Bankügyletek Banki tőkeszabályozás
Banki tőkeszabályozás
Prudenciális szabályozás • •
A monetary targerting a direkt monetáris szabályozásra helyezte a hangsúlyt A direkt szabályozás háttérbe szorulásával, a nemzetköziesedésssel előtérbe került a bankok kockázatalapú szabályozása – Nem a hitelek mennyiségére, hanem a vállalt kockázathoz tartozó tőke nagyságára fókuszál
•
Prudenciális szabályozás – Alatt a tőkére, mint tartalékok képzésére vonatkozó, a likviditással és az eszközök koncentrációjával, a kockázatvállalással kapcsolatos előírásokat értjük – Hangsúly a bankok kockázatmenedzsmentjén van • • •
Kockázatok mérése Megfelelő kockázatkezelési eljárások Ennek megfelelő tőke a fizetőképesség megőrzése érdekében
– Nem a kockázatvállalás minimalizálása a célja
•
BIS (Bank of International Settlement) – Jegybankok nemzetközi szervezete – Bankfelügyelet nemzetközi összehangolása – Bázeli bizottság • • • •
Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision – BCBS (1975) Bázeli egyezmények Ajánlások, amelyek a tagok ültetnek át saját jogrendszerükbe Egységes sztenderdek nemzetközi eltérések versenytorzító hatásai ellen
Bázel I. • • •
1988 Fókuszban a hitelkockáztatok A kockázatoknak megfelelő tőkemegfelelés – – –
•
Súlyozott 8%-os tőkemegfelelés – – – –
•
TMM (tőkemegfelelési mutató) Számvitelileg számított tőke helyett szavatoló tőke fogalma A szavatoló tőke a lehetséges veszteségek fedezésére bevonható tőke (lásd részletesen jegyzet 2. fejezet) Cooke-ráta (Peter Cooke a munkabizottság vezetője a BCBS-ben) TMM= szavatoló tőke/ kockázattal korrigált mérlegfőösszeg > = 8 % Elsősorban a hitelkockázatokra vonatkozik Újdonság a kockázatok figyelembevétele a tőkemegfelelés számításában
Kockázati súlyok – – –
Ordinális skála Nem a kockázatok pontos mérése Egyfajta ügyfélminősítés • •
•
Különböző szereplőkhöz különböző mértékek 0,20,50,100 %
A bűvös 8% kérdése
A szabályozás fejlődése •
Piaci kockázatok számbavétele – Dezintermediáció, dereguláció – Kamatkörnyezet változása, devizaárfolyamok lebegése – Leányvállalatok (értékpapírpiacok) hatása – Derivatívák mérlegen kívüli hatása – Barings Bank bukása 1995 – Kereskedési könyv rendelet 1996 (Amandment 1996) - piaci kockázatok – A kockáztatott értéket le kell fednie a a tőkének (TMM: 12,5x kockázatott tőke 8%-a)
•
VaR (Value at Risk) – J. P. Morgan innováció 1994 – Kockáztatott érték szórás alapján – Gazdaságilag szükséges tőke •
A kockáztatott érték nem más mint a potenciális veszteség, amit a tőkének fedeznie kell, azaz a VaR közvetlenül a összekapcsolja a kockázatott a tőkével
– A VaR tehát egy konkrét tőkeszükségletet határoz meg a várható veszteségek számbavételével
Bázel II. •
Bázel II (2004) célok – Kockázatok körének kiszélesítése – Bankok aktív belső kockázatkezelésre ösztönzése – Szabályozói tőkearbitrázs lehetőségének elkerülése – Az ellenőrzés felügyeleti módszereinek egységesítése – Banki transzparencia erősítése
•
Piaci innovációra épül, szabályozói és best practice megoldások párbeszédén alapulva jön létre
•
Három pillér – Minimum tőkekövetelmény a hitel-, a piaci- és a működési kockázathoz kapcsolódóan (szabályozói tőke meghatározása) – Belső tőkeszámítás és annak felügyeleti ellenőrzése (gazdaságilag szükséges tőke meghatározása) – Transzparens beszámolási, közzétételi kötelezettségek - piac fegyelmező ereje
Bázel II. •
Pillér I. a szabályozói tőke számítása –
•
Pillér II a gazdaságilag szükséges tőke számítása – – –
•
Választható módszerek a kockázat számszerűsítésére Standard Belső minősítésen alapuló, felügyelet felé bizonyított (engedélyezett és rendszeresen felülvizsgált ) módszer a kockázatok számbavételére
Kockázati jelentés –
•
További (minden releváns) kockázatok figyelembe vétele (pl koncentrációs, elszámolási, likviditási, országkockázat, stb.) Egyéb szavatoló tőkébe nem beszámítható tőkeelemek számszerűsítése Jellemzően addicionális tőkekövetelményt jelent
Bankok kockázatkezelésre való ösztönzése – – –
•
TMM = szavatoló tőke / (kockázattal korrigált mérlegfőösszeg + 12,5 x piaci és működési kockázatra képzett tőke) >= 0,08 (8%)
Közzétett adatok kényszerítő ereje
Európai adaptáció - CRD – – –
Unió tőkemegfelelési direktívája 2006 Capital Requirements Directive 2007-es bevezetés a tagállamokban (Az USA-ban a nagybankok lobbi tevékenysége miatt késett)
Hitelezési kockázat és fedezete Bekövetkezési valószínűség
céltartalék, értékvesztés tőke
veszteség
várható veszteség
nem várható veszteség
tőkével nem fedezett, nem várható veszteség
A hitelezési kockázat mérése (5.sz. Melléklet) •
Veszteségek becslése – –
• •
Standard, belső módszer és fejlett belső módszer választásának lehetősége Standard módszer – –
•
múltbeli adatok alapján, statisztikai módszerekkel ügyfélminősítés, ügyletminősítés és fedezetértékelés adatai
felügyeleti jóváhagyást nem igényel külső ügyfélminősítéshez, kötött paramétereken alapul
Belső módszer –
Számszerűsítés • • • •
– – – –
Alap módszer PD számszerűsítése (kivéve háztartások esetében) Fejlett módszer PD, LGD és EAD mindegyikének számszerűsítése Minden ügyfelelt minősíteni kell, minősítési kategóriánként (legalább 6+2) és ügyfél típusonkénti különböző PD Ügyletenként megkülönböztetett LGD •
– –
bedőlési valószínűség (Probability of Default, PD): annak valószínűsége, hogy az ügyfél nemteljesítővé válik (minimum 3%) nemfizetéskori várható veszteség (Loss Given Default, LGD): a várható megtérüléssel (fedezetek érvényesítése révén, figyelembe véve az érvényesítés közvetlen és közvetett költségeit) csökkentett veszteség (alapmódszernél 50%) hitelkockázati kitettség (Exposure at Default, EAD): másképp nemteljesítéskori kockázati összeg, azaz az ügyfél fennálló tartozása lejárati és koncentrációs korrekciós tényezők (M,G)
egy ügyfél mindig ua. PD-vel rendelkezik, de ügyletenként eltérő LGD-vel)
EAD kihelyezés könyv szerinti értéke (céltartalék levonása után), mérlegen kívüli tételek esetében hitelegyenértékesítési mutatóval számolva (fejlett módszernél saját mutató) PD-nek megfelelő, meghatározott benchmark kockázati súly, az LGD/50 és EAD szorzata a korrekciós tényezőkkel korrigálva és a teljes portfólióra összegezve adódik a kockáztatott érték és a tőkekövetelmény
Kritikák és a válság •
Kritikák – Strukturált pénzügyi termékek kockázatának (hitelek értékpapírosításának) kezelése – Likviditási kockázatok kezelése – Makroprodenciális szabályozás hiánya •
rendszerkockázatot jelentő bankok
•
csordaszellem jelenségei
•
stresszhelyzetek kezelése
– Banki működés prociklikussága – Eredmény az intézmények által képzett tőke nem áll arányban az általuk vállalt kockázatokkal
•
Válság – A bankok egy része nem volt ellenálló a válságnak, miközben a tőkekövetelményeknek megfeleltek – A hatásokra az intézményrendszer késve, és nem adekvát, eltérő módon reagált – A bankok kimentése (Bail-out) és az okozott problémák nemzetközi szinten jelentkeztek
Tapasztalatok és válaszok • Válság tapasztalatai – Számos bank tőkéje bizonyult elégtelennek a veszteségek fedezésére, állami feltőkésítésre szorultak – Bár a legtöbb bank nem lett inszolvens, de az illikviditás általános jelenség volt, likviditási válság alakult ki – A hitelezés visszaesett, ami reálgazdaságot jelentősen visszavetette, felmerült a credit crunch veszélye
• Bázel III. fő irányok – Több és jobb tőke • A tőkekövetelmények minőségi és mennyiségi megújítása • Addicionális tőkekövetelmények • A tőkeáttétel limitálása (a tőkekövetelmények egy alternatív megfogalmazása)
– A likviditási kockázatok kezelése – A kockázati elemek átgondolása (partner nem teljesítési kockázatok) – A prociklikusság tompítása – Elfogadás 2010, bevezetés folyamatosan, több lépcsőben 2013 és 2019 között
Bázel III tőkekövetelmények •
Tőkeminőség javítása, tőkekövetelmények növelése több lépésben 2013-2019 között Bázel II
• •
Core Tier 1
2% CET 1
4,5%
Tier 1
4% Tier 1
6%
Tier1+Tier2+Tier3
8% Tier1+Tier2
8%
+ 2,5% Tőkefenntartási tartalék (capital conversation buffer) – CET1-ből + Anticiklikus puffer – – –
• •
0 - 2,5% boom időszak szabályozó hatóság által előírva
Ezek a kiegészítő tartalékkövetelmények az extra veszteségek felszívására szolgálnak + Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelménye – –
•
Bázel III
G-SIB 1-3,5%, jelenleg 2,5% a max D-SIB (EU-ban max 2%)
Tőkeáttételi korlát – tervezet, jelenleg adatgyűjtési fázis – – –
Várhatóan a Tier1 és a teljes mérlegen belüli és kívüli kitettség hányadosa 3%-os javaslat (USA magasabb) Célja az alacsonyabb besorolású portfólióval való tőkemegfelelés kockázatának kezelése
Bázel III tőkemegfelelés határidők tőkeelem
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
CET1
3,50%
4,00%
4,50%
4,50%
4,50%
4,50%
4,50%
Tier 1
4,50%
5,50%
6,00%
6,00%
6,00%
6,00%
6,00%
1,25% 1,875%
2,50%
tőkevédelmi puffer Tőke összesen • • • • • •
0,625% 8,00%
8,00%
8,00% 8,625%
9,25% 9,875% 10,50%
Az egyes tőkeelemek minőségi tartalmára vonatkozó előírások 2023-ig Anticiklikus puffer 2016-tól Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelménye 2016-tól Összes tőkekövetelmény elérheti a 16,5%-ot! Tőkeáátételi szabály várhatóan 2018-tól Az EU-ban • Tagállami szintű rendszerkockázati tartalék is lehet • A rendszerkockázati tartalékok nem adódnak össze, de más tartalék előíráson felül értendőek • Rendkívüli esetben a tőkekövetelmény meg is haladhatja a 16,5%-ot
Bázel III likviditás szabályozás • Globálisan elfogadott likviditási standard • Két területre koncentrál – A bank rendelkezzen elegendő likviditással kritikus helyzetekben • Stressz helyzet túlélése • Rövid távú likviditási követelmény - Liquidity Coverage Ratio (LCR): 30 napra elegendő jó minőségű likvid eszközzel rendelkezzen a bank a nettó pénzkiáramlás fedezetére
– Túlzott lejárati transzformációból eredő kockázatok kezelése • Mi az hogy túlzott lejárati transzformáció? • Wholesale banking visszafogása • Stabil forrásokra való építés előnyben részesítése • Hosszabb távú likviditási követelmény - Net Stable Funding Requirement (NSFR): 1 évre stabil forrásokkal rendelkezzen a bank a források elapadása esetén
LCR –
–
•
Jó minőségű, likvid eszköz HQLA •
ami a piacon veszteség és késedelem nélkül eladható
•
alacsony kockázatú, rövid futamidejű, nem inflációfüggő, alacsony átváltási kockázatú devizában, értékelési problémáknak nincs kitéve, alacsony korrelációjú a kockázatos eszközökkel, aktívan kereskedett, megfelelő piacon jegyzett papír, alacsony volatilitással, válságos időkben keresett papír
Nettó pénzáramlás •
A lakossági betétek egy részének kivétele
•
A fedezetlen bankközi finanszírozás és értékpapír finanszírozás egy részének kiesése
•
A repo és swap piac jelentős beszűkülése, a fedezeti követelmények emelkedése
•
3 fokozattal való minősítésvesztés finanszírozási hatása
•
Ügyfeleknek nyújtott garantált hitelkeretek lehívása
•
Reputáció megőrzése miatt szükségessé váló adósságpapír visszavásárlások
Nem kell mindig megfelelni a követelménynek, de átlépése esetén helyreállítási tervet kell benyújtani a felügyeletnek
Bázel III
2015
2016
2017
2018
2019
60%
70%
80%
90%
100%
NSFR – rendelkezésre álló stabil források (forrásoldalról) • forrás típusától, lejáratától, forrásnyújtó személyétől függő kategorizálás (pl. rendelkezésre álló tőke, 1 évnél hosszabb lekötött betétek stabilak) • kategóriánkét eltérő stabilitási faktor (0-100% között) • lakossági betétalapú források preferáltak – Szükséges források • eszközoldali megközelítés • kategóriánként (8) különböző stabil forrásigény (0-100% között) • minél hosszab lejáratú és minél illikvidebb egy eszköz, annál nagyobb arányban szükséges stabil forrással fedezni •
Bevezetés 2018-tól
Európai adaptáció •
Direktívák CRD és kapcsolódó rendeletek CRR
•
Első válaszok (Bázel 2,5) CRD II és III – CRD II 2009 • bankközi piacon a kockázatvállalás mértékét korlátozza (valójában a wholesale bankingnek állít korlátot) • értékpapírosításhoz fűződő kockázatkezelést szabályozza • nagy bankcsoportok közös felügyelet irányába tett lépéseket • Egyéb: szavatoló tőke, likviditás menedzsment
– CRD III 2010 • javadalmazási rendszerek • kereskedéshez kapcsolt (piaci) kockázatok tőkekövetelménye • értékpapírosítás kockázatai
•
CRD IV • Bázel III adaptációja, 2013 • A rendszerkockázati és anticiklikus tartalék együttesen elvileg lehet magasabb mint a Bázel III-ban lefektetett érték, amennyiben egy tagországban magas tagállami szintű tartalékelőírás kerül bevezetésre • hatályba lépés 2014. január 1-től, több lépcsőben
Stressztesztek • Válság óta elterjedt elemzési keret • Alacsony valószínűségű, kedvezőtlen makro és piaci feltételek bekövetkezése esetén – Hogyan érinti a bank likviditását? – Milyen veszteségekkel kell számolnia (tőke)? – Hogyan esik vissza a hitelezés?
• Korlátozottan használhatók – Egyszerűsítés – Bankok és piacok egymásra hatása hiányos – Bankok reakciójával nem számol, múltbeli idősorokon alapuló elemzés
Bázel III. hatásai •
A megfelelés lehetőségei – Tőkeszerzés – Mérlegleépítés
•
Gazdaságra gyakorolt hatás a kettő közötti megoszlástól függ
•
Árnyék bankrendszerre gyakorolt hatás kérdéses
•
Gazdasági veszteség – A hosszú távú hatásokat tekintve globálisan 1pp tőkekövetelmény növekedés 0,09%os GDP csökkenést eredményez a steady state pálya kibocsátási szintjében – A likviditási ráta (NFSR) előírásai további 0,08%-os csökkenést okoznak – Az output volatilitása jelentősen csökken, nemcsak a kontraciklikus tőkepuffernek köszönhetően – A becslések általában az eurózónára jósolják a legnagyobb visszaesést (pl 6 pp tőkekövetelmény és kedvezőtlen NFSR hatás miatt az euróövezeti kibocsátás közel 1%-os kibocsátási szintcsökkenését eredményezi - Angelini et al 2011) – Ugyanakkor a pénzügyi válságok valószínűségének csökkenése pozitív hatással lehet, amelyek hosszú távon meghaladhatják az előbbi veszteséget (BIS 2010).
•
Tőkeáttételi mutató hatása még kérdéses, de erősítheti a hatást
