A BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Törökbálint, 2015. március 31.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ___________________________________________________________ 2 Preambulum ______________________________________________________________ 4 Helyzetelemzés _____________________________________________________________ 6 Az intézmény rövid bemutatása ___________________________________________________ 6
Pedagógiai program ________________________________________________________ 9 1. A nevelési program ___________________________________________________________ 9 1.1. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei __________________________ 10 1.2. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai céljai _____________________________ 12 1.3. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai értékei ____________________________ 20 1.4. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai __________________________ 21 1.5. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai __________________ 21 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési célok és fejlesztési területek pedagógiai feladatok _____________________________________________________________________ 23 1.6.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: _____________________ 24 1.6.2 Fejlesztési területek, kulcskompetenciák ______________________________________ 26 1.7. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ___________________________ 32 1.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 33 1.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatait _____________________________________ 36 1.10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ______________________ 40 1.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje _____________________________________________________________________________ 46 1.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje _______________________________________________________________________ 50 1.13. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit 51 1.14. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei _______________________________ 58 1.15. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit __ 60 1.16. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet _______ 61 1.17.
Iskolai környezeti nevelési program _______________________________________ 62
2. Az iskola helyi tanterve ___________________________________________________ 64 2.1. Választott kerettanterv megnevezése __________________________________________ 64 2.2. Tantárgyi óratervek ________________________________________________________ 67 2.3. Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának elveit ________________________________________________ 83 2.4. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részéletes szabályai _____________________________________________________________________________ 85
Pedagógiai Program
2
2015. március 31.
2.5. A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás és a pedagógus felvétel szabályai _____________________________________________________________________ 89 2.6. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek ________________________________ 93 2.7 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések _______________________________________ 102 2.8. Egész napos iskola esetén külön kidolgozott nevelési-oktatási program _____________ 103 2.9. Felvételi eljárás szabályai___________________________________________________ 104 2.10. Emelt óraszámú oktatásban (sport, művészet) általános iskolában alkalmassági vizsga szervezhető __________________________________________________________________ 112 2.11. A tanuló átvételének szabályai______________________________________________ 113 2.12. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ____________________________________________________________________________ 114 2.13. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag _________________________________________________ 115
3.
A tanulók értékelése _________________________________________________ 116 3.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei _______________________________________ 116 3.2. A beszámoltatás követelményei és formái _____________________________________ 119 3.3. Magatartás és szorgalom értékelésének követelményei __________________________ 122 3.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ____________________ 128
4. Oktatásszervezés _______________________________________________________ 134 4.1. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei _______________________ 134 4.2. Alkalmazott pedagógiai módszerek - projektoktatás ____________________________ 135 4.3. Emelt óraszámú ének-zene oktatása esetén énekkari és hangszeres próbákon, előadásokon való részvétel kötelezettsége (8-16 óra) ___________________________________________ 138 4.4. Szakközépiskolai szakmai program __________________________________________ 138 5. A nyelvi előkészítő évfolyam tartalmi és szervezési kérdései ________________________ 148 6. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések _________________________________________________________________ 155 A pedagógiai program melléklete________________________________________________ 157 1. Középszintű érettségire felkészítő vizsgatárgyak megnevezése ______________________ 157 2. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok _______________________ 173
Pedagógiai Program
3
2015. március 31.
Preambulum 1.
Az iskola hivatalos elnevezése:
Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
2.
Az iskola OM száma:
OM 032616
3.
Az iskola nyilvántartási száma, nyilvántartásba vétel kelte, az intézmény létesítő szakmai alapdokumentum kelte,az engedély kiállítója:
K10939, 2013.08.27. 2014.11.06. Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere
4.
Az iskola székhelye:
2045 Törökbálint, Óvoda u. 6.
5.
Az iskola tagintézményének neve: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Tagintézménye
6.
Az iskola tagintézménye: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8.
7.
Az iskola postázási címe:
2045 Törökbálint, Óvoda u. 6.
8.
Az iskola telefonszáma (fax-száma, e-mail-száma, honlap):
06-23/335-639;
[email protected] www.balintsuli.hu
9.
Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója:
Keszler Márton igazgató
Pedagógiai Program
4
2015. március 31.
10.
Az iskola működtetője:
Törökbálint Város Önkormányzata Törökbálint Városgondnokság
11.
Az iskola fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
12.
Az iskola tagozatai:
Összetett intézmény: a) ÁLTALÁNOS ISKOLA: képesség kibontakoztató felkészítés (általános tantervű ének-zene emelt óraszámú természettudományi emelt óraszámú anyanyelvi tagozat emelt óraszámú) b) GIMNÁZIUM: 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyam matematika emelt óraszámú magyar emelt óraszámú c) SZAKKÖZÉPISKOLA: 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos szakmacsoportos képzés idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoportban szakközépiskola 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos szakmacsoportos képzés informatika szakmacsoportban. b) d) Érettségire épülő 1-2 évfolyamos OKJ-s képzés
11.
Az iskola földrajzi működési terülte:
Pest megye
12.
Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése:
a) általános iskola esetében: Törökbálint város területe b) a középiskola esetében: Törökbálint város területe, továbbá a tömegközlekedéssel elérhető környező települések.
Pedagógiai Program
5
2015. március 31.
13.
Az iskola tanulócsoportjainak száma:
2013-14-as tanévben 38 osztály és 1 szakképző osztály, 2014-15-ös tanévben 18 alsós, 13 felsős, 10 középiskolai és 1 szakképző osztály, 2015-16-os tanévben 18 alsós, 15 felsős, 10 középiskolai és 1 szakképző osztály, 2016-17-es tanévben 18 alsós, 16 felsős, 10 középiskolai és 1 szakképző osztály, 2017-18-es tanévben 17 alsós, 18 felsős, 10 középiskolai és 1 szakképző osztály Az alsó tagozat osztályai egésznapos oktatásban vesznek részt
Helyzetelemzés Az intézmény rövid bemutatása A törökbálinti Kísérleti Általános Iskola 1985. augusztus 29-én létesült az akkori Művelődési Minisztérium, Pest Megye Tanácsa és Törökbálint Nagyközség Tanácsa megállapodásának nyomán. 1989-ben alakult meg az iskolában a Képességfejlesztés Országos Központja. 1990. szeptember 1-től engedélyt kapott a Kísérleti Általános Iskola gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal történő bővítésére. 1994. január 1-től közoktatási megállapodással az ELTE Kísérleti Gyakorlóiskolája. 1997. szeptember 1-től közoktatási megállapodással a JPTE Kísérleti Gyakorlóiskolája. 1999. július 1-től a Törökbálinti Önkormányzat fenntartásába vette vissza az iskolát. 2013. január 1. KLIK Érdi Tankerület a fenntartója az intézménynek, az állami fenntartásba vétellel. Intézményünk fennállása óta több funkciót is ellátott az éppen érvényes fenntartói alapító okirat szerint. Mindvégig megtartotta azonban a jelenleg is érvényes funkciókat: 1. Körzeti általános iskola 1-8. évfolyammal. 2. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos gimnázium. 3. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos informatika szakmacsoportos szakközépiskola. 4. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoportos szakközépiskola. 5. szakképző évfolyamok OKJ képzés 1/14 évfolyammal. Az intézményben alkalmanként az egyes funkciók összevontan működnek, pl. a szakközépiskolai osztályban az informatikai szakmacsoport és az idegenforgalom vendéglátás szakmacsoport közismereti órákon együtt, szakmai, nyelvi és fakultációs órákon csoportbontásban vesznek részt.
Pedagógiai Program
6
2015. március 31.
A) Épület, az iskolaudvar és berendezése 1/a. Az épület 1979-es átadása után a mindenkori fenntartó csak a legszükségesebb karbantartásokat végezte el. A teljes felújítás és a tetőtér beépítése 2004 tavaszán kezdődött el, a rekonstrukció 2006 szeptemberére készült el. Ennek ellenére az épület állaga egyelőre szűkösen is, de megfelelő volt. Mind megjelenésében, mind tereinek funkcionális kihasználtságában ápolt, kulturált környezetű iskola képét mutatja. 1986-os bővítést az MM finanszírozta, ennek során az iskola újabb helyiségekhez jutott: 6 tanterem és három foglalkoztató az alagsorban (ebből 1 számítástechnika szaktanterem, 1 KVK és báb szaktanterem, 1 technika szaktanterem). 1991-ben a folyosókon szükségmegoldásként 1 kézműves szobát, 2 tanári fülkét választottunk le. Ennek hátterében, az épületben immár krónikus mértékű tanteremhiány ismerhető fel. 2002 szeptemberétől két alsós osztályunk a szomszédos könyvtári épület emeletén nyert ideiglenes elhelyezést. Az intézményben továbbra sem oldódott meg a felezett nyelvi órák teremszükséglete, a szaktantermek helyzete és a technika szaktanterem elhelyezése. Gondot okoz a tánc, a bábozás, a néprajz, a KVK és a drámapedagógiai foglalkozások elhelyezése, mely tevékenységek a folyosóra szorultak. A helyzet a következő években az iskola teljes felújítása után sem oldódott meg, mivel a demográfiai változások miatt minden évben 2 elsős osztállyal többet kellett indítanunk. Az átmeneti időben szükségmegoldások: a) A könyvtári épület tetőterének beépítésével (2 tantermet és egy számítástechnikai szaktantermet nyertünk); b) Az iskola épületének tetőtéri beépítése (10 tantermet eredményezett), az építkezés 2004-ben elkezdődött, befejeződött 2006-ban. c) A könyvtár visszatelepítése az iskola épületébe, majd a helyén két tanterem kialakítása (megvalósult 2009. szeptember 1-re). d) A volt CBA áruház átépítésével további négy tanteremmel, szertárral, tanári szobával és udvarral bővült. e) A fenntartó részéről megfogalmazódott egy új iskola építése (16 tanterem + 8 szaktanterem). Az építkezés 2010 áprilisában elkezdődött. 2013. szeptember 2-án átadták az Óvoda utcai épületet, amelyben 16 tanterem, 8 szaktanterem, tornacsarnok, 2 nagy előadó, uszoda áll rendelkezésére a diákoknak. 1/b. Az iskola tantermeinek berendezése a folyamatos karbantartással és felújítással megújult környezetet biztosít az oktatáshoz. Az idegenforgalmi-vendéglátóipari szakközépiskolai képzés előírásai szerint az alagsorban tankonyhát szereltünk fel világbanki keretből valamint a szakképzési hozzájárulás regionális keretéből nyert pályázattal. Az informatikai szakmacsoport szakmai munkáját korszerű géppark biztosítja. Az eszközök és a berendezések folyamatos pótlását pályázatokból és az iskolához befolyó szakképzési hozzájárulásból finanszíroztuk. Az iskolai konyha HACCP-re történő átalakítása megtörtént az iskola átépítésekor. A beruházás költségvetési fedezetét az önkormányzat biztosította. A konyha a jelenlegi területe a funkcióhoz - tálaló konyha - nagy, az étterem az ebédelő tanulók létszámához viszonyítva kicsi. Az új tagiskola étterme csökkenti a jelenlegi étterem zsúfoltságát, felszereltsége minden igényt kielégít.
Pedagógiai Program
7
2015. március 31.
B) Szertárak Az iskola számos szakleltári és szaktantermi felszereléssel rendelkezik. Alapvető eszközökkel, a minimális kötelező eszközlistában szereplő eszközökkel rendelkezik az intézmény. A középiskola megszervezésekor a középiskolához adekvát szertári egységek és felszerelések beszerzése csak igen kis mértékben valósulhatott meg elsősorban anyagi nehézségeink miatt. Az intézmény felújítása (2006) és bővítése alkalmával sikerült a hiányzó eszközök jelentős részét pótolni. Az Óvoda utcai épület átadása tovább bővítette a szertárak ellátottságát. . C) Infrastruktúra Szakképzési hozzájárulásból a fejlesztések, informatikai fejlesztés informatikai normatívából, alapítvány eszközvásárlása, könyvtárfejlesztés Az iskolai számítógépes szaktantermeket a Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázati eljárással keretében építettük ki és folyamatosan fejlesztjük. Minden számítógépünk Online Internetes kapcsolattal rendelkezik. Az önkormányzat 2004-től ADSL kapcsolatú szélessávú INTERNET elérést, 2011 óta pedig további széles sávú internet szolgáltatást fizetett elő iskolánknak. Az IHM és az OM közös pályázatán „digitális zsúrkocsit” (= mozgatható Internet elérést és vetítési lehetőséget biztosító mobil számítástechnikai rendszer) nyertünk. Ezzel bármelyik hálózatba kötött szaktantermünkből elérhetés és vetíthető az Internet és az elearning programok sora. Iskolánk megkapta a „tiszta szoftver” minősítést, vagyis valamennyi iskolai és oktatói gépünkön jogtiszta Microsoft szoftverek futnak. D) Környezetkultúra Az iskola és környezete ápolt, rendezett, ez elsősorban az ÉKP (értékközvetítő és képességfejlesztő program) tevékenységi rendszerében felvett VK (vizuális kultúra) és a munkatanulásként végzett környezetvédő tevékenységnek köszönhető. Iskolánk előtti betonozott utat, parkolót és járdát az iskolai felújítási költségből fedeztük, máig magunk takarítjuk és gondozzuk. Az iskola belső tereinek takarításában és ápolásában valamennyi tanulónk a munkatanulás keretében vesz részt. Tantermeiket a gyerekek maguk takarítják, dekorálják és díszítik. Kertünket, udvarunkat a karbantartóink irányításával, a tanulókkal közösen tartják rendben. Az évek múlásával ismét felújításra szorul a teljesen elhasznált iskolai sportudvar. Bővítésre és karbantartásra érett a kisiskolások szabadidős játszó udvara és az iskola kertje is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten évente szeretnénk ezeken a területeken is előbbre lépni. Az iskola környezetkultúrája - a fönti tények ellenére - összességében mind a mai napig még megfelelő, helyenként mintaértékű a magyar iskolai körülmények között. Ennek elérése és fenntartása komoly anyagi és közreműködői erőfeszítéseket igényel valamennyi tanulónktól és dolgozónktól. A játszótér fejlesztése a kisiskolások részére tartalmas (esetenként képességfejlesztő) szabadidős tevékenységet biztosít. A Szülői munkaközösség az udvar minőségi megújításában nagy szerepet vállalt és vállal a jövőben is.
Pedagógiai Program
8
2015. március 31.
Pedagógiai program MISSZIÓNK A tehetséget vagy a jól teljesítés területeit keressük, a lemaradókat egyéni fejlesztéssel felzárkóztatjuk; a „kultúra teljességének” és az alapvető emberi értékeknek a közvetítése során. Az iskolák pedagógiai programjának tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (hatályos: 2012.09.01-jétől) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (hatályos: 2012.01.01-jétől) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályos: 2012.09.01-jétől) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (hatályos: 2013.09.01-jétől) Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (hatályos: 2013.08.01-jétől) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet által A pedagógiai program két fő részből áll: nevelési programból és helyi tantervből.
1. A nevelési program Az iskola nevelési programja meghatározza: 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljait 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeit 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatait 1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközeit, eljárásait 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat 1.7. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat 1.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat 1.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatait 1.10. Az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait 1.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét 1.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét 1.13. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit 1.14. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit
Pedagógiai Program
9
2015. március 31.
1.15. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit 1.16. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet
1.1. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
El akarjuk kerülni a gyermekek túlzott szellemi megterhelését, mert az óhatatlanul félelmet, szorongást, tanulástól való menekülést eredményez. A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelően kívánjuk bevezetni őket a társadalmi élet gyakorlatába. A hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatására, mind a tehetségesek kellőterhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordítunk. Azt valljuk, hogy minden gyereket, minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra kell késztetni. Változatos, érdekes tevékenységei révén érdekessé teszi számukra az iskolát. Minden gyerek számára lehetővé kell tenni, hogy a legnagyobb teljesítményt érhesse el minden tevékenységből. Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyerek számára sokfajta tevékenységet, tanulási fejlődési lehetőséget kell biztosítani. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek kulturált, otthonos környezetben tanuljanak, s maguk is nagy gondot fordítsanak szűkebb és tágabb környezetük tisztaságára, esztétikumára. Igényes tanulói munkakultúra kialakítására törekszünk. Megtanítjuk őket tanulni, és fejlesztjük kudarctűrő képességüket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. A pedagógusok egyik legfontosabb feladataként jelöli meg azt, hogy megszerettessék a gyerekekkel az iskolát, a tanulást, megakadályozzák az értékektől, a kultúrától való elidegenedésüket. Felfogásunk szerint nemcsak a tanteremben szervezett tevékenységek lehetnek a tanítástanulás színterei. Ennek megfelelően szorgalmazzuk a közművelődési intézmények (múzeumok, kiállítások, színház stb.) látogatását, ahol a tanulási folyamat a tapasztalatszerzéssel egészül ki. A tanítási-tanulási folyamatainkat átszövi a személyiségfejlesztési folyamatok tervezése: a szükségletek, az érzelmi élet, az érdeklődés, a képességek, a magatartás, az akarat, a jellemnevelés, az attitűd és a kreatív társadalmi létre, az igazságosságra, az egyéni tudatosság fejlesztésének tervezése. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú, szakszerű segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.
Pedagógiai Program
10
2015. március 31.
Az iskola életében szeretetteljes, együttműködő, humánus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Minden gyermek ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, óvodákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Iskolánk minden tanulója számára biztosítani kívánjuk az esélyegyenlőséget. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Pedagógiai Program
11
2015. március 31.
1.2. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai céljai 1.2.1. Általános célok
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk, hogy kialakuljanak a gyermekekben azok a magatartás-és viselkedésformák, amelyekkel az élet minden területén találkoznak, s amelyek segítenek eligazodni az élet különbözőproblémáiban. Tantárgyi programjainkat átszövi a kommunikáció. A nyelvi kommunikáció mellett komoly szerepet szánunk a vizuális kommunikáció tanulásának is. Kiemelt szerepe van az érintkezéskultúrának: a jól érthető, tiszta beszédnek, a szabatos, igényes fogalmazásnak szóban és írásban, az illemtudó, toleráns, tapintatos viselkedésnek. A gyerekek kisiskolás koruktól kezdve tanulhatják a sakkozást, a rejtvényfejtést, a rejtvénykészítést, a logikát, mely tevékenységeknek a probléma megoldó gondolkodásfejlesztő hatása közismert. Célunk a képességfejlesztés és a képességkibontakoztatás a tanítási-tanulási folyamat során. Célunk, hogy tanítványainkat a demokráciára, a demokratikus létre készítsük fel. Sokat segíthet a célok megvalósításában az iskolai mindennapi létben biztosított demokratikus fórumok szakszerű működtetése, hasonlóképen a diákönkormányzat munkájának támogatása, fejlesztése. Fontos célnak tekintjük a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép alakítását. Az alsó tagozaton az önismeret, az embertan, az illem tevékenységek és tantárgyak tanulása e célok, elérését szolgálják.
1.2.2. Eredménycélok A célok megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok az alábbi kritériumoknak feleljenek meg: Értékelhetőség Teljesíthetőség Ellentmondás-mentesség Érthetőség, nyelvi megformáltság Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk: Az alsó tagozaton tanuló diák esetében: A szocializációs folyamat során az első év végére az alapvető magatartási és viselkedési szokások kialakulnak. A megyei és az országos versenyeken minél többen vegyenek rész és ott a helyezettek az első harmadban érjenek el helyezést. Sajátítsák el az alapvető tanulási technikákat, melyek az önálló tanuláshoz az önművelődéshez nyújtanak segítséget. Az alsó tagozaton tanító pedagógus esetében: Megfelelő mértékben fejlesszük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, legyen kellőképpen megalapozott a reális önértékelést.
Pedagógiai Program
12
2015. március 31.
Adjon mintákat, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociáliskulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít.
A felső tagozaton tanuló diákok esetében: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A felső tagozaton tanító pedagógus esetében: Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A középiskolát befejező diákjaink tudása: minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott feltételeinek, felkészült az érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, kialakult a tanulóban az élethosszig tartó tanulás igénye, képes saját stratégiák kialakításával önálló tanulásra, reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik, képes a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, a tanulóban kialakul a kötelességtudat, megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit, érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását,
Pedagógiai Program
13
2015. március 31.
ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit, gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben, a tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban, ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait a tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet, a tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre, jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit, képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni, a tanuló igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében, az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni, tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival, a tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki, képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.
A középiskolai tagozaton tanító pedagógus esetében: Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Feladatának tekinti a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű vagy lemaradó tanulók felzárkóztatását Az alapképességek mellett valamennyi tantárgy tanulása során törekszünk a kommunikációs, a szociális és a tanulási-önszabályozási képességek fejlesztésére. A fejlesztendő képességek listáját Zsolnai József a tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 3. kiadás) című könyvének 9-11. oldalán találhatók. 1.2.3. Szervezeti céljaink Fontos célunk, hogy szervezeti kultúránkat folyamatosan fejlesszük, hisz ez intézményünk „személyisége”. Ez a szervezet megnyilvánulási rendszere, az alkalmazott stílus, a hangnem, az érzelmi eszköztár, a szokás, a hagyományrendszer, módszertani kultúra. a) A helyi gyakorlat:
Pedagógiai Program
14
2015. március 31.
Intézményi hagyományaink: az ünnepeknek, a jeles napoknak, a tanulmányi kirándulásoknak, a pedagógusok csapatépítő foglalkozásainak megszervezése és megvalósítása jellemzi a szervezetet alkotó diákokat és az alkalmazottakat. Ügyelni kell arra, hogy ezek az események ne ürüljenek ki, ne silányodjanak kötelező eseményekké. b) A kommunikáció: Fontos célunk az értékőrző, hagyománytisztelő pedagógiai szervezeti kultúra kialakítása. Az intézményi szereplőknek: a diákoknak, a munkatársaknak és a szülőknek ez biztonságot ad. A magabiztos, az együttműködő kommunikációs stílus fontos ismérve egy szervezetnek. c) A fizikai megjelenés Az épített környezetnek személyiségfejlesztő hatása van. Az intézményünkről fontos információt ad a látogatók számára: a belső környezet gondozottságáról, a dekorációk, a tablók rendezettségéről, ízléses elhelyezéséről. Az összetartozás élményét adják az iskolai egyenruhák (az iskolai logót megjelenítő póló), a logók, a szignálok, a csengetési jelek és a küldetés nyilatkozat. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a kulturált iskolai környezet kialakítására és ennek fenntartására. Nemcsak a közterek ízléses és funkcionális dekorálására, hanem az osztálytermek hangulatteremtő, de informatív kialakítására is törekszünk. Iskolagalériát működtetünk, amely kortárs képzőművészeti alkotások bemutatása mellett időről időre saját tanítványaink, illetve művésztanáraink számára is lehetőséget nyújt a bemutatkozásra. 1.2.4. Végső (nyílt végű) céljaink Az átörökítendő érték tekintetében a kultúra teljességének közvetítésére törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a tantárgyi tanulási folyamatok mellett a fizikai és szellemi munka, a játék és szórakozás, az iskolai szocializációs, rekreációs folyamatok, valamint az énfolyamatok tanulását is tervezzük. Ezek színterei: - azok a tevékenységblokkok, amelyek az anyanyelv, a művészeti, valamint a testnevelés tantárgyakhoz, az osztályfőnöki és az erkölcstan órához kapcsolódnak (pl. bábozás, élettörténeti napló vezetése, családtörténet-kutatás, embertan tanulása stb.); - a tanulói ügyelet (portaügyelet, takarítás, környezetvédelmi őrjárat); - a szabadidős tevékenységek; - a közművelődési programok (havonta egyszer kiállítás- illetve rendezvénylátogatás, tanév végén tanulmányi kirándulások, amelyeknek forgatókönyvei nemcsak a programokat, de a látottak feldolgozásának módját is tartalmazzák, alkalomszerű színházlátogatások, illetve előadások, előadók, alkotók meghívása az iskolába); - 1-12. évfolyamra a hazai természeti és történeti értékekre koncentráló tanulmányi kirándulási terv készítése és működtetése; - a diákönkormányzat megszervezése és működtetése; - az iskolai hagyományok, ünnepek és jeles napok (gólyatábor, gólyabál, karácsony, farsang, szalagavató, ballagás, állami ünnepek stb.) szervezett és méltó megszervezése. 1.2.5. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Pedagógiai Program
15
2015. március 31.
-
-
Fontos feladat az iskola névadójának, Bálint Márton emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés november 11-én a névadó névnapjához kapcsolódó iskolahét, avagy a Márton-napi programok. Iskolahét Márton-napok, november 11-én, Adventi készülődés, Szülők bálja februárban, Szalagavató, Gólyabál, Ballagás középiskolások és felső tagozatosok számára, Iskolagaléria kiállításai diákmunkákból és különböző művészeti ágak képviselőinek munkáiból, Beiskolázási, pályaválasztási szülői értekezletek, fórumok pályázati lehetőségek feltárása.
b) Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények a) Nemzeti ünnep (október 23.) b) Márton napi vigasságok (november 11.) c) Karácsony d) Nemzeti ünnep (március 15.) e) Szalagavató ünnepély f) Iskola-napok (április első hete) g) Iskolai Fesztivál (bemutatkozó műsor) a páros években h) Szent Flórián nap (május 4.) i) Ballagás (május) j) Összetartozás Napja (június 4.) k) Tanévzáró ünnepély (június) l) Pedagógusnap (június első vasárnap) c) Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények a) Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) b) Mikulás (december 6.) c) Farsang (február) d) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) e) Holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.) f) Föld napja (április 22.) g) Anyák napja (előtte pénteken) h) Gyermeknap (előtte pénteken) i) Kihívás napja (előtte pénteken) j) Középiskolai előkészítő (Gólya-tábor) Évenként – a beiskolázás alkalmával – pedagógiai programunkról tájékoztatófüzetet jelentetünk meg az alsó és a középiskolai tagozaton. Ehhez kapcsolódóan nyílt napokat szervezünk az érdeklődő diákok és szüleik részére. Az általános iskola első osztályába történő beiratkozás előtt az érdeklődő szülők számára fórumot rendezünk. Kéthavonta FILTER címmel iskolaújságot adunk ki, melyet diákok szerkesztenek tanári segítő támogatás és felügyelet mellett. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 3-13. osztályokban megválasztott küldöttekből
Pedagógiai Program
16
2015. március 31.
álló diák - önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákönkormányzat közreműködésével szervezett programok: Gólyatábor Diáknapok Suli-bulik (Márton-nap, Farsang) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény, menü rendszerben. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az általános iskola és a középfokú iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-háromfős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést alkalmazzuk akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az általános iskola, a középévfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére szükség esetén felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
Pedagógiai Program
17
2015. március 31.
Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanulók felkészítését biztosítja a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre való felkészülést. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Szakkörök: a) dráma h) tantárgyi b) japán i) sport c) természetbúvár j) bakancsos túra d) kézműves k) úszásoktatás e) tánc l) csillagász szakkör f) sakk m) lovaglás g) természetjáró - turisztikai Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolánk magyar munkacsoportja minden év áprilisában területi vers- és prózamondó versenyt szervez a tankerület és a környező települések iskoláiban tanuló diákok számára. A vetélkedő témakörét a tanév elején tesszük közzé az iskoláknak elküldött levelekben. A diákok teljesítményét színészekből álló szakmai zsűri értékeli. 2014 márciusa óta minden évben iskolánk rendezi meg a középiskolák számára a Szép Magyar Beszéd Verseny Pest megyei fordulóját. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédePedagógiai Program
18
2015. március 31.
lemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. Témahetek, projektek: - Népmese napja - erdei iskola - Zene világnapja - preventív projektek (drog, dohány- Költészet napja zás stb.) - Komplex verseny az alsó tagozaton - pályaorientáció - Egészség napja - Iskolahét - Föld napja - TIFO nap - alsó tagozaton osztályonkénti be- Határtalanul pályázat mutatkozó műsor Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Az a tanuló, aki kimarad a programból, részt vesz évfolyamának tanóráin, vagy az órarendben meghatározott időt egyéni tanulással, önműveléssel az iskolai könyvtárában tölti. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. a rászoruló gyerekeket az iskola alapítványai támogatják. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, mely az alábbi tevékenységek szervezésével segíti a tanulók felkészülését: - író-olvasó találkozók szervezése, - könyvtári órák, - vers és prózamondó versenyek segítése szövegek, versek ajánlásával, - iskolai archívum kialakítása, őrzése. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A Szőnyi Erzsébet Zeneiskolával együttműködési megállapodást kötöttünk az emelt óraszámmal működő osztályaink szolfézs és kórus foglalkozásainak megtartásához. A szolfézs órákat tanórák közti szabadidőben tartják a zeneiskola tanárai. Harmadik osztálytól hangszePedagógiai Program
19
2015. március 31.
res tanulást biztosít azoknak a diákoknak, akik a zeneiskola felvételi eljárása során megfelelnek. Az emelt óraszámú osztályokban tanuló gyermekek a zeneiskola szolgáltatását tandíj megtérítése mellett igényelhetik.
1.3. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai értékei Nevelési programunkban az „érték” kulcsfogalom A pedagógiai alapviszony értelmezésében is erre a fogalomra építünk. A pedagógiai alapviszony három pillére: az érték-objektiváció, az értéket tanuló személy, az érték tanulóját segítő személy. Az intézmény által preferált alapértékek: 1. A rend és tisztaság. 2. Az udvarias, illemtudó viselkedés. 3. A munkafegyelem és a tanulási fegyelem. 4. A magyarságtudat és a magyarság kultúrája, mint nemzeti örökség. 5. A teljesítmény, az erőfeszítés, az emberi nagyság tisztelete. 6. A műveltségre, önművelésre, informáltságra való törekvés. 7. Morál. 8. A testi, lelki egészség, a derű és a vidámság. 9. A demokratizmus, az emberi jogok és a gyermeki jogok érvényesülése. 10. Reális önismeret. A pedagógiai alapviszony szimmetrikus emberi kapcsolat meglétét tételezi, melyben a tanuló fél mellett a másik fél a segítő szerepében van. A segítő fél értékelést végez, melynek funkciói:
a személy tudásának bővítése; az egyén valamiben való tökéletesítése; alternatívák felkínálása az értékválasztásaihoz; prevenció; rehabilitáció;
A személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. 2. A természeti környezet megóvása. 3. Az ember testi és lelki egészsége, és annak megőrzése. 4. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. 5. A testmozgás iránti igény. 6. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 7. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). 8. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). 9. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra.
Pedagógiai Program
20
2015. március 31.
10. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 11. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 12. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. 13. Fegyelem és önfegyelem. 14. Közösségi érzés, áldozatvállalás. 15. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 16. Igény a folyamatos önművelésre, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 17. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. 18. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. 19. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 20. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. 21. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. 22. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
1.4. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai
A programminden egyes tevékenysége tartalmazza a tananyaghoz kapcsolódó önművelési lehetőségeket. A könyv- és könyvtárhasználat tanulása, gyakorlása első osztálytól az iskolai tanulás befejezéséig része a programnak. Kitüntetett szerepet szánunk a művészetek tanulásának. Nem véletlen, hiszen az iskolai élet humanizálását elsősorban a művészeti tantárgyak és tevékenységek teszik lehetővé. Így például az irodalom, az ének-zene, a színjátszás, a bábozás, a vizuális kultúra, a fotózás, a mozgóképkultúra, a film-, irodalom-, képzőművészet-, színház-, zeneesztétika, a művészettörténet vagy a népművészet. A tanulói és gyermeki jogok érvényesítésére tagozati és osztályfőnöki hatáskörben minden tanulóval az életkorának megfelelő szinten megismertetjük a jogait. Ebbe a folyamatba a szülőket is beavatjuk. A diákönkormányzatot a szükséges pedagógusi segítséggel működtetjük. Intézményünkben Szülők Tanácsa és Iskolaszék működik. Ezek a szervezetek segítik az együttműködést az intézmény partnerei között.
1.5. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai
A szülők és a gyermekek számára tantárgyi követelményt adunk át, így a szülők és tanulók is beavatottá válnak. Módjukban áll megtervezni gyermekükkel együtt, hogy év végére miből, mely szint elérését tűzik ki célul. Az alsó tagozatos program tantárgyait szívesen tanulják az iskolába lépő gyerekek, hiszen köztük bábozás, drámajáték, furulyázás, szövés, fonás biztosítja a játékélményt, de a sok “játék” eredményeként szebben beszélnek, ügyesednek, környezetükkel szemben igényesebbé válnak. A pedagógusok ugyanis gondosan kihasználják e játékok fejlesztő hatását.
Pedagógiai Program
21
2015. március 31.
Minden pedagógus megtanítja és gyakoroltatja a gyerekekkel a tantárgyához illeszkedő önművelési technikákat. A könyv- és könyvtárhasználat tanulása, gyakorlása 1. osztálytól az iskolai tanulás befejezéséig része a programnak. A vállalkozói magatartásra és az innovációra való készség kialakítása, fejlesztése a felső és a középiskolai tagozaton. Fontos feladatunknak tartjuk az alkotásra nevelést. Mivel minden gyerek meglehetősen sok tevékenységben próbálhatja ki magát iskolás évei alatt, nagyobb az esély arra, hogy mindenkiről kiderüljön: miben tehetséges, mely területen célszerű alkotásra késztetni. Az eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló, az alapelvek figyelembevételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek és szervezési módok. A tanulásszervezési eljárások közül az alábbiakat részesítjük előnyben: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, differenciált oktatás, előzetes tudás figyelembe vétele. Motiváló módszerek: páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték (drámapedagógia), vita, kooperatív módszerek, a projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
-
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
Pedagógiai Program
22
2015. március 31.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési célok és fejlesztési területek pedagógiai feladatok A tanítási-tanulási folyamat során a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében azalábbi feladatcsoportokat vállaljuk, melyek valamennyi tantárgy tanítása során megjelennek:1 a szükségletek fejlesztése, az érzelmek nevelése, az érdeklődés fejlesztése, a képességek fejlesztése, a magatartás befolyásolása, az akarat nevelése, a jellem nevelése, az attitűdök befolyásolása, kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára nevelés, az egyéni tudat és tudatosság nevelése. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munka1
Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Tárogató kiadó, Budapest, 1995.
Pedagógiai Program
23
2015. március 31.
formákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
1.6.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. 2. A tanulók értelmi nevelése, a tanulás tanítása Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A családi életre nevelés Feladata:A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 7. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének
Pedagógiai Program
24
2015. március 31.
és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. 8. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 9. A tanulók munkára nevelése, pályaorientáció Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladata: A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 11. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és Pedagógiai Program
25
2015. március 31.
fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 12. Felelősségvállalás, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 13. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 14. Médiatudatosságra nevelés Feladata: A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.
1.6.2 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök életkornak megfelelő, kidolgozott nyelvi kód használata verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan, az anyanyelv rendszerszemlélete életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése szövegalkotás szóban és írásban
Pedagógiai Program
26
2015. március 31.
különböző típusú szövegekben való tájékozódás digitális szövegek értő és kritikus szemlélete, etikus felhasználása információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata pozitív anyanyelvszemlélet
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B2 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése
Pedagógiai Program
27
2015. március 31.
mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség
Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása Pedagógiai Program
28
2015. március 31.
kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben
Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata
Pedagógiai Program
29
2015. március 31.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás Pedagógiai Program
30
2015. március 31.
vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvivallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 1.
Pedagógiai Program
31
2015. március 31.
1.7. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinkkal megismertetjük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat, (dohányzás, iskolai étkeztetés, otthonról hozott ételek, italok minősége, büfé kínálata);
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődésterületén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - egészségfejlesztő, játékos testmozgás az első-nyolcadik évfolyamon a szabadidő sávban, lehetőség szerint az udvaron, szabad levegőn; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - lovaglás, - úszásoktatás; - táncórák; - gyógytestnevelés; - Kerekdomb futáson való részvétel. b) a helyi tantervben szereplő természetismeret, biológia-egészségtan tantárgyak tananyagai c) az ötödik-tizenharmadik az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással, (felvilágosítással-megelőzéssel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó- a felsőés a középiskolai tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (igény és lehetőség szerint) Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden évben iskolai szinten az érdeklődőknek egy-egy gyalog-, sí- vagy kerékpártúra szervezése; - szorgalmazzuk a „Bringázz a suliba” kerékpáros program terjesztését; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; Pedagógiai Program
32
2015. március 31.
f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük)
1.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Iskolánk pedagógusai a közösségfejlesztés pedagógiai módszereit tudatosan és változatosan alkalmazzák. Tanítványaikat egymás elfogadására, tiszteletére nevelik. Tudatos értékközvetítő tevékenységük során személyes példaadással ösztönzik diákjait az együttműködő, segítő, nyitott, társadalmilag érzékeny magatartás kialakítására. Nevelő munkájuk tervezése során minden esetben figyelembe veszik a tanulóközösség tagjai között meglévő esetleges kulturális és társadalmi különbségeket. Mind a szaktárgyi órákon, mind a szabadidős tevékenységek során törekednek arra, hogy a közösségek fejlesztése érdekében motiváló, együttműködést támogató módszereket alkalmazzanak. A pedagógus óráin biztonságot adó, harmonikus, elfogadó légkört teremt, és törekszik arra, hogy az esetleges osztálytermi konfliktusokat megelőzze. Ennek legfontosabb eszköze a diákokkal közös megegyezésen alapuló osztálytermi szabályok megalkotása, illetve a tanulók közötti kommunikáció és a vitakultúra fejlesztése. Az egyes tanulói csoportok közötti konfliktusok mielőbbi felismerésére és hatékony kezelésére törekszünk. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. a. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. a. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. a. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
Pedagógiai Program
33
2015. március 31.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. a. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. a. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Pedagógiai programunk közösségfejlesztésének feladatrendszere A hon- és népismert tantárgyakban objektiválódott, valamint a tantárgyközi és tantárgyi integráció révén kialakított ismeretek közvetítésével arra törekszünk, hogy harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a természeti és a társadalmi környezettel. Tudatosan készülünk Törökbálint és a környék pozitív értéktartalmú befolyásolására. Az iskola környékét, valamint a tanuló otthonát körülfogó környéket újabb és újabb tanulmányozásnak vetjük alá: tantárgyi keretben, helyi művelődési és közéleti társadalmi folyamatokhoz kapcsolódóan. Tanulmányoztatjuk tanulóinkkal iskolánk környezetét: Természetföldrajzi környezetként; bekapcsolódunk a Városszépítő Egyesület környezetvédelmi programjába (erdőtakarítás, szelektív hulladékgyűjtés). Társadalmi környezetként; megismertetjük tanulóinkkal az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkáját, a település intézményeit és civil szervezeteit, termelőszolgáltató szerveit, művelődési, egészségügyi viszonyait, az egyházak szerepét, szervezeteit. Tanulmányoztatjuk a tanulókkal a helyi társadalmat: a népességet, a termelési kultúrát, a munkamegosztás, az építkezés, a szállítás, a közlekedés jellegzetességeit, a hely társadalom tagoltságát, a demokratizálódás és a helyi érdekképviselet lehetőségei. A mindennapi életet a viselkedéskultúra s a hozzá kapcsolódó szokásvilág, a divat, a státuszszimbólumok, az emblémák, a mindennapi gépkultúra, a táplálkozáskultúra, valamint az ünnepek, az ünneplés megfigyeltetése, elemeztetése, értékeltetése révén. Az értékeléshez a környezetesztétikai mérce a kiindulópont. Ez vezet el a giccs, az ízléstelenség, a környezetrongálás elleni fellépéshez. A környezetelemzés, a tudatosítás, a kommunikáció, az illem tanulása kisiskolás kortól kezdve csak szoktatással és igényes iskolai környezetkultúrával párosulva hozza a kívánatos eredményt. Törökbálint múltjának feltárása, megismerése, a helytörténet tanulása gyökérkeresés és a – megtalálás értéktudatát alapozza meg. Olyan tevékenységek végzésével jár a helytörténet tanulmányozása, mint névkutatás, üzemtörténet-írás, családtörténetkészítés, foto-dokumentálás, a hagyományőrző csoportok működésének megismerése stb.
A középiskolában szükséges a társadalmi makro-folyamatok helyi lokalizálódásának iskolai elemzése, értelmezése, függetlenül attól, hogy azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek. (Munkanélküliség, szociális háló; bűnözés, alkoholizmus, drog, mentális zavarok. A környezetünkben lejátszódó, deviáns magatartásból fakadó konfliktusok. A széthulló családok problémái).
Pedagógiai Program
34
2015. március 31.
Tantárgyi integrációs blokkok keretében ajánlott közművelődési programok: 1-2. évfolyam: Törökbálint megismerése; Falumúzeum, valamint Bábszínház látogatása 3. évfolyam: A Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum; két gyermekszínházi előadás. 4. évfolyam: A Néprajzi Múzeum, a Csodák Palotája és az Állami Operaházban Csajkovszkij Diótörője. 5. évfolyam: A Budapesti Növény- és Állatkert, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum; Színházi előadás: Petőfi: János vitéz és egy más színházi előadás. 6. évfolyam: A Budai Vár, Budapest történeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum; két színházi előadás. 7. évfolyam: A Parlament és a Koronázási ékszerek, Hősök tere, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok; Tropicárium, Színház: Hugo: Nyomorultak, István, a király. 8. évfolyam: Budai Nagyboldogasszony Templom (Mátyás templom), Országos Széchenyi Könyvtár, Planetárium, Szent István Bazilika; Hangverseny a Zeneakadémián; Színház: Egy Shakespeare-vígjáték, Erkel: Hunyadi László-opera. 9- 13. évfolyam: évente legalább három alkalommal múzeumlátogatás - időszaki kiállítás; látogatás az Országos Széchenyi Könyvtárban, a szakközépiskolai osztályok szakuknak megfelelő szakkiállításokat tekintenek meg minden évben. Javasolt színházi előadások: 9. évf.: Szophoklesz: Antigoné Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet. 10. évf.: Moliere: Tartuffe, Victor Hugo: Nyomorultak, Katona József: Bánk bán, Vörösmarty: Csongor és Tünde. 11. évf.: Madách: Mózes, Az ember tragédiája, Mikszáth: Beszterce ostroma, Ibsen: Nóra vagy A vadkacsa, Csehov: Három nővér vagy a Cseresnyéskert, Bródi Sándor: A tanítónő, Móricz: Rokonok, Úri-muri, Árvácska (filmen) 12.évf.: Brecht: Kurázsi mama, Bulgakov: A Mester és Margarita, Miller: Az ügynök halála, Beckett: Godot-ra várva, Németh László egy drámája, Weöres: Psziché (Bódy Gábor: Nárcisz és Psziché c. filmfeldolgozás megtekintése), Tamási Áron: Ábel (filmfeldolgozás), Örkény: Tóték vagy Pisti a vérzivatarban, Sütő: Advent a Hargitán vagy egy másik drámája.
Országjáró tanulmányi kirándulások Az országjáró tanulmányi kirándulások - a szórakoztató, pihentető funkció mellett – alig viszszatérő tanulási alkalmakat jelentenek. A tanulóknak a kirándulóhely legyen turisztikai, idegenforgalmi, múzeumi, műemléki látványosság, s tudják a tájegységet térben lokalizálni, a meglátogatandó települések környezetkultúrájából, termelési kultúrájából, infrastrukturális jellegzetességeiből, a helyi sajtóból tudjanak a helyi társadalom, a helyi hatalom működésére, problémáira következtetni. A tanulmányi kirándulást és a kirándulásra való felkészülést az osztályfőnöknek az osztályfőnöki tanmenetben kell megterveznie, az érintett szakterületet tanító szaktanárok közreműködésével. A kirándulás előtt forgatókönyvben kell felsorolnia a tanulási lehetőségeket. A tanulmányi kirándulás a tantárgyi tanulás rész, a tudásszerzés fontos terepe. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az
Pedagógiai Program
35
2015. március 31.
iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Az a tanuló, aki kimarad a programból, részt vesz évfolyamának tanóráin, vagy az órarendben meghatározott időt egyéni tanulással, önműveléssel az iskolai könyvtárában tölti. Javasolt belföldi útvonalak: 1. évfolyam: A törökbálinti, budaörsi hegyek, a Gellért-hegy 2. évfolyam: A Hármashatár-hegy és a Normafa, Gyermekvasút 3. évfolyam: A Pálvölgyi cseppkőbarlang és a János hegyi kilátó 4. évfolyam: Szentendre- Skanzen, Leányfalu 5. évfolyam: Visegrád 6. évfolyam: Győr, Pannonhalma, Nagyvázsony, Zirc 7. évfolyam: Keszthely, Badacsony, Tihany, HATÁRTALANUL pályázat keretében a határon túli magyarlakta területek meglátogatása 8. évfolyam: Sárospatak és környéke 9. évfolyam: Szécsény, Hollókő, Ipolytarnóc 10. évfolyam: Sopron, Kőszeg, Ják, Győr, Székesfehérvár 11. évfolyam: Pécs, Pécsvárad, Szigetvár, Siklós, Harkány; vagy Őrség 12. évfolyam: Kiskőrös, Kecskemét, Ópusztaszer, Szeged; vagy Debrecen, Hortobágy. Javasolt európai országjáró útvonalak: határon túli magyarok lakta vidékek, sítáborok, célnyelvi utazások, csere programok, testvérvárosok stb. Az osztályok közösséggé fejlesztésének feladatai: 1. Az osztályfőnök irányítja, befolyásolja a rábízott tanulócsoportot, hogy annak legyenek explicit céljai a tanulással, a szórakozással, az értelmes iskolai élettel kapcsolatban! 2. A tanulói önkormányzat kiépítését általános iskola 3. osztályától kezdve az osztályfőnök végzi, illetve segíti. Ezt a feladatot összekapcsolja a valamennyi tanulóra érvényes tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességek kiművelésével. 3. A fenti képességek az osztály, mint szervezet életében kapott szerep feladatainak elvégzésével, s az osztályfőnöki és a tanulói ellenőrzéssel, értékeléssel fejleszthetők. 4. A feladatokkal való azonosulás, a munkakapcsolatokban való együttműködés, a baráti stílus, az egymás iránti figyelem és tapintat, a kölcsönös alkalmazkodás jegyében tevékenykedő osztály válhat közösséggé. 5. Az osztályfőnök számára ajánlott, hogy minden tanévben egyéni és osztály szociogramot készítsen, melyek segítségével megtervezi a magányos és peremhelyzetű tanulók beilleszkedését, a sztár helyzetű tanulók, valamint a szimpátia - és antipátiaviszonyulások, a vonzások és taszítások kezelését. Ezeket a közösségi viszonyokat más módszerekkel is meghatározhatja. 6. Az osztályfőnök a szociogramokból készített elemzéseit, az osztályt tanító team elé tárja, és fejlesztési stratégiákat dolgoz ki a team az osztályfőnök irányításával. Értéksála rangsor módszerrel felderíti a kapcsolatokra és az osztályra jellemző értékvilágot, s a negatív értékek leépítési, gyengítési stratégiáit megtervezi és megszervezi.
1.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatait 1. A pedagógusok alapvető feladatai
Pedagógiai Program
36
2015. március 31.
-
-
-
-
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.(Hivatali titoknak minősül: a diákok, pedagógusok, szülők, technikai dolgozók személyi adatai, elérhetőségei; az intézménnyel kapcsolatos hivatalos ügyek kezelése; egyéb) A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli; az oktatási-nevelési feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek foglalkozások megtartása. - foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. Pályaorientáció Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tájékozódjanak munkamegosztás és a vele összefüggő foglalkoztatáspolitika kérdéseiben. Pedagógiai rendszerünkben ez az alábbiakban realizálódik: 1. Tananyagba foglaltan egy-egy szakma, illetve pályakör ismertetése. 2. Az iskolai tanulásszervezés keretében az alábbi munka jellegű tevékenységeket alkalmazzuk: a) tanulás, b) önkiszolgáláshoz kapcsolódó fizikai munkák (karbantartás, takarítás, terítés) c) szolgáltatások iskolán belül (újságárusítás, könyvárusítás stb.) d) iskolán kívüli üzemlátogatások, munkahely-látogatások szervezése.
Pedagógiai Program
37
2015. március 31.
3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Az anyanyelv és a matematika órákon heti egy alkalommal nívócsoportok létrehozásával fejlesztjük a tehetséges tanulókat, felkészítjük a tanulmányi versenyekre. A lemaradókat eközben felzárkóztató foglalkozások szervezésével fejlesztjük. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, iskolahét). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pedagógiai Program
38
2015. március 31.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása a diákok bevonásával. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Pedagógiai Program
39
2015. március 31.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
1.10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő viselkedéskultúrájú, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvények alkalmával: tanulóit felkészíti a megfelelő viselkedésre, kíséri osztályát, aktívan részt vesz az esemény, rendezvény előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, aktív részvételével motiválja az osztályt, a program vagy a rendezvény után az osztállyal közösen elemzi az eseményt. -
Igyekszik megismerni a tanulók családi és szociális körülményeit. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Szükség esetén tájékoztatja a gyermekvédelmi felelőst és együttműködik vele, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Tájékoztatja a szülőket a tanulókat érintő kérdésekről. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez
-
Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel: Minden tanév elején team-értekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli team-értekezletet hív össze. Tájékoztatja a tanulók szociális helyzetéről és tanulási képességeiről a team tagjait.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét: Rendszeresen tájékoztatja a szülőket.
Pedagógiai Program
40
2015. március 31.
-
-
-
Felhívja a szaktanárok figyelmét arra, hogy a bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal kétszer írásban értesítsék, majd ennek végrehajtását ellenőrzi. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók munkájának dicsérettel történő elismerésére. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályt tanító pedagógusok javaslata alapján.
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő (SNI, BTM, tehetséges) tanulókkal, tájékoztatja a team tagjait a fejlesztés módjairól. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, a mulasztásokat az e-naplóban vezeti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A félévekre elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Az alsó tagozaton az elkészített nevelési terv alapján dolgozik. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Az osztálystatisztika alapján elemzéseket végez, az osztályfőnöki szempontsor alapján beszámol munkájáról. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az e-naplót. Kitölti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti vagy kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját minden félév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A félév elején összeállított munkaterv tartalmazza: - Az előző félév végi értékelést az osztályközösség fejlődéséről. - Osztályfőnöki tanmenetet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programokat az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órákat és szülői értekezleteket az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témáit.
Pedagógiai Program
41
2015. március 31.
- Az osztály diákközössége vezetőinek nevét. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetőinek nevét. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról A tanév eleji statisztikai adatok előkészítése - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) -
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Pedagógiai Program
42
2015. március 31.
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
Pedagógiai Program
43
2015. március 31.
-
-
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése. 4. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája tagozatonként:
4.1. Alsó tagozat Az alsó tagozat első négy évfolyamán az osztályfőnöki tevékenységeket nem osztályfőnöki órák keretében, hanem integráltan valósítjuk meg. Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek, a tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Egészséges életrend, a helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Az ünnepek szerepe az emberek életében, ünnep a családban - Ismerem-e önmagam? - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - Illemtan a gyakorlatban - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt megjelenés - A vendéglátás illemtana - Testápolás, szépségápolás - Az étkezési kultúra - A jó időbeosztás, a helyes napirend - Közösségfejlesztő játékok - Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" - Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség - Közlekedési szabályok, utazási illemtan - A sport szerepe az egészséges fejlődésben - Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) - Iskolai hagyományok megismerése - Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése - Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink - Miért tanulunk? - Az információszerzés lehetőségei - Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)
Pedagógiai Program
44
2015. március 31.
4.2. Felső tagozat Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - Felsősök lettünk: a negyedik és ötödik osztály közötti átmenet segítése - A tanulást is tanulni kell, a tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend, a helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Az ünnepek szerepe az emberek életében, viselkedés ünnepi alkalmakkor - Iskolai hagyományok megismerés - Ismerem-e önmagam? - Internetes közösségi portálok szerepe, veszélyei a mindennapokban - Baráti kapcsolatok, a fiúk és lányok barátsága - Részvétel a házi munkában - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás, önállóság a tanulásban - A helyes viselkedés, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Illemtan a gyakorlatban - Pályaválasztásra készülünk - Konfliktusok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, ízléses megjelenés - Az étkezési kultúra; a vendéglátás illemtana - Az iskolaválasztás gondja, pályaválasztási elképzelések - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Ügyintézés a mindennapokban, a hivatalos helyen való viselkedés - Barátság, szerelem, szexualitás - Korunk jellemző betegségei - A fiatalkori bűnözés - A jó időbeosztás, a helyes napirend - Közösségfejlesztő játékok - Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" - Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség - A sport szerepe az egészséges fejlődésben - Veszélyes anyagok (alkohol, drog, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) - A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése - Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága - Az információszerzés lehetőségei 4.3. Középiskola Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A házirend, a pedagógiai program és az iskola működésének megismerése - A nagykorúsággal járó jogok és felelősség ismerete - Az ünnepek szerepe az emberek életében - A reális önkép kialakítása Pedagógiai Program
45
2015. március 31.
-
Baráti kapcsolatok A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság Pályaorientáció A felnőtt életre való felkészülés – tudatos és felelős munkavégzés Konfliktusok az osztályban Osztályon belüli munkamegosztás és önálló feladatvállalás Közösségépítő programok megbeszélése Viselkedés és megjelenés ünnepi alkalmakkor A véleménynyilvánítás kulturált módja A pénz szerepe életünkben Ápolt, kulturált megjelenés Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Barátság, szerelem, szexualitás A fiatalkori bűnözés Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Szórakozóhelyek veszélyei Kultúrák, vallások, nemzeti hovatartozás és a másság elfogadása, tolerancia Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Környezettudatos viselkedés a mindennapokban
1.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program mind a hátrányos helyzetű, lemaradó gyermekek felzárkóztatására, mind a tehetségek kellő terhelésére, fejlesztésére figyelmet fordít. Azt vallja, hogy minden gyermeket minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra kell késztetni. Továbbá minden gyermek számára lehetővé kell tenni, hogy a számára lehetséges legnagyobb teljesítményt érhesse el minden tevékenységből, akár néptáncról, akár matematika vagy kémia tanulásáról van szó. Intézményünk fontos pedagógia feladata a magatartásbefolyásolás. Pedagógiai programunk az alábbiak révén kísérli meg a magatartási szabályok közvetítését: a verbális és nonverbális kommunikációs kódok és minták ismertetése, gyakoroltatása; a kommunikációs szerepek (nemi életkori hatalmi szervezeti) gyakoroltatása. Magatartásbefolyásolás színterei: tanítási órán (illemszabályok, normák gyakoroltatásával); szabadidőben, szünetben (helyzetelemzéssel); közművelődési programokon (az élethelyzetek gyakoroltatásával). Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
Pedagógiai Program
46
2015. március 31.
1. Sajátos nevelési igényű tanulók: - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl / a szakvéleményben foglaltak alapján, gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: szaktanárok, szülők, tanulók felkészítése az integrációra; gyógypedagógus végzettségű pedagógus(ok) alkalmazása, az irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák (szakvéleményben javasoltak alapján) alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - team-munka (érintett szakemberek folyamatos konzultációja) - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, (és az egyéb szakmai szervezetekkel) - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - tanuló értékelésének, tanulás szervezésének szükség szerinti egyéni elbírálása, szakvélemény/igazgatói határozat alapján; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés - az integrációs tevékenységgel kapcsolatos felkészítő képzés pedagógusaink részére - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak kiépítése, folyamatos ápolása, fejlesztése; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás segítése, irányítása, (segítése); - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - tanulmányi munkával, művelődéssel kapcsolatos szabadidős foglalkozások támogatása; (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a szülőkkel való együttműködés, kölcsönös tájékoztatás; - családlátogatások; (szükség és lehetőség szerint) - szülők és a családok nevelési problémáinak segítése; - szülők tájékoztatása az alap- és szakellátásokról;
Pedagógiai Program
47
2015. március 31.
3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 5. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése A képesség és tehetségfejlesztés kérdését szoros összefüggésben kezeljük. A tehetséget az alkotásra való nevelés valóságos lehetőségeként értelmezzük. Pedagógiai rendszerünk a kreatív társadalmi létre készít fel. Törekszünk tanítványainknál a kreatív technikák elsajátíttatására: a konstruktív problémamegoldásra, az egyéni alkotásra. Programunkban ezért szorgalmazzuk a fakultáció gazdag választékát, a szabadidős tevékenységeink során a sokféle programlehetőséget. Pedagógiai gyakorlatunkban a teljesítményelv érvényesül.
Pedagógiai Program
48
2015. március 31.
Figyelembe vesszük a tanulók egyéni tanulási tempóját és tényleges teljesítményét. A differenciált tanulásszervezés során külön program alapján fejlesztjük a lemaradókat, valamint a tehetségeseket. Fejlesztő pedagógusaink a gyógypedagógussal, az iskolai logopédussal és a pszichológussal együttműködve tárják fel a tanulási problémákat és fejlesztik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. Részükre az iskola kötelezővé teszi a korrepetálásokon, valamint tanulószobán való részvételt. 6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 6.1. Az iskola feladatai a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában: Az intézmény minden pedagógusának feladata: a tanulók családi hátterének alapos megismerése, rendszeres iskolalátogatásának figyelemmel követése, az esetlegesen felmerülő problémák jelzése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök felé. Team-munka keretében különös hangsúlyt kell kapnia a gyermekvédelemnek! Az osztályfőnököknek kötelessége a gyermekek életében történő változásokról haladéktalanul értesíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. (formája: írásban vagy személyes konzultáció útján) 6.2. A család és az iskola együttműködési lehetőségeinek számbavétele: Folyamatos helyzetelemzés a gyermek és a fiatalok élethelyzetének alakulásáról. Pályaorientációs tevékenység megszervezése a pályaválasztási felelős irányításával. (osztályfőnöki órák) a) családlátogatások (családpedagógiai jellemzők feltárása, ezek tudatosítása az egyes családokkal) b) a szülőkkel való együttműködés szervezeti formáinak erősítése (Iskolaszék, Szülők Tanácsa, szülői értekezlet, fogadóórák stb.) c) annak feltárása, hogy a szülők milyen szerepet tudnak vállalni az iskolai tanulás lehetőségeinek, forrásainak bővítésében d) erőfeszítéseket teszünk a szülők pedagógiai és jogi kompetenciáinak növelésére (Zsolnai József: „Kisiskolás gyermek a családban”című kiadványának ismertetésével, gyermek- és diákjogok, szülői jogok közoktatási törvényből kimásolt példányainak ismertetésével, terjesztésével) e) a tantervet és a tantárgyi követelményeket a szülők és a diákok rendelkezésére bocsátottuk. f) Nyílt napokat szervezünk az érdeklődő szülők számára az általános és középiskolai osztályokban. g) Településünk óvodáiban szülői értekezletet tartunk, ahol ismertetjük iskolánk pedagógiai programját, gyakorlatát. h) Nevelési problémák, helyzetek megvitatására szülői fórumot szervezünk. i) A családban és az iskolában előforduló nevelési helyzetek, problémák szakszerű elemzéséhez, kezeléséhez szükség szerint pszichológus szakember segítségét kérjük (szülők, pedagógusok felkészítése előadások keretében). j) Szülői kezdeményezésre, pedagógus részvétellel az iskolai napok keretében közös sportrendezvény, szülők báljának megszervezése k) A rászoruló diákok tanórán kívüli elfoglaltságának anyagi támogatása az ÉKP - Alapítványon keresztül (idegen nyelvi fakultáció, színházjegy stb.) Pedagógiai Program
49
2015. március 31.
6.3. A hátrányos helyzetű (leszakadó) családok gyermekeinek felzárkóztatása a) Iskola előkészítő foglalkozások szervezése b) Pártfogói, támogatói rendszer kiépítése /diák-diák, szülő-diák/ c) Keressük az együttműködési lehetőségeket a helyi civil szervezetekkel. d) rendszeres belső mérésekkel a lemaradó diákok kiszűrése (elsősorban anyanyelvből és matematikából) e) kiscsoportos foglalkozások keretében szakszerű fejlesztés biztosítása a lemaradó diákok számára f) speciális foglalkozásokhoz értő pedagógusok foglalkoztatása (gyógytornász, gyógypedagógus, logopédus).
1.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskolaéves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.
Pedagógiai Program
50
2015. március 31.
1.13. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit 1.13.1. Az iskola közösségeinek együttműködése a) Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 1. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 2. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szoba faliújságján elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 3. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 4. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. b) A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. c) Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább három alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani.
Pedagógiai Program
51
2015. március 31.
3. Az intézményi tanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az igazgatóhelyettesek, a munkacsoport-vezetők, a diákönkormányzat tagjai, a közalkalmazotti tanács tagjai és a szakszervezet képviselője. - az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább három alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot. 1.13.2. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése 1. 2.
3.
4.
Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább két alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: a szülők képviseletében 3 fő, a diákönkormányzat 3 képviselője, a nevelőtestület 3 képviselője, a fenntartó képviselője, az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.). Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább két alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket.
1.13.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten és az elektronikus naplón keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 1.13.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A családot pedagógiai partnerként ismerjük el. Intézményünk családpedagógiai koncepciója: A család az elsődleges szocializáció színtere. Erre épül a másodlagos, harmadlagos szocializáció, mint például az iskolai nevelés. Az iskolai nevelés tervezése során szervesen kapcsoPedagógiai Program
52
2015. március 31.
lódnunk kell a családéhoz, figyelembe vesszük annak hatásait, építünk rá, megerősítjük vagy korrigáljuk azt. A pedagógusok szerepkörei az együttműködés során az alábbiak: - pedagógiai szaktanácsadó, elemző, diagnoszta, - koordináló, kooperátor, - osztályozó, értékelő. A szülőket a gyermeknevelés során kliensként kezeljük az alábbi alapelvek megfogalmazásával: 1. Az önkéntesség elve annyit jelent, hogy a szülők maguk döntik el, készek-e a pedagógiai együttműködésre 2. A kölcsönösség elve azt mondja ki, hogy a szülő és a pedagógus egyaránt rendelkezik az informálódás, az informálás és a beleszólás jogával és lehetőségével. 3. A kompetencia elismerésének elve. 1.13.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése kapcsán felmerülő feladatok és azok végrehajtásának rendje: 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Pedagógiai Program
53
2015. március 31.
d) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Az iskola központi fogadó óráin kívül egyéni egyeztetés alapján történhet. e) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. f) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. g) Elektronikus napló Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.
Pedagógiai Program
54
2015. március 31.
1.13.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: KLIK Érdi Tankerület, 2030 Érd, Tompa Mihály u. 1. - Az intézmény működtetőjével: Törökbálinti Városgondnokság, 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Törökbálint Város Önkormányzata, 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.
-
- A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: Pest Megyei 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Cím:1077 Budapest, Dohány u. 54. - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: 1. Zimándy Ignác Általános Iskola, igazgató: Palkóné Szabó Gabriella Cím: 2045 Törökbálint, Dózsa György u. 35. 2. Bóbita Óvoda óvodavezető: Pénzes Józsefné Cím: 2045 Törökbálint, Árpád u. 30. és 2045. Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48. 3. "Csupaszív" Kétnyelvű Óvoda óvodavezető: Karsainé Gasser Mária Cím: 2045 Törökbálint, Baross Gábor u. 23. 4. Nyitnikék Óvoda óvodavezető: Horváthné Hamza Edit Cím: 2045 Törökbálint, Óvoda u. 3. 5. Walla József Óvoda óvodavezető: Szikora Ildikó Cím: 2045 Törökbálint, Baross Gábor u. 27. 6. Szőnyi Erzsébet Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény iskolaigazgató: Feleki László cím:2045. Törökbálint, Dózsa György u. 15. A tankerületi iskolák és vezetőik: A tankerületi iskolák és vezetőik: Érdi Bolyai János Általános Iskola 2030 Érd, Alsó 80. Baranyi Teréz igazgató Érdi Móra Ferenc Általános Iskola 2030 Érd, Holló köz 1. Dr. Bokor Mária igazgató Érdi Batthyány Általános Iskola és Sportiskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Rozgonyi János igazgató Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium 2030 Érd, Gárdonyi G 1/b Pintérné Bernyó Piroska igazgató Érdligeti Általános Iskola 2030 Érd, Diósdi u. 95-101. Tur u. 5-7. Vargáné Balogh Erika igazgató Érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2030 Érd, Bajcsy Zsilinszky 19-21. Pedagógiai Program
55
2015. március 31.
Maitz Ferenc igazgató Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola 2030 Érd, Törökbálinti u. 1. Patkóné Séra Ilona igazgató Érdi Vörösmarthy Mihály Gimnázium 2030 Érd, Széchenyi tér 1. Szilasné Mészáros Judit igazgató Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola 2030 Érd, Felső 23. Stiblo Anna igazgató Zimándy Ignác Általános Iskola 2045 Törökbálint, Dózsa György u. 35. Palkóné Szabó Gabriella igazgató Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. Kuzselné Schóber Ágnes igazgató Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola 2461 Tárnok Iskola u. 1. Bagdiné Dudog Orsolya igazgató Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézménye 2030 Érd, Bagoly u. 2/A Nagy Éva intézményvezető Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola Leszák Ferenc intézményvezető Százhalombattai 1. számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich u. 24. Hegedüs Roland igazgató Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium 2440 Százhalombatta, Szent István tér 1. Horváthné Dr. Hideg Anikó igazgató Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc st. 2.Rigó Katalin igazgató Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc st. 10. Adorján Visontai Katalin intézményegység vezető Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc st. 10. Tamás Emília intézményvezető A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Cím: 2700 Cegléd, Buzogány utca 23. (hrsz: '384') Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézménye Cím: 2030 Érd, Bagoly utca 2/a (hrsz: '17755') Törökbálint:Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézmény Törökbálinti Telephelye Cím: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. (hrsz: '1498/16-18') A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítványokkal: 1. Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítvány 2. Törökbálinti Idegennyelv Alapítvány elnök: Pátkay Lászlóné cím: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8.
Az alábbi közművelődési intézményekkel:
Pedagógiai Program
56
2015. március 31.
1. Munkácsy Mihály Művelődési ház cím: Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 83. 2.Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény Könyvtár, 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 83. Falumúzeum, 2045 Törökbálint, Baross u. 17. Az alábbi társadalmi egyesületekkel: 1. Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület vezető:Fernengel András cím: Törökbálint, Kápolna u. 10., levelezési cím: Felsővár u. 68. 2. Törökbálinti Városszépítő Egyesület vezető:Szalczinger József cím:Törökbálint, Petőfi S. u. 42. 3. Törökbálinti Torna Club (TTC) vezető: Pilis Péter cím:Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. 4. Törökbálinti Wushu és ShaolinKung-Fu Egyesület vezető: Szász János si-heng cím:Törökbálint, Széles u. 17/a Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Törökbálint Város Ifjúsági Önkormányzata cím:2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 83.
[email protected] Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: 1. Katolikus Egyházközség, Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség Plébánia címe: Törökbálint, Munkácsy M. u. 78. 2. Törökbálinti Református Egyházközség cím: 2045 Törökbálint József Attila u. 31. 3. Evangélikus Gyülekezet cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 57. 4. Hit Gyülekezete cím: 1103 Budapest, Gyömrői út 69. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 5. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Fogászati rendelések: fogorvosok:Dr. Kerekes János és Dr. Szilágyi Katalin Cím: Törökbálint, József Attila u. 35. Védőnői Szolgálat: védőnő: Zemlényiné Danka Gitta cím: Törökbálint, József Attila utca 33. 6. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Törökbálint Város Önkormányzata Segítő
Pedagógiai Program
57
2015. március 31.
Kéz Szolgálat és Szérűskert Bölcsőde gyermekjóléti szolgálattal. cím:2045 Törökbálint, Nyár utca 30. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes és a gyermekvédelmi csoport a felelős. 7. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: a. Bálint Diáksport Egyesület Az egyesület vezetője: Kis Tivadar Cím: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. 8. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: humán munkaközösség, természettudományi munkaközösség, matematika munkaközösség, informatika munkaközösség osztályfőnöki, testnevelés munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség
1.14. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga, - évfolyamvizsga - próbavizsga 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - amennyiben pótlólag sem szerzett érdemjegyet minden olyan témakörből, melyből a tanulócsoport tagjai írásban vagy szóban beszámoltak - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
Pedagógiai Program
58
2015. március 31.
5. Évfolyam vizsgát tesz minden tanuló az adott évfolyamon, előre meghatározott tantárgyakból az alábbi rend szerint:
6 7
félév magyar nyelv és irodalom matematika
8 9 10 11 12
matematika történelem -
év vége A1 szintű idegen nyelvi vizsga egy kiválasztott természettudományos tárgy történelem magyar nyelv és irodalom választott természettudományos tárgy -
Az évfolyamvizsga a magántanulók, a vendégtanulók és a követelményeket felmentés alapján osztályozóvizsgával teljesítő tanulók kivételével, az évfolyamon tanuló minden diák számára kötelező. 6. Az iskola tanulmányaik során próbavizsgákat szervez tanulói számára. Ezek a vizsgák lehetőséget nyújtanak a diákoknak, hogy egy az iskolai mérő rendszeren kívüli mérőeszközön próbálhassák ki tudásukat. Ezek a vizsgák hasznos információval látják el továbbá az iskola pedagógusait és vezetőségét az iskolai munka hatékonyságát illetően. A próbavizsgákat az alábbi rendben szervezzük meg:
6. 8 9.ny évfolyam 9 10 11 12 7.
félév központi felvételi feladatsor -
év vége A2 próbanyelvvizsga B2 próbanyelvvizsga
nyelvből B2 szintű próbanyelvvizsga
matematika és magyar nyelv és irodalom próba érettségi történelem próba érettségi
idegen nyelv próba érettségi
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a választott kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.
8. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 9. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Pedagógiai Program
59
2015. március 31.
10. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ és KÖZÉPISKOLA TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI Erkölcstan SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra ÍRÁSBELI Informatika SZÓBELI Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
1.15. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit
A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. A középiskolánkban a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. Középiskolánkban – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsgát szervezünk. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhet, amennyiben a felvételi évét meg-
Pedagógiai Program
60
2015. március 31.
előző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Az ének-zene emelt szintű oktatással működő osztályainkba jelentkező alkalmassági vizsgát szervezünk az általános iskolában. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét.
1.16. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és a katasztrófavédelem helyi szervezeteivel; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
Pedagógiai Program
61
2015. március 31.
TANTÁRGY Biológia
Kémia
Fizika Testnevelés Osztályfőnöki óra -
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés elsősegély-nyújtás, újraélesztés
az ötödik-tizenharmadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin, illetve az elsőnegyedik évfolyamon a kapcsolódó tanórákon feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
1.17. Iskolai környezeti nevelési program 2. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
-
-
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
3. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 4. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, biológia, kémia, földrajz, természetismeret tantárgyak tananyagai
Pedagógiai Program
62
2015. március 31.
b) az ötödik-tizenharmadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
-
minden évben iskolai szinten egy-egy gyalog- sí-vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó-, a felső- és középiskolai tagozatos tanulók számára; minden tanévben két alkalommal erdőtakarításon való részvétel a településen; a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában félévente papírgyűjtés szervezése.
Pedagógiai Program
63
2015. március 31.
2. Az iskola helyi tanterve „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert 2.1. Választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott és jóváhagyott kerettantervek közül az 1-8. évfolyamon az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8. osztályos kerettanterve”. Az alsó tagozaton ezt a kerettantervet alkalmazzuk a 2013/2014. tanévtől kezdődően. A felső tagozaton a 2. sz. mellékletben szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8.évfolyama számára” kerettantervet alkalmazzuk, ugyanakkor az ÉKP program pedagógiai alapelvei alapján történik az oktató-nevelő munka megszervezése. Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8.osztályos tanterve átdolgozásra került, NAT és kerettanterv kompatibilissé vált, így a felső tagozaton alkalmazott tantervvel koherens. A 3. mellékletben szereplő „Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára„matematika A” A 6. mellékletben kiadott „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” készült kerettanterv. A 7.1.1-es mellékletben leírt, 9. évfolyamon induló nyelvi előkészítő képzés kerettanterve. Alsó tagozat Az emelt óraszámú képzéseink többlet óraszámát az egyes tantárgyak tananyagtartalmának elsajátíttatására fordítjuk. Ez nem jelent többlet tananyagot, hanem a NAT által előírt témaköröket és tudástartalmakat nagyobb óraszámban sajátíttatjuk el a tanulókkal. Így a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra több időt fordítunk az emelt óraszámokkal működő osztályainkban a megemelt óraszámok terhére. Ebben a keretben biztosítunk lehetőséget tanítványainknak a tehetség kibontakoztatására, a versenyfelkészítésére. A magyar nyelv és irodalom emelt óraszámú oktatással működő osztályaink számára a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8. osztályos kerettantervet” alkalmazzuk a 2013/2014. tanévtől kezdődően. Intézményünk pedagógiai hagyományainak megfelelően egész napos tanulásszervezési formában szeretnénk az oktató-nevelő munkát folytatni. Ehhez a hagyományhoz tartozik az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia alkalmazása.
Pedagógiai Program
64
2015. március 31.
A pedagógiai nevelő-oktató munkát az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8. osztályos kerettanterve” alapján végezzük, amely Magyarország területén visszavonásig a 2013/2014. tanévtől kezdődően engedélyt kapott a 8452-4/2013/KOIR iktatószámon. Felső tagozat A felső tagozaton az általános óratervű osztályokban az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8. osztályos kerettantervet” alkalmazzuk a 2013/2014. tanévtől kezdődően. A matematika-természettudomány emelt óraszámú osztályunk számára az Emelt óraszámú kerettantervek Emelt matematika kerettanterv „A” változata szerint folyik az oktatás. Intézményünk pedagógiai hagyományainak megfelelően egész napos tanulásszervezési formában szeretnénk az oktató-nevelő munkát folytatni. Ehhez a hagyományhoz tartozik az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia alkalmazása. Ezt a hagyományt folytatva szeretnénk az ÉKP programhoz tartozó kerettanterv elfogadása után azt a kerettantervet választani és annak megfelelően kialakítani az óraszámokat és a pedagógiai tartalmakat. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Tánc és dráma, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon és népismeret tantárgyat választotta. A Tánc és Dráma tantárgy tanulására szakköri keretben biztosítunk lehetőséget. Középiskolai tagozat A középiskolai tagozaton mind a szakközépiskolai, mind pedig a gimnáziumi osztály esetében a 7.1.1-es mellékletben leírt, 9. évfolyamon induló nyelvi előkészítő képzés tantervét valósítjuk meg. A gimnáziumban 11-12 évfolyamon 2 tantárgyból 2-2 órában, a szakközépiskolában 11-12 évfolyamon 1 tantárgyból 2 órában biztosítunk emelt szintű képzést, a tanuló választása alapján. A gimnáziumban a szabadon felhasználható órakeret terhére 9., 10., évfolyamon 2vel, 11-12 évfolyamon 1-gyel növeltük. Humán emelt óraszámú képzés a gimnáziumban A gimnáziumi osztály egyik felében a szabadon felhasználható órakeret terhére 9. és 11-12. évfolyamokon a matematika, 10. évfolyamon a történelem tantárgy óraszámát 1-gyel növeltük. A magyar nyelv és irodalom óraszámait 9-12. évfolyamokon 1-gyel növeltük. Reál emelt óraszámú képzés a gimnáziumban A gimnáziumi osztály másik felében a szabadon felhasználható órakeret terhére a 9-12 évfolyamokon 2-vel növeltük a matematika tantárgy óraszámát. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai osztályban a szabadon felhasználható órakeret terhére a 9-12 évfolyamokon 1-gyel növeltük a matematika tantárgy óraszámát. A 9. évfolyamon az informatika, a 10-12. évfolyamokon a történelem tantárgy óraszámát növeltük 1-gyel. 2. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -
2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon.
Pedagógiai Program
65
2015. március 31.
-
2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Az alsó és felső tagozaton a nyelvi irodalmi és kommunikációs neveléshez tartozó tankönyvet alkalmazzuk, ha választhatóvá nyilvánítás esetén. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 3. Az új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években, az általános iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. míg a többi évfolyamon a jelenleg hatályos pedagógiai program szerint szervezzük a nevelő-oktató munkát. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: ÉVFOLYAM TANÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 20132013 2012 2008 2008 2013 2012 2008 2008 2014 20142013 2013 2012 2008 2013 2013 2012 2008 2015 20152013 2013 2013 2012 2013 2013 2013 2012 2016 20162013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2017 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2008 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján készült helyi tanterv. 2012 =A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben megfogalmazottaknak megfelelően a mindennapos testnevelés és az alsó tagozaton felmenő rendszerben bevezetett emelt szintű képzés miatt módosított tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
Pedagógiai Program
66
2015. március 31.
2.2. TANTÁRGYI ÓRATERVEK
Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Alsó tagozat Általános tanterv alapján működő osztály óraterve Tantárgy 1. évf. Matematika 1 Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Szabad óraBábozás 1 keret Néprajz Sakk Összesen 2 Magyar nyelv és irodalom 1 Emberismeret 1 Idegen nyelv Egész napos Informatika oktatás Tanulószoba 3 Szabadidő 10 Összesen 15 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
2. évf. 1
3. évf. 1 1
4. évf. 1
1 1 1 3
2
2
b
2
2
b
3 10 15
3 10 15
1 1 7 5 13
40
40
40
b b
Természettudományos-matematikai emelt óraszámú képzés Tantárgy 1. évf. Magyar nyelv és irodalom Emberismeret 0,5 1 Szabad óra- Matematika keret Sakk 0,5 Környezetismeret Összesen 2 Magyar nyelv és irodalom 1 Matematika 1 Idegen nyelv Egész napos Informatika oktatás Tanulószoba 3 Szabadidő 10 Összesen 15 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
Pedagógiai Program
67
2. évf.
3. évf. 1
4. évf.
1
1
2
1 2
1 3
2
2
b
2
b
3 10 15
3 10 15
1 1 7 5 14
40
40
40
b b
2015. március 31.
Anyanyelv emelt óraszámú képzés óraterve Tantárgy 1. évf. Magyar nyelv és irodalom Bábozás 1 Néprajz Szabad órakeret Dráma 1 Szövegértelmezés Összesen 2 Magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv Egész napos Informatika oktatás Tanulószoba 3 Szabadidő 10 Összesen 15 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
2. évf.
3. évf. 1
4. évf.
1 1 3
1 1 2
1 1 2 2
b
2
b
3 10 15
3 10 15
1 1 7 5 14
40
40
40
b b
Ének-zene emelt óraszámú képzés óraterve Tantárgy 1. évf. Magyar nyelv és irodalom Néprajz Szabad óraÉnekkar. kórus 1 keret Ének-zene 1 Összesen 2 Magyar nyelv és irodalom 1 Matematika 1 Idegen nyelv Egész napos Informatika oktatás Tanulószoba 3 Szabadidő 10 Összesen 15 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
Pedagógiai Program
68
2. évf.
3. évf. 1
4. évf.
1 1 2
1 1 3
1 1 2
2
b
2
b
3 10 15
3 10 15
1 1 7 5 14
40
40
40
b b
2015. március 31.
Felső tagozat Általános tanterv alapján működő osztály óraterve Tantárgy 5. évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika 1 Informatika 1 Fizika Szabad órakeret Kémia Biológia-egészségtan Természetismeret Összesen 2 Szabadidő 5 Egész napos Tanulószoba 7 oktatás Összesen 12 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
6. évf. 1
7. évf. 1 1
8. évf. 1
b 1
1 1 1
1 3 5 7 12
3 5 4 9
3 5 4 9
40
40
40
Természettudományos-matematikai emelt óraszámú képzés Tantárgy 5. évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika 1 Informatika 1 Fizika Szabad órakeret Biológia-egészségtan Kémia Természetismeret Összesen 2 Matematika 1 Szabadidő 5 Egész napos oktatás Tanulószoba 6 Összesen 12 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
Pedagógiai Program
69
6. évf. 2
7. évf. 1 1
8. évf. 1,5
b 1 0,5 1 1 3 1 5 6 12 40
3
3
5 4 9
5 4 9
40
40
2015. március 31.
Magyar nyelv és irodalom emelt óraszámú képzés Tantárgy 5. évf. Magyar nyelv és irodalom 1 Matematika Szabad óraDráma keret Informatika 1 Összesen 2 Dráma 1 5 Egész napos Szabadidő oktatás Tanulószoba 6 Összesen 12 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
6. évf. 2 1
7. évf. 2 1 1
8. évf. 1 1
3 1 5 6 12
4
2
5 4 9
5 4 9
40
40
40
b
Ének-zene emelt óraszámú képzés tanterve Tantárgy 5. évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika 1 Szabad óraÉnek-zene 1 keret Természetismeret Biológia Összesen 2 Énekkar 1 5 Egész napos Szabadidő oktatás Tanulószoba 6 Összesen 12 A kötelező kerettantervi óraszámmal 40 együtt mindösszesen
Pedagógiai Program
70
6. évf.
7. évf. 1 1
8. évf.
1
1
3 1 5 6 12
3
1 3
5 4 9
5 4 9
40
40
40
1
1
b 1 1
2015. március 31.
Középiskolai tagozat Humán emelt óraszámú képzés a gimnáziumban
Szabad órakeret
Tantárgy Matematika Magyar nyelv és irodalom Magyar fakultáció Történelem Első idegen nyelv Második idegen nyelv Informatika Emeltszintű képzés 1 Emeltszintű képzés 2 Összesen
9ny. évf. 1 1
3
9. évf. 1 b 1 b
1
2
1 2
b
10. évf.
11. évf. 1 b
12. évf. 1 b
1 1
1
b
b 1
b
1
b
2 2 8
b b
2 2 7
b b
b
5
4
4
Reál emelt óraszámú képzés a gimnáziumban Humán/Reál
Szabad órakeret
Tantárgy Matematika Matematika fakultáció Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Fizika Második idegen nyelv Informatika Emeltszintű képzés 1 Emeltszintű képzés 2 Összesen
9ny. évf. 1
9. évf. 2 b
10. évf. 2 b
2
2
11. évf. 1 b 1
12. évf. 1 b 1
1 1
b
1
b
b b
2 2 7
b b
1
3
b
b
b
5
4
2 2 8
4
Szakközépiskolai képzés
Szabad órakeret
Tantárgy Matematika Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Informatika Történelem Informatika Emeltszintű képzés 1 Összesen
Pedagógiai Program
9ny. évf. 1
9. évf. 1
10. évf. 1
11. évf. 1 b
12. évf. 1 b
1
1
1
4
2 4
1 2 1 3
b b
2
b
b
5
4
71
b
2 4
b
2015. március 31.
A 2015-2016-os tanévtől érvényes óratervek felmenő rendszerben Általános iskola Általános tantervvel működő képzés óraterve
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Osztályfőnöki Erkölcstan, önismeret Idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc / Hon- és népismeret Tánc Testnevelés és sport Bábozás Emberismeret Néprajz Sakk Alsó tagozat kötelező órái Felső tagozat kötelező órái Szabadidő Tanulószoba Összesen
Pedagógiai Program
1. évf. 8 5 1
1
2. évf. 7 5 1 2
1
b
3. évf. 7 5 1 2
1
b
4. évf. 6 5 1 3
b
5. évf. 4 5 1 1 3 b
6. évf. 4 4 1 1 3 b
2
2
2
3
2 2
1
2 2
1
2 2
8. évf. 4 1b 4 1b 1 1 3 b
2
2
b
2 2 2 2 1
b
1
1
b
1
b
2 2 2 1 1
1
b
1
b
1
1
1
7. évf. 4 1b 4 1b 1 1 3 b
1 1
2 2
b
1 1
1 1
1 1
1 1
5
5
5
5
28 5 7 40
28 5 7 40
31 5 4 40
31 5 4 40
1 1 4 1 1
1 4 1
1 4
5
1 27
27
1 27
28
10 3 40
10 3 40
10 3 40
5 7 40
72
2015. március 31.
b
Természettudományos-matematikai emelt óraszámú képzés óraterve
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Osztályfőnöki Erkölcstan, önismeret Idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Tánc Testnevelés és sport Emberismeret Sakk Alsó tagozat kötelező órái Felső tagozat kötelező órái Szabadidő Tanulószoba Összesen
Pedagógiai Program
1. évf. 8 6 1
1
1 2 2
2. évf. 7 5 1 2
2
1 2 2
b
3. évf. 7 5 1 2
2
1 2 2
b
4. évf. 6 6 1 3
b
5. évf. 4 6 1 1 3 b
6. évf. 4 6 1 1 3 b
2
2
2
3
7. évf. 4 1b 4 1b 1 1 3 b
8. évf. 4 1b 4,5 1b 1 1 3 b
2
2
2 2 2 1 1
1,5 2 2 2 1
1
1 1 2 2
b
1
b
1
b
1 1 1
b
1 1 1
b
1 1 1
b b
1 1
1 1 4 0,5 0,5 27
1 4
1 4
5
27
27
28
10 3 40
10 3 40
10 3 40
5 7 40
73
5
5
5
5
29 5 6 40
29 5 6 40
31 5 4 40
31 5 4 40
2015. március 31.
b
Anyanyelvi emelt óraszámú képzés óraterve
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Osztályfőnöki Erkölcstan, önismeret Idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Tánc Testnevelés és sport Bábozás Néprajz Dráma Szövegértelmezés Alsó tagozat kötelező órái Felső tagozat kötelező órái Szabadidő Tanulószoba Összesen
Pedagógiai Program
1. évf. 9 4 1
1
1 2 2
2. évf. 7 4 1 2
1
1 2 2
b
3. évf. 7 4 1 2
1
1 2 2
b
4. évf. 6 4 1 3
b
5. évf. 5 4 1 1 3 b
6. évf. 6 4 1 1 3 b
2
2
2
2
7. évf. 5 1b 4 1b 1 1 3 b
8. évf. 5 1b 4 1b 1 1 3 b
2
2
2 1 1 1 1
1 2 2 2 1
1
1 1 2 2
b
1
b
1
b
1 1 1
b
1 1 1
b
1 1 1
b b
1 1
1 1 4 1
1 4 1
1 4
5
5
5
5
1
1
1
1
27
1 1 28
1
27
1 1 27
29 5 6 40
29 5 6 40
31 5 4 40
10 3 40
10 3 40
10 3 40
74
5 7 40
5
31 5 4 40
2015. március 31.
b
Ének-zene emelt óraszámú képzés óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Osztályfőnöki Erkölcstan, önismeret Idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Tánc Testnevelés és sport Néprajz Énekkar, kórus Alsó tagozat kötelező órái Felső tagozat kötelező órái Szabadidő Tanulószoba Összesen
1. évf. 8 5 1
1
1
3 2
2. évf. 7 4 1 2
1
1
3 2
b
3. évf. 7 4 1 2
1
1
3 2
b
4. évf. 6 4 1 3
b
5. évf. 4 4 1 1 3 b
6. évf. 4 4 1 1 3 b
2
2
2
3
7. évf. 4 1b 4 1b 1 1 3 b
8. évf. 4 1b 4 1b 1 1 3 b
2
2
b
2 1 2 2 1
b
1
1 1
3 2
b
1
b
1
b
2 2 1 1 1
1
b
1
b
1
2 1
2 1
2 1
2 1
5
5
5
5
1
1
29 5 6 40
29 5 6 40
31 4 5 40
31 4 5 40
1 1 4
1 4
1 4
1 4
1 27
1 27
1 27
1 28
10 3 40
10 3 40
10 3 40
5 7 40
Jelmagyarázat valamennyi táblázat esetében: „b” bontott óra; „1b” az adott óraszámból 1 óra bontott, a többi tanóra esetében az osztály együtt tanul; sárga háttér: emelt óraszámú képzés órái
Valamennyi óratervvel működő első, második és harmadik évfolyamos osztályok esetében hétfőtől-csütörtökig a 7. vagy a 8. órákra a 3 tanulószoba mellett vagy 1 anyanyelv, vagy 1 matematika tantárgy kerüljön minden osztály órarendjébe. Ezeken a foglalkozásokon a napi házi feladatot kell elkészíteni, valamint a tehetséggondozás, a felzárkóztatás és a fejlesztés feladatait kell ellátni. Az ének-zene emelt óraszámú képzés keretében intézményünk a Szőnyi Erzsébet Zeneiskolával kötött közoktatási megállapodást, amely során a szabadidőben biztosítunk a tanulók számára szolfézsoktatást (1-4. évfolyamig heti 1 órakeretben). Ezért az óráért a zeneiskola térítési díjat szed, mellyel a tanulók a zeneiskola tanulóivá, tagjaivá válnak. A zeneiskola keretében a tanulók 3. osztálytól hangszeres képzésre jelentkezhetnek, melyre a zeneiskola felvételi során választja ki a tanulókat. Azok a tanulók, akik a zeneiskola tanulói, minden félévben és év végén zeneiskolai bizonyítványt kapnak. Az intézmény az ének-zene emelt óraszámú osztályba járó tanulókra alapozva éleszti újra az iskolai énekkart.
Pedagógiai Program
75
2015. március 31.
b
Középiskola Humán-reál emelt óraszámú képzés óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Etika Történelem Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Tánc Vizuális kultúra Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emeltszintű képzés 1 Emeltszintű képzés 2
9ny. évf. Közös 2 18 b b 2
9. évf. Közös H 5 5 b 3 b 4
10. évf Közös H 5 5 b 3 b 3
R 4
5
2 2 2
2 2 2 2 2 1
2 1
R 4
5
1
11. évf Közös H 4 é 3 b 4 b 4 é 3 2
1
12. évf Közös H 4 é 3 b 4 b 4 é 1 3
2
2
1 1 5 5 1
b
2
1 1
1
2
4 1 2 2
1 5 1 2 2
b
5 1
5 1
b b
33 33
26 35
9
9
27 36
9
9
33 35
1
1
2
2
b b
34 35
Szakközépiskola óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emeltszintű képzés 1 Összesen Szakmai tantárgyak Mindösszesen
9ny. évf. 2 18 b 2
9. évf. 4 5 b 4 2
10. évf. 4 5 b 4 1
11. évf. 4 é 3 b 4 é
3
4
3
2
3
2
12. évf. 4 é 3 b 4 é 4
3 3 1 5 5 1 33 33
b
2 5 1 29 6 35
b 5 1
b
29 7 36
b
5 1 2 27 8 35
b b
5 1 2 24 11 35
b b
Jelmagyarázat: „b” bontott óra; „é” évfolyambontás, azaz a két osztály 3 csoportra bomlik Pedagógiai Program
R
1
Magyar nyelv és irodalom / matematika fakultáció választása esetén további
Összesen Tanulói óra összesen
R
76
2015. március 31.
1
1
1
1
Szakmai tantárgyak óraterve - vendéglátóipari ágazat Vendéglátásszervező-vendéglős 54 811 01 Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Termelés elmélete Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Élelmiszer ismeret Termelés gyakorlata Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Vendéglátó üzleti idegen nyelv Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Ügyvitel Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Alkalmazott számítástechnika Összesen
9. évf. 1(0,5+0,5) 2(1+1) 1 2
6
10. évf.
11. évf.
1 2 1 1 2
1 1 2 2 2
12. évf.
5/13. 2 2 5
1 2 1 2
6 2 3
2
2
3
11
3 1 2 2 1 1 3 35
11. évf.
12. évf.
5/13.
2 2 2 2
1 2 2 2 2 2
7
8
Szakmai tantárgyak óraterve - informatika ágazat Gazdasági informatikus 54 Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat Összesen
Pedagógiai Program
9. évf. 1(0,5+0,5) 1 2
1 1
481 02
10. évf.
1 2 2 2
7 6 4 2 3 2 4 4 3 6
7
77
8
11
35
2015. március 31.
Az emelt óraszámú képzés tananyaga - alsó tagozat -
2012/2013-as tanévben indult az alsó tagozat 1. osztályában az emelt óraszámú oktatás, melynek az ÉKP kerettanterv (képességfejlesztő és értékközvetítő program kerettanterv) az alapja. Valamennyi emelt óraszámú képzést bevezető osztályban, valamint az általános tanterv alapján működő osztályunkban. Az emelt óraszámú szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amely során a kerettantervekben meghatározott módon magasabb követelményekkel és óraszámban valósul meg a fejlesztés. 2013/2014-es tanévben a NAT-hoz és a köznevelési törvényben megfogalmazott előírásokhoz igazított kerettantervek közül kell választanunk. Az emelt óraszámú osztályainkban bevezetendő tantárgyi struktúra átrendezésének elvei: a meglévő tantárgyi rendszeren belül átcsoportosítást végzünk úgy, hogy a meglévő órakereten belül egyes tantárgyak óraszámait csökkentjük, valamint az emelt óraszámnak megfelelő tudástartalmakat elmélyítő tanórákat szervezünk helyettük. Az általános tantervvel működő osztályunkban a tanórák és a tananyagrendszer struktúrája az értékközvetítő és képességfejlesztő program óratervét tartjuk meg úgy, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően alakítjuk át és ahhoz igazítva alkalmazzuk. 1. Anyanyelv emelt óraszámú képzés 1.1. Alapelvek, célok Anyanyelvi képzés során tanult ismeretek befolyásolják és segítik a többi tantárgy által feldolgozandó tudástartalmakat. Támogatják azok feldolgozását, elsajátítását, interpretálását. Ez megfordítva is igaz, hisz az anyanyelvi képzés valamennyi tantárgy tanulása során fontos feladat. Az anyanyelvnek, mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi képességek birtoklása segít a társadalom közösségeiben való biztos eligazodást, meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában. Alapja bármely idegen nyelv elsajátításának. 1.2. Fejlesztési feladatok A nyelvnek, mint változó rendszernek a megismerése és a nyelvi kompetenciák fejlesztése, annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására, segítse a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását. Az egyén szövegértési és szövegalkotási tudása lehetővé teszi azt, hogy önállóan vagy másokkal együttműködve képes legyen a verbális vagy nem verbális kommunikáció kódjainak alkalmazására, azonosítására és tudatos alkalmazására, a különböző műfajú szövegek megértésére, elemzésére és kritikai feldolgozására. Képessé váljon önállóan szöveget alkotni, amely alapja az alkotó tevékenységeknek. (pl.: versírás, szövegek alkotása különböző műfajokban stb.) Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet. Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése, megszerettetése és olvasóvá nevelése. A megszerzett tudásnak nagy szerepe van a az érzelmi élet gazdagításában. Lehetővé teszi az önismeret, a képzelet, a kreativitás a kritikai gondolkodás fejlesztését.
Pedagógiai Program
78
2015. március 31.
1.3. Intézményi célok: Azt valljuk, hogy mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyerek számára sokfajta tevékenységet, tanulási-fejlődési lehetőséget kell biztosítani. Célunk, hogy kialakuljanak a gyermekekben azok a magatartás-és viselkedésformák, amelyekkel az élet minden területén találkoznak, s amelyek segítenek eligazodni az élet különböző problémáiban. A program a kultúra teljesebb körét viszi be az iskolába. Tantárgyi programjait átszövi a kommunikáció. A nyelvi kommunikáció mellett komoly szerepet szán a vizuális kommunikáció tanulásának is. Kiemelt szerepe van az érintkezéskultúrának: a jól érthető, tiszta beszédnek, a szabatos, igényes fogalmazásnak szóban és írásban, az illemtudó, toleráns, tapintatos viselkedésnek. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program mind a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatására, mind a tehetségesek kellő terhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordít. 1.4. Az anyanyelvi képzés területei: A program minden egyes tevékenysége tartalmazza a tananyaghoz kapcsolódó önművelési lehetőségeket. A könyv- és könyvtárhasználat tanulása, gyakorlása első osztálytól az iskolai tanulás befejezéséig része a programnak. Az anyanyelv- és irodalom tantárgy magába foglalja az írás, az olvasás, a helyesírás, a szövegértés, a szövegfeldolgozás tudásterületeit, valamint az illemet, a kommunikációt, a gyorsolvasást, a helyesejtési gyakorlatokat, amellyel rövidebb idő alatt, és jobban megértve lehet elolvasni az szövegeket, mint a hagyományos olvasási technikával. Az irodalomtanítás során megismertetjük a gyerekekkel a magyar és a világirodalom gyermekköltészetet, az írók és költők életét. Tanulóink nemcsak verseket, meséket, balladákat, elbeszéléseket és ifjúsági regényeket olvasnak, hanem interjúkat, kritikákat, híreket, könyvismertetéseket is. Fejleszteni akarjuk a gyerekek kommunikációs képességeit, mert nagyon fontosnak tartjuk az emberek közti sikeres érintkezés megtanulását. A versmondás, a mimetizálás, a drámajáték, a bábozás a művészi, előadói képességeket mozgósítja. 1.5. A tantárgyi struktúra és a tanítás-tanulás tananyagrendszere Az emelt óraszámhoz tartozó tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, szövegértelmezés és dráma. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervét a ÉKP kerettanterve tartalmazza. A szövegértelmezés tantárgy tananyagát ugyancsak a ÉKP kerettanterv részeként találhatjuk meg, valamint a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló törvény tartalmazza. „6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 6.1. Szerzők és művek népköltészet: — mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, magyar és más népek meséi, mesefajták; mondák, legendák. Klasszikus magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények: — szerzők: Arany János, Csukás István, Fekete István, Gárdonyi Géza, József Attila, Kormos István, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Tamkó Sirató Károly, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor.
Pedagógiai Program
79
2015. március 31.
Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények kortárs magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. 6.2. Epikus művek jellemzői — szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplő/k). 6.3. Lírai alkotások jellemzői — a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia). 6.4. Báb- és drámajátékok jellemzői — helyzet, szerep, párbeszéd. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 7.1. Játékosság, zeneiség, ritmusélmény 7.2. Hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások — konkrét élethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, jól megfigyelhető magatartásformák, érzelmek, az életkornak megfelelő erkölcsi választások és értékelésük; — vélemény megosztása, beszélgetés, vita.”
A dráma tantárgy tananyagrendszere az ÉKP kerettantervének a művészetek műveltségi területen belül a színjátszás kerettanterve tartalmazza. 2. Természettudományos, matematikai emelt óraszámú képzés
2.1. Alapelvek, célok A természettudományok fejlesztik a tanulók elemzési és vizsgálati képességeit, valamint kísérletező kedvét. A környezeti nevelés, különösen a kisgyermekkorban, több mint csupán a természettudomány oktatása. Ebben a korban a legfontosabb a közvetlen tapasztalatszerzés. A megfelelő környezeti nevelési programmal el tudjuk érni, hogy a gyermekek fogékonnyá váljanak a természet szépségeire és kialakuljon bennük a felelősségtudat a természeti környezet iránt. Főként a gondoskodás érzését és a többi élőlényhez fűződő kapcsolatot kell erősíteni a gyermekekben. Fontos, hogy a gyermekek megértsék: a természeti környezet minden tagja között kölcsönös egymásra utaltság áll fönn. A kisgyermekkori környezeti nevelés az első lépést jelenti abban a folyamatban, amellyel környezeti ismeretekkel rendelkező és a környezetért felelősséget vállaló felnőtteket nevelünk, akik megfelelő módon gondolkodnak, és cselekednek. A környezeti nevelés során nem csupán az ismereteket és a jártasságokat kell gyarapítani, hanem a környezeti tudatosságot, az értékítéletet, a felelősségtudatot, a viselkedési formákat és az érzékenységet is fejleszteni kell. A természettudományos oktatás céljai: a problémamegoldó képesség fejlesztése, a természettudományos gondolkodásmód kialakítása, a természettudományos ismeretek és információk megszerzése, a minket körülvevő természet iránti érdeklődés és tisztelet kifejlesztése. Az elemzési, logikai és számtani érvelési készségek elsajátítását lehetővé tevő szilárd matematikai alapismeretek minden tantervben központi szerepet játszanak.
Pedagógiai Program
80
2015. március 31.
A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást és alkalmazásra képes tudást hoz létre. 2.2. Fejlesztési feladatok Tájékozódás: térben, időben és a világ mennységi viszonyaiban. Megismerés: tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, ismeretek rendszerezése. Ismeretek alkalmazása. Problémakezelés- és megoldás. Alkotás és kreativitás. Akarati, érzelmi és önkifejező képességek: kommunikáció, együttműködő, motiváltság, önismeret, önértékelés. 2.3. A tantárgyi struktúra és a tanítás-tanulás tananyagrendszere Az emelt óraszámhoz tartozó tantárgyak: matematika, A matematika és a logika tantárgy tantervét az ÉKP kerettanterve tartalmazza. A matematikai játékok tananyagrendszere megegyezik az ÉKP kerettanterv sakk és rejtvényfejtés műveltségterületek tananyagával. 3. Emelt óraszámú ének-zene 3.1. Alapelvek, célok Az emelt óraszámú ének-zenei nevelés szervesen illeszkedik az általános tantervvel működő iskolák számára megfogalmazott tantervhez, annak fejlesztési követelményrendszerét magasabb szintre emeli, s a képzési célokban máshová helyezi a hangsúlyokat.2 Az emelt óraszám lehetővé teszi a tanítási anyag elmélyítését, az ismeretek és készségek sokoldalú gyakorlását és bővítését. Az emelt óraszámú képzést Kodály Zoltán zenepedagógiai és népnevelő eszméi hatják át. Fő jellemzői az énekközpontúság; a magyar népzene hangsúlyos jelenléte; a zenei anyanyelvből kiindulva magyarok és más népek népzenéjén keresztül kibomló értékes műzenék megismerése; a zenei olvasás-írás készségének kiművelése, melynek eszköze a relatív szolmizáció; intenzív zenei hallásfejlesztés; a közösségi muzsikálás legközvetlenebb formájaként a kóruséneklés. A művészetpedagógia valamennyi ágazatának közös vonása a gyakorlat- és tevékenységközpontú képzés. A zenei élmény személyiség- és közösségformáló erejének pedagógiai jelentősége túlmutat a zenélés tevékenységén. Az ének-zene oktatás célja a közös, együttes élmény megteremtése, amelynek révén a befogadás és az önkifejezés harmóniája valósul meg. Az éneklés alapvető eszköz a zenei nevelésben, amelynek fontos célja a közösségi tudat erősödése. A tanterv különösen fontos eleme a néptánc-oktatás, amely a zene és a mozgás összekapcsolása révén egymást erősítő élmény nyújt. A köznevelés és a kultúrát közvetítő intézmények együttműködése alapvető, ezért a koncertpedagógia az ének-zene oktatás része. 3.2. Fejlesztési feladatok3 3.2.1. Zenei reprodukció Éneklés: A tantervben meghatározott zenei anyag megszólaltatása énekléssel többszólamú vagy hangszeres kísérettel. A tanórai éneklés kórusénekléssel való kiegészítése. 2 3
Nagyné Rápli Györgyi: Segédlet az emelt szintű ének-zene oktatáshoz 1-4. osztály. Nemzeti alaptanterv. Nyilvános vitairat, 2012.
Pedagógiai Program
81
2015. március 31.
Az éneklés és zenélés sok mozgással történik a gyermek- és játékdalok tanulása közben. Felismerő kottaolvasás: A zenei olvasás és írás eszközének elsajátítása által olyan kódrendszer kulcsát kapják meg a tanulók, amely segíti őket eligazodni a zenei tartalmakban. A fejlesztés részei: ritmikai, metrikai, dallami, formai elemek, valamint a kottaolvasáshoz és íráshoz feltétlenül kapcsolódó elméleti alapok. 3.2.2. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése: Segíti a zeneműben való tájékozódást. Fejleszti az emlékezet, a koncentráció, a zenei fantázia képességének kialakítását. Zenehallgatás: Az éneklés mellett fontos tanórai tevékenység. 3.3. Differenciált haladás Minthogy készségtárgyról van szó, mind a tananyag, mind az elsajátítási szint tekintetében a tanítás folyamata kezdettől fogva a tanulók képességeit figyelembe véve a differenciált foglalkoztatásra épül, és erre vonatkozóan a tanterv bőséges lehetőséget kínál. 3.4. Társművészeti kapcsolódások népművészet, népi kultúra, tárgyi kultúra megismertetése a jeles napi szokások tanulásakor, hazai és nemzeti népzenei dalanyaghoz illeszkedő táncrend, mozgáselemek kipróbálása, dokumentációs formában (mozgóképes bejátszás) történő bemutatása, bábművészet alkalmazása szemléltetéshez, a képző- és az iparművészet remekei illusztráláshoz stb. 3.5. A tantárgyi struktúra és a tanítás-tanulás tananyagrendszere Az emelt óraszámhoz tartozó tantárgyak: Énekkar, kórus tantárgyakat és foglalkozásokat - közoktatási megállapodás keretében - a Szőnyi Erzsébet Zeneiskola tanárai oktatnák, az általuk alkalmazott tananyagrendszer alapján. Az előírt tananyag és követelményei Iskolánk a NAT 2012 (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet) alapján átdogozott kerettanterveket alkalmazza. Az alsó tagozaton az oktatási miniszter által kerettantervvé nyilvánított ÉKP 1-8 kerettantervet, az általános iskola felső tagozatán az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. számú mellékletében szereplő kerettantervet alkalmazzuk. A gimnáziumi és szakközépiskolai tagozaton a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. és 6. számú mellékletében szereplő kerettanterveket alkalmazzuk. Ezek a kerettantervek és óratervek megtalálhatók az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet számítógépes tantervi adatbázisában.
Érettségi vizsgára történő felkészítés Az iskolánkban az egységes érettségi szellemének megfelelően mindkét középiskolai tagozatunk számára az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról (100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében és a többször módosított 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményei rendeletekben közzétett középszintű érettségi témaköröket bővítés nélkül elfogadjuk intézményi témaköröknek is.
Pedagógiai Program
82
2015. március 31.
1. Az emelt szintű érettségire iskolánk a kötelező tárgyak mellett az alábbi tantárgyak felkészítését vállalja: fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika; szakmai tárgyakból: idegenforgalom-vendéglátás alapismeretek, informatika alapismeretek. 2. A 11-12. évfolyamon a tanulók az emelt és közép szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon vesznek részt. Valamennyi gimnáziumi tanuló legalább két felvételi és/vagy érettségi tantárgyat kötelezően választ, megjelölve a felkészítés szintjét. A szakközépiskolai osztályainkban a csak közép szintű érettségi vizsgára történő felkészülés esetén, elegendő az egyik választható tárgyat választani, mert a másik kötelezően választható lehet szakmai alapozó tantárgy is. Mindkét foglalkozást csoportbontásban, heti 2 órában szervezzük meg. Első idegen nyelvből a fakultáció nem engedélyezhető, mivel a képzés emeltszinten valósul meg. Az iskolánkban a szakkörök és csoportbontások minimális létszáma 5 fő. A szakközépiskola szakmai specifikációs szakaszának tantervei és programja a tanulók választásának megfelelően történik, az érvényes OKJ programok tematikájának és vizsgakövetelményeinek előírásai szerint. A lehetséges szakmai kimenetek OKJ programjait és követelményeit a szakképzési tantervekhez mellékeljük.
2.3. Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának elveit 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, a bábozás, néprajz, sakk, ének-zene, logika valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök megrendelése az iskola tankönyvfelelőse által kidolgozott tankönyvmegrendelő nyomtatványon történik. A szülők kötelessége, hogy a tankönyvmegrendelő nyomtatványon megrendelje a gyermeke tankönyveit és munkafüzeteit. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. A taneszköz feleljen meg az életkori sajátosságoknak. A taneszköz képezze le a helyi program tananyag követelményeit. Illeszkedjen a taneszköz a helyi program nevelési és fejlesztési céljaihoz. Évenkénti felépülő jellegű teljes értékű tankönyvsorozat legyen. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, tehát tartós tankönyvek.
Pedagógiai Program
83
2015. március 31.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Árarányosan ne terhelje túl a szülők anyagi teherbíró képességét. A helyi tantervben a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelveként rögzíthetjük, hogy az NAT-konform legyen. Az alsó tagozaton a nyelvi irodalmi és kommunikációs programhoz tartozó taneszközöket kiegészítő tananyagként használjuk a kísérleti tankönyvekkel együtt. Az alsó tagozaton a nyelvi irodalmi és kommunikációs programhoz (NYIK) pedagógiai segédletek és az adott tantárgy tanulását segítő – zömmel a tantervhez kifejlesztett – taneszközök tartoznak. A tantárgyi tanterveken túl minden egyes tantárgyhoz háromféle pedagógiai segédletet rendeltünk. Ezek az alábbiak: a) tanítási program (vagy tantárgyi útmutató) b) feladatgyűjtemény c) időterv (tanmenet) a) A tanítási program az adott tantárgy (adott évfolyamon történő) tanításához, a tanulás segítéséhez szükséges pedagógustudást írja le. b) A feladatgyűjtemény feladatai, feladattípusai a differenciált tanulásirányításhoz adnak segítséget tantárgyanként (évfolyamonként). Használatuk megkönnyíti az egyes foglalkozásokra, órákra történő felkészülést. A feladatok leképezik a részletes tanterv tananyagait, és lehetőséget kínálnak az egyes tevékenységek és ismeretek minél változatosabb gyakoroltatásához. c) Az időterv (tanmenet) az egyes tevékenységek és ismeretek tanulásának, gyakorlásának időbeni tervezéséhez nyújt segítséget tantárgyanként (évfolyamonként). 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Az iskolai tankönyvrendelés során biztosítjuk, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény felmenő rendszerű ingyenes tankönyvellátás.
Pedagógiai Program
84
2015. március 31.
2.4. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részéletes szabályai Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye és javaslata alapján megkapja azt a fejlesztést, amely egyéni fejlődéséhez szükséges. A képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása. Az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel. 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; a tanulók belső motivációjának megőrzése és fejlesztése a teljesítmények növelése céljából; különböző tanulásszervezési stratégiák alkalmazása; az egyéni fejlesztés és differenciált tanulásszervezés alkalmazása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a gyerekek képességeit valamennyi tanórán tevékenykedtető feladatokkal fejlesztjük. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.
Pedagógiai Program
85
2015. március 31.
Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. a nemzeti kultúra megőrzése és az egészségnevelés jegyében – a program indítása esetén – szándékozunk csatlakozni a Kincsem Nemzeti Lovasprogramhoz kihasználva a Törökbálinti Sportközpont adta lehetőségeket, 3. évfolyamtól rendszeres úszásoktatást biztosítunk tanulóink számára
2.4.2 Az 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolaiteljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A Nat feladataiból, céljaiból következő motiválás és a tanulásszervezés folyamata a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; a tanulók belső motivációjának megőrzése és fejlesztése a teljesítmények növelése céljából; különböző tanulásszervezési stratégiák alkalmazása; az egyéni fejlesztés és differenciált tanulásszervezés alkalmazása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a gyerekek képességeit valamennyi tanórán tevékenykedtető feladatokkal fejlesztjük. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. a nemzeti kultúra megőrzése és az egészségnevelés jegyében – a program indítása esetén – szándékozunk csatlakozni a Kincsem Nemzeti Lovasprogramhoz kihasználva a Törökbálinti Sportközpont adta lehetőségeket, 3. évfolyamtól rendszeres úszásoktatást biztosítunk tanulóink számára Pedagógiai Program
86
2015. március 31.
2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A nevelési-oktatásiprogram a Nat alapfokú nevelés-oktatás szakasza ötödik–nyolcadik évfolyamára meghatározott fejlesztési feladatokra, kompetenciákra és követelményekre épül. az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az alsó és felső tagozat közötti átmenet zökkenőmentességének megteremtése; a gyerekek közötti együttműködési készség kialakítása; különböző tanulási technikák kialakítása; tanulás-módszertani ismeretek közvetítése; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. Az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; a nemzeti kultúra megőrzése és az egészségnevelés jegyében – a program indítása esetén – szándékozunk csatlakozni a Kincsem Nemzeti Lovasprogramhoz kihasználva a Törökbálinti Sportközpont adta lehetőségeket, 3. évfolyamtól rendszeres úszásoktatást biztosítunk tanulóink számára
Pedagógiai Program
87
2015. március 31.
2.4.4. Az 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. a nemzeti kultúra megőrzése és az egészségnevelés jegyében – a program indítása esetén – szándékozunk csatlakozni a Kincsem Nemzeti Lovasprogramhoz kihasználva a Törökbálinti Sportközpont adta lehetőségeket, 3. évfolyamtól rendszeres úszásoktatást biztosítunk tanulóink számára A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.
2.4.5. Az középiskolai évfolyamok pedagógiai feladatainak megvalósítása A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. Pedagógiai Program
88
2015. március 31.
A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzésigényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák.
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálása feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésével minimálisan a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B2 szintű nyelvtudás elsajátítását valósítjuk meg a 12. évfolyam végére az első idegen nyelv terén
A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba valóbeilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra.
2.5. A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás és a pedagógus felvétel szabályai 2.5.1. A választható tantárgyak, foglalkozások továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Alsó tagozat A pedagógus és a képzési kínálatunk kiválasztásának lehetőségét első osztályba történő beiratkozás előtt tudjuk felkínálni a szülőknek a következő esetekben és elvek alapján. A leendő első osztályos tanulók szülei számára a beiratkozás előtt két FÓRUMOT tartunk, annak érdekében, hogy a szülők megismerhessék iskolánk pedagógiai programját, a tantár-
Pedagógiai Program
89
2015. március 31.
gyak rendszerét, az emelt óraszámú képzés programját, a helyi szabályokat és az iskola napi működésének rendszerét. Így megismerhetik pedagógiai hitvallásunkat, az iskola alapértékeit. A NYÍLT NAPON tanítási órákon megismerkedhetnek a leendő első osztályos tanítók tanítási módszereivel, iskolánkban alkalmazott gyakorlati pedagógiával. A beiratkozás során a szülők számára felkínáljuk azt a lehetőséget, hogy az emelt szintű képzés pedagógiai programjának ismeretében megnevezhetik azt az osztályt, ahová gyermeküket szeretnék beiskolázni. Legalább két osztályt kell megnevezni ahhoz, hogy kéréseiket teljesíteni tudjuk. A szülői kérést és választást csak abban az esetben tudjuk teljesíteni, ha: a leendő elsős diákokat az osztálylétszámnak megfelelően arányosan el tudjuk osztani, a fiúk és a lányok aránya megfelelő, a fejlesztésre szoruló diákok aránya megfelelő. A harmadik évfolyamon a tanulók a japán nyelvet második nyelvként választhatják. Ennek feltétele a megelőző tanévekben nyújtott jó a tanulmányi teljesítmény anyanyelv és idegen nyelv tantárgyakból. A negyedik évfolyamon az első három évben tanult tantárgyak közül kötelezően választhatnak a diákok, amelyeket a délutáni foglalkozások idején szervezünk: tánc, dráma, néprajz, japán nyelv, sakkozás. Középiskola - felkészítés a kétszintű érettségire Fejlesztési célok és követelmények: 11-12 évfolyamon zajló fakultációs képzés célja hogy a tanuló szert tegyen a megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes legyen ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására annak érdekében, hogy képes legyen a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére. Az iskola helyi tantervének óratervében a gimnáziumi tagozaton a 11. és 12. évfolyamon 4-4 óra keretet (továbbiakban fakultáció) biztosítunk a tanuló által választott tantárgy(ak)ból a közép- vagy emelt szintű érettségi felkészülésre. A szakközépiskolai tagozaton a fakultáció nem kötelező, és a szakmai órák száma, illetve a finanszírozott órakeret által szabott határok miatt az iskola a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 órát biztosít a tanuló által választott tantárgy(ak)ból a közép- vagy emelt szintű érettségi felkészülésre. A köznevelési törvény szerint az érettségi vizsga kötelező tantárgyai: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika egy idegen nyelv (legalább) egy kötelezően választandó további tantárgy
Pedagógiai Program
90
2015. március 31.
Tekintve, hogy iskolánk nyelvi előkészítő évfolyammal működik, tanulóink számára az első és a második idegen nyelvből az emelt szintű érettségihez szükséges óraszám biztosítva van. Ebből eredően az idegen nyelvi fakultációt második nyelv(ek)ből hirdetjük meg az emelt szintű felkészítéshez. Iskolánkban a fakultáció az alábbi tantárgyakból emelt szintű érettségire készít fel: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Iskolánkban a fakultáció az alábbi tantárgyakból az adott tanulócsoport céljainak megfelelően közép vagy emelt szintű érettségire készít fel: Fizika Biológia Földrajz Kémia Társadalomismeret Informatika Informatikai alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek. A képzésre történő jelentkezés, illetve annak módosítása A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógai Programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat, az érettségi tárgyak körét befolyásoló törvényi változásokat illetve a felsőoktatási felvételi tantárgyak körében történő változásokat. A szakmai munkaközösségek április 15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés, írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból. 2.5.2. A pedagógusválasztás szabályai A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel. A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a köznevelésről szóló törvény a 3. számú melléklete írja le. Pedagógusok kiválasztási szempontjainak meghatározása: a BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA oktatási és képzési tevékenységéhez szükséges pedagógus kapacitására és minőségére vonatkozó elvárások meghatározása.
Pedagógiai Program
91
2015. március 31.
A pedagógus iránti igény meghatározása: az emelt szintű oktatás által felmerült igény, mely vonatkozik az ének-zene tanításának ismeretére, a pedagógiai hagyományainknak megfelelően előnyt élvez az a jelentkező, aki a nyelvi, irodalmi és kommunikációs és az értékközvetítő pedagógia és programot jól ismeri és a program szerinti tanítás során jártasságot szerzett, jól kommunikál, tanítás során a pedagógiai stílusa együttműködő, differenciáltan, a diákok egyéni képességeinek megfelelően tanít, ismeri a projektoktatás módszerét, rugalmas, jó szervező és munkatárasaival tud és akar is team-ben dolgozni. Bemutató oktatás: az alkalmazni kívánt pedagógus által tartott rövid foglalkozás-vezetés a kérdéses tárgyból, iskolánk vezetőségéből álló szakmai zsűrije előtt. A szakmai zsűri tagja lehet igazgatóhelyettes, munkacsoport-vezető, osztályfőnök. Óralátogatás pedagógus esetén: a pedagógus által tartott tanfolyamok, előadások, gyakorlatok, vizsgák időről időre történő meglátogatása a tagozatvezető, a munkacsoport-vezető tanár, illetve az igazgató által. Az óralátogatásról jegyzőkönyv készül (FM018), amelyet az óralátogató(k) és az oktató aláírásukkal hitelesítenek. Felelősségek és hatáskörök Kiválasztási szempontok jóváhagyása Értékelési szempontok kidolgozása Oktatási tevékenység értékelése Óralátogatások értékelése
Tantestület Tantestület tagozatvezetők, igazgató tagozatvezetők, munkacsoport-vezető tanárok, igazgatói
Pedagógusi adatbázis kialakítása, karbantartása, a kapacitás nyilvántartása
Titkárság, igazgató
Munkaerőigény felmerülése, hirdetés, toborzás Új pedagógusok felvételére az igény a tagozatvezetőknél és a munkacsoport-vezetőknél jelentkezik. A pedagógus iránti igényt a tagozatok az igazgatónak jelzik. Az igazgató a tankerületi igazgatónak jelzi a munkaerőhiányt. A fenntartó joga a pedagógus felvétel, toborzás.
Kiválasztás A pedagógusok kiválasztási szempontjait az igazgató előterjesztése alapján a Tantestület hagyja jóvá. A szempontok tükrözik a BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA minőségpolitikájában megfogalmazott célokat. A BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLÁBAN dolgozó pedagógusok alapvetően a munkaszerződésben rögzített tagozat/ok oktatási tevékenységében vehetnek részt, ezért az új pedagógusok kiválasztásánál a jelentkezőknek a megpályázott legmagasabb szintű tagozat képzettségi követelményrendszerének kell megfelelniük. Kiválasztási szempontok: A pedagógus a) egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezik; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes;
Pedagógiai Program
92
2015. március 31.
c) szakmai önéletrajza és a tagozatvezetővel történő személyes interjú alapján – beosztásához mérten – megfelel az intézményi pedagógusi követelményeknek; d) megfelel a bemutató oktatáson; e) megfelel az egyéb, képzettségre vonatkozó külön szerződésben rögzített feltételeknek. Bemutató oktatás A bemutató oktatáson intézményünk részéről legalább 2 főnek kell részt vennie. A két főből egy személy a kiválasztást végző tagozatvezető. A bemutató oktatásról jegyzőkönyv készül, melyet a javaslati lappal együtt az Titkárság tárol.
A bemutató oktatáson az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A jó oktató szakmailag jól felkészült, ismeri a tananyagot, alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik személyre szabott fejlesztést és tanulásirányítást valósít meg, tisztán, érthetően beszél, jól magyaráz, fogalomhasználata pontos, következetes határozott, jó fellépésű, leköti a tanulók figyelmét, foglalkozása (témavezetése) didaktikailag átgondolt, a felmerült kérdésekre szakszerűen válaszol, A bemutató oktatást egyszerű többség esetén fogadják el a kiválasztást végzők. A jelenlevő igazgatónak vagy a tagozatvezetőnek vétó joga van. A kiválasztási szempontoknak megfelelő új pedagógus felvételéről az igazgató javaslata alapján a fenntartó dönt.
2.6. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek Egészségnevelés Helyzetkép Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel és a környezeti kultúra jobb kialakítására – magatartásmintákkal, a készségek begyakorlásával. A mai élet feszült tempója, a minden szinten nagyobb teljesítményre ösztönzés, a mozgásszegény életmód, valamint a szabadidő nem meggondolt eltöltése sok feszültséget okoz. Az egészséges táplálkozás kezd veszíteni értékéből a tanulók szemében, a divatos és egyhangú, inkább csak hideg élelem az, amit előnybe helyeznek. Jövőkép Rá kell döbbenteni a tanulókat az utóbbi 20-30 évben felgyorsult egészség- és környezetkárosító hatásokra – történeti áttekintéssel és konkrét példákkal. A folyamat várható rossz következményeinek felvetése. Nevelési szempontból fontos az, hogy a tanulókkal ismertessünk olyan cikkeket, a témával foglalkozó anyagokat, amelyek jól szembesítik az ifjúságot a problémákkal és érezzék a változtatás szükségességét. Ha a tanulók maguk fogalmazzák meg a tennivalókat, adjunk gyakor-
Pedagógiai Program
93
2015. március 31.
lási lehetőséget iskolán belül is az egészségnevelési és környezetnevelési feladatok megvalósítására. A fenntartható fejlődés egyik elengedhetetlen alapfeltétele a testi-lelki és társadalmi jólét. Célok A tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását és amennyire lehet az elkerülésük módját. A nevelés eredményének kell lennie, hogy mindenki tegyen saját egészségéért. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: adott életkorra jellemző életmódi tennivalók, az egészségre káros szokások, szenvedélybetegségek, drogprevenció, személyiségfejlesztése, az egészséges életvitelhez szükséges képességek kialakítása, a testi-lelki egészség értékként tudatosulása, a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései. az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; A környezeti nevelés rá kell, hogy irányítsa a tanulók figyelmét környezetünk megismerésére, átalakítására, védelmére és a környezetet károsító jelenségek elleni tudatos fellépésre. Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása
Az egészséges „fair– play” uralta versenyszellem kialakítása
Pedagógiai Program
Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség),a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. - A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep”
94
Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofit-mérés).
Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös
2015. március 31.
Célok
Feladatok
Kritériumok
felismerése.
érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges környealapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges zethez való igény - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát ilvonatkozó közérthető, de tudományos letően; ismeretek átadása. - ismerjék és alkalmaz- Annak tudatosítása a tanulókban, zák az egészség meghogy az élethossziglani öntevékeny óvásának lehetőségeit testedzés, az önálló sportolás és a és alternatíváit; motoros önkifejezés fontos eszköze a - legyen tudatos stratészemélyiség fejlesztésének és a lelki giájuk egészségük egészség megőrzésének. megőrzésére. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben nyilszerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. vánuljon meg a felnőtpozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. tek és társak tisztelete; kialakítása - A kapcsolatok, problémák - ismerjék fel a jó és konfliktusmentes megoldására való rossz tulajdonságokat; igény kialakítása, fejlesztése. - legyenek fogékonyak a - A stressz- és feszültségoldás alapvető tanárok által nyújtott fontossága az interperszonális modellekre; kapcsolatok kezelésében. - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyze-
Pedagógiai Program
95
2015. március 31.
Célok
Feladatok
Kritériumok tekhez.
A biztonságos életve- - A fejlett technikai eszközök zetés elsajátítása szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.
A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.
Az egészségneveléssel összefüggő egyéb feladatok Iskolai étkeztetés. Az egészséges étkezési szokások kialakítására, a kulturális étkezés elterjesztésének érdekében nevelőmunkánkat e területen is érvényre kell juttatni. A települési önkormányzattal és a szülőkkel közösen monitoring rendszert működtetünk az iskolai étkeztetés minőségének folyamatos biztosítására. Az iskolában a büfét szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. Kínálata és választéka jórészt iskolánk elvárásai szerinti. A lovas kultúra fejlesztése A köznevelés új rendszerében, a nemzeti kultúra részeként, illetve az egészségnevelés kiemelt területeként nagy szerephez jut a lovas kultúra terjesztése, melyhez iskolánk a Kincsem Lovas programhoz kapcsolódva csatlakozik a program indítása esetén. Úszásoktatás A Törökbálinti Sportközpont adta lehetőségekkel élve, intézményünkben a 3. évfolyamtól fölfele heti rendszerességgel, úszásoktatásban részesülnek tanulóink. A személyiség fejlesztése Minden iskola alapvető feladata az ifjúság személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. A következő területen kell jól átgondolt fejlesztő munkát végeznünk: az önismeretet erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, az akaraterő fokozása, a kudarctűrő képesség erősítése, a kapcsolatteremtő képessége fejlesztése, az igényes és egészséges környezet kialakítása és fenntartása, az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a választékos ízlés kialakítása. fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés a stressz- és feszültségoldás metódusai
Pedagógiai Program
96
2015. március 31.
Az iskola tanórai és minden egyéb rendezvénye alkalmas arra, hogy a fejlesztő munkát hatékonyan végezhessük. A szülőket a feladatok megoldásába történő bevonással, elképzeléseink megismertetésével céljaink megvalósítása mellé lehet mindjobban állítani – gyermekeik érdekében. A szenvedélyek elleni küzdelem, a drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A fiatalok könnyebben jutnak az egészségre káros élvezeti cikkekhez és egyre több káros szer jelenik meg. A korábban elfogadott normák és az értékrend gyorsan változik. Nagy kihívás előtt állnak a mai fiatalok. A drogokhoz azért nyúlnak az emberek, mert vagy a kalandvágyat, a kockázatot keresik, vagy azért, hogy lelki bajukra „gyógyírt” kapjanak. Mitől más ez a probléma, mint az eddig megszokottak? A drog legtöbb esetben bűncselekményhez kapcsolódik, konkrét egészségügyi problémát okoz, a probléma felismerése speciális ismereteket igényel. Alapvetően befolyásolhatja a gyerekek fejlődését, jövőjét. A drogprevenció célja: korszerű, átfogó egészségfejlesztés keretébe ágyazott megelőzés. Része az iskolai egészségfejlesztésnek. A probléma gazdája az iskolában a drogügyi koordinátori feladatokat ellátó pedagógus. Az osztályfőnökökkel és minden tanárral együtt összetett személyiségfejlesztő munka végeredménye lehet az, hogy a tanulók fejlődését veszélyeztető körülményeket feltárjuk, nagyon konkrét és átgondolt cselekvési programmal, a sok résztvevő összefogásával megszüntessük.. A megelőző munka legfontosabb társai: a szülő és a család. De fontos a diákönkormányzat, a kortárs segítő csoport tevékenysége. A Kt. 48. §-a írja elő az iskolák számára a kötelező egészségügyi feladatokat és ezeknek a pedagógiai programba való illesztését. A drogprevenció lehetséges szinterei: tanórai és egyéb iskolai foglalkozások szaktárgyi órák megfelelő témáinak feldolgozásai osztályfőnöki órákon külső szakemberek előadásai, kortárs segítők tanórán kívüli rendezvények továbbképzések (tanár, tanuló) célirányosan megszervezett kirándulások, sportprogramok, túrák, mint a prevenció fontos eszközei szülői értekezletek meghívott, témához kapcsolódó előadókkal (rendőrség, ÁNTSZ, stb.) A drogprevenció egyéb lehetséges formái: filmvetítés – aktuális filmbejátszása, utána megvitatása, kiscsoportos megbeszélések – elsősorban osztályfőnök iskolarádió, iskolaújság, a témához kapcsolódó interjúk, könyvtársarok a témához kapcsolódó könyvekből berendezett olvasósarok tanulói kiselőadások – internetről összegyűjtött, célirányos információkkal. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
Pedagógiai Program
97
2015. március 31.
2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. A környezeti nevelés A környezeti nevelés kiemelt céljai Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése.
Pedagógiai Program
98
2015. március 31.
A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.
a) Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Az iskola épülete az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségekkel, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségekkel, jól megvilágított tantermekkel rendelkezik. A szükséges kisebb javításokat folyamatosan végeztetik, közvetlen baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról megfelelő ablakfelületek gondoskodnak. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre Terepgyakorlat, erdei iskola, nyári táborok. Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek (pl. a Föld napja , Egészségnap) tudományos előadások meghívott előadókkal, versenyek, vetélkedők) A Víz Világnapja alkalmából kiselőadások tartása, vízminta-vizsgálat Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés A természet- és környezetvédelmi versenyekre rendszeresen készülnek fel tanulóink, ilyenek a Herman Ottó emlékverseny,Katasztrófavédelmi verseny. b) Humán erőforrások Feladat, szerepkör, erősségek Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Természettudományi munkacsoport Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Pályázatot ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására.
Osztályfőnöki munkacsoport Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)
Pedagógiai Program
99
2015. március 31.
Diákönkormányzatot segítő tanár Lehetősége van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) Technikai dolgozók: A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, stb. Az iskola szép környezetének megtartása. Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Szülők. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. c) Intézmény, szervezet A kapcsolat formája, tartalma Regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek: Táborszervezés környezetvédelmi felügyelőség szakmai anyagok, pályázatok információs anyagok Közművelődési intézmények: Könyvtárak, könyvtári olvasó, művelődési központ pályázatok, versenyek kiírása Helyi szolgáltatók: Víz, szennyvíz, hulladéklerakó közlekedési vállalat papírhulladék-gyűjtés Anyagi forrást biztosító kapcsolatok: Iskolafenntartó, országos pályázatok, alapítványi befizetések, helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők d) Tanórai keretek Hagyományos tanórai foglalkozások lehetőségei tantárgyanként: Fizika A tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat Pedagógiai Program
100
2015. március 31.
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától
Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit Testnevelés A tanulók
Pedagógiai Program
101
2015. március 31.
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat
2.9.4Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel összefüggő, tanórán kívüli ajánlott programok: védőnői ügyelet biztosítása, iskolaorvosi és iskolafogászati egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségügyi felvilágosító előadások, drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények, osztálykirándulások, táborok, természetvédelmi terepgyakorlatok, cselekedtető akciók (faültetés, a tisztább környezetért munkálkodás), baleset megelőzési felvilágosító előadások (osztályfőnöki órák), külső programokhoz kapcsolódó tájékoztatók, természetfotó pályázat, a Föld napjához kapcsolódó sportrendezvények és környezetvédelmi bemutatók, évente egy gyalogtúra, évfolyamonként más-más erdei helyszínre. megjelenés a médiumokban: környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használatának bemutatásával, az iskola szép környezetének bemutatása, szelektív hulladékgyűjtésről híradás. Az egészség- és környezetvédelmi nevelési program megvalósítása tantestületünk elkötelezettségén, személyes példamutatásunkon és a családok mellénk állításán múlik.
2.7 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 3.
Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására.
4.
Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket.
5.
Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: - a kulcskompetenciák fejlesztésében, - az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével, - méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával, - a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével, - tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulással, - a differenciáló módszerek alkalmazásával, - a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésével, - a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával, - környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel, - egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával, - hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával, és alkalmazásával a tanórákon, - a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon, - a tanulási attitűd pozitív átformálásával,
Pedagógiai Program
102
2015. március 31.
-
a továbbtanulás támogatásával, személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével, partnerközpontú neveléssel.
2.8. Egész napos iskola esetén külön kidolgozott nevelési-oktatási program Intézményünkben egész napos oktatást szervezünk az 1-8. évfolyamon tanuló diákok számára. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezzük meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg. Az általános iskola „A nemzeti köznevelésről szóló” törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adunk a művészeti nevelésnek,a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához, a szakköri és egyéb foglalkozásoknak,illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez. Intézményünkben az alábbi módon szervezzük az egész napos oktatást: Alsó tagozat: Az alsó tagozaton úgy szervezzük a délelőtti és a délutáni tanórákat, hogy a kognitív képességeket fejlesztő és a mozgásos tevékenységeket tartalmazó tanórák váltakozzanak. Figyelembe kell venni a tanulók terhelhetőségét. A tanórák között szabadidős programokat tartunk. Ekkor ebédelnek a gyerekek és ekkor nyílik mód a rekreációra, a szabadidős tevékenységek közül a kézműves foglalkozások szervezésére, a pihenésre, a közösségépítő tevékenységekre és a mozgásos tevékenységekre. Valamennyi óratervvel működő első, második és harmadik évfolyamos osztályok esetében hétfőtől-csütörtökig a 7. vagy a 8. órákra a 3 tanulószoba mellett vagy 1 anyanyelv, vagy 1 matematika tantárgy kerüljön minden osztály órarendjébe. Ezeken a foglalkozásokon a napi házi feladatot kell elkészíteni, valamint a tehetséggondozás, a felzárkóztatás és a fejlesztés feladatait kell ellátni. Felső tagozat: A felső tagozaton is figyelmet fordítunk arra, hogy az órarend által nyújtott tantárgyi változatosságon kívül, a délelőtti és délutáni foglalkozások között legyen egy olyan időszak, amikor a rekreációs, közösségi, mozgásos tevékenységek kerülnek előtérbe. A kötelező órák és az ebédelés után az ötödik, hatodik és hetedik évfolyamon minden nap szervezünk szabadidős foglalkozásokat, amikor a gyerekeknek lehetőségük van a kognitív terhelés megszakítására és ellensúlyozására. A nyolcadik évfolyamosok és a középiskolások számára, ilyen céllal a hatodik és hetedik óra közötti 25 perces szünet áll rendelkezésre.
Pedagógiai Program
103
2015. március 31.
Mind a négy évfolyam esetében szervezünk (egy vagy kétórányi) tanulószobai foglalkozásokat, ahol szaktanárok segítik a házi feladatok elkészítését. A 16 óráig terjedő időszakban a tanulók szakkörökön, felzárkóztató, tehetséggondozó, valamint egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt.
A tanórák elosztásának elvei az egyes napokon belül: Arra törekszünk, hogy váltakozzanak a gondolkodási műveleteket és az elvont gondolkodást igénylő tantárgyak a gyakorlat-centrikus és mozgásos tevékenységgel járó foglalkozásokkal. A könnyedebb lazító tantárgyak inkább a délutáni időszakra kerüljenek, míg a gondolkodási műveleteket igénylők inkább délelőttre. Délután jobbára a tananyag elmélyítése folyik a gyakorló feladatok által. 2.9. Felvételi eljárás szabályai 2. 9.1. Az általános iskolai felvétel rendje A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik, amelyről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait attól az időponttól kezdve gyakorolhatja. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. a) Az első évfolyamba történő beiratkozás szabályai: Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal, települési által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozás időpontját és a szükséges dokumentumokat a következő módon hozzuk nyilvánosságra: - a településen működő óvodákba (nevük és címük az iskolánkkal együttműködő intézményeknél található) eljuttatjuk az információkat tartalmazó plakátokat, felhívásokat, - a honlapunkra is kitesszük az információkat, - az iskola főbejáratánál elhelyezett információs táblára vagy egy mindenki számára jól látható helyre függesztjük ki. A beíratással kapcsolatos intézményi feladatok: Az iskola igazgatója gondoskodjék a beíratás napjain a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításáról. A jelentkezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
Pedagógiai Program
104
2015. március 31.
-
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás.
Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet - az óvodai szakvélemény, - a nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, - a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani. A benyújtott kérelmeket a Tankerület a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni. Az iskolaigazgató a kormányhivatal felé jelzi, ha nem íratták be intézményébe a felvételi körzetében élő tanulót, és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. b) Az iskola körzetének kijelölése A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, melyet az érdekelt települési önkormányzatok véleményének kikérése után állapít meg. Ezeket az előírásokat a tagintézményként működő iskolák tekintetében is alkalmazzuk. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud,a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket,tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. c) A tanulók osztályba sorolása Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az osztályban tanító team javaslatára és a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönt. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. c) A beíratáshoz szükséges dokumentumok: a tanuló anyakönyvi kivonata, a szülő és a gyermek lakcímkártyája, szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása), óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság szakvéleménye, a tanuló egészségügyi törzskönyve, egyéb. 2-8. évfolyamba történő átvételkor szükséges iratok: a tanuló bizonyítványa és ellenőrző könyve, az előző iskola értesítője, a szülő személyi igazolványa, a gyermek és a szülő lakcímkártyája. Különös rendelkezés az 1-8. évfolyamba történő felvétel, átvétel kérelme körzeten kívüli tanuló esetében: a) Törökbálinti tanuló esetében: a külső kérelmezőkkel szemben előnyt élvez, a szükséges iratok birtokában a tanuló beíratható, ha az iskolában van szabad férőhely. b) Községen kívül lakó tanuló esetében: 1. Munkatársunk gyermekei a körzeti tanulókkal azonos elbírálásra jogosultak. 2. A beíratás névsor lezárása után mutatkozó üres férőhely esetén támogatható a kérés. Az általános iskolába a körzeten kívüli a tanulók átvételére és a középiskolai osztályokba történő átvételre vonatkozó szabályok: (Ez a szabály nem érvényes az első osztályos beiratkozásra!)
Pedagógiai Program
105
2015. március 31.
Néhány napot járjon abba az osztályba a diák, ahová felvételét kéri. Az osztályban tanító pedagógusok törekedjenek minél alaposabban megismerni leendő tanítványuk alapvető képességeit, tudását és attitűdjét. A döntés előkészítésekor véleményt nyilvánítanak az érintett tagozatvezető igazgatóhelyettes, a leendő osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok. A felvételről az igazgató dönt. 2.9.2. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 1. Amennyiben iskolánk a törvényben foglalt felvételi eljárás után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található. 2. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. 3. A nyilvánosságra hozatal módjai: -
-
a településen működő óvodákba (nevük és címük az iskolánkkal együttműködő intézményeknél található) eljuttatjuk az információkat tartalmazó plakátokat, felhívásokat, a honlapunkra is kitesszük az információkat, az iskola főbejáratánál elhelyezett információs táblára vagy egy mindenki számára jól látható helyre függesztjük ki.
4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különlegeshelyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, testvére iskolánk tanulója munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. 5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése utána szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 6. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolás nyilvános. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. A sorsolás helyszíne az iskola épülete. A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és
Pedagógiai Program
106
2015. március 31.
bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.
7. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.
2.9.3. A középiskolába történő felvétel alapelvei A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit a felvételi követelményekben. A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A felvétel előtt minden év első félévében nyílt napokat szervezünk, ahol az érdeklődő tanulók megismerkedhetnek iskolánk pedagógiai programjával. Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai tagozatra bejutni csak az alábbi módokon lehetséges: 1. felvételi eljárás keretében; 2. felvételi mentességgel; 3. azonos középiskolai tagozat esetén átvétellel; 4. különbözeti vizsga keretében (tagozati átjáráskor). A középiskolába a tanulói jogviszony sikeres felvételi alapján, a felvételi bizottság javaslatára, az igazgató felvételről szóló döntésével jön létre. A gimnázium sikeres elvégzése adjon alapot sikeres egyetemi főiskolai továbbtanulásra, illetve magas szintű szakmai végzettség megszerzésére. Pedagógiai Program
107
2015. március 31.
A szakközépiskola elvégzésével versenyképes szaktudással, biztonságos idegen nyelvi ismeretekkel legyen képes a hallgató a munka világában sikeresen helytállni. Az iskola nyelvi előkészítő évfolyamán a kötelező idegen nyelvi és informatikai órákon túl az alapképességek és a kulcskompetenciák fejlesztésére, tanulására lesz lehetőség. A nyelvi előkészítő évfolyamon belépőszintként az angol vagy német nyelvet várjuk A2 szinten. Az előkészítő év során a hozott nyelvet tanulják tovább diákjaink 18 óra/hét időtartamban. A nyelvi előkészítő évfolyam idegen nyelvét a miniszteri utasítás szerint tovább kell vinnünk az emeltszintű érettségire vagy központilag szervezett szintvizsgára történő felkészülésig. Az iskola 9-12 évfolyamán két tagozattal működik: a) Gimnáziumi tagozat- egy osztállyal évfolyamonként: 4 évfolyamos humán vagy reál emelt óraszámú képzés b) Szakközépiskolai tagozat- egy osztállyal évfolyamonként: informatika ágazat vendéglátóipari ágazat A 10. év végéig a tagozatok gimnázium-szakközépiskola irányba szabad hely esetén különbözeti vizsgával átjárható. A szakközépiskola-gimnázium irányú átjárhatóság különbözeti vizsgához kötött. A szakmacsoportos átjárhatóság a szakma-csoportok létszámhatárához kötött. 11-12. évfolyamon a gimnáziumi tagozaton a továbbtanulást segítő fakultációs foglalkozásokat (matematika, fizika, történelem, földrajz, művészettörténet, drámapedagógia stb.) szervezünk. Második idegen nyelvet német, francia és japán nyelvek közül - a munkaerőgazdálkodási szempontokat is figyelembe véve - választhatnak a tanulók. A szakközépiskolai tagozaton a szakközépiskolai kerettantervben meghatározott program szerint tanulnak a hallgatók. Az emeltszintű érettségire történő felkészítést a választható órák terhére biztosítjuk. A 12. év végén mindkét tagozat hallgatói közép- vagy emelt szinten érettségi vizsgát tesznek. A 11-12. évfolyamon a szakmai alapozó szakasz szerint tanulnak a hallgatók. A tanulók számára biztosítjuk a továbbtanulást segítő fakultációs foglalkozásokat emelt szintű érettségire való felkészítés keretében magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem, matematika, fizika, földrajz és szakmai tárgyakból. A tanulók teljes értékű érettségi bizonyítványt kapnak, amely jogosít egyetemi, főiskolai továbbtanulásra is. A 5/13. évfolyam célja az OKJ szakmák megszerzése az adott szakmacsoport keretei között. A szakmai specializációs osztályokba gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel is lehet kérni a felvételt. A szakképzési osztályokba mind szakközépiskolai, mind gimnáziumi érettségivel is kérhetik felvételüket a tanulók, de gimnazisták számára a szakképzést csak két éves rendszerben és legalább 10 fő jelentkező esetén, külön csoportban tudjuk biztosítani. Az 13-dik tanév végén a hallgatók OKJ szakmai képesítő vizsgát tehetnek. Tervezett és megszerezhető képesítések: a) 54811010000 Vendéglátásszervező-vendéglős b) 54481020000 Gazdasági informatikus c) ECDL Európai Számítógép-kezelői Jogosítvány
Pedagógiai Program
108
2015. március 31.
OM kód: 032616 Tagozat Tagozat megnevezése kódja Gimnázium 01
4+1 évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal angol nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; emelt szintű oktatás angol nyelv és informatika tantárgyból; humán emelt óraszámú képzés. Kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): angol; kötelezően választható 2. idegen nyelv(ek): német, francia, japán; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből.
02
4+1 évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal német nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; emelt szintű oktatás angol nyelv és informatika tantárgyból; humán emelt óraszámú képzés. Kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): német; kötelezően választható 2. idegen nyelv(ek): angol, francia, japán; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből.
03
4+1 évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal angol nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; emelt szintű oktatás informatika és német nyelv tantárgyból; reál emelt óraszámú képzés. Kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): angol; kötelezően választható 2. idegen nyelv(ek): német, francia, japán; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből.
04
4+1 évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal német nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; emelt szintű oktatás informatika és német nyelv tantárgyból; reál emelt óraszámú képzés. Kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): német; kötelezően választható 2. idegen nyelv(ek): angol, francia, japán; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből.
Pedagógiai Program
109
2015. március 31.
Tagozat Tagozat megnevezése kódja Szakközépiskola 05
4+1 középiskolai évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal angol nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; informatika szakmacsoport; a tagozaton kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): angol; megfelelő számú jelentkező esetén szakköri jelleggel választható második idegen nyelv(ek): francia, japán, német; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből. A szakképzési évfolyam(ok) után tervezett kimenet a 5448102 Gazdasági informatikus szakképesítés.
06
4+1 középiskolai évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal német nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; informatika szakmacsoport; a tagozaton kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): német; megfelelő számú jelentkező esetén szakköri jelleggel választható második idegen nyelv(ek): angol, francia, japán; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből. A szakképzési évfolyam(ok) után tervezett kimenet a 5448102 Gazdasági informatikus szakképesítés
07
4+1 középiskolai évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal angol nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; vendéglátás-turisztika szakmacsoport; a tagozaton kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): angol; megfelelő számú jelentkező esetén szakköri jelleggel választható második idegen nyelv(ek): francia, japán, német; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből. A szakképzési évfolyam(ok) után tervezett Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés.
08
kimenet
az
5481101
4+1 középiskolai évf., a 9ny évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyammal német nyelvből; kerettantervekre épülő helyi tanterv; vendéglátás-turisztika szakmacsoport; a tagozaton kötelezően oktatott idegen nyelv(ek): német; megfelelő számú jelentkező esetén szakköri jelleggel választható második idegen nyelv(ek): angol, francia, japán; részt kell venni központi írásbeli vizsgán és szóbeli vizsgán idegen nyelvből. A szakképzési évfolyam(ok) után tervezett Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés.
Pedagógiai Program
110
kimenet
az
5481101
2015. március 31.
2.9.4. Felvételi lehetőségek: Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót, illetve a szakértői bizottság vagy a kormányhivatal jogerős határozatában hozzáirányított tanulót felvesz. Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 22. § (3) pontja szerint: „Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába.” Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A középiskolai felvételi pontszámítás módja: Valamennyi, iskolánkba felvételét kérő tanuló a központi írásbeli felvételi eredménnyel jelentkezhet a különféle tagozatokra. Szóbeli vizsgát tartunk. Felvételi pontszámítás rendje: A hozott pontszámot hetedik tanév végi és a nyolcadik félévi bizonyítvány alapján határozzuk meg. A pontszámítás tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika. A hozott pontszámítás: a felsorolt tantárgyak jegyeinek összege/2, azaz maximum 50pont. A szerzett pontok a központi felvételi írásbelin elért eredmény, maximum 100 pont. Szóbeli vizsgát idegen nyelvből tartunk, az elérhető maximális pontszám:40 pont A felvételin szerezhető maximális pontszám: 190 pont A felvételi pontszámot az elért pontok összege adja. A Ktv. előírását és a pedagógiai programunk szabályozását figyelembe véve iskolánk saját tanulói számára a felvételi követelmények a következők: 4,7vagy annál magasabb tanulmányi átlag a gimnáziumi felvételhez, 4,3vagy annál magasabb tanulmányi átlag a szakközépiskolai felvételhez
Pedagógiai Program
111
2015. március 31.
A Zimándy Ignác Általános Iskola tanulói számára adott kedvezmény: az iskolánk tanulóira előírt tanulmányi átlag, + a központi írásbeli teszten a gimnáziumhoz összesen 65 pontos, a szakközépiskolai felvételhez az 55 pontos teljesítmény elérése is követelmény. A felvételi rangsor összeállításában a következő szempontok érvényesülnek a pontszámítási sorrenden kívül: elsőbbséget élveznek iskolánk tanulói, majd ezután következnek a Zimándy Ignác Általános Iskola növendékei, és csak ezután kerülhetnek fel a listára más iskolákból érkezett tanulók. Az iskolánkba jelentkező tanulók esetében az általános iskola 7. év végi és a 8. évfolyamán a félévi értesítőben a tanuló magatartása és szorgalma legalább jó kell, hogy legyen. Az érdeklődők számára október hónapban két alkalommal NYÍLT NAP keretében biztosítunk lehetőséget az iskola megismeréséhez. Felvételi előkészítő tanfolyamot tartunk (tíz hetes), kezdési időpont minden év november 1től. Tantárgyai: magyar, matematika.
2.10. Emelt óraszámú oktatásban (sport, művészet) általános iskolában alkalmassági vizsga szervezhető Az emelt óraszámú oktatás: a meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása. Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. Intézményünk az ének-zene emelt szintű oktatásra jelentkező tanulók körében alkalmassági vizsgát szervez. Az iskola az alkalmassági vizsga követelményeit és az ének-zenei meghallgatások időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. A felvételt megelőző meghallgatást az iskola pedagógusaiból és a Szőnyi Erzsébet Zeneiskola tanáraiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság végzi. Az alkalmassági vizsgára azokat a gyermekeket hívják be, akiknek a szülei előre jelzik, hogy a mi iskolánk 1. ének-zenei osztályába szeretnék gyermeküket beíratni. Az alkalmassági vizsgát a beiratkozás előtt legalább két héttel kell megszervezni. A Jelentkezési lap alkalmassági vizsgára iskolánk honlapjáról letölthető. Az alkalmassági vizsga időpontját a honlapon az óvodákban és iskolánk hirdetőtábláján is közzétesszük. Alkalmassági vizsga tartalma: A néhány perces egyéni meghallgatáson kíváncsiak vagyunk az óvodások zenéhez való kötődésére, kialakulóban lévő zenei képességeire: Az ének-zenei osztályba jelentkező gyermekektől, azt kérjük, hogy készüljenek egy általuk jól ismert és szeretett népdallal, vagy az óvodában tanult gyermekdallal! Ritmikai készségüket rövid és egyszerűen követhető ritmussor visszatapsolásával teszteljük.
Pedagógiai Program
112
2015. március 31.
Hangi adottságukat, zenei hallásukat rövid dallammotívumok memorizálása, pontos visszaadása alapján vizsgáljuk. Az éneklési kedvükre, zenei memóriájukra is kíváncsiak vagyunk, melyekre a közös énekes foglalkozáson lesz majd szükségük. Az esetleges hangszeres tudást is be lehet mutatni, bármilyen szintű vagy mélységű tudásról is van szó.
2.11. A tanuló átvételének szabályai Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja mega Nat-ban foglaltak figyelembevételével. A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó, illetve középiskolás tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeivel történő konzultáció után dönt. Amennyiben az átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga nem éri el az iskola által a felvételhez meghatározott szintet, illetve a tanuló egyéni bánásmódra szorul, az igazgató az osztályokban tanító „team”-el is konzultál döntése előtt. Az intézmény dolgozóinak körzeten kívüli gyermekeinek felvételéről, illetve átvételéről az igazgató saját hatáskörben jár el, és figyelmen kívül hagyja a körzetesség elvét. A középiskola utolsóévfolyamára csak rendkívül indokolt esetben, a tanulmányi eredmények, a magatartás és szorgalom érdemjegyek figyelembevételével vesz fel tanulót az igazgató. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
Pedagógiai Program
113
2015. március 31.
2.12. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 2.12.1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei -
Egyéni fejlesztésre alkalmas feladatok adása. Önművelési feladatok, önművelési képességeket fejlesztő feladatok adása. A házi feladatok ne a fegyelmezés eszközei legyenek! A házi feladat ne a tanulók önhibáján kívül elmulasztott tanórai tevékenységek pótlása legyen A gyakorlást, a bevésést, a képességfejlesztést szolgálja. Alkalmas legyen önművelési technikák gyakoroltatására. A tanulási képességek fejlesztését szolgálja (emlékezet, koncentráló képesség, gondolkodási műveletek). A házi feladat az önállóságra nevelést, a felelősségtudat a munkavégzés pontosságának kialakítását szolgálja.
2.12.2. A tanulószobai foglalkozások szervezésének elvei 1. A házi feladatok elvégzésének színtere legyen. 2. A tanulási képességek fejlesztését szolgálja (memória, gondolkodási műveletek, koncentráló képesség stb.). 3. Az írásbeli, szóbeli feladatok elvégzésének logikus lépéseit gyakoroltassa. 4. A pihenés és a rekreáció helyes arányú színtere is legyen. 5. A helyes tanulási szokások kialakítását, megerősítését szolgálja. 6. Célja legyen a tanuláshoz és tudáshoz való viszonyulás javítása. 2.12.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai „Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.” A kezdő tagozaton az 1-3. évfolyamon hétvégén adható házi feladat. Hét közben csak a szülővel történő írásbeli megállapodás alapján adhat a pedagógus otthon elkészítendő feladatot. A hét közbeni gyakorló feladatokat, házi feladatokat az órarend szerinti tanulószobai foglalkozáson kell elkészíteni. Az osztályban tanító team-nek egyeztetnie kell a naponta feladott anyagok mennyiségét.4. évfolyamon a tanulók naponta is kaphatnak házi feladatot. Hétköznap az írásbeli és szóbeli feladatok elkészítésére fordított idő nem haladhatja meg az egy órát. Hétvégén ez az idő esetenként egy-két óra is lehet. Az évközi szünetekben inkább önművelési feladatok (kötelező olvasmányok elolvasása, feldolgozása stb.), a lemaradó tanu-
Pedagógiai Program
114
2015. március 31.
lók esetében a felzárkózást szolgáló gyakorló anyag kijelölése célszerű. Hosszabb memoriter tanulására vagy több oldalas, fogalmazás, elemzés elkészítésére (pl. 10-15 versszakos vers) biztosítsunk legalább 2-5 napot. Az átvezető és a középiskolai tagozaton hét közben és hétvégén is adható házi feladat, de az egy napra eső átlagos tanulási idő ne haladja meg a három órát. A házi feladatok kiválasztása során kiemelt fejlesztési szempontok: Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: - az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; - a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; - az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; - a gondolkodási kultúra művelése; - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; - az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; - az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására.” Az osztályban tanító team-ek alkalmanként elemezzék a tanulók napi/heti terhelését. Hétvégére és a tanítási szünetekre adható házi feladat. A nyári, őszi, téli és tavaszi szünetekre időigényesebb feladatok (kötelező olvasmányok elolvasása, feldolgozása, évfolyamdolgozatok készítése, önálló ismeretszerzési feladatok stb.), a lemaradó tanulók esetében a felzárkózást szolgáló gyakorló anyag kijelölése célszerű
2.13. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag
Törökbálint múltjának feltárása, megismerése, a helytörténet tanulása gyökérkeresés és a – megtalálás értéktudatát alapozza meg. Olyan tevékenységek végzésével jár a helytörténet tanulmányozása, mint névkutatás, üzemtörténet-írás, családtörténetkészítés, foto-dokumentálás, a hagyományőrző csoportok működésének megismerése. Ismerjék meg a tanulók, hogy a törökbálinti svábok életére és történelmére hogyan és milyen mértékben volt hatással a magyar történelem és a folyamatosan változó társadalmi jelenségek. Ismerkedjenek meg a törökbálinti svábság történetével Bekapcsolódunk a Városszépítő Egyesület környezetvédelmi programjába (erdőtakarítás, szelektív hulladékgyűjtés). Ismerjék meg tanulóink a sváb és a német nemzetiséghez tartozó emberek életét. Ismerjék meg a sváb népi kultúra részeként a német viseletet, a régen és ma használt tárgyakat. Ismerjék meg tanulóink a Törökbálint Német Önkormányzatának történetét. Ismerjék meg tanulóink a német, sváb népszokásokat. Az Iskolahét programjai közé beemeltük a Márton napi fáklyás felvonulást, mint német népszokást.
Pedagógiai Program
115
2015. március 31.
Napjain német szokásainak feltárása, a településen rendezett programokon való részvéte. Kutatómunka szakszerű alkalmazásával tárják fel a német nemzetiséghez tartozó kultúra jelenleg is élő hagyományait! A tanulók készítsenek riportot, interjút a német nemzetiséghez tartózó törökbálinti emberekkel!
3. A tanulók értékelése 3.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Mind az ellenőrzés, mind az értékelés a pedagógus munka jellegű tevékenysége. Az ellenőrzés során a pedagógus az általa indított bármely tanulási folyamatról információkat (leginkább adatokat, de ezek mellett benyomásokat, hangulatokat stb.) gyűjt, elemez, dolgoz föl, s dönt arról, hogy ezeket értékeli-e. Kommunikációs szempontból az ellenőrzés öncímzettje a pedagógus, alanya a gyerek, tárgya a gyerek tantárgyi és nem tantárgyi teljesítményének, magatartásának, érzelmi életének egy-egy megnyilvánulása. Az értékelés címzettje viszont a tanuló, akinek az értékelés eredményét, az értékletet tudomásul kell vennie, fel kell dolgoznia, be kell építenie énképébe. Az értékelés ugyanis mindig minősít, a minősítés pedig a tanuló teljesítményének a visszacsatolása a tanuló számára: megerősítése abban, hogy egy tanulási folyamatban éppen hol tart. Az értékelés és osztályozás azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő valamilyen minősítést fejez ki. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével, rangskála segítségével. Az osztályozás az értékelés alapvetően fontos formája: érdemjegyekkel, osztályzatokkal való értékelés. Az értékelésnek két fajtája van: a formatív és szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés-alakító, a folyamatba beiktatott, a tanuló számára pontos eligazítást nyújtó, a szummatív (lezáró-összegező) értékelés viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. A formatív értékelés lehet érdemjeggyel és nem érdemjeggyel kifejezett. A tanulók objektív és igazságos osztályozása érdekében szintezett követelményrendszert dolgoztunk ki, ezt nem csak a pedagógusok, hanem a szülők és a tanulók is ismerik. Az első, a második és a harmadik osztály számára a követelményeket a jeles (5), a jó (4), a közepes (3) és az elégséges (2) szinteknek megfelelően a Képes vagyok rá! című taneszközben fogalmaztuk meg. (Képes vagyok rá! 1. 2., 3. Szerk.: Kiss Éva 1984.) 1-8. évfolyam nyelvi, irodalmi és kommunikációs tankönyveiben ez a szintezett követelmény megtalálható. A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: A szummatív értékelés A szummatív (év végi) osztályzatok megállapításához szükséges, hogy a pedagógus minden tanulónál ugyanazt az objektív eljárást alkalmazza, ezért a Guilford-féle súlyozási eljárást alkalmazzuk. A szummatív méréshez használt tantárgytesztek: a tanár által készített mérőeszköz standardizált mérőeszköz a tudásszintmérő tesztek feleletválasztó tesztek feleletalkotó tesztek Pedagógiai Program
116
2015. március 31.
képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok a szummatív értékelés történhet vizsgáztatással szóbeli vizsga írásbeli vizsga
Az értékelés funkciói: Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai: 1. 2. 3. 4. 5.
Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon. Alakítsa a helyesen értékelést, segítse a reális önismeretet. Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
3.1.1. Értékelés az általános iskola 1-4. évfolyamán a) A szöveges értékelés az általános iskola kezdő szakaszában A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között. Az értékelés funkciója az is, hogy tudatosítsa a tanulókban, hogy a tanulás célja saját személyiségük fejlesztése, tudásuk gyarapítása. Az értékelést a tanítási órán és azon kívül az alábbi módokon fejezzük ki: - metakommunikációs jelzésekkel, - szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, - százalékértékkel, - osztályzattal, - a felsoroltak kombinációival. Az első évfolyam végén valamint a második évfolyam félévében a tanulókat szövegesen értékeljük. Az értékelésnél a NAT – ban és a kerettantervben megfogalmazott tantárgyi követelményei az irányadók.
Pedagógiai Program
117
2015. március 31.
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphez, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyam végén csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 3.1.2. Értékelés az iskola magasabb évfolyamain Az iskola további évfolyamain a magasabb osztályba lépésének feltétele a helyi tantervben rögzített tantárgyak követelményeinek legalább minimum (elégséges minősítésű osztályzat) szintű teljesítése. Az intézmény 2-14. évfolyamain ötfokozatú skála szerinti [elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5)] osztályzatot kapnak félévkor és évvégén a tanulók a tanult tantárgyakból. Az év végi osztályzatok esetében legfeljebb két elégtelen érdemjegy esetén a tanuló augusztusban javítóvizsgát tehet. Három vagy több tárgyból kapott év végi elégtelen osztályzat esetén: a) a tanköteles korú tanuló az adott osztályt ismételni köteles b) nem tanköteles korú tanuló az adott osztályt megismételheti. Magasabb évfolyamba történő lépés további lehetősége a tanév végi osztályzat megszerzése osztályozóvizsgán. Különleges továbbhaladási eset, ha a tanuló a tanulmányi idő lerövidítésével (osztályugrással) egy tanév alatt két osztályt lép előre osztályozóvizsga letételével. Osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló: a) akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozások látogatása alól; b) akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; c) aki egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható; d) aki előrehozott érettségire jelentkezik úgy, hogy a vizsga kezdetére érvényes záró jegye legyen. e) aki a tanévben magántanuló volt.
A vizsgák terén Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje 1. Az Oktatási Hivatal az aktuális tanév májusában szervezi meg szakértők bevonásával az olvasási-szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. Emellett a negyedik évfolyamra vonatkozóan az alapkészségek és képességek mérésére alkalmas tesztanyagokat az Oktatási Hivatal a honlapján közzéteszi, azok szabadon felhasználhatók és az eredmények az interneten hozzáférhető szoftver alkalmazásával értékelhetők. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-
Pedagógiai Program
118
2015. március 31.
oktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére küldik meg, a Hivatal által meghatározott időben és módon. 2. A 6. évfolyamtól kezdve minden évben a tanulók két tantárgyból vizsgát tesznek. Az évfolyamvizsga szóbeli, gyakorlati vagy írásbeli részből állhat. Az egyes évfolyamok vizsgatárgyait és az évfolyamdolgozat témáit - a DÖK és az iskolaszék ajánlását figyelembe véve - minden tanév október 15-ig a tanulóknak ki kell hirdetni! A tantárgy záró jegyét a folyamatos osztályzatok, a témazáró dolgozatok és a vizsga összesített eredménye adja, azzal a megkötéssel, hogy a vizsgán elért eredmény, döntően befolyásolja a végső jegyet. 3. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6. 8. 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg élő idegen nyelvből, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A szintek teljesítését a munkacsoport egységes méréssel ellenőrzi és értékeli. Maga a mérés lebonyolítása a szaktanár feladata. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A1-es szint elérését tűzik ki célul. Amennyiben a diák a második idegen nyelvből B1-es szintre szeretne eljutni [(d) program], és ebből vizsgázni kíván, azt lehetővé kell tenni számára. 4. A 8. osztályos tanulók a megyei és országos tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítmény elérése esetén középiskolai továbbhaladásra jogosultak iskolánk középiskolájába. Ez a kedvezmény kizárólag iskolánk tanulóit illeti meg. Minden más esetben a középiskolába a felvételi eljárás rendje szerint kerülhet tanuló. 5. A szakközépiskolai osztályokban sikeresen érettségizett tanulóink a szakmai specifikációs szakasz végén (1/14.) komplex szakmai minősítővizsgát tesznek a kiválasztott konkrét szakmára vonatkozó szakmai vizsgakövetelmények szerint. 6. A vizsgákra az érettségi vizsgaszabályzat előírásait kell alkalmazni! 7. A nyelvi előkészítő évfolyamon a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok tanulói vizsgák keretében teljesíthetik az ECDL moduljait.
3.2. A beszámoltatás követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél, értékelésénél: a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az elméleti tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül;
Pedagógiai Program
119
2015. március 31.
a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, az emberismeret, a társadalmi ismeretek és a természetismeret, mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak esetében félévente; az ének-zene, a dráma, a vizuális kultúra, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. a tánc és a testnevelés tárgyak követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység és elméleti tudás révén ellenőrizzük. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az elektronikus naplóban és a tájékoztató füzetben is vezetjük az érdemjegyeket, a dicséreteket és az esetleges büntetési fokozatokat. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézménypedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a. a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b. a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c. a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az első évfolyamon a magatartás és a szorgalom értékelését félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében Pedagógiai Program
120
2015. március 31.
előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába azt jegyzik be, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge, és tanult-e idegen nyelvet. Az értékelő lapot a „bizonyítvány pótlapot” az év végi bizonyítvány mellett adják ki. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatás Alapelvek: 1. A szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal - és még azon a napon be kell írni az ellenőrző könyvbe és az elektronikus naplóba. 2. Az írásbeli feleletek (dolgozatok) eredményét két héten belül közölni kell a tanulókkal, valamint az ellenőrző könyvbe és a naplóba be kell írni az érdemjegyeket; 3. Minden tantárgyból félévente - az óraszám függvényében - legalább 3-5 jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani minden tanulónak, 4. Érdemjegyet adni csak az órai teljesítményért illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért - házi feladat, kiselőadás, verseny, stb. - lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként. 5. Minden olyan írásbeli számonkérést, mely egész tanórás, a dolgozatot írató szaktanár köteles öt tanítási nappal korábban bejelenteni (témazárók, nagydolgozatok). Ha ez nem történik meg, úgy a dolgozatírást - a tanulók kérésére - el kell halasztani. Egy tanítási napon kettő, egy héten legfeljebb 4 dolgozat íratható. 6. A tanulónak joga van a dolgozatát és annak értékelését megismerni. A dolgozata értékelésével kapcsolatban - kulturált formában - kifogást tehet, melyre a tanár köteles válaszolni. Egyetértés hiányában a tagozatvezető igazgatóhelyetteshez panasszal fordulhat. 7. Mind a félévi, mind az év végi osztályzatokat - a félév elején a tanár által megadott követelményeknek való megfelelést tükröző -, félévenként legalább három, különböző időpontokban szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben év végi érdemjegy a tanuló véleménye szerint nem tükrözi híven a szaktárgyi tudását, (nincs összhangban az előre megadott követelményrendszerrel), független vizsgabizottság előtt tehet vizsgát. Iskolánkban alkalmazható írásbeli beszámoltatás formái: leíró, teszt jellegű, kézírással, rajzzal készülő, technikai eszközzel készülő. 8. A beszámoltatási célú házi dolgozat jegye az adott téma jellégétől függően lehet teljes jegy, rész-jegy, akár témazáró jegy is. Az órai „röpdolgozat” témaközi rész-jegy legyen. A záró és nagydolgozatok a témazáró jegyét, a vizsgák a félévi ill. év végi jegyet meghatározóan befolyásolják. 9. Mind a szóbeli, mind az írásbeli beszámolások követelményeit, értékelési szempontjait a tanulókkal előzetesen ismertetni szükséges. Javasoljuk, hogy a pedagógusok biztosítsanak tantárgyukban javítási lehetőséget a tanulóknak. 10. A témazáró és nagydolgozatok időpontját és formáját, a munkacsoportjukkal történt egyeztetés után, az adott osztály időtervében a szaktanárok rögzítik. Iskolánkban a témazáró, nagydolgozatok és vizsgák %-os teljesítményének érdemjegyekké történő átváltása a felső tagozaton és a középiskolában a 2005-től érvényes középszintű érettségi vizsga átszámítási táblázatának alkalmazásával egységesen történik. Az alsó tagozaton ettől eltérő értékelés került kialakításra. A szaktanár saját jogkörében, indokolt esetben +10%os egységes eltérést alkalmazhat, a módosítási szándékot a dolgozat meghirdetésével egy időben szükséges nyilvánosságra hozni.
Pedagógiai Program
121
2015. március 31.
Az alsó tagozaton: (1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles
0-35 % 36-55 % 56-75 % 76-90 % 91-100% A felső tagozaton és a középiskolában:
(1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles
0-24 % 25-39 % 40-59 % 60-79 % 80-100%
A nyelvi előkészítő évfolyamon, idegen nyelvből, a szaktanárok által összeállított témazáró, nagydolgozatok és vizsgák %-os teljesítményének érdemjegyekké történő átváltása a következő: (1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles
0-40 % 41-55 % 56-74 % 75-87 % 88-100%
Megengedő korlátozások: Az iskola által megvásárolt, ill. átvett mérőeszközök esetén a kidolgozók általi százalékos átváltást kell használni. Ilyenek az eltérő pontozású központi tesztek, képességmérő lapok, tanári kézikönyvek mérései stb., az ilyen típusú mérőeszközök bármelyik tantárgynál előfordulhatnak. Az adott téma súlya és fontossága határozza meg, a köztes számonkérések értékelését, melynek konkretizálása szaktanár feladata. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek, beírását pótolja. A 2.-14. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kötelező és választható tantárgyakból elért teljesítményeket minősítjük és osztályozzuk.
3.3. Magatartás és szorgalom értékelésének követelményei A tanulók magatartását az 1. évfolyamon félévkor és tanítási év végén a 2. évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen értékeli és minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítPedagógiai Program
122
2015. március 31.
ványba bejegyzi. A magatartás és a szorgalom értékelését az osztályban tanító team tagokkal együtt velük megbeszélve végzi. A 2-14. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérése alapján havonta összegzi és a félévi jegyeket ez alapján összegzi. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Magatartás a) Példás (5) az a tanuló, aki: 1. A házirendet betartja, ami kiterjed a tanulók teljes iskolai tevékenységére és az iskolán kívül szervezett programok, versenyek, rendezvények területére is. 2. Megfelelő önismeret birtokában életkorának megfelelően törekszik önmaga fejlesztésére, a közösség és a társadalom által elfogadott és támogatott értékek és viselkedési forma követésére tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik; 3. Kötelességtudó, az önként vállalt és a rábízott feladatokat teljesíti; 4. A másokkal való kapcsolatait, társaival és a felnőttekkel való érintkezését a következők jellemzik: udvarias, segítőkész; nyitott, toleráns, megértő, tisztelettudó. 5. Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; 6. Óvja az iskola-, a saját és társai felszerelését és a környezetet; 7. Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; 8. nincs igazolatlan órája, hiányzásai igazoltak
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: A házirendet betartja, ami kiterjed a tanulók teljes iskolai tevékenységére és az iskolán kívül szervezett programok, versenyek, rendezvények területére is. Tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon többnyire példamutatóan viselkedik; Kötelességtudó, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; Feladatokat önként ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; Az osztály vagy az iskolai közösség munkájában gyakran csak felkérésre, biztatásra vesz részt; Másokkal való kapcsolatait, társaival és a felnőttekkel való érintkezését többnyire jellemzi: udvarias, segítőkész; nyitott, toleráns, megértő, tisztelettudó. Törekszik arra, hogy óvja az iskola-, a saját és társai felszerelését és a környezetet. Legfeljebb egy szaktanári intője van. c) Változó (3) az a tanuló, aki: Az iskolai házirend előírásait, ami kiterjed a tanulók teljes iskolai tevékenységére és az iskolán kívül szervezett programok, versenyek, rendezvények területére is nem minden esetben tartja be; A tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül; Feladatait nem teljesíti minden esetben; Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; A közösség, az iskola szabályaihoz többnyire nehezen alkalmazkodik; Igazolatlanul mulasztott; Osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: 1. A házirend előírásait sorozatosan, szándékosan megsérti; 2. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; 3. Magatartása fegyelmezetlen, normasértő Pedagógiai Program
123
2015. március 31.
4. 5. 6. 7.
A felnőttekkel szemben udvariatlanul, társaival durván viselkedik; Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; Több alkalommal igazolatlanul mulaszt; Tagozatvezetői figyelmeztetése vagy ennél magasabb fokú büntetése van.
Amennyiben a tanuló magatartása a fenti szempontok alapján nem értékelhető egyértelműen, illetve az egyes kategóriák csak részben alkalmazhatóak rá, azt a kategóriát kell alkalmazni, amely a leginkább jellemzi a tanulót. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2.-13. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A 2.-13. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és így jár el a 2. évfolyam első félévében is, és azt az értesítőbe, a bizonyítványba, illetve az elektronikus naplóba bejegyzi. A 2. évfolyam év végétől a 13. évfolyam végéig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító szaktanárok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Nyelvi előkészítő évfolyamra járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a nevelői közösség súlyozottan veszi figyelembe a nyelvórákat tartó szaktanárok véleményét. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, a bizonyítványba és az elektronikus naplóba be kell jegyezni. Szorgalom a.) Példás (5) az a tanuló, aki: 1. képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; 2. tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; 3. a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: 1. képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; 2. általában rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; 3. a tanórákon többnyire aktív; 4. többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; 5. taneszközei tiszták, rendezettek, és azokat a tanórákra rendszerint magával hozza; c.) Változó (3) az a tanuló, akinek: 1. tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; 2. tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; 3. felszerelése, házi feladata többször hiányzik; 4. érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; 5. önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán általában csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: 1. képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
Pedagógiai Program
124
2015. március 31.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait folyamatosan nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A magatartás és a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a beírások és az osztályban tanító team véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Véleményegyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Ha a félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, akkor szorgalma hanyag. Az iskolai jutalmazás formái: A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Diákok jutalmazása: Az intézményünkben a tanulók kiváló teljesítményeit, szorgalmát, versenyeredményeit minden évben könyvjutalommal, illetve Bálint-díjjal jutalmazzuk. A pedagógusok kezdeményezésére az iskola vezetősége ítéli oda a díjat, mely plakettel és tárgyjutalommal jár együtt. Pedagógusok jutalmazása: A pedagógusok közül tagozatonként egy személy - a diákokhoz hasonlóan - minden évben Bálint-díjban részesül. Plakett és 100000 Ft-os pénzjutalom jár a kitüntetéssel. A díjat a tartósan kiváló pedagógiai teljesítményt nyújtó pedagógus kapja. Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret tagozatvezetői dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az egyes tanévek végén, valamint bármely tagozaton, négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
Pedagógiai Program
125
2015. március 31.
d) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskolai büntetések formái: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Fegyelmi eljárás mellőzésével kiadható büntető fokozatok: szaktanári figyelmeztetés; szaktanári intő osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; tagozatvezetői figyelmeztetés; tagozatvezetői intés; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; tantestületi intés. Fegyelmi eljárás alkalmazása Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött Pedagógiai Program
126
2015. március 31.
felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg:20/2012. (08.31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás és az egyeztető eljárás részletes szabályait. A fegyelmi és kártérítési felelősség pedagógiai célokat szolgál. Egyeztető eljárás előzheti meg, harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Hatálya nem lehet hosszabb - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni.
Pedagógiai Program
127
2015. március 31.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Amely tükröződik a magatartás és szorgalmi jegy értékelésében is. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az évközi és félévi értékeléseket az osztályozási naplóba és a tájékoztató füzetbe is beírjuk, hogy a tanulók és a szüleik tájékozottak legyenek az évközi érdemjegyekről, a formatív értékelés folyamatában szerzett osztályzatokról. Havonta legyen érdemjegye a tanulónak minden olyan tantárgyból, amelynek heti óraszáma legalább kettő. A többi tantárgyból félévenként legalább három különböző témakörben szerzett érdemjegyet kapjon minden tanuló. A tanév végi értékelést a havi, illetve negyedévenkénti részérdemjegyek és minősítések határozzák meg, s a gondosan súlyozott osztályzatok, illetve minősítések kerülnek az értékelő lapba, illetve a bizonyítványba.
3.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A 2014/2015. tanév rendjéről szóló 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (9) bekezdése szerint a tanulók fittségi állapotának mérésében a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt. Ez alól kivételt képeznek a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók. A méréseket az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik. A 2014/2015. tanév kötelező mérési időszaka: 2015. január 5. – 2015. május 27. A tanulók mérési eredményeit a testnevelést tanító pedagógusnak a mérési időszakon belül kell rögzítenie, a NETFIT® informatikai rendszer pedagógus felhasználói felületén. A hivatalos felület elérhető a www.netfitweb.hu oldalon. A NETFIT®a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez, úgynevezett egészségsztenderdekhez viszonyítja. Az egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. Online adatkezelő rendszer: A NETFIT® lehetővé teszi a diákok számára, hogy a fittségi teszteredményeiket online környezetben, az összes mérési eredmény figyelembevételével kezelni tudják. A szülők számára is biztosítja, hogy követni tudják gyermekeik fizikai fittségi adatait, és tájékozódni tudjanak fejlődésükről. A pedagógusok számára pedig lehetővé válik a diákjaik és osztályaik együttes kezelése, fejlődési jellemzőik, állapotváltozásuk nyomon követése. Az egyéni értékelőlapok és a statisztikai lekérdezés lehetőségei megteremtik a lehetőséget az osztály- és egyénspecifikus fittségi program kidolgozására. Ezen keresztül pedig a diagnosztikus pedagógiai értékelő funkció valódi, testnevelést támogató eszközzé válik. A NETFIT tesztjeinek leírása: 1. Testösszetétel és tápláltsági állapot A testösszetétel jellemzése a testtömeg-index (body mass index - BMI), a testzsír-százalék
Pedagógiai Program
128
2015. március 31.
(percent body fat - PBF) és a derék-csípő arány (waist-hip ratio - WHR) mérése során kapott adatokra épül. A vizsgálatot a testtömeg és a testmagasság mérésével célszerű kezdeni, ami szükséges a testtömeg-index kiszámításához. Ezt követheti a derék és a csípő kerületének mérése és a derék-csípő arány számítása. Végül a MDSZ által biztosított bioimpedanciaanalizátor segítségével a testzsír-százalék mérését végezzük el. 2. Ütemezett hasizom teszt Cél: A hasizmok erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, szőnyeg, mérőcsík. Ismétlések száma: maximum 75 db. Kiinduló helyzet: A tanuló hanyattfekszik egy szőnyegen, térdeit kb. 140º-os szögben behajlítja, talpait a talajon tartja kissé nyitott helyzetben, karjai a törzse mellett vannak, tenyere a talaj felé néz, az ujjai nyújtva, feje a talajon. A kiinduló helyzetet felvétele után a társa egy mérőcsíkot helyez el a tanuló behajlított lábai alatt úgy, hogy ujja éppen érintse a mérőcsík hozzá közelebbi szélét. Feladat: A tanulónak a lehető legtöbb szabályos hasprést kell végeznie a hanganyag által diktált ütemben (1 db hasprés / 3 mp) hajlított térdekkel úgy, hogy lapockáit a talajról elemelve, ujjait a talajon előre csúsztatva érinti meg a mérőcsík távolabbi szélét, miközben sarkai folyamatosan érintik a talajt. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (75 db), vagy már nem képes több hasprést teljesíteni a helyes technikával, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. 3. Törzsemelés teszt Cél: A hátizmok erejének mérése. Eszköz: centiméteres beosztású mérőrúd, szőnyeg, jelölőpont. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló hason fekvésben helyezkedik el egy szőnyegen úgy, hogy a lábujjai a talajon vannak, kezeit pedig a combjai alá teszi. Feladat: A tanuló lassú ütemben megemeli a törzsét, és miközben folyamatosan a szemével egy vonalban elhelyezett jelölőtárgyat nézi, tehát fejét egyenes vonalban tartja a törzs meghosszabbításaként. A törzs emelt helyzetét egészen addig megtartja, amíg társa le nem méri egy vonalzó vagy mérőrúd segítségével talaj és a tanuló álla közti távolságot. Ügyelni kell arra, hogy a hátrahajlítás ne legyen túlzott mértékű! Értékelés: A tesztet kétszer kell végrehajtani és a jobbik eredményt kell feljegyezni centiméteres pontossággal. (A 30 cm-nél jobb eredményt is 30 cm-ként kell rögzíteni!) 4. Ütemezett fekvőtámasz teszt Cél: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz. Ismétlések száma: maximum 86 db. Kiinduló helyzet: A tanuló vállszélességű fekvőtámaszban helyezkedik el, kezei előre néznek, ujjai nyújtottak, lábai egyenesek és kissé nyitottak, lábujjain támaszkodik. (A teszt hanganyagának indításáig térdelőtámaszba ereszkedhet!) Feladat: A tanuló maximális számú karhajlítás-nyújtást igyekszik végrehajtani a hanganyag által diktált ütemben (1 db karhajlítás-nyújtás / 3 mp), törekedve arra, hogy teste folyamatosan egyenes vonalban maradjon, és a karhajlítás mélysége minden ismétlésnél kb. 90°-os legyen. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (86 db), vagy már Pedagógiai Program
129
2015. március 31.
nem képes több karhajlítás-nyújtást helyes technikával végrehajtani, magáll, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. 5. Kézi szorítóerő mérése Cél: Az alkar izmainak maximális erejének mérése. Eszköz: állítható markolatú kézi dinamométer. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló az ügyesebbik kezébe veszi a kézi dinamométert, karját mélytartásba engedi úgy, hogy a kézfej és az alkar egyenes vonalban legyen. Feladat: A tanuló az ügyesebbik kezével megpróbálja összeszorítani a kézi dinamóméter markolatát maximális erőkifejtéssel és megtartani két másodpercig. A tesztet egyenes csuklóval és egyenletes, határozott mozdulattal kell végrehajtani, gyors rángató mozdulatok nélkül, illetve nem szabad a teszt végrehajtása közben a kart felemelni a és/vagy a mérőeszközt a testéhez szorítani. A tesztet kétszer kell végrehajtani az ügyesebbik kézzel, a két kísérlet között egy rövid szünettel, majd ugyanilyen módon az ügyetlenebbik kézzel is. Értékelés: A két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni 1 kg-os pontossággal. 6. Helyből távol ugrás teszt Cél: A láb dinamikus erejének mérése. Eszköz: mérőszalag. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló a kijelölt vonal mögött áll, térdei hajlítottak, a karjai a test előtt, párhuzamosan a talajjal, a lábujjak éppen érintik az elugró vonalat. Feladat: A tanuló a kar hátra majd előrelendítésével vegyen lendületet és rugaszkodjon el arra törekedve, hogy a lehető legmesszebb érjen talajt. Értékelés: A tanuló két kísérletet tehet és a jobbik eredményt kell rögzíteni az elért távolságot centiméterben megadva. Az ugrás távolságát az elugró helyhez közelebb eső sarok talajra érkezési pontjáig mért legrövidebb távolság adja. 7. Hajlékonysági teszt Cél: Az ízületi mozgásterjedelem és a térdhajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata. Eszköz: mérőskálával ellátott stabil mérőeszköz. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló nyújtott ülésben helyezkedik el a mérőskálával ellátott stabil mérőeszközzel szemben úgy, hogy egyik térdét behajlítja és a talpát a talajon tartja, másik lábának talpát pedig a mérőeszköz oldalához illeszti. Feladat: A tanuló három előrehajlítást követően, kezét a mérőeszköz tetején lévő mérőskálán előrecsúsztatva maximális mértékű előrenyúlást végez az előírt testhelyzet megtartásával. A tesztet lábtartás cserével az ellenkező oldalra is meg kell ismételni. Értékelés: Mindkét oldali végrehajtás eredményét 0,5 cm pontossággal kell rögzíteni. A teszt abban különbözik a hagyományos „sit and reach" teszttől, hogy a tanulót egy időben csak az egyik oldalt méri, így könnyebben kiszűrhető a két oldal közötti eltérés. 8. Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter) Cél: Az aerob kapacitás mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, jelzőbóják. Pedagógiai Program
130
2015. március 31.
Ismétlések száma: maximum 147 hossz (21 szint). Kiinduló helyzet: a tanulók felsorakoznak a számukra kijelölt pályák rajthelyeinél, párjaik pedig mögöttük helyezkednek el törökülésben, és figyelik társaik teljesítményét. Feladat: A tanulóknak maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekedniük a futás sebességét a hanganyag által diktált iramhoz igazítva. A tesztet a progresszív intenzitás jellemzi, azaz a teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik. A teszthez kapcsolódó hanganyagban percenként emelkedően 21 szint különül el: az első szinten 9 másodperc áll rendelkezésre a 20 méteres táv teljesítésére, ami szintenként 1,5 másodperccel csökken. Az egyes szintek közötti váltásra háromszori hangjelzés figyelmezteti a tanulókat, jelezve hogy gyorsabb tempóra kell váltaniuk. Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló legkésőbb a hangjelzéssel egy időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta. Ha a tanuló a hangjelzés előtt éri el a vonalat, meg kell várnia a jelzést, és csak a jelzés elhangzása után indulhat el visszafelé. A teszt akkor ér véget, ha a tanuló a második hibáját véti, azaz nem éri el a vonalat a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást. Értékelés: A tesztet a teljesített szakaszok alapján értékeljük, egy táblázat segítségével megállapítva, hogy a tanuló hányadik szintet érte el, és méterben is megadhatjuk a tanuló által megtett távolságot.
Pedagógiai Program
131
2015. március 31.
Fiúk:
Pedagógiai Program
132
2015. március 31.
Lányok:
Pedagógiai Program
133
2015. március 31.
4. Oktatásszervezés 4.1. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 4.1.1. Alsó tagozaton Az alsó tagozaton a csoportbontást elvei a következők: a tehetséges tanulók fejlesztése, a lemaradó diákok felzárkóztatása, a tanórai osztálylétszám felezésénél az a cél, hogy a kisebb csoportlétszám esetén több idő jusson egy-egy diák fejlesztésére, a gyakorlásra, alkalmazunk olyan csoportbontást is, amelynél az évfolyam tanulóit képességeik szerint osztjuk más-más csoportba, így olyan csoportokat hozunk létre, ahol azonos képességű diákok tanulnak (ez a továbbiakban képességcsoportok szerinti bontásként szerepel), érdeklődés szerinti csoport létrehozása. Képességcsoportok szerinti bontásként szervezzük az alábbi foglalkozásokat: Évfolyamonként hetente egyszer alkalmazzuk ezt a csoportbontási formát a matematika és az anyanyelv tantárgyak esetén. Osztálylétszám felezését, vagyis a csoportbontást az alábbi foglalkozásoknál alkalmazzuk: dráma, szolfézs, kompenzálás, informatika, technika, tantárgyi ismereteket, képességeket fejlesztő szakkör, idegen nyelv, emelt óraszámú képzés, emelt szintű képzés. Az érdeklődés szerinti csoportbontás szabadidő során szervezett foglalkozások esetén, sakk, kézműves foglalkozások. 4.1.2. Felső tagozaton A csoportbontás elvei az alsó tagozaton kialakított elveknek megfelelően folytatódik tovább a felső tagozaton is: tanulóink tehetséggondozását és felzárkóztatását tekintjük legfontosabb célkitűzésünknek. A képességcsoportok szerinti nívócsoportok létrehozásával lehetővé válik a diákok aktuális képességszintjének megfelelő fejlesztése és felzárkóztatása, valamint a tehetséges tanulók magasabb szintű képzése. Az osztálylétszám felezésével kialakított csoportoknál is az a célkitűzés vezetett bennünket, hogy alacsonyabb csoportlétszám mellett több idő jusson, és nagyobb figyelem fordítódjon egy-egy tanuló fejlesztésére.
Pedagógiai Program
134
2015. március 31.
A hetedik és nyolcadik évfolyamon magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból olyan csoportbontást alkalmazunk, amikor az évfolyam tanulóit képességeik szerinti nívócsoportokba soroljuk. Ezen csoportok létrehozását, optimálisan az 5. évfolyamtól kezdődően szeretnénk megszervezni. Az osztálylétszám felezésével alakítjuk ki a csoportokat informatika és technika tantárgyakból. A kompenzáló foglalkozásokat évfolyam szinten tantárgycsoportonként szervezzük meg mindazon tanulóink számára, akik segítségre szorulnak. Az osztályaink évfolyamonkénti növekvő száma (3-4 osztály) felmenő rendszerben indokolttá teszi a felzárkóztatási foglalkozások számának a növelését: évfolyamonként és tantárgyanként heti 2 órára. Érdeklődés és képességek szerinti csoportbontással működnek a tantárgyakhoz kapcsolódó szakköreink. 4.1.3. Középiskolai tagozaton A középiskolai tagozaton csoportbontást Idegen nyelv, Magyar nyelv és irodalom és Matematika tantárgyakból szervezünk. Tekintve, hogy az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 49. pontjának 137. § paragrafusa egységes követelményrendszert támaszt a nyelvi előkészítő évfolyamok tanulói számára, idegen nyelvből a középiskolai tagozaton a Nyelvi Előkészítő Évfolyamon nincs nívócsoportos bontás, a tanulókat évfolyambontásban vegyes képességű csoportokra osztjuk. A későbbi évfolyamokon, amennyiben az évfolyamon tanuló diákok már teljesítették a rendeletben meghatározott feltételeket, szervezhetők nívócsoportos bontások. Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a 2013/14-es tanévtől kezdődően a gimnáziumban 9. évfolyamtól kezdődően emelt óraszámú reál, illetve humán képzést indítunk, melyek keretén belül a tanulók egyéni választás alapján emelt óraszámban részesülnek Matematikából, illetve Magyar nyelv és irodalomból. Magyar nyelv és irodalomból és Matematikából, illetve bármely más tantárgyból egyéb csoportbontás nívócsoportos alapon történik. A középiskolában tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk a 11. évfolyamon, melynek keretein belül évfolyambontásban, egyéni választás alapján tanulóink egy-egy óra többlet Magyar nyelv és irodalom és Matematika órát kapnak.
4.2. Alkalmazott pedagógiai módszerek - projektoktatás A hatékony tanulást elősegítő módszerek kivétel nélkül feladat-, illetve tevékenységorientáltak. Alkalmazásuk jelentős mértékben növeli a tanulói aktivitást, a tanulók önállóságát; szabadságot, választási lehetőségeket biztosít a tanulási folyamat megismerési és kivitelezési folyamatában; minden esetben feltételezi a tanulói produktum bemutatását, értékelését; lehetővé teszi a bemutatott produktum korrekcióját; egyúttal motivál a minőségibb munkára, s hozzájárul a tanulók személyiségfejlődéséhez.
Pedagógiai Program
135
2015. március 31.
4.2.1. Differenciálás, egyéni fejlesztés Intézményünkben alapvető tanulásszervezési módszer a differenciált csoportmunka, a csoportmunka. Ahhoz, hogy differenciáltan tudjuk fejleszteni a tanulókat, meg kell ismernünk alapvető képességeiket, tudásszintjüket, vagyis meg kell teremtenünk a tanulási folyamat feltételi folyamatát. A pedagógusnak jó diagnosztának kell lennie ebben a folyamatban. Tevékenykedtető tanórákat kell szervezni a pedagógusnak ahhoz, hogy a képességek fejlesztését kellőképpen fel tudja vállalni. 4.2.2. Projektoktatás A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján intézményünkben meghatározzuk a sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása, a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. „A projektoktatás egy új oktatási stratégia, mely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására és ez által az élethosszig tartó tanulás megalapozására. Olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg; másrészt a stratégia eredményeként létrejött projekt további tanulási célok spirálisan fejlődő modelljét valósítja meg.” (Kováts, 2008) A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt egy tanulási egység, melynek középpontjában a valós életben felmerülő az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, melynek megoldása felelős, együttműködésre képes, magatartást kíván; másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását. A projekt fajtái: esztétikai-művészeti alkotás, intellektuális alkotás, materiális eszköz készítése. Iskolánkban alkalmazott projektek: – Tárgy, modell, játék készítése: egészségnapon, iskolahét alkalmával. – Írásmű, album, újság, kötet: iskolaújság szerkesztés, versírás, novellaírás, olvasónapló. – Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás: diákok és tanárok által előadott színpadi mű. – Rendezvény, kirándulás: egy-egy meglátogatott épület, intézmény bemutatása. – Nyilvános vita, tárgyalás: tanórákon. – Fentiek kombinációja. 4.2.3. A kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer a tanulók kis csoportokban (4-6 fő) való együttműködésen alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása. Célja: az intellektuális készségek fejlesztése, a szociális készségek fejlesztése, az együttműködési képesség kialakítása. Alapelvei: az egyidejű interakció, az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel. Változatai: csoportos tanulás – egyéni teljesítmény csoportos tanulás – egyéni vetélkedő (csoporton belül)
Pedagógiai Program
136
2015. március 31.
mozaik-tanulás (az anyag felosztása, és együttes előadás) csoportkutatás (közös tervezés, kutatás)
A kooperatív módszer nem nélkülözheti a társak aktív, segítő, támogató részvételét az együttes munka, a kooperatív tanulás keretei között. A tanulók nemcsak a saját munkájukért, hanem a csoport tagjának tanulási eredményeiért is felelősek. A kooperatív módszerek nagymértékben elősegítik az adott osztályon, közösségen belüli kapcsolatok pozitív irányú alakulását, hozzájárulnak az önértékelés fejlődéséhez, az iskolához való pozitív attitűdök kialakulásához. (Falus, 2003.) A kooperatív-munka feltételezi: a kooperatív munkára alkalmas témát, helyzetet; a diákok közötti kölcsönös függési viszony felismertetését; a közvetlen interakciók feltételét; az egyéni beszámolás, az egyéni eredmények hasznosítását; a tolerancia, a bizalom , a konfliktuskezelés képességeit; a pedagógus képességeit a közvetett irányításra. (Petriné 2008.) A kooperatív munka vitathatatlan előnyei: a tanulók empátiás képességeinek, kooperációs képességeinek (beszélgetés, vita, meghallgatás stb.) fejlődése; a közösen végzett munka szorongást oldó, motiváló hatásának érvényesülése. Ezt a módszert tanítási órákon alkalmazzuk. 4.2.4. Tanulmányutak, kirándulások Célja: Az elméletben megalapozott ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, közvetlen tapasztalatok, élmények szerzése. Tartalma: A tanulmányi kirándulás olyan ismeretszerzésre és ismeretek alkalmazására ad lehetőséget, amelyek a természeti és társadalmi jelenségek, folyamatok tanulmányozására, vizsgálatára, valamint gyűjtőmunkára irányulnak. Formái: tanulmányi séta, országjárás, tanulmányút, kirándulás. A tanulmányút témájától függően irányulhat kultúrtörténeti emlékhelyek megismerésére vagy szélerőművek, hulladékégetők, biogáz üzem megtekintésére és közvetlen hatásainak megtapasztalására (pl. zaj, szag). Az alkalmazott oktatási módszerek a következők: előzetes felkészülés, tájékoztatás, tájékozódás, szemléltetés, magyarázat. Előnye: Személyes megfigyelés, tapasztalat-, és élményszerzés. Segít megszüntetni az emberekben lévő bizonytalanságot, bizalmatlanságot a kevésbé ismert fejlesztésekkel, technológiákkal és hatásokkal szemben. A kirándulás vonzóbb, mint egy több órás előadás. Probléma lehet, hogy költségigényes, alapos szervezés szükséges hozzá. 4.2.5. A szimuláció, a szerepjáték és a játék A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyek alkalmazásával a tanulók közvetlen tapasztalati úton gyakorolnak olyan tevékenységeket, amelyek a valóságos élet leegyszerűsített szabályai, eseményei, jelenségei. Célja: a szabályok, normák ismerete, elfogadása, a tevékenységek (szerepek, valós helyzetek) gyakoroltatásával. Struktúrája: a hátteret leíró forgatókönyv,
Pedagógiai Program
137
2015. március 31.
a különféle érdekeket megvalósító szerepek, az egyének által követendő lépések, a valós helyzetet tükröző adatok, lehetőség a döntések következményeiről való meggyőződésnek. A szerepjáték életközeli, élményszerű, hosszú távú tudást biztosít a mindennapi életben való eligazodáshoz. Maga a játék erősen motiváló, feszültséget oldó, a szabályok, normák elfogadását elősegítő módszer. Ezt a módszert az anyanyelv tanítás során alkalmazzuk szinte nap mint nap szépirodalmi szövegek feldolgozása során. 4.2.6. A házi feladat A házi feladat a tanuló önálló tevékenységét feltételező módszer. A házi feladat felelősségérzetet, kötelességérzetet kialakító hatását, illetve teljesítménynövelő eredményét nemzetközi empirikus vizsgálatok bizonyítják. (Falus, 2003.) A házi feladat eredményességének kritériumai megegyeznek az eredményes pedagógiai munka alapvető feltételeivel, nevezetesen világos feladat-megjelölés, a tanulók számára megoldandó és megoldható legyen, a tanári ellenőrzés, értékelés rendszeres, a hibák korrigálhatók
4.3. Emelt óraszámú ének-zene oktatása esetén énekkari és hangszeres próbákon, előadásokon való részvétel kötelezettsége (8-16 óra) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, akkor a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Kötelezettség Évente legalább 2 koncerten (félévenként 1-1) kell részt venniük, melyet a zeneiskola tanárai szerveznek és vezetnek. Abban az esetben, ha a koncert időpontja a 16.00 órautáni időpontra esik, akkor a szülő beleegyezését kell kérni! Az énekkari foglalkozásokon kötelező a részvétel. 3. osztálytól - azok a diákok, akik képességeik szerint alkalmasak rá - megkezdik a hangszeres képzést. Ezekre az órákra a zeneiskola felvételi rendszerének megfelelően kell jelentkezni. Aki hangszeres tanulmányait elkezdte a tanulást nem hagyhatja abba, csupán hangszert válthat. A Szőnyi Erzsébet Zeneiskola foglalkozásait tanulóink iskolánk épületében vehetik igénybe. Az emelt óraszámú osztályokban tanuló gyermekek a zeneiskola szolgáltatását tandíj megtérítése mellett igényelhetik.
4.4. Szakközépiskolai szakmai program Intézményünk elsők között csatlakozott az Emberi erőforrások fejlesztése c. világbanki ifjúsági szakképzési programhoz (1991-1996), amelynek keretében két szakmacsoportban (informatika, idegenforgalom- vendéglátás) folytatunk képzést. Az első évfolyamot az 1991/92es tanévben iskoláztuk be, az utolsó világbankos osztály 2001/2002-ben végezett. Az intézmény minden érettségi előtt álló világbanki osztályának tanulói megközelítőleg egyharmadkétharmad arányban vettek részt a két szakmacsoport képzésében. Jelenleg a központi kerettanterv szerint oktatjuk tanulóinkat. A közismereti tárgyakat összevontan, a szakmai tárgyakat szakmacsoportonként oktatjuk. Pedagógiai Program
138
2015. március 31.
Közlemény a 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről „A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a kilencedik vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében (de legkésőbb kereszt félévben 2013 februárjában) vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére.” Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük egy évvel rövidebb lesz. Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor (a régi OKJ-ban szereplő, érettségi utáni kettő vagy két évnél hosszabb képzés), akkor 2013 szeptemberétől már csak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: új OKJ) szereplő szakképesítések választhatók. Az előzetes tudás beszámíthatóságának hiányában nem választhatók továbbá a régi OKJ-ban szereplő érettségire épülő egy éves képzési idejű szakképesítések sem (pl. Marketing- és reklámügyintéző, Biztonságszervező I.). Azon tanulók tehát, akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tízedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik szakközépiskolában, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján), ha az ezeken az évfolyamokon szerzett ismereteik beszámításra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a 2012/2013-as tanévben tizenkettedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben még a régi szabályok szerint iratkozhat be a tizenharmadik (azaz első szakképzési) évfolyamra. (Ez utoljára azon szakközépiskolai tanuló esetén történhet meg, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot a régi szabályok szerint, azaz a 2015/2016-os tanévben kezdi meg a tizenkettedik évfolyamot.) Ha viszont nem kerül beszámításra az előzetes szakmai ismeret, akkor csak az új OKJ szerinti kettő éves képzésre iratkozhat be a tizenharmadik, tizennegyedik évfolyamon. A régi OKJ szerinti, érettségire épülő szakképesítés-ráépülések megszerzésére irányuló képzések szintén a 2012/2013-as tanévben indulhattak utoljára, a 2013/14-es tanévtől pedig már csak az új OKJ szerinti szakképesítés-ráépülések képzése indítható. A 2012/13-as tanévben nyelvi előkészítő képzéssel induló szakképzések esetén is lehetőség van a képzés 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ szerinti befejezésére, amennyiben a tanulók adott szakképesítésre, szakmacsoportra történő beiskolázása megtörtént. Amennyiben tehát a tanulók az iskola korábban elfogadott pedagógiai programja alapján olyan képzésben kezdtek nyelvi előkészítő évfolyamot, amely a továbbiakban (szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó képzés) valamely régi OKJ szerinti szakképesítés tekintetében nyújt a szakképzésbe beszámítható (és ezáltal a képzési idő rövidülésével járó) ismereteket, úgy a tanulóknak az érettségit követően még lehetőségük van a képzés korábbi szabályok szerinti befejezésére és a 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga letételére.
Pedagógiai Program
139
2015. március 31.
2013 szeptemberében és az azt követő tanévekben már csak az új szabályozás szerint indítható iskolai rendszerben képzés, a szakiskolában és szakközépiskolában egyaránt. (Akkor is, ha azt nem a kilencedik évfolyamon, hanem magasabb évfolyamon indítva szervezik meg.) Az új típusú képzésre történő áttérés Az Szt. hivatkozott 92. §-ának (1) bekezdése – az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében – tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók – beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat.
4.4.1. Informatika ágazat GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítésre egységesen vonatkozik: 54 481 02 Gazdasági informatikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 481 02 Gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Pedagógiai Program
140
2015. március 31.
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Gazdasági informatikus-képzés heti szakmai óraszámok: Tantárgy Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
9. évf.
10. évf.
12. évf.
5/13.
1 2 1 2 1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek
Pedagógiai Program
11. évf.
7 6 4
141
2015. március 31.
Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat
2 3 2
Számviteli információs rendszerek gyakorlat
3
Összesen
4 4
6
7
8
11
35
A tananyag modulokra bontva kerül feldolgozásra. Alapozó (9-10. évf.) és előkészítő (11-12. évf.) évfolyamokon folyik a képzés. A képzés elsődleges célja, hogy a különböző kimeneti szinteknek megfelelő szaktudással és képesítéssel rendelkező tanulók akár szakirányú, akár eltérő profilú felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, felhasználható informatikai kultúrával rendelkezzenek, a felsőoktatásból átmenetileg kimaradó tanulóknak pedig magas fokú szakirányú képzést nyújtson. Mivel a szakmában a munkaerőpiac igénye évről évre változik és a technikai követelmények rohamosan emelkednek, ezért rugalmas képzési szerkezet kialakítására került sor. A negyedik év érettségi vizsgával zárul, középfokú szakmai képesítést nem ad. 4.4.2. XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARIÁGAZAT
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVII. Vendéglátóipar ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉS, XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVII. Vendéglátóipar ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 811 01 I.
Vendéglátásszervező-vendéglős
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint Pedagógiai Program
142
2015. március 31.
– – –
II.
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 811 01 Szakképesítés megnevezése: Vendéglátásszervező-vendéglős Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. (80 óra termelési, 80 óra értékesítési területen) III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség:
érettségi végzettség vagy A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett cukrász vagy szakács, vagy pincér szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -
IV.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Pedagógiai Program
143
2015. március 31.
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk.) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: a 6.4. (burgonyakoptató), a 6.33 (billenős serpenyők) megléte csak ajánlott, nem kötelező. A 6.29 (pénztárgép) kiváltható bármely értékesítő programmal.
V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!
Pedagógiai Program
144
2015. március 31.
35 811 02 VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ I.
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 35 811 02 Vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. III.
A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 811 02 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető A szakmacsoport száma és megnevezése: 18 Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:1 Elméleti képzési idő aránya:50% Gyakorlati képzési idő aránya:50%
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 34 811 04 Cukrász, 34 811 04 Szakács, 34 811 03 Pincér, vagy 34 811 5 Vendéglátó eladó szakképesítések, bővebben az szvk 7. Egyebek fejezetben Előírt gyakorlat szakmai előképzettségben szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább két éves gyakorlat Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek
VI.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Pedagógiai Program
145
2015. március 31.
VII.
A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra)
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Kisvállalkozások gazdálkodása Gazdasági jogi ismere11303-12 tek Üzleti gazdálkoMarketing kommunidás és marketing káció Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlata Üzletvezetési ismeretek 10055-12 Termelési és értékesíVendéglátó üzlettési ismeretek vezetés Üzletvezetési gyakorlatok Összes óra Összes óra
Elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
128 64 64 216 160 88 288 504
504 1008
A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).
Pedagógiai Program
146
2015. március 31.
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Elméleti Gyakorlati Szakmai követelTantárgyak/témakörök órák órák száménymodul száma ma Kisvállalkozások gazdálkodása 128 Üzleti tervezés 36 Ügyviteli tevékenységek végzése 36 Erőforrások biztosítása, fejlesztése, forrásai 32 Létszámgazdálkodás 24 Gazdasági jogi ismeretek 64 Az üzletek szabályszerű működtetésének jogszabályi feltételei 32 Munkáltatói jogkör gyakorlásának jogi keretei 16 Áru és vagyonvédelemmel kapcsolatos 11303-12 Üzleti üzletvezetői feladatok 16 gazdálkodás és marketing Marketing kommunikáció 64 Kisvállalkozások piaci környezetének 12 vizsgálata Vezetői marketingfeladatok 28 Marketingkommunikáció a vendéglátás24 ban Üzleti gazdálkodás és marketing gya216 korlata Jogszabályok ismerete 16 Gazdálkodási tervek készítése 32 Áruforgalmi gyakorlatok 104 Marketing kommunikációs eszközök 64 Üzletvezetési ismeretek 160 Az egység napi működésének megszerve64 zése Áruforgalommal kapcsolatos vezetői fela24 10055-12 Vendég- datok Vezetői ellenőrzés, értékelés 24 látó üzletvezetés Rendezvényszervezési feladatok 48 Termelési és értékesítési ismeretek 88 Ételkészítési és cukrászati ismeretek 48 Ital és barista ismeretek 20 Szállásadási és turisztikai alapok 20 Üzletvezetési gyakorlatok 288 Üzletvezetés a gyakorlatban 192 Üzleti kínálat kialakítása 48 Alkalmazott informatika 48 Összesen: 504 504 Összes órák száma: 1008 Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 50 50
Pedagógiai Program
147
2015. március 31.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
5. A nyelvi előkészítő évfolyam tartalmi és szervezési kérdései A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi szabályozása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása (28.§ (4) bekezdése, 29.§ (2) bekezdése) szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. Iskolánkban a fenntartó önkormányzat a 2005-2006-os tanévtől engedélyezte a nyelvi előkészítő évfolyam indítását egy osztályban. A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján, az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 49. pontjának 137. § paragrafusa kimondja: 137. § (1) Nyelvi előkészítő évfolyam abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek: a) a nevelés-oktatás megkezdésekor a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásba felvett tanulók legalább nyolcvan százaléka a célnyelvből érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, és b) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók nyolcvan százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával. (2) Az iskolának a második idegen nyelvből az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamokon az oktatás feltételeit oly módon kell biztosítania, hogy a középiskolai nevelés-oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók számára a kötelező tanórákon biztosítsa az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételeit. (3) Amennyiben a középiskola az (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, új nyelvi előkészítő évfolyamra a következő tanévben nem hirdethet felvételt. Emellett a nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó kerettanterv szerint: A nyelvi előkészítő évfolyamon a rendelkezésre álló heti órakeret legalább 60 százalékát, azaz heti 18 órát kell idegen nyelvoktatásra fordítani. A heti öt testnevelés biztosítása a nyelvi előkészítő esetén is kötelező, a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására, valamint képességfejlesztésre kell fordítani. A 9-10. évfolyamon az első idegen nyelv tanítására legkevesebb heti öt órát, a 11-12. évfolyamokon a haladás függvényében minimum heti három órát kell szánni. Ettől fölfelé az intézmények eltérhetnek. Az első idegen nyelvből a nyelvi előkészítő évfolyam végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála második és harmadik szintjei közé, azaz egy A2-B1 közötti tudásszintre. A magasabb óraszám lehetőséget ad az intenzív készségfejlesztésre, a felzárkózásra és a Pedagógiai Program
148
2015. március 31.
nyelvi csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az egyéni szükségletek figyelembe vételére is. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a továbbiakban minden tanuló eljusson a középiskolai tanulmányok végén minimumként előírt B2 szintre. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. A NYEK tág keretet nyújt annak tudatosítására a tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a magánéletben és a tanulásban, később a szakmai pályafutás során is az eligazodásban és a boldogulásban. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. A szakközépiskolákban érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal is. A NYEK évfolyamon is fontos a korosztályi sajátosságok beépítése a nyelvtanulásba. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. Ugyancsak segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában. Ezekben az osztályokban mindezek koncentráltan jelennek meg a nagyobb óraszám és a nyelvtanárokkal töltött több óra miatt. A NYEK sikerét számos tényező segítheti. Az egyik legfontosabb kulcs a tanárok megfelelő felkészítése, hiszen a NYEK csoportok nagy óraszámban történő oktatása mind szakmailag, mind emberileg nagy kihívás elé állítja a nyelvtanárokat. Javasolt, hogy az egyes csoportokat az adott idegen nyelvből egynél több nyelvtanár oktassa, így a tanári és tanulói motiváció fenntartható és erősíthető, az intenzív forma adta nehézségek jelentősen csökkenthetők. Ha egy csoporttal több tanár foglalkozik, az lehetőséget ad a tapasztalatcserére, egymás segítésére és a felelősség megosztására is. A munkamegosztás a tanulási-tanítási folyamat egészére épüljön, a különböző tevékenységeket integráltan kezelve, azaz ne legyenek például a különböző tanároknál a különböző készségek. A tanároknak folyamatosan együtt kell működniük, ebben segítségükre vannak a munka dokumentálásának eszközei, például a közösen vezetett haladási napló és a rendszeres szóbeli egyeztetések. A tanulók több különféle tanári megközelítéssel találkoznak, ezek kiegészítik és erősítik egymást. Ez a kommunikációs helyzetet közelebb viszi a valós nyelvi helyzetekhez, csökkenti az esetleges egyhangúságot, és nagyobb az esély arra is, hogy minden tanuló megtalálja a neki megfelelő nyelvtanulási módot. A tananyagok esetében a nyelvi előkészítő évfolyam nagyobb nyelvi óraszáma miatt több lehetőség adódik kiegészítő anyagok felhasználására, ezek segítségével a tanulási motiváció tovább erősíthető, és a nyelvtanulás autentikusabbá válik. A jól kiválasztott anyagok az egyes készségek fejlesztésében nagy segítséget jelenthetnek. Az elektronikus anyagok, az IKT integrálása a nyelvtanulásba különösen fontos eszköz lehet. A nyelvi előkészítő évfolyam megfelelő tervezéssel változatos és hatékony nyelvtanulást eredményez, számos olyan tevékenységre ad lehetőséget, amelyekre az egyéb nyelvtanulási formákban általában kevesebb idő jut. A nyelvi előkészítő évfolyam a mérés, értékelés terén is összetettebb feladatot jelent. A tanulók iskolai életében különösen nagy hangsúly kerül a nyelvtanulásra, így a folyamatos visszajelzés nagy jelentőséggel bír. A nagyobb óraszám lehetőséget ad az alapos és sokszínű értékelésre, mely mind eszközeiben (projektmunka, prezentáció stb.), mind az értékelő személyében (tanár, társ vagy Pedagógiai Program
149
2015. március 31.
a tanuló önmaga) igen változatos lehet. Az osztályozáson túl hasznos lehet a rendszeres írásbeli vagy szóbeli szöveges értékelés, például egy előre kidolgozott szempontsorral (órai munka, iskolán kívüli nyelvtanulás, házi feladat, projektmunkák stb.). A NYEK-en elérhető látványos fejlődés regisztrálásában segítség lehet az Európai nyelvtanulási napló, mellyel a tanulók maguk is dokumentálni tudják eredményességüket, így tudatosabban követhetik nyelvtudásuk erősödését. Abban is segítségükre lehet, hogy kialakuljon bennük a saját tanulásukért, fejlődésükért vállalt felelősség. Az intenzív nyelvtanulás dinamikája eltér a szokásostól, ezért több pontra külön figyelmet kell fordítani. Különösen fontos a motiváció fenntartása, amiben segít a tanulókkal való szoros együttműködés, a valós tanulási helyzetek megteremtése, a változatos tevékenységek. Meg kell találni az új anyag és a gyakorlás megfelelő arányát, valamint tudni kell kezelni azt a csalódást, amelyet az intenzív tanulásból fakadó látványos fejlődés későbbi (természetes) lassulása okoz. A nyelvi előkészítő évfolyamon megnő a differenciálás jelentősége is. A NYEK elegendő teret hagy számos olyan feladatra, amelyekre a normál nyelvi képzésben nehezebb időt találni, ilyen például a tanulók fokozatos felkészítése az önálló nyelvtanulásra, vagy a nyelvtanulásnak a személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak kiaknázása. A nagyobb órakeret több lehetőséget kínál a „kísérletezésre”, az innovációra, új módszerek, eljárások kipróbálására. Az eredmények jól hasznosíthatók az intézmény munkájának más területein is, például más tantárgyakban is segíthetik a módszertani innovációt. A NYEK végére a tanulók idegen nyelvi tudása lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is szerezzenek információt, és ezzel a lehetőséggel már tudatosan éljenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a magánéletben és a tanulásban, később a szakmai pályafutás során is az eligazodásban és a boldogulásban. A szakközépiskolákban indított előkészítő évfolyamokon érdemes lehetőséget biztosítani arra is, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Nyelvtanítás a 9-12. évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 9-12. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskolánk biztosítja, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze. Módszertani javaslatok a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegennyelv-oktatáshoz Az OM célja a 2004 szeptemberétől beindítható nyelvi előkészítő évfolyamok létrehozásával az, hogy tanulva az extenzív nyelvoktatás adta tapasztalatokból, minél szélesebb társadalmi rétegeknek biztosítson intenzív nyelvtanulási lehetőséget. Ennek az évfolyamnak a programja hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az intenzív programokon megszerzett tudás könynyebben elkopik, ha nem készítik fel a tanulókat a folyamatos szinten tartás, az egész életen Pedagógiai Program
150
2015. március 31.
át való tanulásra. Különös jelentőségű az önálló tanulásra, önértékelésre való felkészítés (lásd Európai nyelvtanulási napló), melynek használatát iskolánkban is alkalmazzuk valamennyi nyelvi szinten. A program hozzájárul az iskola pedagógiai innovációs folyamatához. A nyelvi előkészítő évfolyam a különböző munkaformák “kísérleti terepe" lehet az iskolában, sokszorozó hatása számos területen érvényesülhet. A tanárok más osztályaikban, a tanulók a későbbi évfolyamokon és más tantárgyak esetében is használhatják az itt jól bevált és megkedvelt tevékenységi formákat, amelyekre ez a rendszer több, jobb lehetőséget kínál. A nyelvtanítás hatékonysága, intenzitása A nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi csoportok létszáma 16 tanulónál lehetőleg ne legyen több. A nyelvtanulás hatékonyságának érdekében az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Az alapító okiratban meghatározott maximális osztálylétszám felénél lehetőleg ne legyen nagyobb létszámú a nyelvi csoport. Iskolánkban csoportonként két nyelvtanár vesz részt a munkában. Munkájukat folyamatos konzultáció keretében hangolják össze. Olyan tevékenységi formákat választunk, amelyek már a tanulási folyamat során a diákokat sikerhez, az erőfeszítést visszaigazoló eredményekhez juttatják. Derüljön ki a számukra ebben a tanévben is, hogy fontos és érdekes tevékenységekre képesek idegen nyelven és az idegen nyelv tanulása révén. Ebben a programban az együttműködés, a kapcsolatteremtés mindenképpen intenzívebb, mint az idegen nyelvet nem ilyen magas óraszámban tanuló diákoknál. Így szorosabb a kötelék jöhet létre: tanuló és a tanár között, tanuló és a tananyag között, tanulók között. Az odafigyelés, a motiváció foka várhatóan magasabb a programban. A ide jelentkezett gyerek (feltehetően) érdeklődőbb, mint az, akinek a nyelvóra csak egy a sok közül. Az odafigyelés a tanár részéről is várhatóan nagyobb. A heti 8-10 órában tanító tanár többet látja a tanulókat, alkalma van megismerni, rátapintani az erős és gyenge pontjaira, és azokat fejleszteni. Intenzívebb lehet az ellenőrzés, a visszacsatolás is, ami segíti a folyamatos és eredményes munkát. Az intenzív nyelvoktatást folytató iskolák tapasztalataira alapozva, a következő tevékenységek, elemek megvalósítására érdemes törekedni: 1. folyamatos, lehetőleg mindennapos nyelvtanulás; 2. a célok és a tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében; 3. munkamegosztás a tanárok között; 4. nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka (a házi feladatokban is); 5. tanulási stratégiák oktatása, fejlesztése (segédeszközök használata, média, digitális anyagok, Internet, könyvtár stb. ); 6. a szókincs aktívabb, rendszeres, változatos gyakorlása; 7. több autentikus anyag használata; 8. kiegészítő anyagok változatossága; 9. az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete, az anyanyelvi beszédkultúrával való (esetleg tantárgyként is) szorosabb kapcsolat; 10. fokozott interkulturális közelítés (pl. nyelvterületi ünnepekről megemlékezés); 11. projektek előkészítése és megvalósítása;
Pedagógiai Program
151
2015. március 31.
könnyített/szintezett olvasmányok használata; újság, faliújság írása, szerkesztése; kiejtésgyakorlás; nyelvi klub; idegen nyelvi színjátszó kör; video film készítése; változatosabb év közbeni értékelés, osztályzás, %-os teljesítménymérés; év végi szintfelmérés, értékelés (önértékelés – Európai Nyelvtanulási Napló, egymás értékelése, alapkészségek értékelése); 20. informatikai és egyéb eszközök változatos használata (lásd például Nyelv + számítógép alprogram). 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Önértékelési táblázat, mely egyben az adott szint követelményeit is tartalmazza 2. táblázat. Közös Referenciaszintek: önértékelési táblázat A1 A2 B1 B2 C1 C2 S B Megértek Megértek Főbb vonalai- Megértem a Megértem a Nem okoz neZ e ismerős sza- egyes fordula- ban megértem hosszabb be- hosszabb be- hézséget bárÖ s vakat és na- tokat és a legy- a köznyelvi [1] szédeket és szédeket akkor miféle beszélt V z gyon alapve- gyakrabban beszédet, ha az előadásokat, is, ha nem nyelv megértéE é tő fordulato- előforduló számomra valamint kö- világosan ta- se, legyen az G d kat, amelyek szókincset, ha rendszeresen vetni tudom az goltak, és az élőbeszéd vagy - - a szeméa számomra előforduló összetettebb összefüggé- tv/rádióÉ é lyemre, csa- legközvetle- ismerős témák- érveléseket is, sekre csak közvetítés, még R rt ládomra nebb szemé- ról (iskola, ha annak té- utalnak, de akkor sem, ha T é vagy a köz- lyes dolgokról munkahely, májában va- azokat nem gyorsan, anyaÉ s vetlen kör- van szó (pl. szabadidő stb.) lamelyest jár- fejtik ki. Kü- nyelvű beszéS nyezetembe nagyon alap- folyik. Megér- tas vagyok. A lönösebb erő- lőkre jellemző n előforduló vető informá- tem a legfon- televízióban feszítés nélkül sebességgel konkrét dol- ciók a szemé- tosabb infor- megértem a megértem a beszélnek, gokra vonat- lyemmel, a mációkat legtöbb hír- televíziós amennyiben koznak, fel- családdal, vá- azokban a rá- műsort és az programokat van egy kis téve, hogy sárlással, a dió- és tévé- aktuális ese- és játékfilme- időm, hogy lassan és közvetlen kör- műsorokban, ményekről ket. megszokjam a világosan nyezettel vagy amelyek aktuá- szóló műsorokiejtést. beszélnek. a munkával lis események- kat. Megértem kapcsolatban). ről, illetve a a játékfilmek Megértem a munkámhoz többségét is, rövid, világos kapcsolódó amennyiben és egyszerű témákról szól- köznyelvet üzenetek és nak, ha vibeszélnek. bejelentések szonylag laslényegét. san és világosan beszélnek.
Pedagógiai Program
152
2015. március 31.
O Megértem az El tudok ol- Megértem El tudom ol- Megértem a Könnyedén el l ismerős ne- vasni nagyon azokat a szö- vasni a jelen- hosszú, össze- tudok olvasni v veket, sza- rövid, egysze- vegeket, ame- kor problémá- tett tényszerű szinte bármia vakat és na- rű szövegeket. lyek elsősor- ival kapcsola- és irodalmi lyen típusú, s gyon egy- Egyszerű hét- ban gyakran tos cikkeket és szövegeket, és akár elvont, á szerű mon- köznapi szö- előforduló beszámolókat, észlelem a akár szerkezetis datokat, pél- vegekben (pl. hétköznapi amelyeknek stílusbeli kü- leg vagy nyeldául felirat- hirdetések, vagy a munká- szerzői egy lönbségeket. vileg összetett okon, posz- prospektusok, val kapcsolatos adott álláspon- Megértem a írott szöveget, tereken és étlap vagy szókincset tot vagy hoz- szakcikkeket mint pl. kézikatalógumenetrend) tartalmaznak. záállást képvi- és a hosszabb könyveket, sokban. megtalálom az Megértem az selnek. Értem műszaki leírá- szakcikkeket és elvárható kere- eseményekről, a kortárs iro- sokat akkor is, irodalmi műsett informáci- érzelmekről és dalmi prózai ha nem kap- veket. ót és megér- kívánságokról szövegeket. csolódnak a tem a rövid, beszámoló szakterüleegyszerű ma- magánleveletemhez. gánleveleket. ket. B B Tudok egy- Tudok kom- Meg tudok Tudok olyan Folyékonyan Erőfeszítés E e szerűen munikálni birkózni a mértékben és természetes nélkül bármiS s kommuni- olyan egyszerű nyelvterületen folyékonyan módon ki tu- lyen társalgásZ z kálni, ha és begyakorolt utazás közben és természetes dom fejezni ban vagy beÉ él beszélgető- feladatok so- felmerülő leg- módon kom- magam, anél- szélgetésben D - társam haj- rán, melyek több helyzet- munikálni, kül hogy fel- részt tudok g landó egyes egyszerű és tel. Ismerős, ami lehetővé tűnően gyak- venni, és jól et dolgokat közvetlen in- számomra ér- teszi a normá- ran keresgél- ismerem az é lassabban formációcserét dekes vagy lis interakciót ném a szava- idiomatikus s elismételni igényelnek mindennapi anyanyelvű kat. Társasági kifejezéseket és vagy más- ismerős tétémákra (pl. beszélőkkel. és szakmai hétköznapi képpen meg- mákkal és te- család, hobbi, Aktívan részt célokra ruszófordulatokat fogalmazni, vékenységekk munka, utazás tudok venni az galmasan és is. Folyékoés segít for- el kapcsolat- és aktuális ismerős kon- hatékonyan nyan tudok mába önteni ban. Boldogu- események) textusokban tudom hasz- beszélni, és a az én mon- lok nagyon vonatkozó folyó beszél- nálni a nyel- kisebb jelendandómat. rövid társasági beszélgetések- getésekben, vet. Pontosan tésárnyalatokat Fel tudok beszélgetés ben felkészülés meg tudom meg tudom is pontosan ki tenni és meg során is, még nélkül is részt indokolni és fogalmazni tudom fejezni. tudok vála- ha általában tudok venni. fenn tudom gondolataimat Beszéd közben szolni egy- nem is értek tartani nézete- és véleméfelmerülő kifeszerű kérdé- eleget ahhoz, imet. nyemet, és jezési nehézséseket, ame- hogy magam azokat képes geimet olyan lyek a köz- tartsam fenn a vagyok ügye- gördülékeny vetlen szük- párbeszédet. sen más beszé- átfogalmazásségletekre lők gondolata- sal oldom meg, vagy nagyon ihoz kapcsol- hogy mások ismerős téni. alig veszik észmákra vore. natkoznak.
Pedagógiai Program
153
2015. március 31.
Ö Lakóhelye- Több fordulat- Egyszerű, ösz- Világos, rész- Összetett té- Elő tudok adni s met és isme- tal és mondat- szefüggő for- letes leírást mákat világo- világosan, görs rőseimet tal egyszerű dulatokkal le tudok adni az san és részle- dülékenyen z egyszerű módon le tu- tudok írni él- érdeklődétesen be tudok kifejtett leírást e fordulatok- dom írni pl. a ményeket és semmel kap- mutatni úgy, vagy érvelést - kal és mon- családomat, eseményeket, csolatos témák hogy az egyes az adott helyf datokkal le más embere- valamint álma- széles köréről. alpontokat zetnek megfeü tudom írni. ket, lakóhe- imat, vágyai- Ki tudom fej- egymással lelő stílusban. g lyemet, tanul- mat és céljai- teni egy aktuá- összekapcso- Előadásomat g mányaimat, mat. Röviden lis témával lom, egyes logikusan fel ő jelenlegi és meg tudom kapcsolatos szempontokat tudom építeni b legutóbbi indokolni és álláspontomat, külön kifejtek oly módon, e munkahelye- magyarázni a és el tudom és a végén a hogy az a halls met. véleményeket mondani a mondandómat gatók segítséz és terveket. El különböző megfelelő gére legyen a é tudok mesélni alternatívák befejezéssel fontos pontok d egy történetet előnyeit és lekerekítem. felismerésében vagy egy hátrányait. és megjegyzékönyv vagy sében. film cselekményét. Í Ír Meg tudok Meg tudok írni Meg tudok Világos, rész- Bizonyos rész- Világos, gördüR á írni egy rö- rövid, egysze- fogalmazni letes szöveget letességgel ki lékeny és megÁ s vid, egysze- rű feljegyzése- egyszerű, ösz- tudok írni az tudom fejteni felelő stílusú S rű képesla- ket és üzene- szefüggő szö- érdeklődévéleményemet szöveget tudok pot, például teket, amelyek veget ismert semmel kap- világos, jól írni. Meg tudok az üdüléa közvetlen vagy engem csolatos témák szerkesztett fogalmazni semről. szükségletekre érdeklő tészéles köré- szövegben. olyan összetett Formanyom- vonatkoznak. mákban. Ma- ben. Fogalma- Tudok össze- leveleket, betatványon Meg tudok írni gánlevélben be zásban vagy tett témákról számolókat és (pl. egy szál- egy nagyon tudok számolni beszámolóban levelet, esszét cikkeket, amelodában) ki egyszerű ma- élményeimről át tudom adni vagy beszá- lyek az adott tudom tölte- gánlevelet, és benyomása- az informáci- molót írni, és a témát olyan ni a nevem- például hogy imról. ókat, vagy ki szerintem fon- hatékony logire, címemre köszönetet tudom fejteni tos szempon- kai szerkezettel és állampol- mondjak valaérveimet egy tokat ki tudom mutatják be, gárságomra kinek valamiadott álláspont emelni. Írott amely segíti az vonatkozó ért. mellett vagy szövegben olvasót a fontos személyes ellen. Levél- meg tudom pontok felismeadatokat. ben meg tu- választani az résében és dom fogalolvasónak megjegyzésémazni az ese- megfelelő ben. Szakmai mények és stílust. és irodalmi élmények művekről öszszemélyes szefoglalót és jelentőségét. recenziót tudok írni. [1] "Köznyelv"-en a "köznyelvi norma szerinti" nyelvhasználatot értjük. Forrás: Oktatási Minisztérium ajánlása a nyelvi előkészítő évfolyamokhoz, Budapest, 2004. www.om.hu
Pedagógiai Program
154
2015. március 31.
6. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2015. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2015. szeptember 1. napjától 2019. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2018-2019. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen újpedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.balintsuli.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
Pedagógiai Program
155
2015. március 31.
4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; - az iskolai könyvtárban.
Pedagógiai Program
156
2015. március 31.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE 1. Középszintű érettségire felkészítő vizsgatárgyak megnevezése A nevelő-oktató munkánk alkalmazott kerettantervek a középszintű érettségi követelményeire épülnek így gyakorlatilag minden, az iskolánk helyi tantervében szereplő, kötelező tantárgy követelményeinek teljesítésével tanulóink felkészülhetnek a középszintű érettségire. A középszintű érettségi vizsga témakörei:
Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
Magyar irodalom 1. Életművek a. Petőfi Sándor b. Arany János c. Ady Endre d. Babits Mihály e. Kosztolányi Dezső f. József Attila 2. Portrék – választható: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok – választható: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra
Pedagógiai Program
157
2015. március 31.
Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Társadalomismeret Társadalomismeret 1. Társadalmi szabályok 2. Jogi alapismeretek 3. Állampolgári ismeretek 4. Család és felnőtté válás 5. Kultúra és közösség 6. A társadalmi viszonyok 7. Az új gazdasági és társadalmi világrend 8. Kultúra és globalizáció 9. Az életmód átalakulása 10. A növekedés határai
Pszichológia 1. 2. 3. 4. 5.
A test és lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek
Lelki egészség és betegség
Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok A. Halmazok
Halmazműveletek Számosság, részhalmazok
B. Matematikai logika
Fogalmak tételek és bizonyítások a matematikában
Pedagógiai Program
158
2015. március 31.
C. Kombinatorika D. Gráfok 2. Számelmélet, algebra A. Alapműveletek B. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek C. Racionális és irracionális számok D. Valós számok E. Hatvány, gyök, logaritmus F. Betűkifejezések Nevezetes azonosságok G. Arányosság Százalékszámítás H. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Algebrai egyenletek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenletek - Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek - Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek I. Középértékek, egyenlőtlenségek
3. Függvények, az analízis elemei A. A függvény B. Egyváltozós valós függvények Pedagógiai Program
159
2015. március 31.
Függvények grafikonja, függvénytranszformációk Függvények jellemzése
C. Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamatszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria A. Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok B. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk a síkban és a térben Hasonlósági transzformációk C. Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör) Térbeli alakzatok D. Vektorok síkban és térben E. Trigonometria F. Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör G. Kerület, terület H. Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika A. Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók B. A valószínűség-számítás elemei
Kémia Pedagógiai Program
160
2015. március 31.
A rész Az atomok szerkezete (az atommag felépítése, relatív atomtömeg, a mól fogalma) Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer kapcsolata A kémiai kötés (elsődleges és másodlagos kémiai kötések), molekulák térszerkezete Halmazállapotok, Avogadro-törvénye Oldatok és kolloidok Kémiai egyensúlyok Kémiai reakciók típusai Elektrokémia (galvánelemek, elektrolízis) Telített és nyílt láncú szénhidrogének, földgáz, kőolaj Telítetlen szénhidrogének Aromás szénhidrogének Hidroxivegyületek Oxovegyületek Karbonsavak, észterek (gliceridek) Nitrogéntartalmú szénvegyületek Szénhidrátok Aminosavak és fehérjék Műanyagok A hidrogén és vegyületei Halogének és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei A nitrogéncsoport elemei A széncsoport elemei Alkáli- és alkáliföldfémek, földfémek A d-mező elemei B rész Sav-bázis reakciók Reakcióhő, oldáshő Oldatok töménysége Egyensúlyi folyamatok Fémek oldódása savakban Indikátorok alkalmazása Sók vizes oldatának kémhatása Szénhidrát kimutatási reakciók Fehérje-kimutatási reakciók Észterképződés Lángfestés Reakció savakkal Oldhatóság vizsgálata Redoxireakciók
Biológia Pedagógiai Program
161
2015. március 31.
1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szervezési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék - Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek Vírusok - Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták - Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - Viselkedés 4. Az emberi szervezet - Homeosztézis - Kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az anyagszállítás - A kiválasztás - A szabályozás - Az idegrendszer általános jellemzése - Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai - Hormonrendszer, hormonális működések - Immunrendszer, immunitás - Szaporodás és egyedfejlődés
Pedagógiai Program
162
2015. március 31.
5. Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció - Életközösségek (élőhelytípusok) - Bioszféra, globális folyamatok - Ökoszisztéma - Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika - Mendeli genetika - Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
FIZIKA
I. Mechanika 1. Pontszerű testek kinematikája 2. A dinamika törvényei 3. Munka, energia, teljesítmény 4. Mechanikai hullámok 5. Pontszerű testek rendszere és merev testek II. Hőtan 6. Hőmérséklet és hőtágulás 7. Ideális gázok 8. Termikus kölcsönhatások 9. Halmazállapot-változások III. Elektormágnesség 10. Elektrosztatika 11. Egyenáram 12. Magnetosztatika, az egyenáram mágneses mezője 13. Elektromágneses indukció és elektromágneses hullámok 14. Váltakozó áram IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Az atom szerkezete 17. Az atommagban lejátszódó jelenségek 18. Sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező 20. Csillagászat
Pedagógiai Program
163
2015. március 31.
Idegen nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek
2. EMBER ÉS TÁRSADALOM
A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. KÖRNYEZETÜNK
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás
4. AZ ISKOLA
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A MUNKA VILÁGA
Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. ÉLETMÓD Pedagógiai Program
164
2015. március 31.
Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
8. UTAZÁS, TURIZMUS
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Informatika
Pedagógiai Program
165
2015. március 31.
1. Informatikai alapfogalmak HARDVER 2. A számítógép felépítése, belső egységek 3. Perifériák SZOFTVER 4. Szövegszerkesztés - Alapfogalmak. - Fájlkezelő műveletek. - Karakterformázások. - Bekezdésformázások. - Kép beszúrás, formázás. - Táblázatkészítés. - Felsorolás, számozás. 5. Táblázatkezelés - Alapfogalmak. - Fájlkezelő műveletek. - Formázások (karakter, cella) - Adattípusok, adatbevitel. - Hivatkozások. - Képletek szerkesztése. - Függvények használata. - Diagramkészítés, módosítás. 6. Adatbázis-kezelés - Alapfogalmak. - Fájlműveletek. - Adattípusok, tulajdonságok. - Tábla létrehozása. - Egyszerű lekérdezés. - Űrlapkészítés. - Jelentés készítése. 7. Prezentáció készítés - Alapfogalmak. - Fájlműveletek - Háttér beállítása. - Kép, objektum, szövegdoboz. Effektusok, animációk. 8. Hálózatok - Alapfogalmak - Topológiák Pedagógiai Program
166
2015. március 31.
- Internet Elektronikus levelezés
Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok - A levegőburok - A vízburok - A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság - A gazdasági ágazgatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
ÉNEK-ZENE 1. Éneklés és zenetörténet - Népzene - Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2. -
Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló
Pedagógiai Program
167
2015. március 31.
-
XX. századi és kortárs zene
3. Dallamátírás
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
1. -
-
Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás. látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak s környezet
Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete
2. Befogadás - A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus - Technikák Vizuális információk Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép - Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet - Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok
Pedagógiai Program
168
2015. március 31.
TESTNEVELÉS A.) Elméleti ismeretek
1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B.) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK A) KOMPETENCIÁK 1.1 A vendéglátás alapjai 1.2 A vendéglátás 1.3 A vendéglátás 1.4 A turizmus alapjai 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 1.9 A turizmus piaca A tanuló tudja a piac fogalmi meghatározását. 1.10 A vendéglátás piaca 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 2.1 Szálláshelyek, szállodák 2.2 A szálloda működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai ügyvitel 2.5 A szállodai 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás 3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3.7 A termékpolitika, termékfejlesztés 3.8 Árpolitika, árstratégia 3.9 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 3.10 A marketing- kommunikáció eszközrendszere 3.11 A reklám szerepe, tervezése 3.12 A Public Relations 3.13 Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 3.14 Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök B) TÉMAKÖRÖK 1.1 A vendéglátás alapjai 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei 1.3 A vendéglátás üzlethálózata 1.4 A turizmus alapjai 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtá 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 1.9 A turizmus piaca 1.10 A vendéglátás piaca 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek Pedagógiai Program
170
2013. március 31.
1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 2.1 Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek 2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel 2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás 3.4 A piacszegmentálás 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3.7 A termékpolitika, termékfejlesztés 3.10 A marketingkommunikáció eszközrendszere 3.11 A reklám szerepe, tervezése 3.12 A Public Relations 3.13 Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 3.14 Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A) kérdések témakörei: Az iskola a központi témakörökön belül saját hatáskörben határozza meg az adott évben érvényes konkrét tételeket. 1. A számítógép általános jellemzése. (Neumann-elvek. A digitális számítógép blokkvázlata. Mikroprocesszorok jellemzése, fejlődési tendenciák.) 2. Mágneses és optikai háttértárolók jellemzése. (hajlékony-, és merevlemezek, speciális eszközök, CD, CDRW, DVD, az írás-olvasás folyamata) 3. Beviteli és kiviteli perifériák jellemzése. (nyomtatók, plotter, billentyűzet, egér, szkenner, fényceruza, touch-screen, vonalkód olvasó) 4. Személyi számítógépek megjelenítőinek jellemzése (monitor, videokártyák) Multimédiás eszközök (mikrofon, hangszóró, hangkártya, EAX szabvány, MIDI) 5. Adatátvitel a processzor és a perifériák között (DMA, csatornák, buszok) Megszakítási rendszerek. 6. A belső tárak csoportosítása, jellemzése. A memóriagazdálkodás módszerei (fix, dinamikus, virtuális, memória diszk, tárkezelési alapelvek) 7. Operációs rendszerek fogalma, részei, feladatai. A DOS felépítése, indítása. Adat- és programvédelem. Archiválás fogalma. 8. Lemezkezelés (BOOT, ROOT, FAT, partíciós tábla) Kötegelt állományok használata (előny, hátrány, parancsok) 9. Kettes és tizenhatos számrendszer használata, konverziók, műveletek elvégzése. Fixés lebegőpontos számábrázolás, a kettes komplemens képzésének módszerei. 10. Kódok, kódrendszerek, ASCII tábla felépítése, használata. A matematikai logika alapműveletei, összetett logikai műveletek, logikai kapuk. Bináris összeadók és félösszeadók.
Pedagógiai Program
171
2013. március 31.
11. Hálózati operációs rendszerek. (kliens-szerver architektúra, szerverek csoportosítása) Hálózatok alapfogalmai, csoportosításuk. Hálózati topológiák. Az OSI és a TCP/IP modell legfontosabb jellemzői. 12. Vezetékes és vezeték nélküli adatátvitel, átviteli közegek. Az analóg és a digitális átvitel jellemzői. Kódolások. Modemek, soros és párhuzamos portok; Szinkron-, aszinkron adatátvitel. 13. Helyi hálózatok jellemzői. Hálózati munkakörnyezet kialakítása. Az Internet alapfogalmai. (felépítés, címzési rendszer). Internet szolgáltatások csoportosítása és megjelenési formái. Adatvédelmi szintek, jogok a hálózaton (A hálózatban és a fájlrendszerben) 14. Adatok a számítógépen. Adattípusok (numerikus, karakteres, logikai); Ábrázolásuk alapjai; Műveletek az adatokkal, operátorok. Alapvető be- és kimeneti utasítások, formázott be és kivitel. Írás a képernyőre és nyomtatóra. Olvasás a billentyűzetről 15. Változók és konstansok. (Deklarálás-; Érvényességi kör; Skalárok, tömbök, rekordok) Eljárások és függvények. (Fogalom; Deklarálás, definiálás; Hívás; Paraméterezés /Aktuális és formális paraméterek, az átadás módjai/) 16. Programozási alapfogalmak. Program, programtervezés. Strukturált és moduláris programozás. Programvezérlési szerkezetek fajtái és megvalósításuk. Algoritmus-leíró eszközök. (szekvencia, szelekciók, iterációk,) 17. Az adatbázis fogalma; Adatbázis szerkezetek. (hierarchikus, hálós, relációs) Adattáblák (vagy adatbázis) megnyitása, használatba vétele; Kapcsolatok létrehozása adattáblák között. 18. Adatok bevitele és módosítása (Bevitel billentyűzetről és adatellenőrzés; Bevitel másik adatfájl(ok)-ból; Rögzített adatok módosítása) Kiválasztott adatok megjelenítése. (Válogatás egy adattábla adataiból; Sorok ill. oszlopok leválogatása) 19. Keresés az adatbázisban. (A Keresés fogalma; Keresési technikák /Rendezett ill. rendezetlen adatok között/; Megvalósítások Számítások adattáblákkal. (Adatok összegzése; Adatok átlagolása; Rekordok (sorok) számlálása) Nézetek (view) az adatbázisban. (A nézet fogalma, felhasználása) 20. Listák készítése. (szempontjai: tartalom, szerkezet; megvalósítás) Adatok konvertálása; Adatok importálása és exportálása más formátumba; Adatok "közvetlen" átvitele más alkalmazásokba (Szövegszerkesztő, táblázatkezelő)
„B” kérdések témakörei: (Az adott témakörökön belül a konkrét kérdéseket, illetve feladatokat az iskola állítja össze a rendelkezésére álló számítástechnikai környezet függvényében.) 1. Szövegszerkesztők feladatai, szöveg és formázási egységek, alapműveletek, vágólap. Karakter és bekezdésformázás, tabulálás. Felsorolás és bekezdésszámozás, többszintű listák. 2. Szakaszformázás, oldalbeállítás, hasábok. Körlevél készítés bemutatása, szűrőfeltételek beállítása. 3. Táblázatok létrehozása, módosítása szövegszerkesztővel. Formázások. Stílusok típusai, jellemzői, használatuk. Tartalomjegyzék készítés. 4. Táblázatkezelők jellemzői, munkalap felépítése, alapfogalmak, cellatípusok. 5. Képletek használata, cellacímzési módok, tartományok. Diagramkészítés lépései, típusai.
Pedagógiai Program
172
2013. március 31.
6. Függvények csoportosítása, példán keresztül történő bemutatása. 7. A táblázat, mint adatbázis. Szűrők használata. 8. Képek grafikai jellemzőinek módosítása. 9. Egy prezentáció felépítése, készítésének lépései. 10. Prezentáció-készítő program, mint diagramkészítő. 11. Tömörítési technikák. Tömörítő programok. 12. Lemezkarbantartó programok az operációs rendszerben. 13. Az adott operációs rendszer munkakörnyezetének beállítási lehetőségei. 14. A hálózat indítási folyamatának bemutatása (szerver és munkaállomás oldalról). 15. Rendszer információk lekérdezése. 16. Adatállományok használata a hálózati környezetben. 17. Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés). 18. Információ keresése az Interneten. 19. Weblap készítési ismeretek. 20. Vírusok elleni védelem.
2. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nemzeti Alaptanterv és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján A magyar nyelv és irodalom Felkészítés az írásbeli érettségire Feladattípusok begyakoroltatása: - nyelvi – irodalmi műveltségi feladatsor - szövegalkotási feladatok részei: • egy mű irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdéseinek értelmezése • reflektálás, érvelés megfogalmazása egy kulturális- kor- vagy közéleti jelenségre • gyakorlati szövegfajta megalkotása Felkészítés a szóbeli érettségire: A decemberi hónapban interneten közzétett 20irodalmi és 20 nyelvi tétel kidolgozása, megtanítása úgy, hogy a két tétel kifejtése 15 percet vegyen igénybe. A nyelvi tételsorhoz kapcsolódó lehetséges gyakorlati feladatokkal képességfejlesztés. Összegzés: alkalmassá kell tenni az emelt szinten érettségiző diákokat, hogy ismeretlen szövegeken alkalmazni tudják az ismereteket. A kompetenciafejlesztés területei: - lírai művek, szépprózai alkotások, azok részleteinek, esszéhez, értekező próza vagy részlete, dráma vagy annak részletének értelmezése, elemzése; - a követelményrendszerben megadott nyelvi és irodalmi fogalmak ismerete, definiálása, felismerése, azonosítása; - tematikus és motivikus összefüggések feltárása;
Pedagógiai Program
173
2013. március 31.
- anyanyelvi, grammatikai, szövegtani, stilisztikai, helyesírási jellemzők ismerete; - a feladatokhoz tartozó szövegbázis felhasználása. A kompetenciafejlesztés feladatai: - megfelel_ tájékozottság megalapozása irodalmi és esszéisztikus művekben; - irodalomtörténeti ismeretek, stílustörténeti, esztétikai, etikai kérdések vizsgálata; - életproblémák, motívumok, szerzői életpályára jellemző sajátosságok elsajátítása; - gondolkodásfejlesztés: világismeret, gondolkodási kulturáltság; - vázlatírás: gondolkodástérkép, T-táblázat, fürtábla alkalmazása; - tárgyszerűségre törekvés a gondolatok bizonyítása céljából; - témának megfelelő arányos szövegszerkesztés, tagolás, elrendezés, koherens szövegszerkezet megalkotása; - megfelelő terjedelem betartása írásban, szóbeli esetén az idő betartása; - olvasható kézírás; - problémaérzékenység, személyes viszonyulás, állásfoglalás szabatos megfogalmazása; - a köznyelvi norma biztos ismerete, szakszavak használata, választékos szóhasználat; - világos, lényegre törő, szabatos előadásmód, gördülékenység; - helyesírás-fejlesztés. Matematika Fejlesztési feladatok és követelmények Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: − A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása − Bizonyítási módszerek alkalmazása − Tételek pontos kimondása, alkalmazása − Gráfelméleti alapfogalmak ismerete, alapvető összefüggések alkalmazása Számelmélet, algebra − Számok átírása tetszőleges számrendszerből tízesbe és vissza − Bizonyítsa, hogy irracionális − Hatványozás, négyzetgyökvonás, logaritmusazonosságainak bizonyítása − Paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldása − Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. − Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét − Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. − Másodfokú paraméteres feladatok megoldása − Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet- vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, − Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlőtlenségeket megoldani − Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján Függvények, az analízis elemei − Alapvető függvénytani fogalmak pontos definíciója − Függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalma − Összetett függvény fogalma. Összetett függvényeket képzése. − Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. − Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. − A számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggések, valamint az összegképletek bizonyítása − Végtelen mértani sor fogalma, összege − Gyűjtőjáradékot és törlesztő részlet számolása − Határérték, folytonosság szemléletes
Pedagógiai Program
174
2013. március 31.
− Látókör − A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. − Szögfüggvények közötti összefüggések − Addíciós összefüggések − Szinusz- és a koszinusztétel bizonyítása − Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására; a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggések igazolása. − Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. − A kör egyenletének levezetése. − Két kör kölcsönös helyzete, metszéspont − Külsőpontból húzott érintő egyenletének − A parabola − Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. − A területképletek bizonyítása. − Térgeometriai feladatok megoldása. Valószínség-számítás, statisztika − Hisztogram − Adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolat − Események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. − A nagy számok törvényének szemléletes tartalma − Geometriai valószínűség. − A binomiális eloszlás. A minta relatívgyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében
Történelem EMELT SZINT Az írásbeli feladatlap formai jellemzői Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok többségükben zárt végű feladatok. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmakra (pl. név, évszám, topográfia) irányulnak. A legtöbb feladat valamely forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor kb. 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Fejlesztendő képességek: 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerű következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 4. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése 5. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez 7. Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 9. Események közötti sorrendiség 10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése
Pedagógiai Program
175
2013. március 31.
11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről 13. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása Szöveges (kifejtendő) feladatok Az írásbeli vizsga szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1. 2. 3. 4. 5.
Egy XIX. század előtti egyetemes történelmi anyag (ókori, középkori vagy kora újkori) Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század) Egy középkori vagy kora újkori magyar történelmi anyag Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag Egy XX. századi magyar történelmi vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag
Ezekben a feladatokban a vizsgázóknak néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteniük a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és témakörökre (Az ókor és kultúrája, A középkor, A középkori magyar állam megteremtése és virágkora stb.) irányulnak. A feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.). A feladatlap kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz: 1. Problémamegoldó (rövid) feladatot, melyet kb. 90-110 szóban (kb. 12-14 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani. 2. Elemző (hosszú) feladatot, melyet kb. 160-180 szóban (kb. 30-40 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani. A feladatlap a vizsgaleírásban meghatározott korszakokra vonatkozóan öt problémamegoldó feladatot (melyek közül kettő egyetemes, három magyar történelemmel kapcsolatos) és öt elemző feladatot (melyek közül kettő egyetemes, három magyar történelemmel kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a tíz feladatból négyet kell választania. Két problémamegoldó (rövid) és két elemző (hosszú) feladatot. A megoldott feladatok között legalább kettőnek a magyar, legalább egynek az egyetemes történelemre kell vonatkoznia. A négy választott feladatnak négy különböző korszakra kell vonatkoznia, tehát egy korszakból csak egy feladat választható. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. A feladatsor egészében a következő tartalmi arányok érvényesülnek: Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története Eszme- és vallástörténet
kb. 40% kb. 30% kb. 20% kb. 10%
Szóbeli vizsga A szóbeli tételsor formai jellemzői A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tételek két-három feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében.
Pedagógiai Program
176
2013. március 31.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A szóbeli vizsga témakörei: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. A tételsort nem lehet előzetesen kiadni, a tételeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg. Minden vizsgaidőszakban az országos vizsgaközpontnak nyilvánosságra kell hoznia a követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, mely a témakörökhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A tematikában kb. 30-40 címet kell megfogalmazni és kiadni, mely alapja az egyes tételek kijelölésének. - pl. témakör: népesség, település, életmód; - tematika (korszak): a modern ipari munkásság kialakulása; - tétel: Mutassa be az angol munkásság helyzetét a klasszikus ipari forradalom korában a megadott források és szempontok alapján! - pl. témakör: politikai intézmények, eszmék, ideológia; - tematika (résztéma): a XIX. sz. uralkodó eszméi; - tétel: Elemezze a marxizmus történelemszemléletét a megadott források és szempontok alapján! Német nyelv Fejlesztési területek és fejlesztési célok Az emelt szintű érettségin a diák megérti az összetett konkrét vagyelvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmaibeszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartanianyanyelvű beszélővel, amely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletesszöveget alkotni széles témakörben, aktuális témákról képes kifejteni a véleményét alehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. A felkészülés során az alábbi területek fejlesztésére fókuszálunk: 1. Beszédértés A felkészítés befejeztével a tanuló az alábbi idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik: - Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. - Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. 2. Beszédkészség A felkészítés befejeztével a tanuló az alábbi idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik: - Folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. - Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és megvédi a véleményét, el tud mondani egy történetet. 3. Olvasásértés A felkészítés befejeztével a tanuló az alábbi idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik: Pedagógiai Program
177
2013. március 31.
- Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. - Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. 4. Írás A felkészítés befejeztével a tanuló az alábbi idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik: - Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. - Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. A felkészítés végeztével a diák képes lesz mind szóban, mind írásban önállóan kommunikálni a célnyelven. Írásbeli vizsgarész: Az írásbeli vizsgafeladatok teljesítéséhez a következő nyelvi kompetenciák fejlesztésére kell összpontosítani: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség, nyelvhelyesség és szókincs. Olvasott szöveg értése: Az olvasott szövegértésnél a három olvasásértési (globális, részletes, szelektív) stratégiát ismerik meg a tanulók. Szóbeli témakörökhöz kapcsolódó, autentikus szövegek segítségével a vizsgaszituációban az idegen nyelvű szövegeket a diákok a megfelelő tárgyi tudás és a technika ismeretében helyesen tudják értelmezni. Hallott szöveg értése: A hallott szöveg értése is a fent említett három stratégiához köthető. A felkészülés során az igaz-hamis feladattípus mellett, a feltett kérdésekre történő válaszkeresést gyakorolják a diákok, valamint más stratégiákat is elsajátítanak. Íráskészség: A felkészülés során az adott szóbeli témakörökhöz kapcsolódóan különböző szövegfajtákkal dolgoznak a tanulók. A cél, hogy az elsajátított szókincs valamint a megfelelő nyelvtani ismeretek alapján önállóan tudjanak: hivatalos, félhivatalos vagy baráti levelet írni, valamint egy témáról vagy képről véleményt tudjanak alkotni. Nyelvhelyesség és szókincs: A szóbeli témakörök áttekintésekor a tanulók nem csak az adott témához kapcsolódó szókincset elevenítjük fel, hanem a B2-es nyelvvizsgán elvárt nyelvtani szerkezeteket is átismételjük: - igeidők (Präsens, Perkeft, Präteritum, Plusqaumperfekt, Futur I és Futur II) - rendhagyó igék - melléknévragozás - főnévragozás - szenvedő szerkezet (Vorgangspassiv és Zustandspassiv) - műveltetés - módbeli segédigék - elöljárószavak és vonzataik - melléknévi igeneves szerkezetek - melléknévfokozás - feltételes mód (Konjunktiv II) - függő beszéd (Konjunktiv I) - visszaható és kölcsönös igék - függő kérdések - infinitív szerkezetek - többszörösen összetett mondatok Pedagógiai Program
178
2013. március 31.
- kötőszavak (mellérendelő, alárendelő, mellékmondati) - igei, melléknévi és főnévi vonzatok A felkészülésnél a szóbeli témakörök áttekintése során a tanulók az adott nyelvvizsga típusnál megjelenő típusfeladatokkal (szóbeli, írásbeli, hallásértés és nyelvhelyesség) részletesen megismerkednek és a felkészítést egy próbavizsgával zárják. 1. Szóbeli vizsga: A tanuló a szóbeli vizsgán többféle részfeladatot teljesít. A verbális kommunikáció egy produktív készség, így a felkészülésnél nemcsak a lexikális tudásmegszerzésére, hanem az idegen nyelvű verbális kompetencia fejlesztésére is szükség van.
Angol nyelv EMELT SZINT Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. A felkészítés során az alábbi készségek fejlesztése történik az egyes vizsgarészekhez kapcsolódóan.. 1.Olvasott szöveg értése A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is . Fejlesztési célok: a vizsgázó képes legyen az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben - a gondolatmenetet követni, - véleményeket, érvelést követni, - az információkat megfelelő részletességgel megérteni, - a szerző álláspontjára következtetni, - a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. A felhasznált szöveg - autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, - konkrét vagy elvont témájú, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - utasítások (pl. használati utasítások), - tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet), - levelek, - újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek, - publicisztikai írások, Pedagógiai Program
179
2013. március 31.
- elbeszélő szövegek, - (modern) szépirodalmi szövegek. 2. Nyelvhelyesség A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, - autentikus, esetleg szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, - konkrét vagy elvont témájú, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. Fejlesztési célok: a vizsgázó képes legyen változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. 3. Hallott szöveg értése A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. Fejlesztési célok: a vizsgázó képes legyen az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg - gondolatmenetét részleteiben is követni, - egyes tényszerű részinformációit megérteni, - megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, - megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. A vizsgán használt szöveg - autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), - változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, - természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, - tartalmilag és szerkezetileg összetett, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
Pedagógiai Program
180
2013. március 31.
- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, - akusztikai minősége kifogástalan, - hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. 4. Íráskészség A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten angol nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Fejlesztési célok: a vizsgázó képes legyen - a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt), - a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, - álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, - a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, - a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek - meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, - az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, - szövegfajtája meghatározott, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: - magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, - olvasói levél, - cikk (diák)újság számára. 5. Szóbeli vizsga Beszédkészség A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Fejlesztési célok:
Pedagógiai Program
181
2013. március 31.
a vizsgázó képes legyen - a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), - a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), - folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, - gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, - a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, - folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, - bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, - elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, - enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
Földrajz EMELT SZINT Írásbeli vizsga 240 perc
Szóbeli vizsga 20 perc Egy természetföldrajzi feladat és egy Földrajzi ismeretek és képességek meglétét társadalomföldrajzi vizsgáló feladatsor feladat kifejtése 100 pont 50 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalom-földrajzi tartalmak. Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel: - 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét. - 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
Pedagógiai Program
182
2013. március 31.
- 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok). Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a vizsgázó, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amelyről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik: 1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza Témakör A feladatok száma 20 tétel esetén Térképi ismeretek 1 Kozmikus környezetünk 1 A geoszférák földrajza és környezeti problémáik 8 - Kőzetburok, földtörténet (4) - Vízburok (2) - Levegőburok (2) Földrajzi övezetesség 4 A kontinensek természetföldrajza 2 Magyarország és tájainak természetföldrajza 4 2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakör A feladatok száma 20 tétel esetén Népesség- és településföldrajz 3 A világ változó társadalmi-gazdasági képe 5 A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok 5 Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye és kap- 5 Pedagógiai Program
183
2013. március 31.
csolatai a Kárpát-medencében és Európában Globális környezeti problémák
2
A tétel jellemzői A szóbeli tétel két feladatból áll: - a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik; - a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmigazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
Kémia EMELT SZINT Fejlesztendő kompetenciák A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, - ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, - elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, - egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, - egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, - az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, - az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, - grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, - szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, értelmezés. Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, - a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, - egyszerű kémiai kísérletek tervezése, - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, - a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, - a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése. Írásbeli vizsga Általános szabályok Pedagógiai Program
184
2013. március 31.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői Az írásbeli feladatsor közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat: - Feleletválasztásos kérdések. - Elméleti feladatok, ezen belül táblázatos feladat, egyenlet kiegészítés, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formájában), esettanulmány. Az esettanulmány valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szintű kérdéseket is tartalmazniuk kell. - Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt). A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta szerepel az írásbeli feladatsorban. Egy feladaton belül a feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás. Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek: - A számítási feladatokkal elérhető pontszám az őszpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki. - Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 50-60%-át teszik ki. - Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában: - Feleletválasztásos kérdések 15-20% - Táblázatos feladat, egyenlet kiegészítés 25-40% - Elemző feladatok 30-40% - Esettanulmány 0-15% - Az alkalmazás szintű válaszok pontszáma az elméleti pontszámnak minimálisan 20%-a. - A környezetkémiával kapcsolatos kérdések az elméleti pontszámnak minimum 5%-át teszik ki. - Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át. - Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz. Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsor egyenként legalább 20 tételt tartalmaz. A tételeknek a követelményrendszer egészét le kell fedniük. A tétel jellemzői
Pedagógiai Program
185
2013. március 31.
A szóbeli vizsgatétel három feladatot, A, B és C feladatokat, tartalmaz. Az A feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. A B feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése. A C feladat: Problémamegoldó feladat. Informatika Fejlesztési feladatok és követelmények Informatikai alapismeretek − Logikai alapműveletek ismerete és alkalmazása Adatbázis-kezelés − Relációs adatmodell ismerete − Egy lekérdező nyelv alapvető utasításainak ismerete és használata Web-lap készítés − HTML-nyelv ismerete − Web-lap készítése HTML-nyelven egyszerű szövegszerkesztő programmal Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek − Elemi algoritmusok − Rekurzió − Algoritmus leíró eszközök használata − Egy programozási nyelv ismerete − Kódolási, szerkesztési, programkipróbálási feladatok végzése egy programnyelv fejlesztői környezetében
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; - az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása; - alapmennyiségek mérése; - egyszerű számítások elvégzése; - egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; - grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; - mértékegységek, mértékrendszerek használata; - a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; - a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; - időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;
Pedagógiai Program
186
2013. március 31.
- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása; - a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; - a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés megtervezése; - az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése,magyarázata szóban és írásban; - a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; - időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.
Társadalomismeret EMELT SZINT A vizsga általános célja
A Társadalomismeret modultantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani. FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK ÉS TÉMAKÖRÖK Ezek a témakörök a Társadalomismeret modultantárgy érettségivizsga-követelményeinek alapjait képezik. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.
Társadalomismeret TÉMÁK A társadalmi szabályok
Legyen tisztában a szabályok változásainak okaival, a törvények és törvényhozók szerepével.
Jogi alapismeretek
Tudjon különbséget tenni a jogos és jogtalan között. Ismerje a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményeit, a jogorvoslati lehetőségeket.
Pedagógiai Program
187
2013. március 31.
Legyen képes felsorolni az alapvető politikai, szociális és kisebbségi jogokat, legyen tisztában ezek tartalmával. Legyen képes konkrét példák segítségével ismertetni az önkormányzatiság elvét. Legyen képes bemutatni egy civil szervezetet, illetve annak működését.
Állampolgári ismeretek
Ismerje a népességszám és a várható életkor alakulásának mai mutatóit és problémáit Magyarországon. Legyen képes példák segítségével bemutatni a fiatalok társadalmi helyzetének sajátosságait a mai Magyarországon.
A család és a felnőtté válás
Kultúra és közösség
Legyen tisztában az önazonosság és a társadalmi hovatartozás problémáival.
A társadalmi viszonyok
Legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, és a velük kapcsolatos önálló véleményalkotásra. Legyen tisztában azzal, hogy milyen problémák feszülnek a mai magyar társadalom egyes rétegei között. Legyen képes bemutatni a legsúlyosabb hazai urbanizációs és regionális problémákat.
Jelenismeret TÉMÁK Emelt szint Legyen képes példák segítségével bemutatni napjaink gazdasági és társadalmi változásainak előnyeit és hátrányait. Ismerje fel és legyen képes elemezni a szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció közötti összefüggéseket. Legyen képes példák segítségével bemutatni a mikro- és makroökonómia lehetséges konfliktusait.
Az új gazdasági és társadalmi világrend
Legyen képes bemutatni, miként hatnak a modern informatikai és távközlési rendszerek a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyek közötti érintkezésre. Legyen képes példák segítségével bemutatni a kulturális uniformizálódás világméretű folya-
Kultúra és globalizáció
Pedagógiai Program
188
2013. március 31.
matát. Legyen képes értelmezni, hogy miért fontos a kulturális sokféleség megőrzése.
Az életmód átalakulása
Legyen képes bemutatni a munka világának átalakulását a globalizáció korában. Értse és legyen képes bemutatni, milyen hatást gyakorol a jóléti államok léte és azok pazarló fogyasztása a világra. Ismerje a női emancipáció fogalmát, és legyen képes bemutatni ezek társadalmi hatásait.
A növekedés határai
Legyen képes röviden összefoglalni a fenntartható fejlődés társadalmi, politikai és gazdasági alapelveit.
Gazdasági ismeretek TÉMÁK Emelt szint Megadott információk alapján képes legyen eldönteni, hogy a megadott tevékenység mennyiben vállalkozás.
Vállalkozás, vállalkozó
A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban
Tudja értelmezni a napi sajtóban megjelenő elemzéseket, előrejelzéseket a makrogazdaság teljesítményéről. Tudjon véleményt formálni a magyar gazdaság állapotáról a hazai növekedési, foglalkoztatottsági, munkanélküliségi, pénzügyi adatok alapján. Ismerje a főbb gazdasági célkitűzéseket. Tudja jellemezni az egyes tulajdonformákat.
A gazdasági környezet
Ismerje a jelentősebb gazdasági törvényeket! Tudjon példákat mondani a különböző banki szolgáltatásokra.
A marketing alapjai
Tudjon példákat mondani piackutatási eszközökre, ismerje a kérdőív-készítés fő jellemzőit. Tudja értelmezni az információk megjelenítésének egyszerűbb formáit: grafikonok, diagramok
A vállalkozás finanszírozása
Pedagógiai Program
189
2013. március 31.
Fogyasztó a piacgazdaságban
Képes legyen összehasonlítani az egyes megtakarítási formákat.
Nemzetközi kereskedelem Pszichológia TÉMÁK Emelt szint
A test és a lélek, az emberi én és a tudat
Ismerje a test és lélek probléma néhány fontosabb interpretációját. Legyen tisztában az öröklés és a környezet kölcsönhatásainak típusaival és mechanizmusaival, az emberi környezet különlegességével. Mutassa be, milyen álláspontokat képviselnek az ismert pszichológiai irányzatok az én és a személyiség értelmezése terén.
A kognitív funkciók
Legyen tisztában a megismerés kiemelt és irányító szerepével az emberi lelki funkciók körében. Ismerje a megismerőfunkciók belső összefüggéseit. Ismerje a belső és a külső ösztönzők tanulásra gyakorolt hatásait. Legyen tisztában az értelmi fejlődés menetével és más mentális funkciókra gyakorolt hatásával.
A beszéd és a kommunikáció
Ismerje a kommunikáció szerkezetét, az egyes alkotóelemek szerepét az üzenet kialakulásában, a kommunikáció fajtáit és azok összetett jelentéseit. Legyen tisztában a mai tömegkommunikáció fajtáival és az általuk gyakorolt társadalomszervező, illetve szocializációs hatásokkal.
A motiváció, az érzelmek és az akarat
Legyen tisztában az alapvetően emberi motivációk fajtáival, jellegzetességeivel, az akaratszabadság és a belső, élettani motívumok kölcsönhatásainak nyitott kérdéseivel. Ismerje a legfontosabb érzelemelméleteket. Legyen képe arról, hogy milyen szerepet játszanak az emberi döntések meghozatalában az érzelem, az akarat és a tudat kölcsönhatásai.
Pedagógiai Program
190
2013. március 31.
A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek
Ismerje a szocializáció különféle szintjeit (mikro-, mező- és makroszint), a kultúra és a viselkedés sajátos összefüggéseit. Ismerje a családi élet szakaszait, a családcsoport működésének sajátosságait. Ismerje a csoportszerveződés és működés alapelveit, a tömegjelenségek (pánik, divat, rohamszerű cselekvés) pszichológiai sajátosságait.
Lelki egészség és betegség
Ismerje a lelki betegségek felismerésének legfontosabb módszereit. Ismerje a lelki nehézségekkel való megküzdés tipikus fázisait és az ellenálló képesség kialakulásának feltételeit. Ismerje a devianciák szociológiai és pszichológiai értelmezését.
Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll. A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszék, illetve problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki: A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód; B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan. A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta. Az írásbeli vizsga feladatai az alábbi kompetenciák vizsgálatára helyezik a hangsúlyt: - egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat); - adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok); - szövegértés és elemzés; - példamegoldás; - problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése); - halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével); - képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata. Feladattípusok Feleletválasztós feladatok - igaz/ hamis állítás; - egyszerű választás; - összetett választás (a helyes betűk felsorolásával); - többféle asszociáció; Pedagógiai Program
191
2013. március 31.
- struktúra-funkció, ill. ábraelemzés; - illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok - rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen); - számolásos feladat; - ábrakészítés vagy kiegészítés; - irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével). Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot. A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. A tételek jellemzői A) feladat: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó feladat kifejtése megadott szempontok alapján. B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.
Pedagógiai Program
192
2013. március 31.
