1
SZAKDOLGOZAT
Petró Dalma 2015
2
Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
Koloratúr szubrett a Mozart szerepek tükrében
Dr. Szüle Tamás
Petró Dalma
főiskolai adjunktus
Klasszikus-ének, Ba-képzés
Miskolc 2015
3
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................... 1 Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 I.1.A Női hangfajok ...................................................................................................................... 6 I.2.1. A lírai szoprán.................................................................................................................. 6 I.2.2. A drámai szoprán ............................................................................................................. 7 I.2.3. A Spinto-szoprán ............................................................................................................. 7 I.2.4. A Wagner szoprán ........................................................................................................... 8 I.2.5. A koloratúr szoprán ......................................................................................................... 8 II.1. A szubrett kialakulása, a Commedia dell’arte műfaján keresztül.......................................... 9 II.1.1. Fantesca alakja ............................................................................................................. 10 II.2.A szubrettről ......................................................................................................................... 12 III.1. Wolfgang Amadeus Mozart operáinak keletkezési körülményei....................................... 13 III.2. Szubrett operaszerepek Mozart operáiban ......................................................................... 15 III.2.1. La finta giardiniera, Az álruhás kertészlány................................................................ 16 III.2.1.1. Serpetta karaktere ................................................................................................. 17 III.2.2. Die Entführung aus dem Serail, Szöktetés a szerájból ................................................ 19 III.2.2.1. Blonde karaktere .................................................................................................. 20 III.2.3. Cosí fan tutte, Mind így csinálják ............................................................................... 23 III.2.3.1. Despina karaktere ................................................................................................. 25 IV.1. Híres magyar koloratúr szubrett operaénekesnők, szerepeik ............................................. 26 IV.1.1 Ötvös Csilla.................................................................................................................. 27 Befejezés ..................................................................................................................................... 30 Bibliográfia ................................................................................................................................. 31 Függelék ...................................................................................................................................... 33
4
BEVEZETÉS „Canto, ergo sum.- Éneklek, tehát vagyok.”
1
(Pap János)
Egy
ismert
filozófiai
szállóige
zenére
átvetített
idézetével
nyitom
meg
szakdolgozatomat. Tulajdonképpen ez a három szó határozza meg számomra magát a létezést. Descartes filozófiáját megemlítve: A gondolkodás képessége egyben azt is jelenti: tudok magamról. Descartes mind jobban kitágítja a gondolkodás fogalmát. Lassanként belekerül a lelki élet minden megnyilvánulása, az értelem, az akarat, a képzelet, az érzékek működése, a szemlélődés, a mozgások választása - vagyis minden, ami nem az emberben, hanem az ember által történik. Így a gondolkodás előbb csak a tudattal válik azonossá, aztán a lélekkel, végül az énnel, úgyhogy a Cogito, ergo sum majdnem ezzé a tautologikus tétellé zsugorodik: vagyok, tehát vagyok. A "gondolkodom, tehát vagyokkal," egyenrangúvá válik az "akarok, tehát vagyok", "látok, tehát vagyok", "fáj a fejem, tehát vagyok”.2
Számomra pedig egyenrangúvá válik az „éneklek, tehát vagyokkal”. Témám a koloratúr szubrett hangfaj bemutatása, Wolfgang Amadeus Mozart szubrett operaszerepein keresztül. Dolgozatom célja, hogy kifejtsem a hangfaj jellemzőit, megismertessem a szubrett szerepkört, annak kialakulását és átfogó képet adjak kiválasztott operaszerepeken belül, erről a karaktertípusról. Az első fejezetben a női hangfajok bemutatásával foglalkozom, bővebben a szopránnal és a koloratúrszopránnal. A második fejezet a szubrett karakter kialakulását mutatja majd be, a Commedia dell’arte műfaján keresztül. A harmadik fejezetben Wolfgang Amadeus Mozart operáinak világába nyerhetünk betekintést, amin keresztül a szubrett operaszerepek bemutatására kerül majd sor. Az álruhás kertészlányban Serpetta alakja, A szöktetés a szerájból esetében Blonde szerepe,
valamint a Cosí fan tutte operából, Despinetta jelleme kerül
vizsgálatra.
1
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/tv2000/tv0006/hang.html (Elérés dátuma: 2015. március 4. 20:00). 2 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wik/Descartes (Elérés dátuma: 2015. március 5. 18:00).
5
Az utolsó egyben negyedik fejezet, a híres koloratúr szubrett operaénekesnők szubrett alakításait részletezi, különös tekintettel Ötvös Csilla munkásságára. A művésznővel készített interjúm teljes egészében a dolgozat függelékében olvasható. A dolgozat négy fejezetében ezekről a főbb témákról kívánok értekezni, képekkel és kottapéldákkal is illusztrálva azt. Az éneklés művészetéhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk saját hangfajunk jellemzőivel, lehetőségeivel, képességeivel, repertoárjával. Véleményem szerint, jelen tanulmány azon kezdő énekesek számára nyújthat segítséget a hatékony tanuláshoz, akik szintén a koloratúr szubrett világába csöppentek bele és ezen a területen akarnak majd sikereket elérni. Kevés könyv ír erről a témáról részletesen, így dolgozatomat egyfajta hiánypótló törekvésnek szánom, amely e területről készít átfogó jellemzést, a legapróbb részletek figyelembe vételével. Véleményem szerint nélkülözhetetlen egy, a szóban forgó témával foglalkozó tudományos munka a szakma számára, hiszen a technikán túl, a repertoár és a hangi adottságok jellemzése is kellő figyelmet kell, hogy kapjon.
6
I.FEJEZET I.1.A NŐI HANGFAJOK A női hangfajokat három nagy csoportra bonthatjuk: szoprán, mezzo és alt. A szoprán hangfajt értjük itt a legmagasabb hangfajként, a mezzot nevezhetjük mély szopránnak, vagy akár magas altnak is, ez a középszólam, és a legmélyebb pedig, az alt. A női hangfajokon belül az említett hármas felosztást, további alcsoportokra is oszthatjuk különféle szempontok szerint, amelyek a következők lehetnek: hangterjedelem, hangszín, érzelmi beállítottság, alkat. Ezek a jellemzők már a képzett énekesek körében elterjedtebbek inkább. Ilyen alcsoportok lehetnek a szoprán hangfaj esetében; a lírai és drámai szoprán, a lírai és drámai koloratúr-szoprán, a koloratúr szubrett, a Wagnerszoprán, a könnyű drámai szoprán, azaz, a Spinto-szoprán. 3 Történelmi vonatkozásban, a szoprán szó, a középkori latin- superanus (’fölötte álló’) szóból ered. A többszólamú zenében a legfelső szólamot jelöli. Zenei értelemben a szó, legkorábban a XIV-XV. században jelent meg, majd a XVI. században a szoprán szólamot, cantus, canto, discantus, superius, suprema vox nevekkel látták el. 4 Csak a XVIII. század végére terjedt el maga a szoprán elnevezés. Ebben az időszakban az erre a hangfajra írt szerepeket gyakran kasztráltak5 énekelték. A XIX. század elejétől szolgál a szoprán kifejezés, az énekhang legmagasabbik szólamának jelölésére.
I.2.1. A LÍRAI SZOPRÁN A szoprán hangfaj lágy, puha, finom egyenletességet ötvöző alcsoportját lírai szopránnak nevezzük. A hangfaj képviselői rövid keskeny hangszalaggal rendelkeznek. Mély érzelem és szenvedély érezhető hangjukban. A magas regiszterű piano hangokat is kellő egyszerűséggel éneklik. Általában fiatal lányokat alakítanak, szimpatikus karaktertípusok. Magasabb egy szubrett szoprán hangfajnál, de alacsonyabb egy koloratúrnál. Ilyen lírai szoprán operaszerepek: Mozart Varázsfuvolájában Pamina 3
Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája. (Budapest Magyar Világ Kiadó, 1998.) 74.oldal. 4 Winkler Gábor: Barangolás az operák világában II. kötet. ( Budapest Tudomány Kiadó, 2004.) 1798.oldal. 5 ’ Olyan férfiénekesek voltak, akiket a fiúhang magasságának, színének megmaradása érdekében, gyerekkorukban megfosztották férfiasságuktól.’
7
karaktere, Puccini Bohéméletben Mimi, Gianni Schicchi című operájában Lauretta, illetve a Turandotban Liú szerepe, valamint Csajkovszkij Anyeginjében Tatjána és Bizet Carmenjében: Micaela alakja. 6
I.2.2. A DRÁMAI SZOPRÁN A drámai szopránoknál ezzel szemben erő, és fényes magasság jellemző. Sajátos tulajdonsága még az átütő hangerő, akár magas hangfekvésben, nagy zenekar mellett is. A romantika időszakában terjedtek el az erre a hangfaj típusra íródott operaszerepek. Ilyen drámai szoprán szerep, Puccini Toscájának főszerepe, Turandotjának szintén címszerepe valamint Verdi Aidája, Richard Strauss Elektrája és Arabellája is. 7
I.2.3. A SPINTO-SZOPRÁN A Spinto-szoprán, vagy más néven ’Jugendliche-dramatische’ szoprán, az átmenet lírai és a drámai szoprán között. A lírai szoprán karakternél gazdagabb hangterjedelem, különös tekintettel a mélyebb regiszterekre valamint nagyobb vivőerő jellemzi. Szerepeik főleg a romantika korszakában keresendők, Puccini és Verdi női operaszerepei táján. Sok lírai szoprán vállalja ezen karakter szerepeinek éneklését is, amely számtalan operaénekesnő pályájának kudarcába is került már. Ez a hangfaj típus ugyanis nem kedvező a lírai szoprán hangfaj képviselőinek, hiszen hangjukat elnehezíti e szerepkör.
6 7
Kerényi Miklós György: i.m.156-166.oldal. Forrás: www.choirly.com (Elérés dátuma: 2015. március 8. 20:00).
8
I.2.4. A WAGNER SZOPRÁN A Wagner szopránok fő jellemzője, a hatalmas vivőerő és a sötét hangszín. Súlyos drámai szopránoknak is nevezik.8 Szerepeik, Wagner Trisztán és Izoldájában Izolda, A walkürben Brünnhilde, valaminta Parsifalban Kundry szerepe.
I.2.5. A KOLORATÚR SZOPRÁN A koloratúrszoprán a legmagasabb hangfajta az összes női hangfaj közül. Hajlékony, lágy, könnyed magasság jellemzi. Nagy hangterjedelme van, így akár g-g’’’-ig is énekelhet. Rendkívül vékony és rövid hangszalagról beszélünk, mely a mutálás során nagyon keveset nő, így a hang általában gyerekhangra emlékeztethet bennünket.
9
Rendkívül mozgékony, a futamokat és díszítéseket játszi könnyedséggel énekli. Brilliáns gyorsaság és abszolút biztonság jellemzi a magas regiszterben is.
10
Ilyen
szerepek, Verdi Rigolettojában Gilda szerepe, vagy Offenbach Hoffmann meséiben Olympia szerepe, valamint Verdi Az álarcosbál című operájában Oszkár és Donizetti Lammermoori Luciájának címszerepe. Ha ez a magasság rendkívül jó színészi készséggel, sok mozgással is párosul, mely tele van energiával, akkor a vígoperákon belül már koloratúr szubrett szopránról beszélhetünk. Ezek a szerepek például jól tükrözik e karaktert: Mozart Szöktetés a szerájból Blonde szerepe, valamint Cosi fan tuttéjének Despina karaktere, és nem utolsó sorban, Donizetti Don Pasqualéjának Norinája is ide sorolható. De ezek részletes bemutatására a későbbiekben kerül sor. Ha a koloratúrszoprán magassága drámai erővel párosul, akkor kerülhet szóba a drámai koloratúrszoprán hangfaj. Széles, erős hang, mely a magasságokban is kiteljesedik. Ilyen drámai koloratúr szerep: Mozart Varázsfuvolájában Az Éj királynője szerepe, de ide sorolhatjuk Erkel Hunyadi Lászlójából Szilágyi Erzsébet karakterét és Bellini Normáját is.
8
’Németül az erre a hangfajra irányuló kifejezés: ’hochdramatische’ szoprán.’ Kerényi Miklós György: i.m. 156-166.oldal. 10 Forrás: www.theopera101.com/operaabc (Elérés dátuma: 2015. március 9. 22:00) 9
9
II. FEJEZET II.1. A SZUBRETT KIALAKULÁSA, A COMMEDIA DELL’ARTE MŰFAJÁN KERESZTÜL A Commedia dell’arte a XVI. század közepére alakult ki Itáliában, az ókori római mimusjáték hagyományaként, mely a rögtönzés, azaz improvizáció művészetén alapult. Maga a szó „állandó típusok vígjátékát” jelenti. Az akkori nyelvben azonban commedia kifejezés alatt nem vígjátékot, hanem színházat, színjátékot értettek, és a l’arte, nem művészetet, hanem szakmát, vagy hivatást jelentett. Csak később született meg az „állandó típusok vígjátéka” elnevezés e szóra. Első fontos szereplője a zsonglőr megjelenése volt a XV. században. Fellépéseinek helye a városok piacterei voltak, hiszen ezek jelentették a városi élet központját abban az időszakban. A zsonglőr ruhája és megjelenése már önmagában felkeltette az emberek érdeklődését. Két alapvető eszköz volt ebben segítségére: a szó és a gesztus. A többi már csak kellék volt. Tarka öltözéke, színes, bokáig érő nadrágja, tarka trikója, tollakkal díszített kalapja mellett nem lehetett nem megállni. Sokszor hozott magával gitárt, hordót, majmot, labdát és egyéb tárgyakat. Szakképzettsége sokrétű volt, művészete szigorúan egyéni. Novellák és dalok előadásával keltett érdeklődést, valamint akrobata mutatványai sem voltak elhanyagolhatóak. Néha kis dalokat is énekelt. Később a zsonglőr buffóvá alakult át. 11 Ezt a komédiás akrobatát, saltimbanchinak12 hívták. Majd ezután megjelent egy újabb előadó típus, a regős (cantastorie, cantambanco). Ő már különbözött a zsonglőröktől, mind ruhája, mind viselkedését illetően. Nem öltözött színes, tarka ruhákba, és sokszor gitár helyett, lanttal kísérte a dalokat. Műsora kezdeteként bókot mondott az összegyűlteknek. A regős gazdag repertoárt tartott tarsolyában. Majd ezután felbukkant a rögtönző. Ő volt, aki megkérte a közönségét, hogy mondjon egy témát és ő azonnal verseket költött hozzá. Később ezek a piactéri játékok a zsonglőrrel, a regőssel és a rögtönzővel karnevállá alakultak át, legelőször a velencei területeken. Ez egy vallási eseményhez a böjthöz kapcsolódott, hiszen a nagyböjt előestéjét hivatalos ünnepnek minősítették és ebből az alkalomból alakult ki a karnevál szavuk is, amely a húsevést (carnesciale) jelentette. 13 Ezeken az eseményeken körmenetek, játékok, akrobatikus 11
A.K. Dzsivelegov: Commedia dell’arte, (Budapest, Gondolat Kiadó 1962) 32-40.oldal. A.K. Dzsivelegov: i.m. 33.oldal. 13 A.K.Dzsivelegov: i.m. 37. oldal. 12
10
bemutatók, valamint álarcos játékok voltak jellemzőek, továbbá erre a célra külön álarckészítő műhelyeket is alapítottak a különféle típusok elkészítéséhez.
14
Meghatározott játéknál különböző álarcokat viseltek az előadók. Ezek voltak a commedia dell’arte maszkjai. Adva volt minden egy állandó színház kialakulásához. Mindezt a reneszánsz kultúra teremtette meg. Az új színház megjelenésével, új típusok, állandó karakterek jelentek meg. Főleg Észak-Itália városaiban indult hódító útjára, a színházi élet. 15 Ezeknek az északon sikeresen működő társulatoknak a hatására kezdtek megjelenni délen is különböző színésztársulatok. Majd tevékenységükben annyira sajátos jelleg kezdett kialakulni, hogy később elkülönítették az északi és déli típusú színésztársulatokat. Ennek köszönhetően a két területen különféle maszkok, állandó karaktertípusok jelentek meg. 16 Az északi négyes volt: Pantalone, Dottore, Brighella, Arlecchino.
A
déli:
Coviello,
Pulcinella,
Scaramuccio,
Tartaglia.17 A legfontosabb különálló típus pedig a szerelmesek, a kapitány és Fantesca alakja volt. Egyazon színész mindig ugyanazt a szereptípust játszotta. Ha Fantesca volt, akkor azt játszotta minden szereplése alkalmával. A commedia dell’arte nem ismerte az írott szerepeket. Rögtönzésen alapult minden szava, mondata. Csak szcenáriumot ismertek az előadók, amely a darab csupasz
vázát
jelentette. A szöveget,
jeleneteket,
párbeszédeket, a színészek alkották ott az előadás folyamán, a helyszínen. 18
II.1.1. FANTESCA ALAKJA A szubrett szerepkör elődje is ezek közül a maszkok közül került ki. Mint már említettem, két típust különítettek el, az északi és déli típust, de Fantesca alakja különálló szerep volt, hasonlóan a kapitány és a szerelmesek karakteréhez. Északon és délen egyaránt megjelent ez a karakter. Maga a Fantesca vagy Servetta név, szolgálót, szobalányt, komornát jelentett. E szereplőnek határozott társadalmi helye volt
14
A.K Dzsivelegov: i.m. 37.oldal. ’Velence, Mantua, Ferrara, Bologna, Firenze voltak a híresebbek.’ 16 A.K Dzsivelegov: i.m. 104.oldal. 17 A.K.Dzsivelegov: i.m. 104. oldal. 18 Kép forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Columbina (Elérés dátuma: 2015. március 29.10:00) 15
11
a darabokban, ugyanis mindig parasztlányt alakított. Számtalan elnevezés alakult ki rá: Fiammetta, Nespola, Spinetta, Paesquela, Betha, Gitta, Besa mind parasztasszonyok voltak, akik ennek megfelelően viselkedtek, gondolkodtak, cselekedtek. Majd Beolco darabjai eltűntek a színházakból és a karakter, Pádua városából Bergamóba került át. A XVI. század második felében gazdasági válság jelentkezett, mely a nőket is szintúgy érintette, mint a férfiakat. A nők is a városba kényszerültek, munkát keresni. Sokkal elesettebbek, tehetetlenebbek voltak a férfiaknál, mely a színházi életben, a színpadon is változásokat eredményezett e női karaktertípusnál. Fantesca alakja ostoba falusi lányként lépett a színre. Általában saját naivsága áldozata lett. Próbált más úton járni, mint ami a megszokott volt és harcolni életéért, megőrizve becsületét, jó kedélyű, vidám természetű karaktere mellett. Itálián kívül rövidesen Franciaországban is megjelentek a színházak, így maga a karakter más társadalmi osztály elé került, a színésznőknek pedig gondoskodniuk kellett e karaktertípus jellembeli fejlődéséről is. Lélektanilag gazdagodjon, mélyebb érzelmek eljátszására legyen képes, így a parasztlány szerepe lassan átalakult, új arculatot öltött, mondhatni elfranciásodott. Az idő múltával és a színpadi követelmények változásával a karakter kettévált. A színpadon két Fantesca kapott helyet. Az egyik általában már férjezett volt, így idősebb is, a másik karakter pedig fiatal, aki a cselekmény bonyolításában játszott nagy szerepet. Ebből a kettős karakterből jelent meg Fantesca helyett Colombina neve.19 1560-ban Teresa Biancolelli volt az első színésznő, aki ezt a karaktert megformálta. Fennmaradt egy kép melyen egy kosár van a kezében, benne két galambbal. A két galamb lett e szereptípus címere, innen ered az elnevezése is, hiszen olaszul a galambot colombának nevezték.
20
A szerepkör így két jellemvonás
kialakulását eredményezte az évek folyamán. Egy hagyományos olasz típus és egy francia karakter megjelenését, mely utóbbiból a XVIII. századra a jellegzetes szubrett szerepkör indult az útjára.
19 20
A.K. Dzsivelegov: i.m. 137. oldal. A.K. Dzsivelegov: i.m. 137. oldal.
12
II.2.A SZUBRETTRŐL A szubrett kifejezés, a francia (soubrette) szóból ered, melynek jelentése az olasz Fantescaból alakult át, hasonlóan komornát, szolgálólányt, szobalányt jelentett. 21 Mai értelemben már női karakterszerepet jelöl, főleg zenés színdarabokban, operákban, operettben vált népszerűvé. A négy híres főszerep egyike lett: a primadonna, a bonviván és a táncoskomikus mellett. Általában vígoperákban tűnik fel, karaktere élénk, vidám, vicces, olykor furfangos, csalafinta. Fontos megjegyezni, hogy ez a karakter szerepkörének determináltságán túl, hangfaji behatároltságot is jelenthet. A szubrett hangfaj általában a szopránoknál jellemző hangtípus. Ha a jó színészi képességek mellett, rendkívüli magassággal párosul, koloratúr szubrettnek nevezzük.
21
Forrás: <www.choirly.com/soubrette-soprano> (Elérés dátuma: 2015. március. 11. 12:00).
13
III. FEJEZET III.1. WOLFGANG AMADEUS MOZART OPERÁINAK KELETKEZÉSI KÖRÜLMÉNYEI
Wolfgang Amadeus Mozart, a bécsi klasszikus kor elengedhetetlen jelentőségű zeneszerző tehetsége volt, Joseph Haydn és Ludwig van Beethoven mellett. Életútja a klasszikus
zene
területén,
egészen
kisgyermekkorától
kezdődött. Rendkívüli
tehetségként, „csodagyerekként” tartották számon, hiszen már hatesztendős korában nyilvános koncerteken játszott és hangversenykörútra indult, édesapja Leopold Mozart támogató kezei alatt. Meghódította Európát. Járt Münchenben, Passauban, Linzben, Bécsben, Pozsonyban, Párizsban, Londonban. Utóbbi város minden eddiginél nagyobb hatással
volt
rá.
Találkozhatott
Johann
Christian Bachhal, aki megismertette vele az olasz opera világát, majd rendkívül sokat foglalkozott a kis művésszel és próbálta átadni tudása legjavát, ezzel is segítve a kis zeneszerzőt.
Tízéves
hercegérsek
kételkedni
felől,
hiszen
úgy
volt, kezdett
hitték,
mikor
a
tehetsége
édesapja
írja
darabjait, így elkülönítve családjától, a szülői háztól, arra kérték, hogy írja meg legelső oratóriumát.
22
A próbát Mozart
23
fényes sikerrel kiállta. Ezután olyan művek
komponálásába kezdett, melyek mai napig szerepelhetnek, szerepelnek az operák színpadain. Két kisoperáját említhetjük meg: La finta semplice, azaz A színlelt együgyű, és a Bastien és Bastienne. A tizenhárom esztendős Mozart, a sikerek után, itáliai hangversenykörútra indult. Pietro Antonio Locatelli (1695-1764), Giuseppe Sammartini (1695-1750), Padre Martini (1706-1784) is hódolója, majd mestere lett. Ebből az olasz időszakból maradt fenn: Mitridate Ré di Ponto, ’Mitridate, Pontus királya’ című dalmű, Ascanio in Alba, ’Ascanio Albában’, Lucio Silla operái. Az olasz időszakot, pedig két új 22
Balassa Imre-Gál György Sándor: Operák könyve. (Budapest Zeneműkiadó, 1971) 54.oldal. Kép forrása: http://www.salzburg.info/en/art_culture/wolfgang_amadeus_mozart/wolfgang_amadeus_mozart (Elérés helye: 2015. március 29 17:48) 23
14
operával koronázta meg: a La finta giardiniera, ’Az álruhás kertészlány’ és az Il Ré Pastore,’A pásztorkirály’ megkomponálásával. A napsütés után, Mozart 24 életében árnyékos időszak köszöntött be. Anyagi gondok, édesanyja halála, és szerelme Aloysia Weber hűtlensége a zenei életére is rányomta bélyegét. Az Idomeneo című új dalművének hangzásvilága rendkívül jól elénk tárta Mozart akkori zaklatott lelkivilágát. 25
Új periódus következett életében. Újabb kamaraművek, szimfóniák, vokális
kompozíciók születtek. Mozart ontotta magából a remekműveket. 1782-ben komponálta meg már érett „operáját”, mely színpadi remekműve lett, A Szöktetés a szerájból című daljátékot. A mű a Singspiel új fejezetét nyitotta meg. Boldog, népies muzsika elevenedett meg művében, a szereplők már érző embereket játszottak, az áriákon belül pedig lelkük kivetülését is láthatta a nézőközönség. Ebben az évben még egy fontos esemény ragyogta be Mozart életét. Szerelmét, Costanza Webert feleségül vette. Nagy alkotóperiódus indult útjára. Haydn és Mozart mély barátsága előrelendítette a zeneszerzőt. Vonósnégyesei, vokális kompozíciói, kamarazenei alkotásai új értelmet nyertek, de az operaszínpadon is merőben újat alkotott. A Figaró házassága című remeke átértelmezte az olasz vígopera, az opera buffa, sajátosságait. A tréfás fordulatok, meghökkentő helyzetek mellett megjelent a szereplők valószerű, reális, tiszta ábrázolásmódja valamint Mozart örök filozófiája miszerint a kudarcok és megaláztatás közepette is lehetséges pozitívan szemlélni az életet. 1787- ben Mozart nehéz viszonyok közé került. Ilyen körülmények között született meg a Don Giovanni című remekműve, melynek befejezését egy tragikus hír árnyékolta be. Édesapja, Leopold Mozart elhunyt. A zeneszerző most már teljesen magára maradt. A Don Giovanni Prágában került bemutatásra mely óriási sikert aratott. De Mozartnak nem csak a fényes sikerrel, hanem az intrikával is szembe kellett néznie. Bécsben is bemutatásra került a darab, ahol viszont a műértők élvezhetetlennek tartották Mozart új művét. 1789-ben Drezda, Berlin, Potsdam érintésével Lipcsébe is eljutott. Itt alkotta meg a Cosí fan tutte,’ Mind így csinálják’ a Le clemenza di Tito, ’A Titusz kegyelme’ és a Zauberflöte ’Varázsfuvola’ című operáját is. A német nemzeti opera első nagy megnyilvánulása volt ez.
25
Balassa Imre-Gál György Sándor: i.m. 55.oldal.
15
III.2. SZUBRETT OPERASZEREPEK MOZART OPERÁIBAN A Mozart operák keletkezésének körülményei után, most térjünk át az operák szubrett karaktereinek bemutatására. Felsorolás szintjén az alábbi szerepek játszanak szubrett karaktert a különböző operákon belül: A színlelt együgyű- Ninetta, Bastien és BastienneBastienne, Az álruhás kertészlány- Serpetta, A pásztorkirály- Elisa, Szöktetés a szerájból- Blonde, Figaró házassága- Susanna, Don Giovanni- Zerlina, Cosí fan tutteDespina,
A varázsfuvola- Papagena szerepe. Ezen szerepeken belül koloratúr-
szubrettek: Serpetta, Blonde, Despinetta. A következőkben a felsorolt szerepek részletes bemutatására kerül sor, a Mozart-operák tükrében.
16
III.2.1. LA FINTA GIARDINIERA, AZ ÁLRUHÁS KERTÉSZLÁNY A La finta semplice korai Mozart-opera után alig hat évvel keletkezett a La finta giardiniera26, amely a Mozart nagyságához és hírnevéhez méltó út kapuját nyitotta meg. Egyetlen gyengesége volt csupán, a librettója. A történetben, „érzelmek valóságos iskolájáról”(La scoula degli amani) 27 esik szó. Ezen korszak számos darabját nevezték így, többek között a Cosí fan tuttét is. 28 Az opera cselekménye Don Anchise lagonerói birtokán, a Fekete-tavon játszódik, a XVIII. században. Idejét tekintve hihetetlenül hosszú darabnak számított 3 óra 10 perces játékidejével. Talán ezért is került le hamar az operák színpadáról.29 Szereplői: Don Anchise Lagonero podestája, Violenta Onesti grófnő Sandrina néven kertészlány, Belfiore gróf Violenta majd Arminda kedvese, Arminda a podesta unokahúga, Ramiro lovag Arminda szerelme, akit a kedvese elhagy, Serpetta Don Anchise komornája, aki szerelmes urába, Roberto Violenta szolgája, aki Nardo néven Violenta unokatestvérének adja ki magát, kertésznek álcázva, Serpettáért lángol szíve. A történetről röviden. Belfiore gróf féltékenysége miatt nekiesik kedvesének, Violentának, aki megsebesül, azonban a gróf azt hiszi megölte a szerelmét, így elmenekül. A grófnő azonban nem hal meg, és kedvese keresésére indul. Kertészlánynak adja ki magát, Sandrina néven, a podesta szolgálatába áll. Szolgája Roberto segíti tervében, aki pedig Nardo álnéven, Violante unokatestvérének, kertésznek álcázza magát. A fiú közben beleszeret a podesta szolgálójába Serpettába, akinek viszont uráért, a podestáért dobog a szíve. A házban épp Belfiore és Arminda esküvőjére készülődnek. Arminda azonban ideges, mivel régi szerelme Ramiro herceg is a meghívottak listáján szerepel. Sandrina a kertészlány nyugtatni próbálja, majd mikor elmondja, hogy Belfiore herceghez megy hozzá, a lány elsápad és rosszul lesz. Ekkor Arminda segítségért siet. Belfiore jön leghamarabb, aki azonnal felismeri a hasonlóságot kedvese és a kertészlány között. Azonban a kertészlány képtelen felfedni 26
Három felvonásos dramma giocoso (játékos zenedráma), melynek első szövegkönyvét vitatottan, több forrás szerint Giuseppe Petrosellini, Marco Cotellini, Raniero da Calzabigi, második változatát, (német daljáték) Johann Franz Joseph Stierle írhatta. Ősbemutatójára 1775-ben került sor Münchenben, második változatának premierje 1780-ban, Augsburgban volt. 27 Batta András: i.m. 348-349.oldal 28 David Cairns: i.m. 42-43.oldal
17
valódi személyét, így a szerelmesek nem tudják tisztázni érzelmeiket. Don Anchise eközben beleszeret a kertészlányba és feleségül kéri őt. A lány hárítani kezd, majd otthagyja a kertészlány állását. Belfiore herceg meginog érzelmeiben, a kertészlány jár a fejében és elbizonytalanodik házasságát illetően Armindával. Majd Ramiro egy levéllel jelenik meg, amelyben Belfiore ellen tesz feljelentést. A papíron az áll, hogy megölte kedvesét, ezért bíróság előtt kell felelnie tettéért. A podesta kivizsgálást rendel el, ezért az esküvőt elhalasztják. A tárgyaláson majd megjelenik Sandrina-Violante, aki felfedi magát, majd hirtelen el is viharzik. A kis társaság a keresésére indul. Egy sötét ligetben húzódik meg a lány, a társaság tagjai pedig eltévednek, majd a gróf újra rátalál kedvesére. Arminda is megadja magát Ramiro heves udvarlásának, hajlandó hozzá menni a herceghez. A végén Nardo, azaz Roberto és a szolgálólány Serpetta is egymásra találnak, egyedül a podesta marad magára, aki várja egy újabb kertészlány felbukkanását.
III.2.1.1. SERPETTA KARAKTERE Az operán belül Serpetta, a csalafinta komornát alakítja.30 Szintén a későbbi Szöktetés a szerájból operán belül Blonde őstípusaként tartják számon, valamint A Figaró házasságából Susanna karakterét is felfedezhetjük jellemében. A Serpetta név jelentése: „kígyó, kígyócska”. Az operában két áriát énekel a szolgálólány: Appena mi vedon, valamint a Chi voul godere il mondo címmel. 31 Elsőként említett áriájában, kételkedés fogja el, hiszen Roberto, vagy álnéven Nardo, szerelmével üldözi a komornát, majd feleségül is kéri a lányt, de Serpetta bizonytalan döntését illetően. Kételkedik, mert a ház ura dobogtatta meg a szívét. Próbál hárítani, és nem ad érdemleges választ a „kertészfiú” kérdésére. Azonban a Podesta, Don Anchise, viszont Sandrinába szerelmes, így a reménytelen szerelmek ördögi köre folytatódik. Serpetta második áriája is hasonló tartalommal bír. Áriája előtti recitativójában még mindig titkolni próbálja érzéseit. Azt énekli, hogy aki élvezni szeretné az életét, az semmitől nem zavarodik össze, úgy éli az
30
David Cairns: Mozart és operái (Budapest Park Könyvkiadó 2006) 43.oldal. Első megszólalása az első felvonás elején hangzik el, Appena mi vedon (Ahogyan, én látom) címmel, Roberto áriája után közvetlenül, melyben a szolgáló a nőnek udvarol. Serpetta azonban válaszul visszautasítja őt, arra hivatkozva, hogy ő már mást szeret. A másik áriája a második felvonás közepén hangzik el, Chi voul godere il mondo, azaz Aki élvezni akarja a világot. 31
18
életét, ahogyan akarja. Így szól: „Egy lánynak jószívűnek, őszintének, kedvesnek, és egyenesnek kell lennie, de ez nem érdekli a férfiakat manapság. Így hát mit tehetne? Legyen közömbös? Vagy tettesse érzelemit, játssza a hízelgő asszonyt?” Kislány korában édesanyja ezekkel a tanácsokkal látta el. Próbálja kivonni magát a választás felelőssége alól. Serpetta karaktere az örökké kételkedő nő, aki mint egy mérleg úgy ingadozik, hol az egyik, hol pedig a másik oldalra. Majd az opera végére minden rendeződni látszódik. Enged Roberto csábításának, ráeszmél, hogy a Podesta iránt érzett szerelme hiábavaló, így végül beleszeret Robertóba, és hozzá is megy feleségül.
19
III.2.2. DIE ENTFÜHRUNG AUS DEM SERAIL, SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Mozartot már 1779-ben is foglalkoztatta egy német daljáték megírásának gondolata. Zaideként ismert, végül befejezetlenül maradt művét tekinthetjük az opera előtanulmányának is, melyet 1780-ban kezdett komponálni, Das Serail, A szeráj címmel. 32 A darab megírására II. József kérte fel, aki lehetőséget látott ebben az új műfajban. Az uralkodó ugyanis a színjátszás népszerűsége révén akarta megszilárdítani a soknemzetiségű Bécsben a német nyelv helyes használatát, továbbá a német nemzeti tudat erősítését kívánta elérni ezzel. A történet Szelim pasa törökországi palotájában játszódik, a XVII. század közepe táján. Szereplői: Szelim pasa, aki prózai szereplő, Belmonte, fiatal spanyol nemes, Pedrillo, a szolgája, Kostanze, spanyol hölgy, Belmonte kedvese, Blonde, Kostanze komornája, valamint Osmin, a pasa háremének felügyelője. A mű cselekménye arról szól, hogy Belmontét, (Orán kormányzójának fiát) a tengeren kalózok támadják meg, akik kedvesét Kostanzát, és két szolgálóját, Pedrillot és Blondét elrabolják, majd eladják. A rabszolgavásárban pedig Szelim basa vásárolja meg őket.
Majd
Belmonte
a
kiszabadításukra
indul.
Pedrillo
segítségével
híres
építőmesternek álcázva jut be a basa palotájába. A pasa eközben Osminnak, szolgájának, ajándékozza Blondét, és a férfi amint meglátja „ajándékát” azonnal szerelmével kezdi ostromolni az angol nőt. Keleti férfi módjára durván bánik vele, Blonde viszont visszavág, kioktatja a szolgát, hogyan is kell európai hölgynek udvarolni. Eközben Szelim is ostromolja Kostanzát szerelmével. Pedrillo beavatja eközben a két nőt, hogy Belmonte megmentésükre érkezik. Osmint leitatják, és altatót is tesznek italába, így megszöktetve őket. A tervük sajnos kudarcot vall, mert Osmin felébred, és elfogatja őket, majd a basa elé vezetteti a rabokat. Már a halál gondolata fordul meg a két szerelmespár fejében, amikor Belmonte váltságdíjat ajánl fel, és felfedi kilétét a basa előtt. Szelim élete megrontójának, Lostados kormányzójának fiát ismeri meg Belmontéban, s bosszútervet forral. Végül mégis megkegyelmez a hajdan 32
Háromfelvonásos daljáték (Singspiel), melynek szövegkönyvét az észak-német költő Christoph Friedrich Bretzner, 1781-ben íródott Bellmont und Kostanze oder die Verführung aus dem Serail, azaz Bellmont és Kostanze avagy szöktetés a szerájból című műve alapján Gottlobb Stephanie dolgozta át. Ősbemutatójára 1782-ben Bécsben került sor.
20
elkövetett igazságtalanságokért és elengedi a négy szökevényt palotájából. Mindenki a basát dicsőíti, Osmin az, aki egymagában dühöng.
III.2.2.1. BLONDE KARAKTERE Blonde, Kostanze úrnő szolgálólánya, valamint Belmonte herceg szolgájának, Pedrillonak szerelmese. A szubrett karakter jellemzői Blonde esetében is nyilvánvalóak, vagyis már kidolgozott jellemként tekinthetünk e szereplőre. Jó kedélyű, pozitív karakterű szolgálólány, kedves, mosolygós, hűséges komorna, aki „kis” áriájában, a jó hírt viszi asszonyának a megmentésről a basa kezei közül. Azonban vidám természete mellett, határozottsága is megjelenik az opera színpadán. Mikor Osminnak ajándékozzák és a szolga „keleties” szerelmével kezdi ostromolni a nőt, akkor a sarkára áll és nem hagyja magát befolyásolni. Képes kioktatni a basát, majd kettejük duettjében a második felvonás elején, csúfosan megalázza Osmint. 33 Angol nőként tartása van, melyből nem enged. Elmondja a szolgának, hogy udvarolni bizony nem ily módon szoktak Európában, a hölgyeknek. A durvaság, a faragatlan viselkedés, a háremben tartás ott nem divat. Az operában két ária csendül fel koloratúr szubrett hangján: Durch Zärtlichkeit und Schmeicheln, 34 valamint a Welche Wonne, Welche Lust.
35
Az első
áriát említve, tartalmi szempontból elmondhatjuk, hogy a komorna Osmin jelenlétében elkezdi véleményét megosztani arról, hogyan udvaroljon egy igazi férfi egy nőnek. Magyar librettója szerint a következő sorokat énekli: „Ha kedves jó a férfi, az asszonyt mindig érti, s így őket bármi éri, könnyű ott a tánc”. Vagyis ha egy férfi kedvesen bánik egy nővel és hízeleg neki, dicséri őt, akkor a szíve könnyen meghódítható. Majd tovább énekli: „De ha a férfi támad, ha fölveri a házat, a nő se tűr, de lázad, és jő a cifra tánc.”36 Ha a férfi faragatlan, parancsol és fogolyként kezeli őt, (mint ahogyan Osmin Blondét), akkor nem ér el sikert a nő kegyei elnyerésének ügyében, hiszen a nő is lázadni kezd és kivívja a saját becsületét és tartását, a férfival szemben. Nem hagyja Osminnak, hogy szolgájaként kezelhesse őt. Az említett szöveghez rendkívül helytálló 33
A második felvonás elején hangzik el duettjük, „Ich gehe doch rate ich dir…” - „Hát, elmegyek ám az a fő” címmel. 34 Az első ária, a második felvonás első jelenetében hangzik el, közvetlenül Osmin és Blonde duettje előtt, a 8. számú. ária: Durch Zartlichkeit und Schmeicheln ( „A gyengédségen és a hízelgésen át”) címmel. 35 A második ária a második felvonás 12. számú áriája, Welche Wonne, Welche Lust ( „Mi az élvezet, mi az öröm”) címmel. 36 Forrás: http://www.tarjangz.eu/libretto/szovegek/szszeraj.txt (Elérés dátuma: 2015. március 22. 16:00)
21
dallamot komponált Mozart. Blonde karakterét koloratúrás ütemekkel tárja elénk. A magasság természetes eleme ennek az áriának. Mélységét tekintve, e’-t énekel, ami még nem megterhelő egy koloratúr szubrett hang számára, és magasságát tekintve e’’’-ig fut fel egy skálamenetben, háromszor is érintve a magas e’’’-t. (lásd: I. kottapélda)
I. kottapélda: Mozart: Szöktetés a szerájból- Blonde nagyáriája (69-72.ütem)
Hangterjedelmét tekintve elég széles skálán mozog, meglehetősen magas fekvésben énekel végig, Blonde. A sok nyolcad és tizenhatod ütem, a pontozott ritmusok, a dinamika hirtelen változása is ezt a vidám karaktert jelenítik meg. Két változatát is ismerhetjük ennek az áriának, egy rövidebb, valamint egy bővített verzióját, melyben egy szövegismétlés tér vissza más hangokkal tudatosítva ezzel a szöveg jelentőségét: „Doch mürrisches Befehlen, und Poltern, Zanken plagen, macht dass in wenig Tagen, so Lieb als Treu entweicht”37. Blonde másik áriája közvetlenül Kostanze megszólalása38 után kezdődik. Az úrnő már végső elkeseredésében a halált is vállalná, csakhogy megszabaduljon e szörnyű szenvedésétől. Ezek után Pedrillo és Blonde prózai beszélgetéséből kiderül, hogy Belmonte már a kiszabadításuk tervét fontolgatja, és Pedrillo ezzel a hírrel érkezik Blondéhoz. Erre a cserfes szolgálólány szerelme előtt dalra fakad, ekkor kezdődik el, a Welche Wonne, Welche Lust című kis áriája. Szövegét tekintve a következő gondolatok hangzanak el: „Ó mi édes, drága hír, Gyönge szívre balzsamír, Tudja meg, hisz alig várja, Járja át az öröm árja! Most a bánat tovaszálljon, Gyönge szíve már ne fájjon, Mert új élet várja őt!” Örömében Blonde még ugrándozik is egyet, a boldogság hogy nemsokára megszöknek a basa palotájából, határtalan örömet okoz a szolgálólány lelkének is. Gyors tempójú ária, kettőnegyedes ritmussal, rövid nyolcados hangokkal folyton a magasban „csicsereg”, akár egy kismadár, így a hallgatóság szívébe is örömet sugall. (lásd: II. és III. kottapélda)
37
Magyar libretto szerint: „De ha a férfi támad, ha fölveri a házat, a nő se tűr, de lázad, és jő a cifra tánc.” 38 Második felvonásban lévő híres áriája: „Traurigkeit ward mir zum Lose”- „Szívem egyre zajlik, mint a tenger”
22
II. kottapélda: Mozart: Szöktetés a szerájból Blonde kisária (37-42. ütem)
III. kottapélda: Mozart: Szöktetés a szerájból Blonde kisária (43-48. ütem)
Mondhatjuk, hogy „örömhírvivő ária” is, asszonyának boldoggá tétele, az ő öröme is. A második felvonás végén még egy kvartettben is megszólal a komorna, melyben Pedrillóval, Kostanzával, Belmontéval éneklik „Ach Belmonte, ach mein Leben”- „Oh, Belmonte, drága szívem”című négyesüket, melyben a viszontlátás örömét élik át, megzavarja a férfiakra rátörő féltékenység. Kérdőre vonják a nőket, hogy hűségesek maradtak-e szerelmükhöz. Kostanze és Blonde megsértődnek, és a férfiak szánjákbánják tettüket, majd próbálják megvigasztalni asszonyaikat. A nők kiengesztelődnek és az kvartett a szerelmesek boldogságával ér véget. Majd a harmadik felvonás legvégén is elhangzik egy kvartett 39 melyben, a basa előtt köszönik meg Szelim nagylelkűségét, hogy nem ontotta vérüket, helyette szabadon engedte a szerelmeseket. Majd ezzel boldog véget is ér az opera.
39
A „Nie werd’ ich deine Huld verkennen” magyar fodításban: „Hogyha könnyet ont a kedves”.
23
III.2.3. COSÍ FAN TUTTE, MIND ÍGY CSINÁLJÁK Mozart Cosi fan Tutte című két felvonásos vígoperája, 1790-ben keletkezett Berlinben.40 Alcíme, Cosí fan tutte ossia La scoula degli amanti 41néven vált ismertté. De rengeteg változat alakult ki a címet illetően: „Mindenki így csinálja, avagy a flandriai lányok”, „Női hűség, Leányhűség”, „A lányok bosszúja”, „A két milánói tánti, avagy az átöltözés”, „Női hűség” és még sorolhatnánk. A cím, Antonio Salieri (17501825)
sikerdarabjára, 1778-ban bemutatott La scoula de’ gelosi („A féltékenyek
iskolája”) című operájára „hajaz”. A szövegkönyvét, Lorenzo da Ponte (1749-1838) írta. Keletkezését illetően, A Figaró házassága című operája sem hagyható figyelmen kívül, hiszen az ebben az időszakban fénykorát élő sikerdarabja, már előrevetíti a Cosí fan tutte témáját. Az első felvonásbeli tercettben, ahol a gróf, Susanna szobájában leleplezi a bujkáló Cherubinót, Basilio így szól: „Cosí fan tutte le belle, non c’é alcuna novitá”.42 Mozart leggyakrabban fel- és átdolgozott operájaként tartják számon. Közel 30 német nyelvű változatát kutatták fel.43 Az opera története a XVIII. században játszódik, Nápoly városában. Szereplői: Fiordiligi, ferrarai hölgy, aki Nápolyban lakik, Dorabella, a húga, Guglielmo, tiszt, valamint Fiordiligi szerelme, Ferrando, szintén tiszt, valamint Dorabella kedvese, Despina, a hölgyek szobalánya és nem utolsó sorban, Don Alfonso, agg filozófus, valamint katonák, matrózok, nők és férfiak. A mű cselekménye arról szól, hogy van két elbizakodott ifjú katona, Ferrando és Guglielmo, akik egy szépséges és ártatlan testvérpárnak udvarolnak. Fiordiligi Guglielmo, Dorabella pedig Ferrando menyasszonya. A fiúk természetesen meg vannak győződve
a
hölgyek kikezdhetetlen
erényeiről.
Barátjuk,
a
filozófus
Don Alfonso fogadást ajánl: be tudja bizonyítani, hogy minden nő egyforma, bármelyik lehet hűtlen. Az ifjak ráállnak az alkura. Alfonso először a lányok legnagyobb rémületére közli, hogy azonnal csatába kell indulnia a két katonának, majd szövetkezik Despinával, a cserfes szobalánnyal. A mély gyászba esett elárvult hölgyekhez, két gazdag albán toppan be, természetesen Ferrando és Guglielmo az, álruhában, akik hevesen udvarolni kezdenek egymás menyasszonyának, egyelőre sikertelenül. Alfonso 40
Ősbemutatója, 1790. január 20-án volt, Bécsben, a Burgtheaterben. Magyar fordításban: „Mind így csinálják, avagy a Szerelmesek Iskolája”. 42 Magyar fordításban: „Lám az asszony mind egyforma, egyik olyan, mint a másik.” 43 Forrás: http://operakalauz.wrm.hu/index.php?handler=own&page=work&id=15 (Elérés dátuma: 2015. március 28. 16:00) 41
24
nem adja fel ilyen hamar, elmondja a lányoknak, hogy az albánok szerelmi bánatukban mérget ittak. Azok gyorsan orvosért küldnek (akit Despina, a komorna játszik), majd egy mágnes-vassal kiirtja a testekből a mérget, de a végleges gyógyuláshoz a lányoknak meg is kell csókolniuk az ifjakat. A lányok inognak. Fiordiligi még tartja magát, de Dorabella már választott, Guglielmót. Alfonso kerti ünnepséget rendez, hogy ezzel megkönnyebbítse a közelebbi ismerkedést az árnyas kertben. Dorabella és Guglielmo szívet cserélnek, Ferrando ostroma hatástalan marad. Amikor értesül menyasszonya hűtlenségéről, teljesen kétségbe esik, ki akar szállni a játékból, de Don Alfonso nem hagyja, ráveszi, hogy torolja meg Guglielmo sikerét. Fiordiligi teljesen kétségbeesett, a harctérre menekülne vőlegényéhez, mert már a saját érzelmeiben sem biztos. Ekkor toppan be Ferrando, majd szenvedélyesen ölelik meg egymást. A lányok elvesztek, kérik Despinát, kerítsen egy jegyzőt, mert azonnal össze akarnak házasodni a két albán férfival. Abban a pillanatban, amikor mindenki aláírta a házassági szerződést, megszólal
a
harci
induló,
mely
az eredeti vőlegények visszatértét
jelzi.
A
pánikhangulatban eltűnik a két albán, helyettük beállítanak a katonák. A lányok zavarukban lelepleződnek, Don Alfonso előlép és elmagyarázza a játék tanulságát. A fiatalok megkönnyebbülten borulnak egymás karjaiba.44
44
Forrás: http://caruso.blog.hu/2011/05/05/opera_abc_cosi_fan_tutte_wolfgang_amadeus_mozart (Elérés dátuma: 2015. március 28. 15:00)
25
III.2.3.1. DESPINA KARAKTERE
Despina, Fiordiligi és Dorabella kisasszonyok komornája, szolgálója. Mivel a Cosí fan tutte viszonylag kevés szereplőt felvonultató opera, így a szolgálólány jelleme is kidolgozottabb. Karaktere jelentős kihatással van az opera cselekményének alakulására. Despina cserfes, határozott, megnyerő, könnyűvérű nőként fellépő jelleme, megingatja a kisasszonyok lelkivilágát. Az operában két áriája hangzik el: „In uomini in soldati”45 és „Una donna a quindici anni”46 címmel. Elsőként említett áriájában arról beszél, hogy buták azok az asszonyok, akik tényleg elhiszik, hogy a háborúban csatázó férfiak hűségesek. Azt tanácsolja a kisasszonyoknak, hogy ők is élvezzék az életet, akárcsak azt a férfiak teszik. Ha elment az egyik, majd jön helyette más. Először felháborodva, majd később elgondolkodva hallgatják Despina „furfangos” szavait.
47
Másik említett
áriájában48 a komorna nagyon cseles, és tudja, hogy hogyan hasson a menyasszonyokra annak érdekében, hogy odaadják szívüket az albán széptevőknek. Kiszámított, megszervezett gondolatmenetén keresztül „okosítja” Despina úrnőit. Egy nőnek tudnia kell, hogyan „hódítsa” meg a férfiszíveket, színlelt vágyakozással, viccelődéssel, nevetgéléssel, hitegetéssel, hazugságokkal egyaránt. Nagyvilági nőként megélt tapasztalatait, valamint a csábítás fortélyait részletezi ebben az áriában.
45
Az ária az első felvonásban hangzik el, (Nr 12. számú ária), melynek magyar szabadfordítása így szól: „ A férfiak, a katonák”. 46 Az ária a második felvonás elején hangzik el (Nr.19. számú ária) melynek magyar szabadfordítása: „A 15 éves lány”. 47 Magyar fordításban így hangzik: „A férfinép állhatatlan, kivált a katonák, Ki az, ki férfitől hűséget vár, Lány, ha hisz néki, könnyen pórul jár. Egyformán áruló mindegyik férfi, Mindegyik férfi hűsége ingatag. Hazug a sóhaja, hazug a könnye, Hízelgő csábszava arra való csak, Hogy összetörje a nők szívét, Elmúló élvezet, amire vágynak, Egy néhány csók után már odébbállnak. Nincs bennük irgalom, nincsen részvét! Fizessük vissza hát a kölcsönt nékik, Hiszen a csábítást a nők is értik!Éljen a tréfa, a könnyelmű csók! 48
Magyar fordításban így hangzik:” Minden csitri lány kell, hogy tudja,Férfi szívnek hol a nyitja.Hogy a csábítás huncut ámítás,Szemmel-szóval célt hogyan ér.Hogy kell csellel tőrbecsalni,Fejét szépen elcsavarni,Csalfa sóhaj, színlelt óhaj. Többet ér itt mindennél. Mindent ígérni,Egy pillantással,Könnyen kitérni,S kezdeni mással. A férfinépet, rútat és szépet,Hálóba ejteni,Ehhez kell érteni Ma minden nőnek,S hazudni főleg,Így aztán gőggel,Magasan trónol És neki hódol,Egész világ. Asszonyok, lányok,Íme, Despina Hasznos tanácsot Szívesen ád.”
26
IV. FEJEZET IV.1. HÍRES MAGYAR KOLORATÚR SZUBRETT OPERAÉNEKESNŐK, SZEREPEIK Az imént bemutatott szubrett szerepeket jellemezve, ebben a fejezetben szeretnék említést tenni, a hazánkban méltó helyet elfoglaló koloratúr szubrett operaénekesnőkről. A következőkben Halász Gittáról (1889-1968), Bokor Margitról (1905-1949), Szabó Ilonkáról (1911-1945), Koltai Valériáról (1925 - 1998) és Ötvös Csilla (1947 -
)
művésznőről és munkásságáról kívánok képet adni. Halász Gitta,49 a két világháború között volt az Operaház, vezető koloratúr szubrett operaénekesnője. Tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. Tanára, Dr. László Géza volt. Pályáját, a reichenbergi Városi Színházban kezdte meg. Ennek hatására az 1918-1919-es évadban az Operaház is leszerződtette. Első debütálása 1918. szeptember 22-én volt, ifj. Ábrányi Emil
(1851-1920) Don Quijote című operájának
Királyleányaként. Hamar a társulat sokat foglalkoztatott tagjává vált. Főleg szubrett és lírai szoprán szerepeket énekelt. Kiváló technikája mellett, színészi tehetsége is páratlan volt. Főbb szerepei voltak: Beetoven Fideliójából- Marcellina; Donizetti Don Pasqualejából Norina; Mozart Az álruhás kertészlányából- Bianca; a Szöktetés a szerájbólBlonde; a Don Giovanniból- Zerlina; a Cosí fan tutte-ból- Despina; Puccini Gianni Schicchijéből- Lauretta; Verdi Álarcosbáljából-Oscar valamint Weber
A bűvös
vadászból-Annchen. 50 Bokor Margit, 51 világhírű koloratúr szubrett operaénekesnő volt. A budapesti Zeneakadémián és Bécsben végezte tanulmányait. 1930-ban szerződött először, a drezdai
Semperoperhez.
Első
bemutatkozása
Richard
Strauss
Arabellájának
ősbemutatóján volt (Zdenka szerepében), melyet később a brit és osztrák premiereken is ő énekelt. 1933-ban szerződtette a bécsi Staatsoper. A bécsi évek alatt egész Európát bejárta a művésznő. Majd Párizsba költözött, 52 ahonnan pedig Amerikába vezetett útja. Szinte minden neves operatársulat53 szerződtette. Súlyos rákbetegsége miatt viszonylag kevés időt töltött a pályán. 44 éves korában elhunyt. Főbb szerepei voltak: Mozart 49
Eredeti nevén: Holzer Margit Várnai Péter: Operalexikon Budapest, Zeneműkiadó 1975 151. oldal. 51 Eredeti nevén:Wahl Margit 52 Zsidó származása miatt, a bécsi Staatsoper elbocsátotta. 53 Chicago, San Francisco és a Metropolitan opera is alkalmazta. 50
27
Szöktetés a szerájból- Blonde; Bastien és Bastienne- Bastienne; Don Giovanni- Zerlina és Verdi Álarcosbál- Oscar. Szabó Ilonka, híres magyar koloratúrszoprán, szubrett operaénekesnő volt. Tanulmányait Budapesten, a Zeneakadémián végezte. 1934-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, Rossini A sevillai borbély című darabjának Rosinájaként. 1936ban ösztöndíjat kapott, a későbbi években egészen haláláig az Operaház szerződtetett magánénekese volt. Fiatalon mindössze, 33 évesen hunyt el. Halálának körülményei tisztázatlanok maradtak. Főbb szerepei: Mozart Szöktetés a szerájból- Blonde, Cosi fan tutte- Despina, Verdi Rigoletto Gilda, valamint Thomas Mignon- Mignon címszerepe. Koltai Valéria, 1925-ben született Budapesten, valamint 1998-ban hunyt el. Tanulmányait, 1941- 1947 között végezte a Zeneakadémián. Mestere, Maleczky Oszkár művész volt. 1947-ben került be a Magyar Állami Operaház társulatába, aminek egészen 1977-ig tagja volt. 1948-ban debütált Mozart Szöktetés a szerájból című darabjával, Blonde szerepében. Három évtizedes pályafutása során főleg a szubrett operaszerepekben ért el kimagasló sikereket. Mozart operáiban szerepelt a legtöbbet az Operaház színpadán. Vendégszerepelt Európa országain túl az Amerikai Egyesült Államokban is. Főbb szerepei voltak: Mozart Figaró házassága- Susanna; Don Giovanni- Zerlina; Varázsfuvola- Papagena, Rossini, A sevillai borbély- Rosina valamint Donizetti Don Pasquale- Norina.54 IV.1.1 ÖTVÖS CSILLA Még
napjainkban
is
nagy
elismerésnek örvendő koloratúr szubrett Ötvös
operaénekesnőnk, Csilla
munkássága ebben
a
55
,
zenei
elevenedik fejezetrészben.
fel A
művésznő 1947. július 29-én született Erdélyi
Békásmegyeren. származású
operaénekesnő, hiszen édesapja 54
1 . ÖTVÖS CSILLA
Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/464.html (Elérés dátuma: 2015. március 26. 20:00) 55 Kép forrása: http://otvoscsilla.wix.com/!galeria/galleryPage (Elérés dátuma: 2015. március 28. 12:30)
28
Kolozsvárott, édesanyja pedig Nyáregyházán született. Tehetségét nagymamájától örökölte, akinek szintén gyönyörű hangja volt. Majd a művésznő édesapjának is kiemelkedően szép tenor hangja lett, aki ezért még szülőföldjét, Erdélyt is képes volt maga mögött hagyni, hogy Színiiskolában folytathassa tanulmányait. Így a zenész hivatás nem volt kérdés a művésznő előéletét tekintve. Bátyja, Csaba is operaénekes lett, így kiskorától fogva ez a légkör határozta meg az életét. Testvérével már öt éves korában komolyzenét hallgattak és édesapjuk beavatta őket, az operák világába. Alig 15 éves volt, amikor a testvére és ő is, Révhegyi Ferencnéhez kerültek. Élete első szereplésére egy iskolai műsorban került sor, ahol tündérkirálynőt alakított. Elmondása szerint csak addig izgult, míg a színpadra nem léphetett. Utána már csak az öröm és a szakma iránti alázat, és lelkesedés látszódott rajta. A Zeneakadémia neves tanáránál, Révhegyi Ferencnénél kezdődött a komolyabb szintű énektanulás. Mellette a művésznő Közgazdasági Technikumba is járt, és az éneklés mellett még zongoraórákat is vett. A Zeneművészeti Főiskolára kétszer is jelentkezett, ezért közben két évig titkárnőként kényszerült dolgozni. 1968-ban sikerült a felvételi, így 1968-1974 között a Zeneakadémián tanulhatott. Már ekkor remélte, hogy nincsen olyan messze álmai megvalósulásától. Az egyetemi évek alatt több kisebb szerepet kapott a Magya Állami Operaházban, többek között Mozart Varázsfuvolájában a Három kisfiú szerepét énekelhette Pászthy Júliával és Budai Líviával, valamint Bizet Carmen Fraquita szerepét, Beethoven Fidelio Marcellináját és nem utolsó sorban Prokolfjev Három narancs szerelmese Ninetta szerepét. 1974-től vált Ötvös Csilla az Operaház oszlopos tagjává. Pályája során főleg szubrett szerepeket kapott, alkata miatt, de elmondása szerint hangi adottságai viszont több líraibb szerepkörre is predesztinálták volna. 35 éven keresztül énekelt szebbnél szebb koloratúr szubrett valamint szubrett szerepeket, olyan neves művészekkel, mint Ágai Karola, Bende Zsolt, Gáti István, Gregor József, Kincses Veronika, Lehoczky Éva Mátyás Mária, Melis György, Pitti Katalin, Polgár László, Rozsos István, Simándy József, Szőnyi Olga, Szüle Tamás, Tokody Ilona. Legtöbbet játszott szerepei közé sorolhatjuk, Mozart Szöktetés a szerájból Blonde, Cosí fan tutte Despina, Varázsfuvola Papagena, Beethoven Fidelio Marcellina és Donizetti Szerelmi bájital Adina szerepét. Munkája során számos kitüntetéssel és díjjal jutalmazták. Kapott Bartók-Pásztory díjat, a Magyar Kultúráért kitüntetést, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével jutalmazták negyven éves operai és 22 éves pedagógiai munkáját, amit a Príma Primissima Díjjal kitüntetett Weiner Leó Konzervatóriumban végzett. Külföldön is elismertté vált, hiszen
29
Barcelonában,
Almériában
és Katalóniában is tanított. Munkáját ott is jutalmazták. Megkapta a Pablo Casalsszobrot, valamint Mollet de Valles város emléklapját is. Napjainkban a Weiner Leó Konzervatórium magánének tanáraként
tevékenykedik,
valamint továbbra is szép számmal
vannak
szólófellépései
és
szólókoncertjei. Tehetséges növendékeit
szeretettel
patronálja, sokszor szervez koncerteket,
vagy
1 . BLONDE-OSMIN (POLGÁR LÁSZLÓ-ÖTVÖS CSILLA)
szólóestjeire hívja meg őket. Sajátos bel canto56 énektechnikáját az évek során tökélyre fejlesztette,
melyre
mai
napig
nagyon
büszke.
Pályájáról
pozitívan
ír:
„Kiegyensúlyozott és boldog évek állnak mögöttem.”5758
56
A ’bel canto’, (olasz kifejezés )„szép éneklést” jelent, mely a 17-19.században volt népszerű. Jellemzője a tökéletes dallamformálás és a hang kiegyenlítettsége, valamint a helyes artikuláció elsajátítása. Legnevesebb zeneszerzői: Bellini, Donizetti és Rossini. 57 A forrás a függelékben olvasható, személyes interjú alapján készült. 58 Kép forrása: http://otvoscsilla.wix.com/!galeria/galleryPage (Elérés dátuma: 2015. március 28. 12:30)
30
BEFEJEZÉS Szakdolgozatom végéhez érvén elmondhatom, hogy sok új és hasznos tapasztalattal gazdagodtam készítése alatt. A kutatás valamint a témában való elmélyülés hozzásegített ahhoz, hogy jobban megismerjem a hangfajom jellemzőit, ezáltal magam is. A rengeteg hanganyag melyet az írás közben hallgattam, a sok könyv és internetes oldal is mind többé tett emberileg és lelkileg is egyaránt. Célom a koloratúr szubrett hangfaj bemutatása volt, valamint a szubrett szerepkör kialakulásának jellemzése, egészen a kezdetektől. Említést tettem Mozart operáinak keletkezéséről, valamint bővebb információt adtam Az álruhás kertészlány, a Szöktetés a szerájból valamint a Cosí fan tutte operákról. Bemutattam Serpetta, Blonde és Despina karakterét. Az utolsó fejezetben pedig Halász Gitta, Bokor Margit, Szabó Ilonka, Koltai Valéria munkásságáról írtam és végezetül Ötvös Csillával készítettem személyes interjút. Azt gondolom, elegendő információval szolgál szakdolgozatom minden olyan pályakezdő koloratúr szubrett számára, akik a Mozart-operák kedvelői (természetesen beleértve magamat is). Nagy megtiszteltetésnek vettem Ötvös Csilla művésznő segítő szándékát, hogy hajlandó volt hozzájárulni dolgozatom színesítéséhez, áldozva ezzel szabadidejét. Utószóként egy Mozart-idézettel búcsúznék: „ A zene még a legrosszabb pillanatokban se szabad, hogy bántó legyen a fülnek; ellenben védenie és kényeztetnie kell azt. Így a zene örökké zene marad.”59
59
Forrás: http://www.citatum.hu/szerzo/Wolfgang_Amadeus_Mozart (Elérés dátuma: 2015. március 29. 20:00)
31
BIBLIOGRÁFIA Aleksej Karpovic Dzsivelegov: A commedia dell’arte. Budapest, Gondolat Kiadó, 1962. Balassa Imre-Gál György Sándor: Operák könyve Budapest, Zeneműkiadó, 1971. Batta András: Opera Budapest, Vincze Kiadó, 2006. David Cairns: Mozart és operái Budapest, Park Könyvkiadó, 2006. Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája Budapest, Magyar Világ Kiadó, 1998. Várnai Péter: Operalexikon Budapest, Zeneműkiadó, 1975. Winkler Gábor: Barangolás az operák világában II. kötet Budapest, Tudomány Kiadó, 2004.
INTERNETES FORRÁSOK http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/464.html (Elérés dátuma: 2015. március 26. 20:00) http://www.tarjangz.eu/libretto/szovegek/szszeraj.txt (Elérés dátuma: 2015. március 22. 16:00) www.choirly.com/soubrette-soprano (Elérés dátuma: 2015. március. 11. 12:00)
www.theopera101.com/operaabc (Elérés dátuma: 2015. március 9. 22:00)
www.choirly.com (Elérés dátuma: 2015. március 8. 20:00)
http://www.termeszetvilaga.hu/tv2000/tv0006/hang.html (Elérés dátuma: 2015. március 4. 20:00) http://hu.wikipedia.org/wik/Descartes (Elérés dátuma: 2015. március 5. 18:00)
32
http://caruso.blog.hu/2011/05/05/opera_abc_cosi_fan_tutte_wolfgang_amadeus_mozart (Elérés dátuma: 2015. március 28. 15:00)
http://www.citatum.hu/szerzo/Wolfgang_Amadeus_Mozart
(Elérés
dátuma:
2015.
március 29. 20:00)
Képek forrása: http://otvoscsilla.wix.com/!galeria/galleryPage (Elérés dátuma: 2015. március 28. 12:00) http://otvoscsilla.wix.com/!galeria/galleryPage (Elérés dátuma: 2015. március 28. 12:30) http://en.wikipedia.org/wiki/Columbina (Elérés dátuma: 2015. március 29.10:00) http://www.salzburg.info/en/art_culture/wolfgang_amadeus_mozart/wolfgang_amadeus _mozart (Elérés dátuma: 2015.március 29. 17:48)
33
FÜGGELÉK Interjúm- Ötvös Csilla Művésznővel
Petró Dalma: Honnan kezdődött pályafutása? Ötvös Csilla: Már öt éves koromban Édesapám az énekesi pályáról mesélt nekem és testvéremnek, Ötvös Csabának. Ugyan is Ő nagyon szép tenor hanggal rendelkezett, s minden alkalmat megragadott, hogy magát kísérve énekeljen. P. D.: Mikor kezdett el az énekléssel komolyabban foglalkozni? Ö. Cs.: Alig múltam 15 éves mikor már sok szép opera áriával megismerkedve, Révhegyi Ferencné, a Liszt Ferenc Akadémia tanárnőjéhez kerültünk bátyámmal együtt, s elkezdtünk rendszeresen énekórára járni. A meghallgatásra Puccini Pillangókisasszony Nagyáriáját vittem hozzá, de kicsit még „korainak” tartotta a darabválasztásomat. P. D.: Milyen iskolákba járt? Hol tanult? Kik tanították Önt? Ö. Cs.: Közgazdasági Technikumot végeztem. Mellette folyamatos énektanulás, zongoratanulással töltöttem el szabadidőmet. P. D.: Mikor derült ki, hogy ez lesz az élete hivatása? Ö. Cs.: Kétszer jelentkeztem a Zeneakadémiára, mindenképpen operaénekesnő akartam lenni. 1968-ban, a sikeres felvételi után, már úgy gondoltam, közel van a Magyar Állami Operaház. 1974-től 35 éven keresztül szebbnél szebb opera-szerepeket énekeltem, sok kiváló Kollégával, Kolléganővel, természetesen Bátyámmal is. /Don Pasquale,Don Giovanni, Cosí fan tutte, Szöktetés a szerájból, A sevillai borbély…/ P. D.: Milyen szerepet énekelt legelőször életében? Ö. Cs.: Már akadémiai tanulmányaim alatt is felléptem a Magyar Állami Operaházban, Mozart Figaro házasságában Fansette, Mozart Varázsfuvola operájában a három kisfiút énekeltük: Ötvös Csilla, Pászthy Julia, Budai Lívia. Mikor bekerültem a fentiek mellett kisebb és nagyobb szerepet egyaránt kaptam / Bizet Carmen Frasquita, Beethoven Fidelio Marcellina, Prokolfjev Három narancs szerelmese Ninetta…
34
P. D.: Hogy érezte magát élete legelső fellépésén? Hogy sikerült? Ö. Cs.: Életemben először egy iskolai műsorban énekeltem, egy tündérkirálynőt, ha jól emlékszem nem izgultam nagyon. Később, azért ha nagy szerepet énekeltem izgultam egészen addig, míg az első hangot ki nem énekeltem, azután már csak az élvezet jött, mert mindig nagy örömöt éreztem, ha a színpadra állhattam. P. D.: Családja mennyire támogatta Önt, hogy ezen a pályán valósítsa meg álmait? Ö. Cs.: Nagyon nagy örömmel vették tudomásul, hogy operaénekes akarok lenni, hisz Édesapámnak is ez volt a vágya még színiiskolába is járt, sőt Kolozsváron Édesanyjával koncertet is csinált, nagy sikerrel szerepeltek együtt. P. D.: Hogyan kerültek életébe legelőször a szubrett szerepek? Mely karakter vált a kedvencévé? Van-e ilyen egyáltalán? Ö. Cs.: Alkatomnál fogva Révhegyi tanárnő rögtön azt mondta, hogy én szubrett vagyok, bár így visszatekintve hangi adottságaim, sok minden líraibb szerepkörre is predesztináltak volna. Sok munkámba került, hogy a koloratúr hanghoz szükséges staccatót, futamokat kigyakoroljam. Első éves opera tanszaki év végi vizsgámon, Mozart Szöktetés a szerájból Blonde szerepét énekeltem, záróvizsgámon, pedig Richard Strauss Ariadné Naxosban Zerbinettáját énekeltem. P. D.: Kikkel dolgozott együtt pályája során? Ö. Cs.: Felsorolhatatlan sok Kollégával és Kolléganővel, csak egy pár nevet említenék: Simándy József, Melis György,Bende Zsolt,Gáti István, Rozsos István,Polgár László, Szüle Tamás,Gregor József, Lehoczky Éva, Mátyás Mária, Szőnyi Olga,Ágai Karola,Kincses Veronika, Tokody Ilona, Pitti Katalin és még nagyon sokan. P. D.: Milyen díjakat, kitüntetéseket kapott? Ö. Cs.: Bartók-Pásztory díjat, a Magyar Kultúráért kitüntetést, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével jutalmazták negyven éves operai és 22 éves pedagógiai munkámat, amit a Príma Primissima Díjjal kitüntetett Weiner Leó Konzervatóriumban végeztem. P. D.: Mely szerepet/szerepeket játszotta legtöbbször, a Magyar Állami Operaház színpadán? Ö. Cs.: Mozart Varázsfuvola Papagena, Cosi fan tutte Despina, Donizetti Szerelmi Bájital Adina, Beethoven Fidelio Marcellina és sok más szerepet egyaránt.
35
P. D.: Volt-e olyan szituáció a színpadon, amit ott hirtelen kellett megoldania? Ö.Cs.: Sok váratlan apróbb esemény volt, s mindig több irányba kellett figyelni, főleg hallgatni a zenekart, mindig feltalálni a szituációnak megfelelő megoldást, állandó éberséget kívánt. P. D.: Mennyire volt ez nehéz feladat számára? Ö. Cs.: Sose volt nehéz, mindig élvezet volt a szereplés, legyen az az Operában, vagy a Hilton Dominikus Udvarában, Pergolesi Úrhatnám szolgáló, Zenemester élő operák előadása, melegben,hidegben egyaránt. P. D.: Össze lehet egyeztetni a karriert és a családot Ön szerint? Ön hogyan tudta ezt megvalósítani? Ö. Cs.: Igen, de szükséges hozzá az, amit nekem a jó Isten megadott, egy fantasztikus Férj, Antal, s az ő Családja, Édesapja, Édesanyja, akik mindenben segítségemre voltak. Még csak két hónapos volt Levente fiam és én már a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Lehár Víg Özvegy című operettjében Valencienn szerepét énekeltem és táncoltam!
