Az EU Erdészeti Akcióterve
Előadó: Szép Tibor
FAGOSZ konferencia Kecskemét, 2006. április 25.
1
0
0 Szlovákia Szlovákia
Szlovénia Szlovénia
MáltaMálta
Magyarország Magyarország
Litvánia Litvánia
Lettország Lettország
Lengyelország Lengyelország
Észtország Észtország
Csehország Csehország
Ciprus Ciprus
Svédország Svédország
Spanyolország Spanyolország
Portugália Portugália
Olaszország Olaszország
Luxemburg Luxemburg
Németország Németország
Írország Írország
Hollnadia Hollnadia
Görögörszág Görögörszág
Franciaország Franciaország
Finnország Finnország
Egyesült Egyesült Kir. Kir.
Dánia Dánia
Belgium Belgium
Ausztria Ausztria
Az EU erdészeti ágazata sokszínű
(erdőtípusok, erdőtakaró, tulajdonszerkezet, társadalmi-gazdasági feltételek)
Az Az EU EU tagországok tagországok erdősűltsége erdősűltsége %-ban %-ban
70 70
60 60
50 50
40 40
30 30
20 20
10
10
2
¾ Erdő & egyéb fával borított terület -160 millió ha (35%) ¾ 60% magántulajdon-15 millió magánszemély, (13ha/fő) ¾ 12% védett ¾ 3,5 millió embert foglalkoztat erdő & kapcsolt iparágak ¾ Faanyagtermelés cca 400 millió m3 ¾ 400 milliárd € termelési érték
3
¾ A sokszínűség miatt nehéz az egységes szabályozás → politikai szándék a tagállamok nagyfokú önállósága. ¾ Nincs közös uniós szintű erdészeti politika → lazább Erdészeti Stratégia szabályoz
4
EU erdészeti akcióterv Előzmények: ¾ Eu Erdészeti Stratégiája (1998. december 15.) ¾ Egyesült Nemzetek 1992. évi, a fejlődésről szóló konferenciája (UNCED) ¾ Európai erdők védelme Miniszteri konferenciák (MCPFE) ¾ 6. Közösségi Környezetvédelmi Cselekvési terv 2002. ¾ Közös agrárpolitika reformja 2003. ¾ Éghajlatváltozási keretegyezmény (UNFCCC) kyotoi jegyzőkönyve ¾ + több ENSZ szintű megállapodás, egyezmény
5
EU Erdészeti Stratégiájának értékelése 2005 → dolgozzanak ki egy EU szintű akció tervet. Ebben térjen ki
¾ Társadalmi- gazdasági problémák (pl. versenyhelyzet, társadalmi,- környezetvédelmi szolgáltatások értékelése) ¾ Fa, mint energiaforrás ¾ Környezetvédelmi problémák ¾ Kormányzati problémák ¾ Horizontális tevékenységek ¾ Kommunikáció ¾ Koordináció
6
Fő célok: ¾ Az Állandó Erdészeti Bizottság szerepének - mint minden erdészeti vonatkozású terület fókuszpontjának - erősítése ¾ Az erdőkről, az erdészetről szóló információcsere és kommunikáció javítása ¾ Az EU erdészeti ágazata nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének erősítése ¾ A jelenlegi közösségi eszközök és gyakorlat áttekintése
7
A EU Erdészeti Akcióterv kidolgozásnak szervezete Tanács felkérése a Bizottságnak(2005) → dolgozzon ki Egy Erdészeti Akciótervet az EU számára 2006 június 30-ig
¾ Európai Unió Bizottsága – felelős ¾ 3 munkacsoport (gazdaság, ökológia, „3 C“) ¾ Állandó Erdészeti Bizottság (SFC) ¾ SFC által delegált szakértők working groupokon keresztül ¾ Interservice–csoport ¾ Európa Tanács Public konzultációk ¾ Advisory Grop Forestry & Cork ülések. ¾ NGO.
8
Az Erdészeti Akcióterv kialakításának menete 2006.01. 31. Az utolsó munkacsoport-értekezlet 02. 01. – 02. 20, Európai Unió Bizottsága – első olvasat 03. 10. Erdészet & Parafa tanácsadói csoport ülése 03. 17. SFC 03. 20.–05.30. Európai Unió Bizottsága – inter-service konzultáció 06. 26 Európa Tanács – az Európai Unió Bizottságának jelentése (Osztrák elnökség beterjeszti a Tanácshoz) 06. 28. EU-FD/SFC A Tanács ősszel a Finn elnökség alatt tárgyalja Az elfogadás 2006. december végére várható
9
Alapelvek:
¾ A fenntartható erdőgazdálkodás, erdők multifunkcionális szerepe fontos. ¾ Az erdők esetében meg kell őrizni a bennük rejlő európára jellemző spirituális és kulturális örökséget. ¾ Elismeri: A nemzeti erdészeti tervek megfelelő keretet adnak a nemzetközi vállalásokhoz. ¾ Az erdészeti politika vegye számításba a globális és az ágazatokon átnyúló összefüggéseket. ¾ Javítani kell a koherencia és az összehangoltság szintjét. ¾ Erdészeti ágazat versenyképességének fokozása. ¾ Szubszidiaritás.
10
Akcióterv lényegi elemei 1. A hosszú távú versenyképesség javítása 1/1. Tanulmány készítése a globalizációnak az EU erdészete versenyképességére és gazdasági életképességére gyakorolt hatásáról 1/2. A kutatás és technológiai fejlesztés (A teljes erdészeti-faipari lánc /erdőművelés, kitermelési technikák, logisztika, ökológiai hatékonyság, stb./ versenyképességének fokozását célzó kutatás és technológiai fejlesztés ösztönzése) 1/3. Tapasztalatok értékelése és cseréje, a nem a piac számára nyújtott erdészeti termékek és szolgáltatások értékelési mechanizmusai vonatkozásában (pénzügyi támogatás LIFE+ finanszírozási programból)
11
1/4. Az erdei biomassza energia célú hasznosításának támogatása (Összhangban kell, hogy legyen az EU Biomassza akciótervvel.) 1. A hosszútávú
A bruttó növedék és fakitermelés aránya 90
verseny-
80
70
60
képesség
50
40
30
20
1/5. Együttműködés ösztönzése, oktatás
Szlovákia
Szlovénia
Málta
Litvánia
Magyarország
Lettország
Lengyelország
Észtország
Csehország
Ciprus
Svédország
Spanyolország
Portugália
Olaszország
Luxemburg
Németország
Írország
Hollnadia
Görögörszág
Franciaország
Finnország
Egyesült Kir.
Dánia
0
Belgium
10
Ausztria
javítása
12
2. A környezet javítása és védelme
A FAP lehetőséget nyújt, hogy az Eu szembetűnőbb szerepet játsszon a nemzetközi folyamatokban 2/1. Európai Unió megfeleljen a kyoto-i egyezményben foglalt kötelezettségeinek 2/2. A 2010-es biológiai sokszínűségi célkitűzések elérése 2/3. Európai Erdészeti Monitoring Központ
13
2. A környezet javítása és védelme
2/4. Az Európai Unió erdővédelme (A fenntartható erdőgazdálkodásnak a természeti veszélyek megelőzésében és a biztonság érdekében betöltött szerepének fenntartása és erősítése, illetve az ezt segítő hálózatok létrehozása) 2/5. Nemzeti erdőtelepítési irányelvek kidolgozása 2/6. Az Európai Uniós részvétel megerősítése a nemzetközi, erdészettel kapcsolatos folyamatokban (A nemzetközi szinten a globális folyamatokban az EU tagállamaival együtt vesz részt)
14
3. Az
A társadalmi értékrend változás miatt megnövekedett az igény az erdő nem materiális javainak igénybevételére
életminőség javítása
3/1. A környezetvédelmi szakképzés és az ismeretterjesztés
15
Célja: Koherencia, az ágazatokon átnyúló együttműködés javítása
4. A koordináció és a kommunikáció elősegítése
4/1. Az SFC szerepének erősítése (Európa Tanácsi döntés (89/367/EC, OJ L 165, 15.6.89) széles illetékességi körrel ruházza fel az információcsere és a tanácsadás vonatkozásában) 4/2. Az Európai Unió Bizottsága és a tagállamok közötti koordináció központjai 4/3. A Koordináció Nyitott Módja (OMC) alkalmazása a Nemzeti Erdészeti Tervek vonatkozásában (Ez az intézkedés fokozatosan, 2007-től kezdődően kerül majd bevezetésre.) 4/4. Európai Uniós Erdészeti Tudományos Fórum létrehozása, lehetőségei a tudománypolitikai határterület megerősítése céljából 4/5. Az erdőkkel kapcsolatos információcsere (Európai Uniós erdészeti kommunikációs stratégia, Unión belüli információcsere és kommunikáció javítása érdekében megteendő fő lépéseket foglalja össze.)
16
AZ AKCIÓTERV VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE (VISSZACSATOLÁS) ¾ FAP időtartama öt év ¾ Közös ellenőrzése két év elteltével történik – 2009-ben. ¾ Végleges értékelése 2012-ben. Az SFC a legfőbb koordinációs testület a programközi, programvégi értékelésben. A legjobban bevált gyakorlatok beazonosítása és elterjesztése képezze a monitoring és a jelentéstétel szerves részét.
17
Végrehajtása: ¾ EU közösségi szintű Erdészeti Stratégia végrehajtásának eszköze→Vidékfejlesztési Stratégia ¾ Közösségi Pénzügyi támogatás összege e területen 4,8 milliárd € (2000-2006) ¾ 2007-2013 Az EU vidékfejleszési politikája alapot teremt az erdészet vidékfejlesztésbe való integrációjához
18
Perspektívák – előretekintés Finnország elnökségére ¾ EU-s Erdészeti Akcióterv ¾ A faalapú iparágakat célzó EU-s Akcióterv (EU Action Plan for the timber-based Industrie) ¾ Az UNFF7 előkészítése ¾ Erdészeti/Faipari Charta
19
A COPA ÉS A COGECA, A CEPF, AZ ELO ÉS AZ USSE RÉSZVÉTELE AZ EU ERDÉSZETI AKCIÓTERVÉBEN Az európai erdőgazdálkodás 200 éve keresi a fenntartható erdőgazdálkodás lehetőségét
20
Prioritások •
Versenyképesség
¾ 3,5 millió embert foglalkoztat és hozzávetőleg 400 milliárd EUR az éves árbevétele. ¾ Az erdészet fontos láncszeme egy hosszú, értéktermelő láncolatnak. ¾ Az európai erdők növekményének 60%-a kerül kitermelésre, ösztönözni kell a fa fokozott mobilizálását. ¾ Az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatásnak ne legyen versenytorzító hatása.
21
•
Versenyképesség
¾ Pozitív termékimázs megteremtése. Megújuló nyersanyag, energiaforrás és tartós építőanyag (szabványok harmonizációjának hiánya) ¾ A tulajdonjogok védelme a hosszú távú befektetések előfeltétele. Korlátozása csak önkéntesen vállalt szerződéses megállapodáson alapulhat → garantálni kell a jövedelem kiesés kompenzációját.
¾ A 2158/92 számú, az erdőtűzek elleni védelemről szólórendelet beigazolódott előnyeinek védelme.
¾ Szervezetek és társulások alakítása, különösen az új tagállamokban, erdőtulajdonosok saját szövetségei
22
2 Az erdők környezetvédelmi szolgáltatásainak fenntarthatósága és védelme ¾ Ingyenes vagy csak elméletben kompenzált szolgáltatások ellentételezése ¾ Csak életképes erdőgazdálkodás teszi lehetővé a környezeti szolgáltatások és az erdők biodiverzitásának biztosítását, beruházásokat, befektetéseket
23
3 Átláthatóság és az érintettek bevonása ¾ Az erdőgazdálkodókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy jól tájékozott partnerekként vehessenek részt a folyamatokban. ¾ A magán- és köztulajdonú erdészet érdekeinek képviselete az Erdészeti Szakbizottság döntéshozatalában. ¾ Hatékony együttműködés az SFC azaz a tagállamok, az Erdészeti és Parafa Tanácsadói Csoport (AG), valamint a Miniszterek Tanácsa Erdészeti Munkacsoportja között.
24
4 Koordináció és koherencia ¾ Európai Uniós közös álláspont kidolgozása a globális erdészeti folyamatokról. 5 Kutatás ¾ Munkahelyteremtő és növekedésgerjesztő lehetőségeket felismerő klaszterszintű tanulmányok kell, hogy készüljenek.
25
•
Bioenergia
¾ A fára mint energiaforrásra Európának szüksége van. ¾ Ösztönözni a fa mobilizációját, az erdőtulajdonosoknak megvan a lehetőségük, hogy ellássák a fa- és parafaipart, valamint a papíripart a szükséges alapanyaggal, és még mindig elegendő kapacitással rendelkeznek majd a bioenergiában rejlő új piaci lehetőségek teljes mértékű kihasználására. ¾ A meglévő, ám kihasználatlan erőforrásokat mobilizálni kell. ¾ Ismerjük el és értékeljük a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét a klimatikus változások elleni harcban.
26
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
