Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési bizottságainak 2006. évi tevékenységéről
AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) .............................................................2 I. Élettudományi Kuratórium.............................................................................................................................. 3 II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium ...................................................................................... 3 III. Társadalomtudományi Kuratórium ............................................................................................................. 5
DOKTORI TANÁCS ............................................................................................................6 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (FB) .......................................................................................13 KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁG (KFB)......................................................13 TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TEB) ..........................................................................14 VAGYONKEZELŐ KURATÓRIUM (VKK) ........................................................................14 REGIONÁLIS KÖZPONTOK.............................................................................................16 Debreceni Területi Bizottság (DAB).................................................................................................................. 16 Miskolci Területi Bizottság (MAB) ................................................................................................................... 19 Pécsi Területi Bizottság (PAB)........................................................................................................................... 22 Szegedi Területi Bizottság (SZAB) .................................................................................................................... 26 Veszprémi Területi Bizottság (VEAB) .............................................................................................................. 29
SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA ....................................................32
AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) A testület az előző esztendőkben kialakult szokásoknak és ügyrendjének megfelelően végezte a kutatóhálózat irányításából reá háruló feladatokat, s ugyanez jellemezte tudományterületi kuratóriumainak munkáját is. Az AKT az év során nyolc alkalommal ült össze lényeges kérdések megvitatására, eldöntésére (január 16., március 13., április 10., június 12., július 10., szeptember 11., október 16. és december 11.). A munka tengelyében a kutatóhelyek munkája állt. A januári ülésen tájékoztatás hangzott el a 2005. évi beruházási keret forgóalapkénti felhasználásáról. A testület elfogadva az OTKA módosítása miatt kialakult helyzetet, felhatalmazta a testület elnökét, hogy a beruházásra 2006. évben rendelkezésre álló rendkívül kis összeg pályázat alapján az intézetek legsürgősebb igényeinek kielégítését szolgálja. Az AKT márciusi ülésén tájékoztatást kapott az Akadémia 2006. évi költségvetési támogatásáról, amely a vezetés erőfeszítésének eredményeképpen nominálisan kis mértékben meghaladta a tavalyi összeget. A költségvetés része az a 911 millió Ft-os keret, amely elnöki döntéssel olyan kutatásokat kedvezményez, melyek várhatóan a társadalom és a gazdaság versenyképességét hatékonyan növelő eredményt hoznak. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az intézethálózatban lévő óriási szellemi érték megőrzése, a társadalom és a gazdaság versenyképessége hatékonyabb segítése érdekében határozott lépéseket kell tenni. Az áprilisi ülésen megvitatták a 2007. évi költségvetési koncepciót, a decemberi ülésen pedig a tárgyalások folyamán kialakult költségvetési előirányzattal foglalkoztak. A tárgyalásoknál alapvető szempont volt, hogy biztosítva legyen a tudományos kutatómunka folytatása és bővüljön a pályázati részvétel lehetősége. A kutatóintézetek 2005. évi tudományos tevékenységének részletes értékelésével a júniusi ülése foglalkozott. Megállapították, hogy az elmúlt évben az intézetek megfelelően teljesítettek, az eredmények bemutatásán azonban még javítani lehet. Az első félévben kiemelt figyelmet fordítottak a kutatócsoporti támogatás elnyerésére vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos tevékenységre, a pályázatok elbírálására (márc. 13-i, július 10-i ülés). Összesen 171 pályázat érkezett be. Az elbírálás a pályázati kiírásnak megfelelően két szakaszban zajlott. Az MTA tudományos osztályai által javasolt mintegy 150 bíráló szakmai kompetenciái alapján lett felkérve. A bírálók pártatlansági és titoktartási nyilatkozatot tettek. A bírálathoz részletes segédlet készült, amely megadta a támpontokat a kiírás szerinti pontrendszer használatához. Az MTA főtitkára akadémikusokból és MTA doktorokból álló szakmai zsűrit hívott össze, a bírálatok alapján kialakított támogatási javaslatok értékelésére. A zsűri két és fél napot ülésezve alakította ki a támogatási javaslatot. Összességében a pályázatok 40%-a kapott támogatást az eredetileg kért összeg mintegy 36%-ának megfelelő összeggel. A júliusi ülés elfogadta 5 társult tagi státusz odaítélését is. A második félévben kiemelkedő téma volt az akadémiai reformokkal kapcsolatos előzetes elképzelések megvitatása (szeptember 11-i és október 16-i ülés). A testület a szeptemberi ülésen az MTA Reformbizottság vitaanyagának (szeptember 4-i változat) részletes megtárgyalásával foglalkozott. Elhangzott, hogy az MTA Reformbizottságának anyaga előzetes munkaanyag, melyet az Akadémia különböző fórumai megtárgyalnak, a beérkező vélemények alapján tovább módosulhat, finomodhat, és az MTA október végén rendkívüli közgyűlésen fogadja el a koncepciót. Az AKT részéről egyhangú volt a vélemény, hogy azokra a reformokra, melyeket elvár a kormány és a közösség, feltétlenül szükség van. Több kérdést azonban kidolgozatlannak tartottak, különösen az intézetirányítási koncepció átdolgozását tartották szükségesnek. Az október 16-i ülés az MTA rendkívüli közgyűlése elé kerülő rövid anyaggal és a háttéranyaggal foglalkozott. Felvetették, hogy egyes szövegrészeknél gondosabban kellene ügyelni a megfogalmazásra, több pontosítást javasoltak. Átgondolásra javasolták az intézethálózat új irányítási modelljével, valamint a kutatói életpályamodellel kapcsolatos részeket. Végül az AKT 16 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az MTA reformjáról készített előterjesztést és annak mellékletét – a vitában elhangzott javaslatok figyelembe vételével – tájékoztatásként és a reformmunka folytatásához szükséges anyagként fogadja el. Az AKT az év során több megüresedő igazgatói munkakörre beérkezett pályázattal foglalkozott, döntött a kutatói fórum elé bocsátás kérdésében, majd azok lefolytatása nyomán javaslatot tett a vezetői megbízatás kiadását illetően. Az egyéb AKT-határozatok között a testület foglalkozott a fiatal kutatói álláshelyek elosztásrendjének megindított módosítási eljárásával. Az új eljárásrend a menedzser szemléletet erősíti, de nem nélkülözi majd a testületi kontrollt sem. Előzetesen a kutatóintézetek igazgatói felkérést kaptak, hogy jelezzék, mely területeken kívánnak fiatal kutatókat alkalmazni. Ezután a társadalmi-gazdasági hasznosságot figyelembe
2
vevő javaslat készül a kuratóriumok bevonásával az elosztásra. Az AKT tudomásul vette a fiatal kutatói álláshelyek elosztásrendjének módosításáról szóló tájékoztatást, de egyben kérte, hogy az új rendszer tartalmi hátterét és részleteit bemutató írásos anyag alapján megvitathassa azt bevezetése előtt. Az alapítóokirat-módosítása ügyében kilenc intézet esetében tett javaslatot a testület. Az áprilisi ülésen elhatározták, hogy az alapító okiratok módosításával kapcsolatban általános kérdést terjeszt az AKT a közgyűlés elé: a hatékonyabb működés érdekében az alaptevékenységet nem érintő vállalkozási tevékenységre vonatkozó módosítási javaslatokkal ne kelljen egy évet várni a következő közgyűlésre. Az AKT egy tartózkodással úgy foglalt állást, hogy kerüljön a közgyűlés elé az az előterjesztés, mely szerint „az intézeteknek az alapkutatási tevékenységnek nem ellentmondó vállalkozási célú alapító okirat módosító javaslatait az AKT állásfoglalása alapján a főtitkár jóváhagyhassa”. Ehhez a közgyűlés a májusi ülésen hozzájárult. A június 12-i ülésen a testület módosította ügyrendjét: „a szavazóképtelenség miatt elmaradó ülés helyett még aznap meg lehessen tartani az újabb ülést”. A módosítást az AKT egyhangúlag elfogadta.
I. Élettudományi Kuratórium Az Élettudományi Kuratórium kifejtette véleményét az „MTA reformjának első szakasza” munkaanyag 27 pontban összegzett javaslatairól. Ezek sorában felhívta a figyelmet arra, hogy általában célszerű volna tisztázni a nemzeti laboratórium formáját. Virtuális hálózati forma és azonos telephelyű elképzelés egyaránt elképzelhető. Csak olyan változás válik az MTA kutatóintézeteinek előnyére, amely nem jár jelenleg színvonalasan működő területek felszámolásával. A szervezeti koncentráció abban az esetben lehet sikeres, amennyiben megfelelő finanszírozási feltételek állnak rendelkezésre a kutatási infrastruktúra modernizálására. A szellemi termékek, szabadalmak kezelését általában a nagy intézetek maguk is meg tudják oldani, de a kisebb kutatóhelyek és intézetek számára előnyös volna egy innovációs részleg kialakítása a központi titkárságon, amely egyben központi nyilvántartást is vezethetne az MTA intézeteinek szabadalmairól. Célszerű lenne, ha a kutatóhálózat vezetőiből választott Intézetigazgatói Tanácsnak döntő szerep jutna a kutatóintézeteket érintő kérdésekben. Az intézetigazgatói hatáskör növelésével egyidőben meg kell pontosan határozni a kutatóintézeti tudományos tanácsok funkcióját, hogy azok működése ne váljon formálissá. Kutatók véglegesítésére legfeljebb csak tudományos főmunkatársi besorolástól kezdődően kerüljön sor, amit nemzetközi szintű tudományos tevékenységhez kell kapcsolni. Összhangba kell hozni az akadémiai kutatóintézeti és az egyetemi kutatói életpályamodellt. Támogatja a kuratórium ugyanakkor, hogy a tudományos munkatársi kinevezéshez meg kell követelni a PhD-fokozat meglétét. A fiatal kutatói életpályamodell kialakításának szempontjai közül külön figyelmet érdemel a posztdoktori rendszer kiszélesítése a tehetséges fiatal PhD-fokozattal rendelkezők megtartása érdekében. A kuratórium támogatja a nemzetközileg nyitott igazgatói pályázati rendszert. Az Magyar Rektori Konferencia és az MTA közös fellépése akkor lehet hatékony, ha az szerves részévé válik a magyar K+F+I stratégiának. Meg kell állapodni az MTA kutatóhálózatának szerepéről a magyar PhD-képzésben, mert a jelenlegi állapotok folyamatosan növelik a bizonytalanságot e területen. A kutatóintézetek finanszírozásában érvényesíteni kell az alapellátás-feladatfinanszírozás-pályázati támogatás hármas szerkezetét. Az átállás a jelenlegi rendszerről azonban csak fokozatosan, új források bevonásával történhet. A kuratórium véleményezte az SZBK Enzimológiai Intézet igazgatói pályázatait. Mindkét magyar pályázót támogatta, és nem támogatta Osao Adachi pályázatát. Az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatói állására az Élettudományi Kuratórium Török Katalin pályázatát javasolta elfogadásra. A kuratórium megvitatta a „A kutatási tevékenység hatékonyságának vizsgálatánál, az akadémiai kutatóhelyeknél alkalmazható mutatószámok” című anyagot, amellyel kapcsolatosan a konzultációt és a továbbgondolkodást folytatni szükséges. A kuratórium megtárgyalta az intézethálózat működésével foglalkozó AKT-bizottság jelentését, valamint rangsorolta a 2006. évi fiatal kutatói álláshely igényeket.
II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium A Matematikai és Természettudományi Kuratórium 2006-ban három alkalommal (április 25., május 24. és szeptember 8.) tartott ülést, amelyeken 2 határozatot és 2 állásfoglalást hozott, valamint előterjesztett 2 javaslatot. Ezen túl a szoros határidőre tekintettel elektronikus úton kapcsolatot tartva véleményt alakított ki
3
a tudományos kutató intézmények értékeléséről. A kuratóriumi elnöki teendőket Faigel Gyula, a titkári teendőket Redler László látta el. A kuratórium az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: A kuratórium megvitatta „A kutatási tevékenység hatékonyságának vizsgálatánál, az akadémiai kutatóhelyeknél alkalmazható mutatószámok” című anyagot, mely mutatószámokat „az államháztartás működési rendjével” foglalkozó kormányrendelet miatt kellett megállapítani. A legfontosabb vélemények voltak: majdnem minden felsorolt paraméterre szükség van, mindenkinek más és más paraméter fontos, a vélemények heterogének. Ne tegyenek különbséget alap- és alkalmazott kutatás között, a nemzetközi összehasonlítás nagyon fontos. Az a cél, hogy minél több paramétert használjanak, ezzel árnyaltabbá téve az értékelést, de belső használatra döntsék el, hogy melyek ezek közül a legfontosabbak. Az ülésen nem született döntés, de az elhangzott sok hasznos javaslatot a kuratórium elnöke az ezzel foglalkozó bizottság munkájában képviselte. A kuratórium úgy határozott, hogy foglalkozni akar az intézethálózat jövőképének a kérdésével (1/2006. sz. határozat [2006. április 25.]), erre két kuratóriumi ülésen is sort kerített. Az intézethálózat működésével foglalkozó AKT-bizottság működésével és jelentésével elégedetlenek voltak. A működés feltételei nem voltak szabályozva, kevés dologban született egyetértés. Meghallgatta Pálinkás Gábor beszámolóját az említett bizottság által készített vitaanyagról. Véleményét a kuratórium elnökén keresztül az AKT felé továbbította. Az április 25-i ülésen úgy döntöttek, hogy a továbbiakban is meghallgatja a fiatal kutatókat, erről megalkotja a véleményét, ugyanolyan rendszerben, mint az előző években (2/2006. sz. határozat [2006. április 25.]). 2006-ban a 2004-es és az előző évben elmaradt 2003-as fiatalok meghallgatása vált aktuálissá. A korábbi évek tapasztalatai alapján a kuratórium tagjaiból szakmai alapon 4 szekciót hozott létre, akik egyenként 7–10, többnyire rokon szakterületen dolgozó fiatal kutatót hallgattak meg. A fiatal kutatók szóbeli meghallgatása során a bizottságok azt tapasztalták, hogy nagyon kevés kivétellel a fiatalok saját témájukban jól felkészültek voltak, és beilleszkedtek az adott kutatói közösségekbe. Ezért a kuratórium a publikációkban, illetve az impaktfaktorokban intézetek között megmutatkozó különbségeket elsősorban a tudományterületek közötti különbségekből adódónak tekinti. Véleménye szerint a fiatal kutatói rendszer nagyon jól működik, beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és javasolja a meglévő formában való további folytatását. A kuratórium jelezte, hogy felmerült az igény olyan álláshelyek kialakítására is, amelyek a fiatal kutatói időszak utánra biztosítanak elhelyezkedést a tehetséges „post”doktoroknak. A kuratórium kifejezte aggodalmát, mivel a fiatal kutatói pályázatok szétosztását megváltoztatták, az AKT és a kuratórium szerepe csökkent, a kidolgozott elveinket nem tudták érvényesíteni. Ezért a kuratórium kérte az MTA főtitkárát, hogy az intézetek közötti arányok az általa javasoltak legyenek. A kuratórium ezeket az arányokat a több éve kikristályosodott, jól működő szabályok alkalmazásával állapította meg (1/2006. sz. javaslat [2006. május 24.]). A fenti elosztáson túl elvégezték a témák prioritási témacsoportok szerinti besorolását is. Az egyes témák között minőségi sorrendet nem állapított meg, mert az volt a véleménye, hogy a témák tudományos szempontok szerinti sorba rendezése korrekt módon nem lehetséges. A fentiek indoklása: 1. a prioritási lista számos fontos tudományterületet teljesen nélkülöz, pl. matematika, ezen túl jelentős részterületek, mint pl. statisztikus fizika, csillagászat, űrkutatás, reaktorfizika, magfizika, földtudományi területek stb. is hiányoznak. Ha ezek a területek nem kapnának fiatal utánpótlásra lehetőséget, akkor ez komoly kárt okozna a magyar tudománynak. 2. A tanszéki kutatócsoportok teljes kihagyása sem szerencsés. 3. A kuratórium úgy véli, hogy a témák közötti rangsorolás az intézetek belső feladata. A tudományos kompetencia pedig legjobban az egyes intézetekben adott a témák rangsorolására. Itt a javasolt prioritásokat a személyi feltételekkel együttesen mérlegelve figyelembe tudják venni. A kuratórium áttekintette a Matematikai és Természettudományi Kutatóintézetek 2005 évi munkájáról szóló beszámolót (1/2006. sz. állásfoglalás [2006. május 24.]). Általánosságban megállapította, hogy az intézetek összességében vett és egyedi teljesítménye a tudománymetriai adatokat figyelembe véve az előző évekéhez hasonló volt. Az intézetenkénti részletes értékeléshez a tudományterületek szerinti nemzetközi összehasonlító adatokra lenne szükség. A 2002-ben meghirdetett fiatal kutatói pályázatok tudományos eredményeinek értékelésére készült összeállítás alapján a kuratórium úgy látja, hogy a tudománymetriai szempontokat figyelembe véve a fiatal kutatók a tanszékeken ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, mint a kutatóintézetekben. Egy paraméterben van jelentős eltérés: a tovább alkalmazásban, amely a a kutatóintézetekben 74%, míg a kutatócsoportoknál 15%. Meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka: a fiatalok valódi távozása, vagy csak adminisztrációs, besorolási
4
változás történt. Amennyiben valódi kutatómozgással állunk szemben, az egyetemeket segíteni kell a fiatalok megtartásában. (2/2006. sz. állásfoglalás [2006. május 24.]) A szeptemberi kuratóriumi ülés egyetlen napirendi pontja „A Magyar Tudományos Akadémia Reformbizottságának vitaanyaga, 2006. szeptember 4-i változat” c. dokumentum vitája volt. Elsősorban az intézethálózat reformjára koncentrált, mivel a kuratórium erre a feladatra lett létrehozva. A vélemények szerint a vitaanyagon látszik a jobbító szándék, azonban ilyen formában még mindig nem alkalmas egy megalapozott reform végrehajtására (a legtöbb területen hiányoznak fontos részletek), de a vita, diszkusszió elindítására már igen. Javasolták, ne hozzanak létre ideiglenes formákat, átalakításokat. A kutatóhálózat hatékonyan működik, az átalakításoknak elsősorban a peremfeltételek javítására kell összpontosulni. Javaslataikat egy külön dokumentumban megfogalmazott általános véleményként, ill. a reformtervezetben kiemelt pontokhoz fűzött javaslatok formájában juttatták el a reformbizottsághoz és az AKT-hez. A kuratórium a főtitkár 2006. október 17-i levelére válaszolva részletes véleményt alakított ki az MTA „A tudományos intézmények értékelése” című kéziratáról. Ennek rövid kivonatát a kuratórium elnöke az AKT ülésén ismertette, és a részletes véleményt a főtitkárhoz írásban eljuttatta.
III. Társadalomtudományi Kuratórium 2006 folyamán a Társadalomtudományi Kuratórium öt alkalommal ülésezett (február 13., március 27., május 29., szeptember 18. és november 27.) Bodó Sándor elnök vezetésével az előző évvel megegyező összetételben. A februári ülésen a kuratórium egyhangúan támogatta a Lukács Archívum és Könyvtár szervezeti visszahelyezését a Filozófiai Kutatóintézethez az Akadémiai Könyvtártól, s ebben az értelemben tette meg előterjesztését az AKT részére. Három megüresedett igazgatói posztra beérkezett pályázatról foglalt állást a kuratórium. A Néprajzi Kutatóintézet igazgatói állására a hivatalban lévő igazgató, Hoppál Mihály nyújtott be pályázatot, amelyet a kuratórium 7 igen és 2 nem arányban támogatott. A Szociológiai Kutatóintézet igazgatói posztjára egyedül Tamás Pál pályázott. Kritikai észrevételek megfogalmazását követően a pályázat 7 igen és 4 nem szavazattal végül elfogadásra került. A Politikai Tudományok Intézete igazgatói állására Körösényi András, valamint a hivatalban lévő igazgató, Bayer József adott be pályázatot. Titkos szavazás alapján a testület Bayer József pályázatát 6 igen és 3 nem szavazattal támogatta, Körösényi András 3 igen és 6 nem szavazatot kapott. A kuratórium a korábbi évek gyakorlatának megfelelően elemezte és értékelte az intézetek 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolókat. A beszámolók elemzésére különbizottságot hozott létre. A különbizottság a beszámolók, valamint a Társadalomtudományi Főosztály által készített statisztikai elemzések alapján készítette el előterjesztését. A beszámolókat a kuratórium elfogadta. A májusi ülésen a 2006. szeptember 1-jétől három évre szóló fiatal kutatói álláshelyekre beérkezett nagyszámú intézeti igény véleményezésére került sor. Mivel az elosztható helyek száma az ülés időpontjáig nem volt ismeretes, a kuratórium a társadalomtudományi intézetek 2005-ben megfogalmazott hosszú távú, kiemelten fontos kutatásokra vonatkozó koncepciójához viszonyítva csoportosította a kutatási témajavaslatokat. Ez alapján feltétlenül támogatandó, támogatandó és nem támogatandó kategóriákba sorolta az igényeket. A kutatási tevékenység értékelésével kapcsolatban két anyag véleményezésére került sor. A márciusi ülésen a testület az MTA tevékenységének eredményességét kifejező hatékonysági mutatókról készített összeállítást tárgyalta, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére állított össze a Pénzügyi Főosztály a tudományterületi főosztályok közreműködésével. A novemberi ülésen „A tudományos intézmények értékelése” című tervezetet véleményezte. Az anyagot alapvetően támogatandónak ítélte a kuratórium, kiemelve, hogy jelentős módosításra van még szükség. A kuratórium figyelemmel kísérte az Akadémián zajló reformfolyamatot. A szeptemberi ülést az MTA Reformbizottság előterjesztése véleményezésének szentelte a testület. Novemberben az Akadémia rendkívüli közgyűléséről hangzott el tájékoztató.
5
DOKTORI TANÁCS A jelenleg működő Doktori Tanácsot az MTA közgyűlése 2004. májusi ülésén választotta meg. Az elnöki teendőket Dobozy Attila, az MTA rendes tagja, a társelnöki feladatokat Beck Mihály, az MTA rendes tagja, a titkári teendőket Csirik János, a matematikai tudomány doktora látja el.
A Doktori Tanács működésének szabályozása A Doktori Tanács működését az MTA Alapszabálya, az Akadémia 2002. novemberi közgyűlésén elfogadott és 2003. szeptember 1-jétől hatályos Doktori Szabályzata, valamint a tanács 2003. januári ülésén elfogadott ügyrendje szabályozza. A tanács működését is befolyásolja a tudományos osztályok doktori eljárással kapcsolatos ügyrendje, és a kapcsolódó követelményrendszere. 2006-ban a Doktori Tanács néhány osztály kezdeményezésére jóváhagyta a doktori eljárással kapcsolatos módosított követelményrendszerüket. A részleteket a beszámoló 1. sz. mellékletében mutatjuk be.
A Doktori Tanács működése A Doktori Tanács fő feladata – a tudományos bizottságok, osztályok, hivatalos bírálók és bíráló bizottságok javaslatai alapján – a doktori kérelmek elbírálása, valamint az MTA doktora címek odaítélése. 2006-ban a Doktori Tanács 112 főnek ítélte oda az MTA doktora címet. 120 esetben engedélyezte, 10 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 93 esetben engedélyezte a védést, 2 esetben ehhez nem járult hozzá. Az összes döntések száma 2006-ban 374 volt. Ennek keretében egyéb ügyek között foglalkozott a tudomány kandidátusa fokozat odaítélésével, illetve a fokozat honosításával, továbbá egyes ügyekben a bírálók és bíráló bizottság összetételének módosításával. A tárgyalt egyedi ügyek számának alakulását a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett folyamatosan foglalkozott a szabályzatok alkalmazásának, a tudományos osztályok és a Tanács hatékony együttműködésének, valamint a Tanács működésének kérdéseivel is. A Tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit.
Ügyforgalom, ügyintézés 2006-ban 151-en nyújtottak be doktori pályázatot. Osztályonként részletezve a 3. sz. mellékletben mutatjuk be. A benyújtott pályázatok számának alakulásáról, illetve megoszlásáról a részleteket a 4. sz. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy amíg 1995 és 2000 között évente átlagosan 100–110 doktori pályázatot nyújtottak be, addig 2001-től három éven keresztül az évenkénti átlag 150-re emelkedett. 2004-ben ez az emelkedés leállt és 105-re – a kezdeti számra – csökkent a pályázatok száma. Ez a tendencia nem folytatódott, mert 2005-től ismét a 2001–2003 közötti szintre emelkedett a pályázatok száma. Az MTA doktora cím megszerzése ügyében 1995-től benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok ............................................. 462 társadalomtudományok ................................. 439 matematika és természettudományok............ 499 A benyújtott pályázatok osztályok közötti megoszlását a 4. sz. melléklet, az utolsó 10 évben MTA doktora címet nyertek számát az 5. sz. melléklet tartalmazza részletesen. A doktori tiszteletdíjak költségvetési finanszírozása kapcsán felmerült, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az MTA doktora címet nyertek száma. Mivel 1997-ben ítélte oda a Doktori Tanács az első MTA doktora címeket, készült egy számszerű elemzés osztályonként és tudományterületenként az odaítélt, illetve sikertelen (elutasított, visszavont) pályázatokról, a két ötéves időszakra (1997–2001, 2002–2006). A 6. sz. mellékletben kerül ez százalékosan is bemutatásra. Figyelemreméltó, hogy a cím odaítélésében a növekedés átlagosan 125,9%, amelyből az élettudományok 123,6%-kal, a társadalomtudományok 183,6%-kal és a matematika és természettudományok 96,9%-kal részesülnek. A sikertelen pályázatok aránya 14,7%-ról 21,1%-ra nőtt. A teljes időszakban ez átlagosan 18,4%. Ebben az élettudományok területén 9,3%-tól 17,7%ra, a társadalomtudományok területén 20,6%-ról 26,5%-ra, a matematika és természettudományok területén
6
15,6%-ról 18,6%-ra emelkedett a sikertelen pályázatok aránya. Mindebben megnyilvánul az eljáró testületeknek azon erőfeszítése, amely során konkrétabb követelményrendszert alakítottak ki tudományterületenként, alkalmanként tudományáganként az MTA doktora cím megszerzéséhez, illetve az egyedi esetekben igyekeztek ennek érvényt is szerezni. 2006-ban minden pályázó elektronikus adathordozón benyújtott publikációs és hivatkozási listája felkerült az MTA Köztestületi Publikációs Adattárba (a többségé még szöveges formában). Ezzel növekedett az eljárás nyilvánossága, a Doktori Tanács tagjai pedig a döntéshez ebből készülhettek fel. Benyújtáskor a papíralapú publikációs és hivatkozási listák példányszámát ezért 35-röl 5-re csökkentett. Ez jelentős papír- és postaköltség-megtakarítást is eredményezett. A Doktori Tanács eredményes és zavartalan működését az MTA Titkárság egyik főosztálya, a Doktori Tanács Titkársága biztosítja. A Titkárság munkatársainak feladata a doktori eljárás igazgatási ügyvitele. Ennek részeként kell előkészíteni a Doktori Tanács döntéseit, és végre kell hajtani azokat. Az előbbiekben bemutatott munkát a Doktori Tanács azért tudta eredményesen megvalósítani, mert a tárgyalt ügyek előkészítése a szabályoknak megfelelően, kellően dokumentálva került a tanács elé megtárgyalásra. Ezt a Doktori Tanács Titkársága munkatársainak magas szintű munkája biztosította. A Doktori Tanács Titkárságának vezetése körültekintő és színvonalas előkészítő munkát végzett a Tanács által tárgyalt elvi kérdések előterjesztésében, a Tanács határozatai végrehajtásának szervezésében. Általános vélemény, hogy a személyes ügyintézést a hivatal munkatársai szakszerűen, emberségesen végzik. A hivatal feladatainak eredményes megoldását saját fejlesztésű, korszerű számítógépes rendszer segíti. 1. sz. melléklet A Doktori Tanács által tárgyalt témák Szabályozással kapcsolatos feladatok 1. A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a VI. Műszaki Tudományok Osztálya doktori eljáráshoz kapcsolódó ügyrendjének módosítására és a minimumkövetelményekre vonatkozó javaslatát – 2006. január 20. 2. A Doktori Tanács 2005. október 21-ei ülésén úgy döntött, hogy a az MTA Doktori Szabályzat 25. pont (6) bekezdésében foglaltak változtatásáról – maely szerint a doktori pályázatok benyújtását folyamatossá kellene tenni – a Doktori Tanács elnöke kérje ki az osztályok véleményét. A 11 osztályból 10 foglalt állást a kérdésben (a Fizikai Tudományok Osztálya nem). Az I., IV. és VIII. Osztály egyértelműen a folyamatos benyújtást javasolta, a III., VII. és X. Osztály a február és szeptemberi, azaz a jelenlegi szabályozás megtartását javasolta. A II., V. VI. és IX. Osztály lényegében a februári és szeptemberi benyújtást erősítette meg, mert bár folyamatossá tennék a benyújtást, úgy tekintenék a közbülső időszakban átvett pályázatokat, mintha azt februárban és szeptemberben nyújtották volna be. Mindezek figyelembevételével a Doktori Tanács úgy döntött, hogy az MTA Doktori Szabályzat 25. pont (6) bekezdésének megváltoztatását nem tartja időszerűnek, erre nem tesz javaslatot. – 2006. május 19. 3. A Doktori Tanács – az adatvédelmi biztos véleményét is kikérve – állást foglalt, hogy a pályázó a doktori eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartásokban és a doktori oklevélen milyen néven szerepeljen. Úgy döntött, hogy a nyilvántartásban a személyi igazolványban szereplő nevét, a születési nevét és a tudományos életben használt nevét egyidejűleg használhatja. Amennyiben a pályázó tudományos életben használt neve a másik két névtől eltérő, akkor kérheti, hogy az az oklevélen is szerepeljen. – 2006. május 19. 4. A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a V. Orvosi Tudományok Osztálya 2006. szeptember 11-ei ülésén javasolt, a doktori cím követelményrendszerének módosítására vonatkozó javaslatát. – 2006. szeptember 22. Működéssel kapcsolatos feladatok 1. A Doktori Tanács az agrár-közgazdaságtan területén benyújtott pályázatokkal kapcsolatban előzetes állásfoglalást alakított ki. – 2006. június 23. 2. A Doktori Tanács a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának kezdeményezésére az Agrártudományok és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya véleményének figyelembevételével az agrár-közgazdaságtan területén benyújtott pályázatok esetén tudományos bizottság hatáskörében eljáró bizottságot hozott létre. A Doktori Tanács az agrár-
7
3.
4.
5. Egyéb 1. 2.
közgazdaságtan területén benyújtott pályázatok esetében minden alkalommal ez a bizottság folytatja le az eljárást. Az Agrártudományok és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya – a konkrét pályázati anyag ismeretében – kiegészítő javaslatot tehet a közreműködő személyekre vonatkozóan. A Doktori Tanács a tudományos bizottságból és a kiegészítő javaslatban szereplő személyekből hozza létre az osztályhatáskörben eljáró interdiszciplináris bizottságot. – 2006. december 15. A Doktori Tanács az MTA Elnökség 2/2006. sz. állásfoglalása és az Alapszabály 83. § 2. pontja alapján osztályhatáskörben eljáró interdiszciplináris bizottságot hozott létre a vallástudomány területén. A Doktori Tanács a vallástudomány területén benyújtott pályázatok esetében minden alkalommal tudományos bizottságként a megbízott bizottságot kéri fel az eljárás lefolytatására. Egyidejűleg – a konkrét pályázati anyag ismeretében – kiegészítő javaslatot kér a Filozófiai és Történettudományok Osztályától. A Doktori Tanács a tudományos bizottságból és a kiegészítő javaslatban szereplő személyekből hozza létre az osztályhatáskörben eljáró interdiszciplináris bizottságot. – 2006. december 15. A Doktori Tanács alapos és széles körű vitát folytatott a Matematikai Tudományok Osztályának arról a kérdéséről, hogy érdemi kifogásnak minősül-e, „ha valaki – az eredmények megalapozottságát nem kétségbe vonva – azok szintjét nem tartja kellően magasnak a doktori cím eléréséhez”. A vita során arra a következtetésre jutott, hogy ez ugyan az eljárás során felmerülő kifogás, de nem tartozik az érdemi kifogás kategóriájába, azaz erre az érdemi kifogásra vonatkozó előírásokat nem kell érvényesíteni. A vita részeként azt is megállapította, hogy ha a doktori eljárás során sorra kerülő titkos szavazásokban valaki indoklás nélkül nulla pontot ad, azt etikailag elfogadhatatlannak tartja. – 2006. december 15. Beszámoló: a Doktori Tanács közgyűlés elé kerülő 2005. évi beszámolójának elfogadása. – 2006. március 17. A Doktori Tanács Meskó Attila, az MTA főtitkára részvételével ismételten konzultációt folytatott a doktori pályázatokkal szemben támasztott követelményekről, és a doktori tiszteletdíjjal kapcsolatos kérdésekről. – 2006. január 20. A Doktori Tanács az MTA elnökének kérésére állást foglalt a doktori tiszteletdíjak ügyében. Egyhangúlag úgy döntött, hogy a doktorok létszámát a június 30-ai állapot szerint kellene rögzíteni, amely 2623 fő (2555 főnek ténylegesen fizetünk is, 78 főnek a tiszteletdíj folyósítása jogszabályi feltételek miatt ideiglenes felfüggesztve). Többségi szavazással döntött arról is, hogy a 2005. október 21-ei határozatában részletesen kifejtettek szerint az alábbi két megoldási javaslatot ajánlja az MTA vezetésének figyelmébe: 2.1. Az MTA doktori címet nyertek a tiszteletdíjra jogosultság vonatkozásában várólistára kerülnek. A tényleges jogosultságot akkor szerzik meg, ha a doktori létszám a megállapított alá csökken. 2.2. Az érintettek pályázatot nyújtanak be, amely alapján lebonyolításra kerül a habitusvizsgálat. Ha a habitusvizsgálat pozitív, akkor az osztályok az előre megállapított keretszámnak megfelelő főnek engedélyezik a doktori mű benyújtását is. – 2006. június 23.
8
2. sz. melléklet A Doktori Tanács által tárgyalt ügyek megoszlása (1995–2006) MTA doktora cím
Tudomány doktora fokozat
43
129
644
3
256
22
32
3
8
7
58
626
2
349
27
5
1
1
1
91
798
5
118
9
32
371
88
13
102
3
28
351
120
10
93
2
37
374
286
28
964
67
375
3164
2001– 2003
321
2004
129
78
2005
117
2006
112
Összesen
938
5
Fokozat odaítélése
237
306
6
138
51
Összesen
Eljárásra bocsátás elutasítása
Egyéb ügyek
Eljárásra bocsátás engedélyezése 129
Fokozat elutasítása 2
Védés elutasítása
269
1998– 2000
Védés engedélyezése
4
22
Eljárásra bocsátás elutasítása
Eljárásra bocsátás engedélyezése
Cím elutasítása
Cím odaítélése
Évszám
46
1995– 1997
3. sz. melléklet MTA doktora pályázatok száma
Osztály
2006
1995–2005
Összesen
Összesen százalékban
16
130
146
10,43
8
13
150
163
11,64
3
5
8
56
64
4,57
IV.
8
5
13
112
125
8,93
V.
8
8
16
202
218
15,57
VI.
5
7
12
102
114
8,14
VII.
5
11
16
122
138
9,86
VIII.
13
4
17
102
119
8,50
IX.
9
8
17
113
130
9,29
X.
3
9
12
65
77
5,50
XI.
7
4
11
95
106
7,57
Összesen
71
80
151
1249
1400
100,00
február
szeptember
összesen
I.
5
11
II.
5
III.
9
4. sz. melléklet Az MTA doktora címre benyújtott pályázatok alakulása Új típusú ügyek (2006. december 31-i állapot) Időszak 1995. szeptember–december 1996. február–május 1996. szeptember–december 1997. február–május 1997. szeptember–december 1998. február–május 1998. szeptember–december 1999. február–május 1999. szeptember–december 2000. február–május 2000. szeptember–december 2001. február–május 2001. szeptember–december 2002. február–május 2002. szeptember–december 2003. február–május 2003. szeptember–december 2004. február–május 2004. szeptember 2005. február 2005. szeptember 2006. február 2006. szeptember Összesen
Benyújtott pályázatok száma 17 17 37 72 35 51 113 62 40 81 41 60 116 56 66 129 63 84 151 67 84 158 74 81 147 66 50 105 55 74 160 86 71 151 80 1400 1400
Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
A benyújtott pályázatok osztályok szerinti megoszlása (1995. szeptember – 2006. december) Osztályok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Összesen
Folyamatban lévő pályázatok 26 35 10 31 24 19 16 22 22 10 11 226
MTA doktora címet nyertek
Elutasított pályázatok
90 103 46 81 156 69 107 87 67 48 84 938
12 9 3 4 10 14 4 6 17 5 5 89
10
Visszavont megszűntetett pályázatok 18 16 5 9 28 12 11 4 24 14 6 147
Összesen benyújtott pályázatok 146 163 64 125 218 114 138 119 130 77 106 1400
5. sz. melléklet 1997 és 2006 között tudomány doktora fokozatot és MTA doktora címet szerzettek megoszlása osztályonként ÉV Osztály
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Összesen
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
cím
cím
cím
cím
I.
7
6
2
4
-
8
-
6
-
10
1
8
14
13
13
8
100
II.
7
1
4
4
2
4
-
5
-
6
-
19
14
18
21
11
116
III.
1
1
-
3
-
7
1
8
-
7
-
0
4
2
6
8
48
IV.
5
2
1
0
2
3
1
11
1
4
-
9
10
14
10
17
90
V.
20
0
1
9
5
21
-
13
1
19
-
21
24
20
15
13
182
VI.
2
0
2
8
-
9
-
8
-
7
-
2
2
15
11
7
73
VII.
8
8
1
9
2
10
-
15
-
13
-
10
13
10
9
11
119
VIII.
6
0
2
5
-
11
2
8
1
11
-
13
7
6
10
15
97
IX.
3
0
7
5
2
5
-
4
-
2
-
6
17
9
11
8
79
X.
1
4
3
0
-
4
-
3
-
4
-
6
8
12
2
5
52
XI.
2
0
3
6
-
14
1
7
1
11
-
7
11
9
9
9
90
Összesen
62
22
26
53
13
96
5
88
4
94
1
101
124
128
117
112
1046
124
128
117
112
Évi összesen
84
79
109
93
98
102
6. sz. melléklet I. MTA doktora/tudomány doktora címet nyertek száma Osztály
1997–2001
2002–2006
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Összesen
43 33 28 30 89 36 66 46 28 19 45 463
57 83 20 60 93 37 53 51 51 33 45 583
Változás (%) 2002–2006/1997–2001 132,6% 251,5% 71,4% 200% 104,5% 102% 80,3% 110,9% 182,1% 173,7% 100% 125,9%
(Az átlagot meghaladó mértékű növekedést bolddal kiemelve.)
II. MTA doktora/tudomány doktora címet nyertek száma a három tudományterületen
Élettudományok Társadalomtudományok Matematika és természettudományok Összesen
1997–2001
2002–2006
165 104 194 463
204 191 188 583
Változás (%) 2002–2006/1997–2001 123,6% 183,6% 96,9% 125,9%
III. Elutasított/ visszavont pályázatok száma osztály I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Összesen
1997–2001 9 11 4 2 12 14 4 3 7 7 7 80
2002–2006 21 14 4 11 26 12 11 7 34 12 4 156
Összesen 30 25 8 13 38 26 15 10 41 19 11 236
IV. Az elutasítások aránya Benyújtott pályázatok száma Elutasítások száma és aránya
1997–2001 543 80 (14,7%)
12
2002–2006 739 156 (21,1%)
Felügyelő Bizottság (FB) A Felügyelő Bizottság ügyrendjének megfelelően jóváhagyott éves munkaterv alapján végezte munkáját, a tárgyidőszakban 3 ülést tartott, amelyek keretében: megtárgyalta az Akadémia 2005. évi költségvetéséről készült tájékoztatót; megtárgyalta az Akadémia 2006. évi központi beruházási keretének kutatási és nem kutatási területek közötti arányairól szóló előterjesztést; foglalkozott a Vagyonkezelő Kuratórium 2005. évi tevékenységéről készült beszámolóval, valamint az FB 2005. évi tevékenységéről készített beszámolóval; megvitatta a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót; megtárgyalta az Akadémia 2007. évi költségvetési irányelveit; tájékoztatást hallgatott meg az akadémiai reform jelenlegi állásáról; megtárgyalta Domokos Gábor levelező tag és Fritz József rendes tag bejelentését a 2006. évi májusi közgyűlés egyik határozatának nem megfelelő kihirdetéséről. A felsorolt témákkal kapcsolatban az FB a következő fontosabb állásfoglalásokat hozta: 1. Az FB elfogadta a 2006. évi munkatervét. 2. Az FB elfogadta és a közgyűlés részére előterjesztésre javasolta a Vagyonkezelő Kuratórium 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. 3. Az FB elfogadta kiegészítéssel és a közgyűlés részére előterjesztésre javasolta a 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. 4. Az FB az írásos előterjesztés alapján a közgyűlés részére elfogadásra javasolja a Magyar Tudományos Akadémia 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról készített beszámoló rövidített változatát. 5. Az FB írásos előterjesztés alapján a Magyar Tudományos Akadémia 2007. évi költségvetési irányelveit a hozzákapcsolódó konkrét számadatokkal elfogadja és ezt a változatot javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. 6. Az FB felkérte az Akadémia elnökségét, hogy a 2006. novemberi elnökségi ülésen a szükséges korrekciókat a 2006. májusi közgyűlés egyik határozatával kapcsolatban rendezze. Az FB a 2006. évi tevékenysége során megállapította, hogy az Akadémia költségvetési gazdálkodását keretein belül minden esetben a szabályosság és a gondosság jellemezte. Az Akadémia vezetőinek a gazdálkodással összefüggő munkájában minden esetben tapasztalható volt az, hogy intézményhálózat működőképességének megőrzését elsődleges feladatuknak tekintik és a döntéseiknél ezt helyezték előtérbe (pl. kutatási és nem kutatási területek közötti arányok kialakítása, létszámcsökkentések központi előírásának elkerülése stb.). A vagyongazdálkodás során az akadémiai vagyon megtartását tekintette az Akadémia vezetése továbbra is elsőrendű célkitűzésének.
KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁG (KFB) Az MTA KFB 2006. évi munkáját egyfelől továbbszűkülő pénzügyi feltételek határozták meg. 135 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra csökkent a 11 tudományos osztály által felhasználható keretösszeg, s a 2006. év végén még ebből is zárlat alá került 3 millió Ft. Az év utolsó napjaiban vált ismertté, hogy a 2007. évben már csak 90,2 millió Ft-tal gazdálkodhat a Bizottság. A bizottság 2006. évi munkáját másfelől növekvő adminisztratív biztonság, az MTA Pénzügyi Főosztályával fenntartott együttműködés jelentős javulása jellemezte. A korábban gyakori kézirathiány, más természetű késlekedés a minimálisra csökkent; a Pénzügyi Főosztály rendszeres költési állapotjelentései még az év lejárta előtt lehetővé tették az osztálykeretek szinte hiánytalan felhasználását a tervekben megadott, vagy azokba pótlólag bekerült művekre.
13
Az MTA már meghozott és várható reformdöntéseinek kontextusában a Bizottság az MTA szellemi vagyonának kellő kiaknázásáért tehet különösen sokat – hangsúlyozta Marosi Ernő alelnök a bizottság 2006. december 11-i ülésén. Két fontos irányelvet fogadott el ez az ülés, amelyek – hűen az MTA általános reformfolyamatához – a kiadvány-támogatások zökkenőmentességét, hatékonyságát az osztálykeretek zsugorodása ellenére is szavatolhatják. Az első irányelv értelmében prioritást kell kapniuk a folyóiratoknak, ami legalábbis az eddigi éves összegeket jelenti, hiszen a nagy múltú, a tudományosság folyamatosságát fenntartó folyóiratoknak kell elsősorban átvészelniük a mostani nehéz időket. Az ülés ennek megfelelően egyhangúlag úgy határozott, hogy valamennyi tudományos osztály kötelezettséget vállal az általa támogatott tudományos folyóiratok legalább változatlan szintű támogatására, függetlenül a könyvekre fennmaradó összeg nagyságától. Ez az irányelv a 2007. évre leadott osztálytervekben meg is valósult. A második irányelv – Vizkelety Andrásnak, a KFB elnökének javaslatára – azt mondta ki, hogy az adminisztratív biztonság érdekében elengedhetetlen, hogy valamennyi támogatásra kijelölt könyv a támogatás odaítélésének pillanatában már nyomdakész legyen. Az ülés ennek megfelelően egyhangúlag úgy határozott, hogy valamennyi tudományos osztály kötelezettséget vállal az általa támogatni vállalt könyvkéziratok nyomdakészségére, amit kívánatos, hogy kiadói visszaigazolás is alátámasszon.
Tudományetikai Bizottság (TEB) A TEB feladatát az Alapszabály 39. § (2) és (3)bekezdése határozza meg, amely szerint a bizottság állást foglal a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelmében szükséges tudományetikai elvi kérdésekben. Eljárhat a Bizottság konkrét ügyekben is, ha mind a panasztevő, mind pedig az a személy akivel szemben a panaszt benyújtották, írásban kijelenti, hogy aláveti magát a bizottság eljárásának. Az Ügyrend 91/1. pontja szerint az Akadémia köztestületének tagja köteles alávetni magát a bizottság eljárásának. A bizottság – ügyrendjének megfelelően – két ízben, március 30-án és november 27-én vitatta meg az aktuális ügyeket. A két ülésen kettő egyedi panasz került megtárgyalásra. Az egyik panasz áltudományos nézetek terjesztésére hívta fel a figyelmet, mivel azonban a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem lehet állást foglalni a kérdésben, ehhez a feltalálók által készített tudományos és/vagy műszaki leírásra volna szükség. A bizottság tiszteletre méltónak tartja az álltudományosság elleni küzdelmet, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az ügy csak a tudományosság perifériáját érinti, nem minősül tudományetikai problémának és az eljárást megszüntette. A másik panasz szerzői jogi vitával volt kapcsolatos. A panaszt a bizottság korábbi állásfoglalásaihoz hasonlóan úgy ítélte meg, hogy a szerzői jog megsértésének megállapítása, kivizsgálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság ítéletének ismeretében lehet az esetleges tudományetikai kérdéseket vizsgálni. Mindkét panasz esetében a bizottság hatáskörének és illetékességének hiányában megszüntette az eljárást. Az alapszabály 18. §-a a köztestületi tagság felfüggesztésének a hatáskörét is a bizottságra ruházta azzal, hogy a felfüggesztést a szakterület szerint illetékes tudományos osztály indítványozza, ha a köztestületi tagot a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélte. Ilyen irányú indítvány a tudományos osztályoktól az eltelt időszakban nem érkezett.
Vagyonkezelő Kuratórium (VKK) A kuratóriumot az Akadémia 2004. májusi közgyűlése másodszor választotta meg, hároméves időtartamra. A kuratórium február 9-én, június 29-én és december 14-én tartott ülést és március 6-án ülésen kívüli határozattal egyetértett egy ráckevei és egy balatonfüredi üdülő értékesítésével és azzal, hogy az Akadémia közgyűlése felvegye azokat a hasznosítható ingatlanok jegyzékére.
14
A Kuratórium a következő fontosabb kérdésekkel foglalkozott: 1. Három spin-off cég alapítás. Véleményével, tanácsaival segíteni próbálta az új cégek sikeres indulását. Támogatólag egyetértett az Akadémia és az MTA Regionális Kutatások Központjának társaságalapítási szintű részvételével a pécsi tudásalapú régióközponti programokban és a Pécs Európa Kulturális Fővárosa projektekben. 2. Tárgyalta az MTA reformja folytatásának vagyoni kérdéseiről, és a Titkárság Pénzügyi Főosztálya által a Reformbizottság számára összeállított elemzésben foglaltakkal a VKK tagjai egyetértettek. A kuratórium véleménye szerint különösen fontos, hogy a reformlépések erősítsék az Akadémiára bízott állami vagyonnal történő gazdálkodás kereteit. 3. Az előzőhöz, az autonóm akadémiai vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó téma az intézeti kezelésű gazdasági társasági részesedések helyzetének biztosítása, arra egy lehetséges eljárás kidolgozása. Az akadémiai költségvetési intézmények Áht.-ban előírt gazdálkodási rendje rendkívül megnehezíti a vagyonnal történő gazdálkodást. Az eljárás lényege, hogy amennyiben az állami szabályozás változása szükségessé teszi, úgy cégjogilag is deklarálni kell, hogy az intézeti kezelésű társasági részesedések tulajdonosa az Akadémiai törvénynek megfelelően maga az Akadémia. Belső szabályozással viszont – hasonlóan az Ingatlanhasználati Rendhez – biztosítani lehet, hogy a vagyont használó költségvetési szervek a továbbiakban felelős tulajdonosi képviselőként és mintegy haszonélvezőként járjanak el. Mellékeljük a kuratórium által 2006-ban hozott 9 határozat jegyzékét, mely megfelelő részletességgel tartalmazza az állásfoglalásokat a tárgyalt kérdésekben. 2006. évi határozatok 1.
2.
3. 4. 5.
6. 7. 8.
9.
február 9.
A kuratórium tagjai egyhangúlag támogatják és az 1994. évi XL. törvény 19. § (1) bekezdése szerinti egyetértésüket adják főtitkár úr azon döntéséhez, hogy az Akadémia és az MTA Kémiai Kutatóközpontja spin-off gazdasági társaság, a Nanochem Kutatás- fejlesztési Gyártó és Kereskedelmi Kft. alapításában részt vegyen. február 9. A kuratórium tagjai egyhangúlag támogatják és az 1994. évi XL. törvény 19. § (1) bekezdése szerinti egyetértésüket adják főtitkár úr azon döntéséhez, hogy az Akadémia és az MTA Atomkutató Intézete spin-off gazdasági társaság, a Vákuum Tömörség és MérésTechnika Kft. alapításában részt vegyen. február 9. A kuratórium a 2005. évről készült Beszámolóját kiegészítésekkel elfogadta és felhatalmazta a kuratórium elnökét, hogy a beszámolót az Akadémia Felügyelő Bizottsága majd a közgyűlés elé terjessze. február 9. A kuratórium a 2006. évi Munkatervét kiegészítésekkel elfogadta. március 6. A Vagyonkezelő Kuratórium egyetért a Ráckeve, Somlyói u. 7. (Hrsz: (ülésen kívüli 5153), illetve a Balatonfüred, Kisfaludy üdülőtelepen lévő üdülőegységek határozat) (Hrsz: 3928/T-1-2-3-4) értékesítésével és azzal, hogy az Akadémia közgyűlése felvegye azokat a „Hasznosítható Ingatlanok jegyzéké”-re. június 29. A Vagyonkezelő Kuratórium egyetért azzal, hogy az MTA RKK 300 eFt ellenében 10% tulajdonrészt szerezzen a Pécsi Fejlesztési Kft.-ben. június 29. A Vagyonkezelő Kuratórium elfogadja az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2005. évi gazdálkodásáról készült összefoglalót. december 14. A Kuratórium egyetért azzal, hogy az Akadémia rábízott vagyonába tartozó gazdasági társaságok tulajdonosaként az Akadémia kerüljön bejegyzésre a cégbíróságokon, a vagyont használó költségvetési szervek a továbbiakban felelős tulajdonosi képviselőként és mintegy haszonélvezőként járjanak el, ha az Izinta bejegyzés sikeres. december 14. A Kuratórium egyetért azzal, hogy az Akadémia az Anxiofit Kft. alapításában 26%-os részesedéssel – az Akadémia főtitkárának Freund Tamás úrhoz írt, a napirendhez csatolt, 2006. november 17-én kelt levelében rögzített feltételekkel – részt vegyen.
15
REGIONÁLIS KÖZPONTOK Debreceni Területi Bizottság (DAB) A Magyar Tudományos Akadémiának a régióban 1058 köztestületi tagja van. A Debreceni Egyetemen a fokozattal rendelkezők száma kb. 900, tehát a régióban levő kutatók többsége a Debreceni Egyetemen dolgozik. A régió 23 akadémikusa és 5 Eötvös-koszorús doktora – egy kivétellel – a Debreceni Egyetemhez tartozik. Az MTA szavazati jogú doktorai közül 18 dolgozik a régióban, szinte mindannyian a Debreceni Egyetem köréből. A DAB vezetősége havonta ülést tart. A szakbizottságok elnökei háromhavonként találkoznak és tájékoztatást adnak/kapnak a legfontosabb eseményekről és a következő időszak várható feladatairól. Az elektronikus levelezés révén a kapcsolattartás naprakész. Az elmúlt 15 hónap során a bizottságok számának indokolt emelésére egyetlen javaslat született. Az Orvostudományi és Biológiai Szakbizottság I. 2006. november 21-én benyújtott előterjesztésében kérte a Neonatológiai Munkabizottság működésének engedélyezését. Ez a munkabizottság a régió centrumai mellett Miskolcot is támogatni kívánja, s a háromhavonként esedékes megbeszélést, konferenciát rotációs rendszerben tervezik lebonyolítani. Az élettudományi alelnök tájékoztatása alapján a DAB vezetősége elfogadta az előterjesztést.
Kapcsolattartás az Észak-Alföld régió megyéivel Debrecen város vezetése kiegyensúlyozott, jó kapcsolatot tart fenn a Debreceni Egyetemmel és a Debreceni Akadémiai Bizottsággal is. A város vezetésével való kapcsolattartás harmonikus és kölcsönös. A Debreceni Önkormányzat együttműködési szerződés formájában is támogatja a DAB-ot. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökénél tett látogatás alkalmával a DAB vezetői hangsúlyozták, hogy a DAB az egész régió tudományos tevékenységének összefogásáért és megerősítéséért felelős. A megyék centrumai és a nagyobb városok intézményei iskoláiban és munkahelyein igen jelentős szellemi kapacitás halmozódik fel. Egy saját felmérés azt mutatta, hogy az Észak-Alföldi Régió főiskoláiban 26 ezer főiskolás tanul, ez a szám közel azonos a Debreceni Egyetem hallgatóinak számával. A DAB szak-és munkabizottságai készséggel építenének kapcsolatot ezekkel a szellemi központokkal, mindenekelőtt a régió egészének érdekében. A Mindentudás Egyeteme és az Értékek Akadémiája előadásai és TV- közvetítései azt mutatták, hogy ezeken való részvétel, a rádió- és TV-közvetítések széles tömegek általi hallgatása, ill. megtekintése meglepően magas. Itt is felvetették annak gondolatát, hogy Debrecenben az Értékek Akadémiája sorozatot célszerű lenne folytatni. Jász-Nagykun-Szolnok megyét 2006. február 14-én látogatta meg a DAB vezetése. Bár JászNagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi-Régió mostohagyermekének érzi magát és kacérkodik Pest megyéhez való tartozás gondolatával, az első félóra eltelte után egy oldott hangulatú beszélgetés alakult ki, mindenekelőtt a kamarák vezetői, a kórház főigazgatója és a főiskola műszaki vezetőjének részvételével. Kifejezetten igényelték a debreceni segítséget. A mezőgazdasági termékek, mint alternatív erőforrások témája után a megyei közgyűlés elnöke is úgy vélte, hogy valóban van legalább négy olyan terület (mezőgazdaság, műszaki tevékenység, egészségügy és szellemi tudományok), ahol valóban termékeny együttműködésre lehetne számítani. Pályázati együttműködésre lenne szükség a kistérségek fejlesztése és a póluspályázatok területén. Ezekre a gondolatokra mind Debrecen, mind Hajdú-Bihar megye vezetőinek célszerű lenne figyelni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetőjével 2006. szeptember 29-én sikerült alkalmas időpontot találni. Mind a megyei önkormányzat elnökhelyettese, mind Nyíregyháza város polgármestere a nehéz anyagi helyzetet vélték a szorosabb együttműködés gátjának. Kétségtelen, hogy az elmúlt években Kecskés Mihály professzornak szinte mindig sikerült annyi támogatást szerezni, amely a népes kutatócsoportok színvonalas előadásait biztosította. Összefoglalva elmondható, hogy a három megye tudományos műhelyei a nehezebbé váló pénzügyi támogatás mellett is együttműködésre készek.
Kapcsolattartás a határon túli magyarokkal A DAB egész Ukrajnával és Romániából Észak-Erdély magyarságával tart szoros kapcsolatot. Az elmúlt évben 1,6 MFt támogatást tudott a DAB biztosítani a Magyarországon kutatásokat folytató
16
határon túli magyar kutatók számára. Viszontlátogatásra 2006-ban Kolozsvárott az Erdélyi MúzeumEgyesület közgyűlésén került sor. Borsiban II. Rákóczi Ferenc születésének 330. évfordulója alkalmával a DAB a Hatvani István Szakkollégium hallgatóival koszorúzott. Együttműködés alakult ki a DE oktatói és a Nagyváradi Egyetem oktatói és hallgatói között a szélerőművek hasznosítása területén. Az eredmények bemutatását célzó tudományos konferencián a DAB is részt vett. Örömteli hír, hogy a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöki tisztét Görömbei András akadémikus vette át Berényi Dénes akadémikustól. Berényi professzor évtizedeken keresztül hallatlan energiával és szeretettel támogatta a határon túli magyarság célkitűzéseit. A Görömbei professzor által vezetett hivatal a DAB-székházban nyert elhelyezést.
Magyar Tudomány Ünnepe Ez a sorozat ma már nemzeti mozgalommá terebélyesedett, s legalább 1 hónapon keresztül biztosított programot. Az Akadémia központi programfüzetében a DAB 22 rendezvénnyel szerepelt, amelyből 19 program Debrecenben került lebonyolításra. A DAB november 7–29. között 24 összejövetelnek adott helyet, s ezek jelentős része egész napos program volt. Jász-Nagykun-Szolnok megye a TIT-tel közösen 11 rendezvényt szervezett, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5 rendezvényt jelentett be. A DAB központi ünnepségére november 8-án került sor, s két előadás hangzott el: Kroó Norbert, az MTA alelnöke „Európai tudománypolitika magyar szemmel” és Szabó Gábor egyetemi tanár (DE ATC) pedig „Az EU agrárpolitikája és annak hatása a magyar mezőgazdaságra (Csalódások és remények)” címmel tartotta meg előadását. Az előadások után Szilágyi Imre debreceni grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás.
A szak- és munkabizottságok működése A DAB 12 szakbizottságának 73 munkabizottságának rendezvényein összesen 15 326 fő volt a résztvevők száma. A Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Nyelvészeti Munkabizottsága Szabó T. Attilaemlékülést szervezett, az anyanyelvi napokhoz kapcsolódó versenyeket és könyvbemutatókat tartott. Az Irodalomtudományi Munkabizottság jelentősebb programja „A Fiatal Irodalomtudósok Fóruma” volt. Októberben „Kultusz, emlékezet, múzeum” címmel nemzetközi konferencia zajlott a Déri Múzeumban. A megyei múzeum és irodalmi gyűjteménye, a Debreceni Irodalmi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Finn Akadémia kutatócsoportjai és a DAB társszervezésében létrejött tanácskozáson bécsi, csíkszeredai, újvidéki, jyvaskylai, debreceni, budapesti előadók elemezték a kultusz kérdéseit. A Társadalom- és Történettudományi Szakbizottság két országos jelentőségű konferenciával ünnepelte meg az 1956-os forradalom 50. évfordulóját. Az egyetemen megrendezett történettudományi konferencia új megközelítései az 1956-os forradalomról nem csak kutatási szempontból hoztak újat, hanem közvetlen segítséget is nyújtanak a régió társadalomtudományt oktató közép- és felsőfokú intézményeinek. A Néprajzi Munkabizottság „’56 a néphagyományban” címmel rendezett konferenciát több társszervező segítségével. A Jogi- és közgazdaságtudományi Szakbizottságban tovább folytatódott a dinamikus tudományszervezési munka, ennek eredményeként több színvonalas jogtudományi konferencia is megrendezésre került: „Munkaerőpiaci és gazdaságpolitikai kihívások az Európai Unióban”; „Európai Unió – Tudásalapú társadalom – Foglalkoztatás – Oktatás”; „A társadalmi és politikai berendezkedés változásainak gazdasági hatásai”; „Politika az erkölcsi minimum mércéjén"; „Hannah Arendt: Élet, mű, életmű”. A Neveléstudományi, Művelődéstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Pestalozzi-emlékülést tartott és az aktuális kutatások eredményeit mutatta be „A »debreceni iskola« neveléstudománytörténeti vázlata” című konferencián és a neveléstudomány problémáival foglalkozó „Tanulmányok a neveléstudomány köréből” című rendezvényen. A Bölcseleti, Művészet- és Ókortudományi Szakbizottság a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát szervezett: „Az értékek le- vagy felértékelődése a globális forradalom időszakában” és „Az Európa-gondolat a 20. században és a 21. század kezdetén”. Az Epigraphicai Munkabizottság és az Orvostörténeti Munkacsoport kerekasztalt rendezett A hippokratészi hagyomány és a magyar orvostörténet címmel. A Kölni Egyetem és a berlini nemzetközi Hegel-Gesellschaft közreműködésével rendezték meg a „Hegel individualitás elmélete” c. nemzetközi konferenciát.
17
A Matematika-fizika Szakbizottságban konferenciák, emlékülések segítették a tudományos kapcsolattartást és a hagyományok ápolását összesen 12 rendezvényen. Közülük kiemelendő a két Gyíres Béla-emlékülés, „A magyar részecskefizika helyzete” és „Radioaktivitás: a természet része” és az „Atomenergiáról mindenkinek” című rendezvények. A Mezőgazdasági Szakbizottság 7 munkabizottságában összesen 32 szakmai tanácskozást tartottak, amelyek többsége gyakorlatorientált témákkal foglalkozott. Összesen 2198 fő vett részt ezeken az alkalmakon. Az I. Orvostudományi- és Biológiai Szakbizottság több kisebb mellett, 25 nagyobb rendezvényükön 4536 fő vett részt. Hét országos és hat nemzetközi konferenciát rendeztek, összesen 12 országból vettek ezeken részt. Közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a Marosvásárhelyi Egyetem több tanszékével. A II. Orvostudományi- és Biológiai Szakbizottság az elmúlt évek gyakorlatához képest is sikerült a szakbizottságnak az interdiszciplinaritást erősítenie. Ennek jegyében infektológiai témák kerültek tudományos elemzés tárgyává az Onkológiai, Immunológiai, Stomatológiai és Kísérletes Sebészeti Munkabizottság rendezvényein. A szakbizottság 15 tudományos rendezvényt bonyolított le 2006-ban. A Műszaki Szakbizottság az Észak-Alföld régió különböző problémáival foglalkozott. A szakbizottság — az I. és II. Orvostudományi és Biológiai Szakbizottságokkal karöltve — szervezte meg a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel és az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel közös rendezvényét: „Rapid prototípusok alkalmazása az orvostudományban” címmel. A fórumon magyarországi, romániai és szlovén szakemberek találkoztak. A Kémiai Szakbizottság tagjai számos hazai és nemzetközi konferencián, szimpóziumon vettek részt. A Mezőgazdasági Kémiai és Élelmiszerfeldolgozási Munkabizottság több BSc- és új MSc-szak kidolgozásában vett részt. A Környezettudományi Szakbizottság emléküléseket szervezett Földvári Aladár és Székyné Fux Vilma emlékére. A tudományos utánpótlás nevelését szolgálták a DE Természettudományi Kar tudományos konferenciái. A szakbizottság közéleti tevékenységét erősítették a Humánökológiai Munkabizottság és a TIT Jurányi Lajos Egyesület Biológiai Szakosztályával közösen szervezett kerekasztal-beszélgetések Nyíregyházán, illetve hasonló alkalmat szerveztek Szolnokon is. A felsőoktatás ún. bolognai típusú átalakítása során sikerült a geotudományok jövőjét elősegíteni, hiszen a szakbizottság több tagja közreműködött az új MSc-szakok kidolgozásában.
Pályázatok, díjak A DAB rendszeresen támogatja a hivatásos kutatók, pályakezdő kutatók és a nem hivatásos kutatók igényes munkájának támogatását. A benyújtott 27 pályamunka közül 24 került jutalmazásra. Ezek közül 1 Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, míg 19 Hajdú-Bihar megyéből származik. A DAB nem ad ki önállóan könyvet, hanem pályázat alapján kiegészítő támogatást nyújt. 2006-ban a következők jelentek meg DAB támogatással: Folyóiratok: Acta Physica et Chimica Debrecina Debreceni Szemle Kitaibelia (Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében) Klió (történettudományi szemléző folyóirat) Könyvek: Madarász Imre: Halhatatlan Vittorio Alfieri utóélete: Kultusz és kritika Solymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban Szabó Árpád: A fizika története „Tájak-régiók-települések….” Tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt Tóth Judit: Test és lélek Nüsszai Szent Gergely korai antropológiájában A három megye kereskedelmi és iparkamarái és a DAB közreműködésével létrejött Innovációs díj átadása a Magyar Tudomány Ünnepén kerül sorra. 2006-ban három vállalat nyerte el a díjat (megyénként egy-egy): BEKS Kft., Jásztej Rt., Fémsystem Kereskedelmi és Vállalkozási Kft.
18
DAB-klub Január 20-án Pálinkás József akadémikus tartott előadást „Mindennapi egyetemi életünk a felsőoktatási törvény életbelépése után” címmel. Március 2-án Csaba László közgazdász professzor előadását hallhatták az érdeklődők: „Magyarország útja az euróhoz” címmel. Április 3-án a Debrecenben tartózkodó lengyel nagykövet asszony, Joanna Stempinska látogatta meg klubunkat és előadást tartott „A mai Lengyelország és a magyar–lengyel együttműködés esélyei” címmel. Május 17-én a parlagfű problémáról hangzott el két előadás (dr. Pásti Gabriella; Szokolovszki Zoltán). Október 26-án a Debreceni Csokonai Színház két vezetője, Csányi János igazgató és Vidnyánszky Attila művészeti igazgató ismertették a színház helyzetét
Miskolci Területi Bizottság (MAB) Az MTA Miskolci Területi Bizottsága immár majd 3 évtizede fogja össze, ösztönzi és koordinálja Észak-Magyarország három megyéjének tudományos életét. A régió gazdasági és kulturális életének is szerves része. A bizottság munkájában akadémikusok, minősített szakemberek, egyetemi oktatók és a gazdaság szereplői vesznek részt. Tevékenységüket a 14 szakbizottságon és 63 munkabizottságon keresztül fejtik ki. A patinás székházban tartandó konferenciák, workshopok a tudomány iránt érdeklődő, tudományműveléssel foglalkozó szakemberek számára biztosít fórumot, eszmecserét, amelyen elsősorban a régiót érintő témákat vitatják meg, ezzel is elősegítve a térség szellemi életének fellendülését. A bizottság nemcsak a régióban, hanem a határon túl, főleg Kelet-Szlovákiában élő és tevékenykedő tudósokkal tart fenn kapcsolatot és segíti kutatásaikban. Figyelemmel kíséri tevékenységüket, és igyekszik bevonni őket a MAB munkájába. Az MAB által 1991-ben létrehozott „A Tudomány Támogatásáért Észak-Magyarországon” alapítvány az elmúlt évben is jól gazdálkodott. Továbbra is lehetőséget biztosított az adó 1%-ának felhasználására, amelyet fiatal kutatók díjazására fordítottunk, továbbá szakbizottságok, munkabizottságok által rendezett konferenciák lebonyolításához is nyújtott anyagi támogatást. Az MAB, szak-, illetve munkabizottságai szervezésében több mint száz hazai és nemzetközi rendezvényt tartottak a székházban, amelyen külföldi vendégek is részt vettek. Ezen felül számos külső rendezvénynek nyújtott méltó helyet a székház, így ezáltal a működési kiadásokhoz saját bevétellel is hozzájárult a bizottság. A székháznak kihasználtsága az elmúlt évben is folyamatos volt. Ezt bizonyítja a székházban megrendezésre kerülő rendezvények és a vendégszobákban eltöltött éjszakák száma. A székház, és minden vagyontárgya az MTA törzsvagyonába tartozik. Az állagmegóvás, karbantartás, felújítás kiemelten fontos feladat. Az MTA az alagsor felújítására 10 millió Ft-ot biztosított, a nyár folyamán a felújítás megtörtént. Vakolatcsere, szigetelés, légcserélő berendezés került beépítésre. Fafalburkolatot és ülőbútort kapott a két előadó. Ablakokat cseréltek, valamint falbontással a helyiségeket összenyitották, ezen felül történtek kisebb eszközbeszerzések, illetve karbantartások. A MAB továbbra is a térség szellemi központja, ezáltal fontos feladatának tartja a régióhoz tartozó felsőoktatási intézményekkel, közoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, önkormányzatokkal való kapcsolattartást, közös célok megfogalmazását.
Jelentősebb rendezvények -A MAB az elmúlt évben is két alkalommal tartott ülést, ezen kívül több alkalommal pedig vezetőségi ülést, amelyeken a bizottság munkáját érintő kérdéseket vitatták meg. Terplán Zénó akadémikusra emlékezve került sor 2006. május 13-án a róla elnevezett Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola névadó ünnepségére. Az ünnepség keretén belül avatták fel az iskola falán elhelyezett portré-domborművet, amelyet az MTA Műszaki Tudományok Osztálya és a Miskolci Területi Bizottsága nevében Páczelt István akadémikus, a MAB elnöke is megkoszorúzott. A MAB rendezte meg az idén, az immár hagyománynak számító területi bizottságok találkozóját. A találkozóra 2006 májusában került sor. A területi bizottságok vezetőin kívül a rendezvényen részt vett Hámori József, az MTA alelnöke is. „Az én műtárgyam” címmel rendezett kamarakiállítást a Herman Ottó Múzeum Igazgatósága Újszászy László professzor, a MAB tudományos titkára gyűjteményéből 2006. május 18-án. A kiállítás a Múzeumi Világnap alkalmából került megrendezésre.
19
Magyar Tudomány Ünnepe A MAB megemlékezett az 1956. évi forradalomról. Az emlékülésre 2006. november 8-án került sor a MAB székházában. Az ünnepi ülést Páczelt István elnök nyitotta meg, majd Hámori József , az MTA alelnöke köszöntötte a résztvevő vendégeket. Az ünnepség keretében került sor a kitüntetések átadására. Kiemelkedő és eredményes tudományos tevékenysége elismeréseként MAB-emlékérmet vehetett át: Gyurkó György, aMAB alelnöke; Kitüntető Tudományos Díjat kapott: Fazekas Csaba történész, az ME BTK dékánja, Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, a MAB Mezőgazdasági Szakbizottságának elnöke, Tóth László, a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézet igazgatója, a MAB Klubtanács elnöke. Eddigi kiemelkedő kutatómunkájuk elismeréseként az alábbi fiatal kutatók részesültek Tudományos Díjban: Sántha Ferenc (ME ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézet), Németh Norbert (ME MFK Köldtan-Teleptani Tanszék), Kovács György (ME Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék), Menyhárt Eszter (ME Gazdaságelméleti Intézet), Házy Attila (ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Tanszék), Lepossa Anita (Károly Róbert Főiskola Agrár és Vidékfejlesztési Kar Környezetgazdálkodási és Agronómiai Tanszék), Dobrovits Mihály (ME Egyetemes Történeti Tanszék).
A szak- és munkabizottságok működése Az Állam- és Jogtudományi Szakbizottság is társszervezője volt annak a nemzetközi munkajogi konferenciának, amelyet a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara fenállásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek 2006. november 25.-én „Foglalkoztatáspolitika az EU egyes tagállamaiban” címmel. „Földtan a hazai felsőoktatásban” címmel rendezett fórumot és terepi bemutatót Telkibányán az ME Műszaki Földtudományi Karának Földtan-Teleptani Tanszéke együttműködésben az MhFT Oktatási és Közművelődési Szakosztályával, az MhFT Észak-Magyarországi Területi Szervezetével és a Bányászati, Föld és Környezettudományi Szakbizottságának Földtani Munkabizottsága. A rendezvényre 2006. május 19–20-án került sor. „A magyarországi Bodrogköz élővilága és földrajza” címmel rendezett tudományos konferenciát Sárospatakon a Biológiai Szakbizottság és a Bodrogközi Művelődési Egyesület 2006.június 16-17-én. Az Erdészeti Szakbizottság rendezvényének célja a gyapjaslepke hernyója által az utóbbi években okozott károk ismertetése, a védekezés gyakorlati tapasztalatainak megvitatása volt. Megvitatták a védekezés aktuális feladatait az Északi-középhegységben. A rendezvényre 2006. május 31-én került sor. A Gépipari Tudományos Egyesület, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Géptervezõk Szakosztálya és a Gépészeti Szakbizottság Gépszerkezettani Albizottsága közösen rendezte meg 2006. november 9-én a Géptervezők és Termékfejlesztők XXII. Országos szemináriumát a MAB-székházban. A Kohászati Szakbizottság és az MTA Metallurgiai Bizottsága közösen rendeztek ülést 2006. december 6-án a MAB-székházban. A rendezvényen tájékoztatót tartottak a Műszaki Anyagtudományi Kar helyzetéről, a könnyűfém-metallurgiai kutatásokról, az öntészeti kutatásokról. „Aprófalvak helye és funkciói a kibővített Európai Unióban” címmel tartott konferenciát 2006. november 20-án a Közgazdasági Szakbizottság Regionális Munkabizottsága, az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztálya, a Kistérségi Fejlesztők Országos Szövetsége és a Csereháti Településszövetség. A rendezvény védnöke Glatz Ferenc akadémikus, a „Párbeszéd a vidékért mozgalom” kezdeményezője volt. A rendezvény célja: az aprófalvak helyzetének problémáinak és fejlődési lehetőségeinek értékelése a kibővített Európai Unióban és eszmecsere az aprófalvak fenntartható fejlődésében betölthető szerepéről Sárospatakon került megrendezésre 2006. június 7–10. között a „The 3rd International Workshop 2006”, melynek előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában a Matematikai-Fizikai Szakbizottság is részt vett. A Mezőgazdasági Szakbizottság szervezésében rendezték meg 2006. március 30–31-én a X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napokat a Károly Róbert Főiskolán, melynek keretében 23 előadás hangzott el az NKFP szekcióban. A Magyar Szemiotikai Társaság és a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Kommunikációtudományi Munkabizottsága „Tipológiai ismeretek és alkalmazásuk a komplex jelek
20
létrehozásában és befogadásában” címmel rendezett konferenciát az Eszterházy Károly Főiskolán 2006. október 20-án. Az Orvosi és Egészségügyi Szakbizottság Szülészet-Nőgyógyászati és Perinatológiai Munkabizottsága Steven G. Kaáli professzor, a new yorki Albert Einsten Egyetem szülésznőgyógyász professzora, a Kaáli Intézet alapítója tartott előadást az érdeklődőknek. A rendezvényre 2006. szeptember 1-jén került sor. „Konfliktus és együttműködés Közép-Európában” címmel rendezett nemzetközi konferenciát 2006. november 3-án a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Társadalomelméleti Szakbizottság. „Múzeumaink jövője-jövőnk múzeumai” címmel rendezett tudományos konferenciát a Herman Ottó Múzeum és a Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottság a visegrádi országok partnerei részvételével 2006. január 19-én. „Borsodi Vegyipari Nap 2006” alkalmából a borsodi vegyipari tengely (Kazincbarcika– Sajóbábony–Tiszaújváros); vállalatok, fejlesztések, oktatás témakörű rendezvényt rendeztek 2006. november 15-én. A rendezvény szervezői: a Magyar Kémikusok Egyesülete BAZ Megyei Területi Szervezete és a Vegyészeti Szakbizottság. A Fizikai Kémiai Munkabizottság, valamint a Kohászati Szakbizottság és a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszéke közösen rendezett szemináriumi ülést 2006. november 24-én a Debreceni Egyetemen. Az összejövetel elsődleges célja volt, hogy megismertessék a debreceni kollégákkal a régióban működő jelentősebb kutatóhelyeket, bemutassák a miskolci Műszaki Anyagtudományi Kart, valamint a munkabizottságok tagjai által végzett, fizikai kémiához kapcsolódó kutatási témák egy részét.
MAB-klub Az MAB 1984 óta működő klubja ismét egy évet maga mögött tudhat és megkezdheti tevékenységének immáron 23. évét. E tény egyrészt rámutat arra, hogy mindaz, amelyet 1984-ben a MAB vezetősége elhatározott és megkezdett, időtállónak bizonyult, másrészt egyben kötelez arra is, hogy elődök kezdeményezését tovább folytassák. Ebben megőrzendőnek tartottuk és tartjuk a jövőben is azt a kiemelkedő színvonalat, amelyek képviselői az eddigi előadóink voltak. A klub meghívójában megőrizte és őrizni kivánja az elmúlt évek mottóját: „Valójában csak azután fordulhatunk haszonnal a jelen felé, hogy igaz valójában ragadjuk meg, miután a múlt révén megértettük a jövőt, mert a jelen csupán egy pont a kettő között” (Comte). Meghatározó feladatnak továbbra is azt tekintették, hogy folyamatosan ismeretterjesztő előadásokat, beszélgetéseket biztosítsunk a klubot alkotó, önként jelentkezett tagok és azok hozzátartozói, barátai számára. A 2006 folyamán megtartott 8 rendezvénnyel a MAB-klub összes előadásainak száma megközelítette a kettőszázat. A klub vendégeként meghívott nemzetközi hírű szakemberek a humánumhoz, az emberi viselkedéshez, a biológiához és ezen belül az orvostudományhoz és a jövő technológiájához, a nanotechnológiához kötődő előadásokat tartottak. Elsőként Szolcsányi János professzor a kutatói etika és felelősség kérdéseit tekintette át. Gyurkovits Kálmán professzor a gyermekgyógyászat szerepéről és feladatairól beszélt. A Magyar Rádióban jól ismert jellegzetes hangú Rapcsányi László egy örök kérdést, az egyház és társadalom viszonyát elemezte. A klub új színfoltjaként két hölgy folytatta az előadások sorát. Czigány Ildikó (Czigány György, a zenéhez is kötődő író, újságíró leánya) az igen változatos és sokrétűk, eseménydús életéről beszélt. Aczél Petra mindennapjaink egyik igen fontos elemét, a retorika szerepét taglalta. A második félévben két előadás a jövőnket alapvetően átformáló nanotechnológiához kötődött. Hajtó János professzor az elektronikai vetületeket taglalta, Beke Dezső professzor pedig a biológiai alkalmazásokat tekintette át. A szervátültetések múltja, jelene és jövője címmel tartott igen értékes, érdekes előadást Perner Ferenc professzor, a veseátültetés hazai megvalósítója, a transzplantációs intézet létrehozója, nemzetközi hírű sebész. A gazdag és sokoldalú programot jól egészítette ki a klub tagjai által jól ismert, immáron hetedik alakalommal fellépő Walzer Szalonzenekar „Óévbúcsúztató” hangversenye, amelyre december 28-án, az emberiség kultúrtörténetének igen sokat nyújtó Neumann János 103. születésnapján került sor
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja Az országban továbbra is egyedülállóként folytat tevékenységet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja. Az elmúlt évben is számos rendezvényével, kiállításával bizonyította eredményességét. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megnyitójára a MAB-
21
székház könyvtárában került sor, ezt követően pedig Rudolf Mihály Ybl-díjas építész tartott előadást Miskolc és Diósgyőr magjának képzelt múltja és jövője címmel.
Pécsi Területi Bizottság (PAB) A PAB a Dél-Dunántúl tudományos életének regionális központja. Feladata az, hogy tudományos fórum jelleggel átfogja és szervezze a régió szellemi életét, sajátos eszközeivel segítse tudományos műhelyeinek, illetve a bennük dolgozó kutatók eredményes munkáját. A PAB tudományszervező tevékenységét 2006-ban a 2005 év végén megalakult 11 szakbizottságával és 79 munkabizottságával látta el. 2006 végén egy új munkabizottság alakult a II. szakbizottság keretében, mely a kisebbségtudománnyal foglalkozik. Így év végére a munkabizottságok száma: 80. A PAB tagjainak száma: 38 fő, akadémikusok száma: 16 fő. A szakbizottságokban 310 fő, a munkabizottságokban közel 1600 fő dolgozott. A jelenlegi akadémiai ciklusra két kiemelt témát határozott meg munkatervében: 1.Regionális innováció; 2. Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010. A PAB célja a kiemelt témák meghatározásánál az volt, hogy a régió fejlesztési tervét támogassa, annak megvalósításában részt vegyen. Ezenkívül prioritást kapott még a bizottság munkájában az akadémiai reform gondolata, az 1956-os forradalom ünnepe több tudományos fórumon, valamint Pécs Európa Kulturális Fővárosa szakmai programjának kialakítása. A PAB március 8-án tartotta szokásos éves közgyűlését. A közgyűlés tudományos előadását Vida Gábor akadémikus tartotta „Környezetvédelem – összefüggéseiben” címmel. A közgyűlés másik előadója Kovács József, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt. Előadásának témája: „A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításának hatása a dél-dunántúli régió fejlődésére”. Az akadémiai bizottság jelentős mértékben elősegítette a nukleáris energetika „fenntartható” minősítésének kialakítását és elfogadtatását. A PAB közgyűlésén került sor az bizottság és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány által kiírt pályázatok eredményhirdetésére, a pályadíjak átadására. A PannonPower Holding Zrt.-vel való együttműködés keretében foglalkoztunk a gazdaságos és környezetkímélő energiagazdálkodással, a megújuló energiaforrásokkal, a fenntartható regionális fejlesztés társadalmi, műszaki-gazdsági és környezeti aspektusaival. A PAB és a Veszprémi Területi Bizottság közösen ismét megrendezte Nagykanizsán október elején a Pannon Tudományos Napot (PTN). A PTN évente jó lehetőséget nyújt a dunántúli tudósok, kutatók legújabb eredményeinek bemutatására. A plenáris, illetve szekció üléseken 26 előadást hallhattak az érdeklődők. A bizottság október 4-i ülését a Kaposvári Egyetemen tartotta, ahol Horn Péter akadémikus adott áttekintést az egyetem tevékenységéről és bemutatta kutatórészlegeit. A Magyar Tudomány Ünnepe központi rendezvényét a PAB november 8-án rendezte. Szolcsányi János, a PAB elnökr megnyitója után Meskó Attila, az MTA főtitkára üdvözölte az ünnepi ülést. Tudományos előadást Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója tartott „A márciusra rímelő október. 1956 az újkori magyar történelem szövetében.” címmel. Az ülésen átadásra kerültek a PAB díjai. A PAB és munkaszervezetei 2006-ban összesen 175 rendezvényt bonyolítottak le. A rendezvények szervezésénél az Akadémiai Bizottság továbbra is együttműködött a régió egyetemeivel és folytatta azt a törekvését is, hogy a területi bizottságokkal közösen vitassanak meg egy-egy témát. Az év folyamán a PAB folyamatosan követte és tárgyalta az MTA reformtervezetét, észrevételeit megküldte a Reformbizottságnak. A vitaanyagok, bár kiemelik a regionalizmust, a területi bizottságok fontosságát, de a vezetői összefoglaló anyag is mindössze egy mondatot tartalmaz e vonatkozásban, miszerint az átalakítás során újra áttekintik a területi bizottságok szerepét. A PAB 2006. november 14-én egy konferencián is foglalkozott a magyar régiók tudományos potenciáljának fejlesztésével. „A tudomány decentralizálása” c. konferencia összefoglalóját megküldte az MTA vezetőségének és az illetékes kormányzati szerveknek. A megállapítások között szerepel többek között, hogy a tudomány decentralizálását Magyarországon legkorábban az MTA kezdeményezte, az 1970-es évek legelején területi bizottságokat hozott létre. A regionális politika alakításában és fejlesztésében ezekkel az intézményekkel az élen járt. A térségfejlesztésben az új tudásközpontok, innovációs pólusok jórészt ezen intézményekhez is köthetőek. Ezért elkerülhetetlen, hogy a területi akadémiai bizottságok a jövőben, az eddigieknél szervezettebb és hatékonyabb
22
munkafeltételeket biztosítva épüljenek be az MTA struktúrájába. Erősödött az a tendencia, hogy a szakbizottságokhoz egyre több fiatal kutató csatlakozik és egyre több PhD-védést bonyolítanak a PAB-ban. A regionális együttműködés mellett tovább erősödtek a nemzetközi együttműködések (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Campus). A határon túli együttműködést továbbra is fontosnak tartottuk. A határon túli köztestületi tagok továbbra is aktívan részt vesznek a PAB munkájában (pl. szlovéniai köztestületi tagunk is tartott előadást Nagykanizsán a Pannon Tudományos Napon). Kiemelt rendezvényünk a június 1-2-án rendezett II. Kárpát-medencei környezettudományi konferencia, melyet a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen szerveztünk. A PAB néhány tagja október 3–8. között a csíkszeredai Nemzetközi Vegyészkonferencián vett részt. A konferencia keretein belül sor került az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Campus Élelmiszertudományi Tanszékének bemutatására. A Kertészeti Munkabizottság Szlovéniában tartott kihelyezett ülést, a Matematikai és Informatikai Szakbizottság a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetemmel erősítette kapcsolatát (közös konferencia Pécsett). Június hónapban Zlatko Prica (1916–2003) pécsi születésű, de a Zágráb melletti Szamoborban alkotó festőművész születésének 90. évfordulója alkalmából megemlékezést és tudományos ülést tartottak. Október 12– 22. között együttműködtünk a „Határon Túli Magyarok XV. Fesztiválja” rendezésében. Néhány program: „1956 politikatörténeti szemmel”; „Kulturális turisztikai barangolás a Kárpát-medencében”; „Kárpátaljai magyar írók estje”; „A muravidéki irodalom bemutatása (beszélgetés Halász Albert költővel, Gönc László történésszel és Bence Lajos költővel)”. A fesztivál eseményei a határon túl élő magyarság identitásának, kultúrájának, anyanyelvének megőrzését, ápolását, alkotó- és előadó művészetének bemutatását szolgálta találkozási lehetőséget nyújtva. A PAB részt vett a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK) 10 éves jubileumi ülésén Budapesten, valamint az MTK júniusi lendvai kihelyezett ülésén. A PAB és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítványnak 2006-ra két pályázati kiírása volt. A PhD-fokozattal rendelkezők, ill. PhD képzésben résztvevők számára kiírt pályázatra 10 pályamunka érkezett, a tudományos fokozattal nem rendelkezők számára kiírt pályázatra 5 pályamunka érkezett.
A szak- és munkabizottságok működése Az I. sz. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottság 27 taggal és 8 munkabizottsággal 32 szakmai rendezvényt valósított meg, amelyek meghívott előadók (10), nemzetközi konferenciák (4), hazai konferenciák (3), műhelytalálkozók (6) és tematikus sorozatok (2 sorozat 9 találkozóval) kategóriákba sorolhatók. A MTÜ alkalmából 4 rendezvényt szervezett a szakbizottság, és egy nagysikerű VEAB– PAB közös tudományos ülésszakra is sor került. A 2006-os év során elhangzott mintegy 125 előadás közül 85 előadást a PAB tagjai tartottak. Sikeres volt az 1956-os magyar forradalmi események tudományos-, művészeti- és kulturális szempontjainak elemzése, valamint a forradalmi korszak következményeinek számbavétele, amelyeket a történelmi-intellektuális múltunkról való megemlékezéssel összekötve tudtak szakbizottsági tevékenységünk során is vizsgálni. Pozitív tendenciát mutat a fiatal kutatók erősödő bevonása és integrálódása területén. A II. sz. Filozófiai-, Történettudományok és Néprajztudományok Szakbizottság 29 taggal, 11 munkabizottsággal dolgozott és az előző akadémiai ciklusban új tudományterülettel, a néprajztudományokkal bővült. A MTA szokásos osztályrendjétől eltérő szakbizottsági szerkezet valóban élő munkakapcsolatok szervezeti kötődését erősítette meg. 2006-ban a szakbizottság két új munkabizottsága, az Egyháztörténeti és a Neveléstörténeti mutatkozott be országosan jelentős rendezvénnyel. Ehhez hasonlónak minősíthető az Etnológiai Munkabizottság háromnapos, szeptember eleji rendezvénye. 2006 végén újabb munkabizottság alakult, a Kisebbségtudományi. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának alkalmából nagy sikerrel zajlott le október 9-én „Megélt történelem” c. beszélgetés (Tudósklubbal közösen) az 1956-os események pécsi és szegedi diákvezetőivel. A Dominikánus Házban szervezett emlékülést a Várostörténeti Munkabizottság a Pécs története Alapítvánnyal közösen. Országos rendezvény volt a Baranya megyei levéltárral együttműködésben megszervezett „Az 1956-os forradalom és szabadságharc Baranya megyében és Pécsett” c. konferencia október 24-én; a május 3–4-én nemzetközi konferencia zajlott „1956 Latin-Amerika szemszögéből”. Ez a két utóbbi konferencia országos támogatást is kapott a MTA Történettudományi Bizottsága által kiírt pályázaton keresztül. A III. sz. Matematikai és Informatikai Szakbizottság 23 taggal és 3 munkabizottsággal működött. Tovább erősödött a regionális és nemzetközi együttműködést a Pécsi Tudományegyetem és a
23
Kaposvári Egyetem oktatóinak és kutatóinak részvételével. Házigazdája volt a ,,6th Joint Conference on Mathematics and Computer Science’’ nemzetközi matematikai és informatikai konferenciának. Nagyszámú előadást szervezett a szakterület elmélyítése és népszerűsítése céljából. Hangsúlyt fektetett a szakterület alkalmazásait érintő tevékenységekre és az interdiszciplináris együttműködésekre is. A ,,6th Joint Conference on Mathematics and Computer Science” konferencia (július 12–15). A konferencia erősítette a kapcsolatokat a magyarországi egyetemekkel és a PTE partneregyetemével, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel. A konferencia résztvevői magyarországi, romániai és más európai országok jeles szakemberei voltak. A szakmai előadások, neves külföldi professzorok részvételével, részben a matematika és informatika néhány területe elmélyítését szolgálták, másrészt – a szakterület népszerűsítése céljából – szélesebb közönségnek szóltak, egyetemi hallgatókat is beleértve. A IV. Agrártudományok Szakbizottsága 33 taggal és 7 munkabizottsággal dolgozott. Alapvető célkitűzése a régióban az agrárszektor különböző ágazatai és funkcionális területei problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek megismerése, megvitatása, tudományos konferenciák, vitaülések, üzemlátogatások keretében. A szakbizottság és a munkabizottságok tagjai tevékeny résztvevői voltak 2006 novemberében a Magyar Tudomány Napja pécsi, kaposvári, keszthelyi rendezvényeinek. A programok lebonyolításában egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és más társadalmi szervezetek is közreműködtek. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet megtartotta jubileumi metszési és fajta bemutatóját, amelyet 1956-ban kezdett el, és amit nagy érdeklődés mellett rendez meg évről, évre. A szakbizottság tagjai részt vettek a bolognai folyamat BSc- és MSc-programjainak összehangolásában és kidolgozásában, valamint a PhD-hallgatók képzésében és a doktori iskolák munkájában mint opponensek és bizottsági tagok. AZ V. sz. Orvosi Tudományok Szakbizottság a PAB legnagyobb szakbizottsága, 38 taggal és 7 munkabizottsággal végezte munkáját. A hetedik munkabizottság 2006-ban jött létre (Hematológiai Munkabizottság), mert ez a szakmai közösség igen nagy aktivitása révén önálló keretet kívánt és érdemelt ki. A korábban megfogalmazott három alapvető célkitűzés: kapcsolódás a nemzeti egészségmegőrző program célkitűzéseihez, a klinikai betegellátás színvonalának emelése, az elméleti intézetek és klinikák együttműködésének szorosabbá tétele; a régió szakembereinek továbbképzése, támogatása mellett 2006-ban is külön figyelmet fordítottak a fiatal kutatók támogatására, a PhD és habilitációs nyilvános előadások bekapcsolására a PAB tudományos tevékenységébe, valamint a szakbizottság által szervezett továbbképző jellegű tudományos rendezvénysorozat folytatására. Változatlanul voltak PhD-védések, s számos rendezvény közös szervezésben történt (más szakbizottságokkal illetve gyógyszergyárakkal). A régión belül továbbra is jónak mondható a klinikák és a régió kórházi osztályainak együttműködése, valamint a klinikai diszciplínák együttműködése az elméleti intézetekkel. Korábban egyértelműen hiányolhatók voltak a régió más városaiban (tehát nem Pécsett) rendezett tudományos rendezvények, mely téren jelentős előrelépés történt (lásd Somogy megye). A régió orvosai a korábbihoz hasonlóan, nagy számban vettek részt a különböző rendezvényeken. Továbbra is örvendetes jelenség az, hogy nem csak a speciális témával foglalkozó szakemberek, hanem a családorvosok is nagy számban jelennek meg. Ebben az évben is folytatódott az önálló, szakbizottsági szervezésű rendezvénysorozat az „Orvostudomány határterületei” szimpózium-sorozat. Koncepcionálisan új megközelítést jelent a „konzervatív és sebészi szakmák együttműködésének új területei és perspektívái” gondolatkör alapján szervezett tudományos összejövetelek. A VI. sz. Műszaki- és Földtani Tudományok Szakbizottságnak 24 tagja és 11 munkabizottsága van. E szakterületen a PTE Műszaki Kara mellett jelentősek még a Paksi Atomerőmű, a Pannon-Power, a pécsi Geopard, a kaposvári MKBE Elektronikai Kft. K+F eredményei. A szakbizottság működési feltételeit remélhetőleg javítani fogja, ha a PTE–PMMK karon megindul az interdiszciplináris doktori iskola. A szakbizottság és munkabizottságai igen sok rendezvény szervezésében vettek részt különböző szakmai szervezetekkel, a PTE Műszaki Karával együttműködve, a régió vállalataival és intézményeivel valamint önállóan is számos szakmailag érdekes előadást sikerült megrendezni magas színvonalú meghívott előadókkal. Különösen fontosnak tartjuk a Paksi Atomerőművel közösen tartott rendezvényeket. Jelentős rendezvények voltak még: az épülő köröshegyi völgyhíd építkezésének helyszíni megtekintése, tanulmányozása a hídépítő konzorcium prezentálásában; Pécs város közlekedésfejlesztése. A VII. sz. Kémiai Tudományok Szakbizottság 21 taggal és 6 munkabizottsággal működik. A munkabizottságok tudományos fokozattal rendelkező (mintegy 75%) tagjainak többsége részt vesz a szakterületének megfelelő MTA-munkabizottság munkájában is. Törekedett arra hogy a szenzorfejlesztés egyes részfeladatait is végző kutatócsoportok (pl. szerves kémia, fizikai kémia,
24
mikrofabrikáció, fizika, analitikai kémia, orvostudományok) között megfelelő kommunikáció alakuljon ki. Ezt próbálta elősegíteni a munkabizottság által Pécsen rendezett Kémiai Szenzorok Kutatásának Eredményei II. Workshop, valamint az ASCOS Nemzetközi Optikai Szenzorok Tanfolyam, melynek megrendezésére 2006. szeptember 2–7. között Tihanyban került sor. A bizottság tagjai részt vettek a „Velünk élő kémia” rendezvényein, ahol március 29-én Lindner Ernő (Memphis, USA) „Mikroszenzorok készítése alkalmazása”, valamint Kunsági-Máté Sándor (PTE TTK) „Csábító élelmiszerek kémiája. Borban az igazság?” címmel tartott előadást. Valamennyi munkabizottság részt vett a Tudomány Ünnepe regionális rendezvénysorozatán. Ennek keretében a PTE TTK rendezvényén Kunsági-Máté Sándor „Néhány aromás vegyület molekuláinak gyenge kölcsönhatása és ennek gyakorlati alkalmazása” című előadását emelhető ki. A VIII. sz. Biológiai Tudományok Szakbizottságnak 26 tagja és 7 munkabizottsága van. Legjelentősebb programjai a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatába illeszkedtek. Az „Elemi jelenségek és magasan szervezett idegi tevékenységek. Fiziológiás és kóros működések” című miniszimpózium keretében előadások hangzottak el a kapszaicin receptorok szerepéről, a cirkadián biológiai ritmusokról, a koponyasérülések következtében fellépő nekrotikus és apoptotikus folyamatokról, a majom prefrontális agykérgének neurofiziológiájáról és az agyi plaszticitás és a neurológiai betegségek kapcsolatáról. A „Nanobiológia” miniszimpózium meghívott hazai előadók és fiatal kutatók részvételével mutatta be a fiatal és perspektivikus tudományág hazai kutatási és fejlesztési eredményeit. Az MBT Pécsi Csoportjának a szakbizottsággal közösen rendezett 200. jubileumi szakülése a biológia igen különböző területeivel foglalkozott: összefoglaló jellegű tudományos előadások hangzottak el a Mecsek állatvilágáról, a Mezőföld zárt lösztölgyeseiről és az emlős sejtek jelátviteli folyamatairól. A IX. sz. Jogi- és Közgazdasági Szakbizottságnak 44 tagja és 7 munkabizottsága van. A szakbizottság kiemelt hangsúlyt fektetett nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére közös szimpóziumok, konferenciák, munkamegbeszélések, vendégelőadók küldése és fogadása formájában. A jogtudomány területén örvendetesen megnőtt a főként erdélyi magyar fiatal kutatók érdeklődése, akik PhDkutatásaik során igénybe vették a munkabizottságok tagjainak szakmai támogatását. A X. sz. Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottságnak 31 tagja és 9 munkabizottsága van. A szakbizottság célkitűzése az átfogó környezetvédelmi, térségfejlesztési és településtudományi kérdéskörök áttekintése, megvitatása. Ezekre a tudományos konferenciák, vitaülések, valamint a szakbizottsági és munkabizottsági rendezvények keretében nyílott mód. A szakbizottság munkabizottságai az elfogadott éves programjaiknak megfelelően folytatták tudományos szakmai munkájukat, de részt vettek a nagyrendezvények megszervezésében és sikeres munkájában (előadások) is. Jelentős rendezvényei a következők: „A környezetfejlesztés szerepe Pécs fenntartható fejlődésében.” Tudományos ülés. (PAB Székház, 2006. május 11., 90 fő), amelynek fő kérdései a Pécsett kidolgozott és folyó környezetfejlesztési programok (Környezetvédelmi Program, ÖkovárosÖkorégió Program, ISPA projekt, ÖKOPROFIT Program); „Agenda-Program (városfejlesztés).” Szimpózium. (PAB Székház, 2006. május 30., 65 fő). Ezen a város hosszú távú fejlesztését meghatározó kérdéseket vitatták meg. Ezek között a Pécs, Európa Kulturális Fővárosa 2010 kapcsán megvalósítandó és környezeti, környezetfejlesztési szempontból kiemelten kezelendő szakmai, tudományos feladatok kerültek áttekintésre. „Pécs város közlekedésfejlesztése.” Szimpózium. (PAB Székház, 2006. november 15., 55 fő). A PAB, a Közlekedéstudományi Egyesület és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezvényén a város ma oly sok gondot jelentő közlekedési és városfejlesztési problémái, valamint a hosszú távú megoldást jelentő fejlesztések (autópálya fejlesztés, utak, parkolók létesítése stb.) kerültek áttekintésre, megvitatásra. A szakbizottság beszámolt a 2002– 2005. évi tevékenységéről a PAB elnökségi ülésén (2006. március 22.). A XI. Fizikai és Csillagászati Szakbizottságnak 16 tagja és 4 munkabizottsága van. A szakbizottság legfontosabb célja olyan regionális együttműködés keretfeltételeinek a biztosítása, amelyen belül az egyes partnerek hatékony együttműködése folytán az európai kutatásokba való bekapcsolódás, illetve ennek folyományaként nagyobb léptékű pályázati források elérése válik lehetővé. A szakbizottság 2006-ban a következő eseményeket szervezte: „A 20 éve történt csernobili reaktor baleset egészségügyi és társadalmi hatásairól”; „Lineáris gyorsító és Co-ágyú terápiás alkalmazásai a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetében”; Tudományos ülés a Bajai Csillagvizsgálóban (BKMÖCSI); „Radio-diagnosztikai vizsgálatok különböző módszerei a PTE Radioizotóp Laboratóriumában”. A szakbizottság tagjai szervezték meg a Matematika-, fizika-, és számítástechnika oktatók XXX. konferenciáját 2006. augusztus 23–25. között Pécsett. A 125 résztvevő 6 szekcióban összesen 108 előadást tartott. Említésre méltó még a II. Fényszennyezés Konferencia.
25
Tudósklub A klub sikeres programjával gazdagította a régió tudományos aktivitását. Ilyenek voltak: Csányi Vilmos akadémikus: „Beszélgetés az etológussal, íróval”; Petrétei József, igazságügy miniszter: „Törvényalkotás, kormányműködés”; Szolcsányi János akadémikus: „Eredmények, csapdák és perspektívák a gyógyszerkutatásban”; Debreczeni László, Péter Károly, Szolcsányi János: „Beszélgetés az 1956-os magyar forradalom résztvevőivel”; Bélyácz Iván akadémikus: „Költségvetési problémák és kilábalási esélyek”.
Szegedi Területi Bizottság (SZAB) A SZAB a 2006. évben 13 szakbizottságban és 77 munkabizottságban végezte munkáját. Az akadémikusok száma összesen 25 fő: 18 fő rendes és 7 fő levelező tag. A három megyében összesen 1021 tudományos minősítéssel rendelkező köztestületben regisztrált kutató dolgozott. Ebből 235 tudomány doktora, 786 kandidátus és PhD fokozatú. A SZAB Titkársága Alapító Okiratában előírt változás következtében, 2006. május 1-jétől Molnár József egyetemi tanárt a SZAB Titkárság vezetőjévé nevezték ki (2005 októberétől a SZAB tudományos titkára volt). A SZAB elnöksége általában havonta egy alkalommal ülésezett és vitatta meg a mindig aktuális kérdéseket, problémákat. A székházban 2006-ban összesen 405 rendezvény szerveződött. Ebből tudományos 283 volt. A rendezvények nagyobb része díjmentes, ami szakbizottsági tudományos ülést és a pályakezdő fiatal kutatók PhD-védését jelenti (összesen 39).A rendezvényeket megközelítőleg 15 000 fő látogatta. A SZAB továbbra is helyet adott a székházban megtartott előadásoknak, és az ahhoz kapcsolódó szakmai bemutatóknak, kiállításoknak, segítve ezzel a tudományos továbbképzést. A rendezvények a néhány órás tudományos üléstől kezdve a több napos nemzetközi konferenciáig terjedtek. Az elnökség ez évben is kiemelt feladatának tekintette az önkormányzatokkal való szoros együttműködést, kapcsolattartást. Fontos, hogy a három megye tudományos közéletének összehangolása és a tudományos eredmények terjesztése mellett, a SZAB a továbbiakban is közvetlen együttműködést tartson fenn a társterületi bizottságokkal is. Ennek érdekében, minden évben sor kerül a területi bizottságok elnökeinek-titkárainak-szervezőtitkárainak találkozójára. A házigazda 2006. évben a Miskolci Területi Bizottság volt, melyen a SZAB-ot két fő képviselte. A SZAB és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriuma a határon innen és túli régióban folyó kutatómunka ösztönzése érdekében pályázatot hirdetett Bács-KiskunBékés és Csongrád megyék, ill. a Vajdaság, Temes és Arad megyék tudományos tevékenységet végző dolgozói/hallgatói számára. A pályázatokat két kategóriában hirdette: felnőtt/dolgozók, ill. hallgatók: I. h. 40 000,- Ft+SZAB ezüst emlékérem, II. h. 30 000,- Ft, III. h. 20 000,- Ft; középiskolás diákok: I. h. 10 000,- Ft, ezüstérem nélkül, II. h. 8 000,- Ft, III. h. 6 000,- Ft és dicséret. A szakbizottságok – a tudományos utánpótlás érdekét is szem előtt tartva 235 pályatételt hirdettek meg, melyre 39 pályázat érkezett. A szakbizottságok előterjesztése alapján a SZAB elnöksége és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriuma összesen 37 főt részesített pénzjutalomban: I. helyezett 13 fő, II. helyezett 12 fő, III. helyezett 12 fő, Dicséret (Oklevél) 2 fő. A pályázatok díjkiosztására december 14-én került sor. A díjakat Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke és Mészáros Rezső akadémikus, a kuratórium elnöke adta át ünnepélyes keretek között. A díjazás pénzügyi forrásait szponzorok támogatták: az MTA, a SZAB saját alapítványának kamatai, a szegedi polgármesteri külön keret és a Szegedi Biztonságpolitikai Közalapítvány, összesen 1.140 EFT-ban. A SZAB 2006-ban két főt részesített könyvtámogatásban. A határ menti kapcsolatok bővítése érdekében a kapcsolattartás folyamatos volt. Az MTA Határon Túli Kapcsolatok Titkárságától kapott keretből a kapcsolatok ápolására 2006-ban összesen 717 EFt-ot használtak fel konferencián, tanácskozáson vagy kutatási tapasztalatcserén való támogatásra, elsősorban a Szegedre érkezőknek. A SZAB-hoz mintegy 254 határon túli köztestületi tag tartozik – ebből 157 fő Szerbia és Montenegróból, 97 fő Romániából. A határon túli koordinátorok – Gaál Ferenc (Újvidék), Szabadai Zoltán (Temesvár) – rendszeresen részt vettek az elnökségi üléseken és informálódtak a SZAB tevékenységéről, a magyar tudományos életről. A határon átnyúló együttműködések aktivizálásának elősegítése érdekében a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, segítve a DKMT Eurorégió projekt-adatbázisának összeállítását, adatokat kért a határon átnyúló
26
fejlesztési elképzésekről a három ország határ menti térségeinek fölzárkóztatására, fejlesztésére vonatkozóan. A kért adatlapot továbbították a SZAB határon túli koordinátorainak és az egyetem felé is, hogy tervezett projektjüket küldjék meg az illetékeseknek. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának kolozsvári ülésén (március 8.) döntötték el, hogy kihelyezett ülést tartanak Szlovéniában június 27–28-án Lendván, melyen kívánatos lenne a területi bizottságok jelenléte is. A két napos tanácskozáson szerepelt „A határon túli magyar tudományos műhelyek működésének regionális megközelítése”, valamint az „Értelmiség- és kutatóképzés a kis létszámú magyar kisebbségi régiókban és szórványterületeken” c. témakör. A bizottságot a kétnapos tanácskozáson a SZAB elnöke és a titkárság vezetője képviselte, akik javasolták a tanácskozáson elhangzottakat a további együttműködésben, tudományművelésbe beépíteni. A SZAB együttműködő partnereivel – Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Logisztikai Egyesület Dél-magyarországi Képviselete, a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Csongrád Megyei MTESZ, Somogyi Károly Városi Könyvtár – kialakított programjai stagnálnak, ill. lassú ütemben haladtak. A kamarával és a logisztikai központtal a közösen kiírt pályatételek folyamatosan meghirdetésre kerültek. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ Alapítvány Tóth László elnök támogatásával és Botka László polgármester külön polgármesteri alapjából 2006ban is jelentősebb anyagi hozzájárulást biztosított a SZAB díjnyertes pályázataihoz Az Akadémiai Könyvszemle iránt egyre nagyobb volt az érdeklődés. A sorozat első mentora Kristó Gyula akadémikus volt, halála után Péter László emeritus professzor egészen 2006. június 1-jéig szervezte tovább, majd ez év októberétől átadta a szervezést Tandi Lajosnak, a Szeged c . lap főszerkesztőjének. 2006-ban összesen 9 rendezvény szerveződött. A médiával, a tömegkommunikációval a bizottság kapcsolata általában jónak mondható. A rendezvények látogatottságát kedvezően befolyásolta az MTA és a SZAB saját honlapja, így a székházban megtartott rendezvényekről az érdeklődők azon keresztül is értesülhettek, és a nyitottsága miatt látogathatták is azokat. A SZAB történetét Minker professzor úr készítette el a SZAB elnökének biztatására (várható megjelenés 2007. I. negyedéve).
Magyar Tudomány Ünnepe A Magyar Tudomány Ünnepe Rendezvénytanácsa úgy döntött, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe országos megnyitóját Szegeden rendezi. Így a SZAB-ot az a megtiszteltetés érte, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat lebonyolításában házigazdaként, helyi társszervezőként részt vállalhat a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ szakmai és logisztikai partnereként. A rendezvénysorozat központi témaköre „Evolúció, Fejlődés, Revolúció” volt. Az országos díszünnepség megnyitójára november 6-án került sor a Szegedi Tudományegyetem Új Kulturális Centrumában (TIK). Az ülés elnöke Szabó Gábor, az SZTE rektora volt. Köszöntőt mondott Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, Telegdy Gyula, a SZAB elnöke, Botka László, Szeged város polgármestere és Szabó Gábor, az SZTE rektora. Az ünnepi előadást Venetianer Pál akadémikus tartotta „Az evolúció a számok és a kísérletek tükrében” címmel, majd díjátadásokra került sor és befejezésül az SZTE Harsonaegyüttes műsora hangzott el. A központi megnyitó után, a SZAB is méltóképpen ünnepelte a Magyar Tudomány Ünnepét a november 6-ától november 16-áig terjedő időszakban. A szak- és munkabizottságoknak ismételten lehetősége nyílott előadások és könyvbemutatók tartására is az ünnep alkalmából tetszés szerinti időpontban és témakörben, többnyire a SZAB székházában. Ebből az alkalomból összesen 22 rendezvényt szerveztek, és mintegy 143 szakmai előadást hallhattak a szakemberek, érdeklődők, akik az ünnepi programfüzetből, az MTA és a SZAB honlapjáról, valamint a médián keresztül értesülhettek a rendezvényekről. Ezen túlmenően a régióban Kecskeméten 71, Baján 23, Kiskunhalason 9, Kalocsán 10, Békéscsabán 11 előadás hangzott el. Évek óta hagyomány, hogy a SZAB-hoz kapcsolódó rendezvényként vidéken is sor kerül az ünnepi előadássorozat megtartására, melyen a SZAB is képviseltette magát egy-egy előadással, így Kecskeméten november 2-án Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke „Az MTA SZAB célja a regionális határon is átnyúló tudományos kutatás szervezésében”, november 3-án a Megyei Tudományos Fórum plenáris ülésén Molnár József, a SZAB Titkárság vezetője „Daganatsejtek gyógyszer rezisztenciájának kérdései” és november 9-én Kiskunhalason, a Megyei Tudományos Fórumon a SZAB képviseletében Marosi Tibor főiskolai docens, PhD „Élelmiszerbiztonság, állami felelősség és piaci verseny” címmel tartott előadást. A kecskeméti programon négy határon túli előadó is szerepelt.
27
A szak- és munkabizottságok működése A Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság A Magyar Tudomány Ünnepén tartott reprezentatív konferenciát „Elméleteink 2000 körül” címmel. Meghívott vendégelőadó Bacsó Béla (ELTE) volt. Majd a szak- és munkabizottságokat reprezentálva, tizenkét előadás hangzott el az irodalom, kultúra, nyelvészet, filozófia, neveléstudomány, történelem, néprajz és a modern filológia területéről. A Nyelvészeti Munkabizottság Nyelvészeti Műhely sorozatában elhangzott Berta Árpád „A kelet-európai rovásírás újabb emléke” c. előadása. A Modern Filológiai Munkabizottságban Vígh Éva „Virtutes elocutionis and Virtutes Morales. Retorika és etika az olasz klasszicizmus értekezésirodalmában” c. könyvbemutatójára került sor. A Filozófia és Történettudományi Szakbizottság fő működési területei, formái a konferenciák, emlékülések, kerekasztal-beszélgetések voltak és részben törekedtek a regionális, ill. a határokon átívelő szakmai együttműködésekre. A Magyar Történeti Munkabizottság „Ifjúság és forradalom” címmel, a MEFESZ megalakulásáról szervezett tudományos tanácskozást hazai és külföldi szakemberek részvételével. Az esemény súlyát növelte, hogy bevezetőként Sólyom László, köztársasági elnök tartott előadást az ifjúság 56-os képéről, amelyen francia, olasz, szerb, román, ukrán és hazai történészek is részt vettek. A Magyar Történeti, Egyetemes Történeti és Hispanisztikai Munkabizottság történészei számos jelentős nemzetközi konferenciát, tudományos rendezvényt tartottak az év legfontosabb történelmi eseménye, az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán. Az Embertani és Régészeti Munkabizottság képviselői részt vettek Újvidéken a szerb, vajdasági és temesvári szakemberekkel együtt a Duna–Tisza–Körös–Maros eurorégió szakmai előkészítő tanácskozásán és együttműködési szerződéseket írtak alá. A Jogtudományi Szakbizottság az illetékes tanszékekkel közösen két professzor halálának 25 éves évfordulójáról emlékezett meg tudományos üléseken („Martonyi-János emlékülés”, „Fonyó Józsefemlékülés”). Professzoraik életútjának méltatásán túl alkalom nyílt az adott tudományszakok néhány aktuális problémáinak megbeszélésére is. A Gazdaságtudományi Szakbizottság és a GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete közös rendezvéyne volt a „A lisszaboni folyamat Magyarországon”. Csaba László „A magyar gazdaság az Európai Unióban és az euró bevezetése” címmel tartott előadást. A szakbizottság a GTK együtt szervezte és bonyolította le az OTDK helyi döntőjét. A Matematikai és Fizikai Szakbizottság Matematikai Munkabizottsága workshopot rendezett („Logic and combinatorics”). Előadást tartott Riko Safaric (Maribor): „Tele-operation”, Illés Tibor (ELTE): „Lineáris komplementaritási feladatok megoldása belsőpontos módszerrel: általános eset” címmel. A Fizikai Munkabizottságban Berkó András „Két korszak határán, a felülettudománytól a nanotechnológiáig” és Földes István (KFKI) „Szabályozott termonukleáris fúzió (utak, lehetőségek” előadásai hangzottak el. A Kémiai Szakbizottság, a Gyógyszerészeti Szakbizottság, az SZTE Gyógyszeranalitikai Intézete és a Victor Babes Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (Temesvár) rendezvénye volt: Szabadai Zoltán „Tudományos kutatóképzés és eredmények a Temesvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerészeti Karán”. Az Anyagtudományi Munkabizottságban Szabó Gábor akadémikus „A szegedi műszaki képzés fejlesztésének jelenlegi állása”, míg a Szervetlen és Fizikai Kémiai Munkabizottságban Speier Gábor (Veszprém) „Kvercetin dioxigenáz modellrendszerek vizsgálata” címmel tartott előadást. A Föld- és Környezettudományi Szakbizottság kiemelt rendezvénye volt a „Xth Congress of Hungarian Geomathematics” nemzetközi szimpózium, amelyen 42 előadás hangzott el, 15 poszter bemutatásával. A résztvevők száma 83 fő volt. A Földrajzi Munkabizottság szervezte az MTA Társadalomföldrajzi Bizottságának kihelyezett ülését, amelynek célja, hogy a bizottság tagjai megismerjék a Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék PhD-hallgatóinak tevékenységét. A Biológiai Szakbizottság rendezésében a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadást Vigh László akadémikus, a „Straub Örökség” Alapítvány megalakulása 10. évfordulójának alkalmából. A Biofizikai Munkabizottság tagjai szervezték a „8th International Conference on Membrane Redox Systems and Their Role in Biological Stress and Disease” c. nemzetközi konferenciát. A Neurológiai Munkabizottság rendezésében az érdeklődők meghallgathatták Sánta Péter–Jancsó Gábor–Nagy István „Az elsődleges szenzoros neuronok inzulin érzékenysége: egy új faktor a nociceptor működés szabályozásában” c. előadását. A Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság tagjai rést vettek a „XII. Növénynemesítési Tudományos Napok”-on Budapesten.
28
Az Orvostudományi Szakbizottság Alapellátásban Dolgozó Orvosok Munkabizottsága „A tápcsatorna betegségei, funkcionális gastroenterologia” c. továbbképző konferencia szervezésében vett részt Békéscsabán. A CSAKOSZ-szal minden évben megrendezik a tudományos programmal egybekötött „Életműdíj” kiosztását, amelyet 2006-ban Morva Lászlónak ítélt a tudományos bizottság. Az Egészségtudomány-történeti Munkabizottságban elkészült és lektorálásra került „A SZAB története 1961–2006” kézirata Minker Emil szerkesztésében. A Fogászati és Szájsebészeti Munkabizottság rendezte a hagyományos Tudományos Továbbképző Konferenciát és Fogorvostalálkozót, melyen 36 előadás hangzott el neves bel- és külföldi előadótól. A Humángenetikai Munkabizottság és az SZBK Genetikai Intézete közös szervezésében részt vettek a „Genetikai Műhelyek Magyarországon” c. konferencián, valamint a Magyar Humángenetikai Társaság győri konferenciája tudományos programjának összeállításában. A Klinikai és Kísérletes Sebészeti Munkabizottság közreműködött a a „Szeptikus sebészet”, a „Sebészeti onkológia” c. továbbképző tanfolyamok szervezésében Szegeden. A Pszichiátriai és a Neurológiai Munkabizottság Huszák István és Heiner Lajos emlékére tudományos ülést rendezett. A Sporttudományi Munkabizottság részt vett a „Tudomány a sportért” konferencia Szegeden,. Somfai Attila tartott előadást „A szív és a tüdő teljesítményének mérése” címmel. A Mezőgazdasági Szakbizottság Növénytermesztési és Növénynemesítési Munkabizottság és Kertészeti Munkabizottság: „Alföldi kenyér, szőlő és bor fajtabemutató”-t tartott. A Növénytermesztési és Növénynemesítési Munkabizottság „Kalászos fajtabemutató”-t szervezett Táplánszentkereszten, „Napraforgó bemutató”, Kiszomborban. A Kertészeti Munkabizottság „Biomust kóstolása” (Biotermékek előállítása és terjesztése) c. rendezvényen az egészséges és tápláló termékkel Kecelen, a TG Virágdekor Középiskolában a tanulók véleménykutatását végezte. A Műszaki Szakbizottság Élelmiszertudományi Munkabizottságában meghallg0atták Pollákné Faragó Katalin „Élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség” és Bartók Tibor „Fumoniz kutatás újabb eredményei” c. eredményeit. A Gépészeti és Elektronikai Munkabizottság szervezte „Szakmai nap a műszaki felsőoktatásban bevezetendő bolognai rendszerű képzésről” rendezvényt Kecskeméten. Az Építési és Városrendezési Munkabizottság közreműködött Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és munkatársainak közös kiállításának megnyitójában. A kiállítást megnyitotta Novák István elnök. A „Település-City logisztika” c. kiállításon megemlékeztek a váratlanul elhunyt Zilahy János Péterről, a munkabizottság titkáráról. A Gyógyszerészeti Szakbizottság Gyógyszerkutatási Munkabizottsága és a Kémiai Szakbizottság szervezésében meghallgatták Giuseppe Romeo (Catania) „Alfa-1 adrenoreceptor szubtípusok” c. előadását. Az Officinai Gyógyszerészeti Munkabizottság, a Kórházi-Klinikai Munkabizottság és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság rendezvénye a Rozsnyai Mátyás előadói verseny, amely a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó fiatalok tudományos eredményeinek bemutató rendezvénye. A Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Oktatáselméleti Munkabizottsága szervezte a „Mire nem elég az általános iskola? – Iskolázottság, írásbeliség és foglalkoztatási esélyek Keleten és Nyugaton, az ISLS tükrében” c. rendezvényt. A Pályalélektani Munkabizottságban William E. Schulz (Winnipeg, Kanada) előadása hangzott „A pályatanácsadás komplex elmélete” címmel, Kecskeméten. A Tehetségfejlesztés és Minőségbiztosítás Munkabizottság keretei között Kiss Endre (ELTE) tartott Nietzsche-bemutatót legújabb könyvének megjelenése apropóján.
SZAB Tudósklub Egyesület A klub folytatta tevékenységét, 2006-ban összesen hat programot rendezett négy meghívott vendégelőadóval. Az év eleji újévi fogadásnak és az őszi szalonnasütésnek változatlanul nagy sikere és hagyománya van a klubtagok körében. Működését elsősorban a tagsági díjak befizetéséből finanszírozta. A nyugdíjas klubtagoknak a tagdíjmentességet továbbra is biztosította.
Veszprémi Területi Bizottság (VEAB) A VEAB tevékenységének legfontosabb célja az Észak-Dunántúl régióban folyó tudományos munka ösztönzése, támogatása és koordinálása, s ezáltal a régió és az ország gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésének a tudomány eszközeivel való előmozdítása. Alapvető feladata a régióban működő tudományos kutatók munkájának összefogása és támogatása, a régiót érintő különböző gazdasági, területfejlesztési és környezetvédelmi döntések tudományos megalapozása, a tudomány eredményeinek közvetítése és népszerűsítése az érdeklődő nagyközönség felé. A VEAB működési területe Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye.
29
A VEAB 2006. évi első ülését márciusban a Dunaújvárosi Főiskolán tartotta, ahol a vezetőség tájékozódott a főiskola működéséről, majd elfogadta a következő év munkatervét. A második ülésre júniusban került sor a veszprémi székházban. Az ülésen a bizottság tagjai döntöttek a 2006. évi „Az Év Kutatója” cím odaítéléséről. A címre idén hatan pályáztak az élettudományok, a természettudományok és matematika valamint a társadalomtudományok területén. A 2006-os évben három fiatal kutató részesült a díjban: Abonyi János (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar), Kiss Gyula (Pannon Egyetem, Környezettudományi Tanszék) és Szulovszky János (MTA Történettudományi Intézet, a kézművesipar története). A VEAB harmadik ülésére októberben került sor a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. Az ülésen Gadányi Károly rektor beszámolt a főiskola tevékenységéről, majd a bizottság tagjai értékelték a VEAB-pályázatokat és döntöttek a VEAB-emlékérmek adományozásáról. 2006-ban Birkner Zoltán és Balla Emőke kapta ezt a kitüntetést. A Veszprémi Akadémia Bizottság két „plenáris” ülést rendezett 2006-ban. Az elsőt júniusban, amikor a VEAB szak- és munkabizottságainak az elnökei és titkárai találkoztak és beszélték meg a teendőiket. Ezen Vörös Lajos, az MTA Tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa tartott tudományos előadást a Balaton flórájáról és faunájáról. A második plenáris ülésre decemberben került sor, amikor a VEAB hagyományos év végi közgyűlésén az elnök értékelte az elvégzett munkát, átadásra kerültek a VEAB-emlékérmek, valamint a VEAB-pályázat díjai. Tudományos előadást Pusztay János, a VEAB alelnöke, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tanára tartott. Májusban a VEAB és a PAB közös szervezésében sor került a „Nyelv- és irodalomtudományi kutatások a Dunántúlon” című konferencia megrendezésre Veszprémben a VEAB székházában. Október 12-én Nagykanizsán a VEAB és a PAB közösen megrendezte a Pannon Tudományos Napot. A rendezvény keretében második alkalommal sor került a dunántúli kutatók seregszemléjére. A kutatók körében nagy érdeklődés nyilvánult meg, több mint nyolcvanan jelentkeztek, hogy beszámoljanak legfontosabb eredményeikről. Az előadók közül öten díjban részesültek. A VEAB-székházban „Tudomány és társadalom" címmel előadássorozat („regionális Mindentudás Egyeteme”) zajlott 2006-ben is. A sorozat célja a tudomány magas szintű népszerűsítése, a tudomány legújabb eredményeinek közvetítése a nagyközönség, az egyetemi hallgatóság és nem utolsósorban a középiskolás diákok felé. Az előadások megtartására a természet- és társadalomtudomány kiváló hazai képviselőit kérte fel a VEAB vezetősége, beleértve az Észak- és Közép-Dunántúli régió kutató- illetve felsőoktatási intézményeinek szakembereit. Nyolc előadás megrendezésére került sor. Pléh Csaba, Török Ádám, Szolcsányi János, Marosi Ernő, Prékopa András, Ferdinandy György, Romsics Ignác és Pusztay János tartott előadást. A VEAB Titkársága a VEAB Kulturális Egyesületével karöltve 6 komolyzenei hangversenyt szervezett, ezeken a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói és mások koncerteztek. Decemberben a veszprémi Liszt Ferenc kórustársaság adventi koncertet adott a székház nagytermében. A VEAB decemberi közgyűlésén a veszprémi Dohnányi Zeneművészeti Szakközépiskola hallgató léptek fel. A Veszprémi Egyetem Doktori Iskolái a PhD-védéseket a VEAB-nál tartották. A VEAB Tudományos Alapítványa támogatást kapott: Győr Universitas Alapítványtól és Veszprém Megyei Jogú Várostól.
Magyar Tudomány Ünnepe Az Év Kutatója díjakat három fiatal kutatónak (Abonyi János, Kiss Gyula, Szulovszky János) november 18-án Székesfehérváron a Kodolányi Főiskolán, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett tudományos ülésen adta át Mészáros Ernő akadémikus, a VEAB elnöke. A tudományos ülés témája az 1956-os forradalom volt. A tudományos ülés vitaindító előadását Romsics Ignác akadémikus tartotta. Az előadók között volt többek között Kahler Frigyes, Erwin A. Schmidl, J. Nagy László, Horváth Miklós, Hervainé Szabó Gyöngyvér, Farkas Gábor és mások.
A szak- és munkabizottságok működése A VEAB keretein belül 2006-ban a 12 szakbizottságban 78 munkabizottság működött. Az MTA VEAB Titkársága és a VEAB munkabizottságai 2006-ban összesen 105 rendezvényt (konferencia, előadások, szak- és munkabizottsági értekezletek) szerveztek a veszprémi székházban, illetve az Észak-Dunántúli régió településein Veszprém, Győr, Sopron, Fehérvár, Komárom, Dunaújváros, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely stb.). A jelentősebbek rendezvények, konferenciák:
30
– „1956: Híd a világ és Magyarország erdészeti és faipari tudományossága között.” Tudományos emlékülés Sopronban az Erdészeti Szakbizottság és a Soproni Tudós Társaság szervezésében. – Műszaki Kémiai Napok (hagyományos rendezvény) a VEAB-ban. – Komáromi Napok: „A várostérségi egyenlőtlenségek Európában” (Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság). Április 28-án Komáromban, a városházán. – A Büntetőjogi Munkabizottság Söjtörön tartott kötetbemutató tudományos ülést. – A Filozófiai Munkabizottság „Nyelvfilozófia – nyelvklinika?” címmel tartott konferenciát, egy másik tudományos összejövetelen pedig Jean Paul Sartre munkásságáról értekeztek a VEAB-ban. – A Szociológiai Munkabizottság tagjai „A non-profit szektor szerepé”-ről értekeztek – A Regionális és Területfejlesztési Munkabizottság a „Dunamenti agglomeráció lehetséges területfejlesztési irányai” címmel rendezett konferenciát Lábatlanban. – Az Energetikai Munkabizottság „A Balaton-kutatás legújabb eredményei” címmel szervezett tudományos eszmecserét. – A Fizikai Munkabizottság három tudományos tanácskozást szervezett: 1. „Igazi magyar fizikatörténet (Jedlik, Eötvös, Zemplén, Selényi, Simonyi)”; 2. „A termodinamika története” és 3. „Részecskeszimuláció alkalmazása az alacsonyhőmérsékletű plazmafizikában”. – A Fénytani és Színtani Munkabizottság „Lux et color Vespremiensis” címmel októberben rendezett konferenciát. – A Nanotechnológiai Munkabizottság két jelentős konferenciát szervezett: 1. „Nanotechnológia és a mérnöki gyakorlat”; 2. „Nanoszerkezeteken és szintétikus receptorokon alapuló bioanalitikai módszerek fejlesztése” címmel. – A Pedagógiai Munkabizottság tagjai „Az észak-pannon térség kiemelkedő pedagógusszemélyiségei”-ről tartottak előadásokat. – A Nyelv és Irodalomtudományi Szakbizottság vendége volt Kiefer Ferenc, Kiss Jenő és Maróth Miklós. Mindhárom akadémikus előadást tartott a VEAB-ban. A szakbizottság szervezésében ifjú kutatók mutatkoztak be a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. – A Germanisztikai Munkabizottság vendége volt két külföldi professzor: Peter Ernst (Bécs) és Ernest Hess-Lüttich (Bern). – A Néprajzi Munkabizottság „Háztörténetek (A dunántúli németek története és kulturális jellemzői)” címmel rendezett kiállítást és tudományos konferenciát Veszprémben. – A Zenetudományi Munkabizottság „Mozart művei a 18-19. századi Veszprémben” címmel rendezett előadást.
Kiadványok
Büntetőjogi tanulmányok VII. Versenyképesség és regionalitás. Tanulmánykötet az azonos című Komáromban megtartott tudományos konferencia anyagai alapján. Tudományos előadások 2006. Válogatás a VEAB-székházban és a nagykanizsai Pannon Tudományos Napon elhangzott előadásokból
31
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Március 22-én került sor Nádler István festőművész „Esterházy Péter portréi” című akadémiai székfoglaló kiállítása. Április 12-én Konok Tamás festőművész „Sine loco et anno” című akadémiai székfoglaló kiállítását Philippe Zeller francia nagykövet nyitotta meg. Április 22-én fogadták a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián Jorge Semprún spanyol írót, a 2006. budapesti könyfesztivál díszvendégét, a 2006. évi Budapest Nagydíjast. Április 24-én Sárosi Bálint népzenekutató megtartotta „Hiteles népzene” című székfoglaló előadását. Június 6-án Ferencz Győző író versekkel kísért székfoglaló előadására került sor. Június 12-én rendezték Szabó Magda „Békekötés”, Lator László „A tér, a tárgyak” című új kötetének dedikálással egybekötött bemutatóját az Európa Könyvkiadóval karöltve. Június 12-én a SZIMA néhány képzőművész tagjának kezdeményezésére jött létre Gáyor Tibor, Haraszty István, Hetey Katalin, Konok Tamás, Maurer Dóra, Vera Molnár, Nádler István és Nemes Judith kiállítása. A tárlatot Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Dieter Ronte, a bonni Kunstmuseum igazgatója nyitotta meg. Augusztus 19én Orosz István grafikusművész „Felhők Poloniusnak” című akadémiai székfoglaló kiállítása nyílt meg. Szeptember 17-én volt Orosz István fenti kiállításának finissage-a. A művész ekkor tartotta meg „…nothing but confusion” című székfoglaló előadását. Szeptember 19-én Mészáros Márta 75., Jancsó Miklós 85. születésnapját ünnepelék. A Magyar Nemzeti Filmarchívumból erre az alkalomra levetítettek a művészek régi dokumentumfilmjeiből négyet. Október 14-én fogadták a SZIMÁ-ban a Szász Művészeti Akadémia néhány képzőművész tagját. Német nyelvű rövid előadásokra, majd kötetlen beszélgetésre került sor a résztvevőkkel. A találkozót megtisztelte jelenlétével Beke László, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója. November 23-án Várady Szabolcs költő versekkel kísért „hármas” székfoglaló előadása a műalkotás születésének alkímiájába engedett betekintést. December 18-án Závada Pál író „Kulákok és fényképészek” című vetített képes székfoglaló előadását hallgathatták meg és láthatták az érdeklődők. Kovács Anikó, a SZIMA ügyvezető titkára 2006. március 1-jével nyugdíjba vonult, utódja Ferch Magda. Fájdalmas veszteségek érték az elmúlt évben a SZIMÁ-t. Május 8-án elhunyt Somlyó György írótműfordító, a SZIMA alapító tagja, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja. Június 16-án hunyt el Domokos Mátyást, a hazai irodalmi élet kimagasló egyénisége, a SZIMA alapító tagja, aki 1992 és 1998 között akadémia alelnöke, illetve ügyvezető elnöke is volt. November 27-én Londonban elhunyt Határ Győzőt, aki 1993 óta volt a SZIMA tagja.
32
