Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................... 3 I.fejezet Nemzetközi összefogás szükségessége .................................................. 6 II. fejezet A határbiztonságban érdekelt szervek és lehetőségeik. ......................... 8 II.1 INTERPOL .................................................................................................... 8 II.2 EUROPOL .................................................................................................. 10 II.3 FRONTEX................................................................................................... 12 II.4 Vám Világszervezet (World Customs Organization) ................................... 13 II:5Repülötéri és Kikötöi Rendőrségek Nemzetközi Egyesülete (International Association for Airport and Seaport Police) ...................................................... 15 III. fejezet A Borderpol .......................................................................................... 21 III.1 Új szereplő a határbiztonság „színpadán”.................................................. 21 III.2 A Borderpol megalakulása és rövid története ............................................ 22 III.3 A Borderpol alkotmányos rendje és küldetése ........................................... 23 III.4 A Borderpol működése .............................................................................. 23 Néhány következtetés .......................................................................................... 33
2
Bevezetés A határrendészet, a határok ellenőrzése mindig is fontos szerepet töltött be az egyes államok belső biztonságának fenntartásában. A határ az első vonal, ahol a bűnözés elleni harc megkezdődik, a nemzetközi bűnözés elleni harc legfontosabb védőbástyája. A határrendészet feladata megakadályozni, hogy az országba a belépésre jogosulatlan személyek bejutását és azt, hogy a bűnelkövetők elfogása megtörténjen, a veszélyes áruk, kiváltképp a kábítószer, fegyver, robbanóanyag lefoglalásra kerüljön. Az 1990-es évektől elkezdődött egy folyamat, ami a XX.-XXI. század fordulójára csúcsosodott ki. Az ezredfordulóra egyértelművé vált, a XXI. században olyan új kihívásokkal kell a rendészeti szerveknek szembenézniük, amivel azelőtt soha. A határokon átnyúló nemzetközi szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem,
terrorizmus,
csempészet,
fegyverkereskedelem,
emberkereskedelem (nők, gyermekek eladása prostituáltként és munkaerőként), szervkereskedelem, műkincs-kereskedelem olyan méreteket öltött, amit azelőtt nem tapasztaltak a rendvédelmi szervek. Nemcsak a bűncselekmények mennyiségében, hanem az elkövetés módjában, minőségében is jelentős fejlődés volt megállapítható a bűnözői csoportok részéről, így a rendvédelmi szervek, sőt maguk az államok is rákényszerültek arra, hogy új megvilágításba helyezzék a bűnözés elleni harcot, új és jobb stratégiákat dolgozzanak ki. Folytatódott a bűnözés és a bűnüldözők közötti versenyfutás és ebben a versenyben a bűnözők állnak jobban, hiszen a bűn nem ismeri, a bűnözők pedig nem tisztelik a határokat. A terrorszervezetek 2001. szeptember 11-én új dimenzióba helyezték a terrorizmus fogalmát. Ehhez foghatóan súlyos terrortámadás a modern korban még nem volt. Aznap reggel a New York City Manhattan városrészében álló Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba 2 terroristák által eltérített utasszállító repülőgép csapódott. Nem sokkal később a Pentagon épületébe is eltérített repülőt próbáltak irányítani a terroristák. Egy negyedik eltérített repülő az utasok ellenállása következtében nem ért célt, a földbe csapódva semmisült meg.
3
A támadás határokon átnyúló megszervezése, nemzetközi szinten történő összehangolása eddig nem látott méreteket öltött. Az USA gazdaságát is megrázta a támadás, a gazdaság teljesítménye átmenetileg csökkent, főként a légiközlekedés, repülőgépipar és a pénzügyi szolgáltatások sínylették meg a támadást és annak következményeit. Ez a helyzet a kormányzati szerveket új paradigmák kidolgozására késztette, ezen gondolkodás következményeként létrehozták az USA-ban a Belbiztonsági Minisztériumot, Kanadában pedig a Kanadai Határszolgálatok Ügynökségét. A világot fenyegető másik fő probléma a terrorizmussal összefüggő kábítószer-kereskedelem is. A különböző terrorszervezetek anyagi hátterét leggyakrabban az ebből befolyt pénzek adják. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy Latin-Amerikában rekordszintre nőtt a kábítószer-termesztés, a kokain már az országok gazdasági stabilitását veszélyezteti. Az Egyesült Államok és a latin-amerikai kormányok kábítószer-politikái hatástalannak bizonyultak, mert amíg a szegénység az úr az érintett országokban, az emberek kénytelenek együttműködni a drogkartellekkel, hogy életben maradjanak, addig nagyon nehéz lesz eredményeket elérni. A kábítószer-probléma az egész világot érinti, nem csupán az USA-t és Latin Amerikát. Az Európai Unióban is egyre növekszik a kábítószerek iránti kereslet, a fő beszállítók a kolumbiai, mexikói illetve perui drogkartellek,
akik
Hollandián,
Belgiumon,
illetve
az
Ibériai
félszigeten
(Spanyolország, Portugália) keresztül hozzák be a kábítószert az Európai Unióba. Hollandia kikötői (Rotterdam, Amszterdam) a lazább ellenőrzés miatt is a legkedveltebbek, illetve a nagyon vegyes etnikum is döntő szerepet játszik, a marokkói,
perui,
kolumbiai
terjesztőkön
kívül
jelentős
a
nyugati-afrikai
bevándorlók, bűnözői csoportok szerepe is, az ő számuk nagymértékben növekszik az utóbbi években, nemcsak Hollandiában, hanem az egész Európai Unióban is. Ezeknek a különböző etnikumú bűnözői csoportoknak a kiszűrése, meggátolása abban, hogy az európai országokba lépjenek a legfontosabb kérdések közé tartozik napjainkban. A határrendészeti szervekkel szembeni mindennapos kihívás az illegális migráció
(más
elnevezések
is
használatosak,
mint
az irreguláris,
nem
szabályozott, stb. migráció). A fellépés az ügyben érintett szervek (rendőrség, határőrség, vám, bevándorlási hivatal stb.) koordinált munkájával, megfelelő
4
törvényi háttérrel és modern technikai bázissal biztosítható. A nemzeti szerveknek segítségére lehet a migrációra szakosodott nemzetközi szervek (IOM 1, UNHCR2) tapasztalata és segítsége. Ez is bizonyítja, szükség van határrendészeti szervekre, új eljárásokra, új kezdeményezésekre, egy újfajta együttműködésre az államok között. Az amerikai kontinensen kívül Európában is rájöttek arra, változtatni kell. Az egyes államok rendőrségei, csendőrségei, határőrségei önmagukban támogatás és fejlesztés nélkül nem lesznek képesek megfékezni a fentebb említett egyre erősödő
terrorizmust
és
kábítószer-kereskedelmet,
a
bűnözői
csoportok
beszivárgását Európába. Ez a gondolkodás az 1990-es évektől kezdődött el Európában, de konkrét lépésekben csak az ezredfordulót követően valósult meg, amikor már nem lehetett tovább halogatni esetlegesen új szervek, új stratégiák létrehozását.
1 2
IOM International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) UNHCR United Nation High Commissioner for Refugees (Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága)
5
I.
Nemzetközi összefogás szükségessége Az 1990-es évektől az európai államok vezetői már elkezdtek gondolkozni
azon, szorosabb nemzetközi együttműködésre lenne szükség, nem csak a szomszédos államokkal, hanem más kontinensek országaival is. A többi kontinens vezető országai azonban ezekben az időkben még vagy saját problémáikkal voltak elfoglalva, vagy úgy gondolták, ők egymagukban is képesek kezelni saját országuk problémáit (USA). Európában elsőként a Magyar Határőrség látta elérkezettnek az időt arra, hogy olyan nemzetközi konzultációnak adjon helyet, ahol konkrétan beszélnek a nemzetközi problémákról és annak lehetséges megoldásairól. 1993-ban létrejött a Nemzetközi Határrendészeti Konferencia, amely egy önkéntes fórumrendszer. Nincs alkotmánya, vagy vezető szervei, önkéntes alapon működik mind a mai napig. Évenkénti plenáris ülésére az országok határrendészeti vezetői szinten képviseltetik magukat. Az operatív irányításért a konferencia elnöke a felelős. Ezt a „funkciót” a Határőrség Rendőrségbe történő integrálásáig (2007. december 31) a Határőrség mindenkori országos parancsnoka töltötte be. Jelenleg a konferencia elnöke az Országos Rendőrfőkapitány. A fórum költségvetésének egy részét kezdetben a Magyar Állam állta (a Határőrség majd a Rendőrség költségvetéséből), de kezdetektől fogva a fő támogató a Hanns Seidel Alapítvány3 volt és maradt. A konferencia sikeresnek bizonyult, az évek folyamán egyre több ország csatlakozott. Vezetői szinten olyan értékes információkat, „trükköket” osztottak meg
egymással,
amelyekkel
hatékonyabbá,
biztonságosabbá
tehették
a
határokat. Pár éves eredményes működés után (1998) már felvetődött az ötlet, a fórum alakuljon át egy nemzetközi határrendészeti szervezetté. Ez volt az első kísérlet a Borderpol létrehozására. Ekkor azonban még nem jöhetett létre, mert sem a magyar, sem más ország határőrsége nem vállalta fel a 3
Hanns Seidel Alapítvány: Német, ezen belül is bajor alapítvány,fő támogatója a határrendészeti fórumnak már 16 éve, kezdetben csak a magyar határrendészeti szerveket támogatta a fórum mellett, manapság már az egész kelet-közép európai régió határrendészeti szerveinek nyújt segítséget. A költségek viselésén túl eszközökkel is támogatja a fórumot.
6
szervezet létrehozásával járó jogi kérdések kezelését, kidolgozását, annak ellenére, hogy a határőrségeknek „nincs se házuk se hazájuk”(kifejtése később). A Borderpol kritikusai azzal érveltek, nincs szükség egy bizonytalan jövőjű új szervezetre, és kifejezték aggodalmukat, egyedül képes lenne-e működni és a feladatát ellátni, valamint megfelelően együttműködni a határon a rendvédelmi szervekkel. Gyakran ismételték szintén ezek a kritikusok, hogy túl kényes, és költséges lenne kikényszeríteni egy újabb szervezetet, illetve csak úgy jöhetne létre, hogy a már létezőktől vonna el erőket, eszközöket, erre pedig azért nincs szükség, mert a jelenlegi szervezetek képesek ellátni a Borderpol feladatait is globálisan, illetve ezek az intézmények megfelelően együttműködnek egymással is illetve a kormányokkal is.
A legfőbb kritikusai a Borderpolnak az alábbi szervezetek. 1. Interpol, amely a bűnözés elleni harc legfontosabb nemzetközi szervezete, az egész világon megtalálhatóak az irodáik. 2. Vám világszervezet, amely egységes rendet követel meg az egész világon a vámpolitikában. 3. Az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) az Európai Unió legnagyobb bűnüldöző szerve, melynek feladata a bűnüldözési operatív feladatok ellátása. Nem globális szervezet, mandátuma csak az Európai Unióra terjed ki. 4. Frontex, mely független szervezet feladata hogy összehangolja az Európai Unió tagállamai között a határellenőrzés terén a biztonságot. 5. IAASP (International Association of Airport and Seaport Police) 1969-ben jött létre, egy független, non-profit szervezet, amely az egész világon összehangolja
az
információcserét
a
reptereken
és
kikötőkben
a
rendőrségek, határőrségek között, felügyeli a szállítmányozást, azon belül a cargo szállítást, és a rendfenntartást. A következő fejezetben részletesen foglalkozunk a fenti szervezetekkel és működésükkel, illetve azzal a problémakörrel, ezek a szervezetek miért nem képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt a Borderpol létrejött.
7
II. A határbiztonságban érdekelt szervek és lehetőségeik. A Borderpol rájött, miért nincs „se háza, se hazája”. A bevezetőben és a későbbiekben több alkalommal visszatérő motívum a „ház és haza” amely némi magyarázatot indokol. A későbbiekben kifejtésre kerülő szervezetek olyan biztonságot, oltalmat nyújtanak az oda tartozó tagoknak, erősítve az együvé tartozást, mint az embereknek nyújt a ház, a haza, vagy a család. Nemzetközi fórumokon gyakran így is említik az ide sorolható országokat, szervezeteket „border security family” azaz „határbiztonsági család”. A nagy nemzetközi szervezetek azt mondják, nincs szükségük a Borderpolra, felesleges létrehozni. A Borderpol ezzel szemben azt állítja, ezeknek a szervezeteknek nincs megfelelő mandátuma, felhatalmazása. Ebből következik a kérdés: Miért ne lehetne a mandátumokon változtatni? A Borderpol szerint azonban nem ez a helyes kérdés, hanem az, hogy van-e ezeknek a szervezeteknek megfelelő szakértelme? Van-e megfelelő
hozzáértése?
Ha
ezeket
a
kérdéseket
feltesszük,
csak
egy
következtetésre juthatunk, mégpedig arra hogy nincs. Nem ugyanoda jutunk- e el ezáltal, hogy szükség van egy új szervre? Hiába bővítjük ki a mandátumokat, ha nincsenek szakembereik, megfelelő erőik, eszközeik akkor nem tudják az új feladatokat ellátni, tehát egyértelmű hogy nem ez a helyes út. Egyedül a FRONTEX-nek lenne megfelelő szakértelme, de a FRONTEX nem globális, hanem regionális szervezet, mandátumát ezen okból kifolyólag nem lehet kiszélesíteni, mert nem világméretű feladatok kezelésére jött létre, hanem az Európai
Unión
belüli
határrendészeti
problémák
megoldására,
így
ha
megváltoztatnák, kiszélesítenék a FRONTEX mandátumát, akkor az egész szervezetet meg kellene változtatni. Az alábbiakban részletezném a 4 nagy szervezet és lehetőségeiket, miért nem tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt szükség van a Borderpolra mint önálló szervezetre.
II.1 INTERPOL
Az INTERPOL (International Criminal Police Organization) a világon a legnagyobb és legrégebbi nemzetközi rendőr szervezete, melynek 187 ország a tagja.1923-
8
ban jött létre azzal a céllal, hogy előremozdítsa a határokon átnyúló rendőri együttműködést,
támaszt
nyújtson,
kisegítsen
minden
olyan
szervezetet,
hatóságot, szolgáltatót, akinek a küldetése a nemzetközi bűnözés megelőzése, a nemzetközi bűnözés elleni harc4. Az INTERPOL független szervezet, saját nyomozati jogkörrel nem rendelkezik. 4 fő funkciója5:
globálisan biztosítja a rendőri szervek közötti kommunikációt: a nap 24 órájában, üzemeltet egy folyamatosan hívható csatornát, ami arról gondoskodik, hogy a rendőri szervek az egész világon létfontosságú információkat tudjanak megosztani egymással egyszerűen és gyorsan.
bevethető adat-szolgáltatások és nyilvántartások a rendőrségek számára: az INTERPOL nyilvántartásai biztosítják a rendőröknek világszerte
a
hozzáférést
azokhoz
az
információkhoz
és
szolgáltatásokhoz, amelyekkel megelőzhetik, vagy megvizsgálhatják a bűncselekményeket. kapcsolatban tulajdont,
A
neveket,
például
nyilvántartások ujjlenyomatokat,
útleveleket,
bűncselekményekkel DNS
fájlokat,
gépjárműveket,
ellopott
műtárgyakat
tartalmaznak.
Rendőrségi akciók, műveletek támogatása: a szervezet a jogszabályi háttér megváltoztatásának hivatalos úton való kikényszeríthetőségét, a kényszerhelyzetek megoldásával, műveleti tevékenységekkel látja biztosíthatónak, ami azért szükséges, hogy a bűncselekményekkel leginkább
érintett
területeken
vissza
tudják
szorítani
a
terrorcselekményeket, a szervezett bűnözést, a high-tech bűnözést, pénzügyekkel üzérkedést, kábítószer-kereskedelmet.
Rendőrképzés és hatósági fejlesztések: biztosítja, kezdeményezi a nemzetközi rendőri erők számára a koncentrált, szakirányú, magas szintű továbbképzést, oktatást, valamint igény szerint korszerű
4
Megjegyzendő, hogy az Interpol alapötlete egy osztrák őrmester fejéből pattant ki, tehát először nem állami megrendelés vagy igény állt mögötte, ennyiben tehát hasonlít az Interpol és Borderpol „gyökere” egymáshoz 5 Az alábbi Interpol tartalmat az Interpol hivatalos angol nyelvű weboldaláról fordítottam (http://www.interpol.int/)
9
útmutatást ad arra, hogyan lehet felépíteni hatékony stratégiákat a bűncselekmények ellen. A képzés magában foglalja a tagállamok tudásának megosztását egymás között, a szakértelem és rendőri taktikák gyakorlását nemzetközi keretek között. A cél hogy erősítsék a kapacitását a tagországoknak, ezáltal hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet a terrorizmus ellen. A képzés magában foglalja a tagállamok tudásának megosztását egymás között, a szakértelem és rendőri taktikák gyakorlását nemzetközi keretek között. Az INTERPOL központja Lyon, Franciaország, egy éves költségvetése körülbelül 42 millió euró. A fentiekből is látható, az INTERPOL mandátuma, jogi helyzete, költségvetése nem terjed ki arra, hogy a határokon hatékonyan tudja felvenni a harcot a bűnözés ellen, ez csak egy részfeladata. Bár a nyilvántartásai között szerepel egy lopott útlevél-nyilvántartás, de más határrendészettel kapcsolatos nyilvántartással nem rendelkezik. Mandátumából látszik, nincs jogi affinitása arra, hogy a határral kapcsolatos jogi kérdéseket szabályozza, más jogi területekre is csak iránymutatást adhat ki amelyet a tagállamok követhetnek. Nincs önálló intézkedési, nyomozati jogköre a tagállamok határain, nincs kapcsolata a határrendészeti szervekkel, nem tud sem intézkedéseket hozni, sem iránymutatást adni a számukra.
II.2 EUROPOL
Az EUROPOL (European Police Office) a legnagyobb európai uniós bűnüldöző szerv melynek feladata az európai unió tagállamainak hatóságai között az együttműködés összehangolása és a hatékonyság fejlesztése, segítséget nyújtson a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcban az EU tagállamainak. Az Európai Rendőrségi Hivatal felállításáról az Európai Unió Maastrichti Szerződése rendelkezett 1992. február 7-én. A hágai (Hollandia) székhelyű Europol
korlátozott
formában
1994.
január
3.-án
mint
az
Europol
Kábítószeregysége (EDU) kezdte meg tevékenységét a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelem területén. Tevékenységi körét fokozatosan bővítették a
10
bűnüldözés más fontos területeivel. 2002. január 1-jétől kezdve az Europol megbízatása kiterjed a nemzetközi bűnözés minden súlyos formája elleni fellépésre, amelyek az Europol-egyezmény mellékletében vannak felsorolva. A főbb bűncselekmények:
tiltott kábítószer-kereskedelem;
embercsempész-hálózatok;
terrorizmus;
pénzhamisítás (euro-hamisítás) és egyéb fizetőeszközök hamisítása;
emberkereskedelem,
beleértve
a
gyermekek
elleni
szexuális
bűncselekményeket;
tiltott gépjármű-kereskedelem;
pénzmosás.
Megbízatása:
Az Europol összekötő tisztviselői közötti információcsere elősegítése, a nemzeti törvényekkel összhangban. Az összekötő tisztviselőket a tagállamok küldik ki az Europolhoz, nemzeti bűnüldöző szerveik képviselőiként.
Operatív
elemzések
készítése
a
tagállamok
műveleteinek
támogatásához.
Stratégiai jelentések (pl. a fenyegetettségi értékelések) és bűnügyi elemzések készítése a tagállamok által szolgáltatott, illetve egyéb forrásokból származó információk és bűnüldözési operatív információk alapján.
Szakmai és műszaki támogatás nyújtása az EU-n belül végzett nyomozásokhoz és operatív tevékenységekhez, az érintett tagállamok felügyelete és jogi illetékessége alá rendelve.
11
Az Europol ezenfelül aktívan segíti a tagállamokon belül használatos bűnügyi elemzések és nyomozati módszerek harmonizációját.
Az EUROPOL-t a tagállamok a bruttó nemzeti termékükkel arányos hozzájárulásukkal tartják fenn. A 2007. évi költségvetés 70,5 millió euro. Az Europol éves mérlegét egy közös vizsgálóbizottság ellenőrzi. Ennek három tagját az Európai Közösségek Számvevőszéke jelöli ki. Az Europol a Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsának köteles beszámolni. A Tanács felelős az Europol irányításáért és ellenőrzéséért. Ez a testület nevezi ki az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket, és hagyja jóvá a költségvetést. A Miniszterek Tanácsában minden tagállam képviselteti magát, és a döntéseket egyhangúlag kell meghozni, biztosítva ezáltal az Europol demokratikus ellenőrzését. Ebből is látszik az Europol nagyon „Európa központú” szervezet, ami azt jelenti, bár együttműködik az európai szervezeteken kívül ((ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), Eurojust, Európai Bizottság, ezen belül Európai Csalás
Elleni
Oroszországgal,
Hivatal
(OLAF),Európai
Központi
Törökországgal,Kolumbiával,
Bank))
Kanadával
az ez
USA-val nem
,
szoros
együttműködés, a szervezet nem képes világviszonylatban működni, csak Európában.
II.3 FRONTEX
A Frontex, mint az Európai Unió határrendészeti ügynöksége 2005. október 3-án kezdte meg működését, székhelye Varsó, Lengyelország. A Frontex személyzete 164 főből áll, akik között kirendelt nemzeti szakértők, ideiglenes alkalmazottak, a kisegítő és szerződéses alkalmazottak találhatóak . A FRONTEX
a tagállamok közötti operatív szintű együttműködést koordinálja az Európai Unió határain
támogatást
nyújt
a
tagállamok
részére
a
nemzeti
határőrök
kiképzésében, illetve a közös képzési szabványok kialakításában; kockázatelemzést végez;
12
figyelemmel kíséri a külső határok ellenőrzésének és felügyeletének területére irányuló kutatás fejlődését; segíti a tagállamokat a külső határokon felmerülő magas technikai és operatív támogatást igénylő helyzetekben;
biztosítja a tagállamok számára a szükséges támogatást a közös visszatérítési műveletek során (visszairányítás. kitoloncolás).
A FRONTEX szoros kapcsolatot tart fenn a külső határok biztonságáért felelős többi közösségi és uniós partnerrel, például az EUROPOL-lal, a CEPOL6lal, az OLAF7-fal, a vámügyi szervekkel, illetve a növény- és állategészségügyi szervezetekkel
annak
érdekében,
hogy
elősegítse
a
teljes
koherencia
megteremtését. A FRONTEX megnöveli a határok biztonságosságát azáltal, hogy a külső határok kezelésére vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtásában biztosítja a tagállamok tevékenységének koordinációját. A Frontex egy jól működő szervezet, megvan a megfelelő háttere is (erők, eszközök, szakértelem) ahhoz hogy feladatát kitűnően el tudja látni. Azonban nagy hiányossága hogy regionális, csak az Európai Unió tagállamainak határain kezeli
a
problémákat.
Annak
ellenére,
hogy
Európán
kívüli
országok
határrendészeti szerveivel széleskörű együttműködése van, az információcsere általános kérdésekre terjed ki és nincs közvetlen hatása globális határrendészeti kérdésekre (stratégiákra, gyakorlati kérdésekre, szabályrendszerekre).
Ebből
kifolyólag nem képes túllépni saját „árnyékán”, azt az űrt, ami továbbra is fennáll, a Frontex nem tudja betölteni.
II.4 Vám Világszervezet (World Customs Organization)
A vámhatóságok, mint a nemzetközi áruszállítás ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős kormányzati szervezetek, egyedülálló helyzetükből adódóan sokat tehetnek a globális kereskedelem biztonságának javítása érdekében. WCO tagjai 6 7
kidolgoztak
egy
rendszert
a
nemzetközi
kereskedelmi
forgalom
Európai Rendőri Kar Európai Csalás Elleni Hivatal
13
megkönnyítése és biztonságának javítása érdekében, amelyet a Globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló WCO szabványrendszernek neveztek el. Ez
a
globális
kereskedelem
biztonságát
és
könnyítését
szolgáló
Szabványrendszer meghatározza azokat az alapelveket és normákat, amelyeket a WCO tagjainak minimális követelményként egységesen alkalmazniuk kell. A WCO tagsága 170 vámhatóságot foglal magában, amely a globális kereskedelem 99 százalékát lefedi. A szervezet központja Brüsszel. A vámhatóságok olyan fontos jogkörökkel vannak felruházva, amelyekkel más kormányzati szervezetek nem rendelkeznek – ilyen az adott országba beszállított, az országból kiszállított illetve az ország területén áthaladó szállítmányok és áruk átvizsgálásának joga. A vámhatóságoknak emellett joguk van arra is, hogy megtagadják az áruk behozatalának és kivitelének engedélyezését illetve felgyorsíthatják az áruk belépését. A vámhatóságok információkat gyűjtenek az importálni kívánt árukról és gyakran hasonló adatokat kérnek az exportált árukról is. A Szabványrendszer céljai az alábbiak:
Szabványok
meghatározása
a
szállítási
lánc
globális
szintű
biztonságának javítása és megkönnyítése céljából, a kiszámíthatóság és bizonyosság előmozdítását szem előtt tartva.
Integrált kereskedelem-irányítás lehetővé tétele valamennyi fuvarozási módra kiterjedően.
Vámhatóságok szerepének, funkcióinak és kapacitásának kibővítése a XXI. század kihívásainak és lehetőségeinek függvényében.
Vámhatóságok
közötti
együttműködés
megerősítése
a
magas
kockázatú szállítmányok hatékonyabb felderítése érdekében.
Vámhatóságok és vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése.
14
A zökkenőmentes áruszállítás segítése biztonságos nemzetközi szállítási láncokon/csatornákon keresztül.
A WCO Szabványrendszer négy alapeleme.
Egy: a Szabványrendszer egységesíti a bejövő-, kimenő- és tranzitszállítmányokra vonatkozó előzetes elektronikus adatszolgáltatási követelményeket.
Kettő: a Szabványrendszerhez csatlakozó minden egyes országnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy egységes kockázat-kezelési stratégiát alkalmaz a biztonsági fenyegetettség elhárítása érdekében.
Három: a Szabványrendszer előírja, hogy a fogadó állam indokolt kérésére a feladó állam vámhatóságának meg kell vizsgálnia a magas kockázatú kimenő szállítmányokat és konténereket, valamilyen megfelelő kockázat-értékelési módszertan alapján, lehetőleg ún. nonintruzív felderítő eszközökkel, például ipari röntgen-berendezéssel vagy sugárzás-detektorral.
Négy: a Szabványrendszer meghatározza, hogy a Vámhatóság milyen előnyöket biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek megfelelnek a szállítási lánc biztonságára vonatkozó minimális normáknak és legjobb gyakorlatoknak
II.5 IAASP
Az IAASP (International Association of Airport and Seaport Police) egy nemzetközi,
nem
kormányzati,
non-profit
szervezet,
amely
kölcsönös
együttműködéssel, a legalapvetőbb biztonsági intézkedésekkel garantálja az utasok és a csomagok biztonságos szállítását légi-és tengeri határokon. A reptereken és a kikötőkben történő bűnözés manapság súlyos problémának számít a társadalomra nézve világszerte. Az 1960-as években fedezték fel annak
15
a szükségét, hogy a rendőrség és más rendészeti szervezetek kifejlesszenek gyorsabb információ- és hírátadási eszközöket nemzetközi szinten. Az IAASP 1969-ben alakult közelebb hozva a rendőrségi képviselőket, más rendészeti szervezeteket és a közlekedési ágazatot az utasok és a rakományok szállításában a repülőtereken és tengeri kikötőkben az egész világon. Először, egy professzionális megközelítés vált lehetségessé világszerte a repülőterek és a kikötők rendjének fenntartására, a rendészeti erőknek „kikötői” igazítást biztosítva és azoknak a szervezeteknek, amelyek kapcsolatban állnak a közlekedési ágazatokkal, hogy a lehetővé tegye a közös ügyért való munkát. A tagok rendszeresen találkoznak, hogy megosszák tapasztalataikat egymással és ötleteket cseréljenek arról, hogy küzdjenek meg a bűnözéssel. Tagjaink vezetői szakértői a kikötői rendészetnek és biztonságnak, és mi vagyunk az egyetlen szervezet, amely a nemzetközi kikötői rendészetet és a biztonságos közösséget képviseli világszerte. Az Egyesület tanácsadói szervként szolgált az Egyesült Nemzeteknek, az Amerikai Közlekedési Részlegnek, az Amerikai Szenátusnak, a Nemzeti Teherrakomány Biztonsági Tanácsnak, a Kanadai Közlekedési Minisztériumnak és más szervezeteknek, amelyek a kikötői rendészetnek, kikötői biztonságnak és a gazdasági fejlődésének szentelték magukat. Az IAASP egy non-profit társaságként van feljegyezve a kanadai British Columbia-ban és Washington államban, az USA-ban. Az IAASP egy hatékony szervezet, de működése csak a tengeri kikötőkre és a repterekre terjed ki, a szárazföldi határokra nem. Az
alábbi
táblázatban8
összehasonlítom
a
fentebb
részletezett
szervezeteket abból a szemszögből, hogy ellátják-e azokat a feladatokat, amiket a Borderpol a legfontosabbnak tart.
8
A táblázatot Tass Tamás: A Borderpol és a hagyományos nemzetközi szervezetek:versenyképesek vagyunk-e, vagy csak kiegészítők? C. írásaiból fordítottam le, állítottam össze.( Tass Tamás eredeti nevén Thomas A. Tass , a Borderpol ügyvezető igazgatója )
16
Borderpol útmutatása
Interpol
Europol
Frontex
WCO
Előremozdítja-e, biztosítja-e a közös alapvető irányítását a nemzetközi határrendészeti szerveknek?
Nincsen összehasonlí tható felhatalmazá sa a határrendész et területén
Nincsen összehasonlí tható felhatalmazá sa
Nincsen összehasonlíthat ó felhatalmazása, azonban rendelkezik különféle iránymutatásokk al
Kiad iránymutatáso kat, de közvetlenül csak a Vámhatóságok kal érintkezik és rendelkezik az állami támogatás védelmével
17
Üzemeltet-e olyan információ megosztó rendszereket, ahol a határrendészeti szervek találkozhatnak az átfogó végrehajtási követelményekkel?
Rendelkezik útlevélnyilvántartás sal (lopott, elvesztett útlevelek)
Igazolt technológia, szakértelem, ami felismeri és elrettenti a bűncselekmények elkövetőit, ugyanakkor az emberek és áruk forgalmát nem akadályozza
Nem rendelkezik megfelelő technológiáv al, szakértelem mel
Fejlett, kvalifikált nyilvántartás sal rendelkezik az emberkeresk edelem és más, határhoz kapcsolódó bűncselekmé nyek vonatkozásá ban, de egyedül az EU-n belül és EU tagállamaina k számára Nem rendelkezik megfelelő technológiáv al, szakértelem mel9
Rendelkezik határrendészeti végrehajtói felhatalmazással , a tagállamokkal együttműködve, a tagok számára információkat biztosít EU szabványoknak megfelelően. Azonban az ellenőrzés felelőssége a külső határokon fekvő országok kezében van.
A civil légiközlekedés ben támogatást nyújt a határátlépés megkönnyítés éhez a reptereken
Bár szakértelme, technológiája megvan, csak az EU-n belül működik, az EU utasításai szerint
Nem igazolt a szakértelme, de támogatja a fejlődését az emberek, áruk mozgásának tekintetében
9
Ezzel nem teljesen értek egyet, véleményem szerint az Europol rendelkezik szakértelemmel, az Europol kötelékében dolgoznak határrendészek, illetve az Europol tart továbbképzéseket is a számukra.
18
Kiterjesztett információ-és adatcserére szolgáló hálózatok, amik felfedik és dokumentálják a határspecifikus bűncselekményeke t, a törvényes eltávolítást (visszairányítás, kitoloncolás) megkönnyítik
Tervezi, hogy Nem fejleszti a rendelkezik nyilvántartás ait és a nagyobb hozzáférési lehetőséget, de nincs felhatalmazá sa büntetőeljárá s megkönnyíté séhez
Nem rendelkezik Fejlett nyilvántartássa l rendelkezik a csempészettel összefüggő és más vámspecifikus bűncselekmén y vonatkozásába n (RILO rendszer)
Támogatja-e a legjobb gyakorlatokat a végrehajtás, törvényhozás és a törvényes eltávolítás területein?
Nem rendelkezik felhatalmazá ssal
Hozzájárul a tagállamok határainak „profibbá” tételéhez azáltal hogy az Integrált Határellenőrzési Rendszer fejlődését lehetővé teszi, illetve tervezi egy minden részletre kiterjedő rendszer kidolgozását
Nem rendelkezik felhatalmazá ssal
Aktívan támogatja a Vám szervezetek munkájának összehangolás át, de nincs felhatalmazása , hogy elfogja és átadja a migránsokat a határrendészet i szerveknek
Összefoglalva a táblázatban szereplő szervezetek lehetőségeit, azt láthatjuk, azok a szervezetek, amelyek világméretűek (Interpol, WCO), nem rendelkeznek felhatalmazással a határrendészeti kérdések kezelésében, akinek pedig
lenne mandátuma (FRONTEX), regionális, ezért nem vállalhat olyan
szerepet, amit a Borderpol felvállal. A fent leírtakból következik, hogy az összehasonlított szervezetek a nemzetközi bűnügyi és vám-együttműködésben, az európai kábítószer-bűnözésben, európai határrendészeti kérdésekben vagy éppen a repülőterek és kikötők határbiztonságát érintő kérdésekben, ha rendelkeznek is megfelelő mandátummal, szervezettséggel, személyzettel,
19
szakértelemmel, tapasztalattal, akkor sem képesek kezelni a határbiztonság, határrendészet globális problémáit.
20
III.
A Borderpol
III.1 Új szereplő a határbiztonság „színpadán”
A bevezetésben és a szakdolgozat későbbi részeiben is visszatérő téma a XX. Század végén elkezdődött majd a XXI. Század első éveiben is folytatódó változás, amely a határbiztonságot érintette. A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés térhódítása, az exodus szerű illegális migráció erre késztette az államokat, a nemzetközi szerveket, a nemzetközi határrendészeti szerveket, hogy fokozzák az együttműködést, tegyék konkrétabbá az információcserét, új technikai eszközöket, módszereket alkalmazzanak. Ezek a körülmények új megközelítéseket, új stratégiákat, új paradigmákat követeltek és követelnek. A
korábban
említett
Nemzetközi
Határrendészeti
Konferencia
(továbbiakban NHK) keretében megvalósuló együttműködés teljesebbé vált, egyrészt a konferencia munkájában résztvevő Európán kívüli országok és nemzetközi szervezetek nagyobb számú részvételével, másrészt pedig a konferencia munkájának konkrétabbá válásával. (Munkacsoportok alakultak a közös érdeklődésre számot tartó témákban, minden plenáris ülésen aktuális témát dolgoztak fel és hasznosítható ajánlásokat tettek.) Már 1998-ban is felmerült a kérdés nem kellene-e az NHK-t átalakítani Nemzetközi Határrendészeti Szervezetté. Akkor az Európai Unióhoz tartozó Nyugat-Európai országok ellenkezésén, „gáncsoskodásán” ez az ötlet elbukott. Még két alkalommal került ez a téma „terítékre”, mindkét alkalommal elutasító többségi döntés született. Ugyanakkor a két plenáris ülés közötti folyamatos munka és a szakértők széleskörű bevonása érdekében munkacsoportok alakultak. A „Visegrádi Országok” (Visegrádi Négyek) határrendészeti szervei között az NHK keretében beindult egy bűnügyi információcsere az illegális migráció felderítése és kezelése érdekében különös tekintettel az embercsempészet témakörében. A projektet Thomas Tass (Tass Tamás) úr, az ICMPD( International Centre for Migration Policy Development – Migrációs Politikák Fejlesztésének Nemzetközi Központja) budapesti irodájának vezetője irányította. Az ICMPD „székhely egyezménye” alapján a fő együttműködő partner a Belügyminisztérium volt és az
21
irodát a Határőrség Országos Parancsnoksága biztosított. A budapesti iroda fő tevékenységét a Határőrség és az NHK irányába fejtette ki. A fent említett projekt egy évig működött, a sikertelen folytatás ténye erősítette meg az iroda vezetőjében a határrendészeti szervek „házának” „hazájának” szükségességét. Ilyen gondolatok és elvárások mentén alakult meg 2000.-ben Budapesten a Borderpol.
III.2 A Borderpol megalakulása és rövid története
A Borderpol önkéntes alapon szervezett egyesületként jött létre 2000. októberében, amelyet a nemzetközi szinten is ismert, jegyzett nemzeti határrendészeti szakértők alkottak, a fő profil a nemzetközi tanácsadás és konzultáció volt. A következő lépés, amikor formálisan is megalakult a Borderpol, amikor a Kanadai Egyesületi Törvény10 alapján Kanadában, kanadai székhellyel bejegyzésre került mint non-profit, nemzetközi határrendészeti egyesület11. Az Egyesületi Törvény szerint a Borderpol a határon átnyúló nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépésre került létrehozásra a határrendészeti szervek közötti világméretű információcsere, együttműködés és konzultáció segítségével. A fő feladat a határrendészeti szervek és ügynökségek határrendészetének „felépítésére” és feljelentésére, amelyek védik, és egyben összekötik az embereket és helyeket. Vezető testülete a Tanács volt, amelynek első elnöke dr. Szilágyi Zoltán egykori magyar diplomata, több nemzetközi és magyar szervezet ismert és elismert tanácsadója, az illegális migráció, a bevándorlási kérdések és nemzetközi együttműködés szakértője. Magyar részről a Tanács tagja a Határőrség Országos Parancsnoka volt és a Borderpol a Magyar Határőrséggel „Együttműködési Megállapodást” kötött, amelyeknek értelmében a Borderpol irodát kapott a Határőrség Országos Parancsnokságán az Európai Titkárság számára. ( Ez az iroda fizikailag 2009. 10
2003. március 23.-án Kanadai Egyesületi Törvény alapján létrehozva. Ez a törvény 2003. július 5.-én a Hivatalos Közleményekben jelent meg. 2004. szeptember 17.-én a Kanadai Szellemi Tulajdon Hivatala határozatával a Borderpol név és logó védjeggyé vált. 11 A megállapodást, amelyet a Határőrség kötött, az ORFK vezetője a Rendőrség számára kötelező érvényűnek tekinti és az Európai Titkárságnak irodát biztosít, megállapodás szerint az ORFK épületében vagy más rendőri objektumban
22
január közepéig működött Budapest II. kerület Labanc utca 57 szám alatt). A Borderpol Alkotmánya 2005. március 20án Frankfurtban került elfogadásra. A Borderpolnak két együttműködési megállapodása van, a Magyar Határőrséggel (jogutód a Magyar Rendőrség) és a IAASP-vel. (Nemzetközi Repülőtéri és Kikötői Rendőri Egyesület) A Borderpol 2006. augusztus 1-jén kezdte meg átalakulását egyesületből nemzetközi szervezetté. Ennek több feltétele van és a feltételek sokkal kedvezőtlenebbül alakultak mint azt az alapítók és tagok elképzelték. Létrejött a vezető testület a BEC (Border Enforcement ComitteHatárrendészeti Bizottság-). Sajnos a mai napig nincs a testületnek elnöke, az üléseken levezető elnök funkcionál. A Borderpolhoz csatlakozó országok a BEChez csatlakoznak és státuszuk szerint rendes és megfigyelők lehetnek. A BEC tagjai (nem teljes létszámban) 2007 decemberében Londonban találkoztak, ahol az átalakulás folytatását erősítették meg. Felkérték az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumát, hogy álljon a kezdeményezés élére. Ez a folyamat jelenleg is tart, az amerikai kormányváltás és a gazdasági világválság hátráltatóan hatnak a kedvező végkifejletre.
III.3 A Borderpol alkotmányos rendje és küldetése
Mint minden szervezetnek, a Borderpolnak is szüksége van egy olyan támaszra, pillérre, szabályzatra, amely alapvetően meghatározza működésének kereteit, céljait, ez pedig nem más, mint az alkotmány. A Borderpol alkotmányát 2005. március 9.-én Frankfurtban, az első általános vezetői tanácskozáson fogadták el. Ekkor fektették le az alapjait, de a bővítése mind a mai napig folyamatban van. Az alábbiakban az alkotmány általam fontosnak ítélt főbb pontjai kerülnek kifejtésre.
Az alkotmány felépítése Első fejezet: Interpretáció (értelmezés)
23
Egyfajta bevezetés, magyarázat, amelyben az alkotmányban később előforduló tisztségek, nevek, elnevezések értelmezése található a könnyebb tájékozódás és érthetőség jegyében. Második fejezet: a Borderpol küldetése (ebben a fejezetben a téma részletes kifejtésével később foglalkozom) Harmadik fejezet: Vezető iroda: a szervezet főhadiszállása Ottawa városban, Kanada Ontario tartományában működik. A nemzetközi titkárságok elhelyezkedését, kapcsolattartását az itt működő Adminisztratív Tanács teszi egységessé,
foglalja
össze.
A
regionális
titkárságok
fő
feladata,
hogy
előremozdítsák, támogassák a regionális együttműködést és azokat a speciális feladatokat, amelyeket a titkársági tagok meghatároznak. Negyedik fejezet: Átmenet: követve az első kongresszusi ülésen a Határrendészeti
Végrehajtó
Bizottság
által
meghatározott
irányvonalat,
a
Borderpol vezetésének fő feladata a független szervezetté válás kialakítása. Ötödik fejezet: az Adminisztratív Tanács ülései: 5.1 bejelentési kötelezettség: az Adminisztratív Tanács üléseire a Borderpol elnöke által meghatározott időpontban és helyen kerül sor. Az üléseket a Borderpol
bármely
két
igazgatójának
megkeresésére
hívja
össze,
amennyiben 14 napig nem tűzi ki az időpontot és helyet, az igazgatók teszik ezt meg helyette ( ezen pont rögzítésére azért volt szükség az alkotmányban, mivel az elnöki tisztség jelenleg betöltetlen ). Az igazgatók a találkozó időpontját és helyét legalább 5 munkanappal előtte kötelesek bejelenteni, vagy hagyományos módon írásban, vagy elektronikus úton elküldeni az érintetteknek. 5.2 évenkénti találkozók: a Határrendészeti Végrehajtó Bizottság elnöke határozza meg, ellenkező esetben tartható az évenkénti Határrendészeti Végrehajtó
Bizottság
ülését
követően,
a
Borderpol
elnöke
által
meghatározott helyen és időben. 5.3 a találkozók helye: ha az Adminisztratív Tanács másként nem rendelkezik, a találkozók a központi irodában tartandóak (Ottawa).
24
5.4 határozatképesség:
az
Adminisztratív
Tanács
határozatképessége
magában foglalja az elnököt, az adminisztratív igazgatót, a kincstárnokot, a titkárságok vezetőit és még egy nem meghatározott igazgatót. A határozatképességnek az ülés teljes időtartama alatt fenn kell állnia.(a meghatározott tisztségviselőknek a találkozó teljes időtartama alatt jelen kell lenniük). 5.5 szavazati jog: minden igazgatónak illetve az elnöknek és a titkárságok vezetőinek azonos, egyenlő súlyú szavazati joga van, a döntéseket az Adminisztratív Tanács egyszerű többséggel hozza. 5.6 részvétel a tanács munkájában egyéb módon: a tanács elnökének beleegyezésével konferenciák tarthatóak telefonon, illetve elektronikus úton. 5.7 indítványtételi lehetőségek: a tanács ülésein az igazgatók aláírásával ellátott alkalmas, kellő időben a tanácsnak felterjesztett indítványok, előadások megtarthatóak. Hatodik
fejezet:
főbb
tisztségek,
tisztségviselők:
átmenetileg
az
irányításért felelősek: 6.1
Határrendészeti
Végrehajtó
Bizottság
Elnöke:
elnököl
a
Határrendészeti Végrehajtó Bizottság és az Adminisztratív Tanács ülésein, biztosítja az ellátandó feladatokban a megegyezést a Határrendészeti Végrehajtó Bizottság és az Adminisztratív Tanács között, illetve folyamatos kapcsolatot tart fent a Borderpol általános igazgatójával. 6.2 Adminisztratív
(általános)
igazgató:
kontrollálja,
meghatározza
a
munkatársak által elvégzendő feladatokat, kezeli a költségvetést, ellenőrzi, irányítja a tisztségviselők munkáját a Borderol egészének területén, összehangolja Határrendészeti Végrehajtó Bizottság és az Adminisztratív tanács működését. Indítványokat terjeszt elő, iránymutatást az előzőleg említett két testületnek, felelős a munkájuk sikerességéért. Feladatához tartozik a Borderpol képviselete a csatlakozott, illetve a még nem csatlakozott országokban is. Hetedik fejezet: kincstárnok, főtitkár
25
6.3 Kincstárnok: lehet a Titkársági Hivatal vezetője is egyben, általános adminisztratív felelőssége mellett az egyesület financiális költségeiért is felel, illetve a tervezett költségvetést elfogadásra ő nyújtja be az Adminisztratív Tanácsnak 6.4 Főtitkár: a működéshez szükséges dokumentumok, okmányok kezelésért, kiállításáért felelős Nyolcadik fejezet: általános találkozók (nem részletezném, ez a fejezet az üzleti találkozókat illetve egyéb találkozókat foglalja magában) Kilencedik fejezet: hírlevelek és weboldal: a Borderpol kiadványokat készít csak a tagok számára az elért eredményekről, megszerzett információkról, a nem zártkörű információkat pedig a hivatalos weboldalán12 teszi közzé. Tizedik fejezet: finanszírozás, költségvetés: minden naptári év december havának 31.-ik napján elfogadásra kerül a következő év költségvetési tervezete. Tizenegyedik fejezet: szerződések és bankügyletek: az Adminisztratív Tanács tagjának aláírása szükséges, ellenkező esetben bármely hivatalvezető aláírásával elláthat az egyesület nevében szerződéseket, illetve kezdeményezhet banki műveleteket. Tizenkettedik magyarázatok
az
fejezet:
kiegészítések,
alkotmányhoz:
későbbi
pályázatok, elfogadására
módosítások, a
és
Határrendészeti
Végrehajtó Bizottságnak és az Adminisztratív Tanácsnak 2006. július 15-én került sor, illetve az alkotmány átmeneti jellegében 2006. augusztus 1-jén állapodtak meg a tagállamok. Az alkotmány átolvasása után látható, hogy ez még egy formálódó, alakuló alkotmány, helyenként kiforratlan, végleges formát csak azután ölthet, miután a Borderpol átalakul egyesületből szervezetté. Alapjaiban azonban jól megszerkesztett dokumentum, amely a működéshez szükséges írásban lefektetett szabályokat, feltételeket megfelelően biztosítja. Az alábbiakban a Borderpol küldetését fejteném ki, azokat a főbb pontokat, irányokat, amelyek megvalósulását a Borderpol feladatának tartja. 12
www.borderpol.org
26
A Borderpol küldetése A Borderpol küldetése, missziója a szervezet elképzeléseit, terveit tartalmazza a jelenre és utat mutat a jövőre nézve. Nemcsak az embereknek, a szervezeteknek is szükségük van küldetéstudatra, ami meghatározza miért jött létre, milyen funkciót tölt be a társadalomban. Az alábbiakban 5 fő irányelv mentén mutatom be a Borderpol küldetését az alkotmány második fejezetét is felhasználva.
felállítása olyan adat és információ megosztó hálózatoknak, amelyek felfedik, rögzítik a határon a bűncselekményeket, így a törvényes eltávolítási műveleteket megkönnyítik.
Minden olyan szervezet, amely törvényesen valamilyen feladat érdekében működik, igyekszik gyűjteni, rögzíteni, elemezni az információkat, amelyeket a későbbiekben felhasználhat a feladata ellátása során, illetve a büntetőeljárás lefolytatása alatt. A törvényes eltávolítási műveletek13 ilyen módon történő megkönnyítése jelentősen felgyorsíthatná az illetéktelen személyek eltávolítását az országokból. Ezeket az információkat a hatályos adatvédelmi törvények alapján kellene kezelnie az országoknak. A problémát csak az jelenti, hogy országonként lényeges eltérések vannak az adott országok adatvédelmi törvényeiben, ez nehezíti a nemzetközi információ és adatcserét. Magyarországnak is jelentősen módosítani kellett a Schengeni csatlakozás folytán az adatvédelmi törvényét. A Borderpol jelenleg nem működtet adattárakat, erre csak szervezetté alakulása után kap felhatalmazást, de konkrét tervei vannak a megvalósításra. Az információra modern piaci szabályok szerint, mint „termékre”14 gondol a Borderpol, ami a tagállamok számára ingyenesen, a
13
Visszirányítás, kitoloncolás, kiutasítás A Borderpolt több nemzetközi biztosító társaság is megkereste, hogy üzemeltessen olyan adattárakat a Világtengeri térségekben és a Csendes-óceáni térségben, ahol nagy problémát okoz a kalózkodás, amelyek az ellopott hajók adatait tartalmazzák. Ezzel segítenék a hatóságok munkáját, hiszen az ellopott hajókkal, csakúgy mint a szárazföldön a gépjárművekkel, további bűncselekményeket lehet elkövetni (embercsempészés, csempészés). Ez sajnos a törvényi felhatalmazás hiányában nem valósult meg. Ezúton is látszik, a Borderpol érdeklődése széleskörű, olyan új területek, irányok felé is mutat, amelyek még kihasználatlanok. 14
27
külső országok számára pedig megvásárolható formában tenne lehetővé nemzetközi szervezetté alakulása után.
Üzemeltetése olyan információ megosztó rendszereknek, ahol a határrendészeti szervek átfogóan találkozhatnak a nemzetközi végrehajtási követelményekkel
Fontos lenne egy olyan adatbázis üzemeltetése, ami összefoglalná nemcsak a tagállamok vonatkozásában, hanem az egész világon alkalmazott eltérő jogi szabályozású végrehajtási szabályokat, amelyekből az egyes országok meg tudnák állapítani, milyen feltételek megléte esetén lehet a törvényes végrehajtást eredményesen alkalmazni. Ezzel az akár hónapokig is tartó műveletek, mit például a végrehajtási egyezményekkel egymás irányába nem rendelkező, avagy a különböző kontinenseken eltérő rendészeti szabályokat alkalmazó országok közötti illegális migránsok, avagy bűnelkövetők kiadása, elfogása jelentősen felgyorsulhatna. Azonban ennek a közös szabályozásnak a kidolgozása
nagy
feladat,
hiszen
nemcsak
azt
kellene
egyértelműen
meghatároznia, hogy melyek azok a szabályok, amik mindenkire irányadóak lennének, hanem ennek a formáját, jogi hátterét, konkrét megvalósulását is összhangba kellene hozni. Az adattáraknak pedig alkalmasnak kell lennie arra, hogy a migránsok/bűnelkövetők korábbi mozgását, a velük szemben alkalmazott intézkedéseket pontosan tárolják.
Előremozdítása, biztosítása a nemzetközi határrendészeti szervek általános,
közös,
alapvető
irányításának,
a
nemzetközi
határbiztonság és vezetés területén A határrendészeti szervek irányítása kontinensenként, országonként igen eltérő lehet, például egy afrikai és európai ország között már jelentős, de kontinensen belül is lehetnek szignifikáns különbségek. A Borderpol legnagyobb feladatával néz szembe azáltal, hogy azt tűzte ki céljául, egy olyan átfogó rendszert építsen ki, amely segít közelebb vinni egymáshoz az országonként eltérő vezetési stratégiákat, a tagállamok számára biztosítja a különböző irányítási szokások megismerését. Ezáltal a rendészet területén fejletlenebb országok is
28
esélyt kaphatnának a felzárkózásra, amiből a többi ország is profitálhatna, hiszen így hatékonyabbá válna az illegális migráció elleni harc, egy olyan többlépcsős „szűrő15” keletkezne, ami jelentősen csökkentené az esélyét annak, hogy a migránsok a célországaikba megérkezzenek. Ahhoz hogy fejlődjön az irányítás, kormányzati szintű egyetértés szükséges az országok között. A kormányoknak össze
kell
hangolniuk
a
határbiztonsággal
kapcsolatos
elképzeléseiket,
lehetőségeiket. Ahhoz hogy megtanuljuk a határbiztonság szabályait, segíteni kell a felhalmozott tudás megőrzését, kiszélesítését, továbbá erősíteni kell a szövetséget a határrendészeti szervek, a kormányok és a civil, határbiztonságban érdekelt szervezetek között.
Igazolt technológia, szakértelem alkalmazása a bűncselekmények elkövetőinek felismerésére, elrettentésére, az emberek és áruk forgalmának akadályozása nélkül
A rendészet területén alkalmazott technikai eszközök16 megléte alapvetően meghatározza
a
határellenőrzés
lehetőségeit.
Természetesen
speciális
szakértelem is elengedhetetlen, mivel a technikai eszközök alkalmazása másként nem megvalósítható, külön az ilyen eszközök használatára kiképzett személyzetre is szükség van, az általános szakértelem megléte mellett. A Borderpol szerint áttörést jelenthetne, ha a technikai eszközök színvonala fokozatosan és folyamatosan közeledne egymáshoz, nemcsak a tagállamok vonatkozásában, hanem az egész világon is. A vezetési, irányítási stratégiák lehetnek bármilyen jók, ha nincs szakképzett állomány, megfelelő technikai háttér, akkor a végrehajtás minősége nem lesz kielégítő. Arra is oda kell figyelni, az emberek és áruk szabad mozgása ne legyen akadályoztatva, aki szabályosan kívánja használni a határokat az ne rettenjen meg a rá váró ellenőrzéstől, a bűnelkövetők ugyanakkor kétszer is meggondolják, mielőtt megpróbálkoznak a határokon bűncselekmény elkövetésével. Vagy illegális határátlépéssel.
15
az afrikai illegális migrációt jelentősen csökkenteni lehetne, ha már az ottani rendészeti szervek is képesek lennének megakadályozni a kivándorlást, vagy csak az ellenőrzést magasabb szinten végrehajtani a határaikon, így nem Európában esnének át az első ellenőrzésen az onnan illegálisan kivándorolni akaró személyek (Ghánából, Marokkóból, Egyiptomból nagy létszámban vándorolnak illegális migránsok NyugatEurópába) 16 Hőkamerák, speciális akció-gépjárművek, Schengen-busz stb
29
Támogatása a legjobb gyakorlatoknak a képzés, törvényhozás és a törvényes eltávolítás területein
A Borderpol segítséget nyújt a professzionális fejlődéshez mind a határrendészeti szerveknek, mind pedig a határbiztonságban érdekelt civil szervezeteknek, ügynökségeknek. Munkamegbeszélések, konferenciák kiváló lehetőséget biztosítnak a tapasztalatcserére. A Borderpol felvállalja, hogy mindazon jogi kérdések, megoldások, amelyek jobbá tehetnék a törvényes eltávolítási műveleteket vagy egyéb más módon a határbiztonságot, kidolgozásra kerülnek, az illetékes kormányok, szervezetek felé közvetítésre kerülnek.
III.3 A Borderpol működése
A korábban említett londoni BEC ülés egyik eredménye, következménye, hogy a Határrendészeti Bizottság (BEC) neve és egy kicsit a tevékenysége is megváltozott. A Border Exploratory Committee (Határrendészeti Kutató Bizottság) jobban kifejezi a lényeget, miszerint a Bizottság feladata kidolgozni a stratégiákat, feltárni a problémákat, a kihívásokat és megtalálni a válaszokat. A bizottságot az Elnök vezeti, tagjai az ügyvezető igazgató, a rendészeti politikák főtanácsadója, a főpénztáros, a végrehajtó tanács tagjai, az amerikai és európai titkárság vezetője, a rendészeti összekötő hivatal vezetője, a technikai bizottság vezetője (szervezeti tábla lásd. II. sz. melléklet). Jelenleg a Borderpolnak 11 tagja van, ebből 7 rendes és 4 megfigyelő (lásd III. sz. melléklet). Az országokat képviselő szervek sokszínűsége
bizonyítja
a
kiinduló
gondolat
realitását,
miszerint
a
határbiztonságért országonként más és más szerv a felelős és a szervek igen színes képet mutatnak, a rendőrségtől, a határrendőrségen keresztül a csendőrségig vagy a bevándorlási hivatalig. A Technikai Bizottságot (lásd I. sz. melléklet) Serge Rinkel francia vámtiszt vezeti és nemcsak a tagországokból, hanem számos más országból is verbuválódtak a tagok akik a szakterületük kiváló szakértői. Mivel a tevékenység nemcsak angol nyelvterületen folyik így több spanyolul illetve franciául beszélő szakértő is van a Bizottságban. A francia nyelvismeret igen fontos mert több afrikai
30
ország is jelezte, részt kíván venni a munkában és előkészítés alatt áll egy határrendészeti projekt is Burundiban. A Borderpol stratégiai partnernek tekinti a tagországok határrendészeti szerveit, az Interpolt, az Europolt, a Frontexet, az IOM-et , a UNHCR-t, az IAASP-t. A Borderpol, mivel nem állami, hanem magánkezdeményezés alapján alakult meg partnere lehet és volt több privát cégnek, konferencia és rendezvényszervező cégnek. 2006-ban
az
IOM
megkereste
a
Borderpolt,
hogy
az
Amerikai
Külügyminisztérium anyagi támogatásával szervezzen egy oktatási projektet a Kazah
Köztársaság
Határőrségének.
Ezt
a
projektet
a
Borderpol
közmegelégedésre teljesítette. A Borderpol 2007-ben szerződött a Reed Exhibitionnal (londoni székhelyű konferencia és kiállításszervező világcég), hogy a 2007. decemberi londoni kiállításon és konferencián önálló programot szervezzen a határrendészet témájában. A három napos program struktúrája a következő volt. A konferencia címe: International Security National Resilience (Nemzetközi biztonság-Nemzeti Alkalmazkodóképesség). Az első napon a US DHS, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma adott átfogó képet a 2001. szeptember 11-i terrortámadás utáni helyzetről, a határbiztonság rendszerének és szervezetének átalakulásáról. Ezt követően a konferencia résztvevői öt témában tartottak szekcióüléseket, köztük a Borderpol szervezésében - Integrated Border Management - Integrált Határőrizeti Rendszer címmel17 szervezett szimpoziumot, 13 kiváló nemzetközi szakember (köztük 4 magyar előadó) részvételével. A konferencia résztvevői szervezetten illetve a szünetekben megtekinthették a 250 kiállító, a rendészet és biztonság teljes keresztmetszetét átfogó technikai rendszereit, eszközeit, műszereit. A Borderpol több határrendészeti témájú konferencia, workshop rendszeres meghívottja, előadója. Kapcsolatban áll a Marcus Evens-szel, Homeland Security Europe-pel, World Customs Organization-nel, Crans Montana Forum-mal, az 17
A Borderpol állandó résztvevője (előadói illetve moderátori minőségben) a Durham-i Egyetem (Egyesült Királyság) IBRU (International Boundaries Research Unit- Nemzetközi Határok Kutató Csoportja) által évente szervezett határrendészeti Workshop (munkaműhely) üléseken. Legutóbb 2008. szeptemberében a Borderpol a határrendészeti kihívásoktól és az ezzel kapcsolatos megoldásokról tartott foglalkozást. Az előadás fókuszában „Az integrált határellenőrzési rendszer” állt. A hallgatóság Kenyából, Ugandából, az Egyesült Államokból, Angliából, Ausztriából és Malajziából volt.
31
Európai Unió Bizottságával és más szervezetekkel. Ezeken a fórumokon, konferenciákon a Borderpolnak lehetősége van, hogy a határbiztonságról, a határrendészetről vallott nézeteit megossza a résztvevőkkel. A Borderpol támogatója és állandó résztvevője a NHK plenáris üléseknek és több Munkabizottságban is részt vesz. Korábban Borderpol Journal néven nemzetközi kiadó, KNM Media által kiadott magazinban adott fórumot a határrendészeti szerveknek. A újság kiadása két éve megszűnt. A lap újraindítása érdekében tárgyalásokat folytatott a Cava Media Ltd-vel, amely többek között a Crisis Responses című katasztrófavédelmi szaklapot is kiadja. Terveik között szerepelt a Border Responses című határrendészeti szaklap kiadása, a kiadó anyagi nehézségei miatt időlegesen elnapolásra került a lap kiadása. A Borderpol „termékei” jelenleg arányban állnak a lehetőségekkel, mivel non-profit18 szervezet, így pénzügyi eszközök hiányában a tisztségviselők szellemi tevékenysége (a korábban említett konferenciákon, workshopokon való részvétel és előadás vagy konferencia szervezésének vállalása) a Technikai Bizottság tagjainak tevékenysége és szigorúan a tagok körében terjesztett rendszeres belső tájékoztatók, elemzések említhetőek meg.
Border Security Matters (Határbiztonsági Összefoglaló): márciusban jelent meg a 30. kiadvány, amely havonta összefoglalja a világ határrendészeti trendjeit, eredményeit, új eljárásokat és technikai eszközöket az Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika, Karibi térség Afrika és az Európai Unió vonatkozásában. Az egyes kiadványok 80100 oldalt tesznek ki.
Terrorism
Open
Source
Intelligence
Riport:
(Terrorizmussal
Kapcsolatos nyílt bűnügyi jelentés) Havonta jelenik meg, csak a tagok kaphatják, a nyílt jelző azt jelenti, hogy nem tartalmaz olyan operatív információkat, amelyek miatt bizalmassá vagy titkossá
18
A tisztségviselők jelenleg önkéntesek, minden díjazás és bérezés nélkül végzik munkájukat. A „székhely”vagy „főhadiszállás” az amerikai és európai iroda az adott szervekkel való együttműködési megállapodás alapján kerülnek biztosításra
32
kellene nyilvánítani. Átfogó elemzés az előző hónapban megtörtént terrorista eseményekről, tendenciákról, a terrorizmus elleni fellépés eredményeiről.
Napi tájékoztató (nyílt): a nap legfontosabb terrorista eseményekről és bűnügyekről ad tájékoztatást (globális) megjelölve a forrást, ahol minden érdeklődő bővebb információhoz juthat. Úgy is lehetne minősíteni, hogy határrendészeti szemüvegen keresztül készített sajtófigyelő.
Ezen túl a Borderpolnak internetes oldala van és az Adminisztratív Tanács Tagjai között e-mailes kapcsolattartási lehetősége. Az ügyvezető Igazgató és a technikai Bizottság igazgatója rendszeresen készít tájékoztatót az érintett tagoknak változásokról, fontosabb történésekről. Belső tájékoztató készül a tisztségviselők „közszerepléséről” illetve nemzetközi találkozóikról, tárgyalásaikról.
Néhány következtetés A Borderpollal kapcsolatban leírtakat helytállónak tartom, miszerint új szereplő a határrendészet színpadán. Helyes volt az 1998-as következtetés –mikor az NHK küldöttei leszavazták a nemzetközi szervezetté való átalakulást-, hogy szükség van egy olyan állandó otthonra („házra, hazára”) ahol mód van tapasztalatcserére, tanulmányutakra, oktatási-képzési cserére. Az alapítók nem gondolhatták, hogy - az új nemzetközi határrendészeti szervezet létét nem vitatva - 8, 10 év nem lesz elegendő a szervezet létrehozására úgy, hogy 5 év átmeneti időszakot is kivártak. (előmunkálatok, egyesület, átalakítás) Több potenciális politikai és gazdasági hatalom (USA, Kanada, Anglia, Kína) elismeri
a
Borderpol
létrehozásának
szükségességét,-
hiszen
a
kezdeményezéshez való csatlakozásuk ezt jelzi, de egyikük sem állt az élre, nem vállalta (eddig) a BEC Elnöke tisztet, késleltetve a megalakulást. Az ügyvezető igazgató, az Adminisztratív Tanács tisztségviselőinek, a Technikai Bizottság tagjainak nemzetközi tapasztalata, szakértelme biztosíték – a jogi és
33
pénzügyi
feltételek
megléte
esetén-
a
megalakulása
utáni
nemzetközi
nem
szokványos
szervezetként való eredményes működéshez
Utószó A
munkám
során
bepillantást
nyerhettem
egy
határrendészeti formáció életébe, mindennapjaiba. Testközelből tapasztaltam, milyen nehéz egy alakulóban lévő egyesület munkája, milyen nehézségekkel, hátráltató tényezőkkel kell szembenéznie. A sikerességen dolgozó szakemberek állhatatos munkájának köszönhetően már eddig is jelentős eredményeket értek el, bizonyították egy új „szereplő” létjogosultságát egy olyan színpadon, ahol a főbb „szerepeket” olyan nagy múltú nemzetközi szervezetek töltik be, amelyek nem szívesen ismerik el, vannak olyan speciális területek, amelyek kezelésére ők nem mindig, vagy nem teljes mértékben képesek. Az egyesület fáradozásait részletesebben, komolyabban megismertem, ami egy átlag weboldal látogatónak nem adatik meg. Rálátásom lett arra, a nemzetközi együttműködés milyen komoly szakmai, idegennyelvi, jogi felkészültséget igényel, a vezetői tapasztalatokról nem is beszélve. Számomra ez a szakmai munka az önállóságom, gondolkodásom fejlesztéséhez nyújtott segítséget, rávilágított arra, miben van még szükségem a fejlődésre, hogy a szakmai munkában megálljam a helyemet.
Irodalomjegyzék: 1. The Constitution of Borderpol: A Borderpol alkotmánya 2. Thoma Tass: Borderpol and the legacy international organization: are we competitive or complementary: Tass Tamás: A Borderpol és a
34
hagyományos nemzetközi szervezetek:- versenyképesek vagyunk-e, vagy csak kiegészítők? C. írása 3. http://www.interpol.int/ 4. http://www.europol.europa.eu 5. http://www.frontex.europa.eu/ 6. http://www.iaasp.net/ 7. http://www.borderpol.org/ 8. BORDERPOL senior management.pdf 9. Cooperation Agreement Between the International Boundaries Research Unit (IRBU) and The World Border Organization BORDERPOL.pdf 10. IBRU-Borderpol workshop collaboration 2008.pdf 11. IBRU STATEMENT 15 SEP 2008 Final V2.pdf
35
