Bankügyletek Banki tőkeszabályozás
Banki tőkeszabályozás
Prudenciális szabályozás • • •
•
A monetary targerting a direkt monetáris szabályozásra helyezte a hangsúlyt A direkt szabályozás háttérbe szorulásával, a nemzetköziesedésssel előtérbe került a bankok kockázatalapú szabályozása
– Nem a hitelek mennyiségére, hanem a vállalt kockázathoz tartozó tőke nagyságára fókuszál
Prudenciális szabályozás
– Alatt a tőkére, mint tartalékok képzésére vonatkozó, a likviditással és az eszközök koncentrációjával, a kockázatvállalással kapcsolatos előírásokat értjük – Hangsúly a bankok kockázatmenedzsmentjén van • • •
Kockázatok mérése Megfelelő kockázatkezelési eljárások Ennek megfelelő tőke a fizetőképesség megőrzése érdekében
– Nem a kockázatvállalás minimalizálása a célja
BIS (Bank of International Settlement)
– Jegybankok nemzetközi szervezete – Bankfelügyelet nemzetközi összehangolása – Bázeli bizottság • • • •
Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision – BCBS (1975) Bázeli egyezmények Ajánlások, amelyek a tagok ültetnek át saját jogrendszerükbe Egységes sztenderdek nemzetközi eltérések versenytorzító hatásai ellen
Bázel I. • • •
1988 Fókuszban a hitelkockáztatok A kockázatoknak megfelelő tőkemegfelelés
•
Súlyozott 8%-os tőkemegfelelés
•
Kockázati súlyok
•
– – –
TMM (tőkemegfelelési mutató) Számvitelileg számított tőke helyett szavatoló tőke fogalma A szavatoló tőke a lehetséges veszteségek fedezésére bevonható tőke (lásd részletesen jegyzet 2. fejezet)
– – – –
Cooke-ráta (Peter Cooke a munkabizottság vezetője a BCBS-ben) TMM= szavatoló tőke/ kockázattal korrigált mérlegfőösszeg > = 8 % Elsősorban a hitelkockázatokra vonatkozik Újdonság a kockázatok figyelembevétele a tőkemegfelelés számításában
– – –
Ordinális skála Nem a kockázatok pontos mérése Egyfajta ügyfélminősítés • •
Különböző szereplőkhöz különböző mértékek 0,20,50,100 %
A bűvös 8% kérdése
A szabályozás fejlődése •
Piaci kockázatok számbavétele – Dezintermediáció, dereguláció
– Kamatkörnyezet változása, devizaárfolyamok lebegése – Leányvállalatok (értékpapírpiacok) hatása – Derivatívák mérlegen kívüli hatása – Barings Bank bukása 1995
– Kereskedési könyv rendelet 1996 (Amandment 1996) - piaci kockázatok
•
– A kockáztatott értéket le kell fednie a tőkének (TMM: 12,5x kockázatott tőke 8%-a)
VaR (Value at Risk)
– J. P. Morgan innováció 1994
– Kockáztatott érték szórás alapján – Gazdaságilag szükséges tőke •
A kockáztatott érték nem más mint a potenciális veszteség, amit a tőkének fedeznie kell, azaz a VaR közvetlenül a összekapcsolja a kockázatott a tőkével
– A VaR tehát egy konkrét tőkeszükségletet határoz meg a várható veszteségek számbavételével
Bázel II. •
Bázel II (2004) célok
– Kockázatok körének kiszélesítése
– Bankok aktív belső kockázatkezelésre ösztönzése
– Szabályozói tőkearbitrázs lehetőségének elkerülése
– Az ellenőrzés felügyeleti módszereinek egységesítése
• •
– Banki transzparencia erősítése
Piaci innovációra épül, szabályozói és best practice megoldások párbeszédén alapulva jön létre Három pillér
– Minimum tőkekövetelmény a hitel-, a piaci- és a működési kockázathoz kapcsolódóan (szabályozói tőke meghatározása) – Belső tőkeszámítás és annak felügyeleti ellenőrzése (gazdaságilag szükséges tőke meghatározása) – Transzparens beszámolási, közzétételi kötelezettségek - piac fegyelmező ereje
Bázel II. •
Pillér I. a szabályozói tőke számítása
•
Pillér II a gazdaságilag szükséges tőke számítása
– – – –
TMM = szavatoló tőke / (kockázattal korrigált mérlegfőösszeg + 12,5 x piaci és működési kockázatra képzett tőke) >= 0,08 (8%) További (minden releváns) kockázatok figyelembe vétele (pl koncentrációs, elszámolási, likviditási, országkockázat, stb.) Egyéb szavatoló tőkébe nem beszámítható tőkeelemek számszerűsítése Jellemzően addicionális tőkekövetelményt jelent
•
Bankok kockázatkezelésre való ösztönzése
•
Kockázati jelentés
•
Európai adaptáció - CRD
– – –
Választható módszerek a kockázat számszerűsítésére Standard Belső minősítésen alapuló, felügyelet felé bizonyított (engedélyezett és rendszeresen felülvizsgált ) módszer a kockázatok számbavételére
–
Közzétett adatok kényszerítő ereje
– – –
Unió tőkemegfelelési direktívája 2006 Capital Requirements Directive 2007-es bevezetés a tagállamokban (Az USA-ban a nagybankok lobbi tevékenysége miatt késett)
Hitelezési kockázat és fedezete Bekövetkezési valószínűség
céltartalék, értékvesztés tőke
várható veszteség
nem várható veszteség
veszteség tőkével nem fedezett, nem várható veszteség
A hitelezési kockázat mérése (5.sz. Melléklet)
•
Veszteségek becslése
• •
Standard, belső módszer és fejlett belső módszer választásának lehetősége Standard módszer
•
Belső módszer
– –
múltbeli adatok alapján, statisztikai módszerekkel ügyfélminősítés, ügyletminősítés és fedezetértékelés adatai
– –
felügyeleti jóváhagyást nem igényel külső ügyfélminősítéshez, kötött paramétereken alapul
–
Számszerűsítés • • •
– – – – –
•
bedőlési valószínűség (Probability of Default, PD): annak valószínűsége, hogy az ügyfél nemteljesítővé válik (minimum 3%) nemfizetéskori várható veszteségráta (Loss Given Default, LGD): a várható megtérüléssel (fedezetek érvényesítése révén, figyelembe véve az érvényesítés közvetlen és közvetett költségeit) csökkentett veszteség %-os értéke (alapmódszernél 50%) hitelkockázati kitettség (Exposure at Default, EAD): másképp nemteljesítéskori kockázati összeg, azaz az ügyfél fennálló tartozása lejárati és koncentrációs korrekciós tényezők (M,G)
Alap módszer PD számszerűsítése , fejlett módszer PD, LGD és EAD mindegyikének számszerűsítése Minden ügyfelet minősíteni kell, minősítési kategóriánként és ügyfél típusonkénti különböző PD Ügyletenként megkülönböztetett LGD (egy ügyfél mindig ua. PD-vel rendelkezik, de ügyletenként eltérő LGD-vel) EAD kihelyezés könyv szerinti értéke (céltartalék levonása után), mérlegen kívüli tételek esetében hitelegyenértékesítési mutatóval számolva (fejlett módszernél saját mutató) PD-nek megfelelő, meghatározott benchmark kockázati súly, az LGD/50 és EAD szorzata a korrekciós tényezőkkel korrigálva és a teljes portfólióra összegezve adódik a kockáztatott érték és a tőkekövetelmény
Kritikák és a válság •
Kritikák
– Strukturált pénzügyi termékek kockázatának (hitelek értékpapírosításának) kezelése – Likviditási kockázatok kezelése
– Makroprodenciális szabályozás hiánya •
rendszerkockázatot jelentő bankok
•
stresszhelyzetek kezelése
•
csordaszellem jelenségei
– Banki működés prociklikussága
•
– Eredmény az intézmények által képzett tőke nem áll arányban az általuk vállalt kockázatokkal
Válság
– A bankok egy része nem volt ellenálló a válságnak, miközben a tőkekövetelményeknek megfeleltek
– A hatásokra az intézményrendszer késve, és nem adekvát, eltérő módon reagált – A bankok kimentése (Bail-out) és az okozott problémák nemzetközi szinten jelentkeztek
•
Tapasztalatok és válaszok
Válság tapasztalatai
– Számos bank tőkéje bizonyult elégtelennek a veszteségek fedezésére, állami feltőkésítésre szorultak
– Bár a legtöbb bank nem lett inszolvens, de az illikviditás általános jelenség volt, likviditási válság alakult ki
•
– A hitelezés visszaesett, ami reálgazdaságot jelentősen visszavetette, felmerült a credit crunch veszélye
Bázel III. fő irányok – Több és jobb tőke
• A tőkekövetelmények minőségi és mennyiségi megújítása • Addicionális tőkekövetelmények
• A tőkeáttétel limitálása (a tőkekövetelmények egy alternatív megfogalmazása)
– A likviditási kockázatok kezelése
– A kockázati elemek átgondolása (partner nem teljesítési kockázatok) – A prociklikusság tompítása
– Elfogadás 2010, bevezetés folyamatosan, több lépcsőben 2013 és 2019 között
•
Bázel III tőkekövetelmények
Tőkeminőség javítása, tőkekövetelmények növelése több lépésben 2013-2019 között Core Tier 1
Bázel II
Tier 1
Tier1+Tier2+Tier3
2% CET 1
Bázel III
4% Tier 1
8% Tier1+Tier2
• •
+ 2,5% Tőkefenntartási tartalék (capital conversation buffer) – CET1-ből + Anticiklikus puffer
• •
Ezek a kiegészítő tartalékkövetelmények az extra veszteségek felszívására szolgálnak + Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelménye
•
Tőkeáttételi korlát – tervezet, jelenleg adatgyűjtési fázis
– – –
0 - 2,5% boom időszak szabályozó hatóság által előírva
– –
G-SIB 1-3,5%, jelenleg 2,5% a max D-SIB (EU-ban max 2%)
– – –
Várhatóan a Tier1 és a teljes mérlegen belüli és kívüli kitettség hányadosa 3%-os javaslat (USA magasabb) Célja az alacsonyabb besorolású portfólióval való tőkemegfelelés kockázatának kezelése
4,5% 6%
8%
Bázel III tőkemegfelelés határidők tőkeelem CET1
Tier 1
tőkevédelmi puffer Tőke összesen • • • • • •
2013
3,50% 4,50% 8,00%
2014
4,00% 5,50% 8,00%
2015
4,50% 6,00%
2016
4,50% 6,00%
0,625%
8,00% 8,625%
2017
4,50% 6,00%
2018
4,50% 6,00%
1,25% 1,875%
2019
4,50% 6,00%
2,50%
9,25% 9,875% 10,50%
Az egyes tőkeelemek minőségi tartalmára vonatkozó előírások 2023-ig Anticiklikus puffer 2016-tól Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelménye 2016-tól Összes tőkekövetelmény elérheti a 16,5%-ot! Tőkeáátételi szabály várhatóan 2018-tól Az EU-ban • Tagállami szintű rendszerkockázati tartalék is lehet • A rendszerkockázati tartalékok nem adódnak össze, de más tartalék előíráson felül értendőek • Rendkívüli esetben a tőkekövetelmény meg is haladhatja a 16,5%-ot
Bázel III likviditás szabályozás • •
Globálisan elfogadott likviditási standard Két területre koncentrál
– A bank rendelkezzen elegendő likviditással kritikus helyzetekben • Stressz helyzet túlélése
• Rövid távú likviditási követelmény - Liquidity Coverage Ratio (LCR): 30 napra elegendő jó minőségű likvid eszközzel rendelkezzen a bank a nettó pénzkiáramlás fedezetére
– Túlzott lejárati transzformációból eredő kockázatok kezelése • Mi az hogy túlzott lejárati transzformáció? • Wholesale banking visszafogása
• Stabil forrásokra való építés előnyben részesítése
• Hosszabb távú likviditási követelmény - Net Stable Funding Requirement (NSFR): 1 évre stabil forrásokkal rendelkezzen a bank a források elapadása esetén
LCR –
Jó minőségű, likvid eszköz HQLA • •
–
alacsony kockázatú, rövid futamidejű, nem inflációfüggő, alacsony átváltási kockázatú devizában, értékelési problémáknak nincs kitéve, alacsony korrelációjú a kockázatos eszközökkel, aktívan kereskedett, megfelelő piacon jegyzett papír, alacsony volatilitással, válságos időkben keresett papír
Nettó pénzáramlás •
A lakossági betétek egy részének kivétele
•
A repo és swap piac jelentős beszűkülése, a fedezeti követelmények emelkedése
• • • •
ami a piacon veszteség és késedelem nélkül eladható
•
A fedezetlen bankközi finanszírozás és értékpapír finanszírozás egy részének kiesése 3 fokozattal való minősítésvesztés finanszírozási hatása Ügyfeleknek nyújtott garantált hitelkeretek lehívása
Reputáció megőrzése miatt szükségessé váló adósságpapír visszavásárlások
Nem kell mindig megfelelni a követelménynek, de átlépése esetén helyreállítási tervet kell benyújtani a felügyeletnek
Bázel III
2015 60%
2016
70%
2017 80%
2018
90%
2019
100%
NSFR – rendelkezésre álló stabil források (forrásoldalról)
• forrás típusától, lejáratától, forrásnyújtó személyétől függő kategorizálás (pl. rendelkezésre álló tőke, 1 évnél hosszabb lekötött betétek stabilak) • kategóriánkét eltérő stabilitási faktor (0-100% között) • lakossági betétalapú források preferáltak
– Szükséges források
• eszközoldali megközelítés
• kategóriánként (8) különböző stabil forrásigény (0-100% között)
•
• minél hosszab lejáratú és minél illikvidebb egy eszköz, annál nagyobb arányban szükséges stabil forrással fedezni
Bevezetés 2018-tól
Az anticiklikus tőkepuffer alkalmazása az EU-ban • •
ERSB ajánlás, a pufferráta kötelező alkalmazása 2016-tól A ráta meghatározása A –
– B – C – – D – – –
Standard hitel/GDP rés kiszámítása, azaz a hitel/GDP arány eltérése a hosszú távú trendtől • Országonként eltérő, nem lehet abszolút küszöbértéket megadni • Dinamikus szemlélet, a hitelezési ciklus helyzetére vonatkozik A kiszámolt mutató értékétől függő, szabály szerint számított pufferráta Egyedi, nemzeti szinten meghatározott hitelrés mérésének lehetősége Ciklikus jellegű rendszerszintű pénzügyi kockázatok felépülését jelző kiegészítő indikátorok használata: ingatlanárak potenciális túlértékeltsége, hitelezés alakulása, külső egyensúlytalanság, banki mérlegek állapota, magánszektor adósságterhe, potenciálisan rosszul árazott kockázatok mérésére szolgáló mutatók elemzése Stresszmutatók figyelembevétele, amennyiben ezek rendelkezésre állnak Guided discretion: a mutatók minél szélesebb körének használatával, egyedi mérlegeléssel, de a megalapozott módszertan alapján hozott döntés A Bankuniós országokban az ECB a nemzeti hatóságok által hozott intézkedéseken szigoríthat
Az anticiklikus tőkepuffer meghatározása Mo-n A –
Standard hitel/GDP rés kiszámítása, azaz a hitel/GDP arány eltérése a hosszú távú trendtől
–
Egyedi, nemzeti szinten meghatározott, saját kalibrálású, ún. addicionális hitel/GDP rés hitelrés számítása
B
– – – – C
Ez egy szűkebb aggregátum a hitelre vonatkozóan: az összes hazai pénzügyi intézmény által a hazai és külföldi nem pénzügyi vállalatok és háztartások számára nyújtott hitelek állományát veszi figyelembe a számlálóban Nem veszi figyelembe viszont a külföldi anyavállalatok által a Mo-i leányvállalatoknak nyújtott hiteleket, mivel azok sokkal inkább tőkejuttatásként (FDI) értelmezendők. A hiteleket árfolyamszűrik, azaz a devizahitelek árfolyamváltozását nem veszik figyelembe.
A kiszámolt mutató értékétől függő, szabály szerint számított, a mutató +4% és +10%-os értéke között lineárisan növekvő pufferráta
–
Összesen 31 kiegészítő indikátorral elkészített rendszerkockázati térkép
–
Az egyes mutatókra egyenként küszöbértékeket használ, ami alapján zöld, sárga vagy piros színt kap a mutató
–
D –
Két kategória: a pénzügyi rendszer túlfűtöttségét (pl ingatlanár/jövedelem alakulása), illetve sérülékenységét (pl. háztartások adósságterhei/GDP) mérő indikátorok
Döntés B és C alapján
• •
Európai adaptáció
Direktívák CRD és kapcsolódó rendeletek CRR Első válaszok (Bázel 2,5) CRD II és III – CRD II 2009
• bankközi piacon a kockázatvállalás mértékét korlátozza (valójában a wholesale bankingnek állít korlátot) • értékpapírosításhoz fűződő kockázatkezelést szabályozza
• nagy bankcsoportok közös felügyelet irányába tett lépéseket • Egyéb: szavatoló tőke, likviditás menedzsment
– CRD III 2010
• javadalmazási rendszerek
• kereskedéshez kapcsolt (piaci) kockázatok tőkekövetelménye
•
• értékpapírosítás kockázatai
CRD IV
• Bázel III adaptációja, 2013
• A rendszerkockázati és anticiklikus tartalék együttesen elvileg lehet magasabb mint a Bázel III-ban lefektetett érték, amennyiben egy tagországban magas tagállami szintű tartalékelőírás kerül bevezetésre • hatályba lépés 2014. január 1-től, több lépcsőben
Stressztesztek • •
Válság óta elterjedt elemzési keret
Alacsony valószínűségű, kedvezőtlen makro és piaci feltételek bekövetkezése esetén – Hogyan érinti a bank likviditását?
– Milyen veszteségekkel kell számolnia (tőke)?
•
– Hogyan esik vissza a hitelezés?
Korlátozottan használhatók – Egyszerűsítés
– Bankok és piacok egymásra hatása hiányos
– Bankok reakciójával nem számol, múltbeli idősorokon alapuló elemzés
•
Bázel III. hatásai
A megfelelés lehetőségei – Tőkeszerzés
– Mérlegleépítés
•
Gazdaságra gyakorolt hatás a kettő közötti megoszlástól függ
•
Gazdasági veszteség
•
Árnyék bankrendszerre gyakorolt hatás kérdéses
– A hosszú távú hatásokat tekintve globálisan 1pp tőkekövetelmény növekedés 0,09%os GDP csökkenést eredményez a steady state pálya kibocsátási szintjében – A likviditási ráta (NFSR) előírásai további 0,08%-os csökkenést okoznak
– Az output volatilitása jelentősen csökken, nemcsak a kontraciklikus tőkepuffernek köszönhetően
– A becslések általában az eurózónára jósolják a legnagyobb visszaesést (pl 6 pp tőkekövetelmény és kedvezőtlen NFSR hatás miatt az euróövezeti kibocsátás közel 1%-os kibocsátási szintcsökkenését eredményezi - Angelini et al 2011)
•
– Ugyanakkor a pénzügyi válságok valószínűségének csökkenése pozitív hatással lehet, amelyek hosszú távon meghaladhatják az előbbi veszteséget (BIS 2010).
Tőkeáttételi mutató hatása még kérdéses, de erősítheti a hatást
