ARANY ALKONY
�
���� ���� �� �
������ ������
������
�
���� ���� �� �
������
Lapok
Változások a szociálpolitikában
������ ������
II.évf. 6. szám
��� ���� ��� ��
������ ������
�
���� ���� �� � � �� � ���� �� ��
������ ������
Karácsonyi számunk dupla meglepetéssel ������ ������
�� ���� ���
�
��
Hagyományaink, ajándékozási tippek
2006. tél
Tartalom
ARANY ALKONY LAPOK Az intézményeinkben lakók, dolgozók és minden érdeklődő tájékoztató lapja
Impresszum Alapító: Arany Alkony Kht. 1154 Budapest, Bánkút u. 67-69. Szerkesztőbizottság: dr. Fülöp Róbert, dr. Hammer Péter dr. Molnár Árpád dr. Huszár László Kincses Krisztina Jakubosz Viktória Tervezőszerkesztő: Dobos Eszter
[email protected] Készült a HíR-ÁSZ Kft. Nyomdaüzemében 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 74. Felelős vezető: Hajdú József Terjeszti: Arany Alkony Kht. A jogszabályokon alapuló írások nem helyettesítik a jogszabályok hivatalos szövegét.
TISZTELT OLVASÓNK! Az Arany Alkony Lapok 2006. őszi számában előforduló nyomdai hibákért elnézésüket kérjük. HÍR-ÁSZ Kft. Hajdú József felelős vezető
2006. TÉL
3 5
11 12 13
2006. tél 2
Arany Alkony Hagyományaink, ajándékozási ötletek
4
Arany Alkony SZESZE
5
Egészség Mit jelent a téli depresszió, és mit tehetünk ellene?
7
Dolgozóink Törökbálint egyik dolgozójának bemutatása
8
Intézményeink Idősek Nappali Klubja
9
Érdekképviselet Érdekképviseleti Fórum a Bánkút utcai intézményben
10
Arany Alkony Hírek
12
Mesélő fényképek Dr. Görgő Pálné, Babus néni
13
Irodalom Válogatás lakóink verseiből
14
Szerkesztőségünkbe érkezett Egy szívhez szóló történet Keresztrejtvény
16
1
Arany Alkony
Karácsony ünnepe Már csak néhányat kell aludnunk és ránk köszönt az év egyik legszebb ünnepe a Karácsony.
Tudják-e kedves Lakóink és Dolgozóink, hogy honnan ered ez az egész világon elterjedt, ám mindenhol más népszokásokkal fűszerezett ünnep? Manapság a karácsonyi forgatagban és az egymást túllicitálni akaró vásárlási lázban sajnos, csak kevesek tudják, illetve keveseknek jut eszükbe, hogy mit is ünneplünk ilyenkor. Pedig a Karácsony a pogány és a keresztény világ számára is az év egyik legfontosabb napja. Vajon hogy lehet ez? A válasz nagyon egyszerű: a Karácsony két – egymástól jelentősen eltérő – ünnep ötvözéséből keletkezett. Az egyik (a régebbi) egy ősi pogány természetünnep: az újévé, az újjászületésé. Az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével: december 25-ével. Ekkor kezdenek a nappalok hosszabbodni. Régen az emberek sokkal inkább függtek a természettől, mint mostanság, és úgy gondolták, hogy a nap télen meghal. A tavasz közeledtével mindig félve várták, hogy feltámad-e újra. Megörültek tehát, amikor a nappalok hosszabbodni kezdtek, s örömükben ezt meg is ünnepelték a világ minden táján. A másik decemberi jeles nap a keresztény egyházak ünnepe: a Megváltó születésnapja, a gyermek Jézus ünneplése. A kereszténység legnagyobb ünnepe az az éjszaka, amelyen Jézus született, aki elhozta számunkra Isten mindenek fölötti szeretetének hírét és a megváltást. A kétféle hagyomány keveredése során alakult ki a mai ünnep: az öröm, a
2
békesség, a szeretet ünnepe. A karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Az újévbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése. Az angol nyelvben használt szó, a Christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetű, akárcsak a német Weihnacht, ami szent éjt jelent. Az újlatin nyelvekben (francia: Noel, olasz: Natale, spanyol: Navidad) születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. Sokféle szálból tevődik össze ez a gazdag ünnep, s minden nép még az elnevezésben is kiemelte, ami számára a legfontosabb benne. A karácsonyi szokások nem voltak mindig egyformák, az idők során nagyon sokat változtak, de sok állandó vonás máig is fennmaradt. Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét a gyertyafénytől csillogó karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb, de mindenképpen a leglátványosabb ünnepi szokás. Miért és mióta díszítjük, csinosítjuk oly nagy gonddal és odafigyeléssel az ünnepi fenyőt? Mit jelképezhet ez a FA? Ezt ma már csak a tudatalattink ismeri és puszta hagyományként, szüleinktől tanulva állítunk. Gondoljunk csak a tavaly állított fenyőre, milyen csodát és nyugalmat sugárzott. Nyugalma szinte lázadóan felkavaró: szinte ránk kiált: Ember! Állj meg! Nézz körbe és nézz magadba! Merengj el, hogy mit kaptál és azon, hogy mit adtál! Ezernyi és még több gondolatot indít el bennünk, pedig csak áll, nyugodtan, csendesen, a legszebb díszeibe öltözve. Nézzük hát mi a titka a karácsony legszebb díszének? Kezdjük a népi hagyományokkal, majd kukkantsunk bele a történelemkönyvek lapjaiba! Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomá-
ban voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai elrejtették Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.” A karácsonyfa állításának szokása azonban nem régi, legalábbis ebben a mai formában nem. A fák szerepe a különböző ünnepek során minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág, esetleg búza tekinthető a karácsonyfa elődjének. Mivel a karácsonyfa-állítás, amely a 17. században terjedt el, német eredetű szokás, nagyon valószínű, hogy eredetét egy régi germán hiedelemben kell keresnünk. Eszerint a téli napforduló idején a gonosz szellemek, démonok, a halottak szellemei kiszabadulnak, szabadon csatangolnak a világban. Ezektől a gonosz kísértetektől csak az védi meg az embert, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódik. Luther Márton, a reformáció nagy alakja, aki a hagyomány szerint először állított gyermekeinek karácsonyfát, nyilván ismerte ezt a hiedelmet. Ő azonban egy kicsit átalakította az ősi elképzelést, és Jézus születésének tiszteletére állította a fát, s a téli éj csillagainak párjaként számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. A Karácsony az ajándékozás ünnepe is. Ma a média és az emberek egyre növekvő igénye egy kicsit eltúlozta ennek a jelentőségét, és sokan kölcsönökbe, adósságokba verik magukat amiatt, hogy ajándékaikkal túlszárnyalják a másikat. Ám a lényeg az örömszerzés, nem pedig a minél drágább ajándék lenne. Gyertyát gyújtani a fákon és a szívekben is, és soha nem hagyni kialudni a lángot... Konkoly Zoltán szociális csoportvezető Arany Alkony III.
2006. TÉL
Arany Alkony
Karácsonyi ajándékötletek Végh Hajnalka programszervező Arany Alkony III.
Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományok. Karácsony közeledtével mindannyiunk központi problémája az ajándékozás. Ebben próbálok segíteni Önöknek. Az egyedi kézzel készített ajándékok mindig sokkal személyesebbek, értékesebbek, mert készítői az előállítás közben is az ajándékozottra gondolnak. A kötni szerető nagymamák köthetnek például pulóvert, sálat, a kisebbeknek babát; vagy horgolhatnak sapkát, terítőt a szeretteiknek. Divatossá váltak az úgynevezett decoupage, azaz szalvétatechnikával készített ajándéktárgyak is. Ennek a lényege, hogy különféle tárgyakra - cserép, üveg, fa, textil, fém - színes szalvétákból kivágott mintákat ragasztunk egy speciális ragasztólakkal. Minden ilyen tárgy dísze a lakásnak. Maradandó ajándék lehet egy kézzel megfestett üvegkép, pohár, vagy váza. Az üvegfestésben az a jó, hogy nem igényel különös tehetséget, kézügyességet, viszont akár művészi alkotások is készíthetõek. Nagy örömet szerezhetünk egy általunk sütött süteménnyel is, melyet egy fém süteményes dobozban helyezhetünk a fa alá mindenki kedvére! Süthetünk például a mellékelt recept alapján mézes puszedlit. Remélem sikerült egy kis segítséget nyújtanom, hogy meghittebbé tehessék a karácsonyt. Mindenkinek kívánok Békés Boldog Ünnepeket! 2006. TÉL
Mézes puszedli HOZZÁVALÓK: 1 kg liszt, 5 dl méz, 30 dkg cukor, 2 evőkanál sárgabaracklekvár, 4 tojássárgája, 1 doboz szalakáli (2 dkg), 1 teáskanál szódabikarbóna (2 evőkanál tejben feloldva), ízlés szerint: őrölt fahéj, szegfűszeg, ánizs, 1 citrom reszelt héja, 20 dkg margarin
Zsuzsi néni receptje
Elkészítés módja:
Az egészet összegyúrjuk, majd hűtőben két-három napig pihentetjük. Ezután 45 mm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk, sütjük. Sütés után azonnal puha és ehető. Pléhdobozban sokáig eláll.
3
Aktuális vő évi költségvetési törvény kapcsán újabb és még az ideinél is súlyosabb megszorító intézkedéseket tervez, még pedig elsősorban az idősotthonok állami támogatásának csökkentésével. A minisztérium jelenlévő képviselői a legkülönbözőbb intézményekből érkező szakemberek szájából hallhatták, hogy az intézmények számára megoldhatatlan nehézségeket okozna a jövő évi költségvetési törvény tervezetében szereplő megszorító intézkedések bevezetése. A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az idősotthonokban is nagyon sok olyan egészségügyi probléma és feladat van, amelyek ellátása ugyanolyan magas szintű felkészültséget igényel, mint amilyen egy kórházi vagy ápolóintézeti ellátáshoz szükséges. Ezért lenne szükség az egységes ápolásigondozási biztosítási rendszer kialakítására és bevezetésére – több nyugat-európai ország példáját követve – Magyarországon is úgy, ahogy egyébként azt a kormány tervei szerint a közeljövőben meg is akarják valósítani. Az előadók között azonban voltak olyanok, akik fenntartásaikat hangoztatták, ezért félő, hogy most ugyanúgy, mint az elmúlt egy, másfél évtizedben annyiszor, megint elmarad azoknak a szükséges változtatásoknak a bevezetése, amelyek az állami pénzek hatékonyabb felhasználásával lehetővé tenné minden rászoruló ember számára a színvonalasabb, hatékonyabb egészségügyi ellátást, ápolást és gondozást. Ennek ellenére, ahogy ezt dr. Pósfai Gábor az előadásában hangsúlyozta, a szakembereknek meg kell fogalmazniuk szakmai javaslataikat abban a reményben, hogy előbb-utóbb a politikai döntéshozók – félretéve a pillanatnyi pártpolitikai nézeteltéréseket – el tudják majd fogadni az ápolásra, gondozásra szorulók érdekében a szükséges és valóban előremutató jogszabályváltozásokat. Az Egyesület a továbbiakban is fáradhatatlanul küzd azért, hogy az idős emberek életkörülményeinek javítása, az intézmények gazdálkodási feltételeinek megőrzése ne eshessen áldozatul a gazdasági megszorító intézkedéseknek. Az Egyesület vezetése abban a reményben hogy erőfeszítéseik nem lesznek hiábavalóak, kíván minden „Arany Alkony”-lakónak békés, áldott karácsonyi ünnepeket, és boldog, nyugodt új évet!
Nagy volt az érdeklődés a SZESZE konferencia iránt Az Egyesület idén másodszor rendezett a szakemberek nagy érdeklődésével kísért konferenciát november 21-én Budapesten. A „Változások a szociálpolitikában Magyarországon” című konferencia az ország minden részéről vonzotta az érdeklődő szakembereket, önkormányzati, egyházi és nem állami intézményekből egyaránt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, Forgó Györgyné és a szociális szolgáltatások főosztályának vezetője, dr. Dávidné Hidvégi Julianna tájékoztatta a konferencia résztvevőit a szociális ellátások várható változásairól és a távlati elképzelések irányairól. Előadásokat tartottak egészségügyben és szociális területen dolgozó szakemberek, köztük dr. Pósfai Gábor, a SzESzE ügyvezető alelnöke, a szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésének összehangolt, egységes rendszerének lehetőségeiről. Bebizonyosodott, hogy az idősek ellátását végző és vállaló szakemberek szívesen együttműködnének minden olyan kormányzati elképzelés megvalósításában, amely javíthatná, fejleszthetné az intézmények szolgáltatásait, az idősek egészségügyi és szociális ellátását, ápolását, gondozását. Ugyanakkor kiderült sajnos az is, hogy a kormányzat a jö-
4
Dr. Pósfai Gábor ügyvezető alelnök Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete
2006. TÉL
Egészség
Mit jelent
a téli depresszió és mit tehetünk ellene?
A tél közeledtével, ahogy a napok egyre rövidebbé válnak, néhányan megtapasztalják a depresszió egy sajátos formáját, az ún. szezonális hangulati zavart, amit egymás közt csak téli depressziónak hívunk.Az állatvilágban megfigyelhető, hogy a hideg elől a madarak melegebb éghajlatra húzódnak, az emlősök „téli álomba” merülnek. A kevés fény, a szürke, borongós, esős idő, influenzás időszak próbára teszi a legtöbb élőlényt, így az embert is. Az érzelmi- és hangulatváltozások hozzátartoznak az életünkhöz akár az időjárásváltozás. 2006. TÉL
Szezonális hangulatzavarról beszélünk, ha: – a depressziós tünetek rendszerint az őszi, téli hónapokban jelentkeznek; – a depresszió csillapodik a tavaszi, nyári hónapokban; – a tünetek előfordultak az előző két év során, de nem-szezonális epizódok nem voltak; – a szezonális epizódok száma felülmúlja a nem-szezonális epizódokét. Gyakori tünetek: – Alvásproblémák: túl sok alvással sem ébred frissülten, nehéz felkelni az ágyból, fáradtság, szüksége van a délutáni szundikálásra. – Túlevés, nassolás: magas szénhidráttartalmú ételek, édesség, rágcsálnivaló utáni sóvárgás, mely elhízáshoz vezethet. – Alkoholfogyasztás fokozódhat – Érzelmi válság: kétségbeesés, reménytelenség, gyötrelem, bűnösségérzés, szorongás, a mindennapos feladatok frusztrálóvá válása, összpontosítási-, döntési nehézség, kedvetlenség, ingerlékenység, öröm helyett „üresség” érzése, ok nélküli sírás. – Társadalmi visszavonulás: társaságkerülés, család, barátok, hobbi, napi teendők iránti csökkent érdeklődés. – Testi tünetek: étvágyváltozás, gyakorta előforduló ízületi vagy hasi bántalmak, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése, szexuális vágy csökkenése. Mi okozhatja? A kutatások jelenleg is folynak, de a fényviszonyokkal összefüggő, az agy kémiáját érintő változások fontos szerepet játszanak létrejöttében. A fény mennyisége bonyolult biológiai folyamatok révén meghatározza az
5
agy kicsiny mirigyének (ún.tobozmirigy) működését, ami a melatonin nevű hormon kiválasztásáért felelős. A melatonin jelentős szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus, a biológiai óra szabályozásában. A fény mennyisége így meghatározza, hogy mennyi melatonin szabadul fel és kerül a véráramba. Sötétben növekszik a melatonin kiválasztás, míg a fény gátolja azt. Vizsgálatok tanúsága szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron egy 24 órás időszakban kevesebb idő van arra, hogy a melatonin, melynek termelését a napfény gátolja, a véráramba kerüljön, míg a hosszú sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban fellépő tünetekért, illetve a téli „takarékos üzemmódra” átállásért a megemelkedett melatonin szint felelhet. Előfordulhat azonban, hogy biológiai óránk nem tud „lépést tartani” a napirendünkkel. A téli depresszióban szenvedők számára így nehézzé válik a napfény hiányához való alkalmazkodás a sötét hónapok alatt. A tünetek olyankor a legsúlyosabbak, amikor a nappalok a legrövidebbek. A modern életmód következtében jelentősen lecsökkent a napfényadagunk, hiszen az ébren töltött órák mind kevesebb részét töltjük a szabadban. Túl azon, hogy ez megfoszt minket a napfény jótékony szabályzó hatásától, kárt okoz az is, hogy mesterséges fények közé kényszerülünk. A mesterséges fények egy része, különösen a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek, kifejezetten káros (a stresszhormonokéhoz hasonló) hatással vannak a szervezetre. Sajnos ilyen a legtöbb iskola és iroda fényforrása napjainkban. Van megoldás! Az enyhébb tüneteken segíthet, ha nappal minél több időt töltünk a szabadban, és ha megpróbáljuk úgy átrendezni lakásunkat, irodánkat, hogy azok minél több természetes fényt kapjanak. Érdemes mozgással, sétával, kocogással kihasználni a szebb téli napokat. Mozgás során agyunk örömérzést fokozó kémiai anyagot termel! Egy vizsgálat szerint, egy óra séta a téli napsütésben ugyanolyan hatásos volt, mint két és fél óra fényterápia. A fényterápia, melyhez speciális, a nap fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpákra van szükség, hatásos lehet súlyosabb tünetek esetén
6
is. A mesterséges színes fény ugyanis, a napfényhez hasonlóan, gátló hatással van a melatonin termelésére. Ha a fényterápia nem segít, gyógyszeres kezelést javasolnak a szakemberek. A gyógyszerek két-három hét alatt tünetmentesíthetik a beteget, de szedésüket ez után is folytatni kell. Nyáron nem javasolt a gyógyszer szedés, ám a súlyos szezonális megbetegedésben szenvedőknek azt tanácsolják, ősszel kezdjék újra a gyógyszerszedést, megelőző jelleggel. Tippek a megelőzésre: – Figyelje hangulatát és energiaszintjét! Ha gyengül a nyár elmúltával, próbáljon megelőző „intézkedéseket” tenni (jó könyv, zene, kisebb napi célok teljesítésekor önjutalmazás, másokon segítés,család, barátok, régi ismerősök felé fordulás, vitaminok, mozgás); – Tervezzen aktív elfoglaltságokat még az ősz elején! – Próbáljon sok időt természetes fényben, a szebb napokból minél többet a szabadban tölteni. – A szürke napokon használjon minél több fényt otthonában és munkahelyén! – A legfontosabb: ha úgy érzi, „süllyed” és nem tudja uralni a helyzetet, ne szégyenkezzen, és ne próbálja elrejteni érzéseit! Sokan mások is hasonlóan éreznek. – Kérjen segítséget szakembertől: ha idén talál valamilyen megoldást, azt valószínűleg minden elkövetkezendő ősszel, télen használni tudja majd!
Kulturális hatások, avagy ünnepváró gondolatok A téli ünnepek, Karácsony, szilveszter környékén, ha bekapcsoljuk a tévét,
a rádiót, vagy kinyitunk egy újságot, minden azt sugallja, hogy meleg hangulatban „kell” töltenünk ezeket a napokat, szeretteink, barátaink körében, jó vacsorák, szép ajándékok közt, akár egy érzelmes karácsonyi dalban. Mindez felerősítheti a tüneteket azoknál, akiknek valamilyen okból nincs módjuk másokkal ünnepelni. Másik oldalról a Karácsony és az egyik legfontosabb zsidó örömünnep, a Chanuka (melynek ideje a Gergely naptár szerint évente változó, de szintén december közepére, végére esik) valószínűleg nem véletlenül a „fény ünnepei”. Vannak, akik úgy tartják, e kultúrák között megfigyelhető egybeesések arra engednek következtetni: annak, hogy ilyenkor ünneplünk, több köze lehet az évszakok váltakozásához, mint a valódi történelmi dátumokhoz: az ünneplés ürügyén való együttlét és az otthonok, utcák fénybe öltöztetése a „lélek felmelegítését” segítik a legsötétebb napokon. A fény ott van a környezetünkben, lelkünkben, hagyományainkban, keressük meg,vegyük észre! Fényességes, hagyományidéző, békés Ünnepeket! Dr. Valastyán Rita pszichiáter szakorvos
2006. TÉL
Dolgozóink
Bemutatkozik a Törökbálinti intézmény egyik dolgozója: Izmindi Gyuláné, azaz
„Mosolygós“ Ani
Izmindi Gyulánéval, – a Törökbálinti Intézmény gazdasági ügyintézőjével – a „Mosolygós” Anival, Győrfiné Marika, a szociális csoport vezetője készített interjút. – Mióta dolgozol az Arany Alkony Törökbálinti Otthonában? – Szinte a kezdetektől, 2002. októbere óta. Előtte is gazdasági területen dolgoztam, harminc évig. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem és két évig mérlegképes könyvelői tanfolyamra is jártam. A munkahelyemet a rendszerváltás után privatizálták és – hasonlóan a többiekhez – nekem is hamarosan megszűnt a státuszom. 2006. TÉL
Ezután – mivel anyósom, akivel együtt laktunk, ápolásra szorult – évekig otthon maradtam, ápolási díjat kaptam. Később a nagylányom hazaköltözött, így meg tudtuk oldani a mama ápolását és én ismét munkába állhattam. Egy csomagküldő cég telefonos ügyfélszolgálatánál helyezkedtem el. A telefonos ügyfélszolgálat nehéz munka, a megrendelésektől a reklamációig minden hozzánk tartozott. Rendkívüli türelemre volt szükség, hiszen ahány vevő, annyiféle ember, ráadásul „látatlanban”, hiszen személyes kontaktus nem volt köztünk. Úgy éreztem, ez nem igazán az én területem, és másik munkahely után néztem. Egy kedves helybéli ismerősömtől hallottam, hogy az Arany Alkony Idősek Otthonába gazdasági ügyintézőt, pénztárost keresnek. Jelentkeztem az önéletrajzommal az intézmény vezetőjénél és felvettek.
– Hogy érzed itt magad? – Első perctől fogva nagyon jól. A lakókkal a kezdetektől megtaláltam a közös hangot. Úgy érzem, a szeretet kölcsönös, pedig a pénzügyi dolgokban határozottnak kell lennem. A hozzám forduló lakók kérdéseit igyekszem türelmesen megválaszolni. Persze az is igaz, hogy nem fejezem be a munkámat és a lakókkal való kapcsolatomat a pénztár bezárásával. Hacsak tehetem, részt veszek a közös programokon, elmegyek a lakókkal színház-
ba, kirándulni, itt vagyok a főzőcske klubon és a bálokon is. Így a többi munkatárssal is nagyon jó a kapcsolatom, az ápolókkal éppen úgy, mint a szociális munkatársakkal, a műszaki, a konyhai dolgozókkal. Kollégáim gyakran jönnek hozzám kérdéseikkel, problémáikkal, persze elsősorban a bérekkel, számlákkal de egyéb pénzügyi dolgokkal is, és én megpróbálok mindenkinek segíteni. – Család? – 1975-ben mentem férjhez, azóta itt lakom Törökbálinton. Egy felnőtt fiam és egy felnőtt lányom van. A lányoméknál már két gyermek is született, egy 5 éves kisfiú és egy 2 éves kislány unokám van. Együtt lakunk, egy házban, de külön lakásban, és kölcsönösen segítjük egymást. „Szabadidőmben” legtöbbször az unokáimmal foglalkozom. – Mitől vagy mindig ilyen jókedvű, mosolygós?
– Szerencsés vagyok, ilyen a természetem!
Győrfi Lászlóné szociális csoportvezető Arany Alkony Idősek Otthona V.
7
Klub
Bemutatkozik
a törökbálinti Arany Alkony Idősek Klubja
Az Arany Alkony Kht. 2003. március 31-től kapott működési engedélyt a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Igazgatási Főosztályától Idősek Klubja működtetésére. Ezt követően, 2003. június 12-én az Arany Alkony Kht. és Törökbálint Nagyközség Önkormányzata között Ellátási Szerződés jött létre, melynek értelmében az Arany Alkony Kht. átvállalja az Önkormányzattól az Idősek Klubjának működtetését, saját üzemeltetésében álló, Törökbálint, Kazinczy F. u. 105. szám alatti Idősek Otthonának épületében. Az ellátásban részesítendők köre: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén élő időskorúak. Az Idősek Klubjának működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kezdettől fogva rendelkezésre állnak. A Klub munkanapokon reggel 9 órától délután 3 óráig tart nyitva, tömegközlekedéssel könnyen elérhető, az akadálymentes közlekedés biztosítva van az egész épületben, bútorzata és berendezései, felszerelési tárgyai az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi állapotának megfelelnek. Klubtagjainknak külön klubhelyiség áll rendelkezésükre, amely közösségi együttlétre alkalmas, TV, videó, DVD lejátszó, rádiós magnetofon, társasjátékok, folyóiratok, napilapok, könyvek teszik színesebbé ittlétüket. Természetesen a higiéniai feltételek is biztosítva vannak, az ellátottak részére külön WC, mosdó, tisztálkodási lehetőség áll rendelkezésre. A klubhelyiségen kívül használhatják az Otthon valamennyi közösségi helyiségét, a könyvtárat, az uszodát, a pezsgőfürdőt, a büfét is. Ezen túlmenően az Otthon által nyújtott szolgáltatások közül, a napi egyszeri meleg étkezésen kívül (amely igény szerint diétás menü is lehet) igénybe vehetik az egészségügyi ellátást, a mosodai szolgáltatást, térítésmentesen könyvet kölcsönözhetnek a könyvtárból. Orvosi javaslatra járhatnak az itteni gyógymasszőrhöz, részt vehetnek a gyógytornán,
8
keddi és csütörtöki napokon lehetőséget biztosítunk az uszodahasználatra, és természetesen látogathatják az Otthonban szervezett valamennyi programot (kirándulások, színházlátogatás, bálok, főzőcske klub, kézműveskör, vetítések, vásárok, előadások, közös ünnepek stb.). A mentálhigiénés munka részeként életvezetési tanácsokat kérhetnek és segítünk a hivatalos ügyek intézésében is. Az Idősek Klubjának működését a Házirend szabályozza. A klubtagok az ellátásért személyi térítési díjat fizetnek, nyugdíjtól függően. A személyi térítési díj mértéke az Ellátási Szerződésben meghatározottak szerint kerül kiszámításra. Az Idősek klubja igénybevétele önkéntes de kezdeményezheti a háziorvos, illetve a Polgármesteri Hivatal arra illetékes csoportja is. Az írásban benyújtott kérelmet az Intézményvezető bírálja el. A klubtagok jelenlegi létszáma 14 fő. A nyitás óta összesen 23 fő iratkozott be. A kilépők nagy része magánjellegű problémák (családi körülmények megváltozása), vagy hoszszabb kórházi kezelés miatt lépett ki a klubból. Az Arany Alkony Idősek Klubja továbbra is szeretettel vár minden kedves törökbálinti, időskorú érdeklődőt!
Varga Anita klubvezető Arany Alkony Idősek Klubja
2006. TÉL
Érdekképviselet
Érdekképviseleti Fórum – Bánkút utcai Intézmény A Bánkút utcai intézményben kezdetben az ellátást igénybevevők választott képviselőinek útján Lakóönkormányzat működött, mely az intézmény szerkezeti felépítését figyelembe véve szintenként delegált képviselőkből, 12 főből állt. Csak ezt követően került lasztásra az Érdekképvisleti melynek tagjai lényegében a Lakóönkormányzati tagokból tódtak, tulajdonképpen csak
megváFórum, korábbi válasza meg-
nevezés változott, hiszen a szerepük, tevékenységük ugyanaz maradt. Jelenleg a Bánkút utcai intézmény lakóinak érdekeit 4 fő lakó képviseli, Sziklai Oszkárné a Fórum elnöke, Koncz Éva, Kókai Gyuláné, valamint Sárközi Lajosné. Lakóink a Fórum tagjait a közösséget érintő javaslataikkal, ötleteikkel felkereshetik, s ezért havi egy alkalommal, fogadóórát tartanak. Lakótársaikkal jó és közvetlen viszonyt tartanak fenn, nemcsak a panaszaikat hallgatják meg, és próbálják orvosolni, hanem mindenkor friss információkat közvetítenek. Nagy hangsúlyt fektetnek az állandó egészségügyi felügyeletet igénylő lakótársaik érdekeinek képviseletére, akiket rendszeresen felkeresnek apartmanjaikban, tájékozódnak problémáikról, s az őket foglalkoztató kérdésekről. A lakók érdekeinek érvényesítése céljából figyelemmel kísérik az Otthon életét, rendjét, felfigyelnek a szándékos pazarlásokra, szándékos rongálásokra, javaslatot tesznek ezen tevékenységek megelőzésére, megakadályozására. Különösen jó viszonyt ápolnak az intézmény vezetőjével is, akitől minden-
Koncz Éva nemű tájékoztatást megkapnak, kapcsolatuk kétirányú, egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az otthon zavartalan működése érdekében segítséget nyújtanak az intézmény dolgozóinak az együttélési szabályok elfogadtatásával, a közösen kialakított normák közvetítésével. A Érdekképviseleti Fórum negyedévente egy alkalommal ülésezik, de szükség szerint, bármikor összehívható. A Fórum döntéseit minden esetben körültekintő tájékozódás és kivizsgálás előzi meg.
Lendvay Betty szociális csoportvezető Arany Alkony II.
Sziklai Oszkárné 2006. TÉL
9
Hírek
A
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
rövid története A kezdetek....
1987 őszén két ember találkozott Budapesten, a Zugligeti Szent Család Plébánián, akik egymástól függetlenül már hosszabb ideje keresték a szegények támogatásának lehetőségeit. A Németországban élő Csilla Frfr. von Boeselager kopogtatott be Kozma Imre plébános ajtaján. A hiányosan felszerelt kórházakról, szociális otthonokról, a kisnyugdíjasok, a több gyermeket nevelő családok megélhetési gondjairól, az erkölcsi értékrend, a lelki élet zavarairól és a segítségnyújtás módjairól beszélgettek. 1988 decemberében alakult meg Németországban Csilla Frfr. von Boeselager vezetésével az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd 1989. február 4én Magyarországon Kozma Imre atya vezetésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ), mely a Szuverén Máltai Lovagrend kilenc évszázados eszméje – “A hit védelme és a szegények szolgálata” – szellemében jöhetett létre. Az 1990-es évek közepére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos szervezetté fejlődött. A fővárosban működő Budapesti Központon kívül nyolc vidéki nagyvárosban létesültek területi központok. Sokágú tevékenységét legjobban az adomány kifejezés szimbolizálja, amely olyan ajándék, amit azért kapunk, hogy tovább adhassuk. Az adományok mögött ezer és ezer jószándékú ember szolgáló, szervező és gyûjtő munkája áll. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országosan közel 60 intézményt és
10
berek otthoni ellátása, gondozó, ápoló intézmények – szociális otthonok, idősek átmeneti otthonai, napközi otthonai, idősek klubjai, stb. – megnyitása, testi és szellemi fogyatékkal élő embertársaink részére napközi otthonok – kialakítása, megélhetési gondokkal küzdő, kilátástalan helyzetben lévő családok, családtöredékek intézményes felkarolása, az elhagyott, árva és súlyosan veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek, fiatalok felnevelésére szervezett otthonok, szolgálatok – nevelőszülői hálózatok, gyermekjóléti szolgálatok, stb. - megteremtése. több mint 130 különféle szolgálatot működtet, közel nyolcezer önkéntese a testvéri szeretetben gyökerező szolidaritást képviseli.
Főbb tevékenységek... Hajléktalan embereket gondozó hálózat kialakítása, működtetése, beteg és megfáradt, magukra maradt idős em-
Köszönjük! Köszönjük a M a g y a r M á l t a i S z e r e t e t s z o l g á l a t n a k, különösen Tabak Lajosnak, Dr. S. Tóth Máriának és lelkes csapatuknak, hogy évről évre, fáradhatatlanul végzik Lakóink és Dolgozóink kötelező tüdőszűrését mobil tüdőszűrő állomásuk segítségével!
Öregdiákok Világtalálkozójának adott otthont 2006. október 7-én az Arany Alkony Kht. Bánkút utcai intézménye. Az ünnepségre hivatalosak voltak az 1926-ban alapított Leánykálvineum Tanintézet volt tanárjai, növendékei, dolgozói és családtagjaik is, országhatáron innen és túlról. A rendezvény fővédnökekében Dr. Bölcskei Gusztáv református püspököt tisztelhettük.
2006. TÉL
Hírek
Köszöntő
Dr. Huszár László ügyvezető igazgató
Áldott Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt kívánok az Arany Alkony Kht. összes Kedves Lakójának és Dolgozójának!
A jövőben is Önökkel Önökért!
Ajándék képeslapok!
Téli számunkban ajándékkal kedveskedünk Önöknek! Fogadják szeretettel az újságunkhoz mellékelt 2007. évi falinaptárat, mely funkcióját tekintve nem egyszerűen „csak” egy naptár! Játékra hívjuk Önöket! Tanuljunk és játsszunk együtt! Vagy másképpen: tanuljunk játszva! Figyelje meg a napokat! Minden nap mellett talál két angol szót magyar jelentésével együtt! Ha mindennap néhány percet „áldozunk” arra, hogy megjegyezzük az aktuális nap mellett lévő – az angol nyelvben leggyakrabban használt – szavakat és azok jelentését, nem csak memóriánkat erősítjük és tesszük próbára, hanem ismereteinket is bővítjük, egyszerűen, könnyedén! Reméljük, hogy kedvükre van felhívásunk, és 2007 végén mindannyian több, mint hétszáz angol szót, illetve kifejezést fogunk tudni! Ne felejtsük el, tanulni sosincs késő és amit megtanulunk, az a miénk! Tudásunk olyan, pénzben nem mérhető érték, mely felemel miket, olykor naggyá tesz! Ne hagyjuk ki az így adódó lehetőséget! Ha a szavak kiejtésével kapcsolatban segítségre lenne szükségük, forduljanak bizalommal kollégáinkhoz!
Az Önök számára még egy meglepetéssel kedveskedünk! Ajándékunk 4 db Karácsonyi képeslap, melyeket elküldhetnek szeretteiknek, barátaiknak, ismerőseiknek. Ajándékunk értékét növelve – csak és kizárólag az Arany Alkony Idősek Otthonainak lakóitól – átvállaljuk a képeslapok feladásának postaköltségét. Nem kell a postán hosszan sorba állva bélyeget vásárolniuk, mert képeslapjaikat 2006. december 22-e 15 óráig leadhatják az intézmény gazdasági irodáján és munkatársaink feladják! Javasoljuk, mielőtt a perforált képeslapokat elválasztják egymástól, a perforálás mentén hajtsák össze azokat, ezzel elkerülhető, hogy a lapok megsérüljenek. Amennyiben segítséget igényelnek, forduljanak a szociális csoport munkatársaihoz! Lepjék meg szeretteiket, barátaikat egy karácsonyi képeslappal! Szívet melengető érzés, amikor a postaládából előkerülő képeslapok feladójaként szeretteink nevét olvashatjuk! A naptár és a képeslapok elkészítésével célunk az volt, hogy örömet szerezzünk valamenynyi Kedves Lakónknak, Dolgozónknak, és minden Tisztelt Olvasónak! Reméljük sikerült!
2006. szeptember 21-én az ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUMOK II. PEST MEGYEI TALÁLKOZÓJÁN a Törökbálinti Intézmény Érdekképviseleti Fórumának tagjai is részt vettek. Bali Istvánné a Fórum elnöke, mint társ-szekcióvezető volt jelen az immár második alkalommal megrendezésre kerülő találkozón. A Fórum tagjai 2005-ben is meghívottak voltak a rendezvényre, ahol hasonló intézmények fórumainak tagjaival találkozhattak. A rendezvény igen hasznos volt – számolt be Baliné –, hiszen tájékozódhattak arról, hogy más, hasonló ellátást nyújtó intézményekben jellemzően milyen problémákkal, panaszokkal fordulnak a Gondozottak a Fórum felé. A „szakmai műhelyekben” a tapasztalat- és információ cserén túl minden érintett részletes tájékoztatást kapott
2006. TÉL
Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kíván Önöknek: az Arany Alkony Lapok Szerkesztőbizottsága pl.: a jogszabályi változásokról és minden olyan kérdésről, melyek egy Fórum munkája során megfogalmazódnak. A Fórum elnöke elmondta, hogy a Betegjogi-, Ellátottjogi- és Gyermekjogi Közalapítvány Pest megyei ellátottjogi képviselői által szervezett, a Tápiógyörgyei Pszichiátriai Betegek Otthonában megrendezett találkozó megnyitóján nagyon kedves fogadtatásban volt részük. Az Otthon lakói énekkel, versek szavalásával kedveskedtek a megjelenteknek. A hatalmas, kastélyszerű intézménynek nagyon szép és rendezett parkja van, ahol az ott lakók kedvükre sétálhatnak. Az egész napos rendezvénysorozatról lakóink új információkkal gazdagodva tértek haza, remélve, hogy jövőre újra lehetőségük lesz a meghívottak soraiban lenni, mely meghívásnak szíves örömest tesznek eleget!
11
Arany Alkony
Változások a gondozási dokumentáció vezetésében Urbán Zsombor ápolási koordinátor
Az elmúlt év során számos változásban volt részünk, amely változásokat Lakóink gondozási dokumentációjának megjelenésében és vezetésében is megtapasztalhattuk, megtapasztalhatjuk. Ezen változások elsődleges célja, hogy a mindennapi ápolásban-gondozásban aktívan
résztvevő kolléganők, kollégák munkáját megkönnyítsük, egyben megfeleljünk a mai kor elvárásainak, követelményeinek is. Ezen célok elérése érdekében a korábbi, teljes egészében papíralapú gondozási dokumentációkat számítógépes dokumentációkkal kezdtük felcserélni. A számítógépes dokumentációk számos előnnyel bírnak. Többek között ezek az elektronikus dokumentumok nem foglalnak annyi helyet, és tárolásuknak köszönhetően a szükséges információk bármely, intézményünk hálózatához csatlakozó számítógépről meg-
tekinthetők a megfelelő azonosítók és jelszavak birtokában. Számos esetben előfordul, hogy jogszabályokban előírt jelentési kötelezettségeknek eleget téve bizonyos adatok kigyűjtésére is sort kell kerítenünk, amely ennek az újfajta rendszernek köszönhetően sokkal egyszerűbbé válik, ilyen módon csökkenhet az adminisztrációra fordított idő mértéke is. A gondozási dokumentációk egyes részét természetesen nem tárolhatjuk csak a számítógépes rendszerben, mivel bizonyos dokumentumokat mind a Lakóknak, mind az ápolást, gondozást végzőknek is alá kell írniuk, így néhány irat, nyomtatvány megmarad nyomtatott formában is az elektronikus adattárolás mellett.
Mesélő fényképek Téli kiadványunkban ismét szeretnénk két fénykép kapcsán feleleveníteni egy korszakot, mely meghatározó volt sok lakónk életében. A képeket Dr. Görgő Pálné ‘Babus néni’ bocsájtotta rendelkezésünkre, aki az újpalotai Arany Alkony Idősek Otthonának lakója. Babus néni Békés megyében Szarvason született 1926-ban, paraszt-polgári családban. Életének első, meghatározó részét is a békési városban töltötte. Az óvoda, elemi- és polgári leányiskola után a város adta oktatási lehetőségeket kihasználva 1945-ben végezte el a tanítóképző főiskolát. Szarvas igen jó hírű iskolaváros volt akkoriban. Azon kevés mezővárosok közé tartozott, ahol az alap szinttől a felső fokig lehetett tanulni. A főiskola befejezése után pedagógusként helyezkedett el szülővárosában. 1958- ig dolgozott az 1. számú általános iskolában tanítóként. 1958-tól Budapesten helyezkedett el és huszonöt évig tanított, fejlesztett gyerekeket a X. kerületben, a Gém utcai gyógypedagógiai iskolában. A felső kép 1944-ben készült, a helyi Levente tiszti bál alkalmából. A kor báli szabályai szerint 17 éves kor előtt nem lehetett részt venni a rendezvényen, amelyet személyre szabott meghívó garantált. Az etikett részét képezte a nőknél az estélyi ruha, és a fehér glasszé kesztyű, amelyet éjfélig nem lehetett levenni. Az este folyamán a szülői felügyelet alapvető volt ekkoriban, mely jó alkalmat jelentett a szülőknek is a társasági életre. Babus néni emlékei
12
szerint évente két három bált tartottak. A Leventék mellett a Gazdasági Iskola által rendezett Mikulás bál, illetve a Szarvasi Gimnázium és a Tanítóképző Intézet által rendezett Farsangi bál volt még igen jó hangulatú. Az alsó kép még a polgári leányiskolában örökíti meg lakónkat, egy a kor iskolai életére jellemző, azonban rég elfeledett esemény „A virágok és fák napja” apropóján. A népszerű rendezvény-sorozat minden év májusában került megrendezésre és különféle módon próbálta megismertetni, megszerettetni a természet csodáit a gyerekekkel. A tanárok szabadtéri előadásokat tartottak a természetben, mintegy direkt módon mutatva meg a növényzetet, és a helyi állatvilágot. A természet fontosságát mint alap értéket szerették volna „elplántálni” a diákokban. A természet és az egészség összefüggéseit keresve, a rendezvények egy része sportpályán zajlott, játékos formában. A képen Babus néni margarétának öltözve egy balett előadáson táncol, ugyanis a kulturálisan pezsgő szülővárosának volt külön zene és tánciskolája is. Babus néni ma is szeretettel gondol vissza ezekre az időkre és ma is kedveli a társas összejöveteleket. Rendezvények ma is vanSzabó Imre nak, „csak” a kor, a helyszín és a intézményvezető hangulat változott. Babus néni ma Arany Alkony az Arany Alkony Idősek Otthona Idősek Otthona III rendezvényeit látogatja. 2006. TÉL
Irodalom
Válogatás
lakóink verseiből „Eldöntötte hátralévő éveinek a sorsát, Maga maradt, az otthonba lelte biztos oltalmát.” („Alkony felé vezet az út”) Bizonyára lakóink közül nem egynek a gondolatát öntötte versbe Lipóczki Mihály, aki júliusban költözött a Paskál Otthonba. Versei gyakran önéletrajzi ihletésűek, ezekben gyakran történelmünkre is ráismerhetünk: „Emlékszem még a háborúra s azt követő időre Összetartott a magyar ember, épített is kedvére, Nehéz napok kovácsolták össze a mi népünket, Romos házból téglát pucolt, úgy építi jövőnket.” („Nehéz napok…”) Számos verse viszont szerzőjük természet-szeretetéről tanúskodik. A vidéki élet, a kert, a gyümölcsfák, a méhek – mindmind visszatérő motívumok, ami nem is csoda, hiszen Mihály a Tisza partján született. Ezeket a meghatározó élményeket a nagyvárosban eltöltött ötven év sem tudja vele elfeledtetni: „Ékszereknek nézem én A harmat fénylő cseppjeit, Olyan látvány, mint az álom, Tündérország kincsei. Tavasszal a gyümölcsfánk Felveszik a szépruhát, Menyasszonynak nézem őket, Nincs is szebb a tavasznál.” („Tavasszal a víkenden”) Kívánjuk Mihálynak, hogy az élet minden nehézsége ellenére is őrizze meg ezt a derűt lelkében, és így karácsony táján köszönjük, hogy versein keresztül megpróbál vele minket is megajándékozni:
„Sok szeretettel Igazgatónőnek!” kísérő szöveggel érkezett Csípő Józsefnétől az Arany Alkony Kht. Mátyás téri otthonának lakójától az alábbi vers. Nagyon szépen köszönjük Csípő Erzsikének! Mikulásra Szinte az egész világon ismert Mikulás napja, Kire minden felnőtt, s gyermek várakozik izgulva. Cipeli jól megrakott puttonyát a Télapó, S mindannyiunk örömére előkerül a sok jó. Ez ünnepség jeles napján Dalma Asszonyt köszöntjük, Aki ismét eljött hozzánk, együtt örülni velünk. Kérjük, soha ne feledje az itt élő lakókat, S látogassa nagyon sűrűn a mi kis otthonunkat. Jó Télapó hallgasd meg most közös kívánságunkat, Segíts kizárni lelkünkből a csúf gondolatokat. Az irigység és ármány életünkből eltűnjön, Jóakarat és szeretet szívünkbe költözzön. Bárcsak a Nagyszakállú, tarisznyájában hozna, Nemzetünknek megbékélést, egyetértést hazánkba. Hisz ha itthon megegyezés oly nehezen jön létre, Nem várhatjuk a világtól, megszülessen a béke. E háznak minden lakója kora javát leélte, Egy kis nyugalmat remél csak, egymás búját megértve. Ezért kérjük Mikulásunk ajándékozz meg minket, Megértésben, békességben élhessük az életet! Budapest, 2006. december hó 6-án.
„Karácsonynak szent estélye A legszentebbnek mondható Szülő gyermek ajándékoz, Az öröm mindig velük volt. Szent estéket a gyerekek Nem felejtik soha el, Alig várják, hogy eljöjjön Boldogságban örülnek.” („Karácsony estéje”) 2006. TÉL
13
Életút
szívhez
Egy szóló történet...
Szűcs Lászlóné hozzátartozó, lapunk egyik rendszeres olvasója, kereste meg szerkesztőségünket, és kérte, hogy Nagynénjéről írt visszaemlékezését közöljük le újságunkban. Megkeresését örömmel vettük, ezen oldal hasábjain osztjuk meg nagynénje felé intézett jókívánságait, és történetét, továbbá ezúton kívánunk minden jót Kedves Gondozottunknak Manuli Ferencnének! „Itt a földön csak az emlékezés a sajátunk, legalább hadd emlékezzek…” (Herkules, amerikai fantasztikus film) A halvány sárgászöld tüllfátyol a Berettyó gátoldalának tavaszi színeit idézte, mely körbeölelte. Márvány sima vállain, szabadon lengett a fiatalság minden bája. Első színes fénykép, mely mély nyomokat hagyott bennem nagynéném, született Rácz Eszterről. „A szép Rácz lányok egyikéről, a szép Esztikéről”, ahogy gyermekkoromban hallottam emlegetni. Jóval a születésem előtt indult el a múlt század harmincas éveiben meghódítani székesfővárosunkat. Piros, szeles felhők úsztak az égen, kitüzesedett az égalja, mikor elbúcsúzott édesanyjától: égett gyermekarca, szíve szorongott. Csak egyet érzett: menekülni innen, elmenni, tovább haladni, az apja zaklatásai elől, kitől rettegett. Valójában az első látszat segítség után, Rózsi testvére csúfosan kihasználta kicsi húgát. Egy tál bableves ára, egy
14
csipkekombiné volt a támogatónál. Jó ideig otthont adott a pestszentlőrinci peremkerület a vidéki kislánynak, de aztán útjaik elváltak. Eszterkének saját lábain kellett megállni. Nagynénémről az első élőképem a negyvenes évek korai időszakából szár-
mazik. Öcsém keresztelőjére érkezett. Elegáns volt. Sötétkék horgolt ruhájában, magas, parafa talpú szandáljában, feltornyozott „soppos” frizurájában, diszkrét arcfestékeivel, jó illatával magasodott előttem, magára vonva mindenki tekintetét, aki csak elhaladt mellette. Roppant boldog voltam, hogy a parfümös levegőt árasztó szép néninek szorosan foghattam a kezét. Hozta az új babakocsit, vitte a sok fehér csipke között keresztelni az öcsémet a katolikus templomba. Alig pár hónappal előtte esküdött örök hűséget az angyalföldi kistemplomban Manuli Ferencnek, a Jász utcai fűszer és vegyes kereskedés tulajdonosának. Férje családja a XIX. század végén telepedett le Magyarországon. A jobb megélhetés reményében vándoroltak ide Olaszországból. Szorgalmasan, időt nem kímélve lépegetett előre a család. Az I.Világháború pusztító károkat idézett elő Feri bácsi egészségében. Eszter néném előtt nem volt ez titok, ennek ellenére feleségül ment hozzá. Miért? 1942-t írtunk a kalendáriumban. Nagy szerelmét, Jánoskát, mint berepülő pilótát a frontra küldték. Rövid idő elteltével kapta az értesítést János szüleitől: „Fiuk elesett!” Nyugtatták a fiatal lányt: El kell fogadni a tragédiát, menjen mielőtt férjhez, keressen maga mellé támaszt. Az angyalföldi albérleti szobák, a háborús bizonytalanságok nem adtak Nagynénémnek megnyugvást. A szép olasz fiú egyre többet szemezgetett a szemközti fűszerbolt ajtajából. A csillogó szemű, fekete hajú lányka szépségével nem maradt hatástalan Feri bátyánkra. Hamarosan meg2006. TÉL
kérte a kezét Eszterkének, s ő „igent” mondott. Elsős gimnazista voltam 1951-ben. Dr. Berényi Zoltánné, Ida néni, a szellemi kultúrát csepegtető tanárnőnk kirándulást szervezett Budapestre, az Operaházba. A „Hattyúk tava” című balettet néztük meg. Éjszakai szállásunk a Keleti mellett a „Hotel Szabadság”diákszállója volt. Pár órás szabad időnket úgy tölthettük, ha pesti ismerőseink, vagy rokonaink értünk jöttek és visszahoztak bennünket. Előzetes levelezés alapján értem jött Nagynéném. Összecsapta kezét: „Szentséges ég, így nem mehetsz az Operaházba! Flanel ruhában nem illik ott megjelenni. Hamar szaladjunk, valamit veszünk neked.” A Rákóczi út nagy ruhaboltjába betérve gyorsan kiválasztott egy kis sötétkék selyem zsorzsett ruhát, fehér gallérral. „No ez már jó lesz!” Többszörös átalakítás, kiengedés, karcsúsítás után az eljegyzésem is ebben a ruhában ünnepeltem, több mint tíz év után. Időtálló textíliát gyártottak abban az időben! Finom szalámis zsömlét, paprikát, paradicsomot, csokoládét ettem a fűszer-boltjukban. Majd átszaladtunk a szemközti házba, ahol laktak. „Pár pillanat és máris kész leszek. Ülj le, igyál málnaszörpöt. Megmosakszom és átöltözöm Ebben a ruhában, mégsem kísérhetlek vissza az Operaházhoz!” Valójában rövid időn belül ott állt előttem teljes pompájában az én „Világszép Nagynénim”. Sötétkék ripszből készült Chanel kosztümben, mely fehér paszpólozással díszelgett. Fehér cipő a lábán, s hasonló színű táska egészítette ki az öltözködést. Diszkréten csillogtak ékszerei, de jól láthatóan, hogy nem hamis aranyak villognak fehér bőrén, kezén. Az opera előadás kezdete előtt negyed órával átadott nagynéném Ida néninek. Rövid búcsúzkodás után eltávozott.„Micsoda jólöltözött úrinő a nagynénéd!” szemlélődött a távolba tanárnőm. Életem fontos állomásainál mindig ott találom Őt, Esztike nénit. A pesti iskoláim kezdete előtt Náluk szálltam 2006. TÉL
meg. Hasznos jó tanácsokkal látott el, mikor elindultam az Istenhegyi útra a Védőnőképzőbe. Férjem megismerése, esküvőnk előtti bemutatkozás már az összeomlás utáni időszakra tevődik. A II. Világháború után Magyarországon bekövetkező politikai változások a kiskereskedők megsemmisítését is célba vette és végre is hajtotta. Egy nap alatt elvették tőlük életük munkájának gyümölcsét. „Elém állt egy bőrkabátos férfi, mikor a pultnál kiszolgáltam, sziszegő hangon, fogát csikorgatva csak enynyit mondott: Minden különösebb cirkusz nélkül tegye ki az üzlet kulcsait és a kasszát! Szó nélkül hagyja el a boltot!” emlékszik vissza a nagynénim az 50-s évek elejére. „Hosszú ideig feküdtem az Ideg Klinikán. Nem is tudom hány hónapig. Idegösszeomlást kaptam. Azóta sem jött rendben teljesen az idegrendszerem. Csak altatóval alszom, éjszaka cserélem a hálóingeket, úszom a saját izzadságomban. Az idő hol ólomlábakon, hol nagy léptekben haladt. Feri bácsi, Esztike néni folytatták a szorgos hétköznapokat. Életük fenntartása igényelte mindezt. Elköltöztek a Jász utcából, a Mennyasszony utcába, felejteni akarták a szemközti fűszerboltot. Nem volt könnyű! S egy nap elkísértük Feri bácsit utolsó útjára. Egyedül maradt nagynéném. A sírt betakarták, a kondolálók elhagyták a temetőt, s mi felültünk a harmincas buszra együtt, s hazamentem vele a Béke úti lakásába, vigasztalva magányában. Elmerengve sírdogált, a múltba visszapillantva. Nem is tudhatta milyen nagy kérdést tett fel előttem: a gyermekekre vonatkozóan: „Akinek nincs a nem lévőt siratja, fájlalja, s akinek van a meglévő után bánkódik, vérzik a szíve.” A gyászév elcammogott. Az élet mindig meglepetéseket tartogat. „Bemutatom nektek Jánoskámat első nagy szerelmemet, akiről úgy tudtam, elesett a fronton!” Több, mint negyven év után feltá-
madnak az emlékek, kicsit megkopva, megöregedve, de élnek. Hamarosan összeköltöztek nagynénémék. Tízegynéhány évet éltek, egymás kezét szorítva, elmerengve sokszor a múlt színes virágcsokrai fölött. S aztán egy májusi délelőtt a Rákoskeresztúri temető szóró parcellájában a vízsugarak Jánoska hamvait is szétszórták. Eszter néném hetvenes éveinek végét taposta. A rázúduló magány, a kor bizonytalansága, huszárvágásra kényszeríttette. Feladta önálló lakását, és az új évezred küszöbén az ARANY ALKONY Bánkút utcai otthonába költözött. „…Különben most már jobban vagyok, csak túl egyedül, pedig 540-en vagyunk itt. Két barátnőm is akadt…” írja a hozzám küldött levelében, nem sokkal a berendezkedés után. Sokat levelezünk, különösen, ha nem vagyunk Pesten a családommal. Biztatom, csak írogasson, találkozásainkkor elbeszélgetünk a napi és régmúlt időkről egyaránt. Élő legendaként köztünk lépked még. SZEPTEMBER 4-ÉN BETÖLTÖTTE A 87. ÉVÉT. Botjára támaszkodva csendesen búcsúzik, rendezgeti sorsát, készül oda, ahonnan már nincs visszatérés. Az utolsók közt van Ő, akit nem nyeltek el a háborúk, a forradalmak, színre, tartalomra bármilyenek is voltak. Túlélték a vörös, a fehérterrort, a kemény és puhadiktatúrát. Ki és betelepítéseket, Nagymagyarországot, Trianon által megszabott csonka országot. Túlélték az átlagos életkort, s éltek a létminimum alatt. Az egykor volt „Világszép Nagynénimmel” való törődés, empatikus érzéseim az együtt töltött igen kevés szép napnak, s a magára maradt idős embereknek szól. Szívemnek, lelkemnek kedvenc nagynénje! Drága Jó Édesanyám (nagynéném Bimbikéje) testvére ESZTER, Isten éltessen a 87. születésnapodon! (Szűcs Lászlóné)
15
Rejtvény
16
2006. TÉL
Tartalom
ARANY ALKONY LAPOK Az intézményeinkben lakók, dolgozók és minden érdeklődő tájékoztató lapja
Impresszum Alapító: Arany Alkony Kht. 1154 Budapest, Bánkút u. 67-69. Szerkesztőbizottság: dr. Fülöp Róbert, dr. Hammer Péter dr. Molnár Árpád dr. Huszár László Kincses Krisztina Jakubosz Viktória Tervezőszerkesztő: Dobos Eszter
[email protected] Készült a HíR-ÁSZ Kft. Nyomdaüzemében 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 74. Felelős vezető: Hajdú József Terjeszti: Arany Alkony Kht. A jogszabályokon alapuló írások nem helyettesítik a jogszabályok hivatalos szövegét.
TISZTELT OLVASÓNK! Az Arany Alkony Lapok 2006. őszi számában előforduló nyomdai hibákért elnézésüket kérjük. HÍR-ÁSZ Kft. Hajdú József felelős vezető
2006. TÉL
3 5
11 12 13
2006. tél 2
Arany Alkony Hagyományaink, ajándékozási ötletek
4
Arany Alkony SZESZE
5
Egészség Mit jelent a téli depresszió, és mit tehetünk ellene?
7
Dolgozóink Törökbálint egyik dolgozójának bemutatása
8
Intézményeink Idősek Nappali Klubja
9
Érdekképviselet Érdekképviseleti Fórum a Bánkút utcai intézményben
10
Arany Alkony Hírek
12
Mesélő fényképek Dr. Görgő Pálné, Babus néni
13
Irodalom Válogatás lakóink verseiből
14
Szerkesztőségünkbe érkezett Egy szívhez szóló történet Keresztrejtvény
16
1
Arany Alkony
Karácsony ünnepe Már csak néhányat kell aludnunk és ránk köszönt az év egyik legszebb ünnepe a Karácsony.
Tudják-e kedves Lakóink és Dolgozóink, hogy honnan ered ez az egész világon elterjedt, ám mindenhol más népszokásokkal fűszerezett ünnep? Manapság a karácsonyi forgatagban és az egymást túllicitálni akaró vásárlási lázban sajnos, csak kevesek tudják, illetve keveseknek jut eszükbe, hogy mit is ünneplünk ilyenkor. Pedig a Karácsony a pogány és a keresztény világ számára is az év egyik legfontosabb napja. Vajon hogy lehet ez? A válasz nagyon egyszerű: a Karácsony két – egymástól jelentősen eltérő – ünnep ötvözéséből keletkezett. Az egyik (a régebbi) egy ősi pogány természetünnep: az újévé, az újjászületésé. Az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével: december 25-ével. Ekkor kezdenek a nappalok hosszabbodni. Régen az emberek sokkal inkább függtek a természettől, mint mostanság, és úgy gondolták, hogy a nap télen meghal. A tavasz közeledtével mindig félve várták, hogy feltámad-e újra. Megörültek tehát, amikor a nappalok hosszabbodni kezdtek, s örömükben ezt meg is ünnepelték a világ minden táján. A másik decemberi jeles nap a keresztény egyházak ünnepe: a Megváltó születésnapja, a gyermek Jézus ünneplése. A kereszténység legnagyobb ünnepe az az éjszaka, amelyen Jézus született, aki elhozta számunkra Isten mindenek fölötti szeretetének hírét és a megváltást. A kétféle hagyomány keveredése során alakult ki a mai ünnep: az öröm, a
2
békesség, a szeretet ünnepe. A karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Az újévbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése. Az angol nyelvben használt szó, a Christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetű, akárcsak a német Weihnacht, ami szent éjt jelent. Az újlatin nyelvekben (francia: Noel, olasz: Natale, spanyol: Navidad) születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. Sokféle szálból tevődik össze ez a gazdag ünnep, s minden nép még az elnevezésben is kiemelte, ami számára a legfontosabb benne. A karácsonyi szokások nem voltak mindig egyformák, az idők során nagyon sokat változtak, de sok állandó vonás máig is fennmaradt. Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét a gyertyafénytől csillogó karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb, de mindenképpen a leglátványosabb ünnepi szokás. Miért és mióta díszítjük, csinosítjuk oly nagy gonddal és odafigyeléssel az ünnepi fenyőt? Mit jelképezhet ez a FA? Ezt ma már csak a tudatalattink ismeri és puszta hagyományként, szüleinktől tanulva állítunk. Gondoljunk csak a tavaly állított fenyőre, milyen csodát és nyugalmat sugárzott. Nyugalma szinte lázadóan felkavaró: szinte ránk kiált: Ember! Állj meg! Nézz körbe és nézz magadba! Merengj el, hogy mit kaptál és azon, hogy mit adtál! Ezernyi és még több gondolatot indít el bennünk, pedig csak áll, nyugodtan, csendesen, a legszebb díszeibe öltözve. Nézzük hát mi a titka a karácsony legszebb díszének? Kezdjük a népi hagyományokkal, majd kukkantsunk bele a történelemkönyvek lapjaiba! Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomá-
ban voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai elrejtették Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.” A karácsonyfa állításának szokása azonban nem régi, legalábbis ebben a mai formában nem. A fák szerepe a különböző ünnepek során minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág, esetleg búza tekinthető a karácsonyfa elődjének. Mivel a karácsonyfa-állítás, amely a 17. században terjedt el, német eredetű szokás, nagyon valószínű, hogy eredetét egy régi germán hiedelemben kell keresnünk. Eszerint a téli napforduló idején a gonosz szellemek, démonok, a halottak szellemei kiszabadulnak, szabadon csatangolnak a világban. Ezektől a gonosz kísértetektől csak az védi meg az embert, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódik. Luther Márton, a reformáció nagy alakja, aki a hagyomány szerint először állított gyermekeinek karácsonyfát, nyilván ismerte ezt a hiedelmet. Ő azonban egy kicsit átalakította az ősi elképzelést, és Jézus születésének tiszteletére állította a fát, s a téli éj csillagainak párjaként számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. A Karácsony az ajándékozás ünnepe is. Ma a média és az emberek egyre növekvő igénye egy kicsit eltúlozta ennek a jelentőségét, és sokan kölcsönökbe, adósságokba verik magukat amiatt, hogy ajándékaikkal túlszárnyalják a másikat. Ám a lényeg az örömszerzés, nem pedig a minél drágább ajándék lenne. Gyertyát gyújtani a fákon és a szívekben is, és soha nem hagyni kialudni a lángot... Konkoly Zoltán szociális csoportvezető Arany Alkony III.
2006. TÉL
Arany Alkony
Karácsonyi ajándékötletek Végh Hajnalka programszervező Arany Alkony III.
Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományok. Karácsony közeledtével mindannyiunk központi problémája az ajándékozás. Ebben próbálok segíteni Önöknek. Az egyedi kézzel készített ajándékok mindig sokkal személyesebbek, értékesebbek, mert készítői az előállítás közben is az ajándékozottra gondolnak. A kötni szerető nagymamák köthetnek például pulóvert, sálat, a kisebbeknek babát; vagy horgolhatnak sapkát, terítőt a szeretteiknek. Divatossá váltak az úgynevezett decoupage, azaz szalvétatechnikával készített ajándéktárgyak is. Ennek a lényege, hogy különféle tárgyakra - cserép, üveg, fa, textil, fém - színes szalvétákból kivágott mintákat ragasztunk egy speciális ragasztólakkal. Minden ilyen tárgy dísze a lakásnak. Maradandó ajándék lehet egy kézzel megfestett üvegkép, pohár, vagy váza. Az üvegfestésben az a jó, hogy nem igényel különös tehetséget, kézügyességet, viszont akár művészi alkotások is készíthetõek. Nagy örömet szerezhetünk egy általunk sütött süteménnyel is, melyet egy fém süteményes dobozban helyezhetünk a fa alá mindenki kedvére! Süthetünk például a mellékelt recept alapján mézes puszedlit. Remélem sikerült egy kis segítséget nyújtanom, hogy meghittebbé tehessék a karácsonyt. Mindenkinek kívánok Békés Boldog Ünnepeket! 2006. TÉL
Mézes puszedli HOZZÁVALÓK: 1 kg liszt, 5 dl méz, 30 dkg cukor, 2 evőkanál sárgabaracklekvár, 4 tojássárgája, 1 doboz szalakáli (2 dkg), 1 teáskanál szódabikarbóna (2 evőkanál tejben feloldva), ízlés szerint: őrölt fahéj, szegfűszeg, ánizs, 1 citrom reszelt héja, 20 dkg margarin
Zsuzsi néni receptje
Elkészítés módja:
Az egészet összegyúrjuk, majd hűtőben két-három napig pihentetjük. Ezután 45 mm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk, sütjük. Sütés után azonnal puha és ehető. Pléhdobozban sokáig eláll.
3
Aktuális vő évi költségvetési törvény kapcsán újabb és még az ideinél is súlyosabb megszorító intézkedéseket tervez, még pedig elsősorban az idősotthonok állami támogatásának csökkentésével. A minisztérium jelenlévő képviselői a legkülönbözőbb intézményekből érkező szakemberek szájából hallhatták, hogy az intézmények számára megoldhatatlan nehézségeket okozna a jövő évi költségvetési törvény tervezetében szereplő megszorító intézkedések bevezetése. A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az idősotthonokban is nagyon sok olyan egészségügyi probléma és feladat van, amelyek ellátása ugyanolyan magas szintű felkészültséget igényel, mint amilyen egy kórházi vagy ápolóintézeti ellátáshoz szükséges. Ezért lenne szükség az egységes ápolásigondozási biztosítási rendszer kialakítására és bevezetésére – több nyugat-európai ország példáját követve – Magyarországon is úgy, ahogy egyébként azt a kormány tervei szerint a közeljövőben meg is akarják valósítani. Az előadók között azonban voltak olyanok, akik fenntartásaikat hangoztatták, ezért félő, hogy most ugyanúgy, mint az elmúlt egy, másfél évtizedben annyiszor, megint elmarad azoknak a szükséges változtatásoknak a bevezetése, amelyek az állami pénzek hatékonyabb felhasználásával lehetővé tenné minden rászoruló ember számára a színvonalasabb, hatékonyabb egészségügyi ellátást, ápolást és gondozást. Ennek ellenére, ahogy ezt dr. Pósfai Gábor az előadásában hangsúlyozta, a szakembereknek meg kell fogalmazniuk szakmai javaslataikat abban a reményben, hogy előbb-utóbb a politikai döntéshozók – félretéve a pillanatnyi pártpolitikai nézeteltéréseket – el tudják majd fogadni az ápolásra, gondozásra szorulók érdekében a szükséges és valóban előremutató jogszabályváltozásokat. Az Egyesület a továbbiakban is fáradhatatlanul küzd azért, hogy az idős emberek életkörülményeinek javítása, az intézmények gazdálkodási feltételeinek megőrzése ne eshessen áldozatul a gazdasági megszorító intézkedéseknek. Az Egyesület vezetése abban a reményben hogy erőfeszítéseik nem lesznek hiábavalóak, kíván minden „Arany Alkony”-lakónak békés, áldott karácsonyi ünnepeket, és boldog, nyugodt új évet!
Nagy volt az érdeklődés a SZESZE konferencia iránt Az Egyesület idén másodszor rendezett a szakemberek nagy érdeklődésével kísért konferenciát november 21-én Budapesten. A „Változások a szociálpolitikában Magyarországon” című konferencia az ország minden részéről vonzotta az érdeklődő szakembereket, önkormányzati, egyházi és nem állami intézményekből egyaránt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, Forgó Györgyné és a szociális szolgáltatások főosztályának vezetője, dr. Dávidné Hidvégi Julianna tájékoztatta a konferencia résztvevőit a szociális ellátások várható változásairól és a távlati elképzelések irányairól. Előadásokat tartottak egészségügyben és szociális területen dolgozó szakemberek, köztük dr. Pósfai Gábor, a SzESzE ügyvezető alelnöke, a szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésének összehangolt, egységes rendszerének lehetőségeiről. Bebizonyosodott, hogy az idősek ellátását végző és vállaló szakemberek szívesen együttműködnének minden olyan kormányzati elképzelés megvalósításában, amely javíthatná, fejleszthetné az intézmények szolgáltatásait, az idősek egészségügyi és szociális ellátását, ápolását, gondozását. Ugyanakkor kiderült sajnos az is, hogy a kormányzat a jö-
4
Dr. Pósfai Gábor ügyvezető alelnök Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete
2006. TÉL
Egészség
Mit jelent
a téli depresszió és mit tehetünk ellene?
A tél közeledtével, ahogy a napok egyre rövidebbé válnak, néhányan megtapasztalják a depresszió egy sajátos formáját, az ún. szezonális hangulati zavart, amit egymás közt csak téli depressziónak hívunk.Az állatvilágban megfigyelhető, hogy a hideg elől a madarak melegebb éghajlatra húzódnak, az emlősök „téli álomba” merülnek. A kevés fény, a szürke, borongós, esős idő, influenzás időszak próbára teszi a legtöbb élőlényt, így az embert is. Az érzelmi- és hangulatváltozások hozzátartoznak az életünkhöz akár az időjárásváltozás. 2006. TÉL
Szezonális hangulatzavarról beszélünk, ha: – a depressziós tünetek rendszerint az őszi, téli hónapokban jelentkeznek; – a depresszió csillapodik a tavaszi, nyári hónapokban; – a tünetek előfordultak az előző két év során, de nem-szezonális epizódok nem voltak; – a szezonális epizódok száma felülmúlja a nem-szezonális epizódokét. Gyakori tünetek: – Alvásproblémák: túl sok alvással sem ébred frissülten, nehéz felkelni az ágyból, fáradtság, szüksége van a délutáni szundikálásra. – Túlevés, nassolás: magas szénhidráttartalmú ételek, édesség, rágcsálnivaló utáni sóvárgás, mely elhízáshoz vezethet. – Alkoholfogyasztás fokozódhat – Érzelmi válság: kétségbeesés, reménytelenség, gyötrelem, bűnösségérzés, szorongás, a mindennapos feladatok frusztrálóvá válása, összpontosítási-, döntési nehézség, kedvetlenség, ingerlékenység, öröm helyett „üresség” érzése, ok nélküli sírás. – Társadalmi visszavonulás: társaságkerülés, család, barátok, hobbi, napi teendők iránti csökkent érdeklődés. – Testi tünetek: étvágyváltozás, gyakorta előforduló ízületi vagy hasi bántalmak, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése, szexuális vágy csökkenése. Mi okozhatja? A kutatások jelenleg is folynak, de a fényviszonyokkal összefüggő, az agy kémiáját érintő változások fontos szerepet játszanak létrejöttében. A fény mennyisége bonyolult biológiai folyamatok révén meghatározza az
5
agy kicsiny mirigyének (ún.tobozmirigy) működését, ami a melatonin nevű hormon kiválasztásáért felelős. A melatonin jelentős szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus, a biológiai óra szabályozásában. A fény mennyisége így meghatározza, hogy mennyi melatonin szabadul fel és kerül a véráramba. Sötétben növekszik a melatonin kiválasztás, míg a fény gátolja azt. Vizsgálatok tanúsága szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron egy 24 órás időszakban kevesebb idő van arra, hogy a melatonin, melynek termelését a napfény gátolja, a véráramba kerüljön, míg a hosszú sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban fellépő tünetekért, illetve a téli „takarékos üzemmódra” átállásért a megemelkedett melatonin szint felelhet. Előfordulhat azonban, hogy biológiai óránk nem tud „lépést tartani” a napirendünkkel. A téli depresszióban szenvedők számára így nehézzé válik a napfény hiányához való alkalmazkodás a sötét hónapok alatt. A tünetek olyankor a legsúlyosabbak, amikor a nappalok a legrövidebbek. A modern életmód következtében jelentősen lecsökkent a napfényadagunk, hiszen az ébren töltött órák mind kevesebb részét töltjük a szabadban. Túl azon, hogy ez megfoszt minket a napfény jótékony szabályzó hatásától, kárt okoz az is, hogy mesterséges fények közé kényszerülünk. A mesterséges fények egy része, különösen a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek, kifejezetten káros (a stresszhormonokéhoz hasonló) hatással vannak a szervezetre. Sajnos ilyen a legtöbb iskola és iroda fényforrása napjainkban. Van megoldás! Az enyhébb tüneteken segíthet, ha nappal minél több időt töltünk a szabadban, és ha megpróbáljuk úgy átrendezni lakásunkat, irodánkat, hogy azok minél több természetes fényt kapjanak. Érdemes mozgással, sétával, kocogással kihasználni a szebb téli napokat. Mozgás során agyunk örömérzést fokozó kémiai anyagot termel! Egy vizsgálat szerint, egy óra séta a téli napsütésben ugyanolyan hatásos volt, mint két és fél óra fényterápia. A fényterápia, melyhez speciális, a nap fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpákra van szükség, hatásos lehet súlyosabb tünetek esetén
6
is. A mesterséges színes fény ugyanis, a napfényhez hasonlóan, gátló hatással van a melatonin termelésére. Ha a fényterápia nem segít, gyógyszeres kezelést javasolnak a szakemberek. A gyógyszerek két-három hét alatt tünetmentesíthetik a beteget, de szedésüket ez után is folytatni kell. Nyáron nem javasolt a gyógyszer szedés, ám a súlyos szezonális megbetegedésben szenvedőknek azt tanácsolják, ősszel kezdjék újra a gyógyszerszedést, megelőző jelleggel. Tippek a megelőzésre: – Figyelje hangulatát és energiaszintjét! Ha gyengül a nyár elmúltával, próbáljon megelőző „intézkedéseket” tenni (jó könyv, zene, kisebb napi célok teljesítésekor önjutalmazás, másokon segítés,család, barátok, régi ismerősök felé fordulás, vitaminok, mozgás); – Tervezzen aktív elfoglaltságokat még az ősz elején! – Próbáljon sok időt természetes fényben, a szebb napokból minél többet a szabadban tölteni. – A szürke napokon használjon minél több fényt otthonában és munkahelyén! – A legfontosabb: ha úgy érzi, „süllyed” és nem tudja uralni a helyzetet, ne szégyenkezzen, és ne próbálja elrejteni érzéseit! Sokan mások is hasonlóan éreznek. – Kérjen segítséget szakembertől: ha idén talál valamilyen megoldást, azt valószínűleg minden elkövetkezendő ősszel, télen használni tudja majd!
Kulturális hatások, avagy ünnepváró gondolatok A téli ünnepek, Karácsony, szilveszter környékén, ha bekapcsoljuk a tévét,
a rádiót, vagy kinyitunk egy újságot, minden azt sugallja, hogy meleg hangulatban „kell” töltenünk ezeket a napokat, szeretteink, barátaink körében, jó vacsorák, szép ajándékok közt, akár egy érzelmes karácsonyi dalban. Mindez felerősítheti a tüneteket azoknál, akiknek valamilyen okból nincs módjuk másokkal ünnepelni. Másik oldalról a Karácsony és az egyik legfontosabb zsidó örömünnep, a Chanuka (melynek ideje a Gergely naptár szerint évente változó, de szintén december közepére, végére esik) valószínűleg nem véletlenül a „fény ünnepei”. Vannak, akik úgy tartják, e kultúrák között megfigyelhető egybeesések arra engednek következtetni: annak, hogy ilyenkor ünneplünk, több köze lehet az évszakok váltakozásához, mint a valódi történelmi dátumokhoz: az ünneplés ürügyén való együttlét és az otthonok, utcák fénybe öltöztetése a „lélek felmelegítését” segítik a legsötétebb napokon. A fény ott van a környezetünkben, lelkünkben, hagyományainkban, keressük meg,vegyük észre! Fényességes, hagyományidéző, békés Ünnepeket! Dr. Valastyán Rita pszichiáter szakorvos
2006. TÉL
Dolgozóink
Bemutatkozik a Törökbálinti intézmény egyik dolgozója: Izmindi Gyuláné, azaz
„Mosolygós“ Ani
Izmindi Gyulánéval, – a Törökbálinti Intézmény gazdasági ügyintézőjével – a „Mosolygós” Anival, Győrfiné Marika, a szociális csoport vezetője készített interjút. – Mióta dolgozol az Arany Alkony Törökbálinti Otthonában? – Szinte a kezdetektől, 2002. októbere óta. Előtte is gazdasági területen dolgoztam, harminc évig. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem és két évig mérlegképes könyvelői tanfolyamra is jártam. A munkahelyemet a rendszerváltás után privatizálták és – hasonlóan a többiekhez – nekem is hamarosan megszűnt a státuszom. 2006. TÉL
Ezután – mivel anyósom, akivel együtt laktunk, ápolásra szorult – évekig otthon maradtam, ápolási díjat kaptam. Később a nagylányom hazaköltözött, így meg tudtuk oldani a mama ápolását és én ismét munkába állhattam. Egy csomagküldő cég telefonos ügyfélszolgálatánál helyezkedtem el. A telefonos ügyfélszolgálat nehéz munka, a megrendelésektől a reklamációig minden hozzánk tartozott. Rendkívüli türelemre volt szükség, hiszen ahány vevő, annyiféle ember, ráadásul „látatlanban”, hiszen személyes kontaktus nem volt köztünk. Úgy éreztem, ez nem igazán az én területem, és másik munkahely után néztem. Egy kedves helybéli ismerősömtől hallottam, hogy az Arany Alkony Idősek Otthonába gazdasági ügyintézőt, pénztárost keresnek. Jelentkeztem az önéletrajzommal az intézmény vezetőjénél és felvettek.
– Hogy érzed itt magad? – Első perctől fogva nagyon jól. A lakókkal a kezdetektől megtaláltam a közös hangot. Úgy érzem, a szeretet kölcsönös, pedig a pénzügyi dolgokban határozottnak kell lennem. A hozzám forduló lakók kérdéseit igyekszem türelmesen megválaszolni. Persze az is igaz, hogy nem fejezem be a munkámat és a lakókkal való kapcsolatomat a pénztár bezárásával. Hacsak tehetem, részt veszek a közös programokon, elmegyek a lakókkal színház-
ba, kirándulni, itt vagyok a főzőcske klubon és a bálokon is. Így a többi munkatárssal is nagyon jó a kapcsolatom, az ápolókkal éppen úgy, mint a szociális munkatársakkal, a műszaki, a konyhai dolgozókkal. Kollégáim gyakran jönnek hozzám kérdéseikkel, problémáikkal, persze elsősorban a bérekkel, számlákkal de egyéb pénzügyi dolgokkal is, és én megpróbálok mindenkinek segíteni. – Család? – 1975-ben mentem férjhez, azóta itt lakom Törökbálinton. Egy felnőtt fiam és egy felnőtt lányom van. A lányoméknál már két gyermek is született, egy 5 éves kisfiú és egy 2 éves kislány unokám van. Együtt lakunk, egy házban, de külön lakásban, és kölcsönösen segítjük egymást. „Szabadidőmben” legtöbbször az unokáimmal foglalkozom. – Mitől vagy mindig ilyen jókedvű, mosolygós?
– Szerencsés vagyok, ilyen a természetem!
Győrfi Lászlóné szociális csoportvezető Arany Alkony Idősek Otthona V.
7
Klub
Bemutatkozik
a törökbálinti Arany Alkony Idősek Klubja
Az Arany Alkony Kht. 2003. március 31-től kapott működési engedélyt a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Igazgatási Főosztályától Idősek Klubja működtetésére. Ezt követően, 2003. június 12-én az Arany Alkony Kht. és Törökbálint Nagyközség Önkormányzata között Ellátási Szerződés jött létre, melynek értelmében az Arany Alkony Kht. átvállalja az Önkormányzattól az Idősek Klubjának működtetését, saját üzemeltetésében álló, Törökbálint, Kazinczy F. u. 105. szám alatti Idősek Otthonának épületében. Az ellátásban részesítendők köre: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén élő időskorúak. Az Idősek Klubjának működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kezdettől fogva rendelkezésre állnak. A Klub munkanapokon reggel 9 órától délután 3 óráig tart nyitva, tömegközlekedéssel könnyen elérhető, az akadálymentes közlekedés biztosítva van az egész épületben, bútorzata és berendezései, felszerelési tárgyai az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi állapotának megfelelnek. Klubtagjainknak külön klubhelyiség áll rendelkezésükre, amely közösségi együttlétre alkalmas, TV, videó, DVD lejátszó, rádiós magnetofon, társasjátékok, folyóiratok, napilapok, könyvek teszik színesebbé ittlétüket. Természetesen a higiéniai feltételek is biztosítva vannak, az ellátottak részére külön WC, mosdó, tisztálkodási lehetőség áll rendelkezésre. A klubhelyiségen kívül használhatják az Otthon valamennyi közösségi helyiségét, a könyvtárat, az uszodát, a pezsgőfürdőt, a büfét is. Ezen túlmenően az Otthon által nyújtott szolgáltatások közül, a napi egyszeri meleg étkezésen kívül (amely igény szerint diétás menü is lehet) igénybe vehetik az egészségügyi ellátást, a mosodai szolgáltatást, térítésmentesen könyvet kölcsönözhetnek a könyvtárból. Orvosi javaslatra járhatnak az itteni gyógymasszőrhöz, részt vehetnek a gyógytornán,
8
keddi és csütörtöki napokon lehetőséget biztosítunk az uszodahasználatra, és természetesen látogathatják az Otthonban szervezett valamennyi programot (kirándulások, színházlátogatás, bálok, főzőcske klub, kézműveskör, vetítések, vásárok, előadások, közös ünnepek stb.). A mentálhigiénés munka részeként életvezetési tanácsokat kérhetnek és segítünk a hivatalos ügyek intézésében is. Az Idősek Klubjának működését a Házirend szabályozza. A klubtagok az ellátásért személyi térítési díjat fizetnek, nyugdíjtól függően. A személyi térítési díj mértéke az Ellátási Szerződésben meghatározottak szerint kerül kiszámításra. Az Idősek klubja igénybevétele önkéntes de kezdeményezheti a háziorvos, illetve a Polgármesteri Hivatal arra illetékes csoportja is. Az írásban benyújtott kérelmet az Intézményvezető bírálja el. A klubtagok jelenlegi létszáma 14 fő. A nyitás óta összesen 23 fő iratkozott be. A kilépők nagy része magánjellegű problémák (családi körülmények megváltozása), vagy hoszszabb kórházi kezelés miatt lépett ki a klubból. Az Arany Alkony Idősek Klubja továbbra is szeretettel vár minden kedves törökbálinti, időskorú érdeklődőt!
Varga Anita klubvezető Arany Alkony Idősek Klubja
2006. TÉL
Érdekképviselet
Érdekképviseleti Fórum – Bánkút utcai Intézmény A Bánkút utcai intézményben kezdetben az ellátást igénybevevők választott képviselőinek útján Lakóönkormányzat működött, mely az intézmény szerkezeti felépítését figyelembe véve szintenként delegált képviselőkből, 12 főből állt. Csak ezt követően került lasztásra az Érdekképvisleti melynek tagjai lényegében a Lakóönkormányzati tagokból tódtak, tulajdonképpen csak
megváFórum, korábbi válasza meg-
nevezés változott, hiszen a szerepük, tevékenységük ugyanaz maradt. Jelenleg a Bánkút utcai intézmény lakóinak érdekeit 4 fő lakó képviseli, Sziklai Oszkárné a Fórum elnöke, Koncz Éva, Kókai Gyuláné, valamint Sárközi Lajosné. Lakóink a Fórum tagjait a közösséget érintő javaslataikkal, ötleteikkel felkereshetik, s ezért havi egy alkalommal, fogadóórát tartanak. Lakótársaikkal jó és közvetlen viszonyt tartanak fenn, nemcsak a panaszaikat hallgatják meg, és próbálják orvosolni, hanem mindenkor friss információkat közvetítenek. Nagy hangsúlyt fektetnek az állandó egészségügyi felügyeletet igénylő lakótársaik érdekeinek képviseletére, akiket rendszeresen felkeresnek apartmanjaikban, tájékozódnak problémáikról, s az őket foglalkoztató kérdésekről. A lakók érdekeinek érvényesítése céljából figyelemmel kísérik az Otthon életét, rendjét, felfigyelnek a szándékos pazarlásokra, szándékos rongálásokra, javaslatot tesznek ezen tevékenységek megelőzésére, megakadályozására. Különösen jó viszonyt ápolnak az intézmény vezetőjével is, akitől minden-
Koncz Éva nemű tájékoztatást megkapnak, kapcsolatuk kétirányú, egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az otthon zavartalan működése érdekében segítséget nyújtanak az intézmény dolgozóinak az együttélési szabályok elfogadtatásával, a közösen kialakított normák közvetítésével. A Érdekképviseleti Fórum negyedévente egy alkalommal ülésezik, de szükség szerint, bármikor összehívható. A Fórum döntéseit minden esetben körültekintő tájékozódás és kivizsgálás előzi meg.
Lendvay Betty szociális csoportvezető Arany Alkony II.
Sziklai Oszkárné 2006. TÉL
9
Hírek
A
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
rövid története A kezdetek....
1987 őszén két ember találkozott Budapesten, a Zugligeti Szent Család Plébánián, akik egymástól függetlenül már hosszabb ideje keresték a szegények támogatásának lehetőségeit. A Németországban élő Csilla Frfr. von Boeselager kopogtatott be Kozma Imre plébános ajtaján. A hiányosan felszerelt kórházakról, szociális otthonokról, a kisnyugdíjasok, a több gyermeket nevelő családok megélhetési gondjairól, az erkölcsi értékrend, a lelki élet zavarairól és a segítségnyújtás módjairól beszélgettek. 1988 decemberében alakult meg Németországban Csilla Frfr. von Boeselager vezetésével az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd 1989. február 4én Magyarországon Kozma Imre atya vezetésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ), mely a Szuverén Máltai Lovagrend kilenc évszázados eszméje – “A hit védelme és a szegények szolgálata” – szellemében jöhetett létre. Az 1990-es évek közepére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos szervezetté fejlődött. A fővárosban működő Budapesti Központon kívül nyolc vidéki nagyvárosban létesültek területi központok. Sokágú tevékenységét legjobban az adomány kifejezés szimbolizálja, amely olyan ajándék, amit azért kapunk, hogy tovább adhassuk. Az adományok mögött ezer és ezer jószándékú ember szolgáló, szervező és gyûjtő munkája áll. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országosan közel 60 intézményt és
10
berek otthoni ellátása, gondozó, ápoló intézmények – szociális otthonok, idősek átmeneti otthonai, napközi otthonai, idősek klubjai, stb. – megnyitása, testi és szellemi fogyatékkal élő embertársaink részére napközi otthonok – kialakítása, megélhetési gondokkal küzdő, kilátástalan helyzetben lévő családok, családtöredékek intézményes felkarolása, az elhagyott, árva és súlyosan veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek, fiatalok felnevelésére szervezett otthonok, szolgálatok – nevelőszülői hálózatok, gyermekjóléti szolgálatok, stb. - megteremtése. több mint 130 különféle szolgálatot működtet, közel nyolcezer önkéntese a testvéri szeretetben gyökerező szolidaritást képviseli.
Főbb tevékenységek... Hajléktalan embereket gondozó hálózat kialakítása, működtetése, beteg és megfáradt, magukra maradt idős em-
Köszönjük! Köszönjük a M a g y a r M á l t a i S z e r e t e t s z o l g á l a t n a k, különösen Tabak Lajosnak, Dr. S. Tóth Máriának és lelkes csapatuknak, hogy évről évre, fáradhatatlanul végzik Lakóink és Dolgozóink kötelező tüdőszűrését mobil tüdőszűrő állomásuk segítségével!
Öregdiákok Világtalálkozójának adott otthont 2006. október 7-én az Arany Alkony Kht. Bánkút utcai intézménye. Az ünnepségre hivatalosak voltak az 1926-ban alapított Leánykálvineum Tanintézet volt tanárjai, növendékei, dolgozói és családtagjaik is, országhatáron innen és túlról. A rendezvény fővédnökekében Dr. Bölcskei Gusztáv református püspököt tisztelhettük.
2006. TÉL
Hírek
Köszöntő
Dr. Huszár László ügyvezető igazgató
Áldott Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt kívánok az Arany Alkony Kht. összes Kedves Lakójának és Dolgozójának!
A jövőben is Önökkel Önökért!
Ajándék képeslapok!
Téli számunkban ajándékkal kedveskedünk Önöknek! Fogadják szeretettel az újságunkhoz mellékelt 2007. évi falinaptárat, mely funkcióját tekintve nem egyszerűen „csak” egy naptár! Játékra hívjuk Önöket! Tanuljunk és játsszunk együtt! Vagy másképpen: tanuljunk játszva! Figyelje meg a napokat! Minden nap mellett talál két angol szót magyar jelentésével együtt! Ha mindennap néhány percet „áldozunk” arra, hogy megjegyezzük az aktuális nap mellett lévő – az angol nyelvben leggyakrabban használt – szavakat és azok jelentését, nem csak memóriánkat erősítjük és tesszük próbára, hanem ismereteinket is bővítjük, egyszerűen, könnyedén! Reméljük, hogy kedvükre van felhívásunk, és 2007 végén mindannyian több, mint hétszáz angol szót, illetve kifejezést fogunk tudni! Ne felejtsük el, tanulni sosincs késő és amit megtanulunk, az a miénk! Tudásunk olyan, pénzben nem mérhető érték, mely felemel miket, olykor naggyá tesz! Ne hagyjuk ki az így adódó lehetőséget! Ha a szavak kiejtésével kapcsolatban segítségre lenne szükségük, forduljanak bizalommal kollégáinkhoz!
Az Önök számára még egy meglepetéssel kedveskedünk! Ajándékunk 4 db Karácsonyi képeslap, melyeket elküldhetnek szeretteiknek, barátaiknak, ismerőseiknek. Ajándékunk értékét növelve – csak és kizárólag az Arany Alkony Idősek Otthonainak lakóitól – átvállaljuk a képeslapok feladásának postaköltségét. Nem kell a postán hosszan sorba állva bélyeget vásárolniuk, mert képeslapjaikat 2006. december 22-e 15 óráig leadhatják az intézmény gazdasági irodáján és munkatársaink feladják! Javasoljuk, mielőtt a perforált képeslapokat elválasztják egymástól, a perforálás mentén hajtsák össze azokat, ezzel elkerülhető, hogy a lapok megsérüljenek. Amennyiben segítséget igényelnek, forduljanak a szociális csoport munkatársaihoz! Lepjék meg szeretteiket, barátaikat egy karácsonyi képeslappal! Szívet melengető érzés, amikor a postaládából előkerülő képeslapok feladójaként szeretteink nevét olvashatjuk! A naptár és a képeslapok elkészítésével célunk az volt, hogy örömet szerezzünk valamenynyi Kedves Lakónknak, Dolgozónknak, és minden Tisztelt Olvasónak! Reméljük sikerült!
2006. szeptember 21-én az ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUMOK II. PEST MEGYEI TALÁLKOZÓJÁN a Törökbálinti Intézmény Érdekképviseleti Fórumának tagjai is részt vettek. Bali Istvánné a Fórum elnöke, mint társ-szekcióvezető volt jelen az immár második alkalommal megrendezésre kerülő találkozón. A Fórum tagjai 2005-ben is meghívottak voltak a rendezvényre, ahol hasonló intézmények fórumainak tagjaival találkozhattak. A rendezvény igen hasznos volt – számolt be Baliné –, hiszen tájékozódhattak arról, hogy más, hasonló ellátást nyújtó intézményekben jellemzően milyen problémákkal, panaszokkal fordulnak a Gondozottak a Fórum felé. A „szakmai műhelyekben” a tapasztalat- és információ cserén túl minden érintett részletes tájékoztatást kapott
2006. TÉL
Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kíván Önöknek: az Arany Alkony Lapok Szerkesztőbizottsága pl.: a jogszabályi változásokról és minden olyan kérdésről, melyek egy Fórum munkája során megfogalmazódnak. A Fórum elnöke elmondta, hogy a Betegjogi-, Ellátottjogi- és Gyermekjogi Közalapítvány Pest megyei ellátottjogi képviselői által szervezett, a Tápiógyörgyei Pszichiátriai Betegek Otthonában megrendezett találkozó megnyitóján nagyon kedves fogadtatásban volt részük. Az Otthon lakói énekkel, versek szavalásával kedveskedtek a megjelenteknek. A hatalmas, kastélyszerű intézménynek nagyon szép és rendezett parkja van, ahol az ott lakók kedvükre sétálhatnak. Az egész napos rendezvénysorozatról lakóink új információkkal gazdagodva tértek haza, remélve, hogy jövőre újra lehetőségük lesz a meghívottak soraiban lenni, mely meghívásnak szíves örömest tesznek eleget!
11
Arany Alkony
Változások a gondozási dokumentáció vezetésében Urbán Zsombor ápolási koordinátor
Az elmúlt év során számos változásban volt részünk, amely változásokat Lakóink gondozási dokumentációjának megjelenésében és vezetésében is megtapasztalhattuk, megtapasztalhatjuk. Ezen változások elsődleges célja, hogy a mindennapi ápolásban-gondozásban aktívan
résztvevő kolléganők, kollégák munkáját megkönnyítsük, egyben megfeleljünk a mai kor elvárásainak, követelményeinek is. Ezen célok elérése érdekében a korábbi, teljes egészében papíralapú gondozási dokumentációkat számítógépes dokumentációkkal kezdtük felcserélni. A számítógépes dokumentációk számos előnnyel bírnak. Többek között ezek az elektronikus dokumentumok nem foglalnak annyi helyet, és tárolásuknak köszönhetően a szükséges információk bármely, intézményünk hálózatához csatlakozó számítógépről meg-
tekinthetők a megfelelő azonosítók és jelszavak birtokában. Számos esetben előfordul, hogy jogszabályokban előírt jelentési kötelezettségeknek eleget téve bizonyos adatok kigyűjtésére is sort kell kerítenünk, amely ennek az újfajta rendszernek köszönhetően sokkal egyszerűbbé válik, ilyen módon csökkenhet az adminisztrációra fordított idő mértéke is. A gondozási dokumentációk egyes részét természetesen nem tárolhatjuk csak a számítógépes rendszerben, mivel bizonyos dokumentumokat mind a Lakóknak, mind az ápolást, gondozást végzőknek is alá kell írniuk, így néhány irat, nyomtatvány megmarad nyomtatott formában is az elektronikus adattárolás mellett.
Mesélő fényképek Téli kiadványunkban ismét szeretnénk két fénykép kapcsán feleleveníteni egy korszakot, mely meghatározó volt sok lakónk életében. A képeket Dr. Görgő Pálné ‘Babus néni’ bocsájtotta rendelkezésünkre, aki az újpalotai Arany Alkony Idősek Otthonának lakója. Babus néni Békés megyében Szarvason született 1926-ban, paraszt-polgári családban. Életének első, meghatározó részét is a békési városban töltötte. Az óvoda, elemi- és polgári leányiskola után a város adta oktatási lehetőségeket kihasználva 1945-ben végezte el a tanítóképző főiskolát. Szarvas igen jó hírű iskolaváros volt akkoriban. Azon kevés mezővárosok közé tartozott, ahol az alap szinttől a felső fokig lehetett tanulni. A főiskola befejezése után pedagógusként helyezkedett el szülővárosában. 1958- ig dolgozott az 1. számú általános iskolában tanítóként. 1958-tól Budapesten helyezkedett el és huszonöt évig tanított, fejlesztett gyerekeket a X. kerületben, a Gém utcai gyógypedagógiai iskolában. A felső kép 1944-ben készült, a helyi Levente tiszti bál alkalmából. A kor báli szabályai szerint 17 éves kor előtt nem lehetett részt venni a rendezvényen, amelyet személyre szabott meghívó garantált. Az etikett részét képezte a nőknél az estélyi ruha, és a fehér glasszé kesztyű, amelyet éjfélig nem lehetett levenni. Az este folyamán a szülői felügyelet alapvető volt ekkoriban, mely jó alkalmat jelentett a szülőknek is a társasági életre. Babus néni emlékei
12
szerint évente két három bált tartottak. A Leventék mellett a Gazdasági Iskola által rendezett Mikulás bál, illetve a Szarvasi Gimnázium és a Tanítóképző Intézet által rendezett Farsangi bál volt még igen jó hangulatú. Az alsó kép még a polgári leányiskolában örökíti meg lakónkat, egy a kor iskolai életére jellemző, azonban rég elfeledett esemény „A virágok és fák napja” apropóján. A népszerű rendezvény-sorozat minden év májusában került megrendezésre és különféle módon próbálta megismertetni, megszerettetni a természet csodáit a gyerekekkel. A tanárok szabadtéri előadásokat tartottak a természetben, mintegy direkt módon mutatva meg a növényzetet, és a helyi állatvilágot. A természet fontosságát mint alap értéket szerették volna „elplántálni” a diákokban. A természet és az egészség összefüggéseit keresve, a rendezvények egy része sportpályán zajlott, játékos formában. A képen Babus néni margarétának öltözve egy balett előadáson táncol, ugyanis a kulturálisan pezsgő szülővárosának volt külön zene és tánciskolája is. Babus néni ma is szeretettel gondol vissza ezekre az időkre és ma is kedveli a társas összejöveteleket. Rendezvények ma is vanSzabó Imre nak, „csak” a kor, a helyszín és a intézményvezető hangulat változott. Babus néni ma Arany Alkony az Arany Alkony Idősek Otthona Idősek Otthona III rendezvényeit látogatja. 2006. TÉL
Irodalom
Válogatás
lakóink verseiből „Eldöntötte hátralévő éveinek a sorsát, Maga maradt, az otthonba lelte biztos oltalmát.” („Alkony felé vezet az út”) Bizonyára lakóink közül nem egynek a gondolatát öntötte versbe Lipóczki Mihály, aki júliusban költözött a Paskál Otthonba. Versei gyakran önéletrajzi ihletésűek, ezekben gyakran történelmünkre is ráismerhetünk: „Emlékszem még a háborúra s azt követő időre Összetartott a magyar ember, épített is kedvére, Nehéz napok kovácsolták össze a mi népünket, Romos házból téglát pucolt, úgy építi jövőnket.” („Nehéz napok…”) Számos verse viszont szerzőjük természet-szeretetéről tanúskodik. A vidéki élet, a kert, a gyümölcsfák, a méhek – mindmind visszatérő motívumok, ami nem is csoda, hiszen Mihály a Tisza partján született. Ezeket a meghatározó élményeket a nagyvárosban eltöltött ötven év sem tudja vele elfeledtetni: „Ékszereknek nézem én A harmat fénylő cseppjeit, Olyan látvány, mint az álom, Tündérország kincsei. Tavasszal a gyümölcsfánk Felveszik a szépruhát, Menyasszonynak nézem őket, Nincs is szebb a tavasznál.” („Tavasszal a víkenden”) Kívánjuk Mihálynak, hogy az élet minden nehézsége ellenére is őrizze meg ezt a derűt lelkében, és így karácsony táján köszönjük, hogy versein keresztül megpróbál vele minket is megajándékozni:
„Sok szeretettel Igazgatónőnek!” kísérő szöveggel érkezett Csípő Józsefnétől az Arany Alkony Kht. Mátyás téri otthonának lakójától az alábbi vers. Nagyon szépen köszönjük Csípő Erzsikének! Mikulásra Szinte az egész világon ismert Mikulás napja, Kire minden felnőtt, s gyermek várakozik izgulva. Cipeli jól megrakott puttonyát a Télapó, S mindannyiunk örömére előkerül a sok jó. Ez ünnepség jeles napján Dalma Asszonyt köszöntjük, Aki ismét eljött hozzánk, együtt örülni velünk. Kérjük, soha ne feledje az itt élő lakókat, S látogassa nagyon sűrűn a mi kis otthonunkat. Jó Télapó hallgasd meg most közös kívánságunkat, Segíts kizárni lelkünkből a csúf gondolatokat. Az irigység és ármány életünkből eltűnjön, Jóakarat és szeretet szívünkbe költözzön. Bárcsak a Nagyszakállú, tarisznyájában hozna, Nemzetünknek megbékélést, egyetértést hazánkba. Hisz ha itthon megegyezés oly nehezen jön létre, Nem várhatjuk a világtól, megszülessen a béke. E háznak minden lakója kora javát leélte, Egy kis nyugalmat remél csak, egymás búját megértve. Ezért kérjük Mikulásunk ajándékozz meg minket, Megértésben, békességben élhessük az életet! Budapest, 2006. december hó 6-án.
„Karácsonynak szent estélye A legszentebbnek mondható Szülő gyermek ajándékoz, Az öröm mindig velük volt. Szent estéket a gyerekek Nem felejtik soha el, Alig várják, hogy eljöjjön Boldogságban örülnek.” („Karácsony estéje”) 2006. TÉL
13
Életút
szívhez
Egy szóló történet...
Szűcs Lászlóné hozzátartozó, lapunk egyik rendszeres olvasója, kereste meg szerkesztőségünket, és kérte, hogy Nagynénjéről írt visszaemlékezését közöljük le újságunkban. Megkeresését örömmel vettük, ezen oldal hasábjain osztjuk meg nagynénje felé intézett jókívánságait, és történetét, továbbá ezúton kívánunk minden jót Kedves Gondozottunknak Manuli Ferencnének! „Itt a földön csak az emlékezés a sajátunk, legalább hadd emlékezzek…” (Herkules, amerikai fantasztikus film) A halvány sárgászöld tüllfátyol a Berettyó gátoldalának tavaszi színeit idézte, mely körbeölelte. Márvány sima vállain, szabadon lengett a fiatalság minden bája. Első színes fénykép, mely mély nyomokat hagyott bennem nagynéném, született Rácz Eszterről. „A szép Rácz lányok egyikéről, a szép Esztikéről”, ahogy gyermekkoromban hallottam emlegetni. Jóval a születésem előtt indult el a múlt század harmincas éveiben meghódítani székesfővárosunkat. Piros, szeles felhők úsztak az égen, kitüzesedett az égalja, mikor elbúcsúzott édesanyjától: égett gyermekarca, szíve szorongott. Csak egyet érzett: menekülni innen, elmenni, tovább haladni, az apja zaklatásai elől, kitől rettegett. Valójában az első látszat segítség után, Rózsi testvére csúfosan kihasználta kicsi húgát. Egy tál bableves ára, egy
14
csipkekombiné volt a támogatónál. Jó ideig otthont adott a pestszentlőrinci peremkerület a vidéki kislánynak, de aztán útjaik elváltak. Eszterkének saját lábain kellett megállni. Nagynénémről az első élőképem a negyvenes évek korai időszakából szár-
mazik. Öcsém keresztelőjére érkezett. Elegáns volt. Sötétkék horgolt ruhájában, magas, parafa talpú szandáljában, feltornyozott „soppos” frizurájában, diszkrét arcfestékeivel, jó illatával magasodott előttem, magára vonva mindenki tekintetét, aki csak elhaladt mellette. Roppant boldog voltam, hogy a parfümös levegőt árasztó szép néninek szorosan foghattam a kezét. Hozta az új babakocsit, vitte a sok fehér csipke között keresztelni az öcsémet a katolikus templomba. Alig pár hónappal előtte esküdött örök hűséget az angyalföldi kistemplomban Manuli Ferencnek, a Jász utcai fűszer és vegyes kereskedés tulajdonosának. Férje családja a XIX. század végén telepedett le Magyarországon. A jobb megélhetés reményében vándoroltak ide Olaszországból. Szorgalmasan, időt nem kímélve lépegetett előre a család. Az I.Világháború pusztító károkat idézett elő Feri bácsi egészségében. Eszter néném előtt nem volt ez titok, ennek ellenére feleségül ment hozzá. Miért? 1942-t írtunk a kalendáriumban. Nagy szerelmét, Jánoskát, mint berepülő pilótát a frontra küldték. Rövid idő elteltével kapta az értesítést János szüleitől: „Fiuk elesett!” Nyugtatták a fiatal lányt: El kell fogadni a tragédiát, menjen mielőtt férjhez, keressen maga mellé támaszt. Az angyalföldi albérleti szobák, a háborús bizonytalanságok nem adtak Nagynénémnek megnyugvást. A szép olasz fiú egyre többet szemezgetett a szemközti fűszerbolt ajtajából. A csillogó szemű, fekete hajú lányka szépségével nem maradt hatástalan Feri bátyánkra. Hamarosan meg2006. TÉL
kérte a kezét Eszterkének, s ő „igent” mondott. Elsős gimnazista voltam 1951-ben. Dr. Berényi Zoltánné, Ida néni, a szellemi kultúrát csepegtető tanárnőnk kirándulást szervezett Budapestre, az Operaházba. A „Hattyúk tava” című balettet néztük meg. Éjszakai szállásunk a Keleti mellett a „Hotel Szabadság”diákszállója volt. Pár órás szabad időnket úgy tölthettük, ha pesti ismerőseink, vagy rokonaink értünk jöttek és visszahoztak bennünket. Előzetes levelezés alapján értem jött Nagynéném. Összecsapta kezét: „Szentséges ég, így nem mehetsz az Operaházba! Flanel ruhában nem illik ott megjelenni. Hamar szaladjunk, valamit veszünk neked.” A Rákóczi út nagy ruhaboltjába betérve gyorsan kiválasztott egy kis sötétkék selyem zsorzsett ruhát, fehér gallérral. „No ez már jó lesz!” Többszörös átalakítás, kiengedés, karcsúsítás után az eljegyzésem is ebben a ruhában ünnepeltem, több mint tíz év után. Időtálló textíliát gyártottak abban az időben! Finom szalámis zsömlét, paprikát, paradicsomot, csokoládét ettem a fűszer-boltjukban. Majd átszaladtunk a szemközti házba, ahol laktak. „Pár pillanat és máris kész leszek. Ülj le, igyál málnaszörpöt. Megmosakszom és átöltözöm Ebben a ruhában, mégsem kísérhetlek vissza az Operaházhoz!” Valójában rövid időn belül ott állt előttem teljes pompájában az én „Világszép Nagynénim”. Sötétkék ripszből készült Chanel kosztümben, mely fehér paszpólozással díszelgett. Fehér cipő a lábán, s hasonló színű táska egészítette ki az öltözködést. Diszkréten csillogtak ékszerei, de jól láthatóan, hogy nem hamis aranyak villognak fehér bőrén, kezén. Az opera előadás kezdete előtt negyed órával átadott nagynéném Ida néninek. Rövid búcsúzkodás után eltávozott.„Micsoda jólöltözött úrinő a nagynénéd!” szemlélődött a távolba tanárnőm. Életem fontos állomásainál mindig ott találom Őt, Esztike nénit. A pesti iskoláim kezdete előtt Náluk szálltam 2006. TÉL
meg. Hasznos jó tanácsokkal látott el, mikor elindultam az Istenhegyi útra a Védőnőképzőbe. Férjem megismerése, esküvőnk előtti bemutatkozás már az összeomlás utáni időszakra tevődik. A II. Világháború után Magyarországon bekövetkező politikai változások a kiskereskedők megsemmisítését is célba vette és végre is hajtotta. Egy nap alatt elvették tőlük életük munkájának gyümölcsét. „Elém állt egy bőrkabátos férfi, mikor a pultnál kiszolgáltam, sziszegő hangon, fogát csikorgatva csak enynyit mondott: Minden különösebb cirkusz nélkül tegye ki az üzlet kulcsait és a kasszát! Szó nélkül hagyja el a boltot!” emlékszik vissza a nagynénim az 50-s évek elejére. „Hosszú ideig feküdtem az Ideg Klinikán. Nem is tudom hány hónapig. Idegösszeomlást kaptam. Azóta sem jött rendben teljesen az idegrendszerem. Csak altatóval alszom, éjszaka cserélem a hálóingeket, úszom a saját izzadságomban. Az idő hol ólomlábakon, hol nagy léptekben haladt. Feri bácsi, Esztike néni folytatták a szorgos hétköznapokat. Életük fenntartása igényelte mindezt. Elköltöztek a Jász utcából, a Mennyasszony utcába, felejteni akarták a szemközti fűszerboltot. Nem volt könnyű! S egy nap elkísértük Feri bácsit utolsó útjára. Egyedül maradt nagynéném. A sírt betakarták, a kondolálók elhagyták a temetőt, s mi felültünk a harmincas buszra együtt, s hazamentem vele a Béke úti lakásába, vigasztalva magányában. Elmerengve sírdogált, a múltba visszapillantva. Nem is tudhatta milyen nagy kérdést tett fel előttem: a gyermekekre vonatkozóan: „Akinek nincs a nem lévőt siratja, fájlalja, s akinek van a meglévő után bánkódik, vérzik a szíve.” A gyászév elcammogott. Az élet mindig meglepetéseket tartogat. „Bemutatom nektek Jánoskámat első nagy szerelmemet, akiről úgy tudtam, elesett a fronton!” Több, mint negyven év után feltá-
madnak az emlékek, kicsit megkopva, megöregedve, de élnek. Hamarosan összeköltöztek nagynénémék. Tízegynéhány évet éltek, egymás kezét szorítva, elmerengve sokszor a múlt színes virágcsokrai fölött. S aztán egy májusi délelőtt a Rákoskeresztúri temető szóró parcellájában a vízsugarak Jánoska hamvait is szétszórták. Eszter néném hetvenes éveinek végét taposta. A rázúduló magány, a kor bizonytalansága, huszárvágásra kényszeríttette. Feladta önálló lakását, és az új évezred küszöbén az ARANY ALKONY Bánkút utcai otthonába költözött. „…Különben most már jobban vagyok, csak túl egyedül, pedig 540-en vagyunk itt. Két barátnőm is akadt…” írja a hozzám küldött levelében, nem sokkal a berendezkedés után. Sokat levelezünk, különösen, ha nem vagyunk Pesten a családommal. Biztatom, csak írogasson, találkozásainkkor elbeszélgetünk a napi és régmúlt időkről egyaránt. Élő legendaként köztünk lépked még. SZEPTEMBER 4-ÉN BETÖLTÖTTE A 87. ÉVÉT. Botjára támaszkodva csendesen búcsúzik, rendezgeti sorsát, készül oda, ahonnan már nincs visszatérés. Az utolsók közt van Ő, akit nem nyeltek el a háborúk, a forradalmak, színre, tartalomra bármilyenek is voltak. Túlélték a vörös, a fehérterrort, a kemény és puhadiktatúrát. Ki és betelepítéseket, Nagymagyarországot, Trianon által megszabott csonka országot. Túlélték az átlagos életkort, s éltek a létminimum alatt. Az egykor volt „Világszép Nagynénimmel” való törődés, empatikus érzéseim az együtt töltött igen kevés szép napnak, s a magára maradt idős embereknek szól. Szívemnek, lelkemnek kedvenc nagynénje! Drága Jó Édesanyám (nagynéném Bimbikéje) testvére ESZTER, Isten éltessen a 87. születésnapodon! (Szűcs Lászlóné)
15
Rejtvény
16
2006. TÉL
Tartalom
ARANY ALKONY LAPOK Az intézményeinkben lakók, dolgozók és minden érdeklődő tájékoztató lapja
Impresszum Alapító: Arany Alkony Kht. 1154 Budapest, Bánkút u. 67-69. Szerkesztőbizottság: dr. Fülöp Róbert, dr. Hammer Péter dr. Molnár Árpád dr. Huszár László Kincses Krisztina Jakubosz Viktória Tervezőszerkesztő: Dobos Eszter
[email protected] Készült a HíR-ÁSZ Kft. Nyomdaüzemében 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 74. Felelős vezető: Hajdú József Terjeszti: Arany Alkony Kht. A jogszabályokon alapuló írások nem helyettesítik a jogszabályok hivatalos szövegét.
TISZTELT OLVASÓNK! Az Arany Alkony Lapok 2006. őszi számában előforduló nyomdai hibákért elnézésüket kérjük. HÍR-ÁSZ Kft. Hajdú József felelős vezető
2006. TÉL
3 5
11 12 13
2006. tél 2
Arany Alkony Hagyományaink, ajándékozási ötletek
4
Arany Alkony SZESZE
5
Egészség Mit jelent a téli depresszió, és mit tehetünk ellene?
7
Dolgozóink Törökbálint egyik dolgozójának bemutatása
8
Intézményeink Idősek Nappali Klubja
9
Érdekképviselet Érdekképviseleti Fórum a Bánkút utcai intézményben
10
Arany Alkony Hírek
12
Mesélő fényképek Dr. Görgő Pálné, Babus néni
13
Irodalom Válogatás lakóink verseiből
14
Szerkesztőségünkbe érkezett Egy szívhez szóló történet Keresztrejtvény
16
1
Arany Alkony
Karácsony ünnepe Már csak néhányat kell aludnunk és ránk köszönt az év egyik legszebb ünnepe a Karácsony.
Tudják-e kedves Lakóink és Dolgozóink, hogy honnan ered ez az egész világon elterjedt, ám mindenhol más népszokásokkal fűszerezett ünnep? Manapság a karácsonyi forgatagban és az egymást túllicitálni akaró vásárlási lázban sajnos, csak kevesek tudják, illetve keveseknek jut eszükbe, hogy mit is ünneplünk ilyenkor. Pedig a Karácsony a pogány és a keresztény világ számára is az év egyik legfontosabb napja. Vajon hogy lehet ez? A válasz nagyon egyszerű: a Karácsony két – egymástól jelentősen eltérő – ünnep ötvözéséből keletkezett. Az egyik (a régebbi) egy ősi pogány természetünnep: az újévé, az újjászületésé. Az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével: december 25-ével. Ekkor kezdenek a nappalok hosszabbodni. Régen az emberek sokkal inkább függtek a természettől, mint mostanság, és úgy gondolták, hogy a nap télen meghal. A tavasz közeledtével mindig félve várták, hogy feltámad-e újra. Megörültek tehát, amikor a nappalok hosszabbodni kezdtek, s örömükben ezt meg is ünnepelték a világ minden táján. A másik decemberi jeles nap a keresztény egyházak ünnepe: a Megváltó születésnapja, a gyermek Jézus ünneplése. A kereszténység legnagyobb ünnepe az az éjszaka, amelyen Jézus született, aki elhozta számunkra Isten mindenek fölötti szeretetének hírét és a megváltást. A kétféle hagyomány keveredése során alakult ki a mai ünnep: az öröm, a
2
békesség, a szeretet ünnepe. A karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Az újévbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése. Az angol nyelvben használt szó, a Christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetű, akárcsak a német Weihnacht, ami szent éjt jelent. Az újlatin nyelvekben (francia: Noel, olasz: Natale, spanyol: Navidad) születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. Sokféle szálból tevődik össze ez a gazdag ünnep, s minden nép még az elnevezésben is kiemelte, ami számára a legfontosabb benne. A karácsonyi szokások nem voltak mindig egyformák, az idők során nagyon sokat változtak, de sok állandó vonás máig is fennmaradt. Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét a gyertyafénytől csillogó karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb, de mindenképpen a leglátványosabb ünnepi szokás. Miért és mióta díszítjük, csinosítjuk oly nagy gonddal és odafigyeléssel az ünnepi fenyőt? Mit jelképezhet ez a FA? Ezt ma már csak a tudatalattink ismeri és puszta hagyományként, szüleinktől tanulva állítunk. Gondoljunk csak a tavaly állított fenyőre, milyen csodát és nyugalmat sugárzott. Nyugalma szinte lázadóan felkavaró: szinte ránk kiált: Ember! Állj meg! Nézz körbe és nézz magadba! Merengj el, hogy mit kaptál és azon, hogy mit adtál! Ezernyi és még több gondolatot indít el bennünk, pedig csak áll, nyugodtan, csendesen, a legszebb díszeibe öltözve. Nézzük hát mi a titka a karácsony legszebb díszének? Kezdjük a népi hagyományokkal, majd kukkantsunk bele a történelemkönyvek lapjaiba! Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomá-
ban voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai elrejtették Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.” A karácsonyfa állításának szokása azonban nem régi, legalábbis ebben a mai formában nem. A fák szerepe a különböző ünnepek során minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág, esetleg búza tekinthető a karácsonyfa elődjének. Mivel a karácsonyfa-állítás, amely a 17. században terjedt el, német eredetű szokás, nagyon valószínű, hogy eredetét egy régi germán hiedelemben kell keresnünk. Eszerint a téli napforduló idején a gonosz szellemek, démonok, a halottak szellemei kiszabadulnak, szabadon csatangolnak a világban. Ezektől a gonosz kísértetektől csak az védi meg az embert, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódik. Luther Márton, a reformáció nagy alakja, aki a hagyomány szerint először állított gyermekeinek karácsonyfát, nyilván ismerte ezt a hiedelmet. Ő azonban egy kicsit átalakította az ősi elképzelést, és Jézus születésének tiszteletére állította a fát, s a téli éj csillagainak párjaként számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. A Karácsony az ajándékozás ünnepe is. Ma a média és az emberek egyre növekvő igénye egy kicsit eltúlozta ennek a jelentőségét, és sokan kölcsönökbe, adósságokba verik magukat amiatt, hogy ajándékaikkal túlszárnyalják a másikat. Ám a lényeg az örömszerzés, nem pedig a minél drágább ajándék lenne. Gyertyát gyújtani a fákon és a szívekben is, és soha nem hagyni kialudni a lángot... Konkoly Zoltán szociális csoportvezető Arany Alkony III.
2006. TÉL
Arany Alkony
Karácsonyi ajándékötletek Végh Hajnalka programszervező Arany Alkony III.
Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományok. Karácsony közeledtével mindannyiunk központi problémája az ajándékozás. Ebben próbálok segíteni Önöknek. Az egyedi kézzel készített ajándékok mindig sokkal személyesebbek, értékesebbek, mert készítői az előállítás közben is az ajándékozottra gondolnak. A kötni szerető nagymamák köthetnek például pulóvert, sálat, a kisebbeknek babát; vagy horgolhatnak sapkát, terítőt a szeretteiknek. Divatossá váltak az úgynevezett decoupage, azaz szalvétatechnikával készített ajándéktárgyak is. Ennek a lényege, hogy különféle tárgyakra - cserép, üveg, fa, textil, fém - színes szalvétákból kivágott mintákat ragasztunk egy speciális ragasztólakkal. Minden ilyen tárgy dísze a lakásnak. Maradandó ajándék lehet egy kézzel megfestett üvegkép, pohár, vagy váza. Az üvegfestésben az a jó, hogy nem igényel különös tehetséget, kézügyességet, viszont akár művészi alkotások is készíthetõek. Nagy örömet szerezhetünk egy általunk sütött süteménnyel is, melyet egy fém süteményes dobozban helyezhetünk a fa alá mindenki kedvére! Süthetünk például a mellékelt recept alapján mézes puszedlit. Remélem sikerült egy kis segítséget nyújtanom, hogy meghittebbé tehessék a karácsonyt. Mindenkinek kívánok Békés Boldog Ünnepeket! 2006. TÉL
Mézes puszedli HOZZÁVALÓK: 1 kg liszt, 5 dl méz, 30 dkg cukor, 2 evőkanál sárgabaracklekvár, 4 tojássárgája, 1 doboz szalakáli (2 dkg), 1 teáskanál szódabikarbóna (2 evőkanál tejben feloldva), ízlés szerint: őrölt fahéj, szegfűszeg, ánizs, 1 citrom reszelt héja, 20 dkg margarin
Zsuzsi néni receptje
Elkészítés módja:
Az egészet összegyúrjuk, majd hűtőben két-három napig pihentetjük. Ezután 45 mm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk, sütjük. Sütés után azonnal puha és ehető. Pléhdobozban sokáig eláll.
3
Aktuális vő évi költségvetési törvény kapcsán újabb és még az ideinél is súlyosabb megszorító intézkedéseket tervez, még pedig elsősorban az idősotthonok állami támogatásának csökkentésével. A minisztérium jelenlévő képviselői a legkülönbözőbb intézményekből érkező szakemberek szájából hallhatták, hogy az intézmények számára megoldhatatlan nehézségeket okozna a jövő évi költségvetési törvény tervezetében szereplő megszorító intézkedések bevezetése. A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az idősotthonokban is nagyon sok olyan egészségügyi probléma és feladat van, amelyek ellátása ugyanolyan magas szintű felkészültséget igényel, mint amilyen egy kórházi vagy ápolóintézeti ellátáshoz szükséges. Ezért lenne szükség az egységes ápolásigondozási biztosítási rendszer kialakítására és bevezetésére – több nyugat-európai ország példáját követve – Magyarországon is úgy, ahogy egyébként azt a kormány tervei szerint a közeljövőben meg is akarják valósítani. Az előadók között azonban voltak olyanok, akik fenntartásaikat hangoztatták, ezért félő, hogy most ugyanúgy, mint az elmúlt egy, másfél évtizedben annyiszor, megint elmarad azoknak a szükséges változtatásoknak a bevezetése, amelyek az állami pénzek hatékonyabb felhasználásával lehetővé tenné minden rászoruló ember számára a színvonalasabb, hatékonyabb egészségügyi ellátást, ápolást és gondozást. Ennek ellenére, ahogy ezt dr. Pósfai Gábor az előadásában hangsúlyozta, a szakembereknek meg kell fogalmazniuk szakmai javaslataikat abban a reményben, hogy előbb-utóbb a politikai döntéshozók – félretéve a pillanatnyi pártpolitikai nézeteltéréseket – el tudják majd fogadni az ápolásra, gondozásra szorulók érdekében a szükséges és valóban előremutató jogszabályváltozásokat. Az Egyesület a továbbiakban is fáradhatatlanul küzd azért, hogy az idős emberek életkörülményeinek javítása, az intézmények gazdálkodási feltételeinek megőrzése ne eshessen áldozatul a gazdasági megszorító intézkedéseknek. Az Egyesület vezetése abban a reményben hogy erőfeszítéseik nem lesznek hiábavalóak, kíván minden „Arany Alkony”-lakónak békés, áldott karácsonyi ünnepeket, és boldog, nyugodt új évet!
Nagy volt az érdeklődés a SZESZE konferencia iránt Az Egyesület idén másodszor rendezett a szakemberek nagy érdeklődésével kísért konferenciát november 21-én Budapesten. A „Változások a szociálpolitikában Magyarországon” című konferencia az ország minden részéről vonzotta az érdeklődő szakembereket, önkormányzati, egyházi és nem állami intézményekből egyaránt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, Forgó Györgyné és a szociális szolgáltatások főosztályának vezetője, dr. Dávidné Hidvégi Julianna tájékoztatta a konferencia résztvevőit a szociális ellátások várható változásairól és a távlati elképzelések irányairól. Előadásokat tartottak egészségügyben és szociális területen dolgozó szakemberek, köztük dr. Pósfai Gábor, a SzESzE ügyvezető alelnöke, a szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésének összehangolt, egységes rendszerének lehetőségeiről. Bebizonyosodott, hogy az idősek ellátását végző és vállaló szakemberek szívesen együttműködnének minden olyan kormányzati elképzelés megvalósításában, amely javíthatná, fejleszthetné az intézmények szolgáltatásait, az idősek egészségügyi és szociális ellátását, ápolását, gondozását. Ugyanakkor kiderült sajnos az is, hogy a kormányzat a jö-
4
Dr. Pósfai Gábor ügyvezető alelnök Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete
2006. TÉL
Egészség
Mit jelent
a téli depresszió és mit tehetünk ellene?
A tél közeledtével, ahogy a napok egyre rövidebbé válnak, néhányan megtapasztalják a depresszió egy sajátos formáját, az ún. szezonális hangulati zavart, amit egymás közt csak téli depressziónak hívunk.Az állatvilágban megfigyelhető, hogy a hideg elől a madarak melegebb éghajlatra húzódnak, az emlősök „téli álomba” merülnek. A kevés fény, a szürke, borongós, esős idő, influenzás időszak próbára teszi a legtöbb élőlényt, így az embert is. Az érzelmi- és hangulatváltozások hozzátartoznak az életünkhöz akár az időjárásváltozás. 2006. TÉL
Szezonális hangulatzavarról beszélünk, ha: – a depressziós tünetek rendszerint az őszi, téli hónapokban jelentkeznek; – a depresszió csillapodik a tavaszi, nyári hónapokban; – a tünetek előfordultak az előző két év során, de nem-szezonális epizódok nem voltak; – a szezonális epizódok száma felülmúlja a nem-szezonális epizódokét. Gyakori tünetek: – Alvásproblémák: túl sok alvással sem ébred frissülten, nehéz felkelni az ágyból, fáradtság, szüksége van a délutáni szundikálásra. – Túlevés, nassolás: magas szénhidráttartalmú ételek, édesség, rágcsálnivaló utáni sóvárgás, mely elhízáshoz vezethet. – Alkoholfogyasztás fokozódhat – Érzelmi válság: kétségbeesés, reménytelenség, gyötrelem, bűnösségérzés, szorongás, a mindennapos feladatok frusztrálóvá válása, összpontosítási-, döntési nehézség, kedvetlenség, ingerlékenység, öröm helyett „üresség” érzése, ok nélküli sírás. – Társadalmi visszavonulás: társaságkerülés, család, barátok, hobbi, napi teendők iránti csökkent érdeklődés. – Testi tünetek: étvágyváltozás, gyakorta előforduló ízületi vagy hasi bántalmak, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése, szexuális vágy csökkenése. Mi okozhatja? A kutatások jelenleg is folynak, de a fényviszonyokkal összefüggő, az agy kémiáját érintő változások fontos szerepet játszanak létrejöttében. A fény mennyisége bonyolult biológiai folyamatok révén meghatározza az
5
agy kicsiny mirigyének (ún.tobozmirigy) működését, ami a melatonin nevű hormon kiválasztásáért felelős. A melatonin jelentős szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus, a biológiai óra szabályozásában. A fény mennyisége így meghatározza, hogy mennyi melatonin szabadul fel és kerül a véráramba. Sötétben növekszik a melatonin kiválasztás, míg a fény gátolja azt. Vizsgálatok tanúsága szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron egy 24 órás időszakban kevesebb idő van arra, hogy a melatonin, melynek termelését a napfény gátolja, a véráramba kerüljön, míg a hosszú sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban fellépő tünetekért, illetve a téli „takarékos üzemmódra” átállásért a megemelkedett melatonin szint felelhet. Előfordulhat azonban, hogy biológiai óránk nem tud „lépést tartani” a napirendünkkel. A téli depresszióban szenvedők számára így nehézzé válik a napfény hiányához való alkalmazkodás a sötét hónapok alatt. A tünetek olyankor a legsúlyosabbak, amikor a nappalok a legrövidebbek. A modern életmód következtében jelentősen lecsökkent a napfényadagunk, hiszen az ébren töltött órák mind kevesebb részét töltjük a szabadban. Túl azon, hogy ez megfoszt minket a napfény jótékony szabályzó hatásától, kárt okoz az is, hogy mesterséges fények közé kényszerülünk. A mesterséges fények egy része, különösen a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek, kifejezetten káros (a stresszhormonokéhoz hasonló) hatással vannak a szervezetre. Sajnos ilyen a legtöbb iskola és iroda fényforrása napjainkban. Van megoldás! Az enyhébb tüneteken segíthet, ha nappal minél több időt töltünk a szabadban, és ha megpróbáljuk úgy átrendezni lakásunkat, irodánkat, hogy azok minél több természetes fényt kapjanak. Érdemes mozgással, sétával, kocogással kihasználni a szebb téli napokat. Mozgás során agyunk örömérzést fokozó kémiai anyagot termel! Egy vizsgálat szerint, egy óra séta a téli napsütésben ugyanolyan hatásos volt, mint két és fél óra fényterápia. A fényterápia, melyhez speciális, a nap fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpákra van szükség, hatásos lehet súlyosabb tünetek esetén
6
is. A mesterséges színes fény ugyanis, a napfényhez hasonlóan, gátló hatással van a melatonin termelésére. Ha a fényterápia nem segít, gyógyszeres kezelést javasolnak a szakemberek. A gyógyszerek két-három hét alatt tünetmentesíthetik a beteget, de szedésüket ez után is folytatni kell. Nyáron nem javasolt a gyógyszer szedés, ám a súlyos szezonális megbetegedésben szenvedőknek azt tanácsolják, ősszel kezdjék újra a gyógyszerszedést, megelőző jelleggel. Tippek a megelőzésre: – Figyelje hangulatát és energiaszintjét! Ha gyengül a nyár elmúltával, próbáljon megelőző „intézkedéseket” tenni (jó könyv, zene, kisebb napi célok teljesítésekor önjutalmazás, másokon segítés,család, barátok, régi ismerősök felé fordulás, vitaminok, mozgás); – Tervezzen aktív elfoglaltságokat még az ősz elején! – Próbáljon sok időt természetes fényben, a szebb napokból minél többet a szabadban tölteni. – A szürke napokon használjon minél több fényt otthonában és munkahelyén! – A legfontosabb: ha úgy érzi, „süllyed” és nem tudja uralni a helyzetet, ne szégyenkezzen, és ne próbálja elrejteni érzéseit! Sokan mások is hasonlóan éreznek. – Kérjen segítséget szakembertől: ha idén talál valamilyen megoldást, azt valószínűleg minden elkövetkezendő ősszel, télen használni tudja majd!
Kulturális hatások, avagy ünnepváró gondolatok A téli ünnepek, Karácsony, szilveszter környékén, ha bekapcsoljuk a tévét,
a rádiót, vagy kinyitunk egy újságot, minden azt sugallja, hogy meleg hangulatban „kell” töltenünk ezeket a napokat, szeretteink, barátaink körében, jó vacsorák, szép ajándékok közt, akár egy érzelmes karácsonyi dalban. Mindez felerősítheti a tüneteket azoknál, akiknek valamilyen okból nincs módjuk másokkal ünnepelni. Másik oldalról a Karácsony és az egyik legfontosabb zsidó örömünnep, a Chanuka (melynek ideje a Gergely naptár szerint évente változó, de szintén december közepére, végére esik) valószínűleg nem véletlenül a „fény ünnepei”. Vannak, akik úgy tartják, e kultúrák között megfigyelhető egybeesések arra engednek következtetni: annak, hogy ilyenkor ünneplünk, több köze lehet az évszakok váltakozásához, mint a valódi történelmi dátumokhoz: az ünneplés ürügyén való együttlét és az otthonok, utcák fénybe öltöztetése a „lélek felmelegítését” segítik a legsötétebb napokon. A fény ott van a környezetünkben, lelkünkben, hagyományainkban, keressük meg,vegyük észre! Fényességes, hagyományidéző, békés Ünnepeket! Dr. Valastyán Rita pszichiáter szakorvos
2006. TÉL
Dolgozóink
Bemutatkozik a Törökbálinti intézmény egyik dolgozója: Izmindi Gyuláné, azaz
„Mosolygós“ Ani
Izmindi Gyulánéval, – a Törökbálinti Intézmény gazdasági ügyintézőjével – a „Mosolygós” Anival, Győrfiné Marika, a szociális csoport vezetője készített interjút. – Mióta dolgozol az Arany Alkony Törökbálinti Otthonában? – Szinte a kezdetektől, 2002. októbere óta. Előtte is gazdasági területen dolgoztam, harminc évig. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem és két évig mérlegképes könyvelői tanfolyamra is jártam. A munkahelyemet a rendszerváltás után privatizálták és – hasonlóan a többiekhez – nekem is hamarosan megszűnt a státuszom. 2006. TÉL
Ezután – mivel anyósom, akivel együtt laktunk, ápolásra szorult – évekig otthon maradtam, ápolási díjat kaptam. Később a nagylányom hazaköltözött, így meg tudtuk oldani a mama ápolását és én ismét munkába állhattam. Egy csomagküldő cég telefonos ügyfélszolgálatánál helyezkedtem el. A telefonos ügyfélszolgálat nehéz munka, a megrendelésektől a reklamációig minden hozzánk tartozott. Rendkívüli türelemre volt szükség, hiszen ahány vevő, annyiféle ember, ráadásul „látatlanban”, hiszen személyes kontaktus nem volt köztünk. Úgy éreztem, ez nem igazán az én területem, és másik munkahely után néztem. Egy kedves helybéli ismerősömtől hallottam, hogy az Arany Alkony Idősek Otthonába gazdasági ügyintézőt, pénztárost keresnek. Jelentkeztem az önéletrajzommal az intézmény vezetőjénél és felvettek.
– Hogy érzed itt magad? – Első perctől fogva nagyon jól. A lakókkal a kezdetektől megtaláltam a közös hangot. Úgy érzem, a szeretet kölcsönös, pedig a pénzügyi dolgokban határozottnak kell lennem. A hozzám forduló lakók kérdéseit igyekszem türelmesen megválaszolni. Persze az is igaz, hogy nem fejezem be a munkámat és a lakókkal való kapcsolatomat a pénztár bezárásával. Hacsak tehetem, részt veszek a közös programokon, elmegyek a lakókkal színház-
ba, kirándulni, itt vagyok a főzőcske klubon és a bálokon is. Így a többi munkatárssal is nagyon jó a kapcsolatom, az ápolókkal éppen úgy, mint a szociális munkatársakkal, a műszaki, a konyhai dolgozókkal. Kollégáim gyakran jönnek hozzám kérdéseikkel, problémáikkal, persze elsősorban a bérekkel, számlákkal de egyéb pénzügyi dolgokkal is, és én megpróbálok mindenkinek segíteni. – Család? – 1975-ben mentem férjhez, azóta itt lakom Törökbálinton. Egy felnőtt fiam és egy felnőtt lányom van. A lányoméknál már két gyermek is született, egy 5 éves kisfiú és egy 2 éves kislány unokám van. Együtt lakunk, egy házban, de külön lakásban, és kölcsönösen segítjük egymást. „Szabadidőmben” legtöbbször az unokáimmal foglalkozom. – Mitől vagy mindig ilyen jókedvű, mosolygós?
– Szerencsés vagyok, ilyen a természetem!
Győrfi Lászlóné szociális csoportvezető Arany Alkony Idősek Otthona V.
7
Klub
Bemutatkozik
a törökbálinti Arany Alkony Idősek Klubja
Az Arany Alkony Kht. 2003. március 31-től kapott működési engedélyt a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Igazgatási Főosztályától Idősek Klubja működtetésére. Ezt követően, 2003. június 12-én az Arany Alkony Kht. és Törökbálint Nagyközség Önkormányzata között Ellátási Szerződés jött létre, melynek értelmében az Arany Alkony Kht. átvállalja az Önkormányzattól az Idősek Klubjának működtetését, saját üzemeltetésében álló, Törökbálint, Kazinczy F. u. 105. szám alatti Idősek Otthonának épületében. Az ellátásban részesítendők köre: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén élő időskorúak. Az Idősek Klubjának működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kezdettől fogva rendelkezésre állnak. A Klub munkanapokon reggel 9 órától délután 3 óráig tart nyitva, tömegközlekedéssel könnyen elérhető, az akadálymentes közlekedés biztosítva van az egész épületben, bútorzata és berendezései, felszerelési tárgyai az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi állapotának megfelelnek. Klubtagjainknak külön klubhelyiség áll rendelkezésükre, amely közösségi együttlétre alkalmas, TV, videó, DVD lejátszó, rádiós magnetofon, társasjátékok, folyóiratok, napilapok, könyvek teszik színesebbé ittlétüket. Természetesen a higiéniai feltételek is biztosítva vannak, az ellátottak részére külön WC, mosdó, tisztálkodási lehetőség áll rendelkezésre. A klubhelyiségen kívül használhatják az Otthon valamennyi közösségi helyiségét, a könyvtárat, az uszodát, a pezsgőfürdőt, a büfét is. Ezen túlmenően az Otthon által nyújtott szolgáltatások közül, a napi egyszeri meleg étkezésen kívül (amely igény szerint diétás menü is lehet) igénybe vehetik az egészségügyi ellátást, a mosodai szolgáltatást, térítésmentesen könyvet kölcsönözhetnek a könyvtárból. Orvosi javaslatra járhatnak az itteni gyógymasszőrhöz, részt vehetnek a gyógytornán,
8
keddi és csütörtöki napokon lehetőséget biztosítunk az uszodahasználatra, és természetesen látogathatják az Otthonban szervezett valamennyi programot (kirándulások, színházlátogatás, bálok, főzőcske klub, kézműveskör, vetítések, vásárok, előadások, közös ünnepek stb.). A mentálhigiénés munka részeként életvezetési tanácsokat kérhetnek és segítünk a hivatalos ügyek intézésében is. Az Idősek Klubjának működését a Házirend szabályozza. A klubtagok az ellátásért személyi térítési díjat fizetnek, nyugdíjtól függően. A személyi térítési díj mértéke az Ellátási Szerződésben meghatározottak szerint kerül kiszámításra. Az Idősek klubja igénybevétele önkéntes de kezdeményezheti a háziorvos, illetve a Polgármesteri Hivatal arra illetékes csoportja is. Az írásban benyújtott kérelmet az Intézményvezető bírálja el. A klubtagok jelenlegi létszáma 14 fő. A nyitás óta összesen 23 fő iratkozott be. A kilépők nagy része magánjellegű problémák (családi körülmények megváltozása), vagy hoszszabb kórházi kezelés miatt lépett ki a klubból. Az Arany Alkony Idősek Klubja továbbra is szeretettel vár minden kedves törökbálinti, időskorú érdeklődőt!
Varga Anita klubvezető Arany Alkony Idősek Klubja
2006. TÉL
Érdekképviselet
Érdekképviseleti Fórum – Bánkút utcai Intézmény A Bánkút utcai intézményben kezdetben az ellátást igénybevevők választott képviselőinek útján Lakóönkormányzat működött, mely az intézmény szerkezeti felépítését figyelembe véve szintenként delegált képviselőkből, 12 főből állt. Csak ezt követően került lasztásra az Érdekképvisleti melynek tagjai lényegében a Lakóönkormányzati tagokból tódtak, tulajdonképpen csak
megváFórum, korábbi válasza meg-
nevezés változott, hiszen a szerepük, tevékenységük ugyanaz maradt. Jelenleg a Bánkút utcai intézmény lakóinak érdekeit 4 fő lakó képviseli, Sziklai Oszkárné a Fórum elnöke, Koncz Éva, Kókai Gyuláné, valamint Sárközi Lajosné. Lakóink a Fórum tagjait a közösséget érintő javaslataikkal, ötleteikkel felkereshetik, s ezért havi egy alkalommal, fogadóórát tartanak. Lakótársaikkal jó és közvetlen viszonyt tartanak fenn, nemcsak a panaszaikat hallgatják meg, és próbálják orvosolni, hanem mindenkor friss információkat közvetítenek. Nagy hangsúlyt fektetnek az állandó egészségügyi felügyeletet igénylő lakótársaik érdekeinek képviseletére, akiket rendszeresen felkeresnek apartmanjaikban, tájékozódnak problémáikról, s az őket foglalkoztató kérdésekről. A lakók érdekeinek érvényesítése céljából figyelemmel kísérik az Otthon életét, rendjét, felfigyelnek a szándékos pazarlásokra, szándékos rongálásokra, javaslatot tesznek ezen tevékenységek megelőzésére, megakadályozására. Különösen jó viszonyt ápolnak az intézmény vezetőjével is, akitől minden-
Koncz Éva nemű tájékoztatást megkapnak, kapcsolatuk kétirányú, egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az otthon zavartalan működése érdekében segítséget nyújtanak az intézmény dolgozóinak az együttélési szabályok elfogadtatásával, a közösen kialakított normák közvetítésével. A Érdekképviseleti Fórum negyedévente egy alkalommal ülésezik, de szükség szerint, bármikor összehívható. A Fórum döntéseit minden esetben körültekintő tájékozódás és kivizsgálás előzi meg.
Lendvay Betty szociális csoportvezető Arany Alkony II.
Sziklai Oszkárné 2006. TÉL
9
Hírek
A
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
rövid története A kezdetek....
1987 őszén két ember találkozott Budapesten, a Zugligeti Szent Család Plébánián, akik egymástól függetlenül már hosszabb ideje keresték a szegények támogatásának lehetőségeit. A Németországban élő Csilla Frfr. von Boeselager kopogtatott be Kozma Imre plébános ajtaján. A hiányosan felszerelt kórházakról, szociális otthonokról, a kisnyugdíjasok, a több gyermeket nevelő családok megélhetési gondjairól, az erkölcsi értékrend, a lelki élet zavarairól és a segítségnyújtás módjairól beszélgettek. 1988 decemberében alakult meg Németországban Csilla Frfr. von Boeselager vezetésével az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd 1989. február 4én Magyarországon Kozma Imre atya vezetésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ), mely a Szuverén Máltai Lovagrend kilenc évszázados eszméje – “A hit védelme és a szegények szolgálata” – szellemében jöhetett létre. Az 1990-es évek közepére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos szervezetté fejlődött. A fővárosban működő Budapesti Központon kívül nyolc vidéki nagyvárosban létesültek területi központok. Sokágú tevékenységét legjobban az adomány kifejezés szimbolizálja, amely olyan ajándék, amit azért kapunk, hogy tovább adhassuk. Az adományok mögött ezer és ezer jószándékú ember szolgáló, szervező és gyûjtő munkája áll. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országosan közel 60 intézményt és
10
berek otthoni ellátása, gondozó, ápoló intézmények – szociális otthonok, idősek átmeneti otthonai, napközi otthonai, idősek klubjai, stb. – megnyitása, testi és szellemi fogyatékkal élő embertársaink részére napközi otthonok – kialakítása, megélhetési gondokkal küzdő, kilátástalan helyzetben lévő családok, családtöredékek intézményes felkarolása, az elhagyott, árva és súlyosan veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek, fiatalok felnevelésére szervezett otthonok, szolgálatok – nevelőszülői hálózatok, gyermekjóléti szolgálatok, stb. - megteremtése. több mint 130 különféle szolgálatot működtet, közel nyolcezer önkéntese a testvéri szeretetben gyökerező szolidaritást képviseli.
Főbb tevékenységek... Hajléktalan embereket gondozó hálózat kialakítása, működtetése, beteg és megfáradt, magukra maradt idős em-
Köszönjük! Köszönjük a M a g y a r M á l t a i S z e r e t e t s z o l g á l a t n a k, különösen Tabak Lajosnak, Dr. S. Tóth Máriának és lelkes csapatuknak, hogy évről évre, fáradhatatlanul végzik Lakóink és Dolgozóink kötelező tüdőszűrését mobil tüdőszűrő állomásuk segítségével!
Öregdiákok Világtalálkozójának adott otthont 2006. október 7-én az Arany Alkony Kht. Bánkút utcai intézménye. Az ünnepségre hivatalosak voltak az 1926-ban alapított Leánykálvineum Tanintézet volt tanárjai, növendékei, dolgozói és családtagjaik is, országhatáron innen és túlról. A rendezvény fővédnökekében Dr. Bölcskei Gusztáv református püspököt tisztelhettük.
2006. TÉL
Hírek
Köszöntő
Dr. Huszár László ügyvezető igazgató
Áldott Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt kívánok az Arany Alkony Kht. összes Kedves Lakójának és Dolgozójának!
A jövőben is Önökkel Önökért!
Ajándék képeslapok!
Téli számunkban ajándékkal kedveskedünk Önöknek! Fogadják szeretettel az újságunkhoz mellékelt 2007. évi falinaptárat, mely funkcióját tekintve nem egyszerűen „csak” egy naptár! Játékra hívjuk Önöket! Tanuljunk és játsszunk együtt! Vagy másképpen: tanuljunk játszva! Figyelje meg a napokat! Minden nap mellett talál két angol szót magyar jelentésével együtt! Ha mindennap néhány percet „áldozunk” arra, hogy megjegyezzük az aktuális nap mellett lévő – az angol nyelvben leggyakrabban használt – szavakat és azok jelentését, nem csak memóriánkat erősítjük és tesszük próbára, hanem ismereteinket is bővítjük, egyszerűen, könnyedén! Reméljük, hogy kedvükre van felhívásunk, és 2007 végén mindannyian több, mint hétszáz angol szót, illetve kifejezést fogunk tudni! Ne felejtsük el, tanulni sosincs késő és amit megtanulunk, az a miénk! Tudásunk olyan, pénzben nem mérhető érték, mely felemel miket, olykor naggyá tesz! Ne hagyjuk ki az így adódó lehetőséget! Ha a szavak kiejtésével kapcsolatban segítségre lenne szükségük, forduljanak bizalommal kollégáinkhoz!
Az Önök számára még egy meglepetéssel kedveskedünk! Ajándékunk 4 db Karácsonyi képeslap, melyeket elküldhetnek szeretteiknek, barátaiknak, ismerőseiknek. Ajándékunk értékét növelve – csak és kizárólag az Arany Alkony Idősek Otthonainak lakóitól – átvállaljuk a képeslapok feladásának postaköltségét. Nem kell a postán hosszan sorba állva bélyeget vásárolniuk, mert képeslapjaikat 2006. december 22-e 15 óráig leadhatják az intézmény gazdasági irodáján és munkatársaink feladják! Javasoljuk, mielőtt a perforált képeslapokat elválasztják egymástól, a perforálás mentén hajtsák össze azokat, ezzel elkerülhető, hogy a lapok megsérüljenek. Amennyiben segítséget igényelnek, forduljanak a szociális csoport munkatársaihoz! Lepjék meg szeretteiket, barátaikat egy karácsonyi képeslappal! Szívet melengető érzés, amikor a postaládából előkerülő képeslapok feladójaként szeretteink nevét olvashatjuk! A naptár és a képeslapok elkészítésével célunk az volt, hogy örömet szerezzünk valamenynyi Kedves Lakónknak, Dolgozónknak, és minden Tisztelt Olvasónak! Reméljük sikerült!
2006. szeptember 21-én az ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUMOK II. PEST MEGYEI TALÁLKOZÓJÁN a Törökbálinti Intézmény Érdekképviseleti Fórumának tagjai is részt vettek. Bali Istvánné a Fórum elnöke, mint társ-szekcióvezető volt jelen az immár második alkalommal megrendezésre kerülő találkozón. A Fórum tagjai 2005-ben is meghívottak voltak a rendezvényre, ahol hasonló intézmények fórumainak tagjaival találkozhattak. A rendezvény igen hasznos volt – számolt be Baliné –, hiszen tájékozódhattak arról, hogy más, hasonló ellátást nyújtó intézményekben jellemzően milyen problémákkal, panaszokkal fordulnak a Gondozottak a Fórum felé. A „szakmai műhelyekben” a tapasztalat- és információ cserén túl minden érintett részletes tájékoztatást kapott
2006. TÉL
Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kíván Önöknek: az Arany Alkony Lapok Szerkesztőbizottsága pl.: a jogszabályi változásokról és minden olyan kérdésről, melyek egy Fórum munkája során megfogalmazódnak. A Fórum elnöke elmondta, hogy a Betegjogi-, Ellátottjogi- és Gyermekjogi Közalapítvány Pest megyei ellátottjogi képviselői által szervezett, a Tápiógyörgyei Pszichiátriai Betegek Otthonában megrendezett találkozó megnyitóján nagyon kedves fogadtatásban volt részük. Az Otthon lakói énekkel, versek szavalásával kedveskedtek a megjelenteknek. A hatalmas, kastélyszerű intézménynek nagyon szép és rendezett parkja van, ahol az ott lakók kedvükre sétálhatnak. Az egész napos rendezvénysorozatról lakóink új információkkal gazdagodva tértek haza, remélve, hogy jövőre újra lehetőségük lesz a meghívottak soraiban lenni, mely meghívásnak szíves örömest tesznek eleget!
11
Arany Alkony
Változások a gondozási dokumentáció vezetésében Urbán Zsombor ápolási koordinátor
Az elmúlt év során számos változásban volt részünk, amely változásokat Lakóink gondozási dokumentációjának megjelenésében és vezetésében is megtapasztalhattuk, megtapasztalhatjuk. Ezen változások elsődleges célja, hogy a mindennapi ápolásban-gondozásban aktívan
résztvevő kolléganők, kollégák munkáját megkönnyítsük, egyben megfeleljünk a mai kor elvárásainak, követelményeinek is. Ezen célok elérése érdekében a korábbi, teljes egészében papíralapú gondozási dokumentációkat számítógépes dokumentációkkal kezdtük felcserélni. A számítógépes dokumentációk számos előnnyel bírnak. Többek között ezek az elektronikus dokumentumok nem foglalnak annyi helyet, és tárolásuknak köszönhetően a szükséges információk bármely, intézményünk hálózatához csatlakozó számítógépről meg-
tekinthetők a megfelelő azonosítók és jelszavak birtokában. Számos esetben előfordul, hogy jogszabályokban előírt jelentési kötelezettségeknek eleget téve bizonyos adatok kigyűjtésére is sort kell kerítenünk, amely ennek az újfajta rendszernek köszönhetően sokkal egyszerűbbé válik, ilyen módon csökkenhet az adminisztrációra fordított idő mértéke is. A gondozási dokumentációk egyes részét természetesen nem tárolhatjuk csak a számítógépes rendszerben, mivel bizonyos dokumentumokat mind a Lakóknak, mind az ápolást, gondozást végzőknek is alá kell írniuk, így néhány irat, nyomtatvány megmarad nyomtatott formában is az elektronikus adattárolás mellett.
Mesélő fényképek Téli kiadványunkban ismét szeretnénk két fénykép kapcsán feleleveníteni egy korszakot, mely meghatározó volt sok lakónk életében. A képeket Dr. Görgő Pálné ‘Babus néni’ bocsájtotta rendelkezésünkre, aki az újpalotai Arany Alkony Idősek Otthonának lakója. Babus néni Békés megyében Szarvason született 1926-ban, paraszt-polgári családban. Életének első, meghatározó részét is a békési városban töltötte. Az óvoda, elemi- és polgári leányiskola után a város adta oktatási lehetőségeket kihasználva 1945-ben végezte el a tanítóképző főiskolát. Szarvas igen jó hírű iskolaváros volt akkoriban. Azon kevés mezővárosok közé tartozott, ahol az alap szinttől a felső fokig lehetett tanulni. A főiskola befejezése után pedagógusként helyezkedett el szülővárosában. 1958- ig dolgozott az 1. számú általános iskolában tanítóként. 1958-tól Budapesten helyezkedett el és huszonöt évig tanított, fejlesztett gyerekeket a X. kerületben, a Gém utcai gyógypedagógiai iskolában. A felső kép 1944-ben készült, a helyi Levente tiszti bál alkalmából. A kor báli szabályai szerint 17 éves kor előtt nem lehetett részt venni a rendezvényen, amelyet személyre szabott meghívó garantált. Az etikett részét képezte a nőknél az estélyi ruha, és a fehér glasszé kesztyű, amelyet éjfélig nem lehetett levenni. Az este folyamán a szülői felügyelet alapvető volt ekkoriban, mely jó alkalmat jelentett a szülőknek is a társasági életre. Babus néni emlékei
12
szerint évente két három bált tartottak. A Leventék mellett a Gazdasági Iskola által rendezett Mikulás bál, illetve a Szarvasi Gimnázium és a Tanítóképző Intézet által rendezett Farsangi bál volt még igen jó hangulatú. Az alsó kép még a polgári leányiskolában örökíti meg lakónkat, egy a kor iskolai életére jellemző, azonban rég elfeledett esemény „A virágok és fák napja” apropóján. A népszerű rendezvény-sorozat minden év májusában került megrendezésre és különféle módon próbálta megismertetni, megszerettetni a természet csodáit a gyerekekkel. A tanárok szabadtéri előadásokat tartottak a természetben, mintegy direkt módon mutatva meg a növényzetet, és a helyi állatvilágot. A természet fontosságát mint alap értéket szerették volna „elplántálni” a diákokban. A természet és az egészség összefüggéseit keresve, a rendezvények egy része sportpályán zajlott, játékos formában. A képen Babus néni margarétának öltözve egy balett előadáson táncol, ugyanis a kulturálisan pezsgő szülővárosának volt külön zene és tánciskolája is. Babus néni ma is szeretettel gondol vissza ezekre az időkre és ma is kedveli a társas összejöveteleket. Rendezvények ma is vanSzabó Imre nak, „csak” a kor, a helyszín és a intézményvezető hangulat változott. Babus néni ma Arany Alkony az Arany Alkony Idősek Otthona Idősek Otthona III rendezvényeit látogatja. 2006. TÉL
Irodalom
Válogatás
lakóink verseiből „Eldöntötte hátralévő éveinek a sorsát, Maga maradt, az otthonba lelte biztos oltalmát.” („Alkony felé vezet az út”) Bizonyára lakóink közül nem egynek a gondolatát öntötte versbe Lipóczki Mihály, aki júliusban költözött a Paskál Otthonba. Versei gyakran önéletrajzi ihletésűek, ezekben gyakran történelmünkre is ráismerhetünk: „Emlékszem még a háborúra s azt követő időre Összetartott a magyar ember, épített is kedvére, Nehéz napok kovácsolták össze a mi népünket, Romos házból téglát pucolt, úgy építi jövőnket.” („Nehéz napok…”) Számos verse viszont szerzőjük természet-szeretetéről tanúskodik. A vidéki élet, a kert, a gyümölcsfák, a méhek – mindmind visszatérő motívumok, ami nem is csoda, hiszen Mihály a Tisza partján született. Ezeket a meghatározó élményeket a nagyvárosban eltöltött ötven év sem tudja vele elfeledtetni: „Ékszereknek nézem én A harmat fénylő cseppjeit, Olyan látvány, mint az álom, Tündérország kincsei. Tavasszal a gyümölcsfánk Felveszik a szépruhát, Menyasszonynak nézem őket, Nincs is szebb a tavasznál.” („Tavasszal a víkenden”) Kívánjuk Mihálynak, hogy az élet minden nehézsége ellenére is őrizze meg ezt a derűt lelkében, és így karácsony táján köszönjük, hogy versein keresztül megpróbál vele minket is megajándékozni:
„Sok szeretettel Igazgatónőnek!” kísérő szöveggel érkezett Csípő Józsefnétől az Arany Alkony Kht. Mátyás téri otthonának lakójától az alábbi vers. Nagyon szépen köszönjük Csípő Erzsikének! Mikulásra Szinte az egész világon ismert Mikulás napja, Kire minden felnőtt, s gyermek várakozik izgulva. Cipeli jól megrakott puttonyát a Télapó, S mindannyiunk örömére előkerül a sok jó. Ez ünnepség jeles napján Dalma Asszonyt köszöntjük, Aki ismét eljött hozzánk, együtt örülni velünk. Kérjük, soha ne feledje az itt élő lakókat, S látogassa nagyon sűrűn a mi kis otthonunkat. Jó Télapó hallgasd meg most közös kívánságunkat, Segíts kizárni lelkünkből a csúf gondolatokat. Az irigység és ármány életünkből eltűnjön, Jóakarat és szeretet szívünkbe költözzön. Bárcsak a Nagyszakállú, tarisznyájában hozna, Nemzetünknek megbékélést, egyetértést hazánkba. Hisz ha itthon megegyezés oly nehezen jön létre, Nem várhatjuk a világtól, megszülessen a béke. E háznak minden lakója kora javát leélte, Egy kis nyugalmat remél csak, egymás búját megértve. Ezért kérjük Mikulásunk ajándékozz meg minket, Megértésben, békességben élhessük az életet! Budapest, 2006. december hó 6-án.
„Karácsonynak szent estélye A legszentebbnek mondható Szülő gyermek ajándékoz, Az öröm mindig velük volt. Szent estéket a gyerekek Nem felejtik soha el, Alig várják, hogy eljöjjön Boldogságban örülnek.” („Karácsony estéje”) 2006. TÉL
13
Életút
szívhez
Egy szóló történet...
Szűcs Lászlóné hozzátartozó, lapunk egyik rendszeres olvasója, kereste meg szerkesztőségünket, és kérte, hogy Nagynénjéről írt visszaemlékezését közöljük le újságunkban. Megkeresését örömmel vettük, ezen oldal hasábjain osztjuk meg nagynénje felé intézett jókívánságait, és történetét, továbbá ezúton kívánunk minden jót Kedves Gondozottunknak Manuli Ferencnének! „Itt a földön csak az emlékezés a sajátunk, legalább hadd emlékezzek…” (Herkules, amerikai fantasztikus film) A halvány sárgászöld tüllfátyol a Berettyó gátoldalának tavaszi színeit idézte, mely körbeölelte. Márvány sima vállain, szabadon lengett a fiatalság minden bája. Első színes fénykép, mely mély nyomokat hagyott bennem nagynéném, született Rácz Eszterről. „A szép Rácz lányok egyikéről, a szép Esztikéről”, ahogy gyermekkoromban hallottam emlegetni. Jóval a születésem előtt indult el a múlt század harmincas éveiben meghódítani székesfővárosunkat. Piros, szeles felhők úsztak az égen, kitüzesedett az égalja, mikor elbúcsúzott édesanyjától: égett gyermekarca, szíve szorongott. Csak egyet érzett: menekülni innen, elmenni, tovább haladni, az apja zaklatásai elől, kitől rettegett. Valójában az első látszat segítség után, Rózsi testvére csúfosan kihasználta kicsi húgát. Egy tál bableves ára, egy
14
csipkekombiné volt a támogatónál. Jó ideig otthont adott a pestszentlőrinci peremkerület a vidéki kislánynak, de aztán útjaik elváltak. Eszterkének saját lábain kellett megállni. Nagynénémről az első élőképem a negyvenes évek korai időszakából szár-
mazik. Öcsém keresztelőjére érkezett. Elegáns volt. Sötétkék horgolt ruhájában, magas, parafa talpú szandáljában, feltornyozott „soppos” frizurájában, diszkrét arcfestékeivel, jó illatával magasodott előttem, magára vonva mindenki tekintetét, aki csak elhaladt mellette. Roppant boldog voltam, hogy a parfümös levegőt árasztó szép néninek szorosan foghattam a kezét. Hozta az új babakocsit, vitte a sok fehér csipke között keresztelni az öcsémet a katolikus templomba. Alig pár hónappal előtte esküdött örök hűséget az angyalföldi kistemplomban Manuli Ferencnek, a Jász utcai fűszer és vegyes kereskedés tulajdonosának. Férje családja a XIX. század végén telepedett le Magyarországon. A jobb megélhetés reményében vándoroltak ide Olaszországból. Szorgalmasan, időt nem kímélve lépegetett előre a család. Az I.Világháború pusztító károkat idézett elő Feri bácsi egészségében. Eszter néném előtt nem volt ez titok, ennek ellenére feleségül ment hozzá. Miért? 1942-t írtunk a kalendáriumban. Nagy szerelmét, Jánoskát, mint berepülő pilótát a frontra küldték. Rövid idő elteltével kapta az értesítést János szüleitől: „Fiuk elesett!” Nyugtatták a fiatal lányt: El kell fogadni a tragédiát, menjen mielőtt férjhez, keressen maga mellé támaszt. Az angyalföldi albérleti szobák, a háborús bizonytalanságok nem adtak Nagynénémnek megnyugvást. A szép olasz fiú egyre többet szemezgetett a szemközti fűszerbolt ajtajából. A csillogó szemű, fekete hajú lányka szépségével nem maradt hatástalan Feri bátyánkra. Hamarosan meg2006. TÉL
kérte a kezét Eszterkének, s ő „igent” mondott. Elsős gimnazista voltam 1951-ben. Dr. Berényi Zoltánné, Ida néni, a szellemi kultúrát csepegtető tanárnőnk kirándulást szervezett Budapestre, az Operaházba. A „Hattyúk tava” című balettet néztük meg. Éjszakai szállásunk a Keleti mellett a „Hotel Szabadság”diákszállója volt. Pár órás szabad időnket úgy tölthettük, ha pesti ismerőseink, vagy rokonaink értünk jöttek és visszahoztak bennünket. Előzetes levelezés alapján értem jött Nagynéném. Összecsapta kezét: „Szentséges ég, így nem mehetsz az Operaházba! Flanel ruhában nem illik ott megjelenni. Hamar szaladjunk, valamit veszünk neked.” A Rákóczi út nagy ruhaboltjába betérve gyorsan kiválasztott egy kis sötétkék selyem zsorzsett ruhát, fehér gallérral. „No ez már jó lesz!” Többszörös átalakítás, kiengedés, karcsúsítás után az eljegyzésem is ebben a ruhában ünnepeltem, több mint tíz év után. Időtálló textíliát gyártottak abban az időben! Finom szalámis zsömlét, paprikát, paradicsomot, csokoládét ettem a fűszer-boltjukban. Majd átszaladtunk a szemközti házba, ahol laktak. „Pár pillanat és máris kész leszek. Ülj le, igyál málnaszörpöt. Megmosakszom és átöltözöm Ebben a ruhában, mégsem kísérhetlek vissza az Operaházhoz!” Valójában rövid időn belül ott állt előttem teljes pompájában az én „Világszép Nagynénim”. Sötétkék ripszből készült Chanel kosztümben, mely fehér paszpólozással díszelgett. Fehér cipő a lábán, s hasonló színű táska egészítette ki az öltözködést. Diszkréten csillogtak ékszerei, de jól láthatóan, hogy nem hamis aranyak villognak fehér bőrén, kezén. Az opera előadás kezdete előtt negyed órával átadott nagynéném Ida néninek. Rövid búcsúzkodás után eltávozott.„Micsoda jólöltözött úrinő a nagynénéd!” szemlélődött a távolba tanárnőm. Életem fontos állomásainál mindig ott találom Őt, Esztike nénit. A pesti iskoláim kezdete előtt Náluk szálltam 2006. TÉL
meg. Hasznos jó tanácsokkal látott el, mikor elindultam az Istenhegyi útra a Védőnőképzőbe. Férjem megismerése, esküvőnk előtti bemutatkozás már az összeomlás utáni időszakra tevődik. A II. Világháború után Magyarországon bekövetkező politikai változások a kiskereskedők megsemmisítését is célba vette és végre is hajtotta. Egy nap alatt elvették tőlük életük munkájának gyümölcsét. „Elém állt egy bőrkabátos férfi, mikor a pultnál kiszolgáltam, sziszegő hangon, fogát csikorgatva csak enynyit mondott: Minden különösebb cirkusz nélkül tegye ki az üzlet kulcsait és a kasszát! Szó nélkül hagyja el a boltot!” emlékszik vissza a nagynénim az 50-s évek elejére. „Hosszú ideig feküdtem az Ideg Klinikán. Nem is tudom hány hónapig. Idegösszeomlást kaptam. Azóta sem jött rendben teljesen az idegrendszerem. Csak altatóval alszom, éjszaka cserélem a hálóingeket, úszom a saját izzadságomban. Az idő hol ólomlábakon, hol nagy léptekben haladt. Feri bácsi, Esztike néni folytatták a szorgos hétköznapokat. Életük fenntartása igényelte mindezt. Elköltöztek a Jász utcából, a Mennyasszony utcába, felejteni akarták a szemközti fűszerboltot. Nem volt könnyű! S egy nap elkísértük Feri bácsit utolsó útjára. Egyedül maradt nagynéném. A sírt betakarták, a kondolálók elhagyták a temetőt, s mi felültünk a harmincas buszra együtt, s hazamentem vele a Béke úti lakásába, vigasztalva magányában. Elmerengve sírdogált, a múltba visszapillantva. Nem is tudhatta milyen nagy kérdést tett fel előttem: a gyermekekre vonatkozóan: „Akinek nincs a nem lévőt siratja, fájlalja, s akinek van a meglévő után bánkódik, vérzik a szíve.” A gyászév elcammogott. Az élet mindig meglepetéseket tartogat. „Bemutatom nektek Jánoskámat első nagy szerelmemet, akiről úgy tudtam, elesett a fronton!” Több, mint negyven év után feltá-
madnak az emlékek, kicsit megkopva, megöregedve, de élnek. Hamarosan összeköltöztek nagynénémék. Tízegynéhány évet éltek, egymás kezét szorítva, elmerengve sokszor a múlt színes virágcsokrai fölött. S aztán egy májusi délelőtt a Rákoskeresztúri temető szóró parcellájában a vízsugarak Jánoska hamvait is szétszórták. Eszter néném hetvenes éveinek végét taposta. A rázúduló magány, a kor bizonytalansága, huszárvágásra kényszeríttette. Feladta önálló lakását, és az új évezred küszöbén az ARANY ALKONY Bánkút utcai otthonába költözött. „…Különben most már jobban vagyok, csak túl egyedül, pedig 540-en vagyunk itt. Két barátnőm is akadt…” írja a hozzám küldött levelében, nem sokkal a berendezkedés után. Sokat levelezünk, különösen, ha nem vagyunk Pesten a családommal. Biztatom, csak írogasson, találkozásainkkor elbeszélgetünk a napi és régmúlt időkről egyaránt. Élő legendaként köztünk lépked még. SZEPTEMBER 4-ÉN BETÖLTÖTTE A 87. ÉVÉT. Botjára támaszkodva csendesen búcsúzik, rendezgeti sorsát, készül oda, ahonnan már nincs visszatérés. Az utolsók közt van Ő, akit nem nyeltek el a háborúk, a forradalmak, színre, tartalomra bármilyenek is voltak. Túlélték a vörös, a fehérterrort, a kemény és puhadiktatúrát. Ki és betelepítéseket, Nagymagyarországot, Trianon által megszabott csonka országot. Túlélték az átlagos életkort, s éltek a létminimum alatt. Az egykor volt „Világszép Nagynénimmel” való törődés, empatikus érzéseim az együtt töltött igen kevés szép napnak, s a magára maradt idős embereknek szól. Szívemnek, lelkemnek kedvenc nagynénje! Drága Jó Édesanyám (nagynéném Bimbikéje) testvére ESZTER, Isten éltessen a 87. születésnapodon! (Szűcs Lászlóné)
15
Rejtvény
16
2006. TÉL
