Ágazati tanulmány a cukoriparban folyó szociális párbeszédről 1. Az ágazat jellege, struktúrája: 1.1
A magyar cukoripar helyzete A rendszerváltozáskor Magyarországon 12 cukorgyár működött. A cukorgyárak privatizációja 1991-ben kezdődött és 1997-ben fejeződött be. A privatizációs folyamatban Európa három legnagyobb cukorgyártója - az Agrana International AG, az Eridania Béghin Say és az Eastern Sugar szerzett többségi tulajdont a hazai cukorgyárakban. Jelenleg 6 működő cukorgyár van Magyarországon. A két dunántúli gyár, a kaposvári és a petőházi a Magyar Cukor Rt. tulajdonában van, melynek többségi részvényese az Agrana International AG. A Béghin Say három cukorgyárat üzemeltett hazánkban, a hatvanit, a szerencsit és a szolnokit. A hatodik, de feldolgozó kapacitását tekintve a legnagyobb (10.000 tonna répa/nap), s egyben legfiatalabb (alapítás 1979) cukorgyár a kabai, melynek többségi tulajdonosa az Eastern Sugar. A gyárak átlagos napi feldolgozó kapacitása az elmúlt 12 évben a korszerűsítésnek és a racionalizáció jegyében történt gyárbezárásoknak köszönhetően 74 %-kal növekedett. A jelenlegi 6 gyár összes cukorrépa feldolgozó kapacitása 40.200 t répa/nap, az átlagos kapacitás 6.700 t répa/nap/gyár. Az elmúlt öt év során átlagosan egy kampányban 3,2 millió tonna répát dolgoztak fel és 415 ezer tonna cukrot gyártottak. A magyarországi termelés 85-95 %-a belföldön értékesül. Répacukor export az időjárási ingadozások miatt kialakult esetleges többlet termelés levezetése érdekében történt. Az 1997-2001 közötti időszak átlagát tekintve a belföldi értékesítés 60-65 %-a került közvetlenül a belkereskedelembe. Az egy főre eső cukorfogyasztás a KSH adatai alapján jelenleg 38,3 kg.
1.2. Az ágazat intézményrendszere A cukorgyártók érdekképviseleti szervezete a Cukoripari Egyesülés (CIE), melyet az alapító tagok 1992-ben hozták létre azzal az a céllal, hogy tagjai között összehangoló és részükre érdekképviseleti tevékenységet végezzen. A CIE a cukoripari társaságok érdekeinek összehangolásán túl kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, hazai és nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és szövetségekkel, biztosítja a cukoriparon belüli és azon kívüli adat- és információáramlást, részt vesz a jogszabályelőkészítésben, figyelemmel kíséri a gazdasági szabályozók alakulását. Az ágazathoz szorosan kapcsolódó államigazgatási szervek az FVM Agrárrendtartási Hivatal (ARH) és az Agrárintervenciós Központ (AIK). Az ARH az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával, valamint a törvény szerinti információs rendszer kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatokat látja el. Az AIK az agrárpiac szabályozásával kapcsolatban hozott döntések végrehajtó szervezete. 1.3. EU cukorpiaci szabályozás Az Európai Unióban a cukorágazat a tejszektor mellett a legszabályozottabb piac. Az EU 50 milliárd eurós agrárköltségvetésében a cukorrendtartásra 2 milliárd euró, a keret 4 %-a jut. Az EU cukorpiaci szabályozásának 1968-as bevezetése óta eltelt több mint három évtized alatt a cukorágazat megerősödött, sőt jelentős többletet is termel (ellátási gondok egyáltalán nincsenek). A rendtartás lényegében változatlanul működött az eltelt időben, a legutóbbi, 2001. májusi módosítások azonban 2006 utánra jelentős, akár alap-
vető változásokat is előrevetítenek. A 2001. májusi reformok közül legnagyobb vitát a raktározási költség visszatérítési rendszer eltörlése váltotta ki. Emellett döntés született évi 115 ezer tonnás kvótacsökkentésről, amely a jelenlegi termelés volumenéhez viszonyítva minimális mértékű (1%), illetve a minimális készletezési kötelezettség eltörléséről. Azonban a lényegi elemek, melyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra, a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa döntésének értelmében fennmaradnak 2006-ig: ♦ Kvótarendszer (termelési és importkvóták) ♦ Intézményes árak rendszere ♦ Önfinanszírozó jelleg ♦ Importvédelem (közösségi preferencia elve) ♦ Preferenciális import (ACP országokból) 1.4. Magyar termékpálya szabályozás Több éves előkészítő munka eredményeképpen 2001. november 6-án lépett hatályba a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásáról szóló FVM rendelet. A jogszabályalkotó szándéka szerint a rendelet az EU csatlakozásig terjedő időszak cukorpiaci működését hivatott szabályozni. A jogszabály megalkotásánál célként fogalmazódott meg, hogy a magyar termékpálya szabályozás a hazai jogszabályi és gazdasági lehetőségekhez mérten már alkalmazzon uniós szabályozási eszközöket, ezzel is megkönnyítve az uniós rendszerbe való átmenetet. Ennek megfelelően került meghatározásra 400 ezer tonna fehércukor és 130 ezer tonna izoglükóz országos kvóta. A cukor gazdasági év 2002-től, az eddigi gyakorlattól eltérően július 1-jétől június 30-ig tart. Ennek megfelelően a kvótahasználat szabályai is 2002. július 1-jétől kerülnek alkalmazásra. A rendelet létrehoz egy, a termékpályához kötődő adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszert, melyet az Agrárintervenciós Központ, mint leendő uniós kifizető ügynökség működtet. Végül a rendelet meghatározza azon kérdések körét, melyekben a közeljövőben a Szakmaközi Egyezmény keretében minimálisan meg kell állapodniuk a cukorrépatermesztőknek és a cukorgyártóknak. Az erre vonatkozó egyeztetések folyamatban vannak. 1.5. EU tárgyalások Magyarország 1999-ben nyújtotta be az EU-nak a cukorra és izoglükózra vonatkozó kvótakérelmét. Ezek szerint hazánk 400 ezer tonna “A” és 80 ezer tonna “B” fehércukor, illetve 130 ezer tonna “A” és 10 ezer tonna “B” izoglükóz bázismennyiségekre tart igényt. A kvótaigény alátámasztásául benyújtott adatok megfeleltek az EU Közös Álláspontjában szereplő igényeknek. Az előzetes vizsgálatok alapján a Bizottság a tárgyalási folyamat jelen szakaszában nem lát okot arra, hogy megkérdőjelezze a Magyarország által benyújtott cukoradatok összhangját más, a Bizottság rendelkezésére álló, vonatkozó statisztikákkal. Az EU szerint a magyar cukor kvótaigény jó tárgyalási alapot jelent. Ezzel együtt az igényt az Unió magasabbnak tartja a jelenlegi termelésnél, különösen a WTO exportkorlátozásokra és az exportálható többlettermelésre tekintettel. 2.
Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban:
2.1. Szakszervezetek az ágazatban: A cukoriparban foglalkoztatottak összlétszáma 1774 fő. − ÉDOSZ keretében működő Cukoripari Dolgozók Szakszervezete: taglétszáma 866 fő , ami az összlétszámnak 48,8 %-a (ágazati szinten reprezentatív), 2
− Független szakszervezet: taglétszáma 55 fő, ami az összlétszámnak 3,1 %-a (ágazati szinten nem reprezentatív), nem tagja semmilyen tömörülésnek. − Zagyvamenti Cukorgyárak Szabad Szakszervezete a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája keretén belül működik: taglétszáma 65 fő, ami az összlétszámnak 3,7 %-a (ágazati szinten nem reprezentatív), . 2.2. Munkaadók az ágazatban: Termelő társaságok: − − − − −
Magyar Cukor Rt. Kabai Cukorgyár Rt Mátra Cukor Rt. Szerencsi Cukorgyár Rt. Szolnoki Cukorgyár Rt.
(AGRANA tulajdon) (Eastern Sugar tulajdon) (Eridiana Beghin-Say tulajdon) (Eridiana Beghin-Say tulajdon) (Eridiana Beghin-Say tulajdon)
létszám 651 fő 302 fő 261 fő 274 fő 286 fő
Egyéb szervezetek: − Cukoripari Egyesülés (a társaságok által létrehozott) − Cukoripari Kutató Intézet Kft.
8 fő 14 fő
2.3. Mely munkaadói szövetségek vannak jelen az ágazatban? A munkaadói szövetségek közül az ágazatban az ÉFOSZ, Ipar Kamara, Agrár Kamara, Munkaadók Országos Szövetsége, GYOSZ van jelen. 2.4. Milyen más munkaadókat képviselő szervezetek léteznek az ágazatban? Joint Venture, Cukoripari Egyesülés 3.
Kollektív alku jellemzői:
3.1. Ágazati kollektív szerződés: miután az ágazatban 1992 óta működik a középszintű bérmegállapodás rendszere és a bérmegállapodás a kollektív szerződés egyik fejezete a Szociális és Családügyi minisztérium több munkáltatóra szóló kollektív szerződésként fogadta el és nyilvántartásba vette. 3.2. Ágazati középszintű bérmegállapodás: az ágazatban a Középszintű Bérmegállapodás1992-ben köttetett. A Középszintű Bérmegállapodás minden évben módosításra kerül az arra az évre vonatkozó mértékekkel. 3.3
A Középszintű Bérmegállapodás jellemzése: a megállapodásban rögzítésre került: − az egyszerűsített munkaminősítési és besorolási rendszer, − a besorolási kategóriákhoz kötelező érvénnyel tarifa minimumokat fogadnak el, a munkák besorolását a Kollektív Szerződésükben rögzítik, − a megállapodásban foglaltak az aláíró felek számára kötelező érvényű,
3
− a Középszintű Bérmegállapodás határozatlan időre köttetett. − az évente módosításra kerülő azonos kampányhosszt figyelembe vevő éves szintű átlagos minimum átlagkereset növelés mértékét, valamint a besorolási kategóriánkénti tarifa minimumok az adott évre vonatkoznak. 3.4. Trendek a kollektív alku területén: a felek az évenként sorra kerülő módosítások során – figyelembe véve a lehetőségeket – a kampányhossz egységesítése mellett inflációt meghaladó mértékű fejlesztésben állapodtak meg. A felek célul tűzték ki, hogy az EU csatlakozás időpontjáig az ágazati kollektív szerződést a többi fejezettel kiegészítik, komplettá teszik. 4.
Középszintű szociális párbeszéd fórumai:
4.1. Formalizált keret: a munkaadói oldal és a munkavállalói oldal érdekegyeztető fóruma a CIE szervezésében. Feladata a középszintű bérmegállapodás előkészítése és a megállapodás létrehozása. Összetételét az ágazatban működő társaságok adják, lefedettség teljes mindkét részről.
A résztvevők összetétele: A munkaadói oldal részéről a tárgyalást vezeti a CIE főmunkatársa, tagok: az érdekcsoportok képviseletében 1-1 fő. A munkavállalói oldal részéről az ágazati szinten reprezentatív CDSZ vesz részt a tárgyalásokon. A CDSZ részéről a tárgyalást vezeti a CDSZ elnöke, tagok: a tagvállalatok titkárai. A fórum felhatalmazottsága a szerződés módosításának megállapodására szól. Finanszírozása a CIE költségvetéséből. 4.2. Közös ágazati akciók, események: egy alkalommal volt közös rendezvény a munkaadói oldal részéről a humánpolitikai vezetők és a munkavállalói oldal részéről a szakszervezeti titkárok részvételével szakmai tanfolyamon. 4.3. KSZ lefedettség Az ágazaton belül minden részvénytársaságnál kötöttek kollektív szerződést. 4.4. Több munkáltatóra vonatkozó KSZ száma: a Szociális és Családügyi Minisztérium 03220/00 számon az ágazat több munkáltatóra szóló kollektív szerződését nyilvántartásba vette. 5.
Részvételi intézmények az ágazatban:
5.1. Milyen arányban választottak üzemi tanácsokat? Az ágazat termelő vállalatainál az üzemi tanácsok működnek. A szervezettség 100 %os. Az Ágazat vállalatai közül a Magyar Cukor Rt-nél, a Kabai Cukorgyár Rt-nél, a Szerencsi Cukorgyár Rt-nél már megvolt az új üzemi tanácsválasztás. A Mátra Cukor Rt-
4
nél és a Szolnoki Cukorgyár Rt-nél ez március hónapban lesz, addig a korábban választott üzemi tanács működik. 5.2. Van-e az ágazatban olyan transznacionális vállalat, amelynél Európai Üzemi Tanács van? (hol hozták létre, mikor, magyar részvétel módja) Az Eridania Beghin-Say transznacionális vállalatnál működik Európai Üzemi Tanács (CICE), melyet az 1990-es évek elején Milánóban hoztak létre és Magyarország megfigyelőként vesz részt a munkában. 5.3. Szerepvállalás az ágazat EU-s ágazati Bizottságok munkájában. − Európai Cukorgyártók Bizottsága (CEFS): az ágazat társult tagként vesz részt a munkában, képviselő a Cukoripari Egyesülés (CIE). Ezen belül az alábbi bizottságokban: a) Általános Ügyek Bizottsága (GAC): − Takarmány Munkacsoport − Élelmiszerjogi Munkacsoport − Szociális Ügyek Munkacsoport − Környezetvédelmi Munkacsoport − Fogyasztói Ügyek Munkacsoport b) Gazdasági Ügyek Bizottsága (EAC): − EU Külker. Egyezmények Munkacsoport − Gyártási Margin Munkacsoport − Cukor Közös Piaci Munkacsoport − Répaügyekkel foglalkozó Munkacsoport − Statisztikai Munkacsoport Budapest, 2002. január 23.
5
