Bankmenedzsment
Monetáris rendszer intézményei és a monetáris politika
Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom:
Ligeti S. - Sulyok-Pap M. (szerk.): Banküzemtan - egyetemi tankönyv I. fejezet
Vígvári A.: Pénzügy(rendszer)tan 2-3. fejezet
Ajánlott irodalom:
Kohn, M.: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok 24 - 25. fejezet
Horváth Ágnes (szerk.): Monetáris politika Magyarországon, Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 2006. augusztus
Balogh Csaba: Az MNB monetáris politika eszköztára, Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 2009. szeptember
Fontosabb jogszabályok:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény (Bszt.)
A pénzügyi rendszer alrendszerei
Pénzügyi piacok
Monetáris rendszer -
-
Jegybank Kereskedelmi bankok
Pénzügyi ellenőrzési rendszer
Fiskális rendszer
A nyitott gazdaság körforgási modellje
Háztartások
Vállalatok
Kormányzat
Export
Import
Külföld Forrás: Kohn, M. 696. o.
Pénzügyi rendszer Külföldi hitelezés
A kereskedelmi bank fogalma 1.
„Szerintünk a bank olyan üzem, amely a saját számlájára, hivatásszerűen vesz igénybe, illetve nyújt hitelt és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotására is alkalmassá tesz” (Szász Antal 1947:3)
Hpt. szerint:
5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely […] legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki.
(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.
A kereskedelmi bank fogalma 2.
(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.
3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:
a) betét gyűjtése;
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e) elektronikus pénz kibocsátása,
f) kezesség és bankgarancia vállalása,
g) valuta-, devizakereskedés (kivéve pénzváltás)
h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
k) hitel referencia szolgáltatás;
A kereskedelmi bankok jellemzői 1. A bankok a közvetett finanszírozás kiemelt szereplői: monetáris pénzügyi közvetítők
Pénzt teremt Pénzforgalmi szolgáltatást nyújt Lejárati és volumen transzformációt
hajt végre oly módon, hogy a befektető (betétes) kockázata független marad a beruházás (a kihelyezett hitel) kockázatától
A kereskedelmi bankok jellemzői 2. • A bankok „delegált megfigyelők”, akik kontrolálják a hitel felhasználását -> olcsóbban és hatékonyabban képesek megvalósítani a befektetett források monitoringját. E kockázatmenedzselő tevékenységéért jövedelemre tesznek szert -> a bank tehát „kockázatokkal kereskedő üzem” • A kereskedelmi bankok célfüggvényét a jövedelmezőség, likviditás és szolvencia követése jellemzi.
A kereskedelmi bankok jellemzői 3. A szerződő felek (betétes – bank; bank – hitelfelvevő) között információs aszimmetriák vannak 1. morális kockázat 2. kontraszelekció • A bankok sajátos helyzete megköveteli azok speciális szabályozását és felügyeletét 1. prudenciális szabályozás 2. állami védőháló (pl.: betétbiztosítás, LoLR, stb.) • A banki szolgáltatások piacát magas belépési korlátok jellemzik -> oligopolisztikus piacszerkezet -> fogyasztóvédelem + versenyhatóság szükségessége
•
Az univerzális bankok 1.
Meghatározásuk (nem egységes): 1. Túlmegy a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységen (betét, hitel, pénzforgalmi szolg.) 2. Értékpapír-műveleteket is végezhet (jegyzési garanciavállalás) 3. Vállalati (nem pénzügyi) részvények (esetleg saját ügyfelének részvénye) birtoklása 4. Derivatívákkal történő kereskedés 5. Biztosítás
Az univerzális bankok 2.
Létrejöttük feltételei/mozgatórugói:
1.
Szabályozási korlátok eltörlése a különböző szolgáltatási szegmensek között = dereguláció (pl.: Glass-Steagle Act (1933) rendelkezéseinek feloldása1999-ben)
2.
A verseny a méretgazdaságosság és a keresztértékesítésben rejlő szinergiák kihasználására kényszeríti a szereplőket -> pénzügyi konglomerátumok, pénzügyi hipermarketek jönnek létre. Előnyük még a kereskedelmi bankokkal szemben, hogy tulajdonosként több információval rendelkeznek a hiteligénylőről.
3.
Az univerzális bankok 3.
Érvek és ellenérvek:
A gazdasági hatalom koncentrációja az iparvállalati részesedéseken keresztül. Ellenérv: Svájc és Japán példája
Túl nagy kockázatvállalás. Ellenérv: a tevékenységek diverzifikációja csökkenti a kockázatot
„Too big to fail” Ellenérv: a diverzifikáció miatt kisebb valószínűséggel szorul állami segítségre
Helyi monopóliumok alakulhatnak ki az egyes országokban. Ellenérv: az egységes európai piacon lesz külföldi versenytárs
Szabályozási nehézségek, pl.: a tőkekövetelmény meghatározása. Ellenérv: tevékenységenként kell meghatározni.
Szektorok közötti fertőzés kockázata. Ellenérv?
A pénz meghatározása funkcionális megközelítésben
1. Gazdasági elszámolások (értékmérés) eszköze
2. Tranzakciós eszköz: forgalmi v. csereeszköz fizetési eszköz
3. Vagyontartás (felhalmozás) eszköze 1. világpénz (konvertibilitás): helyi vs. világszinten gyakorolt pénzfunkció, nem önálló funkció 2. a gazdaság és társadalom felett gyakorolt hatalom alapvető eszköze (M. Weber)
A pénzfunkció betöltéséhez szükséges tulajdonságok
Elfogadhatóság -> bizalom (mindenki elismeri)
Homogenitás -> biztos csereérték
Oszthatóság -> különböző értékű tranzakciók
Tartósság -> értékállósság, vagyontartás
Hordozhatóság -> könnyen szállítható
Ritkaság -> ez adja az értékét
Felismerhetőség -> bizalom
A pénz keletkezésének elméletei Klasszikus – neoklasszikus elmélet Az emberek társadalmi közmegegyezés révén a közvetlen csere (barter) problémáinak* kiküszöbölésére hozták létre a pénzt. *csere kölcsönös szándéka, cserearányok, volumen, időtényező A pénz csereeszköz funkciója az elsődleges. Ami betölti a csereeszköz funkciót, az tölti be a többi pénzfunkciót is.
Történelmi – szociológiai megközelítés (M. Weber)
A pénzt az adófizetés hívta életre -> a fizetési funkció az elsődleges
Antropológiai megközelítés (Polányi Károly)
A pénz a különféle (vallási) kötelezettségek teljesítése során alakult ki -> a fizetési funkció az elsődleges
Pénzrendszerek
Pénzrendszer: a pénz anyaga, illetve a pénz forgalomba kerülését és a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozó mechanizmusok összessége. Árupénzek -> Fémpénz-rendszerek -> Hitelpénzrendszer Fémpénz (arany, ezüst) -> világpénz funkció vs. lokális pénzek Kínálata nem tud megfelelően alkalmazkodni az igényekhez -> pénzhelyettesítők iránti igény (váltó és bankjegy forgalom) megnő -> az arany demonetizálódása Hitelpénz, mert jórészt banki hitelezés során keletkezik. A bankrendszer fizetési ígérete. Jelentősen inhomogenizálódott. Vásárlóerő: minden esetben a tranzakcióba vitt reáljószágok és a pénzmennyiség arányától függ
Pénz-aggregátumok M0
Jegybanki számlapénz
M1
M2
M3
Banki Készpénz FolyószámlaEgyéb betét: értékpapírok, (forgalomban, pénz lekötött határidős pénzpiaci bankoknál) (látraszóló betét) és devizabetét eszközök
M0=monetáris bázis = KPF+KPB+R(tartalék)
M1=KPF+DL
M2=M1+DE
M3=M2+PE
Pénzteremtés 1.
Jegybank (kp. kibocsátással; számlapénz kezelésével – hitelezés, devizaműveletek)
Kereskedelmi bankok (és más monetáris közvetítők): hitelezéssel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlásával, valutaváltással, betéti kamat fizetésével
(devizavásárlás = külföldi fizetőeszközt kibocsátó mon. intézmény fizetési ígéretének elfogadása)
Pénzmegszűnés: hitel-visszafizetés (kamat, illetve tőketörlesztés), monetáris szereplők devizaeladása
Pénzteremtés 2. • •
• • •
Banki aktívák (+) változás: pénzteremtés (-) változás: pénz megsemmisülés Egzogén pénzteremtés (Tarafás): 1. M=KP=KP*x+(1-x)*KP (jegybank által kibocsátott pénz egy része kp-ben, más része betétként) 2. M=KP*x+(1-x)*KP+(1-x)*(1-y)*KP (a betétként tartott pénz hitelként kihelyezhető, de tartalék van), ennek egy része betét lesz, ami kihelyezhető, aminek egy része betét lesz, ami kihelyezhető... =>pénzmultiplikáció (x: pénztartási ráta y: kötelező tartalékráta)
KP M= ( x y xy)
Pénzteremtés 3. Endogén pénzteremtés: Hiteligény lép fel (M)
A pénztartási ráta: x
A hitel egy részét kp-ban kell kiadni -> Mx
Látra szóló számlakövetelés: M(1-x)
A kötelező tartalékráta mértéke: y
Mx+M(1-x)y jegybankpénz kell ehhez
KP = Mx M (1 x) y
Pénzmultiplikációt befolyásoló tényezők
Pénzkereslet: ◦ ◦
◦ ◦
◦
Tranzakciós pénzkereslet: Lt= f(Y) =kY
(rendszeres vásárlások lebonyolítására) Óvatossági: Ló = f(Y,i) (előre nem látott események fedezésére) Spekulációs pénzkereslet: Ls = f(i) (vagyon megőrzése)
Pénzkínálat (hiteligény kielégítése): ◦
Bankok üzletpolitikája
◦ ◦
Bankok várakozásai -> credit crunch Prudenciális szabályozás -> prociklikusság
Az infláció költségei 1) Torzítja az árjelzéseket -> gátolja az erőforrások hatékony elosztását 2) A magas infláció esetén az árszintváltozás volatilitása is magas -> inflációs kockázati felár -> tőkepiacok hatékonysága csökken -> beruházási kedv csökken 3) A pénzügyi megtakarítások vonzereje csökken -> háztartások inkább reáljószágokat halmoznak fel 4) Nem szándékolt jövedelem- és vagyon újraelosztást eredményez 5) Nominálisan növekvő állami bevételek, reálértékben csökkenő állami kiadások 6) Inflációs adó, menüköltségek, stb.
Az MNB feladatai 1. 2.
3. 4. 5.
6. 7. 8.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát > inflációs célkövetés rendszere elsődleges: inflációs cél = árstabilitás Árfolyam politika végrehajtása (alárendelt cél) Kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra Deviza- és aranytartalékot képez és kezeli Kialakítja a fizetési és elszámolási rendszereket és felvigyázza működésüket Statisztikai információkat gyűjt Pénzügyi szolgáltatórendszer stabilitásának biztosítása (más hatóságokkal együttműködve, PSZÁF, PM)
Miért ésszerű cél az árstabilitás?
Az alacsony infláció kedvező a gazdaság működésének. A központi bank az infláción kívül egyéb makroökonómiai változót nem képes tartósan befolyásolni. Az egyéb makroökonómiai célok (gyorsabb növekedés, alacsony munkanélküliség stb.) hosszabb távú teljesüléséhez épp az árstabilitás biztosításával tud hozzájárulni. Ha az árstabilitás mellett más célja is van kevésbé lesz hiteles a piaci szereplők számára.
Az MNB függetlensége Intézményi: külső fél ne adhasson utasítást a jegybanknak -> MNB elnökének alkotmányban biztosított és a jegybanktörvényben meghatározott rendeletalkotási jogköre van Személyi: a monetáris politikai döntéshozók politikától való függetlenségét jelenti -> megbízatása hosszabb mint egy ciklus Működési: eszközeit és szervezeti formáját maga választja
Pénzügyi: nem függhet a költségvetéstől, automatikusan, feltétel nélkül jutnak hozzá a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi forrásokhoz
Az MNB és a kormány kapcsolata
Monetáris finanszírozás tilalma: az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek nem nyújthat folyószámlahitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg
Az MNB vezeti a Kincstár és az ÁKK számláit
Az állam tulajdonában lévő értékpapírok tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat
Az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapírkibocsátásaiban
A monetáris politika eszköztára (2009.08)
Alkalmazott eszköztár
Üzleti eszköztár
Potenciális eszköztár
Aktív és passzív repó Állampapír vétel/ Kéthetes MNB-kötvény Kamatplafon, -padló eladás (másodpiaci) Kamatfolyosó Értékpapír adásvétel Betéti és hitel tender/ Kötelező tartalékrendszer Viszontleszámítolás gyorstender
Az eszköztár funkciók szerint
irányadó instrumentumként szolgáló eszköz (a kéthetes MNB-kötvény) – a transzmissziós mechanizmusban tölt be lényeges szerepet;
a bankközi kamatok volatilitását csökkentő eszközök – a hitelintézetek likviditáskezelést támogatják (kamatfolyosó, kötelező tartalék, tender, gyorstender);
sterilizációs eszközök – a bankrendszer likviditástöbbletének lekötését szolgálják: 2hetes kötvény (egyéb pénzpiaci eszközök: fedezett hitel O/N v. napközbeni, betét, végleges áp. adás-vétel, repo, FX-swap (ált. „devizafedezet”);
az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök (deviza vétel/eladás) -> már nincs sáv (2008. elejétől)
MNB - kötvény
Kéthetes kötvény
A bankok korlátlanul jegyezhetik heti rendszerességgel
Ennek kamatát a jegybank határozza meg (irányadó kamat = alapkamat)
Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt alakítása
Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél)
A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait (fogyasztási és megtakarítási, valamint beruházási döntések)
A forgalomban lévő MNB-kötvények állománya (mrd HUF)
Forrás: MNB
Rövid vs. hosszú táv Rövid táv: kéthetes kötvény és kamatfolyosó -> a rövid bankközi forrássokkon keresztül, illetve a bankközi benchmarkhoz kötött árazású hiteleken keresztül hat Hosszú táv: piaci szereplők várakozásai is tükröződjenek -> jegybanki alapkamat signalling hatása -> várakozások átértékelésén keresztül hat (határidős kamatparitás)
Kamatfolyosó A rövid kamatok volatilitása csökkentésének eszköze. A jegybanki egynapos hitel és az egynapos betét kamata közötti folyosó (a jegybanki alapkamathoz kötve) Célja: a pénzpiaci kamatok ingadozását mérsékelje, kis eltérések a jegybanki irányadó kamattól. A bankközi piacon az egynapos kamatok a kamat-folyosó két széle között mozognak. Ha a bankközin nem kap a max (plafon) kamat mellett hitelt, akkor az MNB szintén egynapos futamidővel, értékpapír fedezet mellett hitelt nyújt a plafon kamata mellett. Ha a bankközin likviditásbőség van, az MNB-nél korlátlanul elhelyezhetők a fölös pénzeszközök egy napra, a kamatpadló szintjén.
A kamatfolyosó 2002-től
Kötelező tartalék
Eredetileg: prudenciális tényező
A rövid kamatok volatilitása csökkentésének eszköze: rugalmas likviditáskezelést tesz lehetővé
Alapja: hó végi tartalékköteles forrásállomány
Elhelyezés MNB-nél: egy hónap (a hónap átlagában kell teljesíteni)
Kamata: jegybanki alapkamat
Változtatásával a likviditásbőség csökkenthető / növelhető
Mértéke jelenleg 2%
A monetáris politika transzmissziója
Fő cél: árak, infláció (a reálgazdaságban) Transzmisszió = a monetáris politika közvetett hatása a reálgazdaságra (kibocsátás, árak) Összetett folyamat, csatornákon keresztül fejti ki hatását: ◦ 1) kamatcsatorna ◦ 2) árfolyam ◦ 3) eszközárak ◦ 4) hitelcsatorna ◦ 5) várakozások
Transzmissziós csatornák
Kamatcsatorna alapkamat ↑-> jegybanki betét/hitel-kamat ↑ -> kerbanki hitelkamat↑(+ kerbanki betét↑) -> ht hitelfelvétel ↓+ ht megtakarítások↑ +v tőkeköltség ↑ = beruházások ↓
DE: jegybanki kamat = rövid táv Várakozási hipotézis: a hosszú lejáratú kamatok a jövőben várt rövid lejáratú kamatok átlagából adódnak (lejárati transzmisszió)
Transzmissziós csatornák Árfolyamcsatorna:
jegybanki kamat ↑ -> piaci kamatok ↑ -> hazai valuta vonzó -> kereslete ↑ -> árfolyam erősödik
(amíg a szereplők úgy nem gondolják, hogy hosszabb távon inkább gyengülés várható, és ez ellensúlyozza a kamattöbbletet) Az új egyensúlyban magasabb belföldi kamatok, és felértékeltebb árfolyam alakul ki:
1.
Import árverseny -> árszínvonal csökken
2.
Export csökken -> GDP ↓ -> árszínvonal csökken
Transzmissziós csatornák Eszköz árcsatorna :
A pénzügyi és egyéb befektetésre alkalmas javak árfolyamára gyakorolt hatások kamat ↑ -> kötvény pref. ↑ vs. részvény -> részvényárak ↓ -> új részvénykibocs. nincs + megtakarítások részvényhányadának értéke ↓ -> fogyasztás ↓ Magyarországon az ingatlanpiaci hatása lehet jelentős
Transzmissziós csatornák
Hitelcsatorna: ◦ bankhitelezési jegybanki kamat ↑-> banki forrásszerkezet eltolódik a lekötött betétek irányába -> újabb források bevonása magasabb prémium mellett -> hitelek ára ↑, de nagyobb mértékben ◦ mérleg jegybanki kamat ↑-> vállalati eszközök értéke ↓ = fedezet -> magasabb hitelköltség (ár)
Várakozások ◦ Segíti vagy gátolja a transzmissziót -> jegybank hitelessége kulcsfontosságú
