Adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai 2012

www.pwc.com/hu

Adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai – 2012 Adózói Felmérés – 2012. április 24.

Tartalom

Előszó

Kapcsolattartás az adóhatósággal Önadózás Ellenőrzés Hatósági eljárás Utószó helyett

4 12 15 24 26

A felmérés módszertana A felmérés kitöltésében bármely adózó részt vehetett, így a válaszokban a magánszemélyek, illetőleg társaságok véleménye is megtalálható az adókötelezettséggel, valamint az adóellenőrzéssel, az adóeljárással és az adóigazgatással kapcsolatban. A kérdések összeállításánál arra törekedtünk, hogy átfogó képet kapjunk az önadózás, ellenőrzés, hatósági eljárás területeiről az adózók válaszai alapján, amelyek nyomán feltárhatóak azok a kritikus pontok, amelyek megfelelő korrekciója elősegíti adóeljárási rendszerünk hatékonyságának növekedését.

A feleletválasztós kérdések mellett lehetőséget biztosítottunk egy-egy téma kifejtésére is, így ezek a vélemények hozzájárulnak a valóságnak megfelelő kép megrajzolásához a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogalkalmazása és mindennapi működésével kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy a felmérés fő fókuszában az adóigazgatás foglalt helyet, így a kérdések ezen szakterület feltáró elemzésére vonatkoztak, ezért a NAV elnevezés helyett az „adóhatóság” megnevezést használtuk. A felmérés kérdőívét támogató informatikai alkalmazás szigorú adatkezelési rendszere biztosítja a válaszadók anonimitását, így a rendszer csak a válaszok statisztikai értékelését végezte el.

Szeretné Ön este egy kátyúkkal borított, kivilágítatlan úton kerülgetni hazafelé a csatornázatlanság szeméthalmait, tudva azt, ha valami baj éri, a mentők másfél hét múlva érkeznek meg, de csak olyan kórházba tudják szállítani, ahova magával kellene vinni kezelőorvosát és gyógyszerészét? Kevesen mondanának igent erre a kérdésre.

Szeretne Ön egyedül fizetni mindenért, ami élhetővé teszi hétköznapjait, legyen szó akár a közoktatásról, honvédelemről, közbiztonságról, egészségügyről, szociális ellátásról, munkahelyteremtésről, közlekedésről, árvízvédelemről vagy a tiszta vízről? Biztos nem örülne ennek a lehetőségnek.

Szeret Ön adót fizetni? Kevés magyar adófizető mondana igent erre a kérdésre.

Pedig az adózás kötelezettsége megteremti azt a jogosultságot számunkra, hogy kérdéssel forduljunk az államhoz: mit is kapok mindezért? Biztos érdekes lenne megtudni, hány kilométer autópályát ér éves adóbefizetésünk, hány kisiskolás kaphat meleg ebédet adóforintjainkból, kinek a bölcsődei helyét biztosítják az adóelőlegünkből, de nem fizethetnék kevesebbet? Talán sokkal fontosabb lenne megtudni azt, mit tesz meg az állam azért, hogy sokkal többen járuljunk hozzá a közterhekhez, sokkal többen fizessük a közösségi együttélés számlájának folyamatosan növekedő végösszegét. Az állam meg kíván felelni elvárásunknak és az adóhatóság segítségével próbálja meg azokat bevonni az adózás világába, akik nem érzik magukénak a közös teherviselést. Mindannyian egyet tudunk érteni ezzel a törekvéssel, mégis sokszor kérdezzük azt, biztos a mi társaságunknál kell keresni az adóterheik jogosulatlan könnyítésében jeleskedő honfitársakat? Amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésével kapcsolatos felmérés ötlete felmerült bennünk, egyértelmű volt, el kell kerülnünk azt, hogy a feltett kérdésekkel erősítsük azt a jól hangzó, ámde kevésbé valós képet, mely szerint az adóhatóság egyetlen célja az adózó életének megnehezítése. Sokkal inkább törekedtünk arra, hogy az adóellenőrzés, adóeljárás, adóigazgatás szakterületek vizsgálatával teljes körű képet kapjunk az adórendszer adózói megítéléséről. Bízunk abban, felmérésünk eredménye az adóhatóság működésével kapcsolatos döntéshozók számára is hasznos útmutató lehet. Kelemen János Réczei Géza cégtárs igazgató

Adózói Felmérés – 2012. április 24.

3

Az elmúlt évben hány alkalommal került kapcsolatba az adóhatósággal?

Kapcsolattartás az adóhatósággal A felmérést kitöltők legnagyobb számban a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságának illetékességi körébe tartoznak. Felmérésünk időtartama alatt több mint 600 adózó tartozott ide, amelyek a költségvetési bevételek több mint 5%-át biztosítják. Ebbe a körbe azok a vállalkozások tartoznak, amelyeket Magyar országon jegyeztek be, az adóévet megelőző év utolsó napján nem álltak csődeljárás, felszámolás, vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük elérte a 3,25 Mrd Ft-ot.

Egyszer sem

12%

Ötnél többször

40%

Az igazgatóság folytatja le a NAV elnöke által elrendelt központosított ellenőrzéseket, amely kiterjed az országhatáron belüli és az országhatáron túlnyúló körbeszámlázásos ügyletekre, értékesítési láncolatok koncentrált ellenőrzésére, valamint ezen igazgatóság jár el többek között az egyes költségvetési szervek alkalmazottai, külföldi magánszemélyek, és a külföldön bejegyzett vállalkozások, továbbá a fegyveres testületek adó ügyeiben is.

Melyik Regionális Adó Főigazgatósághoz tartozik a Társaság?

Az elmúlt években számos törekvés volt a közigazgatásban az elektronikus ügyintézés általánossá tétele érdekében. Bár az adóeljárási szabályok ezt az általános törekvést korlátozzák, jelentős előrelépés tapasztalható mind az ügyfélkapu, mind az elektronikus üzenetkezelés, valamint a telefonos tájékoztatás területein. Ugyanakkor még mindig a leggyakoribb a személyes kapcsolatfelvétel az adóhatósággal, amely jelentős emberi erőforrásokat kíván, azonban ez nem jelentheti azt, hogy az ún. e-szolgáltatások bővítése fordítottan arányos viszonyban van a munkavállalók számával, mivel az adóeljárás megkívánja az adóhatóság és az adózó személyes együttműködését.

Egy és öt között

48% Érdekes az a tény, hogy még ha kevés számban is, a válaszadók között vannak olyan adózók, akik semmilyen módon nem kerültek kapcsolatba az adóhatósággal. Nagyjából azonos számban voltak azok is, ahol szinte folyamatosnak mondható az adóhatóság jelenléte.

Ez utóbbi esetekben fontos lenne vizsgálni, érvényesültek-e a törvényesség és eredményesség alapelvei, hiszen az adóhatóság csak olyan mértékben zavarhatja az adózót, amely nem akadályozza az adózó üzletmenetét (amely a felmérés későbbi eredményei esetében is látható).

Milyen módon lépett kapcsolatba az adóhatósággal?

0% 0%

62% 19%

54%

54%

0% 30%

32%

45%

4

Adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai – 2012


5

yo k

légedet t vag

na

gy

–

ne

m

–

0%

Pozitív eredménynek tekinthető az, hogy a válaszadók elégedettsége az 50%-ot megközelíti, további források biztosításával valószínűleg nagyobb mértékű elégedettség biztosítható lehet. Fontos jelzés ez, hiszen az elégedetlenek csoportjának adómentalitása jelentős mértékben befolyásolja az adómorált.

Kérjük, részletezze az adóhatósággal történő kapcsolatfelvétel főbb okait.

on e

44%

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mennyire elégedett az adóhatóság munkájával?

vag y

o k e l é g e d et t •

0 10

Nem meglepő, hogy az ellenőrzés és hatósági eljárás dobogós helyezést ért el az elégedetlenséget befolyásoló területek közül. A tájékoztatással, illetőleg ügyfélszolgálati tevékenységgel kapcsolatos elégedetlenség arra utal, hogy az adóhatóságnak a kapcsolattartás lehetőségeinek szélesebb tárházát lenne célszerű biztosítani az adózók számára, az adóeljárással összefüggő információk megismertetése érdekében. A tájékoztatási tevékenység hatékonyságának növelése

%

80%

megtérülő befektetés. Az együttműködő adózó ugyanis csökkenti az adott adózóra vetített adóhatósági költséget, mivel nem von el többleterőforrást az adóhatóság személyi állományából. A válaszadók kifejtették, hogy javítani szükséges az elektronikus árverést és adóalany nyilvántartást. Emellett fontosnak tartották kiemelni az adóhatóság munkatársai kommunikációs stílusának, technikai képzettségének fejlesztését, valamint szakmai/szektoriális ismereteik bővítésének szükségességét is.

68%

35%

Amennyiben nem elégedett az adóhatóság munkájával, milyen területen kifejtett tevékenysége miatt alakult ki ez a véleménye?

8%

44% 37% 20% 17%

Az adójogszabályok folyamatos változása miatt az adózók és az adóhatóság megkerülhetetlen feladata az adókötelezettségek teljesítését előíró rendelkezések nyomonkövetése. A jogalkalmazói jogértelmezés ugyan jelentős kockázattal jár, a felmérés jól mutatja, hogy az adózók több mint fele fordul információkéréssel az adóha-

tósághoz, annak ellenére, hogy az így kapott tájékoztatás nem használható fel a hatósági eljárások során, inkább egyfajta iránymutatásként szolgál. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott tájékoztatás miatt az adózót kár éri, hiába fordul bírósághoz közigazgatási eljárásban okozott kárra hivatkozva. Mivel a tájékoztatás nem hatósági intézkedés, a bekövetkezett kár miatt az adózó csak abban az esetben

8%

mentesül a kár viselése alól, ha bizonyítani tudja, adókötelezettsége elmulasztása azért következett be, mert magatartására az adóhatóság tájékoztatása számottevő mértékben hatott. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében szintén felhívta a figyelmet arra, az adóhatóság tájékoztatása nem mentesíti az adózót a jogszabályok ismerete alól.

13%

6



7

Igénybe vette-e már az adóhatóság egyedi regisztrációhoz kötött tájékoztatását (Ügyintéző Contact Center – ÜCC)?

A felmérés az adóhatósággal történő kapcsolatfelvétel terén érdekes ellentmondásra mutatott rá.

Ha személyesen jár el, hatékonynak tartja az ügyintézést? Nem

Igen

33%

29%

Az adózók jelentős számban tartják hatékonynak a személyes ügyintézést, mégis a megkérdezetteknek csupán fele elégedett a munkatársak elérhetőségével, segítőkészségével, felkészültségével.

Igen

Az Ügyintéző Contact Center segítségével az adózó meghatározott adóügyeket telefonon keresztül is intézhet. Bár a szolgáltatás lehetővé teszi az adóügyek személyes jelenlét nélküli intézését, ezt a lehetőséget csupán a megkérdezettek harmada használja. Fontos mutatószám az, hogy az ÜCC-t használók nagy része évente többször veszi igénybe ezt a szolgáltatást, azonban csak közel harmaduk tartja hatékonynak. Mindez összességében azt mutatja, hogy szükséges lenne az elintézhető ügytípusok számának növelése és egyúttal további erőforrásokat lenne célszerű biztosítani a hatékonyság növelésére.

71%

Nem

67% Amint arra a korábban ismertetett eredmények rámutattak, az információkérés az egyik legfontosabb indoka annak, hogy az adózók felkeresik az adó hatóságot.

Milyen gyakran vette igénybe? Havonta többször

12%

Évente egyszer

21% Évente többször

67%

A felmérésben résztvevők fontosnak tartják azt, hogy adókötelezettségeik teljesítéséhez megkapják a szükséges támogatást az adóhatóságtól tájékoztatás formájában, amely a jogalkotó által meghatározott alapelvi kötelezettség az adózás rendjének szabályozásában, ugyanakkor a kapott tájékoztatás ritkán elegendő.

Mennyire elégedett az ügyfélszolgálati munkatárs...

46,76% 37,36% Kért már tájékoztatást az adóhatóságtól? Nem

12%

A felmérésben szereplő számarányok javítása érdekében érdemes lenne elgondolkodni egy kötelező érvénnyel bíró adóhatósági tájékoztatási szolgáltatáson, amely egyes jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához adna útmutatást oly módon, hogy annak figyelembevétele az adóhatósági eljárás során kötelező lenne.

Hatékonynak tartja? Nem

36% Igen

64%

Hasznos segítség lehetne egy olyan információs adatbázis is, amely – az adótitok kezelésére vonatkozó szigorú előírások betartása mellett – elérhetővé tenné minden, az adóhatóság által kiadott állásfoglalás iránymutatásait.

Igen

88% Elégségesnek találta az adóhatóság tájékoztatását Igen

41%

Nem

59% 8



9

Az ügyfélszolgálatok számának bővítése tovább növeli a lehetőséget az adózó és az adóhatóság számára is a kapcsolatfelvételre. Azon a tényen nem tud változtatni egyetlen pénzügyi kormányzat sem, hogy a közszükségletek kielégítéséhez pénzre van szüksége és ezért adókat kell kivetnie.

Hogyan ítéli meg az ügyfélszolgálat tevékenységét?

46%

54% Megfelelőnek tartom

A felmérés során számos hasznos észrevétel érkezett, amelyek segítségével javítani lehet az adóhatóság ügyfélszolgálati tevékenységét.

46%

A javaslatok szerint az elektronikus ügyintézés jelentős előrelépést jelenthetne, mert jobban dokumentálható és az adózó nem függ a nyitvatartási időtől, illetőleg az ügyfélszolgálati ügyintézők számától sem. Számos kritika fogalmazódott meg az ügyfélszolgálat felkészültségével kapcsolatban is, így javítani lehetne az aktuális jogszabályok ismeretén, azaz az ügyfélszolgálati munkatársnak naprakészen kell ismerni nemcsak a jogszabály rendelkezéseit, hanem a kialakított adóhatósági

10


tartom Megfelelőnek gyakorlatot is. A válaszadók hangsúlyoz-

54%

ták többek között, hogy egyértelműbb tájékoztatók, jogszabályi értelmezések lennének szükségesek, esetleg érdemes lenne minden esetben a jogalkotóval egyeztetett állásfoglalás publikálása.

A bevallások kitöltésével kapcsolatban is vannak hiányosságok; a visszajelzések alapján például a speciális adónemek esetében még nem alakította ki az adóhatóság a jogalkalmazás gyakorlatát.

Abban az esetben azonban, ha az adófizetéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítésére több helyen lenne kényelmesen lehetőség, az adózók inkább tekintenék hétköznapi teendőik részének az adóügyek intézését.

A válaszadók egy része az önkormányzatokat és kisebb településeket jelöli meg az ügyfélszolgálatok számának további bővítésére, jelentős részük az on-line szolgáltatások körének kiterjesztését szorgalmazza, persze olyanok is akadnak, akik további közpénzpazarlásnak tartanák az ilyen irányú fejlesztéseket. A panaszok és közérdekű bejelentések kezelésére az adóhatóság internetes felületet üzemeltet, amelyen a bejelentő adatait is fel kell tüntetni, a névtelen bejelentések kivizsgálása mellőzhető, a névtelen panaszokat pedig – mivel azok egyéni érdeksérelem megszüntetésére irányulnak – a hatóság nem vizsgálja meg. A bejelentő adatainak közlése feltehetően nem ösztönöz e lehetőség igénybevételére.

Ha az adóhatóság bővítené ügyfélszolgálatai számát, szeretné-e, ha lenne ügyfélszolgálat az alábbi helyeken?

32%

50%

Került-e már kapcsolatba az adóhatóság panaszirodájával? Igen

5%

Nem

95%

Adózói Felmérés – 2012. április 24. 11

Önadózás Jobb a helyzet az elektronikus szolgáltatások területén, a számok tanúsága szerint az elektronikus ügyintézés egyre népszerűbb. A válaszadók véleménye alapján hasznosak a bevallási útmutatók, azonban nem szabad elfelejteni, ezen a területen akkor lehet majd lényeges változást elérni, ha csökken a nyomtatványok adattartalma.

m

–

–

ne

na

gy

on e

30% 0%

Mennyire volt elégedett adóügyének kezelésével?

légedet t vag

yo k

Az „elégedettség” szubjektív értékelési kategória, hiszen minden adózó számára eltérő mértékű hiba vagy hiányosság befolyásolja ennek mértékét. Ennek ellenére jelentős kritikáját jelenti az adóügyek intézésének az elégedettségre vonatkozó alacsony érték.

vag y

o k e l é g e d et t •

0 10

%

Mivel ez az adattartalom a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül a nyomtatványokba, annak mérséklése a jogszabályok megváltoztatásával, illetőleg az általánostól eltérő rendelkezések – kedvezmények, mentességek – számának csökkentésével érhető el. Az egyéb szolgáltatások között kevésbé elégedettek a gyakorlati kérdésre adott válaszokkal, a honlapon levő információkkal, hiányolják a bevételi adatok közzétételét, az automatikus nyomtatvány frissítést, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatokat, hiányolják az egységes szerkezetű jogszabályok elérhetőségét, továbbá a társadalombiztosítási jogosultság ellenőrizhetőségét. Gyakori hiányosság a nyomtatványok kitöltésével kapcsolatban a kitöltött nyomtatvány elutasítása „nem a legfrissebb nyomtatvány” hibaüzenet miatt, miközben nem kell a bevalláson semmit sem módosítani, ehelyett elég lenne egy értesítés, hogy változott a nyomtatvány és azt kell letölteni.

Mennyire elégedett az elektronikusan elérhető szolgáltatásokkal?

Az adózó számára jelenleg nincs lehetőség arra, hogy közvetlenül csatlakozzon az adóhatóság informatikai rendszeréhez. Az elektronikus adóigazgatás, mint a közigazgatás egyik intézménye, a www.magyarorszag.hu internetes kormányzati közigazgatási felületen érhető el, előzetes regisztrációt követően.

Előfordult-e már, hogy azért nem tudott beadni bevallást, mert átmenetileg nem működött a magyarorszag.hu? Igen, többször előfordult

2%

Igen, már előfordult

43% Nem fordult elő

Az eBEV portálon lehetőség van többek között a folyószámla lekérdezésére, illetőleg az adóbevallások jóváhagyására, az adóhatósági elektronikus üzenetek lekérdezésére, valamint a bevallási hibalisták megtekintésére. Indokolt lenne megvizsgálni, javítható lenne-e az eBEV portál működésének hatékonysága, ha a NAV önálló, az adózók számára közvetlen elérést biztosító internetes oldalán keresztül lehetne a bevallásokkal kapcsolatos kötelezettségeket teljesíteni. A számok azt mutatják, egy esetleges hiba korrekciója során az adóhatóság számos segítséget tud nyújtani, ez pedig jelentősen elősegíti azt, hogy minél kevesebb hibás adat kerüljön rögzítésre az adóhatóság nyilvántartási rendszerében.

55%

Amennyiben a bevallás kitöltése során hiba merült fel, megadta-e az adóhatóság az ezzel kapcsolatos tájékoztatást?

Nem

21% Igen

79%

52,92% 58,38% 14,95%

12



Ellenőrzés Volt-e nehézsége vagy adóhatósági vizsgálata önellenőrzéssel kapcsolatban?

46%

Az adóhatóság sok esetben alkalmaz telefonos megkeresést, azonban ez nem jelenti az önellenőrzés tilalmát, mert nem valósul meg az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése.

44% 35% Igen, tapasztaltam nehézségeket

Nem volt adóhatósági vizsgálat az önellenőr zésekkel kapcsolatban

35%

46%

14


A helyszínen megjelentek és a megbízólevelet átadták

5% Levélben

20%

27% Igen, volt adóhatósági vizsgálat az önellenőrzéssel kapcsolatban

Az önadózásra épülő adórendszerünkben az önellenőrzés biztosítja az adózó számára, hogy az adójogszabályok hibás nehézségeket alkalmazása esetén a megfelelő korrekcitapasztaltam Igen, ót önkéntesen elvégezze. Fontos szigorítás, hogy az önellenőrzésre vonatkozó bevallást az ellenőrzés megkezdését megelőző napon be kell nyújtani az adóhatósághoz, azaz megszűnt a 15 napos helyesbítési eljárás. Ez a szigorítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha az adózó feltárja, de az ellenőrzésről szóló értesítést megelőző napig nem nyújtja be az adóhatósághoz az önellenőrzési bevallást, önkéntes normakövetését nem díjazza azzal a szabályozás, hogy mentesül a súlyosabb jogkövetkezmények alól. Mindez a gyakorlatban megnehezíti az önellenőrzés alkalmazását.

Milyen módon értesítették az ellenőrzés megkezdéséről?

kapcsolatban önellenőrzéssel vizsgálat az adóhatósági A nehézségek tekintetében az adózók Igen, volt kiemelték, nem egyértelmű, mikor kell

27%

a régi adatot törölni és újat megadni és mikor kell csak a korrekció összegét beírni.kapcsolatban Elég lenne csak az egyik módszer mindig. zésekkel További problémát jelent, hogy az önellenőr nem jókvizsgálat a bevallások vagy a kitöltési útmutató adószűkszavú. hatósági Nem volt

44% Megfogalmazódott az a kritika is, hogy lényeges információk tekintetében a tájékoztatással megvárták az ellenőrzés végét vagy az ellenőrzés során ki nem mutatott hiba végül az önellenőrzés be nem fogadását eredményezte.

Figyelembevéve a felmérés korábbi kérdéseire adott válaszokat, amennyiben tehát az adózó telefonon kap értesítést arról, hogy az ellenőrzés megkezdésével kapcsolatban egy későbbi időpontban jelenjen meg az adóhatóságnál, a telefonos értesítés és a megjelenésre meghatározott időpont között az önellenőrzés befejezhető. Bár a jogalkotó csak a magánszemély adózó számára biztosítja az ellenőrzés megkezdésének legfeljebb 60 nappal történő elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését, az adóhatóság által kialakított gyakorlat kiterjeszti ezt a lehetőséget a nem magánszemély adózókra is, ahogy ezt a válaszadók nagy számban megjelölték. Az együttműködés alapelvének ilyen módon megvalósuló kiterjesztő értelmezése fontos előrelépés az adóhatóság és az adózó kapcsolatában, ezért ezen érdekazonosság figyelembevételével megfontolandó a jogszabályhely alkalmazásának kiterjesztése a nem magánszemély adózókra is.

Telefonon

75% Amennyiben a Társaság kérelmezte, engedélyezte-e az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását? Nem

25%

Igen

75%


Hol folytatták le az ellenőrzést?

Folytat, ill. folytatott-e az adóhatóság a társaságnál az összes adónemre kiterjedő (átfogó) adóvizsgálatot vagy más (nem átfogó) adóvizsgálatot az utóbbi 5 évben?

Az adóhatóság hivatali helyiségében végezték (az iratokat át kellett adnom)

31%

Helyszínen végezték (külön helyiséget biztosítottam részükre)

69% Akadályozza (vagy akadályozta-e) az ellenőrzés a munkáját, illetve a Társaság rendes üzletmenetét? Igen

A válaszok többsége szerint az adóhatóság nem akadályozta az adózó üzletmenetét, mégis fontos lenne annak vizsgálata, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a hivatalában folytassa le.

31% Nem

69% Elfogadták-e a revizorok a nem magyar nyelvű dokumentumokat / számlákat 2012. január 1-jét megelőzően? Nem, kivonatos, nem hivatalos fordítást kértek

51%

Igen

37%

Amennyiben az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentum elektronikus archiválása, használata mind a közigazgatási, mind a bírósági eljárásban általánossá válna, azaz az eredeti, papíralapú dokumentumok hitelesített digitális másolatát minden eljárásban bizonyítékként vennék figyelembe, jelentősen egyszerűsödne az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok kezelése. A közigazgatás általános alapelveinek megfelelően az eljárás nyelve magyar, éppen ezért jelentős előrelépés, hogy a dokumentumok angol, német és francia nyelven is az adóhatóság rendelkezésére bocsáthatók 2012. január 1-jét követően. Természetesen nem várható el, hogy az adóhatóság szakértői mindhárom nyelven át tudják tekinteni a dokumentumokat, ezért továbbra is várható lesz az idegen nyelvű bizonyítékok kivonatos, nem hivatalos fordításának szükségessége.

A felmérés adatkezelése nem nyújt betekintést arra vonatkozóan, melyek lehettek azok a szerencsés társaságok, melyeknél az elmúlt 5 évben nem volt adóvizsgálat, érdekes lenne tudni, miért nem került sor ellenőrzésükre.

Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul, ezt követően lehetőség van észrevételt tenni. A számok alapján úgy tűnik, az adózók kis száma bízik az észrevétellel kapcsolatos jogorvoslatban, esetleg nem ismeri ezt a lehetőséget, mert a fellebbezések nagy száma azt igazolja, az adózók élni kívánnak a jogorvoslat lehetőségével az adóhatóság megállapításaival szemben. Az észrevétel során csökkenteni lehet azoknak a megállapításoknak a számát, amelyre alapozottan az adóhatóság határozatot hoz, ezért ösztönözni kell az adózókat az észrevétel igénybevételére.

Nem volt ilyen

Igen, volt mindkettő típusú adóvizsgálat

10%

42%

Igen, volt az összes adónemre kiterjedő (átfogó) vizsgálat

43%

Igen, volt más (nem átfogó) adóvizsgálat

5% Ha igen, a Társaság...

100%

92%

67%

39%

45%

Nem, szakfordítást kértek

12%

16



A válaszadók egy csoportja szerint előfordult, hogy a társaság iparágspecifikus jellemzőit illetően nem volt felkészült a revizor, mert, többek között „Nem ismerik a piaci szegmens specialitásait, de közben a kérdésekkel igyekeznek minden információt begyűjteni”

Az ellenőrzés során felkészültnek ítélte-e meg a revizort a társaság iparágspecifikus jellemzőit illetően? És ha nem, miért?

Mely adónem ellenőrzésére fókuszálnak (vagy fókuszáltak) leginkább a revizorok az Ön tapasztalata szerint?

Igen

50%

„Csak ellenőrzési felkészítést kapnak, sok prekoncepcióval”

Nem

50%

„Más szakterületen megszerzett tapasztalata volt a revizornak”

51%

„Nagyon sok találgatás van, pl. IT szolgáltatások kapcsán” „Egyáltalán nem ismerte a szektort és a jellemző tevékenységi kört” „Nem akarják a Társaság valódi folyamatait megérteni, csak a lehetőséget keresik, ahol pénzt tudnak behajtani” „Csak általános információk alapján végezték a vizsgálatokat” „Nem volt iparágspecifikus a revizor”

24%

Felkészültnek találta-e a revizorokat a vizsgált adónemekből? Ha nem, ennek mi az indoka? Nem

8%

25%

„Nem foglalkoztak a szakmai anyagokkal, csak a formai hibákra koncentráltak” „Csak általános gazdasági ismeretei voltak”

Igen

75% A válaszadók közül voltak olyanok, akik nem találták felkészültnek a revizorokat, mert, többek között

„Nem ismerik mindig az adóhatóság állásfoglalásait, tájékoztatóit” „Garanciális ÁFA, reexport ÁFA nem volt ismert előttük” „Eltérő szakterület miatti eltérően alkalmazta az adójogszabályokat” „A revizorok, csak ügyintézők, az ellenőrzést az osztályvezető végzi” „Sokszor bizonyítási terhet át akarják tenni az adózóra”

18


„Az adózó jó viszonyt akar fenntartani, ezért elfogadja a kevésbé fájdalmas, vitatható megállapítást „Érdemi kifogások hiányában formai okok alapján döntöttek” „Kevés tudással rendelkeztek”

Az adójogi szakirodalom az általános forgalmi adót tartja a „legérzéketlenebb” és „legegyszerűbb” adófajtának, mert nem befolyásolja az adófizető személye és szociális helyzete; ha termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban, esetleg termékimportban érintett az adózó – néhány kivételtől eltekintve – eleget kell tennie az adófizetés kötelezettségének.

Érzéketlensége és egyszerű alkalmazhatósága teszi a legkedveltebb adónemmé a pénzügyi kormányzatok számára, mert jelentős bevételeket biztosít, éppen ezért ellenőrzése a magyar adóhatóság számára is kiemelten fontos. A társasági adó bevételek – a mentességek, kedvezmények és az adóalap korrekcióját biztosító költségek miatt – kevésbé jelentősek, éppen ezért vizsgálja az adóhatóság az általános szabályoktól biztosított eltérések alkalmazásának helyességét. Az önadózási rendszerünk

egyik legstabilabban tervezhető bevétele a személyi jövedelemadókból folyik be az adóalanyi kör fegyelmezett jogalkalmazása miatt, azonban a szabályok bonyolultsága ezen a területen is indokolja a fokozott adóhatósági ellenőrzést. Az egyes adókötelezettségek teljesítése az egyszerű ellenőrzés miatt népszerű vizsgálati módszer az adóhatóság számára, emellett a válaszadók kiemelték, tapasztalatuk szerint az egészségügyi hozzájárulás, az innovációs járulék és a szakképzési hozzájárulás is az adóhatóság érdeklődésének fókuszában áll.

„Az adózással összefüggő bizonyítékokat, nyilatkozatokat figyelmen kívül hagyták az eljárás során”


A z adóhatóság az ellenőrzés során betartotta-e a törvény által előírt határidőket?

Mely témákat vizsgálták a revizorok az adóellenőrzés során?

Nem

A felmérés szerint az adóhatóság nagy többségben betartotta az ellenőrzési határidőket, azonban jelentős volt azoknak az eseteknek a száma, ahol nem történt értesítés az ellenőrzés meghosszabbításáról.

29% 32% 46%

17%

Igen

83%

15% 78%

8% 44%

34% 14%

34% 36%

Az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőn belül kell lezárni, kivéve a határidő meghosszabbítása esetén, amelyről az adózót végzésben értesítik. A határidő lejártához egy fontos kötelezettség kapcsolódik, az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Ha az adózó úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.

Kapott-e értesítést az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról? Nem

45%

Igen

55%

51% 8%

47%

20 Adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai – 2012


Az ellenőrzés megállapításairól felvett adóhatósági jegyzőkönyv alapján készül a teljesítendő kötelezettségeket tartalmazó határozat. A jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés során tisztázott tényállást, ezért fontos tartalmának ismerete még az ellenőrzés lezárását megelőzően. Mindezt az indokolja, hogy a társaságok működése napjainkban igen összetett, számos esetben cégcsoportok működnek, sokszor külföldi adózók részvételével. A tényállások összetettsége miatt néhány adóigazgatóság szakmai egyeztetést biztosít az eljárás során, tekintettel arra, hogy a hibásan feltárt tényállás miatt indított felügyeleti eljárás eredményeként az ellenőrzés megismétlésére utasíthatják. A szakmai egyeztetés lehetősége – zárótárgyalás néven – nem ismeretlen az adózás rendjének szabályozásában, érdemes lenne megfontolni alkalmazásának ismételt bevezetését.

Megismerhette-e az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv tartalmát annak átadása/ kézbesítése előtt?

Mennyire elégedett az ellenőrzési tevékenységgel?

Nem

45%

45% Igen

A vizsgálat szakszerűségével

40%

50% Az ellenőrök udvariasságával

55%

A sikeres ellenőrzés közös érdekünk. Egyfelől rámutat szakszerűségével azokra a hibákra és hiányosságokra is, A vizsgálat amelyek korrekciója a valós adókötelezettségek megállapítását biztosítja, ugyanakkor kiszűri azokat, akik adóterheiken az adójogszabályok elkerülésével szeretnének könnyíteni.

45%

Kapott lehetőséget az adóhatósággal történő szakmai egyeztetésre?

40%

Éppen ezért fontos, hogy az adózó és az adóhatóság is felkészült legyen az ellenőrzésre. A számok és a felmérés során kifejtett vélemények alapján a szakszerűség, az ellenőrzés időtartamának megfelelő beosztása mellett javítani szükséges az adóellenőrök leterheltségén is. Az adóellenőri feladat nem könnyű, hiszen az adófizetési kötelezettség megállapítása során az adózó által rendelkezésre bocsátott dokumentumok és egyéb bizonyítékok alapján kell elvégezni munkájukat, így az adózó együttműködése nélkül ez nem kis kihívás.

10% 16%

0%

0% 0%

A felmérés során számos adózó hívta fel a figyelmet egy hatályon kívül helyezett rendelkezés újragondolására, mely szeudvariasságával rint az adóhatóság az adózót önellenőrAz ellenőrök zésre szólította fel akkor, ha az adókülönbözet bizonyos összeget nem ért el.

50%

A felszólítás megfelelő határidő tűzésével biztosítana elegendő időt az önellenőrzés elvégzésére, az önellenőrzési pótlék együttes megfizetése mellett. Ez elsősorban a kezdő vállalkozások jogalkalmazását segítené elő, mivel a kisebb súlyú mulasztás esetén sem kellene jelentős bírsággal számolniuk. Tovább növelné az adózó számára a jogbiztonságot, illetőleg az adójogszabályok helyes alkalmazásának megtanulását, ha az adózó kérelmezhetné bevallásai utólagos ellenőrzését. Az ellenőrzéssel lezárt, elmarasztaló megállapítást nem tartalmazó időszak egyfelől növeli az adózó jogbiztonságát, másfelől egy társaság értékesítésének az eladó és a vevő számára is megnyugtató előfeltétele lehetne.

32%



Hatósági eljárás Kérjük, jelölje, hogy van-e folyamatban jogorvoslati eljárás

Amennyiben észrevételt tett a jegyzőkönyvvel kapcsolatosan, az adóhatóság elfogadta az észrevételben foglaltakat? Kisebb részben fogadta el

30%

A hatósági eljárásban a jogorvoslati eljárások során a legjelentősebb az adóhatóság szerepe. Az észrevétel, fellebbezés és felügyeleti intézkedés biztosítja az adózó számára, hogy a kedvezőtlen adóhatósági megállapításokkal szemben kifejtse álláspontját.

Feltehetően a folyamatban lévő ellenőrzések alacsony száma miatt jelölték meg sokan, hogy nem terveznek jogorvoslati eljárásokat kezdeményezni, éppen ezért a befejezett ellenőrzéseket összegző ábrák adhatnak pontosabb képet az adózóknak a jogorvoslat intézményéről kialakított álláspontjáról. Az adózók az észrevételezési szakaszban igen jó aránnyal tudták megváltoztatni részben vagy egészben az adóhatóság álláspontját, azonban a fellebbezések fele sikertelen volt. Tovább romlik az arány a felügyeleti intézkedések és a bírósági felülvizsgálatok során, amelyek vagy az adóhatósági ellenőrzések megalapozottságát igazolják, vagy az érdemi jogorvoslati rendszer hiányosságára hívják fel a figyelmet.

Igen

20%

Amennyiben fellebbezett az elsőfokú határozat ellen, az adóhatóság elfogadta a fellebbezésben foglaltakat?

Kisebb részben fogadta el

20% Nagyobb részben fogadta el

17

12 2

6

28% Nagyobb részben fogadta el

Amennyiben élt a felügyeleti intézkedés lehetőségével, sikerrel járt az adóhatósággal szemben?

2

20%

Nem

22% 19

Igen

13%

Nem

47%

Igen

39% Amennyiben élt a bírósági felülvizsgálat lehetőségével, sikerrel járt az adóhatósággal szemben? Igen

Kérjük, jelölje, hogy tervezi-e jogorvoslati lehetőség igénybevételét

43% Nem

61% Nem

57% 31

28 15


15


Utószó helyett... ...mert az adóhatóság története nem ért véget. Egy adórendszer mindig is egyfajta tükörként tárja elénk többek között egy adott ország gazdasági, társadalmi és kulturális berendezkedését. A tények, hogy az adójogszabályok mely adófizetőkre, mely adóztatható jövedelem és vagyontárgyakra koncentráltan próbálják előteremteni a közösségi szükségletek kielégítésének forrását, milyen kedvezményekkel próbálják finomítani az adóelvonásból adódó szociális feszültségeket, hányféle mentesség és támogatás segítségével mondanak le bevételi forrásokról annak érdekében, hogy hosszú távon működő tőkét vonjanak be a gazdaság vérkeringésébe; összességükben rajzolják meg számunkra egy adórendszer valós képét.

Ebben a rajzolásban csak egy szín volt felmérésünk. A felmérés kérdéseivel megpróbáltuk elvégezni azoknak az adóellenőrzési, adóeljárási, illetőleg adóigazgatási területeknek az átfogó értékelését és elemzését, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a költségvetési bevételek biztosítását, egyúttal szeretnénk rámutatni azokra a fejlesztendő területekre, amelyek segítik az adómorál és adómentalitás további erősödését. Az adózó önkéntes együttműködése ugyanis jelentős működési költségmegtakarítást jelenthet az adóhatóság számára, ezáltal az ellenőrzési területről felszabaduló erőforrások az adóigazgatás egyéb területeit tudják segíteni munkájukkal. Ha egy adórendszer bonyolult, ha az adójogszabályok szerteágazóan igyekeznek elérni a társadalmi és gazdasági élet minden adóztatható elemét, az adóigazgatástól sem kérhető számon egyszerűségének hiánya. Ha egy adójogszabály jelentős mértékben, nagyszámú kedvezménnyel enged eltérést az általános rendelkezésektől, az eltérések adóhatósági kontrolljához elengedhetetlenek az ehhez szükséges információk. Mivel ezen információk az adófizetőknél lelhetők fel, az már csak adójogalkotási kérdés, kire terhelik az ezzel kapcsolatos adminiszt-


rációs teendőket. Ahogy az adórendszer minden területén, itt is érvényesül a „zéró összegű játszma elve”, azaz ha például a magánszemélyek jövedelemadó bevallásának terjedelmét szeretné csökkenteni a jogalkotó, az adóbevallásból kivett bevallási sorok adatait a munkáltatótól vagy kifizetőtől kell megszerezni, így számukra jelent majd mindez adóadminisztráció növekedést. Érdekes eredményt mutathat annak vizsgálata is, vajon az adóhatóság „proaktív” vagy „reaktív”. Az első eset azt feltételezi, régóta hasonló elvek mentén haladva szervezi működését az adóhatóság, jelentős forrásai vannak a gazdasági működésének kutatására, elemzésére, értékelésére; elegendő költségvetési forrás biztosítja folyamatos jelenlétét az adófizetők hétköznapjaiban. Ha egy adóhatóság inkább „reaktív”, az azt jelenti, nem tudhat működésében évtizedeket a háta mögött, egy gyors ütemben változó adózási környezet kihívásaira kell reagálnia oly módon, hogy minden adóelkerülési törekvésre megfelelően határozott választ tudjon adni. A válaszoknál pedig jelentős különbség van abban, hogy „értelmező” vagy „nevelő” módon kívánja a szükséges korrekciókat elvégeztetni a jogalkotó. Az „értelmező” tevékenységnél a tájékoztatási és ügyfélszolgálati feladatok növekednek, a „nevelő” szemléletnél pedig a szankciók terelik a jogkövetőket a jogértelmezés helyes irányának megtanulása felé. Természetesen nem találunk sehol sem tisztán proaktív vagy reaktív, értelmező vagy nevelő adóigazgatásokat; ezen elemek keveredése és egymásra hatása alapján az adózó tudja megérezni, mennyire is „barátja” az adóhatóság. A magyar adóhatóság „adózóbarát” működésének továbbfejlesztése érdekében tettük fel a

kérdést, mely területen vár fejlődést az adóhatóság munkájában (pl. adóellenőrök képzése, ügyfélszolgálat, panaszkezelés, határozathozatal, fellebbezés elbírálása stb.)? A válaszok összességükben rámutattak arra, az adózók egyre inkább elfogadják az adóhatóság megkerülhetetlen, népszerűnek nem mondható tevékenységét, azaz egyetértenek azzal, hogy a feketegazdaság visszaszorításának egyik legfontosabb eszköze az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége, ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy az adóhatósággal együttműködni kívánó adózók számára további segítséget szükséges nyújtani az adóhatósági szolgáltatások bővítésével például az ügyfélszolgálat és panaszkezelés területeken. Sok vélemény emeli ki, hogy az adórendszer folyamatos változása miatt elkerülhetetlen feladat az ügyfélszolgálaton naprakész ismeretekkel rendelkező munkatársak számának növelése, valamint az adóellenőrök folyamatos továbbképzése minden adónemmel kapcsolatban. Mivel az adóeljárás szabályai 2012. január 1-jét követően lehetővé teszik a német, angol és francia nyelvű dokumentumok használatát, az adóeljárás során fontos lenne – még ha jelentős adóforintok költségvetési átcsoportosítását is igényli – az adóhatóság munkatársainak nyelvi képzését tovább erősíteni. Az adóigazgatás informatikai fejlesztésében nagyon jelentős fejlődés tapasztalható, így e terület hatékony kiindulópontját jelentheti az adóhatósági kommunikáció és tájékoztatás új irányainak meghatározása során. Sok válaszadó tartaná hasznosnak egy olyan adatbázis elérhetőségét biztosítani, ahol a gyors tájékoztatást és értelmezést kaphatnának az aktuális törvényi változásokkal kapcsolatos teendőikről.

Egybehangzó volt az a vélemény, hogy az ellenőrzések egyre inkább a gazdasági esemény valódiságát vizsgálják, így ezzel kapcsolatban számos dokumentum, feljegyzés, szerződés, teljesítésigazolás, valamint számlák áttekintését tartják indokoltnak az adóellenőrök, így hangsúlyozottan fontos az iratok szakszerű kezelése és nyilvántartása, mert ennek elmaradása jelentős mértékű bírságot vonhat maga után. Azt is fontosnak tartják a válaszadók, hogy a revizorok gyakorlati gazdasági ismeretek birtokában dolgozzák ki az ellenőrzési stratégiát, mert ez növeli az ellenőrzésre fordítandó idő legcélravezetőbb kihasználását. Ugyanakkor ennek megvalósítása a közigazgatás működtetésében jónéhány terület újragondolását tenné szükségessé. A köztisztviselői életpálya modell – a versenyszférával összemérhető, esetleg azt meghaladó juttatási rendszer kialakításával – ellentétes irányba fordíthatná a munkahelyváltás jelenlegi gyakorlatát, azaz az adóhatósági munkában hosszú távban gondolkodók a versenyszférában megszerzett tapasztalatai erősítenék az adóigazgatást.

Megfontolandó javaslatot írt a felmérés egyik résztvevője; javasolja más ország (pl. Belgium) gyakorlatának átvételét az adójogszabályok alkalmazása során elkövetett hibák korrigálásával kapcsolatban, azaz ha az adózó felfedez egy múltra vonatkozó tévedést, akkor nem szükséges önellenőrizni, elegendő a következő adóbevallásban rendezni a különbséget. A jogorvoslati illetékfizetéssel összefüggésben fogalmazódott meg az a javaslat, hogy a jogorvoslat során megváltoztatott, vagy új eljárás elrendelését tartalmazó másodfokú határozat esetén a fellebbezési illeték duplája járjon vissza az adózónak. E felett azonban nem járna kártérítés, a jogszabályban ez a limit olyan kárátalánynak minősülne, ami felett rendkívüli indokok esetén lehetne kártérítésért perelni az adóhivatalt. A javaslat által az a dilemma is oldódna, hogy szinte azonos idő alatt elbírálandó illeték és fellebbezés esetén miért kell előbb befizetni az illetéket, ha szinte biztos, hogy a másodfokú adóhatóság megváltoztatja a döntést, vagy új eljárást rendel el?

A felmérés során nagyon sokan fogalmaztak meg a fentebb érintett területek fejlesztésével kapcsolatosan elvárásokat, de azt is fontos lenne megismernünk, melyek az adóhatóság elvárásai az adózókkal szemben? Legkésőbb az ellenőrzés megkezdésekor meg fogjuk tudni. Ha addig nem akar várni, keressen bátran bennünket, mert az Ön nyugalma a mi felelősségünk!

PwC Adóellenőrzési Tanácsadó Csoport


Kapcsolat Adóellenőrzési Tanácsadó Csoport [email protected]

AP PwC C üdvözli üd ö li Győrt

Felkészült Ön egy adóellenőrzésre?

Az adóellenőrzés során az alábbiakban tudunk segíteni

Dr. Kelemen János cégtárs +36 1 461 9310 [email protected]

Adókötelezettség teljesítés

Értesítés az adóellenőrzésről

• Adókötelezettség

jártam el... • Felkészülés az ellenőrzésre kézikönyv szerint

elutasították? teljesítésének indokolás nélkül ellenőrzése a bizonyítékaimat •Adóellenőrzés kockazatainak meg, hogy Hogyan történhetett előzetes elemzése

• Szerződések, a FRASCATI számlák és De hát könyvelésük áttekintése

PwC welcomes Győr • Önellenőrzés

• Ön Ö ellle l nő őrzés

ellőz ő etes ele l mzése

• Ellenőrzés elhalasztása elhalasz sztá tása sa

Megbízólevél átadása

Jegyzőkönyv

• Kapcsolattartás az adóhatósággal • Adótényállás tisztázása

Egyeztetés az adóellenőrökkel az ellenőrzés önellenőrizni? lefolytatásáról

• Ellenő nő őrzzés k ck ko kaz azat atai at aiina nak k lehetőségem? • Ad Adóe óell l enőrzés adóhatóságnak? átte át teki kint ntés é e jogorvoslatra adjak átköny azy velésü sük k elle el lenő nőrzése Van még•Teljesítítés szám sz ámlá lák és és milyen tartalommal és

Tudok

Győrt AP PwC CÖnüdvözli üd ö li Felkészült egy adóellenőrzésre? • Sz Szerződések, k, Milyen bizonyítékot

leffolytatásáról y azz ell llen enőr őrrzé zéss az adó d el elle lenő nőrö rökk kkel el Egye Eg yezt ye ztet zt etés etés

az ellen nőr őrzé zésr sree •Feelk lkés észü zülé léss

Dr. Réczei Géza igazgató +36 1 461 9737 [email protected]

Az ellenőrzés lefolytatása

• Bizonyítékok összeállítása • Felkészítés tanúvallomásra, nyilatkozat megtételére megt gtét étel elér éree nyil ny ilat atko at koza ko z at zat tanú ta núva vall llomás á ra, • Fe Felk lkés lk észííté és téss

• Jegyzőkönyv tartalmának előzetes áttekintése az adóhatósággal • Észrevétel a jegyzőkönyvre a je jegy gyző zőkö könyvre

•És É zrevétel elké el elké kész szít sz ítés ít ésee és adóhatósággal Fell Fe lleeb ebbe b zéés összeállítása átte át t ki te kinttés é e az •Bizonyítékok előzetes Dr. Réczei Géza Dr. Kelemen János tartalmának tisztázá zása sa cégtárs • Je J gy g igazgató zőkönyv • Ad Adót ótén é yállás Tel: +36 1 461 9737 Tel: +36 1 461 9310 az adó dóha ható tósá óságg ggal al [email protected] [email protected] • ás

f lü fe lülv l iz lv i sg sgál álat ál atra at ra a bí bíró ósá ág i • Fe Felk lkés lk észí és zíté zí téss té iin nté tézk zked zk edés ed é és • Felügyeleti

Magyarország Kft.-re utal, mely az önálló és független jogi személyekből álló PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja. © 2011 PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers

•Feelk lkés észü zülé léss az ellen nőr őrzé zésr sree •Teljesít ítés és elle el lenő nőrzése

• Sz Szerződések, k, szám sz ámlá lák és könyy velésü sük k átte át teki kint ntés é e

Egye Eg yezt ye ztet zt etés etés az adó d el elle lenő nőrö rökk kkel el azz ell llen enőr őrrzé zéss leffolytatásáról y

•Kapcsolattartá ás [email protected] [email protected] az adó dóha ható tósá óságg ggal al Tel: +36 1 461 9310 Tel: +36 1 461 9737 • Ad Adót ótén é yállás • Je J gy g igazgató zőkönyv cégtárs tisztázá zása sa tartalmának Dr. Kelemen János Dr. Réczei Géza előzetes •Bizonyítékok átte át t ki te kinttés é e az összeállítása Fell Fe lleeb ebbe b zéés adóhatósággal • Fe Felk lkés lk észííté és téss elké el elké kész szít sz ítés ít ésee és •És É zrevétel tanú ta núva vall llomás á ra, a jegy je gyző zőkö könyvre nyil ny ilat atko at koza ko z at zat elkészítése megt gtét étel elér éree Fellebbezés a jegyzőkönyvre • Észrevétel megtételére nyilatkozat adóhatósággal tanúvallomásra, áttekintése az • Felkészítés előzetes tartalmának összeállítása • Jegyzőkönyv • Bizonyítékok

www.pwc.com/TCDRsurveyHungary2012 • Ad Adóe óell l enőrzés k ck ko kaz azat atai at aiina nak k ellőz ő etes ele l mzése • Ön Ö ellle l nő őrzés • Önellenőrzés

• Ellenő nő őrzzés elhalasz sztá tása sa

elhalasztása • Ellenőrzés

előzetes elemzése

áttekintése

• Adókötelezettség

• Felkészülés

teljesítés

ellenőrzésről

lefolytatásáról az ellenőrzés az adóellenőrökkel Egyeztetés

• Felügyeleti iin nté tézk zked zk edés ed é és • Fe Felk lkés lk észí és zíté zí téss té a bí bíró ósá ág i f lü fe lülv l iz lv i sg sgál álat ál atra at ra felülvizsgálatra a bírósági • Felkészítés intézkedés • Felügyeleti

könyvelésük © 2012 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re, kockazatainak tisztázása számlák és • Adóellenőrzés • Adótényállás a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re és a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-re utal, amelyek az önálló és független jogi • Szerződések, ellenőrzése az adóhatósággal az ellenőrzésre Limited hálózatának tagja. személyekből álló PricewaterhouseCoopers International teljesítésének • Kapcsolattartás


Adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai 2012

Recommend Documents