ARANY ALKONY Beszámoló a 2006-ban elvégzett műszaki feladatokról
Látogatóink Mádl Dalma Sólyom Erzsébet Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
Lapok
Ügyvezetői nyílt levél
III.évf. 7. szám
2007. tavasz
Arany ALKONY
ARANY ALKONY
paskál otthon
1149 Budapest, Vezér utca 151-155. Telefon: (06-1) 555-0600 E-mail:
[email protected] Internet: www.paskalotthon.hu Üzmeltető: Aranykor Szociális Közhasznú Társaság 1154 Budapest, Bánkút u. 67-69.
Tartós és átmeneti ÁPOLÁST-GONDOZÁST is vállalunk! Tisztelt Érdeklődő! Az Arany Alkony Paskál Otthon igényesen kialakított ápolási részlegén 2, illetve 3 ágyas kórtermekben tudja biztosítani a rászorulók ellátását, szükség szerint azonnali felvétellel! A részletekről
érdeklődni lehet:
a 06/70 371 5534-es számon, a 06/1 555 0600/1114-es melléken, a 06/1 414 3344-es számon, vagy személyesen a helyszínen, értékesítési irodánkban! Kérjük, támogassa adójának 1%-ával a Békés Gondtalan Öregkorért és Életért Alapítványt!
Adószám: 18155765-1-2
Tartalom
ARANY ALKONY LAPOK Az intézményeinkben lakók, dolgozók és minden érdeklődő tájékoztató lapja
Impresszum Alapító: Arany Alkony Kht. 1154 Budapest, Bánkút u. 67-69. Szerkesztőbizottság: dr. Fülöp Róbert dr. Hammer Péter dr. Molnár Árpád dr. Huszár László Kincses Krisztina Jakubosz Viktória Tervezőszerkesztő: Dobos Eszter
[email protected] Készült a HíR-ÁSZ Kft. Nyomdaüzemében 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 74. Felelős vezető: Hajdú József Terjeszti: Arany Alkony Kht. A jogszabályokon alapuló írások nem helyettesítik a jogszabályok hivatalos szövegét.
2007. TAVASZ
4 10 12 14
2007. tavasz 2
Arany Alkony Nyílt levél
4
Egészség Általános tájékoztató a vizitdíjról, valamint a kórházi napidíjról
6
Aktuális Jogszabályi változásokról
7
Intézményeink Műszaki beszámoló
9
Arany Alkony A házirend változásairól röviden
10
Farsang
12
Húsvét
13
Arany Alkony Hírek
14
Lakóink Bánkút utcai intézményünk legidősebb lakójának bemutatása
15
Mesélő fényképek Mihály bácsi
17
Rejtvény
1
Arany Alkony
Nyílt levél Kedves Lakóink!
Az elmúlt hónapokban több méltánytalan – sőt, több esetben kimondottan rossz szándékú támadás érte az Arany Alkony Kht. Intézményeit. Jó hírnevünket rombolni szándékozó újságcikkek, rádió- és tévéműsorok próbálták lesöpörni a – több mint tíz éves – közös erőfeszítéssel végzett áldozatos munkánk eredményeit úgy, hogy intézményeink életéről, és az elmúlt hónapok történéseiről hamis illetve sötét képet próbáltak festeni. Tették mindezt úgy és annak ellenére, hogy az intézményeink lakóit képviselő demokratikusan megválasztott érdekképviseletei, valamint a cégvezetés többször és egyértelműen kinyilvánította, hogy az Arany Alkony Otthonait ért vádak teljes mértékben alaptalanok és az elhangzott rágalmakkal lakóink többsége és a cégvezetés nem tud és nem is akar azonosulni. Különösen sérelmezem, hogy az érdekképviseletek, és a fenntartó levelei egyetlen alkalommal sem kerültek felolvasásra. Szeretnénk kinyilvánítani, hogy Otthonaink vezetősége ezek után is nyitott minden építő jellegű szakmai vitára, együttműködésre és közös munkára, ugyanakkor az időseket megillető tiszteletünk és jóérzésünk nem engedi, hogy műfajánál fogva „szenzáció orientált” műsorokban a jövőbe vezető út építése helyett, a tévénézők százezereit szórakoztató iszapbirkózásba kezdjünk. Ezen műsorok
2
létjogosultságát is elismerve, ezúton és őszintén kívánok további sikereket az iparág képviselőinek, de kérem értsék meg és tartsák tiszteletben ők is álláspontunkat. Hisszük, hogy az „idős ügyért” azon belül is a bentlakásos idős ellátásért felelősséget érző politikusokkal, minisztériumi vezetőkkel, érdekképviseleti szervezetekkel és a hatóságokkal meg fogjuk találni a jelenlegi állapotot megnyugtatóan kezelő megoldást. Országunk nehéz gazdasági, – és mondjuk ki – társadalmilag, politikailag és erkölcsileg is válságos helyzetében mi látunk járható utat.
Nézzük mi is a megoldás: Cégünk vezérkara immáron több mint másfél éve felismerte, hogy a tartós bentlakásos idős ellátás nem épülhet túlsúlyosan az állami normatív támogatásra. Hosszabb távon – úgy ahogy az már több EU tagállamban természetes – nálunk is az ún. ápolásbiztosítási rendszer kialakítása lehet a megoldás. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az intézmény a ténylegesen elvégzett ápolási feladatok függvényében jutna további kiegészítő forráshoz. Az egy lakó
ellátásához szükséges bevétel ily módon a havi személyi térítési díjból, valamint a normatívából és az ápolásbiztosítási finanszírozásból állna össze. Tudjuk, hogy a teljes ápolásbiztosítási rendszer kialakításához még évekre lesz szükség, ugyanakkor mint a legnagyobb magán fenntartású Intézmény, felelősségünket átérezve megkezdtük a konstrukció kialakítását, sőt 2006 január 1-től a gyakorlati megvalósítás irányába is elkötelezve magunkat újfajta szerződéseket kötünk gondozottainkkal.
Hogyan is gondolkodtunk az új konstrukció kialakításánál? Intézményeink fenntartója valamint a cég vezetői – és azt hiszem lakóink többsége is osztja ezen álláspontunkat – azon a véleményen vagyunk, hogy a harmadik évezred Európájában nem luxus, de még csak nem is emelt színvonalú lakhatási körülmény az, ha egy idős ember egy olyan átlagosan 20-30 nm-es apartmanban él, melyhez tartozik egy kis fürdőszoba és esetleg egy kis főzőfülke is. Ez nem más, mint ami minden idős embert minimálisan megillet, vagyis egy normatív alapon támogatott bentlakásos intézményben ezt kötelesség biztosítani! Ugyanakkor az egészségi állapottól függően – tapasztalataink és szakmai berkekben széles körben elfogadásra került vélemények szerint – mindenkinek más és más az ápolási igénye.
2007. TAVASZ
Arany Alkony A Szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993-as III. Tv. 117/B. § (1) is „az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézmény” -ként definiálja az emelt szintűséget, azaz az átlagot jóval meghaladó minőségű körülménynek és szolgáltatásnak együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy emelt szintű ellátásról beszélhessünk. Abban az esetben, ha a fenti törvény végrehajtási utasításában meghatározott szolgáltatásokon túl nyújtott egészségügyi ellátást (háziorvosi, szakorvosi, bizonyos szakápoló feladatokat stb.) más szolgáltató történetesen egy egészségügyi szolgáltató biztosítja, véleményünk szerint nem minősíthető az Arany Alkony, vagy Aranykor által nyújtott gondozás emelt szintűnek. Tapasztalataink szerint a már szintén több mint tíz éves múltra viszszatekintő egészségügyi szolgáltató a tényleges és a korábbiaknál magasabb szintű szakellátási igényeket is ki tudja szolgálni, sőt olyan finanszírozást is átvállal, amit a szociális ellátók már nem tudnak (pl. vizitdíj és kórházi napidíj). Tudomásunk szerint a 2006-ban beköltöző lakóink többsége a speciális igényeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatási csomagokat vásárolták meg.
Változtatás indokai Tekintsünk vissza azonban egy kicsit, hogy jobban megértsük mi is indokolja a változtatást. Mint ahogy arról lakógyűléseken, szintgyűléseken, érdekképviseleti-, és egyéb fórumokon tájékoztattuk Önöket, 2007-ben ismételten drasztikusan csökkent az emelt szintű férőhelyek után járó állami normatív támogatás.
2007. TAVASZ
Emelt szintű normatíva alakulása az elmúlt években: 2004-ben 730.000 Ft/fő/év 2005-ben 769.200 Ft/fő/év 2006-ban 640.000 Ft/fő/év 2007-ben 560.000 Ft/fő/év, ami a személyi térítési díj függvényében degresszív módon jelentős mértékben tovább csökken! Láthatjuk, 2005 végétől drasztikus módon csökken az állami normatív támogatás úgy, hogy költségeink közben jelentős mértékben emelkednek (bér és járulék költségek, közüzemi díjak, gyógyszerek, Áfa emelkedés, stb.). Az elmúlt fél évben többször hallhattuk azt is, hogy azon emelt szintű ellátásban részesülő gondozottak, akik milliókat tudtak egyszeri hozzájárulásként megfizetni, olyan anyagi helyzetben vannak, hogy nem szorulnak rá az állami támogatásra. Véleményem szerint az alig több mint 60 ezer forintos átlagos személyi térítési díj egyáltalán nem erről tanúskodik. Az Önök által korábban befizetett egyszeri hozzájárulások pedig nem elsősorban az üzemeltetésre fordítódtak. Ezen összegek egy részét törvényi kötelezettség értelmében tartalékalapba kellett helyeznünk, a maradék egy részét a piaci alapú (tehát állami kamattámogatás nélküli) hiteltörlesztésre fordítottuk, a kisebb részét pedig fejlesztésre. Az emelt szintű otthonok lakóit, üzemeltetőit, alapítóit és fenntartóit ért támadások azért is bántóak és igazságtalanok, mert az elmúlt 11 évben a közös erőfeszítéseinkkel és anyagi áldozatokkal megvalósult otthonaink egytől egyig állami támogatás nélkül épültek meg. Bár tudjuk, hogy vannak még hibáink és megoldásra váró feladataink, mégis büszkén mondhatjuk, hogy intézményeink jelenleg is európai színvonalon üzemelő Idős Otthonok. Véleményem szerint talán nem túlzás, hogy nem megbélyegzést, ha-
nem mindannyian köszönetet érdemelnénk. Az Arany Alkony Kht. és Aranykor Kht. együttesen több mint 1600 idős ember gondozását tudja biztosítani és összehasonlító tanulmányok is azt igazolják, hogy – figyelembe véve a hazai lakosság elöregedését – a bentlakásos férőhelyek jelenlegi száma továbbra is indokolt és szükséges.
Fentiek ismeretében milyen lépések történtek? Működőképességünk és eddigi eredményeink megőrzése érdekében a 2006 előtt beköltöző lakóinknak is a korábbiakban említett új szerződés megkötését ajánlottuk, amit – a kialakult helyzet alapos értékelését követően – lakóink többsége a legbölcsebb gondolkodású korosztályra jellemző módon és megértéssel fogadott el. A magam részéről ezúton is szeretném megköszönni azt a megtisztelő és a jövőre nézve is megerősítést és erőt adó bizalmat, amit az új szerződések megkötésével Önök kinyilvánítottak. Végül szeretném bejelenteni, hogy 2007. március 1-től fenntartói megbízás alapján, a jövőben az Arany Alkony Kht. mellett az Aranykor Kht. operatív vezetését is ellátom. Eddigi eredményeink megőrzését, közös céljaink megvalósítását azonban továbbra is csak Önökkel, azaz az Arany Alkony Idős Otthonok lakóinak, dolgozóinak és vezetőinek együttműködésével tudom elképzelni. Bizalmukat és támogatásukat megköszönve, maradok őszinte tisztelettel: Budapest, 2007. március 4-én
Dr. Huszár László ügyvezető igazgató
3
Egészség
Általános tájékoztatás
vizitdíjról, valamint a kórházi napidíjról a
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések1 értelmében hazánkban 2007. február 15-től minden biztosított vizitdíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni az egészségbiztosító (OEP) által finanszírozott háziorvosi, fogorvosi és járóbeteg-szakellátást, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket.
A
vizitdíj normál összege – melyet az ellátás igénybe vétele előtt kell megfizetni – mind a háziorvosi ellátás, mind a járóbeteg-szakellátás esetében alkalmanként 300 forint, kivéve, ha a biztosított ugyanazon a napon ugyanannál a szolgáltatónál több (szak)ellátást vesz igénybe. Ez esetben csak egyszer az első szakellátás igénybevétele előtt kell a vizitdíjat megfizetni, a többi szakellátásnál elegendő az első helyen kapott számla, nyugta bemutatása. Egy alkalomnak minősül minden, or-
vos-beteg között megvalósuló gyógyító, vagy diagnosztikai célú találkozás, vagy az egészségügyi szakdolgozó által végzett diagnosztikai célú ellátás. Emelt összegű, 600 forintos vizitdíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni minden biztosított – a háziorvosi ellátást, ha saját kezdeményezésre az ellátás igénybe vételére nem a rendelőben került sor, vagy ha saját kezdeményezésre az ellátás igénybe vételére nem a területileg illetékes háziorvosnál, vagy nem annál a
2006. évi CXV. törvény; 4/2007. (I. 22.) Korm. rendelet; 16/2007. (II.13.) Korm. rendelet
1
4
háziorvosnál kerül sor, amelyikhez be van jelentkezve – a járóbeteg-szakellátást, ha azt nem annál az egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, ahová a beutalója szól, vagy ha beutaló köteles szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe. Nem minősül saját kezdeményezésnek, amikor a biztosított hívására azért megy a háziorvos a biztosítotthoz, mert a biztosított egészségi állapota miatt nem tudja személyesen felkeresni a háziorvost rendelőjében. Emelt összegű, 1000 forintos vizitdíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni minden biztosított az ügyeleti ellátást abban az esetben, ha állapota nem indokolja a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás nyújtását. A vizitdíj megfizetését az egészségügyi szolgáltató számla, vagy nyugta kiállításával igazolja, amely dokumentumokat a biztosítottnak meg kell őriznie, ugyanis ezekkel tudja igazolni és visszaigényelni a 20. alkalom után befizetett vizitdíjak összegét. A 20 alkalmat mind a háziorvosi, mind a járóbeteg-szakellátás esetében külön-külön kell kezelni. 2007. TAVASZ
Egészség A kórházi napidíj normál összege 300 forint, amelyet minden ellátási nap után – de legfeljebb 20 napra vonatkozóan – kell megfizetni, aktív fekvőbeteg-szakellátás esetén az elbocsátás napján, krónikus fekvőbeteg-szakellátás esetén legkésőbb az elbocsátást követő 15. napon. Fekvőbeteg-ellátás esetén részleges térítési díjat kell fizetnie annak, aki nem abban a kórházban, klinikán veszi igénybe az ellátást, ahova a beutalója szól, valamint, ha másik orvost választ a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett. A kórházi napidíj, valamint a részleges térítési díj megfizetéséről az egészségügyi szolgáltató ugyancsak számlát, vagy nyugtát állít ki. A vonatkozó jogszabályok értelmében a következő esetekben nem kell vizitdíjat fizetni: - rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedő betegek oki és tüneti kezelése, - vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggő vizsgálatok, - a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedők ellátása,
- véradással összefüggő vizsgálatok, - cukorbetegség kezelése, - szerv- és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása, - HIV fertőzés és AIDS betegség kezelése, - szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió, súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése, - a külön jogszabályban meghatározott kötelező járványügyi intézkedés, - katasztrófa-egészségügyi ellátás, - a külön jogszabályban meghatározott népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat, - terhesgondozás, illetőleg szülés és gyermekágyas anya gondozása, - 18. életévét még be nem töltött biztosított ellátása, - sürgős szükség esetén nyújtott külön jogszabály szerinti ellátások, - pszichiátriai betegek külön jogszabályban meghatározott sürgősségi vagy kötelező gyógykezelése, - az alperes fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezésére irányuló, külön jogszabályban meghatározott bírói döntés miatt szükséges ellátás, - a terhelt elmeállapotának pszichiát-
Köszönet az Érdekképviseleti Fórumok tagjainak! Kedves Lakóink! Az Arany Alkony Idősek Otthonaiban élők érdekeit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III . törvény értelmében az egyes intézményekben demokratikus úton megválasztott, az Érdekképviseleti Fórum képviseli. A bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv a Fórum törvény adta feladat-, és hatásköréről, illetve tagjainak aktuális névsoráról lapunk egyik tavalyi számában már részletesen tájékoztattuk Önöket. Összefoglaló táblázatunkban szeretnénk Önöket tájékoztatni az Érdekképviseleti Fórumok jelenlegi, 2007. évi személyi összetételéről, lakói oldalról. Szorgalmazzuk, hogy az esetlegesen adódó egyéni, vagy közösséget érintő, problémák megoldásában kérjék a Fórum segítségét is! Az elmúlt év – mint tudjuk – az egyes Fórumok életében sem múlt el eseménytelenül. Köszönjük, hogy minden – jobbító szándékú – megoldásra nyitottak és ebbéli törekvéseinket maximálisan támogatják. Köszönjük a Tagok fáradhatatlan, kitartó munkáját és kívánunk hozzá a továbbiakban is sok sikert, jó egészséget! Tisztelettel: a Szerkesztőség 2007. TAVASZ
riai fekvőbeteg-gyógyintézetben történő megfigyelésére irányuló, a büntetőeljárásról szóló jogszabályon alapuló bírói döntés miatt szükséges ellátás, - az ellátás igénybevétele során a biztosított elhalálozása, - a külön jogszabály alapján a hajléktalanok ellátására létrehozott és finanszírozott háziorvosnál, valamint az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett ellátás esetén. A finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által beszedett vizitdíjak, és kórházi napidíjak összege a szolgáltatóknak kiutalt OEP finanszírozásból levonásra kerülnek. Az Arany Alkony Idősek Otthonaiban a vizitdíjak, valamint a kórházi napidíjak megfizetése és – adott esetben – megtérítése a kiadott ügyvezetői utasítások alapján, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kialakított szabályok szerint történik.
Urbán Zsombor ápolási koordinátor
INTÉZMÉNY
A FÓRUM tagjainak neve
Arany Alkony I.
Piros Istvánné Rózsa Ferencné Ilóczki IstvánnéFáj György
Arany Alkony II
Sziklai Oszkárné Koncz Éva Kókai Gyuláné
Arany Alkony III.
Dr. Váradi György Szatmári Mihályné Csengő Andrásné Hegedűs Györgyné
Arany Alkony IV.
Havas Lászlóné Honti Aladárné Dombos Lajos
Arany Alkony V.
Bali Istvánné Stéger Istvánné Liptai Józsefné
Arany Alkony Paskál I.
Juhász László Antalné Bedenek Károlyné
Arany Alkony Paskál II.
Raffa Ilona Por Károlyné Veres Lajos
Arany Alkony Paskál III.
Dybalczky Valéria Kusztor Ernőné
Arany Alkony Paskál IV.
Rajos Gyuláné Nóbik Ilona
5
Aktuális
Jogszabály
Tisztelt Lakóink, Tisztelt Olvasóink! Az alábbi rövid beszámolóban szeretnénk tájékoztatást adni azon 2006. évben bekövetkezett jogszabályi módosításokról, melyek szervesen érintik intézményeink életét. Távollét 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról – a távollétek idejére vonatkozó térítési díjfizetési kötelezettségről így rendelkezik: 28. § (1) A nem lakóotthoni ellátásban részesülő személy a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. (2) A nem lakóotthoni ellátásban részesülő két hónapot meghaladó távolléte idejére a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40%-át, b) az a) pont alá nem tartozó esetben a személyi térítési díj 60%-át fizeti. (4) Lakhatási költség alatt a fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő. (5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetekben az egy napra jutó térítési díj megállapítása az intézmény vezetőjének feladata.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény: 2. § (2) Nem jelölhető ki dohányzóhely e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények közösségi helyiségeiben.
A nyugellátásoknak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásoknak a vizitdíj bevezetésével összefüggő emeléséről szóló 329/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján 2007. február 15-étől meg kell emelni a 2007. február 15-ét megelőző időponttól megállapított sajátjogú nyugellátást, hozzátartozói nyugellátást, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, egészségkárosodási járadékot, rokkantsági járadékot, házastársi pótlékot, házastársi pótlékhoz járó kiegészítést, házastárs után járó jövedelempótlékot, központi szociális segélyt, ha a jogosult részére folyósított ellátások együttes havi összege nem haladja meg az 54 260 forintot. Az emelés havi összege a) 300 forint, ha a jogosult részére folyósított – az (1) be-
kezdés szerinti – ellátások együttes havi összege nem haladja meg a 27 130 forintot, b) 200 forint, ha a jogosult részére folyósított - az (1) bekezdés szerinti - ellátások együttes havi összege meghaladja a 27 130 forintot.
A vizitdíj visszafizetése az egészségügyi minisztérium hivatalos tájékoztatója alapján: Háziorvosi (beleértve a fogászati-alapellátást) és járóbetegszakellátás (beleértve a fogászati- szakellátást) igénybevételénél külön-külön számolva és a befizetési bizonylatokat megtartva igazolni lehet, hogy a biztosított adott naptári évben már 20-20 alkalommal vizitdíjat fizetett. Fontos, hogy a 20 alkalmat külön kell számolni mind a háziorvosi (fogorvosi) – alapellátás és a járóbeteg (fogászati) – szakellátás esetében! Ezt követően az adott ellátási formában a 20. alkalmat követően fizetett vizitdíj összege visszaigényelhető a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől. Fontos a számla illetve nyugta megőrzése a 20. alkalmat követően kifizetett vizitdíj visszaigényléshez A vizitdíj visszaigénylésének módja: A biztosított kizárólag a 300 forintos vizitdíjat igényelheti vissza. A 20 alkalomba beszámításra kerülhet az alap- és szakellátásban külön-külön befizetett emelt összegű vizitdíj (lásd később) is. A befizetett vizitdíjak számát naptári évenként kell számolni. A 21. alkalomtól a visszaigénylésre a befizetést követően azonnal, de legkésőbb a visszaigényelhető vizitdíj befizetését követő év 60. napig van lehetőség. A lakóhely szerint illetve ennek hiányában a tartózkodási hely szerinti jegyzőtől a 20 alkalmon felüli vizitdíj visszafizetését a befizetéseket igazoló számla vagy nyugta ellenében lehet kérni, szóban vagy írásban. Az eljárás illeték és költségmentes. A kérelem kötelező mellékletét képezi a 20 alkalmat igazoló számla vagy nyugta és a visszaigényelni kívánt vizitdíj befizetését igazoló számla vagy nyugta eredeti példánya. A jegyző a kérelemről 15 napon belül dönt. Amennyiben ez idő alatt nem hoz határozatot, a kérelmezőt megilleti a kérelemben igényelt összeg. A visszajáró vizitdíjat a határozatot követő, (illetve a határidő eredménytelen letelte esetén a 15 napos ügyintézési határidőt követő) 15 napon belül folyósítják. A jegyző havonta legalább egy naptári napon a személyesen előterjesztett kérelmekről azonnal dönt és intézkedik a készpénzben történő kifizetésről. Írásbeli kérelem esetén is kérhető készpénzes kifizetés, melynek napját a jegyző hivatalból köteles megadni. A jegyző a határozat meghozatalát követően a vizitdíj visszaigényléséhez szükséges számlákat és nyugtákat lepecsételve visszaküldi a kérelmezőnek és a viszszafizetett vizitdíjakról szólókat pedig az ügyirathoz csatolja.
módosítások 6
Reméljük fenti információkkal segítségükre lehettünk! Jogi csoport 2007. TAVASZ
2006
Intézményeink
Beszámoló a 2006-os év műszaki feladatairól az ARANY ALKONY KHT. intézményeiben Mátyás téri otthon
Fő feladatunk – az előző évekhez hasonlóan – 2006-ban is az intézmények fenntartásának biztosítása volt. Beruházásokat csak feltétlenül szükséges esetekben végeztünk. Műszaki oldalról így tudtuk biztosítani az otthonok üzemeltetését az egyre nehezedő gazdasági helyzetben. Sajnos tágabb környezetünkben is egyre nehezebb, költségesebb az üzemeltetés. Példaképpen néhány közismert tényező: – Az energiaárak rohamos emelkedése (sajnos ezt semmivel nem tudjuk kompenzálni). – A karbantartási költségek inflációkövető növekedése (elsősorban a külső karbantartóknál, másodsorban az anyag és alkatrészárak emelkedésében érezzük). – Az otthonok korának emelkedésével a természetes elhasználtság, vele együtt a karbantartási igény is egyre növekszik. Az alábbiakban a régebbi otthonok gondjait, problémáit, azok megoldására tett intézkedéseket szeretném néhány példán keresztül bemutatni. Az Arany Alkony Pascal Otthon speciális helyzeténél fogva (nagysága és kora) külön értékelést igényel. 2007. TAVASZ
2006. évben sok karbantartási feladatot végeztünk, mert az épület állaga – koránál fogva – ezt szükségessé tette. Felújítottunk több fürdőhelyiséget, cseréltük az elhasználódott burkolatokat, nyílászárókat. A dolgozói öltözőket új helyre telepítettük, ezzel lényegesen javultak a körülmények. Az apartmanokat szükség szerint festettük. A tűzfalat és a kéményt újra vakoltattuk, ezáltal az épület állaga javult, hőszigetelése jobb lett. A televízió vételi lehetőséget megjavíttattuk.
Bánkút utcai otthon Az otthon nagyságánál és koránál fogva is kiemelt helyet foglal el az üzemeltetésben. A 2006-os évben megkezdtük és idén tervszerűen folytatjuk is az 5 évnél korábban festett apartmanok szükség szerinti felújítását. A lakott apartmanok esetén sajnos számítani kell átmeneti kényelmetlenséggel. Terveztük és több helyen szükségessé vált a fürdőhelyiségek felújítása, elsősorban a beázások miatt. Az intézmény konyháján is több felújítás jellegű munkát végeztettünk el, melyet 2007-ben is folytatunk.
A kert rendbetétele megtörtént, amely köszönhető egyrészt részmunkaidős kertészünknek, másrészt néhány lakónk áldozatos, folyamatos munkájának, melyet ezúton is külön köszönünk! Példaképpen egy eddig megoldhatatlan problémát szeretnék megemlíteni: néhány lakónk sajnos semmibe véve a növekvő energiaköltségeket nyitott ablak mellett - külön hősugárzóval fűt (egyesek még a dohányfüstöt is így engedik ki). A televízió vételi lehetőséget új vállalkozó közreműködésével megjavítottuk, remélhetőleg a rendszeres karbantartás eredményeként kevesebb bosszúság éri a televíziózást kedvelő lakóinkat.
Csepeli Otthon Rendszeresen és tervezetten végezzük az apartmanok felújítását. Szinte egész évben dolgoztak a festő-mázoló kollégák. Az A-épület külső vakolatának hibáit is folyamatosan javítjuk.
7
Intézményeink Az intézmény konyhájának területén jelentős felújítási tevékenység folyt: a beázott padlóburkolatot cserélni kellett, a meleg vizet biztosító bojlert több mint 2 MFt-os költséggel kicseréltettük, új sütőt vásároltunk. Az uszoda építkezés megkezdődött, nehezítette az építkezést az árvíz, mely a liftaknát többször elöntötte és csak nagy késéssel és speciális vízzárási technikával tudtuk folytatni a munkát, melyet tovább nehezített, hogy a pincetérbe többször betört esővizet is el kellett távolítani. Jelenleg az építkezés kb. 50%-os állapotban van és 2007-ben is folytatjuk, a létesítmény egyes részeit még az első félévben használni lehet.
Törökbálinti Otthon A festési- burkolat javítási munkát itt is tervszerűen végezték. Nagy problémát okozott az ebédlő és az uszoda feletti tető folyamatos beázása. A járható tetőteraszon kívül a teljes tetőt felújíttattuk, 2007-ben a terasz burkolatát is cseréltetjük. Az uszodával kapcsolatos problémák (hideg víz, párásodás) az új karbantartó cég közreműködésével megoldódtak. Megoldódtak a fakivágási problémák is, a lakók többségének megelégedésére. A kerttel kapcsolatos gondok is rendeződtek, erre utal, hogy nem volt parlagfű probléma sem. A telefonközpont cseréje megtörtént, ami által az otthon elérhetősége javult. Természetesen a fentieken felül további felújítási, karbantartási munkát is elvégeztünk, melyet ezen cikk keretében felsorolni sajnos nem
Telephely
Mátyás tér Bánkút u. Csepel Törökbálint Összesen:
tudunk. A lenti táblázatban összefoglalom az intézményeinkben végzett apartman felújításokat és azok költségeit, valamint külön feltüntettük az egyéb közösségi helyiségekre fordított költségeket is. A Bánkút utcában 46 apartman tisztasági festésére került sor, mely nem szerepel a táblázatban, a felújított apartmanok számában, mivel TMK dolgozónk végezte a munkát.
Fülöp János műszaki igazgató
Apartmanok száma összesen
Felújított apartman
Apartman felújítás %-os arányban
Apartman felújítás ktsg. összesen (Ft)
Egy apartmanra fordított költség (Ft)
Egyéb közösségi helyiségek festése, padlóburkolása (Ft)
52 399 312 127
10 61 91* 13
19 15 29 10
631.360 3.349.400 3.816.913 492.454
63.136 54.908 41.944 37.880
832.529 519.834 1.651.190 429.591
890
175
19,66
8.290.127
Átlagos költség
3.433.144
49.467 * Mint látható a csepeli intézményünkben került sor a legtöbb apartman felújítására, mivel megkezdtük az 5 éves tisztasági festéseket is, melyet külső vállalkozóval végeztettünk el.
8
2007. TAVASZ
Arany Alkony
A Házirend
változásai az Arany Alkony Kht intézményeiben
TISZTELT LAKÓINK! Az Arany Alkony Kht. intézményeiben 2006. évben hatályos házirend módosítását elsősorban a jogszabályi változások indokolták. A módosítást megelőzően természetesen lehetőséget biztosítottunk az Érdekképviseleti Fórumok elnökeinek és tagjainak arra, hogy a hatályos házirendet véleményezzék - megtegyék javaslataikat, észrevételeiket. A 2006-os házirend változásai az alábbiak:
Berendezési, használati tárgyak c. fejezet: Pontosításra került az éles lőfegyverre vonatkozó rész. A módosított szöveg így szól: „Lőfegyver, lőszer intézménybe történő behozatala, tartása kizárólag a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseit betartva történhet.” Étkezés c. fejezet: A Bánkút utcai házirendben a főétkezések idejét rögzítő rész a működő gyakorlatnak megfelelően módosult. Dohányzás c. fejezet: Ennek a fejezetnek a módosítását a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi LXII. Tv. módosítása indokolta. A módosított szöveg így szól: „Az intézmény közösségi helyiségeiben a dohányzás tilos. (Közösségi helyiség az intézmény bármely helyisége a lakrészek kivételével, e szempontból közösségi helyiségnek minősülnek az ápolási részleg lakrészei, szobái is). A lakrészben történő dohányzás feltételeiről részletesebben a Tűzvédelmi Szabályzat foglalkozik. Gondozott miatt keletkezett tűzkárért Gondozó nem vállal semmilyen felelősséget. 2007. TAVASZ
Gondozott különleges értékeire, ingóságaira a Biztosítónál külön biztosítást köthet.” Személyi higiéné c. fejezet, Galambok c. része: A személyi higiéné fenntartása dolgozók és lakók közös érdeke, célja és feladata. Ezen cél megvalósulása érdekében volt szükség a következő kiegészítésre, melyet lakótársaik kértek. „A környezeti tisztaság folyamatos fenntartása-, valamint az esetleges fertőzések elkerülése érdekében a galambokat tilos úgy tartani vagy etetni, hogy az intézmény épületének falát, erkélyeit, ablakpárkányát és közös tereit szenynyezze.” Személyi higiéné c. fejezet, Tisztasági csomag c. része: A tisztasági csomag nem tartalmaz szemetes zsákot, ezért ez a rész pontosításra került. Egyéb rendelkezések c. fejezet tartalmazza többek között az elhunytakkal kapcsolatosan ellátandó feladatokat, mely kiegészült „Az elhunyt végtisztességre való felkészítése” mondattal (2. pont). Az önkormányzatok hagyatéki csoportja a 2006-os év folyamán bizonyos esetekben jelen volt a hagyatéki leltár felvételekor. Ezért a leltárkészítés szabályait rögzítő 5. pont kiegészítésre szorult: „Amennyiben a hagyatéki leltárt az Önkormányzat Hagyatéki Csoportja veszi fel és a leltárfelvételkor az elhunyt hozzátartozója is jelen van, úgy elegendő 2 fő Arany Alkony dolgozó együttes jelenléte.” Ugyanezen fejezet 6. pontjának „Az egyéb ingóságokat az intézmény kiadja a Ptk. szerinti felelős őrzésre az elhunyt törvényes örökösének.” mondata módosult: „Az egyéb ingóságokat az intézmény kiadja a Ptk. szerinti felelős őrzésre az elhunyt közeli hozzátartozóinak.” Végezetül szeretném megköszönni az Érdekképviseleti Fórum elnökeinek és tagjainak, hogy véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a házirend módosításán dolgozó team munkájához!
Minden kedves lakónknak jó egészséget kívánok!
Kincses Krisztina intézményvezető Arany Alkony IV.
9
Ünnepeink
„Itt a farsang, A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz “húshagyó keddig”, vagy “hamvazószerdáig”. Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német “faseln”: fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük. Hazánkban – elsősorban német hatás eredményeként – a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két körben német hatással kell számolni. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban – amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák – a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak. A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet, a felvonulás központi alakja nem más, mint a “halottasház szolgája”, vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
10
A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat. A szokások és hiedelmek többsége, így a maskarás alakoskodások is a vigasság utolsó napjaira, “farsangvasárnapra”, “farsanghétfőre”, “húshagyókeddre”, az ún. “farsangfarkára” összpontosulnak. Keleten és északon ez néha kitolódik. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódó csütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok (halottas, lakodalmas, betyár – játék). Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás: a busójárás.
Játékok A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: “a feje tetejére áll a világ”. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszak-
ban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigány asszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás. Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés. A farsanghoz számos termékenységvarázsló, illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak. Egyéb szokások: maszkos felvonulások, köszöntők (sardózás), ügyességi játékok (kakasütés, gúnárnyak szakítás) és a leánycsúfoló szokások.
Táncmulatságok A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A “batyus-bálokra” az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok 2007. TAVASZ
Ünnepeink
áll a bál” ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára.
Vénlánycsúfolók Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a “megfelelő” kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyókedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.
Köszöntők Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát. Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is ad2007. TAVASZ
nak, amit adnak Ez is Isten háza, / Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy aranyos ekével.
Lakomák Pontosan mit ettek a régi farsangi lakomákon? Nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él. Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyókeddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főzni. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is. A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi. A cibere lényegében többféle savanyú leves gyűjtőneve. Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere. Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Ciberevajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konc-királyt - ő a farsangi húsokat jelképezte. A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, gyűrűs, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túró, és a párna csücske változat. Magyar Elek, a neves ínyenc-mester szerint „A farsangi fánk legyen könnyű, miként a hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga.”
Farsang a Csepeli Arany Alkonyban Évek óta rendszeresen megrendezésre kerül intézményünkben a farsangi bál. Lakóink nagy része szívesen ölt maskarát, amelyeket pártatlan zsűri értékel is. A tombolahúzás pedig fokozza a bál izgalmait. A jó mulatós zenét színvonalas előadók biztosítják. Lakóink nagyon szeretnek együtt vigadni és nagy örömükre szolgál, ha sikerül valamelyik dolgozót is megtáncoltatniuk. Patai Julianna szociális munkás Arany Alkony Csepel
11
Ünnepeink
Húsvét ünnepe A régi korok emlajdonképpen NagyA keresztény vallás berei sok szállal köszombathoz tartoztődtek a természet- egyik legnagyobb ün- nak a jellegzetes étehez. Munkájukat, nepe a húsvét, a feltá- lek is, mint például mindennapi életük madás, a megváltás a tojás, a bárány és a rendjét, örömeiket, kalács. alapgondolatát horbánataikat is befoHúsvét vasárnap lyásolta a természet maga a feltámadás dozza magában. örök változása. A tél napja. A Bibliában és a nyár kettősében az élet és halál így találjuk: ”Vasárnap három asszony, párhuzamát látták. köztük Jézus anyja is, finom kenetekA feltámadás gondolata mély emkel a sírhoz mentek, mely nagy földberi vágy - az élet győzedelmeskedjen indulás közepette föltárult, megjelent a halálon, az elmúláson! egy angyal, s jelentette, hogy Jézus A keresztény vallás egyik legnanincs már ott, föltámadott.” gyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, Húsvét, a megváltás alapgondolatát hordozmint a tavasz ünnepe, za magában. A húsvét ünnepe napjaa nem keresztény világban inkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszönA világ minden táján ünnető népszokásokat, a termékenységpelnek valamilyen tavaszi gel kapcsolatos ünnepségeket, melyek ünnepet, a nem kereszmellett tovább él a keresztény ünnep tények is. Mióta a világ gazdag szokásvilága. világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabátavaszt, a természet megújulályozta a keresztény ünnepek rendjét, sát. A leguniverzálisabb szimmely alapján húsvét napja a tavaszi bólum a tojás, mivel az a terholdtölte utáni első vasárnapra esik: mékenységet, új életet juttatmárcius 22 és április 25-e közé. ja eszünkbe. Gyakori ötlet a A húsvéti ünnepeket megelőtojások színezése, a “piros”, ző negyvennapos böjt utolsó hete, a vagy “hímes” tojás, már az ősi nagyhét virágvasárnappal kezdődik. A Babilonban is ismerték. Később nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseaz egyiptomi templomokat is kidíszíményeihez kapcsolódnak, illetve a tették velük tavasszal. népszokások ezeket elevenítik fel. Húsvét hétfői locsolás Virágvasárnap a bevonulás naphagyománya, kapcsolódó ja. Ekkor az emberek pálmaágakkal, népszokások vagy barkákkal mennek a templomba. Nagycsütörtök az utolsó vacsoMagyarország egyes vidékein e nara és a tanítványok lábának megmosápot vízbevető hétfőnek is hívják, mert sának napja. Nagypéntek pedig Jézus e nap a locsolás napja. A lányokat rékeresztre feszítésének napja: a gyászgen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízünnep. Nagyszombat azonban már a zel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak s megfürdették. A locsolás az ősi tera körmenetek, a templomokban gyermékenységvarázsló és megtisztuló rítyát gyújtanak és lezárul a böjt is. Tutusban gyökerezik. A víz tisztító ere-
12
je a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és tegezik egymást egész életükben.
Kedves Lakóink, Dolgozóink! Kívánok Önöknek Kellemes Húsvéti Ünnepet és fogadják szeretettel e kis locsoló verset: „Ákom-bákom berkenye Szagos húsvét reggele Leöntjük a virágot Visszük már a kalácsot” Konkoly Zoltán mentálhigiénés csoportvezető Arany Alkony III.
2007. TAVASZ
Hírek 2006. december 6-án intézményünkbe látogatott Mádl Dalma asszony
Mádl Ferenc volt Köztársasági Elnök úr felesége Dalma asszony 2000. decembere óta tiszteli meg látogatásaival a Mátyás téri Otthont.
A 2001-es év kivételes volt, Dalma asszony kétszer is ellátogatott hozzánk. Szeptember hónapban is eljött néhai kedves lakónk Tóth András bácsi kérésének eleget téve, az András bácsi által ajándékozott 16 fős autóbusz megáldása alkalmából. Dalma asszony minden látogatásakor ajándékokkal érkezett és a rá jellemző kedvességgel és megértéssel beszélgetett el lakóinkkal. 2005 óta, mint Katolikus Jószolgálati Nagykövet jön hozzánk, gyógyírt adva a „sebekre” és vigaszt nyújtva az arra rászorulóknak. Az elmúlt évben Mikuláskor járt nálunk. Az volt a kérése – amit örömmel teljesítettünk – hogy amennyiben lakóinknak kedvére van, saját műsorukat adják elő. Hangulatos, szép ünnepség volt. Kezdetnek Csípő Józsefné szavalta el erre az alkalomra írt versét, majd felolvasások következtek. Karácsonyi dalokat énekelve dalárdánk műsorával fejeződött be a jeles alkalom.
SÓLYOM ERZSÉBET ASSZONY LÁTOGATÁSA BÁNKÚT UTCAI INTÉZMÉNYÜNKBEN 2006. DECEMBER 19-ÉN Rövid ismerkedés után Erzsébet Asszony érdeklődött a munkánkat érintő legaktuálisabb kérdésekről, problémákról. A vezetők tájékoztatták az intézmény működéséről és az állami támogatás csökkenése miatt kialakult súlyos gondokról. Ezután bemutattuk az intézményt. Erzsébet Asszony ellátogatott két lakónk apartmanjába, megtekintette az ápolási részleget, majd meghallgatta a lakóink által az Ő tiszteletére előadott kis műsort. A program végén megköszönte a vendéglátást, a kedves fogadást, és elmondta, hogy mennyire megragadták azok az élmények, amelyekben a látogatás során része volt. Majd átadta a lakóink számára hozott kedves ajándékát, egy több, értékes régi filmből álló DVD-csomagot.
2007. TAVASZ
A mellékelt fényképek ízelítőt adnak Dalma asszony látogatásairól. Ezúton is valamennyien köszönjük Neki gondoskodó figyelmét! Dr. Nagy Lajos Györgyné intézményvezető
Kedves Lakóink! 2007. tavaszi lapszámunk 16. oldalán található keresztrejtvény helyes megfejtői között kisorsoljuk a Coca – Cola Magyaroszág által felajánlott ajándékcsomagokat! A megfejtéseket – zárt borítékban – leadhatják az intézmény házipénztárában, ahonnan továbbítják azokat szerkesztőségünkbe. A megfejtést postán is elküldhetik címünkre: Arany Alkony Lapok Szerkesztősége (1154. Budapest, Bánkút u. 67 – 69.) Kérjük a borítékon feltétlenül tüntessék fel nevüket, címüket, apartmanjuk számát. A borítékra írják rá: „ARANY ALKONY LAPOK SZERKESZTŐSÉGE / KERESZTREJTVÉNY JÁTÉK” Kérjük Önöket, ha van olyan „szívhez szóló” vagy más témájú érdekes, mások számára tanulságos történetük, melyet szívesen megosztanának az újság olvasóival, keressenek bennünket, szívesen vesszük! Jó rejtvényfejtést kívánunk! Üdvözlettel: a Szerkesztőség
13
Lakóink
Bemutatjuk a Bánkút intézmény
legidősebb lakóját Ivánka Andrásné született Mattyasovszky Zsolnay Ágnes a pécsi Zsolnay család leszármazottja, február 7-én töltötte be 94. életévét. Színes egyénisége és mozgalmas életútja magáért beszél. „Határozott fellépésű, céljaiért (s vannak kitűzött céljai) küzdeni tudó, feltűnés és kevélység nélkül küzdő lány. Azok közé a ritka emberek közé tartozik, akik a saját maguk társaságát is élvezetesnek találják, mert lelki életük gazdag. Kedélyére harmónia jellemző: hogy vidám kedélyű, nem lehet mondani. Soha sem siet, mégsem késik el semmiről. Idealista. Az embereket általában jónak tartja, s az emberek általában érdeklik is. Nem pletykázási célból, mert emberekről gyűjtött megfigyeléseit inkább magának raktározza el, s nem adja barátnői szájára. Közvetlen és őszinte az emberekkel való érintkezésben”. 1930 szeptember 16. Mattyasovszky Zsolnay Ágnes fenti grafológiai jellemzés megírásakor tizenhét éves volt. Derűlátó optimizmusa az évek során aligha változott. Az első világháború előtt 1913-ban született Pécsett, egy szigorú törvényű polgári családba. Édesapja Mattyasovszky Zsolnay Zsolt vegyészmérnök-ke-
14
ramikus volt. Ágnes néni emlékeiben az „édesapja kezében úgy járt a ceruza, mintha bele nőtt volna”. Rengeteget dolgozott, tervezett az akkori üzemükben. Édesanyja a családi gazdaságot és a háztartást vezette. Több nyelven beszélt. Sok időt szentelt gyermekei nevelésére. Úgy a fiúkat, mint a lányokat megtanította kézimunkázni, rajzolni. „Már hároméves korunkban tompa tűt kaptunk a kezünkbe és stoppoltuk a konyharuhákat”. A jó kézügyesség jellemző volt a családra. Ennek Ágnes néni a későbbiekben nagy hasznát vette. A háború utáni nehéz években kézimunkázással egészítette ki családja jövedelmét. Gyermekkori környezetében tanult meg kenyeret sütni, szappant főzni. „Azért vagyok hálás a szüleimnek, mert úgy tanítottak meg dolgozni, hogy nem utáltam meg a munkát”
– emlékezik. 1936-ban ment férjhez, házasságából három gyermeke született. A második világháború gazdasági és politikai változásai az egész családot érintették. A család minden vagyonát államosították. 1948. őszén a 3 éves Zsolttal a karján Ágnes néni kiadó lakást és munkát keresett Budapesten. Ebben az időszakban a hozzá hasonló, értelmiségi családból származó emberek nehezen kaptak munkát. Gyermekeik nem tanulhattak felsőfokú intézményekben, amit a mai napig sérelmez. „Mindent csináltam akkoriban” – meséli. Több éven keresztül egy családi vállalkozásnál dolgozott, ahol egy divatlap számára készített rajzokat. Új krumplit válogatott exportra. „Jó volt, mert kopott a köröm”– meséli. Kézilányként dolgozott a Fradi futballcsapat konyháján. Hat évig ismerősei, barátai gyermekeire vigyázott, akik a mai napig látogatják. Voltak évek, amikor száraz tésztát, metéltet, tarhonyát készített ismerősei számára és ebből élt 2007. TAVASZ
Mesélő fényképek meg. „Ekkor jött a nagy szerelem, a Madách Színház”– meséli Ágnes néni, ahol 25 évig a színházi portások vezetőjeként dolgozott. Amikor megkérdeztem, munkái során mi volt legnagyobb élménye, halkan ezt válaszolta: „az emberek ragaszkodása és szeretete”, majd hozzátette: „Én csak úgy dolgoztam, ha reggel, mikor felszálltam a villamosra mosolyogni tudtam.” A kézimunkázás most is mindennapjaihoz tartozik. Évente száznál is több kötött sapkát készít, amiket aztán rászoruló gyerekeknek ajándékoz. Kora ellenére aktív életvitelt folytat. Bár a negyedik emeleten lakik, nem használja a liftet, vacsora után minden este pasziánszozik, és rendszeresen részt vesz az intézmény programjain, rendezvényein. Kérdésemre, ebéd után tart-e sziesztát ezt válaszolta: „sajnálom rá az időt”. Ágnes néni 1985-ben hetvenhét éves korában kezdett fényképezni. A művészvér, amelyet dédapjától, Zsolnay Vilmostól, valamint a családban található festőktől, iparművészektől örökölt, ekkor pezsdült meg benne. A dolog érdekessége, hogy Ágnes néni egyik szemével világ életében csak foltokat látott, a másik öreg korára tönkrement. „Tudja, a fiam Amerikában élt és nem tetszettek a képeslapok, amiket küldött. Amikor meghívott magához, fogtam egy egyszerű kis gépet, gondoltam, én majd csinálok Amerikáról olyan fotókat, amelyek tetszenek.” - Így kezdődött. Azóta Ágnes néni sokat fényképez. Fő témája a természet, ahol sok időt eltölt. Végezetül megkérdeztem Ágnes nénit, mit szeretne üzenni képeivel lakótársai számára? Ő így válaszol: „Az a fontos, hogy megmutassam: nem kell kétségbeesni, ha valaki elmúlt hetvenéves, nem kell azt gondolni, hogy megöregedett és már semmire sem jó. Örömteli életet nyolcvan fölött is lehet élni. Nincs olyan nehéz év, amelyikben ne lennének gyönyörű percek” Karácson Péter szociális munkás Arany Alkony II. 2007. TAVASZ
Mihály bácsi Mesélő fényképek rovatunk aktuális fényképei ismét egy életút fontos lenyomatai. Hrecska Mihály a törökbálinti Arany Alkony Otthon lakója bocsátotta rendelkezésünkre az alábbiakban bemutatandó két fényképet, melyekről vele és kedves nejével beszélgettünk. Mihály bácsi 1919-ben született Bécs mellett Petronelben. Édesapja egy helyi nagybirtokon volt intéző. Három leánytestvérével az elemi iskolát is ott végezte el. Már igen korán kiderült, hogy nem csak szeret énekelni, hanem tehetsége is van hozzá. A muzsika szeretete végig kísérte élete folyamán és a történelem vihara bárhová is sodorta Őt, de ez semmilyen helyzetben nem változott. Az első kép 1940. december 10-én készült, amikor Mihály bácsi bevonult Szentendrére katonának. A vasútépítő alakulattal a következő évben már éles harci helyzetekben kellett helyt álljon. A háború megpróbáltatásai ellenére a katonaévek alatt is énekelt, mindenki legnagyobb örömére. 1943. tavasza fordulatot hozott életében. Próbaéneklésre hívták a Magyar Rádióba. A stúdió varázsa, az igazi show business hangulata magával ragadta Őt, de még nagyobb meglepetést okozott számára, hogy a rádióban találkozott egy gyönyörű fiatal lánnyal, aki nagynénjével érkezett, ugyancsak énekelni. A bemutatkozásból szerelem, a szerelemből pedig néhány év után házasság lett. Júlia nénivel mind a mai napig boldog házasságban élnek. Házasságukból egy leánygyermekük született, aki orvosként dolgozik. Azon a tavaszon még volt egy szentendrei fellépés, amelyen Mihály bácsi viharos siker aratott. A függöny legördülte után azonnal megjelent egy Ács nevű úr, aki a filmiparban dolgozott mint producer. Szerződést ajánlott, és tapasztalatára hivatkozva azt mondta: „fiam, Te Sárdi kettő vagy”, ki kell használni a tehetségedet. Mihály bácsi 1943. decemberében leszerelt, majd jelentkezett Ács úr Rákóczi úti irodájában. A megbeszélés eredményeképpen – az első filmfelvételt előkészítendő – kedves lakónk órákat vett Rossina Rossi művésznőtől, aki akkoriban felkapott körúti zenetanárnő volt. Szükség is volt rá, mert Mihály bácsi korábban nem járt zenetanárhoz. Az ígéretes karrier építésének a háború vetett véget, ugyanis a következő behívó néhány hónap múlva megérkezett. Az ezután következő három évben Mihály bácsinak nem csak a fronton kellett harcolnia, hanem a hosszú orosz hadifogság alatt súlyos betegségekkel is. Hazatérte után (1947) a politikai klíma radikálisan megváltozott. A művészvilág felemelkedésének korábban bejáratott csatornái fokozatosan beszűkültek. Mihály bácsi megnősült, és feleségével Szombathelyre költöztek, ahol technológusként dolgozott. Azonban zeneszeretete, tehetsége továbbra is motiválta Őt. 1953-ban Herczeg Ferenc mecenatúrájával – aki akkor a Magyar Posta vas-megyei igazgatója volt – és Schmidt Mihály karnagy szakmai vezetésével mutatták be Szombathelyen a Csárdáskirálynőt. A szereplőket amatőr színészekből és énekesekből válogatták össze. Mihály Bácsi pedig megkapta Edvin herceg szerepét (2. kép). Az előadás nagy siker volt, többször kellett újból előadniuk a darabot. Hrecska Mihály és felesége Júlia néni a cikk elkészítéséhez szükséges interjú elkészítése alatt is boldogan emlékeztek vissza mind arra a sok szépre és jóra, amit a zene és az ének adott nekik kortól, anyagi helyzettől, politikai rendszertől függetlenül. Szabó Imre intézményvezető Arany Alkony III.
15
Arany Alkony Kedves Olvasóink! Engedjék meg, hogy az alábbi levél tartalmát megosszuk Önökkel! Olvasása valemennyi itt dolgozót jó érzéssel tölthet el, mert a sorok írója mindannnyiuknak üzen. Azt üzeni, hogy munkájukra szükség van, és arra bíztatja őket, hogy az Arany Alkony intézményekben élő idős emberekről a jövőben is szívvel-lélekkel gondoskodjanak! Köszönjük Simonné Egyed Irénnek a kedves sorokat!
16
2007. TAVASZ
Nyereményjáték!
BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: április 30. SORSOLÁS május 15-én.
Részletek a 13. oldalon.
ARANY „ A boldog és biztonságos nyugdíjas évekért”
ALKONY
2007
„ -ben is számos akcióval kedveskedünk leendő ügyfeleinknek!”
