Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete
JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselőtestületének 2004. október 15-én megtartott üléséről
1
Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete
Jegyzőkönyv
Készült: Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testületének 2004. október 15-én megtartott üléséről, a polgármesteri hivatal tanácskozó helyiségében Jelen vannak:
Tóth István polgármester Bodnár Jánosné jegyző Falussy Józsefné Gáspár József Hubainé Trembinszki Katalin Körömi János Somogyvári Gyuláné képviselők Józsa András a LANDINVEST nevében, mint műszaki bonyolító Pipicz Sándorné jegyzőkönyvvezető
Tóth István polgármester köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy a 10 fő települési képviselőből 6 fő jelen van, az ülés tehát határozatképes, azt megnyitja. Javaslatot tesz az ülés jegyzőkönyvének hitelesítőire Körömi János és Somogyvári Gyuláné képviselők személyében. A javaslatot a képviselő-testület 6 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.
Javaslatot tesz továbbá az ülés napirendjére, mely megegyezik a meghívóban kiadottakkal. A javaslat alapján a képviselőtestület 6 igen szavazattal elfogadta a napirendet, mely meghívó formájában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
2
1. NAPIRENDI PONT A szennyvízcsatorna beruházás kivitelezőjének kiválasztása Tóth István polgármester bevezetője írásban mellékelve. Felkéri Gáspár József képviselőt, hogy mint a bíráló bizottság elnöke, tegyen javaslatot a szennyvízcsatorna-hálózat továbbépítésének kivitelezőjére.
Megérkezett Békiné Péter Emese képviselő és dr.Móré Lórántné képviselő, így a jelenlévő testületi tagok létszáma 8 főre változott.
Gáspár József képviselő a bíráló bizottság elnöke elmondja, hogy a mai nap délelőttjén megtartott bizottsági ülésen került elbírálásra valamennyi beérkezett pályázat. Nagyon magas színvonalú pályázatok érkeztek, ez kitűnik a referenciákból is. 1 pályázatot formai hiba miatt ki kellett zárni. E rövid bevezetés után felolvassa a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, mely a jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi. Józsa András műszaki bonyolító elmondja, hogy két ok miatt is szükséges volt a kivitelezőt megpályáztatni: állami támogatással készül a beruházás és a bekerülési összeg meghaladja a jogszabályban előírt nettó 60 millió Ft-os értékhatárt. Röviden bemutatja mind az öt pályázót: A Betonút Rt-t, a Depona Kft-t, a Nyírvíz Kft-t, a Neptun Bau Rt-t és a Diamit Rt-t. A bontásnál már rögzítette a bizottság a Depona Kft. Formai hibáját, a közbeszerzési törvényben szereplő kettős csomagolás hiányát. A pályázatok elbírálásához résszempontokat írtak ki, mint például a szerződéses feltételek vállalása, a fizetési határidő, a jó teljesítési garanciák.
(Megérkezett Kedves Béla képviselő, így a létszám 9 főre emelkedett.)
Minden szempontot 1-10-ig pontoztak, így egyszerű matematikai számítás alapján a legtöbb pontot elérő pályázó lett a nyertes, vagyis a Neptun Bau Rt. Ezzel a céggel több beruházáson is dolgozott együtt, jó középkategóriás kivitelező cég, évi 2 milliárd körüli bevétellel. Jelentős referenciákkal rendelkezik, amikhez képest ez egy viszonylag kis munka. A cég vezetése rugalmas, bizonyos határokon belül a megrendelő érdekeit maximálisan kiszolgálja. Második legjobb ajánlatot tevő cég a Nyírvíz Kft. Kisebb cég, mint a Neptun Bau Rt, ennek ellenére az ajánlata nem volt rossz. A már befejezett referenciái zömmel ehhez hasonló volumenűek, mint ez a mostani. Azért hirdet a bizottság két legjobb ajánlatot a bizottság, hogy amennyiben az első céggel valamilyen oknál fogva meghiúsul a szerződéskötés, ne kelljen új eljárást kiírni, hanem folyamatos maradhasson a munka.
3
Gáspár József képviselő kéri, hogy ha a beruházás elindul, akkor Józsa Úr, mint bonyolító a testületi üléseken folyamatosan referáljon. Józsa András szerint ennek semmi akadálya, sőt, ha szükséges, akár falugyűlésen is részt vesz. dr.Móré Lórántné képviselő kérdezi, hogy ha a Depona Kft. Személyesen nyújtotta be a pályázatát és nem postán, nem lehetett volna szólni nekik, hogy nem jó a csomagolás? Józsa András műszaki bonyolító válaszában elmondja, hogy a bontásnál rögtön közölték. A kettős csomagolás törvényi előírás, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tóth István polgármester úgy látja, hogy a közbeszerzési törvény minden szubjektivitást kizár a közpénzek felhasználása teréről. Hubainé Trembinszki Katalin képviselő szerint az ilyen „bagatell” hiba minősíti is egyben a pályázót. Falussy Józsefné képviselő kérdezi, hogy mennyi ideig tart majd a munka, és mi történik, ha csúszik a határidő? Józsa András műszaki bonyolító elmondja, hogy az eredeti határidő 2005. 06. 30. volt, de értékelési szempont volt a korábbi határidő vállalása. Az előttünk álló tél miatt viszont a kiírásban legfeljebb április 30-ra korlátoztuk, ezt minden pályázó vállalta is. A határidő csúszása esetén a kivitelező kötbért köteles fizetni: maximum 30 napos késére 30 millió Ft-ot. Az I. helyezett kivitelező (Neptun Bau Rt.) már az első nap késére vállalta a 30 millió Ft-ot, tehát valószínű, hogy az április 30. egy fix befejezési határidő. Hubainé Trembinszki Katalin képviselő nagyon örül ennek a beruházásnak, de az Igazság utca kimaradása egy fájó pont. Kéri Józsa Andrást, mivel Ő szakértő, nézze meg, mérje fel és adjon tanácsot, hogy hogyan lehetne ott is megvalósítani a szennyvízcsatorna lefektetését. Békiné Péter Emese képviselő kérdezi, hogy a munkák során az árkok meddig lesznek nyitva. Józsa András műszaki bonyolító: hetekig biztosan nem fognak nyitva állni, az eredeti terv az, hogy amit reggel kiásnak, azt estére vissza is temetik, de nem várt eseményekkel mindig kell számolni. Más hozzászólás nem hangzott el. Tóth István polgármester kéri, hogy aki egyetért a bíráló bizottságnak a Gáspár József elnök úr által előterjesztett javaslatával, az kézfelemeléssel jelezze azt. A képviselő-testület így 9 egybehangzó „igen” szavazattal meghozta az alábbi határozatát:
4
85/2004. (X.15.) számú Önkormányzati Határozat Tárgy: Döntés szennyvízcsatorna hálózat bővítésének kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményéről. Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szennyvízcsatorna hálózat bővítés kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázat bíráló bizottságának előterjesztését megtárgyalta. A Képviselő-testület a egyetért.
bíráló bizottság javaslatával és értékelésével
A beruházás kivitelezésének nyertese a NEPTUN-BAU Rt. 3780. Edelény József A. u. 3. Az értékelő bizottság javaslatát elfogadva a második minősített ajánlattevőként
legkedvezőbbnek
A NYÍRVÍZ Kft-t 4400 Nyíregyháza Dugonics u. 6. jelöli meg. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés megkötésére. Határidő: Az eredmény hirdetésre: 2004. október 18 A szerződés kötésre: 2004. október 27. Felelős: Tóth István polgármester
2. NAPIRENDI PONT: Tájékoztató az Önkormányzat 2004. évi közcélú és közhasznú munka keretében történő foglalkoztatásról, a 2004. évben végzett munkákról, a pályázatok eredményeiről
Tóth István polgármester tájékoztatója írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Falussy Józsefné képviselő kérdezi, vajon jövőre is ilyen kedvezően alakul majd a helyzet? Tóth István polgármester elmondja, hogy ezt előre nem lehet tudni. Többnyire kormányváltáskor változik jelentősen, de év közben is előfordulhat némi törvényi változtatás.
5
Hubainé Trembinszki Katalin képviselő együtt „él” a közhasznú munkásokkal, látja, hogy mennyire fontos a munkájuk. Szerinte ha ez a jelenlegi csapat „elfogy”, kiöregszik, nem lesz, aki kimenjen az utcára és ezeket a munkákat elvégezze. Nincsenek juttatásaik (ruhapénz, jutalom, 13. havi bér, üdülési támogatás, étkezési utalvány), mégis nagyon sokat és nagyon lelkesen, odaadóan dolgoznak. Az állam jobban dotálhatná ezt az igyekezetet. Békiné Péter Emese képviselő úgy látja, hogy állandó, kialakult csoportokban dolgoznak. Gáspár József képviselőnek az a véleménye, hogy amíg egy közhasznú alkalmazásban áll, addig sem a kocsmában üldögél, hanem keres a családjának, vagy saját maga ellátására. Kéri polgármester urat, hogy a képviselőtestület jó véleményét, megelégedettségét tolmácsolja ennek a brigádnak. dr.Móré Lórántné képviselő szerint ezen a téren is vannak gondok, mint minden más területen. Ezek az emberek problémás emberek, ezeket gondozni kell, mert már életfelfogás, más szisztéma, más értékrend és más beosztás szerint élnek, mint mi. Viszont a szép szót meghálálják és egyik sem mond soha nemet a kedves kérésre. Más észrevétel nem volt, a tájékoztatót a képviselőtestület határozathozatal nélkül egyhangúan elfogadta.
3. NAPIRENDI PONT: Az Önkormányzat vagyonrendeletének felülvizsgálat, módosítási javaslata
Bodnár Jánosné jegyző rendelettervezete írásban a meghívóval együtt került kikézbesítésre és e jegyzőkönyvnek írásos mellékletét képezi. Kiegészítésképpen elmondja, hogy a 6/1993.(X.5.) számú Kormányrendelet írta elő az önkormányzatoknak az ingatlanvagyon kataszter elkészítését. Ennek természetesen önkormányzatunk is eleget tett. A vagyonrendeletünk 2002. februárjában volt módosítva, most az uniós jogharmonizáció miatt ismét időszerűvé vált. Ezután részletesen, pontonként ismerteti és indokolja a módosítási javaslatokat. Békiné Péter Emese képviselő szerint minden benne van, ami lényeges.
Tóth István polgármester kérdezi a testület tagjait, hogy van-e észrevétel, hozzászólás, avagy egyetértenek a módosítási javaslattal? A képviselő-testület egyhangúan, 9 „igen” szavazattal alkotta meg az alább következő rendeletét:
6
Bekecs Községi Önkormányzat 19/2004.(X.20.) SZÁMÚ RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79–80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108–109. §-aiban foglaltakra – Bekecs Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); b) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (portfolió vagyon) (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
Az önkormányzati vagyon 2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes. (2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg az l. sz. melléklet szerint. (3) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.
7
(4) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is, továbbá e rendelet 1 számú melléklete szerinti földterületek. (5) A képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését adó rendeltetésének megváltozása esetén a törvény előírásainak keretei között egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat forgalomképessé nyilváníthat. (6) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére: a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át, (7) A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerződéssel adja használatba. Az önkormányzat képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is. (8) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)–(4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Vagyonnyilvántartás és leltár 3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket. (3) A vagyonleltár tartalmi adatait, valamint a leltározás során követendő eljárás részletes szabályait a rendelet 2.számú melléklete tartalmazza. (4) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, közzétételéről a Jegyző gondoskodik.
8
II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása 4. §. (1) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, illetve a Polgármester gyakorolja. (2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala. (4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet. (7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a Polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet. (8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá. (9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselőtestület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei útján gondoskodik. (10) A vagyonnak önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésbe adása határozattal, más szervezet kezelésébe adása határozott időre szóló szerződéssel történik.
9
(11) A képviselő-testület a kezelésbe adott vagyon felett tulajdonosi irányítási jogokat gyakorol, amelynek keretében: a) az ingatlant kezelésbe adja és meghatározza annak alaprendeltetését, b) ellenőrzi a vagyon rendeltetésszerű használatát, c) a kezelői jogot visszavonja. (12) A kezelői jog megszűnik, ha: a) a kezelő szerv megszüntetése vagy átszervezése, továbbá a kezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén a képviselő-testület a kezelői jogot visszavonja, b) a kezelésre vonatkozó szerződésben meghatározott idő eltelt 5. §. (1) A vagyonkezelő szerv - az Önkormányzat portfolió vagyonát kezelő vagyonkezelő szervek kivételével - jogosult az e rendeletben foglalt korlátozásokkal: a) a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, birtokvédelemre, b) a vagyon alaprendeltetését nem veszélyeztető módon a vagyon bérbeadására, egyéb hasznosítására, c) az önkormányzati vagyonkezelő szervek esetében a kezelésükben lévő ingó tárgyak elidegenítésére (12. §. (4) bekezdés alapján), d) a vagyontárgy hasznosításából származó bevételre, (2) A vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok saját költségén történő ellátására, a dologban bekövetkezett károk viselésére. (3) A törzsvagyon kezelésével megbízott vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. (4) Az elidegenítésre ki nem jelölt önkormányzati tulajdonú, a Polgármesteri Hivatal, mint vagyonkezelő szerv kezelésében lévő beépítetlen földterületek és építési telkek művelési célú hasznosítása - az elidegenítés kivételével - a Polgármester hatásköre. A Polgármester e hatáskörében eljárva 1 évet meg nem haladó időtartamra köthet megállapodást azzal, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlását e megállapodás az elidegenítés tényére vonatkozóan nem korlátozhatja.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 6. § (1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
10
(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása. (3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult. (4) Az önkormányzat Pénzügyi Gazdasági Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. (5) Az 5 000 000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. § (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.
(6) A képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetési eljárást (versenytárgyalást,): a) Portfólió vagyon tőzsdei értékesítésre adott megbízása esetén, b) e rendelet 9. § (1) bekezdésekben meghatározott esetekben, c) amennyiben az Önkormányzat üzleti, illetve más érdekei úgy kívánják, az indok megjelölésével, d) ingatlanrészek értékesítése esetén, amennyiben az ingatlanrész értékesítése telekalakítással, vagy telekhatár rendezéssel történik, e) földhasználati joggal, vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értékesítése esetén,
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 7. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, az értékpapír vagyonát névértéken tartja nyilván. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték, vagy a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
11
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében 8. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése 9. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(2) Az önkormányzat követeléséről:
csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben
a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. (3) Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedéséről dönteni, követelésről lemondani a képviselő-testület jogosult.
12
A felajánlott vagyon elfogadása 10. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 11. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
12. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak. (2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a) 500 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása, b) 300 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, c) behajthatatlan követelések törlése, 100 000 Ft. értékhatár felett.
13
(3) A képviselő-testület pénzügyi gazdasági bizottságának hatáskörébe tartozik a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése, b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése, e) 1 000 000 Ft. értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, f) behajthatatlan követelések törlése 30 000 Ft és 100 000 Ft között.
(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik pénzügyi gazdasági bizottság jóváhagyásával a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, b) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése, c) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(5) A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, c) megkötni – a pénzügyi bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket. d) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 300 000 Ft. értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése, e) 100 000 Ft-tól 500 000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése, III. Záró rendelkezések 13. §.
(1) E rendelet 2004 év október hó 20. napján lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a 8/2002. (II.28.) számú önkormányzati rendelettel módosított 6/1993. (X.5) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
14
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kelt: Bekecs, 2004. október 15.
Tóth István
Bodnár Jánosné
polgármester
jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2004. október 20.
Bodnár Jánosné jegyző
15
1. számú melléklet
Bekecs Község Önkormányzatának törzsvagyon állománya 2003. december 31-én
Forgalomképtelen vagyontárgyak:
nagyság (m2)
Közutak és műtárgyak Köztemető, köztéri műalkotások Összesen:
450.454 6.362
összeg (eFt) 330.765.22.568.353.333.-
Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon: -ingatlanok -ingók (gépek ,berendezések,felsz.járműv.) Középületek Egészségügyi és szociális intézmény Földterület Összesen:
1.592 116 14.232
Törzsvagyon összesen:
266.914.18.095.11.972.966.15.236.313.183.-
666.516.-
16
Forgalomképes vagyon állománya 2003. december 31-én
nagyság (m2)
Forgalomképes vagyon állománya
Ingatlanok: - földterület - lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek Összesen: Portfólió vagyon: - egyéb tartós részesedések Forgalomképes vagyon összesen:
összeg (eFt)
291.849
26.266.-
865
14.297.40.563.13.970.54.533.-
17
2. sz. melléklet
A vagyonleltár tartalmáról és a leltár szerkesztésének eljárási rendjéről
I. A vagyonleltárral szemben támasztott törvényi követelmények Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni /Ötv. 78. §. /2/ bek./ Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást /Öt. 42. §./ Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része. Nyilvántartására az Ötv. is tartalmaz szabályokat. A Javaslat a nemzetgazdasági szintű folyamatok áttekintéséhez szükséges adatok biztosítása végett írja elő, hogy az önkormányzat kötelez jogszabályban meghatározott módon vagyonát nyilvántartani, értékelni és arról adatot szolgáltatni /Részletes indoklás az Ötv. 4142. §-aihoz/. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot /ÁHT. 82. §./. II. A vagyonleltár tartalma A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján /december 31-én/ meglévő aktuális állapotát mutatja, alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele, de nem célja az összes vagyontárgy értékének vagy az összvagyon értékének meghatározása. Az egyes vagyontárgy csoportokban azonban elengedhetetlen a számviteli nyilvántartásban kimutatott értékek leltári megjelenítése. A vagyonleltár két részre tagozódik, számba veszi a jogosultságokat /aktívák/, valamint a kötelezettségeket /passzívák/. Az aktíva az ingó- és ingatlantulajdont, valamint a vagyoni értékű jogokat, a passzíva a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket foglalja magában. Az aktív vagyont /a jogosultságokat/ a rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint az alábbi adatokkal kell számba venni.
18
1. Forgalomképtelen törzsvagyon 1.1 Helyi közút és műtárgya - közutakat ingatlanként a cím, helyrajzi szám, a hossz és terület feltüntetésével 1.2 Terek és parkok - tereket ingatlanonként a cím, a helyrajzi szám és terület feltün-tetésével - parkokat ingatlanonként a cím, helyrajzi szám és terület feltün-tetésével 1.3 Víznek és vízközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények - vizek közül a kisvízfolyásokat és központi kezelésű árkokat a cím, a hossz /fm/ és a jelleg feltüntetésével 1.4 Komp- és révátkelőhelyek, azok hajózást kiszolgáló létesítményeivel együtt - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, valamint a kiszolgáló létesítmények feltüntetésével 1.5 Védett természeti területek - ingatlanonkénti cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével, a védettséget elrendelő jogszabály, határozat számának, a védettség jellegének és az önkormányzati vagyonátadás során megszabott feltételek megjelölésével 1.6 Levéltári anyag - az iratanyag folyóméterben 1.7 Működő köztemetők és jogszabályban előírt porladási idő leteltéig a lezárt köztemetők - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és a jelleg feltüntetésével. A forgalomképtelen törzsvagyon körében értékadatot nem kell kimutatni.
2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 2.1 Műemlékek - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, valamint a műemléki törzsszám, a tulajdonszerzés időpontjának és az önkormányzati vagyonátadás során megszabott feltételek feltüntetésével 2.2 Muzeális gyűjtemény és muzeális emlék - törzskönyvben nyilvántartott muzeális darabszámának feltüntetésével 2.3 Közművek - építmények a cím, rendeltetés és nyilvántartott érték feltüntetésével - vonalas létesítmények a rendeltetés, használó, átmérő, hossz és nyilvántartott érték feltüntetésével
19
2.4 Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és nyilvántartott érték feltüntetésével, utóbbiakat egy ingatlan vonatkozásában összesítve - ingókat intézményenként összesített mérleg szerinti értékben, ezen belül a befektetéseket tételesen a társaság neve, alaptőkéje, az intézmény részesedésének feltüntetésével 2.6 Középület - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és a használó hivatali szerv feltüntetésével 2.7 Egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések - társaságonként, a társaságok formája, alap- vagy törzstőkéje, részvények esetén a felügyelő bizottság tagjainak feltüntetésével 2.8 Erdők - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével. 3. Forgalomképes vagyon - ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével, külön megjelölve azt a tényt, ha az ingatlan üzemeltetésre átadott vagy más önkormányzati, illetve állami szerv használatában van, továbbá a nyilvántartott értéket - az ingókat értékben összesítve, ezen belül a befektetéseket tételesen a társaság nevének, alaptőkéjének /törzstőkéjének/, a részesedés mértékének, részvénytársaság esetén a részvényfajták és címletérték feltüntetésével - vagyoni értékű jogokat a jog megjelölésével - a portfolió vagyont - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tételesen, az értékpapírokat fajtánként és kibocsátónként, kiállítónként csoportosítva a rendelet 6. §-ában meghatározottak szerint. 4. Kötelezettségek A passzív vagyont /a kötelezettségeket/ az alábbi szerint kell számba venni. 4.1 Pénzügyi kötelezettségek - az önkormányzati vagyonkezelőket a mérleg szerint terhelő kötelezettségeket, intézményenként, vállalatonként külön értékben összesítve a kötelezettségeket, azon belül a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket 4.2 Vagyontárgyat terhelő kötelezettségeket - az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket /pl.: zálogjog/, esetleg más vagyontárgyat terhelő kötelezettségeket, azok megjelölésével
20
III. A leltár szerkesztése A leltárba kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak vehetők fel, várható vagyon nem szerepeltethető. A vagyonleltárt a zárszámadáshoz csatolva kell a Képviselőtestület a leltárt határozatilag veszi tudomásul. A vagyonleltár mellékletében be kell mutatni az Önkormányzat tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, amelyek a vagyonnyilvántartástól függetlenül a szakosztályok külön is nyilvántartanak. A vagyonleltár megjegyzés rovataiban kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál különös jelentőséggel bír. Egy vagyontárgyat több helyen is fel lehet tüntetni, de ebben az esetben utalni kell arra, hogy a leltárban még hol fordul elő. Az ingatlanokat - figyelemmel a tulajdonjog megszerzésére, illetve megszűnésére - akkor kell vagyonleltárban szerepeltetni, ha azok az ingatlan kataszterben is szerepelnek.
21
4. NAPIRENDI PONT: Jelentés a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és rendeletek végrehajtásáról, valamint a két ülés között tett intézkedésekről Tóth István polgármester jelentése írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. A jelentést a képviselő-testület határozathozatal nélkül, egyhangúlag elfogadta.
5. NAPIRENDI PONT: Bejelentések, egyéb indítványok Bodnár Jánosné jegyző telekkérelmet terjeszt a testületi tagok elé: Béni Gyula és dr. Ináncsi Tünde mindketten a Szerencs Városi Polgármesteri Hivatal dolgozói építési telket szeretnének vásárolni a Szent István út 11. szám alatt, hogy családi házat építve letelepedjenek. A telek vételárát részletekben szeretnék kifizetni. A képviselő-testület tagjainak a telek értékesítése ellen nem volt kifogása, 9 „igen” szavazattal, egyhangúan hozták meg az alább következő határozatot:
86/2004.(X.15.) számú Önkormányzati Határozat Tárgy: Béni Gyula és dr. Ináncsi Tünde építési telek vásárlása Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bekecs belterületében (Szent István út 11.) lévő 849 hrsz-ú, 896 m2 nagyságú építési telket Béni Gyula és dr. Ináncsi Tünde mindketten 3900 Szerencs Rákóczi út 133. szám alatti lakosok részére eladja. Az építési telek vételára 600.000,-Ft, plusz 25 % ÁFA, együttesen tehát 750.000, azaz hétszázötvenezer forint melynek fele, vagyis 375.000,- Ft az adás-vételi szerződés megkötésével egyidejűleg fizetendő be az önkormányzat költségvetési számlájára. A vételár másik felének megfizetésére a képviselő-testület részletfizetési kedvezményt biztosít, melynek végső határideje 2005. december 31. A képviselő-testület felhívja a polgármestert, hogy az adás-vétel lebonyolításához a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2004. november 20. Felelős: Tóth István polgármester .
22
Békiné Péter Emese képviselő a főutcán végzett szemcseszórásos kátyúzásról szólva elmondja, hogy az nem jó, a kocsik kereke felveri a zúzalékot. Tóth István polgármester válaszában elmondja, hogy a Honvéd utca és a Szabadság út nem önkormányzati út, de az a fajta útjavítás – úgy hallotta – tartósabb. Hubainé Trembinszki Katalin képviselő nagyon sajnálja, hogy a Szabadság utcai járdára a pályázat nem nyert. Az elmúlt napokban is több gyalogos baleset is előfordult ott a rossz minőségű gyalogúton, az ún. „magasjárdán”. Az Igazság utca 6. szám előtti közkút is feleslegessé vált, mert az egyetlen ember, aki onnét hordta a vizet elhunyt. Bodnár Jánosné jegyző elmondja, hogy a vízművel történt ez ügyben felmérés, a Borsodvíz Rt. Leszereli az általunk kijelölt kutakat, de kiásni nekünk, az önkormányzatnak kell. Erre leghamarabb tavasszal kerülhet sor. Körömi János képviselőnek az a javaslata, hogy ha az újonnan telepítésre kerülő jelzőrendszeren éjjel érkezik segélyhívás a házi szociális gondozóhoz, akkor a hivatali éjjeliőr, vagy hétvégén a polgárőr nyújtson segítséget a gondozónőnek, hiszen éjjel egyedül, védtelenül senki sem járkál szívesen. dr.Móré Lórántné képviselő kérdezi, hogy a szerencsi labdarúgó csapat fizet-e bérleti díjat a pálya használatáért, valamint szóvá teszi, hogy a ravatalozó és környéke éjjeli szórakozóhelyként üzemel, mert a fiatalok ott randalíroznak éjjelente. Tóth István polgármester kérni fogja az éjjeli őröket, hogy figyeljenek oda. Más észrevétel, hozzászólás nem hangzott el, Tóth István polgármester az ülést bezárta. K.m.f.
Tóth István polgármester
Bodnár Jánosné jegyző
Jegyzőkönyv hitelesítők: Körömi János képviselő
Somogyvári Gyuláné képviselő
23
