BAKONYNÁNAI NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

A BAKONYNÁNAI NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013. Hatályos: 2013. szeptember 1-től Elfogadta a Bakonynánai Német Nemzetiségi Általános Iskola nevelőtestülete 2013.03. 27-én

Jóváhagyta: Szöllősi Attiláné igazgató


Tartalom 1.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................. 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...... 6 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 10 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................. 12 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................ 13 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 13 1.4.1.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: .................................. 16 1.4.2.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 16 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................. 17 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 19 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................. 19 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................ 20 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése............. 21 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................... 22 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, esélyegyenlőséget biztosító tevékenységek .................................................................................................................. 25 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................... 27 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................... 28 1.8. 1 . A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ........................................... 29 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .............................................................. 30 1.10. A felvétel, az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................... 31

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ...................................................................... 33 2.1. Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola .................................. 33 Német nemzetiségi nevelés és oktatás feladatainak megvalósítása Bakonynánán. ......... 33 Német nemzetiségi nevelés és oktatás célkitűzései: ....................................................... 33 2.1.1 A Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola helyi tanterve 35 2.2. A Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Dudari Tagiskolájának helyi tanterve ................................................................................................ 43 2.2.1. A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 49 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........ 54 2

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 55 Célok és feladatok: .......................................................................................................... 55 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 55 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 55 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 56 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 57 2.5 Mindennapos testnevelés ................................................................................................... 59 2.6.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............... 60 2.7 Projektoktatás..................................................................................................................... 61 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 62 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .. 64 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása............. 68 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 69 2.12 Az egész napos iskola……………………………………………………………………70 2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 70 2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................ 72 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei........................................................................... 72 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ...................................................................... 74 2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........ 80 2.15.1. A magatartás értékelésének elvei ......................................................................... 80 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 81 2.15.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .............................................................. 83

3


1. Az iskola nevelési programja A pedagógiai program alapja és iránymutatója, az iskola feladat ellátási helyein folytatott nevelő-oktató munkának. Az elmúlt években az iskola, jelentős átalakításokon ment keresztül, ezek eredményeképpen a Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola jelenleg az alábbi feladat ellátási helyeken működik: Székhelye:

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8422 Bakonynána, Alkotmány u.9.

Telephelye:

8422 Bakonynána, Alkotmány u. 9.

Működési köre:

Bakonynána, Dudar

Tagintézménye:

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Dudari Tagiskolája 8416 Dudar Hunyadi u. 13.

Célunk, hogy az egyes feladat ellátási helyeken és azokon belül azonos elvek mentén történjen a nevelő-oktató munka folyamata. Ennek érdekében a pedagógiai programot úgy kell kialakítani, hogy iskolán belül úgy legyen egységesen használható, hogy megőrzi a helyi sajátosságokat, értékeket. Intézményegységeink együttműködésével olyan pedagógiai műhelyt kívánunk létrehozni, melyben minden ránk bízott gyermek széleskörű személyiségfejlesztésben részesül. Ennek érdekében: 

Pedagógiai munkánkban a szakmai ismeretek állandó bővítésére törekszünk.



A képességfejlesztő, készségeket kialakító módszertani eljárásokat állítjuk munkánk középpontjába.



Szociális hátrányokat kompenzálni tudó értékeket közvetítünk. 4

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 

A gyerekek személyiségét tiszteletben tartjuk.



Felébresztjük tanítványainkban az egészséges életmód iránti igényt.

Küldetésünk: Nyelveket magas szinten beszélő, a világra nyitott, önmagáért és környezetéért felelősséget vállaló, demokratikusan gondolkodó és cselekvő, az európai humanista hagyományokra, a magyarországi eredményekre épülő, erkölcsiségében és szellemiségében felnövekvő, és ennek szellemében cselekvő polgárok nevelése és oktatása. Munkánkat hivatásnak tekintjük, amelyet szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy minden gyermek harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberré váljon. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész pedagógusokkal, munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel szeretnénk megvalósítani. Intézményünkben arra törekszünk, hogy 

a gyermeki személyiséget elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze,



a nevelés segítse

a

gyermek

személyiségfejlődését

és

egyéni

képességeinek

kibontakoztatását, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenység által, 

a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben.

Munkánk fontos részének tekintjük, hogy a valamilyen területen tehetséget mutató gyerekeknek lehetőséget biztosítsunk a továbbfejlődésre, de ugyanolyan fontosnak tekintjük, hogy a lemaradókat,

problémával

küzdőket

segítsük

a

felzárkóztatásban,

beilleszkedésben.

Gyermekképünk: Pedagógusaink arra törekednek, hogy intézményünk tanulói szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges felnőttekké váljanak. Rendelkezzenek korszerű, életük során továbbfejleszthető tudással, készségekkel, képességekkel.

5

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nevelési eszményünkben olyan végzős diák képe él, aki:  kreatív, nyitott a világ felé,  képes az önálló ismeretszerzésre,  szilárd ismeretekkel, biztos tudással rendelkezik,  kommunikál anyanyelvén, és megérteti magát egy idegen nyelven, 

tájékozott a világ dolgaiban,



érdeklődő, kulturáltan viselkedő, illemtudó,



szorgalmas, tudja, hogy céljait csak munkával érheti el,



rendelkezik kellő önismerettel, határozott és döntőképes,



találékony, életrevaló, bárhol megállja a helyét,



egészségesen él, megjelenése, személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Természetesen tudjuk, nem rendelkezünk varázserővel, a tudomány sem lehet a segítségünkre „személyiségprogramozó”

technikával,

hogy

minden

tanulónkat

felvértezzük

ezen

személyiségjegyekkel. Pedagógiai munkánk minden eleme mégis erre irányul, és ettől szép.

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: 

Célunk az, hogy minden tevékenységünket a nevelés és oktatás egész területén egyaránt a gyerekek okos szeretete hassa át.



Célunk, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit.



Célunk, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. 6


A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet sem.



Célunk az, hogy – elsősorban személyes példamutatással – neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.



Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait.



Célunk, a szülőkkel olyan szellemben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.



Célunk a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.



Célunk a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.



Célunk az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémáik iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, kulcskompetenciákra, valamit a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladatainkat az alábbiak szerint határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy alakuljon ki tanulóink gondolkodásában az egész életen át tartó tanulás igénye, a rugalmasság, az együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képessége. Egész életen át tartó tanulás, azaz legyenek képesek saját sorsuk és életpályájuk alakítására. 7

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Oktató-nevelő munkánk során átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról. Fejleszteni kell a fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével, kapcsolatos területekkel összefüggő cselekvési kompetenciákat. Lényegesnek tartjuk a tanulókat önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet kialakítását. A különböző ismeretek elsajátíttatása során arra törekszünk, hogy a tanuló értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képessége és igénye korának megfelelő fejlettséget érjen el. A tanítás - tanulás tevékenysége terén, melynek központjában a motiváló tényezők állnak, a sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és alkotóképes tudást eredményez. Az eredményes tanulás egyénre szabott módszereinek, technikáinak az elsajátítása, gyakoroltatása, a gondolkodási folyamat művelése a feladatunk. Szilárd alapokat kell teremtenünk, hogy nyitottá, fogékonnyá, kreatívvá váljanak tanulóink. Minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság kell, hogy áthasson. Fontosnak tartjuk a tanár hitelességét, a demokratikus, az oktató-nevelő munkát irányító tanári magatartást a „hatalmat gyakorlóval” szemben. Az oktatási stratégiák közül a kooperatív tanulás megtanításának stratégiáját tartjuk az egyik legfontosabbnak, melynek folyamatos, következetes lépései szabályozzák a tanulási folyamat segítését. Kiemelt fejlesztési területek Az alkalmazható tudás Fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás, az iskolában megszerzett tudást hétköznapi helyzetekben is kell tudniuk alkalmazni a diákoknak. Alkalmazható tudás lehetővé teszi, hogy a tanulók megértsék és alkalmazzák a megszerzett tudást. Az alkalmazható tudás a kiemelt tantárgyaktól a gyakorlatorientált tantárgyakon keresztül mindenhol jelen vannak.

8

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Eszközjellegű tudás A tanulók fejlődését a készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, párhuzamos fejlődés teszi lehetővé. A helyes énkép kialakítása Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése legyen, valamint környezetével is pozitív attitűdje legyen. Hon- és népismeret A nemzettudat és a nemzeti, nemzetiségi önismert elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái bővüljenek. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklődését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldásra, a nemzetközi összefogásra. Környezettudatos magatartás kialakítása Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Digitális kompetencia fejlesztése Az iskola biztosítja az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését, ami által a tanuló információkhoz jut. Az intézmény olyan képességek, készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek hozzájárulnak az egyén szocializációjához.

9

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Tanulás technikákra való felkészítés Kiemelt szerepe az iskolának, hogy az eredményes tanulás érdekében a tanuló ismerkedjen meg minél többféle tanulási stratégiával, és ezek közül legyen képes kiválasztani az adott szituációnak leginkább megfelelő módszert. Erkölcsi nevelés Az alapvető erkölcsi értékek elfogadtatása. Testi és lelki egészség: Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerttel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetőségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni. Munka és önálló életvitel fontosságának tudatosítása a felnőtt élet során.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat,

valamint

a

testi

képességeket 10

hangsúlyozza.

Az

egészségfejlesztés

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egyén személyes felelőssége is kell, hogy legyen. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer– fogyasztás, káros szenvedélyek (játék, számítógép, Internet, stb.) helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Iskolánk célja:  a tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt,  a tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat,  ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. 11

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  az egészségérték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat,  mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Alapdokumentumának az Egészségnevelési és környezeti nevelés iskolai programja és a drogstratégia felülvizsgálata. Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket. Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. A napközis tevékenységek során, biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti megterhelő tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal. Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és heti rend kialakítására. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezésfontosságának ismertetése. A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés az étkezések rendjének kialakítása. El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat.

12

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, egészségtan és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon (szakkör) valósul meg. Az elsősegélynyújtó szakkörön az iskolai védőnők segítségével minél több tanulót fel kell készíteni az elsősegélynyújtó vizsga letételére is. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjon a tanuló szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy vészhelyzetben a tudjon és merjen segíteni a bajba jutottaknak. A tanulóknak képesnek kell lenniük:  Baleset esetén elvégezni az elsősegélynyújtó hatáskörébe tartozó teendőket.  Biztosítani a baleset helyszínét.  Értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket.  Felismerni a veszélyes tüneteket.  Elsősegélyt nyújtani.  Biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket.  Vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni.  Elvégezni az elsődleges sebellátást. Az elsősegélynyújtáshoz nélkülözhetetlen ismeretek megszerzése minden tanuló számára fontos kell, hogy legyen. Baleset esetén nem csak másokon, de adott esetben saját magán is segíthet az, aki ennek a tudásnak birtokában van.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A nevelésnek területén jól fejleszthetők a kulcskompetenciák, különösen a szociális, kulturális, vállalkozói, állampolgári kompetenciák. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a 13


tanórák,



tanórán kívüli foglalkozások,



diák-önkormányzati munka,



szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együtt érző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Közösségfejlesztés feladatai: - Sokféle tanulói közösség létrehozása nevelői irányítással. Feladat: Közösségek létrehozása, tudatos, tervszerű fejlesztése - Az életkori sajátosságok figyelembevétele. Feladat: A közösségek, és bennük a pedagógusok olyan tevékenységformákat kínáljanak, melyek megfelelnek a tanulók életkorral változó fejlettségének. - Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulóközösségeket segíteni kell abban, hogy nevelői közreműködéssel tudjanak közös célt meghatározni, a cél megvalósításáért tevékenykedni, és az általuk elvégzett munkát közösen értékelni. A pedagógus kiemelt feladata a közösségek tevékenységének tervezése, szervezése. - A tanulói közösségek kiemelt célja az integráció. Feladat: A közösségek működtetése során a nevelők fejlesszék a sérült, fogyatékos tanulótársak iránti elfogadó és segítőkész attitűdöt. - A közösség egyéni arculatának, hagyományainak megteremtése. Feladat: Az összetartozást erősítő viselkedési formák hangsúlyozása, az iskolai hagyományok ápolása.

14

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak és a családnak – mint elsődleges közösségnek

–,

hiszen

megjelenésükkel,

viselkedésükkel,

beszédstílusukkal,

társas

kapcsolataikkal, hatásukkal mindannyian példaként állnak a diákok előtt. Az iskolai és az iskolán kívüli közösségek normarendszerükkel formálják, elősegíthetik a közösség fejlesztését. A tanórán kívüli nevelési tevékenységünk igen sokrétű. E foglalkozások az iskolai és a települési közösségek célkitűzéseinek megvalósítását kell, hogy szolgálják. Szabadidős tevékenység funkciói:  a személyiségfejlődés elősegítése,  a pihenés, regenerálódás biztosítása,  szórakozás, játék,  művelődés szélesítése. A szabadidős tevékenységek szervezésének főbb követelményei:  vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait,  önkéntesen választható legyen,  fizikumot, szellemet átfogó tevékenység legyen,  műveltséget gyarapítson,  elégítse ki az egyéni érdeklődés, önművelés igényét,  közösségformáló legyen,  továbbá kapcsolódási pontot jelentsen a falvak hagyományőrző közösségeivel.

Feladataink:  neveljük tanulóinkat az önellenőrzésre, egymás segítésére és az ellenőrzésre;  szabadidős

tevékenységek

pedagógiai

irányításával

biztosítsuk,

hogy

különböző

foglalkozások (játék, sport, kézműves foglalkozás, vetélkedő, versenyek) megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás élményét;  sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez;  figyelem-összpontosító, kitartó tevékenykedés elsajátíttatása a különböző szabadidős foglalkozások keretén belül; 15

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  a tanulmányi séták, a közös kirándulások, erdei iskolák, táborozások által szeressék meg a tanulóink a természetet, s tudatosuljon bennük a környezet iránti felelősség érzését. 1.4.1.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a következők jellemzik: közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, tudat tartja össze. A közösségfejlesztés megvalósításához több esztendő, kitartó, állhatatos és türelmes munkára van szükség. Ennek érdekében a következőkre kell törekednünk: 

a tanulás támogatása



a tanulók kezdeményezésének a segítése,



a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,



közösségi cselekvések kialakításának a segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),



folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,



különböző

változatos

munkaformákkal

(homogén

csapatmunka,

differenciált

csoportmunka, egyéni munka, verseny, stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének az erősítése. 1.4.2.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek színterei: szakkörök, napközi, kirándulások, séták, közösen végzett munka, diák-önkormányzati tevékenység. Fontos, hogy tanulóink lakóhelyünk, hazánk megismerésén túl legyenek nyitottak az európai kultúrára is. Ismerjék meg az egyetemes kultúra eredményeit és becsüljék meg ezeket.

16

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola A szakkörök: Elsődleges feladata a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ugyanakkor ezek a szervezeti formák egyéni arculatot is adnak az intézménynek. Jellegüket tekintve vannak a művészeti tevékenységet fejlesztők, szaktárgyi tudást erősítő szakkörök. Közös érdeklődési kör, a mozgás iránti igényből szerveződhet a sport és a természetjáró szakkör. A szabadidő hasznos eltöltését célzó délutáni szakköri foglalkozások: Dudari intézményegységben: Angol nyelvi Sport Színházkedvelő Természetjáró Énekkar Bakonynánai intézményegységben: Énekkar: magyar, nemzetiségi Labdarúgó szakkör Hagyományőrző szakkör Angol szakkör Iskolaújság író, -szerkesztő szakkör Sportkör Természetvédelmi szakkör

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 17


a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. 18


Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással

kapcsolatos

adminisztráció

elvégzése, hiányzások igazolása. 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Nevelő - oktató munkánkban – az iskola céljaival megegyezően – hangsúlyosan szerepel a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, valamint a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek. Ennek megfelelően az alábbiakat biztosítjuk:  differenciált képességfejlesztő szakkörök,  tanulásmódszertan oktatása  idegen nyelvi kompetencia fejlődését  természettudományos kompetencia fejlődését, (szakkör)  csoportbontások,  környezetvédelmi programok,  anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlődését, (szakkör, vetélkedők),  könyvtári foglalkozások, digitális kompetencia fejlődése,  szabadidős rendezvények,  sportkörök, testi, lelki egészség biztosítása,  a továbbtanulás segítése, a felvételire való felkészítés, 19

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  művészeti kompetencia fejlődését (zene, tánc),  versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése  versenyeken való részvétel,  lehetőséget adunk külsősök által szervezett tanfolyamoknak,  koncertek,  iskolai szintű értékelés  képességfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó egyéni foglalkozások  középiskolai felvételi előkészítő foglalkozások 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Oktató - nevelő munkánkban- a céljainkkal összhangban- kiemelt terület a különböző hátrányokkal érkezők és lemaradók segítése, felzárkóztatása. Célunk:  minden gyerek számára biztosítani a hasznos ugyanakkor boldog iskolai életet,  megtalálni azokat a tevékenységeket, minden tanulónk számára, amelyben sikerrel bontakoztathatják ki képességeiket,  az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban, másság elfogadása, esélyegyenlőség biztosítása Ezen célok megvalósításához feladataink a következők:  Minden pedagógus ismerje meg a részképesség-zavarok tünet-együttesét, ennek érdekében a fejlesztőpedagógus által összeállított egy olyan tünetlistát, mely segít a probléma felismerésében. Ezt minden első osztályban tanító pedagógus megkapja, és igény szerint megtekinthető a könyvtárban. Minden osztályfőnök pedig egy úgynevezett fogalomtárat kap, amelyben megtalálható a legfontosabb tanulási- és/vagy magatartási zavar definíciója.  Fejlesztőpedagógus a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján végzi a fejlesztést. Mindezek mellett még szükséges:  egyéni képességeikhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontások, 20

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  tanulási technikák elsajátítása, az otthoni tanulás segítése,  egyéni, illetve csoportos foglalkoztatások szaktárgyi korrepetálások keretében,  egyéni, illetve csoportos foglalkozások napközis foglalkozások keretében, az iskolai könyvtár használata,  rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, gyakorlati tanácsadás, tájékoztatás a gyerek fejlődéséről,  az önbizalom, önértékelés növelése osztályfőnöki órákon, szakórákon,  kommunikációs készségek fejlesztése tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon,  a tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében is célunk értékeiknek feltárása, a meglévők erősítése, s ezek felhasználása részképesség-gyengeségeiknek fejlesztésénél,  segítjük, hogy élhessenek a törvény adta lehetőségeikkel (osztályozás alóli felmentés, egyéni haladási tempó biztosítása stb.)  pályaválasztásukat segítjük, a legmegfelelőbb továbbtanulási forma megtalálásával. Speciális segítő programjaink a következők:  Fejlesztő foglalkozás a szakvéleménnyel rendelkező magatartás- és tanulászavaros tanulóinknak (discalculia, disgraphia, figyelemzavar… stb.),  alapozó és készségfejlesztő feladatok a fejlődésben elmaradt készséghiányos gyerekek idegrendszerének a fejlesztésére.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Évről - évre egyre több problémával küszködő gyerekkel találkozunk, amely nagy terhet ró a pedagógusok vállára, sok esetben csak szakember segíthetne a probléma feltárásában és megoldásában. Számukra igen fontos a szociális, az életpálya, technikai, digitális kompetencia fejlesztése A Nkt. 47.§ (1) bekezdés szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Konkrét tüneti kategóriák: 

hiperaktivitás (a „folyton nyüzsgő gyerek”),



figyelemzavar (a figyelem szórtsága, felületessége),



érzelmi zavarok (agresszivitás, szorongás), 21


súlyos, a gyermek életét markánsan korlátozó, a családot megterhelő és pedagógiai módszerekkel nem megoldható állapotok



krónikus testi betegségek (cukorbeteg, asztmás stb.),



többszörös zavarok (a fentiek együttesen való jelentkezése).

Mindezek ismeretében a pedagógusnak: 

fel kell ismerni a problémát,



empatikus képességét maximálisan érvényesítenie kell,



meg kell, keresse az okokat a szülővel való beszélgetés segítségével, ha így nincs eredmény, szakember segítségét kell, kérje (pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés csoport),



a tanítási órákon találja meg azokat a módszereket, melyek segítenek a nehézségek leküzdésében (vegye igénybe a szakirodalmat – önművelés),



tanítania kell tanulási technikákat,



ismerje meg a tanuló azon képességeit, melyre támaszkodva erősíteni lehet önértékelését,



sok türelemmel és dicsérő szóval igyekezzen sikert elérni és eléretni,



a szabadidős tevékenység során is kiemelten kell foglalkozni ezen tanulóinkkal (napközis foglalkozás, szakkörök, iskolai programok, kirándulások, nyári, őszi táborok stb.),



szociális

kompetencia

fejlesztésével:

képes

legyen

a

közösség

a

képességek

különbözőségének tolerálására, másság elfogadására, 

ismerjen meg konfliktus megoldó technikákat,



segítse és irányítsa e tanulók pályaválasztását, pályaorientációját,



tartson kapcsolatot a családsegítő központtal, a gyermekjóléti szolgálat dolgozóival, ha szükséges, vegye igénybe segítségüket,



kérje a gyermekvédelmi felelős segítségét.

Arra kell törekednünk, hogy az oktatást – nevelést segítő szakszolgálatokkal karöltve tervet készítsünk a gyerekek körüli teendőket illetően. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem egyre fontosabbá válik az oktatási intézményekben. Ahhoz, hogy a jövő nemzedéke egészséges legyen, mind fizikai, mind mentális fejlődésére nagy gondot kell fordítani. Kiemelt jelentősége van a prevenciónak. 22

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Iskolánk helyzete gyermekvédelmi szempontból nem mondható rossznak. Viszont sajnálatosan és egyben aggasztóan emelkedik azon tanulóink száma, akik anyagilag nincsenek rossz helyzetben, de mentálisan elhanyagoltak, ami egyébként országos probléma is. Nagy szükség van az osztályfőnökök odafigyelésére, a Szülői Munkaközösséggel és a diákönkormányzattal való szoros együttműködésre. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni – lehetőség szerint segíteni - a hátrányos helyzetű tanulókat. A káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol), valamint a különböző addiktív betegségek, mint például a számítógép függőség, televízió függőség terjedése fokozott figyelmet, empátiát követel. Ezek a szerek, illetve hozzászokások károsítják az egészséget, megfosztják az embert a szabadságától, korlátozzák motiváltságát, a szabad döntés képességét, végül rombolják az egész személyiséget. Megelőzésük

érdekében

sokrétű

preventív

tevékenységre:

felvilágosító

előadásokra,

problémafeltáró beszélgetésekre, önismeret-fejlesztő tréningre van szükség. Iskolánkban a tanulási, illetve részképesség hiánnyal küzdő, a magatartási nehézséggel küzdő, valamint a hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése figyelhető meg. A gyermek rossz iskolai teljesítményét, magatartási nehézségeit sok esetben részképesség hiányok okozzák. Mindezek a teljesítménybeli problémák kompenzáló viselkedéshez vezetnek. A problémának csak tünete a szélsőséges viselkedés, fegyelmezési módszerekkel nem szüntethető meg. A megoldás a részképesség hiányok fejlesztése. Ezen rendellenességek okainak felismerésében és kezelésében nagy szükség van fejlesztő pedagógusra (szükség szerint gyógypedagógusra) és iskolapszichológusra. A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott segítségével a tanév elején fel kell mérni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és folyamatosan vezetni a nyilvántartásukat. A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott ill. az arra kijelölt személyek feladatai:  Javasolnia kell a szociális támogatást az önkormányzat felé (tankönyv-tanszer segélyt, utazási támogatást, stb.), illetve pedagógiai gondozást: családlátogatás, nevelési problémák megbeszélése a szülőkkel, Nevelési Tanácsadóba irányítás.  Támogatni kell a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását.  Az

osztályfőnökökkel

és

a

gyermekorvossal

(iskolaorvossal)

együttműködve

gondoskodnia kell az érzékszervi, testi fogyatékos, egészségileg károsodott (látás-, halláskárosodott, szívbeteg, cukorbeteg, asztmás, epilepsziás) gyermek időben történő

23

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola felismeréséről, iskolai életük, pályaválasztásuk segítéséről, valamint az iskolaegészségügyi teendők törvény szerinti ellátásának elősegítéséről.  Figyelemmel kell kísérnie a hiányzásokat, főként az igazolatlanul hiányzókat.  Fegyelmi problémák esetén azok megszűntetésében támogatja a pedagógusokat, segíti a tanulókat.  Segítséget

nyújt

az

osztályfőnököknek

a

hatósági

intézkedésekhez

szükséges

környezettanulmány, pedagógiai jellemzés elkészítéséhez.  Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, segíti annak tevékenységét.  Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelmi rendelkezéseket, tájékoztatja a kollégáit.  Folyamatosan tájékozódik a gyermekvédelemmel kapcsolatos szakirodalomról, javasolja azok megismerését.  A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A szülői tájékoztatás formái: - családlátogatásokon vesz részt - fogadóórát tart -

a tanév eleji összevont szülői értekezleten tájékoztatást ad a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekről, elérhetőségükről

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  Nevelési tanácsadóval  Gyermekjóléti szolgálattal  Családsegítő szolgálattal  Polgármesteri hivatallal  Gyermek- és iskolaorvossal  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal  Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 24


Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: ●

felzárkóztató foglalkozások

●

tehetséggondozó foglalkozások

●

az indulási hátrányok csökkentése

●

differenciált oktatás és képességfejlesztés

●

a pályaválasztás segítése

●

személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

●

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

●

a családi életre történő nevelés

●

napközis foglalkozások

●

az egészségügyi szűrővizsgálatok

●

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

●

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)

●

szülőkkel való együttműködés

●

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról

1.6.5 .A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, esélyegyenlőséget biztosító tevékenységek Szociális és életpálya építés kompetencia fejlesztése fontos feladatunk. Tanulóinkkal elbeszélgetve az a vélemény alakult ki, hogy sokan élnek olyan környezetben, amely nem ad megfelelő mintát a gyerekeknek majdani saját családi életük helyes vezetésére. Ezért minden, ami ebben segítségükre lehet kiemelten fontos terület. Meg kell tanítani őket összhangban élni a környezettel. Az általa látott pozitív és negatív példákon át meg kell győznünk az egészséges életmód, a környezetvédelem hasznáról és a fontosságáról. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében  szociális hátrányokkal küszködő fiatalok feltérképezése,  drog- és bűnmegelőzési programok (kapcsolat a rendőrséggel, Gyermekjóléti Szolgálattal)  pályaorientációs tevékenység, 25

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  intézmény könyvtárának, egyéb szolgáltatásainak használata, (digitális kompetencia)  szülők nevelési gondjainak segítése fórumok szervezésével,  családlátogatás,  tudatosan szervezett szabadidős programok kínálata,  szenvedélybetegségek megelőzéséről felvilágosító előadások,  egészségvédelmi, baleseti, tűzvédelmi oktatás,  iskolai házirend betartatása,  tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése,  napközis foglalkozások biztosítása,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok,  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,  táborozási hozzájárulás,  pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,  megfelelő kapcsolat az önkormányzattal a gyors segélyek intézése miatt. Hátránykompenzálás (konkrét egyénre szóló feladatok)  személyiség motiválás,  kommunikációs készségek fejlesztése,  tanulási képességek fejlesztése,  egészségvédelmi és szociális prevenció,  viselkedéskultúra fejlesztése,  önismeret, önnevelés fejlesztése,  praktikus kreativitás fejlesztése,  szociális készségek fejlesztése,  az erkölcsi tartás fejlesztése. Az iskola pedagógusainak feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszűntetésében.

26

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a tanuló anyagi veszélyeztetettségének esetén kezdeményezze, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- illetve tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnál.

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat az iskolai demokrácia alappillére, a diákok legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. 

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. Működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

rögzíti.

A

diákönkormányzat

rendszeres

konzultációt

és

szoros

együttműködést tart az osztályfőnökökkel. 

A diákönkormányzat a tudás és nevelés (önnevelés) fontos helyszíne. Olyan tudást és tapasztalatot szerezhetnek itt diákjaink, amely fontos ahhoz, hogy megoldják a gyerekkor (később a felnőtt életük) problémáit. A diákönkormányzat működtetésével kapcsolatos legfontosabb feladatok:



Az emberi - gyermek- és diák - jogok és kötelességek minél szélesebb körű megismertetése, gyakoroltatása. Ezzel nem „csak” szabadságot, hanem megfelelő felelősség érzetet is rájuk ruházunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy nem csupán saját, hanem mások jogaira is tekintettel kell lenni.



Együttműködés,

kommunikációs

készség

fejlesztése.

Kapcsolattartás

más

diákszervezetekkel. 

A diákönkormányzat az iskolai életben a közösségi élet fontos alakítója, ahol az egyéni érdek és a közösség érdeke nem mindig találkozik. Meg kell tanulni - a fejlődés érdekében -, hogy van, amikor a közösség, van, amikor az egyéni érdeknek kell érvényesülni.



Nem könnyű gyereknek – embernek – lenni a mai bonyolultnak látszó világban. Az egyik legbiztosabb tájékozódási pontnak az általános emberi jogok és követelmények tűnnek. Ezek megfelelő ismeretével diákjainkat talán segítjük abban, hogy életük során helyesen döntsenek és cselekedjenek, vagy hibáikból tanuljanak, javítsák ki azokat. 27


Törekedni kell, hogy egyre nagyobb mértékben vegyék át a vezetési feladatokat a diákönkormányzatban, programjaik szervezésében kezdeményezőek, önállóak legyenek, ismerjék társaikat, képesek legyenek az érdekükért tenni, képviselni tudják őket.



Az osztályfőnökök lehetőséget adnak a diák-önkormányzati képviselőnek az információk átadására, a DÖK vezetői a szükséges információkat a pedagógusok felé is jelzik.



A

diákönkormányzat

véleményét

kikérjük

az

iskolai

SZMSZ

jogszabályban

meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanuló érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást,  szponzori segítségnyújtást. Iskolánk, pedagógusaink a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  nyílt napok szervezése, 28

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról.  előre tervezett szülői értekezletek. Feladata: a folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;



a helyi pedagógiai programról;



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;



a gyermek osztályának tanulmányi eredményeiről, iskolai magatartásukról;



az osztályközösség céljairól, feladatairól, programjairól, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről;



a szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, írásbeli emlékeztető készítése, melyben jelzik a problémákat az iskola igazgatója felé.

 rendkívüli szülői értekezlet  fogadóórák Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása. Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésüknek, eredményeinek, kudarcainak megbeszélésére. Alapelv: a gyermek megismert értékeivel kell kezdeni a megbeszélést.  pályaválasztási tanácsadás Feladata: az adott év beiskolázási rendeletének ismertetése, lehetőségek, kínálatok, tapasztalatok bemutatása (meghívott középiskolai vezetőkkel).  családlátogatások (amennyiben szülői fogadókészség, igény mutatkozik eziránt) Feladata: a családi háttér megismerése, ismeretgyűjtés a gyermek fejlesztése érdekében.  közös kirándulások, szabadidős programok. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A szülőkkel való kapcsolattartásban, az együttműködés változatos formáinak, módszereinek a bővítése. El kell érni, hogy a szülők nagyobb számban legyenek partnerei a nevelésben a pedagógusoknak, ismerjék az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit, és azok megvalósításában aktívan működjenek közre. 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók részére az alábbi együttműködési formákat biztosítjuk: A gyermekeket az iskolai élettel

kapcsolatos

aktuális

feladatokról,

lehetőségekről 29

az

iskola

igazgatója,

az

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola intézményegységek vezető, az osztályfőnökök, a DÖK vezetői tájékoztatják. Ennek formái: osztályfőnöki

órák,

személyes

megbeszélések,

DÖK-ülések,

évente

egy

alkalommal

Diákközgyűlés. Az igazgató a tanévnyitón ismerteti az év főbb feladatait, tanévzáráskor értékeli a tanévben végzett munkát.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság közreműködésével kell teljesíteni. Tanulmányok alatti vizsgát kérelemre független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A vizsgákat a jogszabályban részletezett módon kell megszervezni és lebonyolítani. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja, különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, amennyiben:  Felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  Engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen  Magántanulóként tesz eleget tanulmányi kötelezettségének  Jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.  Egy osztályozó vizsga - az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítés kivételével - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik  Egy napon legfeljebb három vizsga szervezhető.  Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 30

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, amennyiben:  A tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott.  Az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.  A vizsgázó javítóvizsgát az igazgató által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

1.10. A felvétel, az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Iskolánkba azt a gyermeket kell felvenni, aki a településen és annak környezetében bejelentett lakóhellyel – külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel – rendelkezik, a tárgyév augusztus 31-ig a 6. életévét betöltötte és iskolaérett. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, de legkésőbb az azt követő tanév. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri a kormányhivatal a szülő kérelmére bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Azt a tanköteles tanulót, aki a beiskolázási körzetből jelentkezik, és akit a nevelési tanácsadó iskolaérettnek nyilvánított, fel kell venni az első osztályba. A jelentkező tanulók szülei a beiratkozás előtt írásban nyilatkoznak, hogy az intézmény alapdokumentumait (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ) megismerték, és magukra illetve gyermekükre nézve kötelező érvényűnek tartják. . A német nemzetiségi nyelvoktató programra azok jelentkezését fogadjuk el, akiknek szülei írásban a megfelelő írásbeli nyilatkozatokat megteszik. Felvételi vizsga nincs. A német nemzetiséghez tartozó jelentkezőt a német nemzetiségi nyelvoktató programra fel kell venni. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a jogszabályban meghatározott arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek 31

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. Ha az iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, a tanuló az alábbi esetekben:  Szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő.  Testvére az adott intézmény tanulója.  Munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található.  Az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Más iskolából év közben érkező tanulók fogadása esetén - amennyiben nem ilyen jellegű képzésben vettek eddigi tanulmányaik során részt - a német nemzetiségi nyelvoktató program esetében a csoporthoz, adott osztályhoz kapcsolódhatnak, de folyamatosan pótolni kell az ismereteket, év végén különbözeti/osztályozó vizsgát kell tenniük. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönt.

32


2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Német nemzetiségi nevelés és oktatás feladatainak megvalósítása Bakonynánán. A nemzetiségi nevelés és oktatás célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval. Sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a nemzetiségi német nyelv tanulását, a német nemzetiségi történelmi kultúra megismerését, a hagyományőrzést és teremtést. Ezt szolgálja felmenő rendszerben a2013/14-es tanévtől a német,-hon és népismeret oktatása. A tanuló, a fejlődő egyén, a majdani közéleti ember az iskolai tanulás keretei között ismerje meg közvetlen társadalmi környezetének értékeit, sajátosságait. A településen élőkben, főleg a gyermekekben a jövő nemzedékében szeretné felébreszteni a lakóhely iránti érdeklődést, tudatosítani a lakóhely, kistáj adottságainak értékeit. Minden tanuló ismerje meg lakóhelyének, szülőföldjének kulturális örökségének leginkább jellemző sajátosságait, sajátítsa el azokat az ismereteket, gyakorolja azokat a közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, és mindezzel való azonosuláshoz vezetnek. Ezen belül ismerjék meg a mai és a történelmi Veszprém megye területén élt kiemelkedő államférfiak, tudósok, felfedezők, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Német nemzetiségi nevelés és oktatás célkitűzései:  Fejlesszük ki tanulóinkban a nemzetiségtudatot.  Ismerje meg a tanuló a nemzetiségi lakosság történelmét és kultúráját.  Ismerje a német nyelvű országokat, azok kulturális értékeit.  Fejlesszük ki bennük az érdeklődést a multikulturális értékek iránt Hagyományos német nemzetiségi oktatási forma: A német nemzetiségi oktatás fő célja, hogy kedvet ébresszen a tanulókban a német nyelv tanulása, a nemzetiségi kultúra megismerése és megőrzése iránt. Célunk, hogy a tanulók olyan nyelvi tudásra tegyenek szert, amelyre építhetnek a továbbtanulásnál, mely képessé teszi őket német nyelven történő kommunikálásra. A német nyelv és irodalmat tantárgyi keretekben, első évfolyamtól oktatjuk.

33

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola A nyelvoktatás osztálykeretben, amennyiben a létszám a Nemzeti Köznevelési Törvényben előírt létszámhatárokat eléri, csoportbontásban folyik. A szülő joga kérni gyermeke számára ezt az oktatási formát. E programban való részvételnek nem lehet akadálya a tanulók családból hozott nyelvtudásának hiánya vagy hiányossága. A nyelv oktatásához az Oktatási Minisztérium által a nemzetiségi oktatás számára kiadott és a mindenkori tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket és munkafüzeteket, valamint a szaktanárok által összeállított feladatlapokat használjuk. Az osztályozás és értékelés az általános elvek és módszerek alapján történik. Szóbeli készségek fejlesztése terén kitűzött célok Beszédértés, beszéd: A tanulók legyenek képesek a német nyelvű kommunikációra. Ismerjék meg a nonverbális kommunikáció lehetőségeit, értsék meg a beszélgetőpartnert, értsék meg a tömegkommunikációs eszközök német nyelvű adásait (rádió, televízió, filmek) Legyenek képesek párbeszéd folytatására, legyenek képesek szövegek összeállítására és elemzésére, tudják magukat a köznyelven kifejezni, beszédnél törekedjenek a nyelvtani helyességre, szókincse a 8. évfolyam végére érje el az 1700 szót. A nemzetiségi nevelés oktatás kiemelt területei: 

Néphagyomány: a lakóhely hagyományainak megismerése, ápolása, népművészet természeti értékek, kulturális értékek.



Népi természetismeret: csillagászati ismeretek, népi időjóslás.



A hagyományos gyermekélet és a gyermekjátékok: a természet tárgyainak, eszközeinek használata, mozgásos, szellemi és ügyességi játékok, párválasztó játékok, kiolvasók, mondókák.



Népszokások: dramatikus játékok, köszöntők, jeles napok, ünnepek, a gazdasági szokásai, a munkaalkalmakhoz kötődő szokások.



Az emberi élet fordulóihoz kötődő népszokások: a születés, a kisgyermekkor, az ifjúkor szokásai, a házasságkötés szokásai, a temetkezési szokások, a halottakra emlékezés napjai, sírgondozás, emlékhelyek.



Viseletek: A szűkebb lakóhely viselete, a népviseletek történeti, táji jellegzetességei.



Építészet: Az épített környezet és a táji adottságok összefüggései, építési technikák, háztípusok tagolódása, belső berendezése, tárgyak.



Táplálkozás: tájjellegű ételek, hagyományos ételek receptjei. 34


Kézművesség: természetes anyagú, egyszerű technológiájú tárgyak, funkció, anyag, forma és esztétikum összefüggései, népi díszítőművészet, népművészeti motívumok és alkalmazásuk, jelentésük a tárgyakon.



Népzene: a szülőföld népdalainak megismerése, gyermekdalok, gyermekjátékok, népdalok népszokások dalai, eredeti énekelt és hangszeres népzenei felvételek hallgatása, ritmus és dallamkíséret néhány egyszerű hangszeren.



Néptánc: autentikus zenére nemzetiségi játékok és táncok tanulása.



Történelem, helytörténet: a lakóhely története, a helytörténetek kiemelkedő korszaka, a település fejlődésének jelentősebb állomásai, emlékhelyek, szobrok, nemzeti jelképeink, iskolatörténeti gyűjtemény, helytörténeti gyűjtemény létrehozása, gyarapítása.



Természeti környezet: az élő és élettelen természet értékei, a környezethez kötődő helyi elnevezések, a természeti adottságok hatása a településre, az építkezésre a táj meghatározó hatása az egykori és mai életmódra, a földrajzi környezet hatása társadalomra, gazdaságra, a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagok, azok forrásai, hogyan csökkenthető vagy szüntethető meg károsító hatásuk, globális problémák jelentkezése a szűkebb környezetben.

2.1.1 A Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola helyi tanterve

1. Tantervek és óraszámok Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

35


2012/2013. Az 1 – 4. évfolyam és az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Évfolyam Tantárgy

Összesen

0 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

3

3

3

3

2

2

2

2

20

Magyar irodalom

4

4

4

5

2

2

2

2

25

Német nyelv és irodalom

5

5

5

5

5

5

5

5

40

2

2

2

2

8

4

4

3,5

3

30,5

1

1

2

Történelem és állampolg. ismeretek Matematika

4

4

4

4

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1,5

Természetismeret

4,5 2

2

4

Fizika

1,5

1,5

3

Biológia

1,5

1,5

3

Kémia

1,5

1,5

3

Földrajz

1,5

1,5

3

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

8

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

8

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

8

Testnevelés és sport

5

2

2

3

5

2

2

2

23

0,5

1

1

0,5

0,5

3,5

Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma

1

1

Hon- és népismeret

0,5

Informatika

1 36

0,5 1

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Ember és társ. ismeretek, etika

0,5

Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

0,5

Kötelező óraszám

25

Kötelezően választott Testnevelés Összesen

25

0,5 0,5

0,5

0,5

1 201

22

22

25

27

25

27,5

27,5

1

1

-

-

1

1

1

5

23

23

25

27

26

28,5

2

206

 A fennmaradó időkeretet az alábbi foglalkozások, versenyek megtartására fordítjuk: -

napközis foglalkozás biztosítása

-

tanulószoba biztosítása

-

szakkörök, énekkar, sportköri foglalkozások szervezése

-

tanulmányi, kulturális versenyek lebonyolítása

-

osztálykirándulás

3. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 4. Iskolánkban a tanulók idegen nyelv helyett a nemzetiségi német nyelvet tanulják. Angol nyelv tanulására szakköri kereteken belül van lehetőség. 5. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést a Közoktatási törvény 48. § 2. bekezdés alapján az intézményegység 1-8. évfolyamán heti 3-3 tanítási órában biztosítjuk: A mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében a következő lehetőségeket biztosítjuk tanulóink számára:  Több tanítási napon játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,  Szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. 37

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  A napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

Moduláris oktatás megszervezése Német Nemzetiségi Általános Iskola, Bakonynána 2012/2013-as tanévben Megnevezése

Osztály

Oktatás módja

1. Informatika

6.

Önálló tárgy

2. Tánc-dráma

5.

Önálló tárgy

8.

Önálló tárgy

4. Hon és népismeret

6.

Önálló tárgy

5. Társadalomismeret

7.

Önálló tárgy

6., 8.

Önálló tárgy

3. Mozgókép- és médiaismeret

6. Egészségtan

Az 1 – 4. évfolyam és az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma 2013/2014. tanév Évfolyam 0

Tantárgy

Összesen

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

3

3

3

3

2

2

2

2

20

Magyar irodalom

4

4

4

5

2

2

2

2

25

Erkölcstan/Hittan

1

-

-

-

1

-

-

-

2

Tánc-és dráma/Hon-és népis.

1

1

Német nyelv és irodalom

5

5

5

5

5

5

5

5

40

Német hon-és népismeret

1

-

-

-

1

-

-

-

2

2

2

2

2

8

4

4

3,5

3

30,5

Történelem és állampolg. ismeretek Matematika

4

4

4

4

38

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Informatika Környezetismeret

1 1

1

1

1

1

1,5

Természetismeret

3 4,5

2

2

4

Fizika

1,5

1,5

3

Biológia

1,5

1,5

3

Kémia

1,5

1,5

3

Földrajz

1,5

1,5

3

Ének-zene

1,5

1

1

1

1,5

1

1

1

9

Rajz

1,5

1

1

1

1,5

1

1

1

9

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

8


5

5

2

3

5

5

2

2

20

0,5

1

1

0,5

0,5

3,5

Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret

0,5

Informatika

1

Ember és társ. ismeretek, etika

0,5 1 0,5

Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám

23

Kötelezően választott

22

25

29

25

1

Testnevelés Összesen

0,5

0,5

0,5

1

27,5

27

205,5

1

1

3

28,5

28

208,5

0,5 25

28

25

23

25

39

31

26

0,5


A 2013/2014-es tanévben a moduláris oktatásban a következő változások lesznek:

Megnevezése

Osztály

Oktatás módja

8.

Önálló tárgy


6.

Önálló tárgy

3. Informatika

6.

Önálló tárgy


7.

Önálló tárgy

6. 8.

Önálló tárgy

1.

Mozgókép-

és

médiaismeret

5. Egészségtan

Választott kerettanterv

A heti óraszámok alakulása a Bakonynánai Német Nemzetiségi Általános Iskolában a 2012-as NAT kerettantervi ajánlásai alapján (2013 szeptemberétől 1. és 5. osztálytól kezdve felmenő rendszerű tantervként) Összesen

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

7

7

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

4

16

Erkölcstan

1

1

1

1

4

Környezetismeret

1

1

1

2

5

Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom

40

28 20

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1,5

6

Vizuális kultúra

1,5

1.5

1,5

1,5

6

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

4


5

5

5

5

20

Német hon- és népismeret

1

1

1

1

4

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

28

29

113

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 6. évf.

Összesen

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

16

Német nemzetiségi

5

5

5

5

20

Matematika

4

4

4

4

16

2

2

2

2

8

Erkölcstan

1

1

1

1

4

Természetismeret

2

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

3

Fizika

1,5

1,5

3

Kémia

1,5

1,5

3

Földrajz

1,5

1,5

3

Ének-zene

1,5

1

1

1

4,5

Vizuális kultúra

1,5

1

1

1

4,5

Tánc,-és dráma/Hon,-és népismeret*

1

1

Informatika

1

1

1

1

4

Technika, életvitel és

1

1

1

1

4

41

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola gyakorlat Testnevelés és sport

5

5

5

5

20

Osztályfőnöki

1

1

1

1

4

Német hon,-és népismeret

1

1

1

1

4


31

29

33

33

126

*A két tantárgy valamelyikének választása kötelező

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat


A változat

Matematika

A változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat


A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

42


Hatálybaléptetés ütemezése

A NAT – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény ill. a 20/2012. EMMI rendeletben foglalt kerettantervnek megfelelően

tanév 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017

Évfolyam 1 ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT

2 R KT+MT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT

3

4

R KT

R KT

R KT+MT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT

R KT R KT+MT ÚJ KT+ÓT

5 ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT

6 R KT+MT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT

7

8

R KT

R KT

R KT+MT ÚJ KT+ÓT ÚJ KT+ÓT

R KT R KT+MT ÚJ KT+ÓT

ÚJ KT+ÓT:Új kerettanterv és óraterv szerint R KT+MT:Régi kerettantev szerint, mindennapos testneveléssel R KT: Régi kerettanterv szerint

2.2. A Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Dudari Tagiskolájának helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 2012/2013-as tanév óraterve Tantárgy

Évfolyam 1.

2.

3.

Összesen

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

4

4

4

3

2

2

2

2

23

Magyar irodalom , dráma

4

4

4

4

2,5

2

2

2

24,5

43

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Történelem, állampolgári ismeretek Hon-és népismeret

2

2

2

2

1

Ember – és társadalomismeret, etika Angol nyelv

1 1

Matematika

4,5

4,5

4

1

1

1

1

3

3

3

3

3

15

4

4

4

3

4

32

1

1

1

3


8

2

Természetismeret és egészségtan

5 1,5

2,5

4

Fizika

1,5

1,5

3

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

3

Kémia

1,5

1,5

3

Földrajz

1,5

1,5

3

Ének-zene Rajz, mozgók.kultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés, tánc

1

1

1,5

1

1

1

1

1

8,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

10,5

1

1

1

1

1

1

1

0,5

7,5

5

3

3

3

5

2,5

2

2,5

26

1

1

1

1

4

24,5

24

26

26

185

Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen

22

20

20

22,5

Nem kötelező (választható) tantárgyak csillaggal jelzettek. Angol nyelv

1

1

1

3 1

Tanulásmódszertan Informatika

1

44

1

1

1 3

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 2013/2014-es tanév Tantárgy

Évfolyam 1.

2.

3.

Összesen

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

4

4

4

3

2

2

2

2

23

Magyar irodalom

4

4

4

4

2

2

2

2

24

2

2

2

2

8

1

1

Történelem, állampolgári ismeretek Hon-és népismeret Ember – és társadalomismeret, etika Angol nyelv

1

Matematika

5

1

4,5

4

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

15

4

5

4

3

4

33,5

1

1

1

1

4


2

2

Természetismeret és egészségtan

5 2

2,5

4,5

Fizika

1,5

1,5

3

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

3

Kémia

1,5

1,5

3

Földrajz

1,5

1,5

3

Ének-zene

2

1

1,5

1

1

1

1

1

9,5

Rajz, mozgók.kultúra és médiaismeret Technika és életvitel

2

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

10,5

1

1

1

1

1

1

1

0,5

7,5

Testnevelés, tánc

5

3

3

3

5

2,5

2

2,5

26

1

1

1

1

4

28

24

26

26

185

Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen

25

20

20

22,5

Nem kötelező (választható) tantárgyak csillaggal jelzettek. Angol nyelv

1

1

2 1

Tanulásmódszertan Informatika

1

45

1

1 2


1-8. évfolyam óraterve 

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók annyi rehabilitációs célú foglalkozáson vesz részt, amennyi a fogyatékosságából eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Ennek az órakeretnek a terhére tervezhetők az egyéni és kiscsoportos foglalkozások is.



Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:

2012/2013-as tanév Megnevezése

Osztály

Oktatás módja

1. Informatika

3-6.

önálló tárgy

2. Tánc-dráma

5.

integrált a magyar irodalomhoz és testneveléshez

3. Mozgókép-és

8.

integrált a rajzhoz

6.

integrált a

médiaismeret 4. Hon és népismeret

történelemhez 5. Társadalomismeret

integrált a

7.

történelemhez 6. Egészségtan

6. – 8.

összevont tantárgy term.ism., biológia

46

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 2013/2014-es tanév Megnevezése

Osztály

Oktatás módja

1. Informatika

3-4.

önálló tárgy

2. Mozgókép-és

8.

integrált a rajzhoz


6.

önálló tárgy


7.

önálló tárgy

5. Egészségtan

6. – 8.

összevont tantárgy

médiaismeret

term.ism., biológia



Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1.-2.-6 - 8 évfolyamon a matematika tantárgy, és 8. évfolyamon a magyar nyelv óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.



Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.



Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon a 1.-2.-3. évfolyamon „Angol nyelv", 3.-4.5-6. évfolyamon Informatika”, 6. évfolyamon a „Tanulásmódszertan” tantárgyak tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.



Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  A második-negyedik évfolyamon o

a heti három kötelező testnevelés óra,

o

a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

 A hatodik-nyolcadik évfolyamon

47

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola o

a heti kettő, vagy három kötelező testnevelés óra,

o

az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

o

a hét több napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

 A napközi otthonban o

a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

 A tanórán kívüli foglalkozásokra fordított időkeret felhasználása a következő: -

napközis foglalkozás biztosítása

-

tanulószoba biztosítása

-

szakkörök, énekkar, sportköri foglalkozások szervezése

-

tanulmányi, kulturális versenyek lebonyolítása

-

osztálykirándulás

48


2.2.1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3


25

25

25

27

49


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1


2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2


2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3


28

28

31

31

50

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése

Változat


A változat

Matematika

A változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat


A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

51

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

8

8 2

Idegen nyelvek Matematika

5

5

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

Informatika

0

0

1

1

Szabadon tervezett órakeret

0

0

0

0


25

25

25

27

52


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

4

5

Idegen nyelvek

3

3

3

4

Matematika

5

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1


2

2

3

2

Természetismeret

2

3

Fizika

2

1

Kémia

1

2


2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

0

0

0

0


28

28

31

31

53


2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a hivatalos tankönyvlistán vannak. Törekszünk a kompetenciaalapú tankönyvek választására. 1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói tankönyveket, taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 2. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszköz kiválasztás szempontjai:  NAT és kerettanterv kompatibilis legyen,  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  elsőbbséget kapjanak a több tanéven keresztül használhatók,  egymásra épüljön (egyes fejezetek, egyes évfolyamok),  nyelvezete, képanyaga vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.  a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja,  a többségben lévő átlagos képességű tanulókhoz igazodjon,  tartalmazza a korszerű technikai és tudományos eredményeket, nézeteket  segítse az önálló tanulást, az önálló tevékenykedést 

Az esetleges tankönyvi változtatások fő szempontja a sikeresebb oktatás elősegítése legyen.



A tankönyvek ár-érték aránya a lehető legjobb legyen.

 Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulói segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntések nem változtathatók meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

54


2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Célok és feladatok: 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különös jelentősége van az egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelésének. -Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe - A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. - A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. - A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. - A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. - A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. - A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. - A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. - A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. - Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. - A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. - Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. -A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. - Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. 55

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola - A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. - A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. - A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. - A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. - A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. - Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. - Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. - A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. - A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. - A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. - Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. - Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. - A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. - Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása  Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése.  A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése.  A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése.  Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése.

56

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.  A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása.  Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével.  A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben.  Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb.  A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása.  A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása.  A kreativitás fejlesztése.  Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása.  A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése.  Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése.  A

közösségek

demokratikus

működésének

megértését

elősegítő

alapelvek

megismertetése.  Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása.  Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása.  A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.  A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. 57

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.  Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán.  A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.  A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése.  A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.  A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése.  A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása.  Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása.  A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.  A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése.  Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.  A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.  Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés.  A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.  Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése.  Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.  Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése.  Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban.  Az

információs

technológia

adta

lehetőségek

folyamatában.

58

felhasználása

a

tanítás-tanulás

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához.  Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Intézményünk megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a)

a

kerettanterv

testnevelés

tantárgyra

vonatkozó

rendelkezéseiben

meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

A mindennapos testnevelés céljai: 

Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.



Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit.



A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.



Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. 59


A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: 

Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban.



Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légző rendszer megfelelő terhelésére.



Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző-torna.



A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és izületvédelmi szabályok.



Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése.



Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is.



Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai.



Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy életen át lehet folytatni.



Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés is szerepet kap.



A tánc, mint mozgás is szerepel programunkban.

2.6.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A német nemzetiségi nyelvoktató programra azok jelentkezését fogadjuk el, akiknek szülei írásban a megfelelő írásbeli nyilatkozatokat megteszik. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Amennyiben a következő tanévtől a tanuló a programokban nem kíván részt venni, azt a szülő írásban minden év május 20-ig jelentheti be. A programokból való kilépés, illetve a programok közötti váltás esetén az iskola nem tudja garantálni, hogy a tanuló jelenlegi csoportjában, osztályában marad. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató 60

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok javasolják, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában annak mellékleteként rögzíteni kell. Iskolai sportkör keretében sportcsoportok szervezhetők. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A tanulók részvétele önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Több azonos foglalkozás indulása esetén lehetőség nyílhat a pedagógus megválasztására is.

2.7 Projektoktatás A projekt egy adott tantervi fejlesztési cél elérése érdekében, egy kijelölt témakör keretén belül, meghatározott időkeretben, a tanár és a tanulók közös célmeghatározásával és közös tevékenységével, konkrét – legtöbbször tárgyiasult – eredménnyel járó tanulás. A projektoktatás jellemzői:  Valóságos feladatokat nyújt, növeli a tanulók önállóságát, autonómiáját.  A projektben az együttműködés kényszer, fejleszti a toleranciát, empátiát.  Differenciált tanulói szerepvállalással. munkamegosztással eltérő sikeresélyeket biztosít.  A közös tanári-tanulói célkitűzések okán, közvetlen a tanulói motiváció.  A tevékenységen, tapasztalaton alapuló tanulás, képességfejlesztő hatású.  Növeli a természetes, spontán tanulás arányát. 61

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  Rövidtávú eredménye van, gyors visszajelzést biztosít a tanulók számára  Erősíti a tanulók felelősségtudatát, javítja döntésképességüket, s ezen keresztül önismeretüket.  Közvetlen az egyéni és közösségi hasznosulása.  Tanári szerepváltás, közvetlen tanár-diák viszonyt eredményez.  Tanári együttműködést követel.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális és életpálya építés kompetencia fejlesztése fontos feladatunk. Tanulóinkkal elbeszélgetve az a vélemény alakult ki, hogy sokan élnek olyan környezetben, amely nem ad megfelelő mintát a gyerekeknek majdani saját családi életük helyes vezetésére. Ezért minden, ami ebben segítségükre lehet kiemelten fontos terület. Meg kell tanítani őket összhangban élni a környezettel. Az általa látott pozitív és negatív példákon át meg kell győznünk az egészséges életmód, a környezetvédelem hasznáról és a fontosságáról. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében  szociális hátrányokkal küszködő fiatalok feltérképezése,  drog- és bűnmegelőzési programok (kapcsolat a rendőrséggel, Gyermekjóléti Szolgálattal)  pályaorientációs tevékenység,  intézmény könyvtárának, egyéb szolgáltatásainak használata, (digitális kompetencia)  évfolyamtestületek közös pedagógiai lépései,  szülők nevelési gondjainak segítése fórumok szervezésével,  családlátogatás,  tudatosan szervezett szabadidős programok kínálata,  szenvedélybetegségek megelőzéséről felvilágosító előadások,  egészségvédelmi, baleseti, tűzvédelmi oktatás,  iskolai házirend betartatása, 62

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése,  napközis foglalkozások biztosítása,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok,  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,  táborozási hozzájárulás,  pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,  megfelelő kapcsolat az önkormányzattal a gyors segélyek intézése miatt.

Hátránykompenzálás (konkrét egyénre szóló feladatok)  személyiség motiválás,  kommunikációs készségek fejlesztése,  tanulási képességek fejlesztése,  egészségvédelmi és szociális prevenció,  viselkedéskultúra fejlesztése,  önismeret, önnevelés fejlesztése,  praktikus kreativitás fejlesztése,  szociális készségek fejlesztése,  az erkölcsi tartás fejlesztése. Az iskola pedagógusainak feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszűntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a tanuló anyagi veszélyeztetettségének esetén kezdeményezze, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- illetve tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál.

63


2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanítási folyamatnak háromféle értékelési mód, funkció szerinti használata indokolt: -

helyzetfeltáró (diagnosztikus);

-

fejlesztő (formáló);

-

záró értékelés (minősítő, osztályozó, summatív).

A helyzetfeltáró értékelés a tanulók előzetes ismereteinek feltárására, a kiinduló szint megállapítására szolgál. A fejlesztő, segítő értékelést az ismeretek elsajátítása, gyakorlása és alkalmazása során használjuk. A minősítő értékelésre a tanulás befejezése, a témakör feldolgozása után kerülhet sor.

Alapelvek az értékelésnél  objektív, érvényes, megbízható legyen;  sokoldalú, változatos legyen;  legyen figyelemmel a tanulók életkori sajátosságaira, a tantárgy jellegére;  a tantárgytól függetlenül vegye figyelembe a nyelvi megformáltság színvonalát.

Az értékelésnél figyelembe vett legfontosabb szempontok:  birtokában van-e a tanuló a tantárgyhoz kapcsolódó legfontosabb alapismereteknek, tényeknek, fogalmaknak, összefüggéseknek;  tudja-e az előbbieket tudatosan alkalmazni;  felismeri-e az összefüggéseket, képes-e ezeket a tanult módon kifejezni;  mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban;  használja-e - az életkorának megfelelő szinten - a tanultakat;  mennyire egyenletes a teljesítménye.

64

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a közelmúltban (1-3 hét) tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Egy hét, vagy annál hosszabb távollét (betegség) esetében a visszaérkezés napján a tanuló kérheti a számonkérés ésszerű idegi történő halasztását. A magyar nyelv-és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból a második-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban, első-negyedik osztályban hangos olvasással is tanúbizonyságot tesznek. A készségtantárgyak kivételével a második-nyolcadik évfolyamon a tantárgyak ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet és írásbeli számonkérés, illetve gyakorlati tevékenység formájában. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 

Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT



JÓL TELJESÍTETT 65






MEGFELELŐEN TELJESÍTETT



FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyam végétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben és év végén minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

A második évfolyam második félévétől a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulói teljesítmények rendszeres értékelése a pedagógus törvényben előírt kötelessége. Minden tantárgyból lehetőleg havonta, illetve témakörönként érdemjeggyel, az első osztályban negyedévenként írásbeli szöveges értékeléssel legalább egyszer értékelni kell a tanulókat. A szóbeli és írásbeli számonkérés is legyen egyensúlyban. A félévi, év végi osztályzathoz három érdemjegy szükséges. Elégtelen osztályzat csak négy érdemjegy után adható. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében az alacsony óraszámú (heti 1-2 óra) tantárgyakból félévenként minimum három érdemjegyet kell adni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő irányadó arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

66

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Felső tagozatban reáltárgyak esetén: Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 29%

1

30 – 49%

2

50 – 74%

3

75 – 89%

4

90 – 100%

5

Alsó tagozatban és humán tárgyak esetén: Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 39%

1

40 – 59%

2

60 – 79%

3

80 – 89%

4

90 – 100%

5

67


2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása  A pedagógus igyekszik elsajátíttatni a tanulókkal a helyes tanulási módszereket és erre a témára, többször visszatérnek.  A tanulás elvárt alapja: a szaktárgy követelményeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, melyhez a tanuló hozzájuthat a tankönyvből, órai magyarázatokból, napközis vagy tanulószobai szakember segítségével, munkafüzetekből, segédanyagokból.  A pedagógusok figyelemmel kísérik az írásbeli és szóbeli feladatok arányait.  Fontos a folyamatos koordináció és kommunikáció a szaktanárokkal, melynek célja az, hogy a tanulók, leterheltsége csökkenjen.  Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyisége álljon arányban a feldolgozott anyag mennyiségével annak figyelembe vételével, hogy ne terhelje a tanulókat az átlagnál jobban.  Az írásbeli házi feladat gyakoriságát és mennyiségét a tantárgy jellege határozza meg.  Az írásbeli házi feladat ellenőrzése minden esetben az elkészítés tényére és tartalmára terjed ki.  A feladatok olyanok legyenek, amelyek elmélyítik az ismereteket és felkészítenek a későbbi iskolai írásbeli munkára.  Hét végére adható írásbeli és szóbeli feladat. Ez nagyon fontos a heti „egyórás tantárgyak” miatt.  Tanítási szünetekre - amennyiben lehetséges – ne kapjanak a tanulók házi feladatot.  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró dolgozat íratható. (Ezt az érintett nevelő a felső tagozat esetében az osztálynaplóban lehetőleg egy héttel korábban beírással köteles jelezni a többi nevelő tájékoztatása érdekében.)  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 11,5 óránál 68


2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Nevelő - oktató munkánkban – az iskola céljaival megegyezően – hangsúlyosan szerepel a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, valamint a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek. Ennek megfelelően az alábbiakat biztosítjuk:  differenciált képességfejlesztő szakkörök,  tanulásmódszertan oktatása  idegen nyelvi kompetencia fejlődését  természettudományos kompetencia fejlődését, (szakkör)  csoportbontások,  környezetvédelmi programok,  anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlődését, (szakkör, vetélkedők),  könyvtári foglalkozások, digitális kompetencia fejlődése,  szabadidős rendezvények,  sportkörök, testi, lelki egészség biztosítása,  a továbbtanulás segítése, a felvételire való felkészítés,  művészeti kompetencia fejlődését (zene, tánc),  versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése  lehetőséget adunk külsősök által szervezett tanfolyamoknak,  iskolai szintű értékelés  képességfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó egyéni foglalkozások  középiskolai felvételi előkészítő foglalkozások

2.12 Egész napos iskola Az egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük. Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a kötelező, a nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében szervezzük, 69

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola biztosítva az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, biztosítjuk a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Biztosítjuk a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatás területén az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, valamint egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A vizsgálatok megszervezése  A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságon múlik.  A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.  A teszteket évente kétszer, tanév elején és végén kell végeztetni.  A teszteket sorrendben kell elvégeztetni.  A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot három példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, a másik lap a szülőé, a harmadik lapot az adatfeldolgozónak kell megküldeni.  Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez  A test általános izomerjét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgálat személy izomerejének állapotát. 7-8 éves korban ill. pl. sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény 70

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola alapján is minősíthető az általános izomerő állapota, ha a hat próbához értékelési rendszert alkalmazva, az elért pontértékeket megduplázzuk.  A dinamikus erő mérésekor a próbázóknak - helyből távolugrás után legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, mert az ehhez tartozó pontértéket kell a táblázatban megkeresni.  Az általános fizikai teherbíró képesség minősítésekor ügyelni kell arra, hogy minden egyes motorikus próbánál, - bármilyen mértékű többlet teljesítmény esetében is – csak az adott próbában megjelölt maximális pontszám elérése utáni többletteljesítményért jutalom pont ebben az esetben nem adható.  Az egyes próbákban elért teljesítmény változása nyomon követhető az elért teljesítmény, ill. az elért pontértékek alapján. Bármilyen szintű verseny rendezésénél, a verseny kiírásban kell rögzíteni a végső helyezési sorrend megállapítását: pl. az azonos pontszámot elért versenyzők között a végső sorrend megállapításánál az egyes próbákban elért teljesítményt ajánlatos figyelembe venni, vagy versenyt lehet hirdetni azzal a céllal is, hogy minden egyes próbában az elért teljesítmény alapján rangsoroljuk a résztvevőket.  Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények:  Legyen képes - a tanulóközösségével együttműködve - a testnevelő által meghatározott feladatok végrehajtására.  Ismerje, tudja és tartsa be a sportbaleseteket megelőző általános szabályokat önmagával és másokkal szemben.  Legyen tisztában önmaga képességeivel és tartsa tiszteletben társai teljesítményeit.  Tudja és akarja képességeinek maximumát adni, társainak példát mutatni. (Különös tekintettel: a kiemelkedő adottságokkal rendelkezőkre!)  Érzelmi, indulati motivációk nélkül legyen képes a társaival való együttműködésre. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

71


2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat,

valamint

a

testi

képességeket

hangsúlyozza.

Az

egészségfejlesztés

következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egyén személyes felelőssége is kell, hogy legyen. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a 72

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer– fogyasztás, káros szenvedélyek (játék, számítógép, Internet, stb.) helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Célkitűzés Iskolánk célja  a tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt,  a tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat,  ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit.  az egészségérték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat,  mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok  Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.  Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.  Nyújtsunk

az

egészség megvédésére,

megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó

közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket.  Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel, példamutatással.  Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése.  Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. 73

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola  A napközis tevékenységek során, biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti megterhelő tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal.  Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és hetirend kialakítására. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezésfontosságának ismertetése.  A kultúrált étkezési szokások, az ízléses terítés az étkezések rendjének kialakítása.  El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat. 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Célok, alapelvek Stratégiailag kiemelt céljaink:  fontos kiemelni, hogy az

iskola

ezen programja során

lehetőség nyílik

a

természettudományos, vállalkozói, esztétikai kompetenciák fejlesztésére.  természetismereti,

természetvédelmi,

környezetvédelmi

problémákkal

kapcsolatos

ismeretek átadása,  globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása,  helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése,  a természet szeretetére nevelés,  a globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés,  a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés,  a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok 

saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés hulladékkezelési program, kert program, tisztasági verseny, 74


válogatott hulladékkezelésre szoktatás,



a kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése,



településeink helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése,



a természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása



a gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése,



a természetes anyagok és hagyományos

kézműves technikák megismertetése,

gyakoroltatása, kézműves foglalkozások keretében. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. 75

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola A magyar nyelv és irodalom órákon, - szövegértési kompetencia fejlesztése - környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Matematika kompetencia fejlesztése Szöveges feladatokban valódi adatokat felhasználása a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is. A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.: 

Gyalogos, kerékpáros túrák



A természeti környezet sajátosságai



Helyes viselkedés a természetben



Tájékozódás terepen



A zaj is szennyezi a természetet.

Esztétikai kompetencia fejlesztése: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel kompetencia fejlesztése során nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta

76

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.)

Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika kompetencia fejlesztése során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós, meteorológiai megfigyelés során gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások 77

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola létrehozásához).A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet.

A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Kézműves foglakozások Minden tanuló számára lehetőséget teremtünk napközis és egyéb foglalkozások keretében a természetes anyagok, és hagyományos kézműves technikák megismerésére.

Jeles napok A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk

ki

ünnepi

emlékezetessé.

hagyományainkat.

Ráhangoljuk

Ezeket

gondolatainkat,

a

legváltozatosabb

kialakítjuk

szokásainkat,

formában

tesszük

kiemelkedünk

a

hétköznapokból. Táborok Iskolánk a lehetőségek függvényében tábort is szervez a környezeti nevelési céljaink megvalósítása érdekében (nyári tábor, mely részben önköltséges, mert az intézmény pályázatokkal, támogatók keresésével igyekszik a szülők terheit csökkenteni). Szakkörök Szakköreink októbertől júniusig folynak, meghirdetésükre és a jelentkezésre szeptemberben kerül sor. Iskolai papír- és fémhulladék gyűjtés: Az iskolai papírgyűjtésre tanév folyamán két alkalommal kerül sor. A papírgyűjtés eredményét precízen nyilván tartjuk. Fontosnak tartjuk a munka eredményeinek egyéni és osztályszintű szemléletes prezentálását. 78

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Veszélyes-hulladék gyűjtés: A szárazelemek gyűjtése szintén folyamatos.

Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a gyerekeket a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Törekedni kell, arra hogy iskolánkban a környezetbarát termékek használata - a papírhasználattól az írószereken át a takarításig- , általánossá váljon a tanórákon és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket. Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. Belső kapcsolatok: iskola- szülő-tanuló viszony a környezeti nevelés terén Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt. Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására, a hasznos-anyag gyűjtés terén és több szabadidős programunk kapcsán. Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladataikról. 79


Értékelés A munkánk értékeléséhez minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhető. Ezek kidolgozása nem kis feladat. A sikerkritériumok feltétlenül része kel, hogy legyenek a környezeti nevelési programnak.

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15.1. A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 12. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás:  Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi.  Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti.  A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat.  A felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú.  Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben.  Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes.  Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó:  Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra.  Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. 

A házirendet igyekszik betartani.



Fegyelmezési ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. 80


Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.

Változó:  Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása.  Viselkedésével szemben kifogás merül fel.  Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen.  Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész.  Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó.  Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.  Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.

Rossz:  Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösségi fejlődést hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek.  A nevelői ráhatásokat tudatosan elutasítja.  A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik.  Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

81

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Példás:  Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik.  Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre.  Többletfeladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan végzi el.  Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő.  Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. Jó:  A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra a képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik de többre nem törekszik.  Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát.  Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat.  Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó:  Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást.  Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát.  Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt.  Szétszórtság jellemzi, ritkán köti le valami.

Hanyag:  A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el.  Képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan.  Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz.  Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. 82


A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

2.15.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei és formái: - Szaktanári dicséretben akkor részesülhet a tanuló, ha szaktárgyi versenyeken eredményesen szerepelt, abban a tantárgyban kiválóan teljesített. - Osztályfőnöki dicséret illeti meg, ha az osztályközösség életére pozitív hatással van, tetteivel növeli osztálya hírnevét. - Napközis nevelői dicséret jár olyan tettért, amely a napközis csoport életére pozitívan hat, növeli a csoport hírnevét. - Igazgatói dicséretet akkor kaphat, ha valamilyen módon öregbíti iskolánk hírnevét megyei vagy országos szinten. - Jutalomkönyvet és oklevelet kaphat, ha egész tanévben kiemelkedő tanulmányi eredményt és példamutató magatartást tanúsított. - Tantestületi dicséretet kap, ha legalább három kitűnő minősítést ért el. - Jó tanuló - jó sportoló címet kaphat, ha kiváló sportteljesítményeivel és tanulmányi eredményével iskolánk hírnevét erősítette. A jutalmazási formák - jellegüktől függően – kihirdetésre kerülhetnek az iskola közösségei előtt vagy ünnepi alkalmakkor. A tanév folyamán kapott írásbeli dicséretek a tájékoztató füzetbe és a naplóba is bejegyzésre kerülnek. Fegyelmező intézkedések:

83

Bakonynánai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola - Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tantárgyi követelményeket nem teljesítette, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. - Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség-szegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. - Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. - Igazgatói intés (írásbeli): Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A bakonynánai intézményegységben a nyugodt nevelési- oktatási légkör kialakítására, a tanítási órák védelmére adaptáltunk egy programot, amit „Gaja” programnak neveztünk el. A program alapelve, és céljai:  A másik ember jogainak tiszteletben tartása  Önálló, felelősségteljes gondolkodásra nevelés  Az iskola rendjébe való beilleszkedés segítése  A tanulók tanuláshoz való jogának biztosítása Jogok és kötelességek pedagógusra és diákra nézve:  Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz  Minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz  Mindenkinek tisztelnie kell mások jogait

84

BAKONYNÁNAI NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Recommend Documents