REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA REGULY ANTAL GRUNDSCHULE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 „ Jó és szép dolgokat az ember mindig nemes célból tegyen ... „ Reguly Antal “Lasst euch die Kindheit nicht austreiben! … Nur wer erwachsen wird und Kind bleibt, ist ein Mensch!” Erich Kästner
I.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................................6
1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai .......................................................................6 1.1 Alapértéknek tekintjük .................................................................................................................................. 6 1.2 Alapelveink és céljaink ................................................................................................................................. 6 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ....................................................................................... 8 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai ..................................................................... 8 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..........................................................................9 2.1 A személyiségfejlesztés céljai ....................................................................................................................... 9 2.2 A személyiségfejlesztés feladatai .................................................................................................................. 9 2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei .................................................................................................... 9 2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai ..................................................................................................... 10 2.5 A személyiségfejlődés szakaszai ................................................................................................................. 10 2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői .............................................................................................................. 10 2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői ............................................................................................................ 10 2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői .......................................................................................................... 11 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...........................................................................11 3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................................................ 11 3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása ............................................................................................. 12 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......................12 4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 13 4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül ................................................................................ 13 4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ............................................................... 14 4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................................... 14 4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .............................................................. 15 4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai ....................................................................................... 15 4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............................................................. 16 4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről ....................................................................................... 16 4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről ...................................................................................... 17 4.3.3 A tanulók tájékoztatása ....................................................................................................................... 17 4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei ................................................................................ 17 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .............................................................................17 5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai.................................................................................................. 17 5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ....................................................................................................... 19 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .............................................20 6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 20 6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai .......................................................... 21 6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai ........................ 22 6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése .............................................................. 22 6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ... 23 6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 24 6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .......................................................................................................... 24 6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység .............................................................................. 25
2
7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban ....................................................................26 8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................27 8.1 Tanulókkal .................................................................................................................................................. 27 8.2 Szülőkkel ..................................................................................................................................................... 28 8.3 Külső partnereinkkel .................................................................................................................................. 28 8.3.1 Német Önkormányzat ......................................................................................................................... 28 8.3.2 Óvodák ............................................................................................................................................... 28 8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja .......................................................... 29 8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek ................................................................................ 29 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata .....................................................................................................29 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje........................................................................................................... 30 9.1.1 Általános szabályok ............................................................................................................................ 30 9.1.2 A javítóvizsga ..................................................................................................................................... 31 9.1.3 Az osztályozó vizsga .......................................................................................................................... 31 9.1.4 A különbözeti vizsga .......................................................................................................................... 32 10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................................................32 II.
AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ..................................................................................................34
1. A választott kerettanterv megnevezése ..........................................................................................................34 1.1 Óratervek.................................................................................................................................................... 36 1.2 Bővített nyelvoktató forma.......................................................................................................................... 38 1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................................. 38 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................38 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: ......................39 3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..............................39 3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................. 39 3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................... 40 3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................. 40 3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................... 41 3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok ....................................................................................................................... 41 3.5.1 Erkölcsi nevelés .................................................................................................................................. 41 3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ...................................................................................................... 41 3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés .............................................................................................. 42 3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ........................................................................................ 42 3.5.5 A családi életre nevelés ...................................................................................................................... 43 3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés ...................................................................................................... 43 3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .......................................................................................... 43 3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................ 44 3.5.9 Pályaorientáció ................................................................................................................................... 44 3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 44 3.5.11 Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................... 45 3.5.12 A tanulás tanítása .............................................................................................................................. 45 4. Mindennapos testnevelés .................................................................................................................................46 5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek .........................................................................47
3
5.1 Differenciált tanítási órák .......................................................................................................................... 47 5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák ................................................................................................. 48 5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon ................................................................................ 48 5.4 Projektek .................................................................................................................................................... 48 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................................................48 6.1 Céljaink ...................................................................................................................................................... 48 6.2 Támogató tevékenységek ............................................................................................................................ 49 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................50 7.1 A számonkérés módjai ................................................................................................................................ 50 7.1.1 Írásbeli beszámoltatás ......................................................................................................................... 50 7.1.2 Szóbeli beszámoltatás ......................................................................................................................... 50 7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás .................................................................................................................... 50 7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje ........................................................................................................ 50 7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje .......................................................................................................... 50 7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje ............................................................................................................ 51 7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje ........................................................................................................ 51 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése ..............................................................................................52 8.1 Az értékelés alapelvei ................................................................................................................................. 52 8.2 Az értékelés formái ..................................................................................................................................... 52 8.3 Szöveges értékelés ...................................................................................................................................... 53 8.4 Értékelés érdemjegyekkel ........................................................................................................................... 54 8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése................................................................................................. 55 8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése ................................................................................................... 55 8.5 A továbbhaladás feltételei .......................................................................................................................... 55 9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .............................................56 10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................................56 11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .................................................................................................................................................57 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................................58 12.1 Az őszi mérés értékelése ........................................................................................................................... 58 12.2 A tavaszi mérés értékelése ........................................................................................................................ 59 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ...............................................................................59 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................................... 60 13.1.1 Célok ................................................................................................................................................ 60 13.1.2 Feladatok .......................................................................................................................................... 60 13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................... 60 13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................ 61 13.2.1 Célok ................................................................................................................................................ 61 13.2.2 Feladatok .......................................................................................................................................... 61 13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................... 61 13.3 Tanórai keretek ........................................................................................................................................ 61 14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei ............................62
4
14.1 A magatartás értékelésének elvei ............................................................................................................. 62 14.2 A szorgalom értékelésének elvei ............................................................................................................... 63 14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei ................................................................................................. 64 14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................................ 64 14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái ..................................................................................................... 64 14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................................... 65 III.
MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................66
1.
számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve ...........................................................................66
2.
számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve .........................................................................143
3.
számú melléklet:Az egyes tantárgyak értékelési rendszere ..................................................................163
4.
számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja ..............................................................176
5
I.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
135 éve fennálló intézményünk – hagyományainak megfelelően – a teljes lakosság nyitott iskolája. Méretei lehetővé teszik a családias körülmények között folyó oktató-nevelőmunkát. Ez a munka a közösség önkéntes együttműködésén alapuló, ugyanakkor az egyén szuverenitását is tiszteletben tartó elvek alapján folyik. Hagyományokban gazdag iskolánk rendeltetésének valljuk még az általános emberi értékek elfogadtatását, tiszteletben tartását, az ennek megfelelő normakövető magatartás kialakítását és gyakoroltatását. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.1 Alapértéknek tekintjük az egyetemes, nemzeti és magyarországi német nemzetiségi kultúra tiszteletét, a hagyományőrzést; az egészséges nemzettudatot, a tudás megbecsülését és a tudásvágyat, a toleranciát, a másság elfogadását, az empátiát, a gyermekközpontúságot, az önfegyelmet, a példamutatást, az önismeretet és az önértékelést, a kreativitást, az egészséges életmódra való törekvést, a természet védelmét, az ökológiai szemléletet, a szabadidő tartalmas és hasznos eltöltését.
1.2 Alapelveink és céljaink Alapelv: Iskolánkban a tanulók készségeire, képességeire épülő korszerű ismereteket nyújtunk, teljes személyiségüket fejlesztve. Céljaink: tanulóinkból szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges embereket neveljünk,
6
olyan ismereteket közöljünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, formálják világképüket és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, hozzájárulva a helyes pályaválasztásukhoz, és ahhoz, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, a tanulóink megismerjék a nemzeti kultúra és történelem eseményeit, személyiségeit és hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége tanulóink sajátítsák el és alkalmazzák a kommunikáció írott és íratlan szabályait, fogadják el az érzékszervi, képességbeli, nemzetiségi, vallási különbségeket, legyen fontos számukra egészségük védelme, nevelő – oktató munkánkat hassa át az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Alapelv: A német nemzetiség identitásának megőrzése és fejlesztése Céljaink: tanulóink ismerjék meg a német nemzetiségi kultúra és történelem eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, tudatosuljon a tanulókban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő, a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. Alapelv: Az iskolában olyan légkör megteremtése, ahol tanuló és pedagógus is jól érzi magát. Céljaink: tervszerűen és következetesen, a tanulók egyéni képességeinek és személyiségének figyelembevételével végzett nevelő-oktató munka, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
7
1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai az általános és széles alapműveltség biztosítása, a tanulási kudarcok megelőzése, a sikeres beilleszkedés elősegítése, az önismeret fejlesztése, a család tiszteletére, megbecsülésére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának a tiszteletben tartására való nevelés, magyar nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, a nemzetiségi német nyelv tanításánál a gyakorlati nyelvi készségek kialakítása, a németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése és ápolása, kisebbségi jogok és gyakorlási módjuk megismertetése.
1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés - Gyakoroltatás - Segítés - Ellenőrzés - Ösztönzés
- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzésének elfogadása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés 8
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
- Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1 A személyiségfejlesztés céljai a tanulók valamennyi személyiség összetevőjének – értelmi, érzelmi, testi, és társas – harmonikus és differenciált fejlesztése a pedagógiai programunkban megfogalmazott értékek alapján, lelkileg és testileg olyan egészséges, kiegyensúlyozott tanulók nevelése, akik bíznak önmagukban, képességeikben, tisztában vannak értékeikkel, törekszenek hibáik kijavítására, sikeresen beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe, igényesek iskolai munkájukban, törekednek a minőségi munkavégzésre, és felelősséget vállalnak az általuk okozott hibákért, károkért.
2.2 A személyiségfejlesztés feladatai a tanuló megismerése, a mentálhigiénés feltételek kialakítása, önismeretre, önértékelésre való igény és képesség kialakítása, önbizalom, önkritika, rendszeresség, igényesség, koncentrációs készség kialakítása, kulturált közéleti magatartásra nevelés, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény felkeltése, a szülőkkel való tartalmas együttműködés.
2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei szaktanár által közvetített tudás, világkép, emberi értékek, személyes példamutatás,
9
egyéni beszélgetések, interaktív tanár-diák kapcsolat, tanítási órák, tanórán kívüli tevékenységek, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok.
2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai önismereten alapul, feltárja az egyéni lehetőségeket és gátakat, megerősíti az egyén erényeit és képességeit, a tanuló tudja hibáit korrigálni, fejlődik a tanuló magatartási kultúrája, a tanuló viselkedése megfelel iskolánk házi rendjének.
2.5 A személyiségfejlődés szakaszai A személyiségfejlesztés során az iskola figyelembe veszi a különböző fejlődési szakaszok jellemzőit.
2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői nagyfokú mozgás és pihenés igény, alakuló finommotoros koordináció, csoportszerepek stabilizálódása, viták prekonvencionális erkölcs, alacsonyszintű kudarctűrés, nagyfokú elismerés és siker iránti igény, konkrét műveletek kezdete, erős belső motiváció a tanulásra, kialakul az iskolával és a tantárgyakkal szembeni attitűd.
2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői testi növekedés, a nemi érés kezdete, finommotoros koordináció kifejlődése, a kortárs csoport referencia szerepe megnő, gyakori konfliktusok és magatartási problémák, konkrét és kezdődő formális műveletek, a tanulási motiváció csökkenése, a tanulási, tudás és képességbeli különbségek felerősödése.
10
2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői testi növekedés, nemi érés, saját testtel való fokozottabb törődés, fáradékonyság, egyértelműen a kortárs csoport az irányadó, elindul a másik nemhez közeledés, áttérés a konvencionális erkölcsre, serdülőkori krízis, identitásválság, formális műveletek, absztrakt fogalmakban való gondolkodás.
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség, a lelki (pszichés) egészség , a szociális egészség védelmére, harmóniájának alakítására. Célunk, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai bemutatjuk tanulóinknak és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulókat az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében megismertetjük az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb tudnivalókkal a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén, motiváljuk és segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében, ösztönözzük tanulóinkat a mindennapos higiéniás szokások betartására, alkalmazására. biztosítjuk, hogy tanulóink kielégíthessék mozgásigényüket, egészséges és biztonságos környezetet biztosítunk a tanuló fejlődéséhez. A feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk: iskolaorvossal védőnővel
11
gyermekjólét szolgálattal LOGO Ifjúsági Szolgálattal Nevelési Tanácsadóval sportegyesületekkel
3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Iskolánk figyelmet fordít az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátíttatására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) 1-4. évfolyamon környezetismeret órán b) 5-8. évfolyamon biológia és osztályfőnöki órán Tanulóinknak megtanítjuk a mentő hívásának szabályait. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a jó elsősegélynyújtó mindent megtesz annak érdekében, hogy a feltétlenül szükséges beavatkozások megtörténhessenek. Nem kezd olyan ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegély-nyújtási
műfogásokkal,
az
életveszélyes
vagy
ahhoz
vezető
állapotok
felismerésével. Mindezekhez fontos a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, amire nagy hangsúlyt helyezünk. Szombathely ,,a segítés városa”. E program keretében több kollégánk is előzetes felkészítésen vett részt, és az itt szerzett tudásukat folyamatosan továbbadják diákjainknak.
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, ahol a gyerekek jól érzik magukat, elismerést, támaszt, biztonságot, igazságos elbírálást kapnak. Nevelői segítséggel közösen tudnak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykednek és az elvégzett munkát tudják értékelni.
12
Minden tanuló találja meg a helyét, az útját az életben, társaival való kapcsolatában, hogy eligazodjon a társadalmi együttélés normáiban, szabályaiban. Élete során képes legyen jól dönteni, s társait is erre ösztönözni. A diákok kötődése az iskolai közösségekhez lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. Ezért a közösségi nevelés nevelő-oktató munkánk kiemelt területe, jelentős része pedagógiai tevékenységünknek
4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, a közösségfejlesztés legfontosabb kialakítandó értékei az önismeret, a jó kapcsolatteremtő készség, az empátia, a tolerancia, a másság elfogadása, a belépő első osztályosok beszoktatási idejében a szokások kialakítása, a beilleszkedés elősegítése,
az
alapvető
emberi
viselkedési
szabályok
megismertetése
és
gyakoroltatása, a felsőbb évfolyamok csoportjai szerepeket, feladatokat kapnak, vállalnak, amelyekben a megfelelő viselkedést elsajátítják, átveszik a kulturális értékeket, átélik az intézményi szocializációt, a tanuló tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás; tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására.
4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül tanórák, tanórán kívüli és szabadidős iskolai foglalkozások, diákönkormányzat tevékenysége, az osztályközösségek programjai.
13
4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a közösségi érdek, közösségi cél, közös értékrend, közös tudat tartja össze. Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében együttműködni, a közös értékrendet elfogadni, és ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, az
egymásért
való
felelősség
érzésének
erősítése
különböző
változatos
munkaformákkal.
4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A közösen átélt szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.
Feladatok: olyan foglalkozások szervezése, melyek fejlesztik a közösséget, erősítik a közösséghez való tartozás érzését, megismertetik a tanulókat a társas együttélés alapvető szabályaival, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, nemzeti, nemzetiségi, iskolai hagyományainkat,
14
a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése.
4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső tagozatában működik, de itt is a segítő pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógusközösséggel együttesen.
Feladatok: olyan közös érdekeken alapuló célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, a már kialakított hagyományok, programok szervezése, lebonyolítása, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Hagyományaink: egy őszi projektnap szervezése felsős farsang diáknap szervezése Reguly-díj odaítélése, finanszírozása
4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai Az osztály az iskola hagyományos, máig is legfontosabb szerveződése. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti. Szellemisége, hangulata életre a tanuló egész életére meghatározó. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség.
15
E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg a tanuló. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatos feladat. Feladatok: a tanulók pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban, a beilleszkedési problémák megoldásában, a másság elfogadása, a tolerancia. A közösség irányításában, alakításában, a problémák felismerésében meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek.
4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség. Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás, aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, közreműködés a szervezésben, szponzori segítségnyújtás. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott
képviselők,
tisztségviselők
útján
közölhetik
az
iskola
vezetőségével,
nevelőtestületével.
16
4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről Feladat: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök évente legalább kétszer az osztályok szülői értekezletén a szaktanárok folyamatosan a fogadóórán, a nyílt napokon.
4.3.3 A tanulók tájékoztatása az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei az iskolai hirdetőtáblák az iskola honlapja az iskola hangosbemondója A gyakorlati eljárás szabályait az Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend szabályozza.
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelje, oktassa iskolánk tanulóifjúságát, és az iskola érdekeit szem 17
előtt tartva tevékenykedjen. Munkája során a Nemzeti Köznevelési Törvény, a NAT, a nemzetiségi irányelvek, a helyi tanterv és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és feladatrendszerét maradéktalanul betartsa ill. teljesítse. Szakmailag és pedagógiailag képezze magát. Minden pedagógus alapvető kötelessége, hogy az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, és a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatokat teljesítse: tartsa be a pedagógiai etika írott és íratlan szabályait, a problémák megbeszélése mindenkor nyíltan, a megfelelő hangnemben történjen meg, tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt, irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, figyelembe véve a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, támogatást nyújtson az értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy ezáltal kialakuljon a gyermekben az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való egyre önállóbb haladás képessége, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására, hozzásegítse a tanulót a valóság helyes észlelésére, értékelésére, részt vegyen az ünnepélyek és megemlékezések rendezésében, megszervezésében, az iskola hagyományainak ápolásában, ügyeletet, helyettesítést vállaljon, és a vállalt illetve rábízott feladatokat ellássa, részt vegyen az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tartson, tanulás megtanítása, az önállóságra szoktatás. vegyen
részt
a
tehetséggondozásban,
és
a
tanulási
nehézséggel
küzdők
felzárkóztatásában, közreműködjön az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában.
18
5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai
munkáért.
Felelős
vezetője
az
osztály
közösségének.
Elsősorban
az
osztályfőnökök jelenítik meg a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Feladatai: a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése, együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért, az osztályozó értekezleten értékeli osztálya neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét, összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel, a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát, szükség esetén családlátogatást végez, fogadóórát és szülői értekezletet a munkatervben meghatározott rendben tart, havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató bejegyzéseit, a tájékoztató könyvben értesíti a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, és ellenőrzi, hogy a szülők ezeket a bejegyzéseket figyelemmel kísérték-e, elvégzi az ügyviteli és adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat, felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért, a haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri, a napló megjegyzés rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről, a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon ismerteti, ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, 19
rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A különleges bánásmódot igénylő tanuló: a) sajátos nevelési igényű, b) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, c) kiemelten tehetséges tanuló.
6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A sajátos nevelési igényű tanulókat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) figyelembe vételével oktatjuk, illetve fejlesztjük. Részükre a szakvéleményben javasolt fejlesztő eszközöket és felszerelést a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodik. A sajátos nevelési igényű tanulóknak
- a mindenkor hatályos jogszabályok szerint -
biztosítjuk a habilitációs, rehabilitációs órakeretet. A gyengén látó tanuló egyéni fejlesztést kap, amit az Aranyhíd Oktatási és Nevelési Központ látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanára biztosít. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik. A sajátos nevelési igényű tanulók köréből intézményünk feladat-ellátási körébe tartozóan az alábbi fogyatékossági típusú és súlyossági fokú tanulókat láthatja el: - ép értelmű gyengén látó, - autisztikus, - beszédsérült, - tanulási zavart mutató (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás), - tanulási gyengeséget, nehézséget mutató. Kiválasztásuk és diagnosztizálásuk az alábbi intézmények körébe tartozik: - Látásfogyatékosok Országos Rehabilitációs Szakértői Bizottsága,
20
- Autista Kutatóintézet, - Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, - Nevelési Tanácsadó. A tanulók fogadása a fenti intézmények szakértői véleményei alapján lehetséges. A beiskolázott vagy felvett tanulók fejlesztési területeit a szakvélemények nevesítik, tartalmazzák. Ezek alapján készül el a személyre szabott egyéni fejlesztési terv, amely háromhavi intervallumra készül, majd ez felülvizsgálatra, kiegészítésre és továbbfejlesztésre kerül. A fejlesztésben részesített tanulók évente egyszer írásbeli minősítésben, értékelésben részesülnek. A fejlesztés folyamatát a törvényben előírt nyomtatványon dokumentáljuk. A sajátos nevelési igényű tanulókat az előírt végzettségű szakemberek látják el. Nevelőtestületünkben az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok dyslexia - prevenciós tanfolyamot végeztek, így a felmerülő problémákat korán felismerik. Az Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ utazó gyógypedagógusi hálózata igény szerint tanácsadást szervez és tart a Reguly Antal Általános Iskola pedagógusai és a tanulók szülei számára. A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi elvek szerint szervezzük a tanórai munkát: a feladatok megvalósításához hosszabb időkeretet biztosítunk szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket alakítunk ki differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagukhoz mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.
6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengén látó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőséget, alkalmanként több időt biztosítunk.
21
Feladatunk a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése. Biztosítani kell számukra a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot.
6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. A jellegzetes gondolkodási nehézségek miatt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, valamint a változatos problémamegoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni.
6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik, és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.
22
6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok Különös figyelmet fordítunk azokra a tanulókra, akik a szakértői bizottság szakvéleménye alapján életkorukhoz viszonyítva: jelentősen alulteljesítenek társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartási, szabályozási hiányossággal küzdenek közösségbe való beilleszkedésük, személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Ezek a tanulók fejlesztő foglalkozáson vesznek részt.
Kiemelten fontosnak tartjuk a korai felismerést, tényfeltárást és segítségnyújtást törekvést, hogy számukra személyre szabott bánásmódot, önbizalmat, örömet adó tevékenységet biztosítsunk tanítási órákon differenciáltan foglakozzunk velük, számukra több mozgási lehetőséget biztosítsunk, mivel mozgásszükségletük nagyobb társaikénál, a tanórák megszervezésekor lehetőséget adjunk a spontán ismeretszerzésre, felnőtt irányításával a pedagógus türelmes, megértő, szeretetteljes magatartásával mutasson példát az osztály közössége számára abban, hogy elfogadják a másságot és segítsék társaikat. Súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek vagy tanulási kudarcok esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, illetve az iskola vezetőivel, akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervezetekhez fordulnak.
23
6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy a tanulóink minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, minél magasabb szintre fejlesszék képességeiket. A tehetséget nemcsak felfedeznünk, hanem fejlesztenünk is kell. Tehetségfejlesztő munkánk középpontjában két fő szempont érvényesítése áll: az egyik a tanulók megfelelő motiválása, a másik az egyéni differenciálás. Rendszeres visszajelzéssel, egyénre szabott fejlesztő tevékenységeket, versenyeket választva juttatjuk diákjainkat ösztönző sikerélményhez, a magasabb teljesítmény elérése érdekében. A kiemelkedő egyéni adottságokkal rendelkező tanulók ismereteinek, fejlesztésének meghatározó keretei: a tanítási óra - differenciált foglalkoztatás, szakköri tevékenység, versenyeztetés. A tanulmányi, kulturális és művészeti versenyekre fokozott figyelemmel készítjük fel tanulóinkat. A versenyekre való felkészülés már a tanórán megkezdődik, de korántsem ér véget. A szakköri tevékenység és egyéni foglalkozás keretében tanári irányítással készülnek fel tanulóink a megmérettetésekre. Iskolánkban a tehetséggondozás színtere hagyományosan a szakköri foglalkozás. A gondosan tervezett szakköri tevékenység jól szolgálja a tanulók saját haladási ütemének megfelelő egyéni fejlődését. Azonos érdeklődésű, hasonló képességű tanulók közössége lehetőséget biztosít az elsajátított tananyag magasabb szintű alkalmazására, rendszerezésére, a kötelező tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítására, a versengésre és a legjobbak kiválasztására.
6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi munkában meghatározó feladat a diákok egészséges fejlődésének figyelemmel kísérése, az élethelyzetük, a szociális körülményeik megismerése. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megfogalmazottakat kiemelten kezeljük munkánk során. Különösen fontos a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett élethelyzet felismerése, de leginkább a megelőző tevékenység, valamint a segítés különféle módjainak megkeresése.
24
A ránk bízott tanulók érdekében nélkülözhetetlen a folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökök, az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, a szaktanárok között. Az időben történő információcsere, a diákokra vonatkozó jelzések meghatározó fontossággal bírnak a családi,
egészségügyi,
mentálhigiénés
problémák
feltárásában,
orvoslásában,
a
veszélyeztetettség kialakulásának megakadályozásában. A problémák kezelésében döntő az őszinte, korrekt kommunikáció a családdal, amely elsősorban felelős a tanulóért. A szülőkkel való együttműködés a legtöbb esetben sikeres, a tanuló személyiségének fejlődését pozitív irányban befolyásolja. A tanulókat és szüleiket egyaránt tájékozatjuk arról, hogy problémáikkal, élethelyzetükben felmerülő gondjaikkal az osztályfőnököket, az iskolavezetést, az ifjúságvédelmi felelőst nem csak fogadóórák és szülői értekezletek keretében kereshetik meg. Felvilágosítást tudunk adni azokról az intézményekről, szervezetekről, szakellátást biztosító személyekről,
akik
tevékenységükkel
kompetensek
egy-egy
konkrét
esetben
segítségnyújtásra, tanácsadásra. Együttműködünk a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberekkel, a gyermekjóléti
szolgálattal,
szociálpolitikai
irodával,
családsegítő
központtal,
gyámhivatalokkal, igazságügyi hivatallal, rendőrséggel, ügyészséggel. A jelzőrendszer tagjaként napi kapcsolatban áll az ifjúságvédelmi felelős az iskolaorvossal és a védőnővel.
6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység A legtöbb odafigyelést a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetbe kerülők igénylik. A beavatkozást igénylő esetekben családlátogatást végzünk, környezettanulmányt készítünk. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében végzett tevékenységek: Felzárkóztatás a tanórákon alkalmazott differenciált foglalkoztatás keretében, tanítási órák után, egyéni fejlesztéssel történik. Tanórán kívüli ellátás szervezett szabadidős tevékenység biztosítása, segítség az írásbeli házi feladatok elkészítésében, és szóbeli leckék tanulásában. Iskolai könyvtár a könyvtári szolgáltatások biztosításával az önálló ismeretszerzés, tanulás segítése, 25
a szabadidő hasznos eltöltése. Táborozás sikeres pályázat esetén részvételi költségek csökkentése, az iskolai alapítvány, és a szülői szervezet hozzájárulásának, valamint az önkormányzatok támogatásának differenciált felhasználása. Tankönyvtámogatás tankönyvellátás és normatív tankönyvtámogatás a vonatkozó jogszabályok alapján. Étkeztetés a törvényi előírások szerint történik.
7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban Olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, melyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt szerephez jutnak. Fontosnak tartjuk az egyéni érdekek megfontolt érvényesítésének képességét, illetve a fegyelmezettséget. Tanulóink
ezeket
a
jogaikat
a
diákönkormányzat
keretein
belül
gyakorolhatják.
Intézményünkben diákönkormányzat a törvényben leírtak szerint működik. Minden felsős osztály két képviselőt választ. A városi diákönkormányzatban két fő képviseli az iskolát. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
26
az
iskolai
diákönkormányzat
tájékoztatási
rendszerének
létrehozásáról
és
működtetéséről, valamint a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Intézményünkben a diákönkormányzat javaslata alapján a tantestület dönt a Reguly-díj odaítéléséről, amelyet minden tanévben legfeljebb két - hetedik vagy nyolcadik évfolyamos tanuló kaphat az szempontok szerint: kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató magatartás és szorgalom, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység.
8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1 Tanulókkal tanévnyitó ünnepély, farsang, Reguly-hét, diáknap,
27
diákönkormányzat folyamatos működése, 8. évfolyamosok búcsúztatása, tanévzáró ünnepély, szabadidős programok, kirándulások, erdei iskola.
8.2 Szülőkkel szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepi műsorok, évente hagyományőrző projektnap, amin tanulók és szülők együtt vesznek részt, a Reguly-s Gyermekekért Alapítvány működése, a Szülők Közössége működése, nyílt tanítási napok, Szülők Közössége bálja, családi nap, az iskola honlapja.
8.3 Külső partnereinkkel 8.3.1 Német Önkormányzat Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata – Deutsche Selbstverwaltung der Stadt Steinamanger rendezvényein: hagyományőrző rendezvények, olvasótábor, közmeghallgatás.
8.3.2 Óvodák a nemzetiségi csoportot működtető óvodákkal, együttműködési szerződés alapján az iskolához legközelebb eső óvodákkal, leendő első osztályosokkal – iskola-előkészítő-foglalkozások.
28
8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja a Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szolgáltatásai
8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Reguly-s Gyermekekért Alapítvány, AGORA - Gyermekek Háza, AGORA – Művelődési és Sportház (MSH), AGORA – Savaria Filmszínház, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Aranyhíd Nevelési – Oktatási Integrációs Központ, Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, szakértői bizottságok (megyei és országos), Nevelési Tanácsadó, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Vasi Múzeumfalu, Berzsenyi Dániel Könyvtár, Magyar Filharmóniai Társaság, Mesebolt Bábszínház, Kerekerdő Alapítvány, Szőlősi Patrióták Kulturális és Sportegyesület, Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör.
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra, különbözeti vizsgákra
29
vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje 9.1.1 Általános szabályok
a) Tanulmányok alatti vizsgát – a 20/ 2012. 08.31. EMMI rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. b) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. c) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. d) A tanulmányok alatti vizsga megtartásánál a 20/ 2012. 08. 31. EMMI rendeletet kell alapul venni.
30
9.1.2 A javítóvizsga
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsgára a törvényi előírások szerint készítjük fel a tanulókat. A javítóvizsga célja az elégséges osztályzat megszerzése, így az értékelés elégséges vagy elégtelen lehet. A javítóvizsga anyagát a minimumkövetelményekből kell összeállítani, és a tanulónak az írásbeli és szóbeli vizsgákon legalább 67% -ot kell teljesíteni az elégséges osztályzat eléréséhez.
9.1.3 Az osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet a tanuló, ha a) ha a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát meghaladja, b) egy adott tantárgyból a tanuló mulasztása a tanítási órák 30%-át meghaladja, c) felmentették a tanórai foglalkozások részvétele alól, d) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, e) a tanuló a félévi vagy az év végi érdemjegyeinek megállapításához kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen osztályozó vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
31
A vizsgatárgyak követelményei osztályozó vizsga esetén megegyeznek kerettantervben meghatározott továbbhaladási követelményekkel, és eredménye elégtelen érdemjegytől jeles érdemjegyig értékelhető az értékelési rendszerünkben leírtak szerint. Az a) és b) esetben ha a tanuló a tanév során rendelkezik
az értékeléshez szükséges
érdemjegyekkel, úgy - a szaktanár illetve az osztályfőnök javaslata alapján - a nevelőtestület dönthet a tanuló minősítéséről a megszerzett érdemjegyek alapján. Ha a tanuló nem rendelkezik a tanév során az értékeléshez szükséges érdemjegyekkel, akkor a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét a tanuló számára. Ez csak abban az esetben tagadható meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/ 2012. 08. 31. EMMI rendelet 51.§ 3. bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
9.1.4 A különbözeti vizsga
Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolába a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. Az iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. 1. évfolyamra: az iskolába lépéshez szükséges testi fejlettséget elért, tanköteles korú, körzetünkbe tartozó, valamint a német nemzetiségi oktatást igénylő gyermekeket intézményünk köteles fogadni.
32
a belépés feltétele a német nemzetiségi oktatásra a szülő (gondviselő) nyilatkozata. az iskola beiskolázási körzetén kívülről minden olyan tanulót felveszünk, aki lakóhelyén lévő iskolájában a német nemzetiségi nyelvet nem tudja tanulni. 2-8. évfolyamon: a más település német nemzetiségi osztályából érkező tanulót átvesszük, a nem nemzetiségi osztályból jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie német nemzetiségi nyelvből.
33
II.
AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
1. A választott kerettanterv megnevezése A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. § 2. bekezdése értelmében jóváhagyott kerettantervek és a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet) szerint tanítunk. 1-4. évfolyamon a kerettantervben meghatározottakon felül nem növeljük a megtanítandó és elsajátítandó tananyagot. 5-8. évfolyamon a kerettantervben meghatározottakon felül a testnevelés tantárgy esetén a tánc tananyagtartalmakkal növeljük a megtanítandó és elsajátítandó tananyagot: 1-2 évfolyam A hagyomány játékai és táncai, játék és játékfűzés Kiszámolós játékok, mondókák ritmizálása Párválasztó, párcserélő játékok Szerepjátszó játékok Zálogos játékok Motívum tanulás , motívumfűzés Alaplépések pontos eltáncolása és adott etűdben lépések alkalmazása Improvizáció Színpadi játékok Ünnepi szertartások, rituális játékok Luca napja, Karácsony, Farsang, Regölés Ünnepekhez kapcsolódó népszokások 3-4 évfolyam A hagyomány játékai és táncai Párválasztó, párcserélő, párosító játékok gazdagítása improvizációval Táncos etűdők Lakóhely hagyományából játékfűzések bemutatása
34
Motívumfűzés Keresztező, futó lépések Páros táncok etűdökben Páros tánc forgásmódjai Színpadi játék Ünnepi szertartások, rituális játékok Vízkereszt, busójárás Néprajzi ismeretek a lakóhelyről, megyéről Virágvasárnap Helyi hagyományok felelevenítése
5-8.évfolyam Énekes- táncos játékok • Gyerekjátékok • Leánykarikázók mozgásanyaga, szokásrendszere • Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz Régi stílusú táncok • Ugrós • Legényes táncok • Páros forgatás típusú lépések • Forgatós mozgáscsoportjai Új stílusú táncok • Verbunk és csárdás táncok megismerése Népek, nemzetiségek (hangsúlyozva a német nemzetiség táncait és hagyományait) táncai
35
A választható kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom A Fizika
A
Kémia
A
Biológia-egészségtan
A
Ének-zene felső tagozat
A
Ének-zene 1-4. évfolyam
A
1.1 Óratervek Tantárgyak
1.évf.
2.évf.
3.évf.
4.évf.
Nemzetiségi nyelv és irodalom
5
5
5
5
Magyar nyelv és irodalom
8
6,5
6,5
7
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Nemzetiségi népismeret
1
1
1
1
Környezetismeret
0
1
1
2
Ének
1
1,5
1,5
2
Rajz
1
1
1
1
Technika
1
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
Összesen
27
27
27
29
Tantárgyak
5.évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
Nemzetiségi nyelv és irodalom
5
5
5
5
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Matematika
4
4
3
4
Angol
2
2
2
2
36
Történelem
2
2
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Nemzetiségi népismeret
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Földrajz
2
2
Biológia
2
1,5
Fizika
2
1,5
Kémia
2
2
Ének
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Technika
1
1
Informatika
1
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Összesen
31
31
35
35
Tantárgyak
5.évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Matematika
4
4
3
4
Német
3
3
3
3
Angol
2
2
2
2
Történelem
2
2
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Földrajz
2
2
Biológia
2
1,5
Fizika
2
1,5
Kémia
2
2
Ének
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Technika
1
1
Informatika
1
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
37
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Összesen
28
28
32
32
1.2 Bővített nyelvoktató forma 1-4. évfolyamon a technika és a tánc tantárgyakat, 5-8. évfolyamon a tánc, rajz, ének és kémia tantárgyakat tanítjuk német nyelven. évfolyam
nemzetiségi nyelv és irodalom
nemzetiségi népismeret
tánc
technika
5 5 5 5 5 5 5 5
1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
rajz
1 1 1 1
ének
1 1 1 1
kémia
összesen
2 2
8 8 8 8 9 9 11 11
1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók számára a köznevelési törvényben meghatározott pedagógiai
és
egészségügyi
célú
habilitációs,
rehabilitációs
órákat
biztosítjuk
a
szakvéleményben meghatározottak szerint. A sajátos nevelési igényű tanulók részére az adott évfolyam helyi tanterve az irányadó. A tananyag
és
követelmények
átcsoportosítására
az
irányelvben
megfogalmazottak
figyelembevételével a tanév kezdetén kerül sor.
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál ( pl.: testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.
38
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot, a lehető legjobban fedje le a tantárgy tananyagtartalmát, elégítse ki a didaktikai követelményeket, alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez, feleljen meg az életkori sajátosságoknak, teremtsen lehetőséget az önálló tanulásra, differenciálásra, rögzítésre, gyakorlásra, figyelembe vesszük a tankönyvek, és egyéb taneszközök tartósságát és súlyát, azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árú tankönyvek részesülnek előnyben. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, újabb taneszközt csak indokolt esetben, az oktatás minőségének jelentős javítása reményében, felmenő rendszerben vezetünk be. A szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, a szülői értekezleteken) tájékoztatjuk a kötelezően előírt taneszközökről (a szükséges tankönyvekről és a szaktanárok által igényelt felszerelési tárgyakról).
3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza az iskolába lépő tanulóban megőrzi és továbbfejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot. A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk. Az első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek kezelése érdekében:
39
fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; megismertetjük
tanítványainkat
a
helyes
magatartásformákkal
és
ezeket
gyakoroltatjuk, folyamatosan figyelemmel kísérjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést végzünk, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával segítjük elő, hogy a szellemi munka jelentős megterhelését fokozatosan egyre jobban elviseljék, törekszünk a tanulással kapcsolatos pozitív beállítódásuk kialakítására, fogékonnyá tesszük őket környezetük megismerésére.
3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása A harmadik-negyedik évfolyamon meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárásoknak megfelelő tanítási-tanulási folyamatok: motivált tanulási tevékenység során fejlesztjük a tanulókban a felelősségtudatot, a munkafegyelmet, növeljük kitartásukat, kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk a tanulók egészséges terhelését figyelembe véve, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez
szükséges
kulcskompetenciák,
képesség-együttesek
és
tudástartalmak megalapozásának folytatása: támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, törekszünk az önálló tanulás és az önművelés megalapozására, mélyítjük, gazdagítjuk az értelmi és érzelmi intelligenciát, 40
az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati jellegű ismeretek oktatásával járulunk hozzá, fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.
3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok 3.5.1 Erkölcsi nevelés Iskolánk egyik feladata, hogy a diákot értelmének gyakorlására késztesse, és fejlessze az igazság felfedezésére irányuló képességét . A nevelés, a személyiségfejlesztés csakis erkölcsi tartalmak mentén értelmezhető. Egyaránt fontosak az egyéni és a közösségi dimenziói, célját az erkölcsi normák, az erkölcsössé válás, a szabad akarat és a mérlegelés jelentik. Az erkölcsi nevelés mindenkori célja a jellem formálása. Tehát az a célunk, hogy tanulóink váljanak képessé kiművelt értelemmel felfedezni az erkölcsi igazságot. Tudjanak különbséget tenni a pillanatnyi érdekek és a tényleges értékek között. Az erkölcsi nevelés így jelen kell, hogy legyen a különböző tantárgyak tanítási óráin, az óraközi szünetekben, a szabadidős tevékenységek közben.
3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
41
Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről, és magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. 3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi közösség életében. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Feladatunk tehát olyan tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.
3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
42
Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját tevékenysége során alakul ki. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és ennek színvonala is nagymértékben függ az önmagáról alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe beépíteni az elsajátított tudást és készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önfejlesztés, az önmagunkért vállalt felelősség igénye.
3.5.5 A családi életre nevelés A harmonikus családi élet kiemelkedő jelentőségű a tanulók testi és lelki egészségének alakításában. A családi életre való nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók megismerjék és megértsék a szilárd, kiegyensúlyozott, boldog családi élet kialakításának feltételeit, módjait, akadályait.
3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés Tanulóink hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok áthatják az iskola valamennyi alkalmazottjának
mindennapi
tevékenységét:
az
iskola
helyiségeinek
tisztaságát,
berendezését, a tanulók terhelhetőségét, az órarend és a tanórai foglalkoztatás változatosságát, a megfelelő pihenőidő biztosítását, a mellékhelyiségek állapotát, a megfelelő higiénés szokások kialakítását.
3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Tanulóink ismerjék fel, ha környezetükben egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak.
Az adott helyzethez és lehetőségeikhez mérten érezzék kötelességüknek a
segítségnyújtást, és ebbe próbálják társaikat is bevonni. Legyenek képesek felelősséget vállalni másokért (társaikért, a környezetükben élő rászorultakért). Ismerjék fel, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelességük segíteni.
43
3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének olyan alakulását, hogy képesek legyenek a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek
felismerésére
és
megőrzésére,
a
környezettel
kapcsolatos
állampolgári
kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
3.5.9 Pályaorientáció A felnőtt élet szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak óráin és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége.
3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés
44
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatait; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
3.5.11 Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A tanulók csak akkor érthetik meg az őket körülvevő világot, ha képesek kritikusan megítélni mindazt, amit látnak vagy hallanak. A média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált, tanulóinkat nemcsak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy elsajátítsák a kritikus értékelés képességét.
3.5.12 A tanulás tanítása A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,
45
annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a tanulókat tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Törekednie kell a gondolkodási képességek fejlesztésére. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése.
4. Mindennapos testnevelés Napjainkban súlyos probléma a lakosság romló egészségügyi állapota. Egyértelműen kimutatható, hogy a fiatalkori mozgásszegény életvitel, inaktivitás és egészségtelen táplálkozás szorosan összefügg mindezzel. A mindennapos testnevelés céljai: tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket, tudatosítani a tanulókban saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit, a testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság. Iskolánk a mindennapos testnevelést heti négy testnevelés és egy táncóra keretében szervezi meg.
46
A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési- és légzőszervrendszer megfelelő terhelésére, minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztikai gyakorlat, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző gyakorlatok, a testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok, a balesetvédelmi szabályok betartására, tornaszerek helyes használatára minden testnevelés órán hangsúlyt fektetünk, fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése, fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is, alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai, figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés is szerepet kap, a tánc mint mozgás is szerepel programunkban, 3-4. évfolyamos tanulóink úszásoktatásban részesülnek. A tanórán kívüli szabadidős foglalkozások szerves részét képezik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének. Ezek a foglalkozások igazodnak a tanulók és a szülők igényeihez, anyagi hátteréhez. Ide tartozó programok: korcsolyázás, kirándulások, erdei iskola. Az iskola együttműködik a különböző városi sportegyesületekkel, és támogatjuk, hogy minél több diákunk sportoljon versenyszerűen ezekben. A mindennapos testnevelés a diáksporttevékenységgel,
a
tömegsporttal,
a
szabadidős
sportfoglalkozásokkal,
a
sportegyesületbeli edzésekkel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységes rendszert az egészséges nemzedék felnevelése érdekében.
5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 5.1 Differenciált tanítási órák 47
Az ilyen tanórákon jobban előtérbe kerülnek a tanulók egyéni képességei, egyénre szabott feladatokkal: lehetőséget adva a felzárkózásra és a tehetséggondozásra.
5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák A gyerekek által leginkább kedvelt munkaforma a csoportmunka, mivel a heterogén csoportokban a gyengébb képességű tanuló társai segítségével tanulhat. A csoportmunka során megtanulják tanulóink egymást elfogadni, együttműködni, együttdolgozni.
5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Iskolánk jól felszerelt interaktív tantermekkel és interaktív tananyagokkal rendelkezik. Ezzel a módszerrel könnyebbé tesszük a tanulási folyamatot, mivel több érzékszervet is bevonunk az ismeretek elsajátításába.
5.4 Projektek A tanulóknak meg kell mutatni a világ komplexitását, hisz a világ is összetett jelenségekből áll. A projekt-módszer lényege nem az ismeretek átadása, hanem az, hogy a tanulók használható tudást szerezzenek az élet legkülönfélébb területein. A projektpedagógiában a tanulót nem fejlesztjük, hanem fejlődik. Iskolánk projektjei: -
Reguly anyanyelvi hét,
-
német nemzetiségi témanap,
-
egészségvédelmi hét,
-
Márton-nap.
6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 6.1 Céljaink
48
olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, biztosítani intézményünkben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, elősegíteni
a
sajátos
nevelési
igényű
és
a
hátrányos
helyzetű
tanulók
esélyteremtésének előmozdítását az alábbi tevékenységek során: a beiratkozásnál, felvételinél, a tanításban, ismeretközvetítésben, a tanulók egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulmányi előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a továbbtanulásban, a pályaorientációban, a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
6.2 Támogató tevékenységek Tanórán kívüli ellátás: valamennyi jelentkező 1-6. évfolyamos tanulónak biztosítjuk. Ez különösen az 1-4. évfolyamosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos. Indokolt esetben nevelőink is kezdeményezik, javasolják a tanulóknak a tanórán kívüli ellátást. Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. A tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése. Kapcsolattartás a szülőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: a tanuló érdekeit figyelembe véve, a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el, kezdeményezünk szakértői vizsgálatot.
49
7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ismeretek számonkérésének fő elvei: a visszacsatolás, az objektív értékelés, a készségfejlesztés, a szóbeliség és az írásbeliség megfelelő aránya. Az ismeretek számonkérése folyamatosan, naponta történik. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók írásbeli munkája, szóbeli felelete vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.
7.1 A számonkérés módjai 7.1.1 Írásbeli beszámoltatás témazáró dolgozat: tantárgyanként a témakörök végén, írásbeli felelet: egyenértékű a szóbeli felelettel, házi dolgozat.
7.1.2 Szóbeli beszámoltatás A felelet az adott leckéhez, témához kapcsolódó kérdések vagy önálló rövid ismertetés alapján történik. A kiselőadás és a gyűjtőmunka is szóbeli beszámoltatás.
7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás Testnevelés, rajz, ének-zene, technika, informatika tantárgyakból az adott feladat, gyakorlat, rajz, dal, szolmizálás, munkadarab bemutatása.
7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje 7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje
50
Az iskolai írásbeli beszámoltatások témáját, formáját a szaktanár állapítja meg a helyi tanterv alapján, ő végzi az értékelést is. A beszámoltatás célja, hogy a tanítási, tanulási folyamat közben minősítő információkat adjon a tanár a tanulónak felkészülése eredményéről. A témazáró dolgozat megírását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulók számára. Az adott osztályban tanító pedagógusok egyeztetnek a dolgozatíratás időpontjáról. Javítási határidő: tíz munkanap. A témazáró dolgozatokat mindig kellő előkészítés előzi meg, összefoglalás után írják a tanulók. A témazáró dolgozatokat úgy kell összeállítani, hogy a fele minimum követelmény legyen. Egy nap 1-4. évfolyamon maximum egy, 5-8. évfolyamon maximum két témazáró írható egy osztályban. A témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, és a teljes tanóra alatt írják a tanulók. Írásbeli feleletet előzetes bejelentés nélkül bármelyik órán írathat a tanító, illetve a tanár egyes tanulókkal vagy az egész osztállyal. Témája az aznapra feladott tananyag. Javítása 10 munkanapon belül történik. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében az elért teljesítményt érdemjegyekre váltjuk az értékelési rendszernek megfelelően.
7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje A szóbeli beszámoltatást előre bejelenteni nem szükséges. Minden tanuló tanévenként legalább egyszer felel az aktuális lecke anyagából, illetve a témához tartozó ismétlésből.
7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje A
gyakorlati
számonkérés
formái
elsősorban
a
készségtárgyakra
jellemzőek.
A
készségtantárgyakból - ének-zene, rajz, technika, informatika tantárgyból - a beszámoltatás folyamatosan valamiféle gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik. Félévenként a tantárgy jellegét és heti óraszámát figyelembe véve legalább három érdemjegyet szerezzenek a tanulók időben egyenletes elosztásban.
51
8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 8.1 Az értékelés alapelvei Értékelésünk legyen személyre szóló, hozzájárulva a pozitív énkép kialakulásához és a tanuló adottságainak megfelelő fejlődéséhez, folyamatos és állandó, kiszámítható, átlátható, a tanulók egyéni képességeihez igazodó. Tantárgytól függetlenül fontosnak tartjuk a szép, helyes magyar beszéd, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a helyesírás és az írásbeli munkák külső alakjának folyamatos értékelését. A félévi és év végi osztályzatok a munkaközösségek által kidolgozott értékelési rendszer szempontjai szerint súlyozott érdemjegyekből alakulnak ki a fejlődési tendencia figyelembevételével, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások alapján. Az év végi osztályzat kialakításakor az egész évi teljesítményt vesszük figyelembe. (Lsd. 3. számú. melléklet)
8.2 Az értékelés formái Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg: 1. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás. 2. A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését. 3. A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés. A diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékeléssel megállapítjuk, hogy milyen szintről kezdjük tanulóink képességeinek fejlesztését. Ez alapján alakítjuk ki a csoportra szabott nevelési és oktatási stratégiánkat. A diagnosztikus felmérésre nem adható érdemjegy. Formái: szintfelmérők (elméleti és gyakorlati / írásbeli és szóbeli), készségek, képességek rendszeres mérése, tanulási nehézségek megállapítására szolgáló mérések, első osztályosok bemeneti mérése.
52
Formatív értékelést az oktatás folyamán többször is végzünk az elért eredmények és a meglévő hiányosságok felmérésére, nevelési-oktatási céljaink optimális elérése érdekében. A tananyag feldolgozása közben zajlik. Visszajelzést ad a tanulónak arról hogy teljesítménye mennyire felel meg a tantervi követelményeknek, a tanárnak pedig arról, hogy munkája mennyire eredményes. A formatív értékelés során adott érdemjegy nem minősíti a diákot, nem ítélkezik, hanem segít, irányít. Formái: írásbeli és szóbeli felelet, tesztek. A szummatív (minősítő) értékelés összegző minősítést ad arról, hogy a tanuló hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. Ehhez az értékeléshez minden esetben osztályozás, minősítés kapcsolódik. Formái: írásbeli és szóbeli feleletek, témazáró dolgozatok, a félévi és év végi osztályzat
8.3 Szöveges értékelés Első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szövegesen értékeljük tanulóinkat. A szöveges értékelésnél a törvényben szereplő, négy alapvető minősítési kategóriát használjuk: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Az értékelés módja
53
szóbeli felelet esetén Szóbeli feleleteknél az aktuális tananyagból, általában 5 kérdésre válaszolnak a tanulók. Az érdemjegy megállapítása az alábbiak szerint történik: kérdésből négyre, ötre jó a válasz: kiválóan teljesített 5 kérdésből háromra, négyre jó a válasz: jól teljesített 5 kérdésből kettőre jó a válasz: megfelelően teljesített 5 kérdésből egyre jó a válasz: megfelelően teljesített 5 kérdésből egyre sem jó a válasz: felzárkóztatásra szorul írásbeli számonkérés esetén Témazáró dolgozat és írásbeli felelet
Minimum követelményekből íratott
esetében:
dolgozatnál:
0-30 %
felzárkóztatásra szorul
0-67 %
felzárkóztatásra szorul
31-50 %
megfelelően teljesített
68-78 %
megfelelően teljesített
51-70 %
megfelelően teljesített
79-89 %
megfelelően teljesített
71-89 %
jól teljesített
90-94 %
jól teljesített
90-100 % kiválóan teljesített
95-100 % kiválóan teljesített
Szöveges értékelést a következő időközönként adunk: szeptember-október-november havi teljesítményéről november végén, december-januári teljesítményéről a félévi értékeléssel együtt, február-március-április havi teljesítményéről április végén, májusi és júniusi teljesítményéről az év végi értékeléssel együtt.
8.4 Értékelés érdemjegyekkel 2. évfolyam 2. félévtől érdemjegyekkel, osztályzatokkal értékelünk, az ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk. A szóbeli és írásbeli feleletek érdemjegyeit kékkel, a témazárókét pirossal, a helyesírásra kapott érdemjegyeket zölddel, a külalakra adottakat feketével írjuk be a naplóba. Az értékelésnél a helyi tanterv követelményeit, az egyes tantárgyaknál a munkaközösségek által elfogadott értékelési rendszert és jelölési szokásokat vesszük figyelembe.
54
8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése Témazáró
Érdemjegy
Minimumkövetelmény
Érdemjegy
0 -30%
Elégtelen (1 )
0-67%
Elégtelen (1 )
31-50%
Elégséges (2 )
68-78 %
Elégséges (2 )
51-75%
Közepes ( 3 )
79-89 %
Közepes ( 3 )
76-90%
Jó ( 4 )
90-94 %
Jó ( 4 )
91-100%
Jeles (5 )
95-100 %
Jeles (5 )
dolgozatok,
írásbeli
feleletek értékelése
8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése A szóbeli felelet az adott leckéhez, témához kapcsolódó kérdések vagy önálló rövid ismertetés alapján történik. Témához kapcsolódó
Önálló ismertetés
Érdemjegy
kérdések 5 kérdésből négyre-ötre jó a összefüggően beszél az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet, válasz jól válaszol a feltett kérdésekre 5 kérdésből háromra-négyre az aktuális tananyagot néhány segítő kérdés segítségével képes elmondani, és jó a válasz válaszol a témakörhöz tartozó ismétlő kérdésekre 5 kérdésből kettőre jó a az aktuális tananyagról csak segítő kérdésekkel képes beszélni, de a válasz kérdésekre jól válaszol az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel 5 kérdésből egyre képes elmondani, s a kérdések felére tud csak jó választ adni a tananyagot segítő kérdésekkel sem tudja 5 kérdésből egyre sem jó elmondani
jeles (5) jó (4)
közepes (3) elégséges (2) elégtelen(1)
8.5 A továbbhaladás feltételei A kerettantervben megjelölt ,,a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére” részből az adott évfolyamon és adott tantárgyhoz írt tanmenet tananyagtartalmához tartozó minimumkövetelmények teljesítése a továbbhaladás feltétele.
55
9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladat a tanórán feldolgozott tananyag elmélyítésére, bevésésére, gyakorlására szolgál. A házi feladat akkor tölti be funkcióját, ha az ismeretek elsajátítása és alkalmazása szempontjából szükséges, a tanulók felkészültségének megfelelő. Olyan mélységben és mennyiségben adható, hogy a tanulók önállóan is el tudják végezni. Adható differenciáltan és szorgalmi feladatként is. Mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és a fokozatosság elvét : 1-2. évfolyam: kb. 30 perc, gyakorlással együtt, 3-4. évfolyam: 45 perc, 5-6. évfolyam: 60 perc, 7-8. évfolyam: 90 perc. A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az adott tanítási nap összes tanóráját, valamint a tanulásra javasolt időkeret arányos megosztását a tantárgyak között. A házi feladatot adó tanár feladata a megoldandó feladat világos meghatározása, kijelölése, a megoldás eljárásainak a tanulókkal történő megbeszélése. A házi feladat legyen rendszeres. 1-4. évfolyamon péntekről hétfőre és szünetek időtartamára nem kapnak írásbeli házi feladatot a tanulók. 5-8. évfolyamon a szünetekre annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyit egyik óráról a másikra egyébként is adnánk.
10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontás célja, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás szempontjai: a személyi, anyagi feltételek, a tantárgy sajátos jellege, az órarendi feltételek és a tantermi adottságok, lehetőleg azonos létszámú csoportok, a csoportba sorolás nem függ a tanulói képességektől.
56
A választható foglalkozásokon a tanulócsoportok nem feltétlenül évfolyamhoz kötődnek, hanem inkább érdeklődésük, tehetségük, képességeik alapján szerveződnek. Ügyelnünk kell arra, hogy a nagy korkülönbség ne akadályozza tevékenységüket.
11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A településen élő nemzetiségek kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem tantárgyi keretek között történik. A településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: - tanórák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök; hagyományőrző rendezvények; kiállítások szervezése, rendezése; szabadidős tevékenységek; erdei iskola; színház- és múzeumlátogatás; hangverseny-látogatás; iskolai fellépések. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.
Célok és feladatok A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék a magyar nép és az országban élő kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.
1 – 4. évfolyam A tanulók: tudatosuljon bennük – főként a szokások terén – az emberek mássága, ismerkedjenek meg nemzetiségi népszokásokkal, ismerjenek meg mondókákat, dalokat, játékokat,
57
készítsenek (barkácsoljanak) tárgyakat, ismerjék használatukat, ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát. 5 -8. évfolyam A tanulók: ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat, tudják, hogyan és miként kerültek a nemzetiségek Magyarországra, ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi nemzetiségek által lakott területeket, ismerjék a legfontosabb ünnepeket, tudják a tanult szokásokat felsorolni, ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat, elevenítsék fel a nemzetiségi hagyományokat.
12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: egyszerűek, kevés a szerigényük, és bárhol végrehajthatók, megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk, hogy hol áll a tanuló (személyre szólóan): tavalyi eredményhez képest vagy év elejéhez képest vagy az osztályátlaghoz képest Igény esetén a szülőket tájékoztatjuk a mérés eredményéről. 12.1 Az őszi mérés értékelése
1-3.évf. 0-10 p.
4. évf. 0-14 p.
Értékelés 1-2. évfolyam Felzárkóztatásra szorul
3-4. évfolyam Elégtelen (1)
58
11-29 p.
15-34 p.
Felzárkóztatásra szorul
Elégséges(2)
30-44 p.
35-49 p.
Megfelelt
Közepes(3)
45-59 p.
50-69 p.
Jól megfelelt
Jó(4)
60 p. felett
70 p. felett
Kiválóan megfelelt
Jeles(5)
5. évf.
6-8. évf.
Értékelés
0-14 p.
0-19 p.
Elégtelen (1)
15-34 p.
20-34 p.
Elégséges(2)
35-49 p.
35-54 p.
Közepes(3)
50-69 p.
55-74 p.
Jó(4)
70 p. felett
75 p. felett
Jeles(5)
12.2 A tavaszi mérés értékelése 1. évf.
Értékelés
0-10 p.
Felzárkóztatásra szorul
11-29 p.
Felzárkóztatásra szorul
30-44 p.
Megfelelt
45-59 p.
Jól megfelelt
45-59 p.
Kiválóan megfelelt
2-3. évf.
4-5. évf.
6-8. évf.
Értékelés
0-10 p.
0-14 p.
0-19 p.
Elégtelen (1)
11-29 p.
15-34 p.
20-39 p.
Elégséges(2)
30-44 p.
35-49 p.
38-59 p.
Közepes(3)
45-59 p.
50-69 p.
60-79 p.
Jó(4)
45-59 p.
70 p. felett
80 p. felett
Jeles(5)
13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről.
59
13.1 Az iskola egészségnevelési elvei „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.”(WHO) Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését.
13.1.1 Célok tanítványaink legyenek testileg-lelkileg egészségesek, sajátítsanak el olyan ismereteket és jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémák kialakulását, illetve csökkenteni azok súlyosságát, rendelkezzenek az egészséges életvitelhez szükséges képességekkel, ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőit, törekedjenek a káros szokások kialakulásának megelőzésére, igényeljék a rendszeres mozgást, a mindennapi testedzést
13.1.2 Feladatok a testi-lelki egészség megőrzése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések megláttatása létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása legalapvetőbb egészségvédelmi tudnivalók megismertetése az egészséges testi-lelki fejlődés érdekében a mindennapos testmozgás biztosítása
13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek: Tantárgyakba beépítve Tanórán kívüli lehetőségek: Részvétel a helyi egészségvédelmi, egészségnevelési programokon Az éves munkatervekben rögzített programok Egészségnevelési hónap, vetélkedők rendezése az iskolában Sportrendezvények
60
Kirándulások
13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Alapelvünk az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert.
13.2.1 Célok alakuljon ki tanulóink ökológiai gondolkodása fogadják el a fenntartható fejlődés elvét kötődjenek környeztük természeti és épített értékeihez legyenek toleránsak minden élővel és élettelennel szemben diákjainkra legyen jellemző a környezettudatos magatartás és életvitel érezzék át és gyakorolják környezetük védelmében állampolgári és – egyéb közösségi – felelősségüket
13.2.2 Feladatok lakóhelyünk természeti – épített – szociális környezetünk megismertetése, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi környezetvédelmi célok megfogalmazása cselekedtető programok szervezése
13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek 13.3 Tanórai keretek tantárgyakba beépítve erdei iskola tanulmányi kirándulás osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák
61
Tanórán kívüli lehetőségek: A környezet- és egészségvédelem jeles napjai: - március 22.
Víz Világnapja
- április 22.
Föld Napja
- május 10.
madarak és fák napja
Akciók: csatlakozás egy-egy helyi környezeti probléma megoldására környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl. virágosítási akció, Takarítási Világnap, Autómentes nap) Média: beszámolók környezetvédelmi tevékenységünkről kirándulások: egy-egy terület, táj megismerése céljából Zöldesítés: növényültetés, gondozás szabadidős foglalkozásokon séta a természetben Vetélkedők: a környezetvédelem jeles napjaihoz kapcsolódva Szelektív hulladékgyűjtés: szárazelem, papírhulladék Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: Gyermekek Házával, Kerekerdő Alapítvánnyal, Kámoni Arborétummal, Saághy István Erdészeti Információs Központtal Látogatások múzeumban, arborétumban, nemzeti parkban, szennyvíztisztító telepen Szülői értekezletek: utalás a környezet és egészségvédelem néhány fontos elemére
14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek, a tanulók véleményének figyelembevételével.
14.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzat alapját a dicséretek, a büntetések fokozatai, valamint a tanuló magatartásával kapcsolatos szaktanári, osztályfőnöki észrevételek képezik. A tanulók magatartásának értékelésekor nemcsak a tanórai viselkedést vesszük figyelembe, hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is. A magatartás minősítésénél a példás, jó, változó, rossz fokozatokat használjuk.
62
Példás a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet nem sérti meg, önként vállal és teljesít feladatokat az osztály és az iskola érdekében. Vállalt feladatait és más megbízásokat példásan
elvégzi.
Nincs
írásbeli
fegyelmező
fokozata.
Jó magatartású a tanuló, ha a Házirendet betartja, önként nem vállal feladatokat, de a rábízottakat maradéktalanul elvégzi. Az órákon fegyelmezett, de az óraközi szünetekben a délutáni
foglalkozásokon
fegyelme
lazul.
Nincs
írásbeli
fegyelmező
fokozata.
Változó magatartású az a tanuló, aki megsérti a Házirend valamelyik pontját, az osztály feladataiban rendszertelenül vesz részt. Az órákat időnként zavarja, az óraközi szünetekben, a napköziben szertelen. Szaktanári figyelmeztetője, osztályfőnöki figyelmeztetője vagy intője van. Rossz magatartású a tanuló, ha súlyosan megsérti a Házirendet, az osztály és az iskola feladataiból nem vállal részt. A közösséget tanulmányi munkájában hátráltatja. Az óraközi szünetekben és a választható foglalkozásokon társai testi épségét veszélyezteti, gyakran okoz kárt, szándékosan rongál. Igazolatlanul mulaszt. Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú fegyelmező fokozata van.
14.2 A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom a tartós igyekezet, odaadás a feladatok végzésében. A szorgalom értékelése a munkavégzésben, feladatteljesítésben megnyilvánuló igyekezet mértékének, illetve változásának elbírálása. A szorgalom minősítésénél a példás, jó, változó, hanyag fokozatokat használjuk. Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít, tanulmányi munkája rendszeres, kitartással dolgozik, órai aktivitása magas szintű, feladatait pontosan készíti el. Az iskolai és más versenyeken önként részt vesz, hogy az iskola hírnevét növelje. Jó szorgalmú a tanuló, ha tanulása rendszeres, feladatait pontosan elvégzi, de óra alatti aktivitása nem mindig kielégítő. Többletfeladatot ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti. Változó szorgalmú az a tanuló, akinek tanórákra való felkészülése rendszertelen, teljesítménye nincs összhangban képességeivel. Gyakori hiányosságai vannak az órai, valamint a házi feladataiban. Iskolai felszerelése gyakran hiányos.
63
Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha rendszertelen tanulmányi munkája miatt gyenge tanulmányi eredményt ér el. Rendszeresen nem készít házi feladatot, felszerelését hiányosan, vagy nem hozza el.
14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei 14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: Szaktanári Osztályfőnöki Igazgatói Nevelőtestületi Legmagasabb elismerésünk a Reguly-díj, amit a diákönkormányzat javaslata alapján a nevelőtestület adományoz. Jutalmazási rendszerünkben előtérbe helyezzük a pozitív visszacsatolási formákat a mindennapi gyakorlatban is, például a kiemelkedő eredmények közösség előtti bemutatásával. Az a tanuló, aki a városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken, sportversenyeken, kulturális versenyeken, művészeti versenyeken helyezést ér el, igazgatói dicséretben részesül. Az a tanuló, aki a tanév végén jeles vagy kitűnő eredményt ér el, igazgatói dicsérő oklevelet kaphat. Odaítéléséről az osztályfőnök, a szaktanár javaslata alapján a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten. Az igazgatói dicsérő oklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódhat.
64
Az iskola tanulóközössége és nevelőtestülete a tanulók sport-, művészeti vagy tanulmányi versenyeken való részvételéről, az ott elért eredményeikről a honlapon, és tanév végén a faliújságon az „Akikre büszkék vagyunk!” falon is értesül.
14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedéseket iskolánk Házirendje rögzíti. Azt a tanulót, aki az iskola rendje ellen vét, önmaga ill. társai testi épségét veszélyezteti, társai értéktárgyaiban, az osztály, illetve iskola berendezésében kárt tesz, bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének rontásához , az iskola fegyelmező intézkedésben részesíti. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni.
Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, a vonatkozó rendeletek értelmében ellene fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását követően –a vétkesség bizonyítása esetén- a tanuló a jogszabályban előírt fegyelmi büntetésben részesül. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, ifjúságvédelmi felelős, a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzat képviselője.
Záradék Az iskola pedagógiai programját a minőségirányítási csoport szükség esetén évente felülvizsgálja és módosítja, kétévente felülvizsgálata kötelező. Szombathely, 2013. március ….. Jóváhagyta: igazgató 65
III.
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve
Reguly Antal Általános Iskola, Reguly Antal Grundschule Német nemzetiségi program
„Zwei Dinge sollen Kinder von ihren Eltern bekommen: Wurzeln und Flügel.“ J. W. von Goethe
,,Két dolgot kell a gyerekeknek a szüleiktől kapniuk: gyökereket és szárnyakat.”
66
1.
Az iskolánkban folyó nemzetiségi nevelés-és oktatás céljai
Az iskolánkban lassan 20 éve folyó német nemzetiségi oktatás és nevelés alapvető céljait és feladatait
talán
e
fenti
Goethe
idézet
tudja
legjobban
összefoglalni.
A nevelőtestület a német önkormányzattal szorosan együttműködve azon családok számára kíván lehetőséget nyújtani, akik fontosnak tartják nemzetiségi gyökereik mellett, hogy gyermekeik a nyolcadik év végére a német nyelvet jól beszélő, a világra nyitott, toleráns, a saját és a közösség céljaiért szárnyalni tudó emberekké váljanak. Munkánk során arra törekszünk, hogy a tanulók a nálunk töltött évek alatt olyan tudással, élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket nemcsak kisebb közösségükben, hanem az európai nyitott társadalmakban egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával, kultúrájával és történelmével. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő kisebbségek kultúráját, tudjanak együttműködve együtt élni. 2. Múltunk és jelenünk 1995. szeptember 1. óta folyik a Reguly Antal Általános Iskolában német nemzetiségi oktatás. Kezdetben 16, majd 24 fővel, 1-2. osztályos vegyes csoportokban tanulták a jelentkező gyerekek a német nyelvet. Az akkori tanulói létszámhoz viszonyított 10 % mostanra közel 90%-ra nőtt. (233 tanulóból 209-en választják ezt az oktatási-nevelési formát.) Ez az adat mindennél jobban bizonyítja a nemzetiségi oktatás létjogosultságát. Az iskolánkba beiratkozó diákok többsége nem beszéli a nyelvet, hisz olyan családból érkezik hozzánk, ahol a szülőknek ill. nagyszülőknek nem volt lehetősége a német nyelvet iskolai keretek között tanulni, a történelem sem segítette a nemzetiségi lét szabad felvállalását. Mára azonban sok szülő számára vált fontossá, hogy gyermekeik a nyelvtanulás mellett a német nemzetiségi hagyományokkal is megismerkedhessenek. Többen közülük már a nemzetiségi óvodákban is találkoztak a nyelvvel, a hagyományőrzéssel. Az osztrák határ közelsége miatt szép számmal vannak vegyes házasságból származó gyerekek is, akik már kisgyermekkoruktól fogva kapcsolatban vannak a német nyelvvel. Nyitottak vagyunk minden érdeklődő számára, aki a német nemzetiségi oktatást igényli, a nemzetiségi hagyományok ápolását elfogadja. A német népcsoport nyelvének elsajátításával, kultúrájának,
történelmének,
megismertetésével,
a
a
kisebbségi
hagyományőrzéssel
jogoknak
hozzájárulunk
és a
azok
gyakorlásának
pozitív
azonosságtudat
kialakításához és erősítéséhez. 67
3. Törvényi háttér A német nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást számunkra a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet teszi lehetővé és a Nemzetiségi iskolai oktatás irányelve rendelkezései alapján szerveződik. A többi tantárgyat az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. § 2. bekezdése értelmében jóváhagyott kerettantervek szerint tanítjuk. 4. Az iskolaválasztás/- váltás szabályai 1.évfolyamra: az iskolába lépéshez szükséges testi fejlettséget elért, tanköteles korú, körzetünkbe tartozó, valamint a német nemzetiségi oktatást igénylő gyermekeket intézményünk köteles fogadni, a belépés feltétele a német nemzetiségi oktatásra a szülő (gondviselő) nyilatkozata, az iskola beiskolázási körzetén kívülről minden olyan tanulót felveszünk, aki lakóhelyén lévő iskolájában a német nemzetiségi nyelvet nem tudja tanulni. 2-8. évfolyamon: a más település német nemzetiségi osztályából érkező tanulót átvesszük, a nem nemzetiségi osztályból jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie német nemzetiségi nyelvből.
5. A nemzetiségi oktatás formái Intézményünkben a nemzetiségi oktatásban résztvevő diákok az elsőtől a nyolcadik osztályig, heti öt órában tanulják a német nyelv és irodalmat. A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben heti egy órában nemzetiségi népismeretet oktatunk németül. A 2013/14-es tanévtől válik elérhetővé - az első osztálytól kezdődően felmenő rendszerben - a bővített nyelvoktató forma, amelynek keretében a német nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret tárgyak mellett 1-4. évfolyamon a technika és a nemzetiségi tánc tantárgyakat, 5-8. évfolyamon a nemzetiségi tánc, rajz, ének és kémia tantárgyakat tanulják a tanulók német nyelven.
68
A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását– a helyi tantervben meghatározottak szerint – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban csoportbontással szervezzük meg. 6. Elérendő nyelvi szint A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a 8. osztály végére tanulóinknak az
európai
nyelvi
szinteknek
megfelelő
A2
szintre
kell
elérniük.
A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve és a modern nyelvvizsgák komplex témáit ismerve, végzős diákjaink számára még nem szorgalmazzuk az érettebb gondolkodást és szélesebb mindennapi tapasztalatokat feltételező nyelvvizsgák letételét. A tehetségesebb tanulók természetesen sikerrel vehetik ezeket az akadályokat is. 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök A tankönyvlistán engedélyezett nyelvkönyvek mellett a német nemzetiségi oktatásban elfogadott nemzetiségi tankönyveket, népismereti gyűjteményeket és mappákat, dalos könyveket,
szakácskönyveket,
barkácskönyveket,
internetes
feladatbankokat,
online
feladatokat, nemzetiségi tartalmú videókat, CD-ket, DVD-filmeket, németnyelvű újságokat, folyóiratokat és a saját magunk által gyűjtött helyi anyagokat használjuk. 8. Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó feladatok: A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie az oktatás-nevelés minden területét, meg kell jelennie nem csak a német nyelven oktatott tantárgyak tanítása során, hanem más tantárgyaknál és a tanórán kívüli tevékenységekben is. Tanórán kívüli tevékenységek: Iskolai énekkar és zeneszakkör: német dalok és német művek előadása, Nemzetiségi tánccsoport: német néptáncok bemutatása, „Lächel” színjátszó-csoport: német nyelvű előadások. Hagyományos iskolai programok: Elsőseinket a negyedikesek „Schultüte”-vel és rövid műsorral köszöntik. Évente rendezünk nemzetiségi témanapot, amelyek megszervezésével egy-egy nemzetiségi hagyományt mutatunk be a diákok és családjuk számára. Az éves ünnepkörhöz kapcsolódóan kiállításokat rendezünk,
69
Német nemzetiségi kirándulásokat szervezünk, Író-olvasó találkozókat szervezünk, amelyen diákjainknak lehetősége nyílik nemzetiségi alkotókkal való személyes találkozásra, Az iskolai Márton-naphoz kapcsolódóan lampionos felvonulással tisztelgünk városunk szülötte előtt, Az ősz folyamán a szülők számára, februárban pedig az érdeklődő óvodások és szüleik számára tartunk órákat az iskolai nyílt nap részeként, Az iskolai karácsonyi műsorban német produkciókkal lépünk fel, Az iskolánk iránt érdeklődő óvodások számára szervezett rendezvényeken bemutatkoznak német csoportjaink. Hagyományos versenyek: német nemzetiségi vers-és prózamondó verseny 1-8. osztályosok számára, német nemzetiségi tanulmányi verseny 7-8. osztályosok számára, a „Kísérletek a pincétől a padlásig” nevű fizikai-kémiai háziverseny (kísérletek előadása németül is), német műfordító verseny a 4-8. osztályosok számára a Reguly-héthez kapcsolódóan . Iskolán kívüli programok, tevékenységek: részvétel a Városi Nemzetiségi Napon, részvétel a nemzetiségi óvodák programjain, német olvasótábor, partnerkapcsolat a mogersdorfi Volksschule-val, fellépés a városi Sváb- bálon, német nyelvű színházi előadások megtekintése. 9. Helyi tantervek a nemzetiségi tantárgyak tekintetében Az iskola 1-8. évfolyamán részben a kerettantervek, részben a nemzetiségi irányelvekben meghatározott célok és feladatok szerint összeállított helyi tantervek szerint folyik a nevelésoktatás. A részletes helyi tanterv a mellékletben található meg. 9.1.
A német nyelv és irodalom általános céljai
A hozzánk érkező tanulók eltérő német nyelvi ismereteire építve feladatunk azon szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése, amelyek egyre inkább lehetővé teszik a tanulók számára a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését, gyakorlati alkalmazását. Az
70
irodalmi művek nemcsak nyelvet, hanem kultúrát és gyakorlati alkalmazást is közvetítenek. Mindennapos fejlesztési feladat a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése, az aktív nyelvhasználat. A diákok értsenek meg olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek alapvető személyes és családdal kapcsolatos, ill. a nemzetiségre vonatkozó információkat tartalmaznak. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben (vásárlás, étkezés, munka, tanulás, szórakozás…) tudjanak szóban és írásban kommunikálni. Szeressenek németül is olvasni, ismerjék meg a német nemzetiségi alkotók gyerekeknek készült műveit. 9.2.
A nemzetiségi népismeret általános céljai
A nemzetiség nyelvén keresztül a nemzetiségi létet meghatározó tárgyi és szellemi kultúra megismerése és megszerettetése ( építészeti, népművészeti, képző-és filmművészeti, zenei, ) a fő cél. Életkoruknak megfelelő szinten ismerjék az elődök történelmi tevékenységét, a nemzetiségek által lakott településeket és azok földrajzi jellemzőit. Különösen a Vas megyében élő németség kultúráját ismerjék. Ismerkedjenek a kisebbségi intézményrendszerrel és a nemzetiségi médiával. Tanórán kívüli tevékenységekkel, projektekkel, gyűjtőmunkával, egyéni és csoportos alkotó tevékenységekkel gazdagítsák közös értékeiket. 9.3. A technika tantárgy általános céljai 9.4. A nemzetiségi tánc általános céljai Szeressék a táncot, mint egy örömteli mozgásformát. Tanuljanak meg alaplépéseket, ismerjenek meg évente 1-2 újabb táncot, ismerkedjenek meg a táncruhák jellemzőivel. Értelmezzék a dalok szövegét és tanulják meg őket énekelni. Ismerkedjenek meg a táncok történelmi, földrajzi hátterével is. Nemzetiségi programjainkon szívesen táncoljanak. 10. Ellenőrzés és értékelés a német nyelven oktatott órákon Szóbeli és írásbeli ellenőrzési és értékelési formákat alkalmazunk, amelyek a helyi tantervben részletesen kifejtett követelményekre épülnek.
71
1. Die Ziele der Nationlitätenunterrichts in unserer Schule Das obige Zitat, das eine wundervolle Anregung für Eltern und für alle anderen ist, die mit Kindern oder jungen Menschen zu tun haben. Die Ziele und Aufgaben des deutschen Nationalitätenunterrichts in unserer Schule -der fast seit 20 Jahren bei uns läuft- können vielleicht in diesem Zitat am besten zusammengefasst werden. Die Zusammenarbeit zwischen der Lehrer und der deutschen Minderheitenselbstververwaltung bietet den Familien die Möglichkeit, die Herkunft und Zukunft gemeinsam zu erleben. Wir halten es für wichtig, dass die Kinder
als weltoffene, tolerante Menschen mit guten Deutschkenntnissen die
Grundschule verlassen, Die Wurzeln und Geflügel sind das , was sie gut gebrauchen können, um tatkräftig und lebensfroh durchs Leben zu gehen und für gemeinsame Ziele viel tun zu können. Bei der gemeinsamen Arbeit streben wir danach, dass sich die Kinder bei uns solche Kenntnisse, Erlebnisse und Erfahrungen erwerben, mit deren Hilfe sie sich nicht nur in ihrer kleineren Gemeinschaft, sondern auch in den offenen europäischen Gesellschaften zurechtfinden können. Wir wollen sie mit den wichtigsten Bräuchen, mit der Lebensweise, Kultur und Geschichte der Ungarndeutschen bekannt machen. Seien sie stolz darauf, dass sie zu dieser Volksgruppe gehören, aber sie sollen die Kultur von Ungarn und die Traditionen von
anderen, im
Land
lebenden Minderheiten
respektieren.
Seien sie bereit
zusammenarbeitend zusammen zu leben. 2. Unsere Vergangenheit und Gegenwart Der deutsche Nationalitätsunterricht ist ab 1. September 1995 in der Reguly Antal Grundschule vorhanden. Anfangs lernten erst 16, dann 24 Erst-und Zweiklässler Deutsch als Minderheitssprache in gemischten Gruppen. Das damalige 10 % der Gesamtschülerzahl ist in heutiger Zeit schon fast 90 % (von 233 SchülerInnen wählen 209 diese Unterrichtsform. Die Existenz des Nationalitätanunterrichts wird durch diese Angabe stark berechtigt. Die Mehrheit unserer SchülerInnen spricht die Sprache anfangs nicht, denn ihre Eltern eventuell Großeltern hatten keine Möglichkeit Deutsch in der Schule zu lernen und auch die Geschichte half
ihnen
nicht
ihr
Bewusstsein
frei
zu
übernehmen.
Heutzutage wurde schon aber für viele Eltern sehr wichtig, dass ihre Kinder neben dem Sprachunterricht auch die Traditionen dieser Volksgruppe kennen lernen können. Viele von den SchülerInnen begegneten schon der Sprache und den Bräuchen im Kindergarten. Wegen der Nähe zur österreichischen Grenze gibt es bei uns ganz viele Kinder, die aus gemischten
72
Ehen stammen, die schon seit ihrer Kindheit Kontakt mit der Sprache haben. Wir sind offen für alle Interessierten, die den deutschen Nationalitätsunterricht in Anspruch nehmen Die
und
die
Sitten
des
Volkes
pflegen
wollen.
Schüler sollen die Rechte der Minderheiten kennen lernen, um an der
Interessenvertretung teilnehmen
zu können. Die Schülerinnen und Schüler der
Minderheitenschulen sollen erst mit den wichtigsten Traditionen, mit der Kultur der Ungarndeutschen bekannt gemacht werden. Sie sollen stolz auf ihre Zugehörigkeit zur Volksgruppe sein, aber auch die Kultur der Ungarn und der anderen in Ungarn lebenden Minderheiten schätzen, Dadurch wird ihr Identitätsbewustsein geprägt und verstärkt. 3. Gesetzlicher Hintergrund Der deutsche Nationalitätenunterricht wird laut der Verordnung 17/2013. (III. 1.) EMMI und der Richtlinien für die deutschen Minderheitsschulen organisiert. Alle andere Schulfächer werden nach dem offiziellen Lehrplan 51/2012. (XII. 21.) EMMI Verordnung 9. § 2. unterrichtet.
4. Die Regeln der Schulwahl und des Schulwechsels In den ersten Jahrgang: Unsere Schule ist verpflichtet alle SchülerInnen aufnehmen, die ihre körperliche Entwicklungsstufe erreicht haben schulgepflichtet sind zu unserem Schulbezirk gehören und den deutschen Nationalitätsunterricht anfordern Die Vorbedingung der Aufnahme ist die Erklärung der Eltern über diese Unterrichtsform alle SchülerInnen werden aufgenommen, die Nationalitätenunterricht nicht teilnehmen können In die Jahrgänge 2-8: aus anderen Grundschulen mit deutschen SchülerInnen können aufgenommen werden
an
ihrem
Wohnort
Minderheitsunterricht
am
kommende
die SchülerInnen aus normalen Grundschulen sind verpflichtet einen Einstufungstest in Deutsch nach dem lokalen Rahmenlehrplan abzulegen
5. Die angewandten Unterrichtsformen
73
In unserer Schule wird Deutsch als Nationalitätensprache ab der 1. Klasse bis 8. Klasse in 5 Stunden pro Woche unterrichtet. Ab dem Schuljahr 2013/2014 wird in allen Jahrgängen in einer zusätzlichen Stunde Landes-und Volkskunde auf Deutsch unterrichtet. Auch ab diesem Schuljahr kann die Unterrichtsform mit erweitertem Sprachunterricht ab der ersten Klasse erreicht werden, in deren Rahmen neben der Literatur, Grammatik und Volkskunde die Kinder Technik und Volkstanz auch auf Deutsch lernen. Diese Stunden werden, laut des Gesetzes zum nationalen Erziehungswesen J.2011. CXC., in kleineren Gruppen unterrichtet. 6. Zu erreichende sprachliche Stufe Die Schüler müssen bis zum Ende der achten Klasse im Falle des traditionellen und erweiterten Nationalitätsprachunterrichtes den europäischen sprachlichen Referenzrahmen entsprechend Stufe A 2 erreichen.
In Betracht gezogen der lebensalterlichen
Eigentümlichkeiten der Kinder und der Themenkreise der modernen Sprachprüfungen, schlagen wir die Ablegung der Sprachprüfungen, die gereifte Denkweise und alltägliche Erfahrungen voraussetzen, unseren Schulabgängern nicht vor. Die begabten Schüler können auch diese Hindernissen bewältigen. 7. Die im Unterricht verwendbaren Lehrmethoden und Mittel Neben den zugelassenen Lehrbüchern der Lehrbücherliste werden Heimatkundesammlungen, Mappen , Liederbücher, Kochbücher, Handwerkerbücher, online Tests und Aufgaben, Nationalitätbezogene Videos, CD-s, DVD-s deutschsprachige Zeitungen, Zeitschriften, selbst gesammelte Materialen benutzt. 8. Die sich aus dem Nationalitätscharakter der Schule ergebenen Aufgaben. Der Nationalitätcharakter muss in allen Bereichen der Erziehung und Unterrichtes zur Geltung gebracht werden. Er muss nicht nur im auf deutsch erteilten Unterricht vorhanden sein,sondern auch in anderen Schulfächern und in den Freizeitaktivitäten. Aktivitäten außerhalb der Stunden: Unser Schulchor trägt deutschsprachige Lieder in den Veranstaltungen vor. Die Schüler ,die ein Instrument spielen,treten regelmässig in den Schulveranstaltungen auf. Sie haben die Möglichkeit Akkordeon und Flöte zu lernen. Unsere deutsche Nationalitätentanzgruppe führt die Traditionen des deutschen Volkstanzes für die Schüler auf. Die Theathergruppe Lächel machte uns vielmals lustig.
74
Traditionelle Schulprogramme: Erstklasser werden von den Vierklässlern mit Schultüte und mit einem kurzen Vortrag begrüsst. Wir organisieren jährlich Nationalitätenprojekte. Wir haben die Absicht die Volksbräuche den Kindern und für ihre Familien zu Erlebniss zu machen. Zu diesen Festen und Projekttagen werden mit den Kindern Ausstellungen veranstaltet.. Wir organisieren Schriftsteller-Leser Treffen, auf denen die Schüler mit den Schriftsteller persönlich treffen können. Wir gedenken des Martintages mit einem Laternenumzug. Jährlich zweimal (im November und im Februar)können die Eltern an den Tagen der offenen in das Leben der Schule Einblick gewinnen., in dem sie auch an Stunden teilnehmen können. Die Aufführung zu Weihnachten machen wir durch deutsche Produktionen vertraulich. Unsere deutschen Gruppen stellen sich auf der Veranstaltung ’Schulkostprobe” vor. Traditionelle Wettbewerbe: Rezitationswettbewerb im Herbst für die Klassen 1-8. Schülerwettbewerbe für die Klassen 7-8, in denen volkskündliche Themen und Situationen vorkommen. Wir helfen unseren Schülern bei der Vorbereitung auf den Wettbewerb mit dem Titel „Vom Keller bis zum Dachgeschoss.” Wir leisten Hilfe bei den deutschsprachigen Experimenten. Anschliessend der Woche Reguly organisieren wir deutsche Übertragungswettbewerb für die Klasse 7.-8. Außerschulische Programme und Tätigkeiten Jedes Jahr Ende September nehmen unsere traditionsbewahrende Gruppen an dem Städlichen Ethnischen Tag teil. Wir nehmen die Einladungen von Nationalitätenkindergärten immer gerne an. Wir organisieren jedes Jahr für die Klassen Ausflüge, währenddessen die Kinder einerseits in unserer Nähe liegenden, von Deutschen bewohnten Gebiete, Dorfmuseen besichtigen können; bzw. sie können ihre Sprachkenntnisse auf Probe setzen. Die Siebt- und Achtklässler können den Adventsmarkt in Wien jedes Jahr bewundern. Die Schüler von den 4-7. Jahrgängen können jedes Jahr eine Woche in dem, durch einen Pädagoge unserer Schule organisierten und geleiteten, deutschsprachigen Leselager verbringen. Wir pflegen den Partnerkontakt zu den Schülern und Pädagogen der Mogersdorfer Volksschule. Jedes Jahr im Februar treten unsere Tänzer und Schultheater-Schauspieler beim städlichen Schwabenball auf.
75
Wir berichten über unsere Programme, außer der Schulwebseite und der lokalen Presse, auch auf den Spalten der "Neue Zeitung". Wir besuchen die deutschsprachigen Theateraufführungen in unserer Stadt, oder in unserer Umgebung sehr gerne. Als Mentoren helfen unsere Pädagogen dem Lehrpraktikum der zukünftigen Kollegen. Einer von unseren Pädagogen trägt die Leitung des deutschen Schulvereins. In unserer Schule finden zahlreiche ethnische Bezirkskonferenzen und Fortbildungen statt. 9. Lokale Rahmenlehrpläne mit Bezug auf die Schulfächer auf Deutsch In den Jahrgängen 1-8. laufen die Erziehung und die Edukation teilweise nach den Rahmenlehrprogrammen, teilweise nach den ethnischen Richtlinien festgelegten Zielen und Aufgaben zusammengestellten lokalen Lehrplänen.Das ausführliche, lokale Lehrprogramm befindet sich als Beiblatt. 9.1. Allgemeine Ziele der deutschen Sprache und Literatur Die Schüler, die zu uns kommen, besitzen verschiedene Sprachkenntnisse, deshalb ist es unser Ziel, solche mündlichen und schriftlichen Fähigkeiten zu entwickeln, die ihnen die Verständigung und praktische Verwendung von gesprochenen und geschriebenen Texten ermöglichen. Die literarischen Werken vermitteln nicht nur die Sprache, sondern auch die Kultur
und
die
praktischen
Verwendung.
Die
alltägliche
Aufgabe
ist
die
Wortschatzerweiterung, der aktive Sprachgebrauch, und die Entwicklung der altersgemäßen kommunikativen Fähigkeiten der Schüler. Die Schüler sollen solche Sätze und öfter gebrauchte Ausdrücke verstehen, die grundsätzliche Informationen über die Familie und die Nationalität ermitteln. Sie sollen in den einfachen und abgerichteten Sprachsituationen (Einkauf, Essen, Arbeit, Lernen, Unterhaltung ...) mündlich und schriftlich kommunizieren. Lesen sie gerne auf Deutsch und sie sollten dabei die für Kinder geschriebene Werke von Ungardeutschen Schriftstellern auch kennen lernen.
9.2. Allgemeine Ziele der deutschen Volks- und Heimatkunde Das Hauptziel ist, dass die Schüler die sachliche und intellektuelle Kultur (Architektur, Volkskunst,
bildende
Kunstund
Filmkultur,
Musik),
die
die
ethnische
Existenz
gekennzeichnet, durch die Sprache der Nationalität erkennen und liebgewinnen. Die Schüler
76
sollen ihrer Lebensalter gemäß, die historischen Tätigkeiten ihrer Vorgänger, und die durch die Nationalitäten bewohnten Siedlungen und deren geographischen Eigenschaften kennen. Sie sollen die Kultur der, im Komitat Vas lebenden Ungarndeutschen besonders gut kennen. Sie sollen das Einrichtungssystem und die Medien der Minderheit kennen lernen. Mit außerschulischen Tätigkeiten, Projekten, Sammelaufgaben, Einzel- und Gruppenarbeiten sollen sie ihre gemeinsamen Werte anreichern. 9.3. Technik 9.4 . Allgemeine Ziele für Volkstanzunterricht Die Schüler sollen den Tanz gern haben, als eine freudenreiche Bewegungsart. Sie sollen Grundschritte erlernen, jährlich 1-2 neue Tänze und die Tanzkleidungsstücke kennen lernen. Die Texte der Lieder sollen sie verstehen und die Lieder sollen sie singen. Sie sollen auch die historischen und geographischen Hintergründe der Tänze kennen lernen. An unseren Nationalitätenprogrammen sollen sie gerne teilnehmen und tanzen. 10. Kontrolle und Bewertung in den, auf Deutsch unterrichteten Stunden Wir
verwenden
grundsätzlich
die
mündlichen
und
schriftlichen
Kontroll-
und
Bewertungsformen, die, in dem lokalen Lehrprogramm ausführlich herausgearbeiteten Anforderungen folgen. Bei den neuerdings eintretenden Volks- und Heimatkunde, Tanz und Technik stellen wir aber vorwiegend die Kontrolle und Bewertung der praktischen Kenntnissen in Vordergrund. Nach den, im pädagogischen Programm festgelegten Kriterien, bekommen die mündliche Kontrollen und Bewertungen eine größere Rolle. Wir streben nach ständigen, konsequenten, objektiven und inspirativen Bewertungen in den Jahrgängen 1-8. Im Jahrgang 1 und in dem ersten Halbjahr des 2. Jahrganges bewerten wir nur mündlich, mit den,
in
der
Unterstufe
angenommenen,
gesetzlich
vorgeschriebenen
vier
Qualifikationskategorien und zeitlichen Aufteilungen. Wir bewerten ständig nach der Persönlichkeit des Lehrers, mit verschiedenen Symbolen, z.B.: mit Schnecken, Eulen, Sonnen, lächelnden Gesichtern ... usw. Im Jahrgang 1 bekommen die Schüler keine schriftlichen Aufgaben.
77
Ab dem zweiten Jahrgang kommen wir bei der Leistungskontrolle allmählich zu den, im pädagogischen Programm festgelegten Prozentsätzen der Schriftlichkeit und Mündlichkeit voran. Ab dem zweiten Halbjahr des 2. Jahrganges bis Jahrgang 8 bewerten wir die Leistung der Schüler mit Schulnoten, in einem gemeinsam abgenommenen System. Die Schüler besitzen in Deutsch und Literatur als Nationalitätensprache mindestens 5, in Volks- und Heimatkunde, Technik und Nationalitätentanz 2 Schulnoten pro Halbjahr. Schularbeiten können die Schüler ab Jahrgang 4 schreiben (4 Klassenarbeiten ebenmäßig zwischen den zwei Halbjahren verteilt).
78
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde Klasse 1 – sprachunterrichtender Typ I. Landeskunde Themengebiet Persönliche Lebensgestaltung Eigene Person und Verwandschaftsbeziehungen Körper und Körperpflege Freizeitbeschäftigungen
Unterthemen Vorstellung, Bekanntmachen der eigenen Person Familie, Tätigkeiten in der Familie Tagesablauf, Alltagsroutinen Körper, Körperteile Hygiene, Körperpflege Bekleidung
Volkskunde Stundenzahl 37 Stunden im Jahr Familienmitglieder Fotos aus dem Familienalbum
Alte Kinderspiele Die Spielzeuge früher und jetzt
Gesellschaftliches Leben Ernährung Feste in der Schule und in der Familie
Obst, Gemüse Grundnahrungsmittel gesund/ungesund Geburtstag
Martintag, Martinsumzug Nikolaustag Weihnachten, Baumschmuck basteln
Kompetenzen Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen) Der Schüler kann: Aufgrund der Gestaltung von Texten oder Kombination von Texten und Visualisierungen den Informationsgehalt eines Textes Einfach formulierte Informationen in Texten auffinden Texte mit vertrauter Struktur und Lexik ( u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe geschlossener Aufgaben umfassend verstehen Bilder und Illustrationen in ihren wesentlichen Elementen mit sprachlich einfachen Mitteln benennen Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf einen Text unterscheiden und am Text belegen Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion ) Der Schüler kann:
Speisen an Wochentagen Ostern
Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben Objekte, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben Lyrische, epische und szenische Texte
Schule, Ausbildung und Beruf Schulsachen, Klassenraum
Einrichtung Schulsachen Farben Richtungen Zahlen Tätigkeiten in der Schule
Kulturelles Leben und Medien
F, Technik, Umwelt Eigene Wohnung Einkauf Verkehr Natur
Unsere Schule Alte Schulsachen
Einfache deutsche und ungarndeutsche Lieder Spiele und Gedichte Abzählreime Zimmer, Funktionsräume Einrichtung Einkauf auf dem Markt und im Lebensmittelgeschäft Einkaufsituationen Fahrzeuge Jahreszeiten
Alte Möbelstücke Besuch im Dorfmuseum
Haustiere, Wildtiere, Waldtiere Kurze Sprüche, Reime über die Tiere Basteln Politik und Geschichte Mitwirkung
Begrüßung, Verabschiedung Höflichkeitsformen
Deutsche Sprache themenbezogene Ausdrücke
abhängig von den behandelten Teilbereichen
Unser Komitat: Eisenburg Unser Wohnort: Steinamanger Das ungarndeutsche Wappen
vortragen In dialogischen Kommunikationssituationen kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge einbringen Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen Rollen gestalten Allgemeine Interaktionsfähigkeit Mitreden, Mitgestalten Der Schüler kann: Gewohnte Unterrichtssituationen mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen arbeiten Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das Unterrichtsgespräch einbringen Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren Mündlich geäußerte, formelhafte Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben Wortschatz und Redemittel Der Schüler kann: Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen Wörtern und Wendungen, die sich auf bestimmte konkrete Situationen beziehen, am Unterricht teilnehmen
Methodenkompetenz Der Schüler kann: Wortschatz mit eingeübten Techniken trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen, Spiele etc.) eine Frage mit einfachen Sätzen
80
beantwortenaus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören Grundinformationen entnehmen (Hörverstehen)
II. Literatur Themengebiet Volksdichtung Reime, Gedichte
Lieder,Spiele
Unterthemen Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer zum Beispiel: Das ist der Vater… Ich bin Peter, du bist… Der Kopf ist rund… Auf dem Tisch da steht die Butter Nikolaus, Nikolaus, tick, tack, tack Ein großer Ball, ein kleiner Ball 1,2 Polizei Punkt, Punkt, Bei Rot bleibe stehn z. B. Lieder: Grün, grün, grün Nach vorne, nach hinten Ene, bene Tintenfass Kleine Maus, wo ist dein Haus Oben, oben, unten, unten.. Ri-ra-rutsch, wir fahren mit der Kutsch
Kompetenzen Der Schüler kann: einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen; in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern mitspielen. Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann: die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des Alltags und aus der Literatur unterscheiden
z. B. Lieder: Alle Kinder kommen… Hampelmann Kopf, Arme, Beine Zahnputzlied 81
Sprichwörter Märchen
Ringel, Ringel, Reihe… Obst ist gesund In einem kleinen Apfel Birn und Apfel Laterne, Laterne Morgen kommt der Weihnachtsmann Nikolaus, Nikolaus Alles Gute, viel Glück Backe, backe Kuchen Ich habe Hun ger Heute kaufen wir im Konsum ein Liebe Schwester Die Tiroler sind lustig Es tanzt ein Bi-Ba-Butzemann Der Wirt geht auf das Feld Was müssen das für Bäume sein Alle meine Entchen Fuchs, du hast Teddy, Teddy Es war eine Mutter Busslied Bim, bim, bim die Straßenbahn Puff, puff, puff, die Eisenbahn Ich bin Peter… Guten Tag, guten Tag… z. B. Ganzschrift Märchen in Bildern Kurze Geschichten nach der Wahl des Lehrers Das Haus der Maus Die Rübe Märchenfilme
82
Klaus Baumgart Lauras Stern Eric Carle:Und heut ist Montag
III. Sprachrichtigkeit Themenkreis Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit implizit, in den Sprachhandlungen integriert unterrichtet. Die Grundlagen der Morphologie und Syntax
Unterthemen - Wörter - themenbezogene Ausdrücke - einfache Satzstrukturen
Kompetenzen/Kompetenzmodell Der Schüler kann: die Bedeutung einfacher morphologischer und syntaktischer Strukturen verstehen häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden das gelernte standardsprachliche Repertoire aussprechen und intonieren
Aussprache und Intonation
- Reime - Sprüche - Zungenbrecher - Gedichte - Lieder - Situationsgespräche
einzelne Wörter verstehbar aussprechen einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime annähernd richtig aussprechen und intonieren
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37 Aufteilung der Stunden
83
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Sprachliche Handlungskompetenz IV. Sprachliche Handlungkompetenz V. Literatur Landeskunde Sprachrichtigkeit Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
Landeskunde 42
Volkskunde 3
Literatur 5
Sprachrichtigkeit 5
Insgesamt 52
3
5
3
10
-
15
3
-
2
-
-
-
2
-
4
-
-
-
4
30
10
17
10
57
10
10 5 8 100
3 2 2 8 37
13 5 2 3 55
5 5 25
13 20 10 10 3 180
3 2 2 8 37
84
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde Klasse 2 – sprachunterrichtender Typ I. Landeskunde Themengebiet
Unterthemen
Volkskunde Stundenzahl 37 im Jahr Kompetenzen -Jedes Jahr 5-7 Stunden den Projekttag vorzubereiten
Persönliche Lebensgestaltung: Eigene Person und Verwandschaftsbeziehung en Körper und Körperpflege
-Vorstellung, Bekanntmachen der eigenen Person -ein Abend in der Familie -Berufe und entsprechende Tätigkeiten -Tagesablauf, Alltagsroutinen
Stammbaum Deutsche Familiennamen Hobbys Lieblingsspielzeug
-Körper, Körperteile -Beim Arzt -Hygiene, Körperpflege -Bekleidung in den verschiedenen Jahreszeiten Gesellschaftliches Leben: Ernährung Feste in der Schule, in der Familie
-Obstsalat -gesund/ungesund -Vorliebe, Abneigung
Einige Handwerkerberufe Basteln Freizeitbeschäftigungen
Bräuche im Kalenderjahr Martinstag Laternenbasteln Nikolaustag, Weihnachtsfest in der Schule Fasching, Kostüme, Masken basteln Fasching der Tiere Der Osterhase
Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen) Der Schüler kann: -Aufgrund der Gestaltung von Texten oder Kombination von Texten und Visualisierungen den Informationsgehalt eines Textes -Einfach formulierte Informationen in Texten auffinden -Texte mit vertrauter Struktur und Lexik ( u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe geschlossener Aufgaben umfassend verstehen -Bilder und Illustrationen in ihren wesentlichen Elementen mit sprachlich einfachen Mitteln benennen -Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf einen Text unterscheiden und am Text belegen -Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und Visualisierung erkennen Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion )
Der Schüler kann: -Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben
Schule, Ausbildung und Beruf: Schulsachen, Klassenraum
-Einrichtung in der Schule -Schulsachen -Tätigkeiten in der Schule
Kulturelles Leben und Medien: Lieder, Tänze Reime und Gedichte
-einfache deutsche Lieder und Spiele -Reime -Gedichte -Abzählreime -Märchen -Beschreiben des eignen Zimmers Wohnhaus, Wohnung -Einkauf auf dem Markt und im Lebensmittelgeschäft -Einkaufsituationen -Fahrzeuge -Jahreszeiten
einfache ungarndeutsche Lieder und Spiele Reime auch in der Mundart Gedichte Abzählreime Märchendramatisierung alte Einrichtungsgegenstände das deutsche Wohnhaus im Dorfmuseum Mein Lieblingstier Haus,- Feld,-Waldtiere Tiere im Zoo Obst-Gemüse und Blumengarten Arbeiten und Geräte im Garten
-Begrüßung, Verabschiedung -Höflichkeitsformen
Die Deutschen in unserem Wohnort
Wirtschaft, Technik, Umwelt: Das Zuhause Eigene Wohnung Einkauf Verkehr Natur
Politik und Geschichte: Mitwirkung
Schule früher und heute
-Objekte, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben -Lyrische, epische und szenische Texte vortragen -In dialogischen Kommunikationssituationen kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge einbringen -Rollen gestalten -Texte ergänzen Allgemeine Interaktionsfähigkeit Der Schüler kann: -Fragen stellen -Verständnisschwierigkeiten mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen -Gewohnte Unterrichtssituationen mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen -In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen arbeiten -Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das Unterrichtsgespräch einbringen -Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren -Lob/Glückwünsche ausdrücken -Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren -Mündlich geäußerte, formelhafte Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in
ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben
86
Wortschatz und Redemittel Der Schüler kann: -Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen Wörtern und Wendungen, die sich auf bestimmte konkrete Situationen beziehen, am Unterricht teilnehmen Methodenkompetenz Der Schüler kann: Wortschatz mit eingeübten Techniken selbstständig trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen, Spiele etc.) eine Frage mit einfachen, Sätzen beantworten die wesentlichen Informationen einfacher Texte unter Anleitung markieren aus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören Grundinformationen entnehmen (Hörverstehen)
II. Literatur Themengebiet Reime, Gedichte
Unterthemen Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer zum Beispiel: Karl Horak: Kinderlieder, Reime, Spiele Igele-Bigele Hoppe, hoppe Reiter Gedicht des Rezitationswettbewerbs Josef Michaelis: Reimschnitzerei
Kompetenzen Der Schüler kann: kurze epische und lyrische Werke mit Hilfe des Lehrers und selbstständig lesen; einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen; in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern mitspielen Förderung des Urteilvermögens, der ethischen, ästhetischen, historischen
87
Puppendoktor Ursula Wölfel: Ich habe Schnupfen Ursula Schwarz: Der Hausbau Vera Ferra-Mikura: Was ich von meinen Tanten Ich bin ein kleiner König So klein ich bin… James Krüss: Im Februar April, April 1,2,3,4 Eckstein 1,2,3,4,5,6,7 meine Mutter kochte Rüben Ringel, Ringel, Rose Das Mäuselein Gina Ruck- Pauquét : Hausspruch
Märchen
Lieder
Kompetenz Der Schüler kann: -die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden -das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des Alltags und aus der Literatur unterscheiden
Märchen, kurze Geschichten: Gebrüder Grimm: Hausmärchen Nach der Wahl der Lehrer Josef Michaelis: Auszähler Gebrüder Grimm: Der süße Brei Die Hasenschule Märchenfilme z. B. Ganzschrift Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt z. B. Lieder: Obstsalat Wer im Januar geboren ist Ich geh mit meiner Laterne Zum Geburtstag viel Glück Rolf Zuckowski: In der Weihnachtsbäckerei Rolf Zuckowski: Lieber, guter Weihnachtsmann Schneeflöckchen, Weißröckchen Wer will fleißige Handwerker sehn.. Detlev Jöcker: Herzlich willkommen Das Haus der Maus Siebenschritt
88
Wir kennen viele Märchen Das Abc-Lied Spannenlanger Hansel Hänschen klein.. Luftballon Vogelhochzeit
III. Sprachrichtigkeit Themenkreis Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit implitzit, in den Sprachhandlungen integriert unterrichtet. Morphologie und Syntax
Aussprache und Intonation
Unterthemen - Wörter - themenbezogene Ausdrücke - einfache Satzstrukturen -
Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz Vollverb: Präsens Artikel: bestimmter, unbestimmter Genus: Maskulin, Feminin, Neutrum Numerus: Singular, Plural Kasus: Nominativ, Akkusativ Adjektiv: prädikative Verwendung Pronomen. Personalpronomen
-
Reime Sprüche Zungenbrecher Gedichte Lieder
Kompetenzen/Kompetenzmodell Der Schüler kann: die Bedeutung einfacher morphologischer und syntaktischer Strukturen weitgehend verstehen häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt anwenden das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen und intonieren im örtlichen Dialekt einzelne Wörter verstehbar aussprechen, einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime annähernd richtig aussprechen und intonieren vertraute Wörter und kurze Redewendungen oder regelmäßig benutzte Wendungen weitgehend fehlerfrei abschreiben die Bedeutungen der Satzabschlusszeichen erkennen
- Zeichensystem - Klein und Großbuchstaben - Diphthongen und von dem Ungarischen abweichende Buchstaben - Zeichensetzung
Rechtschreibung und Zeichensetzung
89
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37 Landeskunde Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Sprachliche Handlungskompetenz IV. Sprachliche Handlungkompetenz V. Literatur Landeskunde Sprachrichtigkeit Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
Volkskunde 3
Aufteilung der Stunden Literatur Sprachrichtigkeit 3 5
Insgesamt 20
3
10
3
5
-
15
3
10
2
10
20
40
2
5
4
5
5
15
4
10
10
10
10
30
10
13 5 14 79
3 2 2 8 37
15 4 2 54
2 5 47
15 15 10 18 2 180
3 2 2 8 37
90
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde Klasse 3 – sprachunterrichtender Typ I.Landeskunde Themengebiet Persönliche Lebensgestaltung Eigene Person und Verwandschaftsbeziehung en
Unterthemen meine Freunde und ich neue Mitglieder in der Familie Beim Arzt, Krankheiten Ausflug Das Wohnhaus
Volkskunde Stundenzahl 37 im Jahr
Kompetenzen Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen)
Familienfeier Geburtstag Freizeitaktivitäten früher und jetzt, Hobbys
Der Wohnort
Das Bauernhaus , alte Gebrauchsgegenstände Basteln
Der Schüler kann: Aufgrund der Gestaltung von Texten oder Kombination von Texten und Visualisierungen den Informationsgehalt eines Textes global benennen Einfach formulierte Informationen in Texten auffinden Texte mit vertrauter Struktur und Lexik ( u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe geschlossener Aufgaben umfassend verstehen Bilder und Illustrationen in ihren wesentlichen Elementen mit sprachlich einfachen Mitteln benennen Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf einen Text unterscheiden und am Text belegen Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und Visualisierung erkennen Sich mit sachorientierten Text unter vorgegebenen Fragestellungen auseinandersetzen Inhalte von Texten in einen andere Darstellungsform bringen, wobei die eigene Interpretation deutlich werden kann Objektive, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben Lyrische, epische und szenische Texte vortragen Vorgegebenen Strukturen und Sprachmittel schriftlich variieren Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion )
Spaziergang im Freilichtmuseum
Der Schüler kann: Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben Objekte, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen
Gesellschaftliches Leben Ernährung Feste in der Schule und in der Familie
Benehmen beim Tisch
Essen und Kochen an Feiertagen Ungarndeutsche Speisebenennungen Bräuche im Kalenderjahr Geschenkbasteln zum Muttertag Einladung formulieren, Glückwünsche
Schule, Ausbildung und Beruf Schulsachen, Klassenraum
Schulfreunde Schulgebäude Schulfächer Klassendienst
Kulturelles Leben und Medien Lieder, Tänze Reime und Gedichte Märchen
Wirtschaft, Technik,
Einkauf im
Das Schulleben früher
einfache deutsche und ungarndeutsche Lieder und Spiele Reime auch in der Mundart Gedichte Abzählreime Märchenbearbeitung Märchendramatisierung Kurze Tänze und Tanzmotiven der Ungarndeutschen Wetterkalender
sprachlichen Mitteln beschreiben Lyrische, epische und szenische Texte vortragen In dialogischen Kommunikationssituationen kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge einbringen Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen Rollen gestalten Texte ergänzen, umgestalten Allgemeine Interaktionsfähigkeit Der Schüler kann: Einfache Auskünfte geben,Fragen stellen Verständnisschwierigkeiten mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen Gewohnte Unterrichtssituationen mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen arbeiten sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das Unterrichtsgespräch einbringen Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren Lob/Glückwünsche ausdrücken Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren Mit vorgegebenen sprachlichen Mitteln Höflichkeitskonventionen einhalten Mündlich geäußerte, formelhafte Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben Wortschatz und Redemittel Der Schüler kann: Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen Wörtern und Wendungen, die sich auf bestimmte konkrete Situationen beziehen, am Unterricht teilnehmen Methodenkompetenz Der Schüler kann: ein Wörterheft führen und benutzen
92
Umwelt Einkauf Verkehr Natur
Supermarkt/Einkaufzentr um Schulweg Wetter,
Die wichtigsten Feld,-und Gartenarbeiten Blumen und Pflanzennamen
Politik und Geschichte Mitwirkung und Mitverantwortung
Höflichkeitsformen
Die Minderheiten im Komitat Eisenbug Die Deutschen in unserem Wohnort
II.Literatur Themenkreise Reime und Gedichte
Märchen Ganzschrift
Lieder. Spiele
Zeitschrift
Unterthemen Zum Beispiel: z. B. Reime, Gedichte Das gereimte Jahr Volksgut Erich Weinert: Der Frühling Josef Michaelis: Winter Erdmute Freitag: Der Faschingszug Friedl Hofbauer: Was alles in der Schultasche ist James Krüss: Die Osterzeit ist da! Adolf Holst: Im See Märchen, Kurzgeschichten: Hausmärchen Grimm Geschichten über Kasperl Märchenfilme Ursula Wölfel: SERZ Lene Mayer: Jakob soll folgen Janosch: Post für den Tiger
Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B. Kinderwörterbuch / Bildwörterbuch)eine Frage mit einfachen, aufeinander bezogenen Sätzen beantwortendie wesentlichen Informationen einfacher Texte unter Anleitung markierenaus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören Grundinformationen entnehmen (Hörverstehen)
Kompetenzen Der Schüler kann: – das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren Inhalt kurz zusammenfassen – die bekanntesten Gattungen nennen; – kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen; – einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen; – in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern mitspielen. Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann: die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des Alltags und aus der Literatur unterscheiden Alltagskonflikte mit Spiel ( Puppenspiel, Situationsübung ) ableiten
93
z. B. Lieder: Die Affen rasen Das Auto von Lucio Kochlied Wenn wir fröhlich sind Rolf Zuckowski: Wie schön, dass du geboren bist Advent, Advent, ein Lichtlein brennt Wenn die erste Kerze brennt Rolf Zuckowski: Kommt, wir wolln Laterne laufen Meine Oma fährt im Hühnerstall
z.B. Mini Spatzenpost III. Sprachrichtigkeit Themenkreise Auf dieser Stufe soll Sprachrichtigkeit implizit, in den Sprachhandlungen integriert unterrichtet werden. Morphologie und Syntax
Unterthemen - Vollverb: Präsens - Hilfsverben: haben, sein - Artikel: bestimmter, unbestimmter - Genus: maskulin, Feminin, Neutrum - Numerus: Singular, Plural - Kasus: Nominativ, Akkusativ - Adjektiv: prädikative Verwendung - Pronomen: Personalpronomen - Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz
Aussprache und Intonation - Reime
Kompetenzen Der Schüler kann: die Bedeutung einfacher morphologischer und syntaktischer Strukturen verstehen häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und korrekt anwenden das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen und intonieren einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime annähernd richtig aussprechen und intonieren den Satz mit großen Anfangsbuchstaben beginnen und ihn mit Satzzeichen schließen
94
Rechtschreibung und Zeichensetzung
-
Sprüche Zungenbrecher Gedichte Lieder Situationsgespräche Satzarten
-
Zeichensetzung Laute und Buchstaben Wörter, Silben Rechtschreiberegeln
im vertrauten Repertoire die gelernten Regeln der Rechtschreibung mit Sicherheit anwenden geordnete, lesbare schriftliche Arbeiten die Rechtschreibung durch Selbstkontrolle
kontrollieren und diese falls nötig korrigieren
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Sprachliche Handlungskompetenz IV. Sprachliche Handlungkompetenz V. Literatur Landeskunde
Landeskunde 24
Aufteilung der Stunden Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit 3 10 3
Insgesamt 37
3
10
3
5
5
20
3
6
2
3
3
12
2
10
4
6
5
21
4
15
10
5
5
25
10
10
3 2
20 -
3 5
23 15
3 2
95
Sprachrichtigkeit Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
13 3 91
2 8 37
2 3 1 55
5 34
20 6 1 180
2 8 37
96
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde Klasse 4 – sprachunterrichtender Typ I.Landeskunde Themengebiet Persönliche Lebensgestaltung Eigene Person und Verwandschaftsbeziehungen
Gesellschaftliches Leben Ernährung Feste in der Schule und in der Familie
Unterthemen äußere Beschreibung der eigenen Person Tätigkeiten in der Familie Tagesablauf, die genauen Uhrzeiten, Körper, Körperteile Eigenschaften(äußere und innere) Kleidung Hygiene, Körperpflege Freizeit, Sport und Spiele, Hobby
Lieblingsessen Naschen auf der Party Obst-und Gemüsearten
Volkskunde Stundenzahl 37 Stunden im Jahr Verwandschaftsbeziehungen alte Benennungen der Familienmitglieder Familienfeier Ungarndeutsche Trachten Trachtpuppe basteln
Bräuche im Jahreskreis, Martinstag Laternenumzug. Advent-Adventskranz. Wunschzettel zu Weihnachten.Eierfärben zu Ostern Einfache deutsche, ungarndeutsche Kochrezepte Glückwünsche
Kompetenzen Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen) Der Schüler kann: Aufgrund der Gestaltung von Texten oder Kombination von Texten und Visualisierungen den Informationsgehalt eines Textes global benennen Einfach formulierte Informationen in Texten auffinden Texte mit vertrauter Struktur und Lexik ( u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe geschlossener Aufgaben umfassend verstehen Bilder und Illustrationen in ihren wesentlichen Elementen mit sprachlich einfachen Mitteln benennen Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf einen Text unterscheiden und am Text belegen Texte in sinnvolle Einheiten gliedern, bzw. aus Teilen Texte rekonstruieren Den subjektiven Eindruck den mündlicher oder schriftlicher Text hervorruft mit einfachen sprachlichen Mitteln ausdrücken In linearen Texten die Problematik von Handlungen oder Konfliktlösungen erkennen
Schule, Ausbildung und Beruf Schulsachen
der erste Schultag Aktivitäten in der Schule im Klassenraum, auf dem Schulhof
Kulturelles Leben und Medien Lieder, Tänze Reime und Gedichte Märchen
Wirtschaft, Technik, Umwelt Eigene Wohnung Einkauf Verkehr Natur
Einkaufsituationen Einkaufsmöglichkeiten Beschreibung der Waren
Berufe früher und heute Typische deutsche Handwerkerberufe einfache deutsche und ungarndeutsche Lieder und Spiele Reime auch in der Mundart Gedichte Abzählreime Märchenbearbeitung Dramatisierung kurze Geschichten und Märchen Auf dem Markt
Spaziergang in Steinamanger Sehenswertes in unserem Wohnort Vater, Mutter, das Zuhause Vorteile und Nachteile des Deutsche Ortsnamen in unserem Komitat Lebens in der Stadt und auf dem Lande Jahreszeiten Freizeitbeschäftigungen Merkmale der eigenen Unterhaltungsmöglichkeiten Tiere früher und heute Verpflegung der eigenen Hobbys, Sport Haustiere Orientierung in der Umgebung
Das Leben auf dem Lande Bauernhof
Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und Visualisierung erkennen Sich mit einem sachorientierten Text unter vorgegebenen Fragestellungen auseinandersetzen Inhalte von Texten in eine andere Darstellungsform bringen, wobei die eigne Interpretation deutlich werden kann Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion ) Der Schüler kann: Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben Objekte, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben Lyrische, epische und szenische Taxte vortragen Vorgegebenen Strukturen und Sprachmittel schriftlich variieren In monologischen Kommunikationssituationen eigene Arbeitsergebnisse wiedergeben In dialogischen Kommunikationssituationen kurze, verständliche, sachgerechte Beiträge einbringen Inhaltliche Zusammenhänge in einem Text darstellen mit vorgegebenen, einfachen Darstellungsformen und vorgegebenen Sprachmitteln Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen Texte in sinnvolle Einheiten gliedern, bzw. aus Teilen Texte rekonstruieren Seine/ihre Meinung formulieren In dialogischen Kommunikationssituationen
98
Politik und Geschichte Mitwirkung
Begrüßung, Verabschiedung Höflichkeitsformen
Aus der Geschichte der Ungarndeutschen Über die Ansiedlung der Deutschen Wo spricht man Deutsch? Die Deutschen in Ungarn
Zustimmung, Zweifel/Unsicherheit und Ablehnung formulieren Rollen gestalten Texte ergänzen, umgestalten
Allgemeine Interaktionsfähigkeit Der Schüler kann: Einfache Auskünfte geben Fragen stellen Verständnisschwierigkeiten mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen Gewohnte Unterrichtssituationen mit vorgegebenen Redemitteln bewältigen In verschiedenen Sozial- und in Arbeitsformen arbeiten und Arbeitsformen arbeiten und dabei Arbeitsanweisungen bezüglich der Lehrmaterialien, Lernwerkzeuge und gebräuchlicher Geräte umsetzen Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das Unterrichtsgespräch einbringen Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren Lob/Glückwünsche ausdrücken Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal darauf reagieren Mit vorgegebenen sprachlichen Mitteln Höflichkeitskonventionen einhalten Mündlich geäußerte, formelhafte Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben Wortschatz und Redemittel Der Schüler kann: Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen
99
Wörtern und Wendungen, die sich auf bestimmte konkrete Situationen beziehen, am Unterricht teilnehmen Methodenkompetenz Der Schüler kann: eine Frage mit einfachen, aufeinander bezogenen Sätzen beantworten die wesentlichen Informationen einfacher Texte unter Anleitung markieren aus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören Grundinformationen entnehmen (Hörverstehen) aus geschriebenen Texten gezielt Basisinformationen entnehmen Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B. Kinderwörterbuch / Bildwörterbuch) Wortschatz mit eingeübten Techniken selbstständig trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen, Spiele etc.) ein Wörterheft führen und benutzen
II.Literatur Themenkreise Reime, Gedichte
Zeitschrift Märchen
Ganzschrift
Unterthemen Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer zB.Georg Bydlinski: Liebe Mama Gabi Berger: Ostern ist da James Krüss: Der Sperling und die Schulhofkinder Josef Guggenmos: Jeder kann etwas Elisabeth Borchers: Oktober Paula Dehmel: Gutenachtliedchen Hans Stempel: Nussknacker Robert Reinick: Der Schneemann Heinrich Heine: Die heiligen drei Könige
Kompetenzen Der Schüler kann: – das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren Inhalt kurz zusammenfassen – die bekanntesten Gattungen nennen; – kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen; – einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen; – in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern mitspielen. Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann:
100
Lieder
Josef Guggenmos. Die Tulpe Ilse Klebegerger: Sommer Gedicht zum Rezitationswettbewerb z.B.:Spatzenpost
die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden
Märchen, Geschichten Gebrüder Grimm: Hausmärchen Josef Michaelis: Der Maulwurf und die Feldmaus Im tiefen Walde 1,2,3 Paula Dehmel: Als es nicht regnen wollte Friedl Hofbauer: Das Häschen und die Rübe Märchenfilme Kurzaufführungen an den Schulfesten
Alltagskonflikte mit Spiel ( Puppenspiel, Situationsübung ) ableiten
das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des Alltags und aus der Literatur unterscheiden
die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen
z. B. Lieder: Ich bin ein kleiner Tanzbär Wir tanzen in dem grünen Gras Heute ist ein froher Tag Rolf Zuckowski: Meine Mami Rolf Zuckowski: Papi, wach auf Has, Has, Osterhas Sankt Martin ritt durch Schnee und Wind Lied vom Müll III. Sprachrichtigkeit Themenkreise Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit implizit, in den Sprachhandlungen integriert unterrichtet.
Unterthemen - Vollverb: Präsens, Perfekt - Konjugation der Verben
Kompetenzen/Kompetenzmodell Der Schüler kann: die Bedeutung einfacher morphologischer und syntaktischer Strukturen weitgehend verstehen
101
Modalverben: können, müssen, dürfen Artikel: bestimmter, unbestimmter Genus: maskulin, Feminin, Neutrum Numerus: Singular, Plural Kasus: Nominativ, Akkusativ, Dativ Adjektiv: prädikative Verwendung in der Funktion des Adverbs - Komparation - Pronomen: Personalpronomen - Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz - Wechselpräpositionen -
Morphologie und Syntax
Aussprache und Intonation
-
Rechtschreibung und Zeichensetzung
Reime Sprüche Zungenbrecher Gedichte Lieder Situationsgespräche Satzarten
häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt nachbilden und anwenden das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen und intonieren einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime annähernd richtig aussprechen und intonieren den Satz mit großen Anfangsbuchstaben beginnen und ihn mit Satzzeichen schließen im vertrauten Repertoire die gelernten Regeln der Rechtschreibung mit Sicherheit anwenden geordnete, lesbare schriftliche Arbeiten die Rechtschreibung durch Selbstkontrolle kontrollieren und diese falls nötig korrigieren
S Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche
Landeskunde 16
Volkskunde 3
10
3
Aufteilung der Stunden Literatur Sprachrichtigkeit 10 3
5
5
Insgesamt 29
3
20
3
102
Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Sprachliche Handlungskompetenz IV. Sprachliche Handlungkompetenz V. Literatur Landeskunde Sprachrichtigkeit Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
5
2
3
5
13
2
10
4
8
5
23
4
15
10
5
4
24
10
10 13 3 82
3 2 2 8 37
20 2 4 2 59
5 5 7 39
25 15 22 7 2 180
3 2 2 8 37
103
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde Klasse 5– sprachunterrichtender Typ I. Landeskunde Unterthemen Themengebiete
persönliche Lebensgestaltung -Alltägliche Aktivitäten
-soziale Kontakte
-Alltag in der Familie -biographische Angaben -Vorstellung der Familie -Verwandtschaftsbeziehungen -Familienfeste -Tagesablauf -Tätigkeiten zu Hause -Zeitangaben -zwischenmenschliche Kommunikation -Freundinnen und Freunde -Vorstellung -Interview -Interessen und Fähigkeiten -Aktivitäten und Erlebnisse -Ferienpläne
Volkskunde Stundenzahl im Jahr :37 -Jedes Jahr 5-7 Stunden den Projekttag vorzubereiten -2-3 Stunden zur Vorbereitung und Besprechung der Klassenfahrt Geschichte der eigenen Familie – Zusammenstellen eines Familienalbums -Erstellung des Stammbaumes
-Alte deutsche Kinderspiele im Freien
-Hobbies früher und heute
Kompetenzen
Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen) Der Schüler kann: aufgrund der Gestaltung von Texten die Textsorte bestimmen den Informationsgehalt eines Textes ( Textabschnitts) global benennen einfach formulierte Texten isolieren und aufgabenbezogen verwenden Bilder/ Illustrationen mit sprachlich einfachen Mitteln beschreiben die Richtigkeit von Aussagen in Bezug auf einen Text prüfen Texte hinsichtlich inhaltlicher bzw. formaler Merkmale in zusammengehörende Einheiten teilen in linearen Texten die Problematik von Handlungen oder Konfliktlösungen erkennen und eine eigene Meinung formulieren
-Hobbys- und Freizeitaktivitäten
inhaltliche Beziehungen zwischen Text und Visualisierung erkennen und erklären Unterrichtsgegenstände gestalten (Produktion)
gesellschaftliches Leben -Essen und trinken
-Mahlzeiten -Koch- und Essgeschirr -Essbesteck
-Feste und Festtage
Schule, Ausbildung, Beruf -Schulalltag
-Schule als Lernort
-Arbeit und Lebensunterhalt
kulturelles Leben
-Unterrichtsfächer -Stundenplan -schulische Aktivitäten -Unterrichtsverlauf -mein Schultag -Personen im Schulalltag -Schulgebäude, Schulgelände -Klassenzimmer -Berufe, Berufsgruppen -Tätigkeiten und Werkzeuge
Der Schüler kann: einfache Inhalte/ Informationen strukturiert und Adventszeit sachlich wiedergeben Neujahrwünsche bei den Objekte, Darstellungen, Ereignisse mit Ungarndeutschen einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben, Kochbuch zum Fasching bzw. vergleichen Herstellung von mit vorgegebenen Gliederungsmerkmalen und Faschingsmasken, Faschingsumzug/Blochziehen Sprachmitteln situations- und adressatengerecht schreiben Kurze Geschichte der Schule inhaltliche Zusammenhänge in einem Text darstellen Wie und was lernten die mit vorgegebenen, einfachen Großeltern? Darstellungsformen und vorgegebenen Sammeln alter Schulbücher, Sprachmitteln einen Sachverhalt unter einem Tintenbehälter, Zeugnisse leitenden Gesichtspunkt skizzieren usw.für eine kleine seine Meinung darlegen Ausstellung in dialogischen Kommunikationssituationen Zustimmung, Zweifel/ Unsicherheit und -Frühlingsblumen im Garten Ablehnung formulieren Rollen gestalten und ansatzweise reflektieren -Gartengeräte Texte ( reale oder fiktionale) ergänzen, weiterentwickeln Allgemeine Interaktionsfähigkeit Der Schüler kann: Aufgaben, Anweisungen zusammenfassen und ggf. weitergeben
105
und Medien -Gruppen altersspezifische Medien
-Medien für Jugendliche aus dem deutschsprachigen Raum -deutsche Fernsehprogramme
Wirtschaft, Technik, Umwelt
Unsere Umgebung Vorteile und Nachteile -eigener Wohnort -Unser Haus -Haustypen - Räume der Wohnung -Wohnen allgemein -Möbel in verschiedenen Räumen -Mein Zimmer -Haushaltsmaschinen
-Infrastruktur des täglichen Lebens
-Natur, Tierschutz
-Verkehrsmittel -mein Schulweg -benutzen der Verkehrsmittel
-Gartengeräte
-Wetter und Jahreszeiten -Arbeit im Garten -Haustiere -mein Lieblingstier
Politik, Geschichte, Volksbräuche -Regeln aufstellen und einhalten
Vergleich von Wohnungen/Häusern früher und heute Kinderzimmer heute – und früher? -Alte Dinge im Haushalt
-Klassenordnung -Regeln der Arbeitsformen
Minderheiten in Ungarn Symbole der Ungarndeutschen: Wappen, Fahne, Hymne
gewohnte Unterrichtssituationen mit bekannten Redemitteln möglichst eigenständig bewältigen PC und Internet mit deutschsprachigen Lernprogrammen nutzen angemessene Redemittel verwenden, um Wort zu Wort kommen oder um das Wort abzugeben im Rahmen der allgemeinen Höflichkeitskonventionen sprachlich handeln Gefühle und Wünsche, Interessen oder Gleichgültigkeit ausdrücken und sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal mit der eigenen Position darauf reagieren kurze deutschsprachige Aussagen in ihrem Sinngehalt in Ungarisch zusammenfassen ungarische Äußerungen in den Hauptaussagen sinngemäß auf Deutsch benennen. Wortschatz und Redemittel Der Schüler kann: - an der routinemäßigen Kommunikation im Unterricht teilnehmen mit einem elementaren Wortschatz und einfachen, festen Sprachschablonen Methodenkompetenz Der Schüler kann: selbstständig ein Wörterheft führen und benutzen zweisprachige Wörterbücher beim Spracherwerb unter Anleitung anwenden
106
die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext erschließen Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren; aus einfachen gehörten Texten Informationen entnehmen (Hörverstehen); aus geschriebenen Texten Informationen entnehmen; (Leseverstehen) Markierungstechniken zur Bearbeitung von Texten unter Anleitung einsetzen (z.B.: optische Markierung), Schlüsselwörter; Markierungstechniken zur Bearbeitung von Texten unter Anleitung einsetzen (z.B.: optische Markierung), Schlüsselwörter;
II. Literatur Themenkreise Volksdichtung Reime Lieder Spiele Sprichwörter
Prosawerke Märchen Erzählungen
Unterthemen Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer zB. aus Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung ( Karl Varga) Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen (in: Ungarndeutsche Studien 2.) usw.
Grimms Kinder und Hausmärchen ungarndeutsches Volksmärchen: Der arme und der reiche Bauer Josef Mikonya: Nichtsbrot Alfons Schweigert: Daumesdick und Däumlinchen
Kompetenzen Der Schüler kann: kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen, deren Inhalt kurz zusammenfassen und ihre Gattung nennen; altersgerechte, kurze texte der ungarndeutschen Literatur lesen, deren Inhalt verstehen und mit Hilfe zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren; moderne Gattungen, Märchen, Bildgeschichten, Comics lesen, vortragen; ,mit Hilfe kreatives Schreiben anwenden; anhand eines traditionellen Märchens, einer Sage eine Bildgeschichte zeichnen/ anfertigen; das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren Inhalt kurz zusammenfassen die Gattungen nennen und kurz charakterisieren; einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
107
Kinderromane
Ottfried Preussler: Die kleine Hexe kauft einen Besen Astrid Lindgren: Pippi Langstrumpf
Gedichte
Dramatische Spiele
Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb J.W. Goethe: Ein großer Teich war zugefroren James Krüss: Ferienpläne Ungarndeutsche Gedichte von Josef Michaelis Sammlungen wie Igele- Bigele, Zauberhut, Jahresringe, Teufelsgipfel Zum Beispiel: Aufführungen der Schultheatergruppe Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe oder zum Weihnachtsfest - Zukowsky: Vogelhochzeit
altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical ansehen, mit Hilfe vortragen Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann kurze Meinung über die Wirkung der Erlebnisse und der Lektüren verfassen; das Gute und das Schlechte, das Recht und die Gerechtigkeit in literarischen und Sachtexten mit Anleitung erkennen; grundlegende Verfahren der Konfliktbehandlung erkennen; die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen; einige Erscheinungen aus dem Alltagsleben darstellen.
III. Sprachrichtigkeit Themenkreise Morphologie Verb Vollverb Hilfsverb Modalverb
Unterthemen Präsens, Präteritum, Futur Indikativ Imperativ trennbare- und nicht trennbare Verben haben, sein, werden Hilfsverben in Präteritum Modalverben im Präsens ( sollen, wollen, mögen)
Kompetenzen Der Schüler kann: häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt anwenden Im Unterricht häufig gebrauchte einfache syntaktische Strukturen weitgehend korrekt nachbilden. die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher und eigene kurze Produktionen richtig
108
Substantiv Artikel Genus Numerus Kasus Präpositionen
bestimmter, unbestimmter Artikel Singular, Plural Nom, Akk., Dat., Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat.
Adjektiv
Komparation
Pronomen
Datum und Uhrzeit Personalpronomen Possesivpronomen
Syntax Satzarten
Aussagesatz, Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage) Imperativsatz Nebensatz (und, sondern, oder, denn, aber)
Rechtschreibung und Zeichensetzung
verschriftlichen Funktion und Bedeutung der häufigsten und wichtigsten Satzzeichen erkennen und diese in eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt anwenden
Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und syntaktischen Strukturen Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln Berichtigung
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
109
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Literatur Landeskunde/Volkskunde Sprachrichtigkeit Interaktion Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
Landeskunde 20
Volkskunde 6
Literatur 6
Sprachrichtigkeit 9
Insgesamt 35
6
17
3
5
6
28
3
17
2
3
13
33
2
2 16 5 10 4 2 93
5 10 3 4 2 2
10 3 2 3 32
3 2 18 2 2 55
15 16 23 15 8 5 180
5 10 3 4 2 2 37
110
Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde Klasse 6– sprachunterrichtender Typ I. Landeskunde Themnekreise
Unterthemen
Volkskunde Stundenzahl im Jahr :37
Kompetenzen
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den Projekttag vorzubereiten -2-3 Stunden zur Vorbereitung und Besprechung der Klassenfahrt Persönliche Lebensgestaltung -Gesundheit und Krankheit
-Hobbys und Freizeitaktivitäten
Jedes Jahr 5-7 Stunden den Projekttag vorzubereiten -Körper- und Körperpflege -Kleidung und Mode -Gesundheitsprobleme -Krankheiten vorbeugen
-Ungarndeutsche Kindertracht -Kleine Kräuterheilkunde -Das Brauchen als Heilverfahren bei den Deutschen in Tarján
-Sport, -Musik -Reisen ,Reiseziele Was die Kinder früher im Ferienorte in Ungarn/in Sommer machten? Deutschland/Österreich/Schweiz -Wochenende in der Familie -in den Ferien
Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen) Der Schüler kann: aufgrund der Gestaltung von Texten die Textsorte bestimmen den Informationsgehalt eines Textes (Textabschnitts) global benennen den wesentlichen Inhalt nicht linearer Texte beschreiben Informationen in Texten isolieren und aufgabenbezogen verwenden Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (u. U. nach Wiederholung) mit Hilfe textbezogener Aufgaben umfassend verstehen Bilder/Illustrationen mit sprachlichen Mitteln beschreiben die Richtigkeit von Aussagen in Bezug auf einen Text prüfen und begründen Texte hinsichtlich inhaltlicher bzw. formaler Merkmale in zusammengehörende Einheiten teilen
-Geburtstag feiern -alltägliche Aktivitäten
und nach vorgegebenen Gesichtspunkten untersuchen auffallende Mittel benennen, durch die eine Wirkung eines mündlichen oder schriftlichen Textes auf den Leser/Hörer hervorgerufen wird zu Handlungen / Konfliktlösungen in linearen Texten eine eigene Meinung formulieren Inhaltliche Beziehungen zwischen Informationen (in einem Text, zwischen Texten, zwischen Text und Visualisierung) erkennen und erklären. sich mit einem sachorientierten Text unter bestimmten Fragestellungen auseinandersetzen und Verbindungen mit seinem Alltagswissen herstellen eine Textvorlage aufgrund der Kenntnis der inhaltlichen und formalen Struktur angemessen ausgestalten oder beenden
-Partys veranstalten -zwischenmenschliche Beziehungen, Gefühle
-soziale Kontakte
Gesellschaftliches Leben -Essen und Trinken
-Feste und Festtage
- Tischsitten - einfache Rezepte - Zubereitung von Speisen - ausgewählte deutsche Bräuche im Kalenderjahr
Erntedankfest Wie andere Länder Weihnachten feiern Ostern bei den Eleker Deutschen
Schule, Ausbildung und Beruf -Schulalltag
-Lerngewohnheiten -Die Pflichren der Schüler
-Schule aus Lernort -Arbeit und Lebensunterhalt
-Räume und ihre Funktion -Haushalt -Rollenverteilung bei der Hausarbeit
Schule früher (Berufe, Kleider, Zeugnisse) Das Schulsystem in Ungarn und in Deutschland Hausarbeit früher Gegenstände aus der Großmutters Küche -Wie lebten die Bauern früher in Norddeutschland ?
Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion) Der Schüler kann: Inhalte / Informationen strukturiert und sachlich richtig wiedergeben Objekte, Darstellungen, Ereignisse mit einfachen sprachlichen Mitteln im wesentlichen vollständig und nachvollziehbar beschreiben bzw. vergleichen mit vorgegebenen Gliederungsmerkmalen und Sprachmitteln situations- und adressatengerecht schreiben In monologischen Kommunikationssituationen oder bei Verschriftlichungen eigene Arbeitsergebnisse unter Anleitung adressatengerecht gestalten in dialogischen Kommunikationssituationen Feststellungen anderer aufgreifen und daran anknüpfen
112
-Gebrauchsanweisung
Kulturelles Leben und Medien -Gruppen- und altersspezifische Medien
Wetterberichte in Medien -Werbungen -Nutzung vom Internet
Wettervorhersage früher Bauerregel
Wirtschaft, Technik, Umwelt -eigener Wohnort
-Wohnort -nähere Umgebung
Wohnhäuser der Ungarndeutschen Als ich noch ein Kind war…
-Wohnen allgemein
-Gebäude, Geschäfte
-Infrastruktur des täglichen Lebens
-Orientierung in einem Supermarkt - Wegbeschreibung -Einkaufsmöglichkeiten
-Natur undTierschutz Politik und Geschichte
-Merkmale von Jahreszeiten -Tierarten, Waldtiere -Tierhaltung -Der Umweltschutz beginnt bei uns selber an!
-Hausordnung in der Schule
Die Europäische Union
inhaltliche Zusammenhänge in einem Text darstellen mit vorgegebenen, einfachen Darstellungsformen und vorgegebenen Sprachmitteln eigenes Wissen und Kenntnisse anderen zugänglich machen seine/ihre Meinung darlegen in dialogischen Kommunikationssituationen Zustimmung, Zweifel / Unsicherheit und Ablehnung formulieren Texte (reale oder fiktionale) ergänzen, weiterentwickeln oder umgestalten allgemeine Interaktionsfähigkeit Der Schüler kann: Aufgaben / Anweisungen zusammenfassen und ggf. weitergeben gewohnte Unterrichtssituationen mit bekannten Redemitteln eigenständig bewältigen PC und Internet mit weiteren deutschsprachigen Lernprogrammen nutzen angemessene Redemittel verwenden, um Wort zu Wort kommen oder um das Wort abzugeben im Rahmen der allgemeinen Höflichkeitskonventionen sprachlich handeln Gefühle und Wünsche, Interessen oder Gleichgültigkeit ausdrücken und sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal oder nonverbal mit der eigenen Position darauf reagieren kurze deutschsprachige Inhalte / Aussagen in ihrem Sinngehalt in Ungarisch zusammenfassen
113
-Regeln aufstellen und einhalten
-Verhaltensregeln -Regeln des Zusammenlebens
ungarische Äußerungen in den Hauptaussagen sinngemäß auf Deutsch zusammenfassen
Der Euro
Wortschatz und Redemittel Der Schüler kann mit einem elementaren Wortschatz und einfachen, festen Sprachschablonen an der routinemäßigen Kommunikation im Unterricht teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten Methodenkompetenz Der Schüler kann: selbstständig ein Wörterheft führen und benutzen; zweisprachige Wörterbücher beim Spracherwerb anwenden; die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext erschließen Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren; Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B. zweisprachiges Wörterbuch) aus einfachen gehörten Texten Detailinformationen entnehmen (Hörverstehen); aus geschriebenen Texten Detailinformationen entnehmen; (Leseverstehen) Markierungstechniken zur Bearbeitung von Texten einsetzen (z.B.: optische Markierung), Schlüsselwörter; Präsentationstechniken unter Anleitung situationsund adressatengerecht einsetzen. II. Literatur Themenkreise
Unterthemen
Kompetenzen
114
Volksdichtung Lieder Spiele Märchen Sprichwörter Sagen
Prosawerke Märchen Erzählungen Kinderromane Gedichte
Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer. Liedersammlung Sprichwörter in Ungarndeutsche Studien 2. Reime und Spiele der Ungarndeutschen in Ungarndeutsche Studien 2. Sammeln von Sagen der Ortschaften
Grimms Kinder und Hausmärchen Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr Wilhelm Busch: Max und Moritz Geschichten über Münchhausen und Till Eulenspiegel Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb Gedichte von James Krüss, Josef Guggenmos, Josef Michaelis nach der Wahl der Lehrer. zB. James Krüss: Die sonderbare Stadt Tempone
Der Schüler kann: kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen, deren Inhalt kurz zusammenfassen und ihre Gattung nennen; altersgerechte, kurze texte der ungarndeutsche Literaturlesen, deren Inhalt verstehen und zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren; moderne Gattungen, Märchen, Bildgeschichten, Comics lesen, vortragen, kreatives Schreiben anwenden; anhand eines traditionellen Märchens, einer Sage eine Bildgeschichte zeichnen/ anfertigen; das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren Inhalt kurz zusammenfassen die Gattungen nennen und kurz charakterisieren; einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen; altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical ansehen, vortragen; die Wichtigkeit/ Bedeutung der Traditionen durch Kennenlernen von Sagen für sich selbst formulieren. Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann kurze Meinung über die Wirkung der Erlebnisse und der Lektüren verfassen; das Gute und das Schlechte, das Recht und die Gerechtigkeit in literarischen und Sachtexten erkennen; grundlegende Verfahren der Konfliktbehandlung erkennen; die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen;
115
Josef Michaelis: Liebesbrief Josef Guggenmos: Ich male mir den Winter Éva Janikovszky:Große dürfen alles
einige Erscheinungen aus dem Alltagsleben darstellen.
Dramatische Spiele -Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe oder zum Weihnachtsfest -Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben III. Sprachrichtigkeit Themenkreise Unterthemen Morphologie Verb Vollverb Hilfsverb Modalverb
Präsens, Präteritum, Perfekt trennbare und nicht trennbare Verben Modalverben im Präsens und Präteritum Rektionen der Verben ( mit Akk. und Dat.) Verben mit präpositionalem Objekt
Substantiv Artikel Genus Numerus Kasus Präpositionen Adjektiv Pronomen
bestimmter, unbestimmter Artikel Singular, Plural Nom, Akk., Dat., Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat. prädikative Verwendung (undekliniert), in der Funktion des Adverbs (undekliniert)
Kompetenzen Der Schüler kann: häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt anwenden Im Unterricht häufig gebrauchte einfache syntaktische Strukturen weitgehend korrekt nachbilden. die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher und eigene kurze Produktionen richtig verschriftlichen Funktion und Bedeutung der häufigsten und wichtigsten Satzzeichen erkennen und diese in eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt anwenden die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher abschreiben und eigene kurze Produktionen hinreichend richtig verschriftlichen Funktion und Bedeutung der häufigsten und wichtigsten Satzeichen erkennen und diese in eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt anwenden
116
Syntax Satzarten
Rechtschreibung und Zeichensetzung
Personalpronomen Possesivpronomen Demonstrativpronomen Fragepronomen Aussagesatz, Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage) Imperativsatz Nebensatz (und, sondern, oder, denn, aber), Kausaler Nebensatz ( weil) W-Fragen
Korrekte Schreibweise der morphologischen und syntaktischen Strukturen Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37 Landeskunde
Aufteilung der Stunden Volkskunde Literatur
Sprachrichtigkeit
Insgesamt
117
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Literatur Landeskunde Sprachrichtigkeit Interaktion Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
21
6
7
7
35
6
15
3
5
5
25
3
16
2
5
14
35
2
2 14 7 10 4 3 92
5 10 3 4 2 2
13 3 2 2 37
3 3 15 2 2 51
18 17 22 15 8 5 180
5 10 3 4 2 2 37
118
Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde Klasse 7– sprachunterrichtender Typ I. Landeskunde Themenkreise
Unterthemen
Volkskunde Stundenzahl im Jahr :37
Kompetenzen
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den Projekttag vorzubereiten -2-3 Stunden zur Vorbereitung und Besprechung der Klassenfahrt Persönliche Lebensgestaltung -Freunde und Gruppen
-Miteinander sprechen -Konflikte -Anpassung -Freundeskreis
-gesunde Lebensweise Gesundheitsgefährdungen -Beim Arzt Kranksein -Medikamente/Kräuter -Sport, Sportdisziplinen -Ausrüstung, Regeln -berühmte Sportler -Massensport -Wettkämpfe -Sport -Meisterschaften
„Zwei Dinge sollen Kinder von ihren Eltern bekommen: Wurzeln und Flügel.“ J. W. von Goethe Abergläubische Heilverfahren ,damit verbundene Bräuche: Fronleichnamsfest, Verwendung der geweihten Blumen Kräuterweihe, Binden eines Weihbüschels
Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen) Der Schüler kann: den Informationsgehalt und, sofern dieser bruchlos formuliert ist, den Hauptgedanken eines einfachen Textes (Textabschnitts) sprachlich einfach beschreiben die Textsorte / literarische Gattung / Art nichtlinearer Texte benennen den Aufbau eines Textes mit einfachen Redemitteln beschreiben einfache Informationen in Texten isolieren, und aufgaben- bzw. problemorientiert verwenden den Informationsgehalt von Texten (u. U. nach Wiederholung) verstehen und die Informationen aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden Bilder/Illustrationen mit sprachlich einfachen Mitteln auch hinsichtlich der subjektiven Wirkung beschreiben Fakten und Meinungen in einem einfachen Text
Gesellschaftliches Leben -Essen und Trinken früher und heute
-Fertigspeisen , Schnellrestaurant
Aus der Großmutters Küche Alte Kochrezepte
-Verlauf der einzelnen Feste -Bräuche in der Welt -1.Mai – Maibaumstellen -Kirchweihfest
-Feste
Die Festtagstracht der Männer und Frauen Schule, Ausbildung, Beruf -Lernen in- und außerhalb der Schule -Berufe, Arbeitswelt
Kulturelles Leben und Medien -Musik und Tanzczene als Teil der Jugendkultur -Medien und ihre Wirkung
-individuelles Lernen -Lernformen -außerschulische Lernorte, Aktivitäten -ein Arbeitstag der Eltern
Typische von Deutschen ausgeübte Berufe bei uns ( Kerzengießer, Blaufärber) Besuch einer Werkstatt oder einer Ausstellung dieser Art -Radiohören Auswahl aus den Fernsehprogramme/Gewohnheiten Program-men des -Jugendliche und Musik ungarndeutschen -Lieblingssänger, Lieblingsbands Fernsehensnsehens -Arbeit mit einem Liedtext (Unser Bildschirm), Die -Theater oder Kinobesuch Sendungen regelmässig - die Rolle des Internets /-soziale verfolgen, Sprechen über Netzwerke die Fernsehsendungen -Beitrag für die Schulzeitung/ Homepage
unterscheiden Texte strukturiert erschließen und einzelne Textaspekte oder Zusammenhänge nach vorgegebenen Gesichtspunkten herausarbeiten Wesentliche sprachliche Mittel eines Textes erkennen, mit denen bestimmte Wirkungen erzielt werden in linearen Texten die Problematik von Handlungen / Konfliktlösungen herausarbeiten und darüber sprechen aus inhaltlichen Beziehungen zwischen Informationen (in einem Text, zwischen Texten, zwischen Text und Visualisierung) Schlussfolgerungen zur Lösung einer Aufgabe ziehen über einen sachorientierten Text allgemeinen Wissens sprechen Handlungsverläufe rekonstruieren und eventuelle Lösungen entwerfen Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion) Der Schüler kann: Inhalte / Informationen strukturiert, sachlich richtig und sprachlich angemessen wiedergeben Bei Objekten, Darstellungen, Ereignissen oder Texten Gemeinsamkeiten bzw. Unterschiede feststellen nach bekannten Gliederungsmerkmalen und mit einfachen Sprachmitteln informell oder formalisiert schreiben In monologischen Kommunikationssituationen oder bei Verschriftlichungen Arbeitsergebnisse mit
120
Wirtschaft, Technik, Umwelt -Tourismus
-Formen von Urlaubsreisen -Unterkunftsmöglichkeiten
-Dienstleistungen
--Infrastruktur des täglichen Lebens
Politik und Geschichte
-Orientierung in der Stadt /Stadtrally -Stadtplan, Wegbeschreibung -öffentliche Einrichtungen -verkehrstechnische Einrichtungen -Einkaufsmöglichkeiten -Lebensumstände
Über Komitat EisenburgSteinamanger Sehenswürdigkeiten bei uns -Arbeits-und Lernmöglichkeiten -Geschichte der Stadt / Ungarndeutsche hier -Die deutsche Selbstverwaltung -Veranstaltungen in der Stadt -Rally in der Stadt
-Aus der frühesten
Hilfe, oder selbständig sach- und adressatengerecht übermitteln inhaltliche Zusammenhänge in einem Text oder zwischen Texten darstellen mit möglichst selbst gewählten Darstellungsformen und Sprachmitteln darstellen aus der Beschäftigung mit Texten gewonnene Ergebnisse für Andere nachvollziehbar entwickeln allgemeines Wissen und speziellere Kenntnisse strukturiert und klar vermitteln sich mit einem Problem / einem Sachverhalt auseinandersetzen in dialogischen Kommunikationssituationen unterschiedliche Positionen charakterisieren, Unterschiede bzw. Gemeinsamkeiten erkennen durch Perspektivenwechsel andere Positionen/Sichtweisen erfahren Texte dialogisieren allgemeine Interaktionsfähigkeit der Schüler kann: bei Informationsdefiziten gezielt nachfragen bzw. deutschsprachige Medien zur Informationsbeschaffung heranziehen sich auch außerhalb der Unterrichtsstunden im Schulalltag orientieren und verständigen PC und Internet mit deutschsprachigen Programmen nutzen mit verschiedenen geeigneten Redemitteln zwischen Sprecher- und Hörerrolle wechseln sein sprachliches Handeln auf unterschiedliche Kommunikationssituation einstellen
121
-Rechte und Pflichten -Kennen und Wahrnehmen
-Interessenvertretung -Rechte und Pflichten im Verein
Geschichte der Ungarndeutschen -Deutsche unter den Märtyrern von Arad
auf Gefühlsäußerungen anderer möglichst angemessen reagieren sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und spontan mit der eigenen Position darauf reagieren deutschsprachige Inhalte in ihren Hauptaussagen auf Ungarisch zusammenfassen die Schlüsselinformationen ungarischer Texte inhaltlich richtig auf Deutsch zusammenfassen Wortschatz und Redemittel - mit einem begrenzten Wortschatz und einfachen variierbaren Sprachmuster an einfachen Kommunikationssituationen relativ sicher teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten Methodenkompetenz Der Schüler kann: selbstständig eine Wortschatzkartei erstellen und damit arbeiten die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext erschließen Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren aus gehörten einfachen Texten Grundinformationen entnehmen unterschiedliche Lesetechniken (global, kursiv,) anwenden mit Anleitung zur Be- und Erarbeitung von Texten inhaltliche Organisationstechniken einsetzen, Schlüsselwörter markieren die Informationen in miteinander zusammenhängenden Sätzen bekannt geben
122
Präsentationstechniken unter Anleitung situationsund adressatengerecht einsetzen.
II. Literatur Themenkreise Volksdichtung Reime Lieder Märchen Sagen Sprichwörter
Unterthemen Zum Beispiel: Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung (Karl Varga) Deutscher Kalender / Neue Zeitung Geschichten in Mundart Ungarndeutsche Sagen Das große Märchen- und Sagenbuch ( Magnus Verlag) Rosemarie Griesbach: deutsche Märchen und Sagen ( Max Huber Verlag)
Prosawerke Erzählungen Jugendromane
Georg Bydlinski: Großmuttertag Geschichten zum Nachdenken: -René Goscinny: Die rosa Vase - Peter Härtling: Der gelbe Junge -Toshi Maruki:Das Mädchen von Hirosima -Irina Korschunow: Das Schwimmbad ist für alle da Susi Jahoda: Warum darf der das? Erich Kästner: Eine ansprache vor Schülern
Gedichte
Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb
Kompetenzen Der Schüler kann Erzählungen und lyrische Werke selbstständig lesen, deren Inhalt kurz zusammenfassen die Gestalten mit Hilfe charakterisieren, die Aussage der Werke formulieren; Altersgerechte Werke der ungarndeutschen Literatur lesen, deuten, dazu einfache Meinung äußern; einen kurzen Jugendroman, oder Erzählung - zum Thema, das die Schüler beschäftigt – lesen; die Gestalten/Figuren charakterisieren, die Handlung und die Aussage mit Hilfe analysieren; das Wesentliche und die Aussage literarischer Texte sprachlich möglichst korrekt zusammenfassen, die Gattungen nennen und sie kurz charakterisieren; Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann: differenzierte sprachliche Formen des Gefallens, NichtGefallens anwenden; die Rolle der Gerechtigkeit und Sichtweise, den Konflikt zwischen persönlicher und gesellschaftlicher Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen; die Behandlung der Konflikte des Individuums und der
123
Gedichte von ungarndeutschen Autorinnen nach der Wahl der Lehrer (Klara Burghardt, Erika Áts, Valeria Koch) Dramatische Spiele
III. Sprachrichtigkeit Themenkreise Morphologie Verb Vollverb Hilfsverb Modalverb
-Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe oder zum Weihnachtsfest -Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben Unterthemen
Kompetenzen Der Schüler kann
Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur 1. ( auch in Nebensätzen)
ein erweitertes Repertoire häufig gebrauchter morphologischer Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt anwenden Wortarten und die Bedeutung einfacher morphologischer Strukturen erkennen ein erweitertes Repertoire syntaktischer Strukturen weitgehend korrekt nachbilden die erworbenen Basisstrukturen orthographisch weitgehend richtig schreiben elementare Zeichensetzungsregeln weitgehend korrekt anwenden
Hilfsverben im Präteritum Imperativ trennbare/ nicht trennbare Verben reflexive Verben Modalverben im Präsens und Präteritum Rektion der Verben Verben mit präpositionalem Objekt
Substantiv Artikel Genus Numerus Kasus Präpositionen
Gesellschaft anstreben; andere Kulturen verstehen und vergleichen.
bestimmter, unbestimmter Artikel Singular, Plural Nom, Akk., Dat., Gen. Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat. Lokale, temporale, kausale Präpositionen Kurzformen von Präpositionen prädikative Verwendung (undekliniert),
124
Adjektiv
in der Funktion des Adverbs (undekliniert)
Pronomen
Komparation Kardinalzahlen, Ordinalzahlen, Zahlwörter Personalpronomen, Reflexivpronomen
Syntax Satzarten
Rechtschreibung und Zeichensetzung
Possesivpronomen Demonstrativpronomen Fragepronomen Aussagesatz, Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage) Indirekter Fragesatz Imperativsatz Nebengeordnete Hauptsätze Nebensätze Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und syntaktischen Strukturen Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln Berichtigung
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II.
Landeskunde 21
Aufteilung der Stunden Volkskunde Literatur 6 6
Sprachrichtigkeit 7
Insgesamt 34
6
18
3
5
28
3
5
125
Sprachliche Handlungskompetenz III. Literatur Landeskunde Sprachrichtigkeit Interaktion Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
14
2
5
14
33
2
3 12 5 10 5 3 91
5 10 3 4 2 2
10 3 2 2 33
2 3 20 2 3 56
15 15 25 15 10 5 180
5 10 3 4 2 2 37
126
Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde Klasse 8– sprachunterrichtender Typ I. Landeskunde Themenkreise
Unterthemen
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den Projekttag vorzubereiten -2-3 Stunden zur Vorbereitung und Besprechung der Klassenfahrt -Jugendsprache -Vier junge Leute sprechen über das Elternhaus
Persönliche Lebensgestaltung -Freunde und Gruppen
Gesellschaftliches Leben -Essen und Trinken früher und heute
-Feste Schule, Ausbildung und Beruf
Volkskunde Stundenzahl im Jahr :37
-Clique -Liebe -Konflikte, Mobbing
-Auswärts essen -Ungarische Küche/Speisekarte -Spezialitäten des deutschen Sprachgebiets -Sinn und Form von verschiedenen Festen
Kompetenzen
Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen) Der Schüler kann: den Informationsgehalt und, sofern dieser bruchlos formuliert ist, den Hauptgedanken eines einfachen Unterhaltungsmöglichkeiten Textes (Textabschnitts) sprachlich einfach früher und heute beschreiben - Die Spinnstube und ihre die Textsorte / literarische Gattung / Art nichtlinearer Funktion Texte benennen; den Aufbau eines Textes mit einfachen Redemitteln Das Schweineschlachten beschreiben; Vergleich der ungarischen einfache Informationen in Texten isolieren, und Küche mit der aufgaben- bzw. problemorientiert verwenden; ungarndeutschen den Informationsgehalt von Texten (u. U. nach -Die Weinlese Wiederholung) verstehen und die Informationen -die ungarndeutschen aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden; Osterbräuche -Eierfärben mit Naturfarben Fakten und Meinungen in einem Text unterscheiden; Texte strukturiert erschließen und einzelne Textaspekte oder Zusammenhänge nach -Zukunfstpläne vorgegebenen, -Schulsystem Gesichtspunkten herausarbeiten und in eigene -Das ungarndeutsche
-Lernen in- und außerhalb der Schule
-Berufe, Arbeitswelt
-Schultypen -Lernen mit dem Internet -Lerntipps, Lernmethoden -Fremdsprachen -Weiterlernen -Schulsystem -Wunschberuf, Traumberuf -Ausbildungswesen
Kulturelles Leben und Medien Medien und ihre Wirkung Wirtschaft, Technik, Umwelt -Tourismus -Dienstleistungen
-Umweltschutz
-Topographische Orientierung
-Brieffreundschaften / Anzeigen in den Jugendmagazinen - Gemeinschaftsportale -E-Mailpartnerschaften -öffentliche Verkehrsmittel -Fahrzeuge -um Auskunft bitten -Reisevorbereitungen/Reisebüro -Versicherungen -Hotelzimmer buchen -Umweltschutzorganisationen -Umweltprobleme, Umweltkatastrophen
Ungarn/Budapest/Plattensee -Länder, Einwohnern , Sehenswürdigkeiten der deutschsprachigen Länder:
Erfahrungszusammenhänge einordnen; Wesentliche sprachliche Mittel eines Textes erkennen, mit denen bestimmte Wirkungen erzielt Berühmte Erfinder und werden Forscher in linearen Texten die Problematik von Handlungen / Konfliktlösungen herausarbeiten und bewerten aus inhaltlichen Beziehungen zwischen Informationen (in einem Text, zwischen Texten, zwischen Text und Visualisierung) Zeitungen und Zeitschriften Schlussfolgerungen zur Lösung einer Aufgabe ziehen über einen sachorientierten Text allgemeinen von Minerheiten -Film von Lívia Gyarmathy: Wissens sprechen und Meinung bilden Handlungsverläufe rekonstruieren und Möglichkeiten Együttélés (1982) alternativer Handlungen oder Lösungen entwerfen -Film: Die Welle Schulwesen
Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion)Der Schüler kann: Inhalte / Informationen strukturiert, sachlich richtig und sprachlich angemessen wiedergeben Bei Objekten, Darstellungen, Ereignissen oder Texten Gemeinsamkeiten bzw. Unterschiede feststellen, nach nachvollziehbaren Kriterien logische Gruppen bilden nach bekannten Gliederungsmerkmalen und mit einfachen Sprachmitteln informell oder formalisiert schreiben In monologischen Kommunikationssituationen oder bei Verschriftlichungen Arbeitsergebnisse meist selbständig sach- und adressatengerecht übermitteln in dialogische Kommunikationssituationen eigene, sachlich und logisch nachvollziehbare Argumente einbringen
128
Österreich, Deutschland, Schweiz. Liechtenstein
Politik und Geschichte -Rechte und Pflichten -deutsches Sprachgebiet
-Konflikte, Lösungsvorschläge -Schülervertretung -deutschsprachige Länder -Varietäten des Deutschen
-Aus der Geschichte der deutschen Sprache -Sprache der Ungarndeutschen Deutsche Minderheiten in anderen Ländern Über unsere Nationalität -Ansiedler -Ausiedlung -Vertreibung -Interviews mit den Vertretern der älteren Generation über ihr Schicksal Wahl eines Minderheitenbeauftragten im Parlament Persönlichkeiten der heutigen Minderheitenpolitik –
inhaltliche Zusammenhänge in einem Text oder zwischen Texten mit selbst gewählten Darstellungsformen und Sprachmitteln darstellen aus der Beschäftigung mit Texten gewonnene Ergebnisse für Andere nachvollziehbar entwickeln allgemeines Wissen und speziellere Kenntnisse strukturiert und klar vermitteln; sich mit einem Problem / einem Sachverhalt auseinandersetzen in dialogischen Kommunikationssituationen mündliche Beiträge anderer auf das Wesentliche reduziert sachlich richtig zusammenfassen durch Perspektivenwechsel andere Positionen/Sichtweisen erfahren und untersuchen Texte dialogisieren bei Informationsdefiziten gezielt nachfragen bzw. deutschsprachige Medien zur Informationsbeschaffung heranziehen sich auch außerhalb der Unterrichtsstunden im Schulalltag orientieren und verständigen PC und Internet mit mehreren deutschsprachigen Programmen nutzen allgemeine Interaktionsfähigkeit Der Schüler kann: - mit verschiedenen geeigneten Redemitteln zwischen Sprecher- und Hörerrolle wechseln im Rahmen der allgemeinen Höflichkeitskonventionen mit einem ausreichenden Bestand an Redemitteln für unterschiedliche Situationen sprachlich handeln auf Gefühlsäußerungen anderer angemessen
129
reagieren sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und spontan mit der eigenen Position darauf reagieren deutschsprachige Inhalte in ihren Hauptaussagen auf Ungarisch zusammenfassen die Schlüsselinformationen ungarischer Texte inhaltlich richtig auf Deutsch zusammenfassen Wortschatz und Redemittel - mit einem angemessenen Wortschatz und variierbaren Sprachmustern an einfachen Kommunikationssituationen relativ sicher teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten Methodenkompetenz Der Schüler kann -selbstständig eine Wortschatzkartei erstellen und damit arbeiten; -die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontexterschließen; -Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren; -zur Informationsgewinnung Printmedien (z.B. einsprachiges Wörterbuch, Lexikon) einfache PCLernprogramme und deutschsprachige Suchmaschinen handhaben und nutzen; -aus gehörten einfachen Texten Grundinformationen entnehmen -unterschiedliche Lesetechniken (global, kursiv, selektiv, detailliert) anwenden -mit Anleitung zur Be- und Erarbeitung von Texten inhaltliche Organisationstechniken einsetzen, Schlüsselwörter markieren;
130
-die Informationen in miteinander zusammenhängenden zusammengesetzten Sätzen bekannt geben; -Präsentationstechniken situations- und adressatengerecht einsetzen II. Literatur Themenkreise Volksdichtung Sprichwörter Lieder Sagen Prosawerke Erzählungen Jugendromane
Gedichte
Dramatische Spiele
Unterthemen Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung ( Karl Varga ) Neue Zeitung Der deutsche Kalender Auf der Spur verborgener Schätze / Ungarndeutsche Sagen Teile einiger bekannten Werke: Kirsten Boie: Nicht Chicago. Nicht hier Jutta Richter: Der Tag, als ich lernte die Spinnen zu zähmen Erich Kästner: Das doppelte Lottchen Erich Kästner: Emil und die Detektiven Peter Härtling: Oma Christina Nöstlinger: Die Ilse ist weg Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb Gedichte nach der Wahl der Lehrer Gedichte von Goethe und Heine -Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe oder zum Weihnachtsfest -Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben
Kompetenzen Der Schüler kann -Erzählungen und lyrische Werke selbstständig lesen, deren Inhalt kurz zusammenfassen, die Gestalten charakterisieren, die Aussage der Werke formulieren; -altersgerechte Werke der ungarndeutschen Literatur lesen, deuten, dazu Meinung äußern; -einen Jugendroman - zum Thema, das die Schüler beschäftigt – lesen, die Gestalten/Figuren charakterisieren, die Handlung und die Aussage analysieren; -das Wesentliche und die Aussage literarischer Texte sprachlich weitgehend korrekt zusammenfassen, die Gattungen nennen und sie kurz charakterisieren; Förderung des Urteilvermögens, der ethischer, ästhetischer, historischer Kompetenz Der Schüler kann differenzierte sprachliche Formen des Gefallens, NichtGefallens anwenden; die Rolle der Gerechtigkeit und Sichtweise, den Konflikt zwischen persönlicher und gesellschaftlicher Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen; die Behandlung der Konflikte des Individuums und der Gesellschaft anstreben; andere Kulturen verstehen und vergleichen.
III. Sprachrichtigkeit
131
Themenkreise
Unterthemen
Morphologie Verb Vollverb Hilfsverb Modalverb Substantiv Artikel Genus Numerus Kasus Präpositionen
Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, Aktiv, Passiv: Präsens, Indikativ, Konjunktiv II. ( könnte, sollte, würde+ Infinitiv) Rektion der Verben Verben mit präpositionalem Objekt
Adjektiv Pronomen
Syntax Satzarten Rechtschreibung und Zeichensetzung
Deklination bestimmter, unbestimmter Artikel Singular, Plural Nom, Akk., Dat., Gen. Deklination Negativartikel Lokale, temporale, kausale Präpositionen Wechselpräpositionen Deklination ( Nom. Akk. Dat .Gen. ) Prädikativer Gebrauch Personalpronomen Possesivpronomen Demonstrativpronomen Relativ- und Interrogativpronomen Indefinitpronomen Wunschsatz Satzgefüge: Konjunktionalsätze, Pronominalsätze
Kompetenzen Der Schüler kann: ein erweitertes Repertoire häufig gebrauchter; morphologischer Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt anwenden; Wortarten und die Bedeutung einfacher morphologischer Strukturen erkennen; ein erweitertes Repertoire syntaktischer Strukturen weitgehend korrekt nachbilden; die erworbenen Basisstrukturen orthographisch weitgehend richtig schreibenelementare Zeichensetzungsregel weitgehend korrekt anwenden;
Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und syntaktischen Strukturen Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln Berichtigung
132
Stundenzahl im Jahr: 180 Landes-und Volkskunde:37
Sprachliche Handlungskompetenz I. Sprachliche Handlungskompetenz II. Sprachliche Handlungskompetenz III. Literatur Landeskunde Sprachrichtigkeit Interaktion Methodenkompetenz Urteilsvermögen Insgesamt
Landeskunde 21
Aufteilung der Stunden Volkskunde Literatur 6 6
Sprachrichtigkeit 7
Insgesamt 34
6
18
3
5
5
28
3
14
2
5
14
33
2
3 12 5 10 5 3 91
5 10 3 4 2 2
10 3 2 2 33
2 3 20 2 3 56
15 15 25 15 10 5 180
5 10 3 4 2 2 37
133
Volkstanzunterricht 37 Stunden pro Jahr in allen Jahrgängen Unser Ziel ist, die Bewegungskultur, die körperliche und seelische Ausdauerfähigkeit, die kontaktschaffende Fähigkeit der Schüler zu entwickeln, und gesunde, gut gesinnte, richtig bewegende, den Tanz gernhabende Jugendlichen zu erziehen.
Zielsetzung
Tanzformen
1-4. Jahrgang: Erkennung von Kinderspielen, den Gemeinsinn und das Erlebnis der Zusammengehörigkeit durch Spiele wahrnehmen zu lassen, kurze rhythmische Elemente zu memorieren, die Gewöhnung von solchen Grundbausteinen und Grundbegriffen, die die Einleitung des Tanzunterrichts ermöglichen. Die Volkskinderspiele und die Volkstanzspiele ergänzen die Kenntnisse der Schüler, erweitern ihr Blickfeld, sichern ihnen neue Bewegungserlebnisse.
Volkskinderspiele und die Volkstanzspiele ergänzen die Kenntnisse der Schüler, erweitern ihr Blickfeld, sichern ihnen neue Bewegungserlebnisse. Traditionelle Spiele und Tänze, Spiele und Spielenheftung Rhythmisierung von Kindersprüchen und Abzählspielen Pararwahl- und Paartauschspiele Rollenspiele
Die beförderliche Auswirkung des Volkstanzes
Kompetenzen
Bewusstmachung von Traditionen und Bräuche
Die Schüler können: -Terminologie (Fachbegriffe)verstehen -Kostüme tragen und pflegen -Bewegungen an sich und im Raum koordinieren -ihr Gleichgewicht halten
Trachten Haartracht Volksmusik, Volkslieder Forschung von Volkssprüchen Lernen von Sprüchen Kontaktpflege mit älteren Menschen Gemeinschaftsentwicklung Freude machen Akzeptierung Paare machen Beziehungen zwischen Jungen und Mädchen Entwicklung der
Wichtig ist: -Schulung des motorischen, akustischen und visuellen Gedächtnisses -Kennen einer oder mehreren Tanztechniken -Kennenlernen und Unterscheiden von unterschiedlichen rhythmischen Strukturen und Taktarten (Rhythmusschulung) -Musikalische Grundbegriffe
134
Sprachverständigung Richtige Aussprache, Artikulation Auflösung von Kommunikationshindernissen Tanz-und Bewegungsformen: Melodienkenntnisse -Ensemble -Verschiedene Gruppengrößen -Duo -Solo Raumformen: Reihe Spalte Linie Kreis Doppelkreis
Rhythmische Entwicklung
Sing- und Tanzspiele
Wortschatzentwicklung
Anpassung von gleichmäßigpulsierenden Musik- und Tanzmotiven
Entwicklung der Benutzung deutscher Sätze Richtige Verwendung von schwäbischen Wörtern Gut verständliches Singen Einbau in bisherigen Kenntnissen
Zielsetzung, 5-8. Jahrgang Die Anreicherung von Paartausch- und Paarwahlspielen durch Improvisation, die zur Formierung einer kreativen Personalität beiträgt. Die Erweiterung der Schritte und Grundbegriffe, die während ihren bisherigen Studien erlernt worden sind, die pünktliche Durchführung und Improvisation
Entwicklung von Fertigkeiten und Fähigkeiten Entwicklung des Musikgedächtnisses Errichtung der Singtechnik
Motivheftung
Händeklatschen gehen/wandeln und treten Drehen und Drehung Tanzmotive: die Grundschritte von Walzer, Polka, Wechselschritt, Galopp
wahrnehmen und in Bewegung umsetzen -Eigenkompetenz: Erreichen von Selbstständigkeit und Selbstbewusstsein -Sozialkompetenz: Erreichen von Achtung, Rücksichtnahme und Respekt anderen gegenüber -Integration, Teamfähigkeit, Kritikfähigkeit (konstruktive Reflexion), Einordnung, Zuverlässigkeit, Hilfsbereitschaft, Verantwortungsbewusstsein, Kompromissfähigkeit und Kommunikationsfähigkeit -Kreativität: Förderung des schöpferischen Denkens und Tun -Schulung der Beobachtung und Kommunikation -Schulung der Entscheidungsfähigkeit -Förderung des schöpferischen Denkens und Tuns Die Fähigkeit theoretisches Wissen in die Praxis umzusetzen
Bühnentänze
135
von Tanzschritten, die problemlose Zusammenschaltung der Tanzschritte. Das Lernen und der Vortrag von zusammenhängenden Choreografien.
Auftritte vor Publikum: Interne und öffentliche Präsentationen sind Bestandteile der Ausbildung .
136
137
LOKALER LEHRPLAN Die Technik wird von dem Schuljahr 2013-14 im ersten Jahrgang deutsch unterrichtet. TECHNIK LEBENSFÜHRUNG UND PRAXI JAHRGANGSSTUFEN 1-2 Das Ziel des Faches im 1-2. Jahrgängen ist, die Förderung der Schlüsselkompetenzen, in sbesonder die naturwissenschaftliche-technische Kompetenz, der Schüler bzw. seinem Lebensalter entsprechende Erfahrungen aus ihrem Umfeld zu sammeln. Die Schüler sollen Fertigkeiten und Fähigkeiten, Methoden erlernen, die die Orientierung, Eingliederung und kreative Arbeit in der physischen, gesellschaftlichen und technischen Umfelt helfen. Unterschtützung des Überganges von Kindergarten in die Schule, Förderung des selbständigen Lernens, Aufnahme von unentbehrlichen elementeran Kenntnissen aus dem Alltag, Entwicklung der Handfertigkeit, Respekt vor dem Lernen und Arbeite, Wertschätzung von Wissen und grundsätzlichen Werten, Aufbewahrung von Tradition. Es wird immer wichtiger neben dem individullen Arbeiten und Lernen, die Gruppenarbeit bzw. die einander helfende Arbeit. Das Fach wird wöchentlich in einer Stunde unterrichtet.
THEMENGEBIETE Familie, Haushalt
LERNINHALTE ANFORDERUNGEN
Zuhause, Leben in der Familie, sicheres Zuhause Zeiteinteilung Ordnung und Sauberkeit in unsere Unwelt Ernährung Körperpflege Zweckmäßige Kleidung Pflanzenpflege Hobbytier, Tierpflege, verantwortungsvolle Tierhaltung
Familie, Familienmitglied, Wohnort,Haus, Wohnung, Zuhause, Gemeinschaft, Haushalt, Hausarbeit, Gefahrenquellen, Unfall, Haushaltsgerät, Arbeitsteilung, Feier, gesunde Lebensweise, Ernährung, Hygiene, Körperpflege, Kleidung, Zeiteinteilung, Tagesplan, Freizeit, Umwelt, Müll, Umweltschultz
Material, Materialprüfung, Materialeigenschaften, Schätzung, Messung, Größe, Breite, Länge,Höhe, natürliche Materialien, Schablone, Faserstoffe, flechten, knoten, filzen Regeln des Fussgängerverkehrs Fussgänger, Regeln des öffentlichen Straßenverkehrsordnung, Verkehrs Zebrastreifen, Fahrbahn, Gefahren des Verkehrs Bürgersteig, Haltestelle, Ampel, Verkehrsschild, Verkehrslenkung, öffentlicher
Sachliche Kultur, Formgestaltung von Materialien Technologien, Produktion plastische Materialien Papier, Holz, Faserstoffe, Metaldraht, Textilien Bauen
Verkehr
SCHLÜSSELBEGRIFFE
Gemeinschaftsarbeit, Gemeinschaftsrollen
Familienfeiern Familientreffen schulische,-und Klassenveranstaltungen
Verkehr, Fahrzeug, Unfall, Sicherheit, Sicherheitsgürtel, Kindersitz, Kinderverschluss Veranstaltung, Feier, Volksbräuche, Arbeitsorganisation, Programme, Dekoration
ERWARTUNGSHORIZONT AM ENDE DER ZWEIJÄRIGEN STUFE Das Aufzählen der Eigenschaften von Umwelt, gesellschaftlichem und technischem Umfeld. Erfahrungen von Umwelteinflüssen durch den Menschen Verständnis von der Rolle der Familie, Zeiteinteilung und gesunde Arbeitsverteilung. Bewusst werden von Gefahren im Haushalt und Verkehr, gesunde Gefahrenwahrnehmung. Kenntnis von grundlegenden Hausarbeiten, Haushaltsutensilien, Haushaltsgeräten und deren Gefahren. Nennung von Beispielen für zeitgemäβe, gesunde Ernährung und zweckmäβige Kleidlung. Erkennung von im Alltag genützten Materialen, Feststellung von deren Eigenschaften durch sinnesorganische Beobachtung und Untersuchung, Definierung der Erfahrungen. Dem Alter entsprechende Problemerkennung und Problemlösung. Benennung von Berufen, die sich mit der Materialbearbeitung verbinden, die Aufzählung deren Eigenschaften. Kenntnis der Möglichkeiten des zweckmäβigen Sparens. Selbstbewusste Gestaltung von plastischen Materialen, Papier, Holz, Metaldraht, Faserstoffe und Textilien. Selbstständiges Bauen und anhand von Anleitung. Die sichere und unfallfreie Verwendung von Werkzeugen. Sauberkeit und Ordnung während der Arbeit. Kenntnis von grundlegender Hygiene und Arbeitsgewohnheiten.
139
Bewusste
Anwendung
von
Verkehrsregeln
bei
Straβenüberquerung.
Anwendung von Regeln des kultivierten und unfallfreien Fahrzeuggebrauchs (Reisen mit öffentlichen Verkehrsmitteln sowie in PKWs).
JAHRGANGSSTUFEN 3-4 Der dritte und vierte Jahrgang stehen im engen Zusammenhang mit dem ersten Jahrgängen. Die Zentralaufgabe ist : mit der weiteren Entwicklung der Schlüsselkompetenzen sollen die Schüler die Kenntnisse und Erfahrungen- altersgemäß- über die unmittelbare Lebensraum erweitern. Mit der Förderung von Kreativität und manuale Grundfertigkeiten( Handfertigkeit) sind die Schüler zu einer freudigen Arbeit und Lernen angeregt. Die Schüler erweitern ihre Kenntnissen über die moralischen Werten, über die Bräuche, über die nationale Traditionen, über die Kultur in Ungarn . Es ist wichtig, während der Werkprozesse die Regeln zu behalten, die werden die komplizierten Anstandsregeln in der Gesellschaft begründen. Zu der Förderung der Selbständigkeit sollen neue Lehr,-und Lernmethoden in Anspruch genommen werden, wobei neben der individuellen Tätigkeit auch Teamarbeit zu organisieren ist. Die meisten Objekten werden noch nach der Darstellung des Musterwerkes angefertigt, aber es soll sich selbständiger, mit eigenen Arbeitsprozess verwirklicht werden. Bei der Herstellung der Werkstücke werden die manualen Fertigkeiten, die Bewegungskoordination, die Körperhaltung und Kraftentfaltung gestärkt, dazwischen sind die Zusammanhänge von Form , Funktion,Material, Ästhetikum zur Geltung gekommen. Die Wichtigkeit der Unfallverhüttung soll erkannt werden, man muss auf den richtigen Umgang mit Werkzeugen, Geräten achten. Es wird die volkstümliche Objektgestaltung mit den bekannten Materialien fortgesetzt. Auf spielerische Art und Weise soll die Fachtermonologie erweitwert werden, und die Grundlagen von technischen Zeichnung werden jetzt gelegt. Mit der Arbeitsteilung in der Familie und im gemeinschaftlichen Leben entwickeln sich die Selbstbedienung und die soziale Kompetenzen. Die Grundlagen der gesunden und umweltbewußten Lebensführung sollen abgelegt werden. Die Teamfähigkeit und Kooperationsbereitschaft werden mit Hilfe der gemeinschaftlichen Arbeit und durch die gemeinschaftlichen Rollen erfördert. Das Fach wird wöchentlich in einer Stunde unterrichtet.
140
ERWARTUNGSHORIZONT AM ENDE DER VIERTEN KLASSE Praktische Kenntnisse über den Alltag und über den Haushalt Gebreauchsanweisungen lesen, verstehen und einhalten Erfolgerlebnisse während des Herstellungsprozesses Erfahrungen über im Alltag gebrauchten Materialien Produktgestaltung nach Muster Sachmäßige Umgehen mit Werkzeugen Die Anwendung der Regeln im Fussgängerverkehr
THEMENGEBIETE Familie, Haushalt
LERNINHALTE ANFORDERUNGEN
Zuhause, Selbstbedienung, Gastwirtschaft Feiertage in der Familie Wirtschaft im Haushalt Unsere Gesundheit Selbsterkenntnis Die Chemikalie zu Hause Sachliche Kultur, Kennenlernen der Technologien, gebrauchten Materialien Produktgestaltung Objektgestaltung. Die Werktechnologien Die Grundlagen von technischen Zeichnung Die alltägliche Anwendung der technischen Errungenschaften Verkehr Wir verkehren als Fussgänger Grundkenntnisse des Fahrradverkehrs Der öffentliche Verkehr Die moralischen Regeln Die Verkehrsmittel Der umwelt,-und gesundheitbewußter Verkehr Gemeinschaftsarbeit, Veranstaltungen in der Gemeinschaftsrollen Klasse und in der Schule Die Arbeit für die Gemeinschaft
SCHLÜSSELBEGRIFFE Lebensführung, die gebaute Umwelt, Wirtschaft, Finanzierung, Einkommen, Ausgeben, Ersparnis, Taschengeld, Dienstleistung, Notrufnummer, Feuwehr, Polizei, Waschmittel, Reinigungsmittel, Gebrauchsanweisung, Gesundheit, Krankheit, Epidemie, Krankenpflege Material, Produkt, Werkzeug, phisische uund technologische Eigenschaft, Materialprüfung, Produktion, Makett, Modell, Muster, Grundriss, Maß, Messen, Unfall, Gefahren bei der Arbeit, Erste Hilfe
Fahrbahn, Radweg, Fussgängerverkehr, Ampel, Unterführung, Überführung, Zeichnen, der öffentliche Verkehr, lokale und Fernverkehr, Radfahren, Richtungsgeben, Eingeben, schädliche Abgase, Luftverschmutzung, Schutzausrüstung, Regeln Gemeinschaftsarbeit, Gemeinschaftsrolle, Veranstaltung, 141 Feietrtag, Programmorganisation, Arbeitorganisation
Grundkenntnisse über den Radverkehr Aktive Teilnahme an der Arbeit, Kooperation, Selbständigkeit Kenntnisse der hygienischen Gewohnheiten
142
2. számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A Nemzeti alaptantervben megjelenő nevelési célok adják meg az 5–8. évfolyamokon az osztályfőnöki órák témaköreit. A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka egyik fontos kritériuma. 5. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés
12 óra 7 óra 4 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra
Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 12 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek, hagyományok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan Előzetes tudás dolgozunk páros munkában és csoportmunkában? Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének nevelési-fejlesztési kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és céljai együttműködési képességének fejlesztése. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Alsó felső tagozat átmenetének kezelése A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása. Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási módjainak elemzése. Napirend fontossága, annak kialakítása. Az egyes osztályban szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a Magyar nyelv: szóbeli kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása kommunikáció fejlesztése Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése.
Iskola bemutatása, szabályai Házirend Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése
Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás
Hagyományok Szakkörök, diákélet, iskolaélet A tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait!
Hon és népismeret: a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.
Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték, értékelés, önértékelés fogalmak Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a Órakeret Fejlesztési cél családban? 7 óra A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése. Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az nevelési-fejlesztési osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A rend és a káosz különbözősége. A drámajátékok Ki vagyok én? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése.
Irodalom A mesék pozitív és negatív szereplői
Helyem a közösségben Magyar nyelv: Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles A testbeszéd kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. értelmezése Mozgásos önkifejezés A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? Irodalom: A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A Irodalmi alkotások a
144
felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. önismeret, társas kapcsolatok, Kulcsfogalmak/ énkép, szabályrendszere, példakép fogalmak
felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Erkölcstan: a másság elfogadása közösség,
együttélés
Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 4 óra Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi Előzetes tudás mondandóját. A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció eszközei: Hogyan kommunikálunk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. Siketek jelbeszéde.
Magyar nyelv: Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben
a
A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, Magyar nyelv, a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és Irodalom: feldolgozása. Különböző típusú szövegek értelmezése A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás Magyar nyelv: nyelvi megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, kifejezési formák: tetszikelés tegeződés, magázódás, tetszikelés Informatika: e-mail, chat Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Erkölcstan: viselkedési Szituációs játékok: kommunikációs játékok normák, pl.: köszönés, Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új bemutatkozás, osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk. bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Tanuljuk a tanulást Fejlesztési cél 5 óra Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának Előzetes tudás néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai
145
A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek A tematikai egység megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó nevelési-fejlesztési képesség fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson céljai keresztül az együttműködés képességének fejlesztése Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó tanulási módszerek megtanítása. Magyar nyelv, Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása. Irodalom: Szövegértés írásban és szóban A szövegértő képesség A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon fejlesztése különböző keresztül. típusú szövegeken Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak Erkölcstan: elsajátítása. Mások véleményének tiszteletben tartása Kérdéskultúra és kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Jegyzetelési technikák tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Vázlatkészítés címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az információforrások kritikus használatának megtanítása A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői Informatika: legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az Online szótárok értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük használata fel őket a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága. Előzetes tudás
146
A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, A tematikai egység étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos nevelési-fejlesztési részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében
Természetismeret: az emberi szervezet működése
Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés Felkészülés a serdülőkori változásokra. Természetismeret: Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése menstruáció, (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. magömlés Kulcsfogalmak/ egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Mi a pályánk? Fejlesztési cél 3 óra Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen Előzetes tudás sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem? A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár A tematikai egység külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák nevelési-fejlesztési elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló céljai tényező a szakmaválasztásban. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Kapcsolódási pontok keresése az egyes szakmák és az érdeklődési kultúra, Ének-zene, körök között. Informatika Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók Technika, kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek kultúra
Vizuális
147
megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Szakmaismeret Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kulcsfogalmak/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 2 óra A pénz fogalma, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz A tematikai egység mértékű összegekkel nevelési-fejlesztési Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell fizetni. céljai Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A háztartások életét meghatározó intézményekről való ismeretek bővítése.
gazdasági
pénzügyi Technika és életvitel háztartástan
A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában, kiindulási pontként a zsebpénzükkel. Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez Matematika: a pénz kapcsolódó takarékossággal kapcsolatosan. vásárlói értéke Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság fogalmak
6. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást
9 óra 4 óra 8 óra 6 óra
148
Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés
3 óra 3 óra 3 óra
Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 9 óra Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat Előzetes tudás A tematikai egység Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának nevelési-fejlesztési felismertetése. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés, mások értékelése. Az egyes osztályban szükséges felelősök újraválasztása. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Osztálykirándulás – élménykommunikáció Magyar nyelv: szóbeli Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat kommunikáció Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, fejlesztése egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. A nyári szünidő tervezése. Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában, baráti közösségben Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak szélesítése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása
Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás
Értékelés – Önértékelés Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés fogalmak
149
Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a Órakeret Fejlesztési cél családban? 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az nevelési-fejlesztési osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik osztályban? Célkitűzés, önmegvalósítás Irodalom A mesék pozitív és negatív szereplői Jellemzés – Önjellemzés Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Magyar nyelv: Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles A testbeszéd kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. értelmezése Mozgásos önkifejezés Irodalom: A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, Irodalmi alkotások a önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének felnőtt-gyerek alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. kapcsolat bemutatására Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Erkölcstan: a másság Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? elfogadása önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés Kulcsfogalmak/ énkép, szabályrendszere, példakép fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 8 óra Kommunikációs zavarok ismeret, feloldása Előzetes tudás A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás A média tudatos kritikai kezelése céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs zavarok Magyar nyelv: Értelek, nem értelek, félreértelek! Szituációs játékok: Aktív részvétel kommunikációs zavarok bemutatására. A kommunikációs képesség különféle fejlesztése. kommunikációs helyzetekben Médiatudatosságra nevelés
a
150
Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel kapcsolatosan Hírek a tv-ből, rádióból Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Készítsük fel a tanulókat az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás révén a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Ismertessük meg a tanulókat a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
Magyar nyelv, Irodalom: Különböző típusú szövegek értelmezése
Amikor nem unatkozom… A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi, Természetismeret szakkör, sportkör stb. a sport szerepe az Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek egészségmegóvásban a testi és lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül. Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás –Vita Szituációs játékok A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált fejlesztése.
Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, nyelvi magatartás megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosság. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Tanuljuk a tanulást Fejlesztési cél 6 óra Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó Előzetes tudás képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában. A tematikai egység Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó nevelési-fejlesztési képesség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegértés írásban – Szövegértés szóban Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg meghökkentése A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete. Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása.
Magyar nyelv, Irodalom: A szövegértő képesség fejlesztése különböző típusú szövegeken
Humor az irodalomban A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Jegyzetelési technikák – Filmkritika Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése,
151
gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás alakítása. Az információforrások kritikus használatának gyakorlása. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Ember és környezetének kapcsolata. Előzetes tudás A tematikai egység Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés nevelési-fejlesztési fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság fogalmának ismerete. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A környezettudatos magatartás Hívjuk fel a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára a természetben és a kultúrában. Tudatosítsuk, hogy az erőforrásokat Természetismeret: tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási az emberi szervezet képességükre tekintettel használják. működése Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló Természetismeret: környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett Környezetvédelem, magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. tájvédelem Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Kulcsfogalmak/ Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Mi a pályánk? Fejlesztési cél 3 óra Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját Előzetes tudás képességek felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek. A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár A tematikai egység külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák nevelési-fejlesztési elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló céljai tényező a szakmaválasztásban. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Érdeklődési kör
152
Mely területek, milyen tantárgyak, tevékenységek motiválják a tanulókat?
milyen
iskolán
kívüli
Technika, Vizuális Melyik a kedvenc tantárgyam? kultúra, Ének-zene, Kommunikáció – Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani, Informatika hogy miért az a tantárgy a kedvencük. Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm? Önismereti tréning. Egy szakma bemutatása Technika, Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez kultúra képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.
Vizuális
Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Kulcsfogalmak/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 2 óra Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen tevékenységeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában Előzetes tudás hogyan kommunikálhatunk? A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Családi kiadások a postán. Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek. Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat alkalmazni. Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb. Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását. Informatika: Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs e-mail, chat formák: SMS, e-mail, chat Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs
153
lehetőségek előnyeit és hátrányait. Kulcsfogalmak/ fogalmak 7. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés 9 óra Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 8 óra Kommunikáció – médiatudatosság 5 óra Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság - Mi a pályánk? 8 óra Gazdasági életre nevelés 5 óra Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 9 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való Előzetes tudás együttműködés: Szervezetek működése, működés szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. Az osztály mint közösség kommunikációs és nevelési-fejlesztési együttműködési képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A nyári szünidő tervezése – élménykommunikáció
Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése
Félévi bizonyítványterv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Erkölcstan: szabálykövetés, Tanulói jogok és kötelességek DÖK szabálytudat, törvény, A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok előírás következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek:
154
Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Kulcsfogalmak/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés fogalmak Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a Órakeret Fejlesztési cél családban? 8 óra Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő Előzetes tudás szabályok. A tematikai egység Az osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. nevelési-fejlesztési Magunkról való tudás. Gondolati térkép. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyem az osztályban Helyem az osztályban, mint közösségben Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Mozgásos önkifejezés Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok Magyar nyelv: Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív A testbeszéd énkép alakítása pozitív irányba. értelmezése Ki vagyok én? Irodalom: Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és Irodalmi alkotások a gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Az önismeret fejlesztése. Testbeszéd, beszélnek a testrészeink. Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése, alakítása nagyon fontos a rólunk kialakított kép pozitív attitűdjéhez. Barátságtérkép Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak Erkölcstan: a másság engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az elfogadása együttélés szabályrendszere. A felnőttek és én A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. A szülők szerepe a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Kulcsfogalmak/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, fogalmak
155
Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 5 óra Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: Előzetes tudás feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A tematikai egység A kommunikáció eszköztárának stabil, helyzetnek megfelelő nevelési-fejlesztési használata. A kommunikációs tényezők biztos felismerése. Kulturált kommunikációs illemszabályok betartása. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Hogyan mondjam? A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása.
Magyar nyelv: Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben
a
Magyar nyelv: nyelvi A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás kifejezési formák: megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tegeződés, magázódás, tetszikelés. tetszikelés Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.
Informatika: chat
e-mail,
Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok. fogalmak Tematikai egység/ Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód – Órakeret Fejlesztési cél környezettudatosság – A mi pályánk? 7 óra Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A Előzetes tudás kiemelés mint jegyzetelési technika. Mi a környezettudatos magatartás? Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás készítésének ismérvei, az informatikai tudás beépítése a A tematikai egység kiselőadásokba, például ppt. A fejlesztés a környezettudatos magatartást nevelési-fejlesztési és az egészséges életmódot érintő témákon keresztül történik, fejlesztve céljai ezáltal a szövegértést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet előzetes megteremtése a kiselőadásokkal. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. Szövegértés írásban és szóban Magyar nyelv, A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon Irodalom: keresztül. A szövegértő képesség fejlesztése különböző
156
Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. típusú szövegeken Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsajátítása. Magyar nyelv, Jegyzetelési technikák elsajátítása, lépéseinek gyakorlása különböző Irodalom: típusú hallott vagy leírt szövegeken keresztül: tartalmi kivonat A jegyzetelési techkészítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép nikák gyakorlása készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni. Az önértékelés és mások értékelésének fejlesztése. A felvételire való felkészítés olyan helyzetek megteremtésével, ahol a tanulóknak alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek Informatika: megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, Online szótárok foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, valamint a hozzájuk vezető használata erőfeszítések megtételére. Kiselőadások készítése prezentációval A prezentáció fogalmának és fajtáinak ismerete. A papíralapú prezentáción túllépve a digitális kompetencia előtérbe helyezése. PowerPoint előadás készítésének mechanizmusa, az ehhez kapcsolódó előadásmód fejlesztése. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, jegyzetelés, kiselőadás PowerPoint fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz fogalma mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet a mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz A tematikai egység mértékű összegekkel. nevelési-fejlesztési Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell fizetni. céljai Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt 2 órában Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról demokratikus döntéshozatal.
157
Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, Matematika: a pénz programokkal. vásárlói értéke Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez előkészítés, foglalások rendezése stb. Osztály szintű karácsonyi ünnepség költségvetésének készítése Költségvetés készítés: a költségvetés részei, tervezés, számítások végzése, megvalósítás, elszámolás. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a megvalósult költségek között. Mi volt az eltérés oka? Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság fogalmak 8. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés
6 óra 3 óra 17 óra 4 óra 5 óra
Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 6 óra Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés Előzetes tudás szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. Az osztály mint közösség és az A tematikai egység egyén kommunikációs, valamint együttműködési képességének nevelési-fejlesztési fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció
Magyar nyelv: szóbeli
158
A jövőbeni tervek – élménykommunikáció
kommunikáció fejlesztése
Félévi szöveges önértékelési terv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ értékelés, önértékelés, kommunikáció fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 3 óra Az internet fogalma, használata. Az etikett fogalma Előzetes tudás Az internetnyelv megjelenése mellett az anyanyelv helyes A tematikai egység használatának fontosságára nevelés. Az internet szabályrendszerének, nevelési-fejlesztési normáinak megismertetése a tanulókkal, valamint e terület céljai közösségformáló hatásának ismertetése. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetnyelv A 20-21. századi vívmányok biztos és kulturált használata mellett az anyanyelvi kultúra megtartásának fontossága. A normakövető helyesírás alkalmazása e-mailezés és chatelés alkalmával. A levél tartalmi és formai elemeinek megőrzése e-mail írásakor.
Informatika: chat
e-mail,
Magyar nyelv és irodalom: A levél tartalmi és formai jellemzői
Etikett netikett Az alapvető viselkedési normák kiterjesztése a mindennapi Erkölcstan: viselkedési viselkedés területén megjelenő internetes világra is. Tudatosítani kell normák, a tanulókban, hogy a netikett, azaz az internet etikettje, írott és íratlan szabályai is mindenki számára kötelező érvényűek. Az internetes közösségek hagyományos közösségekhez hasonló működésének ismertetése, annak érdekében, hogy tudják a tanulók, ezek a közösségek is kiközösítik azokat a tagokat, akik a szabályrendszerüket nem tartják be. Kulcsfogalmak/ internetnyelv, etikett, netikett, szabályrendszerek fogalmak Tematikai egység/ Órakeret A mi pályánk? Fejlesztési cél 17 óra Tehetség fogalma. Szakmák ismerete, Saját adatok ismerete. Illemtani szabályok. Kommunikációs ismeretek. Szövegértés és szövegalkotási Előzetes tudás képesség.
159
A tematikai egység A tehetség jegyeinek felismerése önmagunkon. Szövegértő és nevelési-fejlesztési szövegalkotó képesség fejlesztése. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Mindenki tehetséges valamiben. Te miben? A tehetség területeinek megismerése, a saját képességek reális ismerete, annak felismerése miben tud a tanuló kiemelkedőt nyújtani. Magyar nyelv, Irodalom: Pályaorientáció. Pályaválasztás 4 óra A szövegértő képesség A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. Ennek fejlesztése különböző érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania típusú szövegeken számukra, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Hogyan készülök az írásbeli felvételire? A felvételire, való felkészítése a tanulóknak olyan helyzetek Informatika: megteremtésével, ahol alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet Online szótárok megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. használata Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Az önéletrajz Az új típusú önéletrajz tartalmi és formai követelményei. Magyar nyelv, Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és online Irodalom: felületen. A kézzel írt önéletrajz küllemének követelményei: Önéletrajz olvasható írás, a helyesírás fontossága, áthúzások, satírozások, lefestők mellőzése. Az online felületen küldött önéletrajz kísérőlevelének formai és tartalmi, netikettbeli követelményei. Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok. Szövegértés gyakorlása a kitöltési útmutató alapján. Az írásbeli felvételi tapasztalatai – kommunikációs gyakorlat Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni.
Magyar nyelv, Irodalom: kiselőadás
160
Megjelenés a felvételin – A divat, amely megmondja ki vagy Öltözködési és viselkedési normák alakítása. A helyszínnek és időpontnak megfelelő magatartásformák gyakorlása. A szóbeli felvételi tapasztalatai– kommunikációs gyakorlatok Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, kiselőadás, illemtan fogalmak Tematikai egység/ Egészséges életmód – Környezettudatosság Órakeret Fejlesztési cél 4 óra Testi és hormonális változások, valamint azok következményei Előzetes tudás A tematikai egység A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való nevelési-fejlesztési felkészítés. A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Halló fiúk, halló lányok Biológia Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése Hormonális változások (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. és külső hatásai Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Szerelem és más dolgok A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés. Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. Kulcsfogalmak/ hormonális változások, érzelem, szerelem, lelki egyensúly fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz értéke, mint fizetőeszköz. Költségvetés fogalma. Előzetes tudás A tematikai egység Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy nevelési-fejlesztési mennyi pénzért lehet utazni, programokat szervezni, szállást foglalni. céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Utazás kirándulásszervezés Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról demokratikus döntéshozatal. Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, programokkal. Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez előkészítés, foglalások rendezése stb. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek
Földrajz: Magyarország nevezetességeinek, természeti kincseinek ismeret, turisztikai célpontok Informatika: 161
összefüggését, egymásrautaltságát.
Útvonaltervező, exceltáblázat használata,
Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, Matematika elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a a pénz vásárlói értéke megvalósult költségek között. Mi volt ennek az oka? Praktikumok: diákok által felvetett gazdasági témák megvitatása, tapasztalatszerzés egymástól. Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság, költségvetés, fogalmak
162
3.
számú melléklet:Az egyes tantárgyak értékelési rendszere A magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelési rendszere
Szóbeli számonkérés és értékelés Törekszünk a számonkérésben az élőszavas kommunikációt előnyben részesíteni, különösen az irodalom tárgy területén, ahol az összefüggő szöveges felelet, az önálló véleményalkotás formái nagy hangsúllyal szerepelnek a NAT-ban is és helyi tantervünkben is. A nagyobb létszámú osztályoknál is törekedni kell arra, hogy az irodalom tantárgyból (a memoriterekkel együtt) legalább 3 szóbeli feleletre kerüljön sor a félév során. Az aktuális szóbeli felelet alkalmával mindig gondot kell fordítani a folyamatos ismétlésre is. A teljesítmény függvényében a következőképpen alakul a szóbeli beszámoltatás értékelése: A tantervben meghatározott, a továbbhaladáshoz minimálisan szükséges ismeretek elsajátítása és reprodukálása elégséges, ha ezt a szintet nem éri el a teljesítmény, elégtelen az érdemjegy. Amennyiben a továbbhaladáshoz minimálisan szükségest meghaladja a tanuló teljesítménye s eléri a törzsanyag 50 %-át, közepesre értékeljük. Ha a elsajátítandó tudástartalmak 75 %-át eléri a szóbeli felelet során a tanuló teljesítménye, feleletének értéke jó. Ha a helyi tantervben meghatározott tudástartalmak 90 %-át eléri a tanuló teljesítménye, akkor tudását jelesre értékeljük. Teljesítményének értékelésekor figyelembe vesszük a szaktárgyi versenyekre való felkészülést és részvételt, az ott elért eredményeket is. A szóbeli feleletek közé tartozik a memoriterek számonkérése, ezt azonban fekete színnel különböztetjük meg az összefüggő, témakifejtő szóbeli felelettől. Írásbeli számonkérés és értékelés Mindkét tárgyból a témakörök végén az elsajátítás mértékének ellenőrzése és értékelése történik témazáró (szummatív) felmérésekkel, amit magyar nyelvből az összefoglalást követő dolgozat-előkészítő feladatsorok megoldása során történő diagnosztizálás, irodalom tárgyból pedig előkészítő rész- illetve házi fogalmazások előznek meg, amelyeknek szintén a helyzetelemzés és tájékozódás a célja. A házi fogalmazásokat is értékeljük érdemjeggyel és szövegesen is, felhívva a figyelmet a fogalmazás pozitívumaira és negatívumaira. 163
Irodalom tantárgyból a tanári programban tervezzük – műfajjal együtt – a megírandó irodalmi dolgozatok számát és témáját. A hagyományoknak megfelelően 3 jeggyel értékeljük: fogalmazás, helyesírás, külalak. A jegyeket a naplóba piros színnel jegyezzük be; súlyozottan számítanak a félévi értékelések alkalmával. Helyi pedagógiai programunknak megfelelően a megíratás időpontját be kell jelenteni a tanulóknak, nem eshet még egynél több tantárgy témazáró felmérésével egy napra az adott osztályban. Értékelése:
0 – 30 % : elégtelen
31 – 50 % : elégséges 51 – 75 % : közepes 76 – 90 % : jó 91 – 100 % : jeles Az írásbeli feleletek értékelésének módja megegyezik a témazáró értékelésével, eredményét kék színnel jegyezzük az osztálynaplóba, egyenértékű a szóbeli felelettel. Az írásbeli feleltetés – a szóbelihez hasonlóan – nem jár a nevelő számára bejelentési kötelezettséggel. A helyesírás értékelése: A helyesírást ezen értékelési rendszerünk mellékleteként szereplő Helyesírási norma szerint bíráljuk el, a hibákat aszerint súlyozzuk, mennyire indokolhatók szabállyal, s a szabály alkalmazásának begyakorlottsági szintje az adott évfolyamon milyen. A norma a helyesírási szabályoknak
az
MTA
által
meghatározott,
A
magyar
helyesírás
szabálya
c.
szabálygyűjtemény aktuális állapotához igazodik. A magyar nyelvi témazárókhoz minden esetben helyesírás-ellenőrzés (tollbamondás) is kapcsolódik, amelyet külön jeggyel értékelünk – kivéve a helyesírás értékelése alól felmentett tanulókat. Az órai munka, a tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek és a szorgalmi feladatok értékelése:
164
Az 5. osztályban év elején, illetve a 6-8. évfolyamon, szintén az év elején diagnosztikus céllal végzett bemenet-mérések eredménye a naplóba zöld színnel kerül, tájékoztató jellegű. Az óra munkájában való aktív részvételt, az elvárhatóhoz képest többletként jelentkező tanulói teljesítményt piros pontokkal jutalmazzuk. Ugyancsak piros pontokkal, esetenként 5 (jeles) érdemjeggyel jutalmazzuk a szorgalmi feladatok színvonalas, a kitűzött céloknak megfelelő elvégzését. Ezt a szorgalmi feladat adásakor előre közöljük, mi a várható siker-kritérium. A házi feladat el nem készítése, a felszerelés órai munkát akadályozó hiányossága, illetve a Nkt-ben foglaltakkal szemben a képességeknek nem megfelelő órai munkavégzés, a többi tanuló jogainak csorbítása fekete pontot von maga után. A pontok beváltása a következő módon történik: Ha a tanulónak
9-10 piros pontja és 0-1 fekete pontja van: 5 (jeles) 7-8 piros pontja és 2-3 fekete pontja van: 4 (jó) 5-6 piros pontja és 4-5 fekete pontja van: 3 (közepes) 3-4 piros pontja és 6-7 fekete pontja van: 2 (elégséges) 0-1-2piros pontja és 8-9-10 fekete pontja van 1 (elégtelen)
érdemjegyet kap. E zöld színnel kerül beírásra a naplóba. Az írásbeli munkák külső alakja: Mindkét tantárgy fontos feltétele, hogy az elkészített írásos munkák tiszták, olvashatóak, rendezettek és áttekinthetőek legyenek, a közösen megállapított füzetvezetési szabályokat érvényesítse a tanuló. A füzet vezetése folyamatos legyen. A hibajavítás módja: zárójelbe tétel és áthúzás vonalzóval. Az írásbeli munkák külső alakját az osztályozónaplóba zöld színű érdemjeggyel értékeljük. Gyakorisága: félévenként 1 érdemjegy. A házi feladatok adásának szabályai: Figyelembe kell vennünk a következő órához való közelségét a feladatadás időpontjának. Az önellenőrzés és az önjavítás készségét fejlesszük, elsősorban a házi feladatok rendszeres ellenőrzésével.
165
A memoriterek számonkérésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéni adottságait. A hosszabb felkészülést, elkészítési időt igénylő feladatokhoz elegendő időt (1 hét) biztosítsunk (dolgozat-előkészítő házi fogalmazás, gyűjtő, rendszerező munka stb.) A történelem tantárgy értékelésének alapelvei Írásbeli számonkérés és értékelés minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat írása, a teljesítmény értékelése: 0 – 30 % → elégtelen 31 – 50 % → elégséges 51 – 75 % → közepes 76 – 90 % → jó 91 – 100% → jeles A naplóba és a tájékoztató könyvbe piros színnel kerülnek beírásra, a tanév végi értékelésnél legnagyobb súllyal számítanak. A tanév végi értékelésnél a témazáró dolgozatok tendenciája döntő fontosságú. minden fejezet közben 1 írásbeli felelet a fejezet 3-4 leckéjéből. ( 3-4 kérdés). A teljesítmény értékelése megegyezik a témazáró dolgozat ponthatáraival, azzal a különbséggel, hogy amennyiben max. 3 pont hiányzik a tanulónak a jobb jegy eléréséhez, akkor egy félévben egy alkalommal 3 piros ponttal egy jegyet javíthat az érdemjegyén. Ezt a tanár jelzi a pontozófüzetében és a gyermek dolgozatán. A naplóba kék színnel kerül beírásra az eredmény. Szóbeli számonkérés : Minden tanuló lehetőség szerint félévente (de legalább évente) egyszer felel az aktuális lecke anyagából, illetve a témakörhöz kapcsolódó ismétlésből. A naplóban kék jegyként szerepel. Az értékelés szempontjai: -
jeles, ha a tanuló önállóan elmondja a leckét (esetleg egy-két segítő kérdéssel), és az ismétlést is tudja.
-
jó, ha a tanuló kérdések segítségével tudja a leckét és az ismétlést is. (Legalább a törzsanyag 75 % -át)
-
közepes, ha a tanulók kérdések segítségével tudja a törzsanyag 50 %-át.(Az ismétlő kérdéseket és az új leckét is)
-
elégséges , ha a tanuló tisztában van a min. követelmények 51 %-ával.
-
elégtelen , a tanuló segítő kérdésekkel sem tudja a min. követelmények 50 % -t.
166
Szorgalmi feladat - a feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, ill. piros ponttal értékeljük. 10 piros pont összegyűjtése után szintén zöld ötös jár. Önálló munka (házi feladat értékelése) A tanulók 7-8. osztályban félévente 1-1 leckét önállóan dolgoznak fel úgy, hogy az összefüggésekről vázlatot készítenek otthon. A munkára érdemjegyet kapnak, ami fekete színnel kerül beírásra. Az érdemjegyek súlypontozása A legfontosabb (legnagyobb értékű) jegyek a témazáró jegyek (piros szín). Ezek a tanév végi értékelésnél duplán számítanak. Ezeket követik a kék színnel jelölt szóbeli és írásbeli feleletjegyek, majd a fekete színnel jelölt, önálló feladatmegoldásra kapott jegyek, végül a zöld színnel jelölt ( szorgalmi feladatra és órai munkára kapott) jegyek. Két zöld ötös értéke megegyezik egy felelet ötössel. 5. osztály első félévében kevesebb (ált. 3) érdemjegy van, mivel a tanulóknak új tantárggyal kell megismerkedniük, meg kell tanulni a tantárgy tanulását is. Ezért az első fejezet esetén nincs írásbeli felelet, csak a fejezet végén témazáró. A szóbeli feleletek is csak próba jellegűek az első fejezetnél. Az idegen nyelv ellenőrzése, értékelése A tantárgy jellegéből adódóan alapvetően két ellenőrzési és értékelési forma van: szóbeli és írásbeli, amelyek a helyi tantervben részletesen kifejtett követelményekre épülnek. A nemzetiségi népismeretnél részben, a tánc és a technika tantárgy esetében elsősorban a gyakorlati tudást ellenőrizzük, értékeljük. A pedagógiai programban meghatározottak szerint a szóbeli ellenőrzés és értékelés nagyobb szerepet kap, 1- 8. évfolyamig folyamatos a tanulók teljesítményének szóbeli számonkérése, amely a tantervben előírt alapkészségekre irányul. 1. évfolyamon és a második évfolyam első félévében kizárólag szöveges értékelés történik, a pedagógiai programban leírt négy minősítési kategóriával és időbeli elosztással. A második évfolyam 2. félévétől nyolcadik évfolyamig érdemjeggyel értékeljük a tanulókat.
167
2. évfolyamtól a számonkérésben fokozatosan haladunk az írásbeliség és szóbeliség pedagógiai programban meghatározott arányai felé. Témazáró dolgozat a 4. évfolyamtól íratható. A témazáró dolgozat érdemjegyét pirossal, a szóbeli feleletek és írásbeli feleletek érdemjegyét kékkel jelöljük a naplóban. A német nyelvet idegen nyelvként tanulók egy félév során legalább 3 , a nemzetiségi nyelvet nyelvoktató formában tanulók pedig legalább 5 érdemjeggyel rendelkezzenek. A német nyelvet idegen nyelvként tanulók két iskolai dolgozatot, a nemzetiségi nyelvet nyelvoktató formában tanulók négy iskolai dolgozatot írnak, a két félévre arányosan elosztva. A matematika tantárgy értékelési rendszere Témazáró dolgozat értékelése: 91 – 100 % jeles 76 – 90 %
jó
51 – 75 %
közepes
31 – 50 %
elégséges
0 – 30 %
elégtelen
A naplóba a témazárót piros színnel írjuk be az érdemjegyet. Minimum követelményekből íratott dolgozat: 95 – 100 % jeles 89 – 94 %
jó
78 – 88 %
közepes
67 – 77 %
elégséges
0 – 66 %
elégtelen
Ezt a dolgozattípust zöld színnel jelöljük a naplóban. Írásbeli és szóbeli felelet: A gyakoribb számonkérés érdekében írásban is feleltetünk. Ez a szóbeli felelethez hasonlóan 4-5 kérdésből álló, az aktuális tananyagra korlátozódó kérdésekre adott, csoportos írásbeli válasz. Értékelése megegyezik a témazáró dolgozat értékelésével. Az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színnel jelöljük a naplóban. A szorgalmi házi feladat és egyéb szorgalmi feladatra piros pontot adunk:
168
5db = 1 db ötös Fekete pont: kötelező házi feladat elmulasztása, felszerelés otthon felejtése esetén adjuk. 10 fekete pont írásbeli szaktanári figyelmeztetést von maga után. A házi feladat adásának elvei: A tanulók olyan és annyi írásbeli feladatot kapnak, mely az óra anyagához szorosan kapcsolódik, és amelyet otthon 20 perc alatt elvégezhetnek. Ha több gyakorlást látunk szükségesnek, szorgalmi házi feladatot adunk. A helyesen megoldott szorgalmi házi feladatért piros pontot adunk. A természetismeret és biológia tantárgyak értékelése. Írásbeli számonkérés fajtái és értékelése. Minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat íratása történik. A teljesítmény mérése: 0-30%
elégtelen
31-50%
elégséges
51-75%
közepes
76-90%
jó
91-100%
jeles
Ezek a jegyek pirossal kerülnek a naplóba. A tanév végi értékelésnél nagyobb súllyal számítanak. A gyakori számonkérés érdekében két témazáró között a tanulók írásbeli feleletben is számot, adnak tudásukról. A kérdések az aktuális anyagra korlátozódnak. Az írásbeli feleletet a tanulókkal az azt megelőző órán közöljük. Értékelése megegyezik a témazáró dolgozat értékelésével. Szóbeli számonkérés és értékelés Minden tanuló évenként egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából, illetve a témakörhöz tartozó ismétlésből. Ezt a naplóba kékkel kerül beírásra. Fontos, hogy összefüggően és a szaknyelvet használva válaszoljon a feltett kérdésre, beszéljen a tananyagról.
169
Ha képes összefüggően beszélni az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet, valamint az adott témakörhöz kapcsolódóan jól válaszol a feltett kérdésekre, akkor jeles Ha összefüggő beszédét az aktuális tananyaggal kapcsolatosan néhány segítő kérdés segítségével képes elmondani, de válaszol a témakörhöz tartozó ismétlőkérdésekre, akkor jó Ha az aktuális tananyagról csak segítőkérdésekkel képes beszélni, de a kérdésekre jól válaszol, akkor közepes Ha az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel képes elmondani, s a kérdések felére tud csak választ adni, akkor elégséges Ha a tananyagot segítőkérdésekkel sem tudja elmondani, akkor elégtelen. Az órai aktivitást „ +” ponttal értékeljük. Az a tanuló kaphatja, aki a 45 percet aktívan végig dolgozza. Végig figyel az órán, a feltett kérdésekre válaszadását kézfelemeléssel jelzi. Egyéni munkáját tudásához képest jól végzi. „ +” pont adható akkor is, ha egy adott feladatot a tanuló hibátlanul old meg. 10 „+” pont egy 5, ami a félévi, év végi osztályzatnál a felelethez hasonló súlyozással kerül beszámításra. A tanulók szorgalmi feladat elvégzéséért is kaphatnak”+” , az elvégzett feladat minőségétől és mennyiségétől függően akár többet is. Ezt az órai munkától elkülönítve vezetjük, s szintén 10”+” pont egy 5. „-„ pontot a tanulók akkor kapnak, ha a házi feladatot nem készítették el, vagy felszerelésük nincs ott a tanórán. 5 db „-„ után írásbeli szaktanári figyelmeztetést / v. a következő fegyelmi fokozatot/ kap a tanuló.
A földrajz tantárgy értékelése A tantárgy jellegéből adódóan két ellenőrzési és értékelési forma van, a szóbeli és írásbeli. Az ellenőrzés a helyi tantervben kifejtett követelményekre épül. Írásbeli számonkérés fajtái és értékelése. Minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A teljesítmény mérése: 0-30%
elégtelen
170
31-50%
elégséges
51-75%
közepes
76-90%
jó
91-100%
jeles
Ezek a jegyek pirossal kerülnek a naplóba. A tanév végi értékelésnél nagyobb súllyal számítanak. A gyakori számonkérés érdekében két témazáró között a tanulók írásbeli feleletben is számot adnak tudásukról. A kérdések az aktuális anyagra korlátozódnak. Az írásbeli feleletet a tanulókkal az azt megelőző órán közöljük. Értékelése megegyezik a témazáró értékelésével. A kapott érdemjegyet a naplóba kék színnel írjuk be. Szóbeli számonkérés és értékelés Minden tanuló évenként egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából, illetve a témakörhöz tartozó ismétlésből. Ez a naplóba kékkel kerül beírásra. Fontos, hogy összefüggően és a szaknyelvet használva válaszoljon a feltett kérdésre, beszéljen a tananyagról. Ha képes összefüggően beszélni az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet, valamint az adott témakörhöz kapcsolódóan jól válaszol a feltett kérdésekre, akkor jeles Ha összefüggő beszédét az aktuális tananyaggal kapcsolatosan néhány segítő kérdés segítségével képes elmondani, de válaszol a témakörhöz tartozó ismétlőkérdésekre, akkor jó Ha az aktuális tananyagról csak segítőkérdésekkel képes beszélni, de a kérdésekre jól válaszol, akkor közepes Ha az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel képes elmondani, s a kérdések felére tud csak választ adni, akkor elégséges Ha a tananyagot segítőkérdésekkel sem tudja elmondani, akkor elégtelen. Az órai aktivitást „ +” ponttal értékeljük. Az a tanuló kaphatja, aki a 45 percet aktívan végig dolgozza. Végig figyel az órán, a feltett kérdésekre válaszadását kézfelemeléssel jelzi. Egyéni munkáját tudásához képest jól végzi. „ +” pont adható akkor is, ha egy adott feladatot a tanuló hibátlanul old meg. Egy tanórán több pont is szerezhető.
171
10 „+” pont egy 5, ami a félévi, év végi osztályzatnál a felelethez hasonló súlyozással kerül beszámításra. A tanulók szorgalmi feladat elvégzéséért is kaphatnak”+”, az elvégzett feladat minőségétől és mennyiségétől függően akár többet is. Ezt az órai munkától elkülönítve vezetjük, s szintén 10”+” pont egy 5. Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek egy adott téma önálló feldolgozására, annak írásban történő közvetítésére. Ezért a tanév során minden évfolyamon a tanulóknak házi dolgozatot kell készíteniük. Az elkészítést megfelelő előkészítés előzi meg. Az értékelésnél a téma feldolgozottságának %-a, a szaknyelv használata, egyéni elképzelés, véleményalkotás, és a külalak kerül értékelésre.
A kémia tantárgy értékelése Írásbeli számonkérés és értékelés: mindkét évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat íratása, a teljesítmény értékelése: 0 – 30 % elégtelen, 31 – 50 % elégséges, 51 – 75 % közepes, 76 – 90 % jó, 91 – 100 % jeles, A jegyek a naplóba pirossal kerülnek beírásra, a tanév végi értékelésnél a legnagyobb súllyal (két jegynek) számítanak. a fejezetek feldolgozása közben írásbeli feletetet íratunk az aktuális leckék tananyagából, értékelési módjuk megegyezik a szóbeli feleletével, a naplóban kék jegyként szerepel. Szóbeli számonkérés és értékelése: Minden tanuló évenként legalább egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából illetve témakörhöz tartozó ismétlésből,a naplóban kék jegyként szerepel. Szorgalmi feladatok értékelése: A feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, illetve piros ponttal értékeljük, / öt piros pont összegyűjtése után szintén 5-ös jár/.
172
A vizuális kultúra tantárgy értékelési rendszere A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség, készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése. A fejlődés mértékét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Elégtelen:
Ha a minimumkövetelményt nem éri el, vagy a tanév során nem mutatja be a tanórán készített munkáit, és művészettörténet dolgozatai mind elégtelenek.
Elégséges:
Ha csak a minimum követelményt éri el.
Közepes:
Ha év eleji szintjéhez képest a képességeinek nem teljes mértékben megfelelően fejlődött.
Jó:
Ha év eleji szintjéhez képest a képességeinek majdnem megfelelően fejlődött.
Jeles:
Ha eléri az optimum követelményt.
A művészettörténet tananyagot dolgozat formájában kérem számon. A dolgozatban elérhető pontszámnak megfelelően: Elégtelen:
0 – 30 %
Elégséges:
31 – 50 %
Közepes:
51 – 75 %
Jó:
76 – 90 %
Jeles:
91-100%
A házi feladat adásának elvei: Házi feladatot csak abban az esetben kapnak a tanulók, ha az órán elvégezendő feladatot (lassú egyéni tempójuk miatt) nem tudták befejezni. Olyan feladatot, melyet egyedül, segítség, illetve modell nélkül is elvégezhetnek. Természetesen a művészettörténetet otthon kell megtanulniuk az órai magyarázat után. a feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, illetve piros ponttal értékeljük, / öt piros pont összegyűjtése után szintén 5-ös jár/. A testnevelés tantárgy értékelése A tanév során a tanulókat folyamatosan értékeljük, figyelembe vesszük egyéni képességeiket, fejlődésüket, hozzáállásukat.
173
Jeles: Az elemeket technikailag pontosan hajtja végre, a mozgása a sportágnak megfelelő. Jó: Az elemeket kis technikai hibával hajtja végre, de a mozgása a sportágnak megfelelő. Közepes: Az elemeket pontatlanul hajtja végre, a mozgása a sportágnak részben felel meg. Elégséges: Az elemeket sok hibával hajtja végre a mozgása a sportágra nem jellemző. Elégtelen: Nem mutatja be a technikai elemet. A technikai elemek értékelése mellett órai munkát is osztályozzuk, mely az év során folyamatos. Felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetést von maga után, vagy a következő fegyelmi fokozatott. Az óra alóli felmentést a szülő csak a tájékoztató füzetben, írásban kérhet. Több órán való felmentést csak orvosi igazolásra adunk. A tánc tantárgy értékelése Jeles: Az elemeket technikailag pontosan hajtja végre, rögtönzésre képes, az egyes lépéseket probléma nélkül kapcsolja össze. Jó: Tantervi követelményt kevés technikai hibával végrehajtja, hibáit önállóan javítja Közepes: Az alaplépéseket nevük alapján nem ismeri, pontatlanul hajtja végre a minimális követelményt. Sok ritmikai és ütembeli hibát vét. Elégséges: Minimális követelményt hibásan, rossz ritmusban és ütemben, nehézségek árán tudja teljesíteni. Elégtelen: Minimális követelménynek tanári útmutatással sem hajlandó eleget tenni.
A technikai elemek értékelése mellett az órai munkát is osztályozzuk, mely az év során folyamatos. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, fejlődésüket, hozzáállásukat.
174
Felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetést von maga után vagy a következő fegyelmi fokozatot, ez heti 1 táncóra esetén háromszori hiányosságot jelent félévente. Az óra alóli felmentést a szülő csak a tájékoztató füzetben írásban kérheti. Több óra alóli felmentést csak orvosi igazolásra adunk.
175
4.
számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja Az iskolai könyvtár pedagógiai programja
Intézményünk
könyvtára
információs
forrásközpontként
működik.
A
dokumentum
állományra épülő szolgáltatásaival, a számítógépes hálózattal, az internet hozzáférési lehetőséggel az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa, meghatározó színtere. Gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A könyvtáros tanár és a nevelőtestület tagjai együttműködéssel arra törekednek, hogy a tanulók a hagyományos és az új információhordozókat egyaránt kezelni és használni tudják. Az iskolai könyvtár pedagógiai programja szerves részét képezi az intézmény pedagógiai programjának. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok szerint végzi. Az iskolában működő iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az könyvtáros tanár, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja tanítási napokon a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az intézmény SZMSZében meghatározottak szerint a könyvtáron keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges információhordozókat. Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az iskolai könyvtár alapfeladata: a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 176
Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata: a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása ( a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja), b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben
működő
könyvtárak,
a
nyilvános
könyvtárak
dokumentumairól,
szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az iskolai könyvtár a fentieken kívül szükség szerint közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely tevékenységük során alkalmazni tudnak. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeretanyag, amely a könyvtárra, mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is. Megtanítására a könyvtáros tanár vállalkozhat. Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári állomány. A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre fordítandó órákat. A fentiek értelmében a könyvtári ismeretkörök elsajátításához szükséges órakereteket az alábbiak szerint határozzuk meg. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelvben Az 1–4. és az 5. évfolyam tanterveibe a teljes könyvtárhasználati tananyag beépül.
177
A 6. évfolyamtól kezdve ebben a befogadó tantárgyban a dokumentumismeret és a szellemi munka technikája kap helyet. Az osztályfőnöki nevelés programjába szereplő könyvtár-pedagógiai tartalmak és alkalmazások A könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés, illetve a művelődés igényeinek felkeltése az osztályfőnöki nevelés sajátos és nagy hagyományokkal rendelkező területe. Fontos tehát, hogy a tanulók megismerkedjenek mindazokkal a könyvtári szolgáltatásokkal és egyéb művelődési lehetőségekkel, amelyek tanulási, továbbtanulási esélyeiket növelik, segítséget nyújtanak pályaválasztásukban, állampolgári jogaik érvényesítésében, mindennapi ügyes-bajos dolgaik megoldásában és szabadidős tevékenységeik megválasztásában. A könyvtárhasználat beépülése a különböző tantárgyakba A kerettantervekben a könyvtárhasználat programja egyrészt a befogadó tárgyakban elkülönített tudástartalomként, másrészt a minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi nevelési feladatként jelenik meg. Az informatikában és a magyar nyelvben található könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a minden tantárgyban közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget sokoldalú alkalmazásukra, a tantárgyi jellegnek megfelelő folyamatos kiegészítésükre. Ebből következik, hogy a használói képzés nem egyedül és kizárólagosan a könyvtárostanár feladata; a nevelési követelmény megvalósításáért az egész nevelőtestület felelős. A közös tervező és szervező munkát azonban a könyvtárostanár koordinálja. A könyvtárhasználati tananyag szerkezete A könyvtárhasználati modul óraszáma 1–4. és 5–8. évfolyam 1–4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4+4+4+6= 18 magyar összesen: 18 óra
5–6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Informatika 0+4=4 informatika 5+4=9 magyar 2+2=4 osztályfőnöki Összesen: 17 óra
7–8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Informatika 3+3= 6 informatika 4+4= 8 magyar 2+2 =4 osztályfőnöki Összesen: 18 óra
178
A könyvtárhasználat oktatásának feladatai A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával alapozhatóak meg az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek, tanulási technikák. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés-, feldolgozás-, felhasználás etikai szabályait is. Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (1–4. évfolyam) Általános fejlesztési követelmények Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni. Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait. Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom Belépő tevékenységformák 1. évfolyam Évi óraszám: 4 Látogatás az iskolai könyvtárban Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja Olvasási szokások alakítása a könyvtárban Gyermeklexikon használata
179
Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával 2. évfolyam Évi óraszám: 4 Gyermekkönyvek A könyvtárhasználat Felismeri a könyv főbb válogatása megadott témához, szabályai formai és tartalmi elemeit, egyéni érdeklődés szerint. A könyv tartalmi és formai meg tudja állapítani szerzőjét Kölcsönzés és címét elemei, főbb adatai Eligazodás a könyvekben Gyermeklexikon szerkezete, Gyermekkönyv témájának tartalomjegyzék alapján megállapítása a cím és az használata illusztrációk segítségével Tájékozódás a Gyermeklapok gyermeklexikon Segítséggel keresni tud a betűrendjében gyermeklexikon betűrendjében Ismerkedés gyermeklapokkal Gyermekkönyv tartalmának megállapítása a kép és a szöveg együttes értelmezésével 3. évfolyam Évi óraszám: 4 Könyvek keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a főbb állományrészek szerint Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével. A magyar helyesírási szótár használata 4. évfolyam Évi óraszám: 6 Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. Mesegyűjtemények, gyermekek részére készült verseskötetek válogatása a szabadpolcon Megadott szempontok alapján a könyvtár megfigyelése, a tapasztalatok feljegyzése Az iskolai és gyermekkönyvtárról szerzett
A könyvtár terei és állományrészei A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom A szótárak szerkezeti jellemzői, használata Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módja
Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében
A lakóhelyi gyermekkönyvtár (terek, állományrészek, szolgáltatások) Gyermekek részére készült gyermeklapok, gyermekrovat Az enciklopédia jellemzői, gyermekenciklopédiák A nem nyomtatott dokumentumok alaptípusai Szaktárgyi feladatok megoldása a megismert
Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához Tájékozódás szótárakban , gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből segítséggel, beszámoló a megtalált információról
180
tapasztalatok dokumentumokkal összehasonlítása, hasonlóság, különbség rögzítése írásban rajzban Ismeretlen fogalmak, szavak keresése lexikonban, szótár betűrendjében Fogalmak, nevek, témakörök keresése enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján Azonos fogalmak keresése az alapvető segédkönyv-típusokban; hasonlóságának és különbségének megállapítása Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló Az alapfokú nevelés és oktatás záró szakasza (5-8. évfolyam) Általános fejlesztési követelmények: Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 5. évfolyam Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 5 Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei A könyvtár tereinek és A könyvtár raktári rendje Könyvtári gyűjtőmunka 181
állományrészeinek Dokumentumtípusok: megkülönböztetése könyv, időszaki kiadvány, sajtótermék, évkönyv Szöveges és képi információk értelmezése Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia Könyvek tartalmának megállapítása és ismertetése formai és tartalmi elemeik felhasználásával Könyvek keresése különböző tantárgyak megadott témáihoz Segédkönyvek használata ismeretlen fogalmak, kifejezések, eseményekhez, személyekhez kapcsolódó adatok kereséséhez, nyelvhelyességi önellenőrzéshez A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével
különféle tantárgyak megadott témáihoz Szótárak, gyermeklexikonok használata
6. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Megadott művek keresése és Raktári rend, raktári jelzet tematikus gyűjtőmunka a Szépirodalom: betűrend könyvtár szabadpolcos Ismeretközlő irodalom: állományában a feliratok és a szakrend raktári jelzet segítségével Dokumentumtípusok Különböző típusú és témájú - nyomtatott (könyv, dokumentumok formai, sajtótermékek) tartalmi és használati - nem nyomtatott jellemzőinek megállapítása (audiovizuális és Azonos művek keresése számítógéppel olvasható) különböző ismerethordozókon Betűrendes leíró katalógus A katalóguscédula szerkezete, használata értelmezése. Tájékozódás dokumentumokról a szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Különböző sajtótermékek Sajtótermékek jellemzői:
A továbbhaladás feltételei Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat Tudjon szerző és cím szerint keresni a betűrendes leíró katalógusban
A továbbhaladás feltételei Anyaggyűjtés 182
megismerése Tematikus gyűjtőmunka folyóiratokból A gyűjtött anyag feldolgozása (jegyzetkészítés, rendszerezés, vázlatkészítés, felhasználás) Segédkönyvek használata különböző szövegtípusok feldolgozásában Segédkönyvek csoportosítása. Azonos fogalmak keresése és értelmezése szótárban, lexikonban és enciklopédiában Nem szöveges információk (képek, ábrák jelek) értelmezése 7. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból
- formai segédkönyvekből, - tartalmi sajtótermékekből Nyomtatott dokumentumok Jegyzet és vázlat készítése információi Vizuális információk - szövegtípusok szerepének megértése - illusztráció Az adatfeldolgozás alapvető ismeretei
Tartalom Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Önálló tájékozódás a A könyvtár könyvtárban dokumentumainak felhasználása különféle témák Anyaggyűjtés különböző feldolgozásában tantárgyak témáihoz Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat stb.)
A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár
A továbbhaladás feltételei A kézikönyvtár funkciójának ismerete Gyűjtőmunka segédkönyvekből Jegyzet és vázlat készítése Beszámoló megadott forrásból
183
felhasználásával A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra 8. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák Tartalom Források keresése szaktárgyi Tárgyi katalógusok: feladatokhoz tárgyi szakkatalógus, tárgyszó katalógusok segítségével katalógus A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom Forráskeresés tantárgyi Tárgyi katalógus vagy közhasznú problémák Forrásjegyzék megoldásához a könyvtár Cédulázás tárgyi katalógusaiban A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával
A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával A továbbhaladás feltételei A könyvtár tájékoztató eszközeinek használata (kézikönyvtár, katalógusok) Keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban Témafeldolgozás egy-két forrással
184
Az osztályfőnöki nevelés helyi programjában (5–8. évfolyam) Nevelési cél megjegyzés 5. évfolyam Javasolt évi óraszám: 2 A tanulók könyvtárhasználati szokásainak, attitűdjének és olvasási szokásainak fejlesztése
6. évfolyam Javasolt évi óraszám: 2 Az iskolai könyvtárban szerzett használói tudás alkalmazása és kibővítése a lakóhelyi közkönyvtárban
Tartalmak
Tanulói tevékenységek
A könyvtárhasználat célja - tájékozódás, információszerzés, - tanulás, önművelés, - élményszerzés Olvasás - a tudás gyarapításának élménye - a szépirodalom szerepe az élményszerzésben
Beszámolók a könyvtárban végzett aktuális témáról szóló gyűjtőmunkáról Beszámolók a közelmúlt olvasmányélményeiről Beszélgetés arról, miért járunk könyvtárba Könyvajánlások a szép- és az ismeretterjesztő irodalom köréből (osztályfőnöki órák visszatérő eleme is lehet)
A lakóhelyi közművelődési könyvtár - terei, gyűjteményei - szolgáltatásai: gyerekeknek, felnőtteknek - szerepe a tanulásban, a szabadidő hasznos eltöltésében
Az iskolai könyvtárról tanultak ismétlése, rendszerezése A lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása, tájékozódás a gyerekeknek és a felnőtteknek nyújtott szolgáltatásairól Rajzos beszámoló a könyvtári tapasztalatokról. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár összehasonlítása A könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével Az osztályfőnöki órák aktuális témáival kapcsolatos feladatok megoldása (pályaorientáció, helyismereti tájékozódás stb.)
Könyvtártípusok - nemzeti könyvtár - szakkönyvtárak - muzeális könyvtár
Tájékozódás a lakóhelyen vagy közelében található könyvtárakról Látogatás egy közeli könyvtárban, tájékozódás funkciójáról, szolgáltatásairól (előzetesen megadott szempontok alapján) A tapasztalatok megbeszélése Ismerkedés a nemzeti könyvtárunkkal róla készült
Az osztályfőnöki órák aktuális témáinak feldolgozásához érdemes az iskolai és lakóhelyi könyvtárban megoldható feladatokat adni. Az osztályfőnöki neveléssel kapcsolatban ez visszatérő követelmény lehet. 7. évfolyam Javasolt évi óraszám: 2 A különböző könyvtártípusok bemutatása és a használatukból eredő önművelési lehetőségek tudatosítása Az újabb könyvtártípus megismerése tanulmányi kirándulás keretében is történhet. Ebben az esetben a tanulók gyűjtőmunkát
185
végezhetnek a kiválasztott könyvtárral kapcsolatban, és a kirándulást megelőző osztályfőnöki órán beszámolhatnak róla, így készítve elő a kirándulást. 8. évfolyam Javasolt évi óraszám: 2 A tanulók könyvtárhasználati szokásainak, könyvtárra épülő tanulási módszereinek, technikájának fejlesztése A könyvtár mindennapi tájékozódásban betöltött szerepének tudatosítása
A mindennapi tájékozódásban egyre nagyobb szerepet játszik a könyvtárban fokozatosan hozzáférhető Internet. Ahol a világméretű hálózat elérhető, értelemszerűen bekapcsolható a tanulók közhasznú tájékozódásába.
dokumentumokból (könyv, video, CD) Beszélgetés a könyvtárak történetéről muzeális könyvtárak bemutatásával (könyv, video, CD)
A szellemi munka technikája: tanulási szokások, a forrásalapú tanulás munkamódszerei, hatékony olvasási technikák A mindennapi tájékozódás forrásai és használatuk - sajtótermékek: napilap, hetilap, folyóirat stb. - rádió, televízió, számítógépes hálózat
Beszélgetés a tanulási szokásokról, problémákról A tanulási stílusok megismerése, önelemzés Beszélgetés a tanulási módszerekről, a tanulási stílusnak és módszereknek megfelelő eljárások keresése A tudatos tanulási szokások kialakításában segítő források keresése és feldolgozása Beszélgetés a mindennapi tájékozódási szokásokról A sajtótermékek, a rádió és a televízió híreinek összehasonlítása információs értékük szerint Tipikus problémahelyzetek szimulálásával és megoldásával tapasztalatszerzés arról, hogy milyen gyorstájékoztatást nyújt az iskolai és a lakóhelyi könyvtár
186
