Bankmenedzsment
A pénzügyi rendszer, pénzügyi piacok
Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom:
Vigvári A.: Pénzügy(rendszer)tan 1. és 4. fejezet
Ajánlott irodalom:
Kohn, M.: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok 2 - 6; 9-10; 13-15. fejezet
Fontosabb jogszabályok:
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 338/A. § - 338/D.§ A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.Törvény (Bszt.)
A pénzügyi rendszer jellemzői 1.
Környezet: a rendszeren kívüli olyan elemek, alrendszerek amelyek változása visszahat a rendszer minőségére
gazdasági rendszer, illetve annak társadalmi (kulturális, politikai, jogi, vallási stb.) környezete a pénzügyi rendszer a gazdasági rendszer egyik alrendszere (termelési/technológiai, logisztikai, elosztási alrendszerek) reál és nominális folyamatok, ez utóbbiak teremtik meg a kapcsolatot a pénzügyi rendszer és a többi alrendszer között a koordinációs mechanizmusok is (piaci, bürokratikus, reciprocitás, agresszív) a pénz / pénzügyi rendszer közvetítésével működnek
A nyitott gazdaság körforgási modellje
Háztartások
Vállalatok
Kormányzat Export
Import
Pénzügyi rendszer
Külföld
Forrás: Kohn, M. 696. o.
Külföldi hitelezés
A pénzügyi rendszer jellemzői 2.
Elemek: a rendszer tovább nem osztható részei; rendszerjellemzők <= elemek jellemzői; piaci szereplők, pénz, pénzügyi instrumentumok, pénzügyi információk
Megtakarítók (befektetők)
Spekulánsok Arbitrazsőrök Hedgerek
Pénzügyi szolgáltatók Beruházók
Piaci szereplők
A pénzügyi rendszer jellemzői 3.
Folyamatok: konkrét állapotok közötti átmenetek, a rendszerben zajló mozgások, tevékenységek, tranzakciók összessége (áramlások, tranzakciók, felügyeleti folyamatok) Pénzáramlások (a fizetési rendszereken keresztül valósulnak meg) Piaci tranzakciók (azonnali / határidős) Kormányzattal kapcsolatos (adók, transzferek) Egyes gazdasági szereplők közötti ellentételezés nélküli Pénzügyi instrumentumok áramlásai (pénzügyi piacokon zajlik) Információáramlás
A pénzügyi rendszer jellemzői 4.
Struktúra: elemek meghatározott kapcsolódása (hálója), összekapcsolódás módja; hard/soft (szervezetek, intézmények, szabályok) Szervezetek: koordinációs mechanizmus alapján: piaci, költségvetési, és non profit funkció szempontjából: finanszírozó, szabályozó, ellenőrző és monitor szervezetek
A pénzügyi rendszer funkciói
A gazdaság pénzellátásának, likviditásának biztosítása A gazdaság fizetési rendszerének fenntartása, szabályozása, működtetése Megtakarítások allokálása és eljuttatása a beruházókhoz A jövedelmek különböző gazdasági szereplők közti térbeni és időbeni átcsoportosítása, elosztása Bizonytalanságok és kockázatok kezelése Gazdaságpolitikai funkció
A pénzügyi rendszer alrendszerei
Pénzügyi piacok
Monetáris rendszer -
-
Jegybank Kereskedelmi bankok
Pénzügyi ellenőrzési rendszer
Fiskális rendszer
Pénzügyi piacok
Különböző időpontban, különböző országok fizetőeszközeiben denominált pénzek és pénzügyi instrumentumok cseréjének színterei. (Vigvári 157. o.)
Keresleti oldal: likviditási, finanszírozási igények határozzák meg Kínálati oldal: pénzteremtés + megtakarítás
Pénzügyi piacok vs. pénzügyi közvetítés
A pénzügyi piacok elsődleges feladata a megtakarítások allokálása és eljuttatása a beruházókhoz.
Az allokáció történhet közvetlen vagy közvetett finanszírozás útján melyek megvalósulását pénzügyi szolgáltatók segítik elő.
A pénzügyi szolgáltatók lehetnek pénzügyi közvetítők, pénzügy ügynökök, vagy mindkettő… (a dereguláció hatása)
A pénzügyi közvetítők a befektetők számára az általuk finanszírozott beruházástól közvetlenül nem függő hozamot és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak.
Éppen ezért pénzügyi közvetítés (financial intermediation) alatt többnyire a közvetett finanszírozást értik és nem a megtakarítások teljes allokációját.
Közvetett vs. közvetlen finanszírozás Közvetlen finanszírozók
Zártkörű értékpapír kibocsátás Befektetési bankok
Megtakarítók Háztartások Vállalatok Kormányzat
Elsődleges értékpapír Pénz
Közvetett finanszírozók
Forrás: Vigvári 66. o.
Kereskedelmi bankok Hitelszövetkezetek Biztosítók Nyugdíjalapok Pénzpiaci alapok Befektetési alapok Finanszírozó vállalatok
Beruházók Háztartások Vállalatok Kormányzat
Pénzügyi szolgáltatók főbb típusai - közvetett finanszírozás Monetáris közvetítők (az MNB besorolása szerint) Bankok (kereskedelmi banki tev.) Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Pénzpiaci alapok
Nem monetáris közvetítők Pénzügyi vállalkozások Befektetési alapok, alapkezelők Kockázatitőke - társaságok és alapok Befektetési vállalkozások Üzleti biztosítók, nyugdíjpénztárak
Pénzügyi szolgáltatók főbb típusai - közvetlen finanszírozás Elsődleges piaci szereplők ◦ Bankok (befektetési banki tev.) ◦ Befektetési vállalkozások Bszt. 5.§ (1) f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül Elsődleges állampapír forgalmazók (www.akk.hu)
Másodlagos piaci szereplők ◦ Bankok (befektetési banki tev.) ◦ Befektetési vállalkozások
Pénzügyi közvetítés Magyarországon 1.
Pénzügyi közvetítés Magyarországon 2.
A pénzügyi piacok szegmensei
Lejárt szerint: pénzpiac / tőkepiac
Földrajzilag: hazai / külföldi
A szerződés jellege alapján (egyedi vagy szabványosított): hitelpiac / értékpapírpiac
A teljesítés időpontja szerint: azonnali / határidős piacok
A piac funkciója alapján: elsődleges / másodlagos
A forgalomba hozatal módja szerint: nyílt / zárt
A kereskedés helyszíne szerint: tőzsde / MTF / rendszeres internalizálók / OTC
Pénz- és tőkepiacok
Pénzpiac - rövid távú pénzügyi eszközök piaca Bankközi hitel piacok FX swap, forward, option, FRA és egyéb pénzpiaci derivatívák piacai A származtatott ügyletek általában Rövid távú bankhitel Bankbetét Váltó Kincstárjegy
Tőkepiac - hosszú távú (1 éven túli) pénzügyi eszközök piaca
Hosszú távú bankhitelek/bankbetétek Részvény Kötvény Jelzáloglevél
Elsődleges és másodlagos piacok
Az elsődleges piacon alakul át a megtakarítás tőkévé. Az elsődleges piacon a pénzügyi eszközök kibocsátása történik.
A másodlagos piac biztosítja a kibocsátott pénzügyi eszközök likviditását. A másodlagos piacon az elsődleges piacon kibocsátott pénzügyi eszközzel kereskednek.
Azonnali és határidős piacok
Az azonnali piacon a pénzügyi eszközök adásvétele (az ügylet megkötése) és a teljesítése (fizetés és szállítás) nagyjából egy időben (legkésőbb 5 napon belül) végbemegy.
A határidős piacon a vételről/eladásról történő megegyezés (az ügylet megkötése) és a teljesítés elválik egymástól. A szállításra a szerződött áron és mennyiségben egy későbbi időpontban kerül sor és ekkor történik meg a fizetés is.
Pénzügyi eszköz vs. értékpapír
A pénzügyi piacokon a különböző tranzakciók instrumentumok szerződések formáját öltik.
A pénzügyi eszközök jövedelemmel, illetve vagyonnal szembeni követelést testesítenek meg és szerződés, vagy más jogi dokumentum formájában jönnek létre ( elismervény, bizonyítvány, stb.)
Értékpapír: vagyoni jogra szóló forgalomképes különleges okirat vagy elektronikus adat. Betétek Hitelek Opciók
Értékpapírok
Csereügylet Határidős ügylet
és
Pénzügyi eszköz vs. értékpapír a magyar jogban I. Pénzügyi eszköz (Bszt 6. § alapján): a) az átruházható értékpapír, b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, d) áruhoz, értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó – opció, – határidős ügylet, – csereügylet, – határidős kamatláb-megállapodás, – vagy bármely más származtatott ügylet, e) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, (pl.: CDS)
Pénzügyi eszköz vs. értékpapír a magyar jogban II. Pénzügyi eszköz (Bszt 6. § alapján) folytatás:
f) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
g) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó – opció, – határidős ügylet, – csereügylet, – határidős kamatláb-megállapodás, – vagy bármely más származtatott ügylet
k) egyéb származtatott ügylet, eszköz (valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet)
Értékpapírok jogi vs. közgazdasági megközelítésben I.
Jogi megközelítésben: az értékpapír szigorú alakszerűséghez kötött különleges okirat (vagy elektronikus adat), amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt papír nélkül sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet. A jog csak az okirat által létezik, csak azzal érvényesíthető.
Ptk. 338/A. § (1) A pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának.
(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
Értékpapírok jogi vs. közgazdasági megközelítésben II.
Ptk. 338/D. § Értékpapírt - külön jogszabály szerint valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani.
Tpt. 5. § (1) 41. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz.
Közgazdasági megközelítésben: vagyoni jogra szóló forgalomképes okirat vagy elektronikus adat. Ez utóbbi értelmezésben az a legfontosabb, hogy az értékpapírnak kalkulálható belső értéke legyen, amit annak jövőbeli cash-flowja határoz meg.
Jogilag ép., de közgazdaságilag nem: kárpótlási jegy
Értékpapírok csoportosítása 1. Az értékpapírban foglalt jog szerint:
Tagsági jogokat megtestesítő papírok (testületi papírok): Azt igazolják, hogy tulajdonosuk a vállalkozás alaptőkéjéhez hozzájárult, jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, illetve az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosítanak (részvény, részjegy)
Dologi jogi papírok (árupapírok): A dologi jogi papírok tulajdonjogot, zálogjogot testesítenek meg, és ezáltal az áru felett a tulajdonjog, ill. a zálogjog tartalma által meghatározott rendelkezési jogot biztosítanak anélkül, hogy az áru átadására lenne szükség. (pl. közraktárjegy, tengeri hajós elismervények stb.)
Értékpapírok csoportosítása 2.
Kötelmi jogi papírok (pénzpapírok): Kötelmi jogi természetű követelést, leginkább pénzkövetelést, azaz hitelviszonyt testesítenek meg, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, illetve az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. (pl.: váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél)
Egyéb értékpapírok: kárpótlási jegy, befektetési jegy
Értékpapírok csoportosítása 3. Külső megjelenési forma szerint:
Okirati: nyomdai útón előállított, fikailag megfogható értékpapírt jelent (pl.: zártkörű részvények egy része, Kincstári Takarékjegy I. és II.).
Dematerializált: az értékpapír számítógépes adatként jelenik meg és átruházása csak értékpapírszámán történő terhelés és jóváírás útján lehetséges. Ennek technikai feltétele, hogy a központi értéktár (KELER) értékpapírszámlán tartja nyílván a kibocsátott mennyiséget.
Értékpapírok csoportosítása 4. Az átruházás módja szerint:
Bemutatóra szóló: tulajdonosa élvezi a papírban foglalt összes jogokat. Átruházása egyszerű átadással történik.
Névre szóló: egy meghatározott személy nevére szól, az értékpapírhoz kapcsolódó jogok egyszerű átadással nem idegeníthetők el, átruházási nyilatkozat szükséges (cedálás).
Rendeletre szóló: az eredeti tulajdonos a papírban foglalt jogokat hátirat útján ruházza át más személyre (forgatás).
Értékpapírok csoportosítása 5. Hozamuk szerint:
Fix hozamú: előre meghatározott, mindig ugyanakkora, a névértékre vonatkozó fix kamatot biztosítanak, vagy diszkonttal kerülnek forgalomba. A CF előre meghatározott! (pl.: fix kamatozású kötvény, váltó, DKJ)
Változó hozamú: arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy a vállalkozás hasznából befektetett tőkéjének nagyságának megfelelően részesedjen (pl.: részvény). A CF előre nem meghatározott!
Átmeneti formák: csak a CF kiszámítási elveit adják meg. (pl.: változó kamatozású kötvény, osztalékelsőbbségi részvény)
Értékpapírok csoportosítása 6. Lejárat szerint: -
Rövid lejáratúak: egy évnél rövidebb futamidővel (DKJ)
-
Közép lejáratúak: 1 és 5 év közötti futamidővel (Kincstári takarékjegy II. zártvégű alapok befektetési jegyei)
-
Hosszú lejáratúak: 5 évnél hosszabb futamidővel (államkötvény, önkormányzati kötvények)
-
Lejárat nélküli: részvény, örökjáradék kötvény, befektetési jegy (nyíltvégű alapé)
•
Forgalomképesség szerint: Közforgalmú / Meghatározott körben forgatható (pl.: dolgozói részvény)
•
Forgalom koncentráltsága szerint: tőzsdére bevezetett/ tőzsdén kívüli
•
Kibocsátó személye: állam / önkormányzat / pénzintézet (letéti jegy, jelzáloglevél) / gazdálkodó szervezet / magánszemély (váltó,csekk)
Legfontosabb értékpapír típusok a magyarországi forgalomban
Állampapír Részvény Befektetési jegy Jelzáloglevél Kötvény (elsősorban hitelintézeti) Közraktárjegy Csekk, váltó, letéti jegy
Állampapírok Magyarországon
Diszkontkincstárjegy (DKJ) (3 és 12 hónapos, diszkont, aukciók, másodlagos piac OTC/BÉT),
Kamatozó kincstárjegy (356 nap, fix kamat, havonta jegyzés, két hetes jegyzési időszak, folyamatos)
Kincstári takarékjegy I. és II. (1 illetve 2 év. fix sávos kamat – csak magánszemélyek, folyamatos, postai forgalmazás, okirati forma)
Államkötvény (3, 5, 10 és 15 év, fix és változó kamat, zárt és nyílt kibocsátás, aukció, másodlagos piac OTC/BÉT)
Elsődleges forgalmazók köre: bizonyos kritériumoknak megfelelő EGT államában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet. ◦ Jog: kizárólagos részvétel a belföldi forint államkötvény és DKJ aukciókon ◦ Kötelezettség: folyamatos kétoldali árjegyzés, és az aukciókon való aktív részvétel
A forint állampapírok megoszlása
Befektetési jegy
Befektetési jegyek befektetési alapok résztulajdonát igazoló értékpapírok. A befektetési alapok megalakulásának célja több befektető pénzének összegyűjtésével kedvezőbb befektetési lehetőségek megvalósítása. Befektetési alapot nyílt végű vagy zárt végű, értékpapír- vagy ingatlanalapként, nyilvánosan vagy zártkörűen lehet létrehozni.
A befektetési jegy korlátozott részesedési jogot biztosít birtokosának: ◦ Hozamra való jog, ◦ Likvidációs ellenértékre való jog (nettó eszközérték) ◦ Nincs beleszólás a működésbe
Értékpapír alap lehet: pénzpiaci, részvény, kötvény, alapokba fektető, származtatott ügyletekbe fektető, indexkövető, stb.
Pénzügyi eszközök ára és kockázata
Alapelv: bármely pénzügyi eszköz ára egyenlő az elvárt pénzáramlásainak jelenértékével. Az elvárt pénzáramlások biztonságát a pénzügyi eszköz típusa és a kibocsátó jellemzői határozzák meg. n
PV t
E (Ct ) t 1 (1 rt )
Hozamgörbe 1.
Kapcsolat pénz- és tőkepiac között
Hozamgörbe: a különböző lejáratú, de azonos kockázatú hitelek éves kamatlábát a lejárat függvényében ábrázoljuk A kiválasztott instrumentum lehet az állampapír, bankközi betét, vagy hitel, jelzálog kötvény
Magyarországon: kockázatmentes, állampapír-piaci hozamon alapuló hozamgörbe (ez tükrözi leginkább a befektetők várakozásait)
A hozamgörbe a monetáris hatóság és a pénzügyi piacok szereplőinek várakozásait és céljait reprezentálja.
A hozamgörbe elemzési keretei között történik a monetáris politika operatív céljának (ez konkrét rövid lejáratú kamatláb érték) megállapítása.
Hozamgörbe 2.
Likviditási preferencia (Hicks): a hosszabb lejáratú instrumentumok hozamának kompenzálnia kell a befektetőket a nagyobb bizonytalanságért -> a normál hozamgörbe emelkedő
Várakozási hipotézis (Lutz): A hozamgörbe egyes pontjai visszatükrözik a befektetők várakozásait az adott instrumentum jövőbeli kockázataival kapcsolatban -> állampapír hozamokban megjelenik az inflációs-, deviza- és az ország kockázat is
A hozamgörbe alakja a befektetők várakozásaival együtt állandóan változik. Pl.: ha a rövid kamatok átmenetileg megnőnek (pl.: inflációs nyomás miatt) -> inverz hozamgörbe alakulhat ki
Hozamgörbék a hazai állampapírpiacon
2010.09.20
Hozamgörbék eltérése és a kockázati felár
(1 i2 ) 2
1 i1 (1 r1 )(1
e1
)
(1 i1 )(1 f 2 )
Kockázati felár a magyar államkötvényben
