Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV

Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselőtestületének 2007. december 13-án megtartott üléséről

1

Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Jegyzőkönyv

Készült: Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testületének 2007. december 13-án megtartott üléséről, a polgármesteri hivatal tanácskozó helyiségében Jelen vannak:

Béki József polgármester Bodnár Jánosné jegyző Békiné Péter Emese Dávidházi Ferenc Falussy Józsefné Hubainé Trembinszki Katalin Kedves Béla Matuscsák Sándor Meszlényi István dr.Móré Lórántné Tóth István képviselők Czakóné Szikszai Orsolya az SZHK képviseletében Pipicz Sándorné jegyzőkönyvvezető

Béki József polgármester köszönti a megjelenteket, megállapította, hogy a 10 fő települési képviselő közül 10 fő jelen van, az ülés határozatképes, azt megnyitja. Felkéri az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Kedves Béla képviselőt.

Dávidházi Ferenc alpolgármestert és

Javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira, mely megegyezik a meghívóban kiadottakkal. A javaslat alapján a képviselő-testület 10 „igen” szavazattal, egyhangúan elfogadta a napirendet, mely meghívó formájában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

2

1. NAPIRENDI PONT: Javaslat az önkormányzat hatósági ár megállapításával kapcsolatos rendeleteinek módosítására.

Béki József polgármester a közüzemi közszolgáltatások lakossági díjairól szóló anyagot a meghívóval együtt küldte meg a képviselőknek. A települési szilárdhulladék elszállításának díjainál jelentős emelést tartalmaz a javaslat, méghozzá két verzióban. Az egyikben a heti ürítés díja alacsonyabb ugyan, de abban nem szerepel az évi egyszeri lomtalanítás díja, azt továbbra is az önkormányzat fizetné. A másik verzióban valamivel magasabb lakossági díj szerepel, de ennek elfogadása esetén már sem az önkormányzatnak, sem a lakosságnak nem kerül további kiadásába a lomtalanítás, mert az az emelt heti ürítés díjában lett beépítve. A képviselő-testületen múlik, hogy melyik változatot fogadja el. Jelen van a szolgáltató SZHK Kft. Képviseletében Czakóné Szikszai Orsolya, aki várja a képviselők felmerülő kérdéseit. Ő maga a lomtalanítás költségeit is tartalmazó verzió elfogadását javasolja, illetve javasolja még, hogy a 60 éven felüli egyedül élők kedvezménye továbbra is maradjon meg. dr.Móré Lórántné képviselő úgy véli, hogy ha már emelni kell a díjakat – ugyanis nem tehet ellene -, akkor azt logikusan tegye a testület. Ezért ő is a magasabb ürítési díjak elfogadását javasolja. Szóvá teszi, hogy a többletszemét elszállításához vásárolható zsák nagyon gyenge, elszakad, ezért inkább azt egy régi kukára köti, jelezvén ezzel, hogy a díjat kifizette, mégsem mindig viszik el az így kirakott szemetet. Kérdezi, hogy mi van akkor, ha valaki nem üríti hetente az edényét? Czakóné Szikszai Orsolya elmondja, hogy az Egészségügyi Minisztérium rendelete alapján hetente legalább egyszer mindenkinek ürítenie kell. A zsák a ritkán keletkező többlethulladék kezelésére és elszállítására szolgál, melynek díja eddig alatta maradt a normál szállítás díjának. Megjegyzi, hogy a normál hulladékkezelésnek nem része a zsák! Építési törmeléket 500 kg-ig, kommunális hulladékot pedig 200 kg-ig ingyen fogad a lakosságtól a bodrogkeresztúri lerakat. Egy fürdőszoba felújításakor pl. nem keletkezik egy konténernyi törmelék, ez erre jó. A zsákot inkább kerti hulladék, lomb, ágnyesedék kezelésére és szállítására javasolt használni. Tóth István képviselő emlékezteti képviselőtársait, hogy ez az a napirend, amelynél évrőlévre tehetetlen a testület. Infláció van, ez tény, de a szemétszállítási díjak emelésének mértékét mégiscsak túlzónak tartja. Mindemellett szeretné megdicsérni az SZHK Kft-t, mert jó minőségű szolgáltatást nyújt, a járat pontosan jön, tiszta marad utánuk a település. A szolgáltatási díj emelést elfogadásra javasolja. Kedves Béla képviselő kérdezi,miért van az és meddig még, hogy a nem fizető lakosok helyett az önkormányzat előlegezi meg a szolgáltatási díjat. Ez semelyik másik szolgáltató esetében nincs így.

3

Czakóné Szikszai Orsolya elmondja, hogy a közszolgáltatásokról szóló törvényben van lefektetve a díjkompenzáció és a díj behajtásának rendje. A szemétszállítás egyébként különbözik minden más közüzemi szolgáltatástól, mert ez törvény alapján mindenkire nézve kötelező, a fizetés alól nem bújhat ki még az üresen álló ingatlan tulajdonosa sem. Ezért van az önkormányzatra terhelve az adók módjára történő végrehajtás. Tóth István képviselő szerint annak idején annyit lehetett volna tenni, hogy nem szavazza meg a testület. Behajtani attól lehetett volna a hátralékokat, de nem kellett volna megelőlegeznünk a szolgáltató felé. Azt is tudni kell azonban, hogy a cégnek működnie kell, ennek pedig egyedüli forrása a szemétszállítási díj. Czakóné Szikszai Orsolya elmondja, hogy azért megelőlegezésről nincs szó, hiszen az önkormányzatnak 301 napon túli tartozási vannak a cég felé. Más hozzászólás, észrevétel, kérdés nem hangzott el, a képviselő-testület 10 egyhangú „igen” szavazattal a következő rendeletet alkotta:

Bekecs Községi Önkormányzat 21/2007.(XII.17.) számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási díjakról

Bekecs Község Önkormányzata a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23.§. f./ pontjában foglalt felhatalmazás alapján a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási díjakat az alábbiak szerint állapítja meg. 1.§. (1) Bekecs Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási tevékenységről alkotott 27/2001.(XII.11.) számú rendelete hatálya alá tartozó, természetes és jogi személyeknek illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak a jelen rendelet 2.§-ában megállapított közszolgáltatási díjat kell felszámolni. (2) A közszolgáltatási díj fizetés időszaka 2008. január l-től 2008. december 31-ig tart. 2.§. (1) A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel (a gyűjtőedény ürítési díja) és a szolgáltatás gyakoriságának a szorzata:

4

a./ l db 60 l-es gyűjtőedény ürítési díja 266 Ft/alkalom b./ l db 120 l-es gyűjtőedény ürítési díja 324 Ft/alkalom c./ l db 1100 l-es gyűjtőedény ürítési díja 2.965 Ft/alkalom d./ l db. 4 m3-es konténer ürítési díja (kommunális hulladék) 16.274 Ft/alkalom e./ l db. 60 l-es zsák ürítési díja 266 Ft/alkalom f./ 1 db. 120 l-es zsák ürítési díja 324 Ft/alkalom (2) Az (1) bekezdésben megállapított díjaktól eltérően díjkedvezményben részesülnek a 60 éven felüli egyedül élők az alábbiak szerint: a./ l db. 60 l-es gyűjtőedény ürítési díja

200 Ft/alkalom

b./ az önkormányzat a díjkedvezményből felmerülő költségeket a közszolgáltató számára megtéríti. c./ A díjak tartalmazzák az évi egyszeri lomtalanítás költségeit. (3) Az (1) bekezdés a./-f./ pontokban meghatározott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. (4) Az (1) bekezdés a./-f./ pontokban meghatározott díjak a 242/2000. (XII.23.) Korm.számú rendelet 2.§. (4) bekezdése értelmében a közszolgáltató által alkalmazható legmagasabb díjmértékek. 3.§. Ez a rendelet 2008. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg Bekecs Község Önkormányzatának 20/2006.(XII.20.) számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási díjakról hatályát veszti.

Bekecs, 2007. december 13.

Béki József polgármester

Bodnár Jánosné jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetésének ideje: 2007. december 17.

5


Matuscsák Sándor képviselő sajnálattal jegyzi meg, hogy van Bekecsen olyan lakos, akinek még mindig nincs kukája. Kérdezi van-e mód a szolgáltatótól egy listát kérni, amiről kiderülne, hogy ki nem fizet. Elképesztő a helyzet, a posta körül reggelente, a boltok körül, valakik oda hordják a saját háztartási hulladékukat. Bodnár Jánosné jegyző elmondja, hogy attól, hogy kukája nincs, az önkormányzat által a szolgáltató rendelkezésére bocsátott lakónévsorban benne van, ezért ha nem fizet, akkor is a hátraléka gyűlik, több ilyen személynek már végrehajtás alatt van az ilyen módon felhalmozott díjhátraléka. * * * * * Béki József polgármester a lakossági ivóvíz és csatornahasználati díjakról szóló javaslatról kérdezi a testület tagjainak véleményét, mely javaslatot szintén megkaptak a képviselők előzetes tanulmányozásra. Elmondja, hogy hosszú évek óta először nem zárt veszteséggel a GW-Borsodvíz Kft, ennek köszönhetően egy minimális 5 %-os emelést javasol mindössze, mind az ivóvíz,mind pedig a csatornahasználati díj vonatkozásában. dr.Móré Lórántné képviselő a locsolási kedvezményről és a pótmérő felszerelésének lehetőségéről érdeklődik. Tóth István képviselő szerint azzal nem kell foglalkozni. dr.Móré Lórántné képviselő szerint pedig logikusnak tűnik, hogy amivel nem terheli a csatornát (locsolóvíz, autómosás, stb.) az után ne fizessen csatornahasználati díjat senki. Bodnár Jánosné jegyző tájékoztatja a képviselőket, hogy ha a rendeletbe beleveszik a locsolási kedvezményt, akkor a lakók egyedileg kérhetik a szolgáltatótól a pótmérő felszerelését, de ez esetben a szolgáltató által javasolt magasabb díjat kellene elfogadni a lakosság egészére vonatkozóan. Tehát az egyes felhasználó valóban nem fizetne csatornadíjat a felhasznált víz egy része után, a lakosság egészének viszont magasabb díjat kellene fizetnie az ivóvíz után is. Falussy Józsefné képviselő szerint ez az emelés most tényleg nem jelentős, de azért országos viszonylatban egyáltalán nem olcsó ez a víz ! Dávidházi Ferenc képviselő kérdezi, hogy nem lehetne saját vízkitermeléssel kiváltani a szolgáltatót? Béki József polgármester elmondja, hogy nincs rá anyagi lehetőség. Nem csak a kitermelés jelent gondot, hanem a tisztítás is, a bekecsi víz ugyanis magas arzéntartalmú, tisztításra szorul.

6

Dávidházi Ferenc képviselő már évekkel ezelőtt is sejtette, hogy valami nincs rendben a vízminőséggel. Tóth István képviselő megnyugtatja a testületet, hogy ez a magas arzéntartalom csak az uniós határérték bevezetése óta van, a magyar szabványon belül marad a mért érték! Más észrevétel az ivóvíz és csatornahasználati díjakkal kapcsolatban nem volt, a képviselőtestület 10 egybehangzó „igen” szavazattal az alább következő rendeletet alkotta:

Bekecs község Önkormányzatának 22/2007.(XII.17.) számú rendelete a víziközműből szolgáltatott ivóvíz- és csatorna díjaira Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7.§.(1). bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú Víziközműből a GW-Borsodvíz Kft. által szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíját az alábbiak szerint állapítja meg és teszi közzé: 1. §. Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és csatornahasználat után a 2. §-ban meghatározott díjakat kell felszámolni. 2. §. (1). A szolgáltató által biztosított ivóvíz díja: csatornahasználat díja:

394 Ft/ m3 509 Ft/m3

(2). Az (1). bekezdésben megállapított díj a vízterhelési díjat és az általános forgalmi adót nem tartalmazza. (3). A vízterhelési díjat a szolgáltató az (1). pontban foglalt összegen felül a Borsodvíz Rt. területén egységes kiszámlázással, az elvezetett szennyvíz mennyiség arányában hárítja át a szolgáltatást igénybe vevőkre. 3. §. A 2. §-ban megállapított díjjal a gazdálkodó szervezet felé havonta, a lakosság felé a szolgáltató saját ütemtervének megfelelően a bekötési vízmérőóra adatai alapján kell számlázni. A fogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában az 1.számú melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni.

7

4. §. (1). Ezen rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Bekecs Községi Önkormányzat 19/2006.(XII.20.) számú rendelete „a víziközműből szolgáltatott ivóvíz- és csatorna díjaira” hatályát veszti. (2). E rendeletben foglaltakat a hatálybalépés utáni vízfogyasztás és szennyvízelvezetés elszámolásánál kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget meg kell osztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. B e k e c s, 2007. december 13. Béki József polgármester


Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetésének ideje: 2007. december 17.

8


1. számú melléklet a 22/2007.(XII.17.) számú önkormányzati rendelethez I. Lakó-, üdülőingatlanok vízfogyasztásának figyelembe veendő átalány-mennyiségei 1. beépített ingatlanok (telkek) 1.1 udvari csappal 1.2 épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal 1.3 mint 1.2, de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 1.4 épületen belüli, lakáson belüli vízcsappal* 1.5 mint 1.4, de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel a. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel b. épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával c. mint 1.7, de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel d. mint 1.8, de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel

40 l/fő/nap 60 l/fő/nap 75 l/fő/nap 65 l/fő/nap 80 l/fő/nap 95 l/fő/nap

120 l/fő/nap 150 l/fő/nap 180 l/fő/nap

2. házi kert, locsolás Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50 %-ának alapulvételével

1 l/m2/nap

3. gépkocsi mosás (tömlővel)

400 l /szgk/hó

4. állatállomány itatása számos állatonként

40 l/db/nap

5. közkifolyókon fogyasztott víz átalánymennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint

30 l/fő/nap

6. A személyi tulajdonban álló – vállalkozáson kívüli – nyaralók, üdülők, házi kertek esetében 1/1.3 pontokban megállapított átalánymennyiségek alapján évente összesen öt hónapra, ha idényjellegű az ingatlan üzemeltetése (május-szeptember hónapokra), amennyiben az ingatlan üzemeltetése nem idényjellegű, 12 hónapra kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámolni.

* (vízöblítéses WC nélkül)

9

Az ivóvíz és csatornahasználati díjakhoz igénybe vehető támogatásról a képviselő-testület 10 egyhangú „igen” szavazattal a következő határozatot hozta: 99/2007.(XII.13.) számú önkormányzati határozat: Tárgy: Víziközmű díjához támogatási igény bejelentése Bekecs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a GW-Borsodvíz Kft. által kidolgozott, a támogatási kérelemben közölt fajlagos költségráfordítási adatokat elfogadja és tudomásul veszi a támogatási igény bejelentését. A képviselő-testület felkéri a polgármestert a támogatási igény bejelentésével kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Béki József polgármester * * * * * Béki József polgármester a GW-Borsodvíz Kft által elkészített másik rendelet tervezetet terjeszt a testület elé, mely az illetéktelene vízvételezés és illetéktelen csatornahasználat szankcionálásáról szól. Ezt a tervezetet szintén megkapták a képviselők a meghívóval együtt. A rendelet tervezethez hozzászólás nem volt, azt minden képviselő jónak tartotta és 10 egybehangzó „igen” szavazattal megalkották az alábbi rendeletet:

Bekecs község Önkormányzatának 23/2007.(XII.17.) számú rendelete víziközműből jogosulatlanul igénybe vett ivóvíz és csatornaszolgáltatás díjaira Bekecs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a VÍZIKÖZMŰ-ből szolgáltatott, de jogosulatlanul igénybe vett ivóvíz, valamint szennyvízelvezetés díját az alábbiak szerint állapítja meg és teszi közzé: 1.§. A rendelet hatálya kiterjed Bekecs község közigazgatási területén lévő víziközművek szolgáltatásait igénybe vevőkre.

10

2.§. Fogalom meghatározások: (1) Illegális vízhasználat: az ivóvíz törzshálózat vezetékeiről, fogyasztási helyeiről (közkút, tűzcsap) nem rendeltetésszerűen, méretlenül, vagy manipulált mérőn keresztül, szerződés, vagy engedély nélkül, vízdíj megfizetése nélkül történő vízvételezés. (2) Illegális csatornahasználat: az ingatlanon keletkezett szennyvizek és/vagy csapadékvizek szerződés vagy engedély nélkül, csatornahasználati díj fizetése nélkül a csatorna törzshálózatba történő bevezetése. (3) Manipulált vízmérő: az a vízmérő, a. melynek beépítésekor a szolgáltató vagy megbízottja által felhelyezett és sérülés nélkül el nem távolítható műanyag zárógyűrűk, vagy b. az országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett ólomzár, vagy c. magának a vízmérő eszköznek (ház, zárógyűrű, szabályozó csavar, mérőszerkezet, stb.) a sértetlenségét a fogyasztó nem őrizte meg és d. a vízmérő nem alkalmas a mérésre, vagy e. a méréspontosságot vizsgáló ellenőrző mérés azt mutatja, hogy a szolgáltató rovására pontatlanul mér, vagy f. feltételezhető, hogy időnkénti, a mérőeszközön jelzett áramlási iránnyal ellentétes beépítés miatt, vagy teljes kiszerelése és csődarabbal való helyettesítése miatt nem az ingatlanon felhasznált teljes ivóvíz mennyiséget mutatja. (4) Fogyasztónak minősül az a vízvételező is, akivel az írásbeli szolgáltatási szerződés annak ellenére nem jött létre, hogy a szolgáltató a szerződés tervezetét igazolhatóan postára adta, vagy más módon megkísérelte részére eljuttatni, ugyanakkor a szolgáltató és vízvételező között az ivóvíz-szolgáltatásra irányuló jogviszony bizonyíthatóan létrejött. 3.§. (1) Illegális vízhasználat esetén a fogyasztó feltárás idején érvényes hatósági vízdíj ötszörös értékének megfelelő díjjal számított vízdíjat köteles megfizetni a vízmérő beépítésétől a szabálytalanság feltárásáig.

a 2.§.(3) bek. a)-c) és e) esetében a vízmérő beépítése óta mért fogyasztás és ellenőrző mérés által a névleges terhelésnél mutatkozó mérési hiba figyelembe vételével meghatározott mennyiségi különbség után a 2.§.(3).bek. d) vagy f) szerinti illegális vízhasználat esetén a vízmennyiséget egy olyan időszak fajlagos vízfogyasztásából kell a szolgáltatónak megállapítania, mely időszak vízfogyasztását nem manipulált hiteles mérőeszköz mérte és nem rövidebb három hónapnál.

(2) Nem mért vízfogyasztás mennyiségét az ingatlanon folytatott tevékenységek fajlagos vízhasználati értékeivel, a fogyasztó által bizonyított csatlakozási időpontig – ennek hiányában legfeljebb 5 évre – visszamenőleg és az aktuális vízdíj ötszörös értékével kell meghatározni.

11

(3) A tűzcsapról, közkútról, ideiglenes rácsatlakozással illegálisan vételezett vízmennyiség ellenértéke a díjszámításban legkevesebb 10 m3, egyébként a fogyasztó bevonásával műszaki becsléssel, vagy arányosítással, átalánnyal kell megállapítani és az aktuális vízdíj ötszörös értékével kell meghatározni. (4) Amennyiben az illegálisan vételezett ivóvíz a szennyvízcsatornát is terhelte, a csatornahasználati díj is az aktuális díj ötszörös értékével és a vételezett víz mennyiségének megfelelően megfizetendő. (5) Az illegálisan közterületi szennyvízcsatornába vezetett szennyvízmennyiség, csapadékvíz mennyisége után legfeljebb 5 évre, vagy a közterületi szennyvízcsatorna megépítésének időpontjától, vagy az ingatlan vízbekötésének, vagy egyedi (hidroforos) vízellátás megvalósításának időpontjától, vagy a szennyvízbekötés – csapadékvíz bekötés megtörténtétől, a szennyvízbebocsátás – csapadékvíz bebocsátás megkezdésének fogyasztó által igazolt időpontjától a törvényes állapot megteremtéséig az ingatlan vízhasználata és a feltárás időpontjában érvényes hatósági csatornahasználati díj ötszörös értéke figyelembevételével számított díjat köteles az ingatlan tulajdonosa vagy használója megfizetni. Egyedi (hidroforos) vízellátás esetén a közterületi szennyvízcsatornába illegálisan bevezetett szennyvíz mennyisége az ingatlanon folytatott tevékenységek fajlagos vízhasználati értékeiből határozandó meg. A csapadékvíz mennyisége az Országos Meteorológiai Szolgálat által észlelt jellemző éves csapadékmennyiség (mm), az ingatlan vízzáróan burkolt felületei és 0,8 lefolyási tényező figyelembe vételével határozandó meg. 4.§. (1)

Ezen rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendeletben foglaltakat a hatálybalépés utáni illegális vízfogyasztás és illegális csatornahasználat elszámolásánál kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és az illegális vízfogyasztás kezdete nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan meg kell osztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Bekecs, 2007. december 13. Béki József polgármester


Kihirdetési záradék: Jelen rendelet 2007. december 17-én lép hatályba.

12


2. NAPIRENDI PONT: Az önkormányzat 2008. I. félévi munkatervének előterjesztése A 2008. I. félévére vonatkozó munkaterv javaslatot előzetes tanulmányozásra megkapták a képviselő-testület tagjai. A tervet valamennyi képviselő jónak találta, hozzászólás, javaslat nem hangzott el. A képviselő-testület 10 egyhangú „igen” szavazattal a következő határozatot hozta: 100/2007.(XII.13). számú önkormányzati határozat: Tárgy: A Képviselő-testület 2008. I. félévi munkaterve Bekecs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008. I. félévi munkatervét az alábbiak szerint hagyja jóvá: Január 1./ Az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló rendeletének előterjesztése (első olvasat) Előterjesztő: Béki József polgármester 2./ A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díjairól szóló rendelet előterjesztése. Előterjesztő: Bodnár Jánosné jegyző 3./ A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított ellátások térítési díjairól szóló rendelet előterjesztése. Előterjesztő: Bodnár Jánosné jegyző Február 1./ Az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló rendeletének elfogadása. Előterjesztő: Béki József polgármester 2./ Előterjesztés a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők teljesítményértékelésének 2008. évi kiemelt céljairól Előterjesztő: Bodnár Jánosné jegyző

13

Március 1./ Tájékoztató a védőnői szolgálat működéséről. Előterjesztő: Orosz Lászlóné körzeti védőnő 2./ Tájékoztató a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás oktatási feladatainak ellátásáról. Előterjesztő: társulás képviselője Április 1./ A 2007. évi zárszámadási rendelet előterjesztése. Előterjesztő: Béki József polgármester 2./ Tájékoztató a Belső Ellenőrzési Társulás 2007. évben a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél végzett belső ellenőrzésének tapasztalatairól. Elterjesztő: Bodnár Jánosné jegyző Május l./ Tájékoztató a Prügy környéki családsegítő és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás működéséről, a bekecsi családgondozó által ellátott feladatokról. Előterjesztő: Társulás Vezetője, Restás Márta családgondozó 2./ Tájékoztató Bekecs község közrend és közbiztonsági feladatainak ellátásáról. Előterjesztő: Lőcsei János Szerencs Városi Rendőrkapitányság Vezetője Június 1./ Tájékoztató a háziorvosi feladatok ellátásáról, a foglalkozás egészségügyi feladatokról. Előterjesztő: Dr. Móré Lóránt háziorvos 2./ Az önkormányzat 2007. II. félévi munkatervének előterjesztése. Előterjesztő: Bodnár Jánosné jegyző 3./ Szerencs-Legyesbénye-Bekecs-Mezőzombor önkormányzatainak közös képviselő-testületi ülése. Béki József polgármester minden ülésen jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati döntésekről és a két ülés között tett intézkedésekről. Határidő: 2008. június 30. Felelős: Béki József polgármester

14

3. NAPIRENDI PONT: Az önkormányzat 2007. évi munkájának értékelése A 2007. évi önkormányzati munka értékelését - mely a falugyűlés anyagát is képezi – írásban előre megkapták a képviselők. Béki József polgármester kéri képviselőtársai tanácsát, ha valamit kihagyott volna az évértékelésből, illetve ha szerintük valami nem kell, hogy benne legyen, akkor tegyék meg észrevételeiket. dr.Móré Lórántné képviselő szerint igenis el kell mondani a lakosságnak, hogy milyen rossz a helyzet! Tóth István képviselő korrektnek, jónak tartja a beszámolót, javasolja határozat hozatal nélküli elfogadását. A képviselő-testület a 2007. évi önkormányzati munkát értékelő beszámolót a falugyűlés elé terjeszthetőnek tartja, azt határozat hozatal nélkül, egyhangúlag elfogadja.

Tóth István képviselő két képviselő társa kérését tolmácsolja. Matuscsák Sándor és Hubainé Trembinszki Katalin képviselőknek egyéb elfoglaltságuk miatt rövid időre el kellett hagyniuk az üléstermet. Kérik hogy a visszatérésükig a kisebb jelentőségű napirendeket tárgyalja a testület, a rendelet alkotásokkal várják meg őket. Az ügyrendi javaslatot a testület elfogadta, így az ülés a 6. napirend tárgyalásával folytatódott.

6. NAPIRENDI PONT: Jelentés a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, a két ülés közt tett intézkedésekről

Béki József polgármester jelentése írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. A képviselő-testület a jelentést egyhangúlag, határozat hozatal nélkül fogadta el.

15

7. NAPIRENDI PONT: Bejelentések, egyéb indítványok

dr.Móré Lórántné képviselő felhívja a figyelmet arra, hogy a Béke út végére telepített lovak miatt halálos balesetveszély van a 37-es számú főút mentén. Saját szemével látott egy pónit őrizetlenül az úttesten. Béki József polgármester elmondja, hogy a lovak tulajdonosával már a hatóság lebontatott egy tákolt épületet, de ő épített helyette másikat. Falussy Józsefné képviselő kérdezi, hogy lehet-e már tudni, hogy a közeljövőben távozó református lelkész házaspár helyett ki lesz az új lelkész? Tóth István képviselő szerint biztosan lesz jelentkező, de ő maga a presbitereknek azt fogja javasolni, hogy ne legyen Bekecsnek önálló lelkésze, a gyülekezet csak „filiaként” működjön, mert ez a kis létszámú közösség nem tud eltartani egy főállású lelkészt. dr.Móré Lórántné képviselő szerint jelezni kellene magasabb egyházi fórumon, hogy nem járnak a gyerekek templomba. Bodnár Jánosné jegyző megjegyzi, hogy 12 falura van egy idős atya és egy káplán.

Rövid szünet következett, mely idő alatt visszatért Hubainé Trembinszki Katalin és Matuscsák Sándor képviselő is.

4. NAPIRENDI PONT: Javaslat a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelet megalkotására Bodnár Jánosné jegyző az általa a testület megbízása alapján készített tervezetet a meghívóval együtt kiküldte a képviselőknek előzetes tanulmányozásra. Elmondja, hogy az adó mértéke az amit most meg kell állapítania a testületnek. Két javaslatot tesz, egyik 5.000,Ft a másik javaslat 8.000,- ingatlanonként, mindkét esetben két részletben - az adófizetés rendjének megfelelően, március 15-ig és szeptember 15-ig – lehet megfizetni.

16

Béki József polgármester elmondja, hogy bár borsózik a háta attól, hogy lakosságra plusz anyagi terhet rakjon az önkormányzat, mégis - ha már muszáj -, akkor a magasabb összeget javasolja elfogadni. Az 5 ezer forintos adóval számolva olyan csekély összegű a várható bevétel, ami miatt nem érdemes a lakosság haragját kivívni. Az ingatlanonként 8000 Ft-os adó, még a notórius nem fizetőkkel számolva is jelentősebb mértékű bevételt eredményezhet. dr.Móré Lórántné képviselő kérdezi, hogy lehetne-e több részletben fizetni? Biztosan lesz olyan is, aki fizetne, de nem tudja egyben. Bodnár Jánosné jegyző elmondja, hogy az adófizetés rendje a kétszeri fizetést teszi lehetővé, a részletfizetés engedélyezése a jegyző feladata egyéni kérelem alapján. Matuscsák Sándor képviselő nem igazán ért egyet az egésszel mert szerinte a bevételként várható összeg nem jelentős az egész falu szempontjából. A 7. pontot kihagyná teljesen. Szerinte a kisnyugdíjas nem fog jönni a jegyzőhöz kedvezményt kérni, az ki fogja fizetni. Az a 30-40 élősködő család viszont itt fog „cirkuszolni” a jegyzőnél, hogy ne vonják le a segélyéből, stb. Ha bevezeti az önkormányzat a kommunális adót, akkor az mindenkire egyformán legyen érvényes, ezért kéri, hogy azt a „kiskaput”, a 7.pontot vegyék ki. Akinek tényleg veszélyezteti az adó befizetése a megélhetését, annak adjunk inkább erre segélyt. Bodnár Jánosné jegyző elmondja, hogy az eddigi gyakorlat szerint ő teljes mentességet még senkinek sem adott, csak részletfizetést engedélyezett. dr.Móré Lórántné képviselő is a 8 ezer forintos adóösszeget javasolja elfogadásra. Hubainé Trembinszki Katalin képviselő a 6.§-al kapcsolatban elmondja, hogy van olyan 70 éven felüli nyugdíjas, akinek a nyugdíja a 200 ezret is meghaladja. Ezért javasolja inkább, hogy a mentességet jövedelem és ne életkor alapján határozzák meg. dr.Móré Lórántné képviselő azt javasolja, hogy aszerint legyen a jövedelemhatár megállapítva, ahogyan a közgyógyellátásnál van. A 70 éven felüli egyedülálló személy alanyi mentességet élvez, míg a 70 éven felüli házaspár a nyugdíjminimum 150 %-a alatt élvez mentességet. Béki József polgármester ennek kapcsán megjegyzi, hogy a méltányossági ápolási díj megállapításánál is szigorítani kell, hiszen ez éves szinten 8 főt érintett tavaly 2,4 millió Ft összegben, míg az adó bevezetésénél az 5 millió Ft érint 2600 embert. Tóth István képviselő szerint viszont ún. „pántlikázott” pénzről van szó, vagyis az másra úgysem használható! Matuscsák képviselő úrral nem ért egyet abban, hogy nem jelentős a bevételként várható összeg. Bodnár Jánosné jegyző közben számolt és közli a testülettel, hogy a nyugdíjminimum 150 %-a most 40.000,- Ft/fő összeget jelentene a 70 év feletti pároknál. Kérdezi, ne legyen-e inkább 200 % a jövedelemhatár? dr.Móré Lórántné képviselő szerint legyen inkább a 200 %!

17

Kedves Béla képviselő azt javasolja, hogy a rendelet bevezetésekor ne hangoztassák a képviselőtársak, hogy a fűnyírás miatt (is) van erre szükség, mert akkor követelni fogják a kaszálást ott is, ahol eddig nem volt. A pénzhiány miatt van erre szükség és kész, nehogy visszaüssön a dolog és esetleg plusz kiadásokat gerjesszen. Dávidházi Ferenc alpolgármester azt kérdezi, hogy ha arról beszélünk folyamatosan, hogy milyen nagy az anyagi teher a lakosságon, akkor miért mégis a 8 ezer forintot kellene elfogadnunk? Béki József polgármester elmondja, azért, mert az 5000 Ft/ingatlan esetében nem olyan jelentős a várható bevétel, ami miatt érdemes magunkra haragítani a lakosságot. 8 eFt/ingatlan már jelentős bevételt jelent és ez a cél. Kedves Béla képviselő szerint ezzel csak „megágyaz” a testület a várható ingatlanadónak, ahhoz képest a 8 ezer forint semmi! Békiné Péter Emese képviselőnek az a véleménye, hogy a lakosság zöme úgy fog takarékoskodni, hogy ki tudja fizetni ezt az új adót is. Matuscsák Sándor képviselő ismételten kéri, hogy a 7. §-t vegyék ki a rendeletből, vagy legalább azt a két szót, hogy „megélhetését veszélyezteti” . Tóth István képviselő figyelmeztet, hogy a törvényességi észrevételezés lehetőségét ne hagyja figyelmen kívül a testület! dr.Móré Lórántné képviselő egyetért Matuscsák Sándor képviselő úrral. Mivel az adótörvényben úgyis benne van a méltánylás lehetősége, legalább a rendeletben ne legyen szem előtt. Hubainé Trembinszki Katalin képviselőnek az a a javaslata, hogy legyen az 5 ezer forintos adómérték elfogadva, de akkor ne legyen semmilyen „kiskapu”. Bodnár Jánosné jegyző összefoglalja az igényeket: a rendelet csak mentességet és részletfizetést tartalmazzon, méltányosságot egyáltalán nem. Falussy Józsefné képviselő szerint is legyen inkább a biztos 5 ezer forint, mint a bizonytalan 8 ezer.

Más észrevétel, javaslat a tervezettel kapcsolatban nem hangzott el, a képviselő-testület 10 egyhangú „igen” szavazattal a következő rendeletet alkotta.

18

Bekecs községi Önkormányzat 24/2007.(XII.17.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Bekecs Községi Önkormányzat képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a magánszemélyek kommunális adójáról – a következő rendeletet alkotja: Az adókötelezettség 1. §. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás, beépítetlen belterületi földrészlet (telek). (2) Az adókötelezettség kiterjed a nem magánszemély tulajdonában álló lakásra, amennyiben azon magánszemélynek bérleti joga van. Az adó alanya 2. §. (1) A törvény 12.§. illetve 18. §-a által meghatározott magánszemély. (2) Az adó alanyának az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az adóhatóság által előírt formanyomtatványon. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 3. §. (1) Az adókötelezettség keletkezése a) lakástulajdon esetén: – a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján, – az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett lakás esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján; b) telektulajdon esetén: – a tulajdonszerzés időpontját követő év első napján. c) vagyoni értékű jog megszerzése esetén: – a jog megszerzését követő év első napján; d) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás lakásbérleti joga esetén: – a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján.

19

(2) Az adókötelezettség megszűnik a) a lakás, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján; b) belterületi földrészlet külterületté minősítése esetén az átminősítés illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján; c) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogviszonya megszűnése évének utolsó napján, illetőleg a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján, d) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján. (3) A lakás használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó mértéke 4. §. Az adó mértéke adótárgyanként, valamint nem magánszemély tulajdonában levő lakásnál bérleményenként 5.000,-Ft/év. Bevallás, az adó megfizetése 5. §. (1) Az adófizetésre kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről (változásáról) az azt követő 15 napon belül köteles az adóhatósághoz bevallást benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben előírt adóbevallási kötelezettség teljesítését követően mindaddig nem kell újabb bevallást benyújtani, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be. (3) Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg adópótlék-mentesen. (4) Az adózó adókötelezettségét első ízben 2008. február 15-ig a 2008. január 1-i állapotnak megfelelően köteles bejelenteni, adóbevallást adni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Adómentesség 6. §. Mentes a kommunális adó megfizetési kötelezettsége alól a lakás, tulajdonosa, ha: a.) egyedülálló személy és az adóévben a 70. életévét betölti, illetve meghaladja. b.) a közös háztartásban együttlakók házaspárok az adóévben a 70. életévet betöltik, illetve meghaladják és az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

20

7.§. (1) A mentességre való jogosultságot az adóhatóság az ügyfél kérelme alapján, a jogosultság igazolását követően állapítja meg. (2) A mentesség megállapítása iránti kérelmet az adóév március 15-ig kell benyújtani. A megállapított mentesség – az egyedülálló 70. életévet betöltött személyt kivéve - csak az adott évre vonatkozik. (3) A megadott határidőn túl benyújtott kérelem alapján a mentesség a következő hónap 1. napjától, időarányosan állapítható meg. (4) A mentesség csak arra az egy ingatlanra kérelmezhető, amelyben az adóalany életvitelszerűen tartózkodik. Az adóbevétel felhasználása 8. §. (1) A befizetett adót a község infrastruktúrájának fejlesztésére, kommunális feladatainak ellátására kell fordítani. Záró rendelkezések 9. §. (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók. (2) Ez a rendelet 2008. év január l. napján lép hatályba, kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Bekecs, 2007. december 13.

Béki József polgármester


A rendelet kihirdetve: 2007. december 17. Bodnár Jánosné jegyző

21

Bodnár Jánosné jegyző a szintén a testület megbízása alapján készített, a közterület használatának rendjéről szóló rendelet tervezetet szintén megküldte a testületi tagoknak még az ülést megelőzően. Ismerteti részletesen a tervezetet Béki József polgármester elmondja, hogy az előző rendelettel ellentétben itt nem a bevétel növelése a cél, hanem a szabályok betartása, illetve betartatása az emberek nyugalmának és biztonságának megteremtése érdekében. Matuscsák Sándor képviselő az állvány és építési anyag közterületen való tárolásánál kevesli az 50 Ft/m2/hó összeget. Aki ténylegesen építkezik az 2-3 hét alatt elhasználja az anyagot, aki viszont évek óta nem gondoskodott az elszállításról, azt csak nagyobb összeg rettentené el. dr.Móré Lórántné képviselő kérdezi, hogy van-e lehetőség kártalanítást kérni abban az esetben, ha bizonyíthatóan egy szabálytalan helyen parkoló tehergépjármű okoz kárt a közterületen. Bodnár Jánosné jegyző válaszában elmondja, hogy természetesen igen, kérhet kártalanítást az önkormányzat is a saját tulajdonú útban okozott kár miatt, csak bizonyítani kell a károkozás tényét és a károkozó személyét.

A képviselő-testület 10 „igen” szavazattal, egyhangúan a következő rendeletet alkotta:

Bekecs Községi Önkormányzat 25/2007.(XII.17.) számú rendelete a közterület használat szabályairól Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§. (1) bekezdése alapján a helyi sajátosságokra tekintettel a közterületek használatára és a közterület használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezés 1. §. A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek községképi, községrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület használatot, a zöldfelületek használatát, a hirdető berendezések elhelyezését.

22

2. §. (1) A rendelet hatálya Bekecs község közigazgatási területén található közterületekre és azok használóira terjed ki. (2) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági hatásköröket Bekecs község polgármestere /a továbbiakban: engedélyező/ gyakorolja. A közterület használat engedélyezése 3. §. (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges. (2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni: a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezéséhez, b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére, c) a közúti közlekedéssel kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére, d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára, e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, f) távbeszélőfülke elhelyezésére, g) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, h) kiállítás, sport-és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, i) zöldfelület bármilyen célú igénybevételére, j) vendéglátó ipari előkert céljára k) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése céljára, l) szobor, díszkút, egyéb műalkotás elhelyezése céljára. (3) Nem kell közterület használati engedély: a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, c) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához, d) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám),cég és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be. (4) Nem adható közterület használati engedély: a) bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit, b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére, c) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű közterületen történő tárolására. d) mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi közterületen történő tárolására

23

Az engedély iránti kérelem 4. §. (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie. (3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie. (4) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét, b) a közterület használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni, c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói, működési engedély) egy másolati példányát, e) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát, f) árusítás esetén, amennyiben az árusítást végző személy nem azonos a kérelmezővel, annak nevét és címét. (5) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot. Az engedély megadása 5. §. (1) Az engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét, b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű, c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat, e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját. (2) A közterület használat - az 5. § (3) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető. (3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet. (4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, b) élelmiszer árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelővel.

24

A közterület használat egyéb szabályai 6. §. (1) A közterület használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni. (2) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni. 7. §. (1) A közterületen szeszesital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik: a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére, b) vendéglátó ipari előkertekre. 8. §. (1) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év. (2) Határozatlan időre engedélyezhető közterület használatok: építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közműaknák, illetve telefonfülke elhelyezése. (3) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik. (4) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség. A közterület használati díj 9. §. (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat kell fizetni. (2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során: a) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni, b) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó, c) minden megkezdett nap, hónap, m2 egésznek számít. (3) Az engedélyes a közterület használati díjat minden esetben fél évre előre, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, a későbbiekben pedig minden félév első hónapjának 15. napjáig köteles megfizetni. Alkalmi árusítás esetén a közterület-használati díjat az árusítás megkezdése előtt meg kell fizetni.

25

(4) A közterület használat ÁFA nélküli díjának mértéke a következő: a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), 50 Ft/m2/hó kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyősszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), cím-és cégtábla b) árusítás és egyéb fülke 100 Ft/m2/hó c) egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű 1000 Ft/gk/év várakozóhelyek d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék 50 Ft/m2/hó e) alkalmi-és mozgóárusítás 70 Ft/m2/nap f) kiállítás, sport-és kulturális rendezvények, mutatványos tevékenység 20 Ft/m2/nap g) cirkusz 20 Ft/m2/nap h) vendéglátó ipari előkert 100 Ft/m2/hó (5) A közterület használati díjat a (4) bekezdésben meghatározott díjtételek alapján az engedélyező állapítja meg. (6) A közterület használati díjat az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. 10. §. Nem kell közterület használati díjat fizetni a közműveknek (elektromos, gáz, víz-és csatornázási művek), a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után, valamint a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények berendezések elhelyezésére, szobrok, díszkutak, egyéb műalkotások elhelyezésére. A közterület használat megszüntetése és az engedély megvonása 11. §. (1) Az engedélyező – a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével - felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki: a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik, b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, c) az engedélytől eltérő terméket árul, d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi, e) a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg. (2) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni. (3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja. (4) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál. (5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. (6) Ha a közterület használat a (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

26

Értelmező rendelkezések 12. §. E rendelet alkalmazása szempontjából: (1) Közterület: – az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet a közúti közlekedés céljára szolgáló utak, járdák, terek stb. kivételével. (2) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű: azon gépjármű, amellyel díj ellenében személyszállítási, árufuvarozási és autómentési tevékenységet folytatnak, továbbá minden olyan gépjármű, melynek legnagyobb megengedett összes tömege a 3500 kg-ot meghaladja. Vegyes és záró rendelkezések 13. §. A közterület használatának ellenőrzésére az engedélyező, a polgármesteri hivatal helyszíni bírságolási joggal felruházott dolgozója és a rendőrség jogosult. 14. §. (1) Amennyiben a cselekmény nem minősül magasabb szintű jogszabályban meghatározott szabálysértésnek, az e rendelet szerint „közterület használat szabályainak megszegése" szabálysértést követi el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki: a) a 3. §. (2) bekezdés a)-l) pontjaiban meghatározott célra engedély nélkül használja a közterületet, b) a 3. §. (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott módon és célra vesz igénybe közterületet, c) a közterületen szeszesitalt fogyaszt a 7. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjét az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala erre felhatalmazott ügyintézője a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 135. § (1) bekezdésében meghatározott összegű helyszíni bírsággal sújthatja. 15. §. Ez a rendelet 2007. december 17-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Bekecs, 2007. december 13. Béki József Polgármester

Bodnár Jánosné Jegyző

A rendelet kihirdetve: 2007. december 17-én.

Bodnár Jánosné Jegyző

27

Béki József polgármester indítványozza, hogy a Bem József utca végén kialakított, 740 – 790 m2 nagyságú építési telkek árát határozza meg a testület. Javaslata a bruttó 1 millió Ft, a tapasztalat szerint ugyanis a teniszpályából kialakított második telek is nagyon nehezen kelt el másfél millióért. Tóth István képviselő szerint nem kell most az összes telek árát meghatározni, elég a négy közműves telekét, a többit majd később.

A képviselő-testület 10 egyhangú „igen” szavazattal a következő határozatot hozta:

101/2007.(XII.13.) számú önkormányzati határozat: Tárgy: Építési telkek árának meghatározása Bekecs Községi Önkormányzat képviselő-testülete a Bem József utca páros oldalában kialakított, 1006/1, 1006/2, 1006/7 és 1006/8 hrsz-ú közművesített építési telkek árát egyenként 1.000.000,- Ft-ban, azaz egy millió forintban állapítja meg. A vételár az általános forgalmi adót tartalmazza. Határidő: azonnal Felelős: Béki József polgármester

Falussy Józsefné képviselő jelzi, hogy az Igazság és hegyalja utcák találkozásánál a villanyoszlop kidőlni „készül”. Hubainé Trembinszki Katalin képviselő ennek kapcsán elmondja, hogy ahol az ÉMÁSZ közvilágítási lámpatestet cserél, ott nem a philips, sárga fényű égőtestet szerelik fel, hanem fehér fényűt. Oda kellene figyelni, hogy energiatakarékos égőket szereljenek vissza! Ezen kívül a temetőn Kovács Béláék sokat engednek maguknak. Már a temetkezési vállalkozók munkáját is akadályozzák a sír mellett parkolással. És még „szájal” is! Kedves Béla képviselő emlékezteti képviselőasszonyt: ő mondta a múlt ülésen, hogy a mozgáskorlátozottak miatt nem lehet zárni a kaput! Meszlényi István képviselő szerint ha a felső kaput használnák Kovácsék, akkor még gyalogolniuk sem kellene annyit!

28

Béki József polgármester szerint egy megoldás van: be kell zárni a nagykaput! dr.Móré Lórántné képviselőnek is az a véleménye, hogy minden temetőnek van nyitvatartási ideje, azt kell betartani itt is. Más észrevétel, indítvány nem hangzott el, Béki József polgármester az ülést bezárta, a képviselő-testület átvonult az általános iskola épületébe, ahol közmeghallgatással és falugyűléssel folytatódott a munka.

K.m.f. Béki József polgármester


Jegyzőkönyv hitelesítők:

Dávidházi Ferenc alpolgármester

29

Kedves Béla képviselő

Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV

Recommend Documents