Bankmenedzsment Szabályozás
Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom:
Ligeti S. - Sulyok-Pap M. (szerk.): Banküzemtan - egyetemi tankönyv XI. és XII. fejezet
Ajánlott irodalom:
Mérő Katalin (2005): Miért kell szabályozni a bankokat? In: Vigvári András (szerk.): Pénzügyi ellenőrzés - egy funkció több szerepben . BME Pénzügyi és Számviteli Tanszék, 2005. 25-34.
A Felügyelet 2010. évi második kockázati jelentése 64-73. o. (Az Európai Unió új pénzügyi felügyeleti struktúrája)
Fontosabb jogszabályok:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. Törvény
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
Miért kell szabályozni a bankokat? •
A bankok speciális funkciókat töltenek be a gazdaságban: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Pániknak való kitettség Fertőzési veszély Információs aszimmetria, átláthatatlanság Információikat drága újra beszerezni Fizetési rendszerek üzemeltetése Bankválságok magas társadalmi költsége Támogatják a gazdaság növekedését Banki szabályozás szükségessége
A bankszabályozás részei és működési logikája
•
Állami védőháló: 1. 2. 3.
• •
•
Állami betétbiztosítás A jegybank Lender of Last Resort (LoLR) funkciója „Too Big to Fail” politika alkalmazása tőkeemelés
Morális kockázat: a bankok hajlamosak túl nagy kockázatot vállalni (ez állami védőháló nélkül is igaz) Kontraszelekció: a nagyobb kockázatvállalásra hajlamos menedzserek vonzónak találják a bankszektort, ahol viszonylag enyhe következményekkel lehet nagyot kockáztatni
Prudenciális szabályozás szükségessége
A prudenciális szabályozás lehetséges eszköztára:
Egyes eszközök tartására vonatkozó korlátok
Tevékenységek elkülönítése
Versenykorlátok
Tőkeszabályok
Betétbiztosítás kockázati árazása
Nyilvánosságra hozatali előírások
Engedélyezés
Folyamatos felügyelés
A prudenciális szabályozás szükségessége
• Részben az állami védőháló, részben pedig az
információs aszimmetria okozta morális kockázat csökkentése miatt
A jó szabályozás ismérvei: A lehető legkisebb zavart okozza a szektor működésében A lehető legkisebb költséggel működik A bukási kockázatot nem redukálhatja nullára Ehelyett a kockázatkezelésben élenjáró bankok legjobb gyakorlatára épít -> Bázeli Bizottság ajánlásai
Bankszabályozás Magyarországon 1.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.Törvény (Bszt.) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.Törvény A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV.Törvény A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
Bankszabályozás Magyarországon 2.
A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók tőkekövetelményéről 80/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről
Állami védőháló: LoLR •
Rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében (LoLR)
MNB trv. 14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat.
E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.
Állami védőháló: tőkeemelés 1. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében tőkét emelhet a hitelintézetben (eredetileg az IMF hitelből erre a célra elkülönített összeg (300 mrd Ft) terhére) a. a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy b. hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül 1.
2. 3.
a mérlegfőösszeg 5%-nál nagyobb összegben húsz munkanapot meghaladóan igénybe veszi az MNB rendkívüli likviditási hitelét tőkemegfelelése (TMM) 4%-alatti és a hitelintézet fizetésképtelensége a magyarországi pénzügyi közvetítőrendszer működésében súlyos károkat okozna.
Állami védőháló: tőkeemelés 2.
Tőkeemelés: különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvény és különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásával + külön megállapodás az állammal A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből más részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés 1. osztalék fizetéséről határozó, 2. szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és 3. háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó döntéseivel szemben.
Állami védőháló: betétbiztosítás 1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
Minden hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni. Kivéve: Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Lakossági és nem-pénzügyi vállalatok betéteire terjed ki. Kivéve: a nem EU és nem is OECD országok devizájában elhelyezett betétek, a pénzmosásból származó betétek (jogerős bírósági ítélet alapján), a hitelintézet vezetői tulajdonosai által elhelyezett betétek.
Állami védőháló: betétbiztosítás 2.
Az Alap a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként.
Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át.
Az Alap jogállása: jogi személy, székhelye: Budapest, adó és illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, azokat csak befagyott betétek kártalanítására használhatja, pénzügyi-számviteli ellenőrzését független könyvvizsgáló mellett az ÁSZ látja el.
Az Alap irányító szerve az igazgatótanács: az NGM delegáltja, az MNB alelnöke, a Felügyelet elnöke, az érdekképviseleti szervek két delegáltja, az Alap ügyvezető igazgatója
Állami védőháló: betétbiztosítás 3. Az Alap forrásai: 1.
a csatlakozási díj, (a jegyzett tőke 0,5%-a)
2.
hitelintézetek által teljesített rendszeres, (Alap által biztosított betétállomány 2 ‰-e, (vagy emelt díj, ha a tevékenység kockázata egy bizonyos szintet meghalad) illetve rendkívüli éves befizetés
3.
a Felügyelet által a hitelintézetektől beszedett bírságok 80%-a,
4.
az Alap által felvett kölcsön, (MNB-től, vagy hitelintézetektől a Kormány készfizető kezességével)
5.
egyéb bevétel.
A biztosított betétállomány fedezettségének alakulása 2003-2009. között (év eleji adat milliárd Ft-ban)
Forrás: OBA éves jelentése 2009.
Prudenciális szabályozás Magyarországon: a Hpt. felépítése
A pénzügyi szolgáltatások körének meghatározása A pénzügyi intézmények meghatározása
ENGEDÉLYEZÉS
A pénzügyi intézmények engedélyezésének feltételei ◦ Szervezeti szabályok ◦ Az induló tőke legkisebb összege (2 mrd Ft)
◦ A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok ◦ Személyi és tárgyi feltételek ◦ Kiszervezés ◦ Informatikai rendszer védelme ◦ Irányítási rendszer és kockázatkezelési követelmények
◦ A független közvetítővel szembeni feltételek
A Hpt. felépítése (folytatás 1.)
Engedélyezési eljárás ◦ Az alapítási engedély iránti kérelem ◦ A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem
◦ Független közvetítő engedélyezése ◦ Az alapszabály módosításának engedélyezése
◦ Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése ◦ Az engedély megadása, elutasítása, visszavonása
A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok
TULAJDONJOG GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS
A tulajdonjog gyakorlásának szabályai Titoktartás (üzleti / banktitok) Összeférhetetlenségi szabályok A pénzügyi intézmények irányítása
A Hpt. felépítése (folytatás 2.) A PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A tőkére vonatkozó szabályok ◦ Saját tőke ◦ Szavatoló tőke ◦ A hitelintézetek tőkemegfelelése
A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok ◦ Nagykockázat vállalásának korlátozása
◦ Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása ◦ Befektetések korlátozása ◦ Ingatlanbefektetések korlátozása
A likviditás biztosítása -> lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása Összevont alapú felügyelet Kiegészítő felügyelet -> pénzügyi konglomerátum
A Hpt. felépítése (folytatás 3.) BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM
Az Országos Betétbiztosítási Alap Önkéntes betét- és intézménybiztosítás A központi hitelinformációs rendszer Fizetési rendszerhez történő hozzáférés
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL KÖVETELMÉNYE A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE
Adatszolgáltatás Felügyeleti felülvizsgálat Az intézkedések, a kivételes intézkedések és a bírság
Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete
A pénzügyi szolgáltatások körének meghatározása
Hpt. 3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: a) betét gyűjtése; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) elektronikus pénz kibocsátása, f) kezesség és bankgarancia vállalása, g) valuta-, devizakereskedés (kivéve pénzváltás) h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás;
A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
1.
2. 3.
Hpt. 3. § (2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. Ezen felül pénzügyi intézmény végezhet még: biztosításközvetítői tevékenységet meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást
A pénzügyi intézmények meghatározása 1.
Pénzügyi intézmény a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás
A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet
Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki.
Kizárólag hitelintézet jogosult: betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, illetve pénzváltási tevékenység végzésére
A pénzügyi intézmények meghatározása 2.
A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.
A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.
A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére (de a 3. § (1) teljes körére nem kaphat engedélyt!)
A szövetkezeti hitelintézet minden pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezhet, kivéve: hitel referencia szolgáltatás; fizetési rendszer működtetése; pénzfeldolgozási tevékenység
A pénzügyi vállalkozás: nem végezheti ami a hitelintézetek kizárólagos joga (nem gyűjthet betétet és egyéb forrást a nyilvánosságtól), továbbá nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást sem
Tőkeszabályozás: a bázeli egyezmények A G10-országok csoportja 1974 decemberében a BIS (Bank for International Settlements) égisze alatt hozta létre a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot BCBS (Basel Committee on Banking Supervision) Cél: sztenderdek és ajánlások kialakítása, nem jogilag érvényesíthető szabályoké
Bázel I Tőke egységes definíciója (számviteli szabályozói) Mérlegen kívüli tételek szerepe Hitelkockázatok egységes tőkekövetelménye 8%
Tőkeelemek Csak piaci kockázat fedezésére…
Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke
Járulékos tőkeelemek (Tier 2)
Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék Szavatoló tőke
Általános kockázati céltartalék Általános tartalék Lekötött tartalék Alapvető kölcsöntőke Mérleg szerint eredmény Eredménytartalék Tőketartalék Jegyzett tőke
Saját tőke
Alapvető tőkeelemek (Tier 1)
Járulékos kölcsöntőke
Bázel I - es tőkeszabályok „International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards” (1988)
• 1988. Hitelkockázatok egységes tőkekövetelménye 8%, azaz
Szavatoló tőke / RWA ≥8%
• (az első változatban csak a hitelkockázatok mögé kellett tőkét állítani)
• 1993. Piaci kockázatok tőkekövetelménye •
Szavatoló tőke / (RWA + piaci kock. tőkeköv. * 12,5) ≥8%
• 1996. Lehetőség a belső modellek használatára a piaci kockázatok terén
• VaR modellek alkalmazási lehetősége a kereskedési könyvi pozíciós kockázatok fedezésére
A hitelkockázat kezelése Bázel I alatt
A meghatározó az adott követelés kockázati súlya, azaz RW-je (risk weight)
RW=0 % minden „A” zónabeli (OECD tag) országgal szembeni követelés, „B” zónabeli országok saját valutájukban fennálló, valamint az ECB-vel szembeni követelésekre, illetve az általuk garantált, avagy az általuk kibocsátott pénzügyi eszközzel százszázalékosan fedezett követelésekre
RW = 20% a fenti módon meghatározott országok bankjaival szembeni illetve azok által garantált követelésekre, valamint Magyarország kivételével az „A” országbeli önkormányzatokkal szembeni követelések és még számos idesorolt intézménnyel szembeni követelés
RW =50% lakóingatlannal fedezett követelésekre, ha a lakóingatlant a kölcsönvevő lakja vagy bérbe adja
RW=100% minden egyéb
Mérlegen kívüli tételek lehívásuk kockázata szerint kerülnek mérlegesítésre 0-100% súlyokkal (CCF: credit conversion factor)
A piaci kockázat kezelése a Bázel I -ben Sztenderd módszer
Egyedi kötvénykockázat (nettó pozíció alapján 0-12%)
Általános kötvénykockázat (lejárati vagy futamidő szerinti táblázatos hozzárendelés)
Egyedi részvénykockázat (bruttó pozíció 2% vagy 4%)
Belső modell
Általános részvénykockázat (nettó pozíció 8%-a)
Deviza pozíció kockázata
(nettó pozíció 8%-a)
Árukockázat
Partnerkockázatok és nagykockázatok
Deviza,- kamat-, részvény árfolyam-, és árukockázat VaR, 99 %-os konfidencia szint, 10 nap tartás Legalább 1 éves adatokon alapuló megfigyelés Szigorú alkalmazási feltételek Előző napi VaR és az előző 60 napos átlagos VaR*korrekciós tényező közül a nagyobbat kell használni
A Bázel I hiányosságai
Nem differenciál kellőképpen Nincs kapcsolata a belső tőkeallokációhoz, a gazdasági tőkéhez Nem veszi figyelembe a portfolió hatásokat Kockázatcsökkentő eszközöket nem veszi kellően figyelembe Szabályozói tőkearbitrázs (pl.: átsorolás kereskedési könyvbe, értékpapírosítás) Új piaci instrumentumokat nem tudja lefedni (hitelderivatívák, értékpapírosítás, egyéb kockázatcsökkentő technikák)
A Bázel II kialakításának szükségessége és az új szabályozás célja JELENSÉGEK: Bázel I. nem tükrözi a kockázatokat Növekvő különbség a szabályozási és a közgazdaságilag szükséges tőkenagyság között Növekvő szabályozási arbitrázs Új pénzügyi eszközök megjelenése
BÁZEL II CÉLJAI: A pénzügyi rendszer stabilitásának növelése A szabályozói tőke és a közgazdaságilag szükséges tőke közelítése A bank minden lényeges kockázatának tőkével való fedezése Egységes, versenysemleges szabályozás kialakítása
Bázel II.
• 2004. június – közzéteszik a bázeli ajánlást
„International Convergence of Capital measurement and Capital Standards – a Revised Framework”
• 2005. – az Európai parlament elfogadja • 2006. – CRD (Capital Requirements Directives): a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvek
• 2007. – Önkéntes bevezetés • 2008. – Bevezetés kötelezően minden bankra, befektetési vállalkozásra és pénzügyi holdingra / csoportra konszolidáltan is
A három pillér
1. Pillér
2. Pillér
3. Pillér
Minimális tőkekövetelmény meghatározása (Hitel-, piaci-, és működési kockázatra)
Felügyelés (Belső tőkemegfelelés mérése és ennek felügyeleti ellenőrzése)
A piac fegyelmező ereje (Nyilvánosságra hozatali követelmények)
Az első pillér: hitelkockázat Sztenderd módszer Nemcsak az ügyfél típusát, hanem annak kockázatosságát is figyelembe veszi 150 %-os súly bevezetése Külső minősítések (pl.: Moody’s, S&P) használata Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 Kockázati súly 0% 20% 50% 100% 100% 150%
Ha nincs külső hitelminősítése: RW=100% Vállalatokkal szembeni kitettség
Hitelminősítési besorolás Kockázati súly
1 20%
2 50%
3 100%
4 100%
5 150%
6 150%
Hitelkockázatok IRB módszere
Leegyszerűsített szabályozói modell a tőkekövetelmény (nem várható kockázat) meghatározására Alap IRB: PD-t becsli a bank, LGD EAD adott Fejlett IRB: minden paramétert a bank becsül Tényleges kockázati súlyok: adott függvény segítségével kell meghatározni Tőkekövetelmény: maradt a kockázattal súlyozott eszközérték 8%-a
A tőkefüggvény K = (LGD × N(x) – LGD × PD) × (1+(M- 2.5) b)/(1–1,5 b) ◦ PD: mulasztási valószínűség (becsült érték) ◦ LGD: veszteség nemteljesítés esetén (alap IRB: 45% illetve 75%) ◦ x = [(1 - R)^-0.5 × G (PD) + (R / (1 - R))^0.5 × G (0.999)]
◦ R: makrováltozóval való PD-től függő korreláció (adott képlet) ◦ M: duration típusú lejárati változó (alapesetben 2,5 év) ◦ b: PD-től függő a lejáratot kiigazító paraméter ◦ G(.): Normális eloszlás inverze ◦ N(.): Normális eloszlás Kockázattal korrigált eszközérték: RWA = 12,5 x K x EAD
Működési kockázat •
Alapmutató módszere (BIA): [(kapott - fizetett kamat) + bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből + kapott (járó) jutalék- és díjbevételek +pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből - fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások - pénzügyi műveletek nettó vesztesége] hároméves számtani átlaga x 15% (csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni)
•
Sztenderdizált módszer (TSA): üzletáganként, alapmutató szerint külön %-ok, pl. vállalati pénzügyek, kereskedés-értékesítés18%, kereskedelmi banki tevékenység 15%, lakossági banki tevékenység 12%, stb.
•
Fejlett mérési módszer (AMA): 5 éves veszteségadatok üzletáganként és eseménytípusonként (belső csalás, külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság, ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika, tárgyi eszközökben bekövetkező károk, üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba, végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés)
Kockázatvállalás korlátozása (Hpt.) Nagykockázat vállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább 10%-át, de max. 25%-a lehet.
Összes nagykockázat ≤ szavatoló tőke 800%-a
Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása: a hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy a hitelintézet által kibocsátott értékpapírt (részvényt, részjegyet) vagy kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon
Befektetések korlátozása:
minősített befektetés (10%-51%-os részesedés) egy vállalkozásban ≤ szavatoló tőke 15%
minősített befektetés összesen ≤ szavatoló tőke 60%
összes befektetés ≤ szavatoló tőke 100%
Ingatlanbefektetések korlátozása: a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívüli ingatlanba történő befektetése ≤ szavatoló tőke 5%
A második pillér
A bankoknak rendelkezniük kell általános tőkemegfelelési szintjüket értékelő eljárással -> ICAAP
A felügyeleteknek vizsgálniuk és értékelniük kell, hogy a bankok miként értékelik saját tőkemegfelelésüket és milyen stratégiájuk van ezzel kapcsolatban -> SREP
A felügyeleteknek megfelelő intézkedéseket kell tenniük, ha nincsenek megelégedve a folyamat eredményeivel.
A felügyeleteknek meg kell követelniük a bankoktól, hogy a minimális tőkekövetelményhez képest magasabb tőkeszint mellett működjenek
A felügyeletek arra törekedjenek, hogy már a korai fázisban avatkozzanak be, és korrekciós lépéseket kell követelniük, ha a tőke szintje nem marad fenn vagy nem áll helyre.
A harmadik pillér Célja: hogy a nyilvánosság fegyelmező erejével ösztönözze a hitelintézetet stratégiája, kockázatkezelése, valamint irányítási rendszere folyamatos felülvizsgálatára és az átláthatóság fokozására Nyilvánosságra kell hozni:
Kockázatkezelési elveket, módszereket
Szavatoló tőkével kapcsolatos információkat
A hitelintézet tőkemegfeleléssel kapcsolatos információkat
Hitelezésikockázat-mérséklés technikáit
Kereskedési könyv kockázatait
Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók kockázatát
Értékpapírosítás kockázatát
Partnerkockázat kezelését
Működési kockázat kezelését
Felügyelés 1.
Makro-prudenciális felügyelés
MNB
A pénzügyi rendszer egészének kockázataira fókuszál MNB trv. 4. § (7) A MNB […] feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését
2.
Mikro-prudenciális felügyelés
PSZÁF
Az egyedi intézményi kockázatokra fókuszál: a) Prudenciális felügyelés b) Piaci folyamatok felügyelése c) Fogyasztóvédelem
A Pénzügyi Stabilitási Tanács
A Tanács tagjai: NGM minisztere, a Felügyelet elnöke és az MNB elnöke. (A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a miniszter, az MNB elnöke, majd a Felügyelet elnöke tölti be)
A Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést
A Tanács döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza
Feladatai:
1.
Folyamatosan értékeli a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac stabilitását
2.
Az MNB stabilitási jelentésében foglaltakat figyelembe véve megtárgyalja Felügyelet kockázati jelentését
3.
Szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére,
4.
Szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelet elnökének ajánlás kiadására, eljárás megindítására vagy más intézkedés megtételére
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1987 - 1991 Bankfelügyelet: a PM egyik főosztálya
1991 - 1996 Állami Bankfelügyelet
Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet
1996 - 2001 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF)
Állami Biztosításfelügyelet
Állami Pénztárfelügyelet
2001-
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
A Felügyelet tevékenységének célja 1.
A pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása
2.
A pénzügyi szervezetek prudens működésének elősegítése
3.
A pénzügyi szektor kockázatainak feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, megelőző intézkedések alkalmazása
4.
Együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, csökkentésében, megszüntetésében
5.
A pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése.
A Felügyelet eljárásai Engedélyezési eljárás Felügyeleti ellenőrzés
1.
Rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése (a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése esetén rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő)
2.
Ellenőrzési eljárás ◦ Átfogó ellenőrzési eljárás (az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart) ◦ Célvizsgálat
◦ Témavizsgálat (több szervezetnél)
Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.
Felügyelet legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosítónál és viszontbiztosítónál, egyéb intézményeknél pedig ötévente
A Felügyelet eljárásai
Fogyasztóvédelmi eljárás Egyebek mellett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek betartását vizsgálják E törvény szerint megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát.
Piacfelügyeleti eljárás Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett minden pénzügyi/befektetési/biztosítási stb. tevékenység esetén Bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén Vállalat felvásárlás szabályainak ellenőrzése céljából
A pénzügyi szolgáltatások egységes piacának alapelvei az EU-ban „home country control” Azt a pénzügyi intézményt, amelyik egy másik EU tagállamban („host country”) is tevékenykedik,továbbra is a székhely szerinti tagállam („home country”) hatóságai ellenőrzik. Kölcsönös elismerés intézménye (mutual recognition) Ha egy pénzügyi szolgáltató egy tagállamban működési engedélyt kapott (home country), akkor ezen engedély birtokában, akár közvetlenül, akár közvetve, bármely más tagállam piacán is nyújthatja ugyanazokat a szolgáltatásokat („single licence”, „single passport”).
Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete
Hpt. 168/A. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe, a pénzügyi intézmény határon átnyúló szolgáltatása megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep, a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A Felügyelet ilyen jellegű intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
A Lámfalussy folyamat
A Lámfalussy folyamat 2001-es elindításának célja az volt, hogy hatékony mechanizmust hozzanak létre az európai pénzügyi felügyeleti gyakorlatok közelítésére.
1. szinten az Európai Parlament (EP) és a Tanács (ECOFIN) együttdöntési eljárás keretében jár el keretjogszabályokat (direktívákat) határoznak meg
2. szinten a Tagállamok (ESC, EBC, EIOPC) és az Európai Bizottság (EB) részletes végrehajtási szabályokat alakítanak ki.
3. szinten az intézkedések koherens tagállami végrehajtását biztosítja egy megerősített felügyeleti együttműködés (CEBS, CEIOPS, CESR) konzisztens megvalósítás
4. szinten a Európai Bizottság gondoskodik az EU-jogszabályok időben és megfelelően történő átültetéséről a nemzeti jogba szabályok betartatása (enforcement)
Rövidítések
EBC = European Banking Committee (európai bankbizottság ) EIOPC = European Insurance and Occupational Pensions Committee (európai biztosítási és foglalkoztatói-nyugdíj bizottság) ESC = European Securities Committee (európai értékpapírbizottság) 3L3 = CEBS, CEIOPS és CESR együtt CEBS = Committee of European Banking Supervisors (európai bankfelügyelők bizottsága) CEIOPS = Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors (az európai biztosítás és foglalkoztatói nyugdíjak európai bizottsága) CESR = Committee of European Securities Regulators (európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága )
A válság kihívásai 1.
A 3L3 bizottságok felállításának fő célja az volt, hogy olyan, a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együtt kidolgozott sztenderdeket készítsenek el, amelyek a szabályozási konvergencián kívül a felügyeleti módszertanok és eljárások konvergenciájához is elvezetnek. Ennek elérése érdekében a 3L3 bizottságok ajánlásokat adnak ki.
Ennek ellenére a nem teljesen harmonizált szabályozási környezet és az alapvetően nemzeti alapokon nyugvó intézményrendszer nem bizonyult kellően hatékonynak nem egységesen alkalmazták a direktívákat
azonos típusú üzleti tevékenységek felügyeleti kezelésében inkonzisztenciák alakultak ki
A válság kihívásai 2. Nemzeti szabályozásoknak való megfelelés az európai pénzügyi szervezeteknek költségesebbé vált a működés Hiányosságokat tárt fel a nemzeti hatóságoknál a releváns kockázatok és a pénzügyi stabilitás sérülékenysége azonosításában
Hiányosságok a kockázatokkal kapcsolatos jelzések konkrét akciókra történő lefordításában Hiányosságok a nemzetközi és az illetékes hatóságok közötti együttműködésben, koordinációban, sőt a bizalom terén is
Az új európai felügyeleti rendszer 1.
(1) Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRB). (2) Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS)
Az ESRB tagjai: az EKB elnöke és alelnöke, minden EU nemzeti központi bank elnöke, három ESA elnöke és az EB képviselője
Az ESRB feladata a makro-prudenciális felügyelet ellátása, azaz ◦ értékeli a makrogazdaság és a pénzügyi rendszer egészének alakulásából eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat ◦ korai figyelmeztetéseket ad ki az esetleg kialakuló rendszer-szintű kockázatokról ◦ ajánlásokat tesz ezen kockázatok kezelésére
Az új európai felügyeleti rendszer 2.
Az ESFS ezzel szemben mikro-prudenciális felügyeletet lát el, azaz ◦ Az egyedi intézmények, csoportok, illetve szektorok kockázatait értékeli ◦ Továbbá el kell látnia a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak védelmét is A három új európai felügyeleti hatóság (EBA, ESMA és EIOPA) 2011. januárban a 3L3 bizottságok (CEBS, CESR és CEIOPS) transzformációjából jött létre.
A három ESA vezetése az illetékes felügyeletek elnökeiből, az EB képviselőjéből, az ESRB képviselőjéből, továbbá a másik két ESA elnökéből áll. ESAs = EBA, ESMA és EIOPA
Rövidítések European Systemic Risk Board – ESRB (Európai Rendszerkockázati Tanács) European System of Financial Supervisors – ESFS (Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere) European Supervisory Authority – ESA (a három európai felügyeleti hatóság ) European Banking Authority - EBA (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) European Insurance and Occupational Pensions Authority - EIOPA (Európai Biztosítási és Foglalkoztatói nyugdíj-felügyeleti Hatóság ) European Securities and Markets Authority - ESMA (Európai Értékpapírpiaci Felügyeleti Hatóság )
ESA-k feladata 1.
az eddig is kiadható nem kötelező érvényű szabályok kibocsátása mellett kötelező érvényű technikai standardok kiadása, figyelemmel az egységes szabálykönyv kialakítására
a tagállamok közötti egységes felügyeleti kultúra elmélyítése
az EU jogszabályok következetes alkalmazásának előmozdítása, a közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértése elleni fellépés
a korábbi önkéntességet felváltva kötelező közvetítés végrehajtása nemzeti felügyeletek között fennálló vitás kérdésekben
a felügyeletek által megteendő közös lépések előírása határon átnyúló vészhelyzetekben
ESA-k feladata 2.
a végső esetben egy adott tevékenység megszüntetésére irányuló felszólítások megtétele közvetlenül egy adott pénzügyi szervezetnek
a felügyeleti kollégiumok munkájának koordinálása, adatok begyűjtése a nemzeti felügyelő hatóságoktól a kollégiumi munka elősegítésére.
EU felügyeleti adatbázisok létrehozása és fenntartása, illetve
a hitelminősítő ügynökségek közvetlen felügyelete az ESMA által.
