Az EU integráció története 2003.08.30 1 előadás Dr Szénási Éva tematika a Derek könyv alapján brit álláspontot közvetít a könyv, a tanár szerint vitatható, megkíséreli megmagyarázni Anglia viszonyát, a felelősséget a kontinensre hárítja, a célpont Franciao. Ajánlott: Osiris kiadó: Mezei Géza: A helyreállított Európa, tanárnak jobban tetszik. Inkább történeti szempontú, realisztikusabb. Tanár fogja használni. Az európai gondolkodás története: Előzmények: Az európai intézményei 45 után jöttek létre, de az európai eszme ennél sokkal korábbi eredetű. Az ókortól vezetik le. Görög civilizáció: Athéni városállam, demokrácia modellje, politikai nyelvezet eredete Római birodalom: birodalmi gondolat, jogi gondolat Kereszténység: egyetemes érvényű univerzális eszmekör, egységesítette az európai népeket. Pierre Dubois-tól eredeztetik az Európa gondolatot, 1306-ban a szent föld visszafoglalásáról íródott könyvében ír Európa egységbe szervezéséről. Ő volt az első. Az egységes Európa-kör a reneszánsz, humanizmus időszakában kezdett felbomlani, laicizálási folyamatot is elindított. Ez a vallásháborúk kora, a földrajzi felfedezések kora 1517.sz. ezek módosították az Európa képet. Új gondolat, vezérmotívum: háború és béke problémája, korunkig. Hogyan lehetne megteremteni a békét, esetlegesen egy örök békét? Erasmus: A béke panasza – szüntelen háborúkért ki a felelős, az uralkodók tudnának tenni ellen, de ehelyett gerjesztik a háborút. A teoretikusok uralkodóhoz, vagy a pápához ajánlották a művüket, annak reményében, hogy majd segítik megteremteni az igazságos és örök békét. Sully: IV Henrik, hugenotta király, szabadabb vallásgyakorlatot tett lehetővé, az ő tanácsadója volt, hatalmi erőegyensúly elvét állította fel, „nagy vázlat”. Hogyan lehetne az európai hatalmak között kiegyensúlyozott viszonyt kialakítani? Elsősorban Habsburg- német római császárság befolyásának csökkentése. Brit-francia együttműködés szorgalmazása. Esetlegesen Magyaro. megerősítése. 15 új erőközpontot hozott volna létre. A terv nem valósult meg, de jelentős alkotás az egyensúlyelméletek sorában. Háború – béke, korai felvilágosodás idején: Saintpietre-féle tervezet, az örök béke rövid foglalata (tervezete). Papi személy volt, követségi tanácsos volt, több béketárgyaláson vett részt. Az uralkodók segítségével lehetséges, a francián kívül, minden európai uralkodóval alá akarta íratni, a hatalmat egy testület képviselte volna, jogokkal felruházva. Közgyűlésként működött volna, szükség esetén bírói testületté alakult volna, második fázisban katonailag is fellépett volna a határok sérthetetlenségének biztosítása érdekében. Arbitrage problémája, határok sérthetetlenségének biztosítása, szankciók a háborút kezdőkkel szemben. Inspirálta Grotius munkája, aki a nemzetközi jog alapjait rakta le. Kant: örökbékéről szóló műve filozófiai mű: meg kell szüntetni, hogy a királyok eladnak országrészeket, városokat (sarcként vagy pénzért),
Vendégjog Örökbéke tervezetek (Saint-Pierre abbé után) intézmények, észérvek alapján működő jogi garanciák. De ez az egységeszme megmarad szalonkörben, nem vonz tömegerőt. 19.sz: nagy változás, felvilágosodás gondolkodóinak hatására ekkor jelenik meg egy intézményekkel leirt Európa kép, mely egyre jobban hasonlít a maihoz. De megszűnik a jó és igazságos uralkodóhoz való kötődés. Inkább választott parlamentre támaszkodna. Saint-Simone Brit modell alapján két házas parlament. Felsőház: származás és vagyon alapján, alsóház: képességek alapján hivatalnokokat és iparosokat delegálnának az országok. Akik megfelelő képességekkel rendelkeznek, vagyon nélkül is bejuthatnának a parlamentbe. Az uralkodónak korlátozott beleszólása lehetne a parlament munkájába. Európai egyesült államok gondolata: Föderáció megvalósítása Vh időszakában bebizonyosodik, hogy a nemzetállamok is olyan elven működnek, mint az uralkodók által irányított államok, a nemzetállamok is háborúznak, csak nem vallási alapon Kettősség a nemzetállamok kialakulásának időszakában erősödnek meg a föderalisztikus elképzelések is. Mazzini, olasz nemzetállam V. Hugo. Ekkor kezd szélesebb körökhöz eljutni az egyesített Európa gondolata. Angliában gazd együttműködését sürgető elméletek jelennek meg, Bensen, vámhatárok lebontása, vámuniós tervek. Azok az európai problematikák ebben a korban erednek. 20. század: Osztrák-japán származású: coudenkove-kalerni, páneurópai mozgalom meghirdetője. 1926ban jelent meg a könyve. Realisztikus Európát ir le. Szempontja: földrajzi-kulturális, politikai és gazdasági, ezen határok sosem fedték egymást. A kulturális határok tágabbak, pl Ausztrália is az európai kultúrkörhöz tartozik, átnyúlik az Atlanti óceánon is. Már akkor szélesebbek voltak a kulturális hatások, amikor még nem stabilizálódtak a föci határok. Politikai határok sosem fedték a földrajzi határokat. Problémás országok: NBr, Oroszország, Törökország. Kis Európa (kontinentális) vagy nagy Európa koncepciója jöjjön-e létre? Nbr-rel vagy anélkül. Oroszo beletartozzon-e? forradalom után, felzárkóztatási kísérletek történtek, de 17-ben letért a demokratizálási folyamatról, amely Európa többi részét jellemezte, ezért kiveszi Európából Töröko: vallási meggondolásokat is figyelembe kell venni, megkérdőjelezhető a részvétele.
Gazdasági és politikai Európa-féle problematika merül föl, melyik úton kezdjék az egységesítést. 45 után döntően gazdasági alapon indult el az integráció, napjainkban is erősebb, esetlegesen túlságosan előreszaladt, nem követte a politikai intézményi reform. Aszinkron a két folyamat között. Hozzanak-e létre nemzetek fölött álló intézmények és szervezetek? Vagy maradjon egy kormányközi szintű megállapodási szisztéma? Föderalisták és funkcionalisták vitája. 45-ben EU kialakításának problémája: német – franc ellentét. A megbékélés lenne a folyamat motorja. Vasfüggöny miatt az integráció ny-i részre koncentrálódik, k-i rész kimarad és le is marad tőle. II. vh után Marshall terv – gazdasági integrációt Együttműködési Szervezet OEEC NATO- biztonsági, katonai integráció,
generál,
Montánunió,
Európai
Gazdasági
A békekötést hidegháborús légkör követi, ennek jelei már 47-ben jelentkeztek. Churchill fultoni beszéde, és Truman doktrínát tekintik a kezdetének. A demokratikus világ részeinek egymástól való függése, bármely megtámadása közvetlenül érinti az USA-t. Kétpólusú világrend, két vezető nagyhatalom köré épül. A német kérdés rendezése jelentős a két nagyhatalom viszonyában. Németország területén 4 zónát alakítottak ki. Kb Elba vonala. Ruszki, angol, fra, amcsi. A nyugati zónát összevonva létrejön NSZK, ruszki területen NDK. Ez is mutatja a győztes hatalmak viszonyát. NY Európa Usa-hoz fordul gazdasági segítségért. Egy európai újjáépitési program volt szükséges, ez lesz a Marshall terv, 47-be indul. Magát az usát is aggasztja az európai gazdasági helyzet. Eleinte erősen humanitárius frázisokba csomagolják, lényegében az indítékai gazdaságiak és politikaiak. Célja a Ny-európai gazdaság helyreállítása. Kiemelkedő szerepet az USA vállalja, nemzetközi gazdasági és politikai érdekei fűződnek hozzá. Felvetődött, hogy a vasfüggöny után K-KEurópa felzárkóztatását hasonló módon kellene megoldani. Politikai frázisok maradtak, gazdasági okokból. Usa elvárása M.segéllyel kapcsolatban: az országok hangolják össze a gazdasági tevékenységüket. A lebonyolítás érdekében létrejött egy állandó szervezet: OEEC. Integráció fontos állomása. OEEC dolgozta ki, milyen szisztéma szerint osztják el a segélyeket. Az elv a kereskedelmi és fizetési hiány alapján történt. Kedvezőtlen volt azokban, ahol nem volt nagy költségvetési hiány. irányító testülete: miniszterek tanácsa. Minden ország egyenként delegált képviselőt. A határozatok kötelezőérvényűek voltak, csak akkor született döntés, ha minden tagállam részt vett a szövegezésben, mindenki egyetértett. Szakértők és bizottságok hálózata jött létre a szervezetben, amely a döntések meghozatalát segítette elő. Ennek ellenére inkább a kereskedelmi kvóták megszüntetésére irányult a tevékenysége. 12 évig működött, 60-ban alakult át Gazd Együttm és fejlesztési sz, csatlakozik Kanada, usa és japán is tagja. A fejlett ipari demokráciák fórumává vált. OECD. NATO: NBR és Fro között létrejött Dunkerque-i szerződésből nőtt ki, ez kétoldalú katonai megállapodás, 47-ben, lényegében nem SU ellen, hanem német veszéllyel szemben. 48-ban Beneluxék csatlakoznak, (brüsszeli szerz), a cél nem változott. SU politikai tevékenységének következtében változott meg a célja, 49-ben 12 ország írja alá az atlanti paktumot. Ezzel jön létre a NATO. USA is tagja. Kanada is. Dánia, Norvégia, Portugália, stb 50-es években Németo és Görögo meg még valaki
Európának nincs önálló védelmi rendszere, biztonsága csak a NATOn keresztül oldható meg. Hátrányaira példa: balkáni háború, iraki háború. Védelem tekintetében vannak nézeteltérések. De segítette az integrációs folyamatot és az abban az időben nagy jelentőségű biztonság szempontjából előnyös volt. Az integráció nem volt tudatosan irányított, szerves előrehaladást megvalósító folyamat. De lehetővé teszi a német – francia megbékélést, és megteremti azokat a kedvező gazdasági folyamatokat amelyek hatása Ny Európában a 60-as évektől kezdődnek. A folyamat fontos állomása: hágai konferencia, emberjogi nyilatkozatok Emberjogi Karta. Brit álláspont alapjai: Ellene van a nemzeti szuverenitás korlátozásának Ellene van a szorosabb együttműködési formáknak, helyette a hagyományos kormányközi megállapodásokat szorgalmazza. 49 aug. : Európa Tanács – költségvetés, felvétel kérdései, első kifejezetten politikai jellegű szervezet. Nem működött mint valósi törvényhozó testület. Miniszteri Bizottság – nem működött mint valódi végrehajtó testület. Az EU parlament nem tekinthető egy nemzetállam hatalmi struktúrájának pontos leképezésének. 50-ben közvetítő szervezetet hoztak létre a két szerv között. Emberi jogok és alapvető szabadságjogokról szóló egyezményt 12 ország írta alá, ennek betartására jön létre az Európai Bíróság. EU tanács az első európai nemzetek fölötti együttműködés kezdetének.
Gazdasági együttműködés. Shuman terv és Montánunió.
EU története
2003-09-13 2. előadás
Évszámok, elvek, fogalmak 48.oldaltól – 113. oldalig (könyv alapján ment az óra) Schuman terv: Robert Schuman, 1950 Gazdasági jellegű koncepció, politikai vonatkozást is hordozott. Szorosabb politikai integráció terve is szerepel. Szén és acél források nemzetek feletti szervezetbe való tömörítése. Hasonló gondokkal küzdő, kulcsiparágnak számítottak. Nem válságos helyzetben. Ágazati integráció maga után vonja az egész gazdaság integrációját és generálja a politikai integrációt is (átgyűrűzés – spill over hatás). Szolgálta volna Fro és NSZK megbékélését. Fel
akarták váltani vele Ruhr hatóságot is. NSZK és Adenauer (kancellár) támogatta, USA szintén, NBr nem támogatta és nem is akart részt venni (a nemzetek felettisége zavarta). 1951: Montánúnió A tárgyalások 50-ben kezdődtek, Európai szén és Acélközösség 51-be jön létre, Párizsi Szerződéssel jön létre, részvevők: NSZK, Fro, Ita, BENELUX. Cél: gazdasági fejlesztés, foglalkoztatás, életszínvonal emelése, közös piac létrehozásának terve, ez utóbbi két szakaszban: vámok, keresk. Korlátozások eltörlése, másodikban egy közös piac, szorosabb vámunió. Szervei: főhatóság irányította, tagjait a tagországok kormányai jelölték, 78 tagú közgyűlés, az első európai nemzetközi gyűlésnek tekinthető, miniszterek tanácsa: a szervezet kisebb országainak javaslatára jött létre, ezek érdekérvényesítő szerve lett, ÉS bíróságok ÉS bizottságok. Jelentősége: szolgálta a franc és német megbékélést, kölcsönös bizalmat teremtett a két ország között, erősítette, hogy 55-ben egy népszavazás eredményeként a franciák a átadják az addig megszállt területet a németeknek. Olyan európai környezetet teremtett, amely később lehetővé tette az erre épülő egyéb ágazati és tágabb vámuniók és integrációs szervezetek létrejöttét. Az átgyűrűzés elmélettel modellt adott, az ágazatos integrációs módszert is innen vette át a gazdasági közösség. A nemzeti vétókat fenntartották. Minden érdeket közös nevezőre kellett hozni. Szemben az EFTA-val (azokat a kérdéseket, amelyek várhatóan nem mennek át a bizottságokon, nem vetik föl a bizottságokon). Előkésztette azt az utat, ami az Ek létrejöttéhez vezet. A szervezet átmegy egy ésszerűsítésen, 65-ig fennmarad, jelentőségét lassan elvesztette. Politikai jelentősége is volt. AZ integrációs törekvések inkább egy védelmi közösség létrejöttét tették szükségessé: 52-ben jött létre. Európai védelmi közösség. Pleven-terv alapján indulnak ki a tárgyalások. EDC Koreai háború hatására a hidegháborús légkör feszültebb. USA a ktg-k egy részét Európára akarja hárítani, a védelmi kiadások egy részét a NATO-tól kéri. Európa nemet mondott. Németo –t fel kell fegyverezni, beilleszteni a NATO védelmi rendszerébe – amcsi javaslat. Számos ellenző, főleg francok. Pleven-terv lényege: közös európai hadsereg egy európai hadügyminiszter vezetésével. EDC alapját képezte. A javaslat Nszk számára kedvező, valóban integrálhatta volna hadseregét egy eu védelmi keretbe, másrészt az elszigeteltségből való kitörés lehetőségét hordozta. NBR nem támogatja, inkább a NATO-ban képzelte el a létrehozását. A német hads. Más főhatóság alatt állt volna. 54-ben a javaslatot elutasították. Nemcsak védelmi, hanem politikai közösség tervét is tartalmazta Adenauer javaslatára.(53)a gazd, pol és védelmi integráció mai napig nem valósult meg Eu gazd közösség
Tárgyalások 56-ban indulnak meg, Pierre- Henri Spaak, bizottságot vezet, feladata: kidolgozza egy szélesebb értelemben vett gazd integráció kereteit, ez vezet el a Római Szerződés aláírásáig (57). Megnyitja az utat az E Gazd Köz felé. -58 A politikai közösség tervének sikertelensége miatt az elv is visszaszorul. Az a fajta terv valósul meg (védelmi unió helyett), hogy Nszk legyen a NATO tagja. 52 – közös piac gondolatát Hollandia veti föl. És nukleáris energia felhasználása Spaak bizottság: Közös piac terve Római szerződés: Európai atomenergiai közösség, Euratom: központi kérdés az atomenerdzsi felhasználása, Franciaország megpróbálta megalapozni a saját dominanciáját az iparágban és az Euratom közös európai finanszírozásából remélte a program megvalósítását. Nemzeti ellentétek jelentkeztek, minden ország a saját atomenergetikai iparát akarta kifejleszteni, a programok a nemzeti atomprogramok keretében valósulnak meg. 67-be megszűnt az önálló jogállása EGK: hatok, legtöbb országban hasonló kormányok vannak hatalmon, egyetértés, integráció aranykora. Céljai: gazdasági fejlődés, növekvő stabilitás, életszínvonal javítása, szorosabb gazdasági együttműködés a tagállamok között (közös piac), gazdaságpolitikák összehangolása. Szabad, tisztességes verseny biztosítása. Monetáris, pénzügyi, szociális politika összehangolása. Jogharmonizáció. Nem tartalmaz határidőket, a közös piacra való átállást 4 éves ciklusokban határozta meg. Közös külső vámtarifa a nem tagállamok számára. Alapok: Szociális alap Európai Beruházási Bank Európai Fejlesztési Alap Intézmények: (Montánunió minta) Bizottság: tagjait a kormányok nevezték ki. Feladatai: szerződésben leírtak alkalmazása, javaslattétel, végrehajtás, ellenőrzés. Miniszterek tanácsa: tagállamok kormányainak a szerve. Szavazatok az ország lélekszáma alapján. Szavazati rendszerek, legtöbbször egyhangú többség dönt, bárki élhetett a vétó joggal. A minősített többséghez 12 szavazatra volt szükség, minimum 4 államtól. Parlamenti közgyűlés, jogában állt kérdezni … később probléma, hogy a bizottság és a tanács a parlament megkérdezése nélkül döntött. Formális. Bíróság: szerződésben foglaltak ellenőrzése, rendelkezések értelmezése stb. Gazdasági és szociális bizottságok, tanácsadó testületként működtek, később szakértői bizottságokká alakultak iparáganként, gazdasági területenként. A struktúra eltér a nemzetitől, nehézkes is. Demokratikus deficit. Formális jogkörök. Belső vámok csökkenése miatt megnő az országok egymás közötti kereskedelme. A 60-as években jelentős kereskedelmi hatalommá válik. Közös agrárpolitika. Hatok: EGK
szemben a Hetek-kel: EFTA
EGK-n kívüli integrációs törekvések elsősorban északon, 1951-ben jön létre az Északi Tanács (Svédo, Norvégia, Dánia, Finno …….) kormányközi konzultatív szervezet, éves konferenciákat rendezett, a gazdasági együttműködést segítette elő. Azokat a kérdéseket, amelyekben várhatóan nem volt azonos vélemény, nem vetették föl. Nagy Terv: folyamatban lévő integrációs szervezetek ésszerűsítésére tett javaslat, NBR által: Nyeurópai szabadkereskedelmi övezet, intézményrendszer ésszerűsítése. Hatok nem akarták feladni az eredeti koncepciót. 58-ban megszakadnak a tárgyalások. NBR nem volt tisztában a kontinens gazdasági folyamatait, nem vette figyelembe, hogy az EGK egy magasabb integrációt tervezett. 60-ban jön létre az EFTA: É-i államok (Dánia, Norvégia, Svédo, Ausztria, Portugália, Svájc, NBR.) Stockholmi Egyezmény keretében jön létre. Ez egy Európai Szabadkereskedelmi Társulás. A vámunióhoz képest kevésbé szoros együttműködést valósit meg. A vámok csökkentésére törekszenek, 10 éven belül tervezték a szabadkereskedelmi övezet létrehozását. Nem tartalmaz harmadik féllel szemben egységes korlátozást. (EGK igen) a 60-as éveket a hatok és hetek közötti rivalizálás jellemezte. EGK struktúrája és koncepciója miatt magasabb szintű közösségi formát képviselt, gyorsan fejlődött. „aranykor” „német gazdasági csoda”, „olasz gazdasági csoda” mérsékelték a belső tarifákat, elkezdték a közös agrárpolitika kidolgozását De Gaulle és Adenauer „tandem”. Probléma: De Gaulle szemben áll a többi öttel. Fékezte az EGK-t. Koncepcionális okai is voltak. Az EGK irányítását Fro alá rendelné. A föderatív elképzelésével szemben a nemzetállamok Európáját hirdette. Rajta keresztül vezetik be a csúcstalálkozókat. 61-ben francia javaslat: Fouchet terv: államok egyesülésének terve. Nem lehetett keresztülvinni. Négy nagyobb eleme: Rendszeresen ülésező kormányfői és miniszteri tanácsot (egyhangú döntés) Négy állandó kormányközi bizottság (védelem, külügy, keresk. Kultúra) Európai gyűlés (képviselőket a parlamentek jelölték volna) Párizsi központú állandó titkárságot Erősítette volna a francia dominanciát, a meglévő struktúrát gyengítette volna, erősítette volna a kormányközi testületeket. Gyengítette volna a nato-t, az EGK gyengüléséhez vezetett volna. A római szerződés már túlmutatott ezen a koncepción. 65-ös válság Bővítés Javaslatok a közös politikára: 65-ben viták a bizottságon belül a következő témákban: Közös agrárpolitika. Ekkor francio bojkottálni kezdte az üléseket, ezzel megakadályozta, hogy az EGK új kezdeményezéseket indítsanak el. A nemzeti mezőgazd összehangolása az egk rendszerével. Egyben egységes finanszírozási rendszerről is szó van. Ekkor a mezőg még jelentős ágazat volt. Fro szorgalmazta a nemzetközi mezgazd összehangolását, élelmiszeriparral együtt. A németek több feltételt szabtak volna. Bizottság önálló finanszírozása. Intézmények finanszírozása. Parlamenti közgyűlés nagyobb hatáskört akart. A fenti három kérdést egy csomagban vitatták meg.
Fro ragaszkodott az önálló mezgazd-hoz és a finanszírozással kapcsolatos koncepciójához. De Gaulle veszít a népszerűségéből, francia ellenállás oldódik – Luxemburgi Kompromisszum (112. o.) De Gaulle politikájának hatása: Fro nem tudta ráerőltetni az akaratát a többiekre, helyzete megrendült a közösségen belül. Németo szerepe azonban megnő, 70-es években válik igazán jelentőssé.
Eu tört 2003-09-27 3. előadás Szerződéstörténet, melyik csúcson mivel foglalkoztak. Milyen dokumentációkra épül az integrációs folyamat: pl római szerződés, amszterdami szerződés, keleti szerződés (95-ös bővítés) Rövidítések feloldása: pl KAP Személyiségek: integráció alakulásának meghatározói egy-egy adott korszakban, milyen irányba vitték a folyamatot, szerepük Bővítés folyamata Gazdasági integráció, monetáris integráció, az Euro bevezetéséig Politikai integráció vitái, hogyan, mikor kerül előtérbe, most hol tartunk Kevésbé fog rákérdezni a szakpolitikákra (pl agrárpolitika) Felkészülés a keleti bővülésre Alapfogalmak (vámunió, szabadkereskedelmi egyezmény, ezek közötti különbségek)
(konkrét kérdésekre kell számítani) Bővítés kérdése: Több hullámban zajlott. 50-es évek vége, 60-as elejétől, több ország jelezte, hogy szeretni csatlakozni Görögo, Töröko. (Spanyolok 76-ban, Portugálok 75-ben nyújtották be az igényt, 86-ban lettek tagok) Brit csatlakozást 61-ben nyújtják be, ezt kétszer megvétózzák Brit politika fordulatának tekintik, semmilyen megelőző szervezetben nem vett részt. A kérelem okai: EFTA nem töltötte be a hozzá fűzött reményeket, szétszórt térség, nem jelentett közös piacot; nemzetközi politikai helyzete megváltozott, a 60-as években háttérbe szorult USA-val való privilegizált viszonya, USA gazdasági érdekei miatt az Európai Közösséggel kereste a kapcsolatot, 60-as évektől EK prosperáló időszakba lép („aranykor”), „német csoda”, „olasz csoda”; brit gazdasági problémák A Brit Nemzetk. Bejelenti a közösség tagjainak a csatlakozási szándékát. Más EFTA országok is felvételüket kérik (Dánia Íroszág Svédország Hollandia) 62-ben indulnak meg tárgyalások, nincs jele az elutasításnak év végéig, Mc Millen – De Gaulle találkozó Párizsban, DG szerint Fro. Nem fogja támogatni NBr felvételét. Nem tartja érettnek a felvételhez. (jegyzetben részletesen benne van). Elutasítás indokai: túl szoros kapcsolatai vannak USA-val, NBr még nem döntötte el, hogy milyen szoros kapcsolatot akar
EK-val, túlságosan gazdasági motivációja van, kulturálisan nem feltétlenül kötődik. DG az USA túl nagy befolyásától fél. NBr is volt feltétele: EFTA-val kapcsolatos viszonyt, USA-hoz és Brit Nemzköz. –hez való viszonyát fogadja el az EK. A két elutasítás után Fro helyzete meginog 69-ben NBr újra beadja a kérelmet (DG lemondása után) Pompidou hajlékonyabbnak mutatkozott – Heath 72-ben Brüsszelben csatlakozással kapcs. Találkozó Nbr Iro Dánia Norvégia népszavazás – minden országban, végül Norvégia népszavazással nemmel szavaz 73-ban 9-ek köre második bővítési hullám: Görögo Portugália Spanyolo Déli bővítés közös jellemzőik: Prt és Spa korábban is próbálkozott, de nem demokratikus országok voltak, a görög politikai élet instabil, katonai puccsok stb a centrumországokhoz képest periférikusak az integr folyamatok szempontjából Portug és Spany elsősorban mezgazd ország, ez konkurenciát jelentene elsősorban Fro számára. A felvétel lehetősége a port (74) és Spany (75) politikai változások után jelentkezik. Ekkor nyújtják be csatlakozási igényeket. Görögo szintén, ezek a tárgyalások gyorsan lezajlanak, görög taktika, hogy minél hamarabb belépni, mindent elfogadni, utána változtatni a meglévő megállapodásokon. (aláírás 79, belépés 81) Másik kettő 86-ban csatlakozik, oka a spanyol tárgyalások elhúzódása, mezgazd termékkel kapcsolatban, halászati kérdés (spanyol flotta akkora, mint az EuK egészéé), portug kénytelen várni. Most már 12 tag 95-ben Északi bővítés: semleges országok felvétele Svédo, Finno, Ausztria Velük együtt lesz 15 tag. Norvégia megint részt vesz a tárgyalásokon, de a népség elutasítja a csatlakozást. Kiválás az unióból: 81-ben Grönland (szépfiú előadás kisebbségekről) Dánia integráns része, 73-ban automatikusan lett a közösség tagja, Grönland lakossága akkor 70-ban mellette szavazott, kilépés motivációja halászati kérdés, EK spec. halászati megállapodást kötött vele, olyat mint a Fro külső területekkel. Tanulság: intézményi és gazdasági reform szükséges Kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása, elsősorban Olaszo. javasolta a regionális politika kialakítását Közös agrárpolitikáról három alapelv alakult ki(KAP) mezgazd termékek egységes árainak rendszere, garantált árak rendszere, EK felvásárolta a felesleget is. Erre agráralapot is létre hozott. 80-as évektől állandó probléma az alap veszteségessége miatt.
STRUKTURÁLIS ÉS INTÉZMÉNYREFORM Gazdasági integr folyamat gyorsabb és kevésbe problémás, mint az intézményi, elmarad az intézményi strukturális reform. Ezeket 6 tagállamra tervezték, a bővítés miatt már nem felelt meg a követelményeknek. 70-es évektől probléma a keleti bővítés megadja a végső lökést, a kegyelemdöfést, összevonások és izék, vannak paralel intézmények – kompetenciák és jogkörök fedik egymást. Többsebességes Európa, aszimmetrikus Európa és ezzel kapcsolatos hablaty. Pl az első 6 ország az integráció magasabb szintjére értek, a bővítés az ő érdekeiket sérti. Irányzatok 1. Meglévő intézmények bővítése, erősítése eu parlament jogkörének bővítése – föderalisztikus eu hívei támogatták, ellenzői is vannak: persze hogy britek élükön a MT miniszterelnöknővel, szerintük a vámunió elég lenne. Időnként a franciák is ellenzik. 2. az Eu közösség feladata a nemzeti politikák összehangolása. Visszalépés lenne az integráció tekintetében. 3. Euköz keretein kívül kell keresni a politikai integráció lehetőségeit. Időszakonként egy-egy variáció előtérbe kerül, mások háttérbe szorulnak. 3. verzió lehetőségei: külpolitika terén kell megtenni az első lépéseket (Davignon), indoka: nyugat Európa érdekei nem fognak egybe esni az USA érdekeivel, negyedévenként külügyminiszteri tanácskozás összehívása, külügyi bizottság segítené a munkáját, egységesen tudnának fellépni adott külpol kérdésekben Az egyes nemzetállamok vezetőinek kell meghatározni az integráció előrehaladását – kormányközi jelleg jellemzi a 70-80-as éveket, csúcstalálkozókat szerveztek. Elnökök, miniszter elnökök találkozója. Itt fogalmazták meg a fontosabb döntéséket. Fontosabbak: erről később fog beszélni Ezzel összefüggésben hozták létre az Európai Tanácsot (74), párizsi csúcson döntöttek róla. Eredményes volt a párizsi csúcs, döntések: Közvetlen Európa parlamenti választásokról Közösségi politikáról (regionális pol-ról is) Európai tanács felállításáról Európai politikai együttműködés erősítéséről (közös külpol kialakításáról) Eu Tanács: kormányfőkből álló testület, évente 3 alkalommal ül össze, rotációs rendszerrel elnökök, minden tagállam egyenlő jogokkal bir, (jelenleg Berlusconi az elnök). Döntései a nemzeti érderkeket hozta előtérbe. Franc – német húzóerő alakul ki a közösségen belül. Eu pol unió lehetőségének keresésére Leo Tindemans-t kérték föl. Fölvette a közös külpol, és védelmi rendszer, gazd és monetáris politika, kétkamarás parlament. Népek kamarája és államok kamarája. Német külügy min Genscher + Colombo terv: egységes Eu tanács évente tájékoztassa a parlamentet az Eu lépéseiről
Parlament tehessen javaslatot a tanács elé Szorgalmazta az unió létrehozását Egységes EU okmány: 85-ben születik meg, három területe: Egységes piac kialakítása (Schengeni egyezmény 5 ország belg fro lux holl nszk) egységes belső piac kialakítására vállaltak kötelezettséget, kodifikálták a szabadságokat: személyek, áruk, tőke, szolgáltatások szabad mozgása. Egyelőre csak a tőke és az áru szabadsága valósult meg. Politikai együttműködés területén: (EPC) közös eu külpol kiterjesztve a védelem és biztonság területére is. Intézményi reform: szavazati jogok (minősített többségi szavazás terjedt el) 86-ban írták alá a legtöbb országban Maastricht 91 Amsterdami szerz a könyvben nincs benne:2000 Nizza a legátfogóbb reformsorozatként értelmezik a döntéseit. Testületek is külön szerepeltek: legfontosabb intézmények működési reformja: Tanács- integr. Legfőbb döntéshozó szervezete, működési mechanizmusa nehézkessége miatt tértek át a többségi szavazásra. Szavazati súlyok tárgyalása – komoly viták. Bonyolult döntéshozatali mechanizmus: tagállamok többségének támogatását, szavazati súlyok minősített többségét és az ország demográfiai súlyát. Ez alapján a legnagyobb tagállamok (fro némo angl olaszo) 29-29 szavazattal bir, legalább 14 tagállam támogasson egy döntést (Monak 12 szavazata lesz), minden ország 1-1 biztossal rendelkezik a tanácsban, A rögzített helyek száma a teljes bővülés után: 734 –re nő. Mo 20 szavazattal bir. (ez 22-re változik) 35 területen minősített szavazást írtak elő. Hány sebességes legyen Európa (megerősített együttműködés néven fut Nizza óta, ennek jelentése: EU-n belül a régebbi tagországok nem kötelesek bevárni a később csatlakozó tagországokat.) Keleti bővítés: 90-ben tanácstag Mo. társulási szerz 91-ben, 93-ban koppenhágai csúcs elvi állásfoglalás, feltételrendszerek kidolgozása, ezek a feltételek azelőtt nem szerepeltek egyetlen belépővel szemben sem, elemei Demokratikus rendszer megléte, törvényesség betartása, jogállamiság: emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása Verseny és piacgazdaság elvének elfogadása Tagsággal járó kötelezettségek elfogadása Eu intézményi és jogrendszernek elismerése, jogharmonizációt vonja maga után Kérdések a neten lesznek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
