Bankmenedzsment Eszköz forrás menedzsment Banki kockázatok és tőkegazdálkodás
Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom:
Ligeti S. - Sulyok-Pap M. (szerk.): Banküzemtan - egyetemi tankönyv II. ,VI. , és IX. fejezet
Ajánlott irodalom:
Dr. Huszti E.: Banktan 178-242. o.
Fontosabb jogszabályok:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) V. melléklet (a szavatoló tőke számításról)
196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről
200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről
244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól
80/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről
381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről
A bankműködés alapvető konfliktusa Likviditás
A betétesek szempontja Fizetőképesség
A részvényesek szempontja Jövedelmezőség
Eszköz - forrás menedzsment
Az eszköz - forrás gazdálkodás célja
Olyan banki eszközportfolió és ehhez tartozó finanszírozás (funding) kialakítása, amely biztosítja, hogy miközben a bank megőrzi likviditását és fizetőképességét (szolvenciáját), jövedelmező működése révén növeli részvényesei vagyonát.
A fenti cél elérése érdekében működik a felsővezetőkből álló testület, az eszköz forrás bizottság (Asset Liability Committee ALCO)
Két egyszerű megközelítés: 1. maradékelven alapuló (eszközorientált) módszer 2. konverziós (forrásorientált) módszer
Maradékelven alapuló módszer Összes forrás – kötelező jegybanki tartalékok – egyéb likviditási előírások – céltartalék – tárgyi és egyéb eszközök = Pool of Founds (kihelyezhető hitelek és befektetések közös alapja) A jövedelmezőségre helyezi a hangsúlyt -> a likvid eszközök belső szerkezete is számít -> a hitelezést a jövedelmezőség vezérli -> nem oldja föl a likviditás és jövedelmezőség ellentmondását -> nem ösztönzi a forrásszerzést
Konverziós módszer
Nagy likvid tartalékot igénylő időszakokban alakult ki Eszköz forrás párok alakulnak ki Látra szóló betétek – elsődleges likvid tartalékok Rövid lejáratú betétek – rövid lejáratú hitelek / másodlagos tartalékok Közép és hosszú lejáratú betétek – közép, hosszú és rövid lejáratú hitelek / befektetések Tőke – hitelek, befektetések, egyéb eszközök A bankok hitel-kihelyezési képességét mérsékli Statikus környezetben elfogadhatóan működik
Likviditás menedzsment 1.
A jövőbeli befizetések és kifizetések nagyságrendje és időpontja nem feltétlenül esik egybe. A pénz be- és kiáramlások egyenetlenségeire a banknak elegendő pénzeszköz fedezettel kell rendelkeznie
Likviditás: a kötelezettségek bármely időpontban való teljesítésének képessége. 1.
Az ügyfelek a betéteket bármikor felmondhatják, a hitelkereteket bármikor lehívhatják
2.
Jegybanki tartalékolási kötelezettség teljesítése
Likvid eszközök: minimális tranzakciós költséggel pénzé tehetők 1. Elsődleges: jegybanki számlák egyenlege + pénztári számlaegyenleg (kasszapénz) + nostro számlák egyenlege + valutakészlet 2. Másodlagos: állampapírok és egyéb jegybankképes papírok + rövid bankközi kihelyezések + kereskedési célú befektetések
Likviditás menedzsment 2.
A likviditás menedzsment lényege: megtalálni azt a likvid eszköz arányt amely mellett a pótlólagos likviditásszerzés költsége megegyezik a plusz likviditástartásból eredő kamatveszteséggel. A likviditás menedzsment az alábbi kérdésekre keresi a választ: 1.
Mi jellemzi a bank likviditási pozícióját? (mutatószámok)
2.
Hogyan jellemezhető a bank likviditási igénye?
3.
Hogyan juthat a bank pótlólagos likviditáshoz?
Deviza értékesítés vagy swap Bankközi hitelt vesz fel Rövid lejáratú kötvénykibocsátás Likvid eszköz értékesítés Jegybanki hitelt vesz fel (értékpapír fedezet mellett)
Lejárati tábla Mi jellemezné az adott döntési időtávon (1 héten, 1 hónapon belül a bank cash pozícióját, ha semmilyen új üzletre vonatkozó döntést nem hozna, csak hagyná kifutni eszközeit és forrásait?
E (mrd Ft)
pénz
bankközi
ép
hitel
egyéb
összesen
1 hét
1936
2000
1712
1708
-
7356
1141
1496
-
2637
…
…
…
…
lekötött betét
egyéb
összesen
4300
98
7121
1 hó …
…
…
összesen
F (mrd Ft) 1 hét
1 hó …
összesen
bankközi fszla. betét 2500
223
1800
1800
Likviditási pozíció meglévő pénzeszközök + lejáró kihelyezések + esedékes törlesztő részletek + esedékes kamatbevételek, egyéb bevételek - lejáró források - folyószámla állomány várható csökkenése - esedékes kamatfizetés, egyéb kiadások = BÁZIS POZÍCIÓ
+ új ügyfélforrások - új ügyfélkihelyezések - többlettartalék igény = VÁRHATÓ LIKVIDITÁSI POZÍCIÓ
.
Kamat kockázat mérése és kezelése
Jövedelemalapú megközelítés: a mérleg szerinti GAP elemzése Feltevések: 1.
Statikus mérleg: a lejáró eszközöket és forrásokat változatlan volumenben és szerkezetben újítjuk meg
2.
Kamatváltozás esetén a hozamgörbe minden pontja ugyanolyan mértékben és azonos irányba mozdul el
A kamatkockázat értékingadozáson keresztül történő megközelítése: duration-gap (DGAP) elemzés ◦ A bankmérleget mindkét oldalát kötvényportfoliókét képzeljük el. ◦ A feltevések megegyeznek a mérleg szerinti GAP elemzés feltevéseivel.
A mérleg szerinti GAP számítása Mrd Ft
Eszközök Források
GAP
Kumm. eszk.
Kumm. forr.
Kumm. GAP
0-7 nap
355
509
-
154
355
509
-
154
8-30 nap
142
193
-
51
497
702
-
205
81 …
273 …
-
192 …
578 …
975 …
-
397 …
31-90 nap ...
GAP 1 hó = RSA 1 hó - RSL 1 hó ΔNII 1 hó = GAP 1 hó * Δi 1 hó
A GAP tudatos alkalmazása: i nő
i csökken
pozitív GAP
NII nő
NII csökk.
negatív GAP
NII csökk.
NII nő
Kamat kockázat kezelés: DGAP számítás DGAP: átlagos lejárattal súlyozott nettó pozíciók ΔA = -DA*(Δi)/(1+i)*A n CFt *t ΔL = -DL*(Δi)/(1+i)*L t i 1 (1 i ) D ΔE = ΔA - ΔL V DGAP = DA - DL * (L/A) V D ( i ) /(1 i ) V ΔE/A = - DGAP * (Δi)/(1+i)
A DGAP tudatos alkalmazása: i nő
i csökken
negatív GAP
EV nő
EV csökk.
pozitív GAP
EV csökk.
EV nő
Kockázat meghatározása
Általánosságban: valamilyen várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke.
A részvényesek szempontjából: a várt eredmény a bank jövedelme -> eszközök és kötelezettségek értékének változása befolyásolja
A betétesek szempontjából a lefelé irányuló kockázatok (downside risk) fontosabbak
különböző mértékű veszteségek bekövetkezésének valószínűségei
A banküzem jellemző kockázatai Piaci kockázatok Hitelkockázatok Működési kockázatok Likviditási kockázatok Jogi/szabályozási kockázatok
Kockázat és tőke kapcsolata
Piaci kockázatok
Definíció: kereskedési portfólió értékének, illetve banki jövedelmeknek az ingadozása a piaci kockázati tényezők (piaci árak, kamatlábak, árfolyamok) ingadozásának hatására Kockázati tényezők: kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok, tőzsdei áruárak (commodity prices) ingadozása Kockázatelemzés: a piaci kockázati tényezőtől való függőség (GAP, DGAP) és a veszteség (VAR) mérése, Jellemzője: jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis Kockázatkezelés: limitek, mérlegmenedzsment, származtatott termékek Allokálandó tőke: adott valószínűségen bekövetkező veszteség nagysága (kockáztatott érték)
Piaci kockázat fajtái Kamat kockázat Ár: átárazódó tételek hogyan árazódnak át Érték: nem átárazódó tételek milyen értékváltozáson mennek át mismatch pozíciók Mérése: Kamatrés (GAP) módszer DGAP módszer Kezelése: derivatívok (swap, határidős kamatláb megállapodás, stb.) Árfolyam kockázat Piac által rendszeresen mért eszközök piaci és nyilvántartási értékének eltéréséből fakad Mérése: VaR (kvantitatív) Kezelése: derivatívok
A piaci kockázat fedezésére szükséges tőke Tőke = a potenciális veszteség
Tőke = VaR
99%-os egyoldali konfidencia intervallum, min. 10 napos birtoklási időtartam
Hitelkockázatok
Definíció: az adós mulasztásából eredő veszteség kockázata
A kockázati tényező: az adós nem teljesítési valószínűsége (PD), a veszteség nagysága (LGD), a pozíció – „kitettség” nagysága (EAD)
Kockázatelemzés: a nem teljesítési valószínűségek és a veszteségek eloszlásának elemzése
Jellemzője: statisztikai mérés nehézségei, „nem jól viselkedő” eloszlások
Kockázatkezelés: hitelképesség vizsgálat, adósminősítés, limit, fedezet, monitoring, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák,
Allokálandó tőke: a fedezetek figyelembe vétele mellett adott valószínűségen bekövetkező veszteség értékvesztéssel („várható veszteség”) csökkentett nagysága („nem várható veszteség”)
Hitelkockázat egyéb szegmensei
Partnerkockázat: professzionális pénz- és tőkepiaci szereplőkkel szembeni hitelkockázat
Koncentrációs kockázat (nagykockázat vállalás, vagy szektor koncentráció)
Országkockázat: az adott ország (kormányzat) által kontrollálható, a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény (transzfer, szuverén, collective debtor risk)
Elszámolási kockázat: egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is.
Reziduális kockázat: hitelintézet által alkalmazott hitelkockázat mérséklési technikák (fedezetek) a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak (túlértékeltek, vagy nem érvényesíthetőek)
Értékpapírosítási kockázat: ha a mögöttes portfolió kockázatainak meghatározott hányadát (legalább 5%) megtartja
Biztosító nemfizetésének kockázata
A hitelkockázat tőkeszükséglete A „nem várható veszteség” (UL) = Tőke
Tőke = a veszteség várható értékével csökkentett VAR
A várható veszteség (EL) : a marzsban benne van -> értékvesztés /CT
EL = PD x LGD x EAD
Működési kockázat 1.
Definíció: belső folyamatok, rendszerek, emberek nem megfelelően összehangolt működése, rendszerek meghibásodása, illetve valamilyen külső esemény hatására bekövetkező veszteség kockázata. Továbbá jogszabály, szerződés, belső szabályzat megsértése vagy nem-teljesítése miatt keletkező veszteség Szegmensei: – belső csalás; – külső csalás; – munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság; – ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika; – tárgyi eszközökben bekövetkező károk; – üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba; – végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés
Működési kockázat 2.
Kockázatkezelés: 1. megelőzés (folyamatba épített és vezetői ellenőrzés, védelmi rendszerek) 2. kritikus helyzetek kezelése (azonnali intézkedési tervek, üzletmenet-folytonosság menedzsment) 3. károk enyhítésére szolgáló intézkedések (biztosítások)
Jellemzője: általában nagy gyakoriságú kis súlyú vagy kis gyakoriságú nagy súlyú veszteségek -> statisztikailag nehezen kezelhető
Allokálandó tőke: adott valószínűség mellett a várható és nem várható veszteség együttes nagysága
A működési kockázat tőkeszükséglete
Valószínűség
A várható veszteség (nehéz védekezni ellene)
Tőke = „várható” és „nem várható” veszteség összesen
A „nem várható veszteség” arányos a várható veszteséggel ? UL = EL *
EL
Veszteség
Kockázatok a hazai bankrendszerben
Forrás: PSZÁF
Likviditási kockázatok
Likviditás: az intézmény azon képessége, hogy eszközei növekedését anélkül tudja finanszírozni, lejáró kötelezettségeit pedig teljesíteni, hogy emiatt jelentős, nem tervezett veszteség érné. ◦ finanszírozási likviditási kockázat (funding liquidity risk) lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) strukturális (a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával összefüggő)
◦ piaci likviditási kockázat (market liquidity risk): egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron
Mérése: mutatószámok, lejárati létra Kezelése: pénzáramlások tervezése, eszköz – forrás lejárati struktúra összehangolása, likviditási többlettartalék képzése
Jogi és egyéb kockázatok
Jogi kockázat: ◦ A működés jogszerűségének kockázata -> működési ◦ Szabályozási kockázat (nemzetközi, vagy nemzeti) Piaci koncentrációs kockázat: elsődleges forrása a magas korreláció Likviditási koncentrációs kockázat: lehet eszköz és forrásoldali egyaránt Reputációs kockázat: az üzleti jó hírnév csorbulásából adódó veszteségek kockázata Stratégiai kockázat: helytelen üzleti döntésekből, kockázatos üzleti modell kialakításából, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik Modellezési kockázat: a modellek hibájából fakadó kockázat (pl.: hitelkockázatok alulbecslése)
Mérlegen kívüli tételek típusai Pénzügyi szolgáltatások: hitelezéssel kapcs. szolgáltatások vagyonkezelési és tanácsadási tevékenységek ügynöki tevékenységek számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek külkereskedelemmel kapcsolatos tev. Feltételes és nyílt kötelezettségvállalások: kezességvállalások garanciavállalások befektetési banki tevékenység (jegyzési garancia vállalás) fedezeti ill. derivatív ügyletek hitelezéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások
Mérlegen kívüli tételek kockázata 1. Kezesség:
Főadós kötelezettségéhez igazodik, Járulékos kötelezettség (fiz köt. függ az alapügylettől) Főadós fizetésképtelensége esetén nyújt biztosítékot. Bankári kezesség: mindig készfizető és visszavonhatatlan
Garancia:
Önálló kötelezettsségvállalás Visszavonhatatlan (első felszólításra a jogviszony vizsgálata nélkül fizet) Feltételekhez köthető Módosítása: a garantőr, megbízó, és a kedvezményezett egyetértése esetén
Lehívás esetén -> hitelkockázat + likviditási kockázat
Mérlegen kívüli tételek kockázata 2.
Készenléti hitelek
Likviditási, kamat, és hitelkockázat Jegyzési garanciavállalás
Likviditási, elhelyezési (kamat, terméklikviditás, árfolyam) kockázat, és hitelkockázat Tőkekövetelményük: egy szorzószám (lehívási gyakoriság) segítségével történik hitelkockázatnak való megfeleltetés –> ebből pedig tőkekövetelmény számítható
Tőkegazdálkodás
Egy bank tőkeellátottságát a tulajdonosok elképzelései és kockázatviselési hajlandósága, illetve a felügyeleti előírások határozzák meg. A tőke funkciói: 1. Forrás (induló eszközök beszerzése, üzleti növekedés beindítása) 2. Az előre nem látható veszteségek fedezete 3. Erősíti az ügyfelek és a piac bizalmát 4. A bank növekedésének szabályozója 5. A tulajdonosokat fegyelmező erő (mindaddig, amíg a vállat kockázatokból származó veszteségek a tőkét, azaz a tulajdonosokat terhelik)
Az alapvető tőke (Tier 1) meghatározása
Az alapvető tőke pozitív összetevői: + a) jegyzett tőke,
+ b) tőketartalék (ázsió: névérték feletti részvénykibocsátásból) + c) lekötött tartalék (részben: a visszavásárolt részvények visszavásárlási értéke)
+ d) általános tartalék, (adózott eredményből min.10% kötelező) + e) általános kockázati céltartalék, (RWA 1,25%-áig, opcionális)
+ f) eredménytartalék, ha pozitív, + g) mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív,
+ h) alapvető kölcsöntőke (az alapvető tőke 15%-áig)
Az alapvető tőke negatív összetevői: – a) jegyzett tőke be nem fizetett része, – b) immateriális javak,
– c) osztalékelsőbbségi részvények, – d) eredménytartalék, ha negatív,
– e) mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve az évközi negatív eredmény, – f) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke
A járulékos tőke (Tier 2) meghatározása
A járulékos tőke pozitív összetevői: ◦ a) osztalékelsőbbségi részvények,
◦ b) értékelési tartalék, ◦ c) alárendelt kölcsöntőke,
◦ d) járulékos kölcsöntőke, ◦ e) alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőke15%-át meghaladó része Negatív: más pü-i társaságban meglévő részesedés, illetve kölcsöntőke összege Korlátozások:
A járulékos tőke az alapvető tőke max. 100%-a lehet
Osztalékelsőbbségi részvény + alárendelt kölcsöntőke az alapvető tőke max. 50%-áig vehető figyelembe
Miért kell korlátozni? A tulajdonosok előnyben részesítik a járulékos tőkeelemeket az adóelőny miatt túlzott mértékben növelnék a banküzem kockázatát
A kiegészítő tőke (Tier 3) meghatározása
A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható
A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének az előző pontokban említett korlátozások miatt eddig fel nem használt része alkotja.
A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke eredeti futamideje legalább két év Szavatoló tőke = Alapvető tőke + Járulékos tőke + Kiegészítő tőke
Kölcsöntőke elemek a szavatoló tőkén belül
Alapvető kölcsöntőkének minősül: 1.
minden olyan kölcsön, amely bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe
2.
és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll
3.
a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is határozatlan futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább öt év futamidő elteltét követően mondható fel
4.
ha a hitelintézet a kamatfizetést elhalaszthatja, a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt
Járulékos kölcsöntőke (1.-3. pontig)
Alárendelt kölcsöntőke (1-2. pontig) eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, a szavatoló tőkébe történő beszámítását a visszafizetéshez közeledve fokozatosan csökkenteni kell
Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke eredeti futamideje legalább két év
A szavatoló tőke szerkezete a hazai bankrendszerben
