanélküliség elleni küzdelem permanens kihívást jelent több ágazat számára, mint pl.: az oktatás, a szociális terület, de kihat az egészségügy, a közbiztonság, a lakáspolitika területére is. A gazdasági szerkezet átalakulásának következményeként a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők ugyanúgy kiszorulnak a munkaerőpiacról, mint a szakképzetlen munkavállalók. Ismert tény ugyanis, hogy a foglalkoztatás helyzetét alapvetően a gazdaság általános állapota, az oktatási rendszer minősége, a szakképzés rugalmassága stb. határozza meg A munkaerő-piacról kiszorult emberek és családjaik egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Új tendencia, hogy az utóbbi években egyre több azoknak a fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalat megszerezésére sem kapnak lehetőséget. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. A helyzeten változtathat, ha a segélyezési rendszer passzív eszközei helyett az aktív eszközök kerülnek előtérbe. A tartós munkanélküliek esetében ez a rendszeres segélyezés helyett a különböző közfoglalkoztatási programokban való részvételt jelenti, amikor a munkaerő-piaci programban való részvétel és a képzés kap a korábbiaknál képest nagyobb hangsúlyt a segítés folyamatában. Az „Út a munkához” elnevezésű program célja, hogy komplex intézkedések sorozatával járuljon hozzá, hogy a jelenleg tartós munkanélküliek közül azok, akik munkára képesek, a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve a program helyi szintű végrehajtását tartalmazza. Célunk, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítani tudjuk az arra rászorulók számára. Ezen belül szeretnénk elérni, hogy akiknél csak lehetséges, a munka világába való visszakapcsolódást segítsük elő. Azt is tudomásul kell azonban vennünk azonban, hogy nem mindenki - és főleg nem azonnal vagy direkt módon - vezethető vissza a munkaerőpiacra. Egyes esetekben az igénybe vevők személyes jellemzői és foglalkoztathatósági helyzetük, más esetekben a helyi munkaalkalom elégtelensége nehezíti a munkaerő-piaci re-integrációt, de ezekben az esetekben is cél a társadalmi integráció erősítése, a pszichoszociális „szinten tartás” és/vagy az értelmes, a helyi közösség szempontjából is hasznos tevékenységek előmozdítása.

3

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása gördülékenyen, szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, és a közfoglalkoztatási terv a Békéscsaba településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzat feladata, de a helyi munkaerő-piaci szerv - Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége - is részt vett az előkészítés folyamatában, illetve részt vállal a megvalósítás segítésében. Ez a program ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat és a munkaügyi szervezet közös erővel, együttműködve látják el a feladatokat. Meglátásunk szerint a program és az intézményi szolgáltatások tervezésekor támaszkodni kell a szociális munka széles eszköztárára. A beilleszkedési programok legszélesebb spektruma a családsegítő szolgáltatás keretében jelenik meg, mivel a szociális és mentális problémák kezelését lehetővé tevő programokat is biztosítanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város jól kiépített személyes szociális alapszolgáltatási rendszere erősítheti a program megvalósítását. A településen működő civil szolgáltatókkal hosszú évek óta kiépített együttműködési és partneri kapcsolatok révén sokféle erőforrással és többféle szolgáltatással bővíthető a program működtetése. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási Tervének végrehajtása meggyőződésünk szerint akkor lehet a legeredményesebb, ha ebben a programban is megvalósul a „források” összekapcsolása, szervezetközi és szektorközi együttműködés.

4

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere 2009. január 1. napjától az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény alapján (továbbiakban: Eszft.) módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (továbbiakban Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) Módosultak a végrehajtási rendeletek is, az önkormányzatokat érintően a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm rendelettel. Így módosult a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet is. A Közfoglalkoztatási Tervvel összefüggésben a fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különböző szintű - jogszabálya állapít meg a hatálya alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül - normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódik a témához valamilyen szinten. Jogszabályok: ¾ 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) ¾ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) ¾ 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról ¾ 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) ¾ 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól ¾ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt. ) ¾ 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (továbbiakban: Met.) ¾ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) ¾ 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról (továbbiakban: Esélytv.) ¾ 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (továbbiakban: Cst.) ¾ 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről ¾ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ¾ 2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (továbbiakban: Pmtv.) 5

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. ¾ 2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről (továbbiakban: Fbrt.) ¾ 89/2005. (VIII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról (továbbiakban: Fer) ¾ 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről ¾ 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól ¾ 62/2006.(III. 27.) Kormányrendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól (továbbiakban: Er.) ¾ 63/2006.(III. 27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló (továbbiakban: Ptr). ¾ 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről ¾ 321/2008. (XII. 29.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: Klmr) ¾ 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról ¾ 1021/2004. (III. 18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről ¾ 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról ¾ 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról ¾ 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról ¾ 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről (továbbiakban: SzCsM rendelet) ¾ 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról Ezen jogszabályok együttesen, egymást kiegészítve tartalmazzák azokat a szabályokat a munkanélküliekkel foglalkozó szervezetek számára, amelyek összhangot teremtenek hatóságok tevékenységében. Az Eszft. átalakítja a rendszeres szociális segélyezést, rögzíti az önkormányzat foglalkoztatási feladatait és kötelezettségét, egyszerűsíti az igazgatási feladatokat a munkaügyi szervezettel való kapcsolattartásban. Nem csökkennek viszont az igazgatási feladatok 2009. év elején, amikor az Eszft. felülvizsgálati szabályai miatt valamennyi, jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülő személy jogosultságát és egyéb szociális körülményeit át kell tekinteni és az új szabályok szerint értékelni. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak tervezhetőségét segíti az egyik új eleme a rendszernek, a közfoglalkoztatási terv.

6

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

3. A Közfoglalkoztatási terv célja, változások iránya A Közfoglalkoztatási terv célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A változások célja többirányú: ¾ a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, ¾ a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, ¾ a foglalkoztatás növelése, ¾ a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. Az előkészítés során figyelembe vett és alkalmazott alapelvek: ¾ együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség, ¾ aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, ¾ a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, ¾ a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra. Az Szt. módosításával 2009. január 1. napjától a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejeződik a törvény alcímében is „Aktív korúak ellátása”, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül: a.) a munkavégzésbe bevonhatók: • közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerőpiaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, • pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket. c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni). 7

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig, csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak, egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük. A fenti változások az eddigiekhez viszonyítva sokkal inkább igénylik a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szoros együttműködését, egymás munkájának, szabályrendszerének ismeretét, és a rendszeres kapcsolattartást a szervezetek között. Az önkormányzatoknak is ismerniük kell az ellátásban részesülők tájékoztatása érdekében a munkaügyi szervezetek eszközrendszerét, amely a munkavállalás segítésében igen széleskörű. Az Flt. szerinti ellátások és szolgáltatások mellett kiemelt jelentősége van a képzésben, továbbképzésben, átképzésben való részvétel biztosításának. A munkaügyi kirendeltségek állásközvetítési lehetőségei - nemcsak a közfeladatok államilag finanszírozott ellátására korlátozódnak, mint az önkormányzatoké, hanem - az elsődleges munkaerőpiacra történő elhelyezésre is kiterjednek.

4. Fogalmak Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a nyilvántartott álláskereső, aki a 25.életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerezett jogosultságot. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Flt-ben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005. nov. 1-i változása 2006. jan. 1-től volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi. A törvényváltozás következtében 2007. januártól az álláskeresési járadék 8

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. folyósításának első és második szakaszában lévők valamint a vállalkozói járadékban részesülők száma. Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. Nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők: a regisztrált munkanélküliek közül azok, akik a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítették és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint megfelelnek az Flt.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. (Az Flt. 2005. nov. 1-i változása után kifutó eszköz.) Aktív korúak ellátása: az Szt. értelmében az aktív korú hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek a jövőben a rendszeres szociális segély helyett az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás (RÁT) vagy rendszeres szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak. Az ellátási rendszerbe történő bekerülés jogosultsági szabályai a jelenlegi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultak körben nincs változás. Ugyancsak nem változik a jelenlegi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra. Az új szabályok alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek egyik csoportját a közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevők alkotják. Az e csoportba tartozó személyeket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veszik és velük az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt, valamint részükre a települési önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit. Speciális szabály vonatkozik azokra a 35 év alatti fiatalokra, akik az általános iskola 8. évfolyamát nem végezték el. Esetükben a segélyezett életforma állandósulásának megakadályozása érdekében az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel. Aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők létszáma: a létszám a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozott, a TÁMOP 1.1.2 programban valamint a Központi Foglalkoztatási Alaprészből finanszírozott munkahelyteremtő támogatásokban résztvevők létszámát jelenti. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. 9

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja.

5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5. 1. Békés megye gazdaságföldrajzi helyzete Békés megye az ország dél-keleti részén, a Körös és a régi Maros folyók hordalékán fekszik. Dél-keleti határa a mintegy 140 km hosszú magyar-román határszakasz, északon Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugaton Csongrád megyével határos. A megye területe 5631 km2, az ország területének 6,1%-a. A megyére az ún. óriásfalvas településhálózat a jellemző. A Dél-alföldi régió - így Békés megye településszerkezetét leginkább tanyákkal körülvett, jelentősebb lakosságszámú mezővárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élők aránya nagyon alacsony (2,5%). Dél-Alföldön a lakosság legnagyobb része (44,7%) a 2 00010 000 fős nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lelket számláló mezővárosokban (21,3%) koncentrálódik. Egyes kistérségekben, városhiányos területeken, nincsenek 10 000 fő feletti települések. Békéscsaba, mint megyeszékhely településszerkezete a 19. század elejére vált véglegessé, melynek végeredményeként az óriásfalu regionális szerepkörű várossá lett. Békés megye Magyarország délkeleti részén helyezkedik el. Sajátos jelentőséggel bír, hogy keleti oldalán a román országhatár húzódik. A megye általános jellemzőinek alakulását, jelenlegi állapotát, fejlődési irányát földrajzi és történelmi tényezők egyaránt befolyásolják. Ezen tényezők mentén feltárható adottságai jelentős mértékben meghatározzák, behatárolják jövőbeni lehetőségeit is. Békés megye jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik, melyből 18 város, 57 pedig község. A községek átlagos népessége közel kétszerese az országos átlagnak, ugyanakkor a megye lakónépességének mintegy héttizede városokban él. A megye legnagyobb népességű és legrégebbi városai: Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Békés és Szarvas. A megye az ország egyik legmélyebben fekvő, egyben a legegyenletesebb domborzatú területe, gyakorlatilag tökéletes síkság. Természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övező holtágak, melyek vízminősége viszonylag tiszta, halállományuk gazdag. A megye legfőbb természeti kincse a termőföld, melynek minősége kedvezőbb az országos átlagnál. Összes földterülete 540 ezer hektár, amelynek 85 százaléka termőterület, s csak 15 százaléka van művelés alól kivonva. A termőterület 96 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja, s mindössze 3 százaléka az erdő, a többi nádas és halastó. Nyersanyaglelőhelyek tekintetében e vidék igen szegényes. A folyóvízi 10

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. üledékekből gazdaságilag is hasznosítható kavics-, homok- és agyaglerakódásokra települt a tégla- és cserépipar. A terület földtani felépítése kedvező geotermikus adottságokat teremt. Ennek köszönhetően a megye területén jelentős számú kútból, 800 méteres mélységből, általában 50 °C-ot meghaladó hőmérsékletű gyógy- és termálvíz nyerhető. 5. 2. Demográfia Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelőzően kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy 4000-5000 fős fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évről-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környező települések vonzáskörzetébe, a településvándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településről, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemző adatok a következők (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a 19-59 éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat

Forrás: Polgármesteri Hivatal

11

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 5.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség Békéscsaba lakossága elsősorban a kereskedelemben, jelentős mértékben az iparban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezőgazdaságban dolgozik. A településen elsősorban a térség nyersanyag-előállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetőséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követő gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Ez a folyamat az iskolai végzettségtől és a fogyatékosság tényének fennállásától függetlenül a társadalom tagjaira sokkolólag hatott. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követően a „nyilvántartott álláskeresők” megnevezést használják a szakemberek. Békéscsabán a munkaképes korúak száma 42.723 fő (ÁFSZ - 2008. december). Akik nem dolgoznak, többnyire valamilyen egyéb rendszeres pénzellátásban részesülnek, mely lehet rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, ápolási díj, vagy rendszeres szociális segély. Az önkormányzat által 2008. december 31.-én rendszeres szociális segélyben részesülők száma 755 fő. Nyilvántartott álláskeresők létszáma összesen 2969 fő, közülük járadék típusú ellátásban 683 fő, segély típusú ellátásban 340 fő részesül. A Békéscsabán 2008. decemberi adatok alapján a relatív mutató 1 7,01%. A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,98%. Ugyanez a mutató Békés megyében 10,09%, országosan 7,18%. Az elmúlt éveket tekintve nőtt azoknak – a tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. 2 .sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresők nemenkénti megoszlása Békéscsabán 2008. december Nem

Regisztrált (fő)

Belépő (fő)

Tartós (fő)

Férfi

1 440

305

314

Nő

1 529

222

483

Összesen

2 969

527

797

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

1

A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában

12

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 3. sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlása Békéscsabán 2008. december Korcsoport 17 év 1721263646515660 év Össz. alatt 20 25 35 45 50 55 60 fölött 1 130 395 760 752 354 397 168 12 2969 Fő Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresők száma 2008. decemberében 2969 fő volt. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az elmúlt éveken jelentősen nem változott. A nyilvántartott álláskeresők 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresők számától függetlenül évről évre megmarad. 4. sz. táblázat

Regisztrált (fő)

Belépő (fő)

Tartós (fő)

8 általánosnál kevesebb

15

3

2

Általános iskola

603

149

137

Szakmunkásképző

942

196

255

Szakiskola

59

5

17

Szakközépiskola

632

85

174

Technikum

154

28

35

Gimnázium

336

35

111

Főiskola

180

17

50

Egyetem

48

9

16

2 969

527

797

Iskolai végzettség (2008. december)

Összesen Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresők közel egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. Valamivel több az érettségizettek aránya, míg a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya még mindig legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt, azzal együtt, hogy arányuk nőtt az elmúlt időszakban az alacsony iskolai végzettségűekhez képest. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerő-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. Ezért is fontos, hogy az álláskeresők olyan iskola végzettséggel rendelkezzenek, amely összhangban van a munkaerő-piaci kereslettel. A munkanélküliek egy része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Másik probléma típus, hogy bizonyos végzettségekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességükre és a romákra vonatkozó munkanélküliséggel kapcsolatos nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Szintén nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a Munkaügyi Központ révén hány békéscsabai lakos vett részt képzésen az elmúlt év folyamán. A Békéscsabai 13

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. kirendeltség ide vonatkozói adatai viszont ismerek. Eszerint 2008 teljes évét figyelembe véve 689 fő került be valamilyen képzési programba. A Békéscsabai kirendeltséghez az alábbi települések tartoznak: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Csorvás, Gerendás, Szabadkígyós, Újkígyós, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Mezőberény. Az alábbiakban bemutatott 5. számú táblázatból is látható, hogy az iskolai végzettség és az elhelyezkedési esélyek közötti összefüggés. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel talál munkát a nyílt munkaerő-piacon. 5. sz. táblázat

Rendszeres szociális segélyben részesülő nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség, nem és korcsoport szerint felosztása 2008. december 31. napján Létszám 35 évesnél 35-54 éves 55 éves és Összesen fiatalabb idősebb 8 általánosnál kevesebb általános iskola szakmunkásképző szakiskola szakközépiskola technikum gimnázium főiskola egyetem nincs adat

Összesen

férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő

0 0 18 30 45 45 3 5 19 35 9 7 13 23 3 5 0 2 0 1

1 1 26 70 64 68 2 6 25 66 11 5 15 26 15 12 6 4 0 0

0 0 8 6 19 5 0 1 4 8 2 1 3 6 2 2 1 1 0 0

1 1 52 106 128 118 5 12 48 109 22 13 31 55 20 19 7 7 0 1

263

423

69

755

Békéscsaba Megyei Jogú Városban közfoglalkoztatás keretén belül ellátható munkakörök részletes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. 5.4. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez.

14

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A hat terület: ™ Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése ™ A nemek közötti egyenlőség erősítése ™ Az akadály-mentesítés előrehaladása ™ A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása ™ A roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása ™ Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerőpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetőek az esélyegyelőség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idősek, gyermeküket egyedül nevelők. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetőségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. 5.4.1. A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fő vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fő, - többségük a város BerényiSzarvasi út és a 4-es Honvéd-Bánát-Tessedik utca által határolt részén, jellemzően saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklődés a roma lakosság köréből. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsőoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülők is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos 15

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. gyermekük számára. Az idős- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemző. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különböző munkaügyi programok keretében együttműködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. 5.5. Átlagkeresetek Az országos viszonylatban a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2008-ban 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 2008. évben a reálkereset 0,7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Éves átlagban a költségvetési szférában 722 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 953 ezren dolgoztak az országban. A költségvetési intézményekben összességében közel 3,6 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 1,0 százalékkal emelkedett. Hazánkban, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2008-ban 198 942 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 192 400 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 219 000 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 7,5 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,2 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké pedig 8,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (12,9%), pénzügyi tevékenység (10,9%), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,2%), valamint a kereskedelem, javítás (8,6%)gazdasági ágakban. 2008-ban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 122 000 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 Ft-nak, a szellemi foglalkozásúaké 157 200 Ft-nak felelt meg. A megye átlagkereseti adatai az országon belül elfoglalt helyzet vonatkozásában 2008ban sem hoztak kedvező irányú változást, a Békés megyei bérek még mindig az országos átlag 80%-án állnak. A fizikai munkások ennél valamivel magasabb (87,5%), a szellemi munkát végzők ennél alacsonyabb (78%) országos átlagkereseti szintet mutatnak. 2008-ben a Békés megyében alkalmazásban állók átlagkeresete bruttó 151.502,-.Ft/fő/hó, a fizikai dolgozóké nem éri el a bruttó 100 ezer Ft-ot (112.239,Ft/fő/hó), a szellemi munkát végzőké 206.245,-Ft/fő/hó. A legjobbak a banki és informatikai területen, a legrosszabbak az egészségügyben és a textiliparban a fizetések. Két és félszeres is lehet a különbség az egyes ágazatok átlagfizetései között. Ugyanazért a munkáért a legrosszabbul Békés megyében, a legjobban Budapesten fizetnek. 16

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Mindazonáltal az állami és a magánszféra átlagbéreinek összehasonlításából az is tetten érhető, hogy a belföldi magántulajdonú cégeknél a legalacsonyabb az átlagfizetés: havi bruttó 160 600 forint. A külföldi tulajdonú vállalatok nagy része a legjobban fizető kategóriába sorolható.

6. A közfoglalkoztatás formái A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma – közhasznú, közcélú és a közmunka – tölt be szerepet. Az azonos jellegű, de eltérő finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. ƒ Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elősegítésére, illetve az Országgyűlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. Az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküliek 2 és az Szt. 37/A. § (1) bekezdésének b) 3 pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülők számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból – pályázati eljárás alapján – adható támogatás. ƒ Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. §-a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik – a lakosságot, vagy települést érintő közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintő feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása.

2

Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 3 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

17

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkező regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint igényelhető. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: „a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerő-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekű feladatainak ellátására.” (Frey, 2003) ƒ

Közcélú munka

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel 4 - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény által szabályozott közérdekű munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2009. február 1-től a Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja látja el. Legfontosabb feladata a rendelkezésre állási támogatásban részesülők munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztály Szociális és Egészségügyi Csoportjával és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetőséget nem vállalja el, együttműködés hiánya miatt nem vállalónak minősül, így kizárja magát a támogatásokból. A legalább 200, vagy 365 nap közfoglalkoztatási jogviszony után álláskeresési segélyre vagy az álláskeresési járadékra lehet jogosultságot szerezni. A foglalkoztatottak munkáltatója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmények létszámigényét az intézményvezetők, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai jelzik a munkacsoport felé. A közfoglalkoztatottak által elvégzendő kommunális munkák egyeztetése a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője által kijelölt személyekkel és a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat csoportvezetőjével történik.

4

37/B) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult 18

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 6.sz. táblázat

Közfoglalkoztatás főbb adatai Békéscsabán 2006-2008. évben 2006. év 2007. év 2008. év Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma Támogatási összeg Önkormányzati önrész

Összesen:

59 fő

115 fő

135 fő

40.880.080 Ft 12.002.000 Ft.

82.433.050 Ft 24.501.582 Ft

101 487 591 Ft 33 116 963 Ft

56.882.080 Ft

106.934.632 Ft

134 604 554 Ft

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A 2008. évben olyan közmunkaprogram volt meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzetű kistérségek is nyerhettek, így a Békéscsabai Kistérség által 2009. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás kistérségi szinten. 38 békéscsabai lakos vehetett részt ebben a programban 2008. december 15. - 2009. március 31. időszakban. 2006. évben a foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai létszáma 59 fő, legnagyobb számban, szeptemberben 119 fő dolgozott a közfoglalkoztatás keretein belül. 2007. évben átlagosan havonta 115 fő munkanélküli kapott munkalehetőséget az Önkormányzat segítségével, augusztus és november hónapokban a legmagasabb számban, 231-231 fő. 2008. évben átlagosan 135 fő dolgozhatott. A foglalkoztatottak létszáma legmagasabb 2008. év szeptemberében volt. Ebben a hónapban 219 fő kapott munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás 2006. évi havi átlaglétszámához viszonyítva 2008. évben mintegy 224%-os a növekedéssel lehetett számolni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi adatokhoz képest havonta átlag 73 fővel többen részesültek ebben a foglalkoztatási formában. Ez egyrészt a közcélú foglalkoztatás nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kihasználásának, másrészt a Regionális Munkaügyi Központ által nyújtott közhasznú támogatások nagyobb mértékének tudható be. Kiemelendő, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével kialakult kiváló munkakapcsolat, mely nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. A kirendeltséggel a foglalkoztatást szervező munkacsoport napi kapcsolatban áll, a prioritásokat közösen kerülnek meghatározásra. A közfoglalkoztatás létszámának növeléséhez elengedhetetlen volt mindazoknak a munkaköröknek a biztosítása, ahol a munkanélkülieket hasznos, értékteremtő munkavégzés céljából vannak foglalkoztatva. A városüzemeltetési feladatok ellátására megnövelt létszámú brigádok álltak a Városüzemeltetési Osztály és a Közigazgatási Osztály rendelkezésére, ezen felül az önkormányzat által fenntartott intézmények is partnerek a foglalkoztatás megvalósításában. A közfoglalkoztatásban résztvevők egy része hosszabb ideje közfoglalkoztatás-segélyközfoglalkoztatás körében mozog. Egy alacsony iskolai végzettsége, mentális állapota miatt képtelen kilépni a nyílt munkaerőpiacra. A végzett munka hasznosságának tudata, a támogató környezet mégis nagyon sokat jelent számukra. A re-integrációt még hatékonyabbá tenné, ha a munka-lehetőség munkavállalásra felkészítő, fejlesztő tréningekkel, és képzésekkel lehetne összekapcsolni. A roma programok révén mintegy 50-80 fő roma lakos juthatott rövidebb-hosszabb ideig legális munkához, illetve munkabérhez 2008 évben. 19

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 2009. évben a vésztői gesztorsággal működő, vasúti meghívásos közmunka pályázat április 14-én indul 6 hónapos időtartamra 2009. október 14-ig, melynek keretében 14 békéscsabai lakos kap munkalehetőséget. A fél éves foglalkoztatáshoz az önkormányzatnak önrésszel kell hozzájárulni 104 000 Ft/fő összegben.

7. Az szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosítása, a pénzbeli ellátások új szabályai A munkanélküli ellátások rendszerében 2009. január 1. napjától az állami munkanélküli ellátás (álláskeresési támogatás) folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttműködések teljesítése esetén a jegyző által megállapítható ellátások új elnevezése összefoglalóan az aktív korúak ellátása. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő- piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. 7.1. Jogosultsági feltételek Az ellátási rendszerbe történő bekerülés jogosultsági szabályai az eddigi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultsági körben nincs változás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül (az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy), vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat. 20

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Ezen személyi kör jogosultsága alapvetően nem változott a korábbi szabályokhoz képest. További feltétel a jogosultság tekintetében, hogy a kérelmező saját magának és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát – nem folytat. Ez a szabály korábban is megvolt, és nem változik a jogosultság jövedelemhatára sem. Továbbra is a fogyasztási egység marad a viszonyítási alap, és a nyugdíjminimum 90 %-át nem haladhatja meg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem. Szintén feltétele a jogosultság megállapításának, hogy a családnak ne legyen vagyona. 7. 2. Kizáró okok Ugyancsak nem változik az eddigi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra. Az Szt. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a korábban kizáró, illetve megszüntető okokként ismert tételek többsége, más sorrendben, de érvényes maradt. A megszüntető okok külön az Szt. 37/F. §-ban kerültek szabályozásra, és a szankciók erősebbek lettek. A kizáró okok azt jelentik, hogy a benyújtott kérelem vizsgálatakor, ha ezek bármelyike fennáll, a kérelmet el kell utasítani, azaz a jogosultságot nem lehet megállapítani. Ilyen kizáró okok: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. Ezek az okok eddig is ismertek voltak, új vizsgálati szempont nem jelenik meg bennük a kérelem elbírálása során. 7.3.1. A kérelem benyújtása A kérelmet a Ptr. 3. számú mellékletében meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A kérelem nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó része kiegészült a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére utaló kérdésekkel, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatokkal, továbbá változnak a jogosultság megállapításának jogcímei (egészségkárosodott, állástalan), 21

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A kérelmet az Szt. 33. § (4) bekezdése szerint az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a kereső tevékenység megszűnésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül lehet benyújtani. A később benyújtott kérelmet el kell utasítani. Az Szt. általános szabályai között módosul a 10.§ (4) bekezdése, amely a jövedelemszámításkor figyelmen kívül hagyandó bevételeket rögzíti, eszerint a megszűnt rendszeres havi jövedelem és vállalkozásból származó megszűnt jövedelem mellett a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (nyugdíjminimum) meg nem haladó részét sem kell jövedelemként figyelembe venni. A kérelemhez csatolandó mellékleteket a Ptr. 15. §-a rögzíti, amelynek megváltozott (3) bekezdése szerint a következő dokumentumokat is be kell nyújtani a kérelemmel: - a Ptr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, - a tankötelezettségi korhatárt betöltött a közös háztartásban élő gyermekek esetén tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, - a közös háztartásban élő tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek ezen állapotáról szóló igazolást, - az egészségkárosodott személyek esetében vagy az ORSZI szakvéleményét a munkaképesség, vagy egészségkárosodás mértékéről, - a Magyar Államkincstár igazolását a vakok személyi járadékának, illetve a fogyatékossági támogatásnak a folyósításáról, - munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártáról, vagy - a munkaügyi központ igazolását a figyelembe vehető munkaviszonyban töltött napokról, ha ismételt álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, - az előzetes együttműködést teljesítők esetén az együttműködés teljesítésének igazolását a munkaügyi központtól, - az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellátások megszüntetéséről szóló határozatot, - iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, azzal a kiegészítéssel, hogy a 35. évnél idősebb személy esetén az alapfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettségről nyilatkozat is elfogadható okirat hiányában, - az Szt. 37/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy (14 év alatti gyermeket nevelő) a gyermeket nevelő közoktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek napközbeni ellátása az intézményben, nem biztosítható. (Egyéb esetben, a jegyzőnek hivatalból kell vizsgálnia a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása után a munkaügyi szervezet által kiadandó igazolások már nem az ügyfelek által hozott melléklete lesz a kérelemnek, hanem az egységes felületen keresztül lehívható, látható adattá válik. A Ptr. 17. § (2) bekezdése alapján a kérelmezőnek az aktív korúak ellátása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az Szt. szabályai szerint rá irányadó együttműködést vállalja. 22

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 7.3.2. A határozat meghozatala A Ptr. 17. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az előírásokat, amelyekről az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell: a) arról, hogy az igénylő rendelkezésre állási támogatásra vagy rendszeres szociális segélyre jogosult, b) a pénzbeli ellátás összegéről, folyósításának feltételeiről, c) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy esetében az Szt. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségekről, továbbá arról, hogy a jogosult az álláskeresési megállapodás megkötése érdekében a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az állami foglalkoztatási szervet, d) a rendszeres szociális segélyre az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjai alapján jogosult személy esetében az Szt. 37/D. §-a szerinti együttműködési kötelezettség tartalmi elemeiről, valamint arról, hogy az együttműködésre kötelezett személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a települési önkormányzat által kijelölt szervet, e) az együttműködés hiányának az Szt. szerinti következményeiről. 7.3.3. A határozat továbbítása Az új szabályok szerinti döntések, határozatok - várhatóan - már rögzítésre kerülhetnek a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis (továbbiakban: Adatbázis) elektronikus nyilvántartási rendszerében, és a jegyző a különböző adatszolgáltatásokat ezen az elektronikus kapcsolaton keresztül teljesíti, valamint a munkaügyi szervezet is hasonló módon továbbítja a jegyző számára szükséges igazolásokat, és egyéb információkat. A jegyző az Adatbázis működését követően nem a határozatot küldi meg a munkaügyi szervezetnek, hanem az Szt.-ben meghatározott adatokat rögzíti az Adatbázisban (új megállapítás esetén). Annak a rendszeres szociális segélyben részesülőnek, aki az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközben nem tudják biztosítani – a jogosultságot megállapító határozatban együttműködésre vonatkozó kötelezettséget kell előírni, és ezért a határozatot meg kell küldeni az együttműködésre kijelölt szervnek. 7.4. Az aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátásnak megállapítása önkormányzatnak figyelembe venni:

során

a

következőket

kell

az

¾ Elsődleges a közfoglalkoztatás, így a 2008. december 31-ig rendszeres szociális segélyben részesülőket a közfoglalkoztatás szervezése szempontjából számba kell venni, és elsődlegesen azt mérlegelni, hogy kik foglalkoztathatók ebben a formában, vagy kik tehetők alkalmassá a közfoglalkoztatásra.

23

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. ¾ Ugyanígy fontos, hogy kik azok a 35. életévét be nem töltött személyek, akik képzésre kötelezettek, azaz a program keretében kötelesek befejezni az általános iskolát, vagy akik részére a szakképzésük megszerzése érdekében – a munkaügyi kirendeltségek – felkészítő képzést szerveznek számukra. Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehető személyeket a közfoglalkoztatásba, vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. ¾ Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), és maga önkéntesen nem vállalja a közfoglalkoztatásban való részvételt, rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. szabályai alapján. 7.4.1. A közfoglalkoztatás megszervezése A munkára való ösztönzés lényeges eleme, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek ne veszítsék el teljesen kapcsolatukat a munka világával. Mivel a munkanélküliként (álláskeresőként) töltött idő eredménytelen volt abban, hogy az elsődleges munkaerő-piacon hosszabb ideig sikerüljön elhelyezkedniük, fontos, hogy a képességet a munkavégzésre valamilyen módon meg tudják tartani. Azok a munkanélküliek, akik az álláskeresési támogatás folyósítási idejét kimerítették és együttműködtek a munkaügyi központtal átkerültek/átkerülnek az önkormányzati szociális rendszerbe. A szociális ellátás időtartama alatt a munkavállalási készségek fenntartása érdekében, valamint annak a társadalmi elvárásnak is megfelelve, hogy ingyen/munka nélkül ne kapjon segélyt senki, 2000-től születtek meg az első olyan szociális törvényi szabályok, amelyek a foglalkoztatási feladatokat az önkormányzatok szervezésében rögzítették (a közhasznú és közmunka mellett a települést érintő egyéb közfeladat is lehetett, amelyet 2001. évben közcélú munkának nevezett el az Szt.). Az aktív korúak ellátására - közfoglalkoztatásban való részvétel mellett - jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege - teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a minimálbérnél. (Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodása alapján: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-étől havi 71.500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettség és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87.500 forint.) A települési önkormányzatnak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében - minden év február 15-éig, 2009-ben április 15-éig - az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készítenie. A közfoglalkoztatási terv tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a 24

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak változó szabályai mellett, biztos háttérként és egységesen szervezett módon és eljárással, támogató együttműködéssel jelen vannak a munkaügyi kirendeltségek. Bár a munkaügyi szervezet feladatait és eljárását az Flt. szabályai határozzák meg, de mind az önkormányzatoknak, mind a kirendeltségeknek ismerni kell a másik szervezetre vonatkozó törvényi szabályokat, és az együttműködést, a helyben kialakított jó gyakorlatokat közösen működtetni. Az Szt. új szabályai meghatározzák a közfoglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségét.

települési

önkormányzatok

7.4.1.1. Közcélú munka megszervezése A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti. A közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik. Közcélú munka keretében foglalkoztatható személyek köre: ¾ Akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították ( kivéve a rendszeres szociális segélyben részesülő személy). ¾ Olyan személy, aki rendszeres szociális segélyre jogosult, de nyilatkozatában vállalta az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel való együttműködési kötelezettséget. ¾ Aki elhelyezkedése érdekében teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, vagy az Szt. 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy, vagy aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, munkaviszonyának lejártáig. ¾ Akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, munkaviszonyának megszüntetéséig. Mi tekinthető „megfelelő munkának”, milyen munkát kell az álláskeresőnek elfogadnia? Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - az Szt. 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.

25

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Fentiek az aktívkorúak ellátására jogosult személy köteles az álláskeresési megállapodás, illetőleg a közfoglalkoztatás keretében neki felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel (az egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas), továbbá b) a munka ba) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az Flt. 25. §-a (2) bekezdése d) pontjának megfelel (a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg), és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, vagy bb) részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában (a ba) pontban jelölt oda- és visszautazás ideje) a meghatározott időtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. Amennyiben a közfoglalkoztatásra köteles személy a közfoglalkoztatásban keresőképtelenségére hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresőképtelenség fennállásának vizsgálatára külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ha segélyezett személy a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést azért nem köti meg, mert keresőképtelenné vált, a keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezésére a jegyző jogosult. A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell: a.) a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, b.) azt, hogy a szerződés közcélú munkavégzésre jött létre, c.) a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének és megszűnésének naptári napját, d.) a személyi alapbért, e.) a munkakört, f.) a munkavégzési helyet, valamint g.) azt, amiben a felek megállapodnak. A megkötött munkaszerződés minden esetben határozott időre jön létre, így az idő elteltével megszűnik a munkaviszony. Az ismételt munkába álláskor új szerződést kell kötni. 26

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A foglalkoztatás időtartama egy év alatt összesen legalább 90 munkanapot el kell, hogy érjen. A munkanapok száma 2009. évben 254 nap, a fizetett munkaszüneti napokkal együtt 261 munkanap. Az előzőekből következően a legalább 90 munkanapos foglalkoztatása az adott személynek, több mint négy hónapos munkaviszonyt kell, hogy jelentsen. Nem feltétel, hogy ezt egybefüggően töltse le a közfoglalkoztatott, de az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében javasolt, hogy ne legyen nagyon széttagolt a foglalkoztatás. Ez foglalkoztatás szervezés a munkáltatónak és a munkavállalónak is érdeke. 7.4.1.2. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat Mivel a közfoglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a foglalkozásegészségügyi vizsgálat elvégzése is kötelező. Az alapvizsgálat elvégzését követően a jogszabályok lehetővé teszik a szakvélemények felülvizsgálatát bizonyos esetekben. Az állami foglalkoztatási szerv feladatai Azt a személyt, akinek a települési önkormányzat közcélú munkát ajánlott fel, az állami foglalkoztatási szerv küldi el a közcélú foglalkoztatáshoz szükséges foglalkozásegészségügyi vizsgálatra. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv részére. A munkaügyi kirendeltség, illetve kirendeltség és szolgáltató központ a közvetített álláskeresőt foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra küldi. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat mindig adott munkakörre szól, és érvényességi ideje eltérő lehet. Azon személyek esetében is a munkaügyi kirendeltség kezdeményezi a foglalkozásegészségügyi vizsgálatot, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, és közfoglalkoztatásukra kerülne sor, de a korábbi szakvélemény alapján „átmenetileg nem alkalmas” minősítéssel rendelkeznek. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat egy példányát az ügyfél viszi a foglalkoztatóhoz, amikor jelentkezik a közcélú munkára. Az ügyfél köteles jelentkezni akkor is, ha „nem alkalmas” vagy „átmenetileg nem alkalmas” minősítést kap. 7.4.1.3. A munkakörök, munkafeladatok megnevezése A közfoglalkoztatási terv egyéves időtartamra szól, amelyben az önkormányzat meghatározza azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kíván ellátni, valamint az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a feladatok várható ütemezését és a megvalósításhoz szükséges költségeket. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a közfoglalkoztatás keretén belül ellátandó munkakörök részletes felsorolását és az elvégzendő feladat leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az egyes feladatok ellátásához szükséges létszám meghatározását, a munkavégzés idejét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 27

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Tervének végrehajtásához szükséges 2009. évi költségeket a 4. sz. melléklet részletezi. A közfoglalkoztatási programban várhatóan mintegy 800 fő békéscsabai lakos (RÁT-os) vesz részt. A jelenleg ellátottak felmérését 2009. március 31-ig végzi el Szociálpolitikai Osztály. A jelenleg ismert adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. A munkakörök többségénél a napi munkaidő 6 óra, csak egyedi, indokolt esetekben kerül napi 8 órás munkavégzésre – munkaszerződésre – sor. A munkabéreknél a kötelező minimálbér összege az irányadó, tehát segédmunkás munkakörnél napi 6 óra munkavégzés esetén 53.625,-Ft/hó, 8 órás munkavégzés esetén 71.500,-Ft/hó. Szakmai végzettséget igénylő munkaköröknél a kifizetett bruttó bér összege 6 órás munkavégzés esetén 65.250,-Ft/hó, 8 órás foglalkoztatás esetén 87.000,-Ft, mely 2009. július 1-től 87.500,-Ft-ra emelkedik, figyelemmel a Klmr-ben foglaltakra.

8. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 8.1.1. A rendelkezésre állási támogatás (RÁT) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a rendszeres szociális segélyezettek kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Ezt a személyt arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2009. évben nem változik, így az 28.500,-Ft marad. Az Eszft. 51. § (14) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés szerint, ha a 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére e törvényben foglaltak szerint rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, és a 2008. december hónapban folyósított rendszeres szociális segély összege meghaladja a rendelkezésre állási támogatás összegét, akkor a jogosult részére az Szt. 37. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint folyósított rendelkezésre állási támogatás összege 2009. december 31-éig megegyezik a 2008. december hónapban járó rendszeres szociális segély összegével. Arra az időtartamra tehát, amikor a személy részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, rendelkezésre állási támogatás illeti meg, amelynek havi összege - a család létszámától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével azonos. 8.1.2. A rendszeres szociális segély Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak (alanyi jogú ellátás). 28

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyezettek - az egészségkárosodott személyek kivételével - a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, amely szervezet az elsősorban a családsegítő szolgálat. Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki. A rendszeres szociális segély számítási módjában nincs változás, továbbra is csak egy főnek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét (2009-ben 57.815,-Ft/hó). A segélyre jogosult személy - az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja, hogy elhelyezkedése érdekében az aktív korúak ellátására jogosultak másik személyi körére vonatkozó szabályoknak veti alá magát, azaz az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát és teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, továbbá közfoglalkoztatásban vagy képzésben vesz részt. Ez a megállapodás egy év időtartamra szól, ez alatt a megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. Ebben a helyzetben a rendszeres szociális segély helyett, ha közfoglalkoztatásban vesz részt, akkor munkabér illeti, a nem munkával töltött időben pedig rendelkezésre állási támogatásra jogosult. A megállapodást a települési önkormányzatnak akkor kell megkötnie, ha az érintett személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. 8.2. Az ellátások megszüntetése Az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésének esetei: ¾ Általános szabály, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak, aki esetében a kizáró okok valamelyike időközben felmerül, illetve annak, aki a felülvizsgálati eljárásokat akadályozza, aki 29

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

¾

¾ ¾ ¾

¾

keresőtevékenységet folytat, valamint aki esetében a munkaügyi hatóság ismételten jogerősen megállapította a jogellenes munkavégzés tényét. Az állami foglalkoztatási szervezetnél nyilvántartásba vett aktív korúak ellátására jogosult (közfoglalkoztatásban, képzésben részesülő) személy, illetve az ilyen feltételt vállaló rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében a jogosultságot szintén meg kell szüntetni, ha a felajánlott megfelelő munkát nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, vagy a munkáltató szünteti meg rendkívüli felmondással. További megszüntetési ok, ha az álláskeresők nyilvántartásából törlik, illetve ha a megadott határidőn belül nem regisztráltatja magát, vagy az álláskeresési megállapodást nem köti meg. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében megszüntetési ok, ha az együttműködésre kijelölt szervnél kötelezettségét két éven belül ismételten felróható okból megszegi. Az aktív korúak ellátására jogosult személy esetén, ha a munkaügyi ellenőrzés jogerősen megállapította a bejelentés nélküli foglalkoztatást, akkor az érintett személy ellátásra való jogosultságát a jegyző egy hónapra felfüggeszti. Az Szt. 37/F. § (2) bekezdése alapján előzetes együttműködési kötelezettség nélkül a megszüntetést követő 36 hónapon belül a jogosultság az aktív korúak ellátására ismételten megállapítható, ha a megszüntetés a kizáró okok fennállása, vagy a keresőtevékenység folytatása miatt következett be. Az egyéb megszüntetési okok esetén a Ptr. 17/B. § (1) bekezdése alapján a jogosultság ismételten csak akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására vonatkozó általános feltételeket ismételten teljesíti a kérelmező azzal a kitétellel, hogy a megszüntetés előtti együttműködés időtartama nem vehető figyelembe. Az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a fekete munkavégzésre két éven belül második alkalommal kerül sor, ilyen esetekben az ismételt megállapítás feltételrendszere megegyezik azon személyekre vonatkozó szabályokkal, akik most lépnek be az önkormányzati ellátórendszerbe.

8.3. Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége A rendszeres szociális segély szabályainak 2006-os átalakítása a segély családi alapúvá tétele mellett egy másik fontos elemet is tartalmazott, nagyobb hangsúlyt fektetett a segélyezettek társadalmi integrációját célzó együttműködésre, amely elsősorban a családsegítő szolgálattal valósul meg; ¾ a tartós munkanélküliek ellátási jogosultságának az együttműködés teljesítése alapvető feltétele, elmulasztása szankciókat vonhat maga után, másrészt ¾ ennek keretében lehet a szociális, foglalkoztatási, képzési segítséget egyénre szólóan biztosítani és ösztönzést adni a munkavégzésre, vagy az életmód változtatására, ¾ harmadrészt az együttműködés egy olyan vállalása az ellátásban részesülőnek, amely nyilatkozattétele alapján, írásban, történő megállapodásban realizálódik (elkötelezettség is egyben), így nyomon követhető az egyén „kitartása”, kapcsolatkészsége. 8.3.1. Az előzetes együttműködés 2009. január 1-től több fajta együttműködési kötelezettséget tartalmaznak az új szabályok. 30

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A szabályozásában történt változás az együttműködő intézményi kört érinti. Az Szt. korábbi 37/A. § (3) bekezdés d) pontja szerint a 3 hónapos együttműködést lehetett teljesíteni a munkaügyi kirendeltségnél, vagy az együttműködésre kijelölt szervnél. Az együttműködésre kijelölt szerv jelen esetekben a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott szociális intézmény, vagy más szervezet lehetett. Az új szabályok szerint a megelőző együttműködés most már csak a munkaügyi kirendeltségnél teljesíthető. Megváltozott az a szervezet, ahol az együttműködést teljesíthetik azok a jogosultak, akik az állami foglalkoztatási szervezettől ellátásban nem részesültek, de vagy a kirendeltséggel vagy az önkormányzattal a kérelem benyújtását megelőző két évből legalább egy évig együttműködtek. Ennél a személyi körnél is - azoknak, akik 2009. január 1. után kezdik meg az együttműködést - az előzetes együttműködést csak a munkaügyi szervezetnél lehet teljesíteni, az önkormányzatnál nem. A változtatás illeszkedik a törvény és a program azon céljaihoz és elveihez, hogy a más ellátásokból kieső személyek, illetve a munka világába újonnan belépni szándékozók előzetesen az állami foglalkoztatási szervezettel kerüljenek kapcsolatba, vegyék igénybe annak kiterjedt információs rendszerét, szolgáltatásait, képzési, átképzési lehetőségeit, speciális humán szolgáltatásait. A kirendeltségek nyújtotta munkaerőpiaci információk és szolgáltatások, nagyobb esélyt jelenthetnek az elsődleges munkaerő-piacra történő be és visszajutásban, mint egy helyi rendeletben kijelölt önkormányzati intézménnyel való együttműködés. A munkaügyi szervezettel történő megelőző együttműködés időtartama legalább egy év, amelyet az aktív korúak ellátására irányuló kérelem benyújtása előtti két évben kell teljesíteni. Az Szt. 33. § (3) bekezdése alapján a megelőző együttműködés időtartamába be kell számítani a kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is. Jelen esetben például, ha a munkaügyi központ egy három hónapos időszakos munkát ajánl fel a megelőző együttműködésre kötelezett személynek, és azt elvállalja, akkor annak ledolgozásával teljesítette az előzetes együttműködési kötelezettségét. Ilyen felajánlást, és munka ajánlatot azonban január 1-jétől csak az állami foglalkoztatási szervezet tehet. Az együttműködés alapján az alábbi kötelezettségek terhelik az ügyfeleket: ¾ kéri az álláskeresősként történő nyilvántartásba vételét, ¾ az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és ¾ 8 napon belül az alábbi változásokat bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek - munkaviszonyt létesít, - oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, - öregségi nyugdíjra jogosult, - egyéb kereső tevékenységet folytat, ¾ maga is aktívan állást keres, ¾ a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. 31

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

9. A közfoglalkoztatás érdekében történő együttműködések A Közfoglalkoztatási terv és a közfoglalkoztatás megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges az alábbi pontokban felsorolt intézményekkel történő együttműködés. 9.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ együttműködése A települési önkormányzat gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről, elsősorban a családsegítő szolgálat útján. Az együttműködésre kötelezettek köre: ¾ a rendszeres szociális segélyben részesülő 55. életévét betöltött személy, ¾ a rendszeres szociális segélyben részesülő 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő, ha a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, illetve a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben, ¾ az aktív korúak ellátására jogosult személlyel a munkaügyi központ által kötött álláskeresési megállapodásban a munkaügyi központ is előírhatja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést mindazok részére, akik munkaképességük miatt rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, vagy maguk vállalták - a rendszeres szociális segély helyett - (kivéve az egészségkárosodottak) a közfoglalkoztatásban való részvételt, és ehhez kapcsolódó együttműködési kötelezettséget a munkaügyi központtal (amely álláskeresési megállapodás megkötését is jelenti). Az együttműködés keretei a kötelezett személy részére: ¾ nyilvántartásba veteti magát, ¾ a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, ¾ teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. Az együttműködésre kijelölt szerv: ¾ figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, ¾ tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, 32

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. ¾ a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, ¾ folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, ¾ legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, ¾ jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, ¾ a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet Az együttműködés teljesítése érdekében szükséges tájékoztatási kötelezettségek: a.) A jegyző kötelezettsége, hogy ¾ a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldje az együttműködésre kijelölt szervnek ¾ az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztassa •

az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,

•

a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

•

a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

b.) A munkaügyi központ kötelezettsége ¾ ha az aktív korúak ellátására jogosult személlyel kötött álláskeresési megállapodásban előírja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést, az együttműködés előírásáról, valamint a családsegítő szolgálatnál történő 33

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. megjelenés határidejéről a munkaügyi központ tájékoztatja a családsegítő szolgálatot, ¾ tájékoztatja a családsegítő szolgálatot, ha az álláskeresési megállapodásban foglaltak tartalma a családsegítővel történő együttműködés vonatkozásában módosul, továbbá ha a személyt törölték az álláskeresők nyilvántartásából. d.) Az együttműködésre kijelölt szerv (Alapszolgáltatási Központ) kötelezettségei ¾ jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint ¾ az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, ¾ jelzi a munkaügyi központnak, ha az álláskeresési megállapodásban előírt együttműködési kötelezettségének az érintett személy nem tesz eleget, valamint ¾ az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a munkaügyi központot az álláskeresési megállapodásban előírtak szerinti beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. Az egyénre szóló beilleszkedési program A program meghatározásában, mindig mérlegelni szükséges az egyén szociális helyzetét, mentális állapotát, kapcsolati készségeit, stb. Különösen fontos az együttműködésre kötelezettek „jövőbeni lehetőségeit” figyelembe venni, így pl.: ¾ az 55. életévét betöltöttek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés, ¾ a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére, ¾ de más módszerek szükségesek a munkaügyi központ által küldött személyek esetén, munkára ösztönző és képessé tevő eszközök, családi életvitel segítése. A tartalmi elemek: ¾ foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, ¾ szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése érdekében: egészségügyi – szociális –mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, 34

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/ tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, ¾ más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci kapcsolódásokról. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008.(II.29.) önkormányzati rendeletében szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. 9. 2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történő együttműködés Az együttműködésre kötelezettek: ¾ a rendelkezésre állási támogatásban részesülő a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségénél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat (Szt. 35. § (1) bekezdés), ¾ a 35 életévét be nem töltött személy, ha az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, számára az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel, melynek részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza (Szt. 35. § (4) bekezdés), ¾ a rendszeres szociális segélyre jogosult (kivéve az egészségkárosodott személyt), ha az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a rendelkezési állási támogatásban részesülőkre vonatkozó szabályok szerinti együttműködést (Szt. 37/C. § (4) bekezdés), és a közfoglalkoztatásban való részvételt. 9.3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat intézményekkel történő együttműködés

által

fenntartott

A 3. sz. melléklet felsorolásban azok az intézmények szerepelnek, amelyek részt vesznek a közfoglalkoztatásban, mint foglalkoztatók. Az intézményekhez a közcélú munkavállalók kirendeléssel kerülnek, melyet egy megállapodásban rögzít az önkormányzat és az intézmény. A kirendelés során a munkáltatói jogkörből adódó felelősségek, és hatáskörök gyakorlásának szabályozása ebben a megállapodásban történik.

35

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

10. Összegzés A 2009. évi új jogszabályok bevezetése a közfoglalkoztatás teljes átalakítását a rendszeres munkavégzésbe bevonható személyek helyzetének megváltoztatását eredményezte. Átértékelődött a közfoglalkoztatás finanszírozása, nagyobb hangsúlyt fektetve a szakképzettségek figyelembe vételére. A települési önkormányzat jegyzőjének feladata és felelőssége, hogy a nyilvántartott álláskeresőket, rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket a jogszabályban meghatározott 90 napos legalább 6 órás munkavégzésbe bevonja. A foglalkoztatással megoldhatók olyan közfeladatok, melyek finanszírozása az önkormányzat számára csekély költségekkel jár, hiszen a bérek és járulékok 95 %-át az állami költségvetés biztosítja. A foglalkoztatás megkezdése előtt minden személynek foglakoztatás-egészségügyi vizsgálaton kell részt vennie. Amennyiben egészségi állapotát tekintve nem alkalmas a feladat ellátására, részére rendelkezésre állási támogatást kell folyósítani. A jogalkotó különös hangsúlyt fektetett a 35 év alattiak képzésére, a 14 év alatti kiskorú személyeket nevelő szülőkre és az 55 évet betöltött személyekre. Külön nyilatkozatban, a fenti kategóriákban részesülők is vállalhatnak közfeladatot, ebben az esetben ugyanazok a feltételek érvényesülnek rájuk, mint a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakra. A település közfoglalkoztatási terve a jelenleg ismert adatokon alapul. Évközben zajló folyamatok szükségessé tehetik ennek felülvizsgálatát, melyre a jogszabály is lehetőséget ad. A fenti elveknek megfelelően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igyekszik minden rászorulónak munkát biztosítani.

Békéscsaba, 2009. március 20.

36

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 1. sz. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Városban közfoglalkoztatás keretén belül ellátható munkakörök Munkakör Adminisztrátor

Feladat

postázás előkészítése, számítógépen adatrögzítés, iktatásra iratok előkészítése Pedagógiai asszisztens közoktatási intézményeknél kisegítő jellegű pedagógiai munkák végzése Számítógép felhasználó intézményeknél számítógépen történő adatrögzítés, kezelés Portás intézményeknél portaszolgálat Könyvtáros közoktatási intézményeknél kisegítő jelleggel könyvtárosi feladatok ellátása Gyógypedagógiai asszisztens közoktatási intézményeknél gyógypedagógiai segítségre szoruló gyermekek gondozásában együttműködés Adatbázis karbantartó közoktatási intézményekben hálózati alapú adatkarbantartás Titkárnő intézményekben gépelés, postázás, egyéb adminisztratív feladatok ellátása Rendszergazda rendszergazda feladatok ellátásában közreműködés Egyéb magasan képzett közoktatási intézményben felnőttképzésnél történő ügyintéző adminisztratív jellegű közreműködés Teremőr közművelődési intézményben teremőri feladat ellátása Információs közművelődési intézményben információs - portás feladatok ellátása Szakkörvezető közművelődési intézményben művészeti jellegű szakkör lebonyolításában részvétel Tanácsadó közfoglalkoztatásba be nem vont személyekkel történő kapcsolattartás Dajka óvodákban, bölcsődékben gyermekek ellátásában nyújtott segítség Karbantartó szakmunkás intézmények karbantartásánál szakmunkás tevékenységek Villanyszerelő intézményekben történő villanyszerelői feladatok elvégzése Fűtő intézményekben fűtői feladatok ellátása Festő mázoló intézmények festése Targoncás városi kórházban anyagszállításnál, anyagrakodásnál történő közreműködés Szociális gondozó ápoló egészségügyi, szociális intézményekben szakfeladatok ellátásában történő közreműködés Varrónő intézményeknél textíliák varrása, karbantartás, mosása, vasalása 37

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Kőműves Kertész Asztalos Burkoló Munkavezető helyettesek Karbantartó/udvaros Takarító/mosogató Anyagszállító Beteghordó Segédápoló Segédmunkás

intézmény felújítási, karbantartási munkáknál történő közreműködés intézmények zöldterületének karbantartása, "tanulókert" gondozása oktatási szünetben intézményeknél felújító - karbantartó jellegű asztalos munkák elvégzése intézményeknél felújító - karbantartó jellegű burkoló munkák elvégzése városüzemeltetési munkák elvégzésénél közvetlen munkairányítási feladatok ellátása intézményeknél segédmunka jellegű kisebb karbantartások, udvarosi teendők elvégzése intézményeknél takarítási, mosogatási feladatok ellátása városi kórházban anyagszállításnál, anyagrakodásnál történő közreműködés városi kórházban betegek mozgatásánál történő közreműködés egészségügyi, szociális intézményekben szakfeladatok ellátásában történő közreműködés városüzemeltetési munkák végzése

38

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 2. sz. melléklet

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Az egyes feladatok ellátásához szükséges létszám meghatározása, munkavégzés ideje

02.16.-12.31. 03.02.-07.03. Adminisztrátor 04.01.-12.31.

4 0 0

4 1 0

4 1 7

4 1 7

4 1 7

4 1 7

4 0 7

4 0 7

4 0 7

4 0 7

4 0 7

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.02.-07.03. 04.01.-08.14. 05.01.-10.31. Pedagógiai asszisztens 08.15.-12.31.

4 0 0 0 0

5 12 0 0 0

12 12 1 0 0

12 12 1 4 0

12 12 1 4 0

12 12 1 4 0

12 0 1 4 1

12 0 0 4 1

12 0 0 4 1

12 0 0 0 1

12 0 0 0 1

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

12

12

12

12

12

03.02.-07.03.

0 0

12 5

13 5

17 5

17 5

17 5

18 0

17 0

17 0

13 0

13 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

03.02.-07.03. 04.01.-08-14. Portás 08.15.-12.31.

0 0 0 0

5 4 0 0

5 4 1 0

5 4 1 0

5 4 1 0

5 4 1 0

5 0 1 1

5 0 0 1

5 0 0 1

5 0 0 1

5 0 0 1

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

4

4

4

4

4

03.02.-07.03.

0 0

4 1

5 1

5 1

5 1

5 1

6 0

5 0

5 0

5 0

5 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0 0

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0

0

0

0

0

0

2

2

2

2

2

0 0

2 4

2 4

2 4

2 4

2 4

2 0

2 0

2 0

2 0

2 0

0

0

0

0

0

0

4

4

4

4

4

0 0

4 1

4 1

4 1

4 1

4 1

4 0

4 0

4 0

4 0

4 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

Időszak

08.28.-12.31.

08.28.-12.31. 03.02.-07.03. 08.28.-12.31. 03.02.-07.03. 08.28.-12.31. 03.02.-07.03. 08.28.-12.31. 03.02.-07.03. 08.28.-12.31.

Munkakör

Számítógép felhasználó

Könyvtáros

Gyógypedagógiai asszisztens

Adatbázis karbantartás

Titkárnő

Rendszergazda

03.02.-07.03. Egyéb magasan képzett

39

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 04.01.-12.31. Ügyintéző

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14.

0 0

1 0

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 0

2 0

2 0

2 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0 0

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

2 1

1 0

1 0

1 0

1 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14. 04.01.-12.31. Szakkörvezető

0 0 0

0 0 0

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

2 1 1

1 0 1

1 0 1

1 0 1

1 0 1

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.09.-12.31. Tanácsadó 04.01.-12.31. 03.02.-07.03. 03.02.-12.31. 04.01.-08.14. Dajka 08.15.-12.31.

0 0 0 0 0 0 0

0 1 0 10 1 0 0

2 1 1 10 1 1 0

2 1 1 10 1 1 0

2 1 1 10 1 1 0

2 1 1 10 1 1 0

3 1 1 0 1 1 2

2 1 1 0 1 0 2

2 1 1 0 1 0 2

2 1 1 0 1 0 2

2 1 1 0 1 0 2

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

14

14

14

14

14

04.01.-08.14.

0 0

12 0

14 5

14 5

14 5

14 5

20 5

19 0

19 0

19 0

19 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

0 0

0 1

5 1

5 1

5 1

5 1

10 0

5 0

5 0

5 0

5 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14. 05.01.-10.31. Festő mázoló

0 0 0

1 0 0

1 5 0

1 5 13

1 5 13

1 5 13

1 5 13

1 0 13

1 0 13

1 0 0

1 0 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

7

7

7

7

7

04.01.-08.14.

0 0

0 0

5 1

18 1

18 1

18 1

25 1

20 0

20 0

7 0

7 0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0 0

0 0

1 9

1 9

1 9

1 9

2 9

1 0

1 0

1 0

1 0

0

0

0

0

0

0

9

9

9

9

9

0 0

0 0

9 5

9 5

9 5

9 5

18 5

9 0

9 0

9 0

9 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

0 0

0 0

5 0

5 2

5 2

5 2

10 2

5 2

5 2

5 0

5 0

08.15.-12.31. 04.01.-08.14. 08.15.-12.31.

08.15.-12.31. 03.02.-07.03. 08.28.-12.31. 03.02.-07.03. 08.28.-12.31.

08.15.-12.31. 04.01.-08.14. 08.15.-12.31. 04.01.-08.14. 08.15.-12.31.

Teremőr

Információs

Karbantartó szakmunkás

Villanyszerelő

Fűtő

Targoncás

Szociális gondozó ápoló

Varrónő

05.01.-10.31. Kőműves

40

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 05.01.-10.31. Kertész 05.01.-10.31. Asztalos 05.01.-10.31. Burkoló 04.01.-12.31. Munkavezető helyettesek 05.01.-10.31.

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 8

1 2 1 8

1 2 1 8

1 2 1 8

1 2 1 8

1 2 1 8

1 2 1 8

0 0 0 8

0 0 0 8

0

0

0

4

4

4

4

4

4

0

0

03.02.-07.03. 04.01.-08.14. 05.01.-10.31. Karbantartó/ udvaros 08.15.-12.31.

0 0 0 0 0

0 18 0 0 0

8 18 12 0 0

12 18 12 1 0

12 18 12 1 0

12 18 12 1 0

12 0 12 1 16

12 0 0 1 16

12 0 0 1 16

8 0 0 0 16

8 0 0 0 16

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

40

40

40

40

40

03.02.-07.03. 03.09.-07.09. 04.01.-08.14. 04.01.-12.31. Takarító/ mosogató 05.01.-10.31. 08.15.-12.31.

0 0 0 0 0 0 0

18 25 1 0 0 0 0

30 25 1 11 1 0 0

31 25 1 11 1 9 0

31 25 1 11 1 9 0

31 25 1 11 1 9 0

69 0 0 11 1 9 20

57 0 0 0 1 9 20

57 0 0 0 1 9 20

56 0 0 0 1 0 20

56 0 0 0 1 0 20

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

40

40

40

40

40

04.01.-08.14.

0 0

26 0

38 3

47 3

47 3

47 3

81 3

70 0

70 0

61 0

61 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

0 0

0 0

3 5

3 5

3 5

3 5

8 5

5 0

5 0

5 0

5 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

0 0

0 0

5 3

5 3

5 3

5 3

10 3

5 0

5 0

5 0

5 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

04.01.-08.14. 05.01.-10.31. Segédmunkás

0 0 0

0 0 0

3 3 3 3 8 5 156 156 156 156 156 0 0 40 40 40 40 40

5 0 40

5 0 0

5 0 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

4

95 336 413 413 413 714 493 493 416 416

08.15.-12.31. 04.01.-08.14. 08.15.-12.31. 04.01.-08.14. 08.15.-12.31.

Mindösszesen

Anyagszállító

Beteghordó

Segédápoló

0

0

0

0

176 176 176 176 176

156 196 196 196 372 216 216 176 176

41

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 3. sz. melléklet

Közfoglalkoztatottakat fogadó önkormányzati intézmények 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Lencsési Lakótelepi Óvoda Napsugár Integrált Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Lakótelepi és dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda Kazinczy és Trefort Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda Mackó-Kuckó Óvoda Százszorszép Óvoda Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet Petőfi Utcai Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda 10. sz. Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szabó Pál Téri Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium "Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai

19 Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és 20 21 22 23 24 25 26 27

Rehabilitációs Bizottság Gerlai Általános Művelődési Központ Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium

28 Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

Zeneiskola Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Békési Úti Közösségi Házak Lencsési Közösségi Házak Arany J. Művelődési Ház Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Gyermekélelmezési Intézmény Egészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó- Parancsnokság Békéscsaba

42

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 4. sz. melléklet

A közfoglalkoztatás 2009 évi költségei Ft-ban Költségek részletezése A=B+C

B

C

Összes költség

Út a munkához program költségvetéséből biztosított 95 %

Saját forrás

1. Foglalkoztatni kívánt személyek bére

216 973 333

206 124 666

10 848 667

2. Foglalkoztatni kívánt személyek járuléka (50 %)

37 492 459

35 617 836

1 874 623

3. Betegszabadság

1 000 000

-

1 000 000

4. Betegszabadság járuléka

320 000

-

320 000

5. Táppénz

400 000

-

400 000

6. Gyógyszer, vegyszer

30 000

-

30 000

7. Hajtó- és kenőanyag

2 000 000

-

2 000 000

980 000

-

980 000

1 000 000

-

1 000 000

500 000

-

500 000

11. Szállítási szolgáltatás - föld elszállítása

7 000 000

-

7 000 000

12. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások

600 000

-

600 000

13. Egyéb különféle dologi kiadás

400 000

-

400 000

2 502 000

-

2 502 000

271 197 792

241 742 502

29 455 290

Költségek megnevezése

8. Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése 9. Munkaruha, védőruha beszerzés 10. Kommunikációs szolgáltatások

14. Vásárolt termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja Költségek összesen (1-14 sorok)

43

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 5. sz. melléklet Aktív korúak ellátására jogosultak száma a létszámból: Felülvizsgálata folyamatban: A felülvizsgált személyek közül rendszeres szociális segélyre jogosult: egészségkárosodás miatt 55. életévét betöltötte 14 éven aluli kiskorú gyermeke napközbeni ellátása nem biztosított Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma: 8 általános (vagy annál kevesebb) végzettséggel rendelkező szakmunkás képzettséggel rendelkező gimnázium, szakközépiskolai végzettséggel rendelkező főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező

ffi/fő nő/fő 328 fő 24 fő 0 fő 24 fő 0 fő 627 fő 151 fő 235 fő 208 fő 33 fő

21 -

3 -

73 143 78 13

78 92 130 20

Képzésre javasoltak összesen a létszámból: ffi/fő nő/fő 1 2 Az általános iskolai végzettség megszerzésére javasolt 3 fő 4-6. általános közötti végzettséggel rendelkező 1 fő 1 6-8. általános közötti végzettséggel rendelkező 2 fő 1 1

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tervezett közfoglalkoztatási létszáma 2009-ben Teljes munkaidőben foglalkoztatni kívánt 14 fő Részmunkaidőben foglalkoztatni kívánt 786 fő Összesen: 800 fő

44