Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe
Feladat: összeszedni
A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) • Foglalkoztatás, népességmegtartás • Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása • • • • • • •
•
Mezőgazdaság multifunkcionalitása 1. Termelési funkció – – – –
Lakosság igényeinek kielégítése Önellátásra való törekvés Termelési diverzifikáció Világpiaci kihívásoknak való megfelelés
• 2. Környezeti funkció – Vidékfejlesztés, turizmus – Kulturális örökség és érték – AKG, Növényvédelem, minőségi funkciók
• 3. Társadalmi funkció – – – –
foglalkoztatás, elvándorlás megakadályozása Jövedelem termelés Hozzájárulás a GDP-hez Stb..
Multifunkcionális mezőgazdaság funkciói Alapfeladatok: növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet,erdő- és vadgazdálkodás, halászat Egyéb feladatok: • az alternatív növénytermesztést (biomassza, fosszilis energiaforrások előállítása) • alternatív állattenyésztést (méhészet, dísz-, hobbi állatok tenyésztése) • a mezőgazdasági termékek feldolgozása • a környezetkímélő és az organikus (bio)gazdálkodás • a vidéki életforma, a vidéki közösségek, civil szerveződések, hagyományok és kulturális értékek fenntartása • a fiatal vállalkozók vidéki kötődésének erősítése • a környezeti és természetvédelmi szolgáltatások • a tájvédelem, a táj és tájképi erőforrások megőrzése és javítása • a biodiverzitás fenntartása; • a falusi turizmus és vendéglátás fejlesztése, • egyéb, nem árujellegű közszolgáltatások végzése
A mezőgazdasági termelés sajátosságai • A termelés természeti környezetben folyik • A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek • Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy • Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek • Az immobil faktorok nagy száma • Diverzifikációs kényszer (költséges) • Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága
Mezőgazdaság – kompetitív piac • Tökéletes piaci verseny • Nagyon sok eladó és vásárló az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra
• A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest (a kiskereskedelemben és a feldolgozó iparban ez változik!)
• A piacra való be- és kilépés szabad • Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása • Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság (termelői árak problémája!) • Információk szabadok
Agrárgazdaságtan – agrárpolitika • A gazdaságpolitika része, a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul • Az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, az aktuális politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban • Az agrárgazdaságtan módszereket és eljárásokat dolgoz ki → gazdasági törvények felhasználása és alkalmazása az agrárpolitikában
Agrárpolitika - helymeghatározás • • •
• •
agricultural policy/politics, Agrarpolitik, politique agricole Politika = szabályozás Politika = a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak, aktivitásainak sokasága Az agrárpolitika a gazdaságpolitika része Az ágazati politikák közé sorolható (iparpolitika, kereskedelempolitika, stb.)
Agrárpolitika •
•
Agrárpolitika: a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai – – – – –
Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megőrzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása
Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input- ill. output termékek monopol- vagy oligopol piacstruktúrában • Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága • • • • • •
• Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) • Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége • Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés
EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG létrehozásáról rendelkező Római szerződés (1957) 39.cikkelye
A Közös Agrárpolitika célkitűzéseiről
13
1951 Párizsi Szerződés – Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) 1957 Római Szerződés – Európai Gazdasági Közösség (EGK) – A mezőgazdaság szerepe Római Szerződés céljai: • Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés • Növekvő stabilitás • Növekvő életszínvonal • Közös Piac létrehozás – 4 alapszabadság • Gazdaság politikák összehangolása
Az EU Közös Agrárpolitikája
• A KAP kialakulásának történeti háttere • A kezelni kívánt problémák – önellátás – kisgazdaságok/kistermelők – elvándorlás – a természet és a környezet védelme
• A KAP bevezetése – 1962
Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai • Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával • Mg.-i lakosság számára méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása • Piacok stabilitásának megteremtése • Élelmiszer ellátás garantálása, önellátás • Fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése
