BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA 2007-2011
Tartalom 1. Bevezetés 2. Jövőkép, misszió 3. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrásai 4. Helyzetelemzés 4.1 Demográfiai viszonyok 4.2 Ifjúságkutatás- Milyenek a békéscsabai fiatalok? 4.3 Békéscsaba meglévő szolgáltatásai, helyzetelemzés 4.4 Oktatás 4.5 Kultúra, szabadidő 4.6 Szociális ellátás, lakáshelyzet 4.7 Egészségügy 4.8 Pályaválasztás, munkavállalás
4. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal
5. Ifjúsági szolgáltatások Az önkormányzat lépései 5.1 Közösségi terek, intézmények 5.1.1 Patent Diákiroda- Ifjúsági Információs Pont 5.1.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 5.1.3 Játszóterek 5.1.4 Szabadtéri sportpályák
18. oldal
6. Gyermek- és ifjúsági párbeszédrendszer 6.1 Iskolai diákönkormányzatok 6.2 Diákönkormányzatot Segítő Pedagógusok Munkaközössége 6.3 Békéscsabai Diákönkormányzat 6.4 Városi Ifjúsági Parlament 6.5 Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács 6.6 Diákpolgármester, diák- alpolgármesterek
20. oldal
7. Prevenció, mentálhigiéné 24. oldal 7.1 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 7.2 Mi- Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület Kazinczy lakótelepi székhelye 7.3 Gadara Ifjúsági Gondozóház- Pszichoklinika 7.4 Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 7.5 SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 7.6 Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 7.7 Kortárssegítés 8. Rendezvények, programok 8.1 Garabonciás Napok 8.2 „Szenvedélyünk az egészség” városi vetélkedő 8.3 Középiskolai Sportparádé 8.4 DÖK- Rock 8.5 Tanévnyitó Utcabál 8.6 Nyári táborok 8.7 Iskolai programok
26. oldal
9. Ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek 10. Egyházi ifjúsági tevékenység 11. Bűnmegelőzés
27. oldal 28. oldal 28. oldal
2
12. Az ifjúságpolitikai támogatási rendszere
29. oldal
Ifjúságpolitikai célok az elkövetkezendő 5 évben 30. oldal I. A fiatalok aktív közéleti szerepvállalásának, közéletben történő részvételének segítése 32. oldal I.1 Nem profitorientált ifjúsági programok ingyenes propagandájának segítése I.2 Városi ifjúsági honlap, városi szintű diákújság I.3 Ifjúsági hírlevél I.4 A diákpolgármester, diák alpolgármesterek szerepvállalásának bővítése I.5 Iskolai diákönkormányzatok és a Békéscsabai Diákönkormányzat megerősítése I.5.1 Iskolai diákönkormányzatok I.5.2 Békéscsabai Diákönkormányzat I.5.3 Ifjúsági kedvezményrendszer kialakítása I.6 Ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó szervezetek létrejöttének, programjainak támogatása I.6.1 Ifjúsági szervezetek I.6.2 Egyházi ifjúsági szervezetek I.7 Az ifjúságért végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülése I.8 Nemzetközi csereprogramok támogatása II. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció segítése 34. oldal II.1 Önkéntes munka megismertetése, támogatása, nyári munkalehetőségek bővítése II.2 Ifjú vállalkozók inkubátorháza II.3 Kreatív műhely létrehozása III. A kulturált szabadidő eltöltés feltételeinek javítása, környezetvédelem 35. oldal III.1 Patent Diákiroda és Ifjúsági Információs Pont III.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda III.3 Ifjúsági pont a buszpályaudvaron III.4 További ifjúsági pontok Jamina, Lencsési ltp., Gerla, Fényes, Mezőmegyer településrészeken III.5 Szabadtéri közösségi terek kialakítása, fejlesztése III.5.1 Extrémsport pálya fejlesztése III.5.2 Ifjúsági parkok III.5.3 Játszóterek III.6 Táborozási lehetőségek támogatása III.7 Multiplikáló, mintaértékű programok megtartása, fejlesztése III.8 Új, Városi Tanévzáró Fesztivál létrehozása III.9 Környezetünk védelme III.9.1 Élővíz- csatorna kihasználása III.9.2 Tanévenkénti játékos környezetvédelmi programsorozat az iskolákban III.9.3 Bővülő városi kerékpárút hálózat IV. Hozzájárulás a fiatalok társadalmi problémáinak megoldásához 39. oldal IV.1 Megye- város együttműködés IV.2 Rendszeres ifjúságkutatások IV.3 Rendszeres beszámoló az ifjúságról IV.4 Hatékony prevenció, mentálhigiéné IV.4.1 Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum IV.4.2 A prevenció, mentálhigiéné területén tevékenykedő civil szervezetek támogatása IV.4.3Kortárssegítő képzések, csoportok
Összegzés
39. oldal
3
1. BEVEZETÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ifjúság helyzetének javítását, társadalmi beilleszkedésének segítését helyi közügynek tekinti. Érdekelt abban, hogy a város népességmegtartó ereje növekedjen a fiatal és a fiatal felnőtt korosztályok körében is. A
koncepció
meghatározza
az
ifjúságpolitika
helyi
céljait,
prioritásait,
az
önkormányzat felelősségvállalásának területeit, azokat az alapelveket, melyeket a szolgáltatások, tevékenységek fejlesztése során érvényesíteni kell. Ifjúságpolitikára azért van szükség – sok egyéb ok mellett –, hogy a helyi ifjúság társadalommal szembeni igényei érvényesülhessenek, szükségleteik kielégüljenek. A koncepció elkészítésénél arra kell törekedni, hogy legyen egy a fiatalokkal kialakított rendszerezett elképzelés arra vonatkozóan, hogy a városban élő ifjak élethelyzeteihez hogyan viszonyuljunk, szerepüket a város közéletében hogyan határozzuk meg. Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy a korosztállyal, mint összetett jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal számol. Az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, de a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés, a célcsoportra nem elsősorban problémaforrásként kell tekinteni. Az ifjúsággal kapcsolatos felelősségvállalásában elsőbbséget élveznek a kötelezően ellátandó feladatok. Az önkormányzat többletfeladatot elsősorban az előzőek hatékonyabb és hatásosabb megvalósítása és az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében vállal. Az önként vállalt feladatok végrehajtása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását. Az
állami,
valamint
az
önkormányzati
ifjúsági
feladatok
és
szolgáltatások
szabályozatlansága, az ifjúsági törvény hiánya, a túl általános megfogalmazások rendkívül megnehezítik azok alkalmazását és a fiatalok helyzetét is. Az ifjúságpolitika nem közösségi politika, de az EU elvárja a horizontális megközelítést, a nyitottságot és a részvétel elveinek következetes érvényesítését. Ennek megfelelően költségvetésében külön forrást biztosít a fiatalság támogatására. Az önkormányzat az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása során együttműködik a fiatalokkal és szervezeteikkel, valamint a helyi társadalom többi szereplőivel és szervezeteivel.
4
2. JÖVŐKÉP, MISSZIÓ
Békéscsaba Megyei Jogú Város ifjúsági koncepciója a jelen igények és lehetőségek tudatában egy-egy területtel kapcsolatos ellátandó faladatok funkcióinak a fenntartására vagy megteremtésére, különböző megoldások kidolgozására tesz javaslatot. Célja, hogy
az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, megoldási módozatokat számbavételezve a döntéshozatali elveket, irányokat meghatározza,
Békéscsaba ifjúságot érintő, szolgáló intézkedései összehangoltak legyenek, középtávon, az elkövetkező 5 évben a koncepcióban lefektetett alapelvek és irányok szerint történjenek,
a koncepció segítségével az önkormányzat a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban és hatásosabban használja fel,
a békéscsabai lakosság, azon belül kiemelten az ifjúsági korosztály ismerje az önkormányzat fiatalokért tett eddigi intézkedéseit és jövőbeni lépéseit,
hatékony kommunikáció alakuljon ki az ifjúság körében, az ifjúság és a felnőtt társadalom között,
Békéscsaba város rendelkezzen jól működő, keresett és kedvelt ifjúsági szolgáltatásokkal:
közösségi
terekkel,
civil
szervezetekkel,
programokkal,
rendezvényekkel,
az oktatási intézményekben működő diákönkormányzatok és a Békéscsabai Diákönkormányzat legyen hatékony színtere a diákok érdekérvényesítésének, kezdeményezőkészségüknek. A tanulók érezzék hasznosnak a DÖK működését,
az ifjúsági és az ifjúságot segítő civil szervezetek erősödjenek meg, alakuljanak újak, és azok rendszeres segítséget kapjanak mind az önkormányzattól, mind annak intézményeitől,
Békéscsaba Város Önkormányzata, intézményei, civil szervezetei ifjúsági területen sikerrel szerepeljenek az országos és nemzetközi pályázatokon,
építsen a település jövőjének letéteményese, az ifjúsági korosztály tenni akarására, alkotókészségére, kreativitására.
5
3. AZ ÖNKORMÁNYZATI IFJÚSÁGPOLITIKA JOGFORRÁSAI
Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. §-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény – 1994 óta – felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ezeken kívül az adott helyi önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény a két legfőbb vezérlő jogszabály. Az 1998. évi XXVI. törvény elfogadásával megteremtődött a fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlősége biztosításának törvényi háttere. Mivel a törvényekből nem derül ki, hogy pontosan milyen ifjúsági feladatai vannak az önkormányzatoknak, alapvető fontosságú, hogy a település önkormányzata kidolgozza saját ifjúsági koncepcióját. Kiindulási alap az, hogy a települési önkormányzat ifjúsági feladatok ellátása szempontjából elsősorban szolgáltató, nem pedig közhatalom-gyakorló szerv.
6
4. HELYZETELEMZÉS 4.1 DEMOGRÁFIAI
VISZONYOK: NÉPESSÉG, KORFA, IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY TAGOZÓDÁSA,
LÉTSZÁMA
Békéscsaba hosszú távú népességváltozási folyamatai igen kedvezőtlenek. Az 1990-es évek közepétől lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost. A hasonló méretű településekhez képest kiemelkedően magas a halálozási ráta, alacsony a szülőképes korú nők termékenységi mutatója. 1997-től a város vándorlási egyenlege negatív. Békéscsaba népessége 2001-ben 67 971 fő volt, jelenleg ez 63 856 lakos, azaz 6 év alatt közel 5 %- os a lakosságszám csökkenése. Érdekes tendencia viszont, és ez a szolgáltatások későbbi bővítését, kiterjesztését is eredményezheti, hogy 1990 óta mind a központi belterülethez nem tartozó ún. egyéb belterületek (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), mind a külterületek lakossága növekedett, sőt, a népességen belüli arányuk is nőtt. A külterületek közül elsősorban Nagyrét, Felsőnyomás, valamint a fényesi és gerlai külterület népessége emelkedett. Békéscsaba népessége idősebb, mint a legtöbb megyeszékhelyé. A gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya a megyeszékhelyek átlagának megfelelő, ahogyan a születési ráta is átlagos volt. Ezzel szemben az öregkorúak (60 év felettiek) aránya az egyik legrosszabb a megyeszékhelyek között. A magas öregkorú és az átlagos gyermekkorú-aránynak megfelelően az aktív korúak (15–59 évesek) aránya alacsony. Az elkövetkező években nem várható jelentős változás a születések és a halálozások számában, ám 2010-2015-között egy újabb jelentős, mintegy 15%-os születésszám csökkenés prognosztizálható a jelenlegi trendek alapján a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt. A vándorlási egyenleg az elmúlt évek során jelentősen romlott Békéscsabán, további jelentős visszaesés azonban már kevésbé valószínű, ugyanakkor a kilencvenes évek eleji kedvező folyamatok visszatérési esélye is kicsi. 2010-re 60–63 ezer, 2020-ra 52–64 ezer fő prognosztizálható. 2007-ben Békéscsaba lakosságának több mint harmada, 34%- a, 21.831 lakos a gyermek és ifjúsági korosztályba (0-30 év) tartozik a következő megoszlás szerint: gyermek korosztály: 0-14 éves korig 8 313 fő ifjúsági korosztály: 15-22 éves korig 6 047 fő fiatal felnőtt korosztály: 23-29 éves korig 7 471 fő összesen: 21 831 fő Népesség 1400
1200
1000
800
600
400
2004.
2007.
92.
90.
88.
86.
84.
82.
80.
78.
76.
74.
72.
70.
68.
66.
64.
62.
60.
58.
56.
54.
52.
50.
7
46.
44.
42.
40.
38.
36.
34.
32.
30.
28.
26.
24.
22.
20.
18.
16.
14.
12.
8.
10.
6.
4.
2.
0.
0
48.
200
4.2 IFJÚSÁGKUTATÁS- MILYENEK A BÉKÉSCSABAI FIATALOK? Hatékony önkormányzati ifjúságpolitika, cselekvési terv, koncepció vagy stratégia nem készülhet anélkül, hogy a helyi közösség döntéshozói ne ismernék a település ifjúságának helyzetét. Ezen felismerés hatására döntött úgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága 2005-ben, hogy készüljön egy kutatás, amely megkísérli feltárni a tizenéves korosztály életének számos jellemzőjét, sajátosságát. Herczeg Tamás szociológus vezetésével önkitöltős módszerű kérdőíves adatfelvétel készült két intézmény kivételével az összes általános és középiskolában, így 1045 fő tanuló megkérdezésével alakult ki a kutatás eredménye. Néhány fontos adatot, momentumot érdemes megemlíteni, mely befolyásolhatja az ifjúsággal kapcsolatos döntések meghozatalát. A felnőtté válás lépcsőfokai, a jövő kilátásai A függetlenné válásnak fontos lépcsőfoka az önállóan meghozott döntések, autonóm cselekvések időpontjáról való gondolkodás. A felnőtté válás stádiumai ma részben hamarabb következnek be, mint akár tíz-tizenöt évvel korábban. Az önállósodás lépcsőfokaira a fiatalabb korosztályok korábban lépnek. A szülői ház elhagyását, egy állandó partnerrel való együttélést 20 évesen szeretnének legtöbben. A tanulmányok befejezésére zömmel a 22. és a 25. életévet jelölték, az autóvásárlást és a házasságkötést 25 éves korban vélik a legvalószínűbbnek. A gyermekvállalást 30 éves korra kalkulálják legnagyobb számban. A kutatásba bevontak 60%-a két gyereket tervez és közel 80%-a felnőtt korában házasságban szeretne élni. A társadalom jövőjét a legtöbben pesszimistán látják, kevesebben vannak azok, akik nem tudják eldönteni, derű- vagy borúlátásra van-e inkább okuk, legkisebb arányban optimisták a megkérdezett tanulók. Az Európai Unióhoz való csatlakozást a megkérdezettek 38 %-a inkább jónak tartja, a többiek – közel egynegyednyien – inkább rossznak, illetve a legtöbbjüknek (405-nek) nincs kialakult véleménye. Értékek, társadalmi problémák, intézmények Az értékek közül a legfontosabbak a személyes kapcsolatrendszerhez kötődnek, a szerelem, a család és a barátság vezeti az értékek sorát. A kreativitás, az érdekes élet, az egészséges életvitel, a sport, a tudás, a béke és a szabadság is igen jelentős arányban szerepel a tanulók érték-rangsorában. A rendkívül fontos kategóriában a gazdagságot és a hagyományokat a megkérdezettek kevesebb, mint 1/3- a jelölte meg, míg a hatalmat 13%, a nemzet szerepét 24% tartja rendkívül fontosnak. A megkérdezettek 44%-a ítéli aggasztónak a fiatalok és a felnőttek között gyakran meglévő ellentéteket. A csabai iskolások társadalmi gondokra való érzékenységét mutatja, hogy az alkoholizmust 710-en, a munkanélküliséget 780-an ítélik súlyos vagy nagy bajnak, míg a legnagyobb veszedelemnek a drogot (920 fő) és a bűnözést tartják (958 fő, ez 92%). A fiatalok nagy aránya (45%) a magyarországi cigánysággal való együttélés minden formáját elvetik, de magas a románság és a zsidóság elutasítottsága is. Elfogadó attitűd leginkább a határon túli magyarság iránt van. A válaszadók 31%-a akár a családjába is fogadná őket. A békéscsabai intézmények, színterek, programok, szervezetek fontosságát illetően legnagyobb tanácstalanság az Ifjúsági Érdekegyeztető Fórummal kapcsolatban van, 151-en nem tudták eldönteni, hasznos vagy haszontalan-e számukra a szervezet léte, de jól látható a
8
diákönkormányzatokat és a települési önkormányzatokat érintő tájékozatlanság, információhiány is. A legkevésbé hasznos intézménynek a megkérdezettek az iskolai diákönkormányzatot gondolják. Akik ismerik egyáltalán az Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács (IfÉT) tevékenységét, sokan (86-an) haszon nélkülinek vélik, épp annyian, ahányan a települési önkormányzatét. A legfontosabbnak az alkohol és füstmentes szórakozóhelyek kialakítását, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, az extrémsport pályát, a Garabonciás Napokat és az iskolát tartják. Az ifjúság életét befolyásoló intézményrendszert illetően a fiatalok bizalma, elégedettsége a felnőtt döntéshozókkal kapcsolatban akkor növekedhet, ha úgy érzik, az őket érintő döntésekbe jobban bevonják őket, ha odafigyelést éreznek a dolgaik iránt. Szabadidő, életstílus Az életstílus-csoportok közül legtöbben, 288-an (22,8%) a diszkó-rajongók táborába tartoznak. Legfőképp a kábítószer-élvezőket (291-en)utasítják el, majd a sátánistákat (253an), a homoszexuálisokat (185-en), a nyerőautomatával játékgépezőket (178-an), a skinheadeket (106-an) és a technorajongókat (101-en). A diákok 89%-a kap zsebpénzt a szüleitől, ez mutatja, hogy a legnehezebb anyagi helyzetben lévő családok is biztosítanak kisebb-nagyobb mértékben költőpénzt a gyerekeiknek. A tizenhat év alatti fiatalok jogszabály szerint nem folytathatnak hivatalosan kereső tevékenységet, ehhez képest igen sokan vannak, akik rendszeresen dolgoznak, hogy szert tegyenek kisebb-nagyobb jövedelemre. A tanulók kedvenc szórakozóhelyeket sorra vevő válaszokban mintegy 70 kocsmát, klubot, vendéglátóhelyet sorolnak fel. Mindegyik a felnőtt társadalom által kevéssé ellenőrzött hely, így itt a minden kontroll nélküli bulizás, szórakozás számos kockázatot rejthet. A megkérdezett tanulók pályaválasztásukat elsősorban a szülőkkel beszélik meg, továbbtanulással foglalkozó valamilyen tanácsadó intézményt mindössze 5% keres meg. A fiatalok közel 40%-a rendszeresen, ennél kicsit nagyobb része alkalomszerűen sportol. Több hobbival 74% rendelkezik, 9%-nak egyáltalán nincs tartós szabadidős kedvtelése. 23% egyáltalán nem olvas újságot, folyóiratot. Szépirodalmat szintén nagyon kevesen vesznek kezükbe. A megkérdezettek rendkívül sok időt töltenek televíziózással, közel háromnegyedük időmérlegében napi egy-két óra vagy annál több tévézéssel töltött idő szerepel, így a szabadidős elfoglaltságokat tekintve a passzív tevékenységek – főképp a televíziózás - túlsúlyban vannak az aktív elfoglaltságokkal szemben. A tudatos szabadidő-eltöltés kevéssé jellemzi a fiatalokat, kulturális, művészeti jellegű programokon csekély intenzitással vesznek részt. A sokszínűség helyett túlnyomóan a kommersz kultúra elemeivel élnek, a gyorsan fogyasztható késztermékeket preferálják, ezt illusztrálja az olvasás, a szépirodalom, s egyáltalán az igényes művészet nagyarányú térvesztése is. Nyelvismeret, továbbtanulás A kutatás szerint a tanulók 87%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, ez nagyon komoly tudáselőnyt jelent a korábbi évtized, évtizedek fiataljaihoz képest. Nagymértékben rontja azonban az összképet, hogy mindössze négy főnek van felsőfokú és 117-nek középfokú nyelvvizsgája. A továbbtanulási szándék jól jelzi a magyar felsőoktatás expanzióját. A tanulók 95%-a tervezi a továbbtanulást, ám 1/4 része középfokú, 2/3- a felsőfokú képesítést tervez megszerezni.
9
Közéleti aktivitás A többség (58%) szerint ugyan kis mértékben fejlődik a megyeszékhely, de a helyben lakók kevésbé érzik úgy, hogy Békéscsaba fejlődő város lenne. A békéscsabaiak meghatározó mértékkel nagyobb arányban szeretnének a megyeszékhelyen maradni, mint ahányan a többi településen élők költöznének Csabára. Akik maradnának, elsősorban a család és a barátok miatt hoznák ezt a döntést, akik pedig el szeretnének menni, úgy gondolják, ennek legfőbb oka a Békéscsabán tapasztalható alacsony életszínvonal és a munkanélküliség. Összességében a közélet iránti érdeklődéssel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a politikával szemben meglehetősen nagy az érdektelenség. Az ifjúsági és civil szervezetek iránti közöny a politika irántit is felülmúlja, mindössze 118-an tagjai valamilyen szerveződésnek és még ennyien sem tervezik, hogy a későbbiekben belépnek valamilyen csoportba. Az egyetemi, főiskolai felvételire készülők nagyobb arányban tagjai valamilyen civil vagy ifjúsági szervezetnek, vagy ha nem is tagjai még, tervezik a belépésüket. Így tehát a civilség, a közéleti, közösségi tevékenység inkább jellemző a magasabb végzettségre pályázók között. A civil szervezeti tagság alacsony szintje jelzi, hogy bár nagyon színes a non- profit szektor, a szervezetek sokféle szükséglet-kielégítés céljából jöttek létre, az ifjúsági civil szervezetek vagy nem működnek megfelelően, vagy a fiatalok épp az érintettek zömének aktív részvétele nélkül dolgoznak. Pedig az ilyen formális és informális csoportokban kapcsolati tőkét, a társadalmi életben való részvételhez rutint lehet szerezni. A normaszegő magatartás A megkérdezettek 30%-a dohányzik, 264-en tizenöt éves korukig már elszívták az első cigarettát. Nyolcvanan napi egy doboz cigarettát füstölnek el. Alkoholt az 1045 tizenévesből 676-an szoktak inni. 258-an legalább hetente egyszer fogyasztanak szeszes italt. A dohányzók, az alkoholfogyasztók és a kábítószert használók között egyaránt nagyobb százalékkal vannak jelen az elvált szülők gyermekei. Az italfogyasztás már nyolcadikos korban erőteljesen megjelenik, majd a középfokon drasztikusan megnő. Ezzel szemben a kábítószer-fogyasztás alig van jelen nyolcadik osztályban, viszont nagyságrenddel megugrik a kipróbálók száma tizedik osztályra, és mérsékeltebb ütemben, de tovább nő a következő évfolyamra is. Megállapítható, hogy kevés a civil szerveződések, a közélet, az érdekérvényesítési technikák iránt fogékony, egyetemi végzettségre törekvő, idegen nyelveket beszélő, az információs forradalom lehetőségeit önépítésre is használó értelmiségi-jelölt fiatal, az olyan diák, aki hosszabb távon tervezi a jövőjét, akit a mai ifjúságszociológiai vizsgálatok a leendő nyertesek, a leendő elit kategóriájába szoktak sorolni. A kirekesztettség, a leszakadás kockázata meghatározóan jelen van a tizenéves korosztály tekintélyes hányadának életében.
10
4.3 BÉKÉSCSABA MEGLÉVŐ IFJÚSÁGGAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSAI, HELYZETELEMZÉS
A város megyeszékhelyként rendkívül széles ifjúsággal foglalkozó szolgáltatói rendszerrel, fejlett intézményhálózattal rendelkezik. A koncepció egyik feladata, hogy ezeket ágazatonként rendszerezze. 4.4 OKTATÁS Békéscsabán 9 óvodában, 11 általános iskolában, 3 gimnáziumban, 7 szakképző iskolában a 2006/2007. évi adatok szerint 1758 óvodás, 4589 általános iskolás és 7400 középiskolás tanul önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben, azaz összesen 13747 fő. Békéscsaba város területén a városi és megyei önkormányzati fenntartású intézményeken kívül kisebbségi önkormányzati, egyházi, alapítványi és magániskolák is megtalálhatóak. Az egyházi jogi személyek, mint fenntartók a közoktatási törvény alapján a közoktatási feladatok ellátására kiterjedő megállapodást kötöttek a kormánnyal, illetve erre vonatkozó nyilatkozatot tettek – így ezek az iskolák – a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola, a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – a város közoktatásának szerves részét képezik. Ezért is szokták a települést „iskolavárosként” emlegetni. 4.4.1 Óvodák Az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelése 9 önálló óvodában folyik, két intézményben iskola és óvoda együttesen működik, valamint egy óvodai csoport működik az Esély Pedagógiai Központban. Jelenleg 74 óvodai csoportba 1758 gyermek jár. Ez a létszámadat az alábbi táblázat alapján a közeljövőben jelentősen nem fog változni: Évfolyamonként várható létszám 2006 - 2010 között 7 éves
6 éves
5 éves
4 éves
3 éves
Összes
2006/2007.
21
417
479
496
345
1 758
2007/2008.
20
414
507
474
371
1 786
2008/2009.
21
406
499
469
364
1 758
2009/2010.
20
399
494
461
392
1 766
(Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata közoktatást érintő feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2007)
Békéscsabán, az óvodai ellátásban speciális helyzetű csoportokban differenciált nevelés is folyik, valamint Waldorf-módszerű nevelés a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Ligeti utcai telephelyén. A Szigligeti Óvodában működő uszodában – városi feladatként – a város nagycsoportos óvodásai vízhez szoktatása, úszásoktatása történik, a szülők és a gyermekek több helyen délutáni játékos torna, modern tánc, lovaglás, gyógytestnevelés, zeneovi, színházlátogatás, környezetvédelmi program, kirándulások között válogathatnak. 4.4.2 Általános iskolák A város 11 önkormányzati fenntartású általános iskolájában 4589 diák tanul, valamint további 550 tanuló a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskolát, a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumot, valamint a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt látogatja.
11
Az ellátottak számának – elmúlt 15 évben bekövetkezett – csökkenése eredményeként az iskolákban először a túlzsúfoltság szűnt meg, azután már iskola megszűntetésre, épületrészek vagy épületek oktatásból történő kivonására is sor került. A 3. Sz. Általános Iskola megszüntetése után a 9. Sz. Általános Iskola és az Általános Iskolai Diákotthon is összevonásra került, a két jaminai iskola (Madách Utcai Általános Iskola, 11. Sz. Általános Iskola) integrációjával kialakult Erzsébethelyi Általános Iskola nem csak szervezeti átalakítást jelentett, a Madách utcai iskolaépület bővítése lehetővé tette a régi, Orosházi úti iskolaépület kiváltását is. Az önkormányzat a színvonalas közoktatás biztosítása érdekében elősegítette minden általános iskolában a többletóra biztosítását nyelvoktatásra, tornász osztály szervezését, két tanítási nyelvű képzést, logopédiai osztály, óvoda-iskola átmenet program indítását. 4.4.3 Középfokú oktatási intézmények Jelenleg 1395 diák tanul három önkormányzati fenntartású gimnáziumban (Rózsa Ferenc Gimnázium, Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium), emellett a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és a Szlovák Gimnázium is bővíti a város oktatási rendszerét. A gimnáziumi férőhelyek száma az utóbbi 15 év alatt 11,9%-ról 20 %-ra nőtt. Ez az arány stabilizálódott. A minőségi oktatást az intézményi pedagógiai programokban meghatározott tantervi specializációk szolgálják: az idegen nyelvek, informatika, egyes tantárgyak emelt szintű tanításával. Békéscsabán 10 szakképző középiskolában 2006-os adat szerint 6005 diák tanult. A meglévő középiskolai férőhelyek és a csökkenő létszám lehetővé tették, hogy a tanulók egyre nagyobb arányban érettségit adó középiskolában tanuljanak. Néhány kivételtől eltekintve kis mértékű kereslet mutatkozik a szakiskolai képzés iránt. Ennek eredményeként már jelenleg is érzékelhető, hogy hiány van a szakmunkások terén, amely ugyan bizonyos szakmákban csak relatív hiányt jelent. A közismeret és a szakképzés szétválasztása eredményeként ma már nem lehet az érettségivel együtt szakmai vizsgát szerezni. A felsőoktatás expanziójaként egyre nagyobb arányban jutnak be a tanulók főiskolára vagy egyetemre. Azok, akik nem felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, szakképző évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A városi kínálatban jelen vannak a csak szakképző évfolyammal működő alapítványi és magániskolák is. (Pl.: Eötvös József Iskola Alapítvány Szakközépiskolája, ILS Idegennyelvi Szakközépiskola, Euro-Oktaéder Szakközépiskola) A középiskolák, a képzés színvonalának növekedését több fejlesztés is szolgálta: Erősödött a városban a nyelvi képzés. Két tannyelvű szakközépiskola és a nyelvi előkészítő osztályok indításával lehetőség nyílik az általános iskolából hozott – a különböző előképzettségek miatti – hátrányok lefaragására. Az informatikai képzés színvonalának emelését szolgálja az intézmények oktatásra használt számítógépparkjának minőségi és számbeli fejlesztése. Minden iskola kiemelten kezeli az informatikai ismeretek minél magasabb szintű elsajátítását. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátását utazó gyógypedagógus-hálózat segíti. 4.4.5 Kollégiumok A kollégiumok fontos színterei a diákéletnek, az intézmények és diákönkormányzataik számos szabadidős programmal igyekeznek színesebbé tenni a lakók mindennapjait. A településen 8 önkormányzati és 2 nem önkormányzati fenntartású kollégium szolgálja a nem békéscsabai diákok lakhatását, összesen 1466 tanulóét. Az utóbbi évek romló férőhelykihasználtsága miatt szükségessé vált a kollégiumi férőhelyek számának csökkentése,
12
kollégiumi épületek vagy épületrészek oktatásból történő kivonása. Az önkormányzat döntéseinek hatására jelenleg a kollégiumi férőhelykínálat illetve – kereslet egyensúlyban van. 2007-ben közgyűlési döntés alapján a Középfokú Iskolai Diákotthont, a Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégiumot, a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumot és a Jókai Mór Középiskolai Kollégiumot területi integráció alapján a szomszédos iskolával összevonták. Így ezek tagintézményként működnek tovább. 4.4.6 Felsőoktatás A Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak. A karon a 2006/2007-es tanévtől indított szakok mindegyike illeszkedik a foglalkozási igényekhez. A kar elképzelése szerint ezt a célt a következő szakirányok valósítják meg: vállalkozásszervezési, regionális gazdaságfejlesztési és üzleti informatikai. A felszálló ágban levő és a humán területeket érintő foglalkozások ismeretanyagát közvetíti a beindított andragógia (felnőttképzés-szervező) szak, illetve a civil szféra sajátosságaira koncentráló civil mediátor szak. A Tessedik Sámuel Főiskola a Békéscsabán intézményesített magyarországi szlovákságkutatás, valamint a városban működő Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Kutatócsoportja mellett a város tudományos életének bázisa is. Hallgatói önkormányzata számos olyan programot szervez, mely a város lakosságának, tanulóinak is szól. 4.4.7 Alapfokú művészetoktatás A két önkormányzati fenntartású önálló intézményben 592 tanuló részesül alapfokú művészetoktatásban tánc- és zeneművészeti ágban. Az önkormányzat által létrehozott alapítvány működteti a Hétpróbás Néptánciskolát, mely az általános iskolákban is lehetővé teszi a néptánc tanulását. Alapfokú művészetoktatás folyik még a nem önkormányzati fenntartású, Pro Arte Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Békés Megyei Művelődési Központ – Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében több általános iskolában, valamint az Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Ezáltal egyaránt biztosított szülőknek és tanulóknak a széles kínálat. 4.5 KULTÚRA, SZABADIDŐ 4.5.1 Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör széles tevékenységi körrel szolgálja a békéscsabai és megyei fiatalok kulturális igényeit, szabadidejük hasznos eltöltését. A Patent Diákiroda és szervezetei mellett működő gyermek és diákcsoportok közül kiemelkedik a Csabai Színistúdió, mely számos fiatalt indított el a sikeres színészi pályán. A rendszeres élőzenei kínálat két szinten valósul meg: a nagyobb érdeklődésre számot tartó koncertek az Ifiház nagytermében, a kisebb, klubkoncertek a Casinóban. Az eltelt 10 év alatt mindkét helyszínen zajlottak a DÖK-ROCK, a békéscsabai Diákönkormányzat zenei rendezvényei, az alkohol- és füstmentes diákbulik. Mintaértékű kezdeményezés a két éve kialakított Városi Gyermeknap, mely szakítva a sablonokkal, egy egész napos élményközpontú, interaktív programsorozattal várja a gyermekeket. Szintén a gyermekkorosztályt célozza meg a gyermekszínházi sorozat, a Mikulás Fesztivál.
13
Nagyrendezvényeik közül több az ifjúsági korosztály bevonásával zajlik, pl.: ZENIT- Zenei Ifjúsági Találkozó, Scherzo- Zenés Színpadok Országos Találkozója, Tavaszi Fesztivál. Az Ifjúsági Ház folyamatosan nyitott szakmai partnerként lehetőséget biztosít a nagyobb diákrendezvények megvalósítására. Az intézmény berkeiből nőtt ki a Csabai Garabonciás Napok, melynek jelenleg is infrastrukturális hátteret biztosít. 4.5.2 További közművelődési intézmények, rendezvények A Békési úti Közösségi Házak a lakókörzet közművelődését szolgáló és nemzetiségi feladatokat is ellátó intézmény, amely valamennyi kisebbségi kulturális közösségnek színteret biztosít. A Muzsikáló Udvar és a Jazz Klub zenei sorozatokon kívül számos – legtöbbször ünnepkörökhöz, évfordulókhoz kapcsolódó – szakkör, foglalkozás várja a gyermekeket, fiatalokat. A Schéner-gyűjteménynek helyet adó Meseház állandó és időszaki kiállításokkal várja a látogatókat. A Lencsési Közösségi Ház elsősorban a lakótelepen élők művelődési, közösségi életét szervezi, az itt élőknek biztosít kulturális lehetőségeket, szolgáltatásokat. A közösségi térben eMagyarország pont is működik, mely számos látogatót vonz. Az intézmény leglátogatottabb programja az augusztus19-i, Szent István napi előzetes egész napos rendezvény. Az Arany János Művelődési Ház elsősorban a mezőmegyeri lakosok közösségi, művelődési életét szervezi, ugyanakkor a lakókerület információs központja. A fiatalok számára a rendezvényeken kívül eMagyarország pont, biliárd és darts is szabadidő eltöltési alternatívát nyújtanak. A Fegyveres Erők Klubja befogadóként főleg a könnyűzenei koncertek terén szolgálja ki a korosztály igényeit, míg a Vasutas Művelődési Ház is helyt ad diákcsoportoknak, fiatalok közösségeinek. A Békés Megyei Jókai Színház műsorán minden évadban szerepelnek a gyermek- és ifjúsági korosztály számára szóló előadások, melyeket kedvezményes ifjúsági, diák- és mesebérlet váltásával lehet megtekinteni. A színház mellett működik a Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola, mely által kínált 4 éves képzést 3 év iskolarendszeren belüli szakközépiskolai oktatás és 1 év iskolarendszeren kívüli mesterkurzus alkotja. A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum könyvtár része a hagyományos könyvtári szolgáltatásokon kívül rendezvényekkel, a Brit sarokban az angol nyelv tanulását és oktatását segítő speciális forrásokkal, eMagyarország ponttal várja a látogatókat, akiknek még mindig nagy része a gyermek- és ifjúsági korosztályból kerül ki. A magánszféra által szervezett rendezvények közül érdemes kiemelni a Városházi Estéket és a Kolbászfesztivál is egyre több fiatalt vonz, ahogy a Center Napok, a Sörfesztivál és a Frankó Fesztivál, ahol az ifjúsági korosztály az első számú célközönség. 4.5.3 Gyermek- és ifjúsági sport Az ifjúsági korosztály számára a sport fontos iskolai és szabadidős tevékenység, mely túl a testmozgáson, a fizikai aktivizáláson jelentős személyiségformáló szereppel bír, hiszen a sport révén megtanulható a siker és a kudarc elviselése, a tehervállalás öröme, az ítéletalkotás felelőssége, a konfliktustűrés és -kezelés, a közösségi élet szabályai. Emellett az egyik leghatékonyabb prevenciós tevékenység. Békéscsaba közgyűlése 2005-ben elfogadta a város Sportkoncepcióját, mely külön fejezetben taglalja a gyermek- és ifjúsági sport stratégiai megközelítését, fejlesztési irányait. Az önkormányzat a diáksport hatékony működéséhez támogatást biztosít, mely a sportfinanszírozási rendszerben rögzítettek alapján kerül felosztásra; továbbá biztosítja a
14
tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli, illetve kedvezményes használati lehetőségét. A Polgármesteri Hivatal Sport csoportjának feladata többek közt az Óvodai Sportnap, a Középiskolai Sportparádé, a „Tárt Kapus Létesítmények” program, valamint helyi, országos és nemzetközi sportesemények lebonyolítása, koordinálása. 4.6 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, LAKÁSHELYZET 4.6.1 Szociális ellátás Az önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatává vált a lakosság szociális alapellátásáról való gondoskodás. A Szociális Iroda kezdeti feladata a pénzbeli és természetben nyújtott szociális segélyezés, és 1995-ig a Családsegítő Szolgálat törvényességi és szakmai felügyelete volt. 1997-ben a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény hatályba lépésével a rendszeres és rendkívüli nevelési segélyezés a Szociális Irodán megszűnt. Megalakult a Közigazgatási Iroda, majd Osztály, keretei között a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport, amely a törvényből adódó család, gyermek és ifjúságvédelmi segélyezési feladatokat azóta is ellátja. Békéscsaba évről- évre csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez, melynek kezelője a Szociálpolitikai Osztály. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ jelenleg a következő, gyermek és ifjúsági korosztályt is érintő feladatokat látja el Békéscsaba területén: - kapcsolattartási ügyelet, - készenléti szolgálat, - támogató szolgálat, - Hajléktalanok Átmeneti Szállás (1993), - Nappali Melegedő (1994), - Gyermekjóléti Szolgálat (1997), - Helyettes szülői hálózat, megyei módszertani feladatok ellátása (2000), - Családok Átmeneti Otthona (2001), - Utcai szociális munka (2005), - Kistérségi feladatellátás, Gyermekjóléti Központ, Támogató Szolgálat (2006), - Gyermekek Átmeneti Otthona (2007) működtetése. 4.6.2 Lakáshelyzet Békéscsaba város önkormányzata többféle megoldással segítette és segíti a fiatalok lakáshoz jutását. Támogatja az első lakásvásárlókat, 1999-ben átadásra került az Ifjúsági Garzonház 28 bérlakással, melynek lakói megtakarítási kötelezettséget vállalnak, ezzel segítve a kiköltözés utáni önálló otthonhoz jutást. Az önkormányzat a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg a költségelvű, családi házas jellegű, 57 db önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot. Az Önkormányzat a lakópark megépítésével a képzett, kvalifikált fiatalok Békéscsabán való letelepedését, az elvándorlás csökkentését szerette volna elérni. Szintén ennek a programnak köszönhetően 2005 végén épült meg a Felkelő Nap Háza a Lencsési lakótelepen, melyben 33 másfél szobás lakás került kialakításra. A bérlők 51 hónapig lakhatnak ott – az Ifjúsági Garzonházhoz hasonlóan– előtakarékosság vállalásával. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 679/2006. (XII.14.) határozatában elfogadta a város – Új Magyarország Fejlesztési Tervhez illeszkedő – fejlesztési programját, melyben új Ifjúsági Garzonház építésének szándékáról is döntött.
15
4.7 EGÉSZSÉGÜGY Az ifjúsággal kapcsolatos egészségügy terén nyújtott és a későbbiekben tervezett szolgáltatásokat, programokat a 2004-ben elfogadott Városi Egészségfejlesztési Terv tartalmazza a következő fejezetekben kiemelten: - egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere (I/1. fejezet) - a dohányzás visszaszorítása (II/1. fejezet) - az alkohol- és drogprevenció (II/2. fejezet) - az aktív testmozgás elterjesztése (II/4. fejezet) - Környezet-egészségügyi Program (III/1.) - a mentális betegségek visszaszorítása (IV/3.1) A mentálhigiéné külön említést érdemel, hiszen a korosztály mentális egészsége kiemelten fontos, ezért ezt külön fejezetben is tárgyalja a koncepció. 4.8 PÁLYAVÁLASZTÁS, MUNKAVÁLLALÁS Jelenleg, (2006. decemberi adatok szerint) a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabán a 17- 29 éves korosztályban 1551 fő regisztrált álláskeresőt tart nyilván, a következő kormegoszlás szerint: Kor Álláskeresők száma
19 év alatt 150
20-24 éves 645
25-29 éves 756
Egy másik korcsoport-bontás szerint: Kor Álláskeresők száma
17 év alatt 16
17-20 éves 256
21-25 éves 696
26-35 éves 1366
A sikeres pályakezdés meghatározó a fiatal számára: a munka világában szerzett első élményei alapvetően befolyásolják későbbi viszonyulását a munkavégzéshez. Ezen élethelyzet segítése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számos speciális eszközt ajánl fel munkáltatók és munkavállalók számára (ösztöndíj, bértámogatás, stb.). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a munkahelyteremtő beruházások megvalósulását anyagilag és erkölcsileg támogatja, a városban lábukat megvetett cégek alkalmazottainak lakáshelyzetét is segíti megoldani. A Munkaügyi Központ újszerű, öninformációs lehetőséget biztosít Pályainformációs Tanácsadó Pontja is. A helyi fiatalok számára ugyancsak közvetlenül hozzáférhető a munkaügyi központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, mely a foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nyújt nélkülözhetetlen ismereteket. A diplomás munkanélküli és a diplomás álláskereső ügyfelek részére alakította ki a Munkaügyi Központ a Diplomás Munkaközvetítő Irodát, mely országos állás-adatbankkal, munkaerőpiaci helyzetelemzésekkel, képzési, átképzési lehetőségekkel próbál segíteni az álláskeresésben. Az Irodát felkeresők munkavállalási tanácsadáson, álláskeresési technikák oktatásán, pszichológiai tanácsadáson vehetnek részt, internetes álláskeresési lehetőség és önéletrajz-bank is rendelkezésükre áll. A békéscsabai fiatalok pályaorientációját segíti a Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum továbbtanulási pályaválasztási tanácsadója, mely szolgáltatás számukra helyben hozzáférhető.
16
Az Esély Pedagógiai Központ, mint önkormányzati fenntartású intézmény 2004-ben alakította ki különálló szolgáltatásként a Pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadást: egyéni és csoportos konzultáció, oktatási intézményekben történő előadás lehetőségével. Szintén a pályakezdők elhelyezkedéséhez biztosít lehetőséget a helyi civil szervezetek számára számos ifjúsági önkéntes program, melyek kapcsán a közösségi részvétel is gyakorolható. Ezek közül kiemelendő az „ÖTLET” Hosszú távú Önkéntes Program, melynek dél-alföldi koordinációját a kecskeméti székhelyű Tér Ifjúságsegítő Egyesület végzi. A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében tanfolyamaikkal, átképzési programjaikkal nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a felnőttképző intézmények. A helyben működő szolgáltatók közül kiemelendő a Békéscsabai Regionális Képző Központ, mely országos viszonylatban is modellértékű szolgáltatásokat biztosít. A most kiépülő Közép- békési Térségi Integrált Szakképző Központnak (TISZK) szintén fontos feladata a karrier-tanácsadás, szülők, tanulók segítése az életvezetés terén, a megalapozott szakmaválasztás elősegítésében.
17
5. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Az önkormányzat lépései Az önkormányzat 1990-től folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúsági területen felmerülő igényeket, s azokat beépíti – szélesebb társadalmi rétegeket érintő – döntéseibe. Az elmúlt évek folyamán több olyan témát tárgyalt a közgyűlés, több olyan kezdeményezést támogatott, amely jelentős előrelépést hozott ezen a téren. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: • • • • • • • • • • • •
1991- Beindítja a Diáktanyát, és létrehozza a Diáktanya Közalapítványt 1991- Ifjúságpolitikai célú pénzeszközöket különít el a költségvetésben 1992- Támogatja a Csabai Garabonciás Napok létrejöttét 1995. december 17. Megalakul a Városi Diákönkormányzat 1997. október 17. Működni kezd a Patent Diákiroda az Ifjúsági Házban 1997- Városi ifjúsági célú pályázatot hirdet 1998- A közgyűlés létrehozza a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságot, majd 2006-ban az Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottságot 2000-től pályázati támogatással, 2003-tól főállásban alkalmaz ifjúsági referenst a polgármesteri hivatalban 2001. június 16. Megalakítja a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot 2004- Meghirdeti a Békéscsabai tehetségekért pályázatot a békéscsabai állandó lakhellyel rendelkező, felsőoktatási tanulmányaikat külföldön folytatni kívánó hallgatók támogatására 2006. június 1.- Extrémsport pályát létesít a Városi Sportcsarnok mellett 2006. május- 17 játszóteret újít fel
5.1 KÖZÖSSÉGI TEREK, INTÉZMÉNYEK Gyermek- és ifjúsági közösségi tér: A gyermekek és az ifjúság közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, a gyermek- és az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosító közösségi tér. 5.1.1 Patent Diákiroda és Ifjúsági Információs Pont Az Ifjúsági Házban 1997. október 17-én nyílt meg a Patent Diákiroda, felvállalva Békéscsabán a gyermek- és ifjúsági korosztály érdekképviseletének, érdekérvényesítésének segítését. Az iroda legfőbb feladata a kapcsolattartás, információgyűjtés, továbbítás, a gyermek- és ifjúsági korosztály felkészítése a párbeszédrendszerben való részvételre, a felnőttek szemléletének formálása. Ennek eszközei: képzések, konferenciák, találkozók szervezése, információs kiadványok készítése, gyűjtése, terjesztése, valamint tanácsadó szolgáltatások működtetése. Az irodai tevékenység elemei: Ifjúsági információs pont A gyermek- és ifjúsági korosztály körében érdeklődésre tartó információk gyűjtése, rendszerezése mellett gondoskodik azok széles körű tájékoztatásáról. Ez jelenti a személyes, telefonos irodai felhasználást, de a mobil szolgálatot is, azaz külső helyszíneken teszik hozzáférhetővé, kereshetővé az információkat.
18
Alapszolgáltatás mellett működő egyéb szolgáltatások Közösségfejlesztő projektje középpontjában olyan formális és informális csoportok létrehozása, segítése áll, amelyek egyrészt válaszokat adnak az ifjúság körében jellemző problémacsomagokra, másrészt lehetőséget biztosítanak a kapcsolatteremtésre, csoportos kommunikációra. Az iroda munkatársai segítik a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége, a Békéscsabai Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács, a KözépBékési Ifjúsági Fórum és a Táliber Közhasznú Alapítvány működését is. 5.1.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A Diáktanya Közalapítvány által működtetett Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda heti 35 órában naponta 10.00-17.00 óráig tartó nyitva tartással áll a békéscsabai lakosság rendelkezésére jegyértékesítésben, információnyújtásban és tanácsadásban. Az iroda a közművelődési intézményekből beszerezi ill. eljuttatja a városi, a megyei és országos kulturális programajánlókat a látogatókhoz, az oktatási intézményekbe. Folyamatosan gyűjti a városi intézményekből az információkat, melyet feldolgozva tár ügyfelei elé. Tárgyi, technikai feltételrendszerének biztosítása mellett szakmai segítséget nyújt rendezvények megszervezésében; előkészítésében ill. lebonyolításában. A Diáktanyán az információszerzésen kívül lehetőség nyílik fénymásolásra, terem bérlésére, internetezésre, emellett az iroda munkatársai vállalják szabadidős foglalkozások biztosítását iskolai csoportoknak, baráti- és civil közösségeknek ill. spontán szerveződő résztvevőknek, autóbuszok indításának megszervezését az ország távolabbi pontjain zajló rendezvényekre. 5.1.3 Játszóterek Békéscsaba területén 50 játszótér található, melyből az önkormányzat – országosan egyedülálló módon – 2006-ban 17 játszóteret újított fel az Európai Unió szabványainak megfelelően, így városunkban 20-ra nőtt számuk. A játszóterek fontos közösségi terek, ahol kiváló lehetőség nyílik a prevenciótól kezdve az egyszerű és alkalmi szórakoztatásig; a közművelődés és a közösségfejlesztés, a közösségi mentálhigiéné új lehetőségeit rejtik magukban. Ezt a lehetőséget ismerte fel a Táliber Alapítvány és a Polgármesteri Hivatal ifjúsági referense, amikor elindította az „Unokáink is használni fogják” játszótér- örökbefogadói programot. 5.1.4 Szabadtéri sportlétesítmények A város közterületein, elsősorban szabadidősport gyakorlására tizenegy szabadtéri sportlétesítmény, „ifjúsági játszótér” áll rendelkezésre. Ezen létesítmények karbantartása, felújítása, bővítése korábban elfogadott közgyűlési ütemterv szerint történt. Az újabb 5 esztendős ciklusra szóló tervezést a Közgyűlés 90/2007. (II. 15.) határozatában fogadta el. Ezen létesítmények fejlesztése fontos mind a szabadidősport, mind az ifjúságpolitika szempontjából – a lakossági igény is igen nagy a jó minőségű pályákra, szabadtéri közösségi helyekre.
19
6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PÁRBESZÉDRENDSZER 6.1 Iskolai diákönkormányzatok A diákönkormányzatok (dök) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 63-65. §-a szerint jönnek létre és működnek az iskolákban. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. Bár a törvényi lehetőségek adottak, a diákönkormányzatok fele sokkal inkább végez programszervezési, tanácsadói és információs feladatot, mint a szűken értelmezett érdekképviseleti tevékenységet. Az ifjúsági munka szempontjából kiemelt fontosságú az a tény, hogy a dökök a nemformális tanulás színterei is: segítik az együttműködési, a kommunikációs, a konfliktuskezelő készség fejlődését, saját tapasztalatokat adnak szervezésben, tárgyalástechnikában, projektmenedzsmentben, és nem utolsó sorban gazdálkodási, finanszírozási és pályázatkészítési ismereteket is szerezhetnek saját szervezetük működtetése révén. Békéscsaba valamennyi oktatási-nevelési intézményében működik diákönkormányzat. Az integrált intézményekben tagintézményenként szerveződnek a dökök, egy központi diákönkormányzat vezetésével. Az intézményi diákönkormányzatok gazdálkodása két fő bevételi forrásból gazdálkodnak: az önkormányzati pályázati támogatásból, valamint a diákönkormányzat alapítványi tevékenységéből. 6.2 Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzatok mellett dolgozó patronáló tanárok tevékenysége nagyon fontos, szerepük, feladatuk, jogosítványuk helyi szintű meghatározása, egységbe foglalása 2004 szeptemberében valósult meg, amikor az Ifjúsági Ház Patent Diákirodájának kezdeményezésére megalakult a Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége. A munkaközösség célja: • Részvétel a fiatalokat közvetlenül érintő döntések előkészítésében és megvalósításában; az ifjúsággal kapcsolatos párbeszédrendszer kialakításában, működtetésében. • A gyermekek és a fiatalok szükségleteinek, törekvéseinek figyelemmel kísérése, a felmerülő problémák elemzése, aktív közreműködés a megoldásban. • A diákönkormányzat segítő munkával kapcsolatos belső és külső elvárások egységes megfogalmazása. • A rendszeres információ- és tapasztalatcsere segítségével az iskolai és városi diákönkormányzati tevékenység összehangolása. • Együttműködés a gyermek- és ifjúsági intézményrendszer tagjaival; a hasonló célkitűzésekkel működő hazai és külföldi társszervezetekkel. 20
A munkaközösség tevékenysége magában foglalja az alábbiakat: Kapcsolattartás Békéscsaba gyermek- és ifjúsági szervezeteivel; kiemelten az iskolai diákönkormányzatokkal és a városi diákönkormányzattal, a korosztályt segítő szerveződésekkel, civil szervezetekkel, intézményekkel, szervezetekkel, önkormányzatokkal és magánszemélyekkel. Az önkormányzat felé közvetíti az érzékelt problémákat, megoldási javaslatokat tesz. Képzéseket, tréningeket, konferenciákat, szabadidős programokat szervez.
6.3 Békéscsabai Diákönkormányzat A Békéscsabai Diákönkormányzat 1995. december 17-én alakult meg a már működő iskolai diákönkormányzatok és Békéscsaba MJV Önkormányzatának kezdeményezésére. A szervezet programjainak legfőbb színtere, valamint központja az Ifjúsági Ház Patent Diákirodája. A Diákiroda munkatársa segíti egyben a Diákönkormányzat munkáját is, és képviseli felkérésükre a Diákönkormányzatot az elnök mellett. A városi diákönkormányzat tevékenysége során a gyermek és ifjúsági korosztály speciális helyzetéből fakadó problémák hatékony kezelését látja el. Az önkormányzat biztosítja az érdekérvényesítést, az érdekartikuláció lehetőségét, valamint azt maga is gyakorolja. Törekszik a gyermeki és tanulói jogok érvényesülésére. Részt vesz a tanulók nagyobb hányadát érintő kérdések előkészítésében és meghozatalában. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolókat készít, vagy ezen beszámolók elkészítését szorgalmazza. Tanulói pályázatok elkészítésére vállalkozik, valamint maga is pályázat útján segíti az iskolai önkormányzatokat. Feladatainak eredményes ellátása érdekében, kölcsönös érdekek alapján együttműködik más érdekképviseleti szervezetekkel, önkormányzatokkal, a civil társadalommal. Legfontosabb tevékenységei: - érdekképviselet az önkormányzat különböző bizottságaiban; - kapcsolattartás az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatokkal, felnőtt segítőkkel; - a Patent Diákirodán keresztül kapcsolattartás a város intézményeivel, civil szervezeteivel; - képzések szervezése; - Városi Ifjúsági Parlament szervezése, melynek során az iskolák küldöttei találkozhatnak, és szekciókban együtt dolgozhatnak a város vezetőivel, képviselőivel, intézményeinek vezetőivel a diákokat érintő ügyekben; - szabadidős programok szervezése, lebonyolítása a Patent Diákiroda segítségével; - közreműködés a Patent Diákiroda programjainak megvalósításában; - alkalomszerűen a CSAK című ingyenes városi diákújság megjelentetése. 6.4 Városi Ifjúsági Parlament Az Ifjúsági Ház Patent Diákirodája, a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége együttműködve Békéscsaba Város Önkormányzatával és ifjúsági referensével évente két alkalommal, ősszel és tavasszal szervezi meg a Városi Ifjúsági Parlamentet. A Városi Ifjúsági Parlament a békéscsabai ifjúságpolitika egyik fontos eszköze. A felnőttek és fiatalok együttműködve gondolkodnak arról, milyen tartalommal töltsék meg a települési ifjúsági munkát, aminek célja az itt élő fiatalok életkörülményeinek javítása, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, az érdekképviselet elősegítése. A Városi ifjúsági
21
parlament célja a fiatalok véleményének megismerése, megoldási javaslatok megfogalmazása. A rendezvény résztvevői a békéscsabai iskolák, kollégiumok képviselői és ifjúsági szervezetek tagjai. 6.5 Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács A békéscsabai gyermek- és ifjúsági párbeszédrendszer 1995 óta rendelkezik egy folyamatosan működő szinttel, amiben a Békéscsabai Diákönkormányzat vett részt, a kb. 14 ezres általános iskolai és középiskolai korosztályt képviselő diákönkormányzatokat összefogva. Mivel az önkormányzat és a gyermek- és ifjúsági korosztály között már működött egy többszintű párbeszéd, s a fiatalok szervezetei és egyes intézmények között is volt (kivel szorosabb, kivel lazább) kapcsolat, célszerűnek látszott intézményesíteni a gyermek- és ifjúsági korosztályt érintő döntések előkészítését, értékelését. Az Ifjúsági Ház 2004 októberében hívta életre városunkban az Ifjúsági Érdekegyeztető Tanácsot a működő ifjúsági szervezetek, a velük (is) foglalkozó, őket (is) segítő szervezetek, intézmények, valamint az önkormányzat képviselőinek megkeresésével. Az IfÉT azóta aktualitásokhoz kötődően ül össze. Az érdekegyeztetés résztvevői: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békéscsabán működő gyermek- és ifjúsági szervezetek, valamint azok által létrehozott szövetségek képviselői a gyermek- és ifjúsági korosztály érdekérvényesítését támogató intézmények és szervezetek. Főbb feladatai: a korosztály érdekképviseletének szakmai megalapozása; a korosztályt érintő, önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos elképzelések feltárása, megoldási javaslatok felvetése és kidolgozása, döntések előkészítése és véleményezése, részvétel azok megvalósításában; a városban működő, a korosztályt tevékenységében érintő, ellátó-, segítőés képviselő hatóságok, intézmények és szervezetek közötti információáramlás biztosítása, e tevékenységek koordinálása, közös feladatok megtervezése. 6.6 Diákpolgármester, diák-alpolgármesterek A Csabai Garabonciás Napokon megválasztott diák városvezetők a rendezvény utolsó napján képletesen átveszik a város irányítását, találkoznak a város vezetőivel, körbejárják a Polgármesteri Hivatalt, megismerkednek a döntéshozatalok előkészítőivel, mechanizmusával. Az év során alkalomszerűen reprezentatív, protokolláris feladatuk van, illetve az ifjúságot szolgáló kezdeményezéseket képviselhetnek.
22
7. PREVENCIÓ, MENTÁLHIGIÉNÉ 7.1 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 33/2001. (I. 25.) határozata alapján 2001. június 16-án alakult meg a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF). A KEF összehangolja helyi szinten zajló kábítószer fogyasztást megelőző tevékenységet, biztosítja a megfelelő kommunikációs lehetőséget, továbbá koordinál mindazon állami, önkormányzati intézmények, szervezetek, egyházak, helyi közösségek, stb. között, akik részt kívántak venni a drogprobléma megoldásában, illetve kezelésében. Tevékenységével igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú négy terület, a közösség és együttműködés, a megelőzés; a gyógyítás, rehabilitáció valamint a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek a munkájában. Segít a helyi erőforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplők tevékenységét, javaslatokat tesz, ajánlásokat fogalmaz meg az esetleges párhuzamosságok elkerülése érdekében. Szakmai ajánlóként koordinálja és elősegíti az országos, illetve nemzetközi pályázatokon való helyi részvételt, és szinte egyik legfontosabbként, helyi stratégiát dolgozott ki a kábítószer-probléma kezelésére. A békéscsabai KEF, aktív elnökének és tagságának köszönhetően országos szinten is jól működő, sokat dolgozó drogprevenciós szakmai csoport. 7.2 Mi- Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület Kazinczy lakótelepi székhelye A Mi- Értünk 2000-ben alakult, közhasznú szervezetként működik. Szolgáltatásuk szociális alapellátás, valamint „alacsony küszöbű”, ártalomcsökkentő szolgáltatásokat nyújtanak. Munkájuk illeszkedik a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumban foglaltakkal. Munkatársaik különböző, elsősorban humán végzettségűek. Akad közöttünk szociális munkás, addiktológiai konzultáns, családkonzultáns, pedagógus, mentálhigiénés szakember, lelkész. Programjaik egyszerű, szakszerű szolgáltatást nyújtanak: találkozási lehetőséget biztosítanak a hasonló helyzetben levőkkel (önsegítő csoport) illetve segítő szakemberekkel. Rugalmas profiljuknak köszönhetően, szakmai segítségükkel számos fiatalkorúnak nyújtanak segítséget, működnek közre ifjúsági rendezvényeken. 7.3 Gadara Ifjúsági Gondozóház- Pszichoklinika A Béthel Alapítvány által működtetett GADARA HÁZ azzal a céllal jött létre, hogy segítsen Békéscsabán élő legalább 14. életévét betöltött lakosoknak az élettani krízissel járó nehézségek leküzdésében, és a pszichoszociális válsághelyzetek megoldásában. A Ház a szociális ellátás és az egészségügy határán működik, így ez határozza meg tevékenységük fő irányvonalait: prevenció, rehabilitáció, rendszerszemlélet. A Gadara Ifjúsági Gondozóház Pszichoklinika a városban már működő, fiatalokat ellátó intézmények körébe illeszkedve, ezen intézmények szakmai profiljainak kiegészítéseként működik. A Ház napközbeni tartózkodást biztosít a bajba jutott fiataloknak, akik krízis helyzetben vannak, problémákkal küzdenek, és a város szociális, egészségügyi ellátórendszerében már megjelentek. A Mi-Értünk és a Gadara Ház az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján kötelezően ellátandó feladatokat végez. 7.4 Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó A Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 1989 óta működik Békéscsaba lakosságáért „alacsony küszöbű” szolgáltatásként. Feladata mentálhigiénés konzultációk, életvezetési tanácsadás, rövidtávú egyéni-, és csoportos pszichoterápiák biztosítása. A Tanácsadó szemlélete, módszerei alapján fontos szerepet tölt be a megye krízisintervenciós, illetve öngyilkosság-prevenciós hálózatának működtetésében. Az intézmény széles körben,
23
térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatása országos tekintetben modellértékű kezdeményezés. A lakosság körében alapellátás szintű szükségességét igazolja, hogy 2004től OEP-finanszírozással biztosított a pszichológiai és pszichiátriai ellátás. A Tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére az ifjúsági korosztály körében szinte kielégíthetlen igény mutatkozik. Az ellátás igénybevétele beutaló nélkül, telefonon, vagy személyesen történt időpont egyeztetés után történik. 7.5 SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat – Békéscsaba A békéscsabai SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989-ben, nemzetközi normák alapján, hiánypótló szolgáltatásként jött létre. Az országban elsők között hozták létre, az akkor még 12 órában működő, 66- és 68-as körzetekből ingyenesen elérhető szolgáltatást. Az 1999 decembere óta 24 órában működő lelki elsősegély telefonszolgálat célja az öngyilkosságmegelőzés, krízisintervenció, válságkezelés, mentálhigiénés prevenciós, tanácsadó, valamint elsősegély-nyújtó tevékenység. A Szolgálat törekvése az, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal, a nap 24 órájában elérhessék a vonalat, ahol a hívó anonim maradhat. Évente átlagosan ötezer hívó él a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában névtelen, de nem személytelen segítségükkel. A krízisintervenciós munkát képzett, un. „professzionális önkéntesek” látják el. 7.6 Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány A békéscsabai székhelyű alapítvány megelőző, egészségvédő, segítő, gyógyító tevékenységet végez a Békés Megyei Mentálhigiénés Program megvalósítása érdekében. Az Alapítvány támogatja a pszichológiai kultúra terjedését, olyan tevékenységeket, melyek a személyiség harmonikus működését, kibontakozását segítik elő, a kiegyensúlyozott családi, közösségi életet szolgálják, segítik az egyént a pszichés zavarok és betegségek megelőzésében. Munkatársai szakmailag segítik a könnyen elérhető mentálhigiénés szolgáltatásokat (krízisambulancia, SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat, önsegítő csoportok, stb.), a segítő foglalkozású szakemberek szakmai fejlődését, és lelki egészségvédelmét. A "Segítők Háza" projektben a segítő foglalkozásúaknak nyújt mentálhigiénés szakmai programokat: tréningek, szupervízió, esetmegbeszélő csoportok szervezése, szakmaközi konzultációk megrendezése Támogatja a békéscsabai SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat önkénteseinek szakmai munkáját, képzéseit, továbbképzéseit, szupervízióját. 7.7 Kortárssegítés Az iskoláknak mint oktatási intézménynek egyik fontos feladata a megelőzés. A megelőző tevékenység nagy része - természetesen az osztályfőnökök mellett - a védőnőkre, a gyermekés ifjúságvédelmi felelősökre, valamint - egyre többször - a kortárssegítőkre hárul. A prevenció egyik módja az, hogy a diákok számára biztosítsanak lehetőségeket a tanítási időben, hogy a megfelelő személyekkel, kortársaikkal felvegyék a kapcsolatot, és megbeszélhessék problémáikat. Ilyen kortárssegítő képzés folyik az Esély Pedagógiai Központban a „PASSZ” csoport működtetésével. Más profilú, de szintén kortárssegítők közreműködésével működik a TiniTelefonos Lelkisegély Szolgálat, melynek tagjait folyamatos tréningekkel készítik fel feladataik hatékony megoldására. Békéscsabán a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum is szervez kortárs mentorképzést, a képzett mentoroknak pedig gyakorlati lehetőséget biztosít az iskolai kereteken kívül is.
24
8. RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 8.1 Csabai Garabonciás Napok A Csabai Garabonciás Napok 1992 óta gazdagítja a város ifjúsági- kulturális rendezvényeinek sorát. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kezdetek óta támogatja a fesztivált, ill. a szervező Csabai Garabonciás Alapítványt. A Békéscsaba diákpolgármesteri székért folytatott egyhetes középiskolák közötti versenydiákfesztivál országos hírű, mintaértékű rendezvénye a városnak. A hét során a város szinte valamennyi középiskolása megmozdul, 3-4000 diák kampányol a hét során. Felállítják a GarabonCity-t, a diákvárost, ahol programokat szerveznek, versengenek. Az utolsó napon a megválasztott diákpolgármester és alpolgármesterei egy napra átveszik a város irányítását, érdemi döntéseket hozhatnak, később pedig, az év során képviselik a város ifjúságát. A rendezvény túl a versenyjellegén a nem- formális pedagógia nagyszerű terepe, hiszen a Garabonciáson, ill. az azt megelőző napokon a résztvevő diákok számos új ismeretet szereznek a kommunikáció, marketing, szervezés-tervezés, kapcsolatteremtés, csapatmunka, közösségépítés terén, fejlődik kreativitásuk, érdekérvényesítő képességük. Az eltelt 15 év diákpolgármesterei és alpolgármesterei közt nagy arányban találunk sikeres, ismert és elismert fiatalokat. Minden eddig elkészített ifjúsági SWOT- elemzés és az Ifjúságkutatás is Békéscsaba erőségei között említi a rendezvényt. Természetesen a rendezvény sikeréhez a pedagógusszakma pozitív hozzáállása is szükséges, mely néha megosztott e téren. Valós probléma – nem csak a rendezvény ideje alatt, csak ekkor jobban előtérbe kerül – az alkoholfogyasztás. 8.2 „Szenvedélyünk az egészség” városi vetélkedő A Városi Drogprevenciós Munkacsoport által szervezett és a KEF koordinátori közreműködésével létrejött rendezvény 11 éve színesíti a város ifjúsági programkínálatát. A verseny célja a 13-18 éves korosztály körében felhívni a figyelmet a szenvedélybetegségek káros hatására és annak tudatosítása, hogy egészséges táplálkozással, sporttal, egészséges életmóddal teljesebb emberi életet lehet élni és a szenvedélybetegségek is jobban elkerülhetők. Mindez a belváros különböző pontjain elhelyezett állomásokon játékos feladatokkal, majd a célba érkezéskor valamelyik középiskolában az eredményhirdetéssel valósul meg. 8.3 Középiskolai Sportparádé A Polgármesteri Hivatal Sport csoportja által a városban tanuló középiskolások számára szervezett egész napos sportolási lehetőség a Sportcsarnokban és környékén. 8.4 DÖK- Rock A Békéscsabai Diákönkormányzat által 10 éve szervezett rockfesztivál lehetőséget teremtett a tehetséges fiatal zenekarok bemutatkozására. Az itt fellépett bandák közt többen országos ismertségre tettek szert. Az utóbbi években a fellépők aránya megváltozott, elsősorban a már ismert formációk jöttek el Békéscsabára. 2007-ben MostTiZenéltek címmel indult újra a rendezvénysorozat. 8.5 Tanévnyitó Utcabál Az Ifiház és a Csabai Színistúdió minden tanév első hetében látványos szabadtéri koncerttel nyitja meg a tanévet a Jókai Színház előtti téren.
25
8.6 Nyári táborok A táboroztatás, mint az ifjúságsegítés, a nevelés eszköze, a közösségi élményszerzéssel, a tábori programokba integrált képzésekkel, tartalmas és értékteremtő szabadidős programokkal járul hozzá a gyermek és ifjúsági korosztály társadalmi integrációjához. Békéscsabán a nyári időszakban számos, de túlnyomórészt nem bentlakásos táborozási lehetőséget kínál a gyermek- és ifjúsági korosztálynak. A Magyarországon hagyományos, hosszú nyári szünet minden öröme mellett gondot okoz a dolgozó szülőknek. A gyerekek ellátása, felügyelete mellett a változatos programokra, mozgásra, az iskolai időszaktól eltérő aktív programokra is igény van. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó feladatát a Nyári Napközis Tábor megszervezésével és üzemeltetésével teljesíti. A korábban e célból működtetett parkos- erdős környezetben lévő tábor fenntartása már aránytalanul nagy anyagi terhet jelentett, ezért 2006-tól a tábor a József Attila Általános Iskolában működik, elsősorban a 610 évesek ellátását szolgálja. A békéscsabai közművelődési intézmények, civil szervezetek, valamint vállalkozások is szerveznek táborokat a nyári időszakban, melyekről összefoglaló, tájékoztató kiadvány készül minden évben. 8.7 Iskolai programok A tanítási időn kívüli programok nagyon fontos szerepet töltenek be a diákok életében. A közösségi lét, az intézményhez, diáktársakhoz, pedagógusokhoz való kapcsolat erősítésének, a kötődés kialakításának egyik legjobb eszköze lehet egy iskolai program (diákigazgató, diákpolgármester jelölt választás, gólyatáborok, 24 órás sportnapok). Ezek kezdeményezése, megszervezése az intézmények autonóm döntéseinek, illetve a diákönkormányzatok érdekérvényesítésének, közreműködésének eredményei. Figyelemmel kísérésük, támogatásuk mind a szakbizottság, mind az ifjúsági referens kiemelt feladata.
9. IFJÚSÁGI, IFJÚSÁGGAL FOGLALKOZÓCIVIL SZERVEZETEK Békéscsabán a kifejezetten gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozó civil szervezeti háttér igen fejletlen. Néhány kiemelkedő szervezet közülük: A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Városi Drogprevenciós Munkacsoport programjai – célcsoportjából adódóan – főleg az ifjúsági korosztálynak szólnak. A prevenció, lelki egészség területén a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Egyesület, a Mi- Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület érdemel említést. A Körösök Völgye Turista Egyesület és a 3T Turisztikai Egyesület az ifjúsági korosztály részére szervez szabadidős programokat. Természetesen a szabadidőhöz kapcsolódó, sport területét átfogó civil szervezetek is ide tartoznak. Majd félszáz ilyen szerveződés működik Békéscsabán. Az érdekérvényesítés terén a Patent Diákiroda által koordinált Városi Diákönkormányzat, Közép-Békési Ifjúsági Fórum, Békéscsabai Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács és Táliber Közhasznú Alapítvány mellett a Fiatalok Békéscsabáért Egyesület, a Mezőmegyeri Fiatalok Klubja emelhető ki. A politikai pártok ifjúsági szervezetei közül a Fiatal Baloldal és a Fidelitas békéscsabai szervezete színesíti a palettát. Az oktatási intézményekhez kapcsolódó alapítványok, egyesületek főleg az adott óvodához, iskolához kapcsolódó fejlesztésekre, programokra koncentrálnak.
26
A Csabai Garabonciás Alapítvány a Békéscsaba diákpolgármesteri székéért folytatott egyhetes verseny- fesztivál, a Csabai Garabonciás Napok szervezője. A Diáktanya Közalapítvány feladata elsősorban a Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda működtetése, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Az Életfa Kulturális Alapítvány azokat az oktatási, nevelési, működési formákat igyekszik megteremteni, amelyek a kisgyermekkortól felnőttkorig biztosítják a felnövekvő nemzedék művészeti, kulturális nevelésének lehetőségeit. Fiatal önkéntesek alkalmazásával törekszik az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok életminőséget és életesélyt javító tanulási, gyermek- ifjúsági- és felnőttoktatási lehetőségek kialakítására. A „WHITE CLUB az Élővíz- Csatornáért" Környezet és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület természeti örökségünk védelmével foglalkozik. Programjaikkal a fiatalok széles tömegét nyerik meg maguknak, elsősorban a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola diákjait. 10. EGYHÁZI IFJÚSÁGI TEVÉKENYSÉG Az egyházak ifjúságformáló szerepe városunkban meghatározó, hiszen nagy számban szólítják meg a korosztályhoz tartozókat, és rendszeres programokat biztosítanak számukra. Az egyházak ifjúsági munkájára jellemző, hogy hosszú évtizedek óta kiegyensúlyozottan és kiemelt figyelemmel tevékenykednek a korosztály érdekében. Az önkormányzat a szervezetek autonómiájának hangsúlyozása mellett együttműködésre törekszik, illetve a meglévő támogatási lehetőségeket kínálja számukra. A felekezetek heti, két heti rendszerességgel szerveznek foglalkozásokat a gyermek- és ifjúsági korosztály számára, valamint kiemelkedik még tevékenységi körükből a nyári táboroztatás. Az Evangélikus Lelkészi Hivatal 3 korcsoportban foglalkozik az ifjúsági korosztállyal: a „kis”, „nagy” és „senior” ifi csoportok heti rendszerességgel tartanak foglalkozásokat, melyeken a bibliai ismeretek továbbadása mellett az ifjúságot érintő etikai nevelés is hangsúlyosan jelen van. A nyár során a gyermek és ifjúsági tábor korosztályonként 60-70 főt mozgat meg. A gyülekezethez tartozó ifjúsági kórus hétről-hétre számos fiatalt vonz. A Katolikus Plébánia elsősorban az ünnepkörökhöz, ünnepi eseményekhez kapcsolódó hitoktatást szervez. Az összejövetel résztvevői közt megtalálhatók az óvodások és az egyetemisták is. A táboroztatás anyagi erőforrás hiányában nem saját, hanem a Püspökség szervezésében valósul meg. Ifjúsági kórusuk Jaminában és a belvárosban is sikeresen működik. Aktív civil szervezetük a Fiatal Keresztény Családosok Egyesülete. A Református Egyházközség is rendszeres keretek között szervez programokat, ifjúsági Biblia-foglalkozásokat, gyermek istentiszteletet, nyári időszakban tábort. A Békéscsabai Baptista Egyház vezetői alsó tagozatos tanulók, tini korosztály számára szerveznek hasonló jellegű programokat és ifjúsági órákat. A tanévet követően közvetlenül rendezik meg táborukat több év kihagyás után saját szervezésben. 11. BŰNMEGELŐZÉS A rendőrség, a Békéscsabai Rendőrkapitányság hangsúlyosan kezeli az ifjúságvédelmet. Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi, valamint Balesetvédelmi Osztálya több programmal próbálja meg a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők, ill. áldozatok számát csökkenteni. Az osztályok munkatársai rajzversenyekkel, játékos vetélkedőkkel igyekeznek felhívni a figyelmet a veszélyekre. A leginkább ismert programjuk, a D.A.D.A. több békéscsabai iskolában működik. A 2007. márciusában elfogadott, Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak
27
végrehajtásából származó 2007-ben megvalósítandó feladatokról szóló Kormányrendeletben számos kezdeményezés található, mely a békéscsabai fiatalokat is érintheti. A feladatok, tervek közt több olyan programtípus is található, mely a városban már működik, így a rendelet megvalósítására kiírt pályázatokon sikerrel szerepelhet békéscsabai intézmény, civil szervezet.
12. AZ IFJÚSÁGPOLITIKAI HELYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE A gyermek és ifjúsági korosztály igényeit a fent felsorolt széles szolgáltatási és intézményi hálózat igyekszik kiszolgálni. Ezek forrásigénye is közvetetten a korosztály érdekeit szolgálja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 1991 óta különít el önálló, ifjúságpolitikai célokra felhasználható pénzeszközt. A közvetlenül az ifjúsági feladatokra szánt összeg 2003-ig 500.000 Ft-ról 1.200.000 Ft-ra nőtt, majd ezt követően alakult ki az 5.000.000 Ft keretösszeg. Békéscsaba Város 2007. évi költségvetésében az ifjúságpolitikára és prevencióra fordítható ifjúsági keret 4.000.000 Ft, mely a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése alapján kerül felhasználásra. Az összeg 45 %-a a városi ifjúsági pályázatok támogatási fedezetéül szolgál.
28
IFJÚSÁGPOLITIKAI CÉLOK AZ ELKÖVETKEZENDŐ 5 ÉVBEN A következő önkormányzati ágazati stratégiákban területükből adódóan érintik, figyelembe veszik az ifjúság érdekeit, így külön ezekre a területekre célokat, feladatokat jelen koncepció nem határoz meg: -
Sportkoncepció és Önkormányzati Sportfinanszírozási Rendszer Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Minőségirányítási Programja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közoktatást Érintő Feladatellátási, Intézményhálózat Működtetési és Fejlesztési Terve Békéscsaba Megyei Jogú Város Közművelődési Koncepciója Városi Egészségfejlesztési Terv Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Békéscsaba Város Drogstratégiája Békéscsaba Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Koncepciója
Horizontális szempontok Az ifjúsági koncepció végrehajtása során érvényesíteni kell az itt meghatározott horizontális szempontokat, értékeket és alapelveket. A horizontális szempontoknak meg kell jelennie a koncepció végrehajtását szolgáló projektek, tevékenységek minden szakaszában: a tervezésben, a megvalósításban és az értékelésben egyaránt. 1. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség legáltalánosabb értelemben azt fejezi ki, hogy a társadalom minden tagjának lehetősége van arra, hogy kedvező társadalmi pozíciókat érjen el, és képességei, értékei, szándékai alapján saját döntésével határozza meg saját sorsát. Az ifjúsági koncepció végrehajtása során az esélyegyenlőség érvényesítése azt jelenti, hogy: • A feltételek egyenlőségének a biztosítása: minden fiatal megkülönböztetés nélkül hozzáférhessen a létrehozott szolgáltatásokhoz, bekapcsolódhasson a különböző tevékenységekbe. • A bánásmódok egyenlőségének biztosítása: a szolgáltatásokat, tevékenységeket diszkrimináció-mentesen kell biztosítani, és ahol, amikor lehetséges, hozzá kell járulni az előítéletek csökkentéséhez. • A szolgáltatások, programok közvetlen, vagy közvetett módon járuljanak hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. 2. Részvétel A fiatalok részvételét biztosítani kell a koncepció végrehajtását szolgáló projektek, tevékenységek minden szakaszában: a tervezésben, a megvalósításban és az értékelésben egyaránt. 3. Környezettudatos szemlélet Globálisan elmondható, hogy környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációi és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegeti. A fiatalok, a jövő generáció környezettudatos szemléletének elmélyítése érdekében az ifjúsági koncepció végrehajtása során is - elsősorban nevelő és preventív célzattal – a következőket kell figyelembe venni környezetünk fenntarthatóságával kapcsolatban: 29
• • • • •
A környezetünk követelményeinek elfogadása és megtartása Az emberi szükségleteink kielégítése és a megfelelő környezeti állapot között egyensúlyt kell biztosítani A természeti erőforrásaink fenntartható használata A meglévő értékeink védelme és megőrzése A hosszú távon egészséges környezetünk biztosítása.
4. Szubszidiaritás Az ifjúsági koncepció érvényesítése során érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Az önkormányzat részt vesz és alapvető felelősséget vállal a koncepció végrehajtásáért, de a konkrét végrehajtását azon a szinten és azzal a szereplővel kell megszervezni, ahol: • az érintettek és érdekeltek leginkább jelen vannak, • a legtöbb információ áll a rendelkezésre, • az adott feladat végrehajtására kompetenciával, személyi, tárgyi és anyagi eszközökkel rendelkeznek. 5. Etika, erkölcsi nevelés A horizontális szempontoknál figyelembe kell venni az etika fogalmát, mint mintát, az erkölcsi nevelést, mint a mikro- és makroközösség építésének alapját. Az ifjúsággal való foglalkozás során az etika kiemelésének célja, hogy a korosztály képessé váljon különbséget tenni a pillanatnyi érdekek és a tényleges értékek között.
30
Az ifjúsági célok meghatározásánál szükséges kiemelni, hogy az ifjúsági munka gyakorlatorientált feladat. Elméleti koncepciók és előterjesztések önmagában nem szolgálják a helyi ifjúság fejlesztését. Úgy is mondhatjuk, hogy a céltudatos ifjúságfejlesztés a terepen tud igazán megvalósulni, a „laboratóriumban” nem. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy számos cél eléréséhez kevésbé a pénz, mint inkább hatékony koordináció szükséges. A forrást igénylő fejlesztésekhez, feladatokhoz a Dél- alföldi Regionális Operatív Programban számtalan kapcsolódási pontot lehet találni: - önkéntes munka elterjesztése, - társadalmi részvétel és szolidaritás elősegítése, - közösségi kezdeményezések támogatása, - a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, működésükhöz szükséges infrastrukturális feltételek biztosításának támogatása. A DAROP mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ír ki ifjúsági és prevenciós témájú pályázatokat, a helyi civil szervezetek számára a Nemzeti Civil Alapprogram kínál pályázati lehetőségeket. Emellett a fiatalok kezdeményezőkészségére építő, EU- program, a Fiatalok Lendületben 2007-2013 is komoly lehetőséget jelent a korosztály számára. Az alábbi feladatok túlnyomó része a Diák- majd Városi Ifjúsági Parlamenten, ill. a Garabonciás Napok jelöltjeinek programjában is megfogalmazódott, valamint az Ifjúságkutatás 2005 problémáira is igyekszik választ adni.
CÉLINDIKÁTOROK: A célok elérését akkor értékelhetjük teljesítettnek, ha a célindikátorok (teljesítménymutatók) megvalósulnak a koncepció végrehajtásának időszakában I. A FIATALOK AKTÍV KÖZÉLETI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK, KÖZÉLETBEN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELÉNEK SEGÍTÉSE
A fiatalok érvényesíteni akarják azt a jogukat, hogy véleményt nyilváníthassanak mindennapi életük alkotóelemeiről, úgymint család, iskola, munka, csoportos tevékenységek, helyi ügyek, stb. És miközben így tesznek, nagyobb horderejű gazdasági, társadalmi és politikai ügyek részeseivé is válnak. A fiatalok ellenzik a közéletben való részvétel szimbolikus, tartalom nélküli formáit. Valódi részeseivé akarnak válni a döntéshozatali folyamatoknak. A részvétel univerzális jog, de érvényesítése sokféle megközelítést igényel. A fiatalok közéletben való részvétele egy tanulási folyamat, mely megkívánja tőlük, hogy új készségekre tegyenek szert, és fejlesszék a már meglévőket. Fontos azoknak a tevékenységeknek, formáknak a megtalálása, ahol a közvetlen részvétel a döntéshozói folyamatokban megvalósítható (civil szervezetek, klubszerű keretek, stb.). Az információ és a részvétel szétválaszthatatlan, fontos megteremteni a fiatalokat érintő információkhoz való ingyenes, rugalmas, felhasználóbarát hozzáférés lehetőségeit.
31
Célindikátorok: I.1 Nem profitorientált ifjúsági programok ingyenes propagandájának segítése Az önkormányzat intézményei által szervezett ifjúsági, kulturális programok propagálására díjmentesen használható hirdetési felületek, esetleg szponzori közreműködéssel mátrixkijelzős, kivetítős programajánló tábla kialakítása a város frekventált pontjain. I.2 Városi ifjúsági honlap, városi szintű diákújság A városi diákújságíró csoport megalakulásának támogatása, melynek feladata szerkesztőségi rendszerben a diákújság, esetleg a Csabai Mérleg ifjúsági mellékletének elkészítése és az ifjúsági honlap közérdekű, aktuális tartalommal való feltöltése. I.3 Ifjúsági hírlevél A városi ifjúsági referens legalább havi egyszeri alkalommal elektronikus ifjúsági hírlevelet szerkeszt és küld az ifjúsági közélet szereplőinek ifjúságot érintő önkormányzati hírekkel, programokkal, pályázati lehetőségekkel. I.4 A diákpolgármester, diák alpolgármesterek súlya nő, feladataik bővülnek A Csabai Garabonciás Napokon megválasztott diákpolgármester és alpolgármesterei túl a reprezentatív feladatokon az ifjúságot érintő önkormányzati döntésekben véleményezési, hozzászólási jogot kapnak, munkájukról – mandátumuk lejártakor – beszámolnak a békéscsabai diákság előtt, szerepet kapnak ifjúsági csoportok fogadásában, az önkormányzat által szervezett külföldi tanulmányutakon részvételi lehetőséget kapnak. I.5 Iskolai diákönkormányzatok és a Békéscsabai Diákönkormányzat megerősítése I.5.1 Iskolai diákönkormányzatok A Diákönkormányzat Segítő Pedagógusok Munkaközösségének folyamatos szakmai fejlesztésével, erkölcsi és anyagi elismerésével biztosítottá válik a kiegyensúlyozott stabil működésük, bővülhet taglétszámuk, ezáltal erősödnek az iskolai diákönkormányzatok is. Az iskolai diákönkormányzatok számára biztosítottá válik a működéshez szükséges anyagi támogatás, vezetőik, aktív tagjaik számára a tanév során, nyáron térítésmenetes szervezetfejlesztő, szakmai felkészítő tábor lehetősége alakul ki. Hatékony kommunikáció alakul ki a diákönkormányzatok működésének, lehetőségeinek széles körű megismertetésére. I.5.2 Békéscsabai Diákönkormányzat A Békéscsabai Diákönkormányzat képviselője ugyan részt vehet az önkormányzat KIOS Bizottságának ülésein, ám ezt tisztázatlan szervezeti keretek között. Együttműködési megállapodás készítésével az önkormányzat és a diákönkormányzat között ez megoldódik.
32
A Békéscsabai Diákönkormányzat tagjainak egyhetes szervezetfejlesztő és szakmai képzést nyújtó táborozási lehetőség nyílik a balatonszárszói táborban. A Békéscsabai DÖK igényeinek megfelelő közösségi térben működik. Tagjai részesülnek a tagsági kártya kedvezményeiből. I.5.3 Ifjúsági kedvezményrendszer kialakítása A Békéscsabai Diákönkormányzat tagságával először próba jelleggel elindul egy olyan tagsági kártya, melyhez szolgáltatási, vásárlási kedvezmények járnak a DÖK tagjainak részére. A modell sikeressége és működőképessége esetén kiterjesztésre kerül az iskolai diákönkormányzatokra is. Ezáltal – az Ifjúságkutatásban megfogalmazódott kritikát kiküszöbölve – ismertebbé, közkedveltebbé válik a diákönkormányzati rendszer. I.6 Ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó programjainak támogatása
szervezetek
létrejöttének,
működésének,
I.6.1 Ifjúsági szervezetek Az Ifjúságkutatás és a napi tapasztalat is azt mutatja, hogy más hasonló lélekszámú településekhez képest alacsony az ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma. Az önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásával, intézményinek szakmai segítségnyújtásával gyarapszik Békéscsaba ifjúsággal foglalkozó civil szférája. I.6.2 Egyházi ifjúsági szervezetek A már meglévő egyházi ifjúsági civil szervezeteket az önkormányzat erkölcsileg és anyagilag támogatja, ifjúsági kezdeményezésekben együttműködésre törekszik. I.7 Az ifjúságért végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülése A felnőtt és diák kategóriában kiosztandó Békéscsaba Ifjúságáért-díj ötlete már 2004-ben felmerült. Ennek és a Diákbarát-iskola kitüntetés megalapításának szükségességét meg kell vizsgálni, odaítélésének formáját, a díjazás mértékét és formáját ki kell dolgozni. Amennyiben valamelyik, vagy mindkét kitüntetési javaslat elfogadásra kerül, oda lehet ítélni azokat. I.8 Nemzetközi csereprogramok támogatása Békéscsaba önkormányzatának a nemzetközi együttműködés terén nagyobb figyelmet kell fordítania a gyermek- és ifjúsági korosztály bekapcsolódására a testvérvárosi és partner települési cserekapcsolatokba. Ez a tendencia az interkulturális tapasztalatszerzés lehetőségét biztosítja számukra, mely tapasztalatokat Uniós fiatalként sokrétűen kamatoztathatnak. Ezt a célt szolgálja az EU ifjúsági támogatási rendszere, a Fiatalok lendületben 2007-2013 program is. Az önkormányzat szakmailag és anyagilag támogatja a nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, a cseréket, testvérintézményi kapcsolatokat, hálózati együttműködéseket. Növekszik a nemzetközi csereprogramokban részt vett békéscsabai fiatalok száma.
33
II. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ SEGÍTÉSE A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a meglévő képességek hasznosításának igénye, az integráció került előtérbe. A hangsúly minden foglalkoztatási nehézséggel küzdő csoport tekintetében áthelyeződött a passzív munkaerőpiaci rendelkezésekről – a segélyezésről – az aktív megoldásokra. Az aktív megoldások előnyben részesítése kialakította az egyéni igények alapján összeállított, holisztikusan értelmezett szolgáltatások megvalósulásának körülményeit. Ezek a többfunkciós megközelítési stratégiák a legtöbb országban kiemelt helyen szerepelnek, mind civil, mind döntéshozói szinten. Céljuk, hogy egyénre szabott tervek alapján segítsék a hátrányos helyzetű emberek integrációját a társadalmi élet különböző színterein. Célindikátorok: II.1 Önkéntes munka megismertetése, támogatása A fiatalok társadalmi beilleszkedését az önkéntes szolgálat feltételeinek biztosításával ismertetteti meg az önkormányzat, ezáltal nő a Békéscsabán önkéntes foglalkoztatásban tevékenykedő fiatalok száma. II.2 Ifjú vállalkozók inkubátorháza A szakképzésben, felsőoktatásban frissen végzett vállalkozást létrehozni szándékozók támogatásával az önkormányzat elősegítheti a fiatalok vállalkozóvá válását, ezáltal megoldva önmaguk foglalkoztatását. A már meglévő inkubátorház rendszeréhez hasonlóan létrejön az ifjú vállalkozók inkubátorháza, melyben az infrastruktúra (terem, telekommunikációs lehetőségek) mellett rendelkezésükre áll a szükséges segítő humánerőforrás (közös könyvelő, titkár stb.). II.3 Kreatív műhely létrehozása A munka világába elhelyezkedni nem tudó fiatalok felkészítésére az Ifjúsági Házban tréningekkel, csoportfoglalkozásokkal (pl. impulzusfoglalkozás; pályaorientációs program; pályakorrekciós és pályamegerősítő program; kulcsképességek, kompetenciák fejlesztése, stb.) segítő műhely jön létre.
34
III. A KULTURÁLT KÖRNYEZETVÉDELEM
SZABADIDŐ
ELTÖLTÉS
FELTÉTELEINEK
JAVÍTÁSA,
A fiatalok a szabadidő felhasználás és a kulturális aktivitás tekintetében differenciált csoportokat alkotnak. Túlnyomó részük átlagosan napi 2-3 óra szabadidővel rendelkezik. A szabadidő eltöltésének domináns helyszínei a privát terek: az otthon és a baráti kör. Kisebbséget képviselnek azok a fiatalok, akik nyilvános helyekre járnak szabadidejükben, ezek közül meghatározó a szórakozóhelyek, kocsmák látogatása. A közterületi ifjúsági szolgáltatás keretében az önkormányzatnak gondoskodnia kell a csellengő fiatalok felkutatásáról, információt kell nyújtania a számukra nyújtott közszolgáltatások rendszeréről és – az ifjúságsegítés és a közösségfejlesztés módszertanával – elő kell segítenie a fiatalok közösségeinek, szervezeteinek kialakulását. A közterületi ifjúsági szolgáltatás elősegíti a fiatalok társadalmi integrációját, illetve jelentősen növeli a jelenleg is létező, illetve a törvény által meghatározandó szolgáltatások által legnehezebben elérhető fiatalok ellátását, a szolgáltató rendszerbe való bevezetését Célindikátorok: III.1 Patent Diákiroda és Ifjúsági Információs Pont Jelen helyén a Patent Diákiroda betölti ugyan vállalt feladatát, de az irodai és a közösségi tér funkció nehezen fér meg együtt. A diákok igénylik a maguk által belakható, saját normáik által használható teret. Emellett az Ifjúsági Házon belüli, II. emeleti elhelyezés miatt nincs „szem előtt” a diákok számára. Sokkal többen vennék igénybe szolgáltatásait, ha - alacsony küszöbű szolgáltatásként- utcafrontra nyíló helyiségben lenne kialakítva az iroda. Meg kell vizsgálni a megfelelő színtér kialakításának lehetőségeit az Ifjúsági Ház épületén belül. III.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A Diáktanya egyik erősége éppen a belvárosi elhelyezkedése a Kinizsi utcán. Az épület és udvara kiválóan alkalmas ifjúsági, közművelődési programok rendezésére. Ezt az előnyt kell minél jobban kihasználni, az eddigi tevékenységet helyben szervezett ifjúsági programokkal bővíteni. III.3 Ifjúsági pont a buszpályaudvaron Békéscsaba, megyeszékhelyi pozíciójából adódóan nagy számú fiatalt vonz a megye településeiről is, elsősorban a középfokú oktatási lehetőségeinek köszönhetően. A városban tanuló középiskolások 56 %-a nem békéscsabai, kollégista vagy bejárós. Ezért célszerű lenne számukra, illetve az oktatási rendszeren kívül eső kortársaik részére a buszpályaudvar aluljárójában egy ifjúsági várót létrehozni, mely egyébként az épület átadása után évekig még működött. Esetleg érdemes megfontolni hasonló információs pont létrehozását a Csaba Centerben, melynek ötlete néhány éve felmerült. III.4 További ifjúsági pontok Jamina, Lencsési lakótelep, Fényes, Gerla, Mezőmegyer településrészeken A felsorolt településrészeken olyan ifjúsági információs pontok jönnek létre, kapcsolódva, esetleg integrálódva a már meglévő közművelődési, közösségi színterekhez melyek segíthetik az ott élő fiatalok információhoz jutását, önálló kezdeményezéseik megvalósítását az ötlettől a lebonyolításig, szabadidejük hasznos eltöltését.
35
III.5 Szabadtéri közösségi terek kialakítása, fejlesztése III.5.1 Extrémsport pálya fejlesztése A Sportcsarnok mellett 2006- ban létesített extrémsport pálya a fiatalok által kedvelt és látogatott közösségi tér, ám a belvárostól távol eső fekvése miatt (pl. Jaminából) nem kellő kihasználtsággal működik. Rendezvények szervezésével növekszik a pálya látogatottsága, a park újabb elemekkel, padokkal, kukákkal, kút kihelyezésével, valamint fásítással, területrendezéssel fejlődik. III.5.2 Ifjúsági parkok Mivel a kamasz, ifjúsági korosztálynak, a 12- 20 év közötti fiataloknak a sportpályákon kívül nincsen elkülönített tér, így a gyermekek számára kialakított játszótereken gyűlnek össze, és esetleg rongálják is azokat. A játékeszközök nem ennek a korosztálynak lettek kialakítva, ám mégis használják azokat, amelyek nem bírják a rongálást. Számukra, alternatív szabadidő- eltöltési lehetőségként ifjúsági parkokat hoz létre az önkormányzat. Olyan szabadtéri közösségi tereket, ahol az együttlét, kikapcsolódás, sportolás egyszerre valósulhat meg, elvonva ezzel a rongálásban feltételezhetően aktív szerepet vállaló említett korosztály figyelmét és létét a gyermekek számára kialakított közösségi terekről. Az ifjúsági parkok a közösségfejlesztés, bűnmegelőzés és az ifjúsági szabadidő programok együttes megvalósulásának helyszínei lehetnének. III.5.3 Játszóterek Az önkormányzat biztosítja a játszóterek karbantartását, a tereken lévő eszközök használhatóságát. Az önkormányzat figyelmet fordít és továbbra is együttműködő partnere a civil szervezetek kezdeményezésének, az „Unokáink is használni fogják” játszótérörökbefogadói programnak. Lehetőségei szerint (tárgyi eszközzel, propagandával) segíti a program és elemei megismertetését, az ahhoz való csatlakozást. III.6 Táborozási lehetőségek támogatása Az önkormányzat tulajdonában lévő balatonszárszói, valamint az iskolák és szálláshelyeinek térítésmentes biztosításával, pályázati úton támogatja az ifjúsági szervezetek táborozását. A helyi nyári táborok koordinálásával és megfelelő kommunikálásával segíti a gyermekek napközbeni elhelyezését. III.7 Multiplikáló, mintaértékű programok megtartása, fejlesztése Az önkormányzat kiemelten kezeli és támogatja a Városi Gyermeknapot, a Csabai Garabonciás Napokat és az „Unokáink is használni fogják” játszótér- örökbefogadói programot. III.8 Új, Városi Tanévzáró Fesztivál létrehozása Ahogy a tanév kezdetén a Tanévnyitó Utcabál, illetve a Garabonciás Napok megadja a diákok alaphangulatát, úgy annak végét is egy több zenekar koncertjével (lehetőleg helyi középiskolás bandák), vetélkedőkkel színesített 1-2 napos fesztivál zárhatná le a Garaboncity színhelyén.
36
III.9 Környezetünk védelme Felmérések szerint a fiatalok jobban érdeklődnek a környezetvédelem iránt, mint a felnőtt generáció. A békéscsabai fiatalok környezettudatos magatartásának kialakítása, meglévő környezeti értékeink védelme, s a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalra és azok megvalósítására való felkészítésük. Kiemelt fontosságú a környezetvédelemi problémák iránti fogékonyság, a környezeti nevelés széleskörű elterjedése, valamint a tiszta, és ezáltal vonzó településkép megteremtése. A felnövekvő generációk környezet- és természetvédelmi gondolkodásának, szemléletének fejlődése, felelősségtudatuk erősítése. Ez a szemlélet Békéscsaba Környezetvédelmi programjában is szerepel, amelyben ezt iskolai környezetvédelmi programok indításával és azok pályázati úton történő támogatásával tervezik megvalósítani. III.9.1 Élővíz- csatorna kihasználása Az ifjúsági korosztály részéről évről- évre érkeznek észrevételek, javaslatok az Élővízcsatorna hasznosításának, „élővé” tételének megvalósítására. A White Club aktív szerepvállalásának és az Élővíz-csatorna emléktúra támogatása mellett újabb programok beindítását kell kezdeményezni. Csónakkölcsönzési lehetősséggel és iskolák közötti evezősversennyel az Élővízcsatorna és környezete az ifjúsági közélet egyik alternatív színterévé válik. III.9.2 Tanévenkénti játékos környezetvédelmi programsorozat az iskolákban A környezettudatos szemlélet kialakítása, formálása érdekében létrejön egy olyan programsorozat, mely a takarítástól kezdve a környezetvédelmi világnapokhoz kötődő versenyeken keresztül a játékos vetélkedőkig segíti a cél elérését. III.9.3 Bővülő városi kerékpárút hálózat Szintén több ifjúsági parlamenten is megfogalmazódott a diákok részéről az igény a kerékpárutak fejlesztésére. A korosztály jelentős része kerékpárral közlekedik, és több fórumon jelezték, hogy ennek nincs megfelelő infrastruktúrája. Öt éven belül a városközpontból biciklivel kerékpárúton el lehet jutni a következő településrészekre: Gerla, Mezőmegyer, Fényes, Jamina, Lencsési és Kazinczy lakótelep.
37
IV. HOZZÁJÁRULÁS A FIATALOK TÁRSADALMI PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁHOZ
Célindikátorok: IV.1 Megye-város együttműködés A megye és a város ifjúsági intézkedéseinek összehangolásával, megyei és városi ifjúsági referens közötti együttműködéssel hatékonyabb ifjúságpolitika jöhet létre a megyeszékhelyen, mely pozíciójából fakadóan, főleg a középfokú oktatás terén komoly vonzással bír a környező települések fiataljaira. Az együttműködés eredményeként szélesednek a pályázati lehetőségek, nő a forrásteremtés esélye. IV.2 Rendszeres ifjúságkutatások A településen élő fiatalok élethelyzetének változásait, valós igényeit, véleményét arról, hogy ezek az igények hogyan nyernek, vagy nyernek-e kielégítést a létező szervezetiintézményi keretek között kutatásokkal, felmérésekkel kell ellenőrizni. Az önkormányzat által hozott határozatok fiatalokra vonatkozó hatásait a KIOS bizottság folyamatosan vizsgálja, javaslatokat fogalmaz meg, és ezek beépülnek a döntéshozatali folyamatba. Rendszeressé válnak a fiatalok életminőségére vonatkozó adat- és információgyűjtések, elemzések és kutatások. Legalább 3 évente összefoglaló elemzés készül a helyzetükről. 2008. évtől kezdődően minden évben összesítésre kerül a különböző rendeletek alapján, a különböző szakterületeken az önkormányzat és intézményei által a fiataloknak nyújtott támogatások, szolgáltatások és a költségvetésből az ifjúsági célokra fordított pénzeszközök felhasználása. IV.3 Rendszeres tájékoztató az ifjúságról 2008 évtől kezdődően a Közgyűlés minden évben tájékoztatót kér a város ifjúságának helyzetéről, az Ifjúsági Koncepcióban megfogalmazott célok ütemezett végrehajtásáról. IV.4 Hatékony prevenció, mentálhigiéné IV.4.1 Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Az önkormányzat mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységét, javaslatait, szakmai véleményét a prevenciót érintő kérdésekben kikéri. A 2006-ban elfogadott, 5 évre szóló Drogstratégia legtöbb eleme megvalósul. IV.4.2 A prevenció, mentálhigiéné területén tevékenykedő civil szervezetek támogatása A kábítószer probléma visszaszorításával foglalkozó civil szervezetek kezdeményezéseit az önkormányzat a továbbiakban is támogatja, kiemelten a MI- Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület és a Táltos Alapítvány projektjeit. A fiatalok mentális egészségének megőrzésével, javításával foglalkozó szervezetekkel az önkormányzat együttműködik, támogatja programjaikat, kezdeményezéseiket.
38
IV.4.3Kortárssegítő képzések, csoportok A városban számos kortárssegítő képzés létezik. Sokszor pályázat-orientáltan, forrásszerzés céljából vállalják ezt a tevékenységet, mely így szakmailag nem megfelelő tudást nyújt a résztvevő fiataloknak, és még a bizalmuk is elvész a kortárssegítés iránt. Probléma továbbá a már kiképzett kortárssegítő mentorok további foglalkoztatása, megszerzett tudásuk terepen való alkalmazásának hiánya. A kortárssegítő képzés hatékony, „egy kézben történő” koordinációja révén (adatbázis készítése, osztályfőnökökkel, intézményvezetőkkel való kapcsolattartás, kiadványok készítése), valamint a kiképzett kortárssegítők szupervíziója által intenzíven foglalkoztatott, kortársaik körében hatékony munkát végző kortárssegítő mentorhálózat jön létre.
ÖSSZEGZÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúsági Koncepciója a gyermek és ifjúsági korosztályt szolgáló intézmények, szervezetek, önkormányzati intézkedések összegzése, rendszerzése; a kifejezetten ifjúsági szolgáltatások bemutatása mellett olyan stratégiai, kisebb és nagyobb léptékű célokat határoz meg, melyek megvalósításával egy tudatosan felépített rendszer jön létre. A megfogalmazott irányokból adódó döntéseket a fiatalok mindennapi életük során érzékelni fogják, azok közvetve hozzájárulnak élethelyzetük javulásához, a város társadalmába, közéletébe való beilleszkedésükhöz. Természetesen a koncepció éves felülvizsgálata során, az ifjúságról készített beszámoló elfogadásakor a szükséges korrekciókat a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, ill. a Közgyűlés megteszi.
39
