AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK PIACSZABÁLYOZÁSA

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK PIACSZABÁLYOZÁSA

FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK PIACSZABÁLYOZÁSA

Szerző: TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS, GABONA ÉS RIZS INTERVENCIÓ EXPORT-IMPORT SZABÁLYOZÁS

VETŐMAG ÉS OLAJNÖVÉNYEK CUKORPIACI RENDTARTÁS

Lektor: DR. KOVÁTS BÉLA

SZŐLLŐSSI CSABA KUNGL NÓRA GUBACSI LÁSZLÓ BEREKNYEI JUDIT

Tartalomjegyzék I. Szántóföldi növények piacszabályozása _____________________________________________ 5 1. Gabona piacszabályozás _______________________________________________________ 5 II. Intervenció ____________________________________________________________________ 7 1. Intervenciós felvásárlás ________________________________________________________ 7 1.1. A gabonaintervenciós felvásárlás folyamata _____________________________________ 7 1.1.1. Ajánlat visszavonása ___________________________________________________ 9 1.1.2. Beszállítás, átvétel_____________________________________________________ 9 1.1.3. Az intervenciós vételi ár kiszámítása ______________________________________ 9 1.2. Az intervenciós vételi árat befolyásoló főbb tényezők_____________________________ 10 2. Intervenciós tárolás __________________________________________________________ 12 2.1. Raktár jóváhagyása________________________________________________________ 13 2.2. Szerződéskötés ___________________________________________________________ 13 3. Intervenciós készletek értékesítése ______________________________________________ 13 3.1. Közösségi piacon történő értékesítés __________________________________________ 14 3.2. Exportra történő értékesítés _________________________________________________ 14 4. Szabályozásban tett intézkedések a csatlakozás óta Magyarországon _________________ 14 5. Jogszabályi háttér ___________________________________________________________ 15 5.1. Gabona és rizs intervenció __________________________________________________ 15 III. Területalapú támogatás _______________________________________________________ 17 1. Egységes területalapú támogatás _______________________________________________ 18 1.1. Adminisztratív és fizikai ellenőrzés ___________________________________________ 20 1.2. Nemzeti kiegészítő támogatás _______________________________________________ 20 1.2.1. Támogatásban részesíthető szántóföldi növények ___________________________ 22 2. Jogszabályi háttér ___________________________________________________________ 22 2.1. Területalapú támogatás_____________________________________________________ 22 IV. Export-import szabályozás _____________________________________________________ 24 1. A magyar agrárgazdaság helyzete az unió piacán _________________________________ 24 2. Mezőgazdasági termékek export engedélyezésének általános rendje __________________ 25 2.1. Exportbizonyítvány _______________________________________________________ 25 2.1.1. Általános elvek ______________________________________________________ 25 2.1.2. Az exportbizonyítványok célja __________________________________________ 25 2.1.3. Exportbizonyítvány igénylése___________________________________________ 25 2.1.4. Exportbizonyítvány felhasználása, elszámolása _____________________________ 26 2.1.5. Exportbizonyítványok kibocsátása _______________________________________ 27 2.2. Export-visszatérítés _______________________________________________________ 27 2.2.1. Export-visszatérítés célja, típusai ________________________________________ 27 2.2.2. Export-visszatérítésre való jogosultság feltétele _____________________________ 27 2.2.3. Export-visszatérítés igénylése ___________________________________________ 27 2.2.4. Export visszatérítés kifizetése ___________________________________________ 28 2.3. Intervenciós gabonakészletek értékesítése exportra _______________________________ 28 2.4. Harmadik ország ajánlattételi felhívása ________________________________________ 29 3. A mezőgazdasági termékek import engedélyezésének általános rendje ________________ 29 3.1. Általános szabályok _______________________________________________________ 29 3.2. Az import engedélyek biztosítékrendszerére vonatkozó általános szabályok ___________ 29 3.3. Az import engedélyek kérelmezése ___________________________________________ 30 3

3.4. Az import engedély kérelem elbírálásának előfeltételei ____________________________ 30 3.5. Az import engedélyek megadása, felhasználásának módja, átruházás, kivonat és az engedélyről való lemondás _____________________________________________________ 30 3.6. Az engedély érvényességének meghosszabbítása ill. lemondásának feltételei___________ 31 3.7. Az elvesztett import engedélyre vonatkozó eljárás________________________________ 31 4. Jogszabályi háttér____________________________________________________________ 31 4.1. Horizontális rendeletek: ____________________________________________________ 31 4.2. Gabona:_________________________________________________________________ 32 4.3. Cukor: __________________________________________________________________ 32 V. Vetőmag piacszabályozása ______________________________________________________ 38 1. A vetőmagra vonatkozó támogatás végrehajtása __________________________________ 39 1.1. Általános információk: _____________________________________________________ 39 1.2. Az ellenőrzések tartalmazzák: _______________________________________________ 40 1.3. Ellenőrzések kiterjedése: ___________________________________________________ 40 1.4. Támogatások kifizetése: ____________________________________________________ 40 1.5. Büntetések, szankciók: _____________________________________________________ 40 2. Olajos magvú növények _______________________________________________________ 41 3. Fehérjetartalmú termények ___________________________________________________ 42 4. Kender_____________________________________________________________________ 42 5. Len ________________________________________________________________________ 42 VI. Az Európai Unió közös cukorpiaci rendtartása ____________________________________ 43 1. Jogszabályi háttér____________________________________________________________ 44 2. Cukorrépa termesztés támogatása ______________________________________________ 44 3. Egységes területalapú támogatás _______________________________________________ 45 3.1. A közösségi rendtartás főbb jellegzetességei ____________________________________ 45 3.2. Termelési kvóta___________________________________________________________ 46 4. Intézményes árak és illetékek __________________________________________________ 46 5. Szakmaközi egyezmény _______________________________________________________ 47 6. Intervenció _________________________________________________________________ 47

4

I. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK PIACSZABÁLYOZÁSA Magyarország 5.865 ezer hektár mezőgazdasági területéből 4.515 ezer hektár a szántóföldi növények területe. Ebből az EU által engedélyezett szántóföldi növény bázisterület, az egységes területalapú támogatás (SAPS) tekintetében 4.355 ezer hektár. Szántóföldi növénynek az alábbi csoportosításban felsorolt növények tekintendők: – Gabonafélék Durumbúza, egyéb búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szemescirok, hajdina, köles, madárköles, egyéb gabonafélék, csemegekukorica. – Vetőmag – Olajos magvak Szójabab, repcemag, napraforgómag – Fehérjetartalmú termények Borsó, lóbab, csillagfürt – Len Lenmag, rostlen, rostgyártás céljára nyersen, vagy áztatva. – Kender Rostkender, rostgyártás céljára nyersen, vagy áztatva. A cukorrépa is szántóföldi növény, de az izocukorral együtt külön piacszabályozása van. Ezért önálló fejezetként mutatjuk be.

1. Gabona piacszabályozás A gabonafélék a legfontosabb szántóföldi növényeink, amelyeket a vetésterület 65-70%-án termelünk évente. Két legfőbb gabonánk a búza és a takarmány kukorica, amelyek vetésterülete egyenként meghaladja az 1 millió hektárt. A stabil vetésterület mellett a termésátlagok nagy eltéréseket mutatnak az egyes évek között. Így az összes gabonatermés is változó, az elmúlt 5 év előfordult 9 millió alatti és 17 millió tonna feletti rekordtermés is. Az utóbbi, 2004-es év minden idők legnagyobb terméseredményét hozta, amelynek azonban csupán az 50%-át használjuk fel belföldön. 8,7 millió tonnát kizárólag exportra tudunk értékesíteni, vagy intervencióra kerül felajánlásra. A 25 tagúra bővült Európai Unióban 2004-ben összesen 285 millió tonna gabona termett, ebből 124 millió tonna búza. Az Európai unió (korábban Európai Közösségek) az első piacszabályozási rezsim a gabonarendtartás volt 1962-ben. Akkoriban a Közösségek még nem volt önellátó gabonából, ezért egy meglehetősen bonyolult és szigorú piacszabályozást vezettek be, ami biztosította a belső piac védelmét. Később a termelés növekedésével egyre inkább lazítottak a szabályozás szigorán, míg végül az ezredfordulóra kialakult a jelenlegi rendszer. Az átalakulás azonban nem áll meg, hisz a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja a gabonapiaci szabályozást is nagymértékben érinti. Az Európai Unió (EU) gabonapiaci szabályozása 3 fő pillérre épül: – Intervenció – Területalapú támogatás – Export-import szabályozás Mindhárom pillért meglehetősen bonyolult és összetett Uniós – Európai Tanácsi (Tanácsi) és Európai Bizottsági (Bizottsági) – rendeletek szabályozzák, amelyekre adott esetben ráépülnek nemzeti jogszabályok. Ezek alapos ismerete elkerülhetetlenül fontos a szaktanácsadók számára munkájuk elvégzéséhez. Mivel ezek a jogszabályok az elmúlt évtizedekben viszonylag 5

gyakran módosultak és ez a folyamat – az EU Közös Agrárpolitikájának napjainkban is tartó reformja, illetve a hazai végrehajtás tapasztalatlansága és gyermekbetegségei miatt – ma sem állt meg, fontos a jogszabályi háttér változásának folyamatos és naprakész figyelemmel kísérése az Európai Unió hivatalos lapjában, az Official Journal-ban (OJ), illetve a Magyar Közlönyben. A Közösségi jogszabályok magyar nyelvű fordításának adatbázisa az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el (www.im.hu). Mindhárom intézkedést Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), mint kifizető ügynökség, hajtja végre. Az MVH az Uniós és hazai jogszabályokra épülő Közleményeket jelentet meg az egyes intézkedések, és az azokon belüli egyes területek végrehajtására. A Közlemények célja elsősorban az intézkedések „magyar nyelvre történő lefordítása”, valamint a támogatások igénybevételéhez szükséges információk, formanyomtatványok igénylőkhöz való „eljuttatása”. E célból a Közlemények az alábbiakat tartalmazzák: – Tájékoztató információk: a Közlemény tartalma – Mellékletek: • Kitöltési útmutató • Formanyomtatványok • Egyéb Az MVH Közleményei megtalálhatók az MVH központi és megyei kirendeltségein nyomtatott formában, valamint az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu) az „EU-s támogatások” ikon alatt. Most pedig lássuk az egyes pilléreket.

6

II. INTERVENCIÓ 1. Intervenciós felvásárlás Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó gabona (és rizs) intervenció célja a gabonapiac stabilizálása és a gabonaszektor mezőgazdasági termelőinek megfelelő életszínvonal biztosítása. A gabonaintervenció első lépése a felvásárlás, amelynek során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megvásárolja a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően felajánlott gabonaféléket. A gabonaintervenció végrehajtásának hazai jogi hátterét, szabályait a gabona és rizs intervenciójáról szóló 66/2004. (IV. 29.) FVM rendelet és annak módosításai, pontos leírását az MVH 73/2004. (X. 29.) a gabonafélék 2004/2005. gazdasági évben történő intervenciós felvásárlásáról szóló Közleménye adja. A Közlemény tartalma: – Közlemény (tájékoztató információ) – 1. melléklet – Minőségi követelmények és ármódosítások – 2. melléklet – I0028 kódszámú formanyomtatvány (a gabona ezen nyomtatvány benyújtásával ajánlható fel intervencióra) – 3. melléklet - Kitöltési útmutató az I0028 kódszámú „gabonaintervenció – gabona felajánlása” formanyomtatványhoz – 4. melléklet - Tájékoztató az intervenciós gabonafelvásárlásról – 5. melléklet – Intervenciós központok – 6. melléklet – MVH Megyei Kirendeltségei 1.1. A gabonaintervenciós felvásárlás folyamata Ajánlat benyújtása az MVH Megyei Kirendeltségéhez Ajánlat adminisztratív ellenőrzése (szükség esetén hiánypótlás vagy elutasítás) Ajánlat adminisztratív elfogadása Előzetes helyszíni ellenőrzés Beszállítási értesítő küldése a gabona felajánlójának és a raktározónak Beszállítás, átvétel Az intervenciós vételi ár kiszámítása A vételár kifizetése Intervenciós felvásárlásra közösségi eredetű (tehát bármely tagállamból származó) és tehermentes (amelyre a felvett hitel visszafizetésre került, vagy amelyre a hitelező pénzintézet és/vagy közraktár az MVH részére kiállított tehermentességi igazolást ad), legalább 10 tonna mennyiségű durum búza, illetve legalább 80 tonna mennyiségű árpa, közönséges búza, cirok és kukorica ajánlható fel. Ezen árukat csak annak tulajdonosa (az áruval rendelkezni jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) ajánlhat fel, aki/amely rendelkezik az MVH által kiadott tízjegyű ügyfél-azonosító számmal (a továbbiakban felajánló). Intervencióra homogén, egészséges és piacképes gabonatétel ajánlható fel, amit már a felajánlás időpontjában is raktárban, elkülönítve tárolnak, egyértelmuen beazonosítható, szállítható állapotú, valamint tehermentes. Az elobbi követelményeknek megfelelo, közraktárban lévo, de tehermentesnek minősülő gabona szintén felajánlható. Az ajánlati formanyomtatványhoz (I0028) mellékelni kell a felajánláskori tárolás helyéről készített raktártervrajzot (azon bejelölve a felajánlott tétel pontos tárolási helyét), illetve a raktár fellelhetőségét elősegítő térképvázlatot. – – – – – – – –

Az ajánlatot kizárólag tértivevénnyel postán, vagy faxon lehet benyújtani a felajánlott gabona tárolása szerint illetékes MVH Megyei Kirendeltséghez az intervenciós időszakban, amely Magyarországon november 1-je és május 31-e közötti időszak. Egy ajánlat csak egy 7

homogén gabonatételre vonatkozhat. Több tétel intervenciós felvásárlásra történő felajánlása esetén több ajánlat is beadható az intervenciós időszakon belül. A benyújtás idejének az ajánlat postára adásának, vagy a fax elküldésének időpontja tekintendő. A postai úton benyújtott ajánlat borítékján fel kell tüntetni: „Gabonaintervenció”. Az MVH a beérkezett ajánlatokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi. A hiányos ajánlatot benyújtókat az MVH hiánypótlásra szólítja fel, a nem megfelelő ajánlatokat pedig elutasítja. Az elutasításról az MVH a felajánlót az ajánlat beérkezését követő 5 munkanapon belül értesíti. Az ajánlat adminisztratív ellenőrzését követően előzetesen elfogadható felajánlásokat az MVH helyszíni ellenőre a felajánláskori tárolás helyszínén előzetesen ellenőrizheti. A helyszíni ellenőrzés időpontjáról az MVH értesíti a felajánlót. Az előzetes helyszíni ellenőrzésről és a beszállítás ütemezéséről a felajánló legkorábban az ellenőrzés időpontját 48 órával megelőzően kap értesítést. Az előzetes helyszíni ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyv készül, amelynek egy példánya a felajánlót illeti. Az ellenőrzés eredménye a felajánlóra nézve nem kötelező érvényű, mindössze tájékoztató jellegű. Az eredmények ismeretében a felajánló a helyszínen dönthet az ajánlat visszavonásáról. Amennyiben az ajánlat az adminisztratív ellenőrzést követően elfogadható, a felajánlót mielőbb tájékoztatni kell arról, hogy a gabona átvételére mely időszakban és mely raktárban kerül sor. Az utolsó beszállításnak legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapját követő negyedik hónap végéig, de legkésőbb július 31-ig kell megtörténnie. Az MVH az ajánlat dokumentumainak adminisztratív ellenőrzését, illetve az előzetes helyszíni ellenőrzést követően megfelelőnek minősített felajánlások benyújtói részére elkészíti a felajánlásban megjelölt tételre vonatkozó beszállítási értesítőt, megjelölve benne: – az intervenciós tárolásra kijelölt raktár címét; – a beszállítási időszakot (a beszállítás lehetséges legkorábbi és legkésőbbi időpontját); – felajánlás helyéhez legközelebb eső intervenciós központot és annak távolságát; – a felajánláskori tárolási hely és az intervenciós raktár közötti távolságot; – az intervenciós raktár helye szerinti Megyei Kirendeltség nevét, címét. A felajánló egyezteti a raktárkezelővel a beszállítás tényleges ütemezését a beszállítási időszak alapján. A raktározó köteles – a saját és a felajánló aláírásával ellátott – beszállítási ütemezést az első beszállítás időpontját megelőző tíz nappal megküldeni jóváhagyásra az MVH (intervenciós raktár helye szerinti) illetékes Megyei Kirendeltségéhez. A felajánlott gabonának a kijelölt intervenciós raktárba a jóváhagyott ütemtervben meghatározottak szerinti beszállításáról a felajánlónak kell gondoskodnia. A felajánló egy alkalommal – az intervenciós raktár kezelőjével történt előzetes egyeztetést követően – személyesen, postai úton vagy faxon az intervenciós raktár helye szerinti Megyei Kirendeltségen keresztül kérheti az általa benyújtott beszállítási ütemterv beszállítási időszakon belüli módosítását. Amennyiben felajánló a beszállítás korábbi megkezdése iránt nyújt be kérelmet, a kérelemnek legkésőbb a módosított beszállítás megkezdését megelőző ötödik munkanapon, amennyiben a módosítási kérelem a beszállítási időpont elhalasztására irányul, a kérelemnek legkésőbb a szállítás eredetileg ütemezett megkezdése előtti ötödik munkanapon kell beérkeznie az intervenciós raktár helye szerinti Megyei Kirendeltséghez. A módosított időpontban történő beszállítás csak az MVH jóváhagyását követően kezdhető meg. Amennyiben sor kerül a felajánlott gabonatétel előzetes helyszíni ellenőrzésére, a beszállítási értesítőt az MVH az előzetes helyszíni ellenőrzésről szóló értesítővel együtt adja postára. Amennyiben a gabona felajánláskor intervenciós raktárban található – „in situ” átvétel esetében – az MVH a gabona átvételére vonatkozó helyszíni ellenőrzés időpontjáról tájékoztatja a felajánlót és a raktározót. Ebben az esetben beszállítási értesítő kiállítására nem kerül sor.

8

1.1.1. Ajánlat visszavonása Amennyiben az árubirtokos időközben gabonájára az intervenciós árnál kedvezőbb vételi ajánlatot kap, lehetősége van arra, hogy legkésőbb az MVH által kiállított, a tétel átvételéről szóló dokumentum (átvételi jegyzék) kézhezvételéig a benyújtott ajánlatát visszavonhatja. A visszavonási kérelemnek a felajánláson szereplő áru intervenciós raktárba történő beszállítását megelőzően kell az MVH Megyei Kirendeltségéhez megérkeznie, ellenkező esetben a felajánlót a 2004/2005. gazdasági évben a gabona és rizs intervenciós felajánlásokkal kapcsolatos költségekről szóló 68/2004. (X. 26.) MVH közleményben meghatározott költségek terhelik. Visszavonni csak a teljes felajánlott mennyiséget lehet. A visszavonás részletes szabályait a 2004/2005. gazdasági évben a gabona intervenciós felajánlások visszavonásának szabályairól szóló 69/2004. (X. 26.) MVH közlemény tartalmazza. Az átvételi jegyzék, illetve az elutasításról szóló határozat kézhezvételét követően az ajánlat visszavonása nem lehetséges. A határidőn túl benyújtott kérelmet az MVH elutasítja. 1.1.2. Beszállítás, átvétel Az intervenciós raktárban történő betároláskor jelen kell lennie az ajánlattevőnek vagy képviselőjének, a MVH ellenőreinek és a raktárkezelőnek. A betároláskor minden tétel ellenőrzésre kerül. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzés során a beszállított áru mérlegelésre kerül. „In situ” átvétel esetén a mennyiség megállapítása térfogatméréssel, illetve a raktár készletnyilvántartása alapján történik, amenynyiben a készletnyilvántartás feltünteti a mérlegelés során feljegyzett tömeget, a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, a nedvességtartalmat és adott esetben az esetleges átsilózást, továbbá az elvégzett kezeléseket. A mérlegelés nem történhetett 10 hónapnál régebben. A raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tételnek minden tekintetben meg kell felelnie a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak. A mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzőknek meg kell egyezniük a reprezentatív mintáéival, amely az intervenciós hivatal, vagy annak képviselője által minden 60 tonna után vett mintákból áll. A meghatározott eljárás szerint vett részmintákból reprezentatív minta, a reprezentatív mintából három alminta készítése történik. A három almintából egy a felajánlót illeti, egyet az MVH (részben a felajánló költségére) GAFTA minősítéssel rendelkező {66/2004. (IV. 29.) FVM rendelet} laboratóriumban megvizsgáltat, egyet pedig referenciamintaként (egy esetleges későbbi vizsgálat céljából) őriznek meg. A felajánlott gabona intervenciós felvásárlása tekintetében kizárólag a beszállításkor (helyben történő átvétel esetében a helyszíni ellenőrzéskor) vett minta alapján elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredménye a meghatározó. Amennyiben az átvételkori helyszíni és a laboratóriumi ellenőrzés eredményei alapján a tétel megfelel a minimális intervenciós követelményeknek, a beszállított tétel elfogadásáról az MVH helyt adó határozatot állít ki. Ezzel egyidőben a felajánló részére megküldi a tételről szóló, az intervenciós alapár, a havi növekmény, a minőségi módosítók, a szállítási költségtérítés, valamint a technológiai paraméterek laboratóriumi vizsgálatának díjából kalkulált intervenciós vételi árról szóló tájékoztatást. A követelményeknek nem megfelelő tételeket az MVH határozat formájában elutasítja. Az elutasított tétel visszavonásának összes költsége (beleértve a tétel korábbi kezelésével kapcsolatos költségeket) a felajánlót terheli. 1.1.3. Az intervenciós vételi ár kiszámítása Az MVH a felvásárolt gabona vételárát forintban utalja a felajánló bankszámlájára. Az intervenciós ár nettó (azaz ÁFA és kompenzációs felár nélküli) ár, számításának alapja a kijelölt intervenciós raktárba beszállított tétel. Az intervenciós raktárba történő beszállítás a felajánló feladata, a szállítás tényleges költségét ő fizeti. 9

1.2. Az intervenciós vételi árat befolyásoló főbb tényezők Az Európai Unió által rendeletben meghirdetett intervenciós felvásárlási alapár 101,31 euró/tonna. Azonban az ebből számított, ténylegesen kifizetésre kerülő intervenciós vételi ár ennél lehet több, illetve kevesebb is. A vételi árat leginkább 3 tényező befolyásolhatja. Az első a havi növekmény, ami 0,46 €/t. Ez göngyölten hozzáadódik az intervenciós alapárhoz minden hónap első napjával. A második a szállítási költség, a harmadik pedig a gabona minősége. A Bizottság 824/2000/EK rendelete tartalmazza a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló információkat. A rendelet könnyebb megértéséhez két dolgot érdemes tisztázni, ami a három, vételi árat befolyásoló terület közül leginkább magyarázatra szorul: a szállítási költségeknek és az intervencióra felajánlott áru minőségének a felajánló részére kifizetésre kerülő intervenciós vételár összegét befolyásoló hatását. A szállítási költség megállapításánál három helyet (földrajzi pontot) kell figyelembe venni: – annak a raktárnak a helyét, melyben a felajánlás idején tárolják a gabonát, nevezzük ezt raktárnak, – annak a raktárnak a helyét, melyet az MVH jelöl ki és amelyben tároltatni akarja a felajánlott árut, nevezzük ezt intervenciós raktárnak, és a – felajánlás helyéhez legközelebbi intervenciós központot, mint referencia pontot. A fizetendő szállítási költség a fenti három hely egymáshoz viszonyított távolsága alapján határozható meg. Az uniós rendelkezés értelmében a felajánlott tétel szállítási költségeit a felajánlás helyétől a legközelebb eső intervenciós központig az ajánlattevő fizeti. Ha messzebbre kell szállítania, mint az intervenciós központ, akkor az MVH megtéríti a többlet távolság költségét (hozzáadja a felajánló részére a felajánlott áru után kifizetésre kerülő vételi árhoz), ha közelebbre, akkor a különbség levonásra kerül az árból. FONTOS! Ha a raktár és az intervenciós raktár ugyanaz, tehát a felajánlott áru már a felajánlás időpontjában is egy intervenciós raktárban van, akkor is levonásra kerül a legközelebb eső intervenciós központig meghatározott szállítási költség. Az MVH a vételárfizetésen keresztül biztosítja, hogy minden felajánló az előírásoknak megfelelően járjon el a szállítási költségtérítés fizetése során. A szállítási költségtényező nem az intervenciós raktár és a felajánlott gabona tárolási helye közti távolságra vonatkozik, hanem az utóbbi tárolási hely és az intervenciós központ távolságán alapul. Nem a teljes, illetve tényleges szállítási költségek térítése, hanem egy kiegyenlítő célú átalányösszeg számítása a cél, ami hol vételár-többletként, hol levonásként jelenik meg (ezzel biztosítható, hogy az egyes felajánlókat terhelő eltérő szállítási költségek ellenére se kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe a nagyobb távolságról beszállítók). Adott esetben előfordulhat, hogy az intervenciós központként feltüntetett településen nincs jóváhagyott, intervenciós tárolásban közreműködő raktár. Az MVH a szállítási költségtényező kiszámítását minden esetben a magyar gyakorlatban alkalmazott szállítási díjaknak megfelelően kialakított standard díjszabás alapján végzi. A 2004/2005. gazdasági évben a költségtényező számításának alapjául szolgáló szállítási díj mértéke 15 Ft/t/km. A felajánló által fizetendő összegek a vételi árból kerülnek levonásra, míg az MVH által fizetendő összegek a vételárat növelik. A minőségre vonatkozó követelmények intervenciós vételárat befolyásoló szerepéről talán még fontosabb pontos ismeretekkel rendelkezni. Az intervencióra való jogosultsághoz a gabonának épnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek kell lennie, vagyis az adott gabonafélére jellemző színű, idegen szagtól és növeke10

dése bármely szakában élő kártevőktől (atkákat is beleértve) mentes és megfelel a 824/2000 számú bizottsági rendeletben foglalt meghatározott minimális minőségi követelményeknek, amelyek közül a legfontosabbak a nedvességtartalomra, a fajsúlyra és a fehérjetartalomra vonatkozó követelmények. Ezek ugyanis nagymértékben befolyásolhatják az intervenciós alapárból számított ténylegesen kifizetésre kerülő vételárat, és amelyeket közösen kell alkalmazni. A gabona csak akkor ajánlható fel intervencióra, ha nedvességtartalma nem haladja meg a 14,5%-ot. Efelett a gabonát el fogják utasítani. Sőt, 14,5% esetén a vételár tonnánként 1euróval csökken. A levonás mértéke 14%-ig egy tized százalékonként 0,2 €/t-val csökken, vagyis 14% esetén, egészen 13,5%-ig, nincs levonás. 13,4% – 10,0% között a nedvességtartalom 0,1%-os csökkenése 0,1 eurót „ér” a felajánlónak, vagyis ennyivel nő a vételi ár. A gabona akkor ajánlható fel intervencióra, ha fajsúlya minimum 73 kg/hl. Ekkor azonban tonnánként 1,5 euró kerül levonásra 73,99 kg/hl-ig, 1 euro 74-74,99 kg/hl között és 0,5 euró 75-75,99 kg/hl között. 76 kg/hl fajsúly felett nincs levonás a vételárból. Az intervencióra felajánlott gabona minimális fehérjetartalma a 2002/03 gazdasági évet követően a szárazanyag %-ában 10,5%. Ha a közönséges búza fehérjetartalma kevesebb, mint 11,5%, akkor 0,5%-onkénti csökkenés esetén 2,5 EUR/tonna kerül levonásra, vagyis 10,5%-os fehérjetartalom esetén 5 euró/tonna. A további árcsökkentő tényezőket és a minimális követelményeket a 824/2000/EK rendelet tartalmazza. Egy példa az intervenciós vételi ár számítására

Felajánlott gabonaféle: étkezési búza Felajánlott mennyiség: 100 tonna Felajánlás ideje: december 2. Intervenciós alapár: 101,31 €/tonna Havi növekmény (göngyölt): 0,92€/tonna (0,46€/tonna havonta) Nedvességtartalom: 13,3% Fajsúly: 75 kg/hl Fehérjetartalom: 11,2% Szállítási költségtérítés: 15 Ft/tonna/km Szállítási költség: a búza felajánláskori raktára és a legközelebbi intervenciós központ közti távolság: 30 km. A búza felajánláskori raktára és a kijelölt intervenciós raktár közti távolság: 20 km. 1 tonna búza felvásárlási árának számítása Alapár Havi növekmény A felajánlott gabona paraméterei Nedvességtartalom Fajsúly Fehérjetartalom Összesen: Euró/Forint átváltási árfolyam: Szállítási költségtétel Mindösszesen

101,31 €/t +0,92 €/t 13,3 % 75 kg/hl 11,2 % 260 Ft/€ 10 km

+ 0,20 €/t - 0,50 €/t - 2,5 €/t 99,43 € 25.851,8 Ft - 150 Ft 25 701,8 Ft

A felajánlott 100 tonna búza vételi ára tehát 2.570.180 Ft + 15 %ÁFA. A vételár átutalása az elfogadó határozat meghozatalától számított 30-35 napon belül történik. Ennek azonban nélkülözhetetlen elofeltétele, hogy legkésobb a határozat kiállításától számí11

tott 15 napon belül a felajánló által kiállított számla a Hivatalhoz megérkezzen, illetve felvásárlási jegy esetében annak kiállítása ezen ido alatt megtörténjen. Ellenkezo esetben a kifizetés (tekintettel az ellenorzés, jóváhagyás, illetve forrásigénylés idoszükségletére) késedelmet szenvedhet, az MVH nem vállal felelosséget azokért az esetekért, amikor a fizetési határido túllépésére a számla késedelmes beérkezésébol adódóan kerül sor. A hiányosan, hibásan benyújtott számlákat az MVH visszaküldi.

2. Intervenciós tárolás Magyarországon a gabonaintervenció keretében felvásárolt készletek tárolásáról az MVH a közösségi, illetve nemzeti jogszabályokban, illetve egyéb előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelő - raktárak tulajdonosaival, bérlőivel vagy üzemeltetőivel kötött szerződések alapján gondoskodik. Intervenciós tárolás céljából raktárát az MVH-nak felajánlhatja az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely olyan raktár tulajdonosa, üzemeltetője vagy bérlője (a továbbiakban együttesen: Raktár-felajánló), amely megfelel az intervenciós gabonaraktárakkal és rizsraktárakkal szembeni követelményekről szóló 67/2004. (IV. 29.) FVM rendeletben, illetve a 67/2004. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 143/2004. (IX. 30.) és 158/2004. (X. 29.) FVM rendeletben megállapított követelményeknek. A műszaki-technikai feltételek mellett a Raktár-felajánlónak rendelkeznie kell a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti ügyfél-regisztrációs számmal, valamint az MVH Gabona Tároló Nyilvántartási Regisztrációs Rendszerében való nyilvántartást igazoló bizonyítvánnyal („GATAR-szám”). Tárolási szerződés csak abban az esetben köthető, amennyiben legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig a felajánlott raktár kezelője igazolja, hogy rendelkezik a 67/2004. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott képesítést igazoló tanúsítvánnyal. Az intervenciós tárolásra felajánlott raktárakat az MVH adminisztratív úton és a helyszínen is ellenőrzi. A raktárak felajánlásának pontos módjáról a 45/2004. (VII. 29.) MVH Közlemény a gabonafélék 2004/2005. gazdasági évben történő intervenciós tárolásról, illetve ennek módosításai {79/2004 (XII. 01), 85/2004. (XII. 22.) és a 12/2005. (II. 22.) MVH Közlemények} adnak részletes tájékoztatást. A felajánlásokat az MVH által közzétett intervenciós raktárfelajánlásra történő felhívást követően a felhívásban megjelölt időpontig lehet megtenni. A felajánlás az I0032 és az I0033 számú ajánlati formanyomtatványok kitöltésével tehető meg, amelyet postai úton tértivevénnyel a felajánlás helye szerinti MVH Megyei Kirendeltségéhez kell elküldeni. A hiányos ajánlat benyújtóját az MVH hiánypótlásra szólítja fel, amelyet a felszólításban megjelölt határnapig kell teljesíteni. Abban az esetben, ha Raktár-felajánló a raktárában tárolt gabonát is felajánlja az MVH-nak intervenciós felvásárlásra, az I0028 formanyomtatványt a telephely szerint illetékes MVH Megyei Kirendeltséghez. A raktározással szemben támasztott alapvető követelmények:

A tárolt intervenciós gabona minőségi és mennyiségi megóvása. Havi készletkimutatás. Éves készletkimutatás. Együttműködés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bejelentés nélkül és szabálytalan időközökben végzett raktárellenőrzéseit végző ellenőrrel. – Minden, az intervenciós készletek kezelésére vonatkozó nyilvántartás és beszámoló mindenkor rendelkezésre áll az MVH tisztviselőinek és az Európai Bizottság által felhatalmazott tisztviselőknek. – Számítógépes intervenciós készletnyilvántartás vezetése.

– – – –

12

– Készletjelentés aktualizálása: A naprakész készletnyilvántartás megküldése az MVH-

nak a készletmozgást követő nap délelőtt 11 óráig. A készletkimutatások tartalmazzák raktározás helyének, az előző időszakról áthozott mennyiség, a be- és kitárolt tételek részletes megjelölését, valamint jelzi a készletmozgást követően meglévő készleteket. 2.1. Raktár jóváhagyása Az adminisztratív ellenőrzés során megfelelőnek minősített felajánlásokban megjelölt raktárakat az MVH műszaki, technológiai és készlet-nyilvántartási szempontokat figyelembe véve a helyszínen ellenőrzi, amelynek időpontjáról a Raktár-felajánlót előzetesen értesíti. Az intervenciós tárolásra vonatkozó követelményeknek megfelelő raktárakat az MVH határozatlan időre jóváhagyja. A jóváhagyást az MVH visszavonja, amennyiben az intervenciós tárolás feltételei nem biztosítottak. A jóváhagyás visszavonásából származó jogkövetkezmények (pl. az intervenciós tárolási szerződés megszűnése) a Raktár-felajánlót terhelik. Az ajánlattevő az ajánlatát a raktározási szerződés megkötéséig visszavonhatja. Az ajánlat visszavonása nem érinti a raktárak jóváhagyásának érvényességét. A Raktár-felajánlónak az ajánlat visszavonásáról szóló írásbeli nyilatkozatát az MVH illetékes Megyei Kirendeltségéhez kell benyújtania. 2.2. Szerződéskötés Az MVH a jóváhagyó határozatában megadott adatok alapján a Raktár-felajánló kérelmének és a piaci szükségleteknek megfelelően a Raktár-felajánlóval – a raktározásra vonatkozó követelményeket és kötelezettségeket előíró – szerződést köthet. Az MVH köthet 12+12 hónapra szóló (azzal a Raktárfelajánlóval, aki szabad tárolókapacitásaikat hosszabb távon az MVH rendelkezésére bocsátja) és rövid távú, de legalább 2005. május 31-ig szóló szerződést. A szerződésminták letölthetőek az MVH internetes honlapjáról, valamint beszerezhetőek az MVH Megyei Kirendeltségeinél. Az MVH az intervenciós raktárakat bejelentés nélkül és szabálytalan időközökben ellenőrzi. Évente egyszer átfogó ellenőrzés keretében elvégzi minden raktár és az azokban tárolt intervenciós gabonatételek mintavételezését és komplex laboratóriumi vizsgálatát. Az ellenőrzés magába foglalja a tárolók építészeti, műszaki és technológiai paramétereinek, valamint a raktártelep működésének, jogi és személyi feltételeinek vizsgálatát. Az ellenőrzés továbbá kiterjed a tárolt készletek minőségének vizsgálatára, valamint a raktárban található intervenciós készletnyilvántartások – beleértve a számítógépes nyilvántartást is – , az MVH által vezetett készletnyilvántartás és fizikailag létező készletek mennyiségi és minőségi összehasonlítására. Az ellenőrzés eredményeit összefoglaló jegyzőkönyvet az ellenőr és a raktárkezelő is ellenjegyzi. A raktározási költségtérítést az MVH a tárolt intervenciós készletek után havi rendszerességgel fizet. Az intervenciós készleteket raktározót a támogatás összege az MVH-val kötött szerződés szabályai szerint illetik meg, annak külön igénylésére nincs szükség. A raktározónak fizetendő összeget az MVH a központi készletnyilvántartás adatai alapján kalkulálja. A naprakész központi nyilvántartást az MVH a helyszíni ellenőrök által készletmozgásonként, valamint a raktárellenőrzések során készített jegyzőkönyvek eredményei alapján vezeti.

3. Intervenciós készletek értékesítése Az EU tulajdonában lévő intervenciós készletek az Európai Bizottság határozata alapján a következő módon értékesíthetők: – Közösségi piacon; 13

– Exportra; – Élelmiszersegélyként.

3.1. Közösségi piacon történő értékesítés A gabona értékesítése pályázat útján történik. A pályázatok kiírásáról a Bizottság rendelet formájában dönt. A pályázat az értékesítésre szánt mennyiségeket és a pályázatok benyújtásának zárónapját tartalmazza. A kifizető ügynökség pályázati felhívást tartalmazó közleménye magában foglalja többek között a minimálisan értékesíthető mennyiségeket, a gabona főbb jellemzőit, illetve a tárolás helyét. A pályázatok csak biztosíték letevésével hitelesek. A pályázati felhívás lezárulását követő második hónapban az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az értékesítési eljárás eredményéről. 3.2. Exportra történő értékesítés Az értékesítés pályázat útján történik. A pályázatok kiírásáról a Bizottság rendelet formájában dönt. A pályázat tartalmazza az értékesítésre szánt mennyiségeket, az adott mennyiségeket tároló régiókat és a pályázatok benyújtásának zárónapját. A kifizető ügynökségek pályázati felhívást tartalmazó közleménye magában foglalja többek között az egyes tételek főbb jellemzőit, a tárolás helyét, a tárolást végzők nevét és címét, egyéb feltételeket, a legalacsonyabb szállítási költséggel elérhető és megfelelő műszaki berendezésekkel rendelkező kiléptetési helyet. A pályázatok kizárólag akkor érvényesek, ha azokhoz exportengedély-kérelmet, valamint az érintett rendeltetési helyre vonatkozó exportvisszatérítés-kérelmet csatolnak, továbbá igazolást arról, hogy a pályázó letette az előírt biztosítékokat. Amikor az egyes pályázatok benyújtási határideje lejár, az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a pályázatok jegyzékét. A Bizottság ez alapján megállapítja a minimális értékesítési árat. A kifizető ügynökség a pályázat eredményéről haladéktalanul értesíti a pályázókat. Míg a gabonaintervenciós készletek értékesítéséhez kapcsolódó döntések meghozatala teljes mértékben centralizált (Gabona Irányító Bizottság), addig a döntésekből adódó végrehajtási feladatokat tagállami szinten az MVH hajtja végre, amely az értékesítés lebonyolítása során mintegy közvetítő szerepet játszik a Bizottság és a pályázók között. Közvetítő feladata abban nyilvánul meg, hogy a Bizottság által kiadott értékesítési információkat a tagállami pályázók számára továbbítja, és folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az értékesítés menetéről és eredményéről. Az MVH közvetlenül felel az intervenciós készletek uniós jogszabályokban előírt értékesítési rend betartásáért. Az értékesítés végrehajtása során az MVH igénybe veszi a tagállami gabonaminősítő laboratóriumok munkáját, ellenőrzi az intervenciós raktárakat, valamint nyomon követi a kitárolt gabona útját. Az MVH feladatkörébe tartozik az értékesítésénél felmerülő összes pénzügyi művelet lebonyolítása, beleértve a letéti díjak kezelését is.

4. Szabályozásban tett intézkedések a csatlakozás óta Magyarországon A 2004. évi magyarországi rekord gabonatermés, a korábbi évekhez képest rendkívül alacsony export, valamint az intervenciós árnál alacsonyabb gabonapiaci árak következtében alakult ki 2004. őszétől az a rendkívüli gabonapiaci helyzet, ami miatt a gabonatulajdonosok 2004. november 1. óta bruttó 5,7 millió tonna gabonát ajánlottak fel intervencióra (a nettó felajánlás a folyamatos felajánlás-visszavonások miatt kevesebb, de kb. 4 millió tonna körül mozog), ami az EU-25-ök összes felajánlásának közel 50%-a. Ez a rendkívüli helyzet szinte teljesíthetetlen feladat elé állította az áru felvásárlását illetően, amelyet a rendkívüli helyzetből adódóan a megfelelő mennyiségű, valamint üres intervenciós raktárkapacitás hiánya gá14

tolta. Ezért mind a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mind az MVH azon dolgozott, hogy megteremtse az intervenciós felvásárlás feltételeit olyan eszközökkel, melyekre „normális” piaci körülmények között nincs szükség. Ennek érdekében – a raktárkövetelmények többször enyhítésre kerültek, – a felvásárlás folyamatának felgyorsítása érdekében bevonásra kerültek a közraktárak (lásd: 25/2005. (III. 26.) FVM rendelet, az e rendelethez kapcsolódó MVH Közlemény) – a földművelésügyi miniszter gondoskodott 500 ezer tonna raktárkapacitás rendelkezésre állásáról azon termelők számára, akik nem rendelkeznek megfelelő minőségű raktárral, – több hónapja folyamatos tárgyalások zajlanak az Európai Bizottsággal a szabad piaci és intervenciós felesleg levezetésére alkalmas exporttámogatás meghirdetéséről (a csatlakozás óta a Közös Agrárpolitika szabályai vonatkoznak hazánkra is, melynek piaci feszültségeket enyhítő eszközeivel csak az Európai Bizottság élhet és alkalmazhat), – az FVM kezdeményezte, hogy az intervenciós árut külföldi raktárakban is el lehessen helyezni, – kedvezményes hitel biztosításával raktárépítési program indult. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi helyzet egyik kiváltó oka a Közös Agrárpolitika szabályainak kötelező alkalmazása – amely az elkövetkezendő években nem fog megváltozni –, hazánknak és a piaci szereplőknek fel kell készülnie arra, hogy a kritikus helyzet hosszabb távon fennmaradhat. Alapvető fontosságú megérteni azt, hogy a termelőknek a piaci igényeket kielégítő, jó minőségű árut kell termelniük nagy és homogén mennyiségben. Nem lehet cél az „intervencióra való termelés”.

5. Jogszabályi háttér 5.1. Gabona és rizs intervenció Az MVH-nak a gabona és rizs intervencióban történő részvétel részletes feltételeiről szóló Közleményei (internetes honlapján, a Központi Hivatalában, valamint a Kirendeltségeken), amelyek többek között tartalmazzák az intervenciós központok listáját és az intervenciós felajánlással kapcsolatos szállítási költség kalkulációjához szükséges szállítási költséget, illetve a laborvizsgálatok költségét is. – A Bizottság 1995. július 7-i 1663/95 EK rendelete a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garancia Részleg számla elszámolási eljárásai tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint módosításai; – A Tanács 1999. május 17-i 1258/1999/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, valamint módosításai; – A Tanács 1992. június 30-i 1766/1992/EGK rendelete a gabonafélék közös piaci szervezetéről, valamint módosításai; – A Bizottság 2000. április 19-i 824/2000/EK rendelete a gabonafélék intervenciós ügynökségek által történő átvételére vonatkozó eljárások kialakításáról, és a gabonafélék minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról, valamint módosításai; – A Bizottság 1993. július 28-i 2273/1993/EGK rendelete a gabona intervenciós központok meghatározásáról, valamint módosításai; – A Bizottság 1993. július 28-i 2131/1993/EGK rendelete az intervenciós ügynökségek által tárolt gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról, valamint módosításai; – A Bizottság 1996. november 8-i 2148/96/EK rendelete a mezőgazdasági termékek intervenciós készleteinek felmérésére és monitoringjára vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint módosításai; 15

– A Bizottság 1991. január 22-i 147/91/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek inter-

–

– –

– – – –

–

– – – –

16

venciós raktározása során bekövetkező mennyiségi veszteségekkel kapcsolatos tűréshatár meghatározásáról és rögzítéséről, valamint módosításai; A Bizottság 1989. június 12-i 1643/89/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározásához kapcsolódó árukezelési műveletek finanszírozására szolgáló átalányösszegek meghatározásáról, valamint módosításai; A Tanács 1977. május 17-i 1055/77/EGK rendelete az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról, valamint módosításai; A Bizottság 1992. december 4-i 3515/92/EGK rendelete az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról szóló 1055/77/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról, valamint módosításai; A Tanács 1995. december 22-i 3072/95/EK rendelete a rizs közös piaci szervezetéről, valamint módosításai; A Tanács 1995. december 22-i 3073/95/EK rendelete a rizs standard minőségének megállapításáról, valamint módosításai; A Bizottság 2000. március 14-i 549/2000/EK rendelete a rizs intervenciós központok meghatározásáról, valamint módosításai; A Bizottság 1998. március 30-i 708/98/EK rendelete a hántolatlan rizs intervenciós ügynökségek által történő átvételére vonatkozó eljárások kialakításáról, valamint a minőséghez kapcsolódó árnövekedésekről és árcsökkentésekről, valamint módosításai (különös tekintettel a Bizottság 579/2004/EK rendeletére); A Bizottság 1991. január 11-i 75/91/EGK rendelete az intervenciós ügynökségek által tárolt hántolatlan rizs értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról, valamint módosításai; A Tanács 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendelete a gabonák közös piaci szervezetéről, valamint módosításai; A Tanács 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK rendelete a rizs közös piaci szervezetéről, valamint módosításai; 66/2004. (IV. 29.) FVM rendelet a gabona és rizs intervenciójáról, valamint módosításai; 67/2004. (IV. 29.) FRVM rendelet az intervenciós gabonaraktárakkal és rizsraktárakkal szembeni követelményekről, valamint módosításai.

III. TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS Az EU-15-ök országaiban közvetlen támogatást alkalmaznak, amely meglehetősen összetett és bonyolult rendszer. A szántóföldi növények közül csak az ún. GOFR növények (Gabona-, Olaj-, Fehérje- és Rostnövények) részesülhetnek ilyen támogatásban. A közvetlen támogatások tekintetében azonban az újonnan csatlakozó országok átmenetileg nem kötelesek alkalmazni az unióban már évek óta alkalmazott bonyolult támogatási rendszert, hanem egyszerűbb formában hívhatják le az uniós forrásokat. Ezért nevezzük ezt egyszerűsített területalapú támogatásnak. Az Unióval kötött megállapodás alapján a közvetlen támogatásként igénybe vehető támogatási összeg 2004-ben az Uniós támogatási szint 25%-át érte el, ami 2004-2007 között 5%-kal, 2007-2013 között 10%-kal nő egészen addig, amíg el nem éri a 100%-ot. Az Uniós támogatási szint azonban meghatározott ágazatokban nemzeti forrásból maximum 30%-kal kiegészíthető (kiegészítő nemzeti támogatás), de az össztámogatás szintje nem haladhatja meg az EU15-ök támogatási szintjét. Vagyis 2011-ben a kiegészítő nemzeti támogatás szintje már csak 20%, 2012-ben 10%, 2013-ban pedig 0%. Míg az EU-15-ök a termelt mennyiség után kapnak támogatást, addig az EU-10 országaiban bázisévek alapján az Európai Bizottság ún. referenciahozamot állapított meg. Ez hazánkban 4,73 tonna/hektár, ekkora mennyiségre számította ki a Bizottság az egy hektárra jutó támogatási szintet. Ez a támogatás csak az ún. bázisterületre adható, amely hazánkban 4.355 ezer hektár. Nemzeti kiegészítő támogatás csak azon szántóföldi növényi kultúrák után adható, amelyek az EU-15-öknél direkt támogatást élveznek. Ezek a 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt növények (a szántóföldi növényeken felül közvetlen támogatásban részesülnek: a szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása alapjául szolgáló zöldtakarmánytermő terület, a Virginia és Burley dohány, a héjas gyümölcsűek maximum 2900 hektárig, és energetikai célból termesztett egyes növényfajták). Az egységes területalapú támogatást (SAPS) és a hozzá kapcsolódó területalapú kiegészítő nemzeti támogatást (ún. top-up) a mezőgazdasági parcella (más szóval tábla) alapján lehet igényelni. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik. Ennek oka, hogy a támogatást két forrásból, két különböző célterületre lehet igényelni. A területalapú támogatásra olyan terület jogosult, amely 2003. június 30-án megfelelt a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot kritériumainak. A kiegészítő nemzeti támogatás nemzeti támogatási keretösszegek, ún. nemzeti borítékok alapján kerül kiosztásra. Az egyes borítékok fő jellemzője, hogy más és más növényi kört fognak át, és más és más hektáronkénti támogatási összeget tartalmaznak. A hektáronkénti támogatási összeget minden borítékra vonatkozóan jogszabály határozza meg, azonban ezt a támogatási összeget a kifizetésig két dolog befolyásolhatja: – egyrészt az euróban meghatározott támogatási összeg átváltási árfolyama; – másrészt az a tény, hogy a támogatási alapösszeget csak egy előre rögzített országos összterületnagyságra (bázisterület) lehet folyósítani. Amennyiben a kérelmek által lefedett terület meghaladja a bázisterületet (maximális támogatási összegben részesíthető országos területnagyságot), a túllépés arányában csökken minden gazdálkodó jogosult támogatható területének nagysága és ennek következtében a támogatási összeg mértéke is. A magyar termelők részére 2004-ben az Egységes területalapú támogatásként kifizethető brüsszeli források összesen megközelítőleg 305 millió eurót tesznek ki, míg ez 2005-ben 375 millió euró. Ezen összeget a 2003. június 30-i állapot szerint helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartott mezőgazdasági területre vetítették, így kaptuk meg a hektáronkénti 17

maximális támogatási összeget. Az „EU-pénztárcából” fizetendő Egységes területalapú támogatás minden támogatott növény és hasznosítás esetében azonos mértékű, ami 2004-ben 70,22 EUR/ha, míg 2005-ben 86,21 EUR/ha. Kiegészítő nemzeti támogatás a növénytermesztési ágazatban a dohány, rizs és egyes szántóföldi növények termesztése után jár. A szántóföldi növényekre 2004-ben 11.000 Ft, míg 2005-ben legfeljebb 19.420 Ft vehető igénybe. A termelők közvetlenül a falugazdászoktól, a kamarai tanácsadóktól, az MVH megyei kirendeltségeitől, illetve az Interneten (www.mvh.gov.hu) keresztül juthatnak a kérelemcsomagokhoz. A kérelemcsomag tartalma: – Formanyomtatványok • - Területlapú támogatás Főlap (K0001) • - Területalapú támogatás Igénylő betétlap (K0002) – Kitöltési útmutató A gazdáknak a támogatási kérelemhez benyújtáskor csatolniuk kell az Egyedi blokktérkép(ek)et, melyeken a Kitöltési útmutatóban meghatározott módon azonosítaniuk kell az adott fizikai blokkban elhelyezkedő mezőgazdasági parcelláikat. A területalapú támogatás iránti kérelmet az MVH által rendszeresített nyomtatványokon, a gazdálkodó lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MVH Megyei Kirendeltséghez – külföldi gazdálkodó esetén a Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltséghez – kizárólag postai úton kell benyújtani. A támogatási kérelem határidőt követően még 25 naptári napig benyújtható, de ebben az esetben a jogosult támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökken. A 25 naptári nap letelte után benyújtott kérelem elutasításra kerül. A kérelem benyújtásának időpontja a postára adás napja. Mind a kérelem kitöltésében, mind annak postára adásában a termelő ingyenesen fordulhat segítségért a falugazdászhoz, illetve a kamarai tanácsadóhoz. A támogatásnak – az Egységes területalapú támogatás esetén – nem előfeltétele a növénytermesztési tevékenység (termelés), azonban követelmény a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartása. A Kiegészítő nemzeti támogatás tekintetében a támogatás igénybevételéhez nem elegendő a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartása, hanem a mezőgazdasági tevékenység részeként tényleges termelést is folytatni kell.

1. Egységes területalapú támogatás A támogatás alapjául szolgáló terület hasznosítása után a mezőgazdasági termelő 86,21 EUR/ha mértékű támogatás igénybevételére jogosult. A támogatás forintban kerül kifizetésre. Az átváltásra a külön közösségi jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) a hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. Csak abban az esetben igényelhető támogatás, ha a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Amennyiben a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcelláknak el kell érniük vagy meghaladniuk a 0,3 hektárt. Támogatás legalább 0,3 hektár egybefüggő szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után önállóan is igényelhető. Ha a mezőgazdasági termelő támogatható területe nem éri el együttesen az 1 hektárt, de rendelkezik legalább 0,3 hektár szerinti összefüggő területtel és legalább 0,3 hektár szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény összefüggő területtel, e területek után együttesen igényelhet

18

támogatást. Egy mezőgazdasági parcellára csak egy támogatási kérelem nyújtható be. A támogatás alapjául szolgáló területet a tényleges hasznosítás alapján határozzák meg. Nem vehető igénybe támogatás olyan terület után, amelyre vonatkozólag a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítése intézkedés támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján támogatásra való jogosultságot állapítottak meg. A támogatási kérelmet 2005. május 11-ig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, kizárólag az általa rendszeresített 2005. évi formanyomtatványon, és az ahhoz mellékelt, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI.13.) FVM rendelet szerinti egyedi blokktérképen. A támogatási kérelmen fel kell tüntetni az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján kiadott regisztrációs számot. Regisztrációs szám hiányában a kérelemhez egyidejűleg csatolni kell a nyilvántartásba vételi kérelmet is. A kérelmen a mezőgazdasági termelő külön rovatban nyilatkozik az általa bejelentett terület vonatkozásában állandó legelőként hasznosított földterület nagyságáról, valamint egyéb, bejelentésre kötelezett területekről (a 796/2004/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdésének 1-3 albekezdése szerint). Vagyis az igénylőnek MINDEN MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ TERÜLETET BE KELL JELENTENIE! Azt is, amelyre nem kér támogatást. Ennek elmulasztása szankciót von maga után! Az MVH a támogatási kérelem befogadásáról 2005. június 11-ig igazolást állít ki, és megküldi a mezőgazdasági termelő részére. Az igazolás a kérelemben foglaltaknak megfelelően tartalmazza: – a mezőgazdasági termelő nevét, regisztrációs számát, – a kérelemben feltüntetett mezőgazdasági parcellák adatait: • a fizikai blokk azonosító számot, • a parcella sorszámát, • a hasznosítás típusát, • a bejelentett területet, valamint – az engedményes nevét és bankszámlaszámát. Ezen igazolás kiállítása nem minősül a támogatási jogosultság, vagy más jogosultsági feltételek teljesítése igazolásának. A támogatási kérelem 2005. június 5-ig módosítható az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. Hiánypótlás egy alkalommal, az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított, az MVH által megállapított határidővel teljesíthető. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a hiánypótlási felhívásnak a rögzített határidőt követően tesz eleget, a határidőn túl benyújtott kérelemhez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A határidőn túl benyújtott hiánypótlás nem fogadható el. Amennyiben a támogatási kérelem nyilvánvaló hibát tartalmaz, arról az MVH feljegyzést készít és a hibát saját hatáskörben kijavítja. A támogatás iránti kérelem visszavonását kizárólag az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A visszavonás a benyújtás időpontjában lép hatályba.

19

1.1. Adminisztratív és fizikai ellenőrzés A támogatás iránti kérelmek ellenőrzésre kerülnek. Amennyiben az ellenőrzések eredménye az, hogy adott fizikai blokkra beadott támogatási kérelmek által lefedett terület összesen nagyobb, mint a fizikai blokk nettó támogatható területe, erről az MVH értesíti az érintett mezőgazdasági termelőket, és egyúttal felszólítja őket a kérelemben megadott adatok helyesbítésére. Ebben az értesítésben meg kell jelölni az egy fizikai blokkban gazdálkodó, kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket és a kérelmükben foglaltaknak megfelelően a mezőgazdasági parcellára vonatkozó adatokat. A támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők kötelesek az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül írásos választ adni az MVH részére. Amennyiben a megállapított túligénylés részben vagy egészben továbbra is fennáll, az MVH – a 3 százalékot meg nem haladó túligénylés esetén, a túligénylés arányában a fizikai blokk nettó támogatható területéig csökkenti a fizikai blokkon belüli kérelemben megjelölt területeket, illetve – a 3 százalékot meghaladó túligénylés esetén, fizikai ellenőrzést folytat le az érintett fizikai blokk vonatkozásában. A fizikai ellenőrzést nem kell lefolytatni, ha a 15 napon belüli határidőt a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő elmulasztotta. Ebben az esetben az MVH a határidőt elmulasztó mezőgazdasági termelő kérelemben bejelentett területeit a túligénylés mértékének megfelelően csökkenti. Amennyiben a csökkentés ellenére a túligénylés továbbra is fennáll, az a) és b) pontban foglaltakat kell alkalmazni. Ugyanez az eljárás abban az esetben, amikor az MVH ugyanazon mezőgazdasági parcella tekintetében többszörös igénylést állapít meg. Amennyiben az adminisztratív, illetve a fizikai ellenőrzés eredményeképp sem szüntethető meg a túligénylés, akkor – a többszörös igénylésben érintett mezőgazdasági parcella, illetve – a túligénylés hektárban kifejezett nagyságának megfelelő terület minden érintett kérelem esetén jogosulatlan igénylésnek számít. A b) pont szerinti terület nem haladhatja meg az adott fizikai blokkban kérelmezett terület 100%-át. Az a) és b) pontok szerinti jogosulatlan igénylés mindaddig fennáll, míg valamelyik érintett mezőgazdasági termelő a jogvita elbírálására egyébként illetékes hatóság vagy bíróság jogerős határozatával nem igazolja jogosultságát, vagy az érintett mezőgazdasági termelők együttesen nem helyesbítik a kérelmeiket. 1.2. Nemzeti kiegészítő támogatás Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan szántóföldi növénytermesztéshez kiegészítő nemzeti támogatás vehető igénybe. Kiegészítő nemzeti támogatás csak olyan területekre igényelhető, melyekre egyébként egységes területalapú támogatást is igényeltek. A kiegészítő nemzeti támogatást az egységes területalapú támogatás igénylésével azonos módon és egyidejűleg, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet igényelni 2005. május11-ig.

20

Az MVH a támogatási kérelem benyújtásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül igazolást állít ki, és megküldi a kérelmező részére. Az igazolás a kérelemben foglaltaknak megfelelően tartalmazza: – a kérelmező nevét, regisztrációs számát, – a kérelemben feltüntetett mezőgazdasági parcellák adatait: • a fizikai blokk azonosító számot, • a parcella sorszámát, • a hasznosítás módját, • a bejelentett területet, valamint • az engedményes bankszámlaszámát. A növénytermesztési támogatási kérelemről az MVH 2005. június 1-ig határoz. A támogatás kifizetése a határozathozatalt követően 2006. január 1-től 2006. június 30-ig történik. Hektáronként legfeljebb 80 EUR, de legfeljebb 19.460 Ft támogatás vehető igénybe és forintban kerül kifizetésre. Amennyiben a támogatás alapjául szolgáló területek összege meghaladja a 3 532 138 hektár szántóföldi növény bázisterületet, az adott támogatási évben a termelőnként támogatható területek nagysága a túllépés mértékével arányosan csökken. Amennyiben a kérelem által lefedett terület hasznosítása vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági termelő személye megváltozik, arról a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő a változást követő 10 munkanapon belül bejelentést tesz az MVH-nak. A bejelentést kizárólag az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. Szántóföldi kiegészítő nemzeti támogatás folyósítható azon területek után – amelyeken a 2005. évre vonatkozó nemzeti kiegészítő támogatásról szóló FVM rendelet (továbbiakban: R) melléklete szerinti, illetve szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása alapjául szolgáló növényeket termesztenek, és – amelyeken az állományt legalább a rendes növekedési feltételek melletti virágzás kezdetéig megőrzik. Amennyiben a kérelem által lefedett terület hasznosítása vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági termelő személye megváltozik, arról a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek be kell jelentenie az MVH felé a változást követő 10 munkanapon belül. A szántóföldi növények esetében azonban a támogatás – függetlenül a támogatást igénylő mezőgazdasági termelő személyében bekövetkezett változástól – a támogatást eredetileg igénylő mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld után vesz igénybe támogatást, erről a támogatási kérelemben nyilatkozik, és a támogatási kérelemhez csatolja, vagy legkésőbb 2005. szeptember 15-ig az MVH részére megküldi a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet igazolását, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelemben megjelölt, és a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldet érvényes jogcímen használja, és nincs lejárt díjtartozása. A Kiegészítő nemzeti támogatások kifizetésének előfeltétele, hogy a gazdálkodónak a köztartozásáról állami adóhatósági igazolást kell az MVH-hoz benyújtania. A köztartozásnak megfelelő összeget az MVH a központi költségvetés előirányzatából fizetett kiegészítő nemzeti támogatásból vonja le és utalja át az állami adóhatóságnak. Az MVH az igazolás beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik a támogatás átutalásáról.

21

1.2.1. Támogatásban részesíthető szántóföldi növények Vetőmag támogatás

Támogatott vetőmag termesztése esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló (48/2004 (IV.21.) FVM rendelet 14. § (1) bekezdés szerinti) bejelentési kötelezettségének teljesítése során a vetőmag-szaporítási céllal hasznosított területet területazonosítási adatokkal is lássa el (a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003 (XI. 13.) FVM rendelet szerint). A vetőmagok utáni támogatás az OMMI MVH-hoz megküldött igazolása alapján folyósítható. Rostkender

Rostkender termesztése esetén, a támogatás igénybevételére az alábbi feltételek esetén van mód: – Bizottság 796/2004/EK rendelete II. mellékletében felsorolt fajták esetében; – az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó kender termelése esetén a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladhatja meg a 0,2%-ot; – a rostkender termesztése esetén a vetőmag címkéket vagy azok másolatát csatolni kell a kérelemhez; – az elsődleges feldolgozóval kötött szerződést a kérelemmel együtt, vagy legkésőbb 2005. június 15-ig kell az MVH-hoz benyújtani. Rizs

Rizs termesztése esetén a támogatási jogosultság feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatás iránti kérelemre benyújtott területen a rizst legkésőbb május 31-ig elveti. Komló

Komló termesztése esetén a támogatási jogosultság feltétele a hektáronkénti 1500 vagy 2000 darab ültetvény, valamint az alapvető kezelési műveletek elvégzése (1973/2004/EK rendelet 170. cikk) Szárított takarmány

Szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása alapjául szolgáló zöldtakarmánytermő terület esetén a támogatás igénybevételére az alábbi feltételek esetén van mód: – a zöldtakarmánytermő területekről betakarított zöldtakarmányra vonatkozóan írásbeli szerződést kötöttek jóváhagyott feldolgozóval illetve szállítási dokumentumot állítottak ki; – szerződésben/szállítási dokumentumban bejelentett zöldtakarmánytermő területről hektáronként legalább 5 tonna zöldtakarmányt, napon szárított takarmány esetén 2 tonna takarmányt beszállítottak.

2. Jogszabályi háttér 2.1. Területalapú támogatás Az MVH területalapú támogatásban történő részvétel részletes feltételeiről szóló Közleményei (internetes honlapján, a Központi Hivatalában, valamint a Kirendeltségeken). – A Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29-i) a közös agrárpolitika kere-

tébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 22

1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; – az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvas-

marhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, továbbá a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről; – a Tanács 2004/281/EK határozata (2004. március 22.) a Cseh Köztársaság, az Észt Köz-

társaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánynak a közös agrárpolitika reformját követő adaptációjáról; – A Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29-i) az 1782/2003/EK tanácsi

rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról; – A Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21-i) a közös agrárpolitika keretébe

tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; – a Bizottság 239/2005/EK rendelete (2005. február 11.) a közös agrárpolitika keretébe

tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendeletmódosításáról és helyesbítéséről; – 18/2005. (III. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia

Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2005. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről; – 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia

Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.

23

IV. EXPORT-IMPORT SZABÁLYOZÁS

1. A magyar agrárgazdaság helyzete az unió piacán A magyar agrárgazdaság jelentős gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak, amely a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában és a vidék fejlődésében alapvető szerepet játszik. Európában hazánk egyike azon kevés országoknak, ahol a mezőgazdaságilag hasznosított terület rendkívül magas. A jelentős és viszonylag stabil nemzetgazdasági szerepét Magyarország a jó belső ellátás mellett fenntartott évszázados export pozícióját és pozitív külkereskedelmi szaldóját és ennek köszönhetően őrzi- az elmúlt évek súlyos megpróbáltatásai ellenére - még napjainkban is. Az agrárium hazánkban export orientált ágazat, az előállított termékek jelentős része külpiacon kerül értékesítésre. Az agrár-külkereskedelem abszolút értékben folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, az összes kivitelen belüli arány azonban csökken. A 2004 évi. agrár export meghaladta a 3 milliárd eurót, míg az import 1,87 milliárd euró volt. Az agrárkülkereskedelem tavaly 1,168 milliárdos pozitív egyenleget ért el, ami kevesebb a korábbi éveknél, de még mindig jelentős javító tényezője a külkereskedelmi mérlegnek. Az utóbbi években jelentős változások tapasztalhatók a kiviteli relációk vonatkozásában is. Ma már az EU tagországokba irányul az agrárexport több, mint 50%-a.Nincs még egy ilyen ország a keleteurópai országok között, amelyik ma a mezőgazdaságban pozitív egyenleget tudna felmutatni. A magyar agrár– és élelmiszertermékek helyzete azért is nehéz az EU élelmiszerpiacán, mivel az unióban a világ agrárfoglalkoztatottjainak egy százaléka állítja elő a világ agrárexportjának 47 százalékát, ugyanakkor ez a piac veszi fel a világ agrárimportjának 43 százalékát. Magyarország legfontosabb kiviteli cikke a hús, továbbá az olajos magvak, a zöldség és gyümölcs, a takarmány, valamint az élőállat. Gabonából a terméstől függően változik a kivitel, 3 269 ezer tonnát exportáltunk 2001-ben, 3 473 ezer tonnát 2002-ben és 2 672 ezer tonnát 2003-ban. A csatlakozásunk óta nincsenek pontos adatok a gabona exportról az áruk szabad forgalma miatt, de becslések szerint 2004 július 1-től 2005 március 31-ig összesen mintegy 1,4 millió tonna gabona hagyta el az országot, amiből 500 000 tonna körüli a búza, 800 000 tonna a kukorica és 100 000 tonna az egyéb gabona. A búza kivitele elsősorban Ausztriába, Boszniába és Szlovéniába irányul, a kukorica pedig Szlovéniába, Görögországba és Olaszországba. Cukorból, cukorkészítményből, illetve mézből 14 983 millió Ft értékben szállítottunk külföldre 2001-ben, 23 494 millió Ft értékben 2002-ben, illetve 25 548 millió Ft-ért 2003.-ban. A magyar külkereskedelem korábban szigorúan szabályozott feltételek között bonyolódott le, az export engedélyezés különböző módozatai mellett. A külkereskedelem liberalizálásával csak kevés termék maradt a kivitelben engedélyköteles. A két legfontosabb gabonánk, a búza és a kukorica, esetében regisztrációs jellegű exportengedélyezés volt 2000-től az EU csatlakozásig, komolyabb piaci zavar esetén azonban előfordult az engedélyezés szigorítása vagy szüneteltetése is. A magyar agrárium szempontjából átmeneti év volt a 2004-es esztendő, az ország uniós csatlakozása teljesen megváltoztatta a gazdálkodás feltételeit az ágazatban. A tavalyi 2003-as viszontagságos évet követően a 2004-es év rekordtermést hozott ugyan, ám ez a legtöbb gazdálkodó számára nehézségeket okozott. Megváltozott körülményekhez kellett 2004-ben alkalmazkodnia a magyar mezőgazdaságnak. Annak ellenére, hogy értékesítési gondok jelentkeztek az ágazatban, a magyar mezőgazdaság gazdaságilag mégis jó évet zár 2004-ben. A próbaszámítások ugyanis azt mutatják, hogy az ágazat adózás előtti eredménye várhatóan eléri majd a 70 milliárd forintot. Ez viszonylag egy jó eredmény mivel 2003-ban a magyar agrárium összességében 5 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Azonban 2004-ben igen nagy mértékű volt a magyar agrárium te-

24

kintetében az export-import olló nyílása. Azaz a Magyarországra beáramló import 30 százalékkal, a magyar agrárexport csak mintegy 10 százalékkal növekedett. 2004. május elsejével Magyarország az Európai Unió (EU) egységes belső piacának részévé vált, és ebből kifolyólag hazánkban is a közösségi külpiaci intézkedéseket kell alkalmazni. Az EU az agrártermékek külkereskedelmét „harmadik országok” viszonylatában számos eszközzel szabályozza, amelyek közül legfontosabbak az exportbizonyítványok, az exportvisszatérítések, valamint az importvámok és kedvezményes import vámkontingensek rendszere.

2. Mezőgazdasági termékek export engedélyezésének általános rendje 2.1. Exportbizonyítvány 2.1.1. Általános elvek A gabona és a cukor közös piacszervezésének hatálya alá eső termékek (az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkelyébe felsorolt termékek és a 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt terméknek a Közösségbe irányuló behozatala, illetve Közösségből való kivitele behozatali, illetve kiviteli engedély bemutatásához kötött. Nem szükséges azonban exportbizonyítvány a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési bizonyítványok rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló 1291/2000/EK rendelet (amelynek utolsó módosítása 322/2004/EK rendelet) III. számú mellékletében felsorolt termékek Közösségből történő kiszállításához, amennyiben a kivitelre szánt termék mennyisége nem haladja meg az említett mellékletben megjelölt mennyiségeket. Az import- vagy exportengedély az egész Közösségben érvényes. Az engedélyek kibocsátása biztosíték letétbe helyezéséhez van kötve, amely garantálja, hogy az importot vagy exportot az engedély érvényességi idején belül végrehajtják. A biztosíték teljes egészében vagy részben elkobzásra kerül, ha az ügyletet nem, vagy csak részben bonyolítják le. Az engedélyezés csak az export- és importfolyamatok nyomon követését szolgálja. 2.1.2. Az exportbizonyítványok célja Az exportbizonyítványok egyrészt statisztikai és piaci információs célokat szolgálnak, elősegítve a Közösség Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) szembeni kötelezettségeinek teljesítését, másrészt biztosítják az adott ágazat közös piacának megfelelő szabályozását. Bizonyos termékek kivitele – meghatározott mennyiség felett – minden esetben exportbizonyítványhoz kötött, míg más termékek esetében csak export-visszatérítés igénylése esetén kell exportbizonyítványt kiváltani. Az export-visszatérítésre való jogosultsághoz minden esetben szükség van exportbizonyítványra. Az exportbizonyítványok felhatalmazást adnak, és egyben kötelezettséget jelentenek a bizonyítvány érvényességi ideje alatt, a kérdéses termék meghatározott mennyiségének harmadik ország piacára történő exportálására. Amennyiben exportvisszatérítés nyújtásához bocsátják ki a bizonyítványt, az egyben az export-visszatérítés igénylésére való jogosultságot is jelenti. 2.1.3. Exportbizonyítvány igénylése Az exportbizonyítvány iránti kérelmet 1 példányban az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Központi Hivatalához kell benyújtani írásban, postai úton, távmásolón (fax), vagy személyesen. A kérelmet javítás esetén az MVH nem fogadja el. Abban az esetben, ha a kitöltött kérelem javításra szorul, minden esetben új kérelmet kell kitölteni. Postai úton történő benyújtás esetén a kérelmet a MVH következő levelezési címére kell küldeni: H-1385 Bu25

dapest, 62. Pf.:867. A borítékon fel kell tüntetni: „Exportbizonyítvány kérelem”. Az exportbizonyítvány postai úton történő megküldésének feltétele a kérelmező nevére címzett, térti-vevénnyel ellátott bérmentesített válaszboríték csatolása. Faxon történő benyújtás esetén az alábbi számra kell küldeni a kérelmet: 06-1-219-4511 A kérelmet személyesen ügyfélfogadási időben az MVH Központi Hivatalának ügyfélszolgálatán lehet benyújtani a következő címen: 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. Amennyiben a kérelmező által meghatalmazott vagy megbízott személy nyújtja be a kérelmet, vagy veszi át az exportbizonyítványt, a megbízottnak vagy meghatalmazottnak, rendelkeznie kell az adott kérelemre vagy adott exportbizonyítványra vonatkozó szabályos meghatalmazással, vagy megbízási szerződéssel. Az exportbizonyítvány iránti kérelem formanyomtatványa elektronikus formában letölthető az MVH honlapjáról (www.mvh.gov.hu), illetve megtalálható a Bizottság 1291/2000/EK rendelet I. számú mellékletében. Az exportbizonyítvány kérelmet géppel, kézírás esetén kék tintával, nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven kell kitölteni. A kérelmezőnek magánszemély esetén aláírásával, jogi személy, illetve egyéb szervezet esetében cégszerű aláírásával kell ellátnia a kérelmet. Minden bizonyítványkérelemhez meghatározott mértékű biztosítékot kell letétbe helyezni, amit a kötelezettség teljesítése után szabadít fel az MVH. Kérelmeket általában folyamatosan lehet benyújtani, egyes termékek esetében azonban az EU Bizottsága kérelmezési időszakot állapíthat meg. A kérelem benyújtás dátumának az a nap tekinthető, amelyen 13 óráig mind a kérelem, mind a biztosíték beérkezik az MVH-hoz. 2.1.4. Exportbizonyítvány felhasználása, elszámolása Az exportbizonyítvány érvényességi idejét az erre vonatkozó közösségi ágazati előírások határozzák meg. Az exportbizonyítványt a vámkezelés alkalmával a vámhivatalnál záradékoltatni kell. A vámhatóság az exportbizonyítvány hátoldalára rávezeti az elfogadott vámáru nyilatkozat határozatszámát, és a rajta szereplő mennyiséget. Az exportbizonyítvány szerinti kötelezettségek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha igazolást nyert, hogy a rajta szereplő mennyiség legalább 95%-a kivitelre került. Fontos feltétel, hogy a teljesítés igazolásához a vámhatósági záradékolásán túl igazolni kell a termék Közösség területéről történő kiléptetésének tényét is. Ezt az okmányt a vámhatóság juttatja el az MVH részére. Az exportbizonyítvány eredeti (az ügyfélnek kiadott) példányát legkésőbb az érvényességi idő lejáratát követő két hónapon belül vissza kell juttatni az MVH-hoz. Ezt követően az MVH az igazoltan kiszállított mennyiségnek megfelelően felszabadítja a biztosítékot. Az exportbizonyítvány iránti kérelem elfogadásának feltétele, hogy a kérelem benyújtásának napján legkésőbb 13.00 óráig megfelelő biztosítékot helyezzenek letétbe az MVH-nál. Ugyanakkor nem szükséges biztosíték, ha az exportbizonyítványra vonatkozó biztosíték összege 100 eurónál kevesebb. Biztosíték a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II.13.) Korm. rendeletben meghatározott készpénzletét illetve bankgarancia formájában nyújtható. A készpénzben nyújtott biztosítékot az MVH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287560-00000024 számú biztosíték számlájára kell befizetni. A befizetőnek az átutalási megbízáson a bank által előírt adatokon kívül a „Közlemény" rovatban fel kell tüntetnie a befizető cég nevét, ügyfél-regisztrációs számát, illetve a biztosíték fizetési kötelezettség típusát: „export”. A megállapított biztosítékot Forintban kell nyújtani, tehát a jogszabályokban euróban meghatározott biztosítékot át kell váltani. Az Euró/Forint átváltási árfolyam mindig a kérelem benyújtását megelőző munkanapra - az Európai Központi Bank (EKB) által - megállapított referencia árfolyam. Az egyes termékek esetében nyújtandó biztosíték mértékét a termékpálya-specifikus rendelkezések határozzák meg.

26

2.1.5. Exportbizonyítványok kibocsátása Az exportbizonyítvány kiállítása a vonatkozó rendeletekben meghatározott feltételek alapján történik. A különböző termékpályákra vonatkozó rendeletek köthetik egyéb dokumentumok meglétéhez is az exportbizonyítvány kiállítását (pl.: származási nyilatkozat, igazolás a kereskedelemben eltöltött időről, stb.). Az exportbizonyítványokhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének legfőbb igazoló dokumentuma a T5 okmány. A T5 okmány szerepe az exportügylet kapcsán annak igazolása, hogy a szóban forgó áru ténylegesen elhagyta a Közösség vámterületét, ezáltal az ügylet teljesítettnek minősíthető és elszámolható. A vonatkozó jogszabályok minden termékkör esetében pontosan meghatározzák, hogy az MVH-nak milyen időközönként, milyen bontásban, mely kérelmekről, milyen módon kell értesítést küldenie a Bizottság részére. A kibocsátott exportbizonyítványt/elutasítást postai úton térti-vevénnyel küldi meg az MVH a kérelmezőnek. Az exportbizonyítványt a kérelmező illetve megbízottja személyesen is átveheti az MVH ügyfélszolgálatán. 2.2. Export-visszatérítés 2.2.1. Export-visszatérítés célja, típusai Az EU a magasabb belső és az alacsonyabb világpiaci árak közötti különbség kompenzálására, a mezőgazdasági termékekkel kereskedők számára, az adott termék exportálása esetén export-visszatérítést nyújthat. A visszatérítés mértékét az EU Bizottsága határozza meg, és az aktuális visszatérítési rátát hivatalosan közzé teszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, az Official Journal-ban. A visszatérítési ráta akár naponta, hetente, vagy havonta változhat, az érintett ágazatra vonatkozó előírásoktól függően. A visszatérítési ráta tekintetében az export-visszatérítésnek két típusát különböztetjük meg. Ennek megfelelően lehet egységes, vagy differenciált visszatérítés. Az egységes visszatérítés esetén a visszatérítési ráta valamennyi rendeltetési hely tekintetében azonos. Differenciált visszatérítésnek nevezzük, ha egy bizonyos harmadik ország vagy ország csoport esetén az Európai Bizottság a többi országtól eltérő visszatérítési rátát állapít meg. 2.2.2. Export-visszatérítésre való jogosultság feltétele A visszatérítésre való jogosultság feltétele az előzetes rögzítést is tartalmazó exportbizonyítvány bemutatása, kivételt képez, ha az egységes vámáru-nyilatkozatonként (EV) exportált mennyiség nem halad meg bizonyos mennyiséget, vagy ha nemzetközi élelmiszersegélyről, fegyveres erőket szolgáló szállításról van szó, illetve egyéb, a vonatkozó rendeletekben meghatározott esetekben. Visszatérítésre való jogosultság egységes visszatérítési ráta esetében akkor keletkezik, amikor a termék elhagyta a Közösség vámterületét, differenciált visszatérítés esetében azonban csak akkor, ha a termék megérkezett a végső rendeltetési helyére. Export-visszatérítést csak közösségi eredetű, a Közösség vámterületét elhagyó áru után lehet igényelni. 2.2.3. Export-visszatérítés igénylése Az export-visszatérítés iránti kérelmet az MVH által rendszeresített külön formanyomtatványon, a kiviteli vámkezeléshez előírt okmányokkal együtt, a vámkezelést végző illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani. A vámhivatal a visszatérítési kérelmet az EV-vel egyidejűleg kezeli, rávezeti a vámkezelés során felmerült tényeket, és a vámkezelést követően közvetlenül megküldi az MVH részére az EV 1. példányának fénymásolatával együtt. A visszatérítés kifizetéséhez az MVH számára igazolni kell, hogy az EV hatálya alá tartozó termékek változatlan állapotban, az elfogadástól számított 60 napon belül elhagyták a Közösség vámterületét. A kiléptetés tényének igazolásához, a T5 ellenőrző okmány szükséges, amelyet az export lebonyo27

lítása után a vámhivatal továbbít az MVH részére. A T5 ellenőrző okmánynak az EV elfogadásától számított 12 hónapon belül, vis major eseteit kivéve, meg kell érkeznie az MVH-hoz. Amennyiben a T5 ellenőrző példánya az exportőrnek nem felróható ok miatt a kiadástól számított 3 hónapon belül nem érkezik meg az MVH-hoz, az exportőr kérheti a MVH-tól egyéb helyettesítő okmány elfogadását, mint bizonyítékot. Abban az esetben, ha a kiviteli ellenőrzést és a kiléptetést végző vámhivatal azonos, kilépést igazoló okmányként az EV is használható. Differenciált visszatérítésnél bizonyos összeghatárt meghaladó export esetén a visszatérítés kifizetéséhez az exportőrnek bizonyítania kell, hogy a termék megérkezett az adott rendeltetési helyre. Ennek igazolásához az exportőrnek be kell nyújtania az MVH-hoz a bizonyítékul szolgáló import vámokmányt, vagy annak hiteles másolatát, vagy valamely tagállam által jóváhagyott nemzetközi ellenőrző és felügyelő hivatal által kiállított kirakodási és importálási bizonyítványt, vagy a harmadik országban kiállított kirakodási okmányt, vagy annak másolatát. Az exportőrnek - tekintet nélkül az összeghatárra - differenciált visszatérítés esetén minden esetben másolatot kell készítenie a fuvarokmányról, és be kell nyújtania az MVH-hoz. A visszatérítés igényléséhez szükséges összes okmányt, az export vámárunyilatkozat elfogadásának dátumától számított 12 hónapon belül, be kell nyújtani az MVHhoz. 2.2.4. Export visszatérítés kifizetése Visszatérítés csak az exportőr kérelmére fizethető ki, abban a tagállamban, ahol az egységes vámáru-nyilatkozatot elfogadták. Az MVH a visszatérítés igényléséhez szükséges összes okmány és információ birtokába jutásától számított három hónapon belül folyósítja a visszatérítés összegét. Az MVH az export-visszatérítés összegét előzetesen is kifizetheti abban az esetben, ha azt az exportőr igényli a visszatérítési kérelmen. Az előzetes kifizetés kétféle módon történhet visszatérítési előleg kifizetésével, illetve előfinanszírozás során. A visszatérítési előleg kifizetését az exportőr az export-nyilatkozat elfogadását követően, a Közösség vámterületéről történő kilépés igazolása előtt kérheti. Feltétele a visszatérítés értékének 110%-ával megegyező biztosíték nyújtása az MVH-nál. Előfinanszírozást vámraktárba helyezés esetén igényelhet az exportőr. A jogosultság feltétele fizetési nyilatkozat benyújtása a vámhatóságnak, illetve a visszatérítés értékének 115%-ával megegyező biztosíték elhelyezése. A visszatérítés összegének kiszámítása, abban az esetben, ha a visszatérítés mértéke előzetesen rögzítésre került, az exportbizonyítvány kérelem beérkezésének napján érvényes visszatérítési ráta alapján történik. Előre nem rögzített ráta esetén azonban az egységes vámáru-nyilatkozat elfogadásának napján érvényes rátát kell alkalmazni. A 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet értelmében közösségi támogatást, valamint nemzeti támogatást a rendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező ügyfél igényelheti. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet (ügyfél regisztrációs lap) az ügyfél lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes MVH kirendeltségnél kell benyújtani 2.3. Intervenciós gabonakészletek értékesítése exportra Az intervenciós gabonakészletek értékesítésének alapelveit a 2131/93/EGK rendelet fekteti le, összhangban a gabonafélék közöspiaci szervezésére vonatkozó rendelettel együtt. Az ilyen készletek exportra történő értékesítése az árut felügyelő illetékes hatóság (Bizottsággal egyeztetett) ajánlattételi felhívás alapján történik meg. Az érintett ügyfelek ajánlattételeiket, az MVH Piaci Támogatások és Külpiaci Intézkedések Igazgatóságának, Intervenciós Intézkedések Osztályára nyújtják be. Az ajánlattétel kizárólag akkor érvényes, ha ahhoz az adott rendeltetési helyre vonatkozó export-visszatérítés (vagy exportadó) előzetes rögzítését tartalmazó, exportbizonyítvány-kérelmet is csatol az ügyfél. Az így kiadott exportbizonyítványok érvényességi idejének meghatározásakor az érvényességi idő kezdetének az intervenciós pályázat zárónapját kell tekinteni. 28

Az intervenciós szakmai terület a Bizottsággal lefolytatott kommunikációt követően értesíti a Külpiaci Intézkedések Osztályát a Bizottság döntéséről, amennyiben exportbizonyítvány kiállítására van szükség, és továbbítja az ehhez szükséges adatokat is. Exportra történő értékesítés esetén a vételár megfizetését követően a vételár és a Közösségben érvényben lévő intervenciós ár közötti különbségnek megfelelő biztosítékot kell az ügyfélnek benyújtania, abban az esetben, ha a vételár alacsonyabb, mint az említett intervenciós ár. Ez utóbbi biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, ha az exportőr bizonyította, hogy a termék megérkezett a bizonyítványon megjelölt rendeltetési helyre. A visszatérítés kifizetéséhez az MVH-nak nem kell megkövetelnie a fogyasztásra való felszabadításhoz szükséges vámkezelés elvégzésének igazolását, amennyiben az exportőr igazolja, hogy az áru egy legalább 1500 tonna gabonatermék tengeri szállítására alkalmas hajó fedélzetén elhagyta a Közösség vámterületét. Ekkor elegendő a vámhatóság T5 ellenőrző dokumentumra vagy az EV-re ráírt, és hitelesített alábbi bejegyzése: „Gabona félék tengeri úton történő szállítása – 2131/93/EK rendelet 17. cikke szerint”. 2.4. Harmadik ország ajánlattételi felhívása A harmadik ország által kiírt (nem tagállami ország) ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó exportbizonyítványokat az MVH annak függvényében állítja ki, hogy az ügyfél elnyerte-e a szerződést. Az ilyen ajánlattételek esetében a 1291/2000/EK rendelet 49. cikkét és az itt leírtakat kell figyelembe venni.

3. A mezőgazdasági termékek import engedélyezésének általános rendje 3.1. Általános szabályok A mezőgazdasági import-engedélyek Magyarországon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH) kérelmezhetők. A MKEH által kibocsátott import engedélyek, és kivonatok joghatása minden egyes tagállamban ugyan olyan érvényű, mint a bármely tagállamban kiadottaké. Az import engedély egy adott termék meghatározott mennyiségére adott érvényességi időn belül, harmadik országból, a közösség területére történő szállítására jogosító okmány. Az áru fajtájától függően más és más az engedély szerepe: a piac megfigyelésétől, a vámkontingensek, és a piacvédelmi intézkedések kezeléséig terjed. Ezen engedély kibocsátása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött. Az árufajtáktól függően az engedélyek eltérő érvényességi időn belül használhatók fel a termékek behozatalára. A vámkezelés során a vámhatóság a vámkezelt mennyiség mértékét rögzíti az engedély hátoldalán. A MKEH-hoz visszajuttatott engedély példány alapján kerül sor a biztosíték felszabadítására, a teljesítés mértékétől és időben történő tejesítéstől függően. 3.2. Az import engedélyek biztosítékrendszerére vonatkozó általános szabályok A szabályozást a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2220/1985/EK rendelet tartalmazza. Ezt egészíti ki a 17/2004 (II. 13.) Kormány rendelet, amely nemzeti hatáskörben szabályozza a biztosítékok formáit és annak alkalmazási lehetőségeit. A készpénzben nyújtott biztosítékot az MKEH Mezőgazdasági import biztosíték 1003200000282448-20000002 számú letéti számlájára kell befizetni. A biztosíték annak szavatolása, hogy egy meghatározott import kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a mulasztó fél 29

(az engedély jogosultja) megfizet egy pénzösszeget, vagy – garanciavállalás esetén – az MKEH azt behajtja. A biztosíték felhasználhatóságáról az igénylő, a kérelem benyújtásakor egy nyilatkozattal köteles rendelkezni. A hiányosan vagy tévesen kitöltött Nyilatkozat korlátozhatja, vagy megakadályozhatja a kérelem elbírálását. A pénzintézetek, bankok tevékenységével kapcsolatos minden díjat és költséget, a biztosítékot adó fél viseli. A biztosíték után nem jár kamat. 3.3. Az import engedélyek kérelmezése A kérelem formáját és adattartalmát a 1291/2000/EK rendelet I. számú melléklete határozza meg. Az import engedélyt kizárólag Behozatali kérelem adatlapon lehet kérelmezni. A kérelmeket postai feladással vagy személyesen lehet benyújtani. Postai feladás esetén a kérelmeket 2 példányban kell, a MKEH 1537. Budapest, Postafiók: 345. címére továbbítani. A visszapostázás feltétele, a kérelmező nevére címzett, bérmentesített válaszboríték csatolása. Személyes beadás esetén a kérelmeket 3 példányban kell a MKEH Ügyfélszolgálati Irodájában 1024. Budapest, II. ker. Margit krt. 85. fszt. 1. beadni. Amennyiben a kérelmező meghatalmazásából, vagy megbízásából nyújtja be a kérelmet, vagy veszi át az engedélyt, a megbízottnak vagy meghatalmazottnak rendelkeznie kell az adott kérelemre vagy adott engedélyre vonatkozó szabályos meghatalmazással, vagy megbízási szerződéssel. A 13. 00 óráig beérkezett - érvényesnek kezelhető kérelmek - aznapi beadási dátummal érvényesek. 13. 00 óra után, a hétvégén vagy munkaszüneti napon beérkező kérelmek, az azt követő munkanap dátumával érvényesek. 3.4. Az import engedély kérelem elbírálásának előfeltételei A közösségi szabályokban nem szereplő feltételeket, tartalmazó kérelmeket el kell utasítani. A kérelmek beadásának feltétele, hogy a kérelmező adatait vagy az abban történt változásokat, a cégbejegyzése hiteles másolatával vagy cégkivonatával igazolja. A kérelem elfogadásának előfeltétele a rendelet szerinti mértékű biztosíték letétbe helyezése, és annak a MKEH-hoz történő beérkezése. A biztosíték beérkezésének határideje minden munkanapon 13 óra. Engedély csak akkor adható meg, ha az engedély kérelemmel egyidejűleg a biztosíték visszavonhatatlanul a MKEH rendelkezésére áll. Az import kérelemmel együtt 2 példányban kell benyújtani a Nyilatkozatot, amely a biztosíték felhasználásának módját tartalmazza. Keret biztosíték esetén, amennyiben ugyanazon termékpályán vagy kontingensen belül, az adott biztosíték terhére több alkalommal nyújtanak be kérelmet, úgy a Nyilatkozatot csak az első kérelem benyújtásakor kell csatolni. A különböző vonatkozó rendeletek megkövetelhetik egyéb, a kérelem mellékletét képező, igazolások, bizonylatok, és bizonyítékok benyújtását is. 3.5. Az import engedélyek megadása, felhasználásának módja, átruházás, kivonat és az engedélyről való lemondás Az engedély – érvényes engedély kérelmet feltételezve – általában a kérelmezés dátumával, meghatározott érvényességi időtartamra kerül kiadásra. Az engedélyek érvényességét a termékpálya rendeletek változó módon szabályozzák Az engedély csak a tényleges kibocsátás napjától használható fel, függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától. Az eredeti import engedélyt, melyen a vámhatóság által az import vámkezelés ténye és menynyisége az engedély megfelelő rovataiban bejegyzéssel igazolásra került, közvetlenül az ér30

vényességi idő lejárata után, postai feladással vagy személyes benyújtással vissza kell juttatni a MKEH-hoz. A jogosultnak a teljesítési igazolására az engedély lejáratától számított 60 napon belül van kötelezettsége, azonban egy termékpálya rendelet, ettől eltérő határidőt is megszabhat. A teljesítési adatok akkor fogadhatók el, ha az engedély okmányon feltüntetett tartalomnak megfelelően kerültek leírásra (mennyiség, vámdokmentum típusa, száma, pecsét, aláírás stb.), továbbá a teljesítés leírásra alkalmazott kiegészítő lapokon a VPOP hitelesítése megfelel a 1291/2000/EK 28. cikkének. Import, vámkontingens engedélyek esetében rész teljesítések elszámolására nincs lehetőség. 3.6. Az engedély érvényességének meghosszabbítása ill. lemondásának feltételei Az engedély érvényességi idejének meghosszabbítására kizárólag hivatalosan igazolt „vis major” akadályoztatás esetén, a tárgyra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint van lehetőség. Az engedély jogosultjának, vagy kedvezményezettjének az engedély vagy kivonat érvényességének idején belül kell az engedély, vagy kivonat meghosszabbítását, vagy törlését írásban kérelmezni. Az engedély érvényességi ideje lejáratát követő hat hónapon belül kell bizonyítani, hogy az említett körülmény „vis major”-nak minősül. 3.7. Az elvesztett import engedélyre vonatkozó eljárás Az engedély elvesztése esetén a MKEH - nál kérelmezhető másolati példány az eredeti engedélyről. Újabb vámkezelés, a másolat alapján nem alkalmazható. A másolatban kiadott engedély kizárólag az addig elvégzett vámkezelések leigazolására használható fel.

4. Jogszabályi háttér 4.1. Horizontális rendeletek: – A Bizottság 2000. június 9-i 1291/2000/EK rendelete a mezőgazdasági termékek beho-

–

– – – –

–

zatali- és kiviteli engedélyei, valamint előzetes rögzítési igazolások rendszere alkalmazásának közös részletes szabályainak meghatározásáról A Bizottság 1999. április 15-i 800/99/EK rendelete a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról A Tanács 1980. március 4-i 565/80/EGK rendelete a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés előzetes kifizetéséről A Bizottság 1985. július 22-i 2220/85/EGK rendelete a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról A Bizottság 1987. december 17-i 3846/87/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról A Bizottság 2003. december 5-i 2180/2003/EK rendelete a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87/EGK rendelet módosításáról A Bizottság 2003. november 10-i 1972/2003/EK rendelete a mezőgazdasági termékek kereskedelme tekintetében a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása következtében elfogadandó átmeneti intézkedésekről

31

4.2. Gabona: – A Tanács 2003. szeptember 29.-i 1784/2003/EK rendelete a gabonafélék piacának kö-

zös szervezéséről – A Bizottság 2003. július 28-i 1342/2003/EK rendelete a gabonafélék és rizs import- és

–

–

– – –

exportengedélyezési rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról A Bizottság 1995. június 29-i 1501/95/EK rendelete a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról A Bizottság 1995. június 29-i 1518/95/EK rendelete az 1418/76/EGK és az 1766/92/EGK rendeletnek a gabonafélék és a rizs feldolgozásával előállított termékek import- és exportrendszere tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint a gabonafélék és a rizs import- és exportengedélyezési rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról A Bizottság 1978. július 17-i 1680/78/EGK rendelete a 2727/75/EGK rendelet 16. cikk (4) bekezdéséből, a malátára vonatkozó export-visszatérítések korrekciójáról A Bizottság 1981. június 17-i 1618/81/EGK rendelete az export-visszatérítés előlegezésére nem jogosító alaptermékek rögzítéséről A Bizottság 1995. június 29-i 1517/95/EK rendelete az 1766/92/EGK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányok kivitelére és behozatalára vonatkozó intézkedések tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint a gabonafélék és a rizs import- és exportengedélyezési rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról

4.3. Cukor: – 1260/2001/ EK rendelet a cukorágazat piacának közös szervezéséről – 2196/2003/EK rendelet a cukorpiacának közös szervezéséről szóló 1260/2001/EK ren–

– –

–

–

–

32

delet módosításáról 60/2004/EK rendelet a Cseh Köztársaság, Észtorzság, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása következtében a cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról 1464/1995/ EK rendelet a cukorágazatban a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályokra 2136/1995.EK rendelet a cukorágazatban a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályokról szóló 1464/95/EK rendelet módosításáról 1159/2003/EK (2003. 06.30.) rendelet a 2003/2004,2004/2005,2005/2006. gazdasági évre bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti nádcukor behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról és a 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról 1381/2002/EK (2002.07.29.) rendelet a 2002/2003,2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre vonatkozóan a legkevésbé fejlett országokból származó finomításra szánt nyers nádcukor vámkontingenseinek megnyitásáról és kezelésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 996/2002 EK rendelet a 1465/95/ek és a 779/96/ek rendeleteknek az egyes nyugatbalkáni országokból származó kedvezményes cukor behozatalra alkalmazandó behozatali engedélyekre vonatkozó különleges szabályok tekintetében történő módosításról

1. Melléklet: T5 dokumentum A INDITÓ VÁMHIVATAL

EURÓPAI KÖZÖSSÉG A ny om

E R

2. Feladó / Exportőr

8. Címzett

14. Nyilatkozattevő / képviselő

T5 Szám

Szám

Szám.

3.Nyomtatványok

4. Rakományjegy zék.

5. Tételek

6. Összes 7. Hivatkozási szám csomag száma

Megjegyzések 104. rovat: Ahol szükséges, írjon be X-t. 105. rovat: Írja be a típust, a sorszámot, a kiállítás időpontját és a kiállító hatóságot 109. rovat: Írja be a típust, a számot, a nyilvántartásba vétel időpontját ás a hivatal nevét 15. Feladó / kiviteli ország B

FONTOS MEGJEGYZÉS Az árukat – ahol szükséges – ennek az eredeti példánynak kell kísérnie és ezt kell benyújtani: — kivitelre szánt áruk esetében annak a vámhivatalnak, amelyiknél az áru kilép a Közösség vámterületéről, — egyéb esetekben pedig a rendeltetési tagállam illetékes vámhivatalának.

Tilbagesendes til: Επσιρεπτεο είς: Renvoyer a: Terugzenden aan:

31. Csoma- Jelek és számok – Szállítótartály/konténer száma – 32.Tételszám. gok és áru- Mennyiség és fajta megnevezés XXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXX

17. Rendeltetési ország

Zurücksenden an: Return to: Rittviare a: Devolver a:

33. Vámtarifaszám

XXXX XXXX XXXX

35. Bruttó tömeg (kg) 38. Nettó tömeg (kg)

40. Előokmány 41. Kiegészítő mérték- XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX egység KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓ 100 (Nemzeti belső felhasználásra) 104 FELHASZNÁLÁS ÉS / VAGY RENDELTETÉS 1 Kilépés a Közösség vámterületéről 1 Szállítás a következő nemzetközi szervezet részére:

103. Nettó mennyiség (kg, liter vagy egyéb mértékegység) betűkkel

1 Élelmezési célú szállítás 1 A(z) ……………………………………………… (nemzeti) erők ellátása …………………………………- ban (tagállam)

1 Egyéb (részleztezze) 105.Engedélyek 106. További adatok 107. Alkalmazandó jogszabály- 108. Csatolt okmányok ok

109. Adminisztratív vagy vámokmányok

33

D. AZ INDÍTÓ VÁMHIVATAL ELLENŐRZÉSE Eredmény: Alkalmazott zárak: darabszáma: azonosító jele: Bemutatási határnap: aláírás:

bélyegző:

110. Hely és dátum A nyilatkozattevő / képviselő aláírása és neve

E. AZ INDÍTÓ TAGÁLLAM RÉSZÉRE FENNTARTVA J. A FELHASZNÁLÁS ÉS/VAGY RENDELTETÉS ELLENŐRZÉSE A nyilatkozaton felsorolt áruk (írjon be X-et a megfelelő helyre) 1 túloldalon bejelentett felhasználására és / vagy rendeltetésére ………………….-n (dátum) került sor. 1 túloldalon bejelentett felhasználására és / vagy rendeltetésére nem került sor. 1 túloldalon bejelentett felhasználására és / vagy rendeltetésére csak az alább jelzett mennyiségben és időpontban került sor. Megjegyzések: A ……… szám alatti nyilvántartásba vétel után visszaküldésre került Hely és dátum:

34

aláírás

bélyegző

2. melléklet: Behozatali Engedély kérelem

3. melléklet: Az Egységes Vámokmány A. FELADÓ/KIVITELI VÁMHIVATAL

35

EURÓPAI SÉG

1

1. N Y I L A T K O Z A T

KÖZÖS-

2. Feladó / Exportőr

Szám:

A

3. Nyomtatványok

4. Rakományjegyzék

5. Tételszám

6. Összes csomag száma

f e l a d ó / k i v i t e l i o r s z á g p é l d á n y a

8. Címzett

Szám:

9. A fizetés lebonyolításáért felelős személy

10. Első rendeltetési ország

14. Nyilatkozattevő/képviselő

7. Hivatkozási szám

Szám:

11. Szerződő ország

13. KAP

15. Feladó/kiviteli ország

15. Fel./kiv. orsz. kódja

a 16. Származási ország 18. A szállítóeszköz azonosítója és honossága induláskor 21. A határon átlépő tényleges szállítóeszköz azonosítója és honossága

36

19. Ktr.

Szám

b

17. Rendeltetési orsz. kódja a b

17. Rendeltetési ország

20. Szállítási feltételek

22. A számlán feltüntetett pénznem és teljes összeg

23. Átváltási árfolyam

24. Az ügylet típusa

25. Fuvarozási mód a határon

1 31. Csomagok és árumegnevezés

26. Fuvarozási mód belföldön

29. Kiléptető vámhivatal

27. Rakodás helye

28. Pénzügyi és banki adatok

30. Az áruk tárolási helye

32. Jelek és számok — Szállítótartály/konténer száma — Mennyiség és fajta

32. Tételsorszám

33. Vámtarifaszám

34. Származási ország kódja a b

35. Bruttó tömeg (kg)

37. ELJÁRÁS

38. Nettó tömeg (kg)

39. Ko nti nge ns

40. Gyűjtő vámáru-nyilatkozat / előokmány 41. Kiegészítő mértékegység 44. Különleges megjegyzések / benyújtott okmányok /igazolások és engedélyek K.M. kód 46. Statisztikai érték 47. Fize- Fajta tendő terhek kiszámítása

A kiszabás alapja

Tétel

Összeg

F.M.

48. Halasztott fizetés

49. Raktár megjelölése

B. ADATOK KÖNYVELÉSI CÉLRA

Összesen: 50. Főkötelezett 51. Tervezett átléptető vámhivatalok (és országok)

Szám

Aláírás

C. INDÍTÓ VÁMHIVATAL

képviselője Hely és dátum

52. Biztosíték nem érvényes D. Az INDÍTÓ VÁMHIVATAL ÁLTAL VÉGZETT ELLENŐRZÉS Eredmény: Alkalmazott zárak: darabszám: azonosító jel: Bemutatási határnap: Aláírás

Kód

Bélyegző

53. Rendeltetési vámhivatal (és ország)

54. Hely és dátum A nyilatkozattevő/képviselő aláírása és neve:

37

V. VETŐMAG PIACSZABÁLYOZÁSA Hazánk Európa egyik legalkalmasabb területe vetőmagtermesztésre. Kedvezőek az ökológiai adottságok, a hagyomány, a szakértelem is. A hazai szükségleten túl jelentős a vetőmagexportunk és az export céltermeltetés is világszínvonalú. A vetőmag előállítás területe 160-180 ezer ha évente, amely a szántóterületünk 3,5%-a. Az előállított vetőmag értéke 60-65 Mrd Ft, melynek mintegy 70%-át az Unió területére exportáljuk. Fontos az ágazat szerepe a foglalkoztatás szempontjából is. Az elmúlt évszázadban nőtt a magyar vetőmag előállítás, feldolgozás és forgalmazás megbízhatósága, és egyúttal kialakult a szabályozás stabil jogi háttere is. A csatlakozással sok és új elvárásnak kell megfelelni, az eddigitől kicsit eltérő szabályozást átvenni. A jogszabályi hátteret EU konformizáltuk, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar szigorúság némileg lazult néhány fontos terülten (pl. a vetőmag tisztasága). Tanulnivaló viszont még van, főleg a jelentési kötelezettségek, a nyomon követés rendszerében. Hazánkban a szántóföldi növények szaporítóanyagainak forgalomba hozatalát a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény, és a végrehajtására kiadott a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet szabályozza. Ezek a jogszabályok a 2004. május 1-i Európai Uniós csatlakozásunkkal egy időben léptek hatályba. A hazai forgalomba kerülő vetőmagvaknak meg kell felelni a vonatkozó jogszabályok fajtaazonossági, fajtatisztasági és vetőmag értékmérő tulajdonságokat meghatározó minimum követelményeinek. Mind a Magyarországon termelt, mind az Unió más tagországában előállított vetőmagvak minősített fémzárolt tételeinek forgalomba hozatala hazai belpiaci forgalmazásnak minősül. Az új szabályozás értelmében az Unióba vetőmag minősítés szempontjából egyenlősített „harmadik országból” beérkező vetőmagtételek jelentik a tényleges importot. Az importra vonatkozóan a jogszabályok részletes előírásokat tartalmaznak, de ezek alapvetően eltérnek a csatlakozás előtti jogi szabályozásról. Korábban a vetőmag - minősítő hatóság (OMMI) minden egyes import vetőmagtételt tételesen ellenőrzött. Ez magában foglalta a szállítmányt kísérő minősítő okmányok (nemzetközi fajtaigazolás és nemzetközi vetőmagminősítő bizonyítvány) részletes ellenőrzését, a tételek csomagolási egységein levő függőcímkék cseréjét, mintavételt, vetőmagvizsgálatot és megfelelő eredmények esetén a minősítő bizonyítvány kiadását, mely a vetőmagtétel hazai forgalmazhatóságát deklarálta. EU csatlakozásunkkal a tételes ellenőrzés megszűnt, csak a két kilogrammot meghaladó mennyiségű import vetőmagvak bejelentési kötelezettsége áll fent. Az Európai Unió irányelveivel összhangban a rendeleti szabályozás előírja, hogy az Unió területére a Közös Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagja a rendeletben és a mellékleteiben foglalt követelmények teljesítése esetén behozható. A vetőmagtételeknek fajta, kísérő okmányok, zárás, jelölés és minőség tekintetében teljesíteni kell az EU követelményeket. Árutermesztési célú továbbszaporításra nem kerülő vetőmagtételek tételes ellenőrzését a vető-magminősítő hatóságnak (OMMI) nem kell elvégezni, de ezek a tételek nyilatkozatok alapján és vetőmagpiaci ellenőrzések alkalmával szúrópróbaszerű ellenőrzésekben részesíthetők. Az import tételek az OECD Vetőmag Fajtaigazolási Rendszer előírásainak megfelelően OECD függőcímkével érkezhetnek be, melyet a hazai forgalmazáshoz, illetve felhasználáshoz nem kell lecserélni. Az import vetőmagvak ebben az esetben egyenértékűek, így azok minden további vizsgálat és ellenőrzés nélkül felhasználhatóak. A továbbszaporítási célból harmadik országból beérkező tételek esetén a vetőmag előállítások szántóföldi ellenőrzésénél részletezett követelmények miatt a vetőmag előállítónak rendelkezni kell a tételhez kapcsolódóan hivatalos hatósági mintával. Gyakorlati szempontból ezt a mintát az importáló a szállító fél vetőmag minősítő hatósága vagy felkérésre az OMMI veszi meg. Az OMMI mintavétel esetén a mintavételhez kapcsolódóan sor kerül a részletes ellenőrzésre. Ez az egyetlen jogszabályi lehetőség – kizárólag a továbbszaporításhoz importált tételek esetén – a vetőmag közvetlen tételes ellenőrzésére. A vetőmag jogsza38

bály hatályba lépésének időpontjában még érvényben volt a kukorica és cirok vetőmag import engedély kötelezettséget előíró Bizottsági Rendelet, de ezt a kötelezettséget 2004. december 12-én törölték. A vetőmagvak minden előzetes engedélyeztetés nélkül a VPOP és a növényegészségügyi illetékes hatóság országhatáron történő beérkeztetési eljárást követően szabadon forgalmazhatók. Az OMMI és a VPOP közötti megállapodás értelmében vámeljárásban részesített vetőmagtételekről a VPOP határkirendeltségei havi tételes kimutatást küldenek az OMMI Vetőmagfelügyeleti Főosztályára. A géntechnológiai módosítást tartalmazó növényi termékek azon belül a vetőmagvak forgalmazásának és felhasználásának megakadályozására nyomon követhetőség fokozott biztosítása érdekében érvényesíteni kell az FVM Értesítőben (200. január 31.) megjelent OMMI és FVM Közleményt, fajtajogosult írásbeli GMO mentességet igazoló nyilatkozatának kell kísérnie. Az OMMI köteles a veszélyeztetett fajkörben (kukorica, repce, szója) ellenőrzéseket végezni. A GMO nyilatkozat ellenőrzésére laboratóriumi vizsgálatokat végez. A szúrópróbaszerű mintavétel és vizsgálat elvégzésének biztosítására minden import kukorica, repce és szója vetőmagtételből az importáló köteles hatósági letéti mintát képeztetni, melyet kérésére az OMMI rendelkezésére kell bocsátania. A bejelentési kötelezettség nyomán regisztrálásra kerülő kukorica vetőmagtételek minden egyes fajtáját a korábbi évek gyakorlatának megfelelően laboratóriumi GMO vizsgálat alá kell vonni. Egyes vetőmagféleségekre támogatás is igénybevehető, melyre a Tanács 2358/EGK és a 1405/1999/EK rendelet biztosít lehetőséget. A támogatás mértéke növényfajonként változó. A támogatható körbe az alábbi növényfajok tartoznak: – tönkölybúza, olaj- és rostlen, valamint rostkender japán és indiai típusú rizs, 4 féle tippan, 7 féle perje, 5 féle csenkesz, csomós ebír, 7 féle herefajta, lucerna típusok, baltacím, takarmány és szöszösbükköny. A támogatás igénybevételének feltételei: – a vetőmagtermesztésnek az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez (OMMI) történő bejelentése (a termőhely minősítése), valamint a vetőmag minősítésre való bejelentése, – a vetőmag termeltetési szerződés, termelési nyilatkozat regisztráltatása az OMMI-nál, – a termőhely MePAR szerinti azonosítójának (fizikai blokk azonosítója, parcella sorszám, területadat) bejelentése az OMMI-hoz. Az OMMI igazolja az MVH felé, hogy adott területen valóban vetőmagtermesztés folyt és a vonatkozó szabályoknak megfelelt. A kiegészítő támogatás csak ezen igazolás megléte esetén folyósítható.

1. A vetőmagra vonatkozó támogatás végrehajtása 1.1. Általános információk: – A gazdasági év július 1-től a következő év június 30-ig tart. – A támogatás összegét kétévente, augusztus 1-ig állapítják meg a következő évben kez-

dődő és az azt követő gazdasági évre vonatkozóan. – A támogatás összege a Közösség egész területén minden faj, illetve fajtacsoport eseté– – – –

ben egységes. A támogatás összegét 1 mázsa megtermelt vetőmagra vonatkoztatva rögzítik. Támogatás csak bizonyos KN kódú elit, vagy minősített vetőmagra adható. A termékmennyiség szerinti támogatás kizárólag a vetőmag előállítóját illeti meg. Termeltetési szerződés szükséges vetőmag-előállító vállalkozás, vagy nemesítő és a vetőmagtermelő közt.

39

– Termelési nyilatkozat szükséges, ha közvetlenül a vetőmag előállító vállalkozás, vagy

nemesítő termeszti a vetőmagot. – A vetőmag előállító vállalkozást és a nemesítőt a Tagállamnak regisztrálnia kell. – A termeltetési szerződést és a termelési nyilatkozatot a Tagállamnak regisztrálnia kell. – A regisztrációk Unió szerte érvényesek. – Az a tagállam fizeti a támogatást, ahol a vetőmagot betakarították. – Támogatás kizárólag azzal a feltétellel nyújtható, hogy a vetőmagot a kedvezményezett vetési céllal ténylegesen betakarította és forgalmazta a folyó gazdasági évben, a kérelem benyújtásának napjáig, vagy tárolta a gazdasági év végéig (június 30-ig). Ezt kielégítően bizonyítani kell. – A termékmennyiség szerinti támogatás kizárólag a vetőmag előállítóját illeti meg. – Harmadik országból származó, illetve minősítetlen vetőmag után nem lehet támogatást fizetni. Támogatás benyújtásának határideje: betakarítás után, a tagállam által fajonként meghatározott időpontig. Támogatás benyújtásának határideje rizsvetőmag esetében: betakarítás után, de legkésőbb a betakarítást követő év június 20-ig. Támogatás iránti kérelem tartalma: kérelmező neve, címe; a minősített vetőmag megtermelt mennyiségeit, mázsában és egy tizedes-jegy pontossággal kifejezve; a szaporításra vonatkozó szerződés, illetve nyilatkozat nyilvántartási számát; mellékelt bizonylatok arról, hogy a vetőmag hatóságilag minősítve lett; (plusz egyéb). A tagállamok előre be nem jelentett ellenőrzéseket folytatnak, hogy ellenőrizzék annak a vetőmagnak az első rendeltetési helyét, amelyre támogatást nyújtottak, valamint a támogatás feltételeinek teljesülését. 1.2. Az ellenőrzések tartalmazzák: – Adminisztratív ellenőrzés, különösen keresztellenőrzések, hatóságilag ellenőrzött par-

cellákra vonatkoztatva, megakadályozva, hogy a támogatást ne fizessék ki kétszer, ugyanabban az évben. – Okmányok ellenőrzése az első rendeltetési hely kapcsán. – Egyéb tagállami ellenőrzések. 1.3. Ellenőrzések kiterjedése: – Fajonként, a benyújtott kérelmek legalább 5 %-ra kell kiterjedni. – Az ellenőrzendő kérelmeket az illetékes hatóság jelöli ki kockázatelemzés és a benyúj-

tott kérelmek reprezentatív jellege alapján. A kockázatelemzés során figyelembe kell venni: támogatás összegét; a minősített vetőmag mennyisége az ellenőrzött területhez viszonyítva, változás az előző évhez képest: egyéb tagállami kritériumok. 1.4. Támogatások kifizetése: – A támogatások a beérkezés napjától számított 2 hónapon belül, de legkésőbb a betakarí-

tást követő év július 31-ig, kifizetésre kerülnek. – Rizsvetőmag esetében a támogatások a betakarítást követő év július 31 és szeptember

30 között kerülnek kifizetésre. 1.5. Büntetések, szankciók: – A támogatási kérelmeknek, a tagállam által meghatározott időponton túli leadása esetén,

az előirányzott támogatás összege 10 napon át, napi 1 %-kal csökken. 40

– Rizsvetőmag esetében a június 21-30 között benyújtott kérelem esetén az előirányzott – –

–

–

támogatás összege napi 1 %-kal csökken. Mindkét esetben a határidőn túl (rizs: június 30) érkezett kérelmek után nem fizethető támogatás. Ha megállapítást nyer, hogy a vetőmag – amelyre a támogatás vonatkozik – 2-5 %-át a kérelmező ténylegesen nem forgalmazta vetési céllal, a támogatást 50 %.-kal csökkentetni kell. Ha megállapítást nyer, hogy a vetőmag – amelyre a támogatás vonatkozik, több mint 5 %-át a kérelmező ténylegesen nem forgalmazta vetési céllal, a termesztő részére nem nyújtható támogatás a szóban forgó gazdasági évben. Ha támogatás iránti kérelmet nyújtanak be hivatalosan nem minősített vetőmagra, vagy olyanra, amit nem a szóban forgó tagállamban takarítottak be, a termesztő részére nem nyújtható támogatás a szóban forgó és az azt követő gazdasági évben.

2. Olajos magvú növények A gabonafélék után a szántóföldi növények között a legfontosabb csoport. Közülük is kiemelkedik, mind területben, mind termésmennyiségben a napraforgó. Az olajos növényekkel foglalkozó gazdálkodók száma jelenleg megközelíti a 4 ezret, ami azt jelenti, hogy a termelői struktúra nagyon széttagolt, nehéz az egységes árualap előállítás. Napjainkra jelentős a törekvés termelői csoportok alakulására, így erre a növényfajra is alakult már néhány, ami összhangban van az EU területfejlesztési rendszerével. A biológiai alapok kiemelt fontosságúak az ipari növények termelésében. A minőségi követelmények nem kívánnak módosítást, mert a magyar szabvány már azonos volt az EU szabvánnyal. Olajnövényeink versenyképességét elsődlegesen a fajta tulajdonságok és a fajtaválaszték határozza meg. Ebben nem szenvedünk hiányt, mert jelenleg 70-nél több napraforgófajtát termelünk hazánkban, melyből több, mint negyven minősített hibrid. A hazai nemesítések mellett jelentős a magas genetikai értékeket hordozó külföldi fajták, hibridek aránya is. A hazai fajták és hibridek nagyobb hányada nagy adaptációs képességgel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy szélsőséges keretek között is biztonsággal termeszthetők. A napraforgó csak akkor ad megfelelő termést, ha az ötéves vetésforgót szigorúan betartják. Sajnos ez a kritérium a családi méretű gazdaságokban sok esetben nehezen valósítható meg. Gépesítési igénye szerint a napraforgó nagyüzemi technológiát igényel, ezért ajánlott a csoportos nagyüzemi területek kialakítása, vagy konkrétan nagyobb területtel bíró üzemekben a termelése. Vetésterület alapján kiemelkedő Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés megye, hozamok alapján pedig Fejér és Tolna megye. Vetésterülete 500 ezer ha körüli volt az elmúlt években. A termésátlag 1,9-2,2 tonna/ha között alakult, de pl. tavaly meghaladta a 2,5 t/ha-t. Az országos össztermés 900-1 220 ezer tonna közötti, ami az Európai Unió termésének közel a 25 %-át adja. A termésátlag jóval meghaladja az EU átlagát, de a kiemelkedő francia hozamoktól 3 to/ha még távol vagyunk. Exportunk az össztermés 20-60 %-át teszi ki, igen változóan az EU termés ismeretében. Tartós partnereink Németország, Hollandia és Ausztria. A feldolgozási melléktermékek felhasználása csak mérsékelten emelkedik középtávon. Kisebb jelentőséggel bír, de fontos olajnövényünk még a repce, melyből csak a nulla erukasav tartalmú termelése engedélyezett az unióban. Vetésterülete 100-110 ezer ha évente, 2,5-2,7 tonna/ha átlagtermés mellett az össztermés 300 ezer tonna. Feldolgozása Ausztriában és Szlovákiában történik, mivel csak egy hazai növényolajgyár (Martfű) működik, amely csak napraforgót dolgoz fel. A hazai szükségleten felül, mintegy 50 ezer tonna exportjának kilátásai kedvezőek, mivel az EU 15-ök nettó behozatala repcéből 2005-től hosszútávon 610-620 ezer tonna körül valószínűsíthető, addig napraforgó magból az import 2-2,3 millió tonna körül várható.

41

Az étolaj kivitelünk (95 %-a napraforgó étolaj) várhatóan ebben az évtizedben 110-120 ezer tonna körül alakulhat, továbbra is támogatás nélkül. A szójaolaj és a lenolaj előállítás csak kisüzemű módon történik, speciális igények kielégítésére (gyógyszeripar, finom mechanika). A forgalmazás mértéke alacsony, szinte nem is mérhető. Széleskörű szakmai vélemények szerint az olajnövények össztermelése egy szerény éves növekménnyel, az évtized végére 20 %al lesz magasabb, mint 2000-ben volt. A csatlakozással egyidőben bevezetett területalapú közvetlen támogatásoknak köszönhetően a hazai olajnövény termelés jövedelmezősége is egyre jobban javul.

3. Fehérjetartalmú termények Amíg az Unióban a hüvelyes növények termesztése fokozatosan növekedett, addig e növényfajok vetésterülete nálunk jelentősen csökkent. Magyarországon érdemes lenne többet foglalkozni az ágazattal, tekintettel arra, hogy a növényi fehérje takarmányok iránti kereslet az EUban egyre növekszik, elsősorban a BSE járvány okozta takarmányozási szokások és a vonatkozó szabályozás megváltozása miatt. Másrészt az EU tagállamai is szorgalmazzák fehérjegazdálkodásunkban az önellátásra való berendezkedést, ami Magyarországot is érinti. A hüvelyes növények közül a szántóföldi növénytermesztés egyik jelentős kultúrája a bab, melyet országosan mintegy 4-5 ezer hektáron 4-6 ezer tonna mennyiségben termelünk. A babtermelés költség-jövedelem alakulása igen szélsőséges eredményeket produkál. A jövedelem 1995-ben 18 ezer Ft/ha volt, ám 1997-ben mérsékelt, 1999-ben jelentős veszteséget mutatott, míg 2000-ben ismét igen jelentős növekedés következett. Hazánkban a borsótermesztésre alkalmas terület a legnagyobb, ennek ellenére termesztésében 1999-től jelentős visszaesés tapasztalható, az idén 21 ezer ha körüli a várható vetésterület. Az uniós csatlakozással bevezetett területalapú közvetlen támogatásoknak köszönhetően a hazai fehérjenövény-termelés jövedelmezősége is javul. A Csatlakozási Szerződés alapján a közvetlen termelői támogatások tekintetében a magyar termelők fokozatosan közelíthetik meg az EU támogatási szintjét.

4. Kender A rostkender termelésünk mindössze 2200-2400 hektár nagyságrendű. A műszál szinte teljesen kiszorítja eddig felhasználási területeiről. Az egységes területalapú és a kiegészítő nemzeti támogatás e növénynél az alábbi speciális előírások teljesítését igényli: – a feldolgozóval kötött termeltetési szerződés egy példányának megküldése az MVH régió központba, csatolva a vetésre használt vetőmag címkéket a támogatási igényhez, – az elvetett fajta THC tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot, – kizárólag a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták jelenthetők be támogatásra. A szerződési példány, illetve a vetőmagcímkék beküldési határideje 2005. június 15. Az okmányon jelezni kell a vetett fajta hasznosítási kódját, melyet a kitöltési útmutató részlegesen felsorol.

5. Len A rostlen termesztés a 90-es évek végére teljesen megszűnt hazánkban. Egyébként az 19811990-es években még 3 600 ha/év körüli volt a termőterület, majd a műszál teljesen kiszorította a feldolgozói iparból.

42

VI. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS CUKORPIACI RENDTARTÁSA A világ nyerscukor termelése a legfrissebb becslések szerint 2003/2004-ben mintegy 157 millió tonna volt, ami bár a 2002/2003-as évhez képest kisebb mértékű csökkenést mutat, összességében növekvő tendenciára utal. Napjainkban a világban megtermelt cukormennyiség döntő többsége, mintegy 78 %-a cukornádból származik. A legnagyobb cukortermelő országok, Brazília és India együttesen a világ össztermelésének egyharmadát teszik ki. A világ cukorrépa termőterülete meghaladja a 6 millió hektárt, míg a cukornád termőterülete meghaladja a 20 millió hektárt. Előrejelzések szerint 2009-re a cukornád termőterülete folyamatosan növekedni fog, ennek ellenére a készletek szintjében csökkenés várható és így valószínűleg a cukor világpiaci ára is növekedésnek indul. Az Európai Unióban az elmúlt években mintegy 2-2.4 millió hektáron termesztettek cukorrépát, az ebből előállított cukor mennyisége 17.7-21.0 millió tonna között változott. Az EU önellátottsági foka 130% körüli, ennek ellenére a különböző nemzetközi megállapodások miatt jelentős importtal rendelkezik. Az import elsősorban a közösségi finomítók cukorral való ellátását szolgálja, ami egyben – közvetett módon- segítségnyújtás a szegény országoknak a világpiaci árnál jóval magasabb intervenciós áron történő felvásárlással. Nem szabad megfeledkeznünk a Közösség izoglükóz-gyártásáról sem, főként azért, mert hazánk az EU össztermelésének mintegy egyharmadát teszi ki. A Közösség éves össz izoglükóz termelése 550 ezer tonna körül van, melyből hazánk mintegy 150 ezer tonnát állít elő. Az izoglükózgyártás azért is rendkívül fontos, mert annak alapanyaga a kukorica, melyből hazánk az EU egyik legnagyobb termelője. Magyarország cukorrépa-termesztése a hazai cukorszükséglet kielégítését szolgálja. Míg a II. világháború után a cukorgyártáshoz szükséges nyersanyagot 12 gyár körzetében, főként kisebb méretű gazdaságokban állították elő, a 60-as években már inkább termelőszövetkezetekben termeltek. A 80-as évekre már 110-120 ezer hektár területen termesztettek cukorrépát, azonban az 1990-es évek jelentős változásokat hoztak. Mára mindössze alig több mint 800 szállítási joggal rendelkező termelő van, akik 50-60 ezer hektáron termelnek cukorrépát. A termőterület nagysága a hozamok növekrdése, a cukor iránti belföldi kereslet mérséklődése, a világpiacon jelenlévő készletek és az izoglükóz térhódítása miatt folyamatosan csökken. Az elmúlt években a cukorrépa vetési területének nagysága az alábbiak szerint alakult: Év

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

Vetési terület (ha)

61.000

70.000

56.000

48.000

A hazai cukorrépa termésátlag 40 t/ha körül mozog, míg az Unió legnagyobb termelő tagállamaiban ez 55-70 t/ha között van, a részletes adatokat az alábbi táblázat szemlélteti: t/ha Ország Franciaország Németország Egyesült Királyság Ausztria Hollandia Magyarország

2001/2002 62,5 55,1 56,0 62,0 56,6 45,5

2002/2003 67,5 58,9 64,7 68,4 60,0 42,8

2003/2004 58,0 53,5 67,6 57,5 62,9 37,5

Hazánkban jelenleg öt cukorgyár vesz részt a termelésben, melyek Európa három legnagyobb cukoripari érdekeltségének a tulajdonában vannak. A cukorgyárak az utóbbi években jelentős 43

modernizáción mentek keresztül, a legújabb és egyben legnagyobb termelési kapacitással a kabai Eastern Sugar Rt. rendelkezik. A cukorrépa termőterület csökkenésével párhuzamosan a gyárak száma is csökkent az elmúlt években. Míg 1992-ben még 12 gyár működött hazánkban, számuk mostanra 5-re csökkent: – Magyar Cukor Rt. (osztrák Agrana tulajdona): Petőháza és Kaposvár; – Eastern Sugar Rt. (angol Tate & Lyle, német Südzucker tulajdona): Kaba; – Mátra Cukor Rt. (francia Béghin Say tulajdona): Szerencs és Szolnok. A három tulajdonosi kör nagyjából egyforma mértékben részesül a kvótákból, a Magyar Cukor Rt. 147.137 t, Eastern Sugar Rt. 108.093 t és a Mátra Cukor Rt. 146.454 t cukorkvótával rendelkezik.

1. Jogszabályi háttér A közösségi cukorrépa termesztés alapjait “a cukorágazat piacának közös szervezéséről” szóló 1260/2001/EK tanácsi rendelet határozza meg, ami 2006. június 30-ig van hatályban. A rendelet alapvető célja - és egyben a közös agrárpolitika célkitűzései közt is szerepel- a cukorrépa-termelők foglalkoztatottságának és életszínvonalának biztosítása és a cukorpiac stabilizálása. A közösségi szinten garantált intézményes árak viszonylag magas jövedelmezőséget biztosítanak a termelők számára. A közösségi rendeletek hazai végrehajtását a „természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről” szóló 28/2004. (III.10.) FVM rendelet és annak módosításáról szóló 159/2004. (XI.2.) FVM rendelet biztosítja. A cukorvertikum hatékony működésének elősegítésére, a cukorpiac védelmére, a termékpálya szereplői közötti egyeztetések és a kormányszervekkel való együttműködés érdekében Cukor Terméktanács működik. A termelői érdekkört a Cukor Terméktanácsban a Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) képviseli, a CTOSZ Alapszabályában foglaltaknak megfelelően, a jelenleg érvényes rendelkezések alapján 18 fő vesz részt a Terméktanács Küldöttközgyűlésének és 7 fő az Elnökségének ülésén. Amennyiben egy termelő megszünteti a répatermesztést, akkor répaszállítási jogának újrafelosztásáról- a répatermesztők regionális szövetsége és a kvótajogosult társaság javaslata alapján- a Cukor Terméktanács jogosult dönteni pályázattal való meghirdetés útján. A répatermesztés megszüntetéséről a Cukor Terméktanácsot január 15-ig kell értesíteni. Amennyiben egy termelő két egymást követő évben nem tud eleget tenni szállítási kötelezettségének- „vis major” esetét kivéve- akkor, a répatermesztők regionális szövetsége és a kvótajogosult társaság javaslata alapján a Cukor Terméktanács dönthet szállítási jogának csökkentéséről. A 28/2004. FVM rendelet értelmében a termelők képviseletében a CTOSZ, a cukorgyártók képviseletében a Cukoripari Egyesülés kötnek megállapodást, azaz Szakmaközi Egyezményt.

2. Cukorrépa termesztés támogatása A cukorrépa termesztők egységes területalapú támogatásban részesülnek, melyet “az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2005. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről” szóló 18/2005. (III.18.) FVM rendelet szabályoz.

44

3. Egységes területalapú támogatás Az EU-ban a cukorrépa termesztők egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesülnek (az EU cukorrépa termesztői nem részesülnek kiegészítő nemzeti támogatásban, így a hazai termelők sem, de meg kell jegyezni, hogy a cukorrépa intézményes ára jóval magasabb a többi szántóföldi növényéhez képest, ami természetesen magasabb jövedelmezőséget is biztosít). A támogatás alapjául szolgáló terület hasznosítása után a cukorrépa termesztő maximum 86,21 EUR/ha (kb. 20 ezer Ft/ha) mértékű támogatás igénybevételére jogosult 2005-ben, a támogatás természetesen forintban kerül kifizetésre. Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) a hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. Csak abban az esetben igényelhető támogatás- bizonyos esetek kivételével-, ha a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Amennyiben a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcelláknak el kell érniük vagy meghaladniuk a 0,3 hektárt. Ha a mezőgazdasági termelő támogatható területe nem éri el együttesen az 1 hektárt, de rendelkezik legalább 0,3 hektár szerinti összefüggő területtel és legalább 0,3 hektár szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény összefüggő területtel, e területek után együttesen igényelhet támogatást. Egy mezőgazdasági parcellára csak egy támogatási kérelem nyújtható be. A támogatás alapjául szolgáló területet a tényleges hasznosítás alapján kell meghatározni. A támogatás igénylésének alapjául szolgáló mezőgazdasági parcellákat megfelelő állapotban kell tartani, ezt a megfelelő állapotot a fizikai ellenőrzés keretében vizsgálják. A támogatási kérelmet 2005. május 11-ig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH), kizárólag az általa rendszeresített 2005. évi formanyomtatványon, és az ahhoz mellékelt, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI.13.) FVM rendelet szerinti egyedi blokktérképen. Az MVH a támogatási kérelem befogadásáról 2005. június 11-ig igazolást állít ki, és megküldi a mezőgazdasági termelő részére, de ez az igazolás nem minősül a támogatási jogosultság, vagy más jogosultsági feltételek teljesítése igazolásának. A támogatási kérelem 2005. június 5-ig módosítható az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. A támogatási kérelem visszavonását az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani, a visszavonás a benyújtás időpontjában lép hatályba. A támogatási kérelem tárgyában az MVH legkésőbb 2006. június 1-ig határoz. A határozatban meg kell jelölni a kérelem által lefedett területet, a támogatásra jogosult területet, a mezőgazdasági termelőt megillető támogatási összeget és az alkalmazott jogkövetkezményeket. A támogatás kifizetése 2005. december 1-jétől 2006. június 30-ig bankszámlára történő átutalással történik. 3.1. A közösségi rendtartás főbb jellegzetességei A cukorpiaci rendtartás 1968 óta működik, napjainkra az EU legrészletesebben szabályozott rendszerévé vált. A közösségi szabályozás alapvetően nem a cukorrépára, hanem a cukorra, magára a végtermékre vonatkozik. A cukorpiaci gazdasági év július 1-jétől június 30-ig tart. A rendtartás hatálya alá a következő termékek tartoznak: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, cukornád, melasz, inulinszirup és bizonyos egyéb cukrok. A Közösségi cukorrendtartás legfőbb jellemzői, hogy a 45

– a piac termelési kvótákkal szabályozott, – a kvótákra ár- és értékesítési garancia vonatkozik, – az intervenciós felvásárlás nem a termelők által előállított termékekre (cukorrépa, cu– – – –

kornád), hanem a feldolgozott termékekre (cukor stb.) vonatkozik, a termelési többlet elhelyezése miatt jelentkező költségek jelentős részét – a termelési illetéken keresztül – a termelők viselik, jelentős mennyiségű kedvezményes import rendszer, ugyanakkor a belső piacot harmadik országokból érkező importtól magas vámokkal és monitoring rendszerrel védik, a feleslegek levezetésére export-visszatérítést adnak, a szakmaközi egyezmény megkötése.

3.2. Termelési kvóta A cukorra meghatározott országos termelési kvóta van, mely FVM rendeletben az egyes gyáraknak került szétosztásra. A kvóta nem képezheti adás-vétel tárgyát gyárak, illetve tagországok között, de a kvótacukor szabadon értékesíthető. A termelési kvóta két részből, “A” és “B” kvótából áll. – “A” kvóta: a belföldi fogyasztás alapján meghatározott mennyiség; – “B” kvóta: a termelésingadozást ellensúlyozó termelés, amelynek aránya általában 2025% körül van a régi tagállamokban. Az “A” és “B” kvóta együttesen adja a maximális kvótát. A “C” termelés a maximális kvóta feletti termelés, amelyet az EU-n kívülre kell exportálni. Hazánknak 400.454 t A kvótája és 1.230 t B kvótája van. A természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásáról szóló 88/2001. FVM rendeletben lettek első alkalommal meghatározva azok a termelők, akik szállítási joggal rendelkeznek, az 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben teljesített répaszállítás alapján tonnában és 16% cukortartalmú, utánfejelt cukorrépára vonatkoztatva. Cukorrépa-szállítási jogot csak a földtulajdonnal vagy érvényes földhasználati szerződéssel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kaphat, aki tagja a Cukor Terméktanácsnak.

4. Intézményes árak és illetékek Az illeték mértéke “A” kvóta esetében 2%, “B” kvóta esetében maximum 39,5%-os. A termelési illeték célja a költségvetés kiadásainak kompenzálása, melynek nagy része a kvótacukor világpiaci értékesítésekor fizetett export-visszatérítésből származik (ezt nevezik “önfinanszírozó rendszer”-nek). Ezt részben a cukorrépa-termelők, részben a feldolgozók fizetik. A termelési illetékek cukor gyártók és cukorrépa termesztők közötti megoszlását a szakmaközi megállapodásban rögzítik. Az EU cukorra vonatkozó intézményes árai fehércukorra vonatkozó irányárak. Az intervenciós ár az a belpiaci ár, amelyért az intervenciós ügynökség a részére felajánlott kvótacukrot köteles megvásárolni. A szabványos minőségű fehércukor intervenciós ára 63,19 euró/100 kg, a nyerscukoré 52,37 euró/100 kg. Az intervenciós ár szabványos minőségű, ömlesztett, gyártelepi paritású, a vevő által választott szállítóeszközre rakott árura vonatkozik. A cukorrépa alapára 47,67 euró/tonna, de ennél a termelő kevesebbet kap a termelési illeték miatt. A minimális répaár a termelési illetékkel csökkentett alapár, illetve az az ár, amelynél kevesebbet a cukorgyár a szabványos minőségű répáért nem fizethet. A szállítási szerződésekben persze lehetséges a minimális árnál magasabb átvételi cukorrépa árban megállapodni. Az “A” répa minimális ára 46,72 euró/tonna, a “B” répáé pedig 32,42 euró/tonna. A “B” répa végső minimális ára a maximális termelési illeték mellett, valójában csak 28,84 euró/tonna. 46

5. Szakmaközi egyezmény Részletes szabályozás szükséges annak érdekében, hogy a feldolgozók a számukra nyújtott kedvezményeket továbbadják a termelőknek a termeltetési szerződések keretében. Ehhez minden tagországban szükség van egy Szakmaközi Egyezményre, amely a cukorfeldolgozók és a répatermesztők elismert képviselői között jön létre. A Szakmaközi Egyezmény megkötését nem írja elő jogszabály, tehát nem kötelező de az unió szinte összes tagállamában van. A Szakmaközi Egyezmény szabályozza a teljes szerződéses jogviszonyt a termelő és feldolgozók között. A Szakmaközi Egyezményt 2004. márciusában kötötték meg az érintett felek a 28/2004. FVM rendelet és a közösségi jogszabályokkal, elsősorban a 1260/2001/EK tanácsi rendelet III. Mellékletével összhangban. A szakmaközi egyezmény rendelkezik többek között a répaszállításra való jogosultságról, a répaszelet értékesítéséről, a szerződések és szállítások független fél általi felügyeletéről. a répatermelőknek a következő évre átvitt cukor után fizetendő összegekről, a C répa átvételi áráról, a termeszthető fajtákról, az átvételkori tömegmérésről, mintavételről és a cukortartalom megállapításának módszeréről. A megkötött Szakmaközi Egyezmény addig van hatályban, amíg „az agrárpiaci rendtartásról” szóló 2003. évi XVI. törvény, illetve „a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről” szóló 28/2004. FVM rendelet, illetve a „cukorágazat piacának közös szervezéséről” szóló 1260/2001/EK rendelet hatályban van.

6. Intervenció A Közösségben már több évtizede nem volt intervenciós felvásárlás, idén azonban már felajánlás volt Belgiumban, Franciaországban és Svédországban is. Eddig összesen mintegy 300 ezer tonna cukrot ajánlottak fel, melyből 215 ezer tonnát az illetékes kifizető ügynökség már el is fogadott. A cukor intervenciós hivatalok által történő felvásárlása és értékesítése tekintetében a 1260/2001/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról” szóló 1262/2001/EK bizottsági rendelet határozza meg az intervenció végrehajtásával kapcsolatos feltételeket. Az intervenciós raktárakkal szembeni követelményeket a 33/2005. (IV.12.) FVM rendelet határozza meg, e jogszabálynak eleget tevő raktárak jelentkezhetnek intervenciós készlet tárolására. A intervenció további részletes feltételeiről az MVH ad ki közleményeket. Az intervenciós felvásárlásnak számos feltétele van, így az intervenciós ügynökség, azaz az MVH csak akkor vásárolja fel a cukrot, ha azt írásban kérelmezi az elismert jelentős cukornagykereskedő, vagy kvótával rendelkező cukorgyártó. Az intervencióra felajánlott cukornak több követelménynek is meg kell felelnie: – abban a gazdasági évben és kvótán belül gyártsák, amikor azt felajánlották, – kristályos formájú (fehércukor: egészséges, forgalomképes minőségű és szabadon folyó, 0,06%-ot meg nem haladó nedvességtartalmú); – az ajánlattevő birtokában van és legalább egy tételt (500 t), vagy annak többszörösét képviseli. A felajánlást az MVH által elkészített formanyomtatványon kell megtenni, az ajánlat mellett a Felajánló nyilatkozik, hogy a cukrot intervencióra még nem vásárolták fel és ő a cukor birtokosa. Az ajánlatok a benyújtás időpontjától számított 3 hétig érvényesek, ez alatt az intervenciós ügynökség dönt annak az elfogadásáról, vagy ha nem felel meg a követelményeknek, akkor a visszautasításról. Ezt követően felvásárlási szerződést kötnek a felek, amelyet csak kölcsönös megegyezéssel, és a cukor kitárolása előtt lehet felmondani. A felvásárlási szerző47

dés előtt a cukor-Felajánló és az intervenciós ügynökség raktározási szerződést kötnek a cukor minőségének és mennyiségének biztosítása végett. A raktározási szerződés alá eső cukor tulajdonjoga a cukor ideiglenes árának a kifizetésekor kerül az ügynökség tulajdonába, azonban az eladó a kitárolás időpontjáig felelős a mennyiségért és a csomagolásért. Az intervencióba felvásárolt cukor ára annak minőségétől függ, a fehércukrot négy termékosztályba sorolják. Eltérő megállapodás hiányában az intervencióra felvásárolt cukrot a kitárolásig abban a raktárban tárolják, amelyben a felajánlás időpontjában tárolták. A kitárolás költsége az eladót terheli, az intervenciós ügynökség által kiválasztott szállítóeszközre rakva. Az intervenciós ügynökségek a cukrot, két kivételes esettől eltekintve, csak az intervenciós árnál magasabb áron értékesíthetik. Az intervenció során felvásárolt cukrot a Bizottság döntése alapján pályázat és versenytárgyalás keretei között értékesítik. A pályázati felhívást az érintett intervenciós ügynökség adja ki az általa felvásárolt cukormennyiségre, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni. Ha szükséges, és a Közösség cukorpiacának helyzete indokolja, akkor állandó pályázati felhívás is kiadható, amelynek érvényességi időszaka alatt a versenytárgyalási feltételek módosíthatók. A kitárolásra a pályázati nyertes kérésére vagy az intervenciós ügynökség utasítása alapján akkor kerül sor, ha a nyertes az előírt biztosítékot letétbe helyezte, és ezt igazolja. A cukor árát legkésőbb a kitárolást követő 30. napon kell az intervenciós ügynökség számlájára befizetni.

48