AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI NÖVÉNYVÉDELEM

AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI NÖVÉNYVÉDELEM

FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI NÖVÉNYVÉDELEM

Szerzők: Dormannsné dr.Simon Erzsébet Dr. Dimitrievics György Kujáni Lászlóné Dr. Vályi István Lektor: Dr. Holb Imre

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ______________________________________________________________________ 4 II. Jogi háttér ____________________________________________________________________ 5 1. Növényvédőszer felhasználás engedélyezése Magyarországon __________________________ 6 III. Növényvédőszerek _____________________________________________________________ 9 1. Gombaölő szerek ______________________________________________________________ 9 2. Rovarölő szerek _______________________________________________________________ 9 3. Egyéb szerek _________________________________________________________________ 9 4. Fajtakérdés __________________________________________________________________ 10 IV. Agrár-környezetgazdálkodási programok ________________________________________ 11 1. Növényvédőszer maradék ______________________________________________________ 11 V. Növényegészségügy ____________________________________________________________ 13 1. Szervezeti kérdések ___________________________________________________________ 13 VI. Kultúrák növényvédelmi technológiai értékelése ___________________________________ 14 1. Szántóföld __________________________________________________________________ 14 1.1. Kalászos gabonák _________________________________________________________ 14 1.2. Kukorica ________________________________________________________________ 14 1.3. Napraforgó ______________________________________________________________ 14 1.4. Burgonya _______________________________________________________________ 15 1.5. Lucerna _________________________________________________________________ 15 2. Gyümölcsfélék _______________________________________________________________ 15 2.1. Almatermésűek___________________________________________________________ 15 2.2. Körte ___________________________________________________________________ 16 2.3. Csonthéjások_____________________________________________________________ 16 2.4. Szőlő ___________________________________________________________________ 16 3. Zöldségfélék_________________________________________________________________ 16 4. Genetikailag módosított növények _______________________________________________ 17 VII. Az előrejezés helye gyakorlati alkalmazása a termelésben___________________________ 18 VIII. A növényvédő gépekkel szemben támasztott követelmények és hazai ellenőrzés ________ 21 1. A permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések a következők: _ 23 1.1. Szántóföldi permetezőgépek felülvizsgálatához__________________________________ 23 1.2. Kertészeti permetezőgépek felülvizsgálatához___________________________________ 24 IX. Melléklet ____________________________________________________________________ 25

3

I. BEVEZETÉS A növények termesztése során, akár szántóföldön, de kertészeti kultúrákban, sőt még az erdőgazdálkodásban legelőkön is szükség lehet, nem beszélve az úgynevezett nem művelt területeken „ruderáliák” növényvédelmi kezelésekre. Ezek a kezelések közvetlen kapcsolatban vannak a környezettel – talaj, víz, levegő – annak mikroszkópikus és makro szervezeteivel is így potenciálisan veszélyt jelentenek a terméket közvetlenül elfogyasztásra vagy feldolgozásra kerülve, vagy takarmányként alkalmazva a táplálék láncba kerülve. Régen felismerte a szakma ennek veszélyeit, igen sokféle szabályozás született már korábban ezeknek a veszélyeknek a csökkentésére, minimálisra való leszorítására. Ugyanakkor mivel élő szervezetekről van szó, állandóan változó kölcsönhatásokról, a tudomány fejlődésével egyre bővülő ismereteket is szerzünk ez a folyamat bonyolult engedélyezési, felhasználási szabályokra épül. Jól mutatja ezek fejlődését egy-két esemény is, amit a növényvédelem történetéből csak kiemelve megemlítünk. Már a Bibliából is tudjuk, hogy volt sáskajárás és ebből fakadóan éhezés, mert a kártevők mindent elpusztítottak. Több mint 100 éve a szőlőkkel behurcolt kártevő (filloxéra) és betegségek (szőlő peronoszpóra és lisztharmat) egész Európa szőlőtermesztését változtatta meg és indította el a vegyszeres védelem kutatását. Írországban a népesség alapélelmezését jelentő burgonya fitoftóra megjelenése éhínséget, milliók nyomorát okozta. Az 1920, 1930-as években már egy-két szer is általánossá vált, arzén tartalmú rovarölő, kén, réz, (bordóilé) nikotin, lemosó olajok. A II. világháborút követően segítette a mezőgazdaság fejlődését és az eredményesebb védekezéseket a higanyos szerek, klórozott szénhidrogének, rézhelyettesítő szerves ditiokarbamátok, szerves foszforsav észterek, atrazin, simazin gyomirtásra. 10-15 éves használat, alkalmazás után a negatív hatások is előjöttek: mint a rezisztencia gyomok, rovarok esetében. A gyártás során az ipari katasztrófák – Soveso, Bhopal – figyelmeztettek az igen komoly veszélyekre. Megdöbbentette a kutatókat az antarktiszi fókák zsírszövetében talált DDT kimutatása, mely a perzisztencia veszélyére utalt. Az 1962-ben megjelent Carlson R.: Silent Spring („Néma tavasz”) könyv szerzője nagy vihart kavart Amerikában, Nyugat-Európában víziójával, melyben a vegyszerek alkalmazásával a természetből teljesen kihaló élő egyedek halálát, pusztulását jósolta, ami ha nem is vált be, de ráirányította a figyelmet az okszerű növényvédelem irányába. A fenntartható fejlődés, mely napjainkban csak az integrált növényvédelemmel, annak minden lehetséges módozatával – kémiai, biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb mennyiségre korlátozódik, mely még biológiailag hatékony, de a károsítók felmért szintjéhez mérten egy gazdaságilag elfogadható kár vagy veszteség szint alatti tartáshoz elégséges.

4

II. JOGI HÁTTÉR Az EU-ban és hazánkban is régóta törvényi szinten szabályozott a növényvédelmi tevékenység. Jelenleg a 2000. évi XXXV. Törvény van érvényben a növényvédelemről, amit már kiegészítettek és összhangba hoztak EU-s csatlakozásunkkal, illletve az EU előírásaihoz igazodva. (2003. évi CXII. törvény és a 2005. évi XXXVIII. Törvényi kiegészítés ). A törvény tizenkét fejezetre tagolódik. – Az I. fejezet a törvény céljáról, hatályáról, fogalom meghatározásokról szól. – A II. fejezetben a növényvédelmi tevékenységet, állami és közérdekű védekezésről növényegészségügyi vizsgálatokat írja le. – A III. fejezet a növényvédő szerek engedélyezését, forgalomba hozatali és felhasználási előírásait tartalmazza. – A IV. fejezet a növényvédő szerek felhasználás alkalmazási feltételeiről, míg az V. fejezet a növényvédelmi gépek és szóróberendezések követelményeit írja le. – A VI. fejezetben a termelésnövelő anyagok, termesztő közegek, növénykondicionáló szerek szabályozását adja meg. – A VII. fejezetben a környezet és a természet védelme, a VIII. fejezetben az ember egészségének védelme került meghatározásra. – A IX. fejezet a kártalanítás, a X. fejezet a növényvédelmi igazgatás szervezeti, hatósági intézkedéseivel foglalkozik. – A XI. fejezetben a díjfizetési kötelezettség és a növényvédelmi bírság, míg a XII. fejezet vegyes és záró rendelkezéseket tartalmaz. Az egyes fejezetek témáiban részletesebb miniszteri rendeletek is megjelentek, így a 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, 156/2002. (VII. 11.) kormány rendelet a növényvédő szerek kis és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól, 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló eszköz – hulladékok kezeléséről, 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól ez az úgynevezett karantén rendelet, ami már 2003-ban és 2005-ben is bővítésre került az EU rendelkezésekhez igazítva. A 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a csomagolás jelölés, tárolás és szállítás előírásairól szól. Ez utóbbi rendelkezés az uniós jogharmonizációs rendelkezés megvalósítása volt. Az uniós engedélyezési gyakorlat átvétele alapvetően előnyt jelent. Kettős alapon nyugszik az uniós rendszer: – A hatóanyagoknak működik egy központi, kifinomult engedélyezési rendszere, mely nagyobb biztonságot ad a kiértékelésekhez. – A formált termékek, pedig nemzeti engedélyezési hatáskörben maradva, lehetőséget nyújtanak a helyi sajátosságokhoz és feltételekhez igazított körülményekhez. Az EU 91/414 EK direktívában szereplő hatóanyagokból készült termékek hozhatók forgalomba. (Ezt nem hivatalosan pozitív listának is hívják, lásd 1.sz. melléklet) Erre a mellékletre kétféle módon kerülhetnek fel hatóanyagok: – újak engedélyezési eljárás során, – régi hatóanyagok felülvizsgálatával. Az utóbbiak egy program szerint 2008-2010-re várhatóan befejezik ezeket a felülvizsgálatokat, mert a gyártók közölték, hogy rendelkeznek az ehhez szükséges adatokkal. (2.sz. melléklet) Azok a hatóanyagok, melyekről a gyártók nyilatkoztak, hogy nem végeztetik el a felülvizsgálatot ez nálunk kb. 60 hatóanyagot érintett és 2000-2004-ben engedélyük visszavonásra is került. (lásd 3.sz. melléklet) 5

Az uniós tárgyalások során a 4. számú mellékletben szereplő hatóanyagok hazai felhasználására 2005. december 31-ig, illetve 2006. április 30-ig kaptunk lehetőséget. Néhány hatóanyag esetében 2007. június 30-ig kaptunk lehetőséget alkalmazásra, mint „nélkülözhetetlen használat” (essential use). A Magyarországon betiltott hatóanyagok listája (5. sz. melléklet) mutatja, hogy az úgynevezett „piszkos tizenkettő” már nálunk régen ki van vonva a forgalomból, melyeknek ismert káros hatásai miatt használatuk emberre, környezetre veszélyes. A hatóanyagok egy része nálunk nem is volt engedélyezve, másokat pedig a világon elsők között tiltották be (pl. DDT, HCH), sőt a hazai gyártást is megszüntették. További ilyen hatóanyagokat tartalmaz a Rotterdami Egyezmény 304/2003. EK I/3. melléklete. (lásd 6. sz. melléklet) II. PIC bejelentést igénylo ('+) növényvédő szerek: Az Unióban, vagy egy tagállamon belül betiltott, ill. korlátozott hatóanyagok. Nem tartalmazzák a PIC-eljárás alá tartozó anyagokat, viszont az EU-ban kiviteli bejelentésre kötelezettek. (304/2003/EK I/ 2. melléklete) (7. sz. melléklet) Ezek a szabályozások is mutatják, hogy itt állandó változás, módosulás várható, amit figyelemmel kell kísérni és ez a felhasználó, alkalmazó számára nem is könnyű feladat. Az új információk továbbadása a szakigazgatás, de a Kamara számára is új kihívásokat jelent. Újabb fogalmakkal is meg kell ismerkedni az uniós szabályozás kapcsán. Az egyik ilyen a párhuzamos import. A Magyarországon engedélyezett szert más importőr hozza be az eredeti gyártól vagy más országból. Elsősorban a kis kultúrákban való felhasználást segítheti a címkétől eltérő felhasználási engedély. Várható 2005-ben az egészségügyi hatóságtól a szerek méreg és veszélyességi osztályzásáról, veszélyeiről, kockázatra utaló S, R mondatok egységes uniós előírásainak átvétele, ami a címke szöveget alakítja át. Több hatóanyagnál sor került a szermaradék határértékek módosítására (pl. ditiokarbamátok, piretroidok, szerves foszforsav észterek) általában szigorítására, aminek következtében egyes kultúrákban vissza kellett vonni az engedélyt, míg máshol a felhasználási időket kellett rövidíteni. Szermaradék értékekre 5/2002. (II.27.) EÜMFVM rendelet ad eligazítást. Itt említjük meg, hogy a mikrobiológiai készítmények engedélyezési eljárására még nincs egységes EU szabályozás, most készül az új rendelet, melyben várhatóan a fajszintű szabályozás lesz, ami lényegesen szigorúbb a korábbiakhoz képest, de ez nagyobb biztonságot ad. A felsoroltakon kívül számos törvény és jogszabály érinti, illetve kapcsolódik a növény védelmi tevékenységhez, melyek közül talán a 2000. évi XXV. törvény, ami a kémiai biztonságról szól szintén megemlítendő. A 2000. évi LXXXIV. törvény a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szól, ami az EU-ban is egyedülálló. A növényvédelmi törvény a növényvédő szerek felhasználását hazánkban szakmai végzettséghez köti és a szerek nagy részét csak speciális tanulmányokat végzett növényorvosok, szakmérnökök irányításával, alkalmazásával teszi lehetővé, elsősorban abból a megfontolásból, hogy a környezeti veszélyeket a minimálisra csökkentse és az integrált védekezésnek – fenntartható fejlődésnek – eleget téve a szakszerűség biztosított legyen.

1. Növényvédőszer felhasználás engedélyezése Magyarországon A jogszabályok tették lehetővé, hogy a világon először Növényvédelmi-Növényorvosi Vény bevezetésére került sor Magyarországon, ami hasonlít a humán és állatorvosi gyakorlathoz. 6

A 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet írta elő, hogy az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy növényvédelmi szolgáltatásként és ehhez kötelezően előírt kamarai tagsággal egyszeri vásárlásra jogosító növényorvosi vényt állítson ki és a szert a forgalmazó erre adja ki. A szakembernek részletes tájékoztatást kell adni a szállítás, felhasználás, sőt az üres göngyöleg visszajuttatásáról is. A felhasználás művezetése a növényorvos feladata és kötelessége. Ezért a kamara nem tartja etikusnak, hogy forgalmazók egyben „vénygyártók” is. Cél az, hogy a termelők minél szélesebb körben vegyék igénybe a növényorvos szakértelmét. A humán gyógyászatban nem a patikus a szaktanácsadó, hanem az orvos felelőssége a gyógymód kialakítása, a patikus elsősorban csak a vény nélkül adható szereknél ad útbaigazítást. A növényvédelem társadalmi megítélése általában a zöld mozgalmak tevékenységének eredményeképpen túlzó, kevésbé megalapozott, szakmailag. Közvélemény általában kémia ellenes, így növényvédő szer ellenes is. A növényvédelem alapvetően nem szer felhasználáson alapul, hanem a megelőzésen, biológiai ágensek felhasználásával, nemesítéssel, fajtaellenállósággal, fitótechnikával olyan környezetet teremteni, amelyben a károsítók kevésbé szaporodhatnak fel. A vetésváltással, káros szomszédság elkerülésével csökkenteni lehet a kártételi veszélyt. Az okszerűség, szakszerűség mindig fő döntési szempont az eljárások sorrendiségében és szükségességében is. Amerikai vizsgálatok, melyek a halál okok nagytömegű, tudományos igényességgel végrehajtott elemzésén alapultak a növényvédő szereket csak a 24. tényezőnek találták, még az élelmiszer adalékok is megelőzték. Egy másik hazai vizsgálat, amit kukoricában és almában végeztek 10 éven keresztül a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársai is igen sok érdekes adatot szolgáltattak. Az álló kultúrákban (alma) talaj, törzs, lomb szinten minden rovart felmértek. A potenciális kártevő egyedszám csak 15-20%-ot tett ki, és a kezeletlen terület rovar népessége nem volt magasabb egyedszámú, mint a kémiai kezelésben részesülté. Kukoricában is hasonló volt a tendencia, de az egy éves kultúrában az egyedszám csak 1/5-e volt az almáénak. Ez is alátámasztja a táblaszéleken való gyomsáv fontosságát, természetesen megfelelő karbantartással. Többen a növényvédelem visszaszorítására, főleg a vegyszerek káros hatásának megelőzésére a bio-öko termesztést, ennek terület arányának növelését látják megoldásként. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a biotermelés kockázata rendkívül nagy, mivel a növényvédelmi lehetőségeknek igen szűk köre van. Bizonyos kultúrák esetében és a bio termesztési EU szabályok betartásával van piac bővítő lehetőségre, de határozottan állítjuk, hogy ebben a termesztési módban is a szakismeret – főleg a növényvédelmi – alapvetően fontos, hogy a megelőző eljárások hogyan alkalmazhatóak és a csapdázás előrejelzés, főleg a kártevő gyérítés egyéb módszerei (hernyófogó öv, színes lapok stb.) hogyan alkalmazhatóak eredménnyel. A hajtatott zöldségtermesztésben, torma, saláta előállításban, szőlő és bortermelésben (ellenálló fajtákkal) naspolya, homoktövis, bodza biotermelésére, úgy tűnik van lehetőség hazánkban is. A növényvédő szerek helytelen alkalmazásának egyik káros biológiai következménye a rezisztencia, ami a hatékonyság csökkenésben, öröklött ellenállóság kifejlődésében nyilvánul meg. Ennek okai: – hatóanyag rotáció elmaradása, – nem a hatás mechanizmus igazított védekezési idő, károsító fenológiai állapot, – alacsony dozírozás, – nem megfelelő kijuttatási mód A nemzetközi rezisztencia kutatás eredményeit, tapasztalatait hazánkban is hasznosítani kell a megelőzésre helyezni a figyelmet. Sajnos a hazai vizsgálatok egyre csökkentett területen folynak.

7

Gombaölő szerekkel kapcsolatban a felszívódó szerek terjedésével nőtt ez a gond, a varasodás, lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész elleni védelemben, de a fitoftóra, sőt a baktériumok elleni védelmében is számolni kell a jelenséggel. Rovaroknál a burgonyabogár, atkák, levéltetvek, üvegházi molytetű, virágtripsz mint a leggyakoribb rezisztenciát előidéző kártevők. A gyomoknál is jelentkezett Linuron, Prometrin, Simazin, Atrazinra, 2-4D, MCPA-ra és egyéb szufonil-ureára acat ellenállóság és még számos gond pl.: betyárkóróra Gramoxon ellenállóság stb. Hazai irodalomban is igen sok adatot találunk ezekre. A hazai szerfelhasználás napjainkban 45-50 milliárd forint körül alakul és a külföldi országok szerstruktúrájához képest erősen eltérő. Ennek az összegnek 60-62%-át elérik a gyomirtó szerek, majd a gombaölők (23-25%) és a rovarölők (15-17%) teszik ki és az egyéb szerek 2-3%ot képviselnek (segédanyagok, adalékok stb.) A gyomirtás helyett a gyomszabályozás kifejezést tartják ma szakmailag elfogadhatóbbnak. Indokolja ezt az is, hogy a fejlesztés iránya a gyomösszetételt felismerő érzékelő műszer vezérli a vegyszer adagolást és összetételét a gyomfajokhoz igazítva juttatja ki. A gyomflórát befolyásoló tényezők között jelentős szerepet találtak a kutatók, úgy hazánkban, mint külföldön is az alkalmazott gyomirtó szereknek, melyek nem növelik a fajok számát, sőt ellenkező hatás érvényesül. A kezelések után még jelentős idő elteltével is (7 év) nem nőtt a fajok száma, hanem visszaesett. Egy adott területen a herbicid kezelések leállítása után még tovább folyik egy bizonyos degradáció, faj csökkenés. A hazai gyomviszonyok alakulását jól jellemzik az úgynevezett országos szántóföldi gyomfelmérések, melyek mutatják a változásokat és azokat faji összetételi tendenciákat, melyek az alkalmazott gyomirtási technológiák, művelési változások és az időjárási változások hatásának is betudhatók. A közvélemény is igen erőteljesen reagál a humán egészségügyi szempontból legjelentősebb gyomnövény a parlagfű igen erős felszaporodására. A napraforgó és kukorica táblák szegélyein, vagy időszakos víznyomásos helyeken kedvező feltételek alakulnak ki nagytömegű megjelenésére. Majd következő időszakban a kalászos gabonák elhanyagolt tarlóin. A közvéleményben kevésbé ismert jelenségre is szeretnénk itt rámutatni. A parlagfűvel erősen fertőzött területek több esetben olyan körülmények között alakulnak ki, amit kevesen ismernek és főleg igen ritkán veszik észre. Egy-két éve több helyen is tapasztalható volt az országban hogy katonai gyakorló tereken, zárt területű, autós versenypályán, a ma egyre inkább teret nyerő falusi turizmusszolgáltatási forma, lovagló és kocsiztató útjai mellett igen erős parlagfű kelések alakultak ki. Az itt mozgó járművek kerekei, állatok patái, a tavaszi, nyári időszakban a természetes gyomokat tönkreteszik és helyette a nem kívánt gyomnövénynek kiváló teret teremtenek. Az ilyen területek karbantartására is ki kell terjedni a figyelemnek. A növényvédelmi törvény ez évi (2005. Évi XXXVIII. törvény -) szigorításával hatósági úton a kényszerkaszálás elrendelésével és a tulajdonos (földet művelő, kezelő) jelentős összeggel megemelt pénz büntetésével akar a kormány eredményt elérni. A tulajdonosi szemlélet erősítésével, a hatékony gyomirtással, kaszálással és egyéb eredményre vezető eljárásokkal, kellő szintű szakmai segítséggel várható csak ennek a kérdésnek, 3-5 év alatti módszeres megoldása. A rendszerváltás utáni földtulajdoni rendezetlenség, ami még egyes helyeken ma sem lezárt, különösen a gyöngébb minőségű talajokon oly mértékű gyommagkészlet felhalmozódást eredményezett, amit csak többlet agrotechnikai művelettel és igényesebb, drágább gyomirtási technológiákkal lehetne több éves körültekintő, szakmai megalapozottsággal európai szintre csökkenteni.

8

III. NÖVÉNYVÉDŐSZEREK 1. Gombaölő szerek Ebben a csoportban újra növekedett az olcsóbb kontaktkészítmények felhasználási aránya, amit segít ezek korszerűbb formulációs és hatékonyabb védelmet nyújtó szer kiszerelések (FW, DG formulációk, 5 mikron alatti szemcseméret.). De a költségtakarékosság is ebbe az irányba vitte a felhasználókat. Ugyanakkor a magas termésátlagokat is eredményes biztosító felszívódó és kontaktkombinációk több családja úgy a szántóföldi kultúrák, mint a kertészetiek védelmére is rendelkezésre áll. (triazolok, strobilurinok) Az EU-s csatlakozással itt is számolni kell egy-két bevált termék (zineb, karbendazim) pótlására, melyre több hatóanyag is rendelkezésre áll. A strobilurinok hamar jól bevált termékek lettek. Figyelmeztetőek a külföldi adatok az érzékenység csökkenésében, így az ezt megelőző eljárásoknak a folyamat hazai csökkentésében nagy szerepe lehet. A 2004. év csapadékosabb időjárása több tanulsággal is szolgált az eredményesebb gombavédelemmel kapcsolatban: – A gabonákban jó minőséget lehet biztosítani a rendelkezésre álló készítményekkel, – A szőlőkben helyenként jelentkezett peronoszpóra, lisztharmat kártételek mutattak, hogy a szakembernek a helyi sajátosságokat figyelni kell. – Baktérium elleni szerek még kevésbé állnak rendelkezésre, csak a rezek, azok amelyek a megelőzésben elsősorban számításba jönnek.

2. Rovarölő szerek Az EU csatlakozással a legjelentősebb változás ezen a területen található. Az úgynevezett széles hatássprektumú, főleg szerves foszforsav hatóanyagú szerek nagy része az erős mérgezőségük miatt kivonásra került. Ezekre a készítményekre, mivel már régóta használatosak több kártevő ellen jelentős hatáscsökkenés is kialakult, leváltásuk új hatóanyagokkal környezet és parazitakímélő szerekkel megoldható, de más típusú technológiát A prietroidokigényelnek. alkalmazásának lehetőségei is szűkülnek, ezek közül egy-két hatóanyag szintén kivonásra került, de várható a felhasználási terület további csökkenése is. A kloronikotinidek terjedése erőteljes, jó hatékonyságuk egyik-másik hatóanyag igen környezetkímélő tulajdonsága nagy felfutást jelez. Az integrált szántóföldi, kertészeti programokban a fejlődést gátló szerek erőteljes növekedése szintén segítheti ezeknek térnyerését, az eltérő hatásmechanizmusú szerek váltása, alkalmazása segítheti hosszabb távú felhasználásukat.

3. Egyéb szerek Itt külön is kell szólni egy 2004-ben engedélyt kapott tapadásfokozó szer „karrierjéről”. A felhasználók inkább arról panaszkodnak, hogy a szerekről adott, mondott előnyök, tulajdonságok nem annyira nyilvánvalóak, mint a prospektusban leírtak. Itt ténylegesen bevált és igazolta a termék kiváló tulajdonságát és még szüret idején is olyan látható permetlé nyomokat produkált, melyek a piacra jutást nehezítették. A másik ajánlás gyakran, hogy a szerek dóziscsökkentésére is alkalmasak az adalék anyagok. Ennek a veszélye kettős: – Igen erős fertőzési nyomásnál nem lesz elég a hatóanyag mennyiség. 9

– A csökkentett dózis az aluldozírozás miatt erőteljesebb hatékonyság csökkenést indíthat

meg. Ezeket figyelembe véve ismételten hangsúlyozni kell a szakember felelősségét a kellő körültekintéssel végrehajtott döntésben. 2004-ben megalakult hazánkban is az Élelmiszer Biztonsági Hivatal, amelynek fő feladata a hazai termékek és az ide érkező import élelmiszerek összehangolt megfelelőségi vizsgálata. Ilyen szempontból utalni kell arra, hogy az EU-hoz képest, ahol elsősorban az istállótól az asztalig szlogen alapján történik a termék vizsgálat, nálunk a növényvédelmi hatóság bekapcsolásával és a növényvédő kamarán keresztül már a táblától a fogyasztóig történhet a termék megfelelő garanciája, előállítása. Ennek a különleges adottságnak EU-beli példaértékké való bemutatása nagy kihívás úgy a hatóságnak, de a szakmai kamarának is.

4. Fajtakérdés Az EU előírásaihoz igazított fajtatörvény lehetővé teszi az EU fajták hazai jegyzékbe való vételét is. Már egy-két év alatt is jelentős volt a külföldi fajták térnyerése. Ez szakmailag új kihívást, megoldandó feladatot jelent a növényvédelem számára is a következők miatt: – A külföldi fajták nagy része általában nem a mi klimatikus adottságunkon került előállításra, így ezek stressz érzékenysége a mi kontinentális időjárásunkhoz és a szélsőségesebb klímánkhoz, változatos talajainkhoz való reakcióit nem ismerjük. Ez a tulajdonság alapvetően befolyásolhatja a fajták károsító érzékenységét, amit nyugat-európai vizsgálatok kevésbé alapoznak meg. – A külföldi fajták, hibridvonalak a mi eltérő gyomirtási technológiáink reakcióját herbicid érzékenységét nem ismerve, a kártételi veszély megnő. Ezeknek a vizsgálatoknak a régi hazai kutatóintézetek eleget tesznek, tájékoztatást is adnak, de több külföldi fajta esetében az ilyen információk kevésbé megalapozottak. Szükséges a kapcsolat felvétel a külföldi fajtatulajdonosokkal, hogy a bemutató helyeken ilyen irányú vizsgálatok, megfigyelések is legyenek, és ezek kiértékelése után megbízhatóbb ajánlásokat lehessen tenni a termelők számára. Ezt célszerű a kamara és a hatóság közös munkájává tenni, és az érdekeltekkel minél szélesebb körében megvizsgálni.

10

IV. AGRÁRKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK Az 1782/2003/EK előírásával összhangban 4/2004. (I. 13.) az FVM rendeletet adott ki a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot megteremtéséről. Ezzel összhangban a 150/2004 (X. 12.) rendeletben meghirdették az agrárkörnyezetgazdálkodási programokat. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) az EU szakmai irányvonalával egyezően intézkedik. Ez a támogatás elsősorban azok számára kedvező, akik nem GOFR növényeket termelnek, hanem gazdálkodásuk mérete 300 ha alatti és nem is a legjobb termőképességű talajokon gazdálkodnak. Ezeknek a programoknak nagy része igen szoros kapcsolatban áll a növény- és talajvédelemmel. Az integrált növénytermesztési célprogram keretein belül a szántóföldi növénytermesztés, zöldségek, almatermésűek, csonthéjások és bogyósok, valamint a szőlő támogatható, akik betartják azokat a szakmai előírásokat, melyek itt egy termelői önkéntes szűkítést jelentenek. Az ökológiai gazdálkodási célprogramban az átállási időben magasabb, majd az átállt területekre valamivel kisebb támogatást lehet kapni. Mindkét programban, de főleg az integrált növénytermesztési célprogramban a növényvédelemnek alapvető és meghatározó feltételei vannak, melyek magas szintű alkalmazott ismereteket kívánnak meg. Ezeket a programokat az éves tapasztalatok alapján fejleszteni kellene, főleg a termelői tapasztalatok figyelembe vételével. Több szakmai kérdés megoldására is szükség volna. A szükséges előrejelzési minimumok meghatározása is hiányzik. További hazai jellegzetességekkel, szakmai bővítéssel (pl. hasznos szervezetek előrejelzése, madárodú program) célirányosabbá lehetne tenni. A munkavégzéshez legalább a tájegységi szinten szükség volna szignalizációs szaktanácsadási rendszer működtetésére. Az alapprogramokban, de az NVT egyéb témáiban is több növényvédelmi szakkérdés miatt szükség volna szorosabb szakmai együttműködésre az érintett szervezetekkel (FVM, NTKSZ, MVH). A 2/2002. (I. 23.) KÖM FVM rendelet kijelölte az Érzékeny Természeti Területeket (ÉTT), majd a Natura 2000 területek kijelölésére is sor került a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelettel a biodiverzítás védelmére. Ezeken a helyeken külön szabályozásra is szükség volna a legminimálisabb védekezések lehetőségeire, vagy pl. a vízvédelmileg legalkalmasabb hatóanyag ajánlására stb. Az integrált programokban felhasználható szerekről az FVM is tájékoztatást ad, de az évenként megjelenő Növényvédő szerek és termésnövelő anyagok is részletes tájékoztatást adnak. Ezeket az ismereteket a jövőben szervezettebben, már a felkészülési időszakban (decemberjanuár) ismertté kellene tenni.

1. Növényvédőszer maradék Erről a kérdésről is kell néhány szót szólni, mert az emberek nagy része ezt a veszélyt tartja a legfontosabbnak. A szermaradék vizsgálatok zömét a növényi termékekben a növényvédelmi hatóság végzi, úgy az import termékekben, mint a hazai piacokon, de jelentős az úgynevezett termőhelyi vizsgálat is az exportra szánt termékeknél. Évente 2000-2500 vizsgálatot végeznek zömében célirányosan. Az utóbbi évek adatai alapján a minták közel 2%-a tartalmazott az engedélyezettnél magasabb növényvédő szermaradékot. A vizsgálatok száma a nemzetközi öszszehasonlításban is elegendőnek tűnik, mert pl. Anglia, USA terület arányosan jóval kisebb számú mintát vizsgál. Viszont figyelemre méltó az a szám, hogy a minták 4-6%-a az adott növénykultúrában nem engedélyezett készítmények maradékát tartalmazta, ami termelői felelőtlenséget mutat. Ezt a kockázati tényezőt szigorúbb ellenőrzéssel, büntetéssel, felvilágosí-

11

tással le kell csökkenteni. A termékek 30-35%-a volt olyan, hogy a maradékot ki lehetett mutatni, de az, az engedélyezett érték alatti volt. Ezeknek az adatoknak nyilvánossá tételével és a közvélemény megfelelő szakmai tájékoztatásával biztosan lehetne csökkenteni az indokolatlan félelmet. A talajainkból, felszíni és felszín alatti vízkészletekben egy-két hatóanyag kimutatható, de ezek nem haladják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket, de figyelmeztető több szempontból. Bio- és más termesztésnél (pl. olajos növények) törekedni kell ezeknek a régen használt és nehezen lebomló szereknek a kiszűrésére. Jó példa volt erre a biotök, amit a 60-as években használt szer talajban lévő maradékát még mindig felvett és megjelent a termékben. A vizekben általában a gyomirtó szerek maradékait találták meg a kimutathatóság határán. Ezeket az adatokat azért is figyelembe kellene venni, hogy ilyen érzékeny területeken olyan növényvédelmi technológiákat alkalmazzunk, amelyek ilyen veszélyt nem jelentenek.

12

V. NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGY Az EU csatlakozással leginkább és legnagyobb mértékben az úgynevezett karantén, növényegészségügyi területen változtak a szabályok. A szaporító – ültetvény anyag, vetőmag, díszfák, dísznövények szaporítóanyagai az Unión belül a növény útlevéllel szállíthatók. Ezek a vizsgálatok, de az unió új határain a hazai vizsgálatok egyben az unión belőli végleges engedélyt is jelenthetik. A vizsgálati díjtételek erőteljes növekedése a hazai szaporítóanyag előállítókat folyamatosan ellehetetleníti, sőt ezeknek a díjaknak állami segítségének elmaradása is nehezíti ezt a helyzetet. Főleg a virológiai területen kevésbé várható erőteljes fejlődés, inkább a szintfenntartás is komoly eredmény volna.

1. Szervezeti kérdések A növényvédelem elsősorban hatósági feladatait a megyei szolgálatok és a közép irányító munkát a Központi Szolgálat és az FVM Növény és Talajvédelmi Főosztálya látja el. A szükségszerű költségtakarékosság miatt az EU-nak ígért létszámfejlesztés helyett egyelőre karcsúsításra, laborkoncentrálásra és ésszerű feladat átcsoportosításokra van szükség. Ebben részben segíthet bizonyos feladatok átvállalásában a növényvédelmi kamara. A növényvédő szer gyártók szövetsége képviseli az engedélyező, importáló és gyártó vállalatokat. Formálódik a kereskedők szövetsége, egyesülete a kereskedelmi, forgalmazási anomáliák kiszűrésére, a színvonalas termelői kiszolgálás megteremtésére. Itt kell megemlíteni, hogy gyártói összefogással és kereskedői segítséggel létrehozták a Cseber Kft.-t az üres göngyölegek összegyűjtésére, ártalmatlanítására, újra hasznosítására. A Kft. másfél éves működése is már eredményeket mutat.

13

VI. KULTÚRÁK NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE 1. Szántóföld 1.1. Kalászos gabonák A kalászos gabonákban, mint az egyik legnagyobb felületen termesztett növények technológiájában több állandóan központi figyelmet érdemlő kérdés van. Csávázás: a rendszerváltás utáni szakszerűtlen „spórolás” is mutatta, hogy ennek elhagyása azonnali komoly gondok újra megjelenését hozza, mint az üszöggombák esetében. Gyomirtásban a galaj, mezei acat és más helyi gyomok miatt állandó technológiai fejlesztésre, megújulásra van szükség, ugyancsak ennek elmaradása miatt azonnal megjelentek a virágzó pipacsos táblák a 90-es években. A búza gombabetegségei közül a lisztharmat, fuzáriózis, rozsda betegségei (vörös, sárga, fekete rozsda) és levélfoltosságok ellen 1-2 alkalommal biztos szükség van védelemre (azol, strobilurin hatóanyagú szerrel), de a megelőző eljárásoknak is (tarlóápolás, vetésváltás stb.). Kártevői közül a búzalegyek, de főleg a vetésfehérítő bogár és az utóbbi években egyre növekvő egyedszámú gabonapoloskák miatt válhat szükségessé a védekezés a betelepülés idején, a tojáskelés időszakában. Vírus betegségei terjednek, főleg az árpában, de búzában is egyre több a tünet. Az agrotechnikai eljárások szakszerű betartásával az árvakelések és az egyszikű gyomgazdák irtásával, vagy ha szükséges a vektorok irtásával, ellenálló fajták termesztésével lehet a kártételt csökkenteni. 1.2. Kukorica A kukorica két legjelentősebb technológiai gondja a gyomszabályozás és a kukorica bogár. Annak ellenére, hogy igen sok technológiai lehetőség van a kukorica pre és post kezelésére az egyes készítmények, kombinációk hatása eltérő lehet a száraz, meleg, vagy nedves, hűvös időben. Általában az időben végrehajtott poszt kezelések segítenek az alapkezelés hibáiban. Ezekhez ismerni kell a fajták, hibridvonalak vegyszerérzékenységét is. A kukorica bogár elleni védelemben a vetésváltás a legfontosabb megelőző eljárás. Jelenleg kb. az ország felén kell számítani erősebb fertőzésére, így a talajkezelések eldöntésére lárvavizsgálatot kell végezni, míg az imágók vizsgálatában a szexcsapdák segítenek. Az engedélyezett technológiák a jelentős gazdasági kár megelőzését lehetővé teszik, de egyben termelési költségnövekedést eredményeznek, ami egyes évjáratokban – amikor erős fertőzések és főleg növénykárok alakulnak ki – a gazdaságosságot is megkérdőjelezik.A kártevő elleni biológiai védekezések is eredménnyel kecsegtetnek. 1.3. Napraforgó A napraforgó peronoszpóra a csávázással jól megelőzhető, de sokszor jelentős árva kelés a betegség további terjedését, fennmaradását segíti elő. Így ez a technológia mindenképpen szükséges. A fómás, diaportés, alternáriás, fehérpenészes szárfoltosság, a tányérrothadást okozó szürkepenész, fehérpenész, rizópuszos betegség ellen 1-2 alkalommal válthat szükségessé a védelem, amit az egyre terjedő hidastraktorokkal igen jó minőségben lehet elvégezni. 14

Kártevői közül a levéltetvek, poloskák miatt válhat szükségessé a védekezés. Gyomirtására több eredményes technológia van, de ezek hatása a nem elég tartós táblákban megjelenő, főleg a széleken és a vetési hiányos területeken, így a parlagfű június közepére, megjelenhet. Itt a mechanikai védelemnek van nagy jelentősége. A 2005-ben életbe lépő törvénymódosításban leírt szankciók elkerülésére nagyobb figyelmet kell fordítani a fertőzött területek felszámolására, ami össztársadalmi érdek. A termesztett táblák jelentős része nálunk főleg a csapadékosabb őszi időben a vegyszeres állományszárítást igénylik. A gyakorta még ilyenkor meleg időben a cseppnehezítő adása a permetléhez szükséges a közeli kultúrák kártételi megelőzésére. Ilyen szempontból a repce mint másik jelentős olajos növény a korábbi érése, deszikálása miatt jóval több elsodródási kár keletkezik, ahol a végrehajtásnál erre kiemelt figyelmet kell fordítani. 1.4. Burgonya Ebben a kultúrában növényvédelmi szempontból a vírusok a legjelentősebbek. A mi klímánk alatt igen nehéz a vírusmentes, szaporítóanyag előállítás a vektorok miatt. Ezért a vetőmag döntő része importból, főleg Hollandiából érkezik. Az utántermesztésben is komoly szakmai kihívás a levéltetvek kártételének megelőzése. A pár éve behurcolt baktériumos betegség tovább nehezíti a hazai termesztést. Az árutermelő táblákon burgonyabogár és a fitoftóra elleni védelem jelenti a fő feladatot. Bár mindkét károsítóra van jó technológia, a burgonyabogár elleni védelemre nagyobb figyelem szükséges, mert a bogarak hamar kialakítják szerzett rezisztenciájukat, ezért 2-3 eltérő típusú rovarölő szer szükséges a védelemben. 1.5. Lucerna Lucerna termesztése során, a bolygatatlan területen a talajlakó kártevők pocok, hörcsög felszaporodásakor nehezíti a vegyszeres védekezést, csak körültekintő környezet és főleg vadvédelmi eljárások betartásával végezhető. (Kisebb területrészek kezelése, vadak távoltartása stb.) A kaszálásoknál törekedni kell a fácán, fogoly, nyúl előzetes riasztására, mert ilyenkor nagy kár keletkezhet a vadállományban. Magfogásnál a már igen jó méhkímélő szerek is rendelkezésre állnak.

2. Gyümölcsfélék 2.1. Almatermésűek Napjainkban mind az almában, körtében, de a birsben is számolni kell az almatermésűek baktériumos betegséget okozó Erwiniás fertőzéssel. A megelőzésnek – a betegségre kevésbé fogékony fajták telepítésének – rezes korai és őszi kezeléseknek, majd a virágban való speciális védelemnek van meghatározó szerepe. EU csatlakozásunkkal a korábbi antibiotikumos kezelésnek már nincs lehetősége. A védelem gerincét még ma is a varasodás, lisztharmat elleni gombás és a kártevők almamoly, aknázók, sodrómolyok, levéltetvek, levélatkák elleni védelem adja. A szárazabb időszakokban főleg az idősebb fáknál újra erősödik a pajzstetűfertőzés is. A környezetkímélő fejlődést gátló szerek döntő alkalmazásával negatív hatások is jelentkezhetnek, régebben jelentős kártevők újra erősebben fertőzhetnek – mint pl. a bimbólikasztó, hajtáshervasztó – melyeket más irányú szerek jól időzített kijuttatásával lehet korlátozni.

15

2.2. Körte A körtebolha a régi körtéseket szinte teljesen tönkre tette. A jól időzített lemosó és fejlődést gátló szerek alkalmazásával és a kiegészítő mechanikai eljárással, vízhajtások eltávolításával eredményesen léphetünk fel a kártevő ellen. Birsben az Erwinia mellett a virágzáskori monilia és az őszi keleti gyümölcsmoly kártételre kell figyelni. 2.3. Csonthéjások Virágzáskori monilia szinte minden gyümölcsnél – főleg a kiskertekben – rendszeres kórokozó. A virágzásban végzett felszívódó triazolos kezelések a leghatékonyabbak és a megelőző eljárások. Ezenkívül a kajsziban, őszibarackban, de a meggyben is jelentős a baktériumos, gomba, és más vírus által is okozott kéreg elhalás, amit régebben a gutaütés jelzővel illettek, ez jól kifejezte a betegség tünetét. A zöldmetszés általánossá tételével, a rezes őszi és tavaszi lemosó kezelések rendszeres alkalmazásával jelentősen csökkenthető a betegség. A vírusok ellen főleg az egészséges szaporító anyag telepítésével és a vektorok elleni védelemmel védekezhetünk. A kártevők elleni kezelések egyben a gyümölcs monilia csökkentését is jelenti. A bogyósokban napjainkban már alig van fejlesztési kísérlet, és a szerek visszavonásával a technológia hiányok megoldása sürgető feladat. 2.4. Szőlő Szőlőben az egészséges szaporítóanyag előállítása egyre nagyobb nehézséget okoz, mivel a régi törzstelepek már alig vannak meg újakra, pedig fejlesztési támogatás hiányában nem kerül sor. Egyes termőtájakon a magas művelésű szőlők kardon és ágelhalása olyan mértékű, hogy az gazdaságtalanná teszi fenntartásukat. Igen soktényezős betegség mikoplazma, több gombaféle együttes, vagy két-három kórokozó erőteljes fertőzésének hatására következik be. Kóroktana már nagy részben tisztázott a következetes megelőzés sokat segíthet a betegség erőteljes növekedésében. A lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész ellen strobilurinok, az előző két betegség ellen a triazolok, felszívódó peronoszpóra elleni szerek és a régi kontakt készítmények hatásos védelmet nyújtanak. A szőlőmolyok ellen főleg a fejlődést gátló készítmények adják a környezetkímélő megoldást. A levél és takácsatkák elleni védelem is alapozható a téli rügyvizsgálatokra, mely alapján eldönthető a védekezés szükségessége és a készítmény típusa is.

3. Zöldségfélék A hajtatásban ma már szinte a teljes biológiai védelem eredményesen megoldható a biológiai készítményekkel. A teljes kártevő együttes – az üvegházi molytetű, atkák, tripszek beleértve a kaliforniai virágtripszet is, levéltetvek – ellen is használhatóak ezek. Az egyéb más szereket is úgy kell használni, hogy azok a biológiai ellenségeket ne korlátozzák. Ezekben a kultúrákban is az élelmezés-egészségügyi várakozási időket szigorúan be kell tartani, ami körültekintő alkalmazásokat kíván a szakembertől. Az egyes kultúrákban a baktériumos betegségek lehetnek jelentősek, paprikában, paradicsomban, főleg, ahol a megelőző eljárások is jelentősek. A vírusok, mikoplazmák elleni csávázás, vektor védelem szintén fontos a betegség megelőzésében, amiben a természetes olajoknak is nagy szerepe van. 16

Az egyes kultúrákban elért új eredményekről a szakfolyóiratok, szak- és tankönyvek részletesen beszámolnak, melyek segíthetik a környezetkímélő technológiák alkalmazását.

4. Genetikailag módosított növények A génkezelések (génmódosítások) döntő többsége olyan célt szolgál, hogy a fajták valamilyen öröklődő tulajdonságát tudatosan és irányítottan megváltoztassák úgy, hogy kevesebb vagy egyáltalán ne legyen szükség növényvédő szer felhasználásra. Bár az újabb kutatások fő iránya az ipari alapanyag előállítását szolgáló növényi termékek genetikai módosítása felé vette az erőteljesebb irányt, mivel ezek évente megújuló források, alapanyagok lehetnek Érdekes, hogy azok ellenzik ezt az eljárást, elsősorban, akik növényvédelem ellenesek. Ez egy bonyolult szakmai vita, amiben, most nem célunk az állásfoglalás, de feltétlenül jelezni kell, hogy az EU a világtendenciától sokáig nem tudja távoltartami magát. A mi álláspontunk genetikusok véleménye alapján az, hogy alapos és megfelelő ellenőrzés mellett, mely elsősorban az esetleges káros, vagy nem várt hatások kiszűrése után egy-két területen korlátozott mértékben lehetőséget ad ilyen génkezelt fajták termelésének, úgy hogy export érdekeink ne sérüljenek.

17

VII. AZ ELŐREJEZÉS HELYE GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TERMELÉSBEN Az EU-s csatlakozás után a termelésben egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem. A környezetkímélő növényvédelem alapja az előrejelzés. A vidékfejlesztési célprogram alapját a környezetvédelem képezi. Ennek a feladatnak úgy tudnak a gazdálkodók eleget tenni, hogy a helyi megfigyeléseket, helyi tapasztalatokat) kártevők faja, megjelenésének helye, ideje a helyi sajátosságoknak megfelelően) összevetik a kistérségekben működő műszeres előrejelzési, szakemberek által végzett azonosítási adatokkal. Ilyen módszerrel meghatározzák a védekezések szükségességét, időpontját, időtartamát és az alkalmazható, legoptimálisabb készítményt vagy egyéb megelőző eljárást. Figyelembe véve azt is, hogy a környezetkímélő növényvédelmet csak megelőző jellegű növényvédelemmel érhetik el. Amikor robbanásszerű kártételről, kártevő megjelenéséről illetve váratlan károkozó és kártevő betelepüléséről van szó, akkor kivédhetetlen a kevésbé környezetkímélő készítmények alkalmazása, azok azonnali taglózó mivolta miatt. Feladatunk tehát az előrejelzésre, helyi megfigyelésre alapozottan rajzófák, érzékeny fajták, biokertek figyelésére (az ott megjelenő kártevők, kórokozók fejlődésbiológiájának ismeretében) a kistérségekben működő különböző előrejelzési lehetőségek összehangolása. Így a helyi szignalizáció meghatározásával optimális időpontban, megfelelő megelőző jellegű védekezéseket hajthatnak végre a gazdálkodók. Természetesen a kistérségi adottságoknak megfelelően. A nagy felületen gazdálkodók, az intenzív kultúrákat termelők részére elengedhetetlen az egyszerű műszerek (páratartalom-, csapadékmérő, max.-min. Hőmérő, feromoncsapdák) alkalmazása, valamint a műszeres, számítógépes szoftver alapú készülékek használata. Magyarországon több üzemben, több szakmérnök kollega üzemeltet különböző egyszerű és bonyolult gépi megfigyelést, megfigyelési hálózatot (a Luft készüléktők a Borealon át a Metos készülékekig). Ezek a műszerek már komoly szakismeretet igényelnek és itt kapcsolódnak be a növényorvosok a szakmai felkészültségükkel az adott programba. A készülék által szolgáltatott adatok kiértékelésével, azok feldolgozásával, értelmezésével, üzemi, gyakorlati használatával. A kapott adatok kistérségi védekezési menetrendek alapjául szolgálnak. A növényvédő mérnökök felkészültsége, helyi ismerete, műszereik (fénycsapda, feromoncsapda, meteorológiai megfigyelő készülékek, talajhőmérők stb.) segítségével képesek a kistérségeket összefogni és azok növényvédelmét a környezetkímélő természetes technológiai elveknek megfelelően irányítani. Szükséges lenne még az egyes térségekben dolgozó növényvédő mérnökök összefogása, és így országos előrejelzési és megfigyelési hálózat öszszehangolt működtetése. A célfeladatnak úgy tudnának teljes körűen megfelelni, úgynevezett „megfigyelő kertek” is kialakításra kerülnének az ország különböző térségeiben, ahol a kórokozók, kártevők betelepedését, fejlődésbiológiáját, parazitáltságát is figyelemmel kísérhetnék a kollégák. Ennek megfelelően egymást tájékoztatnánk is erről. A szigorúan vett természetkímélő növényvédelembe természetesen beletartozik a hasznos élőszervezetek védelme is. Itt nemcsak a fürkészdarazsakra {Encarsia formosa}, ragadozó atkákra {Zetzellia mali}, ragadozó poloskákra {Macrolophus caliginosus}, katicabogarakra {Coccinella spp.} kell gondolni. Figyelembe kell venni a mezővédő erdősávok és a ruderáliák szerepét is, hiszen a ragadozó szervezetek elsősorban itt élnek és innen települnek ki az ültetvényekbe, szántóföldi kultúrákba. Az erdősávokban élő hasznos madárfajok cinkék {Parus caeruleus}, csuszkák {Sitti europala}, barázdabillgetők {Motacilla alba} fecskék {Hirunda rustica}, fácán {Phasianus c. colchicus}, fürj {Coturnix coturnix} stb. nagymennyiségű rovart fogyasztanak, estenként gradációkat is megelőzhetnek pl.: gyapjaslepke felszaporodása, szőlőlepke, sáskák felszaporodása. A madarak élőhelye mellett a vizes élőhelyre is gondolni kell, ahol a kétéltűek: békák {Bufo spp}, gyíkok szerepe sem elenyésző. Nem beszélve arról, hogy a vizek a madarak számára is nélkülözhetetlenek. A hasznos élőszervezetek, madarak vizes élőhelyeit is természetesen ápolni és 18

karbantartani is kell. Figyelembe kell venni a fészkelési helyeket, költési időket, rajzáscsúcsokat és ennek megfelelően még nagyobb odafigyelést igényel az alkalmazható rovarölő szerek kiválasztása. Hajtató berendezésekben paradicsom, paprika, dísznövény kultúrákban a beporzó méhek és a ragadozó élőszervezetek betelepítése esetén szintén fokozott odafigyelést igényel az alkalmazható növényvédelmi technológia, nemcsak a rovarölő szerek, hanem a gombaölő szerek tekintetében is, hisz tudjuk, hogy a fungicidek talcum tartalma is elpusztíthatja a hasznos élőszervezeteket a trachea légzés miatt. A feltételek ismerete mellett meg kell említeni azt is, hogy ennek a feladatnak végrehajtására nálunk közel 3000 Növényorvos, Növényvédelmi Szaktanácsadó áll rendelkezésre. Teszik ezt azért, mert képzésük során a gyomok, kártevők, kórokozók és a hasznos élőszervezetek megkülönböztetése azok felszaporítására, védelmére megfelelő ismeretanyaggal rendelkeznek. Továbbá minden évben részt vesznek a hazai és külföldi európai méretű vállalatok kutatás fejlesztési tájékoztatásán, így napra készek az aktuális növényvédelmi, környezetvédelmi, tápanyag utánpótlási elvárások és megoldások tekintetében. A gazdálkodók mezőgazdasági alapképzése nélkül nem folytathatnak gazdálkodást a 150/2004 FVM rendelet értelmében. Amennyiben megfelelő nyugati szakképesítéssel rendelkezik a gazdálkodó önmaga is végezhet környezetkímélő gazdálkodást. E tevékenységhez az adatokat az egyszerű megfigyeléstől a számítógépes szoftvereken át történő észlelésekből nyerheti. Gondolunk itt a helyi hőmérséklet, páratartalom, csapadékmennyiség, és intenzitás, levélnedvesség, borítottság mérésén át a talajhőmérők, EC mérők, fénycsapdák, feromoncsapdák, fogólapok, sajátos csapdák pl.: cefre csapda, hernyófogó öv stb. használatára. Használhatja előrejelzési megfigyelésként a talajforgatáskor megszámlált talajlakók számát talajlakó felvételizési céllal. Erre alapozottan végezheti a talajfertőtlenítést. Vagy például az előző évben termelt növényeken előforduló polifág betegségek (fehérpenész, fusáriumos megbetegedés) támpontot adhatnak a „Helyes gazdálkodási gyakorlatnak” megfelelő vetésforgó kialakítására, mindemellett a szükséges biológiai gombaölő szeres talajfertőtlenítésre (Koni). Mindezen megfigyelések mellett és ezek alapján meghatározhatja a gazdálkodó a védekezések időpontját a szükséges készítmények minőségét a veszélyességi foknak megfelelően. A helyi védekezések idejének, időtartamának (azaz a szignalizációnak) meghatározását végezheti a termelő és a szaktanácsadó is. A termelő szaktanácsadó által szolgáltatott adatok alapján végezheti a termelését, illetve az ajánlott növényvédő szerekből választhat a programoknak megfelelően. A rendkívüli gradáció vagy új betegség, kártevő megjelenése esetén is kérheti a szaktanácsadó segítségével az egyes készítmények eseti alkalmazásának engedélyezését. A szaktanácsadó értesítheti a termelőt, a gazdálkodót a védelem időpontjáról, annak aktualitásáról telefonon, emailben, személyesen vagy hirdető táblán. Amennyiben a termelő nem rendelkezik megfelelő szakmai felkészültséggel és pályázni is akar minden esetben növény és tápanyag utánpótlási szaktanácsadásra van szüksége, melyet a 150/2004. FVM rendelet szabályoz. A „Helyes gazdálkodási gyakorlatnak” megfelelő előírásokban, valamint a Kamarai törvény előírja, miszerint az agrár-környezetgazdálkodási növényvédelmi témájában szaktanácsadó csak felsőfokú növényvédelmű szakképesítésű, Növényorvosi Kamarai tagsággal rendelkező szakember lehet. Ez azért is fontos, mert az előrejelzésre alapozott védekezési technológiában a készítményeket a veszélyességi fokának megfelelően piros, sárga, zöld kategóriába soroljuk. A készítmények használatával kapcsolatban is szükség van a növényorvosok segítségére, hiszen a sárga és piros jelzésű peszticideket a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően csak indokolt (fertőzés, gradáció) esetén szabad felhasználni. Sok esetben sok hatóanyag is kivonásra kerül. Ezen értelmezésnek megfelelően az agrár-környezet-gazdálkodási programban két program pályázható: – 1. Alapprogram – 2. Integrált program

19

Azon kultúrákban, ahol várható a károkozók és kártevők nagyméretű felszaporodása ott indokolt az alap programba kapcsolódni, hiszen nagyobb választási lehetőséget engedélyez. Azokban a kultúrákban, ahol a védekezések megelőző jellegéből adódóan megfelelő minőséget és fertőzöttség mentességet biztosíthatunk, választhatjuk az integrált programot. A megelőző jellegű védekezésre elsősorban a réz tartalmú szereket, zöld készítményeket, kitinszintézis gátlókat és zöld rovarölő szereket valamint a biológiai készítményeket használhatjuk. Az integrált programban is esetenként a kártevők vagy kórokozók rendkívüli gradációja miatt eseti engedéllyel piros vagy sárga jelzésű készítményeket. Természetesen az előrejelzési eszközök adataival indokolni kell azok szükségszerűségét. Ezt megteheti a felsőfokú végzettségű szaktanácsadó. Az előrejelzési munkákhoz nálunk talán a világ egyik legnagyobb választékát nyújtó szexferomon csapda választékot szerezhetjük be. Az üzemi méreteknek megfelelő csapda típusok és igen hasznos segédkiegészítok, ragadós lapok, csalogató edények kaphatók. Házilagosan is több célra készíthetok használt tisztított göngyölegbol, cefrecsapdák, szitkárok, sodrómolyok fogására és rajzás figyelésére. Levéltetű csapdák is készíthetők hasonlóan, melyek több kultúrában eredményesen használhatóak. A téli időszakban az ág, vessző, rügy vizsgálatok jó előkészítői a megalapozott lemosó technológiának. Hazai tapasztalatok alapján a területek madárodú kihelyezésével a munkánkat segítő rovarpusztítók kedvező növényvédelmi helyzetet segíthetik. Őszi időszakban a hasznos szervezetek téli áttelelését segítő egyszerű házilag is készíthető kellékek kihelyezése, alkalmazása adhat feladatot. Az előrejelzéshez felhasznált, mért adatokat napi, heti rendszerességgel dokumentálni kell, mely jó alapot szolgáltat az ellenorzésben az okszerűség tanúsítására. Ezek az adatok, főleg évelő kultúrákban igen sok tapasztalatot jelentenek az elemzésekhez, rövid és hosszú távú károsító előrejelzésekhez. Az érdekelt szervezetek (Kamarák, terméktanácsok, TÉSZ-ek, cégek, vetőmag- és növényvédő szer gyártók, forgalmazók) együttes összefogásával rövid időn belül ki kell alakítani ennek országos muködését és az igen rövid időn belüli információ átadást a gazdálkodók részére.

20

VIII. A NÖVÉNYVÉDŐ GÉPEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ÉS HAZAI ELLENŐRZÉS

A vegyszeres növényvédelem eredményessége és a környezetre gyakorolt hatása nagyban függ az alkalmazott gépektől. A növényvédő gépek kialakítása, és műszaki állapota meghatározza, hogy a vegyszerek milyen pontossággal kerülnek felhasználásra, mennyire egyenletesen jutnak el a célfelületre, milyen mértékben mennek veszendőbe, veszélyeztetve vagy károsítva a környezetet. A növényvédelemről szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet előírja, hogy a növényvédő gépek 2004. január 1-től kezdődően csak típusengedéllyel hozhatók forgalomba. A vizsgálatra kötelezett minden 5 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt gép a következő kategóriákban: – szántóföldi permetező és porlasztó gépek – kertészeti permetező és porlasztó gépek – hordozható nem motoros hajtású permetező gépek – hordozható, motoros permetező és porlasztó gépek – csávázó gépek – granulátum szóró gépek A vizsgálatokat a FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet végzi az MSZ EN 12761 szabványsorozat, illetve a rendeletben előírt követelmények szerint. A növényvédő gép gyártója, vagy forgalmazója a forgalmazás megkezdése előtt nyilatkozatot tesz, hogy a géptípus az előírt követelményeknek megfelel és kérni a forgalmazási engedélyt. A szántóföldi és kertészeti permetezőgépekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények az 1. táblázatban láthatók. Az Intézet a benyújtott dokumentumok, szemle, vagy vizsgálat alapján elbírálja a gép alkalmasságát a rendeletben meghatározott követelmények alapján, és kiadja a forgalmazási engedélyt, vagy megtagadja azt. A típus engedélyek 5 évig érvényesek. A növény- és környezetvédelmi szempontból nem jelentős hiányosság, eltérés esetén, 1 évig érvényes ideiglenes forgalmazási engedély is kiadható. Az Intézet az európai ENTAM társintézetek azonos követelmények alapján végzett vizsgálatának eredményét elfogadja. A forgalmazásra engedélyezett gépekről nyilvántartást vezet (Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke) és azt közzé teszi. A típusminősítést és az engedélyek kiadását az Intézetet folyamatosan végzi. Ez az ellenőrzés biztosítja azt, hogy csak a növény-és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő gépek kerülhessenek alkalmazásra. A rendeletek a típusminősítés mellett 2005. január 1-től előírják a szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek 2 évente kötelező felülvizsgálatát. Az üzemben lévő permetezőgépek felülvizsgálatának célját, módszereit és követelményeit az MSZ EN 13790 szabvány határozza meg.

1.

táblázat Permetezőgépek típusvizsgálatának legfontosabb műveletei

Vizsgálandó részegység Permetlétartály Szintjelző

Vizsgálandó jellemző Felületi érdesség Teljes térfogat Üríthetőség Osztás Leolvashatóság Pontosság

Követelmény Max. 100 mikron +5% 50dm3 20%-ig7,5%, fölötte 5% 21

Öblítővizes tartály Szivattyú Szűrők Töltőberendezés Keverő berendezés Manométer

Szórófejek

Szórószerkezet

Permetlé rendszer Ventillátor Szabályozó berendezés

Térfogat Üzemi nyomás Szállítási teljesítmény Méretek Mash szám Töltési teljesítmény Permetlé homogenitása Méret Osztás Pontosság Csepegés mentesség Szórásteljesítmény Szórásegyenletesség Cseppméret eloszlás Állítási határok Kapcsolható szakaszok Keresztirányú szórásegyenletesség Vertikális eloszlás Szimmetria Műszaki maradék mennyisége

+10% ill. 10x-es hígítás

60-250mm mélység 100dm3/min ±15% eltérés az átlagtól Ř 63mm vagy Ř100mm 0,2-1,0bar max.0,2-1,0bar hiba 5 min. alatt max. 2ml Névleges ± 5% Maximum 5% eltérés MVD 10% 0.5-1,5m Max. 4,5m ill. 6,0m Maximum 7% CV, és ±15% eltérés az átlagtól 50%±5% 0,5%+2dm3/m, vagy 2-4%

Kikapcsolhatóság Légszállítás és légsebesség nagysága Maximum 10% eltérés a névleges értéktől és a két oldal között ill. szimmetriája Reakcióidő 7s után max. 10% hiba Pontosság 3% ill. 6% CV

A szabvány külön előírásokat tartalmaz a szántóföldi és a kertészeti permetezőgépekre. A szántóföldi permetezőgépeknél végzendő fontosabb vizsgálatokat és a követelményeket a 2.táblázat tartalmazza: 2. táblázat Időszakos felülvizsgálat szántóföldi permetezőgépeknél Vizsgálandó részegység Erőátvitel Szivattyú Permetlé tartály Armatúrák Manométer

Vizsgálandó jellemző műszaki állapot műszaki állapot tömítettség szállítási teljesítmény töltési szintjelzés keverés tömítettség műszaki állapot tömítettség osztás pontosság

Permetlé vezetékek Szűrők Szórófejek Szórókeret

22

tömítettség műszaki állapot tömítettség szórásteljesítmény tömítettség kitérés kapcsolhatóság magasságállítás lengéscsillapítás nyomásingadozás nyomásesés keresztirányú szórásegyenletesség

Követelmény kifogástalan működés kifogástalan működés névleges érték min. 90%-a kifogástalan működés megfelelő hatékonyság kifogástalan működés 0,2 bar 5 bar nyomásig 1,0 bar 5-20 bar között 2,0 bar 20bar nyomás felett ±0,2 bar 1-8 bar között ±0,5 bar 8-20 bar között ±1,0 bar 20 bar felett épség csepegés mentesség eltérés max. ±10%

hatásosság kapcsolásnál max. 10% legfeljebb 10% max. 10% CV, és 20%

eltérés az átlagtól

A kertészeti permetezőgépeknél végzendő fontosabb vizsgálatok és a követelmények a 3. táblázatban láthatók: 3. táblázat Időszakos felülvizsgálat kertészeti permetezőgépeknél Vizsgálandó részegység Erőátvitel Szivattyú Permetlé tartály Armatúrák Manométer

Vizsgálandó jellemző műszaki állapot műszaki állapot tömítettség szállítási teljesítmény töltési szintjelzés keverés tömítettség műszaki állapot tömítettség osztás pontosság

Követelmény kifogástalan működés kifogástalan működés névleges érték min. 90%-a kifogástalan működés megfelelő hatékonyság kifogástalan működés 0,2 bar 5 bar nyomásig 1,0 bar 5-20 bar között 2,0 bar 20bar nyomás felett ±0,2 bar 1-8 bar között ±0,5 bar 8-20 bar között ±1,0 bar 20 bar felett

Permetlé vezetékek Szűrők Szórófejek

tömítettség műszaki állapot tömítettség kapcsolhatóság szórásteljesítmény

Szórószerkezet

tömítettség kapcsolhatóság oldalanként nyomásingadozás legfeljebb 15% szórófejek elrendezése szórástelje- szimmetrikus elrendezés eltérés a sítmény szimmetriája két oldal között max. 10% műszaki állapot kifogástalan működés fordulatszám működtetés kikapcsolhatóság

Ventilátor

épség csepegés mentesség egyenként lezárhatók eltérés a névleges értéktől max. ±15% eltérés az átlagtól ±10%

Az időszakos vizsgálatokat a rendelet szerint az FVM MGI erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomások fogják elvégezni. Állomás akkor tanúsítható, ha – legalább gépésztechnikusi és középfokú növényvédelmi képesítésű, a Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkező vezetővel, – a feladatra célirányosan felkészített, legalább 1 fő gépész szakmunkással, – és az előírt mérőberendezésekkel és eszközökkel rendelkezik.

1. A permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések a következők: 1.1. Szántóföldi permetezőgépek felülvizsgálatához – legalább 12 m hosszú és 1,5 m széles 0,1 méltávolságú vályúsor, – átfolyásmérő a szivattyúk szállítási teljesítményének meghatározásához, – manométer hitelesítő 1,0 minőségi osztályú, 0-16 bar mérési tartományú hitelesítő ma-

nométerrel, – átfolyásmérő vagy mérőedény a szórófejek folyadékfogyasztásának ellenőrzéséhez, – szögmérő, 23

-1

– fordulatszámmérő 0-3000 min méréstartománnyal, – mérőszalag, – gépjármű a mérőberendezések szállításához.

1.2. Kertészeti permetezőgépek felülvizsgálatához – átfolyásmérő a szivattyúk szállítási teljesítményének meghatározásához, – manométer hitelesítő 1,0 minőségi osztályú, 0-60 bar mérési tartományú hitelesítő ma-

nométerrel, átfolyásmérő vagy mérőedény a szórófejek folyadékfogyasztásának ellenőrzéséhez, szögmérő, fordulatszámmérő 0-3000 min-1 méréstartománnyal, mérőszalag, gépjármű a mérőberendezések szállításához. A felszereléshez tartozik mindkét esetben kármentő, amely alkalmas a vizsgálatoknál kifolyt víz felfogására és összegyűjtésére. – – – – –

A mobil kivitelű állomásokat a hatékony vizsgálatok és azonos mérési eredmények biztosítása érdekében célszerű lenne, gyors mérésre és értékelésre alkalmas, egységes mérőeszközökkel felszerelni. A vizsgáló állomások várhatóan éves terv szerint működnek majd. Minden állomás megjelöli működési területét és a vizsgálatok helyszíneit, valamint időpontjait. Törekedni kell arra, hogy az év során 15 km-es távolságon belül legyen felülvizsgálat. Adott településeken vagy körzetekben egy évben több alkalommal is végezhető vizsgálat. A tervet úgy kell összeállítani, hogy az a jelentkezők számától és más körülményektől függetlenül tartható legyen. A vizsgálati tervet véglegesítés után nyilvánosságra kell hozni. A gép tulajdonosa vagy megbízottja a megjelölt időpontban a üzemképes, tiszta permetező géppel és annak üzemeltetésére alkalmas traktorral lesz köteles megjelenni. A permetező gép tartályában a névleges térfogat 25%-ékának megfelelő mennyiségű tiszta víznek kell lenni. A vizsgálatok térítéskötelesek lesznek. A térítés díját az FVM állapítja meg. A gép tulajdonosa vagy megbízottja a vizsgálat megkezdése előtt köteles a vizsgálati díj befizetését igazoló nyugtát az állomás vezetőjének átadni. A gépek vizsgálata az egységes metodika alapján kerül végrehajtásra. A gép tulajdonosa vagy megbízottja a vizsgálatoknál jelen lehet. A vizsgálati eredményeket az előírásos jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelő, az állomás kiadja a permetezőgép működési engedélyét és az igazoló matricát. Ha a permetezőgép állapota a felülvizsgálat eredménye alapján nem megfelelő, a permetezőgép működési engedélyt nem kaphat. Amennyiben a gépen észlelt hibák vagy hiányosságok rövid úton elháríthatók (például fúvókák vagy manométer cseréjével), akkor a vizsgálatot lehetőség szerint még az adott helyszínen, új időpont megjelölésével, a vizsgálati díj ismételt megfizetésével újból el kell végezni. A permetezőgépek működési engedélyét a Szolgálat ellenőrzi. A rendelet a szolgáltatás céljára használt permetezőgépekre írja elő kötelezően az időszakos felülvizsgálatot. Ebbe a kategóriába esnek a gépibérmunka-vállalkozók és a gépkörök permetezőgépei. Sajnálatos módon ezekről a gépekről sincs pontos kimutatás. Az egyéb, esetenként szolgáltatásra is használt gépekről még kevesebb információ áll rendelkezésre. Bár csak korlátozott számban, várható azonban, hogy a vizsgálatra nem kötelezett gépek egy részét is ellenőrzésre viszik. Az önkéntes felülvizsgálatot a térítési díj mérséklésével, vagy átvállalásával lenne célszerű elősegíteni. Remélhető, hogy az időszakos felülvizsgálatokon résztvevő gépek száma, illetve köre a továbbiakban bővülni fog, és a növényvédő gépek típusvizsgálata, időszakos ellenőrzése a védekezések eredményességének és biztonságának növelését, valamint a környezet védelmének jelentős javulását fogja eredményezi. 24

IX. MELLÉKLET 1. MELLÉKLET 4. táblázat Magyarországon engedélyezett ún. Annex I.-es vagy "pozitív listás" hatóanyagok és szereik (a 89/2004 FVM rendelet 1/A melléklet) HATÓANYAG 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D 2,4-D acetamiprid acetamiprid acetamiprid Alfa-cipermetrin Alfa-cipermetrin Alfa-cipermetrin Alfa-cipermetrin Alfa-cipermetrin Alfa-cipermetrin Azoxistrobin Azoxistrobin Azoxistrobin Azoxistrobin benalaxil benalaxil Bentazon Bentazon Bentazon Bentazon Bentazon Bentazon Benzoesav Benzoesav béta-ciflutrin béta-ciflutrin béta-ciflutrin bromoxinil bromoxinil bromoxinil bromoxinil Cinidon-etil Cinidon-etil Coniothyrium minitans Coniothyrium minitans Deltametrin Deltametrin Deltametrin Deltametrin Deltametrin dezmedifam dezmedifam dezmedifam dezmedifam dezmedifam Diquat Diquat

KÉSZÍTMÉNY HATÓANYAG Solution Glifozát U 46 D-Fluid SL Imazalil Maton 600 Imazalil Syrius Imazamox DMA-6 Imazamox Esteron 60 Imazamox Mustang SE ioxynil 2,4 D aminsó 450 SL Iprodion Dezormon Iprodion Dicopur D Prim Iprovalikarb DIKAMIN 720 WSC Iprovalikarb Dikamin D Izoproturon Dikonirt Izoproturon Mospilan 20 SP Izoproturon Mospilan 3 EC Izoproturon Mospilan 70 WP Izoproturon Alphaguard 100 EC Izoproturon Lemagard 100 EC Izoxaflutol Sumi-Guard Izoxaflutol Bestseller 100 EC Izoxaflutol Fendona 10 EC Jodoszulfuron Fendona 2 EC Jodoszulfuron Amistar Jodoszulfuron Amistar Ter karfentrazon-etil Amistar Extra karfentrazon-etil Quadris karfentrazon-etil Galben M karfentrazon-etil Galben R Klórprofám Basagran Klórprofám Basagran Forte Klórprofám Cambio kresoxim-metil Laddok FW kresoxim-metil Motivell Turbo kresoxim-metil Motivell Turbo F kresoxim-metil Kertészeti Fertőtlenítő_ lambda-cihalotrin Menno-Florades lambda-cihalotrin Bulldock 25 EC lambda-cihalotrin Chinook 200 FS linuron Enduro 258 EC linuron Bromotril 25 SC linuron Bromotril 40 EC maleinsav hidrazid Mextrol B maleinsav hidrazid Pardner mekoprop-P Solar mekoprop-P Solar + Duplosan DP + Granstar mekoprop-P 75 DF (ikercsomag) Koni mekoprop-P Koni WG mekoprop-P Decis 2,5 EC mekoprop-P Decis WST mekoprop-P K-Obiol 25 EC metalaxyl-M K-Othrin Flow 25 metalaxyl-M Tagló metalaxyl-M Beetup Trio SC metalaxyl-M Betanal Expert metalaxyl-M Stefes AM 22 metalaxyl-M Synbetan D Forte metszulfuron-metil Synbetan MIX metszulfuron-metil Reglone Mezotrion Reglone Air Molinát

KÉSZÍTMÉNY Folar 525 SC Panoctin Plus Vitavax Extra Escort Master Pulsar 40 SL Totril Rovral 25 FW Rovral 50 WP Melody F 43,5 WP Melody MZ Izoguard 75 WG Izoguard 75 WP Maraton SC I. P. Flo Protugan 50 SC Affinity WG Merlin Plus Merlin SC Merlin WG Huszár Mester Sekator Stork 50 DF Affinity WG Aurora Super SG Aurora WG Neo-Stop L 500 Neostop Gro-Stop HN Juwel Juwel TT Discus DF Discus Top Judo Karate 2,5 WG Karate Zeon 5 CS Afalon Dispersion Linurex 50 WP Nikesuper Combi 600 FW Royal MH-30 Fazor 80 SG Duplosan KV Ecopart Duplo Keroland L Keroland WG Optica Optica Trio Aurora Super SG Apron XL 350 FS Cruiser OSR 322 FS Eperon Pepite WG Maxim XL 035 FS Ridomil Gold Combi 45 WP Ridomil Gold Plus 42,5 WP Ally 20 DF Ally Star Callisto 4 SC Sakkimol 70 EC

25

Eszfenvalerát Eszfenvalerát Eszfenvalerát Etofumezát Etofumezát Etofumezát Etofumezát Etofumezát Etofumezát Famoxadon Fenamidon Fenamidon Fenhexamid fenmedifam fenmedifam fenmedifam fenmedifam fenmedifam fenmedifam fenmedifam fenmedifam fenmedifam Flazaszulfuron Floraszulam Floraszulam Flufenacet Flufenacet Flufenacet Flumioxazin flupirszulfuron-metil Fluroxipir Fluroxipir Fluroxipir Fluroxipir Fluroxipir Foramszulfuron Foramszulfuron Fosztiazat glifozát glifozát glifozát glifozát glifozát glifozát glifozát glifozát Glifozát Glifozát Glifozát Glifozát Glifozát Glifozát

Alpha-Combi Sumi-Alfa 0,5 ULV Sumi-Alfa 5 EC Beetup Trio SC Synbetan D Forte Betanal Expert Magic Tandem Acord 500 SC Kontakttwin EC Tanos Sereno Verita Teldor 500 SC Beetup Trio SC, Betanal Expert Betasana Expander Kontakttwin EC Magic Tandem PMP-Stefes Stefes AM 22 Synbetan MIX Chikara 25 WG Mustang SE Starane Super Plateen 41,5 WG Tiara 60 WG Tiara & Goal Pledge 50 WP Balance TOMIGAN 250 EC Garlon Duplo Starane 250 EC Starane Super Granstar-Starane TW Mester Monsoon Nemathorin 10 G Fozát 480 Kapazin Glyphogan 480 SL Grand-Total Glyfos Dominator Clinic 480 SL Glialka 480 Plus Rodeo Roundup Bioaktiv Roundup GC Roundup Handy Roundup Mega Medallon Premium

Pendimetalin Pendimetalin Pendimetalin Pendimetalin Pendimetalin Pendimetalin Pendimetalin Pendimetalin Pikoxistrobin Pimetrozin Pimetrozin piraflufen-etil piraflufen-etil Piraklostrobin prohexadion kalcium Propikonazol Propikonazol Propikonazol Propikonazol Propikonazol Propikonazol Propikonazol Propikonazol Propineb Quinoxyfen Spiroxamin Szulfoszulfuron Tiabendazol Tiabendazol tiakloprid tifenszulfuron-metil tifenszulfuron-metil tifenszulfuron-metil tifenszulfuron-metil tifenszulfuron-metil Tiram Tiram Tiram Tiram Tiram Tiram Tiram Tiram Triaszulfuron Triaszulfuron Trifloxistrobin Trifloxistrobin Trifloxistrobin Trifloxistrobin Trifloxistrobin Zoxamid

Escort Maraton SC Master Stomp 330 Stomp 440 EC Tazastomp SC Wing EC Panida 330 EC Acanto 250 SC Chess 25 WG Chess 50 WG Ecopart Duplo Ecopart SC Signum WG Regalis WG Prospect Rombus 250 EC Bumper 25 EC Bumper Super Archer 425 EC Artea 330 EC Rias 300 EC Tilt 250 EC Antracol WP Kristály IQ Falcon 460 EC Athos Vitavax Extra Romin Calypso 480 SC Basis 75 DF Chisel 75 DF Harmony Extra 75 DF Refine 75 DF Stork 50 DF Perthiram 500 SC Raxil Vital Royalflo Vitavax 200 FS Vitavax 2000 Tiuram Granuflow Pol-Thiuram Sacrust TMTD Universal Lintur 70 WG Logran 75 WG Eclair 49 WG Rombus 250 EC Sfera 267,5 EC Zato 50 WG Zato Plus Electis 75 WG

Forrás: NTKSZ honlap

2. MELLÉKLET 5. táblázat Magyarországon engedélyezett hatóanyagok listája 89/2004 FVM rendelet 1/B melléklet 2004.10.12. állapot szerint Hatóanyag 1-naftilecetsav 2-(1-naftil)acetamid

Cas szám 86-87-3 86-86-2

Felülvizsgálat 4. lista 4. lista

2-naftoxiecetsav 5-nitroguajakol-Nasó abamektin acetamiprid acetoklór alaklór alifászsírsav

120-23-0 67233-85-6 71751-41-2 135410-20-7 34256-82-1 15972-60-8 112-05-0

4. lista 4. lista 3. lista új 3. lista 3. lista 4. lista

26

Hatóanyag kloridazon (pirazon) klórmequat (klórmekvát,CCC) klórpikrin klórpirifosz klórpirifosz-metil klórszulfuron klórtalonil klórtoluron klotianidin

Cas szám 1698-60-8 999-81-5

Felülvizsgálat 3. lista 3. lista

1976.06.02 291-88-2 5598-13-0 64902-72-3 1897-45-6 15545-48-9 210880-92-5

3. lista 1. lista 1. lista 3. lista 1. lista 1. lista Új

alumíniumfoszfid amidoszulfuron antrakinon atrazin

20859-73-8 120923-37-7 1912-24-9

kvarchomok lenacil lenolaj lufenuron

2164.08.01 103055-07-8

4. lista 3. lista 4. lista 3. lista

68038-71-1 -

3. lista 3. lista 4. lista 1. lista, nélkülözhetetlen használat 4. lista 4. lista

Bacillus thuringiensis Bacillus thuringiensis (Kurstaki) Bacillus thuringiensis (Tenebrionis) bázikus rézszulfát benefin (bunfluralin) benomil

magnézium-foszfid malation

12057-74-8 121-75-5

3. lista 2. lista

-

4. lista

mandulaolaj

-

4. lista

1333-22-8 1861-40-1 17804-35-2

3. lista 3. lista 1.lista, 2005. december 31-ig 3. lista 3. lista, nélkülözhetetlen használat Új, 2005. december 31ig 3. lista 3. lista 3. lista új

mankoceb MCPA MCPB

8018.01.07 94-74-6 94-81-5

1. lista 1. lista 1. lista

benszulfuron-metil benszultap

83055-99-6 17606-31-4

metaldehid metam-ammónium

108-62-3 -

3. lista 3. lista

beta-cipermetrin

65731-84-2

metam-nátrium

137-42-8

3. lista

bifenox bifentrin bitertanol boscalid

42576-02-3 82657-04-3 70585-36-3 -

metamidofosz metamitron metazaklór metidation

41394-05-2 67129-08-2 950-37-8

metilazinfosz

86-50-0

1. lista 3. lista 3. lista 2. lista, 2004. december 31-ig 1. lista

bórsav

-

bupirimat buprofezin butilát

41483-43-6 69327-76-0 2008-41-5

metilbromid metiram metiokarb (merkaptodimetur) metkonazol metomil metoxi-fenozid

74-83-9 9006-42-2 2032-65-7

3. lista 1. lista 2. lista

butralin cihexatin cikloát

33629-47-9 13121-70-5 1134-23-2

125116-23-6 16752-77-5 161050-58-4

2. lista 2. lista Új

cikloxidim cimoxanil cink-foszfid cipermetrin ciprodinil

101205-02-1 57966-95-7 7803-51-2 52315-07-8 121552-61-2

metribuzin mezotrion miklobutanil napropamid naptalam

21087-64-9 104206-82-8 88671-89-0 15229-99-7 132-66-1

napraforgóolaj n-butirolnitril n-dekanol N-fenil-ftálaminsav nikoszulfuron novaluron o-nitro-fenol Na-só oxamil oxidemeton-metil oxifluorfen p-diklór-benzol

112-30-1 4727-29-1 111991-09-4 116714-46-6 824-39-5 23135-22-0 301-12-2 42874-03-3 -

2. lista Új 3. lista 3. lista 3. lista, nélkülözhetetlen használat 4. lista 4. lista 4. lista 4. lista 3. lista Új 3. lista 2. lista 2. lista 3. lista 4. lista, 2004. december 31-ig 3. lista 4. lista 3. lista 3. lista 4. lista 3. lista 2. lista 2. lista 2. lista 3. lista

ciprokonazol daminozid daphneolaj diazinon diklórfosz (dichlorvos) difenilamin difenokonazol diflubenzuron dikamba diklobenil diklórprop

94361-06-5 1596-84-5 333-41-5 62-73-7 122-39-4 119446-68-3 35367-38-5 1918-009 1194-65-6 7547-66-2

diklórprop-p dimetaklór dimeténamid dimetipin dimetoát dimetomorf dinikonazol dinokap ditianon diuron dodin

15165-67-0 50563-36-5 87674-68-8 55290-64-7 60-51-5 110488-70-5 83657-24-3 131-72-6 3347-22-6 330-54-1 2439.10.03

endoszulfán epoxikonazol EPTC

115-29-7 106325-08-0 759-94-4

etefon etofenprox etoxiquin fenarimol

4. lista, 2004. december 31-ig 3. lista 3. lista 3. lista, 2006. április 30ig 3. lista 3. lista 3. lista, 2006. április 30ig 3. lista 3. lista 4. lista 1. lista 2. lista 3. lista 1. lista 4. lista 2. lista 2. lista 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista 2. lista, nélkülözhetetlen használat 2. lista 3. lista 2. lista 3. lista 2. lista 2. lista 3. lista 1. lista 3. lista 2. lista 3. lista

19396-06-6 32809-16-8 67747-09-5

3. lista 1. lista 3. lista

16672-87-0

p-nitro-fenol Na-só paraffinolaj pencikuron penkonazol piretrin(természetes) piridaben pirimetanil pirimifosz-metil pirimikarb piriproxifen poliszulfid kén (kalcium-poliszulfid) 1. lista polyoxin B 3. lista procimidon 3. lista, 2006. április 30- prokloráz ig 2. lista prometrin (sazin)

7287-19-6

80844-07-1 91-53-2 60168-88-9

3. lista 4. lista 1. lista

1918-16-7 25606-41-1 111479-05-1

2. lista, nélkülözhetetlen használat 3. lista 2. lista 3. lista

propaklór propamokarb propaquizafop

824-78-2 8012-95-1 66063-05-6 66246-88-6 8003-34-7 96489-71-3 53112-28-0 29232-93-7 23103-98-2 95737-68-1 4. lista

27

fenazaquin fenbutatin-oxid fenitrotion fenoxaprop-P-etil fenoxikarb fenpiroximát fenpropimorf fenuron

120928-09-8 13356-08-6 122-14-5 113158-40-0 79127-80-3 111812-58-9 67564-91-4 101-42-8

propargit propizoklór quinmerak quizalofop-P-etil quizalofop-P-tefuril repceolaj rézhidroxid rézoleát

2312-35-8 86763-47-5 90717-03-6 100646-51-3 119738-06-6 0427-59-2 -

3. lista 4. lista 3. lista 3. lista 3. lista 4. lista 3. lista 3. lista

120068-37-3 79241-46-6

3. lista 3. lista 2. lista 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista, nélkülözhetetlen használat 2. lista 3. lista

fipronil fluazifop-P-butil

réz-1-oxid rézoxikinolát

1317-39-1 10380-28-6

fluazinam fludioxonil flufenoxuron flufenzin

79622-59-6 131341-86-1 101463-69-8 162320-67-4

3. lista 3. lista 3. lista 4. lista

1332-40-7 3. lista 7758-98-7 122931-48-0

fluorkloridon flumetszulam fluquinkonazol flutriafol fluzilazol

61213-25-0 98967-40-9 136426-54-5 76674-21-0 85509-19-9

3. lista 4. lista 3. lista 3. lista 1. lista

folpet foszalon foszetil-Al (Al-foszetil) gibberellinsav glufozinát-ammónium guazatin gyanta gyógynövénykivonat

133-07-3 2310-17-0 39148-24-8 1977.06.05 77182-82-2 108173-90-6 -

2. lista 2. lista 2. lista 4. lista 2. lista 3. lista 4. lista 4. lista

rézoxiklorid rézszappan rézszulfát rimszulfuron (rimriduron) S-metolaklór Si,Ca,Al-só spirodiklofen spinozad Streptomyces griseoviridis baktérium Sziliciumdioxid Szójalecitin szulkotrin tebufenpirad tebukonazol teflubenzuron teflutrin terbufosz

3. lista 3. lista, nélkülözhetetlen használat 3. lista

haloxifop-R-metilészter hexakonazol hexazinon

72619-32-0 79983-71-4 51235-04-2

terbutilazin természetesgyanta tetrakonazol

5915-41-3 112281-77-3

hexithiazox (hexitiazox) himexazol imazaquin imidakloprid indolvajsav indoxakarb jázmonsav kalcium-foszfid kálium-permanganát kaptán karbamid

78587-05-0 10004-44-1 81335-37-7 138261-41-3 87-51-4 144171-61-9 488-10-8 133-06-2 -

2. lista 3. lista 3. lista, nélkülözhetetlen használat 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista 4. lista Új 4. lista 3. lista 4. lista 2. lista 4. lista

karbendazim karbofurán karboszulfán karboxin kasugamicin kátrány

10605-21-7 1563-66-2 55285-14-8 5234-68-4 6980-18-3 -

kén kinin-hidroklorid kletodim klomazon klopiralid klórfacinon

6119-47-7 99129-21-2 81777-89-1 1702-17-6 3691-35-8

1. lista 2. lista 2. lista 3. lista 3. lista 4. lista, 31-ig 4. lista 4. lista 3. lista 3. lista 2. lista 4. lista

tiakloprid tiametoxam tiobenkarb (bentiokarb) tiofanát-metil tolilfluanid triadimenol triazamat triazoxid tribázikus rézszulfát tribenuron-metil Trichoderma harzanium T-39 törzs triflumizol triflumuron trifluralin trifluszulfuron-metil triklopir 2004. december trinexapak tritikonazol tritoszulfuron vas-szulfát heptahidrát vinklozolin zeta-cipermetrin zsírsavak

3. lista 2. lista

87392-12-9 148477-71-8 131929-60-7 4. lista

Új 4. lista Új Új

99105-77-8 119168-77-3 107534-96-3 83121-18-0 79538-32-2 13071-79-9

4. lista 4. lista 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista 3. lista 2. lista, nélkülözhetetlen használat 3. lista 4. lista 3. lista

111988-49-9 153719-23-4 28249-77-6 23564-05-8 731-27-1 55219-65-3 112143-82-5 72459-58-6 1333-22-8 101200-48-0 4. lista

Új Új 3. lista 1. lista 2. lista 3. lista 2. lista 3. lista 3. lista 2. lista

99387-89-0 64628-44-0 1582-09-8 126535-15-7 55335-06-3 104273-73-6

3. lista 3. lista 2. lista 3. lista 2. lista 2. lista

131983-72-7 7782-63-0 50471-44-8 52315-07-8 112-05-0

2. lista Új 4. lista 1. lista 3. lista 4. lista

Forrás: NTKSZ honlap

3. MELLÉKLET 6. táblázat A 2004. év folyamán visszavont növényvédő szerek listája

(A nagy- és kiskereskedők készleteiket 2004. október 31-ig értékesíthetik. A termelők készleteiket 2005. szeptember 30-ig használhatják fel.) 28

A KÉSZÍTMÉNY NEVE ACENIT A 500 EC ADOL 80 WP ALKADEFOL K ANDALIN DC-25 ARSENAL ATABRON 120 EC AXANIT CU 50 WP AXANIT F 50 WP BASAMID G BAYLETON 25 WP BETOSIP BLADEX 500 SC BLAZER 2 S BRESTANID BYEBYE 200 EC CALIXIN CENTURY CERELUX CHINETRIN 25 EC CHINTOP CIDIAL 50 L CONDOR FL COOPEX CUPROSAN SUPER D DANIRUN 11 EC DANITOL 10 EC DIMECRON 50 EKOS 100 EC EURO-LIGHTHING EVOLUS 80 DF FAPLASZT FLEKSZENIT I. 650 EC FLEKSZENIT II. 690 EC FLEKSZENIT IV. 720 EC FOLICUR TOP FORCE 5 EC FUMITOXIN PELLETT FUMITOXIN tabletta GALAXY GEONTER 80 WP GLIALKA GLIALKA 480 GLIALKA 70 WSP GLIALKA-6 IGRAN 500 FW IGRAN COMBI GOLD 450 EC KOCIDE DF MILTOX SPECIÁL MITAC 20 MURONIT 500 EC NABU-S NEORON 500 EC NIKESUPER COMBI 80 WP NIPTÁN 80 EC NIPTAN SUPER 800 EC NONION NOVENDA OFUNACK 40 L ORION 30 EC ORTHENE OXOTIN P-25 PADAN 50 SP PARASHOOT CS PENNCAP M PEROCIN 80 WP PEROTOX WP PIRIMOR 25 WG PIVOT PLANTVAX 20 EC PLANTVAX 75 WP RESLIN 25 SE

HATÓANYAGA 500 g/l acetoklor + 50 g/l AD 67 80 % lenacil 160 g/l glifozát 250 g/l flucikloxuron 250 g/l imazapir 120 g/l klórfluazuron 10 % metalaxil + 40 % réz 10 % metalaxil + 40 % folpet 98 % dazomet 25 % triadimefon 167 g/l fenmedifam 500 g/l cianazin 240 g/l acifluorfen 500 g/l fentin hidroxid 200 g/l amitraz 750 g/l tridemorf 175 g/l atrazin + 350 g/l dimetenamid 160 g/l fluzilazol + 350 g/l tridemorph 23 % permetrin + 2 % tetrametrin + 4 % PBO 10 g/l beta-cipermetrin + 240 g/l quinalfosz 50 % fentoát 500 g/l triflumizol 14,2 % permetrin 14 % cineb + 36 % réz 80 g/l fenpropatrin + 30 g/l hexitiazox 10 % fenpropatrin 50 % foszfamodon 10 % hexaflumuron 33 g/l imazamox + 15 g/l imazapir 80 % azafenidin 1 % 8-hidroxiquinolin + 0,5 % bronopol 360 g/l EPTC + 200 g/l acetoklor + 90 g/l MG-191 360 g/l EPTC + 240 g/l alaklor + 90 g/l MG-191 400 g/l butilát + 240 g/l alaklor + 90 g/l MG-191 125 g/l tebukonazol + 100 g/l triadimefon 5 % teflutrin 55 % aluminium foszfid 55 % aluminium foszfid 360 g/l bentazon + 75,5 g/l acifluorfen-Na 80 % terbacil 200 g/l glifozát 480 g/l glifozát-trimézium 70 % glifozát 15 g/l glifozát 500 g/l terbutrin 200 g/l terbutrin + 250 g/l S-metolaklor 61 % réz hidroxid 36 % réz oxiklorid + 18 % cineb 20 % amitraz 30 % acetoklor + 20 % klorbromuron 12,5 % szetoxidim 500 g/l brómpropilát 30 % terbutilazin + 30 % diuron + 20 % linuron 75 % EPTC + 7,5 % AD-67 720 g/l EPTC + 72 g/l MG-191 97 % nonilfenol-poliglikoléter 25 % DNOC 412 g/l piridafention 300 g/l alanicarb 75 % acefát 25 % cihexatin 50 % kartap 450 g/l paration-metil 22,2 % paration-metil 80 % cineb 16 % cineb + 34 % réz 250 g/kg pirimicarb 100 g/l imazetapir 20 % oxikarboxin 75 % oxikarboxin 11,45 % permetrin + 1,67 % S-bioalletrin + 12,56 % PBO

29

RIDEON 80 WP RING 80 WG RONILAN FL SAPROL SUFFIX BW SUPRAtion 20 EC TANGO TITUS AT TROPAZIN ULTRACID 40 EC ULTRACID 40 WP VAPE ROVARÖLŐ AEROSOL

80 % difenamid 30 % pirimiszulfuron-metil + 50 % proszulfuron 500 g/l vinklozolin 19 % triforin 200 g/l flamprop-izopropil 20 % metidation 125 g/l epoxikonazol + 375 g/l tridemorf Titus 25 DF + Gesaprim 500 FW + (rimszulfuron+atrazin) 360 g/l acetklor + 60 g/l diklormid + 240 g/l atrazin 400 g/l metidation 40 % metidation 0,26 % tetrametrin + 0,02 % biorezmetrin + 0,6 % PBO

Forrás: NTKSZ honlap

4. MELLÉKLET 7. táblázat Uniós megállapodás alapján határidőig engedélyezett hatóanyagok listája

Hatóanyag

A visszavonás határideje

Benomil Béta-cipermetrin Butilát Cikloát EPTC

2005.dec.31. 2005.dec.31. 2006.ápr.30. 2006.ápr.30. 2006.ápr.30.

5. MELLÉKLET 8. táblázat Magyarországon betiltott hatóanyagok listája HATÓANYAG aldrin DDT dieldrin endrin technikai HCH gamma-HCH (lindán) heptaklór hexaklórbenzol klórdán binapacril dibrómetán diklóretán dinoseb és sói dikofol kaptafol maleinsav-hidrazid monokrotofosz nitrofen paration quintozen 2,4,5-T toxafén

CAS-SZÁM [309-00-2] [50-29-3] [60-57-1] [72-20-8] [608-73-1] [58-89-9] [76-44-8] [118-74-1] [57-74-9] [485-31-4] [106-93-4] [107-06-2] [88-85-7] [115-32-2] [2425-06-1] [10071-13-3] [6923-22-4] [1836-75-5] [56-38-2] [82-68-8] [93-76-5] [8001-35-2]

MEGJEGYZÉS

acetát [2813-95-8]

1 mg/kg-nál kevesebb szabad hidrazint tartalmazó kolin, Na és K só

1. Valamennyi szerves és szervetlen higanyvegyület 2. Valamennyi szerves és szervetlen arzénvegyület 3. Klórozott szénhidrogének: 4. Egyéb vegyületek

30

6. MELLÉKLET 9. táblázat A Rotterdami Konvenció alapján PIC listára feltett hatóanyagok listája

I. PIC-eljárás alá es_ (#) betiltott, vagy szigorúan korlátozott anyagok (A Rotterdami Egyezmény III. és a 304/2003/EK I/3. mellékletébe tartozó anyagok) Hatóanyag neve

CAS-szám

aldrin benomil>7% karbofuran>10% thiram > 15 % kombináció binapacril DDT dieldrin diklóretán dinoseb és sói acetát DNOC és sói etilén-oxid EDB (1,2 dibróm etán) fluoracetamid foszfamidon

[309-00-2] 17804-35-2 1563-66-2 137-26-8 [485-31-4] [50-29-3] [60-57-1] [107-06-2] [88-85-7] [2813-95-8] [6164-98-3] [75-21-8] 106-93-4

[640-19-7] [13171-21-6 (mixture E&Z izomerek,) 23783-98-4(Z iz.) 297-99-4 (E iz.)] HCH [608-73-1] és izomerei heptaklór [76-44-8] hexaklórbenzol [118-74-1] higany és vegyületei 99-99-9

Korlátozás szintje az Unióban történt-e? b* szk

+ -

#, 0, Z #

b b* b* b* b*

_ + + + +

# #, 0, Z #, 0, Z # #

b b b

_ _ _

# # #

b szk

_ _

# #, ha oldható készítménye

Hazai PIC- Megjegyzés: notifikáció

>1000 g a.i. tartalmú b*

+

#, 0

b* b* b*

_ + +

#, 0, Z #, 0, Z Z higanytartalmú szappanok #, 0

lindán (gammaHCH) kaptafol klórbenzilát klórdán klórdimeform metamidofosz

[58-89-9]

b*

+

[2425-06-1] [510-15-6] [57-74-9] [6164-98-3] [10265-92-6]

b* b b* b szk

+ # _ _ _

metil-paration

[298-00-0]

szk

+

monokrotofosz paration pentaklórfenol 2,4,5-T toxafén

[6923-22-4] [56-38-2] [87-86-5] [93-76-5] [8001-35-2]

b* b* b b b*

+ _ _ + _

kozmetikai

# #, 0, Z # #, ha oldható készítménye, ha oldható készítménye> mint 600g hatóanyagot tartalmaz #, ha emulzióban 19.5%, 40%, 50%, 60%, vagy por formátumban 1.5, 2%, vagy 3% hatóanyagot tartalmaz # #, minden formulációra # # #, 0, Z

0 = POP jegyz_könyv # =PIC-eljárás Z = kiviteli tilalom

b = betiltott, b*= Magyarországon már korábban betiltott 31

szk = szigorúan korlátozott # (PIC-eljáráshoz kötött anyag, ill. készítmény) = Külön jogszabály szerint előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárás alá eső betiltott, vagy szigorúan korlátozott anyagok. + (PIC-bejelentést igénylő anyag, ill. készítmény) bejelentés-köteles betiltott, vagy szigorúan korlátozott veszélyes anyagok, ha a készítményben meglévő koncentráció eléri a külön jogszabály szerinti szintet. 0 (POP-jegyz_könyv) alá eső anyagok és készítmények '= Külön jogszabály szerint a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagok (POP) nemzetközi jegyzőkönyvében nyilvántartott betiltott, vagy további gyártási korlátozást igénylő anyagok. Z = 304/2003/EK rendelet 14. cikke alapján kiviteli tilalom alá eső vegyi anyagok ás áruk jegyzéke 7. MELLÉKLET 10.

táblázat II. PIC bejelentést igénylő ('+) növényvédő szerek

Hatóanyag neve

acefát aldikarb amitraz atrazin Azinfosz-etil dikofol

30560-19-1 116-06-3 33089-61-1 1912-24-9 2642-71-9 115-32-2

Korlátozás szintje Magyarországo n b szk szk szk b b*

dinoterb endrin fentinacetát fentinhidroxid fention klórfenapir klozolinát metil-paration

1420-07-1 72-20-8 900-95-8 76-87-9 55-38-9 122453-73-0 84332-86-5 298-00-0

b b b b szk szk b b

_ _ _ _ _ _ _ igen

b

_

+ + + + + +, Ha <78% p,p’Dicofolt, vagy 1 g/kg DDT és DDT- rokon összetevőt tartalmaz + + + + + + + #, 0 + Ha oldható készítménye 19,5%, 40%,50%,60% a.i., vagy por formátuma 1,5%, 2%, vagy 3% hatóanyag tartalmú. +

b* b* b b* szk b szk

_ _ _ _ _ _ _

+ +, # Minden készítményére + + + + +

Nonilfenoletoxilát + (C2H40)nC15H24O nitrofen paration pirazofosz quintozen simazin teknazen triorganosztannik us vegyületek

CAS-szám

1836-75-5 56-38-2 13457-18-6 82-68-8 122-34-9 117-18-0 56-35-9 és mások

Forrás: NTKSZ honlap

+ = PIC bejelentés köteles

32

Hazai bejelentés megtörtént-e _ _ _ _ _ _

Megjegyzés