Az EU számviteli rendszerének korszerűsítése

Az EU számviteli rendszerének korszerűsítése A vezetők jobb tájékoztatása és nagyobb áttekinthetőség Útmutató az EU új beszámolókészítési rendszeréhez

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Az állami pénzeszközök jobb kezelése

Elszámoltathatóság és átláthatóság

A megbízható pénzügyi információk alapvető fontosságúak a közösségi szektor hatékony irányításához. 2005-ös számviteli reformját követően az EU jó úton halad egy világszínvonalú beszámolókészítési rendszer kialakítása felé. A reform lényege a hagyományos pénzforgalmi szemléletű számvitelről a pontosabb eredményszemléletű számvitelre való áttérés. Ez nem pusztán technikai változás, hanem a gazdálkodási kultúra alapvető változása, amely létfontosságú a kiadások hatékony ellenőrzésének biztosításához, a hibák kockázatának minimálisra csökkentéséhez és az EU-források napi kezelésének javításához. Határozottan hiszek abban, hogy ezek a változtatások érzékelhető, hosszú távú hatással lesznek az EU teljesítményére, és ennek következtében konkrét előnyöket jelentenek majd az EU állampolgárai számára is. Dalia Grybauskaitė

A Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) alkalmazása az Európai Bizottság új számviteli szabályainak kialakításánál jelentős lépést jelent a beszámolókészítési rendszer teljes áttekinthetőségéhez vezető pénzgazdálkodási reformban. A Könyvvizsgálók Európai Szövetsége (European Federation of Accountants) a kormányoknak és az állami szektor szerveinek az eredményszemléletű számvitel alkalmazását ajánlja, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók elszámoltathatóságát és áttekinthetőségét, és jobb tájékoztatást biztosít a tervezési és az irányítási célok megvalósításához. Reméljük, hogy az EU és azon állami szervezetek vezetőinek példája, amelyek már bevezettek hasonló szabványokat, másokra is ösztönzőleg hat majd, s így egy áttekinthetőbb, világosabb és az összehasonlítást megkönnyítő beszámolókészítési rendszert eredményez az állami szektorban Európában és a világ más országaiban.

pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős biztos

David Devlin a Könyvvizsgálók Európai Szövetségének (European Federation of Accountants) elnöke

Az eredményszemléletű számvitel dióhéjban A pénzforgalmi szemléletű számviteltől az eredményszemléletű számvitelig Az eredményszemléletű számvitel legjobban úgy magyarázható el, ha összevetjük a hagyományosabb pénzforgalmi szemléletű számvitellel: • A pénzforgalmi szemléletű számvitelben a számviteli műveletek csak akkor kerülnek nyilvántartásba, amikor a készpénzt megkapták, illetve kifizették. A pénzforgalmi szemléletű számvitel nem tesz különbséget egy eszköz vásárlása és egy költség kifizetése között (az eredményszemléletű számvitellel ellentétben), hanem han m mindkettőt egyszerűen „kifize „kifizetésnek zetésnek” ésnek tekinti. • Az eredm eredményszemléletű edménysz nyszemlé mléletű etű számvitelben szá számv a számviteli műveletek mű tek akkor kor kerülnek kerü nyilvántartásba, amikor történnek: ténn nnek: k ha eg egy EU által finanszírozott projektről decembberi eri sszámla á érkezik, azt arra a hónapra jegyzik be akkor is, ha kifizetése csak a következő évben történik meg.

Eredményszemléletű számvitel az állami szektorban – a globális nézőpont OECD-országok, amelyek eredményszemléletű számvitelt alkalmaznak összevont pénzügyi kimutatásaikban (1):

Ausztrália

Kanada

Finnország

Görögország

Új-Zéland

Svédország

Franciaország

Svájc 2

(2)

()

Egyesült Királyság

Egyesült Államok

Izland

Olaszország

(1) Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECDT). (2) Eredményszemléletű számvitel néhány pénzforgalmi szemléletű elemmel.

Az eredményszemléletű számvitel előnyei A vagyonmérleg teljes képe

Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatal a jobb tájékoztatás következtében

Többéves rálátás a pénzügyi kimutatásokban

Hatékonyabb pénzügyi ellenőrzés a világos és egységes nyilvántartásoknak köszönhetően

A számviteli tételek analitikus szemlélete

Szigorúbb politikai ellenőrzés a politikák hatásának jobb megértése eredményeként

A hibalehetőségek kockázatának minimálisra csökkentése a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések esetében 1

Az EU számvitelének áttekintése EU-számvitel: Költségvetési számlák Részletes képet adnak az éves költségvetés kiadásairól, ezért pénzforgalmi szemléleten alapulnak.

Főkönyvi számlák A pénzügyi évre vonatkozó összes kiadást és bevételt mutatják (gazdasági eredmény), és azzal a céllal készülnek, hogy meghatározzák az intézmények pénzügyi helyzetét (mérleg). 2005 óta eredményszemléletű megközelítésen alapulnak.

Az Európai Unió számlái két fő célt szolgálnak. Először is képet adnak az EU költségvetési hatóságainak (vagyis az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányaiból álló Tanácsnak), valamint a nyilvánosságnak arról, hogy a megszavazott költségvetést hogyan hajtották végre az év folyamán (pénzforgalmi szemléletű költségvetési számlák). Másodsorban tartalmazzák az intézményekk éves pénzügyi kimutatásait, beleértve a mérlegett (eszközök és források), amely leírja az EU decem-ber 31-i pénzügyi helyzetét, valamennyi eszközé-vel és forrásával együtt (eredményszemléletű költ-ségvetési számlák).

2

Tudta? Az EU számviteli rendszere évente kb. 1,45 millió kifizetést vesz nyilvántartásba.

Az ABAC-reform Az eredményszemléletű számvitel (ABAC – Accrual Based Accounting) a Bizottság globális, az EU pénzügyi irányításának korszerűsítésére vonatkozó erőfeszítésének részét képezi. 2002 decemberében a Bizottság ambiciózus cselekvési tervet nyújtott be annak érdekében, hogy főkönyvi számláit 2005-től kezdődően, vagyis mindössze két éven belül eredményszemléletűvé alakítsa. Az új számviteli rendszer a tervnek megfelelően, 2005. januárban működőképessé vált, és egy új számviteli szabályzat lépett életbe. Nemzetközi standardok Ezek az új szabályok a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) épülnek, az IPSAS által még nem szabályozott számviteli műveletekkel kapcsolatban pedig a Nemzetközi Számviteli Standardok (International Accounting Standards) (IAS) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting) (IFR) mérvadók. Információtechnológia Az IT-architektúrát, vagyis az EU elszámolási rendjét alaposan átalakították annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy valamennyi számviteli esemény már a bekövetkezésekor teljes egészében könyvelésre kerülhessen, tehát nem csak akkor, amikor pénzmozgás történik.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának 2005-ös találkozója az Európai Számvevőszék tagjaival, Luxembourg, 2005. május

Az EU számviteli rendszere és a megbízhatósági nyilatkozat (DAS) A megbízhatósági nyilatkozatot, vagyis a DAS-t (a francia déclaration d’assurance kifejezésből) minden évben az Európai Számvevőszék terjeszti elő. A DAS-ban a Számvevőszék két külön kérdésre vonatkozóan nyilvánít véleményt: 1) Megbízható-e az EU számviteli rendszere? 2) Az alapjául szolgáló valamennyi ügylet valóban jogszerű és szabályszerű volt-e (vagyis a kedvezményezett megkapta-e időben a megfelelő összeget)? A Számvevőszék már az első, 1994-es DAS óta következetesen megbízhatónak nyilvánítja az EU számvitelét (1) bizonyos fenntartásokkal, amelyek közül a legjelentősebb az előfinanszírozásra (azaz az EU-támogatások kedvezményezettjeinek fizetett előlegekre) vonatkozik, amit az EU-val szemben fennálló adósságként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a projekt be nem fejeződik. Ezt a kérdést 2005-től kezdődően az eredményszemléletű számvitel bevezetésével oldották meg. (1) Másrészt, eddig egyik DAS esetében sem volt képes fenntartás nélküli pozitív véleményt adni egyes műveletek szabályszerűségére vonatkozóan (a második kérdés), amit gyakran helytelen módon, a számviteli rendszer egészére vonatkozó negatív véleményként értelmeznek.

3

A ppénzügyi gy munkafolyamat gy y IT d IT-rendszerek k – biztonsá biztonság ág és funkcionalitás funkcionalitás Az IT-rendszerek A IT ndszerek alkotjákk a számv számviteli sszámvitel mviteli li információ inform infor in ormáci máció ció t áb továbbításának, ának, elemzésé eelemzésének mzésének nek és és tárolá tá tárolásának rolásána sának ak art artéri artériáit. ériáit iáit. t. A meglévő lévő IT IT-megoldások IT-megoldá megoldások ások alapos a s átalakí átalakítása átaalakítása ítása sa a reform refor reform f rm egyik i döntő ffontossá fontosságú ntosságú gú elem eleme. me.

Adattárház • beszámolási rendszer • igazgatás

Az egyeztetett adatok egyetlen adattárházba kerülnek

Európai Parlament Nemzeti kormányok Európai polgárok

Jobb, átfogóbb tájékoztatás az EU számviteli rendszeréről

ABAC pénzügyi irányítási rendszerek

Eredményszemléletű (ABAC) számviteli rendszer

• szerződések • a költségvetés munkafolyamata • eredményszemléletű er m munkafolyamat (számlák, garanciák, ga előfinanszírozás) • leltározási le jegyzék • hitelek hi és kölcsönök

Új funkciók: • hatékonyabb és biztonságosabb adattárolás • az adatok könnyebb kontrollálása/nyomon követése, amely lehetővé teszi az EU-források felhasználásának alaposabb ellenőrzését • a jogi személyek új aktái • integrált számviteli adatok az eszközökre vonatkozóan • analitikus számvitel • projektirányítási funkciók

(SAP (1) szoftverrel működtetve)

EREDMÉNY: TELJES MÉRTÉKBEN EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ SZÁMVITEL A hibalehetőségek minimális minimálisra ssra ra csökkentése a kedvezményezettek részére történő kifizetések terén

A felhasználó bevezeti a pénzügyi műveleteket a webalapú, integrált rendszerbe (1) SAP – vezető szoftverszolgáltató a vállalati és az állami számvitel területén, bejegyzett védjegy. 2

( ) SWIFT – a pénzügyi ágazat tulajdonában lévő szövetkezet, amely üzenetküldési szolgáltatásokat és interfészszoftvert biztosít 7800 pénzügyi intézmény (például bankok) részére, több mint 200 országban.

4

SWIFT (2) • kifizetések • bevételek beszedése

Eredményszemléletű számviteli rendszer (ABAC) – megnövekedett kapacitás

Az eredményszemléletű számvitelnek megfelelő főkönyv új elemekkel, mint pl:

Ez az új eszköz lehetővé teszi a költségek főigazgatóságok és politikai területek szerinti bontását.

Többéves, a Közös Kutatóközpont (KKK) által használt projektirányítási eszköz.

A Vállalati Pénzügyi Modul (CFM) (Corporate Financial Module) azokkal a hitelekkel és kölcsönökkel foglalkozik, amelyeket a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság biztosít a közösségi költségvetésen kívül.

– előfinanszírozás – garanciák – számlák

Az elfogadott költségvetéssel való gazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó p műveletekhez, például a szabadon felhasználható források ellenőrzéséhez használják.

Pénzügyi információ

Költségelszámolás

A pén pénzeszközök kezelése kezel

Követ Követelések/ tartozások tartoz elszámolása elszám

Ez a modul tartalmazza a jogi személyek továbbfejlesztett aktáit, amelyekben rögzítik az összes harmadik felet, akivel a Bizottság pénzügyi kapcsolatban áll, csakúgy mint a kapcsolódó bankszámlákat. A jogi személyek aktái lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy pontosan meghatározza helyzetét partnerei, szerződő felei, adósai stb. vonatkozásában.

Projektrendszer

Hitelek és kölcsönök

Eszközelszámolás

ABACszámvitel

Ez a rendszer összegyűjti az EU eszközeire vonatkozó számviteli információkat. Míg régebben minden igazgatási központ saját jelentési rendszerrel rendelkezett, jelenleg az adatok teljes mértékben integráltak.

5

Az éves elszámolás magyarázata gy gy A 2005-ös éves elszámolás volt az első, amely az eredményszemléletű számvitel elvei alapján készült. Íme néhány kulcsfontosságú táblázat és ábra.

A költségvetés végrehajtási arányának javulása 100 % 95 %

1. Költségvetési eredmény

90 %

Az éves költségvetési eredmény leírja, hogy hogyan hajtották végre a költségvetést. Mutatja a különbséget az adott év teljes bevétele és az összes kifizetés között az éves előirányzathoz képest, bizonyos kiigazításokkal.

85 % 80 % 75 %

millió EUR

A pénzügyi évre vonatkozó bevétel Kifizetések a 2005-ös előirányzatokhoz képest 2006-ra átvitt előirányzott kifizetések (1) 2004-ről átvitt előirányzott EFTA-kifizetések A 2004-ről átvitt felhasználatlan előirányzott kifizetések törlése Az év átváltási különbségei Költségvetési eredmény 2005

107 091

6

2002

2003

2004

2005

A pénzügyi kimutatásokban a negatív érték (vagyis a kifizetés) zárójelben szerepel.

(103 548) (2 687) (91) 1 519 41 2 415

(1) Az adott év költségvetésében előirányzott forrásokat csak nagyon szigorú feltételekkel lehet átvinni a következő évre.

2001

2005-ben a többlet a teljes költségvetésnek mindössze 2,3%-a volt. A végső szám két tényező eredményeként jött létre: • az előre jelzettnél magasabb bevétel növelte a többletet; • a megfelelő költségvetés megfelelő végrehajtása (99%-os rekord) csökkentette a többletet. Az EU-szerződések megkövetelik, hogy a költségvetés minden évben egyensúlyban legyen. Az éves többletet a következő évre vezetik be a költségvetésbe, így csökkentik a tagállamok által fizetett hozzájárulásokat.

Bevételi források 2005-ben:

2. A gazdasági eredménykimutatás Ez a pénzügyi kimutatás felsorakoztatja az év során felmerült valamennyi bevételt és kiadást, akkor is, ha az azokhoz kapcsolódó készpénzforgalom csak későbbi években zajlik le.

• 66%: az EU országainak bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozóan alkalmazott egységes ráta; • 15%: az összes EU-ország hozzáadottérték-adó (HÉA) -alapjához viszonyított egységes ráta; • 13%: vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilletékek; • 6%: korábbi évekből származó el nem költött összegek, az EU-tisztviselők járulékai stb.

millió EUR

Üzleti bevétel • Saját forrásokból és hozzájárulásokból származó bevételek • Üzleti bevétel (beleértve a bírságokat, a költségek behajtását, az igazgatási tevékenységekből származó bevételeket)

107 890

Működési költségek • Igazgatási költségek • Működési költségek (1)

107 597 6 127 101 470

Működési tevékenységből származó többlet Nem működési tevékenységből származó (hiány) (2) Társak és vegyes vállalkozások részesedése a nettó (hiányból) (3)

103 964

3 926

Az EU kiadások 76%-ának kezelését a tagállamok végzik az ún. közös irányítás értelmében.

A Bizottság központosított irányítása: 22%

293 (8 014) (91)

Szokásos tevékenységekből származó (hiány)

(7 812)

Az év gazdasági eredménye

(7 812)

1

Tudta?

( ) Ez tartalmazza az összes jelentős EU-kiadást, mint például a kohéziós és strukturális alapokat, a kutatási támogatásokat stb. (2) Ez a sor tartalmazza a pénzügyi műveletek 30 millió eurós eredményét és az EU-tisztviselők nyugdíjjogosultságainak összértékváltozását (8044 millió euró), amelyet nyilván kell tartani az elszámolásban, annak ellenére, hogy az annak megfelelő bevétel csak későbbi költségvetésekben kerül elszámolásra, és itt nem tartják nyilván (l. Glosszárium: az óvatosság elve). (3) Az Európai Beruházási Alapba és az európai műholdas navigációs programba (Galileo) történő befektetések.

Közös irányítás: 76%

Harmadik országokra vagy nemzetközi szervezetekre átruházott decentralizált és közös irányítás: 2%

Az év gazdasági eredménye az eredményszemlélet elveit tükrözi, amelyek szerint a kiadásokat (beleértve a hosszú távú becsléseket is) a bevételek előtt veszik nyilvántartásba. Az eredmény megfelel azoknak a kiadásoknak, amelyek kifizetésébe a tagállamok beleegyeztek, és amelyeket a következő évek során finanszírozni fognak. Ez nem összetévesztendő a nemzeti költségvetési hiánnyal (vagyis amikor egy adott évben több pénzt költenek el, mint amennyit beszednek); tulajdonképpen 2005-ben az EU- költségvetésben egy olyan többletet állapítottak meg, amelyet visszajuttattak a tagállamoknak (lásd 6. oldal). 7

Példák a befektetett eszközökre:

3. A mérleg A mérleg az év végi vagyonmérleget mutatja be. Az eszközök likviditásuk szerint (vagyis potenciális készpénzre válthatóságuk szerint) szerepelnek benne; a kötelezettségek pedig esedékességük szerint.

• immateriális javak – pl. számítástechnikai szoftver; • tárgyi eszközök – földterület, épületek, készülékek stb.; • beruházások – Garanciaalap, Európai Beruházási Alap, közös vállalkozások (pl. Galileo-program); • hosszú távú előfinanszírozás – pl. a strukturális alapokból a tagállamoknak kifizetett előlegek. Példák a forgóeszközökre:

millió EUR

Befektetett eszközök • Immateriális javak • Tárgyi eszközök • Beruházások • Kölcsönök • Hosszú lejáratú előfinanszírozás • Hosszú lejáratú követelések

31 415 27 4 141 1 874 2 397 22 732 244

Forgóeszközök • Készletek • Rövid távú beruházások • Rövid távú előfinanszírozás • Rövid távú követelések • Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

27 291 126 1 440 6 633 7 238 11 854

Teljes eszközállomány

58 707

Hosszú lejáratú kötelezettségek • Munkavállalói juttatások • Kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok • Pénzügyi kötelezettségek • Más hosszú lejáratú kötelezettségek

38 026 33 156 1 097 1 920 1 853

Rövid lejáratú kötelezettségek • Kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok • Pénzügyi kötelezettségek • Fizetési kötelezettségek

82 825 275 22 82 528

Összes kötelezettség

120 851

Nettó eszközök

(62 145)

A nettó eszközök megjelenési formái: Készletek A tagállamoktól lehívandó összegek, mit például • Személyzeti nyugdíjak (hosszú távú) • Egyéb összegek

8

2 808 (64 953) (33 156) (31 797)

• készletek – például a Közös Kutatóközpont (KKK) által használt tudományos berendezések és gyártási anyagok, a Kiadóhivatal kiadványai; • rövid távú beruházások – értékesíthető értékpapírok; • rövid távú előfinanszírozás – a kedvezményezetteknek kifizetendő fennálló előlegek; • rövid távú követelések – pl. a tagállamok által saját forrásból fizetendő összegek; • pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök – az összes forrás, amit a Bizottság a bankszámláin tart, beleértve a folyamatban lévő bírósági döntések miatt „befagyasztott” összegeket.

Példák a hosszú lejáratú kötelezettségekre: • az EU-tisztviselők jövőbeli nyugdíjjogosultságai (munkavállalói juttatások); • nukleáris telephelyek lebontása (kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok). A rövid lejáratú kötelezettségek tartalmazzák az EU- források kedvezményezettjeinél felmerülő támogatható kiadásokat (kötelezettségek).

Az EU nettó eszközei tükrözik az eredményszemléletű elszámolás szabályainak alkalmazását egy olyan közszervezetre, amely tevékenységeit nem immateriális javak révén finanszírozza, hanem főleg a tagállamoktól származó bevételek beszedési joga által (saját források). Ily módon, a nettó eszközök olyan már felmerült kiadások, amelyeknek a bevételét később szedik be, mielőtt a tényleges kifizetés esedékes. Ezek a kiadások azért merülnek fel, mert a tagállamok megállapodtak a finanszírozásukban.

G osszárium Glosszárium m ABAC (Accrual Based Accounting) (eredményszemléletű számviteli rendszer): az Európai Bizottságnak a pénzforgalmi szemléletű számvitelről az eredményszemléletű számvitelre való áttérésre vonatkozó projektje, valamint az újonnan bevezetett számviteli rendszer nevének rövidítése (l. 3–5. old.). DAS (a francia déclaration d’assurance kifejezésből): az Európai Számvevőszék által kibocsátott megbízhatósági nyilatkozat az EU számviteli rendszeréről és az alapjául szolgáló ügyletekről (l. 3. old.). Előfinanszírozás: olyan kifizetés, amellyel készpénzelőleget kívánnak biztosítani a kedvezményezettnek egy projekt kivitelezéséhez (pénzügyi alap); az eredményalapú elszámolásban eszközként regisztrálják, mivel nem számít végleges kiadásnak, amíg nem teljesülnek a megfelelő szerződési feltételek (l. 3., 8. old.). Előirányzatok: a költségvetés forrásai. A költségvetés előre jelzi mind a kötelezettségvállalásokat (jogos finanszírozási kötelezettségvállalás – vagyis „kötelezettségvállalási előirányzatok”), mind a kifizetéseket (a kedvezményezettek számára történő készpénz- vagy banki átutalások – „kifizetési előirányzatok”). A kötelezettségekre és a kifizetésekre vonatkozó előirányzatok gyakran eltérőek, mert a többéves programokat és projekteket általában abban az évben hajtják végre, amikor döntés születik róluk, kifizetésük pedig a program, illetve a projekt végrehajtásának évei során történik, amint azok előrehaladnak. Eredményszemléletű számvitel: olyan számviteli rendszer, amely inkább a „kiváltó eseményeket” ismeri el, mint a készpénzátutalásokat (l. 1. old.). Eszközök: egy szervezet által ellenőrzött források, amelyek olyan múltbeli események eredményeképpen jöttek létre, amelyekből a szervezet számára a jövőben

várhatóan gazdasági előnyök, illetve szolgáltatásipotenciál-növekedés származhat. Készpénzalapú elszámolás: olyan elszámolási rend, amely csak a készpénzforgalmat követően veszi nyilvántartásba az ügyleteket (l. 1. old.). Kötelezettségek: a szervezet múltbeli eseményekből adódó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan a szervezet forrásaiból történő kiáramlást eredményez. Az óvatosság elve: könyvelési elv, amely szerint az eszközöket és a bevételeket nem szabad túlbecsülni, a kötelezettségeket és a kiadásokat pedig nem szabad alulbecsülni (l. 8. old.). Ez az oka annak, hogy az eredményszemléletű megközelítés már a bevétel előtt elismeri a kiadást. Saját források: automatikusan az Európai Unió költségvetése számára befizetett összegek, a szerződéseknek és a végrehajtási jogszabályoknak megfelelően, anélkül hogy a nemzeti hatóságok részéről bármilyen későbbi döntéshozatalra lenne szükség.

Az új számviteli rendszer, különösképpen a pénzügyi munkafolyamat javulása és a hatékonyabb projektirányítás következtében, várhatóan megkönnyíti az EU-forrásokból származó kifizetések végrehajtását az EU kedvezményezettjei számára, és csökkenti a hibalehetőségek kockázatát

Díjmentes telefonszám (*):

00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-üzemeltetők nem engednek hozzáférést a 00800-as számokhoz, vagy ezeket a hívásokat számlázzák.

Fényképek: Digital Vision Ltd., 9. oldal; Getty lmages, borító; Európai Közösségek, 2., 3., 4., 5. oldalak Az Európai Unióra vonatkozó számos újabb információ hozzáférhető az Europa honlapon (http://europa.eu). Luxembourg: az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN 978-92-79-08687-8 © Európai Közösségek, 2008 Másolat készítése a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

A tájékoztatóval kapcsolatos visszajelzések: [email protected]

További információk az EU elszámolásairól, költségvetéséről, pénzügyi tervezéséről és könyveléséről: Az EU költségvetése: http://ec.europa.eu/budget/index.htm Dalia Grybauskaitė biztos: http://ec.europa.eu/commission_barroso/grybauskaite/index.htm Költségvetési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/budget/index.htm Könyvvizsgálók Európai Szövetsége (European Federation of Accountants): http://www.fee.be

ISBN 978-92-79-08687-8

KV-30-08-308-HU-C

Az Europe Direct olyan szolgáltatás, amelynek segítségével választ kaphat az Európai Unióra vonatkozó kérdéseire.