2016.05.16.
Pénzügyek
5. A pénzügyi piacok
1
2016.05.16.
Fő témák 1. Pénzügyi piacok fogalma 2. A keresleti oldal 3. A kínálati oldal 4. A pénzügyi piacok szegmensei 5. A pénzügyi piacok fejlődése 6. Pénzügyi válságok és kezelésük
3
1. Pénzügyi piacok fogalma – első megközelítés • Különböző szereplőknél és/vagy különböző időpontban rendelkezésre álló pénzek és pénzügyi instrumentumok adás-vételének színterei • Pénzügyi instrumentum = pénzre szóló követelés, amely egyszerre aktíva és passzíva • A pénzügyi instrumentum lehet „szabványos”, vagy egyedi szerződésen alapuló (az előbbi az értékpapír, a második pl. hitel vagy betét)
4
2
2016.05.16.
1. Pénzügyi instrumentumok • Értékpapírok tipizálása: – hitelviszony, tulajdonosi jogviszony, – futamidő, – forgalomképesség (zárt és nyílt kibocsátás) – kibocsátó szerint,
• Egyedi szerződések tipizálása: – betét-hitel~, – biztosítási ~, – vagyonkezelési ~ stb. • Jellemzően nem forgalomképesek, az értékpapírosítás ezen segít.
5
2. Pénzügyi piacok fogalma – második megközelítés • Kereslet= gazdasági szereplők szükségletei (likviditási igény, finanszírozási igény). • Kínálat= pénzkínálat, pénzügyi megtakarítások, spekuláns, arbitrázsör • Piaci szereplők …
6
3
2016.05.16.
2. A keresleti oldal • ~ a gazdasági szereplők likviditási és finanszírozási igénye • Likviditás = fizetési kötelezettség teljesítése időveszteség nélkül (likviditásmenedzsment) • Finanszírozási igény = erőforrások biztosítása gazdasági tevékenységhez – önfinanszírozás és külső forrás 7
2.1. Finanszírozási igény, ~ döntés Eszköz A gazdasági tevékenység feltételei
Forrás Belső (önfinanszírozás) Külső Visszatartott profit
Részvény
El nem költött munkajövedelem
Kötvény
El nem költött adóbevételek
Bankkölcsön
Vagyontárgyak értékesítése
Fogyasztói hitel Államkötvény Önkormányzati kötvény Önkormányzati bankkölcsön 8
4
2016.05.16.
2.3. Döntési szempontok 1. Explicit költségek 2. Kockázatok 3. Implicit költségek (pl. adózás hatása)
9
3. A kínálati oldal • Likviditási igény kielégítése és a finanszírozási külső forrásait a pénzügyi piacok kínálata biztosítja • Forrás a pénzteremtés és a megtakarítás • Megtakarításokból befektetés • Pénzügyi közvetítés
10
5
2016.05.16.
3.1. A pénzügyi közvetítők szerepe és feladata • A felek egymásra találásának segítése • A legkülönfélébb elvárások összehangolása a hozammal, kockázattal és a futamidővel kapcsolatosan • A szétszórt megtakarítások összegyűjtése • A források gyors, hatékony áramoltatása
A pénzügyi közvetítés típusai • Közvetlen finanszírozás • Közvetett finanszírozás 11 11
3.1. Közvetlen finanszírozás • A befektető átadja a beruházónak megtakarítását, ezért értékpapírt kap – A befektetési döntést a megtakarító hozza, a befektetés kockázatát ő viseli – Tipikus intézményei: szervezett (tőzsdék) és nem szervezett (OTC)értékpapír piacok – Szereplők: befektetők, a pénzügyi eszközök kibocsátásának megszervezésében aktív szerepet játszó befektetési bankok, és értékpapír kereskedők, spekulánsok, arbitrazsőrök
• Pl. gazdasági társaságok kötvény és részvény kibocsátása, államadósság papírok 12 12
6
2016.05.16.
3.1. Közvetett finanszírozás • A befektető megtakarítását egy pénzügyi közvetítőnek adja át, egyedi szerződés keretében • A pénzügyi közvetítő finanszírozza a beruházót ő méri fel ennek összes kockázatát • Tipikus intézmények: bank-piac, biztosítási piac • Szereplők: befektetők, kereskedelmi bankok, üzleti biztosítók, nyugdíj alapok, befektetési társaságok, lízing cégek
13
4. Pénzügyi piacok szegmensei • Hazai fizetési eszközök, illetve az ezekre szóló követelések piacai a pénzés tőkepiacok • Külföldi fizetőeszközök piacai a devizapiacok
14
7
2016.05.16.
4.1. Pénz- és tőkepiac 1. Értékpapírok vs. egyedi szerződése 2. Elsődleges vs. másodlagos piacok – tőzsdék szerepe (NYSE)
3. Nyílt vs. zárt piacok 4. Azonnali vs. határidőspiacok
15
4.2. Pénzügyi szolgáltatáspiacok szegmensei • • • •
Bankpiac Biztosítási piac Befektetési szolgáltatások piaca Szabályozás
16
8
2016.05.16.
4.3. Reguláció vs. dereguláció • Szabályozás területei: – – – – –
Piacra történő ki- és belépés feltételei Versenykorlátok Információszolgáltatási kötelezettség Felügyeleti ellenőrzés módja Védőhálók (pl. végső mentsvár, betétbiztosítás)
• 1980-as évektől kibontakozott a szolgáltatási szegmensek közötti szabályozási különbségek leépítése (dereguláció)► pénzügyi „hipermarketek” létrejötte 17
4.4. A pénzpiac és tőkepiac elhatárolása • Hagyományos elhatárolás: a piacon gazdát cserélő instrumentumok likviditása, amit a lejárathoz kötöttek, rövid és hosszú lejárat • A mai pénzügyi rendszerekben a lejárat és a likviditás nem esnek feltétlenül egybe • Más szempont lehet: – az instrumentum milyen típusú szereplő passzívája, fizetési ígérete. Lehet monetáris szereplő, állam, nem monetáris szereplő. – likviditási vagy finanszírozási igényről van-e szó? 18
9
2016.05.16.
4.5. Értékpapírok fogalma • Értékpapír pénzügyi és jogi fogalma közötti különbség (security vs voucher) (váltó, közraktárjegy). (Jog logikája pl. szabályozási cél az értékpapír hamisítás szankcionálása) • Pénzügyi fogalom = „szabványos”, meghatározott jogi előírásoknak, standardoknak és szokványoknak eleget tévő instrumentumok • Egyre kevésbé „papírok”, dematerializáció 19
4.6. Értékpapírok típusai • Alapinstrumentumok: – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények – részesedést megtestesítő, részvény – ezek kombinációi.
• Származtatott instrumentumok: – derivatívák, pl. opciók, swap, futures …
20
10
2016.05.16.
4.6. Értékpapírok típusai (2) • Jogviszony szerint: – hitelviszonyt – tulajdonosi jogokat – a kettő kombinációja, illetve az átváltás lehetőségét
• Kibocsátó szerint: – állampapírok, szuverén adósságot testesít meg, fedezete az adó – nem szuverén kormányzati adósságot megtestesítő, fedezete sokféle lehet (pl. díjbevétel) – vállalati értékpapírok
• Lejárat, hozam stb. szerint 21
4.7. Értékpapír piacok alaptípusai • Szervezett piacok, tőzsdék: – a kereskedés szabályai – a kereskedésre jogosultak köre – a kereskedés tárgyait képező instrumentumok kötöttek
• OTC, vagy nem szervezett piac(ok)
22
11
2016.05.16.
4.8. Piac likviditása • Piac likvid, ha egységnyi időszakban sok tranzakció megy végbe • A „mély piac, sekély piac” fogalmát a devizapiacok esetében szokták használni
23
4.9. Tökéletes piac, hatékony piac • Tökéletes piac (modell) – végtelenhez közelítő szereplőszám – szereplők árelfogadók, nem tudják a piaci kondíciókat befolyásolni – nincs arbitrázs – egyenlő informáltság
• Hatékony piac = ha piaci hozamok, árfolyamok minden új nyilvános információra reagálnak 24
12
2016.05.16.
5. Pénzügyi piacok fejlődése 1. Beruházások, beruházási igények 2. Kockázatok kezelése 3. A gazdasági fejlődést meghatározó ágazat (pl. IT) 4. Pénzügyi innováció (CDO) 5. Piaci stabilitás (közjószág) – állami beavatkozás
25
6. Pénzügyi válságok és kezelésük
26
13
2016.05.16.
BÉT A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnok nevet, az elnevezést 1871-től Pesti, majd 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) váltotta fel. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. 1948. május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették. 27
BÉT A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. A tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés 1995-ig működött a BÉT-en. 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a gazdasági társasági forma mellett döntött A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés a BÉT tulajdonosi szerkezetében: tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését. 28
14
2016.05.16.
BÉT A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en 2013. december 6-án elindult a Tőzsde új kereskedési rendszere, a XETRA®, amely leváltotta a tizenöt éve használatban lévő régi rendszert. A Magyar Nemzeti Bank 2015.november 20-án adásvételi szerződést kötött a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) eddig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG-val és Österreichische Kontrollbank AG-val. A tranzakcióval az MNB minősített többségi tulajdonosává vált a hazai értéktőzsdének.
29
BÉT A tőkepiaci folyamatok jelzésére a Tőzsde hazai (BUX, BUMIX), regionális (CETOP20) árindexeket számol. A hazai részvényindexek a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy mutatószámba. A regionális blue-chip index a 20 legnagyobb tőkeértékű és forgalmú közép-európai vállalat részvényeinek teljesítményét tükrözi. A hozamindex a rövid lejáratú állampapír befektetéseken elérhető átlagos hozamot mutatja. 30
15
2016.05.16.
BUX Index összetétele Részvény
Tőzsdére bev. menny.
Közkézhányad
Súlyozási tényező
Záróár (HUF)
Számláló (HUF)
Súly a kosárban (%)
ANY
14 794 650
0,7159
1,000000
1 110
11 756 553 827,85
0,58
APPENINN
36 500 000
0,2934
1,000000
211
2 259 620 100,00
0,11
CIGPANNONIA
0,44
63 283 203
0,7896
1,000000
179
8 944 346 658,90
ELMU
6 074 441
0,0187
1,000000
26 200
2 976 111 623,54
0,15
EMASZ
3 050 421
0,0686
1,000000
23 335
4 883 055 978,80
0,24
FHB
66 000 010
0,2464
1,000000
736
11 969 128 213,50
0,59
GRAPHISOFT
10 631 674
0,5074
1,000000
2 405
12 973 799 887,18
0,64
M-TELEKOM
1 042 742 543
0,4079
1,000000
470
199 907 301 146,16
9,89
MOL
104 518 484
0,5002
0,637246
16 500
549 702 676 457,60
27,18
OTP BANK
280 000 010
0,7443
0,478575
7 213
719 402 604 928,85
35,58
PANNERGY
21 054 655
0,5873
1,000000
358
4 426 812 799,58
0,22
828 684
0,5349
1,000000
5 750
2 548 762 661,70
0,13
13 473 446
0,2566
1,000000
1 306
4 515 215 834,14
0,22 23,72
PLOTINUS RABA RICHTER GEDEON ZWACK
186 374 860
0,6497
0,717356
5 522
479 657 604 769,29
2 000 000
0,1797
1,000000
17 400
6 253 560 000,00
0,31
2 022 177 154 887,09
100,00
Összesen:
31
BÉT azonnali piac Az azonnali piacon a kereskedés két szekcióban, a részvény és a hitelpapír szekciókban zajlik. A részvény szekcióban tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni, illetve speciális értékpapírként ebben a szekcióban szerepel a kárpótlási jegy is. A hitelpapír szekcióban kapnak helyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így a diszkont kincstárjegyek, az államkötvények, a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek. 32
16
2016.05.16.
Származékos piac A tőzsdei határidős és opciós termékek a származékos (származtatott) pénzügyi termékek családjába tartoznak. A származékos termék elnevezés onnan ered, hogy ezen termékek ára egy úgynevezett alaptermék árából származtatható. A BÉT származékos termékei a határidős és az opciós kontraktusok. A határidős illetve az opciós piaci ügyleten keresztül kiugróan magas hozamú, de ezzel együtt magasabb kockázatú pozíciót éppúgy létre lehet hozni, mint a befektető portfoliójának kockázatát csökkenteni. 33
Származékos piac határidős deviza határidős kamat határidős részvény és index opciós deviza opciós részvény és BUX
34
17
2016.05.16.
Árupiac A Tőzsde árupiacán azonnali, határidős és opciós ügyletek köthetők gabona termékekre. A tőzsdei árutermékek szabványosítottak. A BÉT meghatározza a termékek minőségi jellemzőit, továbbá az árupiaci ügyletek paramétereit is, úgy mint a teljesítés parítása, a kontraktusméret, a teljesítés módja, a lejáratok, továbbá opciók esetén az opció típusa (vételi, eladási), valamint a lehívási árak lehetséges értékei. A határidős illetve az opciós árupiaci ügyleten keresztül kiugróan magas hozamú, de ezzel együtt magasabb kockázatú pozíciót éppúgy létre lehet hozni, mint a befektető portfoliójának kockázatát csökkenteni. 35
A BÉTa Piac A Budapesti Értéktőzsde BÉTa Piacán lehetőség nyílik a befektető számára külföldi részvényekkel történő kereskedésre. Az itt elérhető részvények teljesen azonosak a külföldi piacokon forgó papírokkal. A kereskedés forintban zajlik, így devizaátváltási költségek nélkül biztosít hozzáférést számos európai nagyvállalat külföldi pénznemben kibocsátott részvényeihez. A BÉTa Piacon regisztrált külföldi értékpapírok likviditását árjegyzők biztosítják, akik szerződésben vállalnak kötelezettséget vételi és eladási ajánlatok jegyzésére. Az árjegyzés segít abban, hogy a befektetők bármikor találjanak vételi és eladási ajánlatot a külföldi részvényekben a piaci viszonyoknak megfelelő árfolyamon. 36
18
2016.05.16.
Köszönöm a figyelmüket!
37
19
