Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve

2009. év Tervezet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16.

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5.

Bevezetés A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere A Közfoglalkoztatási terv célja, változások iránya Fogalmak Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5.1. Békés megyei gazdaságföldrajzi helyzete 5.2. Demográfia 5.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség 5.4. A hátrányos helyzető csoportok jellemzıi 5.4.1. A roma népesség helyzete 5.5. Átlagkerestek 6. A közfoglalkoztatás formái 7. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek módosítása, a pénzbeli ellátások új szabályai 7.1. Jogosultsági feltételek 7.2 Kizáró okok 7.3.1. A kérelem benyújtása 7.3.2. A határozat meghozatala 7.4. Az aktív korúak ellátása 7.4.1. A közfoglalkoztatás megszervezése 7.4.1.1. Közcélú munka megszervezése 7.4.1.2. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat 7.4.1.3. A munkafeladatok, munkakörök megnevezése 8. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 8.1.1. A rendelkezésre állási támogatás 8.1.2. A rendszeres szociális segély 8.2. Az ellátások megszüntetése 8.3. Az aktív korúak együttmőködési kötelezettsége 8.3.1. Az elızetes együttmőködés 9. A közfoglalkoztatás érdekében történı együttmőködések 9.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat együttmőködése 9.2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történı együttmőködés 9.3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat által fenntartott intézményekkel történı együttmőködés 10. Összegzés Mellékletek:

3 5 7 8 10 10 11 12 14 15 16 17 20 20 21 21 23 23 24 25 27 27 28 28 28 29 30 30 32 32 35 35 36

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet

37 39 42 43 44

2


1. Bevezetés A rendszerváltást követı társadalmi-gazdasági átalakulás fájdalmas következménye a munkaerı-piac átrendezıdése, a nyílt, tömeges munkanélküliség megjelenése. Mára napjaink egyik legégetıbb problémájává vált a tartós munkanélküliség, amely jelentıs részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerı-piaci viszonyoknak a következménye. A munkanélküliség elleni küzdelem permanens kihívást jelent több ágazat számára, mint pl.: az oktatás, a szociális terület, de kihat az egészségügy, a közbiztonság, a lakáspolitika területére is. A gazdasági szerkezet átalakulásának következményeként a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezık ugyanúgy kiszorulnak a munkaerıpiacról, mint a szakképzetlen munkavállalók. Ismert tény ugyanis, hogy a foglalkoztatás helyzetét alapvetıen a gazdaság általános állapota, az oktatási rendszer minısége, a szakképzés rugalmassága stb. határozza meg A munkaerı-piacról kiszorult emberek és családjaik egyre jelentısebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Új tendencia, hogy az utóbbi években egyre több azoknak a fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalat megszerezésére sem kapnak lehetıséget. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elı, kitörni belıle az idı elırehaladtával egyre nehezebb. A helyzeten változtathat, ha a segélyezési rendszer passzív eszközei helyett az aktív eszközök kerülnek elıtérbe. A tartós munkanélküliek esetében ez a rendszeres segélyezés helyett a különbözı közfoglalkoztatási programokban való részvételt jelenti, amikor a munkaerı-piaci programban való részvétel és a képzés kap a korábbiaknál képest nagyobb hangsúlyt a segítés folyamatában. Az „Út a munkához” elnevezéső program célja, hogy komplex intézkedések sorozatával járuljon hozzá, hogy a jelenleg tartós munkanélküliek közül azok, akik munkára képesek, a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve a program helyi szintő végrehajtását tartalmazza. Célunk, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megırzését és az öngondoskodás elvének erısítését, a munkaerıpiacon való elhelyezkedést gátló tényezık felszámolását is biztosítani tudjuk az arra rászorulók számára. Ezen belül szeretnénk elérni, hogy akiknél csak lehetséges, a munka világába való visszakapcsolódást segítsük elı. Azt is tudomásul kell azonban vennünk azonban, hogy nem mindenki - és fıleg nem azonnal vagy direkt módon - vezethetı vissza a munkaerıpiacra. Egyes esetekben az igénybe vevık személyes jellemzıi és foglalkoztathatósági helyzetük, más esetekben a helyi munkaalkalom elégtelensége nehezíti a munkaerı-piaci re-integrációt, de ezekben az esetekben is cél a társadalmi integráció erısítése, a pszichoszociális „szinten tartás” és/vagy az értelmes, a helyi közösség szempontjából is hasznos tevékenységek elımozdítása.

3

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévı és bekerülı emberek foglalkoztatása gördülékenyen, szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentıségő a közfoglalkoztatás szervezése, és a közfoglalkoztatási terv a Békéscsaba településen élık adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetıségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzat feladata, de a helyi munkaerı-piaci szerv - Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége - is részt vett az elıkészítés folyamatában, illetve részt vállal a megvalósítás segítésében. Ez a program ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat és a munkaügyi szervezet közös erıvel, együttmőködve látják el a feladatokat. Meglátásunk szerint a program és az intézményi szolgáltatások tervezésekor támaszkodni kell a szociális munka széles eszköztárára. A beilleszkedési programok legszélesebb spektruma a családsegítı szolgáltatás keretében jelenik meg, mivel a szociális és mentális problémák kezelését lehetıvé tevı programokat is biztosítanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város jól kiépített személyes szociális alapszolgáltatási rendszere erısítheti a program megvalósítását. A településen mőködı civil szolgáltatókkal hosszú évek óta kiépített együttmőködési és partneri kapcsolatok révén sokféle erıforrással és többféle szolgáltatással bıvíthetı a program mőködtetése. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási Tervének végrehajtása meggyızıdésünk szerint akkor lehet a legeredményesebb, ha ebben a programban is megvalósul a „források” összekapcsolása, szervezetközi és szektorközi együttmőködés.

4


2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere 2009. január 1. napjától az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény alapján (továbbiakban: Eszft.) módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (továbbiakban Szt.), a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) Módosultak a végrehajtási rendeletek is, az önkormányzatokat érintıen a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm rendelettel. Így módosult a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet is. A Közfoglalkoztatási Tervvel összefüggésben a fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különbözı szintő - jogszabálya állapít meg a hatálya alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül - normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódik a témához valamilyen szinten. Jogszabályok: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt. ) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenırzésrıl (továbbiakban: Met.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıség biztosításáról (továbbiakban: Esélytv.) 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (továbbiakban: Cst.) 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérıl 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (továbbiakban: Pmtv.) 5

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bıvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrıl (továbbiakban: Fbrt.) 89/2005. (VIII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról (továbbiakban: Fer) 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérıl 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól 62/2006.(III. 27.) Kormányrendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól (továbbiakban: Er.) 63/2006.(III. 27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló (továbbiakban: Ptr). 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl 321/2008. (XII. 29.) Kormányrendelet a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: Klmr) 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról 1021/2004. (III. 18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételérıl (továbbiakban: SzCsM rendelet) 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról Ezen jogszabályok együttesen, egymást kiegészítve tartalmazzák azokat a szabályokat a munkanélküliekkel foglalkozó szervezetek számára, amelyek összhangot teremtenek hatóságok tevékenységében. Az Eszft. átalakítja a rendszeres szociális segélyezést, rögzíti az önkormányzat foglalkoztatási feladatait és kötelezettségét, egyszerősíti az igazgatási feladatokat a munkaügyi szervezettel való kapcsolattartásban. Nem csökkennek viszont az igazgatási feladatok 2009. év elején, amikor az Eszft. felülvizsgálati szabályai miatt valamennyi, jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülı személy jogosultságát és egyéb szociális körülményeit át kell tekinteni és az új szabályok szerint értékelni. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak tervezhetıségét segíti az egyik új eleme a rendszernek, a közfoglalkoztatási terv.

6


3. A Közfoglalkoztatási terv célja, változások iránya A Közfoglalkoztatási terv célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A változások célja többirányú: a segélyezettek munkaerı-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönzı hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmőködésének erısítése a segélyezettek integrációja érdekében. Az elıkészítés során figyelembe vett és alkalmazott alapelvek: együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelısség, aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, a minimum szintő ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, a segítségnyújtás és az együttmőködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra. Az Szt. módosításával 2009. január 1. napjától a hátrányos munkaerı-piaci helyzető, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejezıdik a törvény alcímében is „Aktív korúak ellátása”, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül: a.) a munkavégzésbe bevonhatók: • közfoglalkoztatásban vesznek részt és különbözı típusú munkaerıpiaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, • pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg ıket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés idıtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg ıket. c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem elıírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni). 7

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevıket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés idıtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig, csak arra az idıtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak, egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük. A fenti változások az eddigiekhez viszonyítva sokkal inkább igénylik a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szoros együttmőködését, egymás munkájának, szabályrendszerének ismeretét, és a rendszeres kapcsolattartást a szervezetek között. Az önkormányzatoknak is ismerniük kell az ellátásban részesülık tájékoztatása érdekében a munkaügyi szervezetek eszközrendszerét, amely a munkavállalás segítésében igen széleskörő. Az Flt. szerinti ellátások és szolgáltatások mellett kiemelt jelentısége van a képzésben, továbbképzésben, átképzésben való részvétel biztosításának. A munkaügyi kirendeltségek állásközvetítési lehetıségei - nemcsak a közfeladatok államilag finanszírozott ellátására korlátozódnak, mint az önkormányzatoké, hanem - az elsıdleges munkaerıpiacra történı elhelyezésre is kiterjednek.

4. Fogalmak Nyilvántartott álláskeresı: az állami munkaközvetítı irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elısegítı támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresı: a nyilvántartott álláskeresı, aki a 25.életévét – felsıfokú végzettséggel rendelkezık esetén 30. életévüket – nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követıen munkanélküli ellátásra nem szerezett jogosultságot. A nyilvántartott álláskeresık relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresık zárónapi létszáma az elızı év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Álláskeresési járadékban részesülık: a nyilvántartott álláskeresık közül azok, akik álláskeresıvé válásukat megelızıen járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Flt-ben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005. nov. 1-i változása 2006. jan. 1-tıl volt vállalkozók belépését is lehetıvé teszi. A törvényváltozás következtében 2007. januártól az álláskeresési járadék 8

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. folyósításának elsı és második szakaszában lévık valamint a vállalkozói járadékban részesülık száma. Álláskeresési segélyben részesülık: a nyilvántartott álláskeresık közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. Nyugdíj elıtti munkanélküli segélyben részesülık: a regisztrált munkanélküliek közül azok, akik a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítették és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint megfelelnek az Flt.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. (Az Flt. 2005. nov. 1-i változása után kifutó eszköz.) Aktív korúak ellátása: az Szt. értelmében az aktív korú hátrányos munkaerı-piaci helyzető személyek a jövıben a rendszeres szociális segély helyett az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás (RÁT) vagy rendszeres szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különbözı típusú munkaerı-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak. Az ellátási rendszerbe történı bekerülés jogosultsági szabályai a jelenlegi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultak körben nincs változás. Ugyancsak nem változik a jelenlegi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra. Az új szabályok alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek egyik csoportját a közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevık alkotják. Az e csoportba tartozó személyeket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresıként nyilvántartásba veszik és velük az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt, valamint részükre a települési önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit. Speciális szabály vonatkozik azokra a 35 év alatti fiatalokra, akik az általános iskola 8. évfolyamát nem végezték el. Esetükben a segélyezett életforma állandósulásának megakadályozása érdekében az együttmőködés fı formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel. Aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevık létszáma: a létszám a Munkaerıpiaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl finanszírozott, a TÁMOP 1.1.2 programban valamint a Központi Foglalkoztatási Alaprészbıl finanszírozott munkahelyteremtı támogatásokban résztvevık létszámát jelenti. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minısül, ha a munkáltató a döntést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos idıszakon belül a mőködésével összefüggı ok miatt megszüntetni. 9

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelızıen legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetek és a munkavállalók képviselıibıl létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselıi) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésérıl az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a jognyilatkozat közlését megelızıen legalább harminc nappal írásban tájékoztatja.

5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5. 1. Békés megye gazdaságföldrajzi helyzete Békés megye az ország dél-keleti részén, a Körös és a régi Maros folyók hordalékán fekszik. Dél-keleti határa a mintegy 140 km hosszú magyar-román határszakasz, északon Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugaton Csongrád megyével határos. A megye területe 5631 km2, az ország területének 6,1%-a. A megyére az ún. óriásfalvas településhálózat a jellemzı. A Dél-alföldi régió - így Békés megye településszerkezetét leginkább tanyákkal körülvett, jelentısebb lakosságszámú mezıvárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élık aránya nagyon alacsony (2,5%). Dél-Alföldön a lakosság legnagyobb része (44,7%) a 2 00010 000 fıs nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lelket számláló mezıvárosokban (21,3%) koncentrálódik. Egyes kistérségekben, városhiányos területeken, nincsenek 10 000 fı feletti települések. Békéscsaba, mint megyeszékhely településszerkezete a 19. század elejére vált véglegessé, melynek végeredményeként az óriásfalu regionális szerepkörő várossá lett. Békés megye Magyarország délkeleti részén helyezkedik el. Sajátos jelentıséggel bír, hogy keleti oldalán a román országhatár húzódik. A megye általános jellemzıinek alakulását, jelenlegi állapotát, fejlıdési irányát földrajzi és történelmi tényezık egyaránt befolyásolják. Ezen tényezık mentén feltárható adottságai jelentıs mértékben meghatározzák, behatárolják jövıbeni lehetıségeit is. Békés megye jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik, melybıl 18 város, 57 pedig község. A községek átlagos népessége közel kétszerese az országos átlagnak, ugyanakkor a megye lakónépességének mintegy héttizede városokban él. A megye legnagyobb népességő és legrégebbi városai: Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Békés és Szarvas. A megye az ország egyik legmélyebben fekvı, egyben a legegyenletesebb domborzatú területe, gyakorlatilag tökéletes síkság. Természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övezı holtágak, melyek vízminısége viszonylag tiszta, halállományuk gazdag. A megye legfıbb természeti kincse a termıföld, melynek minısége kedvezıbb az országos átlagnál. Összes földterülete 540 ezer hektár, amelynek 85 százaléka termıterület, s csak 15 százaléka van mővelés alól kivonva. A termıterület 96 százalékát a mezıgazdaság hasznosítja, s mindössze 3 százaléka az erdı, a többi nádas és halastó. Nyersanyaglelıhelyek tekintetében e vidék igen szegényes. A folyóvízi 10

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. üledékekbıl gazdaságilag is hasznosítható kavics-, homok- és agyaglerakódásokra települt a tégla- és cserépipar. A terület földtani felépítése kedvezı geotermikus adottságokat teremt. Ennek köszönhetıen a megye területén jelentıs számú kútból, 800 méteres mélységbıl, általában 50 °C-ot meghaladó hımérséklető gyógy- és termálvíz nyerhetı. 5. 2. Demográfia Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelızıen kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy 4000-5000 fıs fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évrıl-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környezı települések vonzáskörzetébe, a településvándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településrıl, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemzı adatok a következık (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a 19-59 éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat

Forrás: Polgármesteri Hivatal

11

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 5.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség Békéscsaba lakossága elsısorban a kereskedelemben, jelentıs mértékben az iparban és a mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezıgazdaságban dolgozik. A településen elsısorban a térség nyersanyag-elıállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetıséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követı gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Ez a folyamat az iskolai végzettségtıl és a fogyatékosság tényének fennállásától függetlenül a társadalom tagjaira sokkolólag hatott. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követıen a „nyilvántartott álláskeresık” megnevezést használják a szakemberek. Békéscsabán a munkaképes korúak száma 42.723 fı (ÁFSZ - 2008. december). Akik nem dolgoznak, többnyire valamilyen egyéb rendszeres pénzellátásban részesülnek, mely lehet rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, ápolási díj, vagy rendszeres szociális segély. Az önkormányzat által 2008. december 31.-én rendszeres szociális segélyben részesülık száma 755 fı. Nyilvántartott álláskeresık létszáma összesen 2969 fı, közülük járadék típusú ellátásban 683 fı, segély típusú ellátásban 340 fı részesül. A Békéscsabán 2008. decemberi adatok alapján a relatív mutató1 7,01%. A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,98%. Ugyanez a mutató Békés megyében 10,09%, országosan 7,18%. Az elmúlt éveket tekintve nıtt azoknak – a tartós álláskeresınek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. 2 .sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresık nemenkénti megoszlása Békéscsabán 2008. december Nem

Regisztrált (fı)

Belépı (fı)

Tartós (fı)

Férfi

1 440

305

314

Nı

1 529

222

483

Összesen

2 969

527

797

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

1

A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállalási korú népesség százalékában

12

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 3. sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresık korcsoportos megoszlása Békéscsabán 2008. december Korcsoport 17 év 1721263646515660 év Össz. alatt 20 25 35 45 50 55 60 fölött 1 130 395 760 752 354 397 168 12 2969 Fı Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresık száma 2008. decemberében 2969 fı volt. A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma az elmúlt éveken jelentısen nem változott. A nyilvántartott álláskeresık 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresık számától függetlenül évrıl évre megmarad. 4. sz. táblázat

Regisztrált (fı)

Belépı (fı)

Tartós (fı)

8 általánosnál kevesebb

15

3

2

Általános iskola

603

149

137

Szakmunkásképzı

942

196

255

Szakiskola

59

5

17

Szakközépiskola

632

85

174

Technikum

154

28

35

Gimnázium

336

35

111

Fıiskola

180

17

50

Egyetem

48

9

16

2 969

527

797

Iskolai végzettség (2008. december)

Összesen Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresık közel egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya. Valamivel több az érettségizettek aránya, míg a felsıfokú, egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezık aránya még mindig legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt, azzal együtt, hogy arányuk nıtt az elmúlt idıszakban az alacsony iskolai végzettségőekhez képest. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerı-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. Ezért is fontos, hogy az álláskeresık olyan iskola végzettséggel rendelkezzenek, amely összhangban van a munkaerı-piaci kereslettel. A munkanélküliek egy része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Másik probléma típus, hogy bizonyos végzettségekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elhelyezkedni a nyílt munkaerıpiacon. A megváltozott munkaképességükre és a romákra vonatkozó munkanélküliséggel kapcsolatos nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Szintén nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a Munkaügyi Központ révén hány békéscsabai lakos vett részt képzésen az elmúlt év folyamán. A Békéscsabai 13

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. kirendeltség ide vonatkozói adatai viszont ismerek. Eszerint 2008 teljes évét figyelembe véve 689 fı került be valamilyen képzési programba. A Békéscsabai kirendeltséghez az alábbi települések tartoznak: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Csorvás, Gerendás, Szabadkígyós, Újkígyós, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Mezıberény. Az alábbiakban bemutatott 5. számú táblázatból is látható, hogy az iskolai végzettség és az elhelyezkedési esélyek közötti összefüggés. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel talál munkát a nyílt munkaerı-piacon. 5. sz. táblázat

Rendszeres szociális segélyben részesülı nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség, nem és korcsoport szerint felosztása 2008. december 31. napján Létszám 35 évesnél 35-54 éves 55 éves és Összesen fiatalabb idısebb 8 általánosnál kevesebb általános iskola szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola technikum gimnázium fıiskola egyetem nincs adat

Összesen

férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı

0 0 18 30 45 45 3 5 19 35 9 7 13 23 3 5 0 2 0 1

1 1 26 70 64 68 2 6 25 66 11 5 15 26 15 12 6 4 0 0

0 0 8 6 19 5 0 1 4 8 2 1 3 6 2 2 1 1 0 0

1 1 52 106 128 118 5 12 48 109 22 13 31 55 20 19 7 7 0 1

263

423

69

755

Békéscsaba Megyei Jogú Városban közfoglalkoztatás keretén belül ellátható munkakörök részletes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

5.4. A hátrányos helyzető csoportok jellemzıi Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlıségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlıségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlıség erısítéséhez, különös tekintettel a nık és férfiak közötti esélyegyenlıség, a fogyatékkal élık és a roma emberek esélyegyenlıségének erısítéséhez.

14

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A hat terület: Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erısítése A nemek közötti egyenlıség erısítése Az akadály-mentesítés elırehaladása A fogyatékos személyek életminıségének és munkaerı-piaci esélyeinek javítása A roma emberek életminıségének és munkaerı-piaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. Hátrányos helyzető munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségbıl fakadó fogyatékossággal élı személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerıpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltözı vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni elsı hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékő képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni elsı hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetıek az esélyegyelıség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idısek, gyermeküket egyedül nevelık. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetıségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. 5.4.1. A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fı vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fı, - többségük a város BerényiSzarvasi út és a 4-es Honvéd-Bánát-Tessedik utca által határolt részén, jellemzıen saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklıdés a roma lakosság körébıl. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsıoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülık is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos 15

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. gyermekük számára. Az idıs- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemzı. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élı roma lakosság foglalkoztatásának elısegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különbözı munkaügyi programok keretében együttmőködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körő szociális háló védelmi rendszerének köszönhetıen diszkriminációnak minısíthetı panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsıfokú végzettségő roma fiatalok arányát. 5.5. Átlagkeresetek Az országos viszonylatban a legalább 5 fıs vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2008-ban 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 2008. évben a reálkereset 0,7 százalékkal emelkedett az elızı évhez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Éves átlagban a költségvetési szférában 722 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 953 ezren dolgoztak az országban. A költségvetési intézményekben összességében közel 3,6 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 1,0 százalékkal emelkedett. Hazánkban, a teljes munkaidıben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2008-ban 198 942 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 192 400 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 219 000 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 7,5 százalékkal nıttek az elızı évhez képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,2 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké pedig 8,4 százalékkal volt magasabb az elızı évinél. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (12,9%), pénzügyi tevékenység (10,9%), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,2%), valamint a kereskedelem, javítás (8,6%)gazdasági ágakban. 2008-ban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 122 000 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 Ft-nak, a szellemi foglalkozásúaké 157 200 Ft-nak felelt meg. A megye átlagkereseti adatai az országon belül elfoglalt helyzet vonatkozásában 2008ban sem hoztak kedvezı irányú változást, a Békés megyei bérek még mindig az országos átlag 80%-án állnak. A fizikai munkások ennél valamivel magasabb (87,5%), a szellemi munkát végzık ennél alacsonyabb (78%) országos átlagkereseti szintet mutatnak. 2008-ben a Békés megyében alkalmazásban állók átlagkeresete bruttó 151.502,-.Ft/fı/hó, a fizikai dolgozóké nem éri el a bruttó 100 ezer Ft-ot (112.239,Ft/fı/hó), a szellemi munkát végzıké 206.245,-Ft/fı/hó. A legjobbak a banki és informatikai területen, a legrosszabbak az egészségügyben és a textiliparban a fizetések. Két és félszeres is lehet a különbség az egyes ágazatok átlagfizetései között. Ugyanazért a munkáért a legrosszabbul Békés megyében, a legjobban Budapesten fizetnek. 16

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Mindazonáltal az állami és a magánszféra átlagbéreinek összehasonlításából az is tetten érhetı, hogy a belföldi magántulajdonú cégeknél a legalacsonyabb az átlagfizetés: havi bruttó 160 600 forint. A külföldi tulajdonú vállalatok nagy része a legjobban fizetı kategóriába sorolható.

6. A közfoglalkoztatás formái A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma – közhasznú, közcélú és a közmunka – tölt be szerepet. Az azonos jellegő, de eltérı finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elısegítésére, illetve az Országgyőlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. Az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküliek2 és az Szt. 37/A. § (1) bekezdésének b)3 pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülık számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból – pályázati eljárás alapján – adható támogatás. Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. §-a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerı-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik – a lakosságot, vagy települést érintı közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintı feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása.

2

Álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. 3 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítı programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult.

17

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkezı regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerzıdésben foglaltak szerint igényelhetı. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: „a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerı-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erık természetes munkahelyteremtı képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra mőködését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekő feladatainak ellátására.” (Frey, 2003)

Közcélú munka

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel4 - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetıleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény és a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978.évi IV. törvény által szabályozott közérdekő munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2009. február 1-tıl a Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja látja el. Legfontosabb feladata a rendelkezésre állási támogatásban részesülık munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztály Szociális és Egészségügyi Csoportjával és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetıséget nem vállalja el, együttmőködés hiánya miatt nem vállalónak minısül, így kizárja magát a támogatásokból. A legalább 200, vagy 365 nap közfoglalkoztatási jogviszony után álláskeresési segélyre vagy az álláskeresési járadékra lehet jogosultságot szerezni. A foglalkoztatottak munkáltatója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmények létszámigényét az intézményvezetık, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai jelzik a munkacsoport felé. A közfoglalkoztatottak által elvégzendı kommunális munkák egyeztetése a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje által kijelölt személyekkel és a Közterület Felügyelet és Mezei İrszolgálat csoportvezetıjével történik.

4

37/B) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdı napján a) egészségkárosodott személynek minısül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult 18

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 6.sz. táblázat

Közfoglalkoztatás fıbb adatai Békéscsabán 2006-2008. évben 2006. év 2007. év 2008. év Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma Támogatási összeg Önkormányzati önrész

Összesen:

59 fı

115 fı

135 fı

40.880.080 Ft 12.002.000 Ft.

82.433.050 Ft 24.501.582 Ft

101 487 591 Ft 33 116 963 Ft

56.882.080 Ft

106.934.632 Ft

134 604 554 Ft

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A 2008. évben olyan közmunkaprogram volt meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzető kistérségek is nyerhettek, így a Békéscsabai Kistérség által 2009. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás kistérségi szinten. 38 békéscsabai lakos vehetett részt ebben a programban 2008. december 15. - 2009. március 31. idıszakban. 2006. évben a foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai létszáma 59 fı, legnagyobb számban, szeptemberben 119 fı dolgozott a közfoglalkoztatás keretein belül. 2007. évben átlagosan havonta 115 fı munkanélküli kapott munkalehetıséget az Önkormányzat segítségével, augusztus és november hónapokban a legmagasabb számban, 231-231 fı. 2008. évben átlagosan 135 fı dolgozhatott. A foglalkoztatottak létszáma legmagasabb 2008. év szeptemberében volt. Ebben a hónapban 219 fı kapott munkalehetıséget. A közfoglalkoztatás 2006. évi havi átlaglétszámához viszonyítva 2008. évben mintegy 224%-os a növekedéssel lehetett számolni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi adatokhoz képest havonta átlag 73 fıvel többen részesültek ebben a foglalkoztatási formában. Ez egyrészt a közcélú foglalkoztatás nyújtotta lehetıségek hatékonyabb kihasználásának, másrészt a Regionális Munkaügyi Központ által nyújtott közhasznú támogatások nagyobb mértékének tudható be. Kiemelendı, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével kialakult kiváló munkakapcsolat, mely nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. A kirendeltséggel a foglalkoztatást szervezı munkacsoport napi kapcsolatban áll, a prioritásokat közösen kerülnek meghatározásra. A közfoglalkoztatás létszámának növeléséhez elengedhetetlen volt mindazoknak a munkaköröknek a biztosítása, ahol a munkanélkülieket hasznos, értékteremtı munkavégzés céljából vannak foglalkoztatva. A városüzemeltetési feladatok ellátására megnövelt létszámú brigádok álltak a Városüzemeltetési Osztály és a Közigazgatási Osztály rendelkezésére, ezen felül az önkormányzat által fenntartott intézmények is partnerek a foglalkoztatás megvalósításában. A közfoglalkoztatásban résztvevık egy része hosszabb ideje közfoglalkoztatás-segélyközfoglalkoztatás körében mozog. Egy alacsony iskolai végzettsége, mentális állapota miatt képtelen kilépni a nyílt munkaerıpiacra. A végzett munka hasznosságának tudata, a támogató környezet mégis nagyon sokat jelent számukra. A re-integrációt még hatékonyabbá tenné, ha a munka-lehetıség munkavállalásra felkészítı, fejlesztı tréningekkel, és képzésekkel lehetne összekapcsolni. A roma programok révén mintegy 50-80 fı roma lakos juthatott rövidebb-hosszabb ideig legális munkához, illetve munkabérhez 2008 évben. 19

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 2009. évben a vésztıi gesztorsággal mőködı, vasúti meghívásos közmunka pályázat április 14-én indul 6 hónapos idıtartamra 2009. október 14-ig, melynek keretében 14 békéscsabai lakos kap munkalehetıséget. A fél éves foglalkoztatáshoz az önkormányzatnak önrésszel kell hozzájárulni 104 000 Ft/fı összegben.

7. Az szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosítása, a pénzbeli ellátások új szabályai A munkanélküli ellátások rendszerében 2009. január 1. napjától az állami munkanélküli ellátás (álláskeresési támogatás) folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttmőködések teljesítése esetén a jegyzı által megállapítható ellátások új elnevezése összefoglalóan az aktív korúak ellátása. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerı- piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. 7.1. Jogosultsági feltételek Az ellátási rendszerbe történı bekerülés jogosultsági szabályai az eddigi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultsági körben nincs változás. A jegyzı aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül (az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy), vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási idıtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresıtevékenység folytatása miatt a folyósítási idı lejártát megelızıen szüntették meg, és a keresıtevékenységet követıen az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelızı két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év idıtartamig együttmőködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszőnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szőnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelızıen az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttmőködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresıtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat. 20

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Ezen személyi kör jogosultsága alapvetıen nem változott a korábbi szabályokhoz képest. További feltétel a jogosultság tekintetében, hogy a kérelmezı saját magának és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresıtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát – nem folytat. Ez a

szabály korábban is megvolt, és nem változik a jogosultság jövedelemhatára sem. Továbbra is a fogyasztási egység marad a viszonyítási alap, és a nyugdíjminimum 90 %-át nem haladhatja meg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem. Szintén feltétele a jogosultság megállapításának, hogy a családnak ne legyen vagyona. 7. 2. Kizáró okok Ugyancsak nem változik az eddigi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra. Az Szt. 2009. január 1-jétıl hatályos rendelkezése szerint a korábban kizáró, illetve megszüntetı okokként ismert tételek többsége, más sorrendben, de érvényes maradt. A megszüntetı okok külön az Szt. 37/F. §-ban kerültek szabályozásra, és a szankciók erısebbek lettek. A kizáró okok azt jelentik, hogy a benyújtott kérelem vizsgálatakor, ha ezek bármelyike fennáll, a kérelmet el kell utasítani, azaz a jogosultságot nem lehet megállapítani. Ilyen kizáró okok: a) elızetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszőnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetıleg felsıoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. Ezek az okok eddig is ismertek voltak, új vizsgálati szempont nem jelenik meg bennük a kérelem elbírálása során. 7.3.1. A kérelem benyújtása A kérelmet a Ptr. 3. számú mellékletében meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A kérelem nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó része kiegészült a kérelmezı iskolai végzettségére és szakképzettségére utaló kérdésekkel, valamint a kérelmezı által tett nyilatkozatokkal, továbbá változnak a jogosultság megállapításának jogcímei (egészségkárosodott, állástalan), 21

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A kérelmet az Szt. 33. § (4) bekezdése szerint az álláskeresési támogatás idıtartamának kimerítésétıl, vagy a keresı tevékenység megszőnésétıl, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszőnésétıl számított 12 hónapon belül lehet benyújtani. A késıbb benyújtott kérelmet el kell utasítani. Az Szt. általános szabályai között módosul a 10.§ (4) bekezdése, amely a jövedelemszámításkor figyelmen kívül hagyandó bevételeket rögzíti, eszerint a megszőnt rendszeres havi jövedelem és vállalkozásból származó megszőnt jövedelem mellett a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (nyugdíjminimum) meg nem haladó részét sem kell jövedelemként figyelembe venni. A kérelemhez csatolandó mellékleteket a Ptr. 15. §-a rögzíti, amelynek megváltozott (3) bekezdése szerint a következı dokumentumokat is be kell nyújtani a kérelemmel: - a Ptr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, - a tankötelezettségi korhatárt betöltött a közös háztartásban élı gyermekek esetén tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, - a közös háztartásban élı tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek ezen állapotáról szóló igazolást, - az egészségkárosodott személyek esetében vagy az ORSZI szakvéleményét a munkaképesség, vagy egészségkárosodás mértékérıl, - a Magyar Államkincstár igazolását a vakok személyi járadékának, illetve a fogyatékossági támogatásnak a folyósításáról, - munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítási idıtartamának lejártáról, vagy - a munkaügyi központ igazolását a figyelembe vehetı munkaviszonyban töltött napokról, ha ismételt álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, - az elızetes együttmőködést teljesítık esetén az együttmőködés teljesítésének igazolását a munkaügyi központtól, - az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellátások megszüntetésérıl szóló határozatot, - iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, azzal a kiegészítéssel, hogy a 35. évnél idısebb személy esetén az alapfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettségrıl nyilatkozat is elfogadható okirat hiányában, - az Szt. 37/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy (14 év alatti gyermeket nevelı) a gyermeket nevelı közoktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek napközbeni ellátása az intézményben, nem biztosítható. (Egyéb esetben, a jegyzınek hivatalból kell vizsgálnia a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történı elhelyezésének lehetıségét.)

A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása után a munkaügyi szervezet által kiadandó igazolások már nem az ügyfelek által hozott melléklete lesz a kérelemnek, hanem az egységes felületen keresztül lehívható, látható adattá válik. A Ptr. 17. § (2) bekezdése alapján a kérelmezınek az aktív korúak ellátása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az Szt. szabályai szerint rá irányadó együttmőködést vállalja. 22


7.3.2. A határozat meghozatala A Ptr. 17. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az elıírásokat, amelyekrıl az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell: a) arról, hogy az igénylı rendelkezésre állási támogatásra vagy rendszeres szociális segélyre jogosult, b) a pénzbeli ellátás összegérıl, folyósításának feltételeirıl, c) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy esetében az Szt. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségekrıl, továbbá arról, hogy a jogosult az álláskeresési megállapodás megkötése érdekében a határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül köteles felkeresni az állami foglalkoztatási szervet, d) a rendszeres szociális segélyre az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjai alapján jogosult személy esetében az Szt. 37/D. §-a szerinti együttmőködési kötelezettség tartalmi elemeirıl, valamint arról, hogy az együttmőködésre kötelezett személy a határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül köteles felkeresni a települési önkormányzat által kijelölt szervet, e) az együttmőködés hiányának az Szt. szerinti következményeirıl. 7.3.3. A határozat továbbítása Az új szabályok szerinti döntések, határozatok - várhatóan - már rögzítésre kerülhetnek a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis (továbbiakban: Adatbázis) elektronikus nyilvántartási rendszerében, és a jegyzı a különbözı adatszolgáltatásokat ezen az elektronikus kapcsolaton keresztül teljesíti, valamint a munkaügyi szervezet is hasonló módon továbbítja a jegyzı számára szükséges igazolásokat, és egyéb információkat. A jegyzı az Adatbázis mőködését követıen nem a határozatot küldi meg a munkaügyi szervezetnek, hanem az Szt.-ben meghatározott adatokat rögzíti az Adatbázisban (új megállapítás esetén). Annak a rendszeres szociális segélyben részesülınek, aki az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközben nem tudják biztosítani – a jogosultságot megállapító határozatban együttmőködésre vonatkozó kötelezettséget kell elıírni, és ezért a határozatot meg kell küldeni az együttmőködésre kijelölt szervnek. 7.4. Az aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátásnak megállapítása önkormányzatnak figyelembe venni:

során

a

következıket

kell

az

Elsıdleges a közfoglalkoztatás, így a 2008. december 31-ig rendszeres szociális segélyben részesülıket a közfoglalkoztatás szervezése szempontjából számba kell venni, és elsıdlegesen azt mérlegelni, hogy kik foglalkoztathatók ebben a formában, vagy kik tehetık alkalmassá a közfoglalkoztatásra.

23

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Ugyanígy fontos, hogy kik azok a 35. életévét be nem töltött személyek, akik képzésre kötelezettek, azaz a program keretében kötelesek befejezni az általános iskolát, vagy akik részére a szakképzésük megszerzése érdekében – a munkaügyi kirendeltségek – felkészítı képzést szerveznek számukra. Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehetı személyeket a közfoglalkoztatásba, vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), és maga önkéntesen nem vállalja a közfoglalkoztatásban való részvételt, rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. szabályai alapján. 7.4.1. A közfoglalkoztatás megszervezése A munkára való ösztönzés lényeges eleme, hogy a munkaerıpiacról tartósan kiszorult személyek ne veszítsék el teljesen kapcsolatukat a munka világával. Mivel a munkanélküliként (álláskeresıként) töltött idı eredménytelen volt abban, hogy az elsıdleges munkaerı-piacon hosszabb ideig sikerüljön elhelyezkedniük, fontos, hogy a képességet a munkavégzésre valamilyen módon meg tudják tartani. Azok a munkanélküliek, akik az álláskeresési támogatás folyósítási idejét kimerítették és együttmőködtek a munkaügyi központtal átkerültek/átkerülnek az önkormányzati szociális rendszerbe. A szociális ellátás idıtartama alatt a munkavállalási készségek fenntartása érdekében, valamint annak a társadalmi elvárásnak is megfelelve, hogy ingyen/munka nélkül ne kapjon segélyt senki, 2000-tıl születtek meg az elsı olyan szociális törvényi szabályok, amelyek a foglalkoztatási feladatokat az önkormányzatok szervezésében rögzítették (a közhasznú és közmunka mellett a települést érintı egyéb közfeladat is lehetett, amelyet 2001. évben közcélú munkának nevezett el az Szt.). Az aktív korúak ellátására - közfoglalkoztatásban való részvétel mellett - jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejő munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevık a munkavégzés idıtartamára munkabért kapnak, amelynek összege - teljes munkaidı esetén - nem lehet kevesebb a minimálbérnél. (Az Országos Érdekegyeztetı Tanács megállapodása alapján: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-étıl havi 71.500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettség és/vagy szakképzettséget igénylı munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati idıtıl függetlenül 2009. január 1-jétıl havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétıl 2009. december 31-ig 87.500 forint.) A települési önkormányzatnak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében - minden év február 15-éig, 2009-ben április 15-éig - az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készítenie. A közfoglalkoztatási terv tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a 24

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak változó szabályai mellett, biztos háttérként és egységesen szervezett módon és eljárással, támogató együttmőködéssel jelen vannak a munkaügyi kirendeltségek. Bár a munkaügyi szervezet feladatait és eljárását az Flt. szabályai határozzák meg, de mind az önkormányzatoknak, mind a kirendeltségeknek ismerni kell a másik szervezetre vonatkozó törvényi szabályokat, és az együttmőködést, a helyben kialakított jó gyakorlatokat közösen mőködtetni. Az Szt. új szabályai meghatározzák a közfoglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségét.

települési

önkormányzatok

7.4.1.1. Közcélú munka megszervezése A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti. A közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésérıl - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik. Közcélú munka keretében foglalkoztatható személyek köre: Akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították ( kivéve a rendszeres szociális segélyben részesülı személy). Olyan személy, aki rendszeres szociális segélyre jogosult, de nyilatkozatában vállalta az önkormányzat által együttmőködésre kijelölt szervvel való együttmőködési kötelezettséget. Aki elhelyezkedése érdekében teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, vagy az Szt. 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint elızetesen együttmőködı személy, vagy aki a folyamatban lévı közcélú foglalkoztatásából eredıen szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, munkaviszonyának lejártáig. Akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerzıdése idıtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, munkaviszonyának megszüntetéséig. Mi tekinthetı „megfelelı munkának”, milyen munkát kell az álláskeresınek elfogadnia? Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - az Szt. 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetıleg közfoglalkoztatásban vesz részt.

25

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Fentiek az aktívkorúak ellátására jogosult személy köteles az álláskeresési megállapodás, illetıleg a közfoglalkoztatás keretében neki felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintő végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel (az egészségi állapota szerint az álláskeresı a munka elvégzésére alkalmas), továbbá b) a munka ba) teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén az Flt. 25. §-a (2) bekezdése d) pontjának megfelel (a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történı oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelı nı és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelı férfi álláskeresı esetében a két órát nem haladja meg), és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét, vagy bb) részmunkaidıs foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történı oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában (a ba) pontban jelölt oda- és visszautazás ideje) a meghatározott idıtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegének idıarányos részét eléri. Amennyiben a közfoglalkoztatásra köteles személy a közfoglalkoztatásban keresıképtelenségére hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresıképtelenség fennállásának vizsgálatára külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ha segélyezett személy a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerzıdést azért nem köti meg, mert keresıképtelenné vált, a keresıképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezésére a jegyzı jogosult. A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidıvel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési idıtartammal - határozott idejő munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerzıdésnek tartalmaznia kell: a.) a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, b.) azt, hogy a szerzıdés közcélú munkavégzésre jött létre, c.) a határozott idıre szóló munkaviszony létesítésének és megszőnésének naptári napját, d.) a személyi alapbért, e.) a munkakört, f.) a munkavégzési helyet, valamint g.) azt, amiben a felek megállapodnak. A megkötött munkaszerzıdés minden esetben határozott idıre jön létre, így az idı elteltével megszőnik a munkaviszony. Az ismételt munkába álláskor új szerzıdést kell kötni. 26

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A foglalkoztatás idıtartama egy év alatt összesen legalább 90 munkanapot el kell, hogy érjen. A munkanapok száma 2009. évben 254 nap, a fizetett munkaszüneti napokkal együtt 261 munkanap. Az elızıekbıl következıen a legalább 90 munkanapos foglalkoztatása az adott személynek, több mint négy hónapos munkaviszonyt kell, hogy jelentsen. Nem feltétel, hogy ezt egybefüggıen töltse le a közfoglalkoztatott, de az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében javasolt, hogy ne legyen nagyon széttagolt a foglalkoztatás. Ez foglalkoztatás szervezés a munkáltatónak és a munkavállalónak is érdeke. 7.4.1.2. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat Mivel a közfoglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a foglalkozásegészségügyi vizsgálat elvégzése is kötelezı. Az alapvizsgálat elvégzését követıen a jogszabályok lehetıvé teszik a szakvélemények felülvizsgálatát bizonyos esetekben. Az állami foglalkoztatási szerv feladatai Azt a személyt, akinek a települési önkormányzat közcélú munkát ajánlott fel, az állami foglalkoztatási szerv küldi el a közcélú foglalkoztatáshoz szükséges foglalkozásegészségügyi vizsgálatra. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végzı szerv részére. A munkaügyi kirendeltség, illetve kirendeltség és szolgáltató központ a közvetített álláskeresıt foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra küldi. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat mindig adott munkakörre szól, és érvényességi ideje eltérı lehet. Azon személyek esetében is a munkaügyi kirendeltség kezdeményezi a foglalkozásegészségügyi vizsgálatot, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, és közfoglalkoztatásukra kerülne sor, de a korábbi szakvélemény alapján „átmenetileg nem alkalmas” minısítéssel rendelkeznek. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat egy példányát az ügyfél viszi a foglalkoztatóhoz, amikor jelentkezik a közcélú munkára. Az ügyfél köteles jelentkezni akkor is, ha „nem alkalmas” vagy „átmenetileg nem alkalmas” minısítést kap. 7.4.1.3. A munkakörök, munkafeladatok megnevezése A közfoglalkoztatási terv egyéves idıtartamra szól, amelyben az önkormányzat meghatározza azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kíván ellátni, valamint az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a feladatok várható ütemezését és a megvalósításhoz szükséges költségeket. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a közfoglalkoztatás keretén belül ellátandó munkakörök részletes felsorolását és az elvégzendı feladat leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az egyes feladatok ellátásához szükséges létszám meghatározását, a munkavégzés idejét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 27

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Tervének végrehajtásához szükséges 2009. évi költségeket a 4. sz. melléklet részletezi. A közfoglalkoztatási programban várhatóan mintegy 800 fı békéscsabai lakos (RÁT-os) vesz részt. A jelenleg ellátottak felmérését 2009. március 31-ig végzi el Szociálpolitikai Osztály. A jelenleg ismert adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. A munkakörök többségénél a napi munkaidı 6 óra, csak egyedi, indokolt esetekben kerül napi 8 órás munkavégzésre – munkaszerzıdésre – sor. A munkabéreknél a kötelezı minimálbér összege az irányadó, tehát segédmunkás munkakörnél napi 6 óra munkavégzés esetén 53.625,-Ft/hó, 8 órás munkavégzés esetén 71.500,-Ft/hó. Szakmai végzettséget igénylı munkaköröknél a kifizetett bruttó bér összege 6 órás munkavégzés esetén 65.250,-Ft/hó, 8 órás foglalkoztatás esetén 87.000,-Ft, mely 2009. július 1-tıl 87.500,-Ft-ra emelkedik, figyelemmel a Klmr-ben foglaltakra.

8. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 8.1.1. A rendelkezésre állási támogatás (RÁT) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a rendszeres szociális segélyezettek kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetıleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Ezt a személyt arra az idıtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2009. évben nem változik, így az 28.500,-Ft marad. Az Eszft. 51. § (14) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés szerint, ha a 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére e törvényben foglaltak szerint rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, és a 2008. december hónapban folyósított rendszeres szociális segély összege meghaladja a rendelkezésre állási támogatás összegét, akkor a jogosult részére az Szt. 37. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint folyósított rendelkezésre állási támogatás összege 2009. december 31-éig megegyezik a 2008. december hónapban járó rendszeres szociális segély összegével. Arra az idıtartamra tehát, amikor a személy részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, rendelkezésre állási támogatás illeti meg, amelynek havi összege - a család létszámától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével azonos. 8.1.2. A rendszeres szociális segély Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak (alanyi jogú ellátás). 28

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdı napján a) egészségkárosodott személynek minısül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyezettek - az egészségkárosodott személyek kivételével - a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttmőködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelı szülı (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttmőködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttmőködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, amely szervezet az elsısorban a családsegítı szolgálat. Az együttmőködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttmőködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztı, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki. A rendszeres szociális segély számítási módjában nincs változás, továbbra is csak egy fınek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét (2009-ben 57.815,-Ft/hó). A segélyre jogosult személy - az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja, hogy elhelyezkedése érdekében az aktív korúak ellátására jogosultak másik személyi körére vonatkozó szabályoknak veti alá magát, azaz az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresıként nyilvántartásba veteti magát és teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, továbbá közfoglalkoztatásban vagy képzésben vesz részt. Ez a megállapodás egy év idıtartamra szól, ez alatt a megállapodást kötı személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. Ebben a helyzetben a rendszeres szociális segély helyett, ha közfoglalkoztatásban vesz részt, akkor munkabér illeti, a nem munkával töltött idıben pedig rendelkezésre állási támogatásra jogosult. A megállapodást a települési önkormányzatnak akkor kell megkötnie, ha az érintett személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. 8.2. Az ellátások megszüntetése Az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésének esetei: Általános szabály, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak, aki esetében a kizáró okok valamelyike idıközben felmerül, illetve annak, aki a felülvizsgálati eljárásokat akadályozza, aki 29


keresıtevékenységet folytat, valamint aki esetében a munkaügyi hatóság ismételten jogerısen megállapította a jogellenes munkavégzés tényét. Az állami foglalkoztatási szervezetnél nyilvántartásba vett aktív korúak ellátására jogosult (közfoglalkoztatásban, képzésben részesülı) személy, illetve az ilyen feltételt vállaló rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében a jogosultságot szintén meg kell szüntetni, ha a felajánlott megfelelı munkát nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, vagy a munkáltató szünteti meg rendkívüli felmondással. További megszüntetési ok, ha az álláskeresık nyilvántartásából törlik, illetve ha a megadott határidın belül nem regisztráltatja magát, vagy az álláskeresési megállapodást nem köti meg. A rendszeres szociális segélyben részesülı személy esetében megszüntetési ok, ha az együttmőködésre kijelölt szervnél kötelezettségét két éven belül ismételten felróható okból megszegi. Az aktív korúak ellátására jogosult személy esetén, ha a munkaügyi ellenırzés jogerısen megállapította a bejelentés nélküli foglalkoztatást, akkor az érintett személy ellátásra való jogosultságát a jegyzı egy hónapra felfüggeszti. Az Szt. 37/F. § (2) bekezdése alapján elızetes együttmőködési kötelezettség nélkül a megszüntetést követı 36 hónapon belül a jogosultság az aktív korúak ellátására ismételten megállapítható, ha a megszüntetés a kizáró okok fennállása, vagy a keresıtevékenység folytatása miatt következett be. Az egyéb megszüntetési okok esetén a Ptr. 17/B. § (1) bekezdése alapján a jogosultság ismételten csak akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására vonatkozó általános feltételeket ismételten teljesíti a kérelmezı azzal a kitétellel, hogy a megszüntetés elıtti együttmőködés idıtartama nem vehetı figyelembe. Az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a fekete munkavégzésre két éven belül második alkalommal kerül sor, ilyen esetekben az ismételt megállapítás feltételrendszere megegyezik azon személyekre vonatkozó szabályokkal, akik most lépnek be az önkormányzati ellátórendszerbe.

8.3. Az aktív korúak együttmőködési kötelezettsége A rendszeres szociális segély szabályainak 2006-os átalakítása a segély családi alapúvá tétele mellett egy másik fontos elemet is tartalmazott, nagyobb hangsúlyt fektetett a segélyezettek társadalmi integrációját célzó együttmőködésre, amely elsısorban a családsegítı szolgálattal valósul meg; a tartós munkanélküliek ellátási jogosultságának az együttmőködés teljesítése alapvetı feltétele, elmulasztása szankciókat vonhat maga után, másrészt ennek keretében lehet a szociális, foglalkoztatási, képzési segítséget egyénre szólóan biztosítani és ösztönzést adni a munkavégzésre, vagy az életmód változtatására, harmadrészt az együttmőködés egy olyan vállalása az ellátásban részesülınek, amely nyilatkozattétele alapján, írásban, történı megállapodásban realizálódik (elkötelezettség is egyben), így nyomon követhetı az egyén „kitartása”, kapcsolatkészsége. 8.3.1. Az elızetes együttmőködés 2009. január 1-tıl több fajta együttmőködési kötelezettséget tartalmaznak az új szabályok. 30

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. A szabályozásában történt változás az együttmőködı intézményi kört érinti. Az Szt. korábbi 37/A. § (3) bekezdés d) pontja szerint a 3 hónapos együttmőködést lehetett teljesíteni a munkaügyi kirendeltségnél, vagy az együttmőködésre kijelölt szervnél. Az együttmőködésre kijelölt szerv jelen esetekben a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott szociális intézmény, vagy más szervezet lehetett. Az új szabályok szerint a megelızı együttmőködés most már csak a munkaügyi kirendeltségnél teljesíthetı. Megváltozott az a szervezet, ahol az együttmőködést teljesíthetik azok a jogosultak, akik az állami foglalkoztatási szervezettıl ellátásban nem részesültek, de vagy a kirendeltséggel vagy az önkormányzattal a kérelem benyújtását megelızı két évbıl legalább egy évig együttmőködtek. Ennél a személyi körnél is - azoknak, akik 2009. január 1. után kezdik meg az együttmőködést - az elızetes együttmőködést csak a munkaügyi szervezetnél lehet teljesíteni, az önkormányzatnál nem. A változtatás illeszkedik a törvény és a program azon céljaihoz és elveihez, hogy a más ellátásokból kiesı személyek, illetve a munka világába újonnan belépni szándékozók elızetesen az állami foglalkoztatási szervezettel kerüljenek kapcsolatba, vegyék igénybe annak kiterjedt információs rendszerét, szolgáltatásait, képzési, átképzési lehetıségeit, speciális humán szolgáltatásait. A kirendeltségek nyújtotta munkaerıpiaci információk és szolgáltatások, nagyobb esélyt jelenthetnek az elsıdleges munkaerı-piacra történı be és visszajutásban, mint egy helyi rendeletben kijelölt önkormányzati intézménnyel való együttmőködés. A munkaügyi szervezettel történı megelızı együttmőködés idıtartama legalább egy év, amelyet az aktív korúak ellátására irányuló kérelem benyújtása elıtti két évben kell teljesíteni. Az Szt. 33. § (3) bekezdése alapján a megelızı együttmőködés idıtartamába be kell számítani a kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka idıtartamát is. Jelen esetben például, ha a munkaügyi központ egy három hónapos idıszakos munkát ajánl fel a megelızı együttmőködésre kötelezett személynek, és azt elvállalja, akkor annak ledolgozásával teljesítette az elızetes együttmőködési kötelezettségét. Ilyen felajánlást, és munka ajánlatot azonban január 1-jétıl csak az állami foglalkoztatási szervezet tehet. Az együttmőködés alapján az alábbi kötelezettségek terhelik az ügyfeleket: kéri az álláskeresısként történı nyilvántartásba vételét, az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott idıpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és 8 napon belül az alábbi változásokat bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek - munkaviszonyt létesít, - oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, - öregségi nyugdíjra jogosult, - egyéb keresı tevékenységet folytat, maga is aktívan állást keres, a megfelelı munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. 31


9. A közfoglalkoztatás érdekében történı együttmőködések A Közfoglalkoztatási terv és a közfoglalkoztatás megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges az alábbi pontokban felsorolt intézményekkel történı együttmőködés. 9.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ együttmőködése A települési önkormányzat gondoskodik az együttmőködés intézményi feltételeirıl, elsısorban a családsegítı szolgálat útján. Az együttmőködésre kötelezettek köre: a rendszeres szociális segélyben részesülı 55. életévét betöltött személy, a rendszeres szociális segélyben részesülı 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelı, ha a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, illetve a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben, az aktív korúak ellátására jogosult személlyel a munkaügyi központ által kötött álláskeresési megállapodásban a munkaügyi központ is elıírhatja a családsegítı szolgálattal történı együttmőködést mindazok részére, akik munkaképességük miatt rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, vagy maguk vállalták - a rendszeres szociális segély helyett - (kivéve az egészségkárosodottak) a közfoglalkoztatásban való részvételt, és ehhez kapcsolódó együttmőködési kötelezettséget a munkaügyi központtal (amely álláskeresési megállapodás megkötését is jelenti). Az együttmőködés keretei a kötelezett személy részére: nyilvántartásba veteti magát, a beilleszkedést segítı programról írásban megállapodik, teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat. Az együttmőködésre kijelölt szerv: figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidı betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerıs határozat alapján – a szervnél történı megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítı program elkészítésének menetérıl, a programok típusairól, az együttmőködés eljárási szabályairól, 32

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. a nyilvántartásba vételtıl számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot, és arról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítı programban foglaltak betartását, legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elısegítı végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális jogosult személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves megküldésével tájékoztatja a jegyzıt a beilleszkedést segítı végrehajtásáról,

program segélyre értékelés program

jelzi a jegyzınek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet Az együttmőködés teljesítése érdekében szükséges tájékoztatási kötelezettségek: a.) A jegyzı kötelezettsége, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldje az együttmőködésre kijelölt szervnek az együttmőködésre kijelölt szervet tájékoztassa •

az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésérıl,

•

a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszőnésérıl és az Szt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttmőködési kötelezettség elıírásáról,

•

a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

b.) A munkaügyi központ kötelezettsége ha az aktív korúak ellátására jogosult személlyel kötött álláskeresési megállapodásban elıírja a családsegítı szolgálattal történı együttmőködést, az együttmőködés elıírásáról, valamint a családsegítı szolgálatnál történı 33

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. megjelenés határidejérıl a munkaügyi központ tájékoztatja a családsegítı szolgálatot, tájékoztatja a családsegítı szolgálatot, ha az álláskeresési megállapodásban foglaltak tartalma a családsegítıvel történı együttmőködés vonatkozásában módosul, továbbá ha a személyt törölték az álláskeresık nyilvántartásából. d.) Az együttmőködésre kijelölt szerv (Alapszolgáltatási Központ) kötelezettségei jelzi a jegyzınek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzıt a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, jelzi a munkaügyi központnak, ha az álláskeresési megállapodásban elıírt együttmőködési kötelezettségének az érintett személy nem tesz eleget, valamint az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a munkaügyi központot az álláskeresési megállapodásban elıírtak szerinti beilleszkedést segítı program végrehajtásáról.

Az egyénre szóló beilleszkedési program A program meghatározásában, mindig mérlegelni szükséges az egyén szociális helyzetét, mentális állapotát, kapcsolati készségeit, stb. Különösen fontos az együttmőködésre kötelezettek „jövıbeni lehetıségeit” figyelembe venni, így pl.: az 55. életévét betöltöttek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott idıskorra, a családi teendık ellátására való felkészítés, a 14 éven aluli kiskorúakat nevelık esetén a gyermekgondozási és háztartási teendık ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erısítésére, de más módszerek szükségesek a munkaügyi központ által küldött személyek esetén, munkára ösztönzı és képessé tevı eszközök, családi életvitel segítése. A tartalmi elemek: foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erısítése, pszicho-szociális megerısítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belül személyes megerısítés, álláskeresési készségek erısítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erısítése érdekében: egészségügyi – szociális –mentális állapotot javító, reszocializáció elısegítése, 34

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítı csoportok, pszichológiai megerısítés/ tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megırzése, más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerı-piaci kapcsolódásokról. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008.(II.29.) önkormányzati rendeletében szabályozza az együttmőködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítı programok típusait és az együttmőködés megszegésének eseteit.

9. 2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történı együttmőködés Az együttmőködésre kötelezettek: a rendelkezésre állási támogatásban részesülı a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségénél kéri az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat (Szt. 35. § (1) bekezdés), a 35 életévét be nem töltött személy, ha az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, számára az együttmőködés fı formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel, melynek részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza (Szt. 35. § (4) bekezdés), a rendszeres szociális segélyre jogosult (kivéve az egészségkárosodott személyt), ha az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a rendelkezési állási támogatásban részesülıkre vonatkozó szabályok szerinti együttmőködést (Szt. 37/C. § (4) bekezdés), és a közfoglalkoztatásban való részvételt.

9.3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat intézményekkel történı együttmőködés

által

fenntartott

A 3. sz. melléklet felsorolásban azok az intézmények szerepelnek, amelyek részt vesznek a közfoglalkoztatásban, mint foglalkoztatók. Az intézményekhez a közcélú munkavállalók kirendeléssel kerülnek, melyet egy megállapodásban rögzít az önkormányzat és az intézmény. A kirendelés során a munkáltatói jogkörbıl adódó felelısségek, és hatáskörök gyakorlásának szabályozása ebben a megállapodásban történik.

35


10. Összegzés A 2009. évi új jogszabályok bevezetése a közfoglalkoztatás teljes átalakítását a rendszeres munkavégzésbe bevonható személyek helyzetének megváltoztatását eredményezte. Átértékelıdött a közfoglalkoztatás finanszírozása, nagyobb hangsúlyt fektetve a szakképzettségek figyelembe vételére. A települési önkormányzat jegyzıjének feladata és felelıssége, hogy a nyilvántartott álláskeresıket, rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket a jogszabályban meghatározott 90 napos legalább 6 órás munkavégzésbe bevonja. A foglalkoztatással megoldhatók olyan közfeladatok, melyek finanszírozása az önkormányzat számára csekély költségekkel jár, hiszen a bérek és járulékok 95 %-át az állami költségvetés biztosítja. A foglalkoztatás megkezdése elıtt minden személynek foglakoztatás-egészségügyi vizsgálaton kell részt vennie. Amennyiben egészségi állapotát tekintve nem alkalmas a feladat ellátására, részére rendelkezésre állási támogatást kell folyósítani. A jogalkotó különös hangsúlyt fektetett a 35 év alattiak képzésére, a 14 év alatti kiskorú személyeket nevelı szülıkre és az 55 évet betöltött személyekre. Külön nyilatkozatban, a fenti kategóriákban részesülık is vállalhatnak közfeladatot, ebben az esetben ugyanazok a feltételek érvényesülnek rájuk, mint a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakra. A település közfoglalkoztatási terve a jelenleg ismert adatokon alapul. Évközben zajló folyamatok szükségessé tehetik ennek felülvizsgálatát, melyre a jogszabály is lehetıséget ad. A fenti elveknek megfelelıen Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igyekszik minden rászorulónak munkát biztosítani.

Békéscsaba, 2009. március 20.

36

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 1. sz. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Városban közfoglalkoztatás keretén belül ellátható munkakörök Munkakör Adminisztrátor

Feladat

postázás elıkészítése, számítógépen adatrögzítés, iktatásra iratok elıkészítése Pedagógiai asszisztens közoktatási intézményeknél kisegítı jellegő pedagógiai munkák végzése Számítógép felhasználó intézményeknél számítógépen történı adatrögzítés, kezelés Portás intézményeknél portaszolgálat Könyvtáros közoktatási intézményeknél kisegítı jelleggel könyvtárosi feladatok ellátása Gyógypedagógiai asszisztens közoktatási intézményeknél gyógypedagógiai segítségre szoruló gyermekek gondozásában együttmőködés Adatbázis karbantartó közoktatási intézményekben hálózati alapú adatkarbantartás Titkárnı intézményekben gépelés, postázás, egyéb adminisztratív feladatok ellátása Rendszergazda rendszergazda feladatok ellátásában közremőködés Egyéb magasan képzett közoktatási intézményben felnıttképzésnél történı ügyintézı adminisztratív jellegő közremőködés Teremır közmővelıdési intézményben teremıri feladat ellátása Információs közmővelıdési intézményben információs - portás feladatok ellátása Szakkörvezetı közmővelıdési intézményben mővészeti jellegő szakkör lebonyolításában részvétel Tanácsadó közfoglalkoztatásba be nem vont személyekkel történı kapcsolattartás Dajka óvodákban, bölcsıdékben gyermekek ellátásában nyújtott segítség Karbantartó szakmunkás intézmények karbantartásánál szakmunkás tevékenységek Villanyszerelı intézményekben történı villanyszerelıi feladatok elvégzése Főtı intézményekben főtıi feladatok ellátása Festı mázoló intézmények festése Targoncás városi kórházban anyagszállításnál, anyagrakodásnál történı közremőködés Szociális gondozó ápoló egészségügyi, szociális intézményekben szakfeladatok ellátásában történı közremőködés Varrónı intézményeknél textíliák varrása, karbantartás, mosása, vasalása 37

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. Kımőves Kertész Asztalos Burkoló Munkavezetı helyettesek Karbantartó/udvaros Takarító/mosogató Anyagszállító Beteghordó Segédápoló Segédmunkás

intézmény felújítási, karbantartási munkáknál történı közremőködés intézmények zöldterületének karbantartása, "tanulókert" gondozása oktatási szünetben intézményeknél felújító - karbantartó jellegő asztalos munkák elvégzése intézményeknél felújító - karbantartó jellegő burkoló munkák elvégzése városüzemeltetési munkák elvégzésénél közvetlen munkairányítási feladatok ellátása intézményeknél segédmunka jellegő kisebb karbantartások, udvarosi teendık elvégzése intézményeknél takarítási, mosogatási feladatok ellátása városi kórházban anyagszállításnál, anyagrakodásnál történı közremőködés városi kórházban betegek mozgatásánál történı közremőködés egészségügyi, szociális intézményekben szakfeladatok ellátásában történı közremőködés városüzemeltetési munkák végzése

38

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 2. sz. melléklet

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Az egyes feladatok ellátásához szükséges létszám meghatározása, munkavégzés ideje

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

7

7

7

7

7

7

7

7

7

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.02.-07.03.

4 0

5 12

12 12

12 12

12 12

12 12

12 0

12 0

12 0

12 0

12 0

04.01.-08.14.

0

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

05.01.-10.31. Pedagógiai asszisztens

0

0

0

4

4

4

4

4

4

0

0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

12

12

12

12

12

03.02.-07.03.

0 0

12 5

13 5

17 5

17 5

17 5

18 0

17 0

17 0

13 0

13 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

03.02.-07.03.

0 0

5 4

5 4

5 4

5 4

5 4

5 0

5 0

5 0

5 0

5 0

0

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

4

4

4

4

4

03.02.-07.03.

0 0

4 1

5 1

5 1

5 1

5 1

6 0

5 0

5 0

5 0

5 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.02.-07.03.

0 0

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

2

2

2

2

2

03.02.-07.03.

0 0

2 4

2 4

2 4

2 4

2 4

2 0

2 0

2 0

2 0

2 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

4

4

4

4

4

03.02.-07.03.

0 0

4 1

4 1

4 1

4 1

4 1

4 0

4 0

4 0

4 0

4 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.02.-07.03.

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.02.-07.03. Egyéb magasan képzett

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

Idıszak

Munkakör

02.16.-12.31. 03.02.-07.03. 04.01.-12.31.

04.01.-08-14. 08.15.-12.31.

Adminisztrátor

Számítógép felhasználó

Portás

Könyvtáros

Gyógypedagógiai asszisztens

Adatbázis karbantartás

Titkárnı

Rendszergazda

39

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 04.01.-12.31. Ügyintézı

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14.

0 0

1 0

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 0

2 0

2 0

2 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14.

0 0

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

2 1

1 0

1 0

1 0

1 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14.

0 0

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

2 1

1 0

1 0

1 0

1 0

04.01.-12.31. Szakkörvezetı

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

0

0

2

2

2

2

3

2

2

2

2

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

03.02.-07.03.

0 0

0 10

1 10

1 10

1 10

1 10

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

03.02.-12.31.

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

04.01.-08.14. Dajka

0

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

2

2

2

2

2

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

14

14

14

14

14

04.01.-08.14.

0 0

12 0

14 5

14 5

14 5

14 5

20 5

19 0

19 0

19 0

19 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

03.02.-07.03.

0 0

0 1

5 1

5 1

5 1

5 1

10 0

5 0

5 0

5 0

5 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

03.02.-07.03.

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14.

0 0

1 0

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 0

1 0

1 0

1 0

05.01.-10.31. Festı mázoló

0

0

0

13

13

13

13

13

13

0

0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

7

7

7

7

7

04.01.-08.14.

0 0

0 0

5 1

18 1

18 1

18 1

25 1

20 0

20 0

7 0

7 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

04.01.-08.14.

0 0

0 0

1 9

1 9

1 9

1 9

2 9

1 0

1 0

1 0

1 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

9

9

9

9

9

04.01.-08.14.

0 0

0 0

9 5

9 5

9 5

9 5

18 5

9 0

9 0

9 0

9 0

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

0

0

5

5

5

5

10

5

5

5

5

0

0

0

2

2

2

2

2

2

0

0

03.09.-12.31.

Teremır

Információs

Tanácsadó

04.01.-12.31.

Karbantartó szakmunkás

Villanyszerelı

Főtı

Targoncás

Szociális gondozó ápoló

Varrónı

08.15.-12.31. 05.01.-10.31. Kımőves

40

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 05.01.-10.31. Kertész 05.01.-10.31. Asztalos 05.01.-10.31. Burkoló

0 0

0 0

0 0

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

0 0

0 0

0 0

0 0

0 8

1 8

1 8

1 8

1 8

1 8

1 8

0 8

0 8

05.01.-10.31.

0

0

0

4

4

4

4

4

4

0

0

03.02.-07.03.

0 0

0 18

8 18

12 18

12 18

12 18

12 0

12 0

12 0

8 0

8 0

04.01.-08.14.

0

0

12

12

12

12

12

0

0

0

0

05.01.-10.31. Karbantartó/ udvaros

0

0

0

1

1

1

1

1

1

0

0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

16

16

16

16

16

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

40

40

40

40

40

03.02.-07.03.

0 0

18 25

30 25

31 25

31 25

31 25

69 0

57 0

57 0

56 0

56 0

03.09.-07.09.

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

04.01.-08.14.

0

0

11

11

11

11

11

0

0

0

0

04.01.-12.31. Takarító/ mosogató

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

05.01.-10.31.

0

0

0

9

9

9

9

9

9

0

0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

20

20

20

20

20

08.28.-12.31.

0

0

0

0

0

0

40

40

40

40

40

04.01.-08.14.

0 0

26 0

38 3

47 3

47 3

47 3

81 3

70 0

70 0

61 0

61 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

04.01.-08.14.

0 0

0 0

3 5

3 5

3 5

3 5

8 5

5 0

5 0

5 0

5 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

04.01.-08.14.

0 0

0 0

5 3

5 3

5 3

5 3

10 3

5 0

5 0

5 0

5 0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

5

5

5

5

5

04.01.-08.14.

0 0

0 0

5 0

5 0

5 0

5 0

05.01.-10.31. Segédmunkás

0

0

0

40

40

40

40

40

40

0

0

08.15.-12.31.

0

0

0

0

0

0

176 176 176 176 176

0

0

4

95 336 413 413 413 714 493 493 416 416

04.01.-12.31.

Mindösszesen

Munkavezetı helyettesek

Anyagszállító

Beteghordó

Segédápoló

3 3 3 3 8 156 156 156 156 156

156 196 196 196 372 216 216 176 176

41


Közfoglalkoztatottakat fogadó önkormányzati intézmények 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Lencsési Lakótelepi Óvoda Napsugár Integrált Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Lakótelepi és dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda Kazinczy és Trefort Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda Mackó-Kuckó Óvoda Százszorszép Óvoda Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet Petıfi Utcai Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda 10. sz. Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Szabó Pál Téri Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium "Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai

19 Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és 20 21 22 23 24 25 26 27

Rehabilitációs Bizottság Gerlai Általános Mővelıdési Központ Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium

28 Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

Zeneiskola Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Békési Úti Közösségi Házak Lencsési Közösségi Házak Arany J. Mővelıdési Ház Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Gyermekélelmezési Intézmény Egészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idısek Otthona Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó- Parancsnokság Békéscsaba

42


A közfoglalkoztatás 2009 évi költségei Ft-ban Költségek részletezése A=B+C

B

C

Összes költség

Út a munkához program költségvetésébıl biztosított 95 %

Saját forrás

1. Foglalkoztatni kívánt személyek bére

216 973 333

206 124 666

10 848 667

2. Foglalkoztatni kívánt személyek járuléka (50 %)

37 492 459

35 617 836

1 874 623

3. Betegszabadság

1 000 000

-

1 000 000

4. Betegszabadság járuléka

320 000

-

320 000

5. Táppénz

400 000

-

400 000

6. Gyógyszer, vegyszer

30 000

-

30 000

7. Hajtó- és kenıanyag

2 000 000

-

2 000 000

980 000

-

980 000

1 000 000

-

1 000 000

500 000

-

500 000

11. Szállítási szolgáltatás - föld elszállítása

7 000 000

-

7 000 000

12. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások

600 000

-

600 000

13. Egyéb különféle dologi kiadás

400 000

-

400 000

2 502 000

-

2 502 000

271 197 792

241 742 502

29 455 290

Költségek megnevezése

8. Kis értékő tárgyi eszközök beszerzése 9. Munkaruha, védıruha beszerzés 10. Kommunikációs szolgáltatások

14. Vásárolt termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja Költségek összesen (1-14 sorok)

43

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatás Terve 2009. – tervezet 2009. március 16. 5. sz. melléklet Aktív korúak ellátására jogosultak száma a létszámból: Felülvizsgálata folyamatban: A felülvizsgált személyek közül rendszeres szociális segélyre jogosult: egészségkárosodás miatt 55. életévét betöltötte 14 éven aluli kiskorú gyermeke napközbeni ellátása nem biztosított Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma: 8 általános (vagy annál kevesebb) végzettséggel rendelkezı szakmunkás képzettséggel rendelkezı gimnázium, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezı fıiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezı

ffi/fı nı/fı 328 fı 24 fı 0 fı 24 fı 0 fı 627 fı 151 fı 235 fı 208 fı 33 fı

21 -

3 -

73 143 78 13

78 92 130 20

Képzésre javasoltak összesen a létszámból: ffi/fı nı/fı 1 2 Az általános iskolai végzettség megszerzésére javasolt 3 fı 4-6. általános közötti végzettséggel rendelkezı 1 fı 1 6-8. általános közötti végzettséggel rendelkezı 2 fı 1 1

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tervezett közfoglalkoztatási létszáma 2009-ben Teljes munkaidıben foglalkoztatni kívánt 14 fı Részmunkaidıben foglalkoztatni kívánt 786 fı Összesen: 800 fı

44

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Recommend Documents