Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési bizottságainak és regionális központjainak 2007. évi tevékenységéről
AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT)
2
I. Élettudományi Kuratórium
3
II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium
4
III. Társadalomtudományi Kuratórium
5
DOKTORI TANÁCS
7
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (FB)
16
KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁG (KFB)
16
TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TEB)
17
VAGYONKEZELŐ KURATÓRIUM (VKK)
18
REGIONÁLIS KÖZPONTOK
21
Debreceni Területi Bizottság (DAB)
21
Kolozsvári Területi Bizottság (KAB)
24
Miskolci Területi Bizottság (MAB)
27
Pécsi Területi Bizottság (PAB)
31
Szegedi Területi Bizottság (SZAB)
36
Veszprémi Területi Bizottság (VEAB)
40
SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA
44
1
AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) és kuratóriumainak mandátuma 2007 májusában lejárt. Tekintettel az Akadémián folyó reformokra, az Akadémiai törvény várható módosításaira, a 2007. májusi, 177. közgyűlés más bizottságok mellett meghosszabbította az AKT mandátumát a következő közgyűlésig. Így a testület az előző esztendőkben kialakult szokásoknak és ügyrendjének megfelelően végezte a kutatóhálózat irányításából reá háruló feladatokat, s ugyanez jellemezte tudományterületi kuratóriumainak munkáját is. Az AKT az év során nyolc alkalommal ült össze lényeges kérdések megvitatására (február 7., március 19., április 16., június 11., szeptember 24., november 6. és december 3.), május 2án pedig rendkívüli ülést tartott. Az első félévben kiemelt téma volt az Akadémiai Reformbizottság anyagainak – különösen az új intézetirányítási modell kialakításának – megvitatása. Ezzel foglalkozott többek között a februári és áprilisi rendes ülésen, illetve a május 2-i rendkívüli ülésen, mely a testület kompetenciájába tartozó, az akadémiai intézethálózattal kapcsolatos, végleges formában elkészült közgyűlési előterjesztést vitatta meg. Az áprilisi ülésen az AKT a Reformbizottság ‘Új intézetirányítási modell’ javaslatát jelenlegi formájában vitára alkalmatlannak és elfogadhatatlannak ítélte, s arra kérte a közgyűlést, hogy ne fogadja azt el. A 2007. május 2-i ülés vezető témája a közgyűlési reform előterjesztésnek az intézethálózat irányítására vonatkozó része volt. Vincze Imre és Faigel Gyula ismertették a Fizikai Tudományok Osztálya véleményét, amely 24 pontban mutatta be ellenérveit. Hosszas vita után az ülést vezető Meskó Attila főtitkár nem bocsátotta szavazásra az indítványt, Pléh Csaba főtitkárhelyettes pedig ígéretet tett arra, hogy a közgyűlésén ezt a javaslatot mint módosító indítványt pontonként fogják tárgyalni, amely meg is történt. A februári ülésen a testület megvitatta az MTA Támogatott Kutatóhelyek társult tagságának létrehozási és működési szabályairól szóló írásos előterjesztést és a társult tagsági tagok számának 20%-ra történő emelését. A második félévben pedig az AKT megvitatta a 2007–2011. közötti kutatási ciklusának megindításával kapcsolatos tapasztalatokat. A márciusi ülésen előzetes tájékoztató hangzott el, majd a júniusi ülés részletesen értékelte az AKT a kutatóintézetek 2006. évi tevékenységét. Megállapították, hogy az elmúlt évben az intézetek megfelelően teljesítettek, az eredmények kisebb változásoktól eltekintve jónak mondhatók, megfelelnek a támogatások volumenének. Tárgyalták az ülések a fiatal kutatói álláshelyek tudományterületi elosztását is, a kuratóriumokra bízva a konkrét intézeti elosztást. Június 11-i ülésén az AKT fontos változást fogadott el ügyrendjében a 9. pontot illetően, ami alapvetően befolyásolja működését. Az ekkortól érvényes 9. pont a következőképpen szól: „9. Az AKT az egyes napirendi pontok tárgyalása után megfogalmazott véleményéről vagy határozatáról szavazással foglal állást. AKT tag javaslatára a napirendhez tartozó kérdésben – amennyiben a jelenlevők többsége egyetért – szavazást kell elrendelni. Az állásfoglalást a szavazati arány feltüntetésével az emlékeztető rögzíti. Kérésre az emlékeztetőbe a különvélemény is bekerülhet.” A második félévben is téma volt az akadémiai reformokkal kapcsolatos, a májusi közgyűlés elvei alapján folytatott munka megvitatása (szeptember 24-i és november 6-i ülés). Az AKT tudomásul vette a változó törvényi környezetről (vagyontörvény, KJT, TTI stratégia, az akadémiai törvény előkészületei) szóló beszámolót. Az AKT a második félév során nagy figyelmet szentelt a kutatóintézetek teljesítménye értékelési elveinek kialakítására. A Magyar Tudományos Akadémiának a TTI intézkedési terv alapján első számú felelősként országos teljesítményértékelő rendszert kell kidolgoznia, melynek kipróbálására 2008-ban, bevezetésére 2009-ben kell sort keríteni. Az AKT által megtárgyalt anyag kiindulópontként fog szolgálni a teljesítményértékelő rendszer kidolgozásához. Az AKT szeptemberi, novemberi és decemberi ülése részletesen foglalkozott a „A kutatási tevékenység hatékonyságának vizsgálatánál, az akadémiai kutatóhelyeknél alkalmazható 2
mutatószámok” című anyaggal. A tudományterületek eltérő szempontjainak összehangolására külön „ad hoc” bizottság felállítására került sor. A Faigel Gyula vezette ad hoc bizottság javaslatában sikerült kompromisszumra jutni az egyes tudományterületek között. Olyan áthidaló rendszert terjesztettek elő, amely az eddigi és az újonnan felmerült szempontok között nem ütköztetést, hanem harmóniát eredményezett amellett, hogy számos újdonságot is tartalmaz. Az AKT egyhangúlag elfogadta az értékelésre vonatkozó előterjesztést. Az intézetek 2007. évi tevékenységének értékelése már ennek alapján történik. Alapító okirat módosítását egy intézet kérte, amelyet az AKT jóváhagyott. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása ügyében két intézet esetében tett javaslatot a testület. Az AKT az év során több igazgatói munkakörre beérkezett pályázattal foglalkozott, döntött a kutatói fórum elé bocsátás kérdésében, majd azok lefolytatása nyomán javaslatot tett a vezetői megbízások kiadását illetően.
I. Élettudományi Kuratórium Az Élettudományi Kuratórium a korábbi évekhez hasonlóan kuratóriumi ülésein, valamint folyamatos kapcsolattartással – telefon- és fax, valamint e-mailek segítségével – végezte munkáját. Feladatkörének megfelelően foglalkozott az élettudományi kutatóintézetek 2006. évi tevékenységének értékelésével. A kuratórium tagjai előzetesen megkapták a kutatóintézetek éves beszámolói alapján a Kutatóintézeti Főosztályon készült, 86 paramétert figyelembe vevő, tényadatokat tartalmazó táblázatos és grafikonos összeállítást és előzetes szöveges elemzést. A kuratórium állást foglalt azzal kapcsolatosan, hogy az élettudományi kutatóintézetek tevékenységének értékelését teljesítménymutatók alapján fogja elvégezni. A teljesítménymutatók meghatározásánál a kuratórium által már előzetesen tárgyalt, nemzetközi tapasztalatra épülő mutatókat figyelembe veszi, és azokat a célszerűség alapján értelemszerűen, szakterület specifikusan fogja alkalmazni. Minden intézettől állásfoglalást kért a kuratórium elnöke, hogy mely paraméterek meghatározóak az adott intézet tevékenysége szempontjából. Az értékelés során külön figyelmet szentelnek az intézetek által megadott, gyakorlati haszonnal járó eredmények értékelésének. Az értékelés az intézetek éves tevékenységét bemutató írásos beszámoló, és a táblázatos adatsor alapján történik. A kuratórium az intézetek, valamint a támogatott kutatóhelyek infrastrukturális és kutatási célú, 2007. évi gép-műszer beruházási igényeinek felmérése alapján, a kutatóhelyekkel egyeztetve állást foglalt a keretek elosztásáról. A kuratórium tagjai hangot adtak azon tapasztalatuknak, hogy az igények fontossági szempontú rangsorolása a szubszidiaritás elve alapján, célszerűen a kutatóintézetekkel egyeztetve történhet. Az intézetek – kiegészítő forrásaik ismeretében – gazdaságosan tudják meghatározni a beszerzendő műszerek körét. A kuratórium szintjén a beérkezett igények alapján a támogatás nagyságrendjét lenne célszerű meghatározni. A kuratórium véleményt nyilvánított a nemzetközi tudományos tanácsok funkciójával és személyi összetételének célszerű elveivel kapcsolatosan. A működő intézeti tudományos tanács bővíthető nemzetközi szakértővel. A tanács javasolt funkciója lehet az intézet által kialakított stratégia érvényesítésének segítése és ellenőrzése, tanácsadás, 5 évnél nem rövidebb időtávon, célszerűen igazgatói ciklusváltáshoz kapcsolódóan. A tanács összetétele rugalmasan kezelendő, intézetfüggő. A tanács működésének költségvonzata is van. A kuratórium megtárgyalta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, valamint az SZBK Növénybiológiai Intézet igazgatói állására a Nature folyóiratban és az Akadémiai Értesítőben megjelent nemzetközi kiírásra beérkezett pályázatokat, és kialakította javaslatát a pályázók támogatásával kapcsolatosan. A kuratórium áttekintette a 2003-ban belépett fiatal kutatók tevékenységéről szóló összefoglaló, értékelő beszámolót. Megállapította, hogy a fiatalok eredményesen dolgoztak. Észrevételezte, hogy kevés a magyar nyelvű közlemény, kívánatos lenne ezek számát növelni. Kérdéses, hogy az impakt faktoros, sokszerzős közleményben mi a fiatal kutató szerepe, nem 3
célszerű azonban az impaktot elosztani a szerzők számával. Érdemes viszont megnézni, hogy hány első szerzős közleménye volt a fiatalnak. A fiatal kutató eredményességéből következtetést lehet levonni az intézet adott csoportjának utánpótlás nevelő szerepéről is. A kuratórium megtárgyalta és rangsorolta a 2007. évi fiatal kutatói álláshely igényeket. Egyetért a fiatal kutatók intézményének fenntartásával, és központi kezelésével.
II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium A Matematikai és Természettudományi Kuratórium 2007-ben három alkalommal (március 28, június 13 és október 17) tartott ülést, amelyeken 2 határozatot és 3 állásfoglalást hozott, valamint kifejtette véleményét a nemzetközi tanácsadó testületekkel és a kutatási tevékenység hatékonyságának értékelésével kapcsolatban. A kuratóriumi elnöki teendőket Faigel Gyula, a titkári teendőket Redler László látta el. A kuratórium az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: A kuratórium elvégezte az intézetek által benyújtott 2007. évi gép-műszer beruházási igények rangsorolását (1/2007. sz. Határozat [2007. március 28.]) és azt továbbította az AKT felé. A rangsorolásnál figyelembe vették a beruházási keretek felosztására a korábbi években alkalmazott elveket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a támogatott kutatóhelyek a keret kb. 10%-át kapták. A jövőbeli hatékonyabb elosztás érdekében a kuratórium felhívta az Akadémia vezetésének figyelmét néhány problémára: Nem volt meghatározva a kuratórium tudományterületére jutó összeg. E nélkül nem lehet felelősen sorrendet kialakítani. Nem volt meghatározva, mi történik a kuratórium által kialakított sorrendbe rakott igényekkel. Ez egy teljesen önkényes végső sorrendet is eredményezhet. Nem ért egyet az egyedi igények rangsorolása szerinti elosztással. Érdemi rangsorolási elvet nem lehet kidolgozni ilyen tudományterületeket átívelő széles spektrumban elhelyezkedő igényekre. Véleménye szerint a beruházási pénzeket az intézetek szerint kell odaítélni, és ennek alapját az intézetekben lévő eszközállomány és az intézetekben dogozó minősítettek szerinti súlya kell, hogy adja. Az intézeteken belüli igények fontosságának megítéléséhez pedig magukban az intézetekben van meg a megfelelő kompetencia. A kuratórium két alkalommal is foglalkozott igazgatói pályázatok véleményezésével. Egyhangúlag támogatta Kálmán Erika kinevezését a KK Felületkémiai és Katalízis Intézet és Bársony István kinevezését a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatói állására (1/2007. sz. Állásfoglalás [2007. március 28.]). Egyhangúlag támogatta Gadó János kinevezését a KFKI Atomenergia Kutatóintézet, Demény Attila kinevezését a Geokémiai Kutatóintézet és Závoti József kinevezését a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet igazgatói állására. Egy tartózkodással támogatta Inzelt Péter kinevezését a SZTAKI és Fülöp Zsolt kinevezését az ATOMKI igazgatói állására. Szarka László kinevezését nem támogatta. (3/2007. sz. Állásfoglalás [2007. október 17.]). A kuratórium megvitatta és értékelte az intézetekben működő Nemzetközi Tanácsadó Testületekről (NTT) előterjesztett anyagot (1/2007. sz. Vélemény [2007. március 28.]). Alapvetően egyetértett avval, hogy az intézetek tudományos munkájának és a szerkezeti problémáinak elemzésére, illetve az ebből fakadó javasolt változtatások kidolgozására NTT működjön. A kuratórium külön felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen tanácsadó testület elsősorban az intézet igazgatójának, illetve a tudományos közösségének a segítésére, orientálására szolgál. Semmiképpen sem alkalmas az intézetek MTA felé való értékelésére. Egy ilyen értékelésre egy ettől más módon kialakított és működtetett bizottságra van szükség, amelynek gerincét az Akadémia osztályai kell, hogy adják. A kuratórium feladata volt az intézetek 2006. évi munkájának elemzése, értékelése. Faigel elnök úr javaslatára a júniusi ülésen a kuratórium nem az adatokkal foglalkozott, hanem kiválasztott 10, az általa legfontosabbnak tartott paramétert és ezt pontosan definiálta, majd hozzájuk tartozó súlyfaktorokat javasolt. A kuratórium úgy döntött, hogy létrehoz egy kisebb bizottságot, amelyik kidolgozza a fenti paraméterekre alapozott intézetértékelés részleteit. E bizottságot minden tudományterületről egy-egy ember képviselt, vezetője Nagy Dénes Lajos volt. A bizottságnak szeptember 10-ig kellett jelentést készíteni. Az akkori döntés szerint mindazon esetekben, amikor lehet, a paramétereket (de az impakt faktorokat feltétlen) az 4
adott tudományterület nemzetközi szintjéhez kell hasonlítani. Amennyiben a bizottság valamely más paraméter bevezetését tartaná helyesnek, indoklással eltérhet a kuratórium javaslatától (2/2007. sz. Vélemény [2007. június 13.]). A kuratórium összegezte a 2003-ban meghirdetett fiatal kutatói pályázatok tapasztalatait (2/2007.sz. Állásfoglalás [2007. június 13.]). A kiküldött anyagok alapján úgy látta, hogy a fiatal kutatói rendszer jelen formájában nagyon jól működik, szükség van rá, megfelelően erősíti az utánpótlás nevelését, hasznos lenne kiterjesztése. Nagyon kevés kivétellel a fiatalok saját témájukban jól felkészültek és beilleszkedtek az adott kutatói közösségekbe. A kuratórium saját korábbi döntése alapján, minden évben meghallgatja a 2 évvel azelőtt kezdett fiatal kutatókat. E meghallgatások célja, hogy pontosabb, direkt forrásból származó képet kapjon a fiatalok munkájáról, képességeiről, a rendszer működéséről. E meghallgatások eredménye is egy további fontos információ a fiatal kutatói értékeléshez. A kuratórium feladata volt a fiatal kutatói álláshelyek intézetek közötti elosztása is. Külön kérték, hogy Vizi E. Szilveszter elnök úr adjon utólagos tájékoztatást a tavalyi és az idei elnöki keret elosztásáról. Az élettudomány kiemelt szerepével egyet értettek, de jegyzőkönyvbe vetették, amennyiben a későbbiekben az élettudományokat előnyben részesítik, akkor ezt tegyék meg a Kémiai Kutatóközpont élettudománnyal foglalkozó intézeténél is. A Kuratórium javaslatot tett a 2007-ben a tudományterületére jutó 29 fő fiatal kutatói álláshely felosztására (2/2007. sz. Határozat [2007. június 13.]). Döntése értelmében a 29 álláshelyből 3 álláshely került a tanszéki támogatott kutatóhelyekhez, 26 pedig az akadémiai intézetekhez. Ugyan a kuratórium az intézetek által megadott témák közül megjelölte azokat, amelyek támogatását javasolja, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a témák kiválasztását az intézetekre kellene bízni. Ott van meg a megfelelő kompetencia és információ (például az, hogy milyen minőségű jelölt fog majd jelentkezni a megadott helyre, és ez talán a legfontosabb paraméter a jó kutatói utánpótlás szempontjából). A kuratórium októberi ülésén is foglalkozott az intézetértékeléssel kapcsolatos eredményekkel és teendőkkel. Az általa kinevezett bizottság szeptember 10-ig elvégezte munkáját. Megtartotta a legutóbbi ülésen definiált tíz paramétert, és az intézetekre egy próbaértékelést mutatott be. Azonban a bizottság két dogot hangsúlyozott: 1) a próbaértékelésből nem szabad semmilyen következtetést levonni az intézetek működésére vonatkozólag, mivel a megfelelő adatok még nem álltak rendelkezésre; 2) nem szabad egy paraméterrel jellemezni intézeteket, hanem azt a 10 paraméteres sokaság intézeti profilokkal való összehasonlításával kell megtenni. Az intézeti profilokat pedig hazai és külföldi intézetek sokaságából vett paraméterek átlagai segítségével lehet kialakítani. A kuratórium kisebb módosításokkal elfogadta a bizottság anyagát és azt továbbította az AKT-hoz. Ott elfogadták az elképzeléseket és javasolták, hogy egy bizottság a három tudományterületre együttesen, a Matematikai és Természettudományi Kuratórium paraméterezéséből kiindulva, de finomítva, figyelembe véve a többi tudományterület sajátosságait alakítson ki egy közös platformon alapuló értékelést. A kuratórium megjegyezte, hogy ha a paramétereket és az értékelés elveit az Akadémián belül dolgozzuk ki, akkor azok legalább kicsit ránk jellemzőek lesznek, és fel tudjuk azokat más, belső célokra is használni. A kuratórium úgy véli, hogy első közelítésben az alapellátás felosztására nem használhatók a mutatók, de a pluszforrások elosztásánál már most figyelembe lehet venni az értékelést. A luratórium javasolja, hogy az Akadémia minden tudományterületre alakítson ki profilokat. A fentieken kívül a kuratórium még Faigel Gyulától tájékoztatót kapott az akadémiai reformmal kapcsolatos közgyűlési határozatokról és a TTI stratégiákról.
III. Társadalomtudományi Kuratórium 2007. folyamán a Társadalomtudományi Kuratórium négy alkalommal ülésezett (február 19-én, március 26-án, május 14-én és október 15-én) Bodó Sándor elnök vezetésével, az előző évvel megegyező összetételben. A februári ülésen a kuratóriumot Meskó Attila főtitkár tájékoztatta az akadémiai reformfolyamat részeként hozott döntésekről, így többek között a titkárság átszervezésének 5
néhány vonatkozásáról. Ugyancsak ezen ülésen hagyta jóvá a kuratórium a 2006. évi, saját tevékenységéről szóló beszámolót, valamint fogadta el a 2007. első félévi munkatervére vonatkozó javaslatot. Ezen ülésen kerültek megtárgyalásra a társadalomtudományi kutatóintézetekben felállításra kerülő nemzetközi tudományos tanácsok létrehozásának elvi kérdései. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy az eddigi előkészítő egyeztetések szerint ezek a tanácsok nem alakítják, hanem véleményezik majd az intézetek kutatási stratégiáját, ugyanakkor meg kell vizsgálni, milyen legyen a viszonya az intézetek eddigi belső tudományos tanácsainak az újonnan létrejövő testületekhez. Többen fölvetették a felkérésekből adódó költségvonzat kérdését (utaztatás, fordítási költségek, honorálás). A kuratórium ad hoc bizottságot küldött ki a nemzetközi tudományos tanácsokra vonatkozó kuratóriumi javaslatok kidolgozására. A kuratórium meghallgatta Pléh Csaba főtitkárhelyettesnek az akadémiai reformfolyamatról szóló tájékoztatóját. Az intézeti gép-műszer beruházási igények rangsorolására és javaslatkészítésére ad hoc bizottságot alakított. Végezetül Lővei Pál, mint az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat Bírálóbizottságának tagja számolt be a 2007. évi keret felosztásáról, valamint Molnár Andrea adott tájékoztatást az Illyés Archívum 2006. évi költségvetési hiányának rendezéséről. A márciusi ülésen a kuratórium megtárgyalta az intézetek 2006. évi beszámolóinak adatairól készült, előzetesen kiküldött táblázatos és szöveges anyagot tartalmazó tájékoztatót. Az előző ülésen felállított ad hoc bizottság által kidolgozott algoritmus mentén döntés született a 2007. évi gép- és műszer beruházási keret elosztásának elveiről. Az előző kuratóriumi ülésen felállított ad hoc bizottság által a Nemzetközi Tudományos Testületek létrehozásával kapcsolatosan kidolgozott javaslatokat vitatta meg a testület. Elsősorban két kérdés körül (tagösszetétel, költségek) alakult ki hosszadalmas vita. Megoszlottak a vélemények, hogy legyen vagy ne legyen tiszteletdíj, azt azonban minden hozzászóló elismerte, hogy megalapozott és elfogulatlan szakértői tevékenység csakis nemzetközileg elfogadható mértékű honorárium biztosítása mellett várható el, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségű a felkért szakember. Végül a kuratórium ad hoc bizottságot jelölt ki az intézetek 2006. évi munkájának elemzésére, melyhez a szükséges adatokat a Kutatóintézeti Főosztály munkatársai állítják össze a beszámolók alapján, és táblázatos formában bocsátják a bizottság tagjainak rendelkezésére. A májusi ülésen az intézetek 2006. évi munkájának elemzésére, értékelésére kiküldött bizottság előterjesztését vitatta meg a kuratórium. Beható vitát követően megállapította, hogy az Akadémia társadalomtudományi kutatóintézetei a nehezedő gazdasági és társadalmi körülmények ellenére 2006-ban összességében eredményes munkát végeztek. Az előre kiküldött ismertetőhez fűzött szóbeli kiegészítést, valamint a kérdésekre kapott válaszokat követően a kuratórium egyhangúlag elfogadta a 2003-ban indult fiatal kutatói pályázatok tapasztalatairól készült tájékoztatót. A testület meghallgatta Pléh Csaba főtitkárhelyettesnek az akadémiai reformmal kapcsolatos közgyűlési határozatokról adott tájékoztatóját. A rendelkezésre álló fiatal kutatói álláshelyek konkrét száma ismeretének hiányában a kuratórium elvi állásfoglalásokat hozott az intézetek közötti elosztással kapcsolatosan és úgy döntött, hogy az álláshelyek konkrét elosztásáról e-mailes szavazással dönt a tudományterületi arányok és az álláshelyek számának végleges megállapítása után. Az előző ülésén hozott elvi döntése, valamint az időközben ismertté vált keretösszeg alapján a kuratórium felosztotta a társadalomtudományi területen rendelkezésre álló beruházási keretet. A kuratórium tagjai megkapták a közgyűlésre megjelent „A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2006. évi tudományos eredményei III. Társadalomtudományi kutatóintézetek” című kötetet. 6
Az októberi ülésen igazgatói pályázatok véleményezésére került sor. Mind a hat érintett intézet (Jogtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Intézet, Művészettörténeti Kutatóintézet, Pszichológiai Kutatóintézet, Történettudományi Intézet, Világgazdasági Kutatóintézet) igazgatói posztjára egy-egy pályázat érkezett, melyeket a jelenlegi igazgatók (Lamm Vanda, Fazekas Károly, Beke László, Czigler István, Glatz Ferenc, Inotai András) adtak be. A pályázati csomagokat a kuratórium tagjai előzetesen megkapták. Az előterjesztésekben a felkért előadók értékelték a pályázók, illetve az intézetek eddigi munkáját, s jellemezték a pályázatban leírt terveket. A kuratórium egyenkénti titkos szavazáson valamennyi esetben tartózkodás és nemleges állásfoglalás nélkül 9 igen szavazattal támogatta a pályázatokat. Az intézetigazgatói pályázási rendszerrel, a Search Committee-kkel kapcsolatosan Pléh Csaba főtitkárhelyettes és Banczerowski Januszné mb. főosztályvezető adott tájékoztatást, illetve a kuratórium tagjai fejtették ki véleményüket. Pléh Csaba főtitkárhelyettes tájékoztatta a kuratóriumot tagjai mandátumának várható lejárati időpontját meghatározó elemekről. Lengyel György informálta a kuratóriumot a főtitkár által kiküldött kutatásértékelési hattagú bizottság munkájáról. Ezzel kapcsolatosan Bodó Sándor elnök hívta fel a figyelmet „az intézeteket önmagukhoz mérjük” elv betartására, valamint Pléh Csaba főtitkárhelyettes utalt egy, az Akadémiát első helyen felelőssé tevő, új teljesítményelvű és alapú értékelési rendszer kidolgozásának szükségességére.
DOKTORI TANÁCS A jelenleg működő Doktori Tanácsot az MTA Közgyűlése 2004. májusi ülésén választotta meg. Az elnöki teendőket Dobozy Attila, az MTA rendes tagja, a társelnöki feladatokat Beck Mihály, az MTA rendes tagja, a titkári teendőket Csirik János, a matematikai tudomány doktora látja el.
A Doktori Tanács működésének szabályozása A Doktori Tanács működését az MTA Alapszabálya, az Akadémia 2002. novemberi Közgyűlésén elfogadott és 2003. szeptember 1-jétől hatályos Doktori Szabályzata, valamint a tanács 2003. januári ülésén elfogadott Ügyrendje szabályozza. A tanács működését is befolyásolja a tudományos osztályok doktori eljárással kapcsolatos ügyrendje, és a kapcsolódó követelményrendszere. 2007-ben a Doktori Tanács néhány osztály kezdeményezésére jóváhagyta a doktori eljárással kapcsolatos módosított követelményrendszerüket. A részleteket a beszámoló 1. sz. mellékletében mutatjuk be.
A Doktori Tanács működése A Doktori Tanács fő feladata – a tudományos bizottságok, osztályok, hivatalos bírálók és bíráló bizottságok javaslatai alapján – a doktori kérelmek elbírálása, valamint az MTA doktora címek odaítélése. 2007-ban a Doktori Tanács 112 esetben döntött az MTA doktora cím odaítéléséről. 111 főnek odaítélte, 1 főnek nem ítélte oda a címet. 109 esetben engedélyezte, 5 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 26 fő a Tanács döntése előtt visszavonta a pályázatát. 118 esetben engedélyezte a védést, 1 esetben ehhez nem járult hozzá. Az összes döntések száma 2007-ban 373 volt. Ennek keretében egyéb ügyek között foglalkozott a tudomány kandidátusa fokozat honosításával, továbbá egyes ügyekben a bírálók és bíráló bizottság összetételének módosításával. A tárgyalt egyedi ügyek számát a 2. sz. melléklet tartalmazza.
7
Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett folyamatosan foglalkozott a szabályzatok alkalmazásának, a tudományos osztályok és a tanács hatékony együttműködésének, valamint a tanács működésének kérdéseivel is. A tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit.
Ügyforgalom, ügyintézés 2007-ben 118-an nyújtottak be doktori pályázatot. Osztályonként részletezve a 3. sz. mellékletben mutatjuk be. A benyújtott pályázatok évenkénti számát, illetve megoszlásáról a részleteket a 4. sz. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy amíg 1995 és 2000 között évente átlagosan 100–110 doktori pályázatot nyújtottak be, addig 2001-től ez átlag 150-re emelkedett. A benyújtott kérelmek száma azóta csak 2 évben csökkent (2004 és 2007). Az MTA doktora cím megszerzése ügyében 1995-től benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok 498 társadalomtudományok 482 matematika és természettudományok 538 A benyújtott pályázatok osztályok közötti megoszlását a 5. sz. melléklet, az MTA doktora címet nyertek számát a 6. sz. melléklet tartalmazza részletesen. A doktori tiszteletdíjak költségvetési finanszírozása kapcsán felmerült, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az MTA doktora címet nyertek száma. A 2006. évi beszámolóban részletesen elemeztük, hogy a két ötéves időszakban (1997–2001; 2002–2006) hogyan alakult az odaítélt és sikertelen (elutasított, visszavont) pályázatok száma. Az adatokból megállapítottuk, hogy a cím odaítélésében a növekedés átlagosan 125,9%, melyből az élettudományok 123,6%-kal, a társadalomtudományok 183,6%-kal és a matematika és természettudományok 96,9%-kal részesülnek. A sikertelen pályázatok aránya 14,7%-ról 21,1%-ra nőtt. A teljes időszakban ez átlagosan 18,4%. Ebben az élettudományok területén 9,3%-tól 17,7%-ra, a társadalomtudományok területén 20,6%-ról 26,5%-ra, a matematika és természettudományok területén 15,6%-ról 18,6%-ra emelkedett a sikertelen pályázatok aránya. A beszámolónkban összevetettük a 2002–2006. évi átlagot a 2007. év adataival, melyet a 7. sz. mellékletben mutatunk be. 2006-ban minden pályázó elektronikus adathordozón benyújtott publikációs és hivatkozási listája felkerült az MTA Köztestületi Publikációs Adattárba (a többségé még szöveges fájlként). Ezzel növekedett az eljárás nyilvánossága. A Doktori Tanács tagjai a döntéshez ebből készülhettek fel. Folytattuk annak vizsgálatát, hogy milyen módon terjeszthető ki az egyéb mellékletekre az elektronikus adathordozón történő benyújtás (életrajz, tézisek, osztály által kért kiegészítések). Az elektronikus adathordozón benyújtott iratokat az illetékes osztály rendelkezésére bocsátottuk, hogy a pályázat elbírálásában azt hasznosítsák. A Doktori Tanács eredményes és zavartalan működését az MTA Titkárság egyik főosztálya, a Doktori Tanács Titkársága biztosítja. A titkárság munkatársainak feladata a doktori eljárás igazgatási ügyvitele. Ennek részeként kell előkészíteni a Doktori Tanács döntéseit, és végre kell hajtani azokat. Az előbbiekben bemutatott munkát a Doktori Tanács azért tudta eredményesen megvalósítani, mert a tárgyalt ügyek előkészítése a szabályoknak megfelelően, kellően dokumentálva került a tanács elé megtárgyalásra. Ezt a Doktori Tanács Titkársága munkatársainak magas szintű munkája biztosította. A Doktori Tanács Titkárságának vezetése körültekintő és színvonalas előkészítő munkát végzett a Tanács által tárgyalt elvi kérdések előterjesztésében, a tanács határozatai végrehajtásának szervezésében. Általános vélemény, hogy a személyes ügyintézést a hivatal munkatársai szakszerűen, emberségesen végzik. A hivatal feladatainak eredményes megoldását saját fejlesztésű, korszerű számítógépes rendszer segíti. 8
A Doktori Tanács által tárgyalt témák 1. sz. melléklet Szabályozással kapcsolatos feladatok 1. A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a III. és a IV. Osztály által kezdeményezett doktori eljárása értékelési szempontjainak módosítására, valamint a Demográfiai Bizottság a doktori követelmények szempontrendszerének korrekciójára vonatkozó javaslatait – 2007. február 16. 2. A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a Vallástudományi Bizottság doktori eljáráshoz kapcsolódó követelményrendszerét azzal, hogy szakterületi sajátosságnak tekinti, hogy a tudományterületen a pályázó a rövid értekezésformát nem választhatja. – 2007. május 25. 3. A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a VIII. Biológiai Tudományok Osztálya által elfogadott, augusztus 29-én kelt levelében elküldött módosított minimum követelményeket. – 2007. szeptember 21. 4. A Doktori Tanács foglalkozott a X. Földtudományok Osztálya által előterjesztett, a doktori címre pályázókkal szemben támasztott publikációs minimum követelményekkel. A Doktori Tanács aggályosnak tartja a követelményben megfogalmazott kompenzációs lehetőségek objektív érvényesítését, ezért azt ajánlja az Osztálynak, hogy ne csupán példaként, hanem tudományterületenként konkrétan határozza meg a kompenzációs lehetőségeket, illetve fontolja meg azt, hogy a táblázatban a diszciplínákat tovább bontva, a számszerű követelmények megállapításában vegye figyelembe a tudományterületek sajátosságait. – 2007. szeptember 21. Működéssel kapcsolatos feladatok 1. A Doktori Tanács megtárgyalta a IV. Agrártudományok Osztályának az Agrárközgazdasági Interdiszciplináris Bizottság ügyében 2007. június 12-én írt levelében foglaltakat. A Doktori Tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy az Osztály visszavonta a 2006. október 20-ai levelében foglalt hozzájárulását az Agrár-közgazdasági Interdiszciplináris Bizottság létrehozásához. A Doktori Tanács 2006. december 15-ei ülésén erre a hozzájárulásra alapozva hozta létre a bizottságot, és határozta meg feladatkörét. Az Osztály visszavonó levele alapján a Doktori Tanács a 2006. december 15-ei ülésén a témában hozott határozatát semmisnek nyilvánította. Ajánlja a két érintett osztálynak, hogy az illetékes tudományos bizottságai közösen határozzanak meg az agrárközgazdaság-tudomány területén benyújtandó doktori pályázatokhoz minimum követelményeket. – 2007. szeptember 21. 2. A Doktori Tanács elnöke tájékoztatta a Tanácsot az MTA főtitkárának azon döntéséről, mely szerint 2007. május 1-jétől a doktori eljárási díjat 120.000,- Ft-ban állapítja meg. Egyidejűleg döntött a közreműködői díjakról is, melyekben az MTA rendes és levelező tagjai május 1-jétől nem részesülnek. – 2007. március 23. Beszámoló 1. A Doktori Tanács Közgyűlés elé kerülő 2006. évi beszámolójának elfogadása. – 2007. március 23. Egyéb 1. A Doktori Tanács megvitatta Vincze Imrének a doktori tiszteletdíjakkal kapcsolatos, a Doktori Tanács elnökéhez eljuttatott elképzeléseit. – 2007. március 23. 2. Az MTA főtitkárának kérésére a Doktori Tanács megbeszélést folytatott Meskó Attila főtitkár úrral a doktori tiszteletdíjak kérdéséről. – 2007. szeptember 21.
9
2. sz. melléklet MTA doktora cím Eljárásra bocsátás engedélyezése
Tudomány doktora fokozat Védés engedélyezése
Védés elutasítása
Fokozat odaítélése
Fokozat elutasítása
Eljárásra bocsátás engedélyezése
Eljárásra bocsátás elutasítása
Egyéb ügyek
Összesen
46
4
269
2
129
43
129
644
3
256
22
32
3
8
7
58
626
2
349
27
5
1
1
1
91
798
5
118
9
32
371
88
13
102
3
28
351
120
10
93
2
37
374
1
109
5
118
1
28
373
469
1
395
33
431
15
125
1469
1049
6
395
33
1082
68
403
3537
Évszám
Cím odaítélése
1995–1997
22
1998–2000
237
2001–2003
321
2004
129
78
2005
117
2006
112
2007
111
2004–2007 összesen Összesen
Cím elutasítása
Eljárásra bocsátás elutasítása
306
6
138
51
10
3. sz. melléklet 2007.
Osztály
február szeptember összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Összesen
9 6 1 6 8 5 6 6 8 4 4 63
6 7 4 4 8 2 2 4 7 5 6 55
15 13 5 10 16 7 8 10 15 9 10 118
1995Összesen Összesen 2006 százalékban 146 163 64 125 218 114 138 119 130 77 106 1400
161 176 69 135 234 121 146 129 145 86 116 1518
10,61 11,59 4,55 8,89 15,42 7,97 9,62 8,50 9,55 5,67 7,64 100,00 4. sz. melléklet
Az MTA doktora címre benyújtott pályázatok alakulása Új típusú ügyek (2007. december 31-i állapot) Időszak 1995. szeptember-december 1996. február-május 1996. szeptember-december 1997. február-május 1997. szeptember-december 1998. február-május 1998. szeptember-december 1999. február-május 1999. szeptember-december 2000. február-május 2000. szeptember-december 2001. február-május 2001. szeptember-december 2002. február-május 2002. szeptember-december 2003. február-május 2003. szeptember-december 2004. február-május 2004. szeptember 2005. február 2005. szeptember 2006. február 2006. szeptember 2007. február 2007. szeptember Összesen
Benyújtott pályázatok száma 17 37 35 51 62 40 41 60 56 66 63 84 67 84 74 81 66 50 55 74 86 71 80 63 55 1518
Év
17
1995.
72
1996.
113
1997.
81
1998.
116
1999.
129
2000.
151
2001.
158
2002.
147
2003.
105
2004.
160
2005.
151
2006
118
2007
1518 11
5. sz. melléklet
Folyamatban lévő pályázatok
Osztályok
MTA doktora címet nyertek
Visszavont, megszüntetett pályázatok
Elutasított pályázatok
Összesen benyújtott pályázatok
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
I.
25
15,5
103
64,0
12
7,5
21
13,0
161
II.
38
21,6
108
61,4
11
6,3
19
10,8
176
III.
7
10,1
54
78,3
3
4,3
5
7,2
69
IV.
29
21,5
92
68,1
4
3,0
10
7,4
135
V.
24
10,3
164
70,1
12
5,1
34
14,5
234
VI.
17
14,0
77
63,6
14
11,6
13
10,7
121
VII.
8
5,5
122
83,6
4
2,7
12
8,2
146
VIII.
15
11,6
104
80,6
6
4,7
4
3,1
129
IX.
21
14,5
78
53,8
17
11,7
29
20,0
145
X.
7
8,1
55
64,0
6
7,0
18
20,9
86
XI.
11
9,5
92
79,3
5
4,3
8
6,9
116
Összesen
202
13,3
1049
69,1
94
6,2
173
11,4
1518
12
6. sz. melléklet ÉV Osztály
1995
1996
1997
2003
2004
fokozat
fokozat
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
cím
I.
8
13
7
6
2
4
-
8
-
6
-
10
1
8
II.
5
10
7
1
4
4
2
4
-
5
-
6
-
III.
8
5
1
1
-
3
-
7
1
8
-
7
IV.
10
7
5
2
1
0
2
3
1
11
1
V.
21
17
20
0
1
9
5
21
-
13
VI.
15
12
2
0
2
8
-
9
-
VII.
25
19
8
8
1
9
2
10
VIII.
12
15
6
0
2
5
-
IX.
2
9
3
0
7
5
X.
4
4
1
4
3
XI.
4
5
2
0
Összesen
114
116
62
22
Évi összesen
114
116
84
1998
2005
2006
2007
cím
cím
cím
cím
14
13
13
8
13
134
19
14
18
21
11
5
136
-
0
4
2
6
8
8
69
4
-
9
10
14
10
17
11
118
1
19
-
21
24
20
15
13
8
228
8
-
7
-
2
2
15
11
7
8
108
-
15
-
13
-
10
13
10
9
11
15
178
11
2
8
1
11
-
13
7
6
10
15
17
141
2
5
-
4
-
2
-
6
17
9
11
8
11
101
0
-
4
-
3
-
4
-
6
8
12
2
5
7
67
3
6
-
14
1
7
1
11
-
7
11
9
9
9
8
107
26
53
13
96
5
88
4
94
1
101
124
128
117
112
111
1387
124
128
117
112
111
79
1999
109
2000
93
2001
98
2002
102
Összesen
13
7. sz. melléklet
I. MTA doktora címet nyertek száma
Változás(%) 2002–2006/ 1997–2001
2002–2006 átlaga
2007
57
132,6%
11,4
13
II.
83
251,5%
16,6
5
III.
20
71,4%
4
8
IV.
60
200,0%
12
11
V.
93
104,5%
18,6
8
VI.
37
102,0%
7,4
8
VII.
53
80,3%
10,6
15
VIII.
51
110,9%
10,2
17
IX.
51
182,1%
10,2
11
X.
33
173,7%
6,6
7
XI.
45
100,0%
9
8
Összesen
583
125,9%
116,6
111
Osztály
2002–2006
I.
II. MTA doktora címet nyertek száma a három tudományterületen
2002–2006
Változás(%) 2002–2006/ 1997–2001
2002–2006 átlaga
2007
Élettudományok
204
123,6%
40,8
36
Társadalomtudományok
191
183,6%
38,2
29
Matematika és természettudományok
188
96,9%
37,6
46
Összesen
583
125,9%
14
III. Elutasított/visszavont pályázatok
Osztály
2002–2006
2002–2006 átlag
2007
I.
21
4,2
3
II.
14
2,8
5
III.
4
0,8
IV.
11
2,2
1
V.
26
5,2
8
VI.
12
2,4
1
VII.
11
2,2
1
VIII.
7
1,4
IX.
34
6,8
5
X.
12
2,4
5
XI.
4
0,8
2
Összesen
156
31,2
31
IV. Az elutasítások aránya
2002-2006
2002–2006 átlaga
2007
Benyújtott pályázatok száma
739
147,8
118
Elutasítások száma
156
31,2
31
Elutasítások aránya
21,1%
21,1%
26,3%
15
Felügyelő Bizottság (FB) A Felügyelő Bizottság (FB) ügyrendjének megfelelően jóváhagyott éves munkaterv alapján végezte munkáját, a tárgyidőszakban 4 ülést tartott, amelynek keretében – megtárgyalta a 2007. évi beruházási keret elosztásának fő arányairól szóló előterjesztést. Az FB szükségesnek látja az akadémiai gépkocsi használat újraszabályozását és annak közzétételét; – foglalkozott a Vagyonkezelő Kuratórium 2006. évi tevékenységéről készült beszámolóval, valamint az FB 2006. évi tevékenységéről készített beszámolóval; – megvitatta a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót; – megtárgyalta az Akadémia 2008. évi költségvetési irányelvét; – az FB megtárgyalta az MTA Könyvtárának 2008–2012. évekre vonatkozó stratégiai tervét a Könyvtár főigazgatójának előterjesztésében; – az FB a 2008. évi költségvetés keretszámairól és az új vagyontörvényről tájékoztatást hallgatott meg. A felsorolt témákkal kapcsolatban az FB a következő állásfoglalásokat hozta: 1. Az FB elfogadta a 2007. évi beruházási keret kutatási és nem kutatási területek közötti megosztási arányát. 2. Az FB elfogadta és a közgyűlés részére előterjesztésre javasolta a Vagyonkezelő Kuratórium 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót. 3. Az FB kiegészítések után az MTA 2006. évi költségvetéséről szóló beszámolót elfogadta és a közgyűlés részére történő előterjesztésével egyetért. 4. Az FB a közgyűlés részére elfogadásra javasolta az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról készített beszámoló rövidített változatát. 5. Az FB az MTA 2008. költségvetési koncepciójával egyetértett és azt a közgyűlés részére elfogadásra javasolja. 6. Az FB a könyvtár intézményi státuszát alapvetően fontosnak tartja, a 2008–2012. évek közötti stratégiai terv megvalósítását támogatja, melyhez az MTA anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével a megfelelő költségvetési források biztosítását javasolja. 7. Az Akadémia új Alapszabályában az MTA Könyvtárának az akadémiai intézeti hálózati könyvtárnak együttműködési elveit meg kell fogalmazni. 8. Az FB a 2008. évi akadémiai költségvetésről szóló tájékoztatót elfogadta. 9. Az FB az Akadémia új vagyongazdálkodási koncepcióját 2008. évben tárgyalni kívánja. Az FB a 2007. évi tevékenysége során megállapította, hogy az Akadémia költségvetési gazdálkodását minden esetben a szabályosság és a gondosság jellemezte. Az Akadémia vezetőinek a gazdálkodással összefüggő munkájában minden esetben tapasztalható volt az, hogy az intézményhálózat működőképességének megőrzését elsődleges feladatuknak tekintik és a döntéseiknél ezt előtérbe is helyezték. A vagyongazdálkodás területén az elmúlt évet a kutatási eredmények hasznosítását elősegítő több ún. spin off cégek megalapítása jellemezte.
Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság (KFB) Az MTA KFB 2007. évi alapjaiban befolyásolta a támogatásokra felhasználható akadémiai költségvetési keretek továbbszűkülése. Szükséges ezt néhány számadattal érzékeltetni. A KFB 2007. évi induló kerete: 90.200 eFt (a 2006. évi 100.000 eFt - 3.000 eFt elvonás 6.800eFt egyensúlyi tartalék) volt, ehhez adódott a 6.800 eFt egyensúlyi tartalék, így a 2007. évi összköltségvetési támogatás: 97.000 eFt volt. Ezzel a korábbi években majdnem 150 16
millió Ft-tal gazdálkodó közgyűlési bizottság a szó szoros értelmében feladata ellátásának létminimuma közelébe került. A vészhelyzetre a bizottság már 2006. december 11-i ülésén azzal a határozati szükségmegoldással reagált, hogy valamennyi tudományos osztály kötelezettséget vállalt az általa támogatott tudományos folyóiratok legalább változatlan szintű támogatására. Nehezítette a támogatások eljuttatásának adminisztrációját, hogy csak év közben adódott vissza az egyensúlyi tartalék, így sok osztálynak 2007 augusztusában–szeptemberében át kellett szabnia támogatási tervét, ami a már előkészületben lévő támogatási szerződések újrakötéséhez, ezért késedelmekhez vezetett. További komplikációval terhelte a KFB munkáját, hogy 2007 őszén, a 2008. évi támogatási tervek elkészítése közben egy szűk (egyensúlyi tartalékkal terhelt), illetve egy bővebb (egyensúlyi tartalékkal nem terhelt) keretösszeget kellett az osztályoknak 2008-ra figyelembe venniük. Ennek megfelelően a KFB 2007. október 24-i ülésén a bizottság úgy döntött, hogy két-két, különböző összegre szóló tervet kér a könyvfelelősöktől. A 2007. évi támogatások eljuttatásának végső határideje 2008. június 30-a. A 2008. március 4-i ülésen az osztályok vállalták, hogy – mint a korábbi években – ezt a határidőt minden körülmények között tartani fogják.
Tudományetikai Bizottság (TEB) A Tudományetikai Bizottság feladatát az Alapszabály 39. § (2) és (3) bekezdése határozza meg, amely szerint a bizottság állást foglal a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelmében szükséges tudományetikai elvi kérdésekben. Eljárhat a Bizottság konkrét ügyekben is, ha mind a panasztevő, mind pedig az a személy akivel szemben a panaszt benyújtották, írásban kijelenti, hogy aláveti magát a bizottság eljárásának. Az Ügyrend 91/1. pontja szerint az Akadémia köztestületének tagja köteles alávetni magát a bizottság eljárásának. A Tudományetikai Bizottságban 2007. évben személyi változásra is sor került. A Tudományetikai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság titkára dr. Demcsik Tamás főosztályvezető nyugdíjba vonult, és a titkári feladatokat 2007. január 1-jétől a továbbiakban dr. Horváth László, az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának vezetője látja el. A bizottságnak évente – ügyrendjének megfelelően – ülést kell tartania. A TeB 2007. április 25-én tartott ülésen vitatta meg az aktuális ügyeket. 2007. április 25-i ülésünkön egy egyedi panasz került megtárgyalásra, ami még 2006. évről hózódott át. A bizottság Terlaky Tamás kontra Rapcsák Tamás ügyében hozott állásfoglalást. A panasz szerzői jogi vitával volt kapcsolatos. A panaszos plágiummal, az etikai szabályok és publikációs jogok megsértésével vádolta a másik felet. A panaszt továbbítottuk az illetékes tudományos osztályhoz, hogy foglaljon állást az üggyel kapcsolatban etikai kérdésekben. A tudományos osztály álláspontja szerint az MTA nem jogi fórum, és jogi ügyekben nem dönthet; ha az ügy jogi útra terelődik, legfeljebb szakértőként működhet közre a bíróság felkérésére. Az osztály az eljárást egyszeri esetnek tekinti, és továbbra sem kíván hasonló ügyekkel foglalkozni. A beadványt a bizottság korábbi állásfoglalásaihoz hasonlóan úgy ítélte meg, hogy a szerzői jog megsértésének megállapítása, kivizsgálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság ítéletének ismeretében lehet az esetleges tudományetikai kérdéseket vizsgálni. E panasz esetében a bizottság hatáskörének és illetékességének hiányában megszüntette az eljárást. Az alapszabály 18. §-a a köztestületi tagság felfüggesztésének a hatáskörét is a bizottságra ruházta azzal, hogy a felfüggesztést a szakterület szerint illetékes tudományos osztály indítványozza, ha a köztestületi tagot a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélte. Ilyen irányú indítvány a tudományos osztályoktól az eltelt időszakban nem érkezett. Gáti István professzor úr, a Tudományetikai Bizottság elnöke 2007. október 3-án elhunyt. 17
Gáti István professzor úr halálát követően nem volt olyan ügy, ami a Bizottság összehívását indokolta volna.
Vagyonkezelő Kuratórium (VKK) A VKK 2007. június 28-án és december 6-án tartott ülést. A kuratórium a következő fontosabb kérdésekkel foglalkozott: A Kuratórium tárgyalta az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok tevékenységéről készített összefoglalót, azzal egyetértett, további tulajdonosi intézkedéseket nem tartott szükségesnek. 1. Áttekintette a 2005. év végén és 2006. elején alapított szellemi termék hasznosító vállalkozások indulását bemutató elemzéseket, melyeket tudomásul vett és örömmel véleményezte és támogatta júniusi és decemberi ülésén benyújtott szellemi termék hasznosító vállalkozások létrehozására irányuló kezdeményezéseket. 2. Az év során megalapításra került az MTA SZTAKI jármű és járműalkatrész fejlesztésekhez kapcsolódó vállalkozása, az AKAMECH 2011 Kft. 3. Érdekes, úttörő kezdeményezés a székesfehérvári régióra koncentráló, nanotechnológiai innovációs központ létrehozására irányuló, a Kémiai Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet szellemi termékeinek hasznosítására létrejövő ALBAnano Kft. alapítása. 4. Az MTA KOKI önállóan is kezdeményezett spin-off társaságalapítást, az Anxiofit Kft.-t, amely szorongásgátló, gyógynövény alapanyagú termékek fejlesztésére irányul. 5. Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete 2 spin-off vállalkozás létrehozását kezdeményezte, a Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft.-t, amely nukleáris erőművi mérnöki szolgáltatást nyújt, és az ADIMTECH Elektronikai Fejlesztő Kft.-t, melynek tervezett tevékenysége a kutatóintézet által fejlesztett elektronikai detektorok és intelligens kamerák értékesítésére, piaci bevezetésére és piaci továbbfejlesztésére irányul. 6. A Szegedi Biológiai Központ rákgyógyászati és terápiás készítményeinek pályázati segítséggel történő piaci bevezetésére kezdeményezett szellemi termék hasznosító vállalkozás alapítását, továbbá növényi alapanyagú kozmetikai ipari hasznosítású spin-off vállalkozást is útjára indítunk. 7. Az SZBK, az SZBK Enzimológiai Intézete és a Kémiai Kutatóközpont is kezdeményezett ún. Kooperációs Kutatóközpont (KKK) alapítást, a technológiai transzfer tevékenységük előmozdítása érdekében. 8. A kuratórium támogatta a Vagyonhasznosítási Szabályzat módosítását. A módosítások az Akadémiára bízott állami vagyon akadémiai tulajdonba kerüléséhez kapcsolódnak. A kuratóriumi tagok többsége 2000 novembere óta segíti az Akadémia vagyongazdálkodási tevékenységét, mely idő alatt „olajozott” együttműködés alakult ki a titkárság kapcsolódó szervezeteivel, akiknek előterjesztéseiért, a VKK döntéseit segítő összeállításaiért ezúton is köszönetet mondunk. 2007. évi határozatok
1.
február 22.
A kuratórium az elmúlt időszak munkájáról szóló beszámolóját elfogadta és megbízza a kuratórium elnökét, hogy azt az Akadémia májusi közgyűlése elé terjessze. 18
2.
június 28.
3.
június 28.
4.
június 28.
5.
június 28.
6.
június 28.
7.
december 6.
8.
december 6.
9/1.
december 6.
9/2.
december 6.
9/3.
december 6.
9/4.
december 6.
9/5.
december 6.
9/6.
december 6.
A kuratórium egyetért azzal, hogy a SZTAKI a rendelkezésre álló szellemi alkotások ipari fejlesztésben való felhasználása céljából 20 MFt törzstőke befizetéssel többségi részesedést szerezzen az AKAMECH 2011 Kft.-ben. A kuratórium véleménye szerint a kft. céljai megalapozottak és helyesli, hogy az Akadémia 15 MFt törzstőke befizetéssel részesedést szerezzen a társaságban. A kuratórium véleménye szerint az ALBAnano gazdasági társaság megalapítása az Akadémia részéről 36 MFt alaptőkével segíti a Kémiai Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet szellemi termékei piacra jutása feltételeinek kialakítását. A kuratórium egyetért azzal, hogy a Kémiai Kutatóközpont szellemi termék apportálásával 25 % üzletrészt szerezzen a H4sep gazdasági társaságban. A kuratórium a Magyar Tudományos Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2006. évi gazdálkodásáról készült összefoglalót elfogadta. A kuratórium a saját 2007. évi munkatervét a VkK/2/2007. június 28-i ülés Emlékeztetőjéhez mellékelt formájában elfogadta. A kuratórium (2006/9. sz. határozatával összhangban) támogatja, hogy az Akadémia az Anxiofit Kft-ben 24,24 %-os tulajdonrészt szerezzen, azzal a megkötéssel, hogy a társaságban tőkét emelni, illetve a társasági szerződést módosítani az Akadémia egyetértésével lehet. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft-ben 26 %-os tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia az ADIMTECH Elektronikai Fejlesztő, Rendszertechnikai és Kereskedelmi Kftben 26,92% tulajdonrészt szerezzen. A tevékenység alapját képező szellemi tulajdon hasznosítási szerződések megkötésével egyetért. A kuratórium támogatja, hogy a Kémiai Kutatóközpont által kezdeményezett Technológia Transzfer Kft.-ben az Akadémia 95 % tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a Delta-Bio Kutatás-Fejlesztési és Szolgáltató Kft.-ben 26,39% tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a Planta Cosmetix Kutatás-Fejlesztési és Szolgáltató Kft.-ben 26% tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a CellFarm Biotechnológiai Kutató-Fejlesztő Kft.-ben 25% tulajdonrészt szerezzen, azzal a megjegyzéssel, hogy a Gt. szerinti 25%+1 szavazattal járó tulajdonosi jogosítványokat érvényesíteni szükséges. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő (Non-profit) Részvénytársaságban 26% tulajdonrészt szerezzen. 19
10.
A kuratórium az emlékeztetőhöz csatolt szöveggel elfogadta az Akadémia ideiglenes Vagyonhasznosítási Szabályzatát és december 6. javasolja főtitkár úrnak a szabályzat kiadását.
20
REGIONÁLIS KÖZPONTOK Debreceni Területi Bizottság (DAB) A MTA-nak a régióban 1066 köztestületi tagja van, ami 150 új köztestületi tagot jelent a tavalyi adatokhoz képest. A régióban 27 akadémikus és 6 Eötvös-koszorús doktor van. A Debreceni Egyetem 4 új akadémikussal (Csaba László, Imre László, Nagy László, Trócsányi Zoltán) és 2 új rendes taggal gazdagodott (Joó Ferenc, Vajda Mihály). A régió MTA közgyűlési doktorképviselőinek száma 15, szinte mindannyian a Debreceni Egyetemen dolgoznak. A DAB 12 szakbizottságában 73 munkabizottság működik. A DAB vezetősége havonta ülésezik. Negyedévente a szakbizottsági elnökökkel kibővítve tart ülést az aktuális feladatok és események megbeszélésére. Kapcsolattartás az Észak-alföldi Régió megyéivel A DAB fontosnak tartja Debrecen Város, a három megye önkormányzatai és a nagyobb városok kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézményeinek vezetőivel, elit szakembereivel való kapcsolatfelvételt. Debrecen Város vezetése kölcsönös, harmonikus kapcsolatot tart fenn a DAB-bal. A Debreceni Önkormányzat együttműködési szerződés formájában 2007-ben is támogatta a DAB-ot. A Nyíregyházi Főiskola oktatói rendszeres vendégei és előadói a DAB székház rendezvényeinek. Évek óta az endokrinológia szakértői, belgyógyászai a DAB székházban vitatják meg a tudományterület aktuális problémáit. Tavaly saját rendezvénye volt a Jósa András Múzeum régészeinek ill. saját konferenciát tartott a DAB székházban a nyíregyházi Meritum Társadalomtudományi-filozófiai Kutatócsoport és Egyesület. Határon túli magyarokkal való kapcsolat A múlt évben a DAB-hoz (a 410 összes romániai köztestületi tagból a megegyezésünk szerinti beosztás alapján) 266 román és 85 ukrajnai magyar köztestületi tag tartozott. A KAB megalakulása után ez a kapcsolat változni fog. Együttműködések: a Dudics Iván professzor úr kezdeményezésére május 15-én tartott megbeszélésen együttműködési megállapodás született az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia kárpátaljai részlege és az MTA DAB között. Idén a DAB székháza először adott otthont szeptember 3-4-én az MTA Határon Túli Magyar Nyelvi Kutatóhelyei munkaértekezletének, melyet Péntek János professzor úr szervezett. A kötetlen beszélgetés témája „A Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációja”. A megbeszélésen részvettek a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár), a Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely), a Hodinka Antal Intézet (Beregszász) képviselői, továbbá érkeztek résztvevők Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából is. Több konferencia is megrendezésre került, amelyeket határon túli magyarokkal közös szervezésben, magyar előadókkal, vagy határon átnyúló együttműködés keretében szerveztek meg Debrecenben. Az MTA DAB szervezete többek között a Nagyváradi Egyetem oktatóival ápol gyümölcsöző kapcsolatot. Március 28.: Az MTA DAB székházában tartották a Crossborder Cooperation Programme (Magyarország Románia) keretében a „Hatékony és biztonságos növényvédelem az EU-ban” című INTERREG HU-RO-SCG III/A. 1/329 projekt szakmai konferenciáját. Május 7-8.: Az MTA DAB Településtudományi és Területfejlesztési Munkabizottsága nemzetközi tudományos konferenciát tartott „Határon átnyúló együttműködések (Nagyvárad — Debrecen; Hajdú-Bihar — Bihor Eurórégió)” címmel. Június 25.: A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a DAB Történettudományi Munkabizottsága „Erdély és a Partium gazdasága és társadalma a 16–19. században” tudományos iskola tizenhat kiadványának közös könyvbemutatóját és sajtótájékoztatóját tartotta. Október 5.: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sárospatak), az Erdélyi 21
Múzeum Egyesület (Kolozsvár), az MTA Miskolci Területi Bizottsága (Miskolc), az MTA Debrecen Területi Bizottsága (Debrecen) közös szervezésben „Szent Erzsébet és hagyománya” címmel tartottak tudományos konferenciát Sárospatakon. Október 17-18.: A 12. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon előadóként szerepeltek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói is. Október 25.: A DE Informatikai Kara és a DAB Informatikai Munkabizottsága első ízben rendezte meg a Nagyváradi Egyetem Villamosmérnöki és Információ Technológiai Kar Számítógéptudományi Tanszékével közös tudományos napot. A Joint Scientific Day című eseményen 5-5 angol nyelvű előadás hangzott el a tanszékek tudományos kutatási helyzetéről és legújabb eredményeiről. November 26.: az MTA DAB Településtudományi és Területfejlesztési Munkabizottsága nemzetközi tudományos konferenciát tartott a Debrecen — Nagyvárad agglomeráció közös település- és területfejlesztési koncepcióját megalapozó kutatásokról. Határon túliak magyarországi kutatómunkája, magyarországiakkal való együttműködés céljából: 717 000.-Ft támogatást tudtunk adni 2007-ben. 35 fő 73 vendégéjszakát töltött a DAB székházában, ami 583 000.-Ft elmaradt szállásbevételt jelent. A DAB és a Tudományért a régióban Alapítvány a határon túli magyarokat, illetve a határon túli témákat feldolgozó hazai pályázókat összesen 330 000.-Ft-tal támogatta. Személyes látogatást tettek a DAB vezetői: az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén, Kolozsváron március 24-én köszöntőt mondott Lipták András, az MTA DAB elnöke. „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 6. fórumá”-n, november 23-24-én a DAB elnöke is előadást tartott a természettudományi szakosztályon belül. A DAB szeretné a már eddig is meglévő jó kapcsolatot a tavaly megalakult 6. akadémiai bizottsággal, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal még szorosabbra fűzni. Rendezvények Idén meghaladta a DAB rendezvényeinek száma a 200-at, amelynek 50%-a DAB-os, 50%-a pedig fizetős rendezvény volt. 354 szállóvendégnek adott otthont a DAB, akik összesen 600 vendégéjszakát töltöttek itt. Ez 27,4%-os éves kihasználtságot jelent. Kiállítás nyílt Madarász Gyula festőművész képeiből, Szilágyi Ferenc képzőművész érmeiből és Nagy Pál fizika tanár úti levelekből, útlevelekből álló gyűjteményéből. Neves vendégelőadók a teljesség igénye nélkül: Roska Tamás akadémikus, Veres János pénzügyminiszter, Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke, dr. Michale Ehrke a Friedrich-Ebert Stiftungtól, Heller Ágnes filozófus, Schöpflin György és Hegyi Gyula EU-parlamenti képviselők, Tarlós István és Mécs Imre politikusok, Csoóri Sándor író, Kulcsár Szabó Ernő, az ELTE professzora, Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter stb. Kiemelkedő rendezvények, események A DAB a 2007. évi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként emlékezett meg a 125 évvel ezelőtt született Kodály Zoltánról, aki sokrétű munkásságával egyik legkiválóbb személyisége lett a 20. századi magyar kultúrának. 2007. október 10-én, neves művészek, közéleti személyiségek közreműködésével bonyolítottuk le a ”A zene és az innováció ünnepe” című rendezvényt. Előadást tartottak: Eősze László, Molnár Zsolt, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás, Duffek Mihály. A rendezvény keretében került sor az MTA DAB Innovációs Díjainak átadására a régióban működő Kamarákkal karöltve. Este nemzetközi hírű énekkarok adtak Kodály emlékhangversenyt. A Magyar Tudomány Ünnepe mára nemzeti mozgalommá terebélyesedett. A DAB-székházban november 3–30. között 28 rendezvény zajlott, ebből 2 határon túli magyar kutatókkal közös szervezésben. Jász-Nagykun-Szolnok megye a TIT-tel közösen a MTÜ-rendezvénysorozat kapcsán 10 rendezvényt tartott. A DAB központi ünnepségére november 6-án került sor, s négy előadás hangzott el: Marosi Ernő, az MTA alelnöke „Tudomány – Művészet” címmel tartott előadást. Szász Gábor, a DE ATC Agrometeorológiai Obszervatóriumának professzora „A jelenkori éghajlatváltozás okai, lehetséges tendenciák” címmel mondta el előadását. Svélik Csaba Európa-díjas 22
autókonstruktőr „A hidrogén mint hajtóanyag perspektívái a jövő közlekedésében” címmel tartott előadás, Sándor Attila árvízvédelmi osztályvezető pedig „A Vásárhelyi-terv bemutatása és továbbfejlesztése” címmel szólt az egybegyűltekhez. Az MTA kihelyezett elnökségi ülésének 2007. június 26-án adott otthont a DAB-székház, amelyen a májusi közgyűlés határozatainak megvitatása, a MTA Könyvtárának stratégiai terve (2008–2012), a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság munkája, valamint a doktori tiszteletdíjak ügyében kiküldött bizottság tájékoztatója mellett a DAB tevékenységéről szóló tájékoztató szerepelt a programban. A szak- és munkabizottságok működése A Nyelv- és irodalomtudományi Szakbizottság kiemelkedő rendezvénye volt az Országh László születésének centenáriumán tartott emléknap. A Társadalom- és történettudományi Szakbizottság igyekezett jelentős szerepet betölteni a tudományos ismeretterjesztésben, valamint a hallgatók és a régió döntéshozóinak és érdeklődő közönségének tájékoztatásában. A regionális szerepkör felvállalását jelezte az Erdélyi és Kelet-magyarországi szőlőtermeléssel foglalkozó szilágysomlyói, és a NagyváradDebrecen, Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió határon átnyúló együttműködéseivel foglalkozó két konferencia és a Szent Erzsébet év alkalmából rendezett konferenciák. A Jogi- és közgazdaságtudományi Szakbizottságban nagy érdeklődés kísérte a „Fecseg a felszín, hallgat a mély” című gazdaságpolitikai konferenciát, az írországi Limerick megye bemutatását és a „Régió – Versenyképesség – Tudás” című tudományos konferenciát. A Neveléstudományi, Művelődéstudományi és Pszichológiai Szakbizottság rendezvényei közül kiemelkedő volt az V. Kiss Árpád Emlékkonferencia. Bemutatták „A ’Debreceni Iskola’ Neveléstudomány-történeti vázlata” című kötetet, amelyet Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese méltatott. A Bölcseleti, Művészet- és Ókortudományi Szakbizottságban „Az Európa értékei – az értékek Európája” című konferencia és „A zsarnokság szépsége – a totalitarizmus esztétikája” című konferencia mozgatott meg sok előadót és érdeklődőt. A Matematika-fizika Szakbizottság intenzív kapcsolatban volt a kelet-magyarországi és a szomszédos térségek szakembereivel. Megszervezték a Gyires Béla informatikai napot, az alkalmazott informatika 7. nemzetközi konferenciáját. Megrendezték a „Fizikusnapok”-at, a harmadik „Részecskefizika diákműhely”-t és első alkalommal a „Kutatók éjszakája” elnevezésű programot. A Mezőgazdasági Szakbizottság 7 munkabizottságának rendezvényei 2105 főt vonzottak, ahol számos fórumon elemezték a mezőgazdaság nehézségeit, az egyik ilyen rendezvény előadója a pénzügyminiszter volt. Az I. Orvostudományi- és Biológiai Szakbizottság több kisebb alkalom mellett 19 nagyobb rendezvényt tartott, ahol 4041 fő vett részt. Több rendezvényükön határon túli magyarok, valamint holland, francia, egyesült államokbeli és marosvásárhelyi résztvevők is aktívan szerepeltek. Mind a 13 munkabizottság legalább egy alkalommal rendezett tudományos, ill. továbbképző előadássorozatot. A II. Orvostudományi- és Biológiai Szakbizottság 11 tudományos rendezvényt bonyolított le a 2007. évben. Tárgyalásra kerültek az immunológia, az onkológia aktuális problémái mellett a korszerű, jövőbe mutató fogászati eljárások, valamint ezek sportbiológiai vonatkozásai. A szakbizottságnak sikerült az interdiszciplinaritást erősítenie. A Műszaki Szakbizottság megrendezte a „Műszaki Tudomány az Észak-Alföldi Régióban” című konferenciát. Tovább folytatódott a szakbizottság elektronikus kiadványának, a „Műszaki füzetek”-nek a megjelentetése. A szakbizottság a különböző nemzetközi fórumokon bemutatott eredményeit összesen 27 idegen, és 64 magyar nyelvű közlemény, előadás, publikáció reprezentálja. A Kémiai Szakbizottság 6 munkabizottsága 10 rendezvényt szervezett. Tagjai több mint 50 hazai és nemzetközi előadást tartottak és posztert mutattak be. Ez a tudománydiplomáciai 23
tevékenység igen jelentős. A Kémia Oktatása Munkabizottság tagjai aktívan közreműködtek annak a petíciónak a megfogalmazásában, amelyben a természettudományos tantárgyak óraszámának tervezett csökkentése ellen emelték fel szavukat. A Környezettudományi Szakbizottság rendezvényei közül kiemelt jelentőségű volt a 34. Környezetvédelmi Világnap, a „Biológiai és Ökológiai Intézet Napja” című konferencia. Munkaértekezletet rendeztek az „Éghajlatváltozások szakterületi megítélésben” címmel. Hatalmas munkával vettek részt a 28. Országos Tudományos Diákköri Konferencia – Biológia Szekció üléseinek debreceni lebonyolításában. Pályázatok A DAB támogatja a régió ismertebb szerzőit, kutatóit, a nem hivatásos és a pályakezdő kutatókat is. 2007-ben a benyújtott 50 pályázatból 24-et díjazott, összesen 1.340.000-Ft összeggel. Négy Jász-Nagykun-Szolnok megyei és 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pályázó kapott díjat. A gazdálkodásról, a titkárság munkájáról Az Akadémiától kapott támogatás évente kb. 45MFt, ami általában kiegészül hozzávetőleg 910MFt saját bevétellel. A tervezett saját bevételt örömmel mondhatjuk, hogy november közepén már sikerült teljesíteni. Ebben az évben köszöntük meg a DAB-ért végzett odaadó munkáját Papp Mária Edit titkárságvezető és szervezőtitkárnak. A DAB új szervezőtitkára Magyar Éva közgazdász lett. A titkárságot nyár óta dr. Fekete Károly főtitkár vezeti. A MTA támogatásával (1 775 000.-Ft) sikerült megvásárolni a Mikszáth Kálmán utcai garázst, ami jelentősen csökkenti a gépkocsi fenntartásának költségeit. DAB-klub A DAB-klubot ebben az évben is Gomba Szabolcs professzor vezette. A DE Hatvani István Szakkollégiumával közös rendezésben kértük fel Beke Dezső professzort, hogy tartson előadást „Nanofizika, nanotechnologia, a nanovilág meghódítása” címen (2007. 03. 08). Három előadás hangzott el a genetikailag módosított (GM) növények kérdéskörével kapcsolatban (2007. 03. 14. – Pusztai Árpád biokémikus, Bardócz Zsuzsa, az MTA doktora, Darvas Béla c. egyetemi tanár). Az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva a Nap Kiadó néhány könyvének bemutatására került sor, Csoóri Sándor költő és Sebestyén Ilona (Nap Kiadó) jelenlétében (2007. 06. 07). Egy ritka gyűjtemény kiállítására is sor került a DAB előcsarnokában. Nagy Pál mutatta be a magyar útilevél és útlevél gyűjteményének egy részét (2007. 12. 08).
Kolozsvári Területi Bizottság (KAB) Az Akadémia döntése a 6. területi bizottság létrehozásáról Az MTA 2006. évi októberi közgyűlése döntött a Kolozsvári Akadémiai Bizottsága ügyrendbe vételéről 2007-tel kezdődően az Akadémia 6. területi bizottságaként (ez az időpont egyben Románia európai uniós tagságának kezdete). Ebben az Erdélyi Múzeum-Egyesületet kérte föl közreműködésre. A választás lebonyolítására, a szervezés költségeire, a tevékenység megkezdésére 2007-re az MTA 5 millió Ft-t biztosított. 2007. február 19-én Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Egyed Ákos, az EME elnöke felkérte a KAB választási bizottsága tagjait. Egyed Ákos és Péntek János első alkalommal vett részt meghívottként az MTA területi bizottságai vezetőinek tanácskozásán az Akadémián.
24
Külső tagok, köztestületi tagok AZ MTA-nak a KAB létrehozásakor Romániában 17 külső tagja és 392 köztestületi tagja volt. A köztestületi tagokat az MTA Határon Túli Titkársága regisztrálta, a kapcsolatot is ez a titkárság biztosította. A korábbi időszakban a romániai külső tagok és köztestületi tagok a földrajzilag hozzájuk legközelebbi területi bizottsághoz tartoztak, a keleti régióban a debrecenihez és a szegedihez. 2007-ben folytatódott az új köztestületi tagok regisztrálása. A KAB megszervezése A Választási Bizottság az Akadémia Elnökségével, Elnöki Titkárságával és az MTA Határon Túli Titkárságával együttműködve a postán beérkezett titkos szavazatok alapján 2007. június 23-án megválasztottnak nyilvánította a 30 tagú köztestületi képviseletet. Erről Péntek János beszámolt az MTA Elnöksége kihelyezett ülésén a DAB-ban. (Ezen az ülésen részt vett Egyed Ákos, Péntek János és Szikszai Mária, aki fél státusban titkárságvezetőként adminisztrálta, és továbbra is adminisztrálja a KAB ügyeit.) 2007. szepember 28-án az Akadémia elnökének és az Elnöki Titkárság vezetőjének jelenlétében a KAB megválasztotta tisztségviselőit. A KAB elnöksége 2007. november 8-án tartotta meg első ülését, ezen a Szervezési és Működési Szabályzat-tervezetet tárgyalta meg. A KAB 2007. november 22-én tartotta meg első testületi ülését. Ezen tudományos titkárt és a szakmai csoport határozott kérésére, a testület szavazata alapján a műszaki tudományok képviseletére 4. alelnököt is választott. A testület megvitatta és elfogadta a Szervezési és Működési Szabályzatot, valamint a szakbizottságok szervezésére vonatkozó ajánlást. A Szervezési és Működési Szabályzatot az MTA vezetősége egyetértéssel tudomásul vette. A szakbizottságok szervezése folyamatban van. Már decemberben megalakult a KAB Bánsági Regionális Munkacsoportja Toró Tibor külső tag szervezésében. A KAB működési rendje: kéthetenként ül össze az operatív vezetés (elnök, tudományos titkár, titkárságvezető), havonta egyszer tanácskozik az Elnökség és évente kétszer a KAB testülete. A folyamatos kapcsolatot az internetes levelezés és a honlap biztosítja. A KAB titkársága a tagsággal állandó levelezést folytatott az év során. Megszervezte és lebonyolította a többszintű képviselő-választási folyamatot. Ugyanakkor a titkárság kiterjedt adatgyűjtési akcióba kezdett, a romániai köztestület adatait tartalmazó adatbázis frissítése érdekében. Elkezdődött a KAB honlapjának építése. Kapcsolatok Folyamatos a kapcsolat az Akadémia vezetőségével, testületeivel, illetékes titkárságaival. Közvetlen kapcsolatfelvétel volt a Miskolci Akadémiai Bizottság keretében szervezett találkozón 2007. szeptember 11-én a MAB és PAB titkárságvezetőivel, amelyen a KAB titkárságvezetője vett részt. Október 10-én Erdélyből két, általunk felkért előadó sikeresen szerepelt a PAB és a VEAB Pannon Tudományos Nap című rendezvényen, Nagykanizsán. Megmaradt a szoros kapcsolat a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, amely a KAB létrejötte előtt a romániai külső tagok és köztestületi tagok jelentős részét is képviselte. A KAB elnöke két alkalommal is tájékoztatást tartott az MTA MTK Elnöki Bizottsága ülésén, amelynek korábban is meghívott tagja volt. Az integrálás szándékával építi a kapcsolatait a KAB az erdélyi magyar szakmai egyesületekkel, intézményekkel, valamint a magyar nyelvű oktatásban részt vevő felsőoktatási intézményekkel. A szándék az, hogy kapcsolataink legyenek az erdélyi önkormányzati testületekkel, vállalkozókkal, helyi közösségekkel. Ennek szellemében a KAB testületét is bővíteni kívánjuk ebből a körből. 25
2007. december 19-én a KAB Elnöksége megfogalmazta az Együttműködési szándéknyilatkozat-tervezetét az EME-vel való együttműködésről, és átadta az EME elnökének. A Román Akadémia elnökét az MTA vezetősége tájékoztatta annak budapesti látogatásakor, Kolozsváron Egyed Ákos és Péntek János találkozott Ionel Haiduc elnök úrral, hasonló tájékoztatási, együttműködési szándékkal. Az elnök úr semmilyen ellenvetést nem tett a KAB tervezett tevékenységével kapcsolatban. A tájékoztatás és a kapcsolattartás fő eszköze a honlap és az internetes levelezés. Folyamatosan történik az ehhez szükséges adatbázis építése, pontosítása. Hasonló célt szolgálnak a sajtóban a KAB-bal kapcsolatban megjelenő interjúk, tájékoztató szövegek, riportok. A KAB bekerült az erdélyi magyar nyilvánosságba, tudnak róla, érdeklődnek iránta, sokat várnak tőle. Előadássorozat A KAB – a többi területi bizottsághoz hasonlóan – fontos feladatának tartja, hogy anyanyelven közvetítse a tudományos ismereteket és eredményeket, képviselje a tudományosan megalapozott álláspontokat és véleményeket, növelje a tudás és a tudomány presztízsét. Ebből a célból előadássorozatot indítottunk a DAB által is használt „Értékek akadémiája” címmel. Az előadások szervezésében alkalmanként más szakmai egyesületek is közreműködnek. Célunk az is, hogy a sorozatnak előadásai legyenek Erdély más központjaiban is: például Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Brassóban. Az előadások szövege más, hasonló jellegű írásokkal együtt a Krónika című országos napilap hétvégi mellékletének önálló rovatában jelennek meg, a honlapon is olvashatók lesznek. Két hasonló rendezvénye volt már a Bánsági Regionális Munkacsoportnak Temesváron. Konferencia 2007. november 23–24-én az EME-vel közösen szerveztük meg Kolozsváron „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” 6. fórumát „Tudomány és Társadalom” címmel. A fórumon részt vett és felszólalt Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és Lipták András akadémikus, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke. A KAB-ról Péntek János tájékoztatta a résztvevőket. Közös felelősség Az Akadémia történelmi jelentőségű döntést hozott a Kolozsvári Akadémiai Bizottság létrehozásával. Ez a döntés és a közös európai uniós keret megteremti a lehetőségét annak, hogy régiónként és a Kárpát-medencei keretben is integrálhatók legyenek mindazok a szakmai műhelyek, mindazok az egyetemi oktatók és kutatók, akik hálózatszerűen fölerősíthetik a magyar tudományosság kreatív erejét, hatékonyságát. Ehhez azonban a még meglévő tudati és bürokratikus akadályokat és határokat is le kell bontani. Az Akadémia döntése ugyanakkor történelmi felelősséget is ró mindnyájunkra. Az Akadémiára azt, hogy a 6. területi bizottságot továbbra is tekintse a magáénak, teljes felelősséggel álljon mellette, lehetőség szerint integrálja meglévő regionális hálózatába. Ránk pedig azt, hogy tegyük hatékonnyá és eredményessé a KAB-ot a tudomány és a közösség érdekében. Ehhez kérjük a többi területi bizottság együttműködését, támogatását. Pénzügyi keret Mindarra, amit a Beszámoló tartalmaz, 5 millió Ft állt rendelkezésünkre 2007-ben. Ez a választás lebonyolítását, a szervezés kezdeti költségeit, az első rendezvényt, honlapkészítést stb. fedezte (gyakorlatilag székház, minimális felszerelés, titkárság stb. nélkül). 26
Miskolci Területi Bizottság (MAB) A tudományos tevékenység mára az egyik legjelentősebb termelőerővé vált. A régiók közötti versenyben a kutatás-fejlesztés és az innovációs kultúra az egyik legerősebb tényező. Az Észak-magyarországi régió fejlődése szempontjából fontos szerepet tölt be az MTA Miskolci Területi Bizottsága, amely ösztönzi és koordinálja a régió tudományos tevékenységét, szerves része a régió kulturális életének. Szoros kapcsolatot tart fenn a régió tudományos műhelyeivel. Az MTA-MAB munkájában résztvevő akadémikusok, minősített szakemberek, egyetemi oktatók és a gazdaság szereplői (közel 1500 fő) a MAB keretében működő 14 szakbizottságban és 64 munkabizottságban fejtik ki tevékenységüket. Számos hazai és nemzetközi konferenciát szerveztek a MAB-székházban, de ezen kívül külső rendezvények lebonyolítására is lehetőséget biztosítottunk. Rendezvényeink száma meghaladta a 150-et. A külső rendezvényekből származó bevételt a székház működési kiadásaira fordítottuk. Az elmúlt évben is lehetőséget kaptunk arra, hogy emeljük szolgáltatásaink színvonalát. A vendégszobákat új bútorokkal rendeztük be, így vendégeinknek kellemes nyugodt pihenést tudunk biztosítani. Ezt bizonyítja az is, hogy a vendégszobák kihasználtsága egész évben folyamatos volt. Sikerrel járt a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodához benyújtott pályázatunk. Az elnyert 2,4 mFt. támogatást Pungor Ernő: Magyarország fejlődéséért című 1995-ben kiadott könyvének 2007-ig publikált írásaival bővített kiadása megjelentetésére fordítjuk. Az elmúlt évben is eredményes volt a határon túli köztestületi tagokkal való kapcsolattartás. Az MAB-hoz tartozó köztestületi tagok száma 27 főre emelkedett. Dusza János professzort, a Szlovák Tudományos Akadémia Anyagkutató Intézetének igazgatóhelyettesét és Hulkó Gábor professzort a Pozsonyi Műszaki Egyetem tanárát az MTA külső tagjává választották. Mindkettőjük egyik ajánlója Páczelt István MAB elnök volt. A kezdeményezés is a MAB-tól indult. A MAB 56. ülése Kassán került megrendezésre a SzTA Anyagkutató Intézetében. A kassai program megszervezését Dusza János professzor vállalta, aki a MAB tagjaként képviseli a határon túli köztestületi tagokat. Az ülésen a MAB tagjai megismerkedhettek az Anyagkutató és a Fizikai Intézet tevékenységével. Páczelt István, a MAB elnöke kiemelte, hogy a határon túli magyar tudományosság támogatása fontos része az MTA tevékenységének. A területi bizottságok feladata, hogy a hozzájuk tartozó külső köztestületi tagokat – bevonják a szakbizottságok, munkabizottságok munkájába, – konferenciákra való meghívás, – közös rendezvények szervezése, – új régiós pályázatokban való részvétel, közös kutatási projektek szervezése. „A Tudomány Támogatásáért Észak-Magyarországon” alapítvány az elmúlt évben is megvalósította céljait. Támogatást nyújtott rendezvények lebonyolításához, elősegítette a MAB-klub működését, valamint az előző évekhez hasonlóan továbbra is lehetőséget biztosított az adó 1%-ának felhasználására, amelyet fiatal kutatók díjazására fordítottunk. Néhány típusú rendezvényt kiemelve mondhatjuk, hogy nagy népszerűségnek örvendenek az idősebb professzorok születésének kerek évfordulójával kapcsolatos tudományos rendezvények, a gazdag, példaként szolgáló életutak iránti fiatal nemzedék tisztelgése, a tanítványok új eredményeinek felvonultatása, az értékek bemutatása. Az események másik nagyon fontos részét képezik a doktori képzés sikeres lezárást bizonyító PhD-értekezések megvédése, amelynek a székház méltó helyet biztosít, valamint a gazdasági élet által felvetett problémák értékelésével, megvitatásával kapcsolatos ülések, vitadélutánok..
27
Jelentősebb események és rendezvények Miskolc Város ünnepén két MAB-tag kapott kitüntetést. Újszászy László tudományos titkár a város díszpolgára lett, Tóth László, a MAB-klub elnöke pedig Pro Urbe díjat kapott. Kilencedik alkalommal rendezték meg Miskolcon az Országos Közművelődési Telematikai Konferenciát, amelyhez társrendezőként csatlakozott a MAB is. A rendezvényen országos hírű szakemberek tartottak előadást elsősorban közművelődési intézményekből érkezett kulturális és számítástechnikai szakembereknek. A konferenciának a MAB-székház adott otthont. A MAB egyik fontos feladatának tekinti, hogy a felsőoktatás mellett segítse és figyelemmel kísérje a régió közoktatásában résztvevők tevékenységét is. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet minden évben megrendezi a MAB-székházban az „Együtt Európában” című találkozót, amelyen a város tehetséges középiskolás diákjai mutatkoznak be. A rendezvényhez szervezőként évről évre csatlakozik a MAB is. A MAB november 7-én tartotta a Magyar Tudomány Ünnepe 2007 rendezvényét. Az ünnepi ülést Páczelt István, az MTA rendes tagja, a MAB elnöke nyitotta meg, majd Marosi Ernő, az MTA rendes tagja, az MTA alelnöke köszöntötte a résztvevő vendégeket. Az ünnepség keretében került sor a kitüntetések átadására. Kiemelkedő és eredményes tudományos tevékenysége elismeréseként MAB-emlékérmet vehetett át Kiss János István, a MAB Orvosi és Egészségügyi Szakbizottságának elnöke. Kitüntető Tudományos Díjat kapott: Prugberger Tamás, az MAB Állam- és Jogtudományi Szakbizottságának elnöke, Rontó Miklós, a MAB Matematikai-Fizikai Szakbizottságának elnöke, Sólyom Enikő, a GYEK vezető főorvosa. Eddigi kiemelkedő kutatómunkájuk elismeréseként Tudományos Díjban részesültek: Gedeon Magdolna Ágnes PhD (ME ÁJK Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet), Szarka Györgyi PhD (ME Bányászati és Geotechnikai Intézet), Pénzesné Kónya Erika PhD (EKF Növénytani Tanszék), Baksa Attila PhD (ME Mechanikai Tanszék), Svéda Mária PhD (ME Anyagtudományi Kutatócsoport), Nagy Zoltán PhD (ME Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet), Kovács Endre PhD (ME Fizikai Tanszék), Barócsi Zoltán PhD (KRF Kertészeti Tanszék), Gréczi-Zsoldos Enikő PhD (ME Magyar Nyelvtudományi Tanszék), Zéman Zsolt PhD (Szemmelweisz Kórház Sebészeti Osztály), Tózsa-Rigó Attila PhD (ME Történeti Intézet), Lovrity Zita PhD (ME Kémiai Tanszék). A kitüntetések átadását követően a MAB Orvosi és Egészségügyi Szakbizottsága tudományos ülést tartott „Hagyományok és új kihívások az egészségügyben (orvostudomány, kutatás, képzés, innováció, prevenció)” címmel. Szintén a Magyar Tudomány Ünnepe 2007 rendezvénysorozatához kapcsolódott a MAB és az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztálya által szervezett „Tudományos Műhelyek Szekció”, amelyen a MAB szakbizottságai ismertették tudományos eredményeiket. A rendezvényre november 8-án került sor a MAB-székházban. Meg kell említeni a doktoranduszok fórumát, amelyet minden évben megrendeznek a Miskolci Egyetemen, továbbá Salgótarjánban (Nógrádi gondolatok, „A varázslatos Nógrád” címmel), Egerben („Látható, hallható és olvasható agresszió” címmel) és Gyöngyösön a „Károly Róbert Tudományos Nap 2007” konferencia keretében is megemlékeztek a tudomány ünnepéről. Dusza János, az MTA külső tagja, MAB-tag 2007. november 29-én a MAB-székházban tartotta meg székfoglaló előadását „Modern kerámiák és törése: miért és hogyan” címmel. A szakbizottságok tevékenysége: Az Állam- és Jogtudományi Szakbizottság és az általa működtetett 4 munkabizottság több nemzetközi és országos konferenciát rendezett a büntetőjog, a kereskedelmi jog, a polgári eljárási jog, a büntetőeljárási jog, a nemzetközi jog, a jogelmélet, valamint a munkajog területén. Minden évben megrendezik az ország polgári jogot oktatóinak a tudományos 28
tanácskozását. Nemzetközi Tudományos Konferenciával ünnepelték meg 2007. május 4-én a miskolci jogászképzés 25 éves évfordulóját. A szervezésben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara mellett a szakbizottság is kivette részét. A Bányászati, Föld- és Környezettudományi Szakbizottság feladata a régióval foglalkozó jelentősebb bányászati-, földtudományi-, környezettudományi és ásványgazdálkodási kutatások, vizsgálatok figyelemmel kísérése és azokról testületi szakmai vélemény kialakítása. Kiemelt eseménye volt a szakbizottságnak a 2007. október 11-én megrendezett „A természeti erőforrásaink korszerű kitermelése” című konferencia Noszvajon. A konferenciát a 15 éves OMYA Hungária Kft. jubileuma alkalmából szervezte a kft., valamint az MAB Bányászati Geotechnikai és Energetikai Munkabizottsága, a Mechanikai Eljárástechnikai és Nyersanyagelőkészítési Munkabizottsága és az Előkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Munkabizottsága. A Biológiai Szakbizottság az általános és alkalmazott biológiai zoológiai növénytani és növényélettani, konzervációs biológiai, szőlészet-borászati, mikrobiológiai tudományágakhoz kapcsolódó tématerületeken folyó kutatások eredményeinek az elemzésével, stratégiai célok meghatározásával foglalkozik. 2007-ben 2 munkabizottságot hoztak létre, a Növénytani és növényélettani, illetve az Állattani és Muzeológiai Munkabizottságot. Rendezvényei közül meg kell említeni a SZIE Biológiai Doktori Iskola és az EKF Növénytani Tanszéke által közösen rendezett ökológiai doktori kurzust, amelyen Pócs Tamás akadémikus, a MAB tagja tartott előadást „Trópusi növényföldrajz” címmel, valamint a Szent István Egyetem Növénytani Intézetével közösen rendezett konferenciát a globális klímaváltozás növényökológiai hatásáról. Az Erdészeti Szakbizottság részt vállal a tudományterület kutatási eredményeinek elemzésében, azok minél szélesebb körben történő ismertetésében. A szakbizottságon belül 3 munkabizottság működik. Tevékenységük során különös hangsúlyt kap a középfokú képzésben rejlő lehetőségek kihasználása, illetve szakmai fórumok, tudományos konferenciák szervezése. 2007 júniusában az erdőtervezők országos szakmai versenyét rendezték meg Felsőtárkányban, a Nyugati Kapu Bemutató és Látogató Központban, 2007 szeptemberében pedig az országos jelentőségű védett erdők üzemtervezésének tapasztalatait vitatták meg az erdészeti és természetvédelmi szakmai szempontok eltéréseinek tükrében. A Gépészeti Szakbizottság tevékenysége rendkívül szerteágazó. A szakbizottságon belül 5 munkabizottság és 4 albizottság működik. A szakbizottság tagjai jelentős mértékben közreműködtek a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikai Tudományi Szekciójának megszervezésében. A rendezvény ügyvezető elnöke Tóth Tibor egyetemi tanár, a Gépészeti Szakbizottság elnöke volt. E rangos eseményen azok a tehetséges hallgatók számolhattak be kezdeti tudományos eredményeikről, akik az intézményi konferenciákon díjazott dolgozataikkal már bizonyították kiváló felkészültségüket. Az eseményre 2007. április 25–27. között került sor a Miskolci Egyetemen. A Kohászati Szakbizottság feladata, hogy fórumot biztosítson a kémiai metallurgia, az öntészet, a hőenergia gazdálkodás és a környezetvédelem, valamint az anyagtudomány területén tevékenykedők számára, minden lehetséges módon elősegítse a szakterület fejlődését és ösztönözze a tudományos utánpótlást. A Kohászati Szakbizottság tevékenysége során évente 2-3 bizottsági ülésen, tudományos előadásokkal vesz részt a szakmai közéletben, minden évben társrendezője a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Tudományos Konferenciájának és Tudományos Diákköri Konferenciájának. Irányítja és segíti a hozzá tartozó 3 munkabizottság tevékenységét. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a 2007-es évet Kerpely Antal Emlékévnek nyilvánította. Ebből az alkalomból rendezett emlékülést az MAB-székházban a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Tanszéke, a Műszaki Anyagtudományi Kara, az Egyetemtörténeti Bizottság, a Kerpely Antal Doktori Iskola és a szakbizottság. A Közgazdaságtudományi Szakbizottság egyik fő célkitűzése, hogy tevékenysége középpontjába állítsa a tudományos kutatómunka direkt és indirekt támogatását, a szakmaitudományos és a népszerűsítő tudatformáló publikációs tevékenység fokozását, a régió 29
aktuális gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai feladataiban való aktív részvételt. Foglalkoznak a kistérségek, aprófalvak átalakulási folyamataival, a helyi fejlesztés elméletével. A szakbizottság és öt munkabizottsága 2007-ben is számos rendezvénnyel bizonyította aktivitását. A MAB székháza adott otthont az MTA RKK Közép- és Északmagyarországi Tudományos Intézet Térségfejlesztési Kutatások Osztálya, az MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet Észak-magyarországi Osztálya és a MAB Regionális Fejlesztési Munkabizottsága által rendezett tanácskozásnak, amely az „Aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért” kutatáshoz kapcsolódott. A Matematikai-Fizikai Szakbizottság a matematika, fizika és a matematikai-informatikai tudományágakhoz kapcsolódó tudományterületeken folyó kutatások egyes eredményeinek elemzésével, újabb kutatási irányzatok meghatározásával, konferenciák, workshopok, szemináriumok szervezésével, illetve a felsorolt tudományágak felsőoktatásban felmerülő kérdéseivel foglalkozik. A szakbizottságnak 3 munkabizottsága van. 2007-ben konferenciát tartottak számelméleti és kriptográfiai témákban. Külön matematikai szekciót szerveztek a „microCAD 2007” nemzetközi konferencián, amelyen 8 előadás hangzott el. A Mezőgazdasági Szakbizottság kiemelt feladatának tekinti az ézak-magyarországi régió mezőgazdaságában folyó kutatási- és fejlesztési tevékenység menedzselését, a feladatok, kutatási témák sikeres végrehajtásának szakmai segítését. A szakbizottság 5 munkabizottságának közreműködésével havonta szervez szakmai-tudományos tanácskozást azoknak az aktuális kérdéseknek a megvitatására, amelyek a kutatókat, illetőleg a régió szakembereit, gazdasági szervezeteit érinti. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezték meg a „Károly Róbert Tudományos Nap 2007” konferenciát „Innovációversenyképesség-fenntartható fejlődés” témában plenáris üléssel (4 előadás) és két szekcióban megtartott 15 előadással. A Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság 3 munkabizottságot működtet. Feladatának tekinti a régióban működő irodalom- és nyelvtudomány művelőinek összefogását. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy munkájába bevonja a közoktatásban résztvevő szakembereket is. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság B-A-Z megyei Tagozatával és a Városi Pedagógiai Intézettel közösen minden évben előadássorozatot szerveznek magyar szakos tanárok és emelt szintű érettségi vizsgára készülő diákok számára, amelynek 2007-ben első vendégeként Csorba Piroska tartott előadást a MAB-székházban „Szerepjáték és stílusimitáció Weöres Sándor Psyché című alkotásában” címmel. Az Orvosi és Egészségügyi Szakbizottság 2007-ben is sok tudományos rendezvényt szervezett. A tudományos munkát elsősorban a szakbizottsághoz tartozó 14 munkabizottságban végzik a szakemberek. A rendezvények közül ki kell emelni a Kardiológiai Munkabizottság által rendezett „Miskolci Kardiológiai Nap”-ot, amelyet a munkabizottság 14. alkalommal rendezett meg. A rendezvény témája: „Az acut myocardialis infarctus (AMI) ellátásának aktuális kérdései”. A MAB-székházban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermek Rehabilitációs Osztálya. Az ünnepséghez szervezőként csatlakozott a MAB Rehabilitációs Munkabizottsága is. A Társadalomelméleti Szakbizottság öt különböző, egymással érintkező, de egymástól jelentősen el is térő diszciplína kutatóit fogja össze: filozófia, neveléstudomány, politikatudomány, szociológia, vallástudomány. Fontos esemény volt a Neveléstudományi Munkabizottság és az MPT Családpedagógiai Bizottság közös konferenciája Ózdon „A cigánytanulók iskolázásának esélyei” témában. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Kállai Ernő ombudsman és Mészáros Ilona főiskolai docens. Meg kell említeni a Filozófiai Munkabizottság által szervezett „Gadamer egy 20. századi humanista” című konferenciát, amelyre külföldről is érkeztek érdeklődők. A Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottság három munkabizottságot működtet. Az általuk művelt terület igen sok tudományágat foglal magába, amelyek külön-külön is megállják a helyüket. A szakbizottság és munkabizottságai számos rendezvény szervezésében vettek részt, de egyik legfontosabb eseménye „A vasművesség évezredei a Kárpát30
medencében” címmel rendezett konferencia volt, amelyet a MAB Néprajzi Munkabizottsága, a VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága, az Iparrégészeti és Archaeometriai Munkabizottság és a Herman Ottó Múzeum közösen rendezett. A konferencián megemlékeztek a 75 éve született Bodgál Ferencről. A Vegyészeti Szakbizottság tagjainak közreműködésével az észak-magyarországi régióban szerteágazó elméleti, alaptudományi és alkalmazott vegyészeti kutatótevékenység valósul meg. A szakbizottság fontos célja az „akadémiai” és az „ipari” szektor hatékony együttműködésének kiszélesítése, a fejlesztési stratégiák megalapozása, az „eurorégiós” szerep növelése és elismertetése. A szakbizottság és a hozzá tartozó 4 munkabizottság által szervezett rendezvényeken külföldi előadók is megfordultak. A szakbizottság szervezésében Zoya Ulberg, az Ukrán TA Biokolloidok Kémiája Kutatóintézetének (Kijev) igazgatója „Nanotechnológiák orvostudományi alkalmazásának kolloidkémiai vonatkozásai” címmel tartott angol nyelvű előadást a Miskolci Egyetemen. A Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézete az elmúlt évben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. A félévszázados múlt ünnepi alkalom volt arra, hogy áttekintsék az elmúlt évtizedek sikereit, baráti találkozó keretében elevenítsék fel közös munkájuk emlékezetes pillanatait. Az ünnepi emlékülésre Miskolc-Lillafüreden került sor. MAB-klub A klub 1984 óta működi. Az összejöveteleken számos, országos és nemzetközi tekintéllyel, ismertséggel rendelkező személyiség számol be munkájáról, környezetének eredményeiről, szélesítve a nem kis létszámú hallgatóság ismereteit. Kiemelt eseményei közé sorolhatjuk Mészáros Ernő akadémikusnak, a VEAB elnökének „A Föld éghajlata: múlt-jelen-jövő” címmel megtartott előadását. A nagy érdeklődést kiváltott eseményen a gyermekeink, unokáink életfeltételeit meghatározó jövőnk környezeti viszonyait döntően befolyásoló hatások kerültek elemzésre. Jókai Anna, a kiváló írónő az „Értelmiség felelőssége” címmel tartott előadást. Ismét meghívta a klub egy korábbi vendég, Both Előd, a Magyar Űkutatási Hivatal elnökét, aki a „Az űrkutatás első 50 éve” címmel megtartott előadásával csalogatta a hallgatókat, a bennünket körülvevő világűr rejtelmeibe. A májusi vendég a Kassáról érkezett Dusza János volt, aki „A kerámiák varázsa az agyagedényektől az űrsiklóig” címmel fényképfelvételekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált előadásában mutatta be azt a széles területet, ahol a keramikus anyagok hódítanak, illetve megkerülhetetlenek. Újabb „külföldinek számító” előadót üdvözölhettek a résztvevők Egyed Ákos, az MTA külső tagja személyében, aki „Erdély Széchenyije” címmel Gróf Mikó Imre életéről, Erdély tudományos felemelkedésében betöltött szerepéről tartott rendkívül tartalmas előadást. A 2007. év előadásait a sokszoros világ- és olimpiai bajnok Balczó András „Mi az igazi siker?” címmel zárta. A gazdag és sokoldalú programot jól egészítette ki a Walzer Szalonzenekar immáron hagyományos karácsonyi hangversenye, amelyre december 28-án, az emberiség kultúrtörténetének igen sokat nyújtó néhai Neumann János 104. születésnapján került sor. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja Továbbra is egyedülállóként és eredményesen tevékenykedik a SZIMA Miskolci Területi Csoportja, amely 2007. december 7-én tartotta meg soron következő közgyűlését. A közgyűlésen a „Vallomások” című könyvsorozat Bodonyi–Plesz című köteteinek bemutatására, valamint az új tagok –Kárpáti László művészettörténész és Porkoláb Tibor irodalomtörténész – székfoglaló előadására került sor. A tagok kiállításainak a MAB-székház könyvtára biztosít helyet.
Pécsi Területi Bizottság (PAB) 31
A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) a Dél-Dunántúl tudományos életének regionális központja. 2007-ben 11 szakbizottságában és 80 munkabizottságában közel 1600 egyetemi oktató, tudományos kutató és többnyire fokozattal rendelkező gyakorlati szakember dolgozott. A PAB így sikeresen fogta át és szervezte a régió szellemi életét Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékben elsősorban azáltal, hogy kapcsolatot teremtett az azonos szakterületen dolgozó, illetve az egyes tudományos problémák más-más aspektusaival foglalkozó kutatók és kutatócsoportok, tanszékek, másrészt a tudományos műhelyek és a potenciális felhasználók (gazdasági szervezetek, intézmények, önkormányzatok stb.) között. A PAB tagjainak száma 2007-ben 38 főről 43-ra emelkedett. Az év során a PAB tagjaivá választották a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem rektorát, valamint a határon túli köztestületi tagok 3 képviselőjét (Eszék, Zágráb és Lendva területi megbízottait). A 2007 évi májusi közgyűlés levelező tagnak választotta Dóczi Tamást és Korinek Lászlót, így a PAB régiójában jelenleg 17 akadémikus dolgozik (13 rendes tag és 4 levelező tag). Tevékenységének tudományos bázisát a régióban működő 2 egyetem jelenti, amelyeknek hallgatói és oktatói kara meghaladja az 50 000 főt. A PAB kiemelt tudományos témáival a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programját támogatta. Ezek: „A Regionális innováció” és „Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010”. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának konkrét javaslatot küldött a PAB Elnöksége az együttműködés lehetőségeiről. Az önkormányzat kérésére a PAB véleményezte Pécs Megyei Jogú Város hosszú- és középtávú stratégiáját. Kiemelten foglalkoztunk az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programban való akadémiai részvétellel. A PAB őszi ülését az EKF főigazgatójának meghívására e témának szenteltük. Folytatódott együttműködésünk a Paksi Atomerőmű ZRt.-vel és a PannonPower Holding ZRt.-vel. E cégekkel kötött együttműködés keretében évente áttekintjük a gazdaság és a tudomány közös érdekeit és meghatározzuk az adott éves együttműködés átfogó területeit. Így 2007-ben is foglalkoztunk a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával, valamint a környezetkímélő energiagazdálkodással, a biomassza fejlesztésekkel is. Az MTA reformja kapcsán kezdeményeztük a területi bizottságok vezetőinek budapesti találkozóját azzal a céllal, hogy az akadémiai törvényben rögzítésre kerüljön az MTA regionális politikája és a területi bizottságok ezzel kapcsolatos szerepe. Az ülésen megfogalmazódott, kívánatos lenne, hogy a területi bizottságok elnökei az MTA Elnökségének tagjai legyenek, hiszen a regionális bizottságok erősítése az MTA alapvető érdeke, különben nem tud megfelelni a társadalom elvárásainak a tudomány iránt. A bizottságok javasolták: az MTA Alapszabálya tartalmazza, hogy a területi bizottságok a régiók tudományos életének szervezői. Kiemelt szerepük van a régiók gazdasági szereplőivel való kapcsolattartáson keresztül a tudományos eredmények hasznosításában, az általuk lefedett régiók tudománypolitikai stratégiájának kidolgozásában és annak megvalósításában. Így a területi bizottságok jelentősebb segítséget tudnának nyújtani a cégek és kutatóhelyek közötti információáramlás hatékonyságának fokozásában, s ezáltal az innováció térbeli elterjedésének felgyorsításában. A PAB március 7-én tartotta éves közgyűlését. Szolcsányi János, a PAB elnöke beszámolt az előző évi munkáról, Hámori József, az MTA alelnöke tájékoztatást adott az MTA aktuális feladatairól. A közgyűlés tudományos előadását Glatz Ferenc akadémikus tartotta „Kérdéseim 1956-ról” címmel. Az MTA területi bizottságainak évente megrendezésre kerülő találkozójának házigazdája 2007-ben a PAB volt. Fő téma itt is a régióknak az akadémiai reformban betöltendő szerepe volt. Élénk vitát követően a jelenlévők ajánlást fogalmaztak meg a területi bizottságok szerepéről és feladatairól. A VEAB-bal közösen ismét megrendeztük Nagykanizsán október elején a Pannon Tudományos Napot (PTN), ahol bemutatkozhattak a régió kutatói legújabb kutatási eredményeikkel és a legjobb Ph.D-munkákkal. 32
A PAB régiójából a legjobb előadás díját Botz Lajos (PTE ÁOK) vehette át, a legjobb PhD-munkáért járó díjat a Kaposvári Egyetem fiatal kutatója, Metzger Szilvia kapta. A Magyar Tudomány Ünnepe központi rendezvényét november 7-én tartottuk. A PAB elnöke, Szolcsányi János megnyitója után Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese tartott tudományos előadást „A tanulás új világa: Az idegtudomány és a pszichológia üzenete a nevelésnek” címmel. Ezt követően díjátadásra került sor. A PAB ezüstplakettjét Kosztolányi György akadémikus kapta, Zsolnay-díjat kapott Horn Péter akadémikus. A PAB Tudományszervezési díját 2 fő vehette át: Lendvai Endre és Pár Alajos, mindketten az MTA doktorai. A fiatal kutatók közül hárman kapták a PAB Tudományos díját: Fábián Zsolt, Koniorczyk Mátyás és Schwarcz Attila. Az idén alapított ALEXANDRA Tudományos díjat a PTE fiatal kutatója, Szabó-Kovács Bernadett vehette át. A díjat Matyi Dezső, az Alexandra-cég tulajdonosa ajánlotta fel. Az MTÜ programjaiból kiemelném a középiskolások részére a PAB Székházban Dóczi Tamás akadémikus által tartott zsúfolt előadóteremben elhangzott nagy érdeklődéssel kísért rendhagyó órát és az alábbi konferenciákat: – Környezetvédelem és erkölcs – Kultúrák dialógusa a soknyelvű Európában – A tanulás szabadsága – A megújuló természeti erőforrások A tudásrégió és a tudásalapú gazdaság a Dél-Dunántúlon témakörben az RKK-val közösen megtartott tanácskozáson a kormányzat és a regionális szervek felé is fontos ajánlásokat tettünk, amelyek a reform további folytatásához is megfogalmaztak fontos gondolatokat. Magyarország előtt ugyanis nem csupán növekedési, modernizációs feladatok állnak, hanem ezzel szoros összefüggésben szükséges a regionális különbségek mérséklése. Össze kell hangolni az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is az átfogó, nemzeti és a regionális fejlesztési célokat. Magyarország nem lehet sikeres, ha régióinak többsége stagnál. A tudomány decentralizációja nem öncél, hanem a regionális felzárkózás alapvető záloga. Ennek érdekében lényeges kezdeménynek tekintjük a Regionális Egyetemi Tudásközpontok létesítését és ennek a pályázati rendszernek a folytatását, valamint azt, hogy a ROP-okat kiemelten kezeljék. A tudomány decentralizálását Magyarországon legkorábban éppen az Akadémia kezdte meg területi bizottságainak létrehozásával. A regionális politika alakításában és fejlesztésében ezen intézményeivel már az 1970-es évek óta élen járt. A térségfejlesztésben az új tudásközpontok, innovációs pólusok jórészt ezen intézményekhez is köthetőek. Ezért elkerülhetetlen, hogy a jövőben az eddigieknél szervesebb és hatékonyabb munkafeltételeket biztosítva épüljenek be az MTA struktúrájába és ezen a téren az MTA kezdeményezőbb szerepet vállaljon. A határon túli magyar köztestületi tagokkal való szakmai együttműködést a PAB továbbra is fontosnak tartja. A köztestületi tagokkal való kapcsolattartás és a szakmai együttműködés elmélyítése érdekében Horvátországban és Szlovéniában a magyar tudományos életet koncentráló régiókban 2002 óta saját képviselőik irányítják az ottani munkát és tartják a kapcsolatot az Akadémiai Bizottsággal. 2007. április elejétől a képviselők egyben a Pécsi Akadémiai Bizottság tagjai lettek. Új megbízottak: Kalinovič Irma (Eszék), Horváth László (Zágráb), Halász Albert (Lendva). Terveink szerint az új akadémiai ciklusban fenti elgondolást folytatva, a határon túli köztestületi tagokat a tudományterületük szerinti szakbizottság, illetve munkabizottság tagjává kívánjuk megválasztani. Június végén részt vettünk a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság szabadkai kihelyezett ülésén. A találkozón fennálló kapcsolataink tovább bővültek, környezetvédelmi rendezvényeinken a második félévben több vajdasági előadó szerepelt. 33
A „Határokon Túli Magyarságért Alapítvány” októberi fesztiválján ismét társrendezők voltunk. 2007-ben az immár XVI. Határon Túli Magyarok Fesztiválja – előre vetítve a 2010re tervezett Magyarok Kulturális Világtalálkozóját – bemutatkozási lehetőséget adott a nyugati világ országaiban élő magyar származású művészeknek, tudósoknak is és így „Magyarok Európai Fesztiválja” néven szerveződött. A fesztivál nyitó programjának helyszíne a Pécsi Akadémiai Bizottság Székháza volt. A program keretében elhangzott tudományos előadások: Baráth Árpád (egyetemi tanár, PTE): „Multikulturalitás és a magyar kultúra Kárpát medencei helyzete”; Badis Róbert (Zenta, Kisebbségkutató Műhely): „Kisebbségek és magyarság kutatás”. A rendezvényhez kapcsolódóan egy fotókiállítás is nyílt. S. Sebestyén József, Kós Károly díjas építész „Örökségünk a Kárpát medencében” összefoglaló címet viselő alkotásai kerültek bemutatásra. A „Magyar Tudomány Ünnepe” rendezvénysorozat is csatlakozott a határon túli magyarsághoz „A megújuló természeti erőforrások új szerepben” című tudományos ülés keretében. A nemzetközi konferencián több határon túli tag tartott előadást (Nagy Vilmos – Szlovákia; Vlasta Stekauerová – Szlovákia; Putarich Ivánszky Veronika – Vajdaság). A régió határon túli köztestületi tagjai részt vettek a PAB tavaszi közgyűlésén és év közben is több rendezvényünkön voltak jelen. Horváth László (Zágráb) szervező tevékenysége kapcsán elindult egy kapcsolatfelvétel több horvátországi magyar kutatóval. Változatlanul a legaktívabbnak bizonyult a lendvai „Muravidéki Magyar Tudományos Társaság”. Ők 2008-ra is jelentős konferenciákat terveznek határon túli magyarok bevonásával. Pécs Európa Kulturális Fővárosa program keretében 2010-ben nemzetközi konferenciát szervezünk „A Kárpát-medence környezet és természetvédelme” címmel. A „Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért” Alapítvány 2007-ben 400 eFt-ot fizetett ki a PAB-bal közösen adományozott díjakra. Az alapítványhoz befolyt támogatások minimálisra csökkentek. Korábbi támogatóink az önkormányzatok voltak. 2007-ben a felajánlott 1%-ok is csak 81 eFt-ot tettek ki. Az alapítvány vagyona év végén 4863 eFt. Összefoglalva a Pécsi Akadémiai Bizottság az elmúlt évben számos sikeres tudományos rendezvény megszervezésén túl több irányú kezdeményezést indított el, hogy a területi bizottságok fokozottabb bevonása a regionális tudományosság és az innováción alapuló gazdasági felzárkózás tekintetében minél jobban érvényesülni tudjon. Kezdeményeztük, hogy e törekvésünk a kidolgozás alatt álló Akadémia Törvényben lefektetett módon is fokozottabb hangsúlyt kapjon. Továbbá e cél elérése érdekében kezdeményeztük az együttműködést a város polgármesterével, az önkormányzattal és az EKF igazgatójával is. A PAB tagjai kulcsszerepet játszottak regionális pályázatok elnyerésében és e téren a nagy projektek közötti kooperáció további erősítése céljából is történtek kezdeményezések. A szak- és munkabizottságok működése A PAB munkaszervezetei 2007-ben 130 rendezvényt bonyolítottak le. A rendezvények szervezésénél továbbra is együttműködött a PAB a régió egyetemeivel és folytatta azt a törekvését, hogy a területi bizottságokkal közösen vitassanak meg egy-egy témát. Kiemelten foglalkoztak a szakbizottságok a fiatal kutatók tudományos minősítésével, a PhD-védéseknek a PAB adott helyet. Ezeket a programokat a szakbizottságok és munkabizottságok révén segítettük elsődlegesen a doktori iskolákkal együttműködve. Jelentős számú rendezvényt bonyolított le az elmúlt évben az Nyelv-és Irodalomtudományok Szakbizottsága, valamint a Filozófiai-, Történettudományok és Néprajztudományok Szakbizottsága. Mindkét szakbizottságról elmondható, hogy munkabizottságaik igen aktívak, magas szinten, komoly professzionizmussal történik a szakmai rendezvények lebonyolítása. Kiemelten jó volt az I. sz. Szakbizottságnak a többi területi bizottsággal való együttműködése, közös rendezvényeket különösen a nyelvészet területén tartottak, felvették a kapcsolatot a Kolozsvári Területi Bizottsággal is. 34
A Matematikai és Informatikai Szakbizottságnál hangsúlyt kaptak az interdiszciplináris együttműködések. A szakmai előadások sokszor neves külföldi professzorok részvételével szélesebb közönségnek szóltak. A rendezvényekre az egyetemi hallgatók meghívása rendszeres volt, a szakbizottság céltudatosan törekedett egy-egy szakterület népszerűsítésére is. Az Agrártudományok Szakbizottsága kiemelt feladatának tekintette a régióban működő szakmai műhelyek (egyetemek, kutatóintézetek) és a termelő üzemek közötti kapcsolat erősítését; az új tudományos eredmények megismertetésében és elterjesztésében való közreműködést; valamint a tudományos és gyakorlati kapcsolatok kiépítését a szomszédos és az EU tagországok szakembereivel. Az Orvostudományok Szakbizottsága foglalkozott a nemzeti egészségmegőrző program célkitűzéseivel, a klinikai betegellátás színvonalának emelésével és a régió szakembereinek továbbképzésével. Az év és a ciklus lezárásakor világosan kell azonban látni, hogy az Orvosi Szakbizottság jövőbeni tevékenysége az egészségügyi reform függvénye lesz. Minden fórumon ki kell fejteni, hogy az egyetemeken biztosítani kell a tudományos kutatás feltételeit! Ennek elmaradása esetén nem képzelhető el színvonalas oktatás, szakember és kutató utánpótlás. Új egyetemi stratégia kell sikeresebb pályázati eredmények eléréséhez. A Műszaki- és Földtani Tudományok Szakbizottsága a régió ipari üzemeivel és intézményeivel, valamint önállóan is számos szakmailag érdekes előadást tartott. Különösen fontosak voltak a Paksi Atomerőművel közösen tartott rendezvények. A Kémiai Tudományok Szakbizottságának és munkabizottságának tagjainak többsége a szakterületének megfelelő MTA munkabizottság munkájában is részt vesz, több témában a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal dolgoztak együtt. A Biológiai Tudományok Szakbizottságának több sikeres programja is foglalkozott a természettudományos oktatás problémáival. Nagy jelentőségűek voltak a tudományos utánpótlás nevelésére, továbbképzésére szervezett rendezvények. A Gazdaságés Jogtudományok Szakbizottsága rendezvényei mind a gazdaságtudományok, mind pedig a jogtudományok, illetve politikatudományok terén egyre nagyobb számban külföldi partnerintézményekkel, hálózatos partnerekkel közös program formájában zajlottak. A Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottság célkitűzése a kérdéskör több aspektusának megvitatását tűzte ki célul. Így például a Magyar Tudomány Ünnepe előadás-sorozat keretében a szakbizottság a „Környezetvédelem és erkölcs”, valamint „ A megújuló természeti erőforrások új szerepben” című konferenciák megszervezésében, lebonyolításában működött közre. A nemzetközi tudományos konferenciák jól mutatták a különféle tudományágak közötti szoros tudományos és szakmai együttműködés szükségességét, a tapasztalatok rendszeres cseréjének, együttműködésének igényét a tudományos és gazdasági szféra érdekelt, érintett képviselői között a korszerű, fenntartható környezeti megoldások megvalósításához. A Fizikai és Csillagászati Szakbizottság legfontosabb célja a szakterület szakemberei regionális együttműködésének a megszervezése, az egyes partnerek hatékony együttműködése révén az európai kutatásokba való bekapcsolódás elősegítése, illetve nagyobb léptékű pályázati források elérése volt. 3 db fél milliárdnál nagyobb összköltségvetésű pályázaton dolgoznak együtt. Tudósklub A PAB Tudósklubja a dél-dunántúli régió tudományos kutatóinak, egyetemi oktatóinak, és kissé szélesebb körben az érdeklődő értelmiségi rétegnek adott fórumot. A tudomány mellett a társadalmi élet minden más területét (gazdaság, politika, művészet, ideológia, stb.) figyelemmel kísérte és reagált az értelmiséget aktuálisan foglalkoztató problémákra, teret adott a tudományos közéletben megjelenő új kollegáknak illetve munkásságaiknak megismerésére. 35
Az elmúlt évben áprilisban tartotta a Tudósklub Egyesület soron következő közgyűlését. A közgyűlés Vereczkei Lajost, a klub elnökét újraválasztotta. Titkárnak a tagság Gál István Lászlót, a BTK ÁJK Büntetőjogi Tanszék adjunktusát választotta meg.
Szegedi Területi Bizottság (SZAB) Az MTA Szegedi Területi Bizottság a 2007. évben 13 szakbizottságban és 78 munkabizottságban végezte munkáját. Az akadémikusok száma összesen 27 fő (23 fő rendes és 4 fő levelező tag). A 2007. évi májusi Akadémiai Közgyűlésen újonnan választották levelező taggá Fülöp Ferencet és Mesterházy Ákost. Rendes taggá Csörgő Sándort, Dékány Imrét, Hetényi Magdolnát, Mészáros Rezsőt, Penke Botondot és Vécsei Lászlót. A három megyében összesen 1021 tudományos minősítéssel rendelkező köztestületben regisztrált kutató dolgozott. Ebből 235 tudomány doktora, 786 kandidátus és PhD fokozatú. Az MTA SZAB Titkársága Alapító Okiratában előírt változás következtében 2006. május 1-je óta a titkárság hivatali tisztségét, a titkárságvezetői teendőket továbbra is Molnár József egyetemi tanár látta el. Az székházban két alkalommal volt akadémikusi találkozó: júniusban került sor az új akadémikusok köszöntésére, novemberben Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke találkozott és folytatott kötetlen beszélgetést a szegedi akadémikusokkal. A SZAB Elnöksége rendszerint havonta egy alkalommal ülésezett. A székházban 2007-ben összesen 364 rendezvény szerveződött. Ebből SZAB 170, egyéb 174, PhD-védés 45. A rendezvények többnyire díjmentesek, melyek szakbizottsági tudományos ülést és a pályakezdő fiatal kutatók PhD-védését jelentette. A rendezvényeket kb. 13–14 000 fő látogatta. A SZAB továbbra is helyet adott a székházban megtartott egyéb előadásoknak is, és az ahhoz kapcsolódó szakmai bemutatóknak, kiállításoknak, segítve ezzel a tudományos továbbképzést. A rendezvények a néhány órás tudományos üléstől kezdve a több napos nemzetközi konferenciáig terjedtek. Az elnökség fontosnak tartotta az önkormányzatokkal való további kapcsolattartást, és a tudományos eredmények terjesztése mellett, a tudományos közélet összehangolását nemcsak a régióban, hanem a közvetlen együttműködést a társterületi bizottságokkal is. Kiemelt figyelmet fordított a több éve hagyományos területi bizottságok találkozóján történő részvételre, melyen a területi bizottságok képviselői közvetlen tájékoztatást adhatnak a régiók tevékenységéről, elért eredményeikről. 2007-ben a Pécsi Területi Bizottságnál rendezett színvonalas tanácskozáson két fő vett részt a SZAB részéről. A SZAB és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriuma a határon innen és túli régióban folyó kutatómunka ösztönzése érdekében pályázatot hirdetett Bács-Kiskun, Békés, és Csongrád megyék, illetve a Vajdaság, Temes és Arad megyék tudományos tevékenységet végző dolgozói/hallgatói számára. A pályázatokat kétféle kategóriában hirdette: felnőtt/dolgozók, illetve hallgatók: I. h. 40 000 Ft + SZAB ezüst emlékérem, II. h. 30 000 Ft, III. h. 20 000 Ft, és középiskolás diákok: I. h. 10 000 Ft, ezüstérem nélkül, II. h. 8 000 Ft, III. h. 6 000 Ft és dicséret. A szakbizottságok – figyelemmel a tudományos utánpótlásra – 271 pályatételt hirdettek meg, melyre 48 pályamunka érkezett. A szakbizottságok előterjesztése alapján a SZAB Elnöksége és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriuma összesen 42 főt részesített pénzjutalomban, illetve oklevélben: első 17 fő, második 18 fő, harmadik 11 fő, oklevél 5 fő. A díjkiosztásra 2007. december 14-én került sor. A díjakat Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke és Mészáros Rezső akadémikus, a kuratórium elnöke adta át. A díjazás pénzügyi forrásait szponzorok támogatták: az MTA, a SZAB saját alapítványának kamatai, az SZJA 1%-a, a szegedi polgármesteri külön keret és a Szegedi Biztonságpolitikai Közalapítvány, összesen 1 515 000 Ft-ot. 2007-ben két fő részesült könyvtámogatásban: Bánvölgyi László és Fenyvesi István. A Magyar Tudomány Ünnepe időtartama november 3–30-áig terjedt. A program közös megnyitójára az MTA Szegedi Biológiai Központjában november 7-én de 10 órakor került 36
sor. Üléselnök: Dudits Dénes akadémikus, az MTA SZBK főigazgatója, köszöntőt mondott Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke és Szabó Gábor, az SZTE rektora. Az ünnepi előadást Hámori József, az MTA alelnöke „Az MTA reformja” és Pósfai György igazgató „Szintetikus biológia, élőlények rendelésre” címmel tartották. A szak- és munkabizottságoknak 2007-ben is lehetősége nyílt előadások, könyvbemutatók, megtartására a SZAB-székházban. Összesen 23 rendezvényt szerveztek, közel 160 szakmai előadással. Az érdeklődők a tudomány ünnepi programfüzetből, az MTA és a SZAB honlapjáról értesülhettek a programokról. Több éves hagyomány, hogy a SZAB-hoz kapcsolódó időpontban vidéken is rendeztek programokat, melyeken az elnökség tagjai is – felkért előadóként – megtartott előadásukkal hozzájárultak az ünnepi program színvonalához. Így november 6-án Kecskeméten, a MTÜ Előnapja Tudományos Emlékülés megnyitóján Dékány Imre, az SZAB alelnöke „A természettudományos oktatás és a mérnökképzés lehetséges fejlesztése a Dél-alföldi régióban” címmel tartott előadást. Összegezve, az ünnepi program keretében – számszerűen 55 plenáris, 141 szekcióülés, és 15 poszter szerveződött Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán. Békéscsabán a Tessedik Sámuel Főiskola Diákköri Konferencián 17 dolgozat prezentációjára, plenáris és szekcióülésekre is sor került. A határ menti kapcsolatok bővítése érdekében a kapcsolattartás folytatódott. Az MTA Határon Túli Kapcsolatok Titkárságától kapott keretből a kapcsolatok pénzügyi felhasználása 2007-ben 600 089 Ft volt, főleg a Szegeden megtartott konferencia-, kutatási tapasztalatcserékre érkező résztvevőknek. A SZAB-hoz mintegy 254 határon túli köztestületi tag tartozik – ebből 157 fő Szerbiából és Montenegróból, 97 fő Romániából. A határon túli koordinátorok – Gaál Ferenc (Újvidék), Szabadai Zoltán (Temesvár) – a megváltozott határátlépések miatt kevesebbet tudtak részt venni a hivatalos rendezvényeken. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2007 júniusában Szabadkán szervezett határ menti két napos tanácskozást, melyen a SZAB-ot Telegdy Gyula elnök képviselte. Június 21-22-én Újvidéken rendezték a „9th International Simposium Interdisciplinary Regional Research” „ISIRR 2007” – Hungary–Serbia–Romania nemzetközi konferenciát hat szekcióban. A 26 fős delegáció képviselői a műszaki, biológia, orvostudomány, mezőgazdaság és környezetvédelem, humánerőforrás szakterületéről voltak jelen előadásokkal, moderálással. A konferencia sikeréhez a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara négy fő személyes jelenlétével, előadásával, és az anyagi kiadások fedezésével is hozzájárult. A delegáció vezetője a SZAB elnöke és a titkárság vezetője volt. A SZAB együttműködő partnereivel – Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Logisztikai Egyesület Dél-magyarországi Képviselete, a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Csongrád Megyei MTESZ, Somogyi Károly Városi Könyvtár – a kapcsolattartás frissítésre szorul. A kamarával és a Logisztikai Központtal a közösen kiírt pályatételek folyamatosan meghirdetésre kerültek. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ Alapítvány Tóth László elnök támogatásával és Botka László polgármester 2007-ben is jelentősebb anyagi hozzájárulást biztosított a SZAB díjnyertes pályázataihoz Az Akadémiai Könyvszemle első rendezvényére 2003. november 5-én, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával került sor az első mentor, Kristó Gyula akadémikus szervezésében. Halála után Péter László, majd Tandi Lajos szervezték a programokat. 2007ben a rendezvények megtartásában visszaesés mutatkozott, összesen két bemutatóra került sor: 1) március 8. Tandi Lajos születésnapjára készült, 92 köszöntő írást tartalmazó könyvére, melyet dr. Békési Imre emeritus professzor, szerkesztő mutatta be, majd 2) december 9. dr. Tóth Attila: Bánvölgyi László szobrász -, restaurátorművész c. könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A médiával, a tömegkommunikációval a kapcsolattartás jónak mondható. A székházban tartott rendezvényekről „SZAB Hírek” címmel rendszeres tájékoztatás történt az MTA, a SZAB saját honlapja, a helyi sajtó és a SZAB saját szakterületének illetékesei felé e-mailen is. 2007. júliusában elkészült Minker Emil A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961–2006 című kötete. 37
A szak- és munkabizottságok működése A Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság legnagyobb vállalkozása, a munkabizottságok együttes konferenciája volt, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartottak „Test-Corpus-Body” címmel. A Nyelvészeti Munkabizottság szervezte „A magyar nyelv leírásának újabb módszerei VII” Konferenciát és Marco Winkler „Zur Rolle der Logik in der Linguistik” című előadását. A Modern Filológiai Munkabizottság „A hermetizmus kutatásának új perspektívái”, a Néprajzi Munkabizottság „Fiatal Kutatók Konferenciájá”-t, Néprajzi Munkabizottság „Fiatal Kutatók Konferenciájá”-t és az „Egy észak-bánsági falu népi műveltségéből” című könyvbemutatóját rendezte. A Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság munkabizottságai tudatosan és az eredmények alapján sikerrel, törekedtek egyrészt a regionális, másrészt a határokon átívelő együttműködésekre. A szakbizottság az Orvostudományi Szakbizottsággal közösen kerekasztalbeszélgetést szervezett „A szegedi egyetem alapítása” címmel. A Magyar Történeti Munkabizottság „Batthyány Lajos és kortársai” című országos tudományos konferenciát rendezett, melyen budapesti és kolozsvári szakemberek is részt vettek A Modernkori Egyháztörténeti Munkabizottság „Egyház a modern korban” címmel tartott. Műhelybeszélgetést. Az Iberisztikai Munkabizottság részt vett „A magyar-spanyol kapcsolatok” rendezvényen Budapesten, illetve a „Spanyolország és a Közép-Kelet-Európa” Veszprémben. A Szociológiai Munkabizottság a Temesvári Egyetemmel közösen rendezte „Pályázati rendszerek és esélyek az EU-ban a kulturális-etnikai viszonyok kutatástámogatásában”. A Gazdaságtudományi Szakbizottságban Kovács László, az EU Bizottság Biztosa „Az európai bizottság adópolitikai kezdeményezéseinek szerepe a legfontosabb uniós stratégiák megvalósításában” címmel tartott előadást, majd bemutatásra került a Farkas Beáta (szerk.) „A lisszaboni folyamat és Magyarország” című tanulmánykötet, a JATEPress kiadásában. „Versenyszellem és piacgazdaság: attitűdök és értékek a gazdasági hatásmechanizmusokban” címmel Hegedűs Miklós, „A magyar energiagazdaság jövője, avagy megoldást hoz-e a makói gázvagyon?” címmel Szabó György tartott előadást. A Jogtudományi Szakbizottság, az SZTE Magyar Jogtörténeti Tanszék, a Debreceni Egyetem Jogtörténeti Tanszék és SZAB kettős rendezvénye volt „Batthyány Lajos emlékülés”, valamint „Kodifikáció és jogfejlődés” c. tudományos konferencia. A Magyar Tudomány Ünnepe Szegeden keretében „ Jognak asztalánál” címmel 9 előadás hangzott el. A Matematika és Fizikai Szakbizottság minikonferenciát tartott Csörgő Sándor 60. születésnapja alkalmából. Megrendezték az Algebra Szemináriumot, Szendrei Ágnes „Parallelogrammaalgebrák” címmel tartott előadást. A Fizikai Munkabizottság tevékenységének súlyponti eleme előadások szervezése, a szakterület kimagasló kutatóinak, fejlesztőinek megnyerése egy-egy előadás megtartására, melyeket sok esetben más szakmai szervezetekkel közösen rendezték, például: az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az MTA-SZTE Lézerfizikai Kutatócsoport és a munkabizottság közös szervezésében Orosz László „Tiltott találmányok? … avagy az áltudósok már a spájzban vannak!” címmel tartott előadást. A Kémiai Szakbizottság Szerves és Gyógyszerkémiai Munkabizottsága által szervezett a „XXX. Kémiai Előadói Napok”-on 45 egyetemi hallgató és fiatal kutató számolt be a kémia különböző területein elért eredményeiről. Az Analitikai és Környezetvédelmi Munkabizottság és a SZTE Környezettudományi Doktori Iskola közös rendezvénye volt a „Nitrogén vegyületek kicserélődése a légkör és a bioszféra között”. A Kemometriai és Molekulamodellezés Munkabizottság az MTA Automatikus Elemzés és Kemometriai Munkabizottságával tartott „KeMoMo” miniszimpóziumot. A Föld- és Környezettudományi Szakbizottságban „Szegedi geotudományi kutatások újabb eredményei” címmel bemutatkoztak az alföldi kutatások jelentősebb projektjei – közöttük a MILENEUM projekt. A Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottság, az SZTE Növénytani Tanszéke Füvészkertje és a Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetsége 38
közreműködésével „Nemzetközi szervezetek és egyezmények: a füvészkertek lehetőségei és kötelezettségei 2010-ig” című workshopot rendezett, 40 füvészkertvezető és érdeklődő részvételével. A Biológiai Szakbizottság a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozaton a Biofizikai Munkabizottság előadássorozatával vett részt: „Tisztelgés a 80. születésnapjukat ünneplő Alföldi Lajos és Keszthelyi Lajos akadémikusok előtt”címmel, melyen több előadás hangzott el a munkabizottsági tagok részéről. A Genetikai Munkabizottságban „Genetikai Műhelyek Magyarországon elnevezésű minikonferencia zajlott. Az Immunológiai Munkabizottság részt vett a Selye János születésének 100 éves évfordulója alkalmával Budapesten Nemzetközi Stressz Kongresszuson, melynek keretében a munkabizottság elnöke előadást tartott és a „Stressz” címen megjelent könyvben felkért könyvfejezetet írt. Az Orvostudományi Szakbizottság Gyermekgyógyászati Munkabizottsága tagjai szerepeltek az ISIRR-9 nemzetközi konferencián Novi Sadon orális és poszter prezentációval, valamint a Magyar Tudomány Ünnepi programjában a nephrológiai és genetikai szekcióban is képviselték munkabizottságukat. A Hepato-gastroenterológiai Munkabizottság „Első Szegedi Nyelőcsőnap” című rendezvényén vendégelőadók voltak az Antwerpeni Egyetemről és a Hannoveri Főiskoláról. A Kardiológiai Munkabizottság a Magyar Kardiológus Társasággal közös, országos érdeklődésű tudományos ülést tartott. A Klinikai és Kísérletes Sebészeti Munkabizottság „Veseátültetés”-ről tartott rendezvényt. Az Onkológiai Munkabizottság „XV. Nemzetközi Rákellenes Nap”-on vett részt. Az Alapellátásban Dolgozó Orvosok Munkabizottság tagjai részt vettek a SZAB rendezvényeken, a Baráti Kör továbbképző konferenciáin és az Országos Alapellátási Intézet konferenciáin. A Sporttudományi Munkabizottság kihelyezett ülése Békéscsabán, a „VI. Országos Sportudományi Kongresszus”-on. A Nephrologia-Hypertonia Munkabizottság „VII. Gyulai Hypertonia Nap”on vett részt. A Fogászati és Szájsebészeti Munkabizottság a MFE Fogpótlástani Társaság XVII., a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának VII. és a Magyar Parodontológiai Társaság XV. Közös kongresszusán képviseltette magát. Szegeden Szent-Györgyi Albert 70 éve elnyert Nobel-díja emlékére szerveztek tudományos program, melyen összesen 55 előadás hangzott el. A Mezőgazdasági Szakbizottság Agrárökonómiai Munkabizottság Kecskeméten működik, fő rendezvényük az „Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia” volt. A Kertészeti Munkabizottság (kecskeméti) „Alföldi kenyér, szőlő és bor” termék-és fajtabemutatót tartott, majd a Tessedik Sámuel Főiskolával közösen a „Nemzetközi konferenciát az integrált termesztésről” címmel szervezett. A Növénytermesztési és Növénynemesítési Munkabizottság „Növénynemesítési Tudományos Napok” „Kalászos fajtabemutatók” Táplánszentkereszten vett részt. „Napraforgó bemutató” volt Kiszombori Telepen, és „Kukorica és cirok bemutató” Szegeden. A Műszaki Szakbizottság az ISIRR-2007 nemzetközi konferencián Újvidéken hat előadással és 11 poszterrel vett részt. A Magyar Tudomány Ünnepén két kiemelt programjuk volt: 1) Logisztikai Munkabizottsággal közösködve rendezték az „Agrárlogisztika újabb irányai”;– 2) Gyógyszerészeti Szakbizottsággal közösen 12 tudományos előadással készültek. Az Élelmiszergépészeti és Művelettani Munkabizottság „Funkcionális Élelmiszerek Szerepe Napjainkban” címmel tartott rendezvényt. A Logisztikai Munkabizottság rendszerességgel működteti az MLE és a Katedra Alapítványi Szakiskola támogatásával a „Fiatal Logisztikusok Klubját”. Az Építési és Városrendezési Munkabizottság szervezte Osskó Judit (MTV főmunkatársa) könyv- és DVD bemutatóját: „Unokáink is látni fogják” – tíz építészportré 1977–1995 címmel A Gyógyszerészeti Szakbizottság célkitűzései között szerepelt például a kapcsolatteremtés a határ menti magyar nemzetiségű kutatóhelyek kutatóival, lehetőség biztosítása a fiatal kutatók számára előadói fórum szervezésével, előadói- és vitakészségük fejlődése érdekében „Hét csillagos gyógyszerész” című szinten tartó sorozatot tartottak a GYTK Szakképzési Intézetével. A szakbizottság és Gyógyszertechnológiai Intézet GYTK „Bemutatkoznak professzoraink, tanáraink” sorozat keretében került sor Regdon Géza ny. egyetemi docens 75 39
éves jubileumi ünnepségére, melyen öt előadás hangzott el. A Fitoterápia Munkabizottság „Értékmegőrzés a Kárpát-medencében: gyógynövények a népgyógyászatban, a tudományos kutatásban és a modern terápiában”, a Gyógyszerkutatási Munkabizottság „Forgalomba hozatal-orientált gyógyszerkutatás” címmel tartott rendezvényt, míg a a Kórházi-Klinikai Munkabizottságban Zacher Gábor „Rejtélyek és talányok a toxikológiában” előadása hangzott el. A Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Mentálhigiénés Munkabizottsága és a Pszichiátriai Munkabizottság „Gyermeksors a XXI. században” címmel tartott közös rendezvényt. A Pszichológiai Munkabizottság regionális konferenciát szervezett a rehabilitáció és a reintegráció működő modelljeiről. Az Oktatáselméleti Munkabizottságban Kárpáti Andrea tartott előadást „Informatikai kompetencia, pedagógiai stratégiák és az oktató személyisége” címmel. Molnár Gyöngyvér „Tudástranszfer és komplex problémamegoldás” könyvbemutatójára is sor került.. SZAB Tudósklub Egyesület A SZAB Tudósklub Egyesület 2007-ben mindössze három programot rendezett. Az új évi fogadásnak és az őszi szalonnasütésnek elismert rangja, hagyománya van a klubtagok körében. Működését továbbra is a tagsági díjak befizetéséből finanszírozta. A tagdíjmentesség a nyugdíjas klubtagoknak ez évben is biztosított volt.
Veszprémi Területi Bizottság (VEAB) A VEAB tevékenységének legfontosabb célja az észak-dunántúli régióban folyó tudományos munka ösztönzése, támogatása és koordinálása, s ezáltal a régió és az ország gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésének a tudomány eszközeivel való előmozdítása. Alapvető feladata a régióban működő tudományos kutatók munkájának összefogása és támogatása, a régiót érintő különböző gazdasági, területfejlesztési és környezetvédelmi döntések tudományos megalapozása, a tudomány eredményeinek közvetítése és népszerűsítése az érdeklődő nagyközönség felé. A VEAB működési területe Fejér, GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A VEAB 2007-es tevékenysége elsősorban a tudományos és a gazdasági szféra képviselőinek az „egymásra találását” célozta meg, ugyanis napjainkban nagyon fontos, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények eljussanak a gazdasági élet szereplőihez. Ezért a VEAB együttműködést kötött a Közép-Dunántúli megyék Kereskedelmi és Iparkamaráival. A Veszprémi Akadémiai Bizottság vezetősége háromszor ülésezett. Első ülését március 21-én a VEAB-székházban tartotta, ahol tárgyalt a regionális bizottságok szerepéről, feladatáról és az anyagi helyzetről. A vezetőség szerint szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a gazdasági élet képviselővel. A területi bizottságok képviseletében Vonderviszt Ferenc, a VEAB tudományos titkára részt vett az MTA reformbizottság tevékenységében. A szakbizottsága elnökök beszámoltak a várható tevékenységről. A második ülésre június 5-én Tatabányán, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján került sor. Az ülésen Kandikó József rektor szólt az intézményről, amely 15 éve létezik. Évente 400-500 végzős hallgatójuk van. Mészáros Ernő elnök beszámolt az MTA közgyűlésének munkájáról, ahol Barnabás Beáta személyében új akadémikusa lett a régiónak. A bizottság tagjai az alapkutatások fontosságára hívták fel a figyelmet, hiszen alapkutatások nélkül nincs tudomány. Döntés született a 2007. évi „Az Év Kutatója” cím odaítéléséről: élettudományok terén Kazinczi Gabriella (Pannon Egyetem, Georgikon Kar), a természettudományok terén Kaizer József (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar), a társadalomtudományok terén pedig Svéhlik Csaba (Kheopsz Kft.) kapta a díjat. Az ülésen döntés született a Pannon Tudományos Nap megszervezésről és a Magyar Tudomány Ünnepe regionális rendezvényeiről. A harmadik ülésre november 7-én került sor a VEAB veszprémi székházában. Az ülésen részt vett Rédey Ákos, a Pannon Egyetem új rektora, aki beszámolt az intézmény átalakításáról és az új tervekről. Informatikai és műszaki tudományok terén jól áll az intézmény. Bedő Zoltán, akadémikus, a martonvásári MGKI 40
igazgatója hangsúlyozta a tudományos eredmények gazdasági hasznosulását. Bíró Péter akadémikus, a BLKI igazgatója szerint, nem szabad elfeledni, hogy vannak olyan tudományos területek ahol nincsenek szabadalmak. Mészáros Ernő, a VEAB elnöke a régió oktatási intézeteinek és az akadémiai kutatóintézetek szorosabb együttműködését szorgalmazta. Vonderviszt Ferenc tudományos titkár a VEAB új stratégiáját vázolta az innováció és a kutatás-fejlesztés térén. A bizottság tagjai döntöttek a VEAB-emlékérmek adományozásáról. A négy kitüntetett: Bedő Zoltán, Kahler Frigyes, Mohay Jenő és Kárpáti Ágnes. A Veszprémi Akadémiai Bizottság három plenáris ülést rendezett. Az elsőt június 5-én, amikor a VEAB szak- és munkabizottságainak az elnökei és titkárai találkoztak és beszélték meg a teendőiket. Ezen a rendezvényen Nagy Endre, az MTA doktora tartott előadást „A szelektív membránréteg szerepe a kémiai és biotechnológiában” címmel. A második plenáris ülésre a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán került sor Szombathelyen a Berzsenyi Főiskola dísztermében. Itt adták át az Év Kutatója díjakat. A három fiatal kutató (Kazinczi Gabriella, Kaizer József és Svéhlik Csaba) előadást tartott kutatásairól. Az ülés második részében Vinczeffy Adrienn (BDF) tartott előadást Kodály Zoltánról. Fellépett a főiskola vegyeskara. A harmadikra december 8-án került sor, ez a VEAB hagyományos év végi közgyűlése volt. Mészáros Ernő, a VEAB elnöke értékelte az elvégzett munkát, Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese pedig az MTA reformjáról és az új akadémiai törvényről beszélt. Barnabás Beáta, a VEAB-régió új akadémikusa tartott „székfoglaló előadást” a rendezvényen, majd átadásra kerültek a VEAB-emlékérmek. A VEAB és a PAB közösen szervezésében 2007 október 10-én Nagykanizsán immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Pannon Tudományos Nap, mely a Dunántúl tudományos seregszemléjévé nőtte ki magát. A két akadémiai bizottság területén dolgozó kutatók körében idén is fokozott érdeklődés nyilvánult meg a rendezvény iránt, hiszen mintegy hetven egyetemei oktató, intézeti kutató és PhD-hallgató küldte el jelentkezését. A szervezőbizottság a kiírásban olyan új élet-, természet- és társadalomtudományi eredmények bemutatását kérte, amelyek az utóbbi két évben születtek, s jelentőségüknél fogva számot tarthatnak a tudományos közösség tágabb körének érdeklődésére, de mivel nem tematikus konferenciáról van szó, ezért rendkívül fontos szempont volt, hogy az előadók törekedjenek a szakmai részletektől mentes, lényeget kiemelő, közérthető előadásmódra. A szervezőbizottság és a hallgatóság szavazatai alapján a konferencián elhangzott harminc előadás közül az idei Pannon Tudományos Napon három előadó kapott díjat: Vofkori László (Sapientia, EMTE), Botz Lajos (Pécsi Tudományegyetem ÁOK) és Keller Krisztina (Pannon Egyetem). A rendezvény keretében bemutatásra került mindkét akadémiai bizottság működési területéről a legjobbnak ítélt két PhD-munka. Metzger Szilvia (Kaposvári Egyetem) a házinyúl vágóértékének és húsminőségének vizsgálatáról, Stenger Kovács Csilla (Pannon Egyetem) pedig a bevonatlakó kovaalgák, mint ökológiai indikátor csoport alkalmazhatóságáról számolt be. A rendezvényt Hámori József, az MTA alelnöke, Mészáros Ernő, a VEAB elnöke és Szolcsányi János, a PAB elnöke nyitotta meg. A tudományos seregszemlét anyagilag a két bizottságon kívül, Nagykanizsa Megyei Jogú Város, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara és Kürti Sándor támogatta. A szervezőbizottság értékelése szerint az eddigi három rendezvény sikere, valamint az elhangzott előadások magas színvonala bizonyítja a PTN létjogosultságát. A VEAB-székházban „Tudomány és társadalom”, valamint „Tudomány és gazdaság” címmel előadássorozat („regionális Mindentudás Egyeteme”) zajlott 2007-ben is. A sorozat célja a tudomány magas szintű népszerűsítése, a tudomány legújabb eredményeinek közvetítése a nagyközönség, a gazdasági szakemberek, az egyetemi hallgatóság és nem utolsósorban a középiskolás diákok felé. Az előadások megtartására az élet-, a természet- és a társadalomtudomány kiváló hazai képviselőit kérte fel a VEAB vezetősége. 2007-ben nyolc előadás megrendezésére került sor. Simai Mihály, Pálfy Péter Pál, Csányi Vilmos, Lator László, Kürti Sándor, Vida Gábor, Szépvölgyi János és Freund Tamás tartott előadást. A Titkárság a VEAB Kulturális Egyesületével karöltve 5 komolyzenei hangversenyt szervezett, ezeken a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola 41
hallgatói és mások koncerteztek. Decemberben a veszprémi Liszt Ferenc kórustársaság adventi koncertet adott a székház nagytermében. A VEAB decemberi közgyűlésén a veszprémi Dohnányi Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói léptek fel. A szak- és munkabizottságok működése A Veszprémi Akadémiai Bizottság szervezésében 2007-ben 12 szakbizottságban 78 munkabizottság működött. Az MTA VEAB Titkársága összesen 114 rendezvény (konferencia, előadások, szak- és munkabizottsági értekezletek) szervezésében működött közre a veszprémi székházban illetve az Észak-Dunántúli régió településein. Ezek közül néhány: „Jogunk nyelve, nyelvünk joga” címmel Kiss László a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja tartott előadást a Környezetjogi munkabizottság szervezésében január 24-én a VEAB-székházban. A „Régiók Magyarországa 2020” címmel rendezett konferenciát a Szociológiai munkabizottság az MTA Szociológiai Kutatóintézetével közösen február 23-án a VEABszékházban. „Madárinfluenza. Pandémia-veszély?” címmel rendezett tudományos előadást a Gyógyszerészeti Munkabizottsága. Előadó Bujdosó László országos tiszti főorvos volt (február 28., VEAB-székház). „Irodalomtudományi Konferenciát” szervezett a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság április 6-án és 7-én a VEAB-székházban. Radics Éva, grázi zenetudós, a VEAB ausztriai tagja előadást tartott „Kulturelle Identitat durch Musik bei den Ungarn” címmel az ausztriai Oberschützenben április 14-én. „Ifjúsági jövőkép és életstratégiák globalizálódott korunkban” címmel a Gazdaság-, Jogés Társadalomtudományi Szakbizottság rendezett hagyományos konferenciát Komáromban a „16. Komáromi Napok” keretében április 27-én. „Családtörténeti kutatás – határon innen és túl” címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Történettudományi Szakbizottság 2007. május 11-én és 12-én Veszprémben a megyei levéltárban. A „Büntetőjogi tanulmányok” című könyv bemutatója. A Büntetőjogi Munkabizottság a Lenti Polgármesteri Hivatalban tartott munkaülést május 17-én. „Határontúli magyar tudományos élet” – a Magyarságtudományi Munkabizottság Győrben, a NYME Apáczai Csere János Karon tartotta hagyományos tudományos ülését május 17-én. Geonómiai Tudományos Konferencia május 22–23. között az MTA és a VEAB közös rendezésében. „A világgazdaság aktuális kérdései” – tudományos konferencia május 30-án Móron. „Régiók, kommunikáció, vidékfejlesztés” – Társadalomtudományi Nyári Egyetem Nagykanizsán. Június 28-30. Társzervező volt a Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság. 80 éves a BLKI. Szeptember 5–8 között a VEAB tagjai is részt vettek a 80 éves Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos rendezvényein. „A Korányiak szellemi öröksége” címmel tartott tudományos rendezvényt a Gasztroenterológiai munkabizottság szeptember 28-án a VEAB-székházban. „Tudományos ülés” volt a Matematikai analízis és alkalmazásai munkabizottság szervezésében Győrben, a Széchenyi Egyetemen október 5-én. „Lux et color Vespremiensis” címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Fénytani munkabizottság október 19-én a VEAB székházban. „Tudományos ülés” a Biotechnológiai és Növényélettani Munkabizottság szervezésében Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében október 25-én. „Tudományos ülés” a Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság szervezésében november 14-én a székesfehérvári Kodolányi Főiskolán. 42
„Nyelvek, civilizációk, társadalmak” címmel nemzetközi konferencia a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság szervezésében a VEAB-székházban. „Tudományos ülés” a Vadgazdálkodási munkabizottság szervezésében november 28-án Sopronban. „Linné és Kitaibel emlékév”: a Biológiai Szakbizottság tudományos konferenciája a VEAB-székházban, Hévízen, Keszthelyen és Vonyarcvashegyen december 13-14. „Kodály Zoltán munkássága”: a Zenetudományi munkabizottság tudományos ülése december 14-én a VEAB-székházban. Kiadványok – Büntetőjogi tanulmányok VIII. A VEAB Büntetőjogi Munkabizottságának szerkesztésében. – A szegénység, az egészség és a társadalmi kirekesztettség. Tanulmánykötet a VEAB Szociológiai Munkabizottságának 2006-ban megrendezett tudományos konferenciájának anyagai alapján. – Tudományos előadások 2007. Válogatás a VEAB-székházban és a nagykanizsai Pannon Tudományos Napon elhangzott előadásokból.
43
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia keretén belül, társult intézményként 1992-ben megalakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (a továbbiakban: Széchenyi Akadémia) megalapítása óta arra törekedett, hogy a hazai és nemzetközi művészeti élet jeles alkotóit – írókat, képző- és iparművészeket, film- és színművészeket, zeneművészeket – fogja össze kizárólag a kiválóságot, munkáik minőségét tartva szem előtt. A tagság A Széchenyi Akadémiának jelenleg 82 élő rendes tagja van: 41 hetven éven aluli, 41 hetven éven felüli. Tiszteleti tagjaink száma 17, közülük 11 él (a teljes névsor a honlapon: www.mta.hu – Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia). A tagok köre az alapszabályban meghatározott keretszámot tiszteletben tartva bővült (a hetven éven aluli rendes tagok száma egyszerre nem lehet több 48-nál). A 2007. márciusi közgyűlés (sorrendben a VII.) rendes taggá választotta Bodor Ádám írót, Dobszay László zenetörténész–karmestert, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársát; Imre Flóra költőt, Körösényi Tamás szobrászművészt, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanárát; Lengyel György rendezőt, a Film- és Színházművészeti Egyetem emeritus professzorát; Lovas Ilona képzőművészt, Megyik János szobrászművészt, Mengyán András festőművészt, Nádasdy Ádám költőt, Spiró György írót, Székely Magda és Takács Zsuzsa költőt, Tihanyi László zeneszerzőt, Tóth Krisztina költőt, valamint Záborszky Gábor, Birkás Ákos és Gáyor Tibor festőművészt. Tiszteleti tagból rendes taggá minősítette Konok Tamás festőművészt. Tiszteleti tag lett Jože Hradil műfordítószótárszerkesztő a magyar irodalom magas színvonalú szlovéniai tolmácsolásáért és terjesztéséért, valamint Lakner László Berlinben élő festőművész. Kapcsolatok A tárgyévben bővítettük meglévő kapcsolatainkat más kulturális–művészeti intézményekkel. Együttműködésről, közös bemutatók megvalósításáról tárgyaltunk Csorba Csillával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Zimányi Zsófiával, a budapesti zenei fesztiválok igazgatójával, Csonka Andrással, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettesével, Zsigmond Attilával, a Budapest Galéria igazgatójával, több Budapestre akkreditált nagykövettel, diplomatával. Honlap, bibliográfiai tevékenység Folytattuk a 2006-ban megkezdett anyaggyűjtést a Széchenyi Akadémia saját honlapjának elkészítéséhez. Az MTA honlapján belül kapott helyet a SZIMA programjainak, tagjaink fontosabb szerepléseinek – példázva tudomány és művészet szoros összetartozását. Ferch Magda ügyvezető titkár kiegészítette Szabó Magda idegen nyelven megjelent műveinek bibliográfiáját. Székfoglaló előadások – A lengyel–magyar kapcsolatokkal évek óta foglalkozó Spiró György író Két keleteurópai mentalitás az államiság és a közjó szempontjából tartotta meg székfoglalóját (május 8.) – Széles közönséget vonzott Huszti Péter színművész, rendező „…sárból, napsugárból” című vetített képekkel kísért előadása az Akadémián (május 29). – Varázslatos transzparencia címmel rendeztük meg Mengyán András képzőművész székfoglaló kiállítását Egerben, a Művészetek Háza Templom Galériájában (június 15.). A vernissage-ra eljött Bente Angell-Hansen, Norvégia nagykövet asszonya, akivel kelet-közép-európai és norvég fiataloknak tervezett művészeti alkotótábor létrehozásáról tárgyaltunk. 44
– Parti Nagy Lajos író Őszológiai gyakorlatok címmel tartott székfoglalót (június 19). – Záborszky Gábor festőművész székfoglaló kiállításának a Z’Art Galéria (Bp. Váci utca 59.) adott otthont (szeptember 27). – Kiemelkedő esemény volt, népes közönséggel Dobszay László zenetörténész Kultusz és kultúra című előadása az Akadémián (december 13). Ünnepi programok –
–
– –
–
A Széchenyi Akadémia nagy érdeklődéssel kísért ünnepi, nyilvános közgyűlést tartott az MTA Dísztermében tizenöt éves fennállása, valamint Szabó Magda 90. születésnapja alkalmából. Erre az alkalomra állítottunk össze vetíthető fotóanyagot a Széchenyi Akadémia archívumában őrzött képekből az OSZK Történeti Videotárának segítségével (október 4). A műsorban fellépők (Piros Ildikó színművész Csalog Gábor és Granik Anna zongoraművész, Faragó Laura énekművész, Klenyán Csaba és Rozmán Lajos klarinétművész, Varga Ferenc hegedűművész) mindnyájan ingyen vállalták a szereplést. Az MTA Művészettörténeti Intézetével és Művészeti Gyűjteményével közösen megrendeztük az Akadémia első képzőművész tagjának, a hazai nemzeti szobrászatot megteremtő Ferenczy Istvánnak eddig ismeretlen hagyatékát bemutató kiállítást A „szépművészségek” kezdete címmel az Akadémia Képtárában (megnyitó október 25-én). Az esemény érdekessége, hogy ezt a hagyatékot Konok Tamás festőművésznek, a Széchenyi Akadémia rendes tagjának köszönhetően ismerhettük meg, ő ugyanis Ferenczy István egyenes ági leszármazottja. Megvan tehát a folyamatosság az Akadémia első képzőművész, valamint a Széchenyi Akadémia egyik mai tagja között. Kass János képzőművész 80. születésnapját reprezentatív életmű-kiállítással ünnepeltük a Koller Galériában (Bp. I. Táncsics Mihály u., november 9). A Petőfi Irodalmi Múzeumban irodalmi estet rendeztünk ügyvezető elnökünk, a nyolcvanéves Lator László tiszteletére az Európa Könyvkiadóval és a Latortanítványokkal közösen. A Magyar Televízió archívumából kaptunk – térítésmentesen – korábbi dokumentumfilmeket, köztük a Lator László és Nemes Nagy Ágnes beszélgetését rögzítő felvételt. Több írószervezettel közösen, a Széphalom Könyvműhelyhez csatlakozva emlékeztünk meg a hetvenöt éves Jókai Anna munkásságáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban (november 22).
Veszteségeink Fájdalmas év volt. Eltemettük Londonban elhunyt Határ Győzőt (január 23), Lengyel Balázs alapító tagunkat (március 23), Székely Magdát (május 17). 2007. november 15-én reggel elhunyt alapítónk, a Széchenyi Akadémia örökös védnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendszerváltozás utáni első elnöke, Kosáry Domokos. Rá négy napra, november 19-én délután itt hagyott minket Szabó Magda. December 6-án pedig Szőllősy András zeneszerző, a Bartók és Kodály utáni nemzedék nagy alakja hunyt el. Kosáry Domokostól december 4-én, Szabó Magdától december 10-én búcsúztunk. Örökös védnökünk előtt fejet hajtva, zártkörű csöndes emlékezést tartottunk december 13-án a Tudósklub Zenetermében. Szőllősy Andrásnak, végakarata szerint, nem volt nyilvános temetése.
45
