A pénzügyi piac, mint speciális piac A pénzügyi piacok fejlődése A pénzügyi piacok működési módja A pénzügyi piacok szegmensei - pénz- és tőkepiac - devizapiac - elsődleges és másodlagos piacok - nyílt és zárt piacok - azonnali és határidős piacok
A pénzügyi piac, mint speciális piac 1.
2.
A gazdasági rendszerben működő alapvető piacok: – erőforráspiac – termékpiac – pénzügyi piac Megtakarítások fontossága Megtakarítások felhasználói (üzleti szféra és kormányzat)
3.
4.
1 (pénz) 2 (pénzügyi eszköz)
Megtakarítók (háztartások)
Megtakarítók a jelenbeni pénzüket jövőbeni pénzre szóló követelésre cserélik - jövőbeni fizetésre szóló ígéretek (részvény, kötvény, bankbetét, biztosítási kötvény, stb.) - jövőbeni többlet (osztalék, kamat, tőkenyereség, stb.) - kockázatvállalás Megtakarítás – önfinanszírozás – kormány = pénzpiaci közvetítésre
A pénzügyi piacok fejlődése 1. Változást motiváló tényezők: - egyre árnyaltabb finanszírozási módok a reálszféra fejlődéséhez - kockázat minimalizálása - a gazdasági rendszer „húzó” szférája - pénzügyi innovációk - kormányzati kontroll
2. Tendenciák a nemzetközi pénzügyi rendszerben -
a bretton-woods-i rendszer a nem banki finanszírozás előretörése a pénzügyi innovációk (dereguláció és liberalizáció) angolszász és kontinentális pénzügyi rendszrek
A pénzügyi piacok működése 1. – keresleti oldal A gazdasági szereplők likviditási és finanszírozási igényei - a likviditás a pénzfunkciók által leírt szükségletekhez köthető likviditás menedzsment feladatai - a finanszírozási igény – erőforrás biztosítása a tevékenység folytatásához vagy bővítéséhez lehetőségek: önfinanszírozás külső forrás bevonása a finanszírozási döntés szempontjai A finanszírozás és vállalatirányítás a modern piacgazdaságban
A pénzügyi piacok működése 2. – kínálati oldal A kínálat forrása: pénzteremtés, gazdasági szereplők megtakarításai A pénzügyi közvetítő rendszer szerepe a kínálat kielégítésében - pénzügyi szolgáltatók fő típusai - pénzügyi közvetítő intézmények A pénzügyi közvetítők A pénzügyi szolgáltatások fejlődése
A pénzügyi piacok működése 3. – működési mód 1. A tökéletes piac - feltételrendszere - a Modigliani-Miller tétel - a tökéletességet akadályozó gyakorlati tényezők 2. A hatékony piac - az információ jelentősége - erős és gyenge hatékonyság
Pénz- és tőkepiac 1. Lejárat az ügyletekre (rövid vagy hosszú táv) 2. Pénzt cserélnek pénzért. Kivétel a devizapiac! ( nem az időbeliség a fontos, de a devizában képzett megtakarításokra már igen) 3. A legfontosabb pénzpiaci eszközök („nagybani” piac, bankszerűség) - váltó - kincstárjegy - rövid lejáratú bankbetét és bankhitel - egyéb 4. A legfontosabb tőkepiaci eszközök (hosszú lejáratú hitelek piacára és értékpapírpiacra bontható – a fejletteknél csak értékpapírpiac) Szereplői: vállalat, költségvetés, háztartás Eszközei: - részvény - kötvény - záloglevél - hosszú lejáratú bankbetét és hitel - egyéb
Nyílt és zárt piac (nyílt és zárt kibocsátás) 1. Nyílt kibocsátás: széles befektetői körből kívánunk tőkét bevonni 2. Zárt kibocsátás: kiválasztott befektetői kör 3. A nyílt piac megjelenési formái: - tőzsdei forgalmazás - tőzsdén kívüli kereskedés 4. Zárt piaci példa: vállalati alaptőkeemelés részvényeinek felajánlása egy intézményi befektetőnek (befektetési társaság, nyugdíjalap, biztosító intézet, stb.)
Elsődleges és másodlagos piac 1. 2. 3.
Elsődleges piac: a pénzügyi eszközök kibocsátása, első eladása („új” értékpapír kerül forgalomba) Másodlagos piac: a már kibocsátott értékpapírok forgalmazása („használt” papírokkal való kereskedés) Közgazdasági tartalom: hogyan alakul át a megtakarítás működő tőkévé Megtakarítás
Tőke
A másodlagos piac nem képes erre a transzformációra. 4. A másodlagos piac - biztosítja a befektetések likviditását - összehangolja a különböző lejáratú megtakarításokat és befektetéseket - információt szolgáltat a befektetőknek és kibocsátóknak
Azonnali és határidős piac Felosztás az ügyletek esedékessége szerint - azonnali (prompt) az adásvételi szerződés és a teljesítés nem tér el - határidős (futures, forward) Jelenben kötött szerződés jövőben teljesítendő szállítás Létrejötte a jövőbeni árak, árfolyamok, kamatlábak bizonytalanságával függ össze (70-es évektől) Opciós ügyletek (jogszerzési) kiíró kötelezettsége, vevő a lejáratkor dönthet a vételről
