PÁPAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM REGULY ANTAL SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA és KOLLÉGIUMA ZIRC
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 1
1
Tartalom Az iskola nevelési programja ........................................................................................... 6 1.1
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6
1.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 9
1.3
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 11
1.3.1
Az egészségfejlesztés iskola feladatai ................................................................ 16
1.3.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .............................................. 18
1.4
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 19
1.5
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..................................... 20
1.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..... 22
1.6.1
Sajátos nevelési igényű tanulók ......................................................................... 22
1.6.2
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő
tevékenységek .................................................................................................................. 25
2
1.6.3
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................ 25
1.6.4
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .................... 26
1.6.5
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......... 27
1.6.6
Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................ 29
1.6.7
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................... 31
1.7
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................ 31
1.8
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................. 32
1.8.1
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ......................................... 32
1.8.2
A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ........................................ 32
1.9
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................... 33
1.10
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 39
1.11
A felvételi eljárás különös szabályai ...................................................................... 39
1.12
A továbbhaladás feltételei ...................................................................................... 40
1.13
Tanulói jogviszony megszűnése ............................................................................ 40
Az intézmény szakmai programja ................................................................................. 41 Bevezető ............................................................................................................................ 41 2.1 2.1.1
Kifutó képzések szakmai programjai ..................................................................... 44 Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves (közlekedés
szakmacsoport) ................................................................................................................. 44 2.1.2
Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves (kereskedelem) .......... 45
2
2.2
Új OKJ induló képzések közismereti tantárgyai és óraszámai .............................. 46
2.2.1
Szakközépiskola 4 éves képzés .......................................................................... 46
2.2.2
Szakiskola 3 éves képzés (minden napos testnevelés) ....................................... 47
2.2.3
HÍD II. B. variáció 2 éves képzés -hosszú (szakmai rész) változat ................... 48
2.3
Új OKJ induló képzések szakmai tantárgyai és óraszámai .................................... 49
2.3.1
34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó ..................................................................... 49
2.3.2
34 341 01 Eladó.................................................................................................. 51
2.3.3
34 521 03 Gépi forgácsoló ................................................................................. 53
2.3.4
34 521 04 Ipari gépész ....................................................................................... 56
2.3.5
34 521 06 Hegesztő ............................................................................................ 58
2.3.6
34 582 08 Kőműves és hidegburkoló ................................................................. 60
2.3.7
34 582 10 Szárazépítő ...................................................................................... 62
2.3.8
34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó .............................. 64
2.3.9
34 521 08 Mezőgazdasági gépész ...................................................................... 66
2.3.10 34 811 04 Szakács .............................................................................................. 68 2.3.11 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus .............................................. 70 2.3.12 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző szakképesítéshez .................................. 73 2.3.13
54 345 01 Logisztikai ügyintéző ..................................................................... 76
2.3.14 31 811 01 Falusi vendéglátó részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához ............................................................................................................... 78 2.3.15 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához ............................................................................................................... 79 2.3.16 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához ............................................................................................................... 80 2.3.17 31 542 01 Bőrtárgy készítő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához ............................................................................................................... 81 2.3.18 21 582 01 Szobafestő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához ....................................................................................................................... 82 2.4
Új OKJ induló képzések szakmai tantárgyai és óraszámai 2015. szeptember 01-től 83
2.4.1
34 341 01 ELADÓ ............................................................................................. 83
2.4.2
34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ ..................................................... 85
2.4.3
34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ ...................................................................... 87
3
2.4.4
34 521 04 Ipari gépész ....................................................................................... 89
2.4.5
34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ ................................................. 91
2.4.6
34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI
VENDÉGLÁTÓ ............................................................................................................... 94 2.4.7
34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ......................................................... 97
2.4.8
34 811 04 Szakács .............................................................................................. 99
3
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 92
4
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 92
5
Mindennapos testnevelés ................................................................................................ 97
6
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 97 6.1
Választható érettségi vizsgatárgyak ....................................................................... 98
6.2
Érettségi témakörök ............................................................................................... 98
6.2.1
Biológia .............................................................................................................. 98
6.2.2
Fizika .................................................................................................................. 99
6.2.3
Gépészeti alapismeretek ................................................................................... 100
6.2.4
Idegen nyelv ..................................................................................................... 101
6.2.5
Informatika ....................................................................................................... 102
6.2.6
Kereskedelmi és marketing ismeretek.............................................................. 107
6.2.7
Közlekedési alapismeretek ............................................................................... 108
6.2.8
Magyar nyelv és irodalom ................................................................................ 108
6.2.9
Matematika ....................................................................................................... 110
6.2.10 Testnevelés ....................................................................................................... 111 6.2.11 Történelem ....................................................................................................... 112 7
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 112
8
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 113
9
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 119
10
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 119
11
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ..... 119
12
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................. 121
4
13
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...... 128
15
Mellékletek .................................................................................................................... 132
1
5
Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Hozzá kívánunk járulni reális önismeretük kialakításához, a társadalmi együttélés szabályainak megismeréséhez. Ezért az életben közvetlenül felhasználható gyakorlati ismeretek és készségek kialakítása, illetve fejlesztése kiemelten fontos a tanítási-tanulási folyamatban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Valljuk, hogy iskolánk kiemelt célja és feladata a kulcskompetenciák fejlesztése. E kompetenciákra a jövőben minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. hogy az egész nevelés alapja a bizalom. A tanár tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épül. Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés. Az általános nevelési elvek mellett iskolánk minden tanára vallja, hogy a fiatalok nevelését, oktatását tartja munkájában szem előtt. a nehézségeket lebirkózva, soha nem adja fel. Mindehhez felhasználja a munkatársi közösség segítségét. nevelő és nem csak oktató. Nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés. munkájában következetes, nem részrehajló. felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért. odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek. egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni. családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában. folyamatosan fejleszti önmagát erkölcsi, pedagógiai téren. ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse a tudomány fejlődését. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett,
6
művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
A nevelési és oktatási céljainkat csak a családdal együttműködve tudjuk megvalósítani. A szülők beleszólási joga a Szülői Szervezeten keresztül érvényesülhet. Igyekszünk lehetőséget
7
teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint minden érdeklődő. A Jó Szakember Alapítvány anyagilag támogatja: o az iskola szakmai képzését, o a jó tanulmányi előmenetelű, de szociálisan hátarányos helyzetű tanulókat, o az iskola által szervezett kulturális rendezvényeket, o a tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek megrendezését, o és a külföldi tanulmányi kapcsolatok ápolását Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai:
Megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek birtokában meg tudnak felelni a szakmunkás munkakör egyre fokozódó követelményeinek. Önművelés, továbbtanulás útján alkalmasak lesznek ismereteik továbbfejlesztésére vagy a középiskolai végzettség megszerzésére. Az átlagos vagy gyengébb képességgel rendelkezők is eljutnak az érettségiig.
8
Végzős tanulóink megszerzik az eredményes szakmunkás- és érettségi vizsgához szükséges tudást. Ismerik az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelősségét, a lehetőségeket és a korlátokat. Arra törekednek, hogy mindenütt úgy szakmailag, mint erkölcsileg megállják a helyüket! Képesek arra, hogy alkalmazkodjanak a gazdaság változásaihoz.
A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:
következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében. folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat. rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról. az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök, a fejlesztőpedagógus, a védőnő fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: Nagyon fontosnak ítéljük a gyerekek magabiztos, pozitív „én-képének”, kialakítását. Lehetőséget adunk tehetségük, adottságaik kibontakozásához, segítünk kudarcaik feldolgozásában. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során elsődlegesnek tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Ennek érdekében biztosítjuk a felzárkóztató korrepetálásokat, a csoportbontást. Az alapvető erkölcsi normák megtartására neveljük tanulóinkat, az önismeret, a helyes önértékelés fejlesztéséhez segítséget, módszereket adunk diákjainknak (szakirodalom ismertetése, tesztek stb). Ennek érdekében pedagógusaink megyei és országos szintű továbbképzéseken vesznek részt, illetve szakirodalom segítségével bővítik ismereteiket. Meg kell tanítanunk tanulni diákjainkat, el kell sajátíttatnunk velük a megfelelő tanulás-módszertani ismereteket. Fel kell fedezni a tanulók képességeit, hajlamait, sikerélményekhez kell juttatni őket. Alapelv: mindig a pozitív értékekből induljunk ki, mert csakis arra lehet hatékonyan építeni.
9
Az önművelés igényének kialakítását a könyvtár és a meglévő információs csatornák rendszeres használatával érhetjük el tanulóinknál. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt helyesen használni tudó fiatalokat kell nevelnie. Szervezeti formák: Tanítási óra Az iskola nevelői fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat a vágyakat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. Előtérbe helyezzük azokat a módszereket, amelyek a tanulók aktivitását biztosítják. Pedagógusaink a lehetőségekhez mérten igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Ez a nagy létszámú osztályokban nagyon nehezen valósítható meg. Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenység: Az iskola névadójának, Reguly Antal emlékének ápolása. („ Reguly Vetélkedő”) Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, szalagavatón, ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Diákönkormányzat (DÖK). A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és a törvény adta lehetőségek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
10
1.3
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, szakmai stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetűek – gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Törvényi háttér A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 25. § 5., 6. pontja: (5)A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. (6) A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az egészségnevelés fogalma WHO meghatározás: az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők
11
egészségének előmozdítása érdekében. cselekvésorientált tevékenység.
A
korszerű
egészségnevelés
egészség
és
Az egészségfejlesztés fogalma, feladata: WHO meghatározás: az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket: hogy, saját egészségüket felügyeljék és javítsák. az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségvédelem, és az egészséges életmódra nevelés minden gyermekekkel foglalkozó intézmény alapvetően fontos feladata. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában, ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, ahol mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartási mintáinak kialakítására, és begyakorlására. Helyzetelemzés: Az iskolaorvos megállapításai: alul és rosszul tápláltak a tanulók. Ez utóbbi években egyre jobban látható. a hiányos mozgáskultúra következtében testtartási rendellenességek (hanyagtartás, gerincferdülés). a tanulók fogazata a helytelen táplálkozás és egyéb okok miatt rossz. Az iskola egészségnevelési feladataiban közreműködők: intézményvezető iskolaorvos iskolavédőnő testnevelő tanárok diákönkormányzatot segítő pedagógus osztályfőnökök, 10 osztályfőnöki óra nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógus Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Iskolaorvos, védőnő: Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője. Az iskolai egészségügyi feladatokat az orvos, és a védőnő közösen látja el. Feladataik: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését, az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés közegészségügyijárványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi, és balesetvédelmi feladatok ellátásában.
12
Igény szerint az osztályfőnöki órák keretén belül bármilyen serdülőkori, vagy egészségvédelemmel kapcsolatos témában előadás tartása. Az iskolai védőnő közreműködik az osztályfőnöki órák keretein belül az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításában. (A védőnő éves munkaterve havi bontásban tartalmazza a szükséges feladatokat.)
Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai segítenek a bűnmegelőzési programok kimunkálásában, jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával. Drogambulancia: A fejlesztő pedagógus és a pszichológus közvetít a rászoruló diákok és az ambulancia között (Anonym). Partneri viszony külső szervezetekkel:
iskolaorvos, védőnő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok ÁNTSZ egészség fejlesztési szakemberei vöröskereszt, helyi szervezete helyi kórház rendelőintézet (szülészet, fogászat) önkormányzat rendvédelmi szervek
Az egészségnevelési program feladata: Az egészségnevelés tágabb fogalmába a testi, a lelki, társadalmi, környezeti tényezők, és közösségi kapcsolatok is beletartoznak. Tanulóink számára: A testi jellemzők közül a testkultúrát, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, mentálhigiénét emeljük ki. A lelki jellemzőknél az önismeretet, tehertűrést, a konfliktus, és problémakezelést emeljük ki. A környezeti tényezőknél a személyes biztonság megőrzése, a környezetvédelmi ismeretek, és tevékenységek elsődlegesek. A pedagógusok számára nem közömbös, hogy milyen azoknak a testi, lelki egészsége, akik a gyermek nevelésével foglalkoznak. A pedagógusok egészsége szempontjából hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére a nevelő-oktató munka konfliktusainak feloldására (szupervízió, csoportos esetmegbeszélés). Az iskola feladatának tekinti a testi egészség megőrzését, és ennek érdekében sportolási lehetőségeket biztosít (kondi terem, tornacsarnok).
13
Az egészségnevelési program szerkezete: A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma az alkohol, dohányzás, és drogfogyasztás. A pedagógusokat fenyegető kiégés megelőzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni: a szabadidő hasznos eltöltésével, rekreáció biztosításával. Mentálhigiéniás feladatok: megfelelő iskolai légkör kialakítása a nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon az egyéni képességek figyelembe vétele Egészségre káros szenvedélyek megelőzése Dohányzás: elterjedése a 14-18 éves korú fiatalok körében nagymértékű. Egyes felmérések szerint a középfokú oktatási intézményekben a tanulók közel háromnegyed része dohányzik. Egészségkárosító hatása miatt az egészségnevelési tevékenységünk központi kérdésének kell tekintenünk. Alkohol és drog: kellemes közérzetet-stimulációt nyújtanak, vagy érzelmi szükségletet elégítenek ki. A gyermekek és serdülők a felnőttektől tanulják el a mesterséges feszültségoldás mintáit. Azoknak a gyermekeknek a többsége, akik különböző egészségkárosító anyagokat használnak a jó közérzetük megteremtéséhez, életük korai szakaszától kezdve a pszicho szociálisan veszélyeztetettek csoportjába tartoznak. A középiskolás fiatalok gyakran kísérleteznek drogokkal. A drog kipróbálásának hátterében a serdülőkre jellemző kíváncsiság, kiegyensúlyozott érzelmi élet hiánya, önértékelési zavarok állnak, a kortársak hatása a leggyakoribb motiváló tényező. Iskolánkban a diákok droggal kapcsolatos ismereteit, a kipróbálás, vagy rendszeres használat gyakoriságát, önkitöltő kérdőívekkel próbáljuk felmérni. Az iskola feladata hogy drogfogyasztás gyanúja esetén a tanulót a megfelelő szakemberhez eljuttassa. A büntetések, az iskolából történő kizárás, eltávolítás nem hatásos a serdülők drogfogyasztásának megakadályozásában, csak elmélyíti a problémákat. A megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Drog prevenciós stratégia Cél: elindítani egy egészségnevelési folyamatot a tanulás folyamatával párhuzamosan, amelynek köszönhetően, a diák váljon valódi személyiséggé. Bízzon önmagában, érzéseiben, szerezzen önálló tapasztalatot, találja meg azt a tevékenységet magának, amellyel azonosul és boldog lehet. Olyan alternatívát tudjunk felkínálni, amely a kábítószer nyújtotta élményt pótolja a fiatalok számára (pl. sportolás). Igényfelmérés, problémák megfogalmazása Az iskola tanulóinak nagy része dohányzik, azt tapasztaljuk, hogy hétvégén, a szórakozóhelyeken nyílik lehetőség az alkohol és drog fogyasztására. Az anonim felmérésekből kiderült, hogy a diákok egy része kipróbálás szintjén már ismeri a drogokat. Mivel a tanulók hosszú éveket töltenek az iskolában, kollégiumban, legfontosabb tennivaló elérni azt, hogy saját egészsége legyen a legnagyobb érték számára.
14
A célok megfogalmazása Sajátos dolog, hogy az egészség csak akkor válik az egyes ember számára fontossá, ha annak hiánya fellép, azaz ha az ember beteg. A fiatalok nagy részének nincs betegségtudata. Fontos, hogy tisztába legyenek az egészséget befolyásoló tényezőkkel: meggyőződések képességek magatartás (egészségtelen szokások kerülése, és egészséges szokások gyakorlása). A mai felgyorsult, naponta változó világban nagyon fontos szerepe van a megfelelő információ biztosításának a tanárok, diákok és a szülők felé. Segítség nyújtása olyan tanulóknak, akiknek testi és lelki egészsége nincs egyensúlyban. Feladatok és tevékenységek meghatározása Az iskola könyvtárában, (vagy más helyen) tanulók, tanárok, szülők számára ki kell alakítani egy megfelelő információs központot. (könyvek, képek, táblázatok stb.) felelőse az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros. Alkalmazni kell drogprevenciós, szenvedélybetegségek és egészségneveléssel foglalkozó videokazetta sorozatot, amely segíti a tanárok, osztályfőnökök, nevelők munkáját. Az osztályfőnöki órák és nevelőtanárok számára ajánlat „Életvezetési ismeretek és készségek” című foglalkozási vázlatok: alkohol dohányzás kockázatvállalás felelősség bűn és bűncselekmény élet önismeret bizalom emberi tulajdonságok érzelmek előítéletek szabadidő Bajmegelőző én- üzenet doboz az iskolában és kollégiumban (felelős: fejlesztő pedagógus) Rendkívüli osztályfőnöki órák: Külsők előadók, mentálhigiénés, és rendőrségi szakemberek közreműködésével lehetőséget teremtenek a felvilágosító előadásokra. Diáknap Többnyire a szabadban tartjuk szabadtéri programokkal. A program egy részében az egészséges életmóddal, káros szenvedélyekkel kapcsolatos vetélkedőt is szervezünk. Anyagi erőforrás: DÖK költségvetése. Véradás Iskolánkban már hagyománya van. Évente két alkalommal a 18. életévüket betöltött fiatalok adhatnak vért. Azon túl, hogy diákjaink segíthetnek rászoruló embertársaiknak, a saját egészségügyi állapotukról is friss információt kapnak a véradás előtti kötelező orvosi vizsgálat során.
15
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai A testnevelési órák lehetőségei Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/ működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/ testedzésre van szükség. A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk. Fittségen olyan testi-lelki állapotot értünk, amely magában foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását, valamint azt is jelenti, hogy a testünket teljes munkára kész állapotban tartjuk. Az igen gyenge fizikumú egyén a mindennapi élet kihívásainak nehezen tud eleget tenni, az állandóan fáradt ember munkavégző képessége labilis, testileg-lelkileg sérülékenyebb, könnyebben sebezhető. Az iskolai testnevelés órákon szükség van arra, hogy különböző mérések segítségével minden tanuló fittségi, egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, és azokat a tanulókkal ismertessük. Ezeket a méréseket, a testnevelési órák atlétika foglalkozásain, és a tornatermi foglalkozásokon kell végrehajtani. Mi a következő felméréseken keresztül állapítjuk meg tanulóink fittségi állapotát. Atlétika: futás: 100m, 400m, (800m) Cooper-teszt távolugrás súlylökés (magasugrás) Tornatermi felmérés: ingafutás mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kötélmászás bordásfalon hátsó függésben páros lábemelés vízszintesig testmagasság és testsúlymérés Az iskolánkban választható, űzhető különböző sportmozgások energiaigénye /kJ/óra/:
Sportág Kosárlabda Kerékpár Aerobic tánc Labdarúgás Kézilabda Túragyaloglás Futás (9km/ó) Futás (16km/ó) Ugrókötelezés Asztalitenisz
50
60
Testsúly (kg) 70 80
1007 703 1142 1007 2015 1007 2181 3022 2351 806
1146 801 1299 1146 2292 1146 2483 3439 2674 917
1285 900 1456 1285 2570 1285 2784 3855 2998 1006
1424 998 1614 1424 2847 1424 3086 4271 3322 1137
90
100
1563 1096 1771 1563 3125 1563 3388 4688 3646 1276
1701 1194 1928 1701 3402 1701 3690 5104 3970 1403
16
Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. Figyelembe veendő szempontok:
Mindennapos testmozgás –órakeretén felül vagy helyette kondicionáló terem, fittnesz edzés, labdajátékok, tánc, úszás, vagy a helyzetnek megfelelő mozgáslehetőség / foglalkozás / biztosítása. Jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi- erre vonatkozóan érdemes megfogalmazni néhány akciót, vagy módot, azzal megjelölni, hogyan próbálják ezt elérni. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. A testnevelő tanárok ismerik, illetve elsajátították a Gerinc-orvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére.
A higiénés magatartásra nevelés A serdülőkori higiéniai problémák megoldásához segítséget ad: az iskolavédőnő, az osztályfőnökök, valamint része a biológia tantárgynak, és a szakmai alapozó tantárgynak 9- 10. osztályban. Egészséges táplálkozásra nevelés A szervezet egészséges működéséhez szükség van korszerű táplálkozásra. A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ilyenkor ismeri meg a gyermek az ételek széles skáláját, formálódik az ízlése, rögzülnek a táplálkozási minták, alakul ki a helyes étkezési mód, az egész életre szóló táplálkozási magatartás. Az iskolaorvos tapasztalata szerint a diákok nagy része egészségtelenül táplálkozik, és sajnos egy része rosszul táplált. Ez sok esetben mennyiségi és esetenként minőségi táplálékhiányra vezethető vissza. A tanulók nagy része reggeli nélkül jön iskolába, ennek következménye lehet: fáj a feje, figyelme elkalandozik, nyugtalanság, ingerlékenység, csökkenhet az iskolai teljesítménye is. A család mellett az iskola feladata is a helyes étkezés, korszerű táplálkozás megtanítása. Ennek lehetőségei: osztályfőnöki órák, a biológia tantárgy része, a szakmai alapozó tantárgyak szerves része,
17
az iskolai BÜFÉ kínálatának bővítése, hisz sok gyermek tízóraiját, ebédjét is itt szerzi be, lehetőség szerint megoldani a rászoruló diákok étkeztetését (ehhez alapítványi támogatásokat veszünk igénybe, jelenleg is több tanulónk így jut a megfelelő táplálékhoz), a korszerű táplálkozással kapcsolatos ételbemutatókon vesznek részt a tanműhelyben tanuló diákok.
Fogászati szűrővizsgálatok Az iskola minden tanulója fogászati szűrésen vesz részt. A területileg illetékes fogászati rendelőben történik a vizsgálat. A fogbetegségek kezelése, és a prevenció miatt ez a vizsgálat kötelező érvényű. Anyagi erőforrást nem igényel, humánt igen és órarendi szervezést. Belgyógyászati vizsgálat Az iskolaorvos biztosította lehetőségeknek megfelelően, órarendi átcsoportosítással történik a belgyógyászati vizsgálat. Szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat A tanulók beiratkozásakor történik a szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés óra) valósul meg. 1.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják
18
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia
kémia
fizika testnevelés
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés
az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:
jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, a képességek legkedvezőbb érvényesülés szerinti elvégzése, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése).
19
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való bővítése egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:
ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása, gólyaavató diáknap, Reguly nap ünnepi műsorok, megemlékezések a végzős évfolyamok szalagavatói ünnepsége osztálykirándulások hagyományos rendje színház, múzeumlátogatások gyalogtúrák, kerékpártúrák a végzősök búcsúja az utolsó napon, bolondballagás iskolai ballagás
Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, valamint iskolai nyakkendőnk és sálunk, amely összetartozásunkat szimbolizálja. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, szakmai, különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 20
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök az, aki ismeri a tanulók személyiségét, sajátosságait, családi viszonyait egyenként, egyúttal pedig rálátása van diákja osztályban elfoglalt helyéről, szociometriai választásairól, kapcsolatairól. Az osztályfőnök látja osztálya tagjait a legteljesebben, igazán személyes módon. Az osztályfőnök fontos és nélkülözhetetlen információk birtokában sokat segíthet a felmerülő iskolai, tanulási, személyes problémák megoldásában. Az osztályfőnök a tanuló körülményeinek ismeretében, meg tudja látni az esetleges változást, problémát, és jó esetben meg tudja találni az iskolai szinten megoldható problémák orvoslásának lehetőségét. Ha ez nem sikerülhet, akkor közvetíteni tudja a problémát, a tanuló igényeit a szülőknek, illetékeseknek, és érvényesíteni, védeni tudja a diák jogait. Feladata: Személyes pedagógiai példamutatás. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályokat érintő szervezési, pedagógiai feladataira. Elkészíti az osztályfőnöki tanmeneteket, melyben kiemelt hangsúllyal szerepel az egészséges életre nevelés. Részt vesz továbbképzéseken, a hallottak népszerűsíti (pl. konfliktus helyzetek megoldása, tanulás tanítása, differenciált foglalkozások). Osztályfőnöki órák keretén belül megemlékezést szervez a következő nemzeti ünnepeinkről: o Október 6. az „Aradi vértanúk napja” o Február 25. a „Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja” o Április 16. a „Holokauszt emléknapja” o Június 4. a „Nemzeti összetartozás emléknapja” Kiemelt hangsúlyt fektet az ünnepélyeken való megjelenésre, késésekre, hiányzásokra. Megköveteli a fegyelmet, a rendet. Ez jelenjen meg a pontosság növekedésében, a hiányzások csökkenésében. Megismerteti diákjait Zirc nevezetességeivel, akár osztályfőnöki órák keretén belül. Tanulmányi kirándulásokat szervez. Színházlátogatások szervezése. A 9. osztályos tanulókkal szociális felmérést készít. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
21
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű a kiemelten tehetséges a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztését. 1.6.1 Sajátos nevelési igényű tanulók
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulókkal fejlesztőpedagógus is foglalkozik.
A fejlesztés alapelvei A rész képességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik a fejlesztőpedagógus közreműködésével. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, - a pedagógiai szakszolgálat javaslata alapján- az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe.
22
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasásírás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:
a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás)
23
jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen befolyásolják az iskolai teljesítményt. A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejlődési zavar áll. A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligencia alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében. Beilleszkedési és magatartási nehézség A tanuló viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése
24
siker, vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 1.6.2 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
1.6.3 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az egyéni képességek kibontakoztatásával, sikerélményhez juttatással, pozitív személyiségű, magabiztos tanulókat neveljünk. Szervezeti formák Tehetséggondozó foglalkozások szervezése különböző tantárgyakból. Az évfolyam legjobbjainak megválasztása minden év májusában, a szakmai munkaközösségek szervezésében. Házi vetélkedő vagy verseny szervezése o történelem o magyar nyelv és irodalom o matematika o fizika o kémia o biológia o informatika o földünk és környezetünk tantárgyakból Díjazás: tárgyjutalom, oklevél Szavalóversenyek szerevezése, a megyei kiírású versenyeken, országos levelező versenyeken való részvétel. Tanulmányi kirándulások szervezése.
25
Felkészítés, benevezés a Szakma Kiváló Tanulója versenyre. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Iskolai sportkör, szakkörök. A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek). Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
Céljaink: minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak.
Feladataink: verseny- felkészítő foglalkozások, szakköri foglalkozások, hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozások szervezése. Motiváció, versenyek A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók egy része valamely területen pozitív sikerélményhez jut. A legszélesebb tanulói réteget a háziversenyek érintik. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni önmagukat egy nagyobb tanulói közösségben. Fontos feladatuk a tanulói ismeretek bővítése. A legrangosabb versenyek a szaktárgyi, szakmai országos versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek. Ezek a versenyek nemcsak a tanuló, hanem az iskola presztízsét is növelik. 1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk a kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására is. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, illetve tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. A felzárkóztatás formái: tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások (tanév eleji ismétlés); tanórai felzárkóztatás differenciált osztálymunkában; tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás (korrepetálás, tanulószoba). A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken összesítve is értékeljük. Fejlesztő pedagógus bevonása a kudarcok kivizsgálására, ha látszik, hogy a kudarc szociális hátrányokból ered. Családsegítő Szolgálat bevonása.
26
1.6.5 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Törvényi háttér: 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 2. pontja: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Ennek gyanúja esetén pedagógusaink a fejlesztő pedagógussal együttműködve tájékoztatják az érintett tanulókat és szüleiket az igénybe vehető lehetőségekről. Szakértői vélemény alapján az ilyen tanuló egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető az értékelés, minősítés alól, az érettségi vizsgán az érintett tantárgy(ak) helyett – a vizsgaszabályzatban megjelölt módon – másik tantárgyat választhat, az érettségi, osztályozó, különbözeti és javítóvizsgákon számára hosszabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli esetén lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. számítógép) használatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, tanulmányait magántanulóként folytathatja. A fent felsorolt lehetőség(ek)et a tanuló írásban kéri az igazgatótól. Az igazgató a kérelmet 10 napon belül köteles elbírálni, és a szakértői vélemény alapján biztosítani a lehetőségek igénybevételét. Ha a tanuló megkapta az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alóli mentességet, akkor is kötelessége az órákon való részvétel, az órai- és házi feladatok elkészítése. A tanár kötelessége az értékelés alól felmentett tanuló munkájának figyelemmel kisérése, javítása, a fejlődés segítése. A tanuló tartós kötelességszegése esetén az igazgató visszavonhatja az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből adott értékelés, minősítés alóli mentességet. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, az iskola – a köznevelési törvényben meghatározott nem kötelező és egyéni foglalkozások időkeretének terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében az adott tantárgyat tanító pedagógus a fejlesztőpedagógus közreműködésével – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű tanuló tanulmányait szakértői vélemény alapján magántanulóként folytatja, az iskola – a köznevelési törvényben meghatározott kötelező és nem kötelező foglalkozások időkeretén felül a törvény szerint külön erre a célra biztosított időkeretből – átlagosan heti 10 óra egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozások keretében pedagógusaink felkészítik a tanulót az osztályozó vizsgára. Az egyéni foglalkozások keretében szervezett fejlesztő, felkészítő foglalkozásokat csak arra a tanévre biztosítjuk a tanulónak, amely tanévben szeptember15-ig szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemben a tanuló – és kiskorú tanuló szülője – kérte a tanuló mentesítését egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól, vagy azt, hogy a tanuló tanulmányait magántanulóként folytathassa
27
A beilleszkedést, felzárkózást segítő tevékenység területén pedagógusaink feladata, hogy:
a szaktanár tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, az osztályfőnök a tanuló problémáiról tájékoztassa a szaktanárokat, kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a szülővel, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, segítse a tanuló megfelelő pályaválasztását.
A szakértői véleménnyel rendelkező tanulókon kívül a középiskolába készülő tanulók beilleszkedését nehezíti:
az új iskola, más környezet, új és nehezebb körülmény, a kikerülés a védett és ismert környezetből, az önállósodási törekvés, a pubertással járó élettani problémák, az új osztálytársak között megtalálni helyüket, képességeiknek hiányos ismerete, használata, a neveltetésbeli, felfogásbeli különbség.
Az említett tényezők gyakran váltanak ki a tanítványainkból önbizalomhiányt, kételkedést, vitát, érzelmi és hangulati labilitást, sok-sok kudarcélményt. Tehát nemcsak a beilleszkedés, az alkalmazkodás nehéz, hanem a személyiség- és viselkedészavarok is jelentkezhetnek. Felfogásunk, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítését, leküzdését segítő tevékenységünk az oktatás-nevelés egészét hassa át, amelyet az osztályfőnök koordinál. Fontos a tanulók családi hátterének megismerése is, mert a tanuló aktív résztvevője a nevelési folyamatnak, a tanulók különböznek egymástól és személyiségük különbözősége hatással van a nevelőmunka eredményességére. Hibák származnak abból, ha a pedagógus sematikusan ítéli meg a tanulót, nem törekszik cselekedete motívumainak feltárására, nem igyekszik tanítványait megismerni. A családokkal való rendszeres kapcsolattartás a fogadóórán, illetve a személyes megbeszéléseken történik. Meg kell ismerni a tanulók érzelmi tulajdonságait. Erre ad lehetőséget a családlátogatás, a szülői értekezlet, a közösségi programok szervezése, a személyes beszélgetés. Vidéki tanulók esetében a családlátogatás az anyagi fedezet hiánya miatt ritkán lehetséges. Osztályfőnöki órákon változatos tevékenységformákat alkalmazunk: családi helyzetet felmérő kérdőív, a családról és baráti körökről rajz, „beszámoló egy napodról”, önéletrajz, önjellemzés, „írj jövőképedről” stb. Az iskolakerülés miatt sokat hiányzó gyerekeket időben szakemberhez irányítjuk. Az okok feltárása után a hatékony segítséget együtt tervezzük meg (iskola, szülő, szakember). Pedagógusaink sokat tehetnek az iskola által kiváltott pszichés zavarok felismerésében, a kiváltó tényezők csökkentésében: tantárgyi félelmek leküzdésének segítésével, a kiközösítés megakadályozásával, a tanítási program változatos feldolgozásával, a gyermekek sokoldalú foglalkoztatásával,
28
a tananyag differenciált feldolgozásával, az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokkal, a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésével. Kapcsolatápolás a Nevelési Tanácsadóval és a Családsegítő Szolgálattal.
1.6.6 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Az iskolánkban tanuló gyerekek családi hátterében halmozódnak a hátrányok: családi válsághelyzet (szülő halála, válás), deviencia a családban (alkoholizmus, börtön), egyik vagy mindkét inaktív szülő, a szülők alacsony iskolázottsága vagy szakképzettsége. Munkaügyi szempontból Zirc és környéke kritikus térségnek számít. Pedagógusaink feladatai:
A veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében való részvétel. Biztosítanunk kell a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Észre kell vennünk, ha a tanuló magatartása, tanulmányi eredménye látszólag negatív irányban változik. A családban jelentkező gondokra, problémákra fel kell figyelnünk, és meg kell keresnünk a segítségadás lehetőségét. Amennyiben a szakemberrel együtt nem tudunk segítséget nyújtani, úgy kötelességünk a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni a gyermek- és egészségvédelem megvalósítása érdekében: Megszervezzük az egészségügyi szűrővizsgálatokat, miután az új kollégium megépült. A szülőket tájékoztatjuk a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, bátorítjuk őket annak igénybevételére. Fokozottan küzdünk a káros szenvedélyek ellen, együttműködve az iskolai védőnővel.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, gyermekorvossal, gyermekvédelemmel foglalkozó társadalmi szervekkel. A gyermek és ifjúságvédelem kiemelten fontos feladata a drogmegelőzési tevékenység. Drogprevenciós képzési programunk (röviden): Cél: A nemzeti Drogstratégia céljait szem előtt tartva esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Átfogó egészségügyi, szociális és jogi ismereteket kell adni a drogfogyasztás háttereiről, az arra utaló jelekről, a drogok hatásairól és következményeiről.
29
Ki kell alakítani azokat a megfelelő készségeket, magatartásformákat, melyek következtében fokozódik a fiatalok drogokkal és használatuk következményeivel kapcsolatos tudása, a drogokkal kapcsolatos negatív (elutasító) attitűdje. A cél érdekében a kortárs csoportoktól és a kommunikációs csatornákon keresztül kapott információkat korrigálni kell! Ezen túlmenően fontos: a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, a személyiségfejlesztő hatások erősítése, fejlesztése, stressz kezelési módszerek elsajátítása. Résztvevők:
az iskola diákjai (órarendszerű foglalkozásokon, szabadidőben, filmklubban), a pedagógusok (nevelési értekezlet, fórum), a szülők (szülői értekezlet, fórum).
Módszertan: Az eredmények elérése érdekében szükséges a tanulók aktivitásának fokozása, a programban részt vevő szakemberek segítségével. A program során a direkt információközlést kerüljük, mert ha növekszik is a tanulók tudása a drogok veszélyeiről, az a használattól nem fogja őket feltétlenül távol tartani, ezért az érzelmi nevelésre irányul a program. A hangsúlyt ennek következtében nem képességeik kifejlesztésére, a megfelelő kommunikációs stratégiák elsajátítására és az érdekérvényesítő képességek megtanulására helyezzük. Kiemelt szerepet kap a program során a droghasználat elleni készségek fejlesztése, a nemet mondás, mely gyakorlás útján kialakítható, illetve fejleszthető. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott fejlesztő pedagógus végzi az osztályfőnökökkel, akik folyamatosan kapcsolatot tartanak a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése. Hátrányos megkülönböztetés tilalma A hátrányos megkülönböztetés fogalma, fő megnyilvánulási formája: a különbségtétel, a kizárás, a valamely dologban való korlátozás vagy kedvezés, a tanuló zaklatása. Iskolánk úgy nevel és oktat, hogy minden intézkedésében, döntésében a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. Ezt szolgálja: az oktatási szolgáltatások megfelelő színvonalon és olyan formában történő biztosítása, hogy annak igénybevétele ne jelentsen senki számára aránytalan terhet, hogy a tanuló megkap minden segítséget, amely képessége és tehetsége kibontakoztatásához, személyiség fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges, hogy ügyeiben az intézmény nevelőtestülete, az egyes pedagógus humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget választva dönt, határoz.
30
1.6.7 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A tanulók jobb megismerése. Azoknál a tanulóknál, ahol feltételezzük a hátrányos helyzetet, (a hátrányos helyzet megállapítása a jegyző feladata) családlátogatást végezhetünk. Alapítványi támogatás: Jó Szakember Alapítvány. Nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai. Az iskolai könyvtár és számítógépek használata. Szoros kapcsolat a járási hivatalokkal, kormányhivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
1.7
A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: o a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); o tanulói ügyelet, o sportélet; o túrák, kirándulások szervezése; o kulturális, szabadidős programok szervezése; o a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben o az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; o a diákönkormányzat véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat elnöke vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
31
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.8
1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a Diákönkormányzat faliújságján keresztül, o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai- és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
32
oa
szülők kérdéseinek, véleményének, továbbítása az iskola igazgatósága felé.
javaslatainak
összegyűjtése
és
Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, a szakmai gyakorlati képzést, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, iskolánk tanműhelyéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz nyújthatja be. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának és Házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola honlapján; o az iskola fenntartójánál; o az iskola irattárában; o az iskola könyvtárában; o az iskola nevelői szobájában; o az iskola igazgatójánál; o az iskola igazgatóhelyetteseinél. 1.9
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára, továbbá más iskola azon tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság tagjaira.
33
E vizsgaszabályzat a nevelőtestület által történő elfogadás utáni napon válik hatályossá és marad érvényes visszavonásáig. E vizsgaszabályzat felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. A módosítás az elfogadással azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot akkor kötelező a lehetséges legrövidebb határidőn belül módosítani, ha a szabályzat alapjául szolgáló 20/2012. EMMI rendelet oly módon kerül módosításra, hogy az tényszerűen és érdemben befolyásolja a vizsgaszabályzatban foglaltakat. Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának célja Jelen vizsgaszabályzat célja, hogy szabályozza, a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét, részeit és értékelését. A tanulmányok alatti vizsgák részletes jogi hátteréül a 20/2012. számú EMMI rendelet szolgál. E rendelet illetve a Nemzeti Köznevelési Törvény, a szakképzésről szóló törvény az irányadó a jelen dokumentumban részletes szabályozásra nem kerülő részek tekintetében. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a hatályos jogszabályok szerint nem lehet meghatározni illetve annak megállapítása, hogy egy eltérő képzési rendszerből átvételét kérő diák rendelkezik azon ismeretekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tanulmányait a kívánt képzési rendszerben megkezdhesse. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgák fogalma A „tanulmányok alatti vizsgák” fogalomkörébe a törvény a különbözeti vizsgát, a javítóvizsgát és az osztályozó vizsgát sorolja. Osztályozó vizsgának kell tekinteni a szakképző iskolákban szervezett beszámoltató vizsgát is. A beszámoltató vizsgára vonatkozó részletes szabályozást a szakképzésről szóló törvény tartalmazza. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható körülmény miatt a tanulmányok alatti vizsgát megkezdeni és a lebonyolításában részt venni nem képes. A fel nem róható körülmény elbírálása az intézményvezető feladata. A különbözeti vizsgát azon tanulók kötelesek tenni, akik más iskolából kérik átvételüket és olyan képzési rendszerben kívánják folytatni tanulmányaikat iskolánkban, amelynek követelményei eltérnek a régi iskolájukban folytatott képzés követelményeitől. Különbözeti vizsgát kötelesek tenni azon iskolába járó tanulók is, akik olyan képzési rendszerbe kérik átvételüket, amelynek követelményei eltérnek az általuk folytatott képzési rendszer követelményeitől. A különbözeti vizsga intézményvezetői engedélyhez kötött. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a következő esetekben: ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték neki, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi vizsga miatt), a jogszabályban meghatározott időnél többet hiányzott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
34
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, a szakmai gyakorlatból, a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaidőszaka Javítóvizsga letételére szolgáló vizsgaidőszakot az igazgató állapítja meg azzal a megkötéssel, hogy e vizsgaidőszak az augusztus 15. és augusztus 31-e közötti időszakra kell, hogy essen. A sikertelen javítóvizsgát nem lehet megismételni. A tanuló szakmai gyakorlatból javítóvizsgát alanyi jogon nem tehet. Szakmai gyakorlatból, a nevelőtestület engedélyével - a gyakorlati oktatás szervezőjének egyetértésével - lehet javítóvizsgát tenni. Különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Az osztályozó vizsgára az iskola igazgatójának címzett kérelemben kell jelentkezni. Időpontok: a munkaterv szerint, augusztus, január, április, június hónapokban Az igazgató engedélyezheti, hogy az általános, a munkatervben meghatározott időponttól eltérjen a vizsgaidőpont, ha a tanuló érdeke vagy más körülmény indokolja. Ha a tanuló osztályozó vizsgán szerezte valamennyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Szakmai gyakorlatból - az elméleti tantárggyal együtt értékelt szakmai gyakorlat kivételével nem lehet osztályozó vizsgát tenni. Akik az év végi osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kaptak, azok részére javítóvizsgát kell szervezni! A vizsgák időpontjáról a tanulókat írásban értesíteni kell! A tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról a vizsgázót az iskola a vizsgára jelentkezéskor írásban tájékoztatja. Szintvizsga: A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara a szintvizsga megszervezésébe a szakmai szervezet vagy szakmai kamara képviselőjét vonja be. A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.
35
Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara egyéb szakmai szervezetek közreműködésével dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát. Érettségi és szakmai vizsga E vizsgákat az iskolába beiratkozás időpontjában érvényben lévő vizsgaszabályzat szerint szervezzük. Előrehozott érettségi vizsga
Erre a vizsgatípusra informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet jelentkezni, kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakokban. Fontos, hogy ha nem sikerül az előrehozott érettségi, csak a középiskolai tanulmányokat lezáró rendes érettségi vizsgaidőszakban lehet javító vagy pótló vizsgára jelentkezni Azok a tanulók, akik a középiskolai tanulmányok alatt középszinten előrehozott érettségi vizsgát tesznek informatikából, latinból vagy idegen nyelvből, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszaka előtt ezekből a tárgyakból jelentkezhetnek szintemelő érettségire, akár a május-júniusi, akár az október-novemberi vizsgaidőszakban - ha nem sikerül, legkorábban a 12. év végén jelentkezhetnek javító vagy pótló vizsgára. Kötelező közösségi szolgálat Azoknak, akik 2016. január 1-je után érettségiznek, a középiskola első három évében összesen 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük. Az új szabály nem vonatkozik azokra, akik felnőttként szereznek érettségit, sajátos nevelési igényű tanulók esetében pedig a szakértői bizottság javaslata alapján mellőzhető a követelmény. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), jelentkezhet érettségi vizsgára. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket. A vizsga megkezdéséig meg kell szereznie az iskolai követelmények teljesítéséhez szükséges osztályzatot. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával az igazgatóhoz írt kérelemmel felmentését kérheti. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságai, a vizsgabizottságok elnökei és az igazgató szerepe A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságának a munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga előkészítéséért jogszerű lebonyolításáért, feltételeinek megteremtéséért. A vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Lehetőség szerint a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógus kell, akik végzettsége és szakképzettsége alapján az adott tantárgy tanítására jogosultak. Kérdező tanár csak az lehet, aki az Nkt. 3. számú melléklete alapján jogosult a tantárgy tanítására.
36
A tanulmányok alatti vizsgát reggel nyolc órakor vagy az után kell kezdeni és délután tizenhét óráig be kell fejezni. Szabálytalanságok Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, vázlatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgázó a tanulmányok alatti vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt illetve az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. Amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja vagy az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A tanulmányok alatti vizsgák állhatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből. Az írásbeli vizsga általános szabályai a) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A pótló vizsga – szükség esetén pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megtartható. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli feladatok megoldására rendelkezésre álló időkeret tantárgyanként legfeljebb hatvan perc lehet. b) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, ne segíthessék. c) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható d) Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elvégezni. Amennyiben a feladatlap számítógép, számológép használatát írja elő, azt az iskolának kell biztosítania. Íróeszközről a vizsgázó, a vizsgához szükséges segédeszközről az iskola gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélgethetik. e) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a feladatlapokon lehet készíteni. g) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatóját. 37
A szóbeli vizsga általános szabályai a) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. b) A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. c) A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. d) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. e) Ha a vizsgázó önálló feleltét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó végzett a tétel kifejtésével vagy a tétel kifejtése során az önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése közben akkor szakítható félbe, ha a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett vagy a rendelkezésre álló idő letelt. e) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el – azaz felelte nem éri el az elégséges szintet – az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot annak alapján kiszámítani. f) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. g) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A gyakorlati vizsga általános szabályai Gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. a) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően (különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában) kell elkészíteni. b) A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. c) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
38
d) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. e) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. f) A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A Sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó rendelkezések Amennyiben sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányok alatti vizsgát tesznek, úgy a 20/2012. EMMI rendeletben lefektetett szabályokat kell alkalmazni. Vizsgakövetelmények A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a Pedagógiai Program A tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei című melléklete tartalmazza. Az értékelés rendje A tanulmányok alatti vizsgák szakmánkénti, tárgyankénti és vizsgatípusonkénti szerkezetét és értékelési elveit a Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata, részei és értékelése című melléklet tartalmazza. Az írásbeli vizsgák időtartama legfeljebb 60 perc lehet. A szóbeli vizsgák legfeljebb 45 percig tarthatnak, amelyből 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a vizsgázónak a tétel kihúzását követően. Az adott gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók átvételéről az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló átvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A szakképző évfolyamokon történő iskolaváltásra csak azonos szakképzést folytatandó iskolák között van lehetőség. Másik iskolából vagy más képzési rendszerből érkező tanuló különbözeti vizsgát köteles tenni. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A felvétel elveit, követelményeit a továbbtanulási tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A továbbtanulási tájékoztató anyagát az Alapító okiratnak megfelelően állítjuk össze. A szakmák, osztályok indítása az Alapító okirat és létszámi keret alapján történik.
39
A szakiskolába történő felvételhez egészségügyi alkalmassági vizsgálat is szükséges. Fontos tudni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáikat az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvossal és a fejlesztő pedagógussal kötelesek közölni. Felvételi vizsga nincs. A felvételi kérelem elbírálásánál az általános iskola hetedik év végi és a nyolcadik félévi eredmények számítanak. Figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika. Fegyelmi eljárás során elbocsátott nem tanköteles tanuló felvételéről a tantestület javaslatára az igazgató dönt. Szakiskola, szakképzés
A Köznevelési Törvény értelmében a létszámi kereten belül a jelentkezőket felvesszük. Egészségügyi alkalmasság
Szakközépiskola
A létszámi keretnek megfelelően az általános iskolai eredmények alapján rangsorolva vesszük fel a jelentkezőket.
Nappali rendszerű felnőttképzés
A szakiskola 10. osztályát eredményesen befejező, 16. életévét betöltött tanulókat, valamint szakmai vizsgával rendelkező tanulókat veszünk fel a 10. évfolyamra.
Minden képzési típusnál a más iskolából jelentkezők felvételéről az igazgató dönt. eltérő tantervi képzéskor a tanult tárgyak figyelembevételével szükség szerint különbözeti vizsgát tesz a tanuló. 1.12 A továbbhaladás feltételei Minden képzési formában: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi programban A tovább haladás feltételei c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. Minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 1.13 Tanulói jogviszony megszűnése A jogviszony megszűnéséről a Knt. 53.§ (2) bekezdése rendelkezik. A tanuló jogviszony megszűnésekor a tanuló köteles leszerelni (leszerelő jeggyel). Ekkor rendezi az esetleges tartozásait az iskolával, gyakorlati helyekkel. A diákigazolványát is leadja. Az ingyenes könyveket az iskola könyvárában kell a tanulónak leadnia. Tanköteles tanuló jogviszonya akkor szűnik meg, ha a fogadó iskola, írásban jelezte átvételi szándékát. 40
2
Az intézmény szakmai programja
Bevezető A szakmai program a szakképesítések jóváhagyott szakmai és vizsgakövetelményei alapján, a szakképesítések központi programja vagy szakképzési kerettanterve (tanterve) előírásai figyelembevételével készült. Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a központi program (tanterv) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni. Célunk, hogy tudásuk, képességeik és készségeik, szakmai kompetenciáik feleljenek meg a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A szakképző évfolyamokon kiemelten kezeljük a tanulók munkavállalói esélyeinek növelését, a vállalkozóvá válás segítését, az informatikai írástudás és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését, a folyamatos fejlődésre való motiválást, felkészítést az élethosszig tartó tanulásra. A szakmai program a nevelési programmal összhangban biztosítja a személyiség és közösségfejlesztést, a környezeti nevelés és egészségnevelés feladatainak, tevékenységeinek megvalósítását, valamint a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel összhangban az egyes szakképesítésekre vonatkozóan az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel kapcsolatos ismeretek elsajátítását. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a hatályban levő szakmai és vizsgakövetelmények és jogszabályok szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz a tanuló által benyújtott kérelem és a beszámíthatóságot igazoló eredeti okirat(ok) alapján. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. A szakképzési törvény 23-24.§-ok értelmében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Az előző bekezdés szerint szervezett szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú 41
szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb. A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. A szakképzési törvény 25-27.§-ok meghatározzák a szakmai elméleti és gyakorlati képzés elveit. A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében a szakközépiskolai, szakiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális csoportlétszám feltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében nem kell alkalmazni azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel magasabb lehet. A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető. Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.
42
A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Az iskola házirendje tartalmazza a mulasztások igazolására vonatkozó szabályokat. A 20/20012 EMMI rendelet alapján, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja - a középfokú nevelés-oktatás szakaszában a kétszázötven tanítási órát, - a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában tanítási órák húsz százalékát, - a közoktatási törvény szerinti szakmacsoportos szakközépiskolai évfolyamokon a szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti és gyakorlati tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, - a közoktatási törvény szerinti szakmacsoportos szakiskolai évfolyamokon a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Ha a tanuló mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.
43
2.1
Kifutó képzések szakmai programjai
2.1.1 Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves (közlekedés szakmacsoport) 3 éves helyi program tantárgyai és óraszámai
Tantárgy Sorszám
Évfolyam
Megnevezés
10 heti
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
11 évi
heti
Magyar nyelv és irodalom 5 180 5 Történelem és állampolgári ism. 2 72 2 Társadalmi ismeret és etika 0 0 1 Idegen nyelv** 3** 108 4** Matematika 3 108 4 Osztályfőnöki 1 36 1 Testnevelés és sport 2 72 2 Fizika 2 72 3 Kémia 2 72 0 Földünk és környezetünk 2 72 1 Biológia 2 72 2 Informatika** 2** 72 2** Rajz és vizuális ism. 1 36 0 Közlekedés szakmacsoport Közlekedés-üzemviteli 2 72 2 ismeretek Közlekedési ismeretek 2 72 1 Közlekedési földrajz 1 36 0 Jogi és gazdasági ismeretek 0 0 2 Érettségi elők. 0 Összesen:
Össz.
12 év
heti
évi
180 4 124 72 3 93 36 0 0 144 4** 124 144 4 124 36 1 31 72 2 62 108 2 62 0 0 0 36 0 0 72 2 62 72 1** 31 0 0 0
484 237 36 376 376 103 206 242 72 108 206 175 36
72
2
62
206
36 0 72 0
1 2 1 3
31 62 31 93
139 98 103 93
32 1152 32 1152 32
992
3296
*-gal jelölt tantárgy feldolgozása csoportbontással. Érettségi előkészítő: 1 Matematika + 1 Jogi és gazdasági ism. + 0,5 Magyar + 0,5 Történelem
Készült: Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet alapján. * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv)
44
2.1.2 Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves (kereskedelem) 3 éves helyi program tantárgyai és óraszámai
Tantárgy Sorszám
Évfolyam
Megnevezés
10 heti
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalmi ismeret és etika Idegen nyelv** Matematika Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Informatika** Rajz és vizuális ism. Kereskedelem-marketing szakmacsoport Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Szakmai idegen nyelv Gyakorlat -információ kezelés Gyakorlat-viselkedés kultúra Gyakorlat kommunikáció Gyakorlat-tanirodai Érettségi előkészítő.
11 évi
heti
Össz.
12 év
heti
évi
5 180 5 180 4 124 2 72 2 72 3 93 0 0 1 36 0 0 3** 108 4** 144 4** 124 3 108 4 144 4 124 1 36 1 36 1 31 2 72 2 72 2 62 2 72 3 108 2 62 2 72 0 0 0 0 2 72 1 36 0 0 2 72 2 72 2 62 2** 72 2** 72 1** 31 1 36 0 0 0 0
3
1 1 1
36 36 36
1 2 1
31 62 31
2
72 0
2 3
62 93
108 67 98 67 36 18 18 134 93
Összesen: 32 1152 32 1152 32 *-gal jelölt tantárgy feldolgozása csoportbontással.
992
3296
1 0,5 0,5
108
484 237 36 376 376 103 206 242 72 108 206 175 36
36 18 18 0
Érettségi előkészítő.: 1 Matematika + 1 Magyar + 1 Történelem
Készült: Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet alapján. * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv)
45
2.2
Új OKJ induló képzések közismereti tantárgyai és óraszámai
2.2.1 Szakközépiskola 4 éves képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek * Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika * Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi felkészítő Szakmai tárgyak órakerete Összesen
9. évf. 4 óra 4 óra 4 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 5 óra 1 óra 6 óra 35 óra
10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra 3 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 5 óra 5 óra 5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 7 óra 8 óra 11 óra 36 óra 35 óra 35 óra
* csoportbontással Érvényes: 2014. szeptember 01-től Készült: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletének módosításáról szóló a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7. és a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. mellékletének megfelelően
46
2.2.2
Szakiskola 3 éves képzés (minden napos testnevelés) Tantárgyak
9. évfolyam (36 hét)
10. évfolyam (36 hét)
11. évfolyam (32 hét)
Magyar Kommunikáció Idegen nyelv * Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika* Közismeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Összesen:
2 óra
2 óra
2 óra
2 óra 3 óra 2 óra 3 óra 4 óra
2 óra 2 óra 1 óra 3 óra
2 óra 2 óra 2,5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
-
-
18 óra
11 óra
9,5 óra
17 óra
25 óra
25,5 óra
35 óra
36 óra
35 óra
* csoportbontással Érvényes: 2014. szeptember 01-től Készült: Megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete alapján. Módosítva: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11); 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1. melléklete szerint.
47
2.2.3 HÍD II. B. variáció 2 éves képzés -hosszú (szakmai rész) változat Helyi program tantárgyai és óraszámai
Évfolyam/ Tantárgyak
HÍD/2/1. B variáció közismereti órák 2 éves 1. év
HÍD/2/2. B variáció közismereti órák 2 éves 2. év
Kommunikáció és anyanyelv
3
2
Élő idegen nyelv (angol, német)*
3
2
Matematika
3
2
Társadalom és jelenkorismeret
2
1
Természetismeret
2
1
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
1
1
Testnevelés és sport
2
-
Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)
1
1
Informatika*
2
1
Közismeret összesen
19
11
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
16
24
Összesen
35
35
*Csoportbontással Érvényes: 2013. szeptember 01-től Készült: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján.
48
2.3 Új OKJ induló képzések szakmai tantárgyai és óraszámai Érvényes 2013.09.01-től 2.3.1 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
Szakmai elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati követelményheti heti heti heti heti heti heti heti heti heti modulok Tantárgyak óraszám óraszám ögy óraszám óraszám ögy óraszám óraszám óraszám óraszám ögy óraszám óraszám 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 0,5 0,5 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 0,5 0,5 11497-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I. 2** 2** 10101-12
Építőipari alapismeretek
Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek gyakorlat
2
2
1
0,5
3
0,5
2
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 10105-12 Tapétázási munkák Összes óra Összes óra
Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás
Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata
2
5
2
5,5
8
1
1
3
3
6,5
17
11 140*
25
1,5
4
8 140*
7
3
3
5
14*
9,5
4
2
3
10,5 *
10
5
2
1
3
7,5
2
1
3,5
17,5* 25,5
5 14
8
21* 35
10,5 160*
24,5* 35
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
50
2.3.2 34 341 01 Eladó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2**
2**
10025-12
A működtetés szabályai
2
2
A kereskedelmi egység működtetése
A működtetés szabályai gyakorlat
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata
3,5
3,5
2
1 4,5
3,5
2
2,5 6
51
10027-12 A Áruforgalmazás ruházati cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek gyakorlata I. forgalmazása Áruforgalmazás 10028-12 II. Az élelmiszerek, Áruforgalmazás vegyi áruk és gyakorlata II. gyógynövények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III.
1
1 2
Összes óra
4
3
1
2,5
1**
1 2,5
3
7* 17
1**
7,5 140*
17,5* 25
1**
1**
2
1 5
6
1**
8,5 140*
6,5
7,5
3
1** 10
2
5,5
1**
5
6
2
6
2
1
5
1,5
10029-12 A Áruforgalmazás műszaki cikkek gyakorlata III. forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra
1
17* 25,5
1**
9,5
24,5* 34***
13 160*
21* 34***
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) *** Osztályfőnöki óra évfolyamonként 1 óra A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu 52
2.3.3 34 521 03 Gépi forgácsoló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam elméleti heti óraszám
2. évfolyam
gyakorlati elméleti gyakorlati heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
0,5
0,5
53
Munkavédelem 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
1,5
Elsősegélynyújtás gyakorlata
Gépészeti alapozó feladatok
1
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai Anyagvizsgálat mérések és gépészeti mérések gyakorlata
1
3,5
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
1,5
2
4,5
1
6
3
5
3
6
54
10174-12 Esztergályos feladatok
Esztergálás
3
Esztergálás gyakorlata
10175-12 Köszörűs feladatok Összes óra
3
7
Marás 10176-12 Marós feladatok
3
3
6
8
5,5
3
3
Marás gyakorlata
5
Köszörülés
5,5
2
2,5
Köszörülés gyakorlata
3
2 6,5
Összes óra
10,5* 17
11 140
1
6
14* 25
11
8 140
17,5* 25,5
8 13
21* 34***
9,5 160
24,5* 34***
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) *** Osztályfőnöki óra évfolyamonként 1 óra A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
55
2.3.4 34 521 04 Ipari gépész
14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Gépészeti alapozó feladatok
elméleti heti óraszám 0,5
3,5
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata
gyakorlati heti óraszám
4,5
1,5
1
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
Összefüggő nyári termelési gyakorlat 140 óra
1/9. évfolyam
Összefüggő nyári termelési gyakorlat 140 óra
Szakmai követelménymodulok
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5 2**
56
Gépészeti kötések alapjai 10166-12 Gépészeti kötési feladatok
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
10177-12 Gépelemek szerelési feladatai
10178-12 Ipari gépész műveletek
4
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
2
1
3
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
5
3
Gépelemek beállítása
4
3
Mérések és beállítások gyakorlata
9
7
Fémmegmunkálások
2,5
Üzembehelyezés gyakorlata
Összes óra Összes óra
10,5 6,5
10,5* 17
11 140*
14* 25
8 140*
17,5* 25,5
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
57
2.3.5 34 521 06 Hegesztő 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
Gépészeti alapozó feladatok
10162-12 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata 10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás környezetvédelem gyakorlat 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
Hegesztési alapismeretek
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
3,5
ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2
4
4
1,5
1,5
1 1
Hegesztési alapgyakorlatok
2. évfolyam
1 3
2
2 3
3,5
2 3
3,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2 **
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11500-12 Munkahelyi
Munkahelyi egészség és
0,5
0,5
58
egészség és biztonság
biztonság
11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
Hegesztési ismeretek I.
11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
Hegesztési ismeretek II.
11456-12 Gázhegesztő feladatok 11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Összes óra
4
Hegesztési gyakorlatok I.
3,5
3,5
4 4
6
2
7
3
3,5
Hegesztési gyakorlatok II.
7
Hegesztési ismeretek III.
3
3
Hegesztési gyakorlatok III.
7
Hegesztési ismeretek IV.
8
2,5
2
Hegesztési gyakorlatok IV.
7 6,5
Összes óra
10,5* 17
11 140
14 25
8 140
17,5 25,5
8 13
21* 34
9,5 160
24,5 34
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
59
2.3.6 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak elméleti heti óraszám
11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság
gyakorlati heti óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2**
10101-12
Építőipari alapismeretek
Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek gyakorlat
10275-12
Falazás, vakolás
Falazás, vakolás
Falazás, vakolás gyakorlat
140
1,5
140
2
0,5
1 3
2 6
1 3
60
10274-12
Beton és vasbeton szerkezetek
Beton és vasbeton szerkezetek
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
10277-12
Víz-, hő és hangszigetelés
Szigetelések
1,5
2,5
1
3,5
5
2
Szigetelések gyakorlat 10276-12
Hidegburkolási feladatok
Hidegburkolási feladatok
Hidegburkolási feladatok gyakorlat
10278-12
Vegyes kőműves feladatok
Vegyes kőműves feladatok
Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
Összes óra Összes óra
4 2,5
2 2
12 1 5,5
6,5
10,5* 17
11 140*
14* 25
8 140*
17,5* 25,5
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
61
2.3.7 34 582 10 Szárazépítő 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2**
2**
10101-12 Építőipari közös tevékenység
10279-12 Belsőépítési szerkezet készítés
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Válaszfal és álmennyezet tervezése Válaszfal és álmennyezet készítésének gyakorlata
0,5
0,5
1,5
2
0,5
3
1
1 140
2,5
140 4
5
0,5
160 4
8
2,5
9,5
7
62
10280-12 Szerelt padlók készítése
10210-12 Tűzvédelmi borítás készítése
10281-12 Tetőtér és előtét borítások
Összes óra
Szárazaljzat és álpadló készítés Szárazaljzat és álpadló kivitelezésének gyakorlata Tűzvédelmi borítások Tűzvédelmi borítások kialakításának gyakorlata Tetőtér és előtét borítások szerkezete Tetőtér, előtét- és aknafalak készítésének gyakorlata
5
3
6
7
2
2
2,5
4,5
1
3,5
3,5
4,5
3
3
14
6,5
Összes óra
10,5* 17
11 140
14* 25
8 140
17,5* 25,5
13
13
21* 34
9,5 160
24,5* 34
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
63
2.3.8 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2**
2**
Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, 11033-12 Családgondozás és háztartásellátás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás-ellátási gyakorlat
0,5
0,5
140
3
140
2
2
1
1 3,5
160
3
4
64
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek
11035-12 Vendéglátás
Vendéglátás, idegenforgalom
11036-12 Napi tevékenységek
11037-12 Falusi vendégfogadás
11038-12 Kreatív textilfeldolgozás
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás
Összes óra: Összes óra:
Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás
2
5
2,5
2
9,5
10
2
2 8
8
1
1
4
4
8
0,5
1
1
1,5
1
0,5
1
2,5
2
1
Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat
6
7,5
4
9,5* 17
7,5 140*
5,5
17,5* 25*
8 140*
17,5* 25,5
7
14
8,5
21* 35
10,5 160*
24,5* 35
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 65
2.3.9 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
1/9. évfolyam
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2**
2**
10974-12 Agrármunka-, Munka-, tűz és tűz és környezetvédelem környezetvédelem Mezőgazdasági 11044-12 munkagépek Mezőgazdasági Mezőgazdasági munkagépek munkagépek gyakorlat
0,5
0,5
4
3
6
3
7
2,5
6
7
66
11045-12
Szakmai számítások
Mezőgazdasági Gépüzemeltetés gépek gyakorlat üzemeltetése Mezőgazdasági 11046-12 erőgépek Mezőgazdasági Erőgépek erőgépek gyakorlat
1
1
6 2
7
3
1,5
3,5
3
14
5
3
1
3,5
6
3,5
11047-12 Mezőgazdasági Mezőgazdasági és gazdálkodási és gazdálkodási ismeretek alapismeretek Szakmai alapozó 11048-12 ismeretek
1
2
Összes óra
1
2,5
2,5
2
Agrárgépészeti Szakmai alapozó alapfeladatok gyakorlatok
Összes óra
1
7
6,5
6
11* 17
10 140*
15* 25
8 140*
18* 25,5
12
21* 33
10 160*
25* 34***
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) *** Osztályfőnöki óra évfolyamonként 1 óra A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
67
2.3.10 34 811 04 Szakács 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
2**
2**
Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5
0,5
1
2
Szakmai számítás
1
3
3
2
3,5
10044-12 Általános Élelmiszer, élelmiszerfogyasztóvédelem ismeretek, fogyasztóvédelem
1
10045-12 Gazdálkodás
Élelmiszerek csoportjai 10046-12
Szakmai idegen
1
1
1
1**
1**
1
1
2
2**
1**
68
Szakmai idegen nyelv 10049-12
nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
1,5
1
Előkészítési és Konyhai kisegítés ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok 10048-12 Ételkészítés alapjai
10075-12 Ételkészítés
3,5
3,5
3
2
Ételkészítési alapgyakorlat
2
3,5
3,5
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat
Összes óra
1,5
17,5 1
1 2
Ételkészítési üzemi gyakorlat Összes óra
2
17,5 10
7* 17
7,5 140*
17,5* 25
8 140*
17,5* 25,5
17,5 10,5
17,5
24,5* 35
14 160*
21* 35
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
69
2.3.11 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2**
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Munkavédelem
0,5
0,5
1,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat
1,5
1
1
70
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
10172-12
Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
2,5
3,5
4,5
70 3
4
105 3,5
14,5
140
160
3,5
11
Műszaki mérés 2
3,5
Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 2,5 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken
2
Forgácsolási alapismeretek 5 Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 8
10170-12
Gyártástervezés és gyártásirányítás 7,5
Gyártástervezés és gyártásirányítás
Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2
71
Szerszámgépek karbantartása
10171-12
5 Karbantartás és üzemvitel
összes óra összes óra
Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 3
3* 6
70
3,5
3,5* 7
105
4,5
3,5* 8
140
7,5
3,5* 11
20
14* 34***
160
4 20 14* 34***
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) *** Osztályfőnöki óra évfolyamonként 1 óra A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
72
2.3.12 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző szakképesítéshez
14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9
10
11
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
12 ögy
1/13.
heti óraszám
heti óraszám
e
e
gy
gy
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
gy
11500-12
Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
1
1
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2**
73
10496-12 Közlekedés-szállítási alapok
Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat
2
1 30
Közlekedési földrajz
1 1
45
1
2
1
1
1
Közlekedés üzemvitel
2
2
1
Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat
40
1
5
40
Közlekedésbiztonság és -védelem
Közlekedés üzemvitel gyakorlat
2
60
2
3
50
3
80
2
30
5 3
3 1
6
70
2
3
30
6
1
74
10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai
összes óra összes óra
Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz
7 5 3
Logisztikai ismeretek
6
Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat
1,5 2** 7 6
0 6
70
5
2 7
105
7
1 8
140
10
1 11
26
8 34***
160
23,5 10,5 34***
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) *** Osztályfőnöki óra évfolyamonként 1 óra A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
75
2.3.13 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
10.
11.
12.
1/13.
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
e
e
Tantárgyak
e
gy
ögy
e
gy
ögy
e
ögy
gy
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.
ögy
gy
heti óraszám e
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2**
10032-12 Marketing
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
0,5
0,5
A marketing alapjai
1,5
2
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
20 2,5
3,5
3
Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban
1
1
1
60
3,5 1
3
11,5
2
2 1
1
20
5
80
76
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
Áruforgalom
10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai
Logisztika
10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás
10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra összes óra
2
2,5
Áruforgalom gyakorlata
1,5
70
1
105
1
6
60
1
4
60 4
Készletgazdálkodás gyakorlat
5
Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz
5,5 8 2,5
Raktározás
3
Raktározás gyakorlata
3,5 5
1 6
6 70
1 7
6 105
2 8
8 140
3 11
23,5
10,5*
34***
20 160
14* 34***
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) *** Osztályfőnöki óra évfolyamonként 1 óra A szakképzési kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények elektronikus formában elérhetőek : www.nive.hu
77
2.3.14 31 811 01 Falusi vendéglátó részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához B variáció - HOSSZÚ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Heti óraszám
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
elméleti
H/II/1
H/II/2
évfolyam
évfolyam
gyakorlati
ögy
elméleti
11033-12
Élelmiszerek, táplálkozási, ételkészítési alapismeretek
1
2
Család- és háztartásellátás
Családellátás, -gondozás
1
0,5
Lakókörnyezet kialakítás
0,5
0,5
Család- és háztartásellátási gyakorlat 11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek
11035-12 Vendéglátás
Vendéglátás, idegenforgalom
gyakorlati
3
3
1
2
1**
2**
11036-12 Napi tevékenységek
Napi tevékenységek gyakorlata
11037-12
Falusi vendégfogadás
Falusi vendégfogadás
Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
3,5
3
1
3 4
5,5
10,5* 16
8 105 501*
10
14* 24
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) Érvényes: 2013.09.01-től
78
2.3.15 21 542 01
Lakástextil-készítő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához
B variáció HOSSZÚ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Heti óraszám
Szakmai követelmény-modulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
Tantárgyak Ruhaipari anyag- és áruismeret
H/II/1
H/II/2
évfolyam
évfolyam
elméleti gyakorlati 4
Lakástextíliák gyártástechnológia
Lakástextíliák készítése
Lakástextíliák készítése gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
elméleti gyakorlati 3
Anyagvizsgálatok gyakorlat
10118-12
ögy
7*
7*
2
4,5 3*
6
10* 16
9,5* 105 105
7,5
16,5 24
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) Érvényes: 2014.09.01-től
79
2.3.16 21 542 01
Lakástextil-készítő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához
A variáció -RÖVID 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Heti óraszám
Szakmai követelmény-modulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
Tantárgyak Ruhaipari anyag- és áruismeret
Lakástextíliák gyártástechnológia
Lakástextíliák készítése
Lakástextíliák készítése gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
H/II/2
évfolyam
évfolyam
elméleti gyakorlati
ögy
2
elméleti gyakorlati 2,5
Anyagvizsgálatok gyakorlat
10118-12
H/II/1
3*
4,5*
1
3 2*
3
5* 8
6* 105 105
5,5
10,5* 16
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) Érvényes: 2014.09.01-től
80
2.3.17 31 542 01 Bőrtárgy készítő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához B variáció -HOSSZÚ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján
Heti óraszám
Szakmai követelmény-modulok 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek
Tantárgyak
H/II/1
H/II/2
évfolyam
évfolyam
elméleti gyakorlati
Bőrtárgy készítése
elméleti gyakorlati
Bőripari anyag és áruismeret
3
1,5
Szabás, előkészítés
2
3
Szabás előkészítés gyakorlat 10258-12
ögy
Bőrtárgy készítés
5 1
3
Bőrtárgy készítés gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
7
5 6
10 16
9,5 105 105
7,5
16,5 24
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) Érvényes: 2014.09.01-től
81
2.3.18 21 582 01 Szobafestő részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához B variáció -HOSSZÚ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Heti óraszám 9. évfolyam Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
elméleti gyakorlati
10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati
10101-12 Építőipari alapismeretek Építőipari közös tevékenység
2
1,5
Építőipari alapismeretek gyakorlata 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10105-12 Tapétázási munkák
Falfelület festése, díszítése
2 2
2
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Tapétázási munkák
4 1,5
3
Tapétázási munkák gyakorlata
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
9
4,5 5,5
10,5 16
8,5 105 105
6,5
17,5 24
* Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) Érvényes: 2014.09.01-től
82
2.4
Új OKJ induló képzések szakmai tantárgyai és óraszámai 2015. szeptember 01-től
2.4.1 34 341 01 Eladó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
A működtetés szabályai
2
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
A működtetés szabályai gyakorlat
0,5
2,5
83
Áruforgalom
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása
10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
Összes óra Összes óra
1
1
Áruforgalom gyakorlata Áruforgalom gyakorlata (csoportos) Áruforgalmazás
4
2 1
1
Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás gyakorlata I. (csoportos) Áruforgalmazás II.
2
4
5
2,5 3
1
Áruforgalmazás gyakorlata II.
1
2,5
6
Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III.
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
3,5
4
1 2
1
1
Áruforgalmazás gyakorlata III.
2,5
3
Értékesítés idegen nyelven II.
3
1 10
7 17
1
6 140
19 25
8,5 140
17 25,5
84
2.4.2 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata (csoportos)
0,5
2
2
0,5
3
2
1
2 5
8
6
2
2,5
85
10103-12 Mázolás Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális gyakorlata felületeken 10105-12 Tapétázási munkák Összes óra Összes óra
Tapétázási munkák
1
2
1
3,5
3
1
4
2
Tapétázási munkák gyakorlata
2
1 6,5
3
10,5 17
9 140
5
16 25
8 140
17,5 25,5
86
2.4.3 34 521 03 Gépi forgácsoló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata
0,5
0,5
1,5
1 1
1
87
Gépészeti alapozó feladatok
3,5
2,5
10162-12 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és 10173-12 anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok Anyagvizsgálat és geometriai és gépészeti mérések mérések gyakorlata
4,5
4
1
2
5
6
Esztergálás 10174-12 Esztergályos feladatok
10176-12 Marós feladatok
10175-12 Köszörűs feladatok Összes óra Összes óra
3
2
3
Esztergálás gyakorlata Esztergálás gyakorlata (csoportos) Marás
3
7
4
2
2,5
2 8
4 2,5
3
3
Marás gyakorlata
5
Köszörülés
5
2
2,5
Köszörülés gyakorlata
3
2 6,5
10,5 17
9 140
1
6
16 25
11
8 140
17,5 25,5
8 13
21 34
8,5 160
25,5 34
88
2.4.4 34 521 04 Ipari gépész 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
Gépészeti alapozó 10162-12 feladatok Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok feladatok gyakorlata 10163-12 Gépészeti
Munkavédelem
0,5
3,5
4,5 1,5
89
munkabiztonság Elsősegélynyújtás és gyakorlata környezetvédelem Gépészeti kötések alapjai 10166-12 Gépészeti kötési Gépészeti kötések feladatok készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és 10173-12 Anyagvizsgálatok anyagvizsgálat és geometriai Anyagvizsgálat és mérések gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása Mérések és 10177-12 beállítások Gépelemek gyakorlata szerelési feladatai Mérések és beállítások gyakorlata (csoportos)
1
3
2
1
3
5
3
3
3
9
7
2
Fémmegmunkálások 10178-12 Ipari gépész műveletek
Összes óra Összes óra
2,5
Üzembehelyezés gyakorlata Üzembehelyezés gyakorlata (csoportos)
8 2,5 6,5
10,5 17
9 140
16 25
8 140
17,5 25,5
90
2.4.5 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
Foglalkoztatás I.
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás Falazás, vakolás gyakorlat
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
10275-12 Falazás, vakolás
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5 2 140
1,5
140
2
0,5
1
3
1 6
1 3
91
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
10277-12 Szigetelések
10276-12 Hidegburkolási feladatok
Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat (csoportos) Víz-, hő és hangszigetelés
1,5
2
3,5
5
2
2
Szigetelések gyakorlat Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat
1
4 2
2
2
10
92
10278-12 Vegyes kőműves feladatok
Összes óra Összes óra
Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
1
5
2,5
6,5
10,5 17
9 140
16 25
8 140
17,5 25,5
93
2.4.6 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
11033-12 Családés háztartásellátás
0,5
Foglalkoztatás I. Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás-ellátási gyakorlat
elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2 140
140
3
2 1 3,5
94
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel 11035-12 Vendéglátás 11036-12 Napi tevékenységek
11037-12 Falusi vendégfogadás
11038-12 Kreatív textilfeldolgozás
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat (csoportos) Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat
2
2
8 2
8
2
2,5
4
4
1
95
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás
Összes óra: Összes óra:
Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat
0,5
1
1
0,5
1
1
6 7,5
4
9,5 17
7 140
4,5
18 25
6,5 140
19 25,5
96
2.4.7 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10974-12 Agrármunka-, tűz és környezetvédelem
11044-12 Mezőgazdasági munkagépek
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Munka-, tűz és környezetvédelem 0,5 Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat (csoportos)
3
3
6
6
2
97
Szakmai számítások 11045-12 Gépüzemeltetés Mezőgazdasági gyakorlat gépek üzemeltetése Gépüzemeltetés gyakorlat (csoportos) Mezőgazdasági erőgépek 11046-12 Mezőgazdasági Erőgépek erőgépek gyakorlat 11047-12 Mezőgazdasági és Mezőgazdasági és gazdálkodási gazdálkodási ismeretek alapismeretek Szakmai alapozó 11048-12 ismeretek Agrárgépészeti Szakmai alapozó alapfeladatok gyakorlatok
Összes óra Összes óra
1 6
6
2,5 2
2,5
1,5
3,5
3
1
3
1,5
1
2,5 7
6,5
10,5 14,5
8 140
17 25
8 140
17,5 25,5
98
2.4.8 34 811 04 Szakács 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10045-12 Gazdálkodás
0,5
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5
0,5
Szakmai számítás
1
1
0,5
99
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
10046-12 Szakmai idegen nyelv
10049-12 Konyhai kisegítés
10048-12 Ételkészítés alapjai
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai
1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat (csoportos)
1
1,5
3,5
3
2 3,5
17,5
2
100
Ételkészítési ismeretek
10075-12 Ételkészítés
Összes óra Összes óra
1
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat (csoportos)
17,5 2,5 10
7 17
5,5 140
19,5 25
5,5 140
20 25,5
101
3
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és a taneszközök kiválasztását a munkaközösségek és a szaktanárok javaslata alapján végezzük. A tankönyveket az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott Közoktatási Tankönyvjegyzékből választják ki a szaktanárok. Az azonos tartalmú választékból, a szülők anyagi helyzetét figyelembe véve rendeljük meg a könyveket. A tantárgyak oktatásához kötelezően előírt minimális taneszközök biztosítása fenntartói feladat. Iskolánk anyagi lehetőségeinek függvényében mindent megtesz annak érdekében, hogy minél jobb tárgyi feltételeket biztosítson az oktatáshoz. Ezt a célpályáztatok és a szakképzési támogatások segítik. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola igazgatója kikéri az SZM és DÖK véleményét.
4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az intézmény fejlesztő tevékenységének legfontosabb elemei A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
92
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Alkotók vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi tanterveink (angol, német) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és –alkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tantervek keretein belül is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Szakközépiskolai tanulóinknál az érettségi idejére biztosítani kell, hogy legalább B1 szinten a tanult idegen nyelvet elsajátítsa. B1 küszöbszint: Ezen a szinten a diák megérti a világosan megfogalmazott, mindennapi szövegek fontosabb információit, amelyek ismert témáról szólnak, gyakori helyzetekhez kapcsolódnak, például munka, iskola, szabadidő. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre utazás során adódik. Képes egyszerű, összefüggő szöveget alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A matematika kompetencia, a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése Szükséges képességek: rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel a megértett és megismert ismeretek használata matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok)
93
a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása) a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése a megfelelő segédeszközök használata (pl. számológépek, függvénytáblázatok, könyvek) mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése Szükséges attitűdök: az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése A matematika kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden oktatott tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során. A természettudományos kompetencia a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete Szükséges képességek: a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló vitakészség fejlesztése az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége Szükséges attitűdök: a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kritikus érdeklődés A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján lehet elérni. Ez iskolánkban kialakult gyakorlat alapján történik. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások, az interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományok tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Az aktív tanulás konkrét módszerei (például a problémaalapú tanulás vagy a kooperatív munka) alkalmazását a fejlesztési feladat, az elsajátítandó tartalom és a tanulócsoport igényei szerint célszerű megválasztani.
94
A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának képességét jelenti Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás) az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati egységek) az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete Szükséges képességek: az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás Szükséges attitűdök: a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy és a mindennapi iskolai kommunikációs eljárás feladata. Széleskörű felhasználása az oktatásban szükségszerű követelmény. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező. A hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek legyenek kitartóan tanulni saját tanulásukat megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. Képesek legyenek konfliktusokat megoldani, és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek rész a közügyekben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon és a történelem tantervbe beépített etikafoglalkozásokon történik. Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem tantervbe beépített állampolgári ismeretek valamint a földrajz tantárgyak keretében van lehetőség.
95
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképességre és vállalkozókészségre szükség van az iskolai tanulmányok során, hiszen a felkészülési stratégia kialakítása, tanulási metódus kifejlesztése, tantárgyválasztási lehetőségek áttekintése, érettségi vizsgatárgyak kiválasztása, stb.) igénylik ezt. Szükség van rá azonban az aktív munkavégzés idején is az álláslehetőségek megkeresése, a végzettséggel adekvát munkahely megtalálása, a felvételi interjúkra való optimális felkészülés, a munkahelyen kialakítandó kapcsolatok felmérése és működtetése, a munkahelyi vezetővel való kapcsolat stratégiai kialakítása, stb. alkalmával. Nem nélkülözhető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia a családi életvitel kialakításakor, a családi gazdálkodás megteremtésekor sem. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása az iskolánkban oktatott minden tantárgy tanításakor követelmény. Különös figyelmet kell kialakítására, a kialakulás ellenőrzésére fordítanunk az osztályfőnöki órák keretében, ahol az ezzel kapcsolatos témákat minden évfolyam számára osztályfőnöki tantervünk, munkatervünk és tanmeneteink tartalmazzák. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának megismerését és befogadását. A szóban forgó kompetencia-terület fejlesztését az iskolában folyó művészeti képzés ugyanúgy fejlesztheti, mint ahogyan az fejlődhet a média segítségével. Fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a zenei képzésnek, a vizuális művészeteknek, a mozgóképnek. Tanítványainknak a középiskolai évek alatt meg kell ismerkedniük Európa sokszínűségének tényével, az európai országok, nemzetek kulturális és nyelvi sokféleségével, az egyediség megőrzésének igényével. E kompetencia-terület fejlesztését ezért az iskolában folyó irodalmi, zenei és vizuális művészeti képzésen túl az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, ahogyan sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. Nyitott, érdeklődő, mások és saját környezetük és kultúrájuk által fogékony fiatalokat kell nevelnünk, akik képesek a művészi önkifejezés megértésére és a mindennapi emberek által küldött „üzenetek” kódolására és dekódolására. Sajátos tevékenységi formák az iskolában – a tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk a gimnázium életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tagozatos tanulók az emeltszintű oktatás, valamint az érettségire felkészítő választható foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik elmélyítésére, a felvételi vizsgára való felkészítésre.
96
A középfokú nevelés-oktatás feladatainak megvalósítása A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója az általános iskolában kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint iskolánkban szakiskolai, szakközépiskolai oktatás folyik; melyek a szakképesítés szerint eltérő programok alapján haladnak.
5 Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg: „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra o a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, o iskolai sportkörben való sportolással, o versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel” helyettesíthető. 6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben, a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól. Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tanagyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható. Ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.
97
6.1
Választható érettségi vizsgatárgyak
Középszintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban: minden, a helyi tantervekben legalább két évig összesen legalább 138 órában kötelezően tanított tantárgy, azaz
magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, fizika, biológia, informatika, testnevelés, kereskedelmi és marketing alapismeretek közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), gépészeti alapismeretek tantárgyak
A kötelező érettségi tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. Kötelezően választható informatika, biológia, fizika, közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), gépészeti alapismeretek tantárgyak egyike. Amennyiben a tanuló úgy dönt, hogy nem a tanult választható érettségi tárgyak közül választ, felkészülését önállóan köteles megoldani. A tanulók az első (nem végleges) jelentkezéseket március 31-ig adják le osztályfőnökeiken keresztül az igazgatóságnak. A tanulók végleges jelentkezéseiket egyéni jelentkezési lapon május 20-ig adhatják le. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolja. Május 20 után a választott tárgy a tanuló számára a következő tanévre kötelezővé válik. Ha a tanuló egész éves külföldi tartózkodás illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, a tanév megkezdése illetve felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával. A tanulók a választásukat csak az igazgató engedélyével módosíthatják. A változtatási kérelmüket május 20-ig írásban nyújthatják be. Azon tanulók választása, akik változtatási kérelmet nem nyújtanak be, automatikus érvényes marad. 6.2
Érettségi témakörök
Középszintű érettségi témakörök 6.2.1 Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szintek szervetlen és szerves alkotó elemek anyagcsere folyamatai sejtalkotók 98
3. Az egyed szerveződési szintjei nem sejtes rendszerek önálló sejtek többsejtűek szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet homeosztázis kültakaró mozgás táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás szabályozás szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek populáció életközösségek bioszféra ökoszisztéma 6. Öröklődés, változatosság, evolúció molekuláris genetika mendeli genetika populáció genetika és evolúciós folyamatok bioszféra evolúciója 6.2.2 Fizika 1. Mechanika
A mozgásokról általában Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Szilárd testek rugalmas tulajdonságai Folyadékok és gázok mechanikája A speciális relativitáselmélet elemei
2. Termikus kölcsönhatások
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 99
Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám
4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás
Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Molekuláris kötések Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Elemi részek
5. Gravitáció, csillagászat
A gravitációs mező Csillagászat
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
6.2.3 Gépészeti alapismeretek 1. A műszaki ábrázolás alapjai
Ábrázoló geometriai alapismeretek Géprajzi alapismeretek alkalmazása
2. Mechanika
Merev testek statikája Szilárdságtan
3. Gépelemek
Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények, tartályok Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Nyomatékátszármaztató hajtások Súrlódó- és kényszerhajtások Hajtóművek
4. Anyagismeret
Fémtani alapismeretek Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok
5. Megmunkálások
Forgácsnélküli megmunkálások 100
Hőkezelések Hegesztés Forrasztás Műanyagok megmunkálása
6. Villamosságtani ismeretek
Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Transzformátorok Egyenáramú villamos forgógépek Váltakozó áramú villamos forgógépek
7. Az ember és környezete
Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Munkakörnyezet, ergonómia
6.2.4 Idegen nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 101
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 6.2.5 Informatika Témakörök
1.1 A kommunikáció 1.2 Információ és társadalom 2.1 Jelátalakítás és kódolás 2.2 A számítógép felépítése 3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai 7.1 Kommunikáció az interneten 9.1 Könyvtárak 9.2 Dokumentumtípusok 9.3 Tájékoztató eszközök
Témakörök részletezése 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció
102
A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő. Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre. Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével. 1.2. Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során. Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az információ tárolásában. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis.) Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai. Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem). 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 103
Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága – minőségi problémák, korlátok. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. A digitalizálás eszközei. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői. 2.2. A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási lehetőségei. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása). A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők). 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése.
104
Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja. Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása. A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései. Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek. A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.). A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az állományok fizikai tárolásának szervezése. Az elérési útvonal megadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata). A parancsok paraméterezett futtatása. A kapcsolók és a paraméterek szerepe, néhány példa használatukra. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása. Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező). A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése. 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem). Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése. Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése). 105
A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése. Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és feltöltése az internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők). Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között. 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában. A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése. A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer. A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása. A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere. Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. A Neumann János Digitális Könyvtár, valamint a MEK szerkezetének ismertetése. Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben. A keresés algoritmusa. Az egy- és többlépcsős keresés. 9.2. Dokumentumtípusok Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete, amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás, hieroglifák, papirusztekercsek, pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma. A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése.
106
A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az információszerzés folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez, CD, DVD). A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben. 9.3. Tájékoztató eszközök A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint. A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében. Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai). A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai. A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. A rendszó és az utalócédula fogalma. Főbb katalógustípusok elrendezési elvei. A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében. A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA). 6.2.6 Kereskedelmi és marketing ismeretek A szóbeli témakörei: A piaci környezet elemzése A fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás A marketing információs rendszere A piackutatás A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, az értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A reklám A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Egyéb piacbefolyásolási eszközök
107
6.2.7 Közlekedési alapismeretek 1.Közlekedési alapismeretek A közlekedésről általában A közlekedés technikai elemeiről általában Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés Városi közlekedés Csővezetékes szállítás Távközlés és hírközlés 2. Közlekedési földrajz Általános ismeretek Vasúti közlekedés A közúti közlekedés kialakulása A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok Városi közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés és szállítás Csővezetékes szállítás 3. Általános jogi ismeretek Az államra vonatkozó alapvető ismeretek Az alkotmányra vonatkozó ismeretek Jogi alapfogalmak A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai 6.2.8 Magyar nyelv és irodalom Nyelvtan témakörök Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom témakörök Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház ás drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Nyelvtan 108
1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelenegtése Szövegértelemzés A szöveg a szóban és í4rásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stlisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat Irodalom 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 109
2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágy Domokos, Janus Pannonius 4. A kortárs irodalomból Az 1980-tól napjainkig tartó időszakból egy szerző lírai/epikai műveinek bemutatása Botár Attila, Nádas Péter, Tandori Dezső 5. Világirodalom A Biblia, Homérosz, a középkori himnuszok, Boccaccio novellái, Moliere drámái, a felvilágosodás stílusirányzatai, szerzői, a romantikus regény, a realista regény, Gogol, Csehov, a XX. századi dráma és regény 6. Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra 9. Korszakok, stílustörténet 6.2.9 Matematika 10. Halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok
1. Aritmetika, algebra, számelmélet
Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Egyenes és fordított arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek
2. Függvények, analízis elemei
A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Az egyváltozós függvények analízisének elemei 110
3. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat
4. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika Valószínűségszámítás és a matematika statisztika elemei
6.2.10 Testnevelés 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. A képességek szerepe a teljesítményben. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. 111
9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainakismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. 6.2.11 Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg birodalomban A polgári átalakulás, a nemzeti államok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életvitel 7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; 112
adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – az iskolai munkaterv részét képező – ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, a nevelők által összeállított tanmenetek és az osztályfőnöki munkatervek alapján. Értékelés
Az értékelő tevékenység célja megvizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottaknak. Alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Területei: o Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése (tanév végén. Értékelő: igazgató. o A pedagógusok nevelő- oktató munkájának értékelése (folyamatos). Értékelő. Igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők. o Az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelése (folyamatos). Értékelő: osztályfőnökök. o A tanulók személyiség-fejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése (folyamatos, ill. félévente). Értékelő: osztályfőnök, szaktanár.
A pedagógus a tanulók tanulmányi teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületben. Értékelésünk fő alapelve a fejlesztő támogatás. Az értékelés minden formájának, tárgyilagosnak és hitelesnek, a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartónak kell lennie. Célja:
megismerni a tanuló tananyagban való előrehaladását, hiteles visszajelzést adni teljesítményéről, a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.
Az értékelés több funkciójú:
A formatív értékelés, nevelő, segítő szándékú. Elsősorban az elért eredmények és a meglévő hiányosságok menet közbeni feltárására, ezen az alapon a megerősítésre vagy a hibák javítására törekszik. Kölcsönös információcsere tanár és diák között az oktatás folyamán. A számszerű osztályozás nem szükségszerűen velejárója.
113
A szummatív (lezáró-összegző) értékelés a leggyakoribb iskolai ellenőrzési, minősítési mód, egyben a leggyakoribb érdemjegyszerzési lehetőség a tanulók számára. A diagnosztizáló mérés a kiinduló szintek megállapítását célozza. A szakmai munkaközösségek a tanév elején állítják össze.
Az értékelés formái: Szóbeli felelet: tartalma lehet részismeret, pl. egy órai tananyag, lehet nagyobb témaismeret, összefoglaló jellegű, tételszerű felelet, elemzés (vers, ábra, kép, stb.). Írásbeli munka: írásos felelet, röpdolgozat, teszt, házi dolgozat, iskolai dolgozat. Gyakorlati formák: kísérletek, mérések, anyagok azonosítása stb. Az órán kívüli munka is tájékoztat a tanuló érdeklődéséről, kulturáltságáról, személyiségéről. Fontos információkat adó tevékenységek: szakkör, pályázat, önálló alkotás, tanulmányi versenyek, vetélkedők stb.
Osztályozás Jelenlegi osztályozási gyakorlatunk a tantervi követelmények, a tankönyv, a pedagógus befektetett munkája és meglévő tapasztalatai alapján helyezi el a tanulókat egy skálán az egyes és ötös között. Az osztályozás egységes elvei:
Kérdéseink, feladataink pontosan megfogalmazottak legyenek. Minden esetben szükséges a feleletek, megoldások rövid, de lényeges értékelése. Rendszeresen értékeljük tanulóink tudását havi 1 osztályzattal, ill. heti 1 vagy 2 óraszám esetén legalább 3 osztályzatot adunk félévenként. A témazáró dolgozat napjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatjuk. A témazáró dolgozat megírása előtt ismertetjük a tanulókkal az értékelés szempontjait. A munkaközösségen belül a témazáró dolgozatokra adott érdemjegy megállapítása azonos követelmény szerint történjen. A témazáró dolgozatok időpontjait a munkaközösségek úgy egyeztessék, hogy egyegy osztály témazáró dolgozatainak száma naponta ne haladhassa meg a kettőt. A témazáró dolgozatok eredményét és esetleges eredménytelenségét a tanulókkal megbeszéljük. A javítás mikéntjéről és a továbbhaladásról is szólunk. A témazáró dolgozatokat a naplóban egységesen pirossal jelöljük. A témazárók, az összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi végső osztályzatok alakításában kétszeres súlyozással vesszük figyelembe. Az egyéb értékelések jegyeit kék színnel írjuk a naplóba. A szaktanár az általa adott osztályzatot a naplóba egy héten belül beírja. A tanulók érdemjegyeiket az ellenőrzőbe folyamatosan beírják. Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi a jegyek beírását. Félévkor és év végén minden tanár értékeli a diák teljesítményét szóban is, ha kell tanácsot ad, amikor osztályoz. A magatartás és szorgalom értékelésébe aktívan bevonjuk a tanulókat, mert fejleszti erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat.
Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés német és angol nyelvből
114
A nyelvtanulás során a szóbeli otthoni feladatokon van a hangsúly, legfontosabbak a memoriterek és a szótanulás. Ezekkel növelhető leginkább a tanuló idegen nyelvi kommunikációs készsége, ami a nyelvtanulás alapvető célja. Az írásbeli otthoni feladatok célja az órán elsajátított nyelvtani jelenségek gyakorlása és elmélyítése. A tudás értékelése idegen nyelv tantárgy esetén, több síkon történik: írásban és szóban egyaránt. Az írásbeli munkák (dolgozatok) a tanulók nyelvtani ismereteit, helyesírási készségét mérik, míg a szóbeli feleletek a tanulók beszédkészségét, szókincsét rendeltek ellenőrizni. Az otthoni tanulás, gyakorlás elengedhetetlen, az óráról órára való készülés megkövetelt és számon kérhető. Általános és szakmai idegen nyelvi vizsgára bocsátható a tanuló, amennyiben az a megállapított számú társalgási, ill. szakmai tételt elsajátította és arról számot adott; érettségi vizsga esetén az ott előforduló, nyelvi készségeket mérő feladattípusokban a megkívánt szintű tudást igazolta. A témazáró dolgozatok elégséges szintje a megszerezhető pontszám legfeljebb felében állapítandó meg. Ezen osztályzatok a dolgozat átfogó jellegéből adódóan hangsúlyosabban érvényesülnek a tanévzáró osztályzatok kialakításában. A diákok tanulmányi előrehaladását egy komplex év végi vizsga keretein belül mérjük fel. Az év végi érdemjegy a következő módon kerül meghatározásra: X Y = 2 , ahol az év végi jegyet, X a tanévi teljesítményre adott jegy, Y pedig a vizsgára kapott érdemjegyet jelöli. Az év végi jegy végső meghatározásánál a kerekítés matematikai szabályait kell figyelembe venni, kivéve ha X vagy Y közül bármelyik komponens elégtelen és a másik sem jobb, mint elégséges. Ebben az esetben a diák ismétlővizsgára kötelezhető.
Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés magyar nyelv és irodalom, anyanyelvi kompetencia, művészetek, művészeti kompetencia, történelem, társadalomismeret tantárgyakból
A házi feladat célja mindig a tanult anyag bevésésének, tudássá válásának segítése. A szóbeli házi feladat javítja a kommunikációs és reprodukciós képességet, növeli a szókincset, segíti a szövegértés fejlesztését. Az írásbeli házi feladat ezeken felül még javítja a helyesírást, az írásképet, a fogalmazási képességet. Mindez természetszerűen akkor válik valóra, ha a tanulók a feladatokat lelkiismeretesen, gondosan készítik el. Szükség van úgy a szóbeli, mint az írásbeli otthoni munkára, s azt célszerű a szaktanárra bízni, hogy a feladatot mikor, kinek, s milyen formában adja ki (az eltérő felkészültségű, szorgalmú, képességű stb. csoportok miatt). A pedagógus kötelessége viszont mérlegelni, hogy a kiadott feladat elvégzéséhez megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, a feladatok megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, valóban a tananyag tudássá válását segítsék, s túlterhelés ne történjék. Dolgozatok írására egy - egy irodalmi vagy történelmi kor, esetenként alkotói körök lezárása után kerül sor. A dolgozat ad viszonylag reális képet a tanulók témaismeretéről, a bevésett anyag szintjéről. A témazáró dolgozatokat minden tanulónak teljesítenie kell, e nélkül nem léphet tovább. A témazáró érdemjegye ezért meghatározóan súlyosabb egy- egy felelet vagy röpdolgozat jegyénél. Az irodalmi dolgozatot nyelvtanilag (helyesírás, szövegösszefüggés) is értékeli a tanár. Mindegyik tantárgyra vonatkozóan fontos, 115
hogy a több kisebb dolgozat -röpdolgozat- segítse a diákokat abban is, hogy az írásbeli érettségi vizsgán meg tudjanak felelni. Összegzésképpen a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgy megköveteli a tanulóktól az otthoni elmélyült olvasást, a forrásszemelvények, irodalmi alkotások elemzését, s az azokról alkotott önálló gondolatkifejtést. Ehhez pedig elengedhetetlen az otthoni komoly munka.
Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, természetismeret, természettudományos kompetencia tantárgyakból
Témazáró dolgozatot a tanmenet ütemezése alapján írnak a tanulók, a jegyek beírását piros színnel különböztetjük meg az előző kettőtől, és az átlagszámításnál kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A dolgozat írásakor hiányzó tanulóknak, illetve az elégtelen osztályzat javítására lehetőséget biztosítunk, amit előre megbeszélt időpontban kell elvégezni diákjainknak. „Kisérettségi”-t matematikából és fizikából írnak a végzős tanulók, aminek osztályzatát háromszoros szorzóval vesszük figyelembe az év végi osztályzatok megállapításánál. A természettudományos kompetencia, természetismeret tantárgyak félévi és év végi eredményes értékeléséhez valamennyi résztantárgyat legalább elégséges szinten teljesíteni kell. A tantárgyi átlagot az egyes résztantárgyak osztályzatainak matematikai átlaga adja. Elégtelen év végi osztályzat esetén a sikertelen résztantárgyból javítóvizsgát kell tenni.
Szakmai alapozó- és szakmai képzés tantantárgyainak ellenőrzési és értékelési szempontjai A házi feladat célja a tanult anyag bevésésének, tudássá válásának segítése, a sikeres szakmai vizsga érdekében. Ezért szükség van a szóbeli és írásbeli házi feladatra. Az egyes szakmák sajátosságai miatt célszerű a szaktanárra bízni, hogy a feladatot az eltérő felkészültségű, szorgalmú, képességű stb. csoportok miatt - mikor, kinek és milyen formában adja ki. A pedagógus kötelessége mérlegelni, hogy a kiadott feladat elvégzéséhez megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésére, a feladat megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak, segítse a tananyag tudássá válását, és túlterhelés ne történjen.
A számonkérés történhet: Házi feladatot a tanár osztályzattal értékelheti, melynek értéke megegyezik a szóbeli felelet értékével. Komplex feladatok megoldására adott érdemjegyek a témazáróval egyenértékűek. o Szóbeli: Általában az óra első 10-15 percében az előző tananyag számonkérése történik, illetve korábbi anyagrészekből ismétlő kérdéseket tehet fel a tanár. A tanórai munkára kapott érdemjegy egyenértékű a szóbeli felelettel. o Írásbeli: A téma feldolgozása során az előző órán tanultak rövid, a téma jellemzőit tartalmazó kérdésekre adott válaszok alapján történik. A jegy értéke a szóbeli felelettel azonos. o Nagyobb témakörökből témánként, kisebb tartalmúaknál több téma összevonásával témazáró dolgozattal történik a számonkérés. A témazáró érdemjegye meghatározóan súlyosabb egy-egy felelet vagy röpdolgozat jegyénél. Sikertelen témazáró dolgozat javítására a szaktanár lehetőséget adhat a tanulónak.
116
Eredményes félévi vagy év végi érdemjegy feltétele: a témazáró dolgozatok jegyeinek több mint a felét legalább elégségesre teljesíteni kell. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés műszaki rajz – szakrajz tantárgyak
Házi rajz: A rajzok számát a szaktanár határozza meg a szakma, a téma sajátosságait figyelembe véve. Ajánlott havonta 1 – 2 db rajzot készíttetni, a rajz témáinak elsajátítása, gyakorlása érdekében. Ellenőrző rajz: Témánként, témazáró feladat, a téma anyagától függően 1 x 2 negyvenöt percben megoldható feladatot kell elkészíteni. Sikertelen ellenőrző rajz javítására a szaktanár lehetőséget adhat. Kiviteli rajz: Számát a szaktanár határozza meg a tananyag függvényében. Ez a rajz tanórán készül, időigénye a rajz tartalmától függ. Célja a tananyag gyakorlásával részben önálló feladatmegoldás. A rajzi feladatokat minden tanulónak teljesíteni kell. Hiányzó rajz esetén a félévi vagy év végi jegy elégtelen.
A félévi és év végi érdemjegyek megállapításánál az ellenőrző rajzok érdemjegye a kerekítő, mivel ez a rajz önállóan, a téma tananyagának ismeretében készül. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) A Közlekedési alapismeretek tantárgy adott évfolyamon érvényes osztályzatát a résztantárgyak osztályzatai alapján számtani átlagolással határozzuk meg. Az átlag számításánál a kerekítésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazzuk. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés gépészeti alapismeretek A Gépészeti alapismeretek tantárgy adott évfolyamon érvényes osztályzatát a résztantárgyak osztályzatai alapján az óraszámok szerinti súlyozással határozzuk meg. Az átlag számításánál a kerekítésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazzuk. Modul értékelési szempontjai A modul befejezése után az értékelése egyetlen érdemjeggyel történik. A modul sikeres elvégzésének feltétele az elégséges vagy annál jobb érdemjegy.
A modul érdemjegyének meghatározási módja: A modulokat alkotó tananyagelemek tantárgyakba vannak rendezve. Egy tantárgy csak egy modul tananyagelemeit tartalmazhatja.
Tantárgy jegyének meghatározása: o A jegyeket úgy kell a Naplóban vezetni, hogy több tananyagelem esetén az egyes tananyagelemek jegyei jól elkülöníthetőek legyenek, ezt két tananyagelem jegye közötti vízszintes zöld vonal biztosítja. o A tantárgyak osztályozása a Házirendben elfogadottak szerint történik. o A tantárgy elégtelen osztályzata esetén, ha több tananyagelemből áll a tantárgy, akkor a szaktanár határozza meg a tananyagelem jegye (jegyei) alapján azt
117
o
o
(azokat) a tananyagelemet (tananyagelemeket), melyből (melyekből) a tanuló javítóvizsgát köteles tenni vagy tehet. A modul jegyének kiszámíthatósága végett minden egyes tanulónál az adott évfolyam modultérkép tantárgyelnevezéseit fel kell tüntetni. A modulon belül egy tantárgy több tananyagegységben is szerepelhet. Ebben az esetben az első tantárgy oszlopába kell az érdemjegyeket beírni, a tananyagelem jegyeinek elválasztásnak betartásával. Év végén a jegyek megállapítása végett az adott tantárgy jegyét az összes tananyagegységben található azonos tantárgy jegyéhez kell beírni.
Tananyagegység jegyének meghatározása: o A tananyagegységet alkotó tantárgyak jegyeinek és a helyi programban meghatározott tantárgyi súlyozott óraszámok szorzatainak összege, a kerekítés általános szabályai szerint. o Ha valamelyik tantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a tananyagegység érdemjegye is elégtelen.
Modul jegyének meghatározása: o A modult alkotó tananyagegységek jegyeinek és a helyi programban meghatározott tananyagegységi súlyozott óraszámok szorzatainak összege, a kerekítés általános szabályai szerint. o Ha valamelyik tananyagegység érdemjegye elégtelen, akkor a modul érdemjegye is elégtelen. o A bizonyítványba és a törzslapra az adott évfolyamon befejezett, a fentiek szerint meghatározott modul, vagy ha a modul nem fejeződött be, akkor a tananyagegység(ek) jegyét, ha a tananyagegység sem fejeződött be, akkor a tantárgy jegyével azonos tananyagelem jegyét írjuk be.
Modul értékelési szempontjai 2011 szeptemberétől induló szakmáknál, felmenő rendszerben: A modul sikeres befejezésének feltétele az utolsó évfolyam eredményes elvégzése. A modul sikeres elvégzésének feltétele, a modul tantárgyaiból elégséges vagy annál jobb érdemjegy.
Tantárgy jegyének meghatározása: o Egy tantárgy csak egy modul tananyagelemeit tartalmazhatja. o A tantárgyak osztályozása a Házirendben elfogadottak szerint történik. o A tantárgy elégtelen osztályzata esetén a tanuló javítóvizsgát köteles tenni vagy tehet. o Ha javítóvizsgán a tantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a tanuló évfolyamot köteles ismételni vagy ismételhet.
A modulzáró vizsga eredményes letétele: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése. o A modul érdemjegye a modul tantárgyainak számtani átlaga, a kerekítés általános szabályai szerint. o A bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatába az adott évfolyamon eredményesen befejezett modul(ok) számát, elnevezését és érdemjegyét írjuk be aláírással és pecséttel ellátva.
118
9
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: a közösségben végzett tanulás, az egyéni tanulás. Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: Fontos szerepe van a tanulás tanulásában. Szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között. Nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, az emlékezetbe véséshez. Segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Legyenek megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivalók, a határidők, a felhasználható eszközök. Korlátok: Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30 percet. Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás szakiskolásoknál szakmák szerint, szakközépiskolásoknál névsor alapján történik. 11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége A hazai és külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktoraként: a kondicionális képességek és 119
a koordináció vizsgálatát jelölik meg. Motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: a biológiai fejlődésérés sokoldalú általános és speciális fizikai képzés A motorikus képességek színvonala függ: az adottságoktól a gyakorlástól Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az iskolai testnevelés és sport: egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények Legyen képes a tanulóközösségével együttműködve a testnevelő által meghatározott feladatok végrehajtására. Ismerje, tudja és tartsa be a sportbaleseteket okozó általános szabályokat. Legyen tisztában önmaga képességeivel és tartsa tiszteletben társai teljesítményeit. Tudja és akarja képességeinek maximumát adni, társainak példát mutatni. (Különös tekintettel a kiemelkedő adottságokkal rendelkezőkre.) Érzelmi, indulati motivációk nélkül legyen képes a társaival való együttműködésre. Az elvárható képesség teljesítését szolgáló – javasolt – mozgásrendszerek
A tanórát bevezető, minden izomrendszert átmozgató – bemelegítő – gyakorlatsor (15 perc. Nyak, váll, kar, csípő, láb, hasizom, hátizom, gerinctartó és ízületeket nyújtó gimnasztikai, talaj és bordásfal gyakorlatok. Különös tekintettel a hibás testtartást okozó vázizomzat erősítésére, nyújtására. (9.-13. osztályig. Izomhúzódás megelőzésére, helytelen testtartásból eredő, korlátozott mozgáslehetőséget okozó inak, izomrendszerek lazítása, nyújtása. Rendszeres fizikai munkát végzők speciálisan fejlődő izomrendszerének rehabilitációja.) (Különösen a 9-10. osztályban tapasztalható, lekötődött váll és csípőízületek által okozott kényszertartás (előreesett váll, ívelt könyék, merev-feszített csípő stb).
A tanóra fő feladatát előkészítő – rávezető, izomrendszereket erősítő – célgyakorlatok (Pl. ugrások: a feladat végrehajtásához szükséges izomrendszerek: has, hát, tompor, comb, lábszár tudatos erősítése, az ízületek minden irányba történő nyújtása, az izmok összehúzódási, nyújtási sebességének fokozatos növelése.)
Az óra fő feladatának megbeszélése A végrehajtáshoz szükséges mozgáskombinációk összekapcsolása, bemutatása, gyakorlása, végrehajtási hibák javítása. (A végrehajtást az első kísérlettől kezdve a kívánt, előkészített, bemutatott módon kell megkövetelni, mert a hibásan rögzült mozgások balesetet, sérülést okozhatnak.)
Az óra levezetése A tanóra fő feladatához kapcsolódó izomrendszer lazítását, de a gyorsaság növelését és a mozgáskoordinálás céljait is szolgálhatja. Ebben a szakaszban van lehetőség a 120
tanulók egymáshoz való viszonyának alakítására, a közösségi szellem fejlesztésére, a szabályok betartásának megtanulására. (A csoportos játékban van lehetőség a tanuló személyiségének alakítására, a másokért való felelősség képességének fejlesztésére. A teljesítmények mindenkori értékelése alapján az Én felismerésére.) Az összehasonlítás szempontjai Az adottságok különbözőségéből eredő egyedi elbírálás. A feladat végrehajtásához való hozzáállás. A pontos végrehajtás. 12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o az elsősegély-nyújtás alapismeretei, o a szexuális fejlődés területén.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. (Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.3 pont) Intézményi mozgásprogram Tanulóink testi, lelki és szellemi egészségében a rendszeres, mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszik. Ennek biztosításában egyrészt a családoknak, másrészt a intézményünknek van meghatározó szerepük. Az intézményi mozgásprogram nemcsak a kötelező testnevelésben, illetve a délutáni sportolásban gondolkodik, hanem hatást gyakorol a gyermekek közlekedési szokásaira, a délutáni szabadidőre, a szabad játékidőre, valamint más tantárgyak, tevékenységformák mozgáson keresztüli feldolgozásának lehetőségeire. Az intézményi mozgásprogramunk több olyan területre kiterjed, amely lényeges növekedést képes indukálni a gyermekek aktivitási szintjében. Ezek az alábbiak: közlekedési szokások szünetek és a szabad játékidő testnevelési program (kötelező délelőtti) 121
délutáni mozgás- és sportprogramok (kötelező vagy választható) közösségi mozgásprogram elemek (kirándulás, korcsolyázás, túrázás) egyéb alkalomszerű mozgásos tevékenységek (sportnap, diáknap, sportdélután, egészséghét, kirándulás, séta, hétvégi közösségi programok stb.) Amennyiben az intézményünk az említett mozgásprogram elemekből legalább négyet megvalósít, komplex intézményi mozgásprogramról beszélhetünk. A komplex intézményi mozgásprogram egészségügyi szempontból megközelítve két fontos célt szolgál. Egyrészt az egészséghez szükséges mértékű testmozgás biztosítását, másrészt a képernyő előtt töltött, improduktív idő csökkentését jelenti. Az intézményünkben értékként kell kezelnünk a rendszeres testmozgást, amit a gyermekek számára is érzékelhetővé kell tennünk. Fő feladatunk, hogy egyrészt ismereteket közvetítsünk a rendszeres, tudatos és élethosszig tartó fizikai aktivitás lehetőségeiről, szerepéről, másrészt olyan pozitív érzelmeket és attitűdöt formáljunk, amellyel vagy ellensúlyozható a családi közömbös/negatív hatás, vagy megerősíthető a fizikailag aktív életmód. Ebben a testnevelő tanárokon túl a intézményünk teljes pedagógus kollektívájának szerepe van. Az iskola környezeti nevelési elvei Környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; o felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk rövid története: Iskolánkban 1951-től folyik szakmai képzés. Az iskola új épületét 1995. január 6-án adta át a fenntartó. 2001–ben tovább bővült egy 120 férőhelyes kollégiummal, amit a 2003 októberében átadott tornacsarnok tett teljessé. Iskolánk többcélú közoktatási intézmény: szakközépiskola, szakképző iskola és kollégium. Iskola helye és épülete: Zirc északi részén, a Cuha-patak mentén helyezkedik el. Mivel az iskolánk a Bakony legszebb vidékén található, ezért tartjuk mind a diákság, mind a tanári kar szempontjából fontosnak, a környezeti kérdésekkel való intenzív foglalkozást, tanórai keretek között és tanórán kívül is. 122
Környezeti nevelés a hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, laboratóriumban: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívüli programok:
A gyerekek olyan versenyeken, pályázatokon indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem a téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. Különböző akciókban veszünk részt: o Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, hulladék vasgyűjtés) szervezünk. o Lehetőség szerint kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítás o Az iskola környékén a hulladék eltakarítása. Már működő intézkedések a tanműhelyben: o A tanulók a gyakorlati munka során keletkezett veszélyes hulladékokat (festékkel szennyezett hulladék, festékmaradék, olajos rongy, fáradt olaj, stb.) szelektíven gyűjtik, majd az erre szerződött vállalkozó elszállítja. o A gyakorlati munkavédelmi oktatás keretében a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak ismertetése az anyag használatba vétele előtt. o Ezáltal ismertetésre kerülnek azok a rizikófaktorok, amelyek az anyag elhelyezése, használata,, tárolása során a szervezetre és a környezetre kifejtett káros hatásaira figyelmeztetnek, és amit a felhasználás során nem szabad figyelmen kívül hagyni. o A tanműhely területén lehetőséget biztosítunk a már használhatatlanná vált akkumulátorok elhelyezésére, amit erre szakosodott vállalkozó elszállít.
Erőforrások számbavétele A környezeti nevelési céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartása példaértékű legyen a tanulók számára. 123
Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. A környezetbarát csomagolóanyagok használatát szeretnénk bevezetni az iskolabüfében. Az is kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmények ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Alapelvek, jövőkép Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: o a környezettudatos magatartást és életvitelt; o a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; o a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; o a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; o a rendszerszemléletet; o tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; o az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: o alternatív, problémamegoldó gondolkodás; o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; o szintetizálás és analizálás; o problémaérzékenység, integrált megközelítés; o kreativitás; 124
o o o o o o
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
Konkrét célok Rövidtávú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Hagyományok ápolása: o iskolanap szervezése az egész közösség számára o drog-prevenciós program folytatása Szaktárgyi célok: o a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); o a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik) o a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); o tanórán kívüli foglalkozások szervezése; o természetvédelmi versenyekre felkészítés; o multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; o a számítógép felhasználása a tanórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Pl. földrajz, fizika, kémia, biológia, társadalmi ismeretek. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: o „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, arborétum, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; o versenyek; o szakkörök; o iskolazöldítés; o DÖK-nap; Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Iskolai környezet Kommunikáció, kapcsolatrendszer A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. 125
Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái o környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; o környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése. o o o
126
Ökológiai fogyasztóvédelem A jó környezet helyes fogyasztói döntéseket feltételez, ezekhez viszont a fogyasztóknak megfelelő piaci rálátásra, széleskörű termék-információkra és az alapvető ökológiai összefüggések ismeretére van szükségük. Az igény reklámokkal való manipulálása, az állandó és fokozódó fogyasztásra késztetés, az eldobható termékek általánossá tétele természeti erőforrásaink gyors felélését, a környezeti elemek fokozatos elszennyezését, a hulladékhegyek rohamos növekedését vonta maga után. Egy piacgazdaságban a termelési lánc végén álló fogyasztó vásárlási döntései – elméletileg – meghatározó jelentőséggel bírnak az áruválaszték milyenségére, a termelési folyamatok mikéntjére, de még a csomagolási fajtákra nézve is. Elméletileg… A helyi piacok visszaszorulásával a valóságban mindezt egyre inkább a multinacionálisvállalatok és nagykereskedelmi üzletláncok határozzák meg. A fogyasztó mára a piac legkiszolgáltatottabb szereplője lett. Ez azonban senkinek sem jó, hiszen egy hatékony (európai vagy hazai) belső piacnak is alapvető érdeke, hogy a felvilágosult fogyasztók elhiggyék, és komolyan vegyék az abban játszott meghatározó szerepüket. Vagyis a fogyasztót „helyzetbe kell hozni” –ami viszont elképzelhetetlen az állam segítő beavatkozása és a társadalmi szervezetek aktív közreműködése nélkül. Az ökológiai fogyasztóvédelem elsősorban a termékek és szolgáltatások környezet-és egészségvédelmi hatásainak vizsgálatával, az ezekhez kapcsolódó információk közvetítésével és fogyasztói érdekek megjelenítésével foglalkozik. Vagyis a reklám-fogyasztás - hulladék összes kapcsolódó területével, továbbá a háztartási ökológiával, a nem ionizáló sugárzás, az etikus fogyasztás és a termékbiztonság (főleg az élelmiszerbiztonság) problémáival – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az ökológiai fogyasztóvédelmi oktatás felvállalását az iskolavezetés többféle módon segítheti: o megteremti az iskolai „környezet-egészségügyi program” külső feltételeit (szülőkkel, önkormányzattal való egyeztetés és folyamatos kapcsolattartás, speciális foglalkozások, foglalkozási-oktatási anyagok biztosítása), o működésében megjeleníti a modern hulladékgazdálkodás alapelveit (megelőzési programok, iskolai szelektív gyűjtés bevezetése, papírgyűjtések, hulladékszegény irodák és rendezvények), o az intézmény üzemeltetésénél (energiafelhasználás, karbantartás, foglalkozások, rendezvények) igyekszik minimálisra csökkenteni a környezet terhelését, o a közétkeztetésnél, az iskolai büfé működtetésénél figyelembe veszi az egészséges táplálkozással kapcsolatos elvárásokat, o az iskola külső beszerzéseit igyekszik a környezetkímélő(bb) termékekre összpontosítani. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Tisztában vagyunk vele, hogy környezeti nevelési tevékenységünk eredményességét csak több éves tevékenység után lehetséges érdemben mérni. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésére, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudatos pozitív szemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását!
127
13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei MAGATARTÁS
Példás:
SZORGALOM
Példás:
- az a tanuló, akinek magatartása példamutató - az a tanuló, akinek tanulmányi munkája - az az iskolában, a rend és fegyelem életkorát figyelembe véve - céltudatos, megtartásában és megtartatásában kitűnik pontos, megbízható, 0,3-del javított az társai közül, átlagán - segítőkész, viselkedése, hangneme - képességei és teljesítménye összhangban követésre méltó, kulturált, udvarias, állnak, - a félév során semmilyen vonatkozásban - munkáját önállóan végzi, önellenőrzésre nem sértette meg a házirendet. törekszik, - az órákon aktivitásával kitűnik társai közül. Jó:
Jó:
- az a tanuló, akinek magatartása általában jó mind az iskolában, mind azon kívül, - támogatja azokat, akik az elfogadott normák megtartásának irányába befolyásolják az azokat be nem tartókat, - legfeljebb szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült
- az a tanuló, aki munkáját igyekszik pontosan végezni, - önellenőrzésre törekszik, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - képességei és teljesítménye nem állnak összhangban.
Változó:
Változó:
- az a tanuló, akinek viselkedése ingadozó az iskolában, ill. azon kívül, - a házirend előírásait néha, nem súlyosan megszegi, - viselkedése, hangneme esetenként udvariatlan, kifogásolható, - osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés büntetése van.
- az a tanuló, aki tanulmányi munkájában ingadozó eredményességű, - munkavégzése egyenetlen, pontatlan, rendszertelen, - önmagát nem ellenőrzi, csak külön ösztönzésre dolgozik, - teljesítménye erősen képességei alatt marad.
Rossz:
Hanyag:
- az a tanuló, aki a közösségének szándékosan árt, megnyilvánulásai rendszerint romboló hatásúak, - az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, tárasaira rendszeresen rossz hatással van, - viselkedése, hangneme tiszteletlen, durva, - igazgatói intésben, ill. súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült
- az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, - munkáját közöny jellemzi, - a tanítási órán nem vagy csak alig dolgozik, - tanulmányi munkája messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól - egynél több tárgyból bukik.
128
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: o o o
eredményes, kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
A tanulót a gyakorlati munkahelye és egyéb vállalatok is jutalmazhatják. A jutalmazás módját és formáját az iskola igazgatójával egyezteti. A vállalatok, társadalmi szervek által felajánlott - nem személyhez kötött tárgyjutalmakat a tantestület döntése alapján kell az arra érdemes tanulóknak átadni. A legjobb sportolók díjazásban részesülhetnek a testnevelő tanár, az ISDSK vezetőségének és az illetékes iskolai Diákönkormányzat véleményének egyetértésével. A jutalmazás formái
Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: o szaktanári, o osztályfőnöki, o kollégiumvezetői, gyakorlati oktatásvezetői, o igazgatói, o nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicsérete a tanuló bizonyítványába is beírásra kerül. Ezen a tanulók munkáját könyvvel és oklevéllel is jutalmazzuk. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanév végi illetve tanévnyitó ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át és neve, aláírása bekerül az iskola Aranykönyvébe. A végzős tanulók fenti jutalmazása a ballagási ünnepélyen történik A jutalmazások az intézmény faliújságján és az iskolarádióban is kihirdetésre kerülnek Az osztályfőnök, a tanár, a szakoktató a tanulót példaként állíthatja az osztályközösség (csoport) elé és a dicséretét az ellenőrző könyv útján a szülőknek is tudomására hozza. A gyakorlati oktatásvezetők az iskolai, vállalati tanműhelyben, üzemi csoportos oktatásban, vagy egyedi munkahelyen, huzamosabb időn át kiemelkedő szorgalmat, magatartást tanúsító, illetőleg szakmai termelési eredményt elért tanulót dicséretben részesítik és erről a szülőket írásban értesíthetik. Az igazgató az osztály vagy az iskola hírnevét növelő tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesítheti.
129
Az osztályban tanító tanárok javaslatára az osztályfőnök dicséretben részesíti a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulót. Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót. Ezt az igazgató az iskolai közösség előtt nyilvánosan ismerteti, és a tanuló beírja nevét az iskola Aranykönyvébe. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanulók fegyelmezésének elvei Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés szóban, írásban osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban a szülők behívásával osztályfőnöki intés, írásban gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés szóban, írásban a szülők behívásával igazgatói figyelmeztetés szóban, írásban a szülők behívásával igazgatói intés, írásban tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni, a vétség súlyától függően. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi büntetések a következők lehetnek: megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától. Fegyelmi eljárás keretében kizárható a tanuló az iskolából: lopás, nagy kárt okozó szándékos rongálás, súlyos agresszivitás másokkal szemben, visszaélés kábítószerrel (iskolai terjesztés) okirat hamísítás esetén. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
130
131
15 Mellékletek A tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei 1.sz. melléklet Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata, részei és értékelése 2.sz. melléklet Reguly Antal Szakképző iskola és Kollégium Kollégiumának pedagógiai programja 3.sz. melléklet
132
