ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja. Tartalmi lerendezés

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Tartalmi lerendezés I. Bevezetés II. Jogi státusz III. Iskolánk bemutatása IV. Helyzetelemzés V. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 1.

Pedagógiai alaplevek

2.

Célok, feladatok, eszközök, eljárások

3.

Az iskolánk képzési rendszer

4.

Tanulói jogviszony

1.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, írásbeli beszámoltatás, házi feladatadás rendje

2.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

3.

Nevelési módszerek

8. Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos ped.-i feladatok 9. Közösségi fejlesztéssel kapcsolatos feladatok 10. Neveléshez kapcsolódó szervezeti formák, tevékenységi rendszerek 11. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok 12. Tehetséggondozás 13. Gyermek és ifjúságvédelem 14. Tanulási kudarcok enyhítése 15. Szociális hátrányok enyhítése VI: A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái. VII. Egészség nevelési és környezetnevelési program VIII. A taneszköz kiválasztásának elvei. XI. Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedés X. Mellékletek

-1-

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

I. Bevezető Múltunk . Községünk Göbölyjárás, majd Árpádközpont néven 1948-ig közigazgatásilag Kiskundorozsmához tartozott. A környéken működő néhány iskola így szintén közös igazgatás alatt működött. A falu legelső iskolája az 1800-as évek végén épült l tanteremmel és szolgálati lakással. A háborúig l tanító oktatta 1-6. osztályig a sokszor 60-70 fős diáksereget. Ez az úgynevezett „Öregiskola” v. „Bagolyvár” 1957-ig működött. Az 1920-as évek népoktatás politikája folytán Klébelsberg Kunó miniszter kezdeményezésére megépültek a további iskolák nálunk is. /Radnai u.2., Hármas Isk., Karahomoki Iskola / Ezen kívül működött a Galambosi illetve a Wolf-majori béresek gyermekeinek épített Baromjárási Iskola. Az 1970-es években a közoktatás -politikai párthatározat szellemében körzetesítés miatt ezek a külterületi iskolák sorra megszűntek, tanulói a falusi iskola bejárói lettek. 1950-től a gyermeklétszám növekedése és a kisebb osztálylétszámok miatt újabb szükségtantermeket alakítottak ki Boros László illetve Dér Istvánné akkori igazgatók irányításával. Ezek a tantermek volt bolthelyiségek: a Legyes Isk. / mai nyomda helyén / a Tari illetve Marton-féle bolt helységben / buszmegálló ill. jelenlegi papírbolt /. Közben az 1 tanítós község / Kiss János / tantestület is egyre növekedett / 8-10 fő körül / 1955-ben szükségessé vált új tantermek kialakítása. Ekkor épült a Radnai u.2.sz. alatti 3 tanterem, iroda, nevelői szoba a Bon-kastély bontási anyagának felhasználásával, községi összefogással. Az új igazgató Csóti Szilveszter lett. A község a 60-as években épült, fejlődött, ami az oktatásban is megmutatkozott. A Radnai u.22.sz.alatt 2 tantermes új iskola készült el, majd 1963-tól gimnáziumi oktatás kezdődött a faluban, s ehhez 1964-ben felavattuk az új emeletes 4 tantermes iskolát / Felszabadulás u.53. / A középiskola a gyermeklétszám miatt nem bizonyult életképesnek / 2 évfolyam végzett itt /, de a szaporodó fiatal korosztály örömmel vette birtokba a felszabaduló tantermeket. A későbbiekben / a 80-as, 90-es / ezt újabb 2-2 tanteremmel ill. tornateremmel bővítette a község önerőből. Az iskola előkészítést az 1950-es évektől létrejött óvoda biztosítja. Az iskola nagy szerepet vállalt mindenkor a felnőttoktatásban is. Az 1940-es években analfabéta-tanfolyam, 1950-től pedig általános iskolai osztályokban szerezhettek bizonyítványt a tanulni vágyó felnőttek. 1962-ben a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Technikum létesített kihelyezett tagozatot, a két évfolyamon kb. 40 fő végzett. A Radnóti Miklós Gimnázium levelező tagozatán szintén két osztálynyi felnőtt szerzett érettségi bizonyítványt. Mindezen oktatásokban a helyi iskola nevelői vállaltak szerepet. 2.Iskolánk fejlődése az utóbbi években is töretlen, a kor követelményeinek igyekszünk megfelelni. Ezért létesült számítástechnika termünk és kapott méltó helyet az iskolai könyvtár. Az új blokk pályázati pénzből és az önkormányzat megtakarításából készült el.

-2-

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja A testület mindenkor kiemelten kezelte a tanulók kulturális-esztétikai nevelését. Ennek keretét adja meg az alapfokú művészeti iskola, melyben 1995 óta közel 100 tanuló: néptánc és hangszeres zene szakon tölti hasznosan a délutánjait. 1992-ben tiszteletünk jeléül felvettük régi kollégánk Fontos Sándor festőművész nevét, s igyekszünk az ő szellemében a kultúrát, szülőfaluját szerető humanista embereket nevelni.

A FONTOS SÁNDOR GYŰJTEMÉNY A gyűjtemény története Fontos Sándor tizenhárom esztendeig az Üllés környéki galambosi iskolában volt tanyai tanító. Festővé itt érlelte az idő. Erre emlékezve ajándékozta Üllésnek számos festményét a hetvenes évek végén. "Üllés népét kívánom megtisztelni ezzel a 15 festményemmel. Akkor én az üllési tanyavilágban tanítóskodtam. Arra törekszem, hogy az adománnyal az általam tisztelt és szeretett üllésieknek örömet szerezzek, megismertessem őket a vizuális kultúrával." Vallott erről akkoriban. Ezek a képek korai munkásságának periódusából származnak és az emeleti folyosón láthatók. A mester a nyolcvanas évek végén újabb adománnyal egészítette ki a gyűjteményt, amelyet a Csongrád megyei Tanács is megajándékozott néhány Fontos képpel. Az iskolagalériaként létrehozott gyűjtemény az alföldi festészet sajátos konstruktívlírai-expresszív irányzatát művelő mester munkásságáról ad áttekintést azon a tájon, ahonnan e képek élményanyaga vétetett.

Fontos Sándor Szegeden született 1920. január 17-én. Tanítói oklevelet a szegedi tanítóképzőben, majd Vinkler László növendékeként 1955-ben a tanárképző főiskolán rajztanári képesítést szerzett. Ásotthalom, Pusztaszer, majd a galambosi iskola volt tanítói és festői működésének helye. A festészetet Vinkler biztatására kezdte elhivatottan művelni. A hetvenes évektől Szegeden élt, de szíve és festészetének élményanyaga mindvégig a homoki tájon maradt. 1962-ben Üllésen volt első önálló -3-


kiállítása, amelyet számos tárlat követett még tevékeny élete során 1991. január 21én bekövetkezett haláláig.

Kiállítási kalauz Iskolagalériánk Fontos Sándor munkásságának teljességéről nem adhat képet, de alkotói periódusainak jellemző vonásait megmutatja. Üllési működésének idejére esik hosszantartó alkotói periódusa, amire konstruktivizmus (szerkeszthetőség) stílusjegyei a jellemzők. Az alföldi lankák barázdákkal szabdalt látványa, a faágak szövevényes világa, a jól ismert természeti környezet ábrázolásához alkalmasnak mutatkozott ez az alkotói módszer. De volt itt más is, hiszen a parasztemberek mindennapos küzdelme a földdel, a természet erőivel, mindennapos drámai élmények részesévé tehette az alkotót. Érzései kivetítéséhez ugyancsak alkalmas módszernek bizonyult az erőteljes vonalak, élénk színek, villódzó fények alkalmazása. Fontos Sándor e korai drámai hangvételű periódusából látható néhány a folyosón. Ezeken a képeken ember és táj egységes szín és vonalszövevényt alkot. Forma ritmus szerkezet vélnénk a képekről, ha nem figyelnénk ábrázolt tárgyára. Tanyaudvar állatok, lovak, beszélgető, dolgozó emberek. tanyai életképek sejlenek föl a képek markáns vonalakkal szőtt felületeiből. A hatvanas évek alföldi festészetének jellegzetes vonulatába tartozó Fontos Sándor egyéni hangvételű festői korszaka. Az emeleti térben a zúzmarás tájat ábrázoló nagyméretű festmény érzékelteti, hogy milyen bensőséges viszonyban volt alkotónk a számtalanszor ábrázolt üllési tájjal.

-4-


A

lépcsőházban és az emeleti kiállítótérben látható többi kép különböző időszakokból származik. Jól nyomon követhető bennük Fontos Sándor fokozatos eltávolodása a konstruktivizmustól. Ezeken a képeken megmutatkozik következő alkotói korszaka, amelyre a látványt átértelmező, elmélyült festői meditáció is jellemző.

A táj szerkezetességét még fellelhetjük ezeken a kompozíciókon, de a főszerepet már a kozmosz és a föld erőinek egymásra feszülései veszik át. Hol drámai ellentétekkel, hol költőien szelíd természeti formajátékokat jelenít meg. Képei szimbolikusakká, jelképszerűekké válnak. Néhány jellegzetes alföldi emberalakkal komponált képe is része a tárlatnak. Mesterünk utolsó alkotói éveinek terméséből is felfedezhetünk jellegzetes alkotásokat, szinte csak festékpászmákra, vibráló felületekre és még tájra emlékeztető

-5-


szerkezetességgel megoldott kompozíciókat, illetve a népszokások, hiedelmek világában gyökerező látomásos jeleneteket.

Vissza a főlapra

II. Az intézmény jogi státusza: ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÜLLÉS FELSZABADULÁS u. 53. Telefon/ fax: 62 / 582-030; 62 /582-032.

II.1.Intézmény egységei: I. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Üllés, Felszabadulás u.53. T: 62/582-030 62 /582-032 Napközi otthonos Óvoda Ülés, Felszabadulás u. 12. T: 62/282-236 Déryné Művelődési Ház Üllés, Felszabadulás u.48. T: 62/ 582-040 Közművelődési Könyvtár Üllés, Felszabadulás u. 48.

II.2.Alapítója és fenntartója Üllés Község Képviselőtestülete Üllés, Felszabadulás u. 40. T: 62 /282-112 Az alapító okirat száma: 22/1992./XII./ Kt. Utolsó felülvizsgálatának időpontja:2003.06.17. 44/2003/VI:17/Kt.sz. Alapítás éve: 1983. / Alapító okiratok I.sz. melléklet/

II.3.A Képviselő Testület Által meghatározott tevékenységek: 1. Iskolás korúak általános iskolai oktatása 2. 3. 4. 5. 6.

Óvodai nevelés, iskolai előkészítés Általános iskolai napközi otthonos ellátás Közművelődési Központ, művelődési házak tevékenysége Közművelődési könyvtárak üzemeltetése Alapfokú művészeti oktatás -6-


7. Fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 8. Fogyatékos gyerekek óvodai nevelése, iskolai előkészítése 9. Egyéb oktatás

II.4.Az ÁMK jogállása: Az ÁMK önálló jogi személy, gazdálkodási szempontból részben önálló költségvetési szerv. Az ÁMK többcélú intézmény, amely feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el.

II.5. A Fontos Sándor Általános Iskola helye az ÁMK szervezeti rendszerében. Az ÁMK intézményegységei szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek. Az ÁMK intézményegységeiben folyó közoktatási tevékenységekre a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, a kulturális és közművelődési tevékenységek ellátására és irányítására a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az ÁMK működésére alkalmazni kell az összevont művelődési intézményekről szóló, többször módosított miniszteri rendeletet. (5/1988.(II. 17.) MM rendelet 2.§(1) bekezdés; 10/1994.(V. 10.) MKM rendelet; 14/1994.(V. 24) MKM rendelet) Az ÁMK intézményegységei keretében folytatott alaptevékenységeit az ÁMK alapító okirata határozza meg. Az ÁMK vállalkozási tevékenységet az alapító okiratban meghatározott körben és mértékben végez.

II.6. Az ÁMK szervezeti felépítése, Intézményegységek: 1) Fontos Sándor Általános Iskola 2) Napközi otthonos Óvoda 3) Déryné Művelődési Ház 4) Közművelődési Könyvtár 5) Alapfokú Művészeti Iskola Az intézményegység vezetők hierarchiája:

-7-


Igazgató Tanács vezetője ÁMK igazgató iskola igazgatója

ÁMK igazgató helyettes

Napközi otthonos Óvoda vezető

Déryné Művelődési Ház Igazgatója

Közművelődési Könyvtár vezetője

Közalkalmazotti Tanács vezetője

A szervezeti ábrából is tükröződik, hogy az intézményvezetője és helyettese egyben az ÁMK vezetői is. Az intézményen belüli egyéb szabályozást az SZMSZ és mellékletei tartalmazzák Az ÁMK részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek tagintézménye a Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. A gazdálkodással összefüggő jogköröket a Polgármesteri Hivatal látja el külön megállapodás alapján. Ezen pedagógiai program hatálya kiterjed az általános iskolára, a napközi otthonra, és az alapfokú művészeti iskolára, amennyiben saját pedagógiai programja másként nem szabályozza.

III. Az iskolánk bemutatása: III.1. Szakmai, személyi feltételek: Az iskolánkban alkalmazottak: Tanító: Tanár: Egyetemi végzettség: Napközi otthon: tanító: tanár: Oktatást segítő: iskolatitkár:

9 fő 13 fő 2 fő 4 fő 1 fő 1 fő

Kisegítő személyzet:

7 fő

Összesen :

37 fő -8-


A törvényi változások előírják  

egy fő iskolai könyvtáros alkalmazását 2002. szeptember 1-től. / állás betöltve/ szabadidő-szervező alkalmazását / 2005.szeptember 1-től/, ha tanulói létszám eléri a 300 főt.--- nincs betöltve.  Gyermek és ifjúságvédelmi felelős 0,5 állás 2000. szeptember 1-től. Szakmai ellátottságunk színvonala /a beiskolázási tervnek megfelelően/ javul:  Szakvizsgázott gyógytornászunk van.  A fejlesztő pedagógusunk végez 2005-ben.  Gyógypedagógus és logopédus tanárunk oktat az intézmény hálózatunkban. A jelenlegi személyi állomány és összetétele alkalmas a pedagógia program végrehajtására. A tantestület tagjai nyitottak az új nevelési eljárások megismerésére, alkalmazására. A szakmai ismeretek bővítésre, tovább tanulási vállalások teljesítésére továbbképzési terv készül, melynek fő célja minél magasabb szintű megfelelés a velünk szemben támasztott követelményeknek, pedagógiai programunk teljesítésének.

III.2. A pedagógiai program dologi tárgyi feltételei: Az iskola épületei különböző időpontokban épültek. Az eltérő koruk ellenére a folyamatos karbantartások és felújítások következtében jó állapotban vannak. Fűtési rendszerünk konvektoros gázfűtés, illetve központi fűtés gázüzemeltetésű kazánokkal. A tantermek megvilágítása jó.

A tantermek száma:

Radnai u. 22.sz

2 tanterem 1 foglalkoztató

Radnai u. 2.sz.

5 tanterem 2 szertár

Felszabadulás u. 53.

9 tanterem 1 szaktanterem 1 könyvtárterem 3 szertár 1 tornaterem, tusolóval, öltözőkkel.

Az épületekben található nevelői szoba, kisegítő helységek/ WC, mosdók/. A központi épületben találhatók az irodai helységek: Igazgatói iroda, helyettesi és iskola titkári iroda. Mind a három épület rendelkezik játszóudvarral, a főépület sportudvarral is. A sport udvar állaga javításra szorul. Az általános iskolai napközi otthon önálló helyiségekkel nem rendelkezik. A napközis csoportok a tanteremben tartják foglalkozásaikat, foglalkozásaikhoz ugyanazokat a felszereléseket használják.

-9-

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Az oktatást segítő eszközeink: • Minden osztályteremben • 26 db • 3 db • 1 db • 4 db • 4 db • 6 db • 10 db • 6 db • 3db • 2 db /Részletesen lásd:II.sz. melléket/

írásvetítő számítógép/ Internet hozzáférés/ nyomtató scener videolejátszó színes tévé CD,és lemezjátszó diavetítő magnetofon fővonali telefon fénymásoló

III.3.Anyagi feltételek: Általános iskolánk alapító okiratában vállalkozói tevékenységre nem kaptunk felhatalmazást. Gazdálkodásunk az állami normatív és az önkormányzati támogatásra épül. A pályázatok írásakor a fejlesztéseket tartjuk szem előtt. Úgy érezzük, hogy előrehaladásunk főleg a pályázatoktól függ ezért külön team foglalkozik vele, az egész testületünk, a szolgáltatásainkat igénybevevők kívánalmainak megfelelően.

IV. Helyzetelemzés: Kis településünkön élő emberek főként mezőgazdasággal foglalkoznak. A családok anyagi helyzete eléggé heterogén. Nehéz megítélni, hogyan élnek az emberek, hiszen a kimutatott jövedelem alapján sok család kiemelkedően nehéz anyagi körülmények között él. A szülők foglalkozása nagyon megosztott, több család él önkormányzati támogatással, hogy sok hátrányos helyzetű tanulónk van. A hátrányos helyzet nem csak anyagi, hanem szociális körülményekből is adódhat. A család szerkezetet bemutató grafikon jól ábrázolja, hány tanulónk él csonka családban, tudjuk, hogy sajnos ez a tény valamilyen érzelmi feszültséget hordoz magában. A tanulóink teljesítményét nagymértékben befolyásolja a családi motiváltság, igényszint, a tudás becsületének mértéke. A felméréseink alapján a kevésbé iskolázott családokból kikerült gyermekek nem nagy lehetőséget látnak a tovább tanulásban.

Az iskoláskorú tanulóink száma a jövőre nézve kevesebb, mint az előző években. - 10 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Ez a tény felhívja a figyelmünket arra, hogy az osztálybontások aránya hosszú távon nem a megszokottak szerint fog alakulni. A több tanuló egy osztályban újabb feladatokat fog jelenteni. A pedagógusok tovább tanulási tervében figyelembe kell venni, hogy célszerű egy-egy pedagógusnak minél több szakirányú végzettséggel rendelkezni. A 2004-ben végzett partneri elégedettség mérésünkből kiderül, hogy a szolgáltatásainkat igénybevevők több aktív sportolási lehetőséget, az angol tanításunk hatékonyságának növelését, a számítástechnika szélesebb körű alkalmazását várják el tőlünk. A kollegák pedig a hatékonyabb, gyorsabb információáramlást. A szülők foglalkozása 160 140 120 100 80 60 40 20

ak al k

la m az

ot t

0

sz

Adatsor1 Adatsor2

anya iskolai vézettsége

nyolc általános szakmunkás szakközépiskola gimnázium főiskola egyetem egyéb összesen

- 11 -


Család szerkezet 250

200

150

100

50

0

két egyedül egyedül édesanya édesapa és nagyszülő édesszülő nevelő anya nevelő apa és nevelő nevelő anya apa

más személy

Az iskoláskorúak létszámának alakulása: 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

1.évf. 36 44 38 36 28 32 32

2.évf. 32 36 44 38 36 28 32

3.évf. 39 32 36 44 38 36 28

4.évf. 42 39 32 36 44 38 36

5.évf. 29 42 39 32 36 44 38

6.évf. 38 29 42 39 32 36 44

7.évf. 39 38 29 42 39 32 36

8.évf. 46 39 38 29 42 39 32

összesen 301 299 298 296 295 285 278

A grafikonok jól tükrözik, hogy kiemelkedően fontos feladtatok hárulnak a pedagógusokra a továbbtanulásuk terén. Ez alapján állítjuk össze továbbképzési tervünket. Az adatok ellenére a középfokú oktatási intézménybe való fölvételi rátáink jónak mondhatóak .100%-os.

- 12 -


V. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások: V.1. Pedagógiai alapelvek

A legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése. A ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni. Ennek érdekében: •

•

•

•

• •

• • •

a tervszerű nevelő-oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, tudományos alapokon nyugvó, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, az egészéleten át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák alapjait lerakja. az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozóan, olyan ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, Európai azonosságtudat kialakítása; oktató tevékenységünk célja a gyermeki személyiség széles körű fejlesztése, minden gyermek saját értékének meglátása, megláttatása és továbbfejlesztése; énkép kialakítása, reális önismeret , másság elfogadása; fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tárgyi tudás mellé szerezzék meg mindazokat a képességeket, melyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják; szeretnénk elérni, hogy diákjaink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; humánumra törekszünk, tiszteljük az egyént és a közösséget, elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; igyekszünk észre vétetni és értékelni a jót, felismertetni és megelőzni a rosszat; törekszünk a kommunikáció elfogadott normáinak, helyes formáinak kialakítására; megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, hagyományaival, hogy mindezek megbecsülésével a haza és a szülőföld szeretetére neveljünk.

Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érzik magukat.

Ennek érdekében: • •

a tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük, differenciáltan fejlesztjük a tanulási kudarc csökkentésére, a szorongás oldására, a hátrányok kompenzálásra törekszünk - 13 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja • • • •

előre megismertetjük tanulóinkkal a velük szemben támasztott követelményeket; tiszteletben tartjuk személyiségüket; számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítésére a tanulmányi munkában és minden problémájukban; törekszünk a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására.

A családi és az iskolai nevelés eredményeképpen tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

humánus; erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, alkotó, becsüli a tudást, a szorgalmas tanulást, a munkát, problémamegoldó, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik, van elképzelése a jövőt illetően, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes a tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan megfogalmazza szóban és írásban, rendelkezik a mindennapi életben felhasználható képességekkel, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a család, az iskola, a társadalom együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, együttműködik társaival, szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, társait, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett,

- 14 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja • • •

egészségesen él, szeret mozogni, sportolni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Nincs a világon olyan tanuló, aki mindezekkel a tulajdonságokkal együttesen rendelkezzen. Mindennapi munkánk során azonban törekednünk kell arra, hogy végzős korára a lehető legtöbb diákunk minél több itt felsorolt személyiségjeggyel rendelkezzen.

V.2.Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelőmunkánk célja az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építve elsajátítsák tanulóink a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, és ezek képviselete meggyőződéssé váljon, meghatározza viselkedésüket, magatartásukat.

Iskolánk által kiemelten fontosnak tartott értékek: •

•

•

•

•

A humanizmus. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakulásáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Egymás segítésére, az együttérzés képessége. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A hazafiság, nemzetiségi identitás megtartása. A szülőföld és Magyarország megismerése és szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Nyitottság és tolerancia más népek, fajok, kultúrák, szokások iránt. - 15 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja •

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

V.3.Az iskolai képzés rendje A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Négy szakaszra tagolódik: Bevezető szakasz: 1-2.évfolyam A bevezető szakaszban megtanítjuk a gyerekeket írni, olvasni, számolni. Képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére, gyakorolják a közösségi együttlét szabályait, a helyes kommunikációs formákat. A nevelők az egyénre szabott fejlesztést kiemelkedő feladatnak tartják, a már meglévő különbségek csökkentése, a szocio-kultúrális hátrányok oldása a cél. Szakemberek segítik az osztálytanítót munkájában. Kezdőszakasz: A harmadik évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig tart. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvéshez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Kialakítjuk énképüket. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. A magyar nyelv és irodalom tantárgy szétválasztásával a minél jobb helyesírási eredmények elérése, és az értő olvasás fejlesztése volt a cél. Minden tantárgy feladata az értő olvasás és a helyesírás fejlesztése. Ezeknek a feladatoknak az egyes tantárgyak cél és feladat rendszerében meg kell jelenni. Tanulóinknak az alsó tagozatban játékos, mozgásos képzést ajánlunk fel. Ezzel is a korosztálynak megfelelő tevékenység elsajátítását, gyakorlását, és az egészségnevelését szolgáljuk. Negyedik osztálytól kezdve az angol tanítására fektetünk hangsúlyt, tanórán kívüli tevékenység formájában. Cél, hogy a 8. Osztály befejezéséig minél több tanuló szerezze meg az alapfokú nyelvvizsgát. A tanulóink harmadik osztálytó bekapcsolódhatnak a számítástechnika oktatásba. A géppark száma lehetővé teszi, hogy az osztályokat ne bontsuk.

- 16 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Alapozó szakaszban 5-6. Évfolyam Bővítjük és magasabb szintre emeljük az alapozás során kialakított készségeinket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteket. Segítjük beilleszkedésüket a kortárs csoportba, valamint önállósodási törekvéseiket. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányaik kialakításában, az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása. Fontosnak tartjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő értéknormák kialakítását tanulóinkban. Fejlesztő szakasz: 7-8. Évfolyam Az orientációs szakasz alapvető célja a rendszerezett ismeretnyújtás, pályaválasztás, továbbtanulás előkészítése. Megalapozzuk emberismeretüket, erősítjük autonómiájukat. Segítünk megismertetni képességeiket, lehetőségeiket. Ösztönözzük erkölcsi felfogásuk függetlenedését. Elősegítjük az önálló ismeretszerzés megalapozását. Jövőképüket, vágyaikat a realitás talaján tartva elősegítjük a képességeik szerinti pályaválasztásukat. Válaszható órákkal lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek fejlesztésére, a tehetséggondozásra. A felső tagozatos tanulóinknak az elvárások alapján az idegen nyelv minél biztosabb tudását, az élőbeszéd gyakorlását ajánljuk fel. A hatékonyság növelése érdekében, szükség és lehetőség szerint csoportbontást biztosítunk. A versenyeknek, a tanulók bemutatkozási lehetőségeinek, az önismeret fejlesztésének, az önképzésnek a tehetséggondozó órák jó alapot szolgálnak. A tantervi órákon a minél mélyebb tananyag elsajátítása, a kézségek és képességek fejlesztése áll. Keressük az iskolán kívüli foglalkozások színtereinek a beépítését a helyi tantervbe. Saját erdei iskola programunkat kidolgoztuk. Saját üzemeltetésű erdei iskolával rendelkezünk. Üzemeltetési költségeit a fenntartóval kötött megállapodás alapján fedezzük. Személyi és tárgyi feltételek adottak a projektek működtetéséhez. Kialakított tanösvény jó színtere a vizsgálódásoknak. Az évközi és az év végi felmérések a tudáspróbák a tanulók teljesítményét, tudását mutatják, hogy hogyan sajátították el a kerettantervben leírt követelményeket.

1 – 4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok

- 17 -


Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető óra Kötött óraszám összesen Választható órák Kommunikáció Egyéni fejlesztés Informatika Választható órákkal összesen

1. évf. 4 4 4,5

2. évf. 4 4 4,5

3. évf. 4 3 4 1

1 1 1,5 1 3 0 20

1 1 1,5 1 3 0 20

1,5 1 1,5 1 3 0 20

4. évf. 4 3 3 1 3 1,5 1,5 1,5 1 3 0 22,5

1 1

1 1

1

1

22

22

1 22

1 24,5

Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy

5. évf. - 18 -

6. évf.

7. évf.

8. évf.

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Magyar irodalom (dráma) Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, Osztályfőnöki, etika Egészségtan Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján Választható órák Kommunikáció Matematika felzárkóztató és tehetséggondozás Informatika Angol Választható órákkal összesen

2 2 1,5

2 2 2

2 2 2

2 2 2

3 4 1 2

3 3 1 2

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2,5 0 1

0 25,5

0 26,5

1 1,5

1 1,5

1 2,5

1 2,5

1 0 22,5

1 0 0 22,5

1

1

1 1

1 1

1

1

1

1

24,5

24,5

28,5

29,5

A sajátos nevelési igényű tanulóink a kerettantervnek megfelelő óraszámban, összevont osztálykeretben tanulnak.

V.4.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Üllés egyetlen iskolájaként a községben lakó valamennyi jelentkező tanköteles korú tanulót felveszünk. Az első évfolyamra történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérje, abban a naptári évben , amelyben a hatodik életévét május 31-ig betölti tankötelessé válik. A szülő kérelmére a gyermek akkor is megkezdheti a tankötelezettség teljesítését, ha hatodik életévét december 31-ig tölti be. - 19 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Mindig azt kell vizsgálni, hogy a gyermek mikor éri el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az iskola igazgatójának a rendelkezésére álló vélemények mérlegelésével kell meghozni a döntését, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, megkezdheti-e a tanulmányait vagy sem. A gyermek tankötelezettségét legkésőbb abban az életévében teljesítheti, mikor a nyolcadik életévét tölti be. 1. Az első évfolyamba történő beiratkozáson be kell mutatni: •

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

•

a szülő személyi igazolványát;

•

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt;

•

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

•

a gyermekorvos felvételi javaslatát;

•

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

2. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: •

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

•

a szülő személyi igazolványát;

•

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

•

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

V.5.A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése írásbeli beszámoltatások, házi feladat adása: 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését, a szülők tájékoztatását. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 4. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző évek óta. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki a felzárkóztatásra. 5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következők szerint történik: •

Az első- harmadik évfolyamon és negyedik osztály félévekor minden tantárgy esetében szöveges értékelést tartunk. Minősítéssel fejezzük ki a tanulók - 20 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja teljesítményének szintjét: kiválón, jól megfelelt, megfelelt vagy fejlesztésre szorul. •

A negyedik évfolyam végétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási és végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A negyedik év végi-8. évfolyamos tanulók félévi és év végi értékelése 1. A negyedik évfolyam félévétől-8. évfolyam végéig a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 2. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 3. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente három jeggyel kell rendelkeznie tantárgyanként ahhoz, hogy félévkor és év végén osztályozható legyen. 4. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. 6. A negyedik év félévétől-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban az óratervben megjelölt valamennyi tantárgyból elért eredményt minősítjük.

A modul tantárgyak értékelése , minősítése: Az óraszámok csökkenésével az eddigi önálló modulokat, tánc és dráma, hon és népismeret más tantárgyak körébe építve tanítjuk Így az értékelés is a hagyományosan alkalmazott forma szerint történik. Évközben érdemjeggyel fél évkor és évvégén az adott tantárgy osztályozásával. a magasabb évfolyamba lépésfeltétele az adott tantár4gy követelményébe beépül. Önálló modulként a mozgóképkultúra és médiaismeret valamint az egészségtan tantárgyakat tanítjuk. Az értékelés a tanévsorán rendszeresen a tanuló teljesítménye alapján érdemjeggyel történik. Félévkor év végén önállóosztályzattal minősítjük.

- 21 -


Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: Mindenkor figyelembe vesszük a tanulók életkorát és terhelhetőségét. A hét vége a szünetek az aktív pihenést szolgálják, ezért tanulóinknak csak olyan feladat adható, ami a felfedezés, rátalálás örömét biztosítja, tehát írásbeli házi feladatot nem adunk. Olyan jellegű feladatok adhatók, melyek a megfigyelésre, a kíváncsiságra, a felfedezésre irányulnak. Az otthoni tanulás is hozzásegít a kompetenciák fejlődéséhez, az ismeretek aktív bevonására a hétköznapi életbe. Segíti az önellenőrzés képességének, a reális önismeretnek a kialakulását. Hét közben, olyan házi feladat adható, mely egyénre szabott, segíti az alapkészségek fejlődését az ismertek elsajátítását. Írásbeli beszámoltatás: Az osztályban tanító tanároknak törekedni kell a tanulók egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját a pedagógus köteles a naplóban előre jelezni. Naponta a tanulók legfeljebb csak két témazárót írhatnak. Ezeket a dolgozatok piros jeggyel értékeljük, melyek nagyobb hangsúllyal szerepelnek a tanulók félévi, év végi értékelésében. A témazáró jegyek meghatározása %-os értékeléssel történik. Szöveges értékelésnél is alkalmazzuk a %os minősítést. Az év végi és félévi felmérések a tanulók egyéni fejlődésének mutatói, a hiányosságok , a képességbeli különbségek mutatója pedagógusok számára. Az egyéni fejlesztés, felkészítés meghatározói. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely legalább három óra anyagát ellenőrzi.

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki • közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményező készségével, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, • szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, • a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, • fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki • részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, • a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, • fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki • A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, • A házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be, - 22 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja • •

Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, Társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki • munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, • közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, • a házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, • fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma: Példás Tanulmányi munkában: • Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: életkörülmény helyzetét, képességek szintjét. • Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. • Munkavégzése pontos, megbízható • Minden tantárgyból elvégzi feladatait. • Önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes. • Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel érdeklődik. • Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó • Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. • Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania • Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. • Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó • Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. • Önállóan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. • Munkája változékony jellegű. • Szétszórtság jellemzi. Hanyag • • • •

Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó a munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

- 23 -


V.6.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az első évfolyamon a tanuló mentesíthető az értékelés, minősítés alól, ekkor az évfolyamot előkészítő évfolyamként fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, ha a tanulmányait a hetedek életévében megkezdte. A tanulót az első és harmadik évfolyamon akkor lehet évfolyamismétlésre utasítani, ha a jogszabályban meghatározottnál többet mulaszt. Az első- negyedik évfolyamra járó tanulók eredményesen fel tudjanak készülni, biztosítani kell számukra az egyéni felkészítést. Az évfolyamismétlést a szülő kérésére engedélyezni kel 1-4. évfolyamon. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Ha tanuló 4. évvégén-8. évfolyamon három tantárgyból szerez elégtelen minősítést a nevelőtestület dönt osztályozó értekezleten a tanuló továbbhaladásáról, évfolyam ismétlésre vagy javító vizsgára kötelezi-e a tanulót. Három tantárgynál több elégtelen minősítést kapott tanuló, az évfolyamot ismételni köteles. OM. rendelet 8/2000. (V.24.) 21.§. Ha a tanuló első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Másik lehetőség, hogy a nevelési tanácsadó, illetőleg a szakértő és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni továbbhaladást javasol. Ezek a tanulók a többiekkel egy osztályban tanulnak csak egyéni felkészítéssel. Az érintett tanulók bizonyos tantárgyakból – olvasás, matematika stb. – az értékelés és minősítés alól felmentettek határozat alapján, de negyedik évfolyam végére a továbbhaladási feltételt teljesíteni kell. A nevelőnek egyéni fejlesztési ütemtervet készíteni, amelyben meg kell határozni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesíteni. OM rendelet 22.§ , KT. 70.§ KT. 71.§ Az egyéni fejlesztési ütemtervben a nevelő tanuló részére egyéni adottságának, fejlettségének megfelelően alakítja ki a magasabb évfolyamba lépéshez szükséges tanulmányi követelményeket. A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, ha: • Az iskola igazgatója felmentette a foglalkozásokon való részvétel alól, • Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, • Egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen a 250 tanítási órát meghaladja illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

- 24 -


V.7.Nevelési módszereink: 1. Közvetlen (direkt) módszerek: amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszer: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszere

• • • •

Követelés. Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés

•

Ösztönzés

Közvetett módszerek • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. • Közös célok kitűzése, elfogadtatása. • Hagyományok kialakítása. • Követelés. • Ellenőrzés. •

• •

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítés

•

Elbeszélés. Tények, jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása.

•

A nevelő személyes példa-mutatás

•

Magyarázat, beszélgetés.

•

A tanulók önálló elemző munkája

•

•

•

3. Tudatosítás

•

Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita

V.8.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze a tanulók személyiségét. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére, az egész életen keresztül való tanulásra való törekvés igényének kialakítása. 2. A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Az környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló, cselekvésre és aktivitásra késztető helyes érzelmek kialakítása. - 25 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 4. A tanulók közösségi nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely, a lakóhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése. A helyi, a nemzeti hagyományok, a kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. A társadalmi jelenségek és problémák iránti érdeklődés felkeltése. A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételi igény kialakítása. 8. A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és a környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

V.9.A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánkban a tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata, ill. a tanulói közösség hatásán keresztül valósul meg. Ennek figyelembe vételével iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók közösségben és a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása.

Ebből adódó feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskola egyes területeihez - tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez- kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Nevelőinknek alkalmazkodnia kell a tanulói közösségek irányításával az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek megfelelni akaró személyiségének önmagát értékelni és irányítani képes autonóm személyiséggé válásáig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani azt a képességet, hogy a nevelő segítségével közösen tudjanak célt kitűzni maguk elé, majd a cél eléréséért összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát pedig értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

V.10.A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák - 26 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási órák megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk: a. A tanulók motiválását. Motiválásunk célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b. A tanulói aktivitás biztosítását. A tanítási órák tervezésénél. Szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitásukat biztosítják. c. A differenciálást. A lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodnunk kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • Az első évfolyamon, a költségvetési lehetőségek és a pedagógiai igények szerint, a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervezünk. • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A továbbképzéseken tanult tanulási oktatási stratégiákat alkalmazzák

2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Hagyományőrző tevékenységek: Célunk: eddigi hagyományok rendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Iskolai szintű rendezvények: Ünnepélyek: Tanévnyitó ünnepély. Nemzeti ünnepeink iskolai ünneplése: Minden év folyamán ünnepséget, megemlékezést tartunk az alábbi alkalmak tiszteletére: 1956. október 23., 1848. március 15. évfordulóján. Ballagás: minden évben a tanév utolsó napját követő szombaton búcsúztatjuk a 8. osztályosokat. Műsoros esten történő bemutatkozás, az évi versenyek győzteseinek és az öntevékeny csoportok műsora (az évi formai keretet az adott tanév munkaterve határozza meg). Tanévzáró ünnepély. Megemlékezések: Osztályfőnöki órán: 1. október 6. (az aradi vértanúk évfordulója);

- 27 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 2. március 8. (nemzetközi nőnap); Szakórán: 1. szeptember 29. (a pákozdi csata évfordulója: történelem); 2. október 1. (zenei világnap: ének-zene); 3. január 3. (a magyar kultúra napja: irodalom); 4. április 11. / a költészet napja (irodalom); Rendezvények: Fontos -nap: Fontos feladat az iskola névadója, Fontos Sándor emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti kulturális bemutató és verseny a környező települések meghívásával Hulladékgyűjtés az év folyamán kétszer. Egészségnevelési hét programjai. Iskolai mikulás-, farsangi-diszkót rendez az egyik nyolcadik osztály. Iskolai jótékonysági bál rendezése a szülői munkaközösséggel együtt. Környezet- és természetvédelmi hét, madarak és fák napja szervezése. Diákfórum megszervezése a diákok véleményének, javaslatainak meghallgatása. Tanulmányi versenyek lebonyolítása. Gyermeknap. Pedagógusnap. Vetélkedők: Körzeti zenei és történelmi vetélkedőt szervezünk. Fogászati és testápolási vetélkedő az egészségügyi hét keretében. Természetvédelmi vetélkedő a környezetvédelmi hét keretében. Versenyek:

Irodalmi versenyek, megszervezése (Kazinczy szépkiejtési-; -; vers-, meseés prózamondó versenyek.) Tanulmányi versenyek a tantárgyakhoz kapcsolódóan alsó és felső tagozatban. Házi és területi sportversenyek. Hangverseny sorozat: Filharmónikusok -Szeged

- 28 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Egyéb iskolai hagyományok: Az erdei iskolai programok megszervezése, újszerű, szerves része oktatónevelő munkánknak. Osztályrendezvények: Mikulás ünnepség. Anyák napja Gyalogos és kerékpáros túrák. Klubdélutánok, discó, évfolyamonként, osztályonként. Színházlátogatások. Községi rendezvényeken való részvétel, ill. szereplés: Ünnepségek, megemlékezések, koszorúzások. (Felkérésre az osztályok, csoportok készítenek műsort.) Mozielőadások. "Falu napok (Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely a községhez, iskolához kötődést erősíti.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Élén a diákönkormányzat pedagógus és diák vezetője. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, mely az osztályok diákképviselőiből áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente egyszer hívnak össze. Napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az l. - 4. évfolyamon napközi otthon, az 5. - 8. évfolyamon tanulószoba és napközi otthon működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközi otthon csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. / A napközi otthoni munka programja mellékletben/ Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai , ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat önkormányzati konyhán kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a tanulási nehézségben, részképesség kiesésben szenvedő tanulók részére a törvényi kereteknek megfelelően tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások segítik.

- 29 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem pedagógus, illetve az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. Az erdei iskola szervezeti formája nagy mértékben elősegíti a tananyagok elmélyítése mellett a közösségi élet fejlesztését, tanulóink más irányú megismerését. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület felkészíteni a tanulókat azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon meghatározott időben nyitva lévő könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. tornaterem, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák.

V.11.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk vállalja, hogy a beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulókkal kiemelten foglalkozik. Ennek érdekében az alábbiakat tesszük: 

szoros kapcsolat az óvodával, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal;



egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezése;



felzárkóztató, fejlesztő órák és foglalkozások;



egész napos ellátás, napközi otthon;



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;



családlátogatások; - 30 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

A fejlesztésre különös gondoskodásra szoruló tanulók kiszűrésére kiemelt hangsúlyt fektetünk a bevezető szakaszban. A saját és a szakszolgálat bemérései alapján igényeink megfelelő foglalkozásokat biztosítunk: logopédiai, fejlesztő pedagógusi és pszichológusi foglalkozásokat biztosítunk. Lehetőség van, természetes keretek között, integrált oktatásra. Erről azonban a szakvélemény, a szülők igénye, de mindenek felett a tanuló érdekét kell figyelembe venni. Iskolánk eltérő tantervű osztálya lehetőséget biztosít a tanulásban akadályozott tanuló speciális oktatására. Kiemelkedő faladat e tanulók kognitív képességeinek hatékonyfejlesztése, változatos oktatási stratégiák alkalmazásával a motivációs szint fenntartása. Az egyénre szabott fejlesztést szintmérések kell, hogy kövessék a továbbhaladás érdekében. Mindenkinek tiszteletben kell tartani, hogy e tanulók bármilyen szervezeti keretek között dolgoznak is a nekik megfelelő értékelési- minősítési szempontokat lehet csak alkalmazni.

V.12.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást. Ennek érdekében az alábbi tevékenységeket végezzük:  az egyéni képességekhez igazodó tanítás megszervezése;  a választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása;  szakkörök;  tehetséggondozó foglalkozások;  iskolai sportkör;  művészeti iskola;  versenyek, vetélkedők bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szervezése, felkészítés;  a szabadidős foglalkozások ( pl. színház- és múzeumlátogatás stb.);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése;  tanítási órán kívüli tevékenységek segítik.

V.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztetető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. - 31 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit; jelezni kell a felmerült problémákat a családsegítő szolgálat szakembereinek; meg kell keresni a problémák okait; segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. Iskolánk pedagógiai munkáján belül az gyermekvédelem céljainak megvalósulását:

alábbi

tevékenységek

szolgálják

a

a felzárkóztató foglalkozások; a tehetséggondozó foglalkozások; a differenciált oktatás és képességfejlesztés; a pályaválasztás segítése; a személyes, egyéni tanácsadás szülőknek, tanulóknak; egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése; a családi életre való nevelés; napközis foglalkozások; az iskolai étkezési lehetőség; az egészségügyi szűrővizsgálatok; a tanulók szabadidejének szervezése; a tanulók szociális helyzetének javítása a pénzbeni- és természetbeni támogatás megszervezése formájában; a szülőkkel való együttműködés; tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásról. 2.A gyermek-és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a tantestület minden tagja közreműködik. 2. Ezen feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik iskolánkban. Alapvető feladata: a pedagógusok gyermek- és ifjúság-védelmi munkájának segítése. Ezen belül feladatai közé tartozik: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; az osztályfőnökökkel, a családsegítő szolgálat munkatársaival családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a családsegítő szolgálatot; segíti a családsegítő szolgálat tevékenységét; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi;

- 32 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 3. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval; gyermekvédelmi és családsegítő szolgálattal; polgármesteri hivatallal; gyermekorvossal, védőnővel; rendőrséggel; gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,

V.14.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése az alábbi tevékenységek során történik: A tanulási kudarc okainak feltárása: A rossz teljesítménynek oka-e az előzetes ismeret hiánya? /tanulópárok, korrepetálás, szülői segítség / Feltétele: osztályfőnök és szaktanárok együttműködése. Kellően motiváltak-e a tanulók? a. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma és a tanuló érdeklődési köre gyakran igen távol eshet egymástól. Ilyenkor próbáljuk feltárni, hogy vannak-e gátló tényezők,, ami a tanulási kudarcot okozta. b. Másik fontos probléma lehet az önbizalom hiánya, a tanárra hárított problémakezelés /pikkel rám, csak pont most nem készültem, ismétlést is kérdezett, stb. / A tanulási teljesítmény hiánya is jelenthet kudarcot, nagyobb erőfeszítéssel növelni lehet a teljesítményt, ami a tanuló önértékelését pozitív irányba változtathatja. A lemaradó tanulók felzárkóztatása Szakaszai: Osztályfőnök koordináló munkája. 1. Az alaptudásról, alap erkölcsi normáról való tájékozódás. Ez tanév elején történik szóbeli feleletek és megnyilatkozások alapján. 2. A tényleges szintfelmérés feladat-, mérőlapok segítségével. A mérés elemzése és értékelése. Ezt szeptemberben végezzük szaktanári irányítással. 3. Egyénre szabott felzárkóztató tevékenység kidolgozása. A szintfelmérő lapokat a munkaközösség-vezetők irányításával készítik el a szaktanárok, a helyi tanterv minimumszintjének megfelelően. Az értékelés és elemzés szeptember végéig készül el, az októberben irányuló felzárkóztató foglalkozások egyénre szabott előirányzatával. Segítő tevékenységek: 1. az előzetes felmérések, az óvoda javaslata alapján, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásszervezés; 2.

a napközi otthon;

3. az egyéni foglalkozások; 4. a felzárkóztató foglalkozások; 5. az iskolai könyvtár, a létesítmények és eszközök egyéni és csoportos használata; - 33 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 6. a továbbtanulás irányítása.

V.15.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység  szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a felzárkóztató foglalkozások;  egész napos oktatás, napközi otthon;  diákétkeztetés;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai;  a családok nevelési gondjainak segítése;  családlátogatások;  a továbbtanulás irányítása;  a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások;  az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatások;  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő, segítő tevékenysége;  kapcsolattartás az önkormányzat gyámügyi előadójával, a családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a tanulók minél hamarabb segítséghez jussanak.

VI:A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái A tanulót az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat működését segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, a diákönkormányzat ülésén; a diákönkormányzatot segítő nevelő havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén és a faliújságon keresztül; az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A pedagógusok tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója félévente legalább egyszer az SZMK ülésén;

- 34 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülők tájékoztatása; a

szülők kérdéseinek, továbbítása.

véleményének,

javaslatainak

összegyűjtése,

Fogadóóra. Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával, szorgalmával összefüggő eseményekről, a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Osztálykirándulások. A szülők diákok kérésére szervezhetők a osztály szülői szervezet bevonásával, közös döntés alapján, hiszen az anyagi vonzatokat ők állják. Iskola bál Az évente megrendezésre kerülő jótékonysági bál az adománygyűjtés mellett az iskoláért együtt tenni akaró szülők és pedagógusok közvetlen kapcsolatának, kulturált szórakozásának színtere.

VII.EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA Helyzetelemzés 1. / Iskolai környezet Iskolánk 3 épületben található. A Radnai 2 épület felújításra szorul. Az otthonosságot a függönyök, a virágok, a falon elhelyezett gyermekmunkák adják. Minden osztály saját tanteremmel rendelkezik, melyet szülőkkel, nevelőkkel együtt díszíthetnek, hogy sajátjuknak tekintsék., vigyázzanak a berendezésekre, a tisztaságra. A tiszta világos, rendezett környezet hat a személyiségre, a komfortérzet alakulására, ehhez közös felismerés, igény, szükséglet kialakítása szükséges. A rendhez való szoktatás, mindennek legyen helye nagyon fontos. Így érhetjük el közösen – nevelők-, gyerekek, technikai személyzet, hogy tiszta legyen a környezetünk. A mosdók helyes használatára év elején időt szánunk. Folyékony szappan, papírtörölköző segíti a személyi higiéné megtartását. Testünk- köröm, haj, bőr-, ruházat tisztántartása, kezelése, a ruházat tisztasága szintén fontos személyiség formáló. Ebben a munkába a védőnők, a szülők, a gyermekjóléti szolgálat segítségét is bevonjuk. Az iskolába csak biztonságos eszközök kerülnek beszerzésre és felszerelésre. A rendezett környezet fékezőerővel hat a gyerekekre. Az eszközök helyes használatát szintén megtanítjuk - 35 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja a gyerekekkel. Ezt a tényt minden tanévben dokumentálni kell. Ha rendellenességet észlel a szülő, a tanuló, a pedagógus azonnali jelentési kötelezettsége van. A tízórait a hosszú szünetben, mindenki a saját termében és szalvétán, ülve fogyasztja. A kézmosás tízórai előtt, után, a szalvéta kötelező használata szintén nevelési feladat, amit rendszeresen ellenőrzünk. Az ebédet a konyha ebédlőjében fogyasztják. A konyha elsődleges feladata a gyermekétkeztetés biztosítása. HACCP rendszerben dolgozik a konyha, a gyermekorvos javaslatát az étrend összeállításánál figyelembe veszik. Felújított, tágas ebédlőben történik az étkeztetés. Gyermekek segítik a felnőttek munkáját- terítés, asztalok rendbe tétele. A mindennapi testedzést, a mozgást a három épülethez tartozó udvar az ott felszerelt fajátékok biztosítják, illetve a mindenévben pótolandó labda, karika, ugrókötél. A sajátos nevelési igényű tanulók mozgáskoordinálását fejlesztő játékok, eszközök egészítik ki. Ezek pótlására és kiegészítésére is minden évben szükség van. A mindennapi testedzésben elsősorban a szabadban való mozgást és a játékosságot emeljük ki. A központi épületben a mozgás színterét a tornaterem, aszfalt és salakpálya egészíti ki. Szelektív hulladékgyűjtést is bevezette iskolánk folyosókon, műanyag, papír, vegyes hulladékgyűjtésre van mód, amit az udvaron 3 konténerben ürítenek. Energia. Az épületek természetes megvilágítottsága megfelelő. A központi épületben a világítás korszerűsítése megtörtént, a fűtés központi fűtéssel történik, hőszabályzó beiktatásával. A másik két épületben a fűtés és a világítás korszerűsítését meg kell oldani.

2. /Települési környezet, régió

Üllés község Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében, a megyeszékhelytől (Szegedtől) 26 km-re helyezkedik el. 1948-ben lett önálló település. Községünk jellemzően egyközpontú, területe 4981 ha, melyből 204 ha belterület, 4777 ha külterület. Lakóinak száma 3212 fő. A lakosság egy része mezőgazdaságban dolgozik, másik része ingázik a lakóhelye és a munkahelye (főleg Szeged) között, mivel helyben viszonylag kevés a munkalehetőség. A község területére jellemző domborzati viszonyok megegyeznek a Duna- Tisza közi hátságéval. Enyhén hullámos felszínű homokvidék, széles homokhátakkal és a közöttük lévő északnyugat-délkelet irányú nedvesebb mélyedésekkel, amelyeket itt semlyékeknek neveznek. Éghajlata száraz kontinentális.

- 36 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja A természetes életközösségeknek már csak a töredéke maradt meg ezen a területen, helyüket szántóföldek, beépített területek foglalják el. Ezért is nagy jelentőségű a még fennmaradt természetes és természet közeli területek védelme. Különös jelentőségűek a vizes élőhelyek. 2003-ban a képviselő-testület rendeletet fogadott el az „üllési rét” halastótól északra fekvő részének védetté nyilvánításáról. A terület védett növényei a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a fátyolos nőszirom (Iris spuria) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris). A községben megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés. A kommunális hulladékot kéthetente elszállítják. A szennyvízelvezetés megoldása a közeljövő feladata. Üllés község rendelkezik településfejlesztési tervvel, egészségtervvel, bűnmegelőzési koncepcióval illetve környezetvédelmi programmal. 3./ Személyi feltételek a, Nevelőtestület Az iskola tanulói létszámának és tárgyi rendszerének megfelelő nevelőtestülettel rendelkezik. Osztályfőnöki, természettudományi és szaktárgyi munkaközösségek működnek. Szakmai, módszertani, nevelési munkában segítik az iskolavezetés munkáját Részt vesznek az ellenőrzési és az értékelési munkában. Jogosítványaikat a következő években bővíteni szükséges. Munkánkat gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus segíti. Nevelők továbbképzésével, pályázatokkal, meg kell oldani a folyamatos jelenlétüket. 2000/2001-es tanévtől félállású ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk, 2004-ben egy nevelő drogkoordinátor képzésen vett részt. A nevelési alapelvek között kiemelt szerepet kapott a környezeti nevelés. Két nevelő 2003/2004-es tanévben környezetnevelési továbbképzésen, erdei iskolai gyakorlati képzésen vett részt. Továbbra is feladatunk, hogy minden nevelő módszertani képzésen vegyen részt. Két testnevelő tanár irányítja a mindennapos testnevelést. b, Tanulók A tanulóink 70%-a hátrányos helyzetű /a törvényi meghatározás alapján/, alacsony a szülők iskolázottsága, a diplomás családok csak 5 %-ban fordulnak elő. A tanuló 30%-a tanulási képesség gondokkal küzd. Az éves szűrő vizsgálatok alapján, a gyerekek 60 %-a gerinc- és mellkasi deformációval rendelkezik. Túlsúlyos a gyerekek 30 %-a. 15 tanuló veszélyeztetett. Iskolánkban diákújság „Sulisokk”, iskolarádió működik a DÖK vezetésével.

c, Technikai személyzet A három épületben és a tornateremben 5 takarító személyzet dolgozik. Fűtő, karbantartó, udvari feladatokat -2 férfi látja el. Munkájukat az igazgató helyettes irányítja. Munkájukhoz a

- 37 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja szükséges felszerelésekkel rendelkeznek. Munkájukat igényesen végzik. Az épületekben sok virág található.

d, Családi háttér Községünk mezőgazdasági település. A szülők nagy része zöldség-gyümölcstermelésből élnek, mivel kevés a faluban a munkahely. Magas a munkanélküliek száma, sokan alkalmi munkából élnek. Közülük sok az alkoholista. A családok 65 %-ban mindkét vagy az egyik szülő dolgozik.

e, Kapcsolati rendszerek

Az önkormányzat gyermekjóléti szolgálattal, szoros kapcsolatban állunk. A szociális bizottságban pedagógusok is vannak. Nagycsaládosok Egyesületével közös programokat szervezünk. Működik az iskolában Szülői Szervezet, iskolaszék. 2003-tól Suli Alapítványunk van a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók támogatására. Ezek a szervezetek mind azért dolgoznak, hogy a gyerekek környezete minél szebb, gazdagabb és biztonságosabb legyen, csökkenjen a gyerekek közötti szociokulturális különbség.

Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1993. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb

- 38 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

- 39 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

- 40 -


Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. A környezeti nevelés alapelvei: A környezeti nevelés átfogó célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása annak érdekében, hogy a feltörekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását. Minden tanuló ismerje fel és érezze át annak jelentőségét, hogy felelősséggel tartozik környezetéért, a természet –benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzéséért, fenntartásáért. Célunk a természetet, az épített társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, egyre inkább az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Feladatunk, hogy tanulóinkban kialakuljon az a képesség, hogy bonyolult természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat értelmezni, kezelni és megoldani tudjanak. Meg kell alapoznunk diákjaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét. E tevékenységünk során segítünk abban, hogy tanulóink megismerjék környezetüket, összegyűjtött tapasztalataikat feldolgozzák és értékeljék. A környezeti nevelés célkitűzései: − Rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása Tanulóink legyenek képesek a környezet változásainak, jelzéséinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére,

- 41 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja problémák megkeresésére, okainak megértésére. A tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós helyzeteivel, fontos a -család, szűkebb lakóhely, város, ország – összefüggő rendszerében való gondolkodás. − Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása A felismert problémák, felmerülő kérdések megválaszolása, több alternatíva felállítása, majd azok közül a legjobb kiválasztása. Célunk a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítása. − Globális összefüggések megértése Egy-egy környezeti probléma nagyon összetett, mögötte gazdasági, társadalmi problémák állnak, melyeket nem lehet külön-külön kezelni. Célunk, hogy diákjaink képesek legyenek ezek ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, majd alkalmazására saját szűkebb környezetükben. − Az életminőség megválasztásához szükséges értékek megmutatása Ismerjék fel, hogy a létminőségnek az alapvető meghatározója a környezet minősége, gazdagsága, melyhez hozzátartozik és meghatározó a szellemi környezet is. Ki kell alakítani a viselkedési normákat és formákat. Képesek legyenek a környezet érdekeit figyelembevevő cselekvésre. − A természet sokféleségének bemutatása, a szerves kultúra fontosságának megismerése A természet felfedezése iskolai kirándulások, túrák, sportnapok stb. alkalmával. Ismerjék fel, hogy az ember a természet része, amely felett nem uralkodhat. Fedezzük fel közösen, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségének erősítését is igénylik. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést igényel, mely figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esély teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra elsajátításában. A legfontosabb elemek a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedék életminőséghez fűződő jogaival, az élő természet iránti felelősségünkkel kapcsolatosak. E tevékenységünk során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretanyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés, a belső tartalmi és módszertani összehangolás minden pedagógus feladata. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon és azokon kívül is érvényesüljön az intézmény ökológiai kultúrája, tartós harmóniájának rendje. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy tanulóinkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek

- 42 -


•

Hagyományos tanórai foglalkozások

•

A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – határoztuk meg a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáltuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Nem hagyományos tanórai foglalkozások A kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos órakeretek között is történhet. - Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Iskolánk tanulói részt vesznek erdei iskolai programban. Az erdei iskola helyszíne a falu külterületén lévő átalakított, felújított régi tanyasi iskola. A felső tagozatosok ősszel évfolyamonként öt napot tevékenykednek az erdei iskolában. Az osztályfőnökök egész héten az osztályukkal vannak, a többi pedagógus a programnak megfelelően kapcsolódik be egy-egy napon a program végrehajtásába. Az alsó tagozatosok tavasszal szintén évfolyamonként három napot töltenek az erdei iskolában az osztályfőnökükkel és az adott osztály napközis nevelőjével. Az erdei iskola megközelíthető kerékpárral vagy autóbusszal. - Jeles napok: hagyományosan minden évben megemlékezünk a Víz Világnapjáról (március 22.), a Föld Napjáról (április 22.), a Madarak és Fák Napjáról (május 10.).

Tanórán kívüli lehetőségek -

vetélkedők, tanulmányi versenyek –az érdeklődő tanulókat ösztönözzük, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Hagyományosan minden évben részt veszünk a Kaán Károly Természet- és Környezetismereti Országos Versenyen (5-6. évfolyam), a Herman Ottó Országos Biológia Versenyen (7-8. évfolyam), a Curie Környezetismereti ill. Természetismereti Emlékversenyen (5-6. és 7-8. évfolyam), a Hevesy György Országos Kémia Versenyen (7-8. évfolyam), a Teleki Pál Földrajz és Földtan Versenyen (7-8. évfolyam), a Csizmazia György Komplex Természetismereti Emlékversenyen és a helyi szervezésű egészségvédelmi vetélkedőn (1-8.évfolyam).

- kézműves foglalkozás – a községünkben működő alkotóház programjain tanulónk is részt vehetnek, ahol különféle technikákkal, anyagokkal ismerkedhetnek meg.

- 43 -


- látogatások – vadaspark, múzeum, botanikus kert, aktuális kiállítás megtekintése, színház, mozi stb. - hulladékgyűjtés (ősszel és tavasszal) - levegőszennyeződés-mérő program – savas eső mérés, zuzmótérképezés – a tanulók egy csoportja végzi a megfigyeléseket, méréseket és azok regisztrálását. Az eredményeket összesítik, és következtetéseket vonnak le a levegő tisztaságára vonatkozóan. - a település környezetének szépítése - tanösvény gondozása - kirándulás – őszi madármegfigyelés - előadások Módszerek •

Játékok - szituációs játékok - memória játékok - kombinációs játékok - érzékelést fejlesztő játékok

•

Riportmódszer - kérdőíves felmérés - direkt riportok

•

Project-módszer

•

Aktív- kreatív munka - természetvédelmi fenntartási munkák - rekonstrukciós munkák

•

Közösségépítés – csoportszervezés

•

Művészi kifejezés - műalkotások, rajz, film, zene - színdarab, vers, próza

Drogmegelőzés

- 44 -


Ha szenvedélybetegségről beszélünk, a megelőzés az egészség megtartására, a negatív kortársi minták elutasítására, vagy a már kialakult drogfogyasztás ártalmainak mérséklésére, további súlyosbodásának, megelőzésére irányulhat. Drognak nevezzük azt az anyagot, amely a központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat okoz és hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira. Ez a meghatározás magába foglalja a legális drogokat is (alkohol, nikotin, koffein). Még tágabb értelemben – drognak nevezünk minden olyan természetes vagy mesterséges anyagot, mely a szervezetbe bekerülve akár pozitív, akár negatív hatást vált ki. A gyógynövények, fűszerek mértékletesen alkalmazva jótékony (pozitív) droghatást eredményeznek. A testi egészség szempontjából nézve minden drog egyformán veszélyes, míg egyes drogok egyszeri kipróbálása is túladagoláshoz, halálhoz vezethet (heroin), más drogoknál halálos dózis nem ismert. Pszichés károsodás szempontjából az egyébként kevésbé veszélyes hallucinogének egyszeri kipróbálása is veszélyes lehet, különösen labilis pszichéjű egyéneknél. A drogprobléma elsősorban nem rendőri vagy orvosi kérdés. A megelőzésnek a születésnél kell elkezdődnie egy nyitott, harmonikus család védőburkában. Emellett az igényes életre, értékekre történő oktatásban, a felelősségre való nevelésben a tanárok egyéni példaadása is nagyon fontos. A „drog-probléma” hatékony kezelése természetesen társadalmi összefogást kíván, amelynek azonban korosztály-specifikusan legfontosabb színterei az oktatási intézmények, hiszen a veszélyeztetett fiatalok legszélesebb tömege a közoktatási intézményekben érhető el. Az első drogélmény időpontja az utóbbi években egyre lejjebb tolódik, ami új feladatokat jelent különösen az általános iskolai tanárok számára. A program lehetséges végrehajtói: az egészségügy, pedagógusok, segítő foglalkozásúak, közművelődésben dolgozók, bűnmegelőzési szakemberek stb. Ideális esetben a program sikerét a felsoroltak együttműködése biztosítja.

A statisztikák szerint a rendszeresen dohányzók száma a százalékos megoszlás alapján a 1516 éves kortól határozottan csökkenő tendenciát mutat, míg a 11-12 évesek között növekszik. Ennél nagyobb eltérést mutat a két korosztálynál az első cigaretta kipróbálása. A 16 évesek között az 1995-ös felmérés 4,3 % mostanra visszaesett 0,9 %-ra. Ezt a pozitív tendenciát lerontja az, hogy a 11 év alattiak körében az első cigaretta kipróbálása 5 %kal nőtt. Az adatok azt mutatják, hogy az általános iskolában kell megerősíteni a dohányzással kapcsolatos prevenciós munkát, mert ezekben az években mutatnak leginkább gyengeséget az elutasítás tekintetében. Más szimbolikus helyzetekben kell lehetőséget biztosítani a gyerekeknek, hogy felnőttebbeknek láthassák magukat, illetve, hogy gyakrabban tudjanak. önálló döntéseket hozni. Egészségkárosítóan alkoholfogyasztó a felnőtt lakosság közel 10%-a. Hazánkban az egy főre jutó alkoholfogyasztás tiszta alkoholban számolva eléri a 10 litert évente. A májzsugorudásban meghaltak száma 1980 óta megháromszorozódott. Lassabban terjed a drog. A 2002-es, illetve részben 2003-as adatokra támaszkodó jelentések szerint, a kábítószer- 45 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja fogyasztás növekedési üteme lényegesen lelassult, a fiatalok azonban egyre korábban kezdik használni a tiltott szereket. Az elmúlt években nőtt azok aránya, akik 14 évesen vagy annál fiatalabban próbálták ki a kábítószert. A lányok 17 %-a, a fiúk 26,8 %-a fogyasztott már valamilyen illegális drogot, ugyanakkor a lányok körében a visszaélésszerű gyógyszerhasználat mutatkozik gyakoribbnak. A nagyvárosok fiataljai fokozottan ki vannak téve a kábítószer veszélyeinek. Az egészségügyi intézményekben kezelt kábítószerfogyasztók száma 2002-re 12-13 ezer fő között stabilizálódott. 1. Helyzetelemzés, helyzetértékelés • • • • • • • • • • •

Az iskola földrajzi helyének, településen belüli helyzetének meghatározása A valós szükségletek felbecsülése A fenntartó által biztosított feltételek számbavétele Létszám- és csoportadatok; a tanulók összetétele (szociális helyzet, életkörülmény) Tárgyi adottságok (erősségek, gyengeségek) Személyi adottságok (szakirányú képzettség, problémaérzékenység, nyitottság, vállalkozó szellem) Működő kapcsolatok Az intézmény személyi állományának (pedagógusok, tanulók, adminisztratív és technikai dolgozók) egészségügyi és mentális állapota Kiemelten kell számba venni a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a fogyatékos gyerekeket Az iskola „drogfertőzöttsége” Kérdőíves felmérés a tanulók körében

2. A cél meghatározása Alapvető cél: Olyan szellem kialakítása, mely tudatos – testi és mentális – egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz. Azon alaptétel megértetése, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem annál több, egy egészen más életminőséget takar. Az egészségfejlesztési programon belül kiemelten kezelendő a drogprevenció, ezen belül a drogmentesek megóvása. Célunk tehát olyan egészségszemlélet kialakítása, mely a helyes értékrendre támaszkodva tudatosan elutasítja a drogfogyasztást. a, Rövid távú:  a tanulók legyenek tisztában a legális és illegális drogok, okozta veszélyekkel  pozitív üzenet megfogalmazása, az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá, csökkenjen a drogokat kipróbálók száma  az iskola komplex egészségfejlesztő tevékenységének eredményeképpen csökkenjenek az ártó tényezők (droghívó szignálok) és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások b, Középtávú:

- 46 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja  Korszerű ismeretek, értékek, attitűdök közvetítése, melyek nyomán a tanulók ismerjék meg: • az életkorukkal járó biológiai, pszichohigiénés, életmódbeli tennivalókat • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit • az egészségre káros szokásokat és azok körülményeit • az antihumánus szenvedélyeket, azok negatív testi és személyiségromboló hatásait • az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit • az egészségérték tudatosításának módjait, formáit  pozitív személyiségfejlesztő hatások erősítése  helyzetfelismerő készség fejlesztése  szervezettség, tervezettség • pozitív mintaközvetítés • életvezetési készségek kialakítása, fejlesztése • az ártó tényezők csökkentése, kirekesztése  a tanulók pozitív irányú aktivitásának kiaknázása • a szabadidő aktív eltöltésére irányuló igény kialakítása • a szabadidő értelmes eltöltéséhez lehetőségek biztosítása • a csellengő gyerekek visszacsábítása délutánonként az iskolába  az őszinteség légkörének megteremtése ( maximális tapintat a pedagógus részéről, támogató odafordulás, empatikus magatartás, előítélet-mentesség )  a nyíltság, a problémák felvállalása a kiútkeresés érdekében  kísérlet a társtalanság, a társas magány feloldására a gyermekközösségek érintésével, erősítésével  a NEM-et mondás vállalásának megtanítása: Mire mondj IGEN-T?  a helyes szexuális magatartás tudatosítása  a konfliktusmegoldó képesség fejlesztése • az agresszió helyes kezelése, visszaszorítása • a konfliktuskezelés szeren kívüli lehetőségeinek megismertetése  a teljesítménygondok enyhítése • fokozatos és egyenletes terhelés • tanulási motiváció kialakítása, szinten tartása • a mindennapi sikerélmény biztosítása • a túlterhelés csökkentése • a tanulási problémák kiszűrése, csökkentése • a tanulás tanítása • feszültségoldás  szűkebb és tágabb környezet megóvása, védelme iránti felelősségtudat felébresztése •

az iskolai – feltétlenül szükséges – rend és tisztaság megóvásának elősegítése, megkövetelése, a személyes környezet tisztántartásával kapcsolatos felelősségtudat kialakítása

•

korszerű ökológiai szemlélet kialakítása: az ember és a természet kapcsolatának megismertetése

 a gyerekek folyamatos, rendszeres bevonása környezetvédelmi akciókba (hulladékgyűjtés)

- 47 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja jogi szabályozás folyamatának és a jogi szabályozók megismertetése az érdekeltekkel; változások nyomon követése c; Hosszú távú:  szemléletmód váltás az iskolában  fokozott odafigyelés (segítő, támogató magatartás)  széles körű összefogás, átgondolt kapcsolatépítés, az együttműködés biztosítása  önszervezői formák ösztönzése, támogatása  az eltérő kultúrkörök normáinak egyeztetése  a rendszeres részvétel biztosítása a szakirányú továbbképzéseken  folyamatos hatékonyságvizsgálat  a folyamatos információáramlás biztosítása

folyamatosságának

3. Az erőforrások felmérése  tárgyi feltételek  személyi feltételek (belső és külső segítők – partnerkör )  iskolavezetés, tantestület, osztályfőnökök, napközis csoportvezetők, munkaközösségvezetők, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogügyi koordinátor, a diákönkormányzat felnőtt vezetője, adminisztratív és technikai dolgozók  szülők, SZMK, iskolaszék, iskolaorvos, védőnő  ÁNTSZ, háziorvos, pszichológus, pszichiáter  gyermekjóléti szolgálatok  az önkormányzatok illetékes szakirodái  kisebbségi önkormányzatok  szakmai szervezetek, munkaközösségek  addiktológiai intézetek  rendészeti szervek  kulturális- és sportegyesületek  gyermek- és ifjúsági szervezetek  szabadidőközpontok (kultúrházak, mozik, színházak, múzeumok )  egyházak, karitatív civil szervezetek 4. Az alkalmazandó módszerek, eszközök számbavétele Módszerek:  információátadás: az egészséggel kapcsolatban pozitív, a drogokkal szemben negatív attitűdformálás  elrettentés  a társas hatás modellje (kortárs csoport létrehozása)  kis létszámú csoportokban interaktív módszerek alkalmazása

- 48 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja • • • • • •

szituációs játékok, a drámapedagógia elemeinek felhasználásával helyzetgyakorlatok beszélgetés, elemzés, vita játék művészeti tevékenységek teszt, kérdőív pozitív életvezetési minták bemutatása

 a végrehajtás színterei: • iskolai programok: - tanórák szaktanári órák osztályfőnöki órák közösségi foglalkozások - tanórán kívüli tevékenységek napközis és tanulószobai foglalkozások délutáni foglalkozás (játszóház, szakkör, sportkör, „sulimozi”, „sulidiszkó” stb.) kiállítások, vetélkedők, versenyek hulladékgyűjtés családi nap, egészségnap, sportnap stb. •

iskolán kívüli programok pályázatok, vetélkedők környezetvédelmi akciók tanulmányi- és sportversenyek mozi-, színház-, múzeum-, tárlatlátogatás kirándulás, túra, erdei iskola

5. Folyamatterv készítése a, Rövid távú: szeptember: állapotfelmérés ( felelősök: osztályfőnökök, csoportvezetők, gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, drogügyi koordinátor) október: az éves tematika kidolgozása ( felelősök: iskolavezetés, drogügyi koordinátor, munkaközösség-vezetők, szabadidő-felelős) november – április: a tervezett program lebonyolítása május: az éves tevékenység értékelése, a továbblépés lehetőségeinek feltérképezése b, Középtávú:  az alapvető szükségletek biztosítása  a testi egészség megőrzésének ill. fejlesztésének lehetővé tétele • az egészséges iskolai környezet kialakítása • a napi munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételek megteremtése és folyamatos fenntartása - 49 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja • •

a tanulók komfortigényének kielégítése aktív bevonásukkal a gyerekek egészséges mozgásigényének folyamatos kielégítése, az ehhez szükséges biztonságos feltételek megteremtése és fenntartása • az iskolai étkeztetésben résztvevő gyerekek körének bővítése (Ne legyen éhező gyerek! ) • a korszerű táplálkozás igényének kialakítása • az étkezési szokások alakítása • az alapvető higiéniai ismeretek átadása, folyamatos, rendszeres gyakoroltatása • rendszeres (szükség esetén rendkívüli ) egészségügyi ill. tisztasági szűrése  pozitív életszemlélet kialakítása a lelki egészség ápolása • pozitív irányú személyiségfejlesztés  a propagandalehetőségek kiaknázása  a civil szervezetekkel való kapcsolatok kiépítése, fenntartása 6. Monitorozás, dokumentálás  folyamatos hatékonyságvizsgálat  a program bekapcsolása a minőségbiztosítás rendszerébe 7. Értékelés • rendszeres, tervezett (nyitott, rugalmas, változtatható) • a tapasztalatok összegzése • az eredmények számbavétele • a problémák, esetleges kudarcok okainak őszinte feltárása • a tapasztalatok ismertetése széles körben 8. A helyzet újradefiniálása 9.További (újabb) célkitűzések meghatározása • célcsoportok kibővítése • speciális területek felvállalása

Az egészségnevelési program célja: A statisztikai adatok szerint Európa legbetegebb nemzete Magyarország. A lakosság egészségi állapotát a legnagyobb mértékben a következő tényezők befolyásolják:  a gazdasági, szociális és kulturális helyzet által meghatározott életmód (táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, kábítószer-fogyasztás);  a lakóhelyi és munkahelyi környezet, (levegőszennyezettség, a vizek szennyezettsége, zaj, hőhatás, páratartalom, por, kemikáliák);  a társadalmi környezet (interperszonális kapcsolatok, erkölcsi nevelés, közoktatás, egészségügy) Nem kétséges, hogy saját egészségével, életmódjával, kinek-kinek magával kell számot vetnie. A kritikussá vált egészségi helyzeten viszont csak akkor lehet változtatni, ha a kiváltó okok megszüntetése, illetve kialakulásának a megelőzése kerül előtérbe. A prevenciós területek között-az egészséges táplálkozás, a testedzés fejlesztése, a szexuális kultúra terjesztése, a szenvedélybetegségek megelőzése, stb. a mentálhigiéné jelenti a kapcsolatot.

- 50 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja A prevenció akkor lesz sikeres, ha az életmódváltás az emberek belső meggyőződéséből, a testi és mentális egészség értékének felismeréséből fakad. Ennek feltétele, hogy már gyermekkortól kezdődően tudatosan arra neveljük a tanuló ifjúságot, hogy életünk egyik legfontosabb értéke a testi-lelki egészség. E folyamatban meghatározó szerepe van az iskolának, mint nevelési-oktatási intézménynek, együttműködve az egészségügyi és szociális intézményekkel. Mindezeket figyelembe véve az iskola egészségnevelési programja a következő főbb célokat tűzi ki: 1. A fiatalok testi-lelki egészségének, mentális egyensúlyának megőrzése. 2. A fiatalok harmonikus testi, biológiai fejlődésének biztosítása. 3. A már estlegesen megbomlott egyensúly helyreállítása. Az egészségmegőrzésre irányuló törekvések azonban csak a környezeti nevelés részeként valósíthatók meg. A környezeti nevelés a tanulók külső természeti és ember alkotta környezetére, valamint a „belső világra” is irányul. Igyekszik át fogni és harmonizálni az egészségmegőrzésre szoktató, a mentálhigiénés és a társas készségeket fejlesztő pedagógiai hatásokat. Hagyományaink: Iskolánk a korábbi években is hangsúlyt fektetett tanulóinak testi-lelki nevelésére. A tanév rendjébe olyan programokat, rendezvényeket tervezett és valósított meg, melyek hozzájárultak a gyermekek egészséges fejlődéséhez. (drogmegelőzéssel kapcsolatos előadás; egészségvédelmi vetélkedő; osztályfőnöki órák keretében szakember által felvilágosítótájékoztató előadások korosztályoknak megfelelően az egészséges táplálkozással kapcsolatban, a lelki egészségvédelemre vonatkozóan, szexuális nevelés témájában). A célirányos programokon túl a tantárgyi rendszer ismeretanyagához igyekeznek a nevelők kapcsolni azokat az ismereteket, amelyek alakítják a gyermekek szemléletét, gondolkodásmódját az egészséges életvitellel kapcsolatban. Az intézmény lehetőségeihez mérten különféle foglalkozásokon biztosítja a gyermekek számára a rendszeres testmozgást. A szülők valamint a tanulók igényeit figyelembe véve többféle sportfoglalkozás közül választhatnak a gyermekek. 1-4. osztályig gyógytestnevelés, 3-8. osztályig néptánc, kézilabda, labdarúgás. A lelki egészség védelme érdekében, a személyiség megfelelő fejlődésére tekintettel gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart fent a háziorvosi szolgálattal. A tanulók minden évben átesnek a kötelező jellegű szűréseken, vizsgálatokon. (fogászati szűrés, ortopédiai szűrés, belgyógyászati szűrés). Az intézmény erdei iskolájában évente szervezett programok, a gyermekek számára szervezett kirándulások, természeti jelenségekhez, értékekhez kapcsolódó vetélkedők a környezeti nevelés eszközeivel mind azt hivatottak kialakítani a gyermekek gondolkodásában, hogy az ember életében egyik legfontosabb dolog az egészség. I. Mindennapi egészségfejlesztő testmozgás a gyerekek óra- vagy napirendjében Az egészséggel kapcsolatos feladatok: A testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, a tanulók értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat.

- 51 -


Az egészséges testi fejlődés segítése: A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. Feladat az értékes személyiségvonások fejlesztése is:        

A félelem leküzdése A szabályok betartása Összpontosítás Céltartás A nehézségek leküzdése Empátia Kudarctűrés A természet szeretete és környezetkímélő magatartás

A kiválasztott anyag feleljen meg a taníthatóság, a felhasználhatóság, valamint az iskola testnevelés és sport hagyományainak, a település társadalmi környezetében lévő meghatározó szervezetek.(önkormányzat) elvárásainak. A testnevelési órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon törekedni kell:  Az egészséges testi fejlődéshez szükséges intenzitás biztosítására  Öröm és élményszerzésre, sikerélmény átélésére, változatosságra (a változatosság gyönyörködtet)  Fokozatosságra  Következetességre és rendszerességre Minden órán és foglalkozáson a testtartási hibák kialakulásának megelőzése érdekében gimnasztika szerepeljen! Egy adott osztály testnevelési órán, illetve tanórán kívüli foglalkoztatása lehetőleg ne legyen egy napon. Egészségfejlesztő testmozgás minden nap Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő- oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek ( testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik

- 52 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét és igénylik is azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5-8. évfolyamon, hogy- szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik-, támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését. Ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. A tanulók ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Általános célok:  Személyiség fejlesztése  A felhalmozott ismeretek és értékek átadása  Életképes (alkalmazkodó, vállalkozó, aktív) fiatalok nevelése és felkészítése Közvetlen célok: A testnevelés és a sport járuljon hozzá a fiatalok:  Mozgáskultúrájának, mozgástanulási képességének, egészséges életmódjának aktív egészségének és motorikus cselekvésbiztonságának megalapozásához.  Testi képességeinek fejlesztéséhez és fenntartásához.  Mozgás iránti igényük és szükségletük felkeltéséhez, fenntartásához, kielégítéséhez és felnőttkorba való átmentéséhez.  A testnevelés és sporttevékenység megszerettetéséhez. Feladat még a tanulási, játék-és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékeny siker öröme.

Fejlesztési követelmények Kiemelt közös követelmény: Az egészséges életmódra, rendszeres testnevelésre és sportolásra nevelés. A fizikai és szellemi munka összhangjának és harmóniájának megteremtése. A testedzés-a mozgásszükséglet iránti igény felkeltése, fenntartása és felnőttkorba való átmentése. A tanórai és a tanórán kívüli testnevelés és sportmunka összehangolása. Követelmény, hogy a fiatal rendelkezzen  Ismeretekkel: az egészséges életmód, a testkultúra és a sport területein.  Jártasságokkal: a játék és sporttevékenység jellegzetes és minél több területén, a baleset elhárításban, a segítségadásban.

- 53 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja  Készségekkel: az egészségmegőrző tulajdonságok alakításában. a köznapi viselkedés mozgásszükségletének elsajátításában, az önálló testedzésben és sportolásban.  Képességekkel: az ügyesség, a koordináció, az erőnlét, a kondicionálás területein, az együttműködésben, az irányításban, a fair playben, a győzni akarásban és a szabályok betartásában. A fiatal törekedjen: a benne rejlő testi adottságok felszínre kerülésére, esztétikus, szép és egészséges test kialakítására.

Fejlesztési követelmény a mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb tornajellegű elemeket, elemkapcsolatokat. Tudjanak játszani két sportjátékot, ismerjék azok szabályait és alkalmazzák. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben és állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai, torna-, sportjátékbeli teljesítményeikben. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. Lényeges követelmény a mozgásigény fenntartása is. Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. A feladatok órakeretben történő megoldásának lehetőségei: Évfolyam: 1-4. Óraszám: Heti: 3 Évi: 111

5-8. 2.5 92

A feladatok tanórán kívüli megoldásának lehetőségei Alsó tagozat :  Gyógytestnevelés heti 1 óra  Kézilabdázás heti 2óra  Labdarúgás heti 2 óra  Nép és modern tánc heti 2 óra  Napközis foglalkozás során napi 20 perc irányított sporttevékenység (fogójátékok, labdajátékok, ügyességfejlesztő gyakorlatok stb.)  Gyerektorna heti 1 óra Felső tagozat:     

Kézilabdázás Labdarúgás Vívás Néptánc Délutáni sportfoglalkozás

heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra - 54 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja A foglalkozások irányítására javasolt személy: Tanórai foglalkozások vezetése alsó tagozatban: tanító Tanórai foglalkozások vezetése felső tagozatban: testnevelő tanár által. Tanórán kívüli foglalkozások vezetése: Gyógytestnevelés Kézilabdázás Labdarúgás Néptánc, moderntánc Délutáni sportfoglalkozás Gyerektorna

gyógytestnevelő testnevelő tanár testnevelő tanár tánctanár napközis nevelő testnevelő tanár

Felmérések Euró Fitt-teszt ősszel, tavasszal. Mozgásszervi elváltozásoknál és gerincdeformitásoknál a főbb izomcsoportok erejének és terhelési határának mérése ősszel és tavasszal. Belgyógyászati gyógytestnevelésben alkalmazható terhelési próbák: Martinet-próba, Kereszty-féle próba, egyensúlyindex ősszel és tavasszal.

Személyi higiéne

Az iskolai egészségnevelés lényeges eleme a személyes tisztaságra, az egészséget megőrző magatartásra irányuló igény felkeltése, gyakoroltatása és szokássá rögzítése. Feltételei:  megfelelő számú kézmosó  kéztörlés helyes használata  felsőruházat, tornaruhák és cipők helyes tárolása  tornatermi zuhanyzók használatának fontossága  fogmosási lehetőség kialakítása A helyes higiénés szokások kialakítása elengedhetetlen a különböző fertőző betegségek elkerülése érdekében .Ennek ellenőrzése folyamatos védőnői, orvosi szűrővizsgálatokkal történik:  tisztasági szűrővizsgálatok évente több alkalommal negyedévenként, vagy szükség esetén gyakrabban  élősködők okozta fertőzések : fej és ruhatetvesség, rühesség szűrése  ismételt fertőzöttség esetén a szülőkkel személyes elbeszélgetés, felvilágosítás, fertőtlenítés a családban, fertőtlenítő szerek kiadása számukra  tájékoztató kiadványok eljuttatása a tanulókkal minden családhoz

Fertőző betegségek megelőzése védőoltásokkal: - 55 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja  6. oszt. számára: diftéria – tetanusz , valamint kanyaró – mumpsz – rózsahimlő elleni védőoltások  8. oszt.: Hepatitis B vírus okozta heveny májgyulladás elleni védőoltás

Egészséges táplálkozás A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. A gyermek életmódjának, étkezési szokásainak kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszanak a felnőttek. A szülő a pedagógus a gyermekekkel foglalkozó egészségügyi dolgozó viselkedése a minta, a gyermek ezt veszi át és utánozza. Gyermektáplálkozás a gyakorlatban:  hányszor egyen naponta a gyermek  az öt alapélelmiszer– csoport  az étkezés higiénéje  táplálkozással összefüggő megbetegedések és megelőzésük Mit lehet tenni a gyermek egészséges táplálkozásának érdekében?  táplálkozási ismeretek szülőkhöz és gyermekekhez való eljuttatása szülői értekezleteken, egészségvédelmi hetek keretében  jól érthető, világos stílusban írt kiadványok eljuttatása a családokhoz  gyermekek tanítása az egészséges táplálkozás alapelveire előadások, bemutatók, kóstolók segítségével  rávilágítani a kellően változatos táplálkozás védő, betegség-megelőző szerepére  vetélkedők szervezése az elsajátított ismeretek bemutatására  évenként elvégzett egészségügyi szűrővizsgálatok: testsúly, magasság, vérnyomás, fogak és pajzsmirigy állapota  vizsgálatok során kiszűrt kóros állapotok: elhízás, alultápláltság, golyva, caries, magas vérnyomás szakorvosi kivizsgálása, kezelése, utógondozása  Az elhízás, mint népbetegség a gyermekkorban  lélektani vonatkozásai  kezelése és megelőzésének lehetőségei

EMBERI KAPCSOLATOK – LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM

A gyermek egészsége szempontjából a pszichológiai tényezők is nagy jelentőséggel bírnak. Az utóbbi években egyre világosabbá vált, hogy a gyermekek lelki egészsége az iskolaorvosok, család és szakorvosok felkészültségén és tapasztalatain is múlik. Ma már senki előtt nem lehet kétséges, hogy a gyermekek és serdülők pszichiátriai problémái népegészségügyi szintűek. Fontos a korai felismerés!

- 56 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Rizikófaktorok családi : válás, szülők betegsége, alkoholizmus, bántalmazás, ellentmondásos nevelés, elutasító szülő – gyermek kapcsolat, nagyfokú szegénység külső:  iskolai rizikófaktorok  rossz szervezeti forma és tisztázatlan nevelői követelmények  a gyermeknek, mint individuumnak el nem ismerése  gyakori tanárcserék  kortárscsoport kedvezőtlen hatása

Protektív - pozitív tényezők hatása:    

pozitív énkép önbizalom stabil temperamentum magas intelligencia

Iskolapszichológus, védőnő és az iskola kapcsolata és az egészségvédelem    

szűrővizsgálatok, korai elváltozások felismerése, szakorvoshoz utalása, gondozásba vétele pályaválasztási tanácsadás társas kapcsolatok alakulásának segítése szülőkkel való együttműködés

 osztályfőnöki óra keretében közös beszélgetés az alábbi témakörökben  :családi életre nevelés, barátság, szerelem, szexualitás, önismeret, drogprevenció A szexuális nevelés A szexualitás minden ember életének nélkülözhetetlen része. Az ember értékrendjéből, attitűdjeiből áll. Ebbe beletartozik, hogy férfinek, vagy nőnek vallja magát, milyen viszonyban van más emberekkel, milyen az önértékelése, testéről alkotott képe, milyen a szexuális – és szaporodásképes egészsége stb. Az ember viselkedése is része a szexualitásnak – az a mód, ahogy cselekszik, és ahogy a szexualitással kapcsolatos döntéseit hozza.

Miért kell foglalkozni a szexuális neveléssel? - 57 -


Napjainkban a serdülők egyre korábban kezdik a nemi életet. Sajnos ez a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek számának növekedésével jár. Pontos információkat kell átadni    

testük működéséről egészségük megőrzéséről a normális életvitelről, melynek része a szexualitás elválasztani a legendát a szexualitástól

A nevelés területei  családi környezet – szülők, nagyszülők, testvérek  iskolai környezet – tanárok, védőnő, iskolaorvos  ifjúsági klubok – idősebb fiatalok, aktív felnőttek

Védőnői ismeretterjesztés       

osztályfőnöki óra keretében beszélgetés a tanulókkal, felvilágosító anyagok kiosztása videofilm vetítés szakorvos előadásával fogamzásgátlásról eszközök, gyógyszerek bemutatása iskola újságban cikkek megjelentetése, válaszok e témakörben feltett tanulói kérdésekre személyes, kiscsoportos beszélgetés a védőnői tanácsadóban / hetente 1 óra / társadalmi, lakóhelyi jelzésre otthonában történő beszélgetés a fiatallal, szülővel orvosi szakrendelőbe irányítás szükség esetén _ Tini ambulancia

VIII. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolában folyó oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (egyéni tornafelszerelés, rajzfelszerelés), ezek beszerzéséről, a szükségességükről a szülőket a tanév végén értesítjük. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgy feldolgozásához szükséges kötelező tanulási taneszközöket az azonos tantárgyakat tanítók választják, hogy biztosítsák az egyes évfolyamok ismeretanyagának egymásra épülését. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában a szülői értekezleten) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az iskola a támogatások felhasználásával egyre több

- 58 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja nyomtatott taneszközt szerez be az iskola könyvtára számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják. A taneszközöket a következő elvek alapján választjuk ki: • • • • • •

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában stabilitásra törekszünk. Új taneszköz használatát, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyenek szemléletesek, érdeklődést keltőek, szakszerűek. Segítsék az önálló tanulást, a tanulás technikájának, különösen a rendszerezés és tárgykiemelés képességének az elsajátítását A tankönyvek kiválasztásánál a tankönyvcsaládok nyújtotta előnyöket figyelembe vesszük. (Az alsó és a felső tagozat közötti folyamatosság biztosítása.)

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásáról a fenti szempontok alapján az intézményvezető dönt, az iskolaszék és a DÖK véleménye alapján. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: 11/1994./VI.8./ MKM rendelet határozza mg a nevelési- oktatási intézmények kötelező / minimális/ eszköz és felszerelés jegyzékét. A taneszköz-készlet meghatározásához a Funkcionális taneszköz-jegyzék szolgál / Művelődi Közlöny 1998.2/II.12./ Az eszköz és felszerelési jegyzék ütemtervét elkészítettük, amit a Képviselő testület elfogadott, végrehajtása az ütemterv alapján történik. A „ Funkcionális taneszköz-jegyzék” ---a nevelési- oktatási feladatok megvalósítását szolgálja — tartalmazza a helyi tantervünk megvalósításához szükséges felszereléseket, eszközöket.. A nevelőtestület elfogadta. A jövőben csak ennek meglétekor, az ütemterv alapján pályázhatunk, illetve az éves költségvetés elkészítésének feltétele. / Eszközjegyzék mellékletben/ IX. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai programok felülvizsgálatának jogszabályi keretei: Az Országgyűlés a 2003.év június 23-ai ülés napján elfogadta a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvényt. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az oktatási miniszter 17/2004.(V.20.) OM rendelete 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazása.

- 59 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja A pedagógiai program nyilvánosságra hozása: A Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Főépületében lévő iskolai könyvtárban a szolgáltatásunkhoz kapcsolódóknak megtekinthető.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: • A nevelők szakmai munkaközösségei illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célokat és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. •

A negyedik, és a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik.

A pedagógiai program módosításának elfogadása és jóváhagyása:

A pedagógiai programot az iskolaszék …………augusztusi ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt, 2004..szeptember 1.……………….. …Vörösmartyné Sári Csilla…………………. az iskolaszék elnöke A pedagógiai programot a nevelőtestület …………júniusi……- ülésén elfogadta. Kelt, 2004. június 20……………… Sárközi Emília igazgató - 60 -


A Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programját az Üllés község Képviselőtestülete az……………………………októberi- ülésén jóváhagyta. Kelt, 2004. október 30.………………

…Dr Nyáriné Tajti Anna…… polgármester

- 61 -

ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja. Tartalmi lerendezés

Recommend Documents